FISCHL GÉZA - BÜRGÉS GYÖRGY - MÉSZÁROS GYULA - KELEMEN CSABA
Adatok a bükkmakk és a bükk-cstranövények pusztulásahoz Bevezetés A magyarországi erdők egészségi állapotának n y o m o n k ö vetése, vizsgálata elsősorban az idősebb állományokra vonat kozik. Kór- vagy károkként számos tényezőt említenek, beleértve az abiotikus stresszeket és a k ü l ö n b ö z ő károsítókat (kórokozók, k á r t e v ő k ) é s a z o k „ m á s o d l a g o s " s z e r e p é t is. J o g o s a n m e r ü l fel a k é r d é s , h o g y v a j o n a z e r d ő p u s z t u l á s , mint globális probléma mely időpontra datálható, s valóban c s a k a z i d ő s e b b á l l o m á n y o k a t é r i n t i , v a g y m á r jóval k o r á b b a n megkezdődik a kedvezőtlen folyamat? A z 1994-96 között lefolytatott vizsgálatok végzését az m o tiválta, h o g y a b ü k k ö s ö k b e n a t e r m é s z e t e s újulat „ e l t ű n é s e " a g g a s z t ó m é r e t e k e t öltött a k a b h e g y i é s p á l i h á l á s i b ü k k ö s ö k ben.
A bükkmakk károsítói A vizsgálatokhoz egyaránt használtunk hazai é s külföldi eredetű makktételeket. A z 1994. évi vizsgálatokban 4x25 b ü k k m a k k átlagában 1-2%-ban fordult e l ő rovarkár. A külön b ö z ő bükkösökből származó makktételek laboratóriumi vizs gálatakor (csíráztatás szűrőpapíron nedveskamrában, csíráztatás h o m o k b a n stb.) egyaránt azonosítottunk k ó r o k o z ó é s gyeng ü l t s é g i g o m b a f a j o k a t . K ö z ü l ü k k i e m e l e n d ő k a Fusarium fa jok, Rhizoclonia solani. G y a k o r i v o l t a Trichothecium roseum, Stachybotrys spp., Alternaria alternata e l ő f o r d u l á s a . R i t k á b b a n f o r d u l t a k e l ő ;i Penicillium, Trichoderma, Dinemasporium, Helicomyces stb. g o m b a n e m z e t s é g e k é s e z e k fajai. U t ó b b i a k g y a k o r i b b a k v o l t a k a t e r m é s k u p a c s a i n , d e a m a k k o k o n is m e g j e lentek a k ü l ö n b ö z ő g o m b a k é p l e t e k . A z 1 9 9 4 ő s z é n m e g f i g y e l t b ő s é g e s m a k k t e r m é s m i n d k é t ter m ő h e l y e n l e h e t ő v é tette n a g y o b b m e n n y i s é g ű m a k k v i z s g á l a tát, í g y 1 9 9 5 k o r a t a v a s z á n v é g z e t t v i z s g á l a t a i n k s z e r i n t 2 x 1 0 0 m a k k á t l a g á b a n a z o k m o l y f e r t ő z ö t t s é g e 2 2 , 0 - 3 2 , 5 % k ö z ö t t vál tozott t e r m ő h e l y t ő l f ü g g ő e n . E z a t é n y a b ő s é g e s m a k k t e r m é s e l l e n é r e j e l e n t ő s e n h o z z á j á r u l t a t e r m é s z e t e s felújulás e l m a r a dásához. Ugyanezen makktételek mikológiái vizsgálata során az elő z ő évihez hasonlóan g y a k r a n izoláltuk a beteg m a k k o k é s csí r a n ö v é n y e k k ü l ö n b ö z ő r é s z e i r ő l a Fusarium, Rhizoclonia, Tri chothecium, Alternaria s t b . n e m z e t s é g e k fajait. K ö z ü l ü k t ö b b egyértelműen csökkentette a makkok csírázóképességét, és azok pusztulását okozta. Ezek a megfigyelések, konkrét vizsgálatok gyakorlatilag megerősítették a hazai korábbi vizsgálatok eredményeit.
A z e r e d m é n y e k b i r t o k á b a n c s á v á z á s i k í s é r l e t e k e t állítottunk be csemetekertben k ü l ö n b ö z ő rovarölő szerek és gombaölő szerek kombinációival. Ezek ismertetésétől most eltekintünk.
Bükk-csíracsemeték kórokozói, kártevői A kérdés tanulmányozására a m á r említett két termőhelyen 5-5 p o n t o n 10 m - e s p a r c e l l á k a t j e l ö l t ü n k k i v é l e t l e n s z e r ű e n . A v e g e t á c i ó s i d ő s z a k b a n április v é g é t ő l s z e p t e m b e r v é g é i g 7 a l k a l o m m a l v é g e z t ü n k f e l v é t e l e z é s e k e t a c s í r a n ö v é n y , illetve kis csemeték pusztulási dinamikájának nyomon követésére. M i n d e n felvételezés alkalmával megszámoltuk az egészséges, b e t e g , e l p u s z t u l t , „ r á g o t t " n ö v é n y e k e t (1. ábra). A s ú l y o s a n beteg növénykéket kiástuk, begyűjtöttük és további laboratóri umi vizsgálatokat (inkubálás, izolálás, tenyésztés, mikroszkópi vizsgálat) végeztünk. A parcellákat folyamatosan kigyomlál tuk. 2
A k a b h e g y i m i n t a t e r ü l e t e n a z á p r i l i s v é g i é r t é k e l é s k o r (2. ábra) a n ö v é n y s z á m ( d b / m ) a z 5 i s m é t l é s á t l a g á b a n 3 , 6 6 d b volt, a m e l y a későbbi kelések miatt, május első dekádjára 4,72 d b / m " é r t é k e t é r t el. E z t k ö v e t ő e n k e z d e t b e n a n ö v é n y s z á m gyorsabban csökkent, majd a pusztulási görbe ellaposodott. A szeptember végi kiértékeléskor a m - e n k é n t i növényszám m á r c s a k 1,34 d b / m volt. A z e l s ő é r t é k e l é s h e z k é p e s t a n ö v é n y szám-csökkenés 63,4%-ot, a második értékeléshez viszonyítva 7 2 , 6 % - o t tett k i . 2
2
2
A p á l i h á l á s i m i n t a t e r ü l e t e n h a s o n l ó a n v é g e z t ü k az é r t é k e l é s e k e t , u g y a n a z o n i d ő p o n t o k b a n . E n n e k é r t e l m é b e n a z 1., a z a z április végi értékeléskor a n ö v é n y s z á m 4,88 d b / m volt, és ez az érték a z utolsó felvételezés idejére s e m csökkent 4 d b / m " alá ( a n ö v é n y s z á m - c s ö k k e n é s 1 5 , 6 % , i l l e t v e 3 4 , 4 % v o l t ) . A z utolsó, szeptember végi kiértékeléskor a folyamatosan gyomlált mintaterek mellett, hasonló méretben kijelöltünk egy „ n e m g y o m l á l t k o n t r o l l " p a r c e l l á t is (lásd láblázat). E z e n u t ó b bi parcellákon a bükk-csíracsemeték száma jelentősen elmaradt a folyamatosan gyommentesített parcellák növényszámától. Kabhegyen e z a különbség négyszeres. Páliháláson közel há r o m s z o r o s n ö v é n y s z á m - c s ö k k e n é s t eredményezett, feltehetően az erős árnyékoló hatás miatt. A k ü l ö n b ö z ő i d ő p o n t o k b a n ( k e l é s t ő l - s z i k l e v e l e s állapottól - az e g y , i l l e t v e k é t l o m b l e v é l p á r o s á l l a p o t i g ) b e g y ű j t ö t t , a b e t e g s é g tüneteit m u t a t ó b ü k k m a g o n c o k r ó l a g y a k o r i s á g sor rendjében a k ö v e t k e z ő gombafajokat izoláltuk és azonosítot
t u k : Colletotrichum dematium, Cylindrocarpon destructans, Rhizoctonia solani, Fusarium spp., Dinemasporium strigosum, 2. ábra Növényszám alakulása az idő függvényében (Kabhegy, 1995)
1. i b a
Károsított bükk-csíranövények (Fotó: Szerzők)
>
©
2
Bükkmagoncok száma (db/m ) Kabhegyen és Páliháláson (1995. szeptember 28.) Kabhegy 1
2
|
3
|
Pálihálás 4
|
5
átlag
1
I
2
ismétlés Gyomlált
1,3
Nem gyomjai t (kontroll )
0,9
2,1
0,7
0,3
0,3
|
3
|
4
|
5
átlag
ismétlés 1,8
0,8
1,34
6,6
2,7
1,7
3,2
6,4
4,12
0,1
0,1
0,34
1,3
0,2
1,1
3,5
0,9
1,40
Penicillium spp., Discosia atroceras, Altemaria alternata, Botrytis cinerea, Glicocladium spp. A kabhegyi és pálihálási mintaterületen azonosított kóroko zók é s szaprofitonok köre gyakorlatilag megegyezett. K a b h e g y e n g y a k o r i b b volt a Colletotrichum o k o z t a v i z e n y ő s s z i k l e vél é s h y p o k o t i l , m í g P á l i h á l á s o n a Cylindwccarpon é s a Fusarium fajok v o l t a k d o m i n á n s a k .
Tapasztalataink szerint a gyomlált mintaparcellák növénye in f o k o z o t t a b b á vált a k á r t e v ő k m e g j e l e n é s e ( h á m o z g a t á s , k a rajos rágás, gubacsok képződése), a m i a növények „szabaddá" válásával m a g y a r á z h a t ó , mert ezek jelentették az egyedüli táp lálékforrást.
Ezek az adatok részben megerősítik a korábbi hazai vizs g á l a t o k e r e d m é n y e i t , d e m á s v o n a t k o z á s b a n új e r e d m é n y e k e t is s z o l g á l t a t t a k e t é m a k ö r b e n . A zoológiai vizsgálatok szerint a szikleveleket, majd a l o m b l e v e l e k e t é s a h a j t á s c s ú c s o t is t ö b b rovarfaj k á r o s í t o t t a (ormányosbogarak, zöld araszolóhernyók). Kora tavasszal kü l ö n ö s e n a v i z e n y ő s e b b t e r ü l e t e k e n a m e z t e l e n c s i g a is k á r o s í totta a b ü k k m a g o n c o k a t . Ö s s z e s s é g é b e n a vizsgálatok ered ményei szerint a bükkmagoncok pusztulásáért elsősorban a különböző gombafajok tehetők felelőssé.
A b ü k k ö s ö k t e r m é s z e t e s újulata - v i z s g á l a t a i n k alapján m é g b ő s é g e s m a k k t e r m é s u t á n is ( l á s d 1994.) j e l e n t ő s e n k á r o s o d i k , s alig b i z t o s í t j a a z o p t i m á l i s e g y e d s z á m o t . E m i a t t a k á r t e r m é s z e t e s újulatra, a k á r m a g v e t é s b ő l s z á r m a z ó újulatra ( m a g vetés helybe, csemetekerti szaporítás) számítunk, szükségesek lehetnek a következő beavatkozások:
A z egyévesnél idősebb bükkcsemeték károsítói közül meg e m l í t j ü k a l e v e l e k v ö r ö s b a r n a f o l t o s s á g á t o k o z ó Apiognomonia errabunda g o m b a f a j t , a m e l y r ő l Szabó ( 1 9 9 1 ) k ö z ö l t r é s z l e t e s adatokat. A kártevők k ö z ü l észlelési szinten találkoztunk a b ü k k l e v e h e t ő (Phyllaphis fagi) k o l ó n i á v a l , v a l a m i n t a b ü k k l e v é l - g u b a c s s z ú n y o g (Cecidomyi fagi) o k o z t a p i r o s g u b a c s o k kal, amelyek azonban jelentős kárt n e m okoztak. A z 1996-os évben felméréseket csak Páliháláson végeztünk (a k a b h e g y i m i n t a t e r ü l e t f e l s z á m o l á s r a k e r ü l t ) 3 i d ő p o n t b a n . Kiindulási alapként és az összehasonlító értékeléshez 1995 őszén (szeptember) mért adatok szerepeltek. A z a d a t o k s z e r i n t az 1 9 9 5 . é v i s z e p t e m b e r i á l l a p o t h o z k é pest (4,12 db b ü k k c s e m e t e m - e n k é n t = 1 0 0 % ) 1996 májusára 3,74 d b b ü k k c s e m e t e / m m a r a d t é l e t b e n . E z m i n t e g y 9 % - o s n ö v é n y s z á m - c s ö k k e n é s t j e l e n t e t t a téli i d ő s z a k b a n . A z u t o l s ó , 1996 s z e p t e m b e r é b e n v é g z e t t é r t é k e l é s k o r a n ö v é n y s z á m t o vább csökkent (3,42 db m -enként), ami az előző év hasonló i d ő s z a k á b a n m é r t é r t é k n é l 1 7 % - k a l volt k i s e b b . 2
2
2
A n e m gyomlált területeken a növényszám-csökkenés 2 5 , 7 % - o t tett k i , a z a z m é g e k k o r is f e l ü l m ú l t a a f e n t e b b i é r t é ket. E n n e k a l a p v e t ő o k á t a p a r c e l l a e r ő t e l j e s g y o m o s o d á s á v a l magyarázhatjuk (tápanyag- és térkonkurrencia). Ö s s z e f o g l a l v a az 1 9 9 5 - b e n t a p a s z t a l t n ö v é n y s z á m - c s ö k k e néshez viszonyított értékeket, megállapíthatjuk, hogy a pusz tulás ü t e m e e r ő s e n l e l a s s u l t , t e h á t a bükkmagoncok különö sen az 1. évben érzékenyek (fogékonyak) a kórokozók és egyéb tényezők okozta károsodásra. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy pl. az 1996 májusában mért növényszámot alapul véve 1996 szeptemberére a csökke nés c s a k 8 , 5 % - o s volt.
Az MTA Erdészeti Bizottsága 1997. május 29-én (csütör tökön) 10 órai kezdettel tudományos vitaülést rendez az MTA Székházának II. emeleti nagy tanácstermében (Bu dapest, V., Roosevelt tér 9.). A vitaülés témája: „A XXI. század erdőgazdasága." A tervezett öt vitaindító előadás után a résztvevők ismertethetik javaslataikat és vélemé nyüket. A térítésmentes rendezvényre tisztelettel meghív ja az érdeklődőket az MTA Erdészeti Bizottsága
Erdészeti Lapok, CXXXn. évf. 4. szám (1997. április)
Védekezési lehetőségek
- A m a g g a l t e r j e d ő é s t a l a j b ó l f e r t ő z ő k ó r o k o z ó k ellen m a g csávázást kell végezni (kontakt + szisztemikus szer). - E l ő k e l l s e g í t e n i a t e r m é s z e t e s újulatnál ( m a k k h u l l á s b ó l származó magoncok) a magoncok védelmét. - Keresni kell a gyomirtási lehetőségeket, amelyekkel biz tosítható a kezdeti gyors fejlődés és a túlárnyékolás megszün tetése. - A vegetációs időszakban a lombkárosító rovarok ellen v e s z é l y e s e g y e d s ú ' r ű s é g felett - i n s z e k t i c i d e s k e z e l é s ajánlható. - A makkvetések további védelmét jelentheti a vadriasztás. V é g s ő k o n k l ú z i ó k é n t a m e r é s z n e k t ű n ő e l k é p z e l é s ü n k elle n é r e újra k e l l g o n d o l n i az e r d ő p u s z t u l á s s a l k a p c s o l a t b a n kiala kult azon véleményt, miszerint a z erdőpusztulás mint globális j e l e n s é g a z i d ő s e b b , v a g y c s a k az i d ő s á l l o m á n y o k sajátos ú n . „kárláncolat" vagy „decline-spirál" fogalmak köré csoportosul. A korai bükkcsíracsemete-pusztulás, annak speciális helyzete m i a t t , d e k é s ő b b i k ö v e t k e z m é n y e i t is v é g i g g o n d o l v a s z e r e p e t játszhat a megfelelő korú és korösszetételű bükkösök kialaku lásában. Irodalom Eke 1., Varga Sz ( 1 9 8 1 ) : A b ü k k ( F a g u s s i l v a t i c a L.) c s í r a k o r i k á r o s o d á s a i elleni v é d e k e z é s . N ö v é n y v é d e l e m . 17: 3 , 1 2 4 126. Hangyálné B. W. ( 1 9 8 3 ) : A b ü k k m a k k é s c s í r a c s e m e t é i n e k mikroflórája. Erdészeti Kutatások. ERTI Közi.. Vol. 7 5 , 241-245. Hangyálné B. W. ( 1 9 8 3 ) : A t ö l g y m a k k é s - c s í r a c s e m e t é k p u s z tulását o k o z ó g o m b á k é s a z e l l e n ü k v a l ó v é d e k e z é s l e h e t ő ségei. Erdészeti Kutatások. E R T I K ö z i , Vol. 76-77, 2 9 3 304. Pagony H., Szontágh P. ( 1 9 8 4 - 8 5 ) : E r d e i n k e g é s z s é g i állapota. Erdészeti Kutatások. E R T I Közi., V o . 76-77, 453-456. Szabó I. ( 1 9 9 1 ) : A b ü k k l e v é l s z á r a d á s á t o k o z ó gomba ( A p i o g n o m o n i a errabunda [Rob.] Höhn.) fellépéséről. Erdé s z e t i L a p o k , C X X V I . évf. 1 2 , 3 5 8 - 3 5 9 . Szontágh P. ( 1 9 6 0 ) : B ü k k c s e m e t é k g o m b a o k o z t a p u s z t u l á s á ról és a v é d e k e z é s módjáról csemetekertjeinkben. A z Erdő, 9: 1, 4 - 6 . Vájna L. ( 1 9 9 4 ) : A z e u r ó p a i é s h a z a i e r d ő k á l l a p o t á n a k l e r o m l á s a az 1970-1980-as években. III-IV. N ö v é n y v é d e l e m , 3 0 : 6, 2 4 9 - 2 6 1 ; 9, 4 0 1 - 4 0 9 .
113
Erdészeti génmegőrzési program kidolgozását kezdeményezi a Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottsága A biodiverzitás megőrzésének kérdése különösen a Rio de Janeiro-i UNCED (Környezet és fejlődése) konferencia óta egyre nagyobb figyelmet kap. A biodiverzitás alatt szakmai és laikus körökben is általában a faji sokféleséget értik, jóllehet a biodiverzitás nem csak a társulások, ökoszisztémák változa tossága. Szorosan a biológiai sokféleséghez kell sorolni a fajo(ko)n belüli genetikai változatosságot is. Köztudott, hogy a genetikai változatosság fenntartása és vé delme a fajok fennmaradása és alkalmazkodóképessége szem pontjából meghatározó jelentőségű. A nemesítést lehetőségek fennmaradása pedig gazdasági érdekeket is érint. A genetikai erőforrások megőrzésére a hazai erdészeti fajok tekintetében részben a természetvédelem, részben a szaporítóanyag-ter mesztés révén (magtermelő állományok) eddig is történtek lé pések. A genetikai ismeretek rohamos bővülésével azonban mára időszerűvé vált a génmegőrzés helyzetének átfogó érté kelése és egy hosszú távon is hatékony génmegőrzési stratégia kidolgozása annak érdekében, hogy fafajaink génkészletének erodálódását megállítsuk. Az NGT Erdészeti Munkabizottsága ezen feladat megoldását fő célkitűzésének tekinti. (A Bizottság megalakulásáról az Erdészeti Lapok 1996/12. száma tájékoz tatott.) Egy hatékony génmegőrzési stratégia kidolgozásának első lépése a prioritások meghatározása, azaz az erdészeti fafajok rangsorolása génkészletük veszélyeztetettsége szempontjából. A rangsorolásnál figyelembe vettük a rendelkezésre álló nem zetközi és hazai tudományos eredményeket és tapasztalatokat. Az fajok besorolása a jelenlegi helyzetet tükrözi; természetesen a fajok körét és besorolását rendszeresen felül kell bírálni és annak eredményétől függően a szükséges módosításokat elvé gezni. A három fő veszélyeztetettségi kategórián belül a lista további információkat is szolgáltat a génmegőrzési feladatok indokoltsága cs a veszélyeztetettség típusa szerint. Egyes fajok esetében veszélyesen csökkent a szaporodásképes egyedek szá ma (értékes vagy épp értéktelen faanyaguk miatt, járványszerű pusztulásuk következtében stb.), más esetekben az élőhelyük veszélyeztetett vagy szűkült le kritikus szintre. A listát az FM és KTM illetékesei is kézhez kapták. A jelenlegi helyzet tárgyilagos megítélését nehezíti, hogy jelen pillanatban nem rendelkezünk kielégítő adatokkal a hazai fafajok természetes genetikai változatosságáról. A fafajok ter mészetes genetikai strukturáltságára vonatkozó adatforrások meglehetősen hiányosak, esetenként nehezen hozzáférhetők A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága pályázatot hirdet 2 fő erdészeti felügyelői állás betöltésére, Eger és Miskolc székhellyel. Pályázati feltétel: - szakirányú felsőfokú végzettség, - gazdálkodás, v a g y természetvédelmi területen szer zett tapasztalat, valamint a nyelvtudás előnyt jelent. Illetmény: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint. A pályázatokat a Bükki Nemzeti Fark Igazgatóság titkárságára kérjük eljuttatni. (3304 Eger, Sánc u. 6.)
vagy természetes populációk már alig találhatók. Az általános állapotfelmérés előkészítéseként ezért néhány fafajt választott ki a Bizottság, amelyek modellként szolgáltak az erdészeti ge netikai erőforrások megőrzésének előzetes felméréséhez. Az alábbiakban az egyes fafajok, illetve fafajcsoportok illetékes kutatóitól kapott helyzetjelentések összegzését adjuk meg. A tárgyilagosabb értékelhetőség kedvéért egy kérdőíves felmérés készült. A kérdőív 5 nagyobb fejezetből állt, amelyek érintették a génmegőrzés leglényegesebbnek ítélt szempontjait. 1. A fajon belüli genetikai változatosság feltártsága (mér téke, mintázata, kutatási szintje, vizsgált tulajdonságok típusa). 2. In situ - az eredeti élőhelyen megvalósított - megőrzés (objektumok helyzete, természetvédelmi kapcsolódás, megkü lönböztetett populációk, származások). 3. Ex situ - mesterséges, az élőhelytől elkülönített gyűjte ményekben megvalósított — megőrzés (objektumok helyzete, sajátságos feladatok). 4. Szaporítóanyag-gazdálkodás (objektumok helyzete, ne mesítés szintje, ellenőrzöttség). 5. A megőrzés jelenlegi és szükségesnek tartott mértéke (megőrzési objektumok, genotípusok, populációk száma és vár ható igények)
Lucfenyő (Picea abies) (Újváriné dr. Jármay Éva) A faj hazánk területén nem, esetleg annak csak igen kis részén őshonos, de sokfelé vonták termesztésbe. Az erdőgaz dálkodásunkban betöltött szerepéhez és a többi, gazdasági szempontból fontos fajhoz viszonyítva génmegőrzésének hely zete jónak mondható. A faj erdészeti megítélését befolyásolja a hazai állományok egészségi állapota, de ez a magyar viszo nyokhoz már adaptálódott populációk génmegőrzését nem be folyásolhatja. A legfontosabbnak ítélt tennivalók: 1. A genetikai változatosság feltárása molekuláris marke lekkel, valamint a származási kísérletek bővítése és kiértéke lése. 3. Az ex situ génmegőrzésben utódállományok létesítése és értékelése. 4. A szaporítóanyag-ellátásban növelni kell a bizonyítottan magasabb genetikai értékű szaporítóanyagok arányát (kiváló származások, vegetatív fajta). 5. A magtermelő állományok/génrezervátumok számát nö velni kell a biztonságosabb génmegőrzés érdekében.
Fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra) (dr. Bach István - dr. Bartha Dénes) A két őshonos faj helyzete sok tekintetben hasonló, de van nak jelentős eltérések is. Génmegőrzési szempontból minden képpen érdemes együtt tárgyalni őket. Mindkét fafaj területfoglalása csökkent az elmúlt évszázadokban, szerepük azonban növekedhet az erdőtelepítések bővülése és a természetvédelmi szempontok erősödése következtében.
A legfontosabbnak
ítélt
tennivalók:
1. A hazai genetikai változatosság felmérése származási kí sérletekben, utódvizsgálatokban, valamint molekuláris marke rek használatával. A fekete nyár ezen területen kevésbé ismert, mint a fehér nyár. 2. Az in situ megőrzésben a génrezervátumok szerepét mindkét faj esetében növelni kell. A fajok jelenlegi helyzete megkívánja aktív védelmi eljárások bevezetését a génmegőr zésben. 3. Az ex situ megőrzésben a populáció-gyűjtemények (fehér nyár) és a törzsfa/klóngyűjtemények (fekete nyár) szerepe el sődleges. A fekete nyár génkészletét jelentősen veszélyezteti a nemes nyarak spontán bekereszteződése, ezért speciális gén megőrzési süatégiát kell a legrövidebb időn belül kidolgozni. 4. A szaporítóanyag-gazdálkodásban növelni kell a maga sabb genetikai értékű anyagok arányát. Erre a fehér nyár' ese tében legalkalmasabb a magtermesztő ültetvény(ek) létesítése. A fekete nyár nagyobb arányú erdészeti hasznosításában jelen tős szerepe lehet a szelektált, fajtaértékű anyagoknak. 5. A génrezervátumok mellett a populáció-gyűjtemények (fehér nyár) és a törzsfa/klóngyűjtemények (fekete nyár) jelen legi szintjén kell változtatni. A változtatás mértéke és súlya a fajok még feltárandó genetikai változatosságának mértékétől függ-
Kocsányos, kocsánytalan tölgy és a cser (Quercus sp.) (dr. Bordács Sándor - dr. Gergácz József) A tölgyfajok a hazai erdőgazdálkodásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be, ennek ellenére a genetikai, génmegőrzési területen rendkívül nagy lemaradás tapasztalható. A kérdőívek külön tárgyalták a fontosabb fajokat - cser, kocsányos és ko csánytalan tölgy - , de érdemes együttesen értékelni az ered ményeket. A legfontosabbnak
ítélt
tennivalók:
1. A fajok genetikai változatossága sem a teljes, sem a hazai elterjedésre nem, illetve alig ismert. Egyedül a morfoló giai/kvantitatív bélyegekre rendelkezünk adatokkal. A geneti kai változatosság vizsgálata mind szabadföldi kísérletekben, mind molekuláris szinten sürgős és fontos feladat. 2. Az in situ megőrzés fontos terepe lehetne a génrezervá tum. Jóllehet a természetvédelmi területek és a kijelölt mag termelő állományok génmegőrzési funkciót is ellátnak, nem mindenben felelnek meg a felmerülő konzervációs igényeknek. Néhány génmegőrzési szempontból fontos származás, illetve taxon változat - fehér cser, szlavón tölgy, beregi, illetve ártéri kocsányos tölgyek, erdélyi kocsánytalan tölgy és jónéhány (do mináló) hibridforma - megmentése szempontjából szükség len ne ezekre az objektumokra. 3. Az ex situ gyűjtemények helyzete kezdetlegesnek nevez hető. Egyedül kocsányos (szlavón) tölgyből áll rendelkezésre nyilvántartott, dokumentált klóngyűjtemény. Minden más te kintetben - populáció/származás-, törzsfa/klóngyűjtemény, utódállományok - a munkát szinte az elején kell kezdeni. 4. A cser szaporítóanyag-ellátása megoldott. Ezzel szemben a két „nemes" tölgynél összetett gondok lépnek fel. A szaka szos terméshozatal, a genetikai szempontból értékes állomá nyok mellőzése, illetve el nem különítése nem csak hosszú távon, de már a közeljövőben gondokat okozhat. Elsősorban az egyenletesebb ellátás érdekében magtermesztő ültetvények (plantázsok) létesültek kocsányos (szlavón) és kocsánytalan tölgyből, a szaporítási, archiválási és fajtaelismerési kérdések azonban rendezetlenek.
5. A jelenlegi állapotokon elsősorban a génrezervátumok, populációgyújtemények és törzsfa/klóngyűjtemények mennyi ségi és minőség szintjét emelve kell változtatni.
Molyhos tölgyek (Quercus virgiliana, Q. pubescens) (dr. Bordács Sándor - dr. Gergácz József) A két fajt külön kell tárgyalni, mert génmegőrzésről, illetve génmegőrzési stratégiáról beszélni a jelenlegi helyzetben nem lehet. A molyhos tölgy helyzete csak annyival tűnik jobbnak, hogy élőhelyei legtöbbször természetvédelmi oltalom alatt áll nak, így fennmaradása egyelőre biztosabbnak látszik. Az olasz tölgy elsősorban élőhelyvesztése miatt veszélyeztetett. A szak emberek körében nem ismert a faj, és a még megmaradt élő helyein legtöbbször mesterséges erdőfelújítást alkalmaznak. Ennek során legtöbbször más tölgyfajok - cser, esetleg kocsá nyos, kocsánytalan - vagy akác, néha Pinus-félék foglalják el élőhelyét. Az utolsó idős populációk eltűntével kipusztulhat a faj Magyarországon. Génmegőrzése nagyon sürgős feladatokat ró az erdészetre, mert ökológiai és gazdasági szempontból néz ve is értékes faj.
Általános érvényű megállapítások Az egyes modellfajokra kitöltött, a szakértők véleményét tükröző kérdőívek több általános érvényű megállapítást is tar talmaznak, amelyek a hazai erdészeti génmegőrzési stratégia kialakításában hasznosíthatók. A legfontosabbakat külön is ki emeljük. - A molekuláris genetikai vizsgálatok hazai elindítása sür gős feladat. A bükk kivételével gyakorlatilag nincs olyan fa faj, amelyről a génmegőrzés szempontjából hasznosítható információk rendelkezésre állnak. - A génrezervátumok létrehozása hasonlóan sürgető feladat. Minden szakértő fontosnak és hasznosnak ítélte egy kifejezet ten génmegőrzési célokat szolgáló génrezervátum hálózat ki alakítását. Több, sajátságos génmegőrzési szempontnak sem a magtermelő állományok, sem az erdőrezervátumok, de a ter mészetvédelmi területek sem felelnek meg teljes mértékben. - A génmegőrzés stratégiai döntéseket igényel. Ez meg nyilvánul már a génmegőrzési objektumok kiválasztásában, il letve megtervezésében és kialakításában, továbbá működteté sében is. A feladatok megoldása szakmai összefogást és ágazati szintű rendelkezést igényel. Ilyen terület például a szaporító anyag-gazdálkodás, ahol sürgető kérdés a génmegőrzési szem pontok megfelelő szintű érvényesítése. A felmérés alapján lehetőség nyílik egy céltudatos, feladat orientált génmegőrzési stratégia kidolgozására és a szervezett génmegőrzési munka elindítására. A feladatot megnehezíti, hogy az erdészeti fafajokat az FM a tavalyi évtől nem szere pelteti azon növényfajok között, amelyek számára a génmeg őrzési feladatok ellátása központi keretekből finanszírozható. A Rio de Janeiro-i konferenciát követően a magyar földműve lésügyi miniszter által az utóbbi időben aláírt strasbourgi és helsinki nemzetközi egyezmények azonban kötelezik az orszá got az erdei genetikai erőforrások megőrzésére is. Remélhető leg az országos erdészeti génmegőrzési program kidolgozá sáig a feladatok anyagi fonásai is tisztázódnak és az erdészeti szempontból fontosabb fafajok genetikai erőforrásainak vé delme hatékony, összehangolt módon biztosítható lesz. A szak mai előkészületeket a Bizottság folytatja tovább, jobb időkre várva.. dr. Mátyás
Csaba
dr. Bordács
Sándor
AZ ÉV FÁJA A KISLEVELŰ HÁRS AZ ÉV FAJA
A kislevelű hárs kultúrtörténete, kertépítészeti szerepe I. rész Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terje d ő areájú kislevelű hárs végigkísérte a kon tinens népeinek történetét, é s a h o z z á k ö t ő d ő s z i m b ó l u m o k a görög é s a r ó m a i kul túra, a k ö z é p - e u r ó p a i g e r m á n é s szláv né pek, valamint a m a g y a r s á g m ű v e l ő d é s t ö r ténetének is részévé váltak. A hárs m í t o szok szereplője, m o n d á k fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket j e lölnek, dűlőket, határrészeket n e v e z n e k el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, k a s télyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik.
A hárs a mítoszokban és a mondákban A n ö v é n y s z i m b o l i k a , amely m e g t a l á l ható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a n é p e k történel m e n v é g i g h ú z ó d ó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszte letnek örvendtek. P L I N I U S S E C U N D U S História Naturális c. m ű v é b e n az időszámí tás szerinti e l s ő é v s z á z a d b a n írja: „ V a l a m i kor reges régen a fák voltak a z istenek la kóhelyei és az egyszerű falusi n é p a kör nyék l e g m a g a s a b b fáját az ősi h i e d e l e m n e k megfelelően m é g m a is valamelyik isten nek szenteli." A r ó m a i és görög mitológi ában a m e g s z e m é l y e s í t e t t fáknak gyógyító, végzethozó, reinkarnáló szerepet tulajdoní tottak. Ovidius a fák gyűlését énekli m e g és a felsorolt fajok között j e l e n v a n a hárs, jóllehet D é l - E u r ó p á b a n m á r igen ritka e l ő fordulású. Jelentőségét bizonyítja azonban, hogy a görög m í t o s z o k b a n a hárssal a z o nosítják Philürát, aki a m i t o l ó g i a m á s j e lentésében a Tejút istennője. A tejutat j e l k é p e z ő világhársfa o d v á n a k tartották azt a szigetet, ahol Philüra g y e r m e k e , Kheirón kentaur született. Kheirón csodálatos g y ó gyító erejét anyjának, a hárs j e l k é p é n e k tu lajdonították. A h á r s , n é m e t ü l L i n d e , m i n t világfa megjelenik a germán Niebelung-énekben is. „Az eposz hőse, Siegfried a hárs világfa tövében lakó sárkányt ( L i n d w u r m , Lindrache, h á r s f a k é r e g , h á r s f a s á r k á n y ) ú g y öli m e g , h o g y a sárkánybarlang elé máglyát rak, é s a szörny a füstben megfullad. Sieg fried sárkány zsírral bekeni magát, amitől s e b e z h e t e t l e n lesz, k i v é v e a lapockáján, ahová e g y hársfalevél tapad - „a hárs szív alakú levele a háton a szívnek m e g f e l e l ő h e l y r e " - olvashatjuk Jankovics Marcell A fa mitológiája c í m ű m ű v é b e n . A z ó k o r és a k ö z é p k o r n é p e i hitték, hogy a fákban s z e l l e m e k lakoznak. „Elter j e d t képzet szerint fákban laknak a holtak, az ősök szellemei. ... A családfák v é g s ő s o ron e fatotemképzetben g y ö k e r e z n e k . ..." -
írja Jankovics. László Gyula leírásából i s mert, hogy az erdei cseremizek a halottak emlékére hársfabotot vágtak és azzal úgy bántak, m i n t é l ő személlyel. Egy-egy híres fa élete és pusztulása királyi családok, d i nasztiák uralkodását, tündöklését és buká sát kíséri. Ilyen híres fa volt a n é m e t H o henzollern u r a l k o d ó h á z hársfája, a m e l y e t állítólag I. V i l m o s idejében ültetett egy c i g á n y a s s z o n y . A hárs először 1871-ben a n é m e t császárság kikiáltásakor virágzott. Évről évre dúsabb lombot hozott, egészen 1914-ig, a m i k o r b e t e g s é g t á m a d t a m e g . 1918-ban száradt ki a háború elvesztését és a dinasztia bukását m e g e l ő z ő nyáron. u„
A hárs a keresztény idők szimbólumrenda címerekbe n i s s z e r é b e n betöltött fonmegjelenik é t mutatja. ( J a n k o v i c s , 1 9 9 1) h o g y a heraldikában is m e g j e l e n i k (1. ábra). Arany hársfalevelek d í szítik a Luxemburg Zsigmond - német ró m a i császár és m a g y a r király - fekete sastollas sisakdíszét. A reneszánsz nö vényszimbolikájában a kora k ö z é p k o r p a radicsomi almafáját és a keresztfát a sze relem fája váltja fel, amely a francia truba dúrok é n e k é b e n a rózsafa, a n é m e t lovagok Minne-dalaiban pedig a hársfa. Példa erre az alábbi illusztráció (2. ábra) és Johann von V o g e l w e i d e k ö l t e m é n y e : a
A hár s s z i m b ó l u m
t
o
s
s z e r e p
Györgytől származik, aki zborói birtokáról írt levelet így keltezte: „Dátum sub centum tiliis" - „Kelt a száz hárs alatt".
A „hárs" nyelvészeti szerepe A szláv lipa = hárs szó eredete a görög m í t o s z o k továbbélését mutatja. A mediter r á n h e g y v i d é k és t e n g e r m e l l é k m é z e l ő hanganövényét, az Erica arborea-t a méhistennŐ A p h r o d i t é n e k szentelték. A nyári napforduló, j ú n i u s 2 1 . egybeesik a méhek kirajzásának idejével. Közép-Európában az erikafa szerepét a szláv szerelemistennő Kraszopani - fája, a hárs töltötte be. amely nek egyik legfontosabb ajándéka a m é z . A z a k á c k ö z é p - e u r ó p a i m e g j e l e n é s e előtt a hársak virágzásuk idején, júniusban, a nap forduló körüli időben a legfontosabb mén legelők voltak. Ezzel hozható összefüggés be, h o g y a délszlávok a június hónapot a hársról nevezték el (lipa = hárs, lipanj = június).
„A hársfaágak csendes árnyán, ahol kettőnknek ágya volt, ott láthatjátok a gyeppárnán, hogy fit és virág meghajolt." Babits Mihály fordítása S z á m o s fát, főleg hársfát k a p c s o l t a néphit a m a g y a r történelem nagy alakjai hoz, M á t y á s királyhoz, Zrínyihez, R á k ó czihoz. Bél Mátyás több nevezetes fát e m lít, a m e l y e k alatt a m o n d á k szerint Mátyás király szívesen időzött. B é l feljegyzéseiből ismerjük a m á d i hárs mondáját. A csalló közi M á d ( m a Szlovákia) község határában álló öreg hársfa árnyékában gyakran pihent m e g utazásai során Hollós M á t y á s . A ki rály és kíséretének m e g v e n d é g e l é s e sokba került a falu népének, ezért kipusztították a fát, remélve, hogy ezután az uralkodó is elmarad. A m i k o r Mátyás ismét a vidéken j á r t és kedves hársfájának csak a hűlt h e lyét találta, haragjában törvénybe foglaltat ta, hogy a királylátás tiszteletére méltatlan ná lett m á d i a k és ivadékaik soha s e m m i lyen kitüntetésben n e m részesülhetnek. A M á t y á s emlékfák közül m é g m a is é l a baj m ó c i hárs, és a H o m o k k o m á r o m melletti Z s i g á i d o n álló „Zrínyi hársat" nyolcszáz évesre becsülik (mindkettő a m a i Szlovákia területén található). A néphit a történelmi személyekhez k ö t ő d ő emlékfákat é v s z á z a d o k múltán gyak ran időben közelebbi, é l ő alakokhoz köti. így örökölte M á t y á s fáinak jó részét a hár sakat különös becsben tartó Rákóczi feje delem. A hársak iránti tisztelete I. Rákóczi
2. á b r a A néme t l o v a g o k szerelemiája : a hársf a ( J a n k o v i c s , 1 9 9 1)
A z Ősi e r e d e t ű m a g y a r n ö v é n y n e v e k közül a finnugor korból származik a hársfa. A z 1400 körüli időkre datált Schlágli szó j e g y z é k a hársat „has fa"-ként említi. A hársfa eredeti alakja a „has", „hás" a hámló kéreg faháncs jelentésére utal - olvashatjuk
Szabó Attila, Melius Péter 1578-ban Ko lozsvárott megjelent Herbáriumához írt ta n u l m á n y á b a n . A k ö n n y e n feslő hársfaháncs hasznosításához k ö t ő d n e k a szólá sok: „addig hántsd a hársfát, amíg feslik" - m i n d e n t idejében kell elvégezni; „feslik a hárs", „jól h á m l i k a hársa" - j ó l megy neki a m u n k a ; „hársat hántok a hátából" ellátom a baját. A terebélyes méreteket elérő, árnyat adó hrásfa a virágából főzött tea, a hársméz, va l a m i n t a fatestből készült orvosi szén gyógyhatása és a hársfaháncs sokrétű fel használása révén különleges szerepet tölt be a népéletben. Ennek bizonysága, hogy gyakran előfordul a helynevekben: „Hárs alja", „ H á r s h e g y " , „Hásságy", „ S o m o g y hárságy", „Zalaháshágy".
Konkolyné dr. Gyúró Éva
M A V F A V E D Kft.
1132 Budapest, Visegrádi u. 9. Levélcím: 1178 Budapest, Pf: 12. Telefon: 111-1633 O Fax:269-2504 Telex: 222-498 TERMÉSZETESEN TELÍTETT FABOL!
A faanyag hosszú élettartamát a nagyüzemi mélyimpregnálási technológia biztosítja. ZAJVÉDŐ FALAK (ÉMI-minősítéssel) KERTBERENDEZÉSEK, KERTÉPÍTÉSI FAANYAG FAANYAGVÉDŐ SZEREK ÉPÍTŐIPARI FAÁRU (telített és natúr) A telítet t faanyagbó l készült terméke k és a házilag i s alkalmazható faanyagvédő szere k -TETOL F B és TETOL RK B megvásárolhatók a MÁVFAVÉD Kft . kereskedelmi telepén . 1047 Budapest , Szilágyi u . 13. Tel./fax: 169-4906 .
Erdészeti Lapok, CXXXIt. évf. 4. szám (1997. április)
117
