Földtani Közlöny, Suli. of the Hungarian Geol. Soc. (1988) 118. 251—264
Adatok a magyaregregyi bádeni durvatörmelékes összlet magmatitkavicsainak kőzettani-geokémiai ismeretéhez; kapcsolatuk a kurdi fúrások magmatitjaival* Horváth Adorján** (9 ábrával és 6 táblázattal)
Ö s s z e f o g l a l á s : Magyaregregy környékén, a kelet-mecseki alsó lajtaösszlethez (Pécsszabolcsi Mészkő Formáció) tartozó durva konglomerátumban olyan magmatitkavi csok találhatók, amelyekhez hasonlót Kurd környékén fúrásokban tártak fel. A közétek rokonságban vannak egymással, a mecseki alsókréta vulkanizmus kezdeti fázisához tar toznak mélységi-szubvulkáni és vulkáni karakterrel. A kavicsok anyagának ritkaföldfém eloszlása, ellentétben a mecseki, felszínről ismert vulkánitokkal, differenciált kőzeteket mutat.
Bevezetés A vizsgált terület Magyaregregytől északnyugatra, a falu határában durván D - r ő l É - r a f u t ó n é g y árok, v í z m o s á s (1. ábra), a m e l l y e l a z u t ó b b i i d ő b e n t ö b b s z e r z ő i s f o g l a l k o z o t t ( p l . : P O R D Á N S . 1 9 6 4 ; H Á M O R G. 1 9 7 0 ; B O H N N É H A V A S M . 1 9 7 3 ; R A V A S Z N É B A R A N Y A I L . 1 9 7 6 ; C S O N T O S L. e t al. 1 9 8 2 ) . A területen a lajta-
ö s s z l e t b ő l főleg a d u r v a é s f i n o m a b b s z e m c s é s k o n g l o m e r á t u m , h o m o k k ő , d e a mészhomokkő, m é s z k ő is feltárt. A konglomerátum kavicsanyagában a k ö v e t k e z ő k ő z e t e k e t lehetett felismerni: k o v a p a l a (a s z a l a t n a k i k o v a p a l a ? ) , a l s ó p e r m riolit, perm-kréta homokkövek, középsőtriász-alsókréta karbonátos kőzetek, alsókréta vulkánitok, s z k a r n o s v a s é r c (lásd p l . S Z T R Ó K A Y К . I . 1 9 5 2 ) , o l y a n vulkáni és mélységi kőzetek, a m e l y e k eddig csak a területtől északra, fúrásokból ismertek. Ezek, az eddig csak fúrásból ismert m a g m á s kőzetek m i n d makroszkóposán, m i n d mikroszkopikus jellegeikben jól m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k a felszínen ismert mecseki m a g m a t i t o k t ó l . A K u r d — 2 . , K u r d — 3 . és a D ö b r ö k ö z — 1 . fúrás a tör m e l é k b e n t a l á l t a k h o z n a g y o n h a s o n l ó m a g m a t i t o k a t t á r t fel ( V A L C Z G y . 1 9 6 8 ; C S O N G R Á D I B . - n é e t al. 1 9 7 0 ; KTJBOVICS I. 1 9 7 7 ) .
* Előadta az Első Előadói Ankéton 1986. április 24-én és a Déldunántúli Területi Szervezet előadóülésén november 25-én. *• Eötvös Loránd Tudományegyetem, Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszék, 1088 Budapest VIII., Múzeum körút 4/A
252
Földtani
Közlöny
118. kötet, 3. füzet
Leírás A t e r ü l e t e n a z újstájer tektonikai fázisban e g y É — D - i i r á n y b a n S z a l a t n a k t ó l Mánfáig h ú z ó d ó partvonalú öböl alakult ki, a m e l y e t a többi, ekkor kialakult m e d e n c é v e l e g y ü t t e g y ü t e m b e n ö n t ö t t e l a t e n g e r ( H Á M O R G. 1 9 7 0 ) . A k i a l a k u l t sziklásparti, partszegélyi környezetben abráziós k o n g l o m e r á t u m képződött. A konglomerátum a területen rosszul-közepesen feltárt. Dőlése, ahol egyálta l á n é s z l e l h e t ő v o l t , n é h á n y f o k o s , d é l i e s . O s z t á l y o z o t t s á g a n y u g a t felé n ő , a szemcseméret ugyanerre csökken. A keleti részen (Vasbánya-völgy) n a g y o n rosszul o s z t á l y o z o t t , o s z t á l y o z a t l a n . K ö t ő a n y a g a m e s z e s , a g y a g o s , az u t ó b b i t ú l s ú l y á v a l . K o p t a t o t t s á g a rossz, i l l e t v e n i n c s . A s z e m c s é k a n y a g á t ó l i s n a g y b a n f ü g g k o p t a t o t t s á g u k . A l e g j o b b k o p t a t o t t s á g o t a s z ü r k e triász m é s z k ő k a v i csok érik el. E z e k közül n é h á n y példányon fúrókagylónyomok is vannak. A s z e m c s e m é r e t n y u g a t felé v a l ó f i n o m o d á s a e g y d u r v á n K - i t r a n s z g e s s z i ó t é s É — D - i i r á n y ú p a r t v o n a l a t feltételez. A z egészen n a g y t ö m b ö k n a g y energiájú vízmozgásra és meredek partra utalnak. A lepusztult anyag szinte helyben le is ülepedett. A finomabb szemcsés, h o m o k k ö v e s részben a konglomerátum csak
1. ábra. A lajtaösszlet (Pécsszabolcsi Mészkő formáció) vizsgált durvatőrmelékes képződményei (HÁMOK G. et al.szeik. (1969) alapján). J e l m a g y a r á z a t : l . A vizsgált képződmények fedetlen elterjedése, 2. A vizsgált képződmények feltárásai, 3. Térképező fúráe jele és száma Fig. 1. The studied coarse elastics from the Leithakalk secnience (Pécsszabolcs Limestone Formation) (based on G. HÁMOK et al. 19в9). E x p l a n a t i o n : 1. Distribution of studied rocks with the post-Lower Cretaceoua peeled off, 2. Outcrops of studied rocks, 3. Symbol and number of survey borehole
Horváth
A.: Magyaregregy
10
Ti
000
bádeni
magmatitkavicsai
253
Ti Ti
6000 4000 2 5 0 0
-
1600
-
1000
BoMnSr
600
MnSr
-
Mn BaSrZn
400 250 160
-
V
100
-
ZnNi
60
-
GQ
BaVZn Ga
V
40 25
Co
16
Cu
10
-
CoCu
GaNi CoCu
В
В
A
В
В !
2. ábra. Kétféle vulkanittípus közötti magmás kontaktus nyomelemeloszlása. J e l m a g y a r á z a t : A: kontaktizáló, В és О: mellékközet. Magyaregregy, Vasbánya-vőlgy Fig. 2. Distribution of trace elements at the igneous contact between two different types of volcanics. E x p l a n a t i o n : A: Contact features, В and С: Country rock. Vasbanya Valley, Magyaregregy
szintekben jelentkezik, ezek n a g y o b b energiájú átülepítésének eredményei. A szemcsék koptatlansága szintén a gyors leülepedést bizonyítja. A n y u g a t i részen, a V a s b á n y a - v ö l g y t ő l keletre eső két árokban, vízmosásban a finomabb szemcsés homokkőből előkerült mikrofauna K O E E C Z N É L A K I I. ( M Á F I ) szerint bádeni, tengeri, partszegélyi kifejlődésre utal. A kavicsanyagban a vulkánitok m i n t e g y 50%-os gyakorisággal szerepelnek. E n n e k az a n y a g n a k n a g y r é s z e t í p u s o s m e c s e k i a l s ó k r é t a v u l k á n i t . K ö r ü l b e l ü l 1 0 % - á t t e s z i k k i az e g y é b , f e l s z í n e n i s m e r e t l e n m a g m a t i t o k , e z e n b e l ü l u r a l k o d n a k a v u l k á n i t o k és a s z u b v u l k á n i j e l l e g ű t e l é r k ő z e t e k . E z e n p é l d á n y o k s z í n e általában világos: szürkés, zöldes v a g y pirosas. K ö z é p v a g y finomszemcsések. Jellemzőek a mandulaüregek. Vékonycsiszolatban jellemző a mintákra a r ó z s a s z í n e s - s á r g á s s z í n á r n y a l a t , l e g t ö b b e s e t b e n a porfíros m i k r o h o l o k r i s t á l y o s s z ö v e t és a glomeroporfíros plagioklászok. E g y e s példányok erősen karbonáto s a k . Az; a l a p a n y a g l e g n a g y o b b r é s z t a l b i t - o l i g o k l á s z ö s s z e t é t e l ű p l a g i o k l á s z b ó l áll. Röntgendeffrakciós felvétel alapján m o n o k l i n káliföldpát is v a n az alap a n y a g b a n . (A f e l v é t e l e k a M. Á l l . E ö l d t a n i I n t é z e t l a b o r a t ó r i u m á b a n k é s z ü l t e k , V I C Z I Á N I. irányításával). E z e n kívül kvarc is található n é h á n y mintában, i z o m o r f k r i s t á l y o k b a n . A porfíros e l e g y r é s z á l t a l á n o s a n a l b i t - o l i g o k l á s z ö s s z e tételű plagioklász. N a g y o n jellemző a színes elegyrészek majdnem teljes hiánya. A röntgendiffrakciós elemzések szerint a m i n t á k b a n legnagyobb mennyiségű a s a v a n y ú plagioklász (albit v a g y oligoklász), e z u t á n k ö v e t k e z i k a m o n o k l i n káliföldpát és/vagy kvarc, m a j d a mállástermékek, klorit és kalcit. A plagioklá s z o k m i n d i g az a l a c s o n y m ó d o s u l a t t a l k é p v i s e l t e k .
Földtani
254
Közlöny
118. kötet, 3, füzet
E z e k a l a p j á n a minták trachitoid jellegűek, tágabb értelemben trachitnak nevezhetők. A normatív kőzetátszámítás (ZANETTIN, 1 9 8 4 ) alapján trachit (6. minta), illetve andezit ( 8 . minta), a m e l y besorolás a s o k i l l ó m i a t t bizony talán [ H O R V Á T H I . ( М А И ) szíves közlése, 1 9 8 6 ] .
N é h á n y m i n t á b a n m a g m á s k o n t a k t u s figyelhető m e g , amelyekben a fent leírt k ő z e t t í p u s m i n d i g m e l l é k k ő z e t k é n t szerepel, é s e g y m á s i k t í p u s ú v u l k a n i t kontaktizálja. A k o n t a k t u s o k élesek, a színváltozás vörös-barna, v a g y barna zöld. A kontaktuson mikroszkópos méretű, hajladozó lefutású, lángszerű képle tek, b e n y o m u l á s o k hatolnak a mellékkőzetbe. A határvonalon mindig opakásv á n y dúsulás van, v a g y különálló nagyobb szemcsékben, v a g y egészen vékony, kötegeket alkotó csíkokban. A kontaktizáló vulkánit h a s o n l í t a t í p u s o s felszíni e l ő f o r d u l á s ú a l s ó k r é t a v u l k á n i t o k r a . S z í n e s ö t é t , z ö l d e s v a g y b a r n á s , s z ö v e t e (porfíros) h i a l o p i l i t e s , i n t e r s z e r t á l i s , v a g y v i t r o f i r o s . Ö s s z e t é t e l e a l a p j á n andezitnek minősül. E g y h á r o m k ü l ö n b ö z ő s z í n n e l h á r o m részre o s z l ó k o n t a k t u s f é l k v a n t i t a t í v n y o m e l e m v i z s g á l a t a n e m m u t a t n a g y k ü l ö n b s é g e t a k é t k ő z e t k ö z ö t t . (Az e l e m z é s a z E L T E K ő z e t t a n - G e o k é m i a T a n s z é k é n k é s z ü l t ; 2. ábra) Ez is azt mutatja, hogy ezek a kőzetek ugyanannak a m a g m á n a k a termékei. Az előbb megszilárdult szubvulkáni, vulkáni tömegekbe intrudáltak a későbbi fázisok kőzetei. J ó e g y e z é s t m u t a t n a k ezek a k é p z ő d m é n y e k a K u r d — 2 . sz., K u r d — 3 . sz. é s D ö b r ö k ö z — 1 . sz f ú r á s b ó l s z á r m a z ó k ő z e t e k k e l . E z e k s z í n e s e l e g y r é s z e k e t n e m , vagy nagyon kis mennyiségben tartalmazó, bomlott, karbonátosodott, mandu laköves andezittípusok. A szerzők olyan telérandeziteket említenek, amelyek a már megszilárdult lávaösszletbe n y o m u l t a k be. E z a genetikai bélyeg, illetve a makroszkópos és mikroszkopikus kőzettani jellemzők a kőzetek rokonsága mellett szólnak. A k o n g l o m e r á t u m b a n t a l á l h a t ó m é l y s é g i m a g m á s k ő z e t e k i s m e r e t l e n e k a fel színen. E z e k kőzettanilag á t m e n e t e t képeznek az alkáli é s mészalkáli kőzetek között, körülbelül dioritnak megfelelő ásványos összetétellel. F i n o m , illetve Teljes kémiai elemzések. Magyaregregy, Vasbánya-völgy, kavicsminták Serial Chemical analyses. Pebble samples, Vasbánya, Valley, Magyaregregy I. táblázat — Table I. Minta SiO TiOj Al O, a
a
FeO MnO CaO MgO KO Na O +H.0 -H O P 0„ Sum: a
s
a
2
1
5
8
A
В
0
D
48,71 2,98 17,15 4,06 5,93 0,29 8,05 2,89 2,05 2,92 3,64 0,50 1,25 100,42
61,90 0,38 16,16 1,98 0,30 0,02 4,85 0,25 4,32 4,78 4,79 0,21 0,05 99,99
69,03 1,29 15,67 4,61 0,81 0,02 6,35 1,84 0,17 5.65 4,30 0,87 0,55 101,16
40,36 3,86 12,22 8,26 1,24 0,75 12,98 3,28 1,05 1,76 14,26 1,42 0,37 101,81
43,15 3,81 15,42 11,12 2,75 0,12 6,35 4,37 1,07 1,94 7,59 2,57 1,49 101,75
49,50 2,66 16,41 7,45 2,88 0,14 6,50 2,87 0,78 3,66 5,91 1,39 1,29 101,44
65,29 0,56 16,16 0,10 5,38 0,10 1,99 0,64 3,30 4,06 2,83 0,12 0,10 100,63
J e l m a g y a r á z a t : 1. Ortopiroxén tartalmú diorit, 5. Trachit, 8. Andezit a szkamos vasércben, A, Б, 0. További mélységiszubvulkáni minták, D. Egy további andezit-minta. (Az elemzések az Eötvös L. Tudományegyetem Kőzettan-Geokémia Tan székén készültek. Elemző: NÉMETH Anna). E x p l a n a t i o n : 1. Orthopyroxene-bearing diorite, 5. Trachite, 8. Andésite in skamous iron ore, А, В, О. Additional intrusivesubvolcanic samples, D . An additional andésite sample. (Analyses made by Anne NÉMETH of the Department of Petrology and Geochemistry, L. Eötvös University, Budapest).
Horváth
A.: Magyaregregy
bádeni
magmatitkavicsai
255
3. ábra. Magyaregregy, illetve Kurd vidékének függőleges mágneses térerősség-anomália térképe. M: Magyaregregy, K: Kurd, D: Dombóvár, Ko: Komló. (Átvéve: SZÉNÁS Gy. (szerk.) 1967, egyszerűsítve) Жгд. 3. Vertical magnetic field intensity anomaly map of the vicinity of Magyaregregy and Kurd. M. Magyaregregy, K. Kurd, D: Dombóvár, Ko: Komló. (Received: Gy. SZÉNÁS, 1967, simplified)
középszemcsés, sötét, zöldes, v a g y szürkés színű kőzetek. S z ö v e t ü k főként i n t e r g r a n u l á r í s , h i p i d i o m o r f s z e m c s é s , i l l e t v e p o i k i l i t e s . A n o r m a t í v kőzetszá,mít á s (ZANETTIIT, 1 9 8 4 ) s z e r i n t ö s s z e t é t e l ü k K - d ú s t r a c h i b a z a l t n a k ( 1 . s z . m i n t a ) , k v a r c t a r t a l m ú a l k á l i b a z a l t n a k (A és В m i n t a ) , i l l e t v e b a z a l t o s a n d e z i t n e k ( C m i n t a ) felel m e g , A b e s o r o l á s b i z o n y t a l a n a s o k i l l ó m i a t t ( H O R V Á T H I . s z í v e s k ö z l é s e , 1 9 8 6 ) , (I. táblázat). F ő színes elegyrész a n a g y titántartalmú, bázisos augit. E z általában erősen b o n t o t t , főleg kloritosodott, kalcitosodott, i l l e t v e biotittá v a g y barkevikittó alakult át. A barkevikit szintén átalakulhat biotittá, a biotit pedig klorithalmazokká eshet szét, v a g y zöld biotittá alakult. A monoklin piroxen mellett megje lenhet az ortopiroxén (ensztatit) is. Jellemző színes elegyrész a titanit, akár m i l l i m é t e r e s s z e m c s é k b e n is. J e l e n t ő s a l k o t ó r é s z l e h e t , d e k i i s m a r a d h a t .
A vizsgált minták ritkaföldfém-tartalma (g/t). Magyaregregy, Vasbánya-völgy Rare earths contents of analysed samples, in g/t. Vasbánya Valley, Magyaregregy //. táblázat — Table II. Minta száma 1 2 3 4 5 6 7 8
La
Ce
62,2 35,3 92,7 101,2 119,5 90,2 42,0 76,3
131 68,8 143 169,6 214,3 183 72,4 144,2
Pr
Ш
Sm
Eu
58,3 196 152 196,6 174,2 99,7 138,7
26,2 16,7 34,3 24,1 27,6 28,6 18,9 23,9
3,86 2,66 4,40 3,13 3,53 3,62 2,80 2,95
Gd
Tb 2,48 1,71 4,20 2,99 3,03 3,66 2,5 2,91
Dy
Ho
Er
Tm
Tb
Lu
2,69 2,11 4,57 3,48 3,62 3,94 2,86 3,46
2,29 2,18 4,56 3,80 3,73 4,60 2,77 3,90
0.32 0,34 0,63 0,56 0,56 0,69 0,42 0,57
256
Földtani
Közlöny
118. kötet, 3. füzet
A plagioklász összetétele oligoklásztól andezinig változik. Kisebb kristályokban m e g j e l e n h e t a z o r t o k l á s z é s a k v a r c is ( m o n z o d i o r i t ) . A z o p a k á s v á n y f ő l e g a t i t a n o m a g n e t i t (ilmenit), a m e l y körülfoghatja az augitot, a titanit viszont z á r v á n y k é n t t a r t a l m a z h a t j a . A p i r i t a l á r e n d e l t e b b . A k r i s t á l y o k k ö z ö t t milli m é t e r e s n a g y s á g ú is v a n . A z a p a t i t m e n n y i s é g e t ö b b s z á z a l é k o t t e h e t k i , i l y e n kor n a g y m é r e t ű , t ö b b tizedmilliméteres kristályokat alkot, v a g y apró t ű k alak jában fordul elő, elszórva az egész kőzetben. A k ő z e t néhol sávos, a színes elegy r é s z e k m e n n y i s é g e k é t s z e r e s é r e i s f e l s z a p o r o d i k , a m i s ö t é t s á v k é n t k ü l ö n ü l el a normál kőzettől. A kőzetek n é h a feltűnően bontottak. A bomlástermékek a színes elegyrészek esetében főleg klorit, kalcit, a g y a g á s v á n y , a földpátok esetében szeriéit és kalcit. E z e k a képződmények hasonlóságuk alapján szintén azonos eredetűeknek t e k i n t h e t ő k a K u r d — 2 . sz. fúrásban feltárt mélységi m a g m á s kőzetekkel. E z e k a k ő z e t e k alkáli jellegűek, de m é g pacifikusak, á t m e n e t e t jelentenek a nórit, a bázisos, de olivinmentes amfibolgabbró és a theralit-essexit csoport között. H i á n y o z n a k b e l ő l ü k a f ö l d p á t p ó t l ó k , v i s z o n t m e g j e l e n i k az a l k á l i a m f i b o l ( C S O N G R Á D I B.-né
e t al.
1970).
E z e n k ő z e t e k sorozatába m i n t szélső tag, az alkáli jellegű e s s e x i t ( T A K Á T S T . 1 9 3 4 ) i s j ó l beleillik.
lantos-völgyi
4. ábra. A vizsgált nyolc minta összesített, kondritra normált diagramja. A függőleges tengelyen a minták és akondrit ritkaföldfém-tartalom aránya látható logaritmikus beosztásban. Magyaregregy, Vasbánya-völgy Fig. 4. Aggregate diagram (chondrite-normed) of the eight samples studied. Along the vertical axis the rare earths contents ratio of the samples versus chondrites has been plotted in a logarithmic scale. Vasbánya Valley, Magyaregregy
Horváth
A.: Magyaregregy
bádeni
magmatitkavicsai
257
A Mecsek, illetve északi előterének mágneses anomália térképén Kurd, illetve M a g y a r e g r e g y k ö r n y é k é n erős p o z i t í v a n o m á l i a m u t a t k o z i k (3. ábra). Mivel Magyaregregy környéke a kelet-mecseki vulkanizmus központjának tekinthető (MATJKITZ B . 1 9 1 3 ; W E I N G y . 1 9 6 5 ) , a v u l k á n i ö s s z l e t n a g y v a s t a g s á g a m a g y a rázza az anomáliát. K u r d térségében, h a m e g v a n n a k is, n e m ismerjük a Mecsek ben felszínről ismert alsókréta v u l k á n i t o k a t , de például a K u r d — 2 . e s fúrásban h a r á n t o l t m a g m á s k ő z e t e k ö s s z v a s t a g s á g a m a j d n e m ezer m é t e r . F e l t é t e l e z h e t ő , h o g y r é s z b e n a v i z s g á l t k o n g l o m e r á t u m b a n is é s a k u r d i f ú r á s o k b a n i s a m e c s e k i alsókréta vulkánosság egy-egy központjának a gyökérrégióhoz, a magmás t e v é k e n y s é g k e z d e t i s z a k a s z á h o z t a r t o z ó k ő z e t e i t á r ó d n a k fel, a m e l y e k m é l y s é g i - s z u b v u l k á n i s z i n t b e n , m e z o z ó o s k a r b o n á t o s k ő z e t e k k ö z ö t t , v a g y a felszí nen (tengeraljzaton) merevedtek meg. A konglomerátum egyéb kavicsanyaga szintén alátámasztja ezt. A kurdi területen a mecsekihez hasonló eruptívumok v a g y m e g sem voltak, v a g y erősen lepusztultak. Az, h o g y a kurdi terület hasonló kőzetei pusztultak volna bele a konglomerá t u m b a , a k o n g l o m e r á t u m f á c i e s e a l a p j á n k i z á r h a t ó : ez a k ő z e t m e r e d e k p a r t szegélyt helyben leülepedett képződmény.
Ritkaföldfém- és nyomelemvizsgálatok A k o n g l o m e r á t u m b a n t a l á l h a t ó , f e n t leírt k ő z e t e k n e k n y o l c m i n t á j á b ó l készült neutronaktivációs ritkaföldfém- és nyomelemvizsgálat annak megálla pítására, h o g y milyen összefüggés v a n közöttük, milyen tektonikai környezetbe illenek bele, és milyen magmafejlődési folyamatokon estek keresztül. H á r o m m i n t a a mélységi csoportból került ki ( 1 . , 2 . , 3 . sz. m i n t a ) , három a trachit csoportból ( 4 . , 6 . , 6 . sz. minta), e g y a trachit csoportbeli k ő z e t e t kontaktizáló andezitből ( 7 . sz. minta), egy pedig a területen szintén törmelékben található szkarnos vasérc (SZTRÓKAY К . I. 1 9 5 2 ) epidotszirtjében található, szintén andezitnek minősülő, a szkarnképződés késői szakaszában b e n y o m u l t v u l k a n i t r ó l ( 8 . s z . m i n t a ) ; (I. táblázat). A 3 . s z á m ú m i n t á t az E L T E K ő z e t t a n Geokémia Tanszéke bocsátotta rendelkezésemre. A mérések a B M E Tanreaktorában készültek, BÉRCZI J . vezetésével. A méré sekhez ruténium belső standardot használtak, a detektálás Ge-Li detektorral történt, a teljes spektrumot Canberra típusú sokcsatornás analizátorra v e t t é k fel. A z e l e m m e n n y i s é g e k k i s z á m o l á s a s z e m é l y i s z á m í t ó g é p p e l t ö r t é n t (II. táblá zat). A ritkaföldfémeken kívül több más elem mennyiségét is meghatároztuk (III. táblázat). A vizsgált minták egyéb nyomelem-tartalma (g/t). Magyaregregy, Vasbánya-völgy Other trace element values of analysed samples, in g/t. Vasbánya Valley, Magyaregregy III. táblázat — Table III. Minta
1 2 3 4 5 6 7 8
аь
Cs
Sc
Hi
Ta
Tb
51,14 46,42 73,55 73,09 81,21 81,51 62,20 4,14
0,97 2,38 4,78
9,53 13,26 12,97 4,99 5,14 7,07 7,65 5,92
4,08 5,94 10,85 11,66 11,44 12,06 7,44 9,56
3,88 4,02 6,98 7,67 6,48 7,63 4,94 6,58
5,05 3,53 19,82 17,89 20,81 22,89 11,35 14,57
0,51
V 2,64 2,28 6,48 6,47 5,85 6,81 3,99 0,58
258
Földtani
Közlöny
118. kötet, 3. füzet
A k a p o t t r i t k a f ö l d f é m - m e n n y i s é g e k e t k o n d r i t r a n o r m á l t d i a g r a m b a n ábrá z o l j á k a 4. é s 5. ábrák. A n o r m á l á s n á l H A S K I N e t al. ( 1 9 6 8 ) i n A H R E N S L . H . (ed.) ( 1 9 7 7 ) e g y ü t t h a t ó i t h a s z n á l t u k , a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k (az é r t é k e k a k o n d rit r i t k a f ö l d f é m - t a r t a l m á t j e l e n t i k g / t - b a n ) : La Ce Pr Nd Sm Eu Gd
0,33 0,88 0,112 0,60 0,181 0,069 0,249
Tb Dy Но Er Tm Yb Lu
0,047 — 0,07 0,2 0,03 0,2 0,034
A z á b r á k o n jól e g y b e e s n e k az a d a t o k . F e l t ű n ő e n k e s k e n y az a d a t o k a l k o t t a s á v , h o l o t t a m é l y s é g i k ő z e t e k é s a v u l k á n i t o k is s z e r e p e l n e k b e n n e . J ó l m u t a t j a ez a k ő z e t e k s z o r o s r o k o n s á g á t . A z e g y f o r m a l e f u t á s ú g ö r b é t m u t a t ó m i n t á k n a k n a g y az ö s s z r i t k a f ö l d f é m t a r t a l m a , a m i az a l k á l i m a g m á k j e l l e m z ő j e ( H E N D E R S O N ( e d . ) , 1 9 8 4 ) . A L a / Y b a r á n y 1 5 — 3 2 k ö z ö t t v a n , a m i s z i n t é n erre m u t a t . A k ö n n y ű l a n t a n i d á k az a l k á l i k ő z e t e k b e n d ú s u l n a k ( P A N T Ó G y . 1980). A ritkaföldfémek dúsulása kétlépcsős f o l y a m a t : az a n y a g e l ő s z ö r p a r c i á l i s a n m e g o l v a d , b e n y o m u l e g y m á s i k k ö r n y e z e t b e ; a h o v á b e n y o m u l t , s z i n t é n p a r c i á l i s o l v a d á s j á t s z ó d i k l e , d ú s í t v a az o l v a d é k r i t k a f ö l d f é m - t a r t a l m á t ( G A S T , 1968 i n H E N D E R S O N [ e d . ] , 1 9 8 4 ) . É r d e k e s m ó d o n a m é l y s é g i k ő z e t e k n e m k ü l ö n ü l n e k el a t ö b b i t ő l , h a b á r g ö r b é i k a l u l r ó l ( 1 . , 2. s z . m i n t a ) , i l l e t v e f e l ü l r ő l (3. sz. m i n t a ) s z e g é l y e z i k a t ö b b i görbét. Az E u anomáliák is hasonlóak, 0,4—0,56 közöttiek. E z alapján a minták k i s s é d i f f e r e n c i á l t k ő z e t e k . A b á z i s o s ós i n t e r m e d i e r d i f f e r e n c i á l a t l a n m a g m á k -
5. ábra. A vizsgált nyolc minta (ÉNy—DK-i vonalazás), és az irodalomból vett (PANTÓ GY., 1 9 8 0 ) öt minta (ÉK— DNY-i) vonalazás) összesített, kondritra normált diagramja Шд. 5. Aggregate, chondrite-normed diagrams of the eight samples studied (NW—SB oriented ruling) and of five samples from the literature (Gr. PANTO 1980)
Horváth
A.:
Magyaregregy
bádeni
magmatitkavicsai
259
в. ábra. LANTAI OS. (1984) tíz mintájának összesített, kondritra normált diagramja. A H és К jelű mintát küliin ábrázoltuk Fig. 6. Aggregate, chondrite-normed diagram of Cs. LANTAÍS ten samples (1984). Samples H and К. have been plotted separately nak nincs E u anomáliájuk, mivel a plagioklász, amelynek C a
2 +
i o n j á t az
Eu
helyettesíteni tudja, a felső köpenyben n e m stabil (PANTÓ Gy. 1 9 8 0 ) . A z t , h o g y a v u l k á n i t o k n a k is csak kis E u a n o m á l i á j u k v a n , T H O M P S O N e t al. ( 1 9 8 0 )
in
H E N D E R S O N (ed., 1 9 8 4 ) azzal m a g y a r á z z a , h o g y a l e g t ö b b m a g m á n a k n a g y az oxigén-fugacitása, korai Eu
2 +
ami
megakadályozza
kristályosodáskor,
azáltal,
hogy
az E u
beépülését
akadályozza
az
a plagioklászba Eu
3
+
a
redukcióiát
-ra.
A mecseki alsókréta vulkánitok ritkaföldfém-tartalmát eddig két méréssoro z a t t a l v i z s g á l t á k ( P A N T Ó G y . 1 9 8 0 ; L A N T A I Cs. 1 9 8 4 ) . Mecseki felszíni alsókréta vulkánitok ritkaföldfém-tartalma (g/t) Hare earths contents of Lower Cretaceous volcanics from the Mecsek Mts outcrops, in g/t IV. táblázat — Table IV. Minta
ba
Ce
28 29 SO 31 34
23 21 16 13 25
41 41 36 23 50
Pr
Nd
Sm
Bu
Gd
31 34 27 17 19
8,5 7,1 7,9 9,0 2,0
1,5 0,77 1,2 1,9 0,36
1,4 3,9 1,9 2,3 0,55
Tb
Dy 0,44+ 3,5 1,3 3,2 0,63
Ho
Br 0,37 + 1,2 1,9 1,7 0,52
Tm
Tb 0,14+ 3,2 4,1 2,5 0,45
Lu 0,03 + <0,15 0,4 0,4 0,11
J e l m a g y a r á z a t : 28. Finomszemcsés, tömött, erősen átalakult alkáli bazalt. Szászvár, Bányavölgy, 29. Durvaszemcsés, üde alkáli bazalt. Magyaregregy, Márévári-völgy bejárata, 30. t?de alkáli bazalt, elbontott olivinnel. Magyaregregy, Márévári völgy felső része, 31. Teljesen elbontott, hólyagüreges alkáli bazalt. Miske-tetŐ alatt, 34. Alkáli bazalt (alkáli tracbit). Hosszahetény, községi kőbánya, + Dúsítással kapott érték. (Átvéve PAÍJTÓ Gy. 1980). E x p l a n a t i o n : 28. Pine-grained, compact, heavily altered alkali basalt. Bánya Valley, Szászvár, 29. Ooarse-grained, fresh, alkali basalt. Entrance to Márévár Valley, Magyaregregy, 30. Fresh alkali basalt with decomposed olivine. Upper reaches of Márévári Valley, Magyaregregy, 31. Completely decomposed, vesicular alkali basalt, beneath Miske peak. 34. Alkali basalt (alkali trachyte). Village quarry, Hossziihetény. Value obtained upon beneficiation. (Received: Gy. PANTO 1980). +
5 Földtani Közlöny
Földtani
260
Közlöny
118. kötet, 3. füzet
P A N T Ó G y . t í p u s o s k e l e t - m e c s e k i felszíni alkáli kőzetek r i t k a f ö l d f é m - t a r t a l m á t v i z s g á l t a , t ö m e g s p e k t r o s z k ó p i a i m ó d s z e r r e l (IV. táblázat, 5. ábra). E z e k b e n a görbék jellege más, n a g y o n kicsi, illetve nincs E u anomália, ami a kőzetek differenciálatlanságát, közvetlen k ö p e n y e r e d e t é t bizonyítja. A z összritkaföldfém-tartalom jóval kisebb, mint a jelen m i n t á i b a n , d e e z t az adatot a módsze rek különbözősége m i a t t ó v a t o s a n kell kezelni. L A N T A I C S . elemzései szintén neutronaktivációs módszerrel készültek. A m i n t á k n y u g a t - m e c s e k i , főleg fúrásokban feltárt, t ö b b n y i r e t e l é r e s alkáli bázitok (V. é s VÎ. táblázat). A k o n d r i t r a n o r m á l t d i a g r a m a 6. ábrán l á t h a t ó . A r i t k a földfémek hasonló m e n n y i s é g b e n v a n n a k jelen, mint az á l t a l u n k vizsgált min tákban, d e a terület kevésbé összefogott, szélesebb, az E u anomália kisebb. E g y fúrás ( 4 7 3 5 . ) k é t mintája ( H é s К jelű) esetében nincs E u anomália, a görbék lefutása a P A N T Ó G y . mintáihoz hasonlít. Ezek alapján i t t is elkülöníthető k é t csoport: e g y differenciálatlan és e g y kissé differenciált. J e l e n m i n t á k a t és L A N T A I CS. ( 1 9 8 4 ) m i n t á i t a W O O D e t al. ( 1 9 7 9 ) H f / 3 - T h - T a
d i a g r a m j á b a n e l h e l y e z v e , a m i n t á k e r ő t e l j e s e n s z é t v á l n a k . A d i a g r a m b a n az A és В terület az óceánközépi hátságbazaltok, а С a lemezen belüli bazaltok, a D p e d i g a p u s z t u l ó l e m e z s z e g é l y e k m a g m a s o r o z a t a i n a k t e r ü l e t e (7. ábra). J e l e n A nyugat-mecseki fúrásokban feltárt alsókréta vulkánitok ritkaföldfém-tartalma (g/t) Rare earths values of Lower Cretaceous volcanics from boreholes in the "W Mecsek area, in g/t V. táblázat — Table V. Minta száma
La
Ce
1 2 8 4 6 6 7 8 9 10 11 12 H К
107 41,3 116,3 60,4 45,1 52,8 89 140 70 ев 139 81 37 50
229 97 262 135 102 134 176 315 162 146 200 175 69 89,6
Рг
m
Sm
Bu
Tb
101 56 138 73 50 60 88 146 77 68 134 76 36 35,1
21,8 14,9 28,7 18,6 12,8 16,4 21,4 31 21,3 17,4 26 44,1 11 11,1
4,0 2,6 4,7 3,5 2,6 2,9 4,2 5,7 3,4 3,2 5,3 4,2 1,9 2,8
2.1 1,7 3,4 2,4 1,6 1,8 2,2 4,0 2,0 2,0 3,5 2,1 0,65 1,25
Dy
Ho
Er
Tm
Tb
La
4,4 2Д 4,5 3,4 2,3 2,7 3,2 5,9 ЗД 2,7 5,6 2,6 1,9 2,4
0,60 0,28 0,6 0,35 0,27 0,35 0,50 0,8 0,04 0,20 0,75 0,50 0,17 0,30
2,0 0,8 1,9 1,3 0,6 1,4 0,4 2,4 1Д 1,7 4,7 0,6 0,20 1,0
J e l m a g y a r á z a t : 1. 2166. sz. fúrás, 2. Vp-24. sz., K-i Mecsek, 3. Hetvehey, felszíni minta, 4. 4735/l.B 1147,4 m. 5. 4735/l.A 1145 т . , 6. 4723/1. 895,5 т . , 7. 2179/1. 1192,2 т . , 8. VII. Sz. K-l. 450 т . , 9. 2196. 3. 845 т . , 10. 2179. 1231,5 т . 11. 2196. 2. 265,6 т . , 12. VII. Sz. К-2. 1180 т . , Н. 4735. 1281, 0 т . , К. 4735. 1285,0 т . (Átvéve: LANTAI Os. 1984). E x p l a n a t i o n : 1. Borehole No. 2166, 2. Vp-24. E Mecsek 3. Hetvehely, outcrop sample, 4 — K. See in the Hungarian text (Received: Cs. LANTAI, 1984).
Nyugat-mecseki fúrásokban feltárt alsókréta vulkánitok néhány egyéb nyomelemtartalom-értéke (g/t). A minták ugyanazok, mint az V. táblázaton. (Átvéve: LANTAI CS. 1984) Some other trace element values in g/t of Lower Cretaceous volcanics discovered in boreholes in the W Mecsek area. The same samples as in case of Table V. (Beceived: Cs. LANTAI, 1984) VI. táblázat — Table VI. Minta száma
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Hf Th Ta
12 93 10,4
6,2 393 4,2
18,7 46 13,6
9,1 351 6,6
7,3 225 4,3
7,6 21 5,6
9,6 10 8,5
16,2 17 14,7
6,8 7,6 7,1
7,4 7Д 6,6
16,3 16,4 13,7
8,8 8,6 8,2
Horváth
A.: Magyaregregy
bádeni
magmatitkavicsai
261
m i n t á k b ó l a mélységi csoport k é t m i n t á j a ( 1 . sz., 2 . sz. minta) a típusos, leme zen belüli bazaltok területére esett, az összes többi e g y h e l y e n , а С területen k í v ü l c s o p o r t o s u l . W O O D e t al. ( 1 9 7 9 ) é r t e l m e z é s e s z e r i n t ez a t á r s a s á g k i s s é d i f f e r e n c i á l t é s k o n t a m i n á l t k ő z e t e k b ő l áll. E z s z i n t é n m e g e r ő s í t i a z t a f e l t é t e l e zést, h o g y ezek a kőzetek a m a g m a t i z m u s első fázisához tartoznak: a köpeny eredetű m a g m a szubvulkáni szintbe b e n y o m u l v a differenciálódott és kéreg k o n t a m i n á c i ó is t ö r t é n t . E g y abszolút kor a d a t is igazolni látszik a feltételezett kort: Á R V Á K É SOÓS E . e t al. a v i z s g á l t k o n g l o m e r á t u m b a n , a m a g y a r e g r e g y i V a s b á n y a - v ö l g y b e n (Bil iiga) törmelékben t a l á l t alkáli gabbró k o n t a k t szegélyéről szeparált ép biotiton 1 3 5 — 1 3 7 millió é v e s K / A r abszolút kort mértek, ami n a g y valószínűséggel a
7. ábra. Jelen minták (rombuszokkal jelölve) és LANTAI CS. (1984) mintáinak (keresztekkel Jelölve) elhelyezkedése a WOOD et al. (1979) féle Hf/3-Th-Ta diagramban Fig. 7. Location of the present samples (marked by rhombs) and Cs. LANTAI'S samples ( 1 9 8 4 ) (crosses) in the Hf/3-Th-Ta diagram of WOOD et al. (1979)
S. ábra. A minták a ТКЕТЛЬ et al. ( 1 9 7 6 ) féle Ta-Ta/Tb diagramban ábrázolva. Magyaregregy, Vasbánya-vSlgy Fig. S. The samples as plotted in the Ta-Ta/Tb diagram of TREUIL et al. (1976). Vasbánya Valley, Magyaregregy
б*
262
Földtani
Közlöny
118. kötet, 3. füzet
9. ábra. A minták a TREUIL et al. (1976) féle Th-Th/Tb diagramban ábrázolva. Magyaregregy, Vasbánya-völgy Fig. 9. The samples as plotted in the Th-Th/Tb diagram of TREUIL et al. (1976). Vasbánya Valley, Magyaregregy
t é n y l e g e s k o r . E z a l a p j á n a k ő z e t berriázi, é s ez a j e l e n v i z s g á l a t o k a l a p j á n a többi, fent leírt kőzet kora is. A k é s ő b b f e l n y o m u l ó m a g m a a k a d á l y t a l a n a b b u l m o z o g h a t o t t , é s g y o r s a b b a n felszínre j u t o t t , differenciációra, k o n t a m i n á c i ó r a n e m v o l t l e h e t ő s é g e , a m i n t e z t az 5. ábra E u a n o m á l i a n é l k ü l l e f u t ó g ö r b é i mutatják. Sokkal erősebb a szétválás L A N T A I CS. ( 1 9 8 4 ) mintái között. Itt egy csoport s z i n t é n d i f f e r e n c i á l a t l a n k ő z e t n e k a d ó d o t t , v i s z o n t a m á s i k c s o p o r t a differen ciálódásnak, kéreg kontaminációnak a legkülönbözőbb fokait mutatja. I s m é t m á s e l o s z l á s t a d a j e l e n m i n t á k o n а Т В Е Г Л Ь e t al. ( 1 9 7 6 ) féle T h - T h / T b é s T a - T a / T b d i a g r a m (8. és 9. ábra). E z e k a d i a g r a m o k a z o n a l a p u l n a k , h o g y a tórium és a tantál erősebben inkompatibilis, a terbium kevéssé. Ezekben a d i a g r a m o k b a n a p a r c i á l i s o l v a d á s s a l k e l e t k e z e t t k ő z e t e k e g y y=rnx egyenletű e g y e n e s m e n t é n h e l y e z k e d n e k e l , a n n a k m e g f e l e l ő e n , h o g y az o l v a d é k b a k e r ü l ő t e r b i u m m e n n y i s é g e á l l a n d ó m a r a d az e g é s z f o l y a m a t a l a t t , é s n e m k ö v e t i a tórium és a tantál mennyiségének növekedését. A frakcionált kristályosodás s a l k e l e t k e z e t t k ő z e t e k e g y y=const. e g y e n l e t ű e g y e n e s m e n t é n h e l y e z k e d n e k el. A T h / T b é s a Т а / T b a r á n y az e g é s z f o l y a m a t a l a t t á l l a n d ó m a r a d , é s e n n e k m e g f e l e l ő e n l é p n e k b e a z a d o t t e l e m e k a k r i s t á l y f á z i s o k b a . I t t is a t e r b i u m s z e r e p e l kisebb mennyiségben. E z e k b e n a d i a g r a m o k b a n a 3 . , 5., 6. s z . m i n t á k b i z o n y u l t a k d i f f e r e n c i á l t kőzetnek.
Összefoglalás, következtetések 1. A kurdi terület magmatitjai és a magyaregregyi bádeni konglomerátum egyes m a g m á s kavicsai k ö z ö t t szoros rokonság áll fenn. 2. A k u r d i t e r ü l e t e n e z e k a k é p z ő d m é n y e k n a g y v a s t a g s á g b a n f o r d u l n a k e l ő . E z e k n e k e l t e m e t v e M a g y a r e g r e g y k ö r n y é k é n i s m e g k e l l l e n n i ü k , erre u t a l a konglomerátum fáciese is. 3. E z e n k é p z ő d m é n y e k a m e c s e k i a l s ó k r é t a v u l k a n i z m u s f o l y a m a t á b a jól beleilleszthetők. A m a g m á s kontaktusok, a ritkaföldfém és nyomelemeloszlások é s az a b s z o l ú t - k o r a d a t e z t b i z o n y í t j á k . 4 . A szkarnos vasércben található, késői benyomulású andezit szoros rokon sága alapján is valószínűsíthető a vasérc alsókréta keletkezése, illetve a fent tárgyalt vulkánitokkal való genetikai kapcsolata.
Horváth
A.:
Magyaregregy
bádeni
magmatitkavicsai
263
Köszönetnyilvánítás K ö s z ö n e t e m mindazoknak, akik segítségével ezen cikk megszülethetett, első sorban KTJBOVICS Imrének, JÓZSA Sándornak, SZABÓ Csabának ( E L T E K ő z e t tan-Geokémia Tanszék), néhai BÉRCZI Jánosnak
(BME Tanreaktor),
MÁTHÉ
Zoltánnak (MÉV), H O R V Á T H Istvánnak, K O R E C Z N É L A K I Ilonának,
LELKESNÉ
FELVÁRI Gyöngyinek,
Istvánnak
R A V A S Z N É B A R A N Y A I L í v i á n a k és V I C Z I Á N
(MÁFI). Irodalom —
References
ÁRVÁNÉ SOÓS B. et al. (in press): Mezozóos magmás kőzetek kora Magyarország egyes területein — BOHNNE HAVAS M. (1973): A Keleti Mecsek torton Mollusca faunája — MÁFI Evk. LIII. 4. pp. 951—1161. Budapest. CSOTOEADI в.-né et al. (1970): Magyarország medencebeli alsókréta üledékes és magmás képződményei — Kőolaj és Földgázb. I p . K u t . Lab. Musz. Tud. Közi. pp. 43—49. Budapest. CSONTOS L. et al. (1982): Jelentés a magyaregyregyi Vasbánya-vögy környéki terület térképezéséről. Kézirat. ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszék. GAST, P . W . (1968): Trace element fractionation and the origin of tholeiitic and alkaline magma types — Geochim. Cosmoehim. Acta 32. pp. 1057—1086. London. HÁMOR G. et al. (szerk.) (1969): Magyaregregy. A Mecsek hegység 1 : lOOOO-es földtani térképei. MÁFI kiadvány. HÁMOR G. (1970): A kelet-mecseki miocén — MÁFI Evk. L U I . 1. p p . 1—485. Budapest. HASKIN, L . A . et al. (1968): Relative and absolute terrestrial abundances of the rare earths — In: AHRENS, L. H . (ed.) (1977): Origin and distribution of the elements, pp. 883—912. Pergamon, Oxford. HENDERSON, P . (ed.) (1984): Bare earth element geochemistry. Developments in geochemistry 2. Elsevier, Amsterdam. KtTBOVios I . (1977): Nagymélységű fúrások vizsgálata. (Tanulmány a hazai neogén és mezozóos vulkánosságról) — Geotermikus rezervoárkutatás 6. b. Budapest. LAN TAI Cs. (1984): A Ny-mecseki mezozóos bázitok kőzettani-geokémiai vizsgálata valamint a kapott adatok föld tani értelmezése. Kézirat. Szakdolgozat, ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszék. MATJRITZ B . (1913): A Mecsek-hegység eruptívus kőzetei — M. Kir. Földt. Int. Ëvk. X X I . 6. pp. 153—190. Budapest. PANTÓ Gy. (1980): Bitkaföldfémek geokémiája és néhány alkalmazási területe. Kézirat. Doktori értekezés. PORDÁN S . (1964): Magyaregregy környéki vasérc előfordulás földtani és kőzettani vizsgálata. Kézirat. Szakdolgozat, ELTE K.AVASZNÉ BARANYAI L. (1976): Előzetes jelentés a Magyaregyregy környéki torton konglomerátumban található magnetit-hömpölyök genetikai viszonyairól. Kézirat. MÁFI Adattár. SZÉNÁS Gy. (szerk.) (1967): Magyarország földmágneses térképe. A függőleges térerősség anomáliái — Geofiz. Közi. XVI. 4. SZTRÓKAY К . I . (1952): Mecseki vasércképződés — MTA Mfisz. Oszt. Közi. V . 3. pp. 211—230. B p . TAKÁTS I . (1934): Essexit a Mecsek-hegységből — Math, és Termtud. Ert. L. pp. 617—634. Budapest. THOMPSON, B . H . et al. (1980): Trace element evidence of multistage mantle fusion and polybasic fractional crystal lisation in the Paleocene lavas of Skye, N . W . Scotland — J . Petr. 21. pp. 265 — 293. London—Oxford. TREUIL, M. et al. (1976): Trace element geochemistry of magmatic rock series of converging and diverging plate boundaries — J . Badioanal. Chem. 38. pp. 351—362. Bp.—Lausanne. VALCZ Gy. (1968): A kurdi és döbrökőzi fúrásokban feltárt magminták földtani és kőzettani vizsgálata. Kézirat. Szakdolgozat, ELTE. W E I N Gy. (1965): A Mecsek hegység „Észak pikkelyé"-nek földtani felépítése — MÁFI Evi jel. az 1963. évről. p p . 35—52. Budapest. WOOD D. A. et al. (1979): A re-appraisal of the use of trace elements to classify and discriminate between magma series erupted a t different tectonic settings — Earth and Planet. Sei. Lett. 45. pp. 326—336. Amsterdam. ZANETTIN, B. (1984): Proposed new chemical classification of volcanic rocks — Episodes 7/4. pp. 19—20. Ottawa. A kézirat beérkezett: 1987. X .
15.
Contribution t o the petrographie-geochemical knowledge of magmatité pebbles from the Badenian coarse clastic sequence of Magyaregregy: their relation t o t h e magmatites from the boreholes of K u r d A.
Horváth* Abstract
In t h e vicinity of Magyaregregy (E-Mecsek Mts.) poorly sorted abrasion conglomerates of in situ deposition were formed as a heteropic facies to the Leithakalk. I n the pebbles, mainly the surface lithology of the immediate neighbourhood, including Lower Cretaceous • Institute of Applied and Engineering Geology, Eötvös L. University, H-1088 Budapest VIII., Múzeum krt. 4/A
264
Földtani
Közlöny
118. kötet, 3. füzet
alkalic voloanics, is represented. In addition, magmatites unknown in outcrop, discovered, as nearest occurrences, in boreholes in the vicinity of Kurd, at a distance of about 20 km t o the N, can also be found. Given the particular facies, the possibility that the material m a y have come from that source should be cancelled. Both areas presumably represented a centre of Early Cretaceous volcanism, where the initial, somewhat differentiated products of the volcanism are known to occur. These rock types include trachyte and andésite and dioritoid, gabbroid rocks of alkali type. I n the light of neutron activation rare earths analyses of magmatité pebbles, the rocks have a very high total rare earths content, the volcanics being not distinguishable from the intrusive rocks. The La/Yb ratio is between 15 and 32. The E u anomalies are in the 0.4—0.56 range. As opposed to the typical, un differentiated Lower Cretaceous volcanics of Mecsek, these rocks exhibit different grades of differentiation. Manuscript received: 15th October, 1987.
Петрографические и геохимические данные по гальке магмати ческих пород из толщи грубообломочных отложений баденского (средний миоцен) возраста близ с. Мадярэгредь; связь с магма тическими породами, вскрытыми скважинами близ. с. Курд (юго-восток Задунайщины) Адоръян
Хорват
В восточной части Мечекских гор, в окрестностях с. Мадярэгредь в баденском веке от лагались слабо отсортированные абразионные конгломераты из местного материала, фациально замещающие известняки лейта. В гальке представлены в основном породы, обнажающиеся в окрестностях и в настоящее время, в том числе и раннемеловые вулка ниты щелочно-базальтового состава. Кроме последних встречены также и такие типы маг матических пород, которые не известны в обнажениях, но вскрыты скважинами в районе с. Курд, находящегося примерно в 20 км севернее. Привнос оттуда, однако, исключается на основании фациальных особенностей конгломератов. Можно предполагать, что в раннем мелу оба района представляли собой вулканические центры, где встречаются начальные несколько дифференцированные продукты вулканической деятельности. Это трахиты и андезиты, а также щелочные диоритоидные и габброидные породы. Судя по результатам нейтронно-активационного анализа галечного материала, магматические породы характе ризуются высоким суммарным содержанием редких земель, и вулканические породы не отличаются в этом отношении от глубинных. Отношение La/Yb находится в пределах 15—32, а европиевые аномалии — в пределах 0,4—0,56. В отличие от типичных недиффе ренцированных раннемеловых вулканитов Мечекских гор эти породы проявляют различ ные степени дифференцированности.
