Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető
Egyesületünk a rendkívül száraz 2003-ik év után 2004-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a tájegységben 27 halfajt mutattunk ki, amelyből 10 természetvédelmi oltalom alatt áll. Felmérésünket elsősorban azzal a céllal készítettük, hogy a cserháti vízfolyások halfaunájának értékeibe betekintést nyerhessünk. Kutatásunk azért is nagyon időszerű, mert az országosan tapasztalható „minden településnek egy tó” probléma a Cserhátban még intenzívebben jelenkezeik. Sajnálatos módon a legnagyobb természeti értékeket képviselő vízfolyások mindegyikén már több víztározó épült, ellehetetlenítve a halak szabad mozgását, beszűkítve feldarabolva a populációkat, ennek következtében jobban kitéve a számtalan negatív hatásnak.
Anyag és módszer
Eddig a Fekete-vizet, a Derék-patakot, a Szandaváraljai-patakot, a Lókos-patakot, a Garábi-patakot, a Zsunyi-patakot és a Szuha-patakot vizsgáltuk. 2003-2004-ig 15 mintavételi napon 31 mintavételi szakaszon végeztünk felmérést. A mintavételi szakaszok hossza 60 méter és 200 méter között változott az adott környezetei adottságoktól függően. Minden pataknál törekedtünk arra, hogy legalább három, abiotikus- és biotikus tulajdonságaiban határozottan különböző mintavételi szakaszt jelöljünk ki. A felmérést kisteljesítményű elektromos halászgéppel végeztük, kiegészítve azt kerítőhálóval, ha a környezeti adottságok azt lehetővé tették.
Eredmények
A nyolc vizsgált vízfolyásból 27 halfajt mutattunk ki, ebből 10 természetvédelmi oltalom alatt áll. Jellemzően a torkolati szakaszok mutatták a legnagyobb fajszámot. A Fekete-vízből 17 halfajt, a Derék-patakból 14-et, a Lókos-patakból 20-at, a Garábi-patakból 1-et, a Zsunyi-patakból 3-at, a Szuha-patakból 7-et, a Galgából 17-et, a Szandaváraljai-patakból 9-et mutattunk ki a vizsgálatok során. 1. táblázat: A Fekete-vízben megfogott halfajok
Fekete-víz Bodorka (Rutilus rutilus) Csuka (Esox lucius) Domolykó (Leuciscus cephalus) Ezüst kárász (Carassius auratus) Fenékjáró küllő* (Gobio gobio) Halványfoltú küllő* (Gobio albipinnatus) Kövi csík* (Barbatula barbatula) Küsz (Alburnus alburnus) Márna (Barbus barbus) Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) Ökle* (Rhodeus sericeus) Razbóra (Pseudorasbora parva) Réti csík* (Misgurnus fossilis) Sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus) Sügér (Perca fluviatilis) Vágócsík* (Cobitis elongatoides) Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
2. táblázat: A Derék-patakban megfogott halfajok
Derék-patak Baing* (Leucaspius delineatus) Balin (Aspius aspius) Bodorka (Rutilus rutilus) Domolykó (Leuciscus cephalus) Ezüst árász (Carassius auratus) Fenékjáró küllő* (Gobio gobio) Kövi csík* (Barbatula barbatula) Küsz (Alburnus alburnus) Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) Ökle* (Rhodeus sericeus) Réti csík* (Misgurnus fossilis) Sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus) Tarka géb* (Proterorhinus marmoratus) Vágócsík* (Cobitis elongatoides)
3. táblázat: A Lókos-patakban megfogott halfajok
Lókos-patak Balin (Aspius aspius) Balon durbincs* (Gymnocephalus baloni) Bodorka (Rutilus rutilus) Csuka (Esox lucius) Dévér (Abramis brama) Domolykó (Leuciscus cephalus) Ezüst kárász (Carassius auratus) Fenékjáró küllő* (Gobio gobio) Halványfoltú küllő* (Gobio albipinnatus) Kövi csík* (Barbatula barbatula) Küsz (Alburnus alburnus) Márna (Barbus barbus) Menyhal (Lota lota) Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) Ökle* (Rhodeus sericeus) Paduc (Chondrostoma nasus) Razbóra (Pseudorasbora parva) Sügér (Perca fluviatilis) Tarka géb* (Proterorhinus marmoratus) Vágócsík* (Cobitis elongatoides)
4. táblázat: A Garábi-patakban megfogott halfajok
Garábi-patak Kövi csík* (Barbatula barbatula)
5. táblázat: A Zsunyi-patakban megfogott halfajok
Zsunyi-patak Kövi csík* (Barbatula barbatula) Domolykó (Leuciscus cephalus) Ökle* (Rhodeus sericeus)
6. táblázat: A Szuha-patakban megfogott halfajok
Szuha-patak Kövi csík* (Barbatula barbatuala) Ökle* (Rhodeus sericeus) Vágócsík* (Cobitis elongatoides) Küsz (Alburnus alburnus) Bodorka (Rutilus rutilus) Fenékjáró küllő* (Gobio gobio) Domolykó (Leuciscus cephalus)
7. táblázat: A Galgában megfogott halfajok
Galga Bodorka (Rutilus rutilus) Csuka (Esox lucius) Dévér (Abramis brama) Domolykó (Leuciscus cephalus) Ezüst kárász (Carassius auratus) Fenékjáró küllő* (Gobio gobio) Halványfoltú küllő* (Gobio albinnatus) Karika keszeg (Blicca bjoerkna) Kövi csík* (Barbatula barbatula) Küsz (Alburnus alburnus) Ökle* (Rhodeus sericeus) Razbóra (Pseudorasbora parva) Sügér (Perca fluviatilis) Süllő (Sander lucioperca) Tarka géb* (Proterorhinus marmoratus) Vágócsík* (Cobitis elongatoides) Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
8. táblázat: A Szandaváraljai-patakban megfogott halfajok
Szandaváraljai-patak Bodorka (Rutilus rutilus) Domolykó (Leuciscus cephalus) Fenékjáró küllő* (Gobio gobio) Kövi csík* (Barbatula barbatula) Naphal Lepomis gibbosus) Ökle* (Rhodeus sericeus) Razbóra (Pseudorasbora parva) Réti csík* (Misgurnus fossilis) Sügér (Perca fluviatilis)
9. táblázat: Fajonkénti összes fogás és vízfolyások száma, ahol az adott faj előfordult
Halfajok Baing* Balin Balon durbincs* Bodorka Csuka Dévér Domolykó Ezüst Kárász Fenékjáró küllő* Halványfoltú küllő* Karika keszeg Kövi csík* Küsz Márna Menyhal Naphal Nyúldomolykó Ökle* Paduc Razbóra Réti csík* Sujtásos küsz* Sügér Süllő Tarka géb* Vágócsík* Vörösszárnyú keszeg
Előfordulási gyakoriság 1 2 1 6 3 2 7 4 6 4 1 8 5 2 1 1 3 7 1 4 3 2 4 1 3 5 2
Össz. fogott mennyiség 2 6 3 155 14 11 447 5 295 33 5 316 156 7 4 2 175 815 8 142 17 3 11 3 59 519 6
*-gal a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajokat jelöltük
1. diagram: Halfajonkénti összes fogás az előfordulási gyakorisággal párhuzamban
900
9
8
8
7
800
7
700
6
519 500 5
5
300
Patakok száma Össz.fogott egyedszám
17 3
11 3
100 59 60
Vágócsík
8
1 Süllő
2
142
Sügér
4
2200
Sujtásos küsz
7
Razbóra
1 Paduc
1 1 Ökle
3 2
175
Réti csík
2
400
3
Nyúldomolykó
Küsz
5
Kövi csík
Halványfoltú küllő
Karika keszeg
33
5
Fenékjáró küllő
Bodorka
14 11
Ezüst Kárász
3
Domolykó
6
3 156
1 Dévér
2
Balon durbincs
0
1
Balin
1
1
316
295
2
155
Csuka
2
2
4
4
Naphal
3
3
4
Menyhal
4
Márna
447
4
Tarka géb
5
Egyedszám
600
Vörösszárnyú keszeg
6
6
Baing
Patakok száma
7
815
Következtetések
Az országosan tapasztalható tó- és víztározó-építések következtében, a kisvízfolyások élőlényeinek populációi fragmentálódtak. Ez különösképpen érinti a halakat, melyeknek mind szaporodási, mind vermelési magatartásuk vándorláshoz kötött. A vízügyi beavatkozások – mederkotrások, beton küszöbök elhelyezése– ellehetetlenítették a halak szabad vándorlását, mozgását. A tározóépítések megnövelik a kisvízfolyások párolgását, ezért még inkább rapszódikussá vált a vízjárás egyes patakokon. Ráadásul az utóbbi években is tapasztalt aszályos nyarak következtében teljes patakszakaszok száradhatnak ki. Ezek után a mesterséges akadályok megszüntetik a halak visszatelepülésének lehetőségét. Magyarországon, sajnos hiába tény egy kisvízfolyás esetében, hogy abban védett, vagy fokozottan védett élőlények fordulnak elő, a hazai törvényi szabályozások erősebbnek ítélik a vízjogi engedélyt. Így a vízügyi beavatkozások szabad utat kaphatnak, megszüntetve komplett élőhelyeket, elpusztítva teljes populációkat.
Köszönetnyilvánítás
A felmérésekben végzett segítésük okán kiemelt köszönettel tartozunk a strapabíró, lelkes PKMKtagoknak. Emellett köszönet a Horgász Egyesületek Nógrád megyei Szövetségének és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak az engedélyekért, valamint Erős Tibornak, a felmérésekben nyújtott segítségéért.
