ADATOK A RÁKÓCZI MEGEMLÉKEZÉSEKHEZ HAJDÚ

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX

281

ADATOK A RÁKÓCZI MEGEMLÉKEZÉSEKHEZ HAJDÚ MEGYÉBEN A 20. SZÁZAD ELEJÉN

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ

Bevezetés

M

agyarországon a dualizmus vége felé került sor a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulójának megünneplésére. A 100. évvel korábban kezdődő 20. – immár múlt század – első éveiben még nem húnyt ki a millenniumi ünnepségek görögtüzes hangulata. Rákóczi kultuszának feltámasztása jelentős politikai tényezők érdekében állott, így az országban folyó pártküzdelmekben figyelemreméltó tartalma volt. A Függetlenségi Párt egy csoportja a kuruc szabadságharcot, II. Rákóczi Ferencet és társait saját tulajdonának tekintette, úgy vélekedett, hogy csak a 48-as párt méltó arra, hogy Rákóczi nevét zászlójára írja. Ismeretes, hogy a függetlenségi eszme a századfordulóra már nem Rákóczi és Kossuth nagy szabadságharcának célkitűzéseit képviselte. Ez a gondolat egyre tartalmatlanabbá hígult, külsőségeiben azonban mindinkább színesedett.A szakirodalom gyakorta utalt már a Rákóczi-kultusz és a dualizmuskori függetlenségi törekvések ideológiájának szerves kapcsolatára , nemegyszer egybeesésére. A kétszáz esztendős évfordulót a Függetlenségi Párt igyekezett kihasználni, mert a függetlenségi harcok felelevenítését jelképező ünnepségek és kiállítások a közönség felé mutatós drapériákul szolgáltak. A 19. században reinkarnálódott jó néhány, még a 18. században Rákóczihoz, az akkori Habsburgellenes felkelés vezetőjéhez kötődő mítosz. A függetlenségi hagyományokban egyfajta kontinuitást véltek kirajzolódni, mely szerint egyenes az út Rákóczi Ferenctől Kossuth Lajosig és tovább is. A függetlenségi hagyományok komplexuma, – melybe a hajdú hagyományok szervesen beletartoztak – különböző eszmei irányzatok és politikai pártok roppant hatásos érvanyagává vált A 19. század második felében., a két világháború között, majd 1945 után , s különösen az ötvenes években volt hatásos legitimáló, manipulatív ideológiai komponens.1

1 R. Várkonyi Ágnes : Thaly Kálmán és történetírása Bp. 1961. 274-275.,Gerő András : A Kossuthkultusz. Mozgó Világ. 2003/4., 102.,107.,Major Zoltán László : Adatok Komádi és néhány bihari hajdútelep hajdúhagyományaihoz. In.: Bihari diéta III. Szerk.: Ujváry Zoltán – Matolcsi Lajos. Db.., 2001. 146.,Glatz Ferenc : Nemzeti kultúra – kulturált nemzet 1867-1987. Bp., 1988.,123.

282

Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez…

Az ország különböző részeihez hasonlóan megélénkült a múltidézés és a kuruckodás Hajdú megyében is. Kardos Albert debreceni irodalomtörténész 1898-ban kiadta a kuruckor költészetének gyűjteményét.2 A „Hajdúság írójának” Móricz Pálnak „II.Rákóczi Ferenc kuruc vezér története „ c. könyve 1900 karácsonyán jelent meg „ A nép számára.- mondja utószavában – megírtam fontoskodás nélkül, de annál nagyobb szeretettel, a nagy kuruc fejedelem érdekes és tanulságos , szép élete történetét.”3 Móricz Pál féltő szeretettel foglalkozott szülőföldjével , Hajdúnánással és a többi hajdúvárossal. A nemzeti függetlenséget dicsőítette, amelyért a hajdúvitézek, Bocskai, Bethlen, Thököly és II. Rákóczi Ferenc küzdöttek.4 A debreceni színház az 1889-1890-es évadtól kezdve az 1906-1907. évadig két év kivételével műsorára tűzte Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága című színdarabját. Emellett többször játszották ifj. Bokor I.: Kurucfurfang, Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros, Rákosi V.: Rákóczi fia, valamint Fényes Samu: Kuruc Féja Dávid c. történelmi drámáját. Ez utóbbiról a Debreceni Független Újság 1904. április 8-án közölt kritikát.5 A debreceni főiskolai ifjúság sem vonja ki magát a kuruckodási láz alól. 1901-től 1906-ig a Debreceni Főiskolai Lapok szinte minden száma hoz valamilyen a kurucokkal kapcsolatos megnyilvánulást. Vers, próza, ünnepélyek, zarándoklatok hirdetik a nagy elődök dicsőségét. Az ifjúság az 1902-1903. tanévet Rákóczi esztendejének nyilvánítja. A kuruc hangulat fő tolmácsolója Milotay István joghallgató. 1901 januárjában jelenik meg „A majtényi síkon” c. verse, aztán cikksorozatot ír a kuruc költészetről, Herczeg Ferenc Ocskay drámájáról és Mikes Kelemen Törökországi leveleiről. Mint a Magyar Irodalmi Önképző Társaság 1901-1902. évi elnöke kuruc-estélyeket rendez. Nagy Zoltán joghallgató, a későbbi költő 1903 januárjában „Őszi harmat után” c. versét jelenteti meg, 1904 márciusában pedig „Kuruc-nóták” címmel a Kollégium Bulyovszky-pályázatán díjat nyert költeményeit közli.6 Szerte az országban szerveződnek az ünnepségek. Megérkezik Kassa város leirata Hajdú vármegyéhez is, amelyben a Kassán emelendő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz megfelelő adománnyal való hozzájárulást kérnek. A vármegye 1903. szeptember 21-én tartott közgyűlése 200 koronát szavaz meg a közművelődési és jótékonysági alapból. Ugyanakkor kihirdetik, hogy a vármegye területén „ a legszélesebb kiterjedésben gyűjtés indíttassék.”7 Fentiek előadása után azt gondolhatnánk, hogy a forrásanyag bőséges a kutató számára, azonban csalódásunknak kell hangot adni. A hajdúvárosokról készült monográfiák meg sem említik az évfordulót, a legmegdöbbentőbb azonban számunkra az, hogy a Debrecen történetének 3. kötete /1997./ egy sort sem szentel a „vezérlő fejedelem” emlékével kapcsolatos megemlékezéseknek. A levéltári iratanyag is feltűnően hiányos. Nemcsak több hajdúváros iratanyagában nincsenek idevágó adatok, hanem a községek képviselőtestületi jegyzőkönyvei is hiányoznak 2

Tóth Endre. : Kardos Albert. In.: U. ő. : Kortársaink, barátaink. Db.,1986.,15. Péter László : Móricz Pál indulása Szegeden. In.: Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970.. Szerk.: Dankó Imre. Db., 1971.,571. 4 Dankó Imre : Móricz Pálra emlékezünk. u.o. 560. 5 A debreceni színészet története. Szerk.: Katona Ferenc. Db., 1976., 83, 314-351. 6 Tóth Béla : Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében. In.: Déri Múzeum Évkönyve. 1968. Szerk.. Módy György.,Db., 1970., 552-553. 7 HBML. IV. B. 902/a. 6. k. 187/4631/903., 1903. szept. 21. 3


283

nagyrészt ezekből az évekből. Ahol megvannak is, adatokat ott sem talál a kutató. Fellelhetők ugyan több község irategyüttesei a kérdéses évekből, de tárgyunkra vonatkozó bejegyzéseket két község kivételével sehol sem találunk. Munkánk során a levéltári töredékes anyag kutatása mellett muzeológusok és könyvtárosok segítségét próbáltuk igénybe venni, nem túl sok sikerrel. Mind a szakirodalom, mind a levéltári forrásanyag főként az 1906-ban történt eseményekkel, a hamvak hazahozatalával és a temetéssel foglalkozik elsősorban. A szabadságharc kitörésének kétszázadik évfordulójáról jóval kevesebb szó esik. Debreceni rendezvények 1903-ban A város a közvetlen régiót politikai és kulturális tekintetben is vonzáskörében tartotta. Érzékelhető volt a közgondolkodásnak a nemzeti függetlenség kérdésében tanúsított dezilluzionizmusa, és a város vezető csoportjainak színpadias, külsőséges hazafiaskodása. Az 1901-es választások a függetlenségi eszmék győzelmét hozták. Thaly Kálmán, a debreceni 1. kerület függetlenségi jelöltje Szőlősi Rezső földbirtokos ötösfogatán díszelgett választói körében. Ugyancsak függetlenségi győzelem született a hajdúszoboszlói kerületben, ahol a gazdálkodó közönség és az iparosok Kovács Gyulát juttatták mandátumhoz. 1902 decemberében Kovács József ügyvéd, függetlenségi párti jelölt került a debreceni polgármesteri székbe. Kovács egy időben a debreceni Függetlenségi Párt elnöke is volt. Az 1903-as esztendő szenvedélyes poltikai viharokkal köszöntött be. A helyi vezető rétegek hangulata feltűnően rossz volt. A kormánypárti kuruckodás véget ért, de amúgy is rövid ideig tartott. Maga a kormánypárt ugyanis vezető szerepét akarta menteni a kuruckodás vállalásával. A függetlenségi tábor viszont heterogenitásában is viszonylag tömören állott. Erősödött az ellenzéki közhangulat és 1905 januárjában szintén az ellenzék diadalmaskodott. A nemzeti ellenállás 1906 márciusának elejére kifulladt, de a debreceni közvélemény ezután is zömmel a Függetlenségi Párt szellemi befolyása alatt állt.8 Debrecen Város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlésén 1903. március 30-án előterjesztik a városi tanács indítványát „ A magyar szabadságharc egyik legnagyobb hősének, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek az ő dicsőségteljes korszakának kétszáz éves évfordulója alkalmából folyó év május 21-én ünnepséget rendezzen „ a város közönsége. Az ünnepség kimagasló központja a díszközgyűlés legyen. Az ünnepélyt rendező bizottság elnöke Puky Gyula főispán, a tagok a debreceni előkelőségek sorából kerülnek ki.9 Az ünnepélyt 1903. május 22-én tartották meg. Puky Gyula főispán ünnepi beszédében kijelentette, hogy a kor legilletékesebb, legavatottabb szakértője, Thaly Kálmán fog szónoklatot mondani. Puky a következőket hangsúlyozta beszéde elején: „Senki ne tartsa ezt az ünnepet akár az egyik, akár a másik politikai párt kizárólagos ünnepének. Ünnepe ez a magyar haza minden igaz fiának.” Nem élte volna

8 Debrecen története 1849-1919. 3. k.:Főszerk.: Orosz István..,Db.,1997.,341,348-350,354-355,357,359361,364-365,370. 9 HBML. IV. B. 1403/a. 24. k. 87/3444/1903. márc. 20.

284


meg a nemzet az ezer évet, ha nem lettek volna hű fiai, s nem is élne soha, ha nagyjai emlékének ápolásával a nemzeti érzés és öntudat fenntartani többé nem tudná. Ezután következett Thaly szónoklata. „Afejedelem íródeákja” azt mondta, hogy nagy megtiszteltetésnek veszi Debrecen város felkérését az emlékbeszéd előadására. Megjegyezte, hogy 20 éves kora óta foglalkozik a Rákóczi-korral és már 42 esztendő óta munkálkodik rajta lankadatlanul. A legtöbb adatot levéltárak poros aktáiból merítette, emelte ki Thaly a múlt kutatásának legfontosabb módszerét. „Debrecen a szabad királyi városok között az első, mely hazafias lakosságával önként hódolt meg a fejedelemnek.” – hangzott el a beszéd egyik kiemelt motivuma. A magyar nemzetnek Isten szabadítót küldött I. Rákóczy György ivadékának személyében, a vezérlő fejedelmet. Küldetésére családi hagyományok is predesztinálták. Dobozy György főbíró és Komáromy Csipkés György szerepének méltatása után az előadó Rákóczi fejedelem jellemét dicsőítette. Az erkölcsi nevelés szempontjából a nagy fejedelmet az ifjak elé követendő például kell állítani Ezután a szabadságharc bukása utáni eseményekről szólt, majd köszönte a buzgó érdeklődést és figyelmet. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés közepette fejezte be beszédét Debrecen város I. kerületének országgyűlési képviselője.10 Thaly Debrecen város szabadságharc alatti szerepének megítélésében lelkesedésétől fűtve eltúlozta a kálvinista polgárok szerepét. Debrecen részvétele jelentős a kuruc szabadságharcban, de nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a polgárságnak a kurucok okozta zűrzavarok erősen keresztezték a kereskedelmi érdekeit. A képviselő „csillogó ünnepnek rajzolja a szabadságharc idején a cívisváros kuruccá állását”, adatai fontolgató, óvatos polgárokról beszélnek. Szorongás fogta el a város vezetőit és nagynehezen hajoltak meg Rákóczi kurucai előtt. Különböző célokra a város pénzbevételeit és anyagi eszközeit a harcok alatt erősen igénybe vették. A város és vezetősége szüntelen aggodalomban élt. A taktikázás, a kényszerű állapot elfogadása jellemezte a polgárok magatartását.11 A közgyűlésen előterjesztették a városi tanács indítványát, amely kérelmet intézett az országgyűlés képviselőházához II. Rákóczi Ferenc és társai földi maradványainak minél hamarabb történő hazaszállítására. Kovács József polgármester pedig javasolta, hogy nyilvánítsanak köszönetet Thaly Kálmánnak, amiért megjelent és a Rákóczi-korról beszédet mondott. A javaslatot egyhangúlag elfogadták.12 A vármegyei közgyűlésen 1903. szeptember 21-én az országgyűlés képviselőházához támogató feliratot fogalmaznak meg II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala ügyében. Ugyanitt hirdetik ki a Rákóczi zarándoklat előkészítő bizottságának felhívását, hogy folyó év október 1-én a fejedelem sírjához tervezett nemzeti zarándoklatban minél többen vegyenek részt.13 A vármegye 1904. május 16-i közgyűlésén az alispán indítványozására köszönetet mondanak a királynak, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának ügyében a miniszterelnököt javaslattételre 10

U.o. : 137/1903.., 138/1903., 1903. máj. 22. Julow Viktor – Tóth Béla. : A debreceni felvilágosodás. In.: Debrecen története 1693-1849., 2. k. Szerk.: Rácz István., Db., 1981.,418., R. Várkonyi Á. : Thaly Kálmán és történetírása…i.m.. 248-249., Balogh István.: A városi autonómia. Debrecen a Rákóczi szabadságharc alatt. In.. Debrecen története. 2. k. . i. m. 110-111, 123-124., Szendrey István.: Debrecen a Rákóczi szabadságharcban, In.: HBMLÉ. I. / Szerk.. Gazdag István/ Db. 1974., 15. 12 HBML. IV. B. 1403/a. 24. k.139/1903., 140/1903., 1903. máj. 22. 13 HBML. IV. B. 902/a. 6. k.., 191/5783/1903.., 1903. szept. 21., u.o.235/7374/1903. 11


285

14

hívta fel. A levéltári iratokban azonban nem találjuk nyomát annak, hogy a vármegye közgyűlésén Debrecen városához hasonló Rákóczi-ünnepélyt tartottak volna. Két hajdúváros emlékezése Hajdúböszörményben a Függetlenségi Párt befolyásának állandó növekedése már a 90-es évektől észlelhető volt. A függetlenségi gondolatok melletti kiállás a város részéről ebben az évtizedben mintegy hivatalossá vált. Az 1901. évi országgyűlési választásokon a böszörményi kerület Benedek János személyében ismételten függetlenségi jelöltet választott meg, az 1902-ben megtartott képviselőtestületi választás azonban a városban a szabadelvűek megerősödését hozta. A két nagy párt közötti küzdelem 1905-ben a Függetlenségi Párt javára dőlt el. A hazafias, függetlenségi hangulat minden korábbinál magasabbra csapott a városban. A Függetlenségi Párt az ellenállás élesztgetése céljából 1905 őszén népgyűlések egész sorát rendezte.15 A város 1903. szeptember 8-i képviselőtestületi ülésén Porcsalmy Gyula városi képviselő beszédet mondott, melyben a kétszáz éves évforduló jelentőségét ecsetelte. Nem felejtette el az emlékezést összekapcsolni a hajdú öntudattal. Beszédében a következőket mondotta: ”A nagy nemzeti ügy szolgálatában II. Rákóczi Ferenc hős bajnoktársai közt elöl voltak a hajdúk is, így amidőn a nagy fejedelem emlékének áldozunk szívünk oltárán egyúttal áldozatot gyújtunk az ezen városban élő hajdú utódok dicső őseinek is.Ünneplésünk célja az, hogy megörökítjük a nagy fejedelem képmását.”16 Porcsalmy a szeptember 13-i rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésen megismétli indítványát Rákóczi életnagyságú képének a közgyűlési terem részére való megfestetése tárgyában. Ugyanezen a közgyűlésen a polgármester bemutatja a Rákóczi zarándoklat előkészítő bizottságának folyó hó 11-én kelt, a városhoz intézett felhívását a Konstantinápolyba menő zarándoklatban való részvételre. A felhívást elfogadják, majd kijelentik, hogy a gimnáziumi tanárokkal tudatni kell, hogy az általuk rendezendő Rákóczi ünnepély programjába a városi közönség részvételét bevenni szíveskedjenek.17 Az október 11-i közgyűlésen ismertetik a helybeli főgimnázium tanárkarának meghívását az október 25-én rendezendő Rákóczi ünnepélyre, egyszersmind egy kis segélyösszeget kérnek. A képviselőtestület 200 koronát kiutal a gimnázium számára.18 A gimnáziumban október 25-én meg is tartják a tervezett ünnepélyt, amelyet az intézet igazgatótanácsa zászlóavatással köt egybe. Az igazgatótanács úgy határoz, hogy az ünnepély előestéjén táncmulatságot rendez és ennek jövedelmét a zászlóra fordítja Az ünnepély istentisztelettel kezdődött, amelyen Zsigmond Sándor esperes, egyházkerületi főjegyző, hajdúböszörményi református lelkész prédikált. Az istentiszteleten vallásos kuruc énekek és gyülekezeti énekek hangzottak el. Az ünnepély délelőtt 11 órakor kezdődött. Műsora a következő volt: 1. Himnusz 14

U. o. : 7. k. 24/3369/1904., 1904. máj. 16. Hajdúböszörmény története. Szerk.: Szendrey István.: Db, . 1973., 202, 207, 209, 211. 16 HBML HbFl. V. B. 74/c. 53. d .4596/1903., 1903. szept. 8. 17 U. o. : 71/a. 1. k.126/6370/1903., 126/6453/1903., 1903. szept. 13. 18 U. o. : 17. k. 153/6917/1903., 1903. okt. 11. 15

286

Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez… 2. Megnyitó beszéd – Köblös Samu főigazgató 3. Te benned bíztunk 4. Zászlóavatási imát mond Bakóczy Endre főgimnáziumi vallástanár 5. Ifjúsági zászlóátadás-átvétel. Átadja: Butyka Boldizsár főgimnáziumi tanár, átveszi: Uzonyi György VIII. o. tanuló 6. Rodostói árnyak: írta: Harsányi Kálmán, szavalja Sóvágó Gábor VIII. o. tanuló 7. Kuruc dalok – a főgimnázium énekkara énekli. 8. Ünnepi beszéd – Dr. Molnár István főgimnáziumi tanár 9. Rákóczi szelleme. írta: Kovács Zsigmond, szavalja: Nagy Kálmán VII. o. tanuló 10. Szózat – énekli a főgimnázium énekkara.

Táviratban lelkes és emelkedett hangon üdvözölték a főgimnáziumot a kisujszállási és máramarosszigeti gimnáziumok igazgatói, valamint a debreceni római katholikus főgimnázium igazgatója.19 Október 29-én a képviselőtestületi közgyűlés határozata kimondja, hogy II. Rákóczi Ferenc Kassán felállítandó szobrának költségére a városi pénztárból 100 koronát megszavaznak és kiutalványoztatják a kassai szoborbizottságnak.20 Hajdúnánás politikai élete a 90-es években a függetlenségi gondolat és a millennium ünneplésének közepette zajlott. A függetlenségi elvek melletti állásfoglalások a város hivatalos vezetésének mintegy a saját politikai meggyőződésévé váltak. Kossuth halála különösen jelentős volt, mert alkalmat adott a függetlenségi kultusz erősödésére. A hajdúnánási függetlenségi kör elnöke idősb Móricz Pál nagyban hozzájárult a város közszellemének kialakulásához. Fia ifj. Móricz Pál – akiről dolgozatunkban másutt már szóltunk – apjához hasonlóan elkötelezettje volt a függetlenségi gondolatkörnek. Cikkeit főként a debreceni függetlenségi pártsajtó közölte. Ugyanakkor gyakran kritikával illette a függetlenségi pártvezérek politikai módszereit. A szakirodalom megállapítása szerint is tovább éltek a Hajdúság erős függetlenségi hagyományai a város életében. A függetlenségi politika és a trón iránti lojalitás összeegyeztetése vált itt is fő politikai alapelvvé. Az 1901 évi országgyűlési választásokon Rákosi Viktor író, az Országos Függetlenségi és 48-as Párt egyik vezéralakja lett a hajdúnánási kerület képviselője. Rákosit egyhangúlag képviselővé választották 1905-ben is. Az 1905-1906-os éve politikai és kormányzati válságának időszakában a város politikai élete megélénkült. A vármegyék ellenállásában a nánásiak is részt vettek. Hajdúnánáson a városi vezetők 1902-ben „Szobrot Kossuthnak„ címmel kiadványt készítettek. Természetesen ők is hangsúlyozták a kontinuitást a hajdúvitézek és Rákóczi kurucai között. Nyilatkozatukból néhány sort idézünk: „Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai, a szabadságharc hős honvédei, akik mindig híven teljesítették kötelességüket, midőn védeni kellett ezt a szép hazát… nem maradhatnak hátra a kegyelet adójának leróvásában sem.”21 19

A Hajdúböszörményi ev. Ref. Főgimnázium értesítője az 1903-1904. tanévről. Közzéteszi :Köblös Samu igazgató. , Hajdúböszörmény., 1904., 21-23. / Borók Imre könyvtáros szívességéért köszönet./ 20 HBML. HbFl. V. B. 71/a. 17. K.. 168/7326/1903.., 1903. okt. 29. 21 Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás, 1973., 297., 303-304, 306-307., Debrecen története 3. k…i.m.369., Mónus Imre : A hajdúnánási Kossuth szobor története. HBMLÉ. XXVI. /Szerk.: Radics Kálmán./ Db. 1999., 276.


287

Hajdúnánás város polgármesteri iratainak iktató és mutató könyvében található két bejegyzés. A 2016/1903. sz. bejegyzés tárgya: II. Rákóczi Ferenc kassai szobrára 200 korona megajánlása. Sajnálatos módon azonban az irat nem található. A másik beírás Rákóczi ünnepély rendezése tárgyában címen szerepel a 2256/1903. iktatószámon. Sajnos ez az irat is hiányzik.22 Hajdúszoboszló, Hajdúdorog és néhány község adatai Hajdúszoboszlón az 1901 őszén sorra kerülő országgyűlési választásokon két függetlenségi jelölt került egymással szembe. Polónyi Géza volt képviselő és Kovács Gyula polgármester, aki határozottabb függetlenségi politikát hirdetett. A mandátumot Kovács Gyula nyerte el. A Függetlenségi Párt olyan szilárd bázissal rendelkezett a városban, hogy a Szabadelvű Párt nem tudott reális ellenerőként fellépni. A függetlenségi politika kiterjesztését szolgálta az 1903 februárjában létrehozott Független és 48-as Kossuth Kör. A függetlenségi politika nagyszabású demonstrációja volt az 1904. január elején Hajdúszoboszlón megtartott népgyűlés, amelynek résztvevői voltak Kovács Gyula, Papp Elek, Rákosi Viktor és Benedek János országgyűlési képviselők. Kovács Gyula a szocialisták jelöltjével szemben 1905-ben nagy szavazattöbbséggel szerezte meg a mandátumot. Hajdú megye közgyűlésén Kovács Gyula terjesztette elő a Fejérvári kormányt alkotmányellenesnek minősítő indítványt, amit a közgyűlés határozattá emelt. A hajdúszoboszlói független pártszervezet 1906 tavaszán szembefordult a megalkuvás gondolatával, lapjában élesen tiltakozott az ellenállás programjának feladása miatt.23 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának felhívása Hajdúszoboszlóra is megérkezik, mely a II. Rákóczi Ferenc fejedelem Kassán felállítandó szobrára kér adományt. A határozat kihirdetése után a város 20 koronát felajánl és a gyűjtést ezen összeggel megkezdi. Az e célból kiállítandó gyűjtőívet a házipénztár hivatali helyiségében könnyen hozzáférhető helyen tartják december 20-ig. A közönség minél szélesebb körét hirdetmény útján felhívják az adományok házipénztárban való feljegyzésére és átadására. Utasítják a polgármestert, hogy az adományokat a debreceni m. kir. adóhivatalhoz küldje be. Fekete Sándor polgármester még a városi képviselőtestületi gyűlés napján, 1903. november 22-én aláírta gyűjtésre felszólító hirdetményt.24 Hajdúszoboszlóra is megérkezett a Rákóczi zarándoklat bizottságának megkereső levele, de nem tudjuk, hogy mit válaszolt a város, mert az irat itt sem lelhető fel. A tárgyról szóló bejegyzés ugyanis a 4687/1903. számon van az iktató- és mutatókönyvekben.25 A város törvényhatósági bizottsága az 1904. június 17-i gyűlésen kijelenti, hogy eleget áldoznak képzőművészeti célokra. Azzal érvelnek, hogy a város II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és a király arcképét megfesteti.26 22

HBML HbFl.. V. B 374/c. 250 k., 374. K. 2016/1903, 2256/1903. Hajdúszoboszló története. Szerk.: Dankó Imre., Hajdúszoboszló 1975., 330-331. 24 HBML. V. B. 471/a. 23. k. 5034/176/1903., 1903. nov. 22. ,V.B. 474/b. 31. cs. 6504/1903., 1903. nov. 22. 25 HBML. V. B. 474/b. 297. k.,413. k. , 4687/1903. 26 Debreceni Független Újság 1904. Június 18. II. évf. 167. sz 5. 23

288


Hajdúdorog rendkívüli közgyűlése 1903. október 23-án egyhangúlag elfogadja a kassai Rákóczi szoboralap javára történő gyűjtési felhívást. A városi pénztár terhére 10 koronát megszavaznak és utasítják az elöljáróságot, hogy az összeget rendeltetési helyére juttassa.27 Hajdúdorogon emellett magánszemélyek is 41 koronát adományoznak a nemes célra.28 Földes község is 10 koronát szavaz meg a szoboralap javára, de itt is vannak adományok magánszemélyek részéről. A magánszemélyektől begyűjtött adományok 38 korona 30 fillér összegűek.29 Felsőjózsán 1903. október 25-én a képviselőtestületi közgyűlés 5 koronát szavaz meg a szoboralapra.30 A püspökladányi elöljáróság 20 koronás adományról tesz jelentést az alispánnak az egyekiek pedig 2 korona 90 fillér összegű adománnyal jelentkeznek. A hajdúhadháziak az adóhivatalhoz küldött jelentésükben 25 korona hozzájárulást tüntetnek fel, a hajdúsámsoni elöljárók pedig 15 korona 20 fillér támogatásról szólnak. Vámospércs 1 korona 68 fillér pénzküldeményéről a központi járás főszolgabírája tesz jelentést Hajdúszovát község főjegyzője a kir adóhivatalhoz intézett levelében 4 korona 50 fillér összegű felajánlásról szól.31 Ezek az adatok is a megye alispáni iratainak iktató- és mutatókönyvében találhatók, a községek adományait tárgyaló iratok nem lelhetők fel, valószínűleg az iratpusztulás vagy a gondatlan selejtezés áldozatai lettek. Debrecen és Hajdú vármegye ünneplése Rákóczi hamvainak hazatérésekor A Református Kollégium a koalíció éveiben egyre erőteljesebben befolyásolta a helyi társadalom gondolkodását. Kiemelt szerepet vállalt a függetlenségi hagyományok ápolásában, gyakorta szorgalmazta a függetlenségi és szabadságharcok történelmi és társadalmi jelentőségének méltánylását. Politikai tekintetben elhatárolta magát a hazafias eszmét negligáló áramlatoktól, óvott a nemzettudat gerinctöréseitől.32 Megjelent a „Rákóczi idehaza„ c. névtelen újságcikk. Ebben az anonim szerző a következőket írta:”Annak a harcnak a hősei és mártírjai ők, amely századokon át tart és még most sem ért véget.” A cikkíró párhuzamot vont a Rákócziszabadságharc és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc között. .”Álmotok fölött egy nemzet lelkes kegyelete őrködik” – folytatta gondolatait a cikkíró. Márton Imre és Kiss Albert a debreceni Függetlenségi és 48-as Párt nevében Kálmán nap alkalmából táviratilag üdvözölték Thaly Kálmánt és kívánták neki, hogy Rákóczi elvei felvirágoztatásának még sokáig lehessen lelkes zászlóvivője. Ugyanitt a lap közölte zágoni Mikes Kelemen utolsó levelét Rodostóból.33 Ugyanez az időszak, az 1906. esztendő gyarapítja a kuruc tárgyú műveket. Ekkor születnek Thaly és

27

HBML. HbFl. V. B. 191/a. 1. k. 284/6451/1903. , 1903. okt. 23. HBML. IV. B. 905/b. 115. cs. 1100/1905., 1903. szept. 21. 29 U. o. 30 HBML. V. 635/b. 2. k. 60-2527/903. 31 HBML. IV. B. 905/b. 394. k.,286. k., 287. k. 10044/1903, 10161/1903, 8918/1903,8956/1903, 9040/1903, 1024/1903, 8859/1903. 10161/1903, 9381/1903. 32 Debrecen története 3. k….i.m.371. 33 Debrecen. 1906. Október 16. , XXXVIII. évf. 239. sz. 2-4. 28


289

Endrődi kuruc versei. Egyre gyakrabban emlegetik Herczeg Ferenc „Ocskay brigadéros„ c. alkotását is.34 Thaly a dualista érában valójában a nemesi nacionalizmust terjeszti a Rákóczi-kultusszal. Romantikus ködbe burkolja a fejedelem és bujdosó társai alakját. Thaly felfogását bizonyos kritikával és főleg a társadalmi kérdések iránti nagyobb érzékenységgel a liberális Márki Sándor is osztotta, akinek a legteljesebb 3 kötetes Rákóczi-életrajzot köszönhetjük. Márki műve 1907-1910 között jelent meg. A romantikus-nacionalista szemlélet megnyilvánulása található meg abban az alkalmi irodalomban is, amely 1906 táján, Rákóczi hamvainak hazaszállítása idején született meg.35 Debrecen város polgármestere 1906. október 9-én az országos ünnepségeken való részvétel költségeire Oláh Károly tanácsnok kezéhez 1000 korona előleget utalványoz.36 A debreceni városi tanács határozata kimondja, hogy a miniszterelnök és Kassa sz. kir város közönségének meghívását a legnagyobb örömmel tudomásul veszi. Örömét fejezi ki azért, hogy Rákóczi és társai „idegenben pihent, szentelt hamvai végtére hazaszállíttatnak.” A törvényhatósági bizottság elhatározza, hogy a nagy gyászünnepen Budapesten, Kassán és Késmárkon főispán és polgármester urak vezetése alatt 12 tagú küldöttség vesz részt. Díszes koszorúkat helyeznek a koporsókra. Az egyházakat megkeresik, hogy folyó hó 29-én és 30-án húzassák meg a harangokat a temetés idején. A tanintézetekben ünnepélyeket kell tartani. A Budapesten tartandó ünnepségekre díszmagyar ruhás, lovas bandériumot küldenek. Thaly Kálmán érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg. Követelik az 1715. évi XLIX. törvénycikk hatályon kívül helyezését, mely Rákóczit és társait hazaárulóknak nyilvánította, s őket a hazából száműzte. Feliratot intéznek a képviselőházhoz, melyben hazánk és nemzetünk legnagyobb alakjának nevezik Rákóczit. Kiemelik hazaszeretetét és önzetlenségét. A felirat szerzői hangsúlyozzák, a fejedelem emléke két évszázadon át fénylik a hazafiak szívében. Szövegezésükben a következő sorok olvashatók: „… midőn a nagy fejedelem által elültetett szabadság fája időközben hatalmas törzzsé fejlődött s nemcsak virágokat hoz, de értékes gyümölcsöket is érlel s közel állunk ahhoz, hogy a nap a szabad és független magyar hazát árassza el éltető és nevelő fényével…”37 Az 1906. október 15-i közgyűlés a bandérium és a kiküldött bizottság költségeinek felmérésére felhatalmazást adott 10.500. korona felhasználására.38 A miniszterelnök leiratot küld Hajdú vármegye közönségéhez a Rákóczi hamvak hazaszállítása és az ezzel kapcsolatos ünnepségek rendezése tárgyában. Röviden jelzi a budapesti program útvonalát, majd szól a Kassára szállításról is, ahol a gyászszertartás megtörténik. Felhívja a debrecenieket, hogy a budapesti ünnepségen részt vevő küldöttség tagjainak számát sürgönyileg azonnal közölje Amennyiben régi Rákóczi zászlója van a vármegyének, szeretné, ha azt. A küldöttség két tagja lóháton vinné. A törvényhatóság küldöttjei díszmagyarban jelenjenek meg az ünnepély fényének emelése érdekében. 34

Tóth Béla.: Ady körül….i.m. 552. Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes : II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1976., 428. 36 HBML. IV. B. 1406/a. 40. d. 3186/1906., 1906. okt. 9. 37 U. o. 3229/1906., 1906. okt. 10. 38 HBML. IV. B. 1403/a. 27. k. 298/1952/1906. , 1906. okt. 15. 35

290


Kassa város polgármestere Hajdú vármegye közönségéhez küldött leiratában közli, hogy folyó év október 29-én záródik le a nagy ünnepély. Szükséges, hogy az ország törvényhatóságai tanúi legyenek „annak a történelmi pillanatnak, amikor a magyar alkotmánynak és szabadságnak legdicsőbb bajnoka örök nyugovóra hazatér.” Felkéri a törvényhatóságok közönségét, hogy az október 29-i temetési menetben 3 tagú küldöttséggel képviseltessék magukat és a küldöttek neveit október 15-ig közöljék. A vármegye válaszában az áll, hogy Weszprémy Zoltán főispán, Kovács Gyula alispán, Nábráczky István főszolgabíró és Pákozdy Sándor főjegyző lesznek a küldöttség tagjai.39 Kovács Gyula alispán 1906. november 28-án jelentést tesz a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek. Előadja, hogy ő 1906. október 27-én az ország határánál Orsován megjelent a hamvak átvételénél, továbbá a küldöttséggel részt vett a Budapesten és Kassán rendezett ünnepségeken is. Rákóczi és Thököly ravatalára díszes kivitelű, a vármegye színeit jelző szalagokkal és felirattal ellátott babérkoszorúkat készíttetett és azokat elhelyezte a szertartási rendnek megfelelően. Egy 2 méter hosszú és 90 cm széles címeres selyemzászlót készített és elküldte Kassára.. A rendezvényeken – elmondása szerint – „lélekemelő mély benyomások” érték.40 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1906. december 13-án Debrecenben rendes közgyűlést tartott. Itt kijelentették, hogy „magasztos érzelmektől vannak áthatva a legendás kuruckor ragyogó csillaga iránt.” Az alispán ünnepségekkel kapcsolatos intézkedéseit helyeselték, és a küldöttségben részt vett tagoknak köszönetet nyilvánítottak. Elhatározzák azt is, hogy a fejedelem arcképét megfestetik.41 Ezidőtájt érkezik meg a szegedi Rákóczi szoborbizottság megkeresése a vármegyéhez, melyben pénzügyi támogatást kérnek a fejedelem szobrának felállításához. A törvényhatósági bizottság 50 koronát szavaz meg erre a célra a közművelődési és jótékonysági alapból.42 Feliratot intéznek az országgyűlési képviselőházhoz Thaly Kálmán üdvözlése tárgyában méltányolva erőfeszítéseit a Rákóczi hamvak hazahozatala ügyében.43 A miniszterelnök felajánlja Mikes Kelemen „Törökországi leveleinek ünnepi kiadását. A törvényhatóság ezért a miniszterelnöknek köszönetet mond feliratban és a díszművet a vármegye levéltárában elhelyezi majd.44 Hajdúböszörmény és Hajdúnánás ünnepségei Hajdúböszörmény város tanácsának 1906. október 14-i ülésén Kálmán Károly és több társa indítványt tesz a hamvak hazaszállítása és eltemetése alkalmából a városban teendő intézkedésekről. Elhatározzák, hogy midőn a hamvak hazai földre érkeznek, az összes városi harangot húzzák meg. A temetés napján és órájában pedig tartsanak ünnepi istentiszteleteket. E célból a város tanácsa az egyházi hatóságokat megkeresi. Dr. Magi Kálmán főjegyző a képviselőtestület döntésének megfelelően közli, hogy október 27, 28, 29, 30-án örömünnep lesz a városban. A házakat fello39

HBML. IV. B. 905/b. 120. cs. 29/1907., 1906. okt. 2. U. o. 263/1907.,1906. nov. 28. 41 U. o. 42 HBML. IV. B. 902/a. 9. k. 388/7231/1906., 1906. dec. 13. 43 U. o. 345/7076.,1906. dec. 13. 44 HBML.HbFl. V. B. 74/c. 63. d. 5395/1906., 1906. okt. 14. 40


291

bogózzák, a hivatalok a délutáni órákban zárva lesznek. A temetés napján, október 29-én Rákóczi, október 30-án pedig Thököly Imre emlékére isteni tiszteleteket tartsanak a lelkészek. Nevezett napokon az iskolák is szünetet adnak, de ezen napok valamelyikén iskolai ünnepélyt tartanak. Az addigi Vasút utcát Rákóczy Ferenc utcának nevezik el, a Szélmalom utca pedig a Thököly nevet kapja.45 Maxim Aurél görögkatolikus lelkész 1906. október 25-én jelenti Somossy Béla polgármesternek, hogy a Rákóczi ünnepélyeket a városi képviselőtestület által meghatározott program szerint fogja megtartani. Az iskolai ünnepély hétfőn, október 29-én délelőtt 9 órakor az istentisztelet után kerül megrendezésre.46 A gimnáziumban október 29-én tartottak Rákóczi-ünnepséget. Műsorszámaik a következők voltak: 1./ Himnusz 2./ Lévay József VIII. o. tanuló Harsányi J. Rodostói árnyak c. költeményét szavalja. 3./ Emlékbeszéd – Butyka Boldizsár tanár 4./ Bara József VII. o. tanuló Lévay József „Mikes” c. versét adja elő. 5./ Szózat Az ünnepélyek napján az ifjúság a tanári karral együtt részt vesz a Bocskay téri templomban tartott istentiszteleten.47 Somossy Béla polgármester a képviselőtestületi gyűlésen bejelenti, hogy a Kassán rendezendő országos ünnepségekre a böszörményiek nem mehetnek, mert az országos rendezőbizottság úgy nyilatkozott, hogy „önálló küldöttséggel csak a törvényhatóságok képviseltethetik magukat.” Késmárkon volt ugyan 1 személy Hajdúböszörmény képviseletében, mert a felvidéki város polgármestere 3 meghívót küldött a hajdúvárosnak. Dr. Újvárossy Szabó Lajos tiszti ügyész volt a hajdúböszörményiek képviseletében a késmárki szertartáson.48 Hajdúnánáson az 1906. október 9-i városi közgyűlésen Dr. Nagy Gábor képviselőtestületi tag II. Rákóczi Ferenc „dicső emlékű nagy fejedelmünk és bujdosó társai elévülhetetlen érdemű” méltatása után indítványt terjeszt elő. Mindenekelőtt örömét fejezi a hamvak hazaszállításakor megnyilvánuló nemzeti lelkesedéshez kapcsolódva. Ezután kijelenti, hogy „e nagy nemzeti hősöket diffamáló törvények eltöröltessenek.” A hősöket kegyelet és soha el nem múló hála övezi, emlékük jegyzőkönyvileg megörökíttetik. Az indítványt egyhagú lelkesedéssel elfogadják.49 A gimnázium 1906. október 29-én Rákóczi-ünnepélyt rendezett. Műsora következő volt: 1./ Rákóczi imája. Előadta az ifjúsági énekkar. 2./ Megnyitó beszédet tartott Márk Imre felügyelő tanár 3./ Kiállott Rákóczi… Kuruc dal. Szavalta Polgári Lajos VII. o. tanuló. 4./ II. Rákóczi Ferenc bujdosása. Felolvasta Dombi Miklós VII. o. tanuló 5./ Rákóczi kesergője. Előadta az ifjúsági énekkar. 6./Egy bujdosó szabad legény …Szavalta Nagy Imre V. o. tanuló 7./ Zrínyi Ilona emlékezete. Felolvasta Csuja László VI. o. tanuló 45

U. o. 5395/1906., 1906. okt. 21. U. o. 1906. okt. 25. 47 A Hajdúböszörményi Ev. Ref. Főgimnázium értesítője az 1906-1907. évről. Közzéteszi : Köblös Samu igazgató.., Hajdúböszörmény., 1907. , 61-64. 48 HBML.HbFl. V. B. 74/c. 63. d. 5395/1906., 1906. nov. 2. 49 U. o. V. B. 371/a. 7. k. 229/1906., 1906. okt. 9. 46

292


8./ Zrínyi Ilona búcsúja Jánosi G-tól. Szavalta Khoór Ödön VII o. tanuló 9./ A száműzött dala. Előadta az ifjúsági énekkar. 10./ Mikes Lévay Józseftől. Szavalta Széll Sándor VI. o. tanuló 11./ Himnusz. Az önképzőköri munkásság serkentésére az iskolai év elején Sándor József albíró és Pákozdy András városi számvevő urak 10-10 koronát ajánlottak fel magyar irodalmi pályamunkák jutalmazására. Az első pályázati kérdés volt Rákóczi Rodostóban. /Mikes Kelemen levelei alapján/. A díjnyertes pályázó Dombi Miklós VII. o. tanuló volt. A bíráló bizottság úgy ítélte meg, hogy a dolgozaton” meglátszik a tárgy ismerete „a pályázó „elég ügyesen rendezi el a kiválasztott anyagot”, stílusa is elég jó. Mindezek alapján a bírálók a pályamunkát jutalomra érdemesnek találták.50 Hajdúszoboszló és Földes megemlékezései Hajdúszoboszló város képviselőtestületi közgyűlése 1906. október 21-én közgyűlést tart. Napirend előtt Körner Béla képviselőtestületi tag szót kért és indítványt terjesztett elő. Először méltatta a király és a kormány szerepét a hamvak hazahozatalának ügyében, majd örömét fejezte ki a kegyeletes esemény megrendezéséért. Követelte, hogy a Rákóczit és társait megbélyegző 1715. évi XLIX. tc. eltöröltessék, és a szabadsághősök dicsőséges emléke egy külön törvényben megörökíttessék. Méltó tehát hogy „az egész országot átható ezen nagy nemzeti ünnepségből Hajdúszoboszló város is kivegye a maga részét.” Javasolja, hogy a város képviselőtestülete e felett érzett örömének kifejezése végett egy díszközgyűlést tartson, s a lakosság október 27-től 29-ig házait lobogózza fel. A képviselőtestület egyhangúlag elfogadja az indítványt, s a díszközgyűlés időpontját október 28. délelőtt 10. órára tűzi ki.51 A díszközgyűlés eseményeiről azonban Hajdúszoboszló város levéltári irataiban adatokat nem találunk. A városhoz megkeresés érkezik egy budapesti szervezettől a Rákóczi kép megfestetése ügyében. Ez a felhívás 1906. novemberében érkezik és aláírója Perl Henrik. A fejedelmet dicsérő szavak után az aláíró kijelenti: „Nem szabad hiányozni legnagyobb hősünk képének egyetlen törvényhatóság termében sem.!” A képet a legművészibb kivitelben kell elkészíttetni,- hangsúlyozza a levél Befejezésül arra figyelmeztet a szervező, hogy: „A haza függetlensége fölött őrködnek a nagy ősök méltó utódai„. Hajdúszoboszló városi tanácsa azonban 1906. november 14-én az akta külzetére mindössze annyit ír, hogy levéltárba teendő.52 A polgármesteri hivatal közigazgatási iratainak iktató- és mutatókönyvében 5464/1906. szám alatt szerepel egy bejegyzés Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozataláról. Sajnálatos, hogy a nevezett irat hiányzik.53 Immár a következő évben, 1907-ben Zombor városa adományokat kér az ország törvényhatóságaitól egy Rákóczi szobor felállítására. Valójában a Bács Bodrog 50 A Hajdúnánási államilag segélyezett Református Főgimnázium 1906-1907. tanévi értesítője. Közzéteszi: Nagy Elek igazgató-tanár., Hajdúnánás.,1907. , 68., /Jankóczyné Barna Zsuzsa gimnáziumi könyvtáros szívességéért köszönet./ 51 HBML. V. B. 471/a. 26. k. 164/1906.,1906. okt. 21 52 HBML. V. B. 474/b. 41. cs. 5741/1906.,1906.,nov. 14. 53 U.o. 414. k., 306. K


293

Megyei Irodalmi Társaság indítja ezt a mozgalmat. Az ország közönségéhez fordulnak, hogy „áldozatfilléreikkel tegyék lehetővé az eszme megvalósítását.” Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága megküldi a felhívást Hajdúszoboszló városának is. A városi tanács 1907. december 24-i ülésén, hogy „kellő alap hiányában „ nem tud adománnyal szolgálni a zomboriaknak és irattárba teszi a támogatást kérő levelet. A megye törvényhatósága is úgy véli, hogy anyagi erejétől több már nem telik és a nemes célhoz nem tud adománnyal hozzájárulni. Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága egyben felszólítja Hajdúszoboszló, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény polgármestereit, továbbá a központi-, a hajdúszoboszlói- és a hajdúböszörményi járások főszolgabíráit, hogy az adománygyűjtést hatóságaik területén kíséreljék meg.54 Földes községben II. Rákóczi Ferenc emlékére 1906. október 30-án képviselőtestületi közgyűlést tartottak. Az összejövetel egyedüli tárgya Kállay Ignác községi főjegyző ünnepi beszéde volt. „Mindenki előtt, aki csak a hazában magyarnak tudja és tartja magát, tudva van, hogy mi volt II. Rákóczy Ferenc a nemzetnek. A nemzet eltiport szabadságáért küzdő hős, a nemzeti szabadság vértanúja, az országból számkivetett vezér, a száműzetésben is nagy fejedelem – kinek lelke a költő szerint ott lebegett Rodostó felett ’az eget csapkodó tenger haragjában’ „ E bevezető mondatok után a szónok azt hangsúlyozta, hogy két évszázados szégyenfoltot töröl el az 1906. évi XX. tc., mely II. Rákóczy Ferenc és bujdosó társai hazahozataláról szól. Nemzet és király érzése találkozott ebben a kérdésben, s a király érdemes a nemzet hálájára, mert elrendelte a hamvak hazaszállítását. Sok mindent jelentenek a magyar népnek e szent hamvak. „Borongós őszi időben végig a nagy alföldi síkságon hozzák haza a nagyfejedelem és övéi hamvait”. A kuruc világ kétszáz esztendős emléke éled fel az ország népében a méltóságteljes menet láttán. Vitézek csatakiáltása, harci kürtök rivalgása, paripák száguldása, a tárogató jellegzetes hangja, lobogó zászlók, melyre a szabadságért jelmondat van felírva. Felbukkan előttünk sajnos a majtényi sík is, ahol nemcsak a fejedelem, hanem a nemzet és szabadság ügye is elbukott. Rákóczi lelki nagysága akkor mutatkozott meg igazán, amikor a fegyveres harc után meghódolt a hatalom előtt. Minden vagyonát visszakaphatta volna, kétszer is felkínálták neki a lengyel koronát, de mindent elutasított. Mindazonáltal egyet megmentett a nemzet számára, a szabadság tiszta eszményképét. Önfeláldozó cselekedetével a nemzeti hős igazi példaképévé vált. Bujdosó száműzött, idegen országok lakója lett, ott is halt meg, távol a szeretett hazától. Most kis időre megszakították idegen országban való pihenését, hogy hazahozzák és végleg hazai földben pihenhessen. „Emléke legyen áldott, míg az ország áll, az pedig áll, míg egy magyar él.”55 A megemlékezésekkel kapcsolatos felhívások, levelezések, adománygyűjtések még évekig tartanak, különböző egyesületek akcióiról olvashatunk. Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1907. szeptember 26-án tárgyalja a késmárki „Thököly” szoborbizottság beadványát a Késmárkon felállítani szándékozott Thököly szobor költségeihez való hozzájárulás kéréséről. Ugyanitt hangzik el Ung vármegye kérelme Bercsényi Miklós szobrának elkészíttetéséről, amelyet a megyeszékhelyen állítanának fel. A törvényhatósági bizottság mindkét esetben azt 54 55

U. o. 43. cs.6743/1907., 1907 dec 24. HBML. V. 625./b. 2. k..1906. okt. 30-i képviselőtestületi közgyűlés.

294


válaszolja, hogy saját pénzalapjából nem tud támogatást nyújtani, de a városok és községek elöljáróságait felhívja gyűjtés céljából.56 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága feliratot intéz a miniszterelnök úrhoz II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőházának az állam által leendő megvétele s kijavíttatása iránt. A Borsiban levő szülőház felújításáról Zemplén vármegye küldött ilyen javaslatot, Hajdú vármegye törvényhatósága ezt helyeselte, majd megszövegezte a miniszterelnökhöz küldendő feliratot.57 Hajdúböszörmény városa főgimnáziumát II. Rákóczi Ferencről nevezi el, s a gimnázium javára tett 2000 koronás alapítványt 1908-ban jóváhagyja.58 Néhány megjegyzés a későbbi évekből Az 1908. évben a Rákóczi Ferenc Emléképítő Bizottság segélyt kér Hajdúszoboszló városától. A polgármesteri közigazgatási iratok iktató-és mutatókönyvében 346/1908. számon megtalálható fenti tárgyú bejegyzés, de az irat sajnos nem lelhető fel.59 Kolozsvár városa is Rákóczi emlékművet szeretne emeltetni, amit a Hajdú megyei törvényhatósági bizottság méltányol, sőt lelkesedéssel üdvözli. Az 1909. szeptember 27-i közgyűlésen a tervet lelkesen üdvözlik, de „miután az erre szükséges anyagi eszközöket teljesen nélkülözi” a város költségvetési helyzete, sajnos a költségekhez hozzájárulni nem tudnak.60 Még ebben az évben, 1909. szeptember 26-án következett be Thaly Kálmán halála. A Független Debrecen 1909. szeptember 28-i és következő számai írtak róla méltató cikkeket. Táviratban fejezte ki részvétét a király, temetésére a városok, a tudományos és irodalmi egyesületek küldték el képviselőiket.61 Halála után néhány évvel már sok tanulmány elemezte a kuruc balladák hitelességének kérdését. Tolnai Vilmos az Egyetemes Philológiai Közlönyben 1913-ban és 1914-ben, Király György irodalomtörténész pedig a Budapesti Szemlében 1915-ben. A sok szerző közül csak kettőt emeltünk ki, hogy érzékeltessük, a Thaly –féle kuruc balladák problematikussága erőteljesen benne élt az irodalmi közgondolkodásban. Említésre méltó az is, hogy a debreceni egyetem tanára, Rugonfalvi Kiss István tanulmányt jelentetett meg II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása címmel a Századok 1906. évfolyamában. Márki Sándor egy cikket írt „A Rákóczi hagyomány”-ról a Magyarország 1914. március 31. számában. Publikációjával ráirányította a figyelmet a kuruckor nagy fejedelme körüli évszázados emlékekre, a nép tudatában megőrződött szabadságharcos és későbbi mozzanatokra. Püspökladányban a” „Rabutin tiszta” helynév őrzi a Rákóczi szabadságharc emlékét. Ezen a részen- a hagyomány szerint – az ún. mérges szigeti földön a kurucok fényes győzelmet arattak a labancok felett. Szájhagyományon át kétszáz év múlva jutott el az a történet a 20. század elején élő adatközlőhöz. A történet magva, hogy gyakran megfordulhatott itt Rabutin császári hadvezér vagy egy másik német sereg. A labancok 56

HBML. IV. B. 902/a. 10. k .258/3102/1907., 1907. szept. 26. U. o. : 11. k. 364/7017., 1908. dec. 15 58 U. o. : 390/6958., 1908. dec. 15.. 59 HBML. V. B. 474/b. 4l6. k .346/1908. 60 HBML. IV. B. 902/a. 12. k. 252/5103/1909., 1909. szept. 27. 61 R. Várkonyi Á. : Thaly Kálmán…i. m…410-411. 57


295

gyakori itt tartózkodásának emléke a Püspökladány belterülete melletti és Nádudvaron a Sz. Ágota halma melletti Németsziget helynév. Az bizonyos, hogy Rabutin 1706 nyarán Püspökladányon és az ágotai hídon ment Szolnok felé. A császári seregek Püspökladányhoz érkezéséről Károlyi Sándor fővezér értesítette a fejedelmet. II. Rákóczi Ferenc sajátkezű levélben ismerte el a jelentés kézhezvételét Károlyihoz 1706. augusztus 20-án Párkányról írt válaszában: „Vettem az Kegyelmed 17-én Firedről datált levelét , melyben kegyelmed az németnek Ladányhoz való szállásárul és Turhoz való igyekezetirül, annak kisir-getésérül tudósít…” Püspökladány ekkor még Rákóczi birtok volt, a hagyományőrzés szempontjából tehát ez sem mellékes. A falu már 1636-ban Rákóczi-birtok volt. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának ajándékozta, Tudjuk, hogy mindketten nagy pártfogói voltak a református gyülekezeteknek. A püspökladányiak ekkor kapták a fejedelemtől az újraöntött állapotban ma is meglevő ún. Rákóczi- harangot.62 A Debrecenhez közel fekvő Mikepércsnek a Rákócziak és a Lórántffyak is részbirtokosai voltak. Téglás községben szintén birtokosként szerepelt a fent említett két család. Múltidéző adatként emlegetik azt is, hogy a szatmári békekötés előtt komáromi György debreceni bíró a nádudvari templomnál találkozott Pálffy János gróffal, a császári hadak vezérével.63 Hajdúsámson község már a szabadságharc kezdeti eseményeiben felbukkan, amikor 1703. július 26-án a nagyságos fejedelem Sámsonba érkezik.64 A tiszántúli kuruc hadak tevékenysége jelentős a szabadságharc folyamán. A szoboszlói hajdúk részt vettek Buda felszabadításában, de 1703-ban már Rákóczi Ferenc mellé álltak. Ma is őrzik a zöldselyem „Bocskay zászlót”, amellyel hadba vonultak.65 Hosszúpályiban 1703. augusztus 4-én Bercsényi csapatai, 1705.október 20-án pedig Eszterházy Antal és Károlyi Sándor hadai járnak.A konyáriak is II. Rákóczi Ferenc hívei voltak. Ezt bizonyítja egy levele a fejedelemnek, mely elismeri a konyáriak hűségét és oltalomlevelet ad számukra. Ez a levél a Sámsonban való táborban készült 1703. július 27-én.66 Hosszúpályi és Konyár Bihar megyei község ugyan, de mégis meg kellett említeni mindkettőt, mert a Hajdúság hagyományai nem lokalizálhatók egy szorosan körvonalazott földrajzi egységre Tudjuk pl., hogy Bihar megye területén is voltak szép számmal hajdúvárosok és hajdútelepek, melyek büszkén hivatkoztak a függetlenségi harcokban való részvételükre és ezzel összefüggésben természetesen a hajdú hagyományokra is. Rákóczi szabadságharcát joggal tartották a nemzeti függetlenségi küzdelmek egy kiemelkedő szakaszának, s benne a hajdú katonaság szerepét nem elhanyagolhatónak. Kiváltságaikért a hajdúvárosok, hajdútelepek és a Hajdúkerület is hosszú küzdelmeket folytattak a 18. századtól - 1848-49-ig. Az abszolutizmus esztendeiben, majd a dualizmus korszakában a függetlenségi harcok hagyományai ellentmondásosan éltek tovább. A politikai életben a függetlenségi csoportok tevékenysége időnként megélénkült. Ide tartoztak a hajdú hagyományokat őrző rétegek

62

Kecskés Gyula : Püspökladány újkori története helyneveiben., Püspökladány., 1974., 132, 339-340. Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Szerk.: Csobán Endre – Herpay Gábor.,Bp. 1940., 10-12. 64 Osváth Pál : Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása. Szerk.: Ujváry Zoltán, Lektor : Dankó Imre., Db.,1996., 84. 65 Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk.: Borovszky Samu., Bp. 1901., 524-525, 527., Debrecen sz. kir. város…i. m. 6. 66 Osváth P. : Bihar Vármegye Sárréti Járása …i.m. 258, 281. 63

296


67

is. Érvelésükből nem hiányzott a tiszántúli szabadságszerető mentalitás emlegetése sem. Vármegyei vezetők, publicisták, szolgabírók, az irodalmi értelmiség képviselői, a függetlenségi szellemű csoportok képviselői bőségesen merítettek a függetlenségi hagyományok gondolatvilágából és a kor retorikai színvonalán igyekeztek nézeteiket propagálni. A századforduló világa, szellemi-politikai élete meg is adta a lehetőséget ezeknek az ideológiai vitáknak. Befejezés Köztudott, hogy az I. világháború előestéjén, 1913-ban jelent meg Szekfű Gyula könyve, „A száműzött Rákóczi”. Sokat és sokan írtak már arról, hogy ez az írásmű milyen vihart kavart a politikai és szellemi közéletben. A „Magyarország„ cikkei nyomán a sajtóban országos tömegmozgalom indult. Városi és községi népgyűléseken tiltakoztak Szekfű könyve ellen.68 Maga a történetírói munka nem a harcoló és uralkodó diadalmas fejedelem, hanem „a száműzetés keserű kenyerét evő” férfi alakját és lelki vívódásait állította középpontba. A könyv egyik pillére a diplomáciatörténet, s a szerző megállapítása szerint „abban nem diadalok, hanem folytonos, a viszonyok mostohaságából vaskövetkezetesen folyó vereségek sorát látom. Más képet nem lehet festeni a száműzetés diplomáciájáról, ha azt az aktákból akarjuk megírni.” Szekfű ezután a következőket hangsúlyozza: „Éppen a száműzetés történetére hull a dolog természete szerint a legtöbb árnyék….s nehéz feladat belőle ’mosolygó idillt’ csinálni, a rodostói viszonyokról színes, nevető és büszke képeket festeni.”69 Szekfű kritikával illeti az általa nagyra becsült Márki Sándort is a Rákóczi kultusz ábrázolása miatt. Rákóczi az emigránsok lealázó sorsát szenvedte. Márki azonban az iránta való tiszteletből nem volt hajlandó felismerni azokat a szégyenteljes helyzeteket, amelyekbe a fejedelem került. Ugyanazon a szemüvegen át nézte az emigráció történéseit, mellyel Rákóczi áltatta önmagát. „Márki időnként a Rákóczi kultusztól inspirált költői felfogással adja elő az eseményeket.” – írja Szekfű.70 Szekfű könyvének debreceni fogadtatásában a politikai közgondolkodás önellentmondásai nyilvánultak meg. Mérvadó városi személyiségek a tudomány szabadságáról, a történettudomány szellemi-politikai függetlenségéről nyilatkoztak. Amennyiben viszont valaki bírálni merte a nemzeti ideált, mint Szekfű, azonnal szellemi hajsza indult a nemzeti érzés megtépázója ellen. Nemcsak a politikai ellenzék érzékelt Rákóczi becsmérlést a száműzött fejedelemről szóló könyv vitája kapcsán, hanem a munkapártiak sem azonosultak az emigráció kritikájával. Nemcsak a Rákóczi emigráció állott már itt az érdeklődés homlokterében, hanem Szekfűnek az a tétele is, miszerint az emigrációk képtelenek a nemzettel kapcsolatot tartani. Ez a megállapítás pedig már a Kossuth emigráció talajtalanságára is vonatkozott.71 Amikor Károlyi Mihály új pártja, a Függetlenségi és 48-as Párt megalakul, 1916-ot írunk. A párt tagjainak többsége Károlyit és néhány hívét leszámítva a köz67

Major Z. L. :Adatok Komádi és néhány bihari hajdútelep…i.m. 141,145. R. Várkonyi Á. : Thaly Kálmán…i.m. 319. 69 Szekfű Gyula : Mit vétettem én ? Ki gyalázta Rákóczit ? Bp. 1913., 129, 131-132. 70 U. ő. : A száműzött Rákóczi 1715-1735. Bp. 1913., 350-351. 71 Debrecen története 3. k. i. m. 407. 68


297

jogi, sérelmi politika, a nemzeti kuruckodás hipnózisa alatt áll. Későbbi programjuk, 1919. január 26-án. Kiemeli, hogy a pártot a múlt küzdelmivel és hagyományaival erős szál köti össze. Ennek alapján vallja magát a magyar nemzet négyévszázados törekvései örökösének és letéteményesének. Célja a független, demokratikus Magyarország megteremtése.72 Károlyi politikai tevékenysége alatt l918 novemberi belgrádi tárgyalásain nemzetközi összefüggésben tűnik fel Rákóczi neve. Franchet d’Esperay főparancsnok a Károlyi küldöttségnek a következőket mondja: „ Thököly, Rákóczi és Kossuth idejében Franciaország rokonszenvvel viseltetett-Magyarország iránt, mert a függetlenségéért harcolt a németek ellen. 1867 után azonban cinkosa lett Németországnak és a németek hatalomvágyának.”73 Magyarország 20. századi történelmében-az első, igazi nagy horderejű rendszerváltás nem az 1904-1905-ös alkotmányos és kormányzati válság volt, hanem a dualizmusnak a világháborús vereség nyomán bekövetkezett teljes körű bukása. Véget ért a négyszáz éves küzdelem Magyarország függetlenségéért, amelynek a Rákóczi szabadságharc is egy jelentős állomása volt. Az utolsó Habsburg távozása után öreg negyvennyolcasok lélegzettek fel, hogy vége lett a gyűlöletes „schwarzgelb” világnak. A monarchia bukása után az alapvetően közjogi alapállásra épített pártrendszer értelmét vesztette, se Tisza Munkapártja, sem a Függetlenségi Párt nem szerveződött újjá.74 Egy feldarabolt, dezorganizált, elszegényedett ország kereste helyét az új nemzetközi helyzetben. A Trianon okozta sérelmek, - ha gyakran őszintén gondolták is – mindinkább üressé, fellengzőssé váló hazafiaskodást mutattak.75 Az irodalmi értelmiség a bethleni konszolidáció időszakától kezdődően világosan látta, hogy a Habsburgtalan Magyarországot építik újjá, Habsburg szellemben és a társadalomban egy „neobarokk” értékrend alakul ki.76 Megmaradt a kuruckodó szellem is. Egy korabeli szemtanú írta Horthy 1919. november 16-i budapesti bevonulásáról a következőket: „….nem lehetett bírni ezekkel a kuruckodó magyarokkal, akik tárogatót, darutollat, s a nagymajthényi síkon” kürtjelet akartak.77 A Honvédelmi Minisztérium 1921-ben és 1922-ben a magyar történelem kimagasló alakjait és fontos mozzanatait megörökítő festményekről – a nemzeti érzés ápolása végett – jól sikerült másolatokat csináltatott és terjesztetett. Ezek között volt II. Rákóczi Ferenc híres portréja is.78 A rendszer névadója, Horthy Miklós kormányzó is igyekezett kapcsolatot teremteni a Rákóczi-hagyománnyal. Azt bizonygatták, hogy a család neve Heves vagy Szabolcs megyéből származhatott. Valószínűbb a szabolcsi eredet. Szabolcsban már a középkorban létezett egy székely település, a megyebeli Horthoz közeli Debrecen72

Mérei Gyula : A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp. 1969., 12, 161. Károlyi Mihály : Hit, illúziók nélkül Bp. 1977., 162. 74 Barta Róbert : Rendszerváltások túlélői- arisztokraták a Bethlen-konszolidáció idején. In.: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben II. k. Jelenkortörténeti Műhely II. Az 1997. szeptember 4-6-án Debrecenben megrendezett II. Országos Jelenkortörténeti Konferencia előadásai. Szerk.: Püski Levente – Tímár Lajos – Valuch Tíbor. Db., 2000., 35., Hubai László : Politikai irányzatok választási eredményeinek kontinuitása, 1920-1947.. u. o. 56., Bárczy János : Zuhanóugrás ., Bp. 1981., 18. 75 Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők., Ránki György : Előszó., Bp. 1986., 10. 76 Szőke Domonkos : A szellem és a politika konfliktusai Magyarországon a két világháború között. In.: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben….i.m. 79. 77 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékiratai 1918-1945 Szerk.: Perneki Mihály Bp. 1983. 59. 78 Hory András : Budapesttől Varsóig Bp. 1987. 108. 73

298


ben pedig a 16. század II. felében megjelent egy Horthy család, majd a 17. században Kolozsváron bukkant fel ismét. Horthy István 1635-ben kapott címeres levelet. A „nagybányai” előnevet első ízben 1697-ben használta Horthy István erdélyi református püspök szintén István nevű fia, aki udvari titkárként II. Rákóczi Ferenc szolgálatában állott.79 A Rákóczi emlékek kérdésében a szervezés továbbra sem szünetel. SzatmárBereg – Ugocsa /közigazgatásilag egyelőre egyesített/ vármegyék anyagi támogatást kérnek a Nagyecsed községben II. Rákóczi Ferenc emlékét megörökítő emlékmű felállítására. Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága támogatja az akciót és e célra az 1926. évi háztartási költségvetése, adományok és segélyek rovata terhére 2 millió koronát megszavaz. Az 1926. szeptember 30-i közgyűlés a következő sorokat fogalmazza meg: „Hazafias szent kötelességünknek tartjuk a magyar hazájáért vagyonát, életét feláldozó nagy szabadsághős fejedelem emlékének megörökítéséhez anyagi erőnkhöz mérten hozzájárulni.”80 Hadházy Zsigmond főispán is a függetlenségi hagyományokat emlegeti 1929. november 2-án elmondott beszédében, amelyben Rákóczira is hivatkozik: „…itt lengett közöttünk Bocskai, Rákóczi és Kossuth szabadságszerető lelke és szelleme…”81 Dr. Gábor Jenő a Függetlenségi Nyilatkozat 80. évfordulóján mondott beszédéből sem marad ki a Rákóczi hivatkozás. A szónok a trianoni trauma összefüggésében elemzi a fejedelem és Magyarország szomorú helyzetét. „Másé a Kárpátok gerince, másé az Adria kéklő fodra, másé a koronázó Pozsony, Rákóczyt temető Kassa, kincses Kolozsvár, golgotás Arad és Losonc, Temesvár.” A beszédet a Debreceni Független Újság közölte.82 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1935. május 14-én rendes ülést tartott. Itt Dr. Ujvárosy Lajos bizottsági tag beszédet mondott. Előadásában II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójáról emlékezett meg. Bevezetésképpen szólt a gyermek és ifjú Rákóczi neveltetéséről, majd kiemelte Bercsényi Miklóssal való barátságát. A nyomorgatott haza körülményeit látva, a két főúr felkészült, hogy az alkotmány védelmére fegyvert fogjon. Életrajzi adatok felsorolása után rátér a szabadságharc kezdeti eseményeire és mindjárt ki is emeli a hajdúk vitézségét. Méltatja Rákóczi emberfeletti nagyságát, önzetlenségét, morális tartását. A bujdosás végállomásán, „Kisázsiában a Márvány tenger partján hunyta le szemét örök álomra..” A közgyűlés hálás kegyelettel emlékezik meg a fejedelemről, „őt a honszeretet, szabadságszeretet és jellemszilárdság apostolának tekinti, s emlékét – mely élni fog, míg egy magyar lesz ezen a földön – mindörökre szívébe zárja.”83 A legújabb szakirodalom szinte alig említi a két világháború közötti Rákóczi megemlékezéseket és kiadványokat. Zolnai Béla „A janzenista Rákóczi” címen 1927-ben jelentette meg könyvét. Évszám nélkül ebben az időszakban látott napvilágot a szerző II. Rákóczi Ferenc c. könyve a „Magyar életrajzok” sorozatban.Jeles hadtörténészünk, Markó Árpád pedig Rákóczi Ferenc hadvezéri tevékenységét méltatta ezidőtájt. Thaly jobboldali védelmezői is publikáltak. Király Aladár:”Harc 79

Horthy Miklós : Emlékirataim ,Jegyzetek : Sipos Péter .,Bp. 1990., 361. HBML. IV. B. 902/a. 25. k. 427-5728/1926.,1926. szept. 30. 81 U.o.: 28. k. 510/529/1929.., 1929. nov. 2. 82 Debreceni Független Újság 1929. április 6. 5-6. 83 HBML IV. B. 902/a. 31. k .32/1935., 1935. máj. 14. 80


299

Rákóczi becsületéért” c. könyvén 1931-ben száradt meg a nyomdafesték, Koroda Pál két esztendő múltával Rákóczi élő tábora és az ellentábor tárgyköréről fejtette ki véleményét. Akadtak ebben az időben az országban olyan egyesületek és szervezetek, amelyek Rákóczi nevét vették fel. Az 1930-as évek „Rákóczi szövetségé”-nek tagjai a Rákóczi – szabadságharc hagyományaitól nagyon messzire rugaszkodtak.84 A két világháború közötti magyar kormányzati rendszer revíziót követelt és elszántan hirdette, hogy a nemzeti függetlenséget megvédi bárminemű támadás ellen. Politikai szólamaikban hangoztatták a rendszer vezetői és támogatói, hogy a magyar nemesség szellemi utódainak tartják magukat. Annak a nemességnek a leszármazottai, amely évszázadokon át küzdött az idegen uralkodók jogtiprásai ellen. A nemzeti ügy képviselőinek tartották magukat, s ez képezte a rendszer szellemi alapját, hiszen az a nemzeti múltban gyökerezett.85 Az 1935. esztendő volt Rákóczi halálának 200. évfordulója. Más összefüggésben erről érintőlegesen már szóltunk. Erre a nevezetes alkalomra adták ki a kétkötetes Rákóczi-emlékkönyvet Lukinich Imre szerkesztésében. Országszerte voltak ünnepi megemlékezések, de a szakirodalom és a levéltári iratok ezúttal sem bővelkednek idevágó adatokban. Igaz, hogy szomorú emlékű esemény volt ez, az is igaz, hogy az európai láthatár ekkor már kezdett beborulni, de úgy véljük mégis indokolatlanul szorult háttérbe a „nagyságos fejedelem” függetlenségi eszmét sugárzó alakja. A bujdosó attitűd erősödött fel, a magára maradt száműzött tragikus alakja kapott helyet a kor aurájában. Mivel az évforduló eseményei már nem tartoznak tárgyunkhoz, itt dolgozatunkat lezárjuk, de azt előrebocsátjuk, hogy Rákóczi neve a következő évtizedekben a magyar ideológiai-szellemi életben új tartalmat kap. A kor Rákóczi képéhez befejezésképpen Szekfű Gyula sorait idézzük: „A folyton megújuló, jövőt jelenné idéző és múlttá avító világban Rákóczi mereven állott, belső szükségletből megrögzített mozdulatlanságban. Egy darab megkövült múlt, mely mégis élni és mozogni akar, melyben még érző, fájdalmat szenvedni képes lélek lakozik.”86

84

R. Várkonyi Á.: Thaly Kálmán…i.m. 327. Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944. C. A. Macartney professzor előszava: Kállay Miklós és magyar világa Bp. 1991., 12, 14. 86 Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi…i.m. 334. 85

300


Details on the Rákóczi Commemorations in Hajdú County in the Early 20th Century Zoltán László Major The introduction mentions that the Independence Party was trying to exploit the two hundredth anniversary, as the celebrations and exhibitions symbolizing the revival of the wars of independence served as a spectacular background for the public. The reminiscence of the past and the idealization of Kuruc times was also revived in Hajdú County, like in other areas of the country. The author remarks that the source materials are not abundant, and the archival documents are also conspicuously scarce, while monographs of local history do not even mention the anniversary. The essay first provides a brief overview of the events in Hajdú County and Debrecen. In the latter, Kálmán Thaly himself delivered a speech on May 22, 1903. Subsequently, a brief summary of the celebrations in Hajdúböszörmény and Hajdúnánás is given, followed by data from Hajdúszoboszló, Hajdúdorog and some villages. The bigger commemorations actually took place in 1906, after the return of the remains of Rákóczi. After describing the events of the county and the towns, the celebrations held in the village of Földes are described in more detail. The various commemorations and the fundraising continued for several years, and the county received requests from other towns and cities as well. In connection with the commemorations, reference is also made to the role of some still continuing traditions, as the essay also discusses these effects in relation to Gyula Szekfű’s monograph on Rákóczi, followed by some additional material on the historical writings from the period between the two world wars. Finally, the closing section of the essays discusses some ideological facts between the 1920s to 1935, the date of the publication of the Rákóczi commemorative volume and also a sad anniversary.

ADATOK A RÁKÓCZI MEGEMLÉKEZÉSEKHEZ HAJDÚ

Recommend Documents