ÉRTEKEZÉSEK
A D A T O K A V A R D A R I D Á K ÉS A BÁNÁTI-ÁROK FELSZÍNALATTI VONULATAINAK KÖVETÉSÉHEZ A KÁRPÁT-MEDENCÉKBEN DR. SCHEFFER VIKTOR*
1
Összefoglalta i Az alpi rendszer dinári ágának elfedett vonulatai a Pannon-medence belseje felé folytatódnak. Szeged—Kecskemét—Budapest iránnyal folytatódik a Bánáti árok és annak nyugati szegélyén a Vardar-öv. A Pelagoniai-öv mélységbeli folytatása geofizikai adatok alapján a Rába-vonalig követhető. A Dinaridák vonulata A z u t ó b b i é v e k k u t a t á s i e r e d m é n y e i és n a g y t e k t o n i k a i ö s s z e f o g l a l ó m u n k á i [ 1 , 2 ] a z a l p i r e n d s z e r dinári á g á n a k v o n u l a t a i t v i z s g á l v á n n y i l v á n v a l ó v á t e t t é k , h o g y a D i n a r i d á k s o k s z á z k i l o m é t e r h o s s z ú s á g b ó l j ö v ő és a M a g y a r M e d e n c é n e k t a r t ó alakulatai n e m v é g z ő d n e k el a D u n a és a S z á v a f o l y ó k v o n a l á n á l , h a n e m a m e d e n c e belseje felé f o l y t a t ó d nak. I l y e n irányú kutatási eredményeinket k ö z ö l t ü k 1959-ben „ A m a g y a r közbülső t ö m e g kérdéséhez" című tanulmányban [3], amely a Dunántúl-Bácskai paleozóos k ü s z ö b ö t és a K r a i s t i d a t ö r é s r e n d s z e r k á r p á t m e d e n c e i f o l y t a t á s á t i s m e r t e t i . A d a t a i a z t a t é n y t v a l ó s z í n ű s í t i k , h o g y a P e l a g o n a i m a s s z í v u m a Cseh m a s s z í v u m m a l és a S z u d é t á k kal a Dunántúl-Bácskai paleozóos k ü s z ö b ö n keresztül e g y k o r összefüggő alakulatot k é p e zett (1. ábra). A Dunántúl-Bácskai paleozóos küszöb közvetlen folytatása a Hellenidákhoz tartozó P e l e g o n i a i M a s s z í v u m n a k , a m e l y e t a R o d o p e i t ö m b t ő l a V a r d a r - ö v v á l a s z t el. A g e o f i z i k a i m é r é s e k , v a l a m i n t a b á n á t i és v a j d a s á g i s z é n h i d r o g é n k u t a t ó fúrások e r e d m é n y e i a l a p j á n p e d i g m e g á l l a p í t o t t á k a K r a i s t i d a t ö r é s r e n d s z e r b á n á t i és tiszántúli folytatását. 1960-ban j . H . B r u n n [2] o l y a n d é l k e l e t - e u r ó p a i h e g y s é g s z e r k e z e t i v á z l a t o t k ö z ö l , a m e l y e n a D i n a r i d á k a t a D u n á n t ú l o n á t a K e l e t i A l p o k i g v e z e t i (2. á b r a ) . B á r e v á z l a t o n a D i n a r i d á k É - i és É K - i , d u n á n t ú l i h a t á r v o n a l a i n a k h e l y e i e r ő s e n v i t a t h a t ó k , n a g y e l ő n y e , h o g y s z i n t é n s z a k í t а К о b e r i h a g y o m á n y o k k a l és a dinári t e k t o n i k a i v o n a l a k k a l n e m áll m e g a S z á v a és D u n a partjainál, a t ú l s ó p a r t i t e r ü l e t e k e t „ M a g y a r K ö z b ü l s ő T ö m e g " - n e k n e v e z v é n [4]. A k ö v e t k e z ő k b e n a D i n a r i d á k n a k a M a g y a r M e d e n c é b e n f o l y t a t ó d ó e l e m e i t J. H . B r u n h b a l k á n i s z e r k e z e t i v á z l a t a [2] a l a p j á n i s m e r t e t j ü k (3. á b r a ) . A B a l k á n - h e g y s é g és a P e l a g o n i a i z ó n a k ö z ö t t elterülő k ö z b ü l s ő t ö m e g , a R o d o p e ö v k i t e r j e d é s é t v i z s g á l v a m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az, a m a c e d ó n i a i n a g y s z é l e s s é g ű szakaszai
* A cikk teljes szövege angolul az Annales Univ. Budapestinensis, Tom. VII. 1963-ban jelenik meg. Kézirat lezárva: 1 9 6 3 . 1 . 1 0 .
Scheffer:
Adatok
a Vardaridák
és a Bánáti-árok
folytatásához
287
u t á n É N y , m a j d É-felé, B e l g r á d t ó l D K - r e j e l e n t ő s e n ö s s z e s z ű k ü l és a g e o f i z i k a i f e l v é t e l e k eredményei alapján csak e g y keskeny sávban folytatódik a Bánát, m a j d a Magyar N a g y alföld D - i részéig. A m i n t a z á b r á b ó l l á t h a t ó , B r u n n a R o d o p e - ö v h ö z t a r t o z ó n a k s o r o l j a .a d u n á n t ú l i D i n á r i - z ó n a é s a k á r p á t i h e g y l á n c által k ö z r e f o g o t t f ö l d k é r e g r é s z t .
I. ábra. A Dunántúl-Bácskai paleozóos küszöb és a Kraistida törésrendszer folytatása a Kárpát-medencé ben S c h e f f e r V. szerint. J e l m a g y a r á z a t : i. Gránitok, kristályospalák és harmadkori vulkáni képződmények, 2 . Tektonikai vonal, 3. Kraistida-zóna Abb. I. Die Transdanubisch-Bácskaer paläozoische Schwelle und die Fortsetzung des Kraistiden-Bruchsystems im Karpatischen Becken nach V. S c h e f f e r . Z e i c h e n e r k l ä r u n g : 1. Granite, kristalline Schiefer und tertiäre Vulkanite, 2 . Tektonische Linie, 3 . Kraistiden-Zone
A R o d o p e - z ó n a különösen a felsőkarbon előtt fontos paleogeográfiai szerepet t ö l t ö t t b e , e g y m á s t ó l e l v á l a s z t v á n a z a l p k á r p á t i és a d i n á r i geoszinklinális t e r e k e t . E g y e s részei a j u r á b a n k i e m e l k e d t e k , a P o m p e c k i által „ K e l e t i s z á r a z u l a t " - n a k j e l ö l t szigetet alkotván. É r d e k e s n e k és h a z a i v i s z o n y l a t b a n is m e g f o n t o l a n d ó n a k t a r t j u k e g y e s b o l g á r , g ö r ö g , n é m e t és o s z t r á k g e o l ó g u s o k a z o n m e g á l l a p í t á s á t , a m e l y szerint a R o d o p e - t ö m e g e l s ő s o r b a n i n t r ú z i ó s h a t á s o k k ö v e t k e z t é b e n m e t a m o r f i z á l ó d o t t és k o n s z o l i d á l ó d o t t a m e z o zoikumban. A R o d o p e - ö v B a l k á n - h e g y s é g g e l s z o m s z é d o s s z e g é l y z ó n á j á b a n f e j l ő d ö t t k i az o l i g o c é n v é g é n m e g g y ű r t t i t o n - k o r ú b a r á z d á k b ó l a K r a i s t i d a törésrendszer a D i n a r i d á k é s a z a l p k á r p á t i v o n u l a t e g y o l y a n szakaszán, m e l y e n az alpi rendszer e k é t á g a e g y m á s h o z o l y k ö z e l v a n , h o g y m a j d n e m é r i n t k e z n e k (3. á b r a ) . A B a l k á n - f é l s z i g e t e t a z É g e i - t e n g e r t ő l a D u n a B e l g r á d t ó l K - r e f e k v ő szakaszáig a S t r u m a és M o r a v a f o l y ó k m e n t é n h a r á n t o l ó K r a i s t i d á k t e k t o n i k a i rendszerét első í z b e n J3. В o n c e v i s m e r t e t t e 1 9 3 6 - b a n [5, 6 ] . 1 9 5 8 - b a n k i a d o t t l e g ú j a b b m u n k á j á b a n [7]
288
Földtani
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
saját, v a l a m i n t V . K . P e t k o v i c ú j a b b k u t a t á s i e r e d m é n y e i r e [8, 9] t á m a s z k o d v a összegezi a „ K r a i s t i d a l i n e a m e n t " - r e v o n a t k o z ó l e g ú j a b b i s m e r e t e k e t (4. á b r a ) . E . В о n с e v szerint a K r a i s t i d á k s z e r k e z e t i e l e m e i t a t ö r é s e k k é p e z i k , m e l y e k következtében a mezozoikum elejétől napjainkig tartó tektonikai folyamat során e zóná ban hosszan elnyúlt tektonikai árkok keletkeztek. A Kraistida töréskomplexuma területén t i t o n , s z e n o n , f e l s ő e o c é n , o l i g o c é n és p l i o c é n á r k o k n y e r t e k m e g á l l a p í t á s t (5. ábra)..
2. ábra. Az alpi rendszer vázlata a Földközi-tenger keleti zónájában I. H. B r u n n szerint. M a g y a r á z a t : I. Rodopei tömbök, 2 . Longitudinális csúszások és kiömlések zónái (ofiolitok, savanyú erupciók törmelékek), 3. és 4. Internida zónák (3 dinári, 4 alpi), 5. Externida zónák ' Abb. 2. Skizze des alpidischen Gebirgssystems in der östlichen Zone des Mittelmeeres nach I. H. B r u n n . Z e i c h e n e r k l ä r u n g : 1. Rhodope-Blöcke, 2 . Zonen longitudinaler Rutschungen und Ergüsse (Ophiolithe, sauere Eraptiva, Schuttmaterial), 3. und 4. Internid-Zonen (3 dinarische und 4 alpine), 5. Externid-Zonen.
A Kraistida-vonulat n y u g a t o n a R o d o p e közbenső tömege szegélyére támaszkodik és a t e r ü l e t é n m e g á l l a p í t h a t ó á t t o l ó d á s o k á l t a l á b a n k e l e t i v e r g e n c i á j ú a k . A K r a i s t i d a - z ó n a á t l a g o s s z é l e s s é g e 50 — 70 k m , e g y e s területeinek n a g y m é r t é k ű függőleges m o z g á s o k r ó l t a n ú s k o d ó s ü l l y e d é s e i p e d i g 1 5 0 0 - t ó l 2500 m n a g y s á g ú a k . K u t a t á s i e r e d m é n y e i n k a l a p j á n feltételezhető, h o g y a K r a i s t i d a - v o n u l a t e r e d e t i i r á n y á t é s s z é l e s s é g é t m e g t a r t v a a z A l f ö l d fiatal ü l e d é k t a k a r ó j a alatt, a D u n á n t ú l i - B á c s k a i paleozóos k ü s z ö b K - i leszakadása m e n t é n a K á r p á t - m e d e n c é b e n folytatódik. A K r a i s t i d a t ö r é s r e n d s z e r b á n á t i f o l y t a t á s á r a V u c k o v i é — F i l j á k és A к s i n összefoglaló értekezése [10], részleteiben pedig D . M a r i n o v i é munkája [ 1 1 ] a d n a k f e l v i l á g o s í t á s t . E z e k szerint a K r a i s t i d a - v o n u l a t á r o k r e n d s z e r e V e r s é é t ő l n y u g a t r a h a r á n t o l j a a j u g o s z l á v V a j d a s á g o t és J e r m e n o v c i - V e l i k i G r e d a t e n g e l y i r á n n y a l h ú z ó d i k á t é s z a k r a a B á n á t r o m á n területére. A z e g y e s á r k o k s ü l l y e d é s e i a j u g o s z l á v B á n á t t e r ü l e t é n 1000 — 2500 m n a g y s á g ú a k . A R o d o p e - ö v nyugati határán, a Pelagoniai-vonulatot K - r ő l szegélyező Vardar z ó n a h ú z ó d i k . A V a r d a r f o l y ó ősi g ö r ö g n e v e „ A x i o s " . A „ V a r d a r z ó n a " e l n e v e z é s К о s s -
Scheff
er
: Adatok
a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
289
3. ábra. A dinaridák elemi részei a Ioni tengertől a z Orosz tábláig I . H . B r u n n szerint. M a g y a r á z a t I. P a x o s i v a g y préapulien zóna, 2 . Ioni zóna, 3. Gavrovoi zóna, 4 . Pindusi zóna, 5 . Kiona-Parnassus ( P K ) •és a jugoszláviai m a g a s karszt zónája ( H K ) , 6. Szubpelagoniai z ó n a (feketén: ofiolitok, p o n t o z v a mezohellén b a r á z d a ) , 7 . Pelagoniai ö v (feketén: ofiolitok, vízszintes sraffozás: mezozóos takaró), 8. Vardar zóna' 9. R o d o p e ö v , 1 0 . K r a i s t i d a zóna, 1 1 . K r é t a és paleocén töréses zóna (Sredna Gora), 1 2 . Balkanidák inter nida z ó n á j a (Stara Planina és n y ú l v á n y a i ) , 1 3 . A Balkán e x t e m i d a zónája (Prebalkán), 1 4 . Moesi Plattform Abb. 3. D i e Bauelemente derDinariden v o m Ionischen Meer bis z u r Russischen Tafel nach I . H . B r u n n Z e i c h e n e r k l ä r u n g : I. Paxos- oder Préapulien-Zone, 2 . Ionische Z o n e , 3. G a v r o v o - Z o n e , 4 . P i n d u s - Z o n e , 5. Z o n e v o n Kiona-Parnassus ( P K ) und des jugoslawischen Hochkarstes ( H K ) , 6. S u b p ä l a gonische Z o n e (schwarz: Ophiolithe, Punktierung: Mesohellenische Furche), 7 . Pälagonische Z o n e (schwarz: O p h i o l i t h e , horizontale Schraffierung: mesozoische Decke), 8. V a r d a r - Z o n e , 9. R h o d o p e - Z o n e , 1 0 . Kraist i d e n - Z o n e , 1 1 . Kretazische u n d paleozäne Bruchzone (Sredna G o r a ) , 1 2 . Internid-Zone der B a l k á n i d é n (Stara P l a n i n a u n d ihre Ausläufer), 1 3 . E x t e r n i d - Z o n e des B a l k a n (Vorbalkan), 1 4 . Moesische Tafel.
4. ábra. A K r a i s t i d á k helyzete az alpi-himalájai orogénvonulatok k ö z ö t t a Balkán-félszigeten E . В о n с e v szerint. A K r a i s t i d á k a jelentősebb törésvonalakkal árnyékolva, a Balkanidák fontosabb tektonikai vona. lai szaggatottan, a z antiklinális tengelyek p o n t o z v a jelöltettek. D . K . = Déli K á r p á t o k Abb. 4. L a g e der Kraistiden zwischen den alpin-himalajischen Orogeuzügen in der Balkanhalbinsel nach E. B o n t s c h e w . Die Kraistiden sind durch die wesentlicheren Bruchlinien die Balkánidén durch Strichelung der wichtigeren tektonischen Linien, die Antiklinalachsen durch Punktierung dargestellt. D . K . = Südkarpaten
290
Földtani
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
m a t-tól ered [ 1 2 ] . E n n e k N y - i szélét Görögország K - i p a r t v o n a l á t ó l Belgrádig igen m a r káns, egyenes irányú tektonikai v o n a l alkotja, amelynek m e n t é n a tőle nyugatra fekvő P e l a g o n i a i - z ó n a felszíni m e z o z ó o s m é s z k ő r é t e g e i a m é l y b e s z a k a d n a k . A P e l a g o n i a i - z ó n a a D i n a r i d á k i n t e r n i d a t e n g e l y e , j e l l e g z e t e s e n dinári, h o s s z ú k á s alakulat, m e l y n e k széles sége J u g o s z l á v i a D - i h a t á r á n k b . 7 0 k m . E n n e k s t r u k t u r á l i s m a g v a a p e l a g o n i a i k r i s t á l y o s -
5. ábra, A Kraistidák tektonikai vázlata E. В о n с e v szerint. I. Titon árkok. II. A keletszerbiai szenon árok. III. Paleogén árkok. IV. Pliocén árkok. V. A Etan-i és Kucaj-i keleti antiklinális öv (1) VI. A nyugati antiklinális öv (2). I. Az Ozren-Trani mélytörés, 2 . A Rtan-Kucaji antiklinális sor, 3. A Suha-Planina-Trani antiklinális sor, 4 . A Kraistida Titon árok, 5. A Keletszerbiai Szenon árok, 6. A Pianec árok, 7 . A Suhostrel-Padesi fél árok, 8. A Blatesnicai árok, 9 . A Bobovdoli árok, 1 0 . A Brezane árok, 1 1 . A Mesta árok, 1 2 . A Koritnicai árok, 1 3 . A Struma árok, 1 4 . A Zaplanje árok, 1 5 . A Moraya árok, 1 6 . A Knjazevec-Pirot.szerkezet, 1 7 . Az egykori triásztenger déli partvonala, 1 8 . Az egykori alsó és középső jura-tengerek déli partvonulatai, 1 9 . Az alpi szenon tenger valószínű határai Abb. 5. Tektonische Skizze der Kraistiden nach E. B o n t s c h e w . I. Tithonische Gräben. II. Ostserbischer Senon-Graben. III. Paläogener Graben. IV. Pliozäner Graben. V. Östliche Antiklinalzone von Rtan und Kucaj ( 1 ) . VI. Westliche Antiklinalzone (2) I. Ozren-Traner Tiefbruch, 2 . Rtan-Kucajer Antiklinalreihe, 3. Suha-Planina-Traner Antiklinalreihe, 4 . Tithonischer Graben der Kraistiden, 5. Ostserbischer Senon-Graben, 6. Pianec-Graben, 7 . SuhostrelPadeser Halbgraben, 8. Blatesnicaer Graben, 9 . Bobovdoler-Graben, 1 0 . Brezaneer Graben, 1 1 . MestaGraben, 1 2 . Koritnicaer Graben, 13.Struma-Graben, 1 4 . Zaplanje-Graben, 1 5 . Morava-Graben, 1 6 . Knjaze vec-Piroter Struktur, 1 7 . Südliche Küstenlinie des einstigen Triasmeeres, 1 8 . Südlische Küstenlinien der einstigen unter- und mitteljurassischen Meere, 1 9 . Vermutete Grenzen des alpinen Senonmeeres
pala m a s s z í v u m , m e l y e t m e z o z ó o s k ő z e t e k borítanak. H e l y e n k é n t jellegzetes tranzverzális d e p r e s s z i ó k s z e l i k át, m e l y e k b e n a p o s z t h e r c i n i a i f o r m á c i ó k k o n z e r v á l ó d t a k . N y u g a t o n a j u g o s z l á v M a g a s K a r s z t - h e g y s é g é s k b . 400 k m Szubpelagoniai-zóna határolja.
E n n e k 5000 m
h o s s z b a n az ún.
v a s t a g s á g o t is e l é r ő m o l a s s z
tömegei
k ü l ö n ö s e n N y - i határfelületük m e n t é n ofiolit t ö m b ö k k e l v a n n a k b o r í t v a . A z ofiolitt ö m e g e k a Pelagoniai-zónában, d e különösen az azt szegélyező Vardar- és Szubpelagoniaiö v e k b e n g y a k o r i a k . E l ő f o r d u l á s a i k g y a k o r i s á g a alapján feltörési és k i ö m l é s i h e l y e i k a. Pelagoniai-öv K - i és N y - i határtörészónáiba tehetők.
Scheff
er
:
Adatok
a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
291
A P e l a g o n i a i m a g a s h á t K - i o l d a l á t l e g a l á b b i s az a l s ó k r é t a ó t a a V a r d a r - z ó n a mélybarázdája
s z e g é l y e z i . A V a r d a r - z ó n á t k a o t i k u s s z e r k e z e t e és e f f u z í v k ő z e t e i j e l l e m z i k .
E f f u z í v k ő z e t e i k ö z ö t t e l s ő s o r b a n a k r é t a e l ő t t i o f i o l i t o k és a z o k k í s é r ő k ő z e t e i : p e r i d o t i t és s z e r p e n t i n , g a b b r ó , d o l e r i t és d i a b á z , t e n g e r alatti l á v á k , t u f á k , k ü l ö n b ö z ő b r e c c s i á k é s r a d i o l a r i t o k t a l á l h a t ó k . E z e k k o r á t a j u r a v é g é t ő l az e o c é n i g f e l t é t e l e z h e t j ü k . A z ofiolit u t á n i g r a n o d i o r i t i n t r ú z i ó k e o c é n k o r ú a k . M i o c é n k o r ú v u l k á n i e r u p c i ó k h a t a l m a s d a c i t - t ö m e g e k e t és a z o k t u f á i t e r e d m é n y e z t é k a V a r d a r - z ó n á b a n , e g y m á s t ó l n a g y távolságban levő kitörési gócokkal.
6. ábra. A MTA Geofizikai Kutatólaboratóriuma (Sopron) 1961-ig végzett országos földiáram-méréseinek eredményei. „Területarány 2 5 sec-nél" Abb. 6. Ergebnisse der durch das Geophysikalische Forschungslaboratorium der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (Sopran) bis 1 9 6 1 in Ungarn durchgeführten tellurischen Messungen. „Flächen Ver hältnis der Ellipsen bei 2 5 sec". A R o d o p e - és a P e l a g o n i a i - ö v e k k ö z ö t t i V a r d a r - z ó n a t ö r m e l é k k e l és csúszási a n y a g gal töltött
kaotikus
vonulatának
Ny-i szegélyén a
Pelagoniai-zóna szegélypikkelyei
hosszú, tengelyirányú inflexió m e n t é n esnek a flis-rétegekre. A tektonikai
leszakadás
á l t a l á b a n m o r f o l ó g i a i is. A P e l a g o n i a i - z ó n a l e s z a k a d t p i k k e l y e i n e k s z e g é l y e u t á n n é h á n y k i l o m é t e r széles s é g ű o l y t ö r m e l é k e s a l a k u l a t k e z d ő d i k , m e l y b e n m i n d e n f o r m á c i ó : o f i o l i t o k , flis, m é s z k ő v a g y kristályospala
b l o k k o k kaotikus össze-visszaságban mutatkoznak.
Ezeket hossz
i r á n y b a n s z á z és s z á z k i l o m é t e r e k e n át l e h e t k ö v e t n i , e z z e l s z e m b e n k e r e s z t i r á n y ú szel v é n y e k m e n t é n a k o r r e l á c i ó g y a k o r l a t i l a g l e h e t e t l e n . I l y k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t az u t ó b b i é v e k b e n a t e r ü l e t e n d o l g o z ó k u t a t ó g e o l ó g u s o k arról g y ő z ő d t e k m e g , h o g y a V a r d a r - z ó n a m e n t é n i g e n n a g y a m p l i t ú d ó j ú l o n g i t u d i o n á l i s m o z g á s o k v o l t a k és v a n n a k f o l y a m a t b a n . E h h e z h a s o n l ó longitudinális m o z g á s o k a kaliforniai Szt. A n d r á s törés m e n t é n tapasz talhatók. M i v e l hasonló jellegű longitudinális m o z g á s o k a Pelagoniai-zónát N y - o n határoló S z u b p e l a g o n i a i - ö v s z e g é l y é n is é s z l e l h e t ő k , v a l ó s z í n ű , h o g y m a g a a P e l a g o n i a i - z ó n a m o z o g longitudinális
értelemben.
1962-ben p u b l i k á l t a a M . T . A . S o p r o n i G e o f i z i k a i K u t a t ó L a b o r a t ó r i u m a az o r s z á g t e r ü l e t é n 1961-ig v é g z e t t o r s z á g o s f ö l d i á r a m - m é r é s é n e k e r e d m é n y e i t .
Földtani
'292
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
A z á l t a l u k s z e r k e s z t e t t „ T e r ü l e t a r á n y 25 s e c - n á l " c í m ű t é r k é p v á z l a t o t 6. á b r á n k o n közöljük [13]. A t é r k é p a z e g y e s észlelési p o n t o k n a k az o b s z e r v a t ó r i u m h o z k é p e s t v e t t terület a r á n y á t m u t a t j a , a m i az ü l e d é k h o r i z o n t á l i s v e z e t ő k é p e s s é g é v e l f o r d í t v a a r á n y o s , v a g y i s v á l t o z a t l a n f a j l a g o s ellenállás e s e t é n az a l a p h e g y s é g m é l y s é g é t adja. Megállapítható, h o g y a térképvázlat a „ D u n á n t ú l i - B á c s k a i paleozóos k ü s z ö b " - ö t és a V a r d a r - z ó n a magyarországi szakaszát tükrözi.
A Dinaridák vonulatának folytatása a Magyar Medencében A
B á n á t i
á r o k
és
p a n n оn m e d e n с e b e 1 i
f o l y t a t á s a
A Dinaridák nagyszerkezeti elemei Alföld alatti folytatásának tanulmányozására a 7. á b r á n k b a n k ö z ö l t t é r k é p e t s z e r k e s z t e t t ü k . E n n e k a l a p j á t J u g o s z l á v i a M i k i n é i é által ö s s z e á l l í t o t t f ö l d t a n i t é r k é p e k é p e z t e [ 1 4 ] , a m e l y e n f e l t ü n t e t t ü k a f e n t i s z e m p o n t b ó l érdekességgel bíró
adatokat.
M á r a g e o l ó g i a i t é r k é p e g y s z e r ű s z e m l é l e t e i s v a l ó s z í n ű v é teszi, h o g y a V a r d a r - ö v e g y e n e s v o n a l ú n y u g a t i s z e g é l y e , m e l y J u g o s z l á v i á b a n a felszíni g e o l ó g i a i a d o t t s á g o k a l a p j á n S k o p j e felől j ö v e t B e l g r á d i g k ö v e t h e t ő , e r e d e t i i r á n y á t m e g t a r t v a é s z a k felé t o v á b b f o l y t a t ó d i k . E r r ő l t a n ú s k o d n a k a D u n a B e l g r á d és T i t e l k ö z ö t t i é s a T i s z a m e d r é n e k T i t e l és S z e g e d m e l l e t t i H o r g o s k ö z ö t t i szakaszai, v a l ó s z í n ű s í t v é n a z t a f e l t e v é s t , h o g y a H o r g o s és B e l g r á d k ö z ö t t i f o l y ó m e d e r t ö r é s v o n a l , ill. t e k t o n i k a i v o n a l m e n t é n alakult k i . E n n e k földtani b i z o n y í t é k a i t a B á c s k a és a B á n á t területén v é g z e t t geofizikai felvételek ered m é n y e i [ 1 5 ] , a j u g o s z l á v i a i s z é n h i d r o g é n k u t a t ó f ú r á s o k e r e d m é n y e i és az e z e k felhasználá sával szerkesztett
felszínalatti s z i n t v o n a l a s f ö l d t a n i t é r k é p e k s z o l g á l t a t j á k
[10, 1 6 ] .
A V a r d a r - ö v n y u g a t i szegélye, v a g y i s a Pelagoniai-öv keleti határa és a Balkán h e g y s é g — D é l i K á r p á t o k N y - i s z e g é l y z ó n á j a k ö z ö t t elterülő R o d o p e - ö v m á r a M o r a v a v ö l g y é b e n e g y t e k n ő b e n , t e k t o n i k a i á r o k b a n f o g l a l h e l y e t . E z az á r o k é s z a k i i r á n y b a n m i n d i n k á b b e l m é l y ü l és a g e o f i z i k a i m é r é s e k t a n ú s á g a szerint az A l f ö l d felszíne a l a t t t o v á b b f o l y t a t ó d i k . A z A l d u n á t ó l é s z a k felé v o n u l ó s z a k a s z á t a j u g o s z l á v g e o l ó g u s o k „Bánáti árok"-nak nevezik [10]. A J u g o s z l á v i á b a n és az Alföld magyarországi, D - i részén v é g z e t t szeizmikus m é r é sek e r e d m é n y e i a l a p j á n [ 1 7 ] m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az á r o k l e g n a g y o b b m é l y s é g e i m a g y a r t e r ü l e t e n M a k ó és H ó d m e z ő v á s á r h e l y k ö z ö t t v a n n a k , a h o l a n n a k e g y 10 — 1 5 k m széles, a f e r e n c s z á l l á s i é s P u s z t a f ö l d v á r - b a t t o n y a i p a l e o z ó o s t ö m b ö k k ö z ö t t i s z a k a s z a 6000 m - n é l mélyebbre adódik. 7. ábra. Adatok a Vardaridák és a Bánáti árok felszínalatti vonulatainak követéséhez a Kárpát-medencék ben. J e l m a g y a r á z a t : 1. Kraistida törésrendszer E- B o n c e v, I. V u í k o v i ó , R. F i i j a k , V. A k s i n és D. M a r i n o v i ó szerint, 2 . A Bánáti árok partvonalai D. N i k o l i é és P. S i m i n szeizmikus adatai szerint, 3. A Makó —Hódmezővásárhelyi árok keleti partvonala szeizmikus mérések eredményei alapján. K á d á r J. szerint, 4 . Tömbszelvény a Duna—Tisza-közi negyedkori (holocén és pleisztocén) és felsőpliocén (piacenzai, aszti) szárazföldi üledékek helyzetéről (az utóbbi szaggatott vonallal jelezve) U r b a n c s e k J. szerint, 5. Vardarida törések, 6. Bánáti árok; G e o l ó g i a i j e 1 e к: (V. M i к i n с i 6 földtani térképe alapján.) 2 2 . Felsőkréta, 2 3 . Alsókréta, 4 5 . Andezit, dacit, riolit és tufáik, 4 7 . Peridotit és szerpentin Abb. 7 . Beitrag zur Verfolgung der unterirdischen Züge der Vardariden und des Banat-Grabens in den Karpatischen Becken. Z e i c h e n e r k l ä r u n g : ! . Bruchsystem der Kraistiden nach E. В о n ts c h e w , I. V u c k o v i ó , R. F i i j a k , V. A k s i n und D . M a r i n o v i 6, 2. Küstenlinien des BanatGrabens nach den seismischen Angaben von D. N i к о 1 i 6 u n d P. S i m i n , 3 . Östliche Küstenlinie des Mako — Hódmezővásárhelyer Grabens nach den Ergebnissen der von J. K á d á r durchgeführten seismischen Messungen, 4 . Blockdiagramm über die Lage der quartären (holozänen und pleistozänen) und oberpliozänen (Piacenza-Schichten, Astien) kontinentalen Ablagerungen (die letzteren sind mit StrichliB i e bezeichnet) nach J. U r b a n c s e k , 5. Vardariden-Brüche, 6. Banat-Graben; G e o l o g i s c h e Z e i c h e n (nach der geologischen Karte von V. M i к i n с i с ). 2 2 . Oberkreide, 2 3 . Unterkreide, 4 5 . Andesit, Dazit, Rhyolith und ihre Tuffe, 47. Peridotit und Serpentin
S с h e ff
e г : A datok a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
293
E m é l y s é g a z á r o k e l e g m é l y e b b r é s z é r ő l k i i n d u l v a m i n d d é l , m i n d é s z a k felé f o k o z a t o s a n l e c s ö k k e n . D é l felé h a l a d v a K i k i n d á t ó l K - r e m á r c s a k k b . 3400 m , B e l g r á d t ó l K - r e p e d i g m á r c s a k k b . 2000 m az á r o k m é l y s é g e . A H ó d m e z ő v á s á r h e l y t ő l É N y - r a f e k v ő t e r ü l e t e n a z á r o k n a k a délalpi v o n u l a t o k alatt h ú z ó d ó r é s z e m é l y s é g é t m é g n e m i s m e r j ü k . M a r i n o v i í vizsgálatai szerint [ 1 6 ] a B á n á t i - á r o k a t o r t o n a i és s z a r m a t a k o r o k b a n k ö r n y e z e t é b ő l k i e m e l k e d ő szárazföld v o l t . A B á n á t i - á r o k A l f ö l d alatti e l t e m e t e t t v o n u l a t á t vizsgálva megállapítható, h o g y annak N y - i partját a Belgrád—Szeged közötti
2 Földtani Közlöny
294
Földtani
Közlöny,
XCIII,
kötet.
j . füzet
f o l y ó m e d e r , m i n t a V a r d a r - ö v N y - i s z e g é l y e ( a m e l y e g y ú t t a l a P e l a g o n i a i - ö v K - i széle) határolja. E z e n szakasznak K - i p a r t j a r o m á n területre esik és az o t t v é g z e t t geofizikai, felvételek eredményeiből [18] állapítható m e g . A B á n á t i - á r o k b a n h ú z ó d n a k É - f e l é a z e l f e d e t t V a r d a r - ö v és a K r a i s t i d a t ö r é s rendszer, e z e k geofizikai m ó d s z e r e k k e l v a l ó részletes k ö v e t é s e és a z á r o k b a n v a l ó felderí tése jelenlegi ismereteink mellett helyenként m é g n e m lehetséges. A z árok jugoszláviai r é s z é n e k területén v é g z e t t f ö l d m á g n e s e s f e l v é t e l e k e r e d m é n y e i [ 1 5 ] és általános g e o f i z i k a i t a n u l m á n y o k [ 1 9 ] arról t a n ú s k o d n a k , h o g y a n n a k e l f e d e t t a l a p k ő z e t e i n a g y j á b ó l m e g felelnek a D - i területeken a felszínen m e g á l l a p í t h a t ó k ő z e t e l ő f o r d u l á s o k n a k . A m á r m a g y a r területre e s ő ferencszállási m á g n e s e s és g r a v i t á c i ó s m a x i m u m , m e l y e t e g y 3000 m - n é l m é l y e b b e n f e k v ő n a g y sűrűségű és n a g y m á g n e s e s s z u s z c e p t i b i l i t á s ú h a t ó o k o z , az a n o m á l i á k n a g y s á g á t és c s a p á s i r á n y á t is t e k i n t e t b e v é v e e g y , az á r o k ban fekvő, eltemetett, n a g y o b b , az ofiolitok rendszerébe (cortege ophiolitique) tartozó t ö m e g e t indikálhat. A P e l a g o n i a i - és V a r d a r - ö v e k m e n t é n B e l g r á d m e l l e t t és a F r u s k a G o r a v i d é k e n a felszínen, m a g y a r területen a M e c s e k t ő l délre f e k v ő v i d é k e n [20] is t a l á l h a t u n k a D i n a r i d á k c s a p á s á b a e s ő elfedett o f i o l i t o k a t , a f ö l d m á g n e s e s a n o m á l i á k h e l y i z a v a r a i pedig, helyenként ezek eltemetett tömegeire utalnak.
A Vardaridák és a Bánáti-árok felszínalatti vonulatai a
Kárpátmedencében
8. á b r á n k a B á n á t j u g o s z l á v része n e o g é n e l ő t t i a l a p h e g y s é g é n e k d o m b o r z a t á t : a d j a r e f l e x i ó s s z e i z m i k u s m é r é s e k e r e d m é n y e i alapján D . S i m i n és D . N i к о 1 i с szerint. 9. á b r á n k V u c k o v i c , F i i j a k és A k s i n , az e o c é n n é l i d ő s e b b a l a p h e g y s é g felszínalatti szerkezeti t é r k é p é t a d j a a P a n n o n - m e d e n c é b e n v é g z e t t j u g o s z l á v k u t a t á s o k e r e d m é n y e i alapján. A t é r k é p e k j ó l szemléltetik a D u n á n t ú l - B á c s k a i p a l e o z ó o s k ü s z ö b keleti h a t á r á n a k a V a r d a r - t ö r é s m e n t i leszakadását, m e l y á t l a g b a n 1000—2000 m m é l y s é g ű ; A B á n á t i - á r o k v o n u l a t á n a k a M o r a v a v ö l g y t ő l S z e g e d i g h ú z ó d ó szakaszát, v a l a m i n t a K r a i s t i d a á r o k r e n d s z e r D u n á t ó l északra f e k v ő r é s z é t . A z i s m e r t j u g o s z l á v b á n á t i s z é n h i d r o g é n m e z ő k az á r o k területeinek szerkezetileg m a g a s részein f e k s z e n e k . A Bánáti-árok magyarországi közvetlen folytatását a Makó-hódmezővásárhelyi,, h a z a i s z e i z m i k á n k által m e g á l l a p í t o t t á r o k r é s z k é p e z i , m e l y e k h e l y é t a 7. á b r á n k o n t ü n t e t t ü k fel. A 7. ábra S z e g e d és B u d a p e s t k ö z ö t t i részén T J r b a n c s e k J. t ö m b s z e l v é n y é t m u t a t j u k b e . E t ö m b s z e l v é n y a D u n a — T i s z a k ö z i n e g y e d k o r i ( h o l o c é n és p l e i s z t o c é n ) és; f e l s ő p l i o c é n (piacenzai, asti) szárazföldi ü l e d é k e k h e l y z e t é r ő l (az u t ó b b i s z a g g a t o t t v o n a l lal j e l e z v e ) a d s z e m l é l t e t ő k é p e t [ 2 1 ] . H a z a i s z e i z m i k á n k e r e d m é n y e i t [ 1 7 ] és a j u g o s z l á v i a i fúrási tapasztalatokat f i g y e l e m b e v é v e , v a l ó s z í n ű , h o g y az á r o k S z e g e d és B u d a p e s t k ö z ö t t i szakasza i d ő s e b b az T J r b a n c s e k által f e l t ü n t e t e t t s z i n t e k n é l [ 1 1 , 1 5 , 1 6 ] . P é c s i M . szerint: „ S z e g e d - H ó d m e z ő v á s á r h e l y k ö r n y é k é n c s a k n e m 1000 m vastag, a p l e i s z t o c é n és f e l s ő p l i o c é n f o l y a m i h o r d a l é k " . T J r b a n c s e k t ö m b s z e l v é n y e , valamint M i h á l t z I. a 10. ábrán b e m u t a t o t t D u n a - T i s z a k ö z i f ö l d t a n i s z e l v é n y v á z l a t a a z t látszanak b i z o n y í t a n i , h o g y a S z e g e d k ö r n y é k é r ő l B u d a p e s t n e k t a r t ó és a T i s z a v i d é k é n 1000 m - n é l m é l y e b b n e g y e d k o r i és felső-
S chef
fer
: Adatok
a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
295
S. ábra. A B a m t jugoszláviai része neogenelotti alaphegységének szerkezeti térképe a reflexiós szeizmikus mérések eredményei alapján. D . S i m i n é s D . N i k o l i ó szerint. J e l m a g y a r á z a t : i . i z o b á t vonalak, értékközük 200 m , 2. mélyfúrás Abb. 8. Tektonische K a r t e des vorneogenen Grundgebirges des jugoslawischen Teiles des B a n a t e s auf G r u n d der Ergebnisse reflexionsseismischer Messungen. N a c h D . S i m i n u n d D . N i k o l i ó . Z e ic h e n e r k l ä r u n g : 1. Isobathen m i t Intervallen v o n 200 m , 2. Tiefbohrung
2*
296 Földtani Közlöny, XCIII. kötet, 3. füzet
д. ábra. A Pannon-medence jugoszláviai részének alaphegység térképvázlata. V u c k o v i é , F i i j a k és A k s i n szerint. A z izohipszák értékköze 200 m . A z értékek a tengerszintre vonatkoztatottak. J e l m a g y a r á z a t : i . Alaphegységkibúvasok (Minden eocénnél idősebb kőzet feltüntetésével), 2 . F ő b b törésvonalak, Abb. 9 . Kartenskizze des Grundgebirges d e s jugoslawischen Teiles des Pannonischen Beckens. N a c h V u с к о v i 6, F i l j a k u n d A k s i n . Isohypsenintervalle v o n 200 m . Die W e r t e beziehen sich auf d a s Meeresniveau. Z e i c h e n e r k l ä r u n g : 1. Grundgebirgsausbisse (mit Anführung voreozäner Gesteine), 2 . Hauptbruchlinien
S chef
jer
: Adatok
a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
297
p l í o c é n d e p r e s s z i ó a B á n á t i - á r o k f o l y t a t á s á n a k felel m e g . M i h á l t z I . s z e l v é n y e szerint a Bánáti-árok pleisztocén folyóvízi hordalékkal van feltöltve [22]. T J r b a n c s e k J. szerint e z a d e p r e s s z i ó e g y e l t e m e t e t t s z e r k e z e t i á r k o t t ü k r ö z . S z e r i n t e e z a szerkezeti á r o k a Kiskunság e g é s z t e r ü l e t é t uralja é s B u d a p e s t — K e c s k e m é t , K i s k u n f é l e g y h á z a és S z e g e d i r á n y á b a n k ö v e t h e t ő [23, 1 6 . o l d . ] . A z u t ó b b i é v e k k u t a t á s a i n a k e z e n értékes e r e d m é n y e i s z é p e n i g a z o l j á k S ü m e g h y m u n k á j á t és a l a p v e t ő e l g o n d o l á s a i t a d u n a i s z e r k e z e t i á r o k k i a l a k u l á s á r ó l [ 2 4 ] . п . á b r á n k a t a l a j v í z t ü k ö r m é l y s é g é n e k a felszínalatti e l h e l y e z k e d é s é t m u t a t j a a D u n a — T i s z a k ö z é n R ó n a i A . szerint, az 1 9 5 0 — 5 4 . é v i m é r é s e k a l a p j á n [ 2 5 ] . R ó n a i s z e r i n t : „ A t a l a j v í z felszínalatti m é l y s é g é b ő l n a g y v o n a l a i b a n az A l f ö l d f ö l d t a n i f e l é p í t é s é
re, ábra. A Duna—Tisza'köze déli részének földtani szelvényvázlata M i h á l t z István szerint. Ma g y a r á z a t : i. Pannóniai rétegek, 2 . Pleisztocén előtti vörösagyag, 3 . Pleisztocén folyóvizi feltöltés, 4 ' Holocén folyóvizi feltöltés, 5. Lösz, 6 . Elváltozott (vályogosodott) lösz, 7 . Pleisztocén futóhomok, 8. Holocén futóhomok Abb. 10. Geologische Profilskizze des südlichen Teiles des Donau—Theiss-Zwischenstromlandes. N a c h I. M i h á l t z . Z e i c h e n e r k l ä r u n g : 1 . Pannonschichten, 2 . Vorpleistozäner roter Ton, 3. Pleistozäne fluviatile Auffüllung, 4 . Holo zäne fluviatile Auffüllung, 5 . Löss, 6. In Lehm umgewandelter Löss 7. Pleistozäner Flugsand, 8. Holozäner Flugsand
n e k v o n a l a i t l e h e t k i e l e m e z n i " és „ A u f G r u n d d e r G r u n d w a s s e r k a r t e n k a n n eine N o r d w e s t - S ü d o s t g e r i c h t e t e s t r u k t u r e l l e L i n i e i m G e b i e t e z w i s c h e n D o n a u u n d T i s z a in d e r Linie Sári — Örkény—Kecskemét—Kiskunfélegyháza verfolgt werden". A t a l a j v í z felszínalatti m é l y s é g é b ő l k i e l e m e z h e t ő s z e r k e z e t i v o n a l t e h á t s z i n t é n a V a r d a r - ö v e t jelzi. A M ó r i - á r o k , Vali és P i l i s v ö r ö s v á r i v ö l g y e k a V é r t e s - és G e r e c s e - h e g y s é g e k e t e g y m á s t ó l e l v á l a s z t ó t e k t o n i k a i z ó n a is a V a r d a r i d a i r á n y t k ö v e t i k [26]. ( 1 2 . á b r a ) . F o l y a m a t b a n v o l t a k - e és v a n n a k - e l o n g i t u d i n á l i s m o z g á s o k a V a r d a r - z ó n a e l t e m e tett magyarországi szakaszán? M a g y a r o r s z á g talaj t é r k é p é n e k [27] s z e m l é l e t e (lásd a 1 3 . á b r á t ) , v a l a m i n t a D u n a — T i s z a k ö z ö t t i hátság turjánjainak a 1 4 . ábrán látható csapásirányai valószínűvé teszik ezt a f e l t e v é s t [28]. Ú g y s z i n t é n e m e l l e t t s z ó l a z a t é n y is, h o g y K e c s k e m é t , K o m á r o m , a K á r p á t m e d e n c é k n a g y földrengési epicentrumai, valamint a dunaharaszti 1956-os földrengés k ö z p o n t j a a V a r d a r - z ó n a m a g y a r o r s z á g i szakaszán v a n n a k [ 2 9 ] .
298
Földtani
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
1 1 . ábra. Vázlat a talajvíztükör mélységéről a felszín alatt a Duna—Tisza -közén. — R ó n a i A. szerint I. 3 m-nél sekélyebb, 2 . 3 — 6 m mélységű, 3. 6 — 10 m mélységű, 4 . 10 m -nél mélyebb Abb. il. Skizze über die Tiefe des Grundwasserspiegels im Donau— Theiss-Zwischenstromland. — Nach A. R ó n a i . Z e i c h e n e r k l ä r u n g : 1. Seichter als 3 m, 2 . 3 bis 6 m tief, 3 . 6 bis 10 m tief, 4 . Über 10 m tief
_ S che ff
er
: Adatok
a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
299
J 2 . ábra.'A Vértes- és Gerecse-hegységek és az Iszka hegycsoport földtani térképe. O r a v e c z T é s V é g h N e u b r a n d t E. szerint. J e l m a g y a r á z a t : i. Kristályos pala, fillit fúrásokban ' 2 Permi vörös homokkő, fúrásokban, 3 . Werfeni rétegek, fúrásokban, 4 . Werfeni rétegek, 5. Megyehegyi anizuszi dolomit, 6 . Kagylós mészkő, 7. Ladini diplopórás dolomit, 8. Márgás mészkő, márgás karni dolomit (raibli), 9. Barna megalodusos karni dolomit, 1 0 . Fehér karni, fossziliákban steril dolomit 1 1 Nóri dolo mit, 1 2 . Raeti-nóri dachstein-mészkő, 1 3 — 1 4 . Jura és kréta üledékek és bauxitok ' Abb. 12. Geologische Karte des Vértes- und des Gerecsegebirges, sowie der Iszka-Berggruppe Nach T O r a v e c z und E. V é g h - N e u b r a n d t . Z e i c h e n e r k l ä r u n g : 1. Kristalliner Schiefer, Phylht m Bohrungen, 2 . Permischer Rotsandstein, in Bohrungen, 3. Werfener Schichten, in Bohrungen 4 . Werfener Schichten, 5. Anisischer Dolomit von Megyehegy-Typus ,6. Muschelkalk, 7. Ladinischer Diploporendolomit, 8. Mergelkalk, mergeliger karnischer (Raibier) Dolomit, 9. Brauner karnischer Megalodon.tendolomit, 1 0 . Weisser, karnischer, fossilleerer Dolomit, 1 1 . Norischer Dolomit, 1 2 . Rhätisch-norischer Dachsteinkalkstein, 1 3 — 1 4 . Jura- und Kreideablagerungen und Bauxite
300
Földtani
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
A z u t ó b b i é v e k f ö l d t a n i m e g i s m e r é s e és a g e o f i z i k a i m é r é s e k e r e d m é n y e i a l a p j á n megállapítható a Dinaridáknak a Pannoniai-medence fiatalabb üledékösszlete alatti jelenléte. A z á l t a l u n k D u n á n t ú l - B á c s k a i p a l e o z ó o s k ü s z ö b n e k n e v e z e t t f ö l d t a n i alakulat l é n y e g é b e n a P e l a g o n i a i - ö v b á c s k a i és d u n á n t ú l i f o l y t a t á s a .
JJ. Ábra. Magyarország talajtérképe.
S t e f a n o v i c s P. a) H o m o k , b) V á l y o g , Abb. 13. B o d e n k a r t e Ungarns. N a c h P. S t e f a n o v i c s a) Sand, b) I^ehm,
és S z ű c s 1,. szerint Jelmagyarázat:: c) A g y a g , ! u n d I,. S z ü"c s. Zeichenerklärung:. c) T o n
A m a g y a r o r s z á g i g r a v i t á c i ó s és m á g n e s e s a n o m á l i á k i r á n y í t o t t s á g a a l a p j á n [3] (lásd a 1 5 . á b r á t ) m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a D i n a r i d á k g e o f i z i k a i m ó d s z e r e k k e l , a c s a p á s irány kritériuma alapján a Rába-vonalig k ö v e t h e t ő k . 16. ábránkon a geotermikus gradiens magyarországi értékeinek térképét mutatjuk b e , B o l d i z s á r T . s z e r k e s z t é s é b e n . A t é r k é p az o r s z á g területén l e m é l y í t e t t 293 m é l y fúrás k i é r t é k e l t a d a t a i a l a p j á n k é s z ü l t . A z a z o n o s g e o t e r m i k u s g r a d i e n s e k v o n a l a i az o r s z á g m é l y f ú r á s o k k a l feltárt leg n a g y o b b r é s z é n (a N y í r s é g k i v é t e l é v e l , a h o l e g y e l ő r e m é g n i n c s k e l l ő s z á m ú adat) j ó l tükrözik a nagy tektonikai elemeket. A g e o t e r m i k u s v o n a l a k regionális a l a c s o n y m é l y s é g l é p c s ő s z ó n a k é n t j e l z i k a D u n á n túl-Bácskai paleozóos k ü s z ö b ö t , a geotermikus mélységlépcső magas értékeivel mutatják a B á n á t i - á r o k és a V a r d a r i á k m a g y a r o r s z á g i szakaszát. A R á b a v o n a l t ó l É N y - r a fekvőKisalföld magas geotermikus mélységlépcsőértékek zónája. U g y a n c s a k f e l i s m e r h e t ő k a t é r k é p e n a D é l a l p i - v o n u l a t o k és e g y e s , t ö r é s v o n a l a k h o z , k a p c s o l t fiatal v u l k á n i k é p z ő d m é n y e k g e o t e r m i k u s hatásai.
Scheffer
: Adatok
a Vardaridák
és Bánáti-árok
folytatásához
301
14. ábra A Duna—Tisza közötti hátság turjánjainak csapásirányai L á n g S. szerint. Az egyes irányok nem futnak össze egy pontban. A számok a meridiánnal bezárt szöget jelentik. Abb. 14. Streichrichtungen der Sandlungeln des Donau—Theiss-Zwischenrückens nach S. L á n g Die einzelnen Richtungen laufen nicht in einen Punkt zusammen. Die Ziffern bedeuten den mit dem Meridian eingeschlossenen Winkel
IS- abra. A magyarországi gravitációs és mágneses anomáliák irányítottsága S c h e f f e r V szerint J e l m a g y a r á z a t : i. Gravitációs maximum tengelye, 2 . Gravitációs mély vonulat tengelye 3 Földmagneses maximum tengelye, 4 . Földmágneses mélyvonulat tengelye, 5. Paleozoikus és mezozoikus üle dékek, 6. Harmadkori üledékek, 7 . Eruptiv és metamorf kőzetek, 8. Magyar Középhegység tengelye A bb. 15. Orientation der gravimetrischen und magnetischen Anomalien in Ungarn nach V. S c h e f f e r . Z e i c h e n e r k l ä r u n g : I. Achse des Gravitationsmaximums, 2 . Achse des Gravitations-Tiefzuges 3. Achse des geomagnetischen Maximums, 4 . Achse des geomagnetischen Tiefzuges, 5. Paläozoische und mesozoische Ablagerungen, 6. Tertiäre Ablagerungen, 7 . Eruptive und metamorphe Gesteine (Eruptiva und Metamorphite), 8. Achse des Ungarischen Mittelgebirges
16. ábra. A geotermikus gradiens magyarországi értékei B o l d i z s á r T. szerint Abb. 16. Werte des geothermischen Gradienten in Ungarn nach T. B o l d i z s á r
S с h e ff
eг
: Adatok
a Vardaridák
IRODALOM -
és Bánáti-árok
folytatásához
303
SCHRIFTTUM
i. M u r a t o v, M. V.: Isztoria tektonicseszkogo razvitja alpinszkoj szkladcsatoj oblaszti jugovasztocsnoj Evropi i Maloi Azii (Délkelet Európában és Kis Ázsiában elterülő alpi gyűrődéses terület tektoл!ка1 kifejlődésének története). Izvesztija Akademü Nauk Széria Geologicseszkaja 2 . Moszkva, 1 9 6 2 . — 2 . B r u n n , J. H.: Les zones helléniques internes et leur extension. Réflexions sur l'orogenèse alpine. Bull, Soc. géol. France 7 ° série, t. II. p. 470 — 486. Paris i 9 6 0 . — 3. S с h e f f e г, V.: A Magyar „Közbülső tömeg" kérdéséhez. Geofizikai Közlemények IX. к. 1 — 2. sz. pp. 55 — 68, Budapest, 1 9 5 9 . — 4 . Leitlinien der Tektonik Jugoslaviens. Serb. Ak. Wiss. Sd-Bd CLXXXIX. Geol. Inst. № 3 . Beograd, 1 9 5 2 . — 5. B o n c e v , E.: Versuch einer tektonischen Synthese Westbulgariens. Geologica Balkanica II. 1. Sofia 1 9 3 6 a . — 6 . B o n c e v , E.: Beitrag zur Frage der tektonischen Verbindung zwischen Karpaten und den Balkánidén. Geologica Balkanica II, 2 . Sofia 1 9 3 6 b . — 7 . B o n c e v , E.: Über die tektonische Ausbil dung der Kraistiden. Geologie, Gedenkschrift Serge von Bubnoff Jahrgang, 7 , Heft 3 — 6, Berlin, 1 9 5 8 . — 8. P e t k o v i é , К.: Das Problem der zeitlichen und räumlichen Entstehung des grossen tektonischsenonischen Grabens in Ostserbien und der darin vorkommenden scharfen plikativen Formen. Bull, de l'Acad. Serbe des Sciences XII. N. S. CI. des sc. math, et nat. 3 . Beograd, 1 9 5 3 . — 8. P e t k o v i é , V.: Geologie Ostserbiens. Serbische Akad. Wiss. Posebna Isdanja CV., naturwiss. u. mat. Kl. H. 28, Beograd, 1 9 3 5 . — 1 0 . V u í k o v i é , I. — F i i j a к, R. — A k s i n , V.: Survey of Exploration and Production of Oil in Jugoslavia. Report on the V. World Petroleum Congress of New-York. Section I. Paper 5 5 . New-York, 1 9 5 9 - — n . M a r i n о v i é, D.: Eine Übersicht der geologischen Verhältnisse in den südöstlichen Teilen des Pannonischen Beckens. III. éme Congrès des Géologues de Yougoslavie, Tom. I. Beograd, 1 9 5 9 - — 1 2 . K o s s m a t , F.: Geologie der Zentralen Balkanhalbinsel. Mit einer Übersicht des dinarischen Gebirgsbaus. Die Kriegsschauplätze 1 9 1 4 — 1 9 1 8 geologisch dargestellt. H - 1 2 . Bornträger Verlag. Berlin, 1 9 2 4 . — 1 3 . Á d á m A. és V e r ő I.: Az országos földiáram mérések újabb eredményei. Kézirat) Acta Technica Series Geol. et Geoplk Budapest, 1 9 6 2 . — 1 4 . M i k i n é i é , V.: Geoloska Karta FNR Jugoslavije, 1 : 5000.000, Beograd, 1 9 5 3 . — 1 5 . N i k o l i é , D. — S i m i n, D.: Geologija Banata na osnovu novijíh geofizickih ispitivanja i dubinskih busenja. (The geology of the territory of Banat on the basis of the latest geophysical investigations and borings.) Vesnik zavoda za geoloska i geofizicka istrazivanja NR Serbija (Bulletin du Service Géologique et Géophysique de la R. P. de Serbie) Vesnik XVII. Beograd 1 9 5 9 . — 1 6 . M a r i n о v i e , D.: Regionalni pregled geologije i tektonike naftonosnih podrucja Vojvodina (Regional Review of the geology any tectonics of oilbearing areas in Vojvodina) Re port of the Fifth Meeting of the Geologists of the F. P. R., of Yugoslavia, Beograd 1 9 6 2 . — 1 7 . K á d á r J.: Fáziskorrelációs refrakciós mérések eredményei délkelet Magyarország nagyszerkezetének kutatásánál. — Magyar Geofizikán, évf. 1 — 2 szám. Budapest, 1 9 6 1 . — 1 8 . Comitatul Geologic: Anomália Gravimetrica Bouguer Republica Popolare Romina. Bucuresti 1 9 5 6 . — 1 9 . — S i m i n, D.: Odredivanje gustina na teritoriji Vojvodine (Density determination in the area of Vojvodina, Yugoslavia) Zavod za Geoloska i Geofizicka Istrazivanja (Institut des Recherches Géologiques et Géophysiques) Vesnik Knjiga I. Serija C. Beograd, i 9 6 0 . — 2 0 . B a r a b á s A. — J á m b o r Á. — B a r a n y a i I. — S z e d e r k é n y i T.: Délkelet-Dunántúl alaphegységének vázlatos szerkezeti és mélységtérképe. (Kézirat) Pécs, 1 9 6 2 . —, 2 1 . P é c s i M.: A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest 1 9 5 9 . — 2 2 . M i h á l t z I . : A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele. M. Áll. Földtani Intézet évi Jelentése, Budapest, 1 9 5 0 . — 2 3 . U r b a n с s e к J.: Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. Bp. 1 9 6 2 . — 2 4 . S ü m e g h y I.: A Duna—Tisza-közének-földtani vázlata. M. Áll. Földt. Int. évi jelentése. 1950-ről, Budapest, 1 9 5 3 . — 2 5 . R ó n a i A.: A Magyar Medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei. A M. Ali. Földt. Int. évkönyve XLVI kötet, 1. füzet, Budapest, 1 9 5 6 (206 és 230 o.) — 26. O r a v e c z J. et V é g h — N e u b r a n d t , В.: Connexions stratigraphiques et structurales entre le trias de le montagne Vértes et celui de la montagne Bakony. Annales Univ. Sc. Budapestinensis de R. Eötvös nom. Sectio Geologica. Tom. V. Budapest 1 9 6 1 . — 2 7 . B u l l a В.: Magyarország természeti tájai. S t e f a n o v i c s P. és S z ű c s L. Magvarország talajtérképe. Földrajzi Közi. L X X X V I . köt. 1 . sz. Budapest, 1 9 6 2 . — 2 8 . L á n g S.: A Délkelet Alföld felszíne. Földrajzi Közi. L X X X I V . köt. 1. sz. Buda pest, i 9 6 0 . — 2 9 . R é t h 1 y A.: A Kárpát-medencék földrengései. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1 9 5 2 .
Beiträge zur Verfolgung der unterirdischen ' Züge der Vardariden und des Banat-Grabens in den Karpatischen Becken DR. V. SCHEFFER* Die verschütteten Z ü g e der dinarischen Abzweigung des alpidischen Systems setzen sich d e m Inneren des Pannonischen Beckens zu fort. I n R i c h t u n g Szeged — K e c s k e m é t — B u d a p e s t läuft der Banat-Graben u n d an seinem westlichen R a n d die VardarZ o n e fort. D i e T i e f e n f o r t s e t z u n g d e r P ä l a g o n i s c h e n Z o n e lässt s i c h a u f G r u n d g e o p h y s i k a ischer A n g a b e n b i s zur Raab-Linie verfolgen.
* Der vollständige Text des Aufsatzes wird in Annales Univ. Budapestinensis, Tom. VII, 1 9 6 3 in •englischer Sprache veröffentlicht.
