A D A T O K A GYERGYÓI NÉP TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ
M I N D A Z O K B A N A M Ű V E L T O R S Z Á G O K B A N , ahol a megelőző orvosi t u d o m á n y megérdemelten diadalt diadalra arat, a korszerű táplálkozás k é r d é s e is heves vitatárgy, annál is ink á b b , mert egyes szerzők mind h a t á r o z o t t a b b a n állítják, hogy a nehéz testi m u n k á t végző néprétegek korai megöregedése éppen a célszerűtlen és hiányos táplálkozásnak t u d h a t ó be. A táplálkozásnak fajmentő és fajfenntartó szerepe van, – ez a felismerés lényege, – s a sok vita, a megelőzés apostolainak elszánt törekvése mind arra irányul, hogy megvalósítsák a mai táplálkozási rendszer alapos és egészséges reformját. Kevesebb húst, kevesebb sót és fűszert, sokkal több gyümölcsöt! – röviden ez az álláspont, mondhatni jelszó, s minden r e n d b e n is volna, ha ezt a kívánalmat épúgy, mint minden újító szándékot, nem keresztezne ezernyi nehézség, lépten nyomon f e l b u k k a n ó annyi ellenkezés, komoly és komolytalan megfontolás. Egy tény, hogy jelszavunkat csak úgy ötletszerűen átvinni a n é p ö n t u d a t á b a nem lehet. Minden nép táplálkozása legalább annyira jellemzően sajátos, mint ruházkodása, építkezése, dalkincse, táncai és szokásai. A fejlett vagy visszamaradt közállapot, a gazdasági jólét vagy n y o m o r sehol annyira nem érvényesíti a maga alakító befolyását, mint éppen a táplálkozás területén s azután, még ugyanazon népcsoport zárt k ö r é n belül, is az egyes vidékek külön adottságai szerint lényeges eltéréseket tapasztalhatunk. Sehol se, de itt k ü l ö n ö s k é p p e n nem lehet általánosítani. Komoly tanulmány csak kisebb gazdasági egységek táplálkozási helyzetét veheti számba s csak a tapasztalatok alapján szólhat e b b e n a bonyolult k é r d é s b e n . AZ ERDÉLYI M A G Y A R S Á G szempontjából a főhatalomváltozás óta, tudomásom szerint, mindössze k é t szerző elemezte a táplálkozási viszonyokat: Dr. Parádi Kálmán a Hitel 1936. évi 2. és Dr. Heinrich Mihály ugyancsak a Hitel 1937. évi 2. számában megjelent tanulmányában (A nép táplálkozása, illetve A nép táplálkozása kalóriaértékekben) Magam 1939 k o r a tavaszán fogtam hozzá a gyergyói székelység táplálkozási viszonyainak tanulmányozásához. Eredeti elgondolásom szerint Gyergyószentmiklós, a gyergyói m e d e n c e nyolc magyar községe, továbbá Vasláb és Békás román községek táplálkozási viszonyait szándékoztam számbavenni minőségi és mennnyiségi szempontból Városunkban május hó második felében már 90 iskolásgyermek heti étlapját sikerült megszereznem a felekezeti tanítók megértő k ö z r e m ű k ö d é s é v e l s ezeket a táplálkozás minőségi tanulmányozására használtam fel.
Erdélyi Magyar Adatbank
282
Dr. Csíky
János
A t á p l á l k o z á s mennyiségi t a n u l m á n y o z á s a céljából é t l a p o k a t nyom a t t a m , m e l y e k e n a z elhasznált élelmiszereknek p o n t o s mennyiségi f e l t ü n t e t é s é t k é r t e m . V á r o s u n k b a n 12 család, a k ö z s é g e k b e n 6 – 6 család heti étlapjához jutottam hozzá. H e l y b e n személyesen, T e k e r ő p a t a k , Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva, Alfalu, Szárhegy, Ditró, R e m e t e és B é k á s k ö z s é g b e n a p l é b á n o s o k útján, V a s l á b o n a jegyző k ö z r e m ű k ö d é s é v e l k í s é r e l t e m meg a z étlapok kitöltését. Sok j ó a k a r a t t a l , sok megértéssel, d e elég ellenszenvvel is találk o z t a m . Sajnos, n a g y o n távol állunk attól a fejlett egészségügyi közszellemtőJ, a m e l y m á r a z első pillanatban r á d ö b b e n az ilyen egészségvédelmi m u n k a fontosságára. D e mégis ú j a b b ötven étlaphoz sikerült h o z z á j u t n o m s csak az sajnálatos, hogy ezek között egyetlenegy sem bizonyult a l k a l m a s n a k mennyiségi, kaloriás feldolgozásra, s hogy le kell m o n d a n o m a gyergyói székelyek és r o m á n o k t á p l á l k o z á s á n a k összehasonlításáról, mivel sem Békásról, s e m Vaslábról egyetlen étlapot sem k a p t a m vissza. E z e k a z o n b a n olyan n e h é z s é g e k , a m e l y e k k e l minden k u t a t ó n a k ezen a terület e n számolnia kell. A GYERGYÓI NÉPTÁPLÁLKOZÁS SZÁMADATAI
A T Á P L Á L K O Z Á S K O R S Z E R Ű E L M É L E T É T a Hitelben, a M a g y a r Népegészségügyi S z e m l é b e n és az Erdélyi Iskolában megjelent ilyen t á r g y ú k ö z l e m é n y e k a l a p j á n ismertnek tételezem fel s ezért h o s s z a d a l m a s elméleti e s z m e f u t t a t á s nélkül mindjárt r á t é r e k a szerzett a d a t o k i s m e r t e t é s é r e . I. G Y E R G Y Ó S Z E N T M I K L Ó S kilencven elemi iskolás gyermek é n e k egyheti étlapján 1939 m á j u s h a v á n a k második felében az a l á b b i ételféleségek f o r d u l t a k e l ő : Ételféleség: tej kenyérrel t e j e g y é b b e l és t e j t e r m é k leves puliszka krumpli zöldség tészta hús szalonna tojás tea
Hányszor fordult elő? 331 623 525 279 197 101 90 87 80 54 51
Erdélyi Magyar Adatbank
% 13.2 24.9 20.9 11.1 7.9 4.0 3.6 3.5 3.2 2.2 2.0
A Gyergyói nép
283
táplálkozása Hányszor fordult elő?
Ételféleség: főzelék vaj gyümölcs és befőtt hústermék feketekávé
40 17 15 9 6 összesen: 1 8 9 0
% 1.6 0.7 0.6 0.4 0.3 100.0
Legörvendetesebb a d a t az elég magas a r á n y ú tejfogyasztás. Az 1890 étkezés során tej vagy tejtermék 954-szer fordul elő, ami 38.1 százalékot jelent. R é s z l e t e z v e : a tej tisztán k e n y é r r e l 331, tejtermék (orda, turó, sajt) 126, tejeskávé 271, tejespuliszka 154 és turóspuliszka 72 e s e t b e n szerepel. E z e k az a d a t o k annál is ink á b b örvendetesek, minthogy a tej az egyetlen olyan folyadéktápszerünk, amely mind fehérjét, mind zsírt és szénhidrátot egyaránt tartalmaz, legyen tiszta t e j vagy valamilyen t e j t e r m é k : tejszín, turó, sajt, orda, aludttej, sőt még író f o r m á j á b a n is. Csak egy sajnálatos, hogy a nagy kalóriaértéket képviselő vajat a gyergyói székelyek i n k á b b e l a d j á k s ezért az é t k e z é s e k során csak 0.7 s z á z a l é k b a n fordul elő. A z 1890 é t k e z é s során a leves-ételek száma 525. C s a k n e m mindig a főétkezés egyik fogása. Részletezve húsleves krumplileves laskaleves salátaleves köménymagleves paszulyleves galuskaleves reszeltleves árpakásaleves borsóleves tojásosleves paradicsomleves zöldségleves turósleves
121 98 47 40 47 39 27 24 18 14 11 7 4 3
becsináltleves hurutosleves tárkonyosleves karalábéleves savanyúleves rántottleves morzsoltleves rizsleves csihánleves ordásleves ordáskaprosleves borleves s e r k e (griz) leves
3 3 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1
Ezeknek a leveseknek, bizony, a k a l ó r i a é r t é k e c s a k n e m a semmivel egyenlő. Hiszen jó részük festett vízből áll s t á p é r t é k ü k csak annyi, amennyi a belekerült lisztnek, paszulynak, krumplinak, laskának stb. megfelel. Ez alól még az úgynevezett erőleves sem kivétel. Sokszor dicsekedik a háziasszony, hogy mennyi húsból főzte a kitűnő erőlevest. Igen ám, d e a hús melegegységmért é k é t : a zsírt, a leves felszínéről le szokta szedni. A forráskor kicsapódó fehérje pedig szürkés h a b f o r m á j á b a n úszik a felszínen. Végeredményben tehát az erőleves t á p é r t é k e is alig t ö b b a semminél. A levesnek mindössze annyi a t u d o m á n y o s a n i n d o k o l h a t ó
Erdélyi Magyar Adatbank
284
Dr. Csíky
János
értéke, hogy a b e n n e lévő kivont anyagok élénkítik a gyomormirigyek m ű k ö d é s é t és az idegrendszerre kellemesen zsongító hatással v a n n a k . A krumpli szempontjából megállapítható, hogy az 1890 étkezés során 197 krumpli-étkezés a krumpli h a z á j á b a n aránylag kevésnek mondható. Sőt h a a 98 krumplilevest is ideszámítjuk, a k k o r is étlapjainkon a krumpli csak 295-ször szerepel. Feltűnő jelenség ez és csak azzal magyarázható, hogy a gyergyói krumpli k ö n n y e n és jól értékesíthető. Zöldség mindössze 101-szer fordul elő az étlapokon. Mégp e d i g : Saláta 41, hagyma 23, r e t e k 14, paradicsom 8, spenót 8, zöldkáposzta 2, ugorka 2, zöldpaszuly 1, paprika 1 és torma 1 e s e t b e n . K ü l ö n ö s k é p p e n a spenót elhanyagoltsága szembeötlő. A s p e n ó t t e r m é s főidőszakában csak nyolcízben b u k k a n u n k erre az ételféleségre s ebből is h á r o m eset az á r v a h á z javára í r a n d ó A gyergyói n á p buruhánnak, b u r j á n n a k tartja a spenótot, s megvetéssel nézi azt. ki „ráfanyalodik.” Huszonkétféle tészta szerepel a 90 gyermek egyheti étlapján. Ez m i n d e n e s e t r e a székely asszonyok főzési leleményességét bizonyítja. I m e : turóslaska palacsinta turósgaluska angyalbögyörő prézlistészta dióslaska ordásbéles csigarétes mézestészta barátfüle rácsostészta
14 12 12 9 7 4 3 3 3 3 3
3 p á n k ó (fánk) 2 ordásgaluska 2 piskóta 1 mákoslaska 1 mákoskifli 1 íróslaska 1 kürtőskalács paradicsomosgaluska 1 1 krémestészta 1 grizeslaska 1 gyurttészta
Húsétel csak 87 esetben fordul elő s ez a szám bizonyítja a legjobban a gyergyói székelység nagyfoku gazdasági romlását. Ebből is 64 étkezésnél m a r h a h ú s t találunk, borjúhúst csak 9, disznóhúst 6, szárnyast 7 és b á r á n y h ú s t 1 étkezésnél. Az 51 tea és a 6 feketekávé mint önálló étel s nem mint élvezeti szer szerepel. A szalonna 3.2 százalékos és a tojás 2.2 százalékos előfordulása a lehető legszerényebb arányszám. A főzelék 1.6 százaléka is ijjesztően kevés. Úgyszólván csak a téliről m a r a d t sóskáposzta jön számításba. Káposztát 36, borsót 2, k a r a l á b é t 1 és csihánt 1 esetben találunk. A nyersgyümölcs-fogyasztás még a májusi időszakhoz k é p e s t is k e v é s : 2 étkezésnél szerepel a eresznye s ugyanannyinál egres. E g y é b k é n t k o k o j z a - b e f ő t t 5, meggybefőtt 4, főtt vackor 1 és e p e r b e f ő t t 1 ízben fordul elő az étlapokon. A fogások s z e m p o n t j á b ó l megállapíthatjuk, hogy az 1890 étkezés közül 1793 egyfogásos, 71 kétfogásos és 26 háromfogásos volt.
Erdélyi Magyar Adatbank
A gyergyói nép
táplálkozása
285 II.
A Z EDDIGIEKBEN Gyergyószentmiklós kilencven elemi iskolás g y e r m e k é n e k 1939 május második felében számbavett egyheti étlapját elemeztük. É r d e k e s e r e d m é n y r e jutunk, ha ezeket az a d a t o k a t összehasonlítjuk az ugyancsak gyergyószentmiklósi tizenkét család 1939 július hó első felében és Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Szárhegy, T e k e r ő p a t a k és Újfalu k ö z s é g e k b e n lakó harmincnyolc család 1939 július hó második felében és augusztus hó elején összegyűjtött étlapjainak adataival. Az alábbi táblázatból kitünik, hogy a zöldségfogyasztás 4.0%,-ról 11.9, illetve 9 . 3 % - r a , a húsfogyasztás 3 . 5 % - r ó l 7.6, illetve 9 . 3 % - r a , a főzelékfogyasztás 1 . 6 % - r ó l 2.6, illetve 4 . 1 % - r a emelkedett s jellemző, hogy amíg a városi családoknál a gyümölcsfogyasztás 0 . 6 % - r ó l 3 . 3 % - r a ugrott, addig a falusi családoknál csak 0 . 9 % - r a . A tejfogyasztás mindkét helyen csökkent, a városon 38 1 % - r ó l 2 9 . 2 % - r a , a falun 2 6 . 8 % - r a . A gyergyószentmiklósi 90 elemi iskolás gyermek étlapjában
Ételféleség:
hányszor fordul elő?
t e j kenyérrel tej egyébbel és tejtermék leves puliszka krumpli zöldség tészta hús szalonna tojás tea főzelék vaj gyümölcs és befőtt hústermék feketekávé méz összesen:
%
331 63 525 279 197 101 90 87 80 54 51 40 17 15 9 6
13.2 24.9 20.9 11.1 1.9 4.0 3.6 3.5 3.2 2.2 2.0 1.6 0.7 0.6 0.4 0.3
1.890
100.0
A gyergyószentmiklósi 12 család étlapjában hányszor fordul elő?
%
30 85 69 35 17 47 22 30 9 7 5 10 10 13 4
7.6 21.6 16.3 8.8 4.3 11.9 5.5 7.6 2.3 1.7 1.2 2.5 2.5 3.3 1.0
252
100.0
A gyergyói 8 község 38 családjának étlapjában % hányszor fordul elő?
45 251 242 105 58 75 52 103 50 27 11 46 11 10 8
4.1 22.7 22.0 9.5 5.3 6.8 4.7 9.3 4.5 2,5 1.0 4.1 1.0 0.9 0.7
8
0.7 100.0
798
Ezeket a családokat mennyiségi tanulmányozás céljából válogattam össze, s így az étlapok százalékos minőségi összehasonlításra k e v é s b b é alkalmasak. Egyet azonban meg kell jegyeznünk, azt tudniillik, hogy a zöldség-, főzelék-, gyümölcs- és húsfogyasztás lényeges emelkedését egyrészt a tanító-, kereskedő- és jobb iparos családok étlapjai okozzák, másrészt az a körülmény, hogy a főzelék, zöldség és a gyümölcs július és augusztus h ó n a p o k b a n k ö n n y e b b e n és olcsóbban b e s z e r e z h e t ő De sietünk ehhez hozzá-
Erdélyi Magyar Adatbank
286
Dr. Csíky
János
tenni, hogy n e m általános jelenségről van szó, sőt a z alábbi étlapok azt bizonyítják, hogy a gazdák, főleg a kisgazdák és a napszámosok étlapjában a zöldség és a gyümölcs a d a t a i e b b e n az i d ő s z a k b a n nem s o k b a n k ü l ö n b ö z n e k a téli h ó n a p o k adataitól. A) É T L A P : G. I napszámos, S z á r h e g y ; családtagok s z á m a : 6 (56, 53, 18, 16, 13 és 10 é v e s e k ) ; van háza és 4 drb. t y ú k j a ; jövedelme gazdasági napszámból napi 48 lej; k e n y e r e t hetenkint 10 kg rozsos árpalisztből s ü t n e k .
Étkezés
Hétfő
Kedd
Reggeli
Tea (áfonyalevélből)
Tea Kömény- Burgonya- Burgonya(áfonyaleves leves leves levélből)
Ebéd
Zöldségleves
Savanyúleves
Vacsora
Tejes puliszka
Hajas burgonya ÁrpaZöldséghagymá- kásaleves leves val
Szerda
Kenyér
Csütörtök
Kenyér
Péntek
Szombat Vasárnap
Tej
Tea (áfonyalevélből)
Reszelt- Burgonya- Marhaleves leves húsleves
Puliszka salátával
Laskaleves
Déli maradék
B) É T L A P : Cs. A. kisgazda, D i t r ó ; családtagok s z á m a : 2 (60 és 50 é v e s e k ) ; van háza, 8 hold szántója, 2 t e h e n e és 1 b o r j a ; jövedelme a mező- és erdőgazdaságból van s n a p o n t a tejet a d el 12 lej é r t é k b e n ; r o z s k e n y e r e t sütnek. Étkezés
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Reggeli
Tej, kenyér
Tej, kenyér
Kávé, kenyér
Kávé, kenyér
Kávé, kenyér
Kávé, kenyér
Kávé, kenyér
Ebéd
Reszelt leves
Zöldbab leves zöldséggel
Borsó leves
Paszulyleves
Laskaleves
Reszeltleves, paprikás krumpli
Ribizlileves, borjúpaprikás
Vacsora
Tejes puliszka, rántott tojás
Rétes puliszka
Túrós puliszka
Túrós puliszka
Tejes puliszka
Túrós puliszka
Rántott krumpli
Szombat Vasárnap
C) É T L A P : N. N. nagygazda, Kilyénfalva; családtagok száma 7 (52 45, 18, 14, 8 és 5 é v e s e k ) ; van háza, kb. 48 hold földje, 4 lova, 2 t e h e n e és 8 n ö v e n d é k m a r h á j a ; r o z s k e n y e r e t sütnek.
Erdélyi Magyar Adatbank
A gyergyói
nép
táplálkozása
287
Étkezés
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Reggeli
Tejes puliszka
Túrós puliszka
Tejes puliszka
Köménymagleves
Tejes Tej, túrós Köménypuliszka puliszka magleves
Ebéd
Krumplileves
Reszeltleves
Laskaleves
Húsleves, sóbafőtt
Zöld paszulyleves
Turó, szalonna
Kávé, szalonna
Turós puliszka
Laska leves
Vacsora
Tejbegriz
Péntek
Szombat Vasárnap
Krumpli- Húsleves, leves hús
Szalonna, hagyma, turó
Tokány
D) É T L A P : V . J . s z a b ó , A l f a l u ; c s a l á d t a g o k s z á m a : 5 (53, 48, 24, 15 é s 6 é v e s e k ) ; v a n g a z d a s á g a is é s 3 s z a r v a s m a r h á j a ; b ú z a és rozsliszt k e v e r é k é b ő l s ü t n e k k e n y e r e t .
Étkezés
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Reggeli
Tejes kávé
Tejes kávé
Tejes kávé
Tea
Tejes kávé
Ebéd
Vacsora
Z ö l d s é g - T á r k o n y - Ö n t ö t t saleves, leves, láta, Töltött turósfüstölt rakott kalarábé tészta disznóhús burgonya T u r ó , retekkel, mézeskenyér
Szombat Vasárnap
Tejes kávé
Tejes kávé
Húsleves, PaszulyÖntött borjúpörl e v e s sasaláta, költ salálátával, vastag tával, tarhonya palacsinta tészta tojással
Maradék Tejes puRakott füstölt Szalonna, liszka, túrós disznóhús retekkel méz puliszka kávé
Mézes kenyér, kávé
Maradék délről
E) É T L A P : P . H. k e r e s k e d ő , R e m e t e ; c s a l á d t a g o k s z á m a : 3 (34, 35 é s 11/2 é v e s e k ) ; j ó m ó d u ; t i s z t a b ú z a l i s z t b ő l s ü t n e k k e n y e r e t .
Étkezés
Reggeli
Ebéd
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Tejeskávé Tejeskávé Tejeskávé Tejeskávé Tejeskávé kenyérrel kenyérrel kenyérrel kenyérrel kenyérrel KrumpliB e c s i n á l t Libahúsleves Paradics. Zöldbableves, leves, főtt l i b a h ú s l e v e s , t ö k leves, rakott rizzsel és csirkefőzelék, diósmamártáskarfiol, p a p r i k á s , a l sal, diósmetélt palacsinta borjúsült makaróni
Szombat
Vasárnap
Tejeskávé Tejeskávé kenyérrel kenyérrel Almaleves, Karalábékelkáposzta, leves, töltött füstölt ugorka, sonka sütve túrós bukta
pité
Vacsora
Rántott Sertéska- Borjusült,disznóhus Déli raj, borsó tökfőze- krumpli főzelék lék és u g o r k a m a r a d é k saláta
Turóspuliszka, krumpli, aludttej
Erdélyi Magyar Adatbank
Rántott Fasírozott csirke hidekrumplival, gen, hideg ugorkakolbász, saláta vaj, retek
Dr. Csíki
288
János
F) É T L A P : S. I. tanító, C s o m a f a l v a ; c s a l á d t a g o k s z á m a : 6 (34, 33, 19, 4, 3 és 1 é v e s e k ) ; van 2 d r b . t e h e n e és 2 drb. süldőm a l a c a ; a tanítói fizetésből é l n e k ; r o z s - b ú z a - á r p a k e v e r é k b ő l sütnek kenyeret. Étkezés
Hétfő
Reggeli
K á v é v. t e j kenyérrel
Ebéd
Vacsora
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat Vasárnap
Kávé v. t e j kenyérrel
Kávé v. t e j kenyérrel
Kávé v. Kávé v t e j ket e j kenyérrel nyérrel
K á v é v. Kávé v. t e j ket e j kenyérrel nyérrel
Rizskása Húsleves gaPaszuly- Reszelt Köményluskával leves, leves, faleves rántott magleves, zöldség, sirozott csirke, cukbundás hígpala- rostélyos ros saláta kenyérrel tökfőzecsinta k r u m p l i krumplival lékkel Öntött TükörKávé, vaKávé, ÖntöttTúrósKávé, saláta tojás, jaskenyér szalonna hidegsült saláta puliszka puliszkápirított méz. val kenyér Borsóleves, tojásos gomba
Gulyásleves juhhússal
III. A Z É R T E L M I S É G I O S Z T Á L Y H O Z t a r t o z ó hat család heti étlapjait k ü l ö n v é v e 1939 július h a v á b a n a legfeltünőbb a hús-, zöldség-, vaj-, é s gyümölcsfogyasztás e m e l k e d é s e , a tej-, a levesa k r u m p l i és a puliszkafogyasztás c s ö k k e n é s e . Százhuszonhat étk e z é s t v e t t ü n k s z á m b a s e z e k k ö z ö t t egyfogásos 35, kétfogásos 62 és h á r o m f o g á s o s 29. M á r e z e k a s z á m o k is eléggé kifejezik az a l s ó b b n é p o s z t á l y o k táplálkozási viszonyaival szembeni nagy különbséget. R é s z l e t e z v e : A gyergyói 6 értelmiségi család étlapjában
Ételféleség
tej kenyérrel t e j e g y é b b e l és t e j t e r m é k leves puliszka krumpli zöldség tészta hús szalonna tojás tea feketekávé főzelék vaj
hányszor fordul elő?
%
7 68 33 6 8 27 18 38 8 8 1 3 8 16
2.4 23.5 11.4 2.1 2.8 9.3 6.2 13.1 2.8 2.8 0.3 1.0 2.8 5.5
Erdélyi Magyar Adatbank
A gyergyói nyolc község 38 családjának étlapjában
hányszor fordul elő?
%
45 251 242 105 58 75 52 103 50 27 11
4.1 22.7 22.0 9.5 5.3 6.8 4.7 9.3 4.5 2.5 1.0
46 11
4.1 1.0
A gyergyói nép
táplálkozása
289
Ételféleség
hústermék gyümölcs é s befőtt méz Összesen:
A gyergyói 6 értelmiségi család étlapjában
A. gyergyói nyolc község 38 családjának étlapjában
hányszor fordul elő?
%
hányszor fordul elő?
7 16 17
2.4 5.5 5.8
8 10 8
0.7 0.9 0.7
126
100.0
798
100.0
%
E g y é b k é n t k ö z l ü n k egy étlapot is, a z elég jó anyagi helyzetb e n lévő Cs M t a n á r é t : családtagok s z á m a : 2 (54 és 53 é v e s e k ) ; van háza kerttel, 5 d r b . lúdja, 16 d r b . r u c á j a és 30 d r b . t y ú k j a , c s i r k é j e ; a havi t a n á r i fizetésből élnek s b ú z a k e n y e r e t e s z n e k . Étkezés
Reggeli
Ebéd
Vacsora
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat Vasárnap
Tejes Tejes Tejes Tejes Tejes Tejes Tejes kávé, vaj, kávé, v a j kávé, vaj kávé, vaj, kávé, v a j kávé, v a j kávé, v a j méz méz méz méz Árvaleves, zöldbabfőzelék
Húsleves (berbécshús) berbécs-pityókás tokány, ugorka salátával,ordás palacsinta
Húsleves. Köménytötelékes ká- magleves, poszta. préztúrós lis csirke. csusza, tészta, feketekávé erdei eper
Öntött saláta, tötelé- Zöldségkes zöldká- leves, csirkeposzta, sült sült, almás csirke, tészta kávé
H i d e g felHideg sült Kávé, Paprikás vágott, Tea, vaj, R á n t o t t az ebédtől, Orda, v a j a l u d t t e j , csirke, almás retek, pisztráng, turó, és t e j vaj, erdei ugorka, tészta, erdei méz, törökkávé erdei eper s a j t , v a j eper eper barack
ÉSZREVÉTELEK A GYERGYÓI NÉPTÁPLÁLKOZÁSSAL KAPCSOLATOSAN A Z T S Z O K Á S M O N D A N I , hogy a helyi táplálkozást a gazdasági és műveltségbeli n y o m o r e g y a r á n t h á t r á l t a t j a . M i é r t eszik a székely a n n y i puliszkát és k r u m p l i t ; a puliszkát miért i n k á b b tejjel, mint t ú r ó v a l ; s miért oly k e v é s húst és v a j a t ? K é r d é s e k , a m e l y e k r e n e m is n e h é z a felelet. I m e : a 3000 kalóriát szolgáltató ételek k ö z ö t t : 3 890 4.4 380 1170 3
k g krumpli á r a gr puliszkaliszt ára liter t e j ára gr vaj á r a gr t ú r ó á r a kg sovány m a r h a h ú s ára
Erdélyi Magyar Adatbank
4 50 4.80 22.– 38.– 42.5 72.–
lej ” ” ” ” lej.
290
Dr. Csíky János
Tehát a krumplit evő székely 4.52 lejért jut 3000 kalóriához, míg a sovány marhahúst fogyasztó székely csak 72 lejért. Itt van a titka a célszerűtlen táplálkozásnak. Igaz, hogy a tudatlanság is jelentékeny tényező, mert sok esetben még anyagi erők hiányában is lehetne segíteni a helyzeten. Vegyük pl. a kenyérkérdést. A n é p évszázadok bölcs tapasztalata alapján észrevette, hogy erősödik az állatok csontrendszere, hogyha korpát ad nekik. A tudomány bízonyít e tapasztalati igazság mellett, mert a most szokásos őrlés következtében a gabonafélék értékes vitaminjai, főleg a B1 és B 2 vitamin n e m a lisztbe, h a n e m a k o r p á b a kerül s ettől erősödik az állatok csontrendszere. Maga a nép azonban fehér kenyérre áhítozik s úri huncutságnak gondolja a fehér kenyér hátrányait hirdető tanácsainkat. Pedig az újabb tudományos vizsgálatok kétségtelenül kimutatták, hogy csak a 8 0 % - o n felül kiőrölt lisztek tartalmaznak számbavehető vitaminokat. A rendelkezésre álló étlapok és malmok adataiból kitűnik, hogy a városban a lakosság kb. 8 0 % - b a n vegyes kenyeret eszik; 10% búza-, 6 0 % rozs-, 30% árpatartalommal Az őrlés 7 0 % - o s . 1 0 % - b a n tiszta búzakenyeret 8 0 % - o s őrléssel; 5 % - b a n tiszta rozsot 7 5 % - o s őrléssel; 5 % - b a n fele arányban kevert búza-rozskenyeret 7 5 % - o s őrlés mellett. A szomszéd községekben a lakosság kb. 7 0 – 8 0 % - b a n fele-fele a r á n y b a n kevert rozs-árpakenyeret eszik 7 0 % - o s egészséges őrlés mellett. A szegényebbeknél az a r á n y az árpa javára eltolódik. Eszerint a Gyergyóban szokásos őrlési mód mellett a B1 és B 2 vitamin a k o r p á b a kerül. Főleg szénhidrátdús, de zsír és fehérjeszegény táplálkozás mellett jelent ez nagyobb veszedelmet s bizony, már Gyergyóban is számolni kell vele, mert az utóbbi időben magam is észleltem néhány olyan beteget, kiknek izom- és idegsorvadással kapcsolatos nyaki merevsége és reumatikus fájdalmai a reuma-ellenes gyógykezeléssel dacoltak, de élesztő- és vitaminkészítményekre gyorsan meggyógyultak. AZ É T L A P O K O N a szeszes ital fogyasztása iránt is érdeklődtem. Csíkvármegye 145.000 lakosa a hivatalos adatok szerint 1937-ben 80 millió lej é r t é k ű szeszes italt fogyasztott e l ; e mesebeli összeg eredetét is szerettem volna tanulmányozni. A 90 iskolás gyermek közül mindegyik nemmel felelt. Csak a szülőkről említik, hogy az 1890 étkezés során kétszer ittak pálinkát és egyszer bort. Az étlapoktól független tudakozódásomra kiderült, hogy a tavaszi bérmálás idején ugyane 90 gyermek közül hat ivott szeszes italt a bérmaszülők unszolására: az egyik félpohár pálinkát, a másik egy pohár sört, a harmadik két pohár pálinkát, a negyedik egy pohár pálinkát, az ötödik négy pohár bort, a hatodik öt pohár bort. A bérmaszülők ugyanakkor két-három liter bort, félliter pálinkát és egy-két üveg sört fogyasztottak. Az 50 család 1050 étkezése során bor huszonegyszer, pálinka harminckétszer és sör ötször szerepel. A hat értelmiségi osztályhoz tartozó család heti étlapján a bor tizenegyszer, konyak háromszor és sör egyszer fordul elő.
Erdélyi Magyar Adatbank
A gyergyói nép
291
táplálkozása
Eszerint hétköznap, mind otthon, a családban, mind a m u n k a k ö z b e n aránylag keveset iszik a gyergyói székely. I n k á b b összejövetelek és a vasárnapi d u h a j k o r c s m á z á s o k alkalmával él vissza népünk a szeszesital élvezetével. T A N U L M Á N Y O M rövid foglalatában végül megállapíthatom, hogy teljesen célt tévesztett volna a k o r s z e r ű orvosi t u d o m á n y elősoraimban említett jelszavát ötletszerűen átvinni a gyergyói n é p k ö z t u d a t á b a . Hiszen a n é p amúgy is fehérje- és zsírszegényen t á p lálkozik. Csak értelmiségi osztályunk jobbmódú rétegénél beszélhetünk ártalmasan sok húsfogyasztásról. D e s e m a szegény tisztviselőt, sem a sovány fizetésre utalt felekezeti tanítót nem kell féltenünk a sok húsevés hátrányaitól. Ellenben a lakosság minden rétegének t ö b b tejre, főleg v a j r a , t ö b b főzelékre, zöldségre és gyümölcsre van szüksége s a k e n y é r jelenlegi f o r m á j á b a n vitáminszegénynek mondható. A javítás útja e s z e r i n t : az állattenyésztés felkarolása, a tejtermelés fokozása, a konyhakertészet, gyümölcskertészet fejlesztése, teljes és f i n o m a b b őrlésre való törekvés, a b a r n a k e n y é r népszerűsítése stb. Vitos Mózes „Csíkmegyei füzetei”-ben azt í r j a : „A székelység nemcsak a legnagyobb t á p é r t é k k e l b í r ó eledelekkel él, h a n e m a legszabályosabb vegyes táplálkozást folytatja. Innen a székely mai táplálkozásánál fogva erőteljes, kitartó és egészséges”. Nincs m ó d o m b a n ellenőrizni Vitos 38 év előtti a d a t a i n a k megbízhatóságát. Magam a z o n b a n n e m c s a k jelen tanulmányom, h a n e m tizenötévi gyergyói orvosi tapasztalataim alapján is a gyergyói székelység célszerűtlen és hiányos táplálkozásáról győződhetem meg. F a j t á n k n a k élvtrevalóságát és kiválóságát a z o n b a n é p p e n az bizonyítja, hogy ilyen kedvezőtlen táplálkozási viszonyok k ö z ö t t is sikeresen tud megbirkózni a gyergyói küzdelmes élet ezerféle nehézségeivel. S még nagy nemzetek szerencsésebb fiai is elismerésre kényszerülnek, ha látják, hogy a gyergyói székely a legnehezebb testi munkát is mily bámulatos rátermettséggel végzi. Dr. CSIKY
Erdélyi Magyar Adatbank
JÁNOS