Adatbázis és térinformatikai rendszer kezelési ismeretek ingyenesen használható szoftverkörnyezetben

Adatbázis és térinformatikai rendszer kezelési ismeretek ingyenesen használható szoftverkörnyezetben

Készítette: Beltamo Kft. A munkacsoportban résztvevő szakértők: Kohán Balázs Mészáros János

2016

1

Tartalomjegyzék QGIS-ben is megnyitható ingyenesen adatok letöltéséről és használatáról..................................... 3 CARPATCLIM ............................................................................................................................ 3 CORINE felszínborítás ................................................................................................................ 8 Domborzati adatok ..................................................................................................................... 10 QGIS .............................................................................................................................................. 13 Röviden a programról ................................................................................................................ 13 Telepítés ..................................................................................................................................... 15 QGIS a gyakorlatban...................................................................................................................... 32 Felhasználói felület .................................................................................................................... 32 Mintapélda összeállítása ............................................................................................................ 37 Adatok importja ......................................................................................................................... 37 Műveletek vektoros rétegekkel .................................................................................................. 51 Térbeli műveletek .................................................................................................................. 51 Raszteres réteg tulajdonságai ..................................................................................................... 72 Elemzési lehetőségek ................................................................................................................. 73 Processing toolbox ................................................................................................................. 74 Eredmények publikálása ............................................................................................................ 85 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................ 95

2

QGIS-ben is megnyitható ingyenesen adatok letöltéséről és használatáról CARPATCLIM Az egyes időjárási tényezők változásának vizsgálatához meteorológiai adatsorokra van szükség. Az egyik legfőbb problémát az jelenti, hogy az adott településen vagy közvetlen szomszédságában nem működik meteorológiai állomás. Ahhoz, hogy a vizsgált település területe mellé releváns meteorológiai idősorokat rendeljünk, alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyszerűbb módszer az, hogy az adott településhez legközelebb működő meteorológiai állomás mérési idősorát használjuk fel. Ez a módszer semmilyen módon nem veszi figyelembe az adott paraméter térbeli sajátosságait, könnyen előfordulhat, hogy például anizotrópia miatt a legközelebbi állomás értéke kevésbé releváns, mint egy valamivel távolabbié. A másik, ennél sokkal pontosabb eredményre vezető módszer, ha elvégezzük a meteorológiai adatok térbeli interpolációját, és a becslés eredményét használjuk a kérdéses pontokban. Napjainkban a korszerű térinformatikai programok nagy részében már elérhetők azok az interpolációs eljárások, amelyekkel – ha az alapadatok rendelkezésünkre állnak – az első módszernél jobb kiindulási alapot állíthatunk elő. Azonban a matematikai szempontból korrekt determinisztikus vagy sztochasztikus eljárások nem képesek a hosszú adatsorokból kinyerhető éghajlati információk figyelembevételére, így meteorológiai szempontból nem tekinthetők optimálisnak (Szentimrey & Bihari 2006a). Ezért az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a meteorológiai elemek földfelszíni értékeinek interpolációjára kifejlesztették az úgynevezett MISH-rendszert (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis) (Szentimrey & Bihari 2006b, 2007). A program és a hozzá tartozó dokumentáció az OMSZ oldaláról szabadon letölthető, így az alapadatok birtokában az interpolációt bárki el tudja végezni. Az alapadatokhoz való hozzájutás azonban kutatási célra is nagyon drága, ezért az elemzésekhez a CARPATCLIM-projekt keretében (Szalai S et al. 2012), az 1961-2010 közötti időszakra előállított 0,1 fokos térbeli felbontású rácsponti adatbázist használtuk. A projekt célja a Kárpát-régió – országhatárokon átívelő, homogenizált klímaadatok alapján interpolált – digitális klímaatlaszának létrehozása volt, amelyet nagy felbontású klímaadatokat igénylő kutatásoknál bárki szabadon használhat. Az Európai Unió támogatásával megvalósult projekt három fő részre osztható. Első lépcsőben adatmentéssel, és a Szentimrey-féle MASH-módszer (Szentimrey 2011) használatával (minőségellenőrzés, adathiányok kitöltése, homogenizálás) homogén és térben reprezentatív 3

idősorokat állítottak elő. Második lépésben a kárpáti országok adatharmonizációja történt meg, valamint a már említett Szentimrey–Bihari által kifejlesztett MISH-módszer (Szentimrey & Bihari 2006b, 2007) segítségével az adatbázisok interpolációja. Végül az előállt rácsponti adatbázisok és metaadatok publikálásának biztosítása érdekében egy térinformatikai alapú weboldalt hoztak létre (www.carpatclim-eu.org). A weboldalról szöveges formátumban, illetve a megfelelő beállítások után, térinformatikai programok segítségével értelmezhető *.asc formátumban tölthetők le az adatok az 1961-2010-ig tartó 50 éves időszakra. A települések geometriai középpontjának felhasználásával egyszerűen kinyerhető az egyes települések jellemzésére alkalmas idősor. Az eredményül kapott adatbázisban

a

kiválasztott

időjárási

paraméter

értékeit

kapjuk

meg

a

kiválasztott

időintervallumra. A CARPATCLIM-adatbázisból napi, havi és éves átlagok kérdezhetők le. Az ingyenes adatbázis hátránya, hogy a projekt csak a Kárpát-régió területére terjedt ki, ezért nyugati határát a 18-as hosszúsági körnél húzták meg. Ennek következtében NyugatMagyarországon fekvő 435 településről sajnos nincs adat (1. ábra). Ezeken a területeken vagy a legközelebbi elérhető adatot érdemes használni, vagy az OMSZ-től adatokat vásárolni a legközelebbi mérőállomás adatsorából.

1. ábra: A CARPATCLIM adatbázis elérhetősége Magyarországon

4

Az adatok letöltéséhez látogassunk el a http://www.carpatclim-eu.org oldalra. Ahogy korábban említettük a letöltésre két lehetőség kínálkozik. Az első, hogy a „Dovnload” menüpontra kattintva szöveges formátumban letöltjük az adatbázist. Ebben az esetben a szerzői jogi nyilatkozat elfogadása után meg kell adnunk azt időjárási paramétert, amire adatot szeretnénk kapni (pl. középhőmérséklet, csapadék, párolgás stb.), aztán meg kell adni a letöltő kereszt- és vezetéknevét, a szervezet nevét, ahol dolgozik és az e-mail címét. Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy beírjuk a legenerált ellenőrző kódot a „Verify Code” mezőbe és rákattintunk a „Submit” gombra (2. ábra).

2. ábra: Szöveges állomány letöltése a CARPATCLIM oldaláról

A letölthető állomány tömörített *.zip formátumban áll rendelkezésünkre. A neve CARPATGRID_.zip. A letöltés után az állományt ki kell tömöríteni. A

5

kitömörítés után 8 állományt kapunk. A *.pdf kiterjesztésű állományok tartalmazzák a letöltött adatbázisok metaadatait. A „_D” végződésű állományok a napi, az „_M” végződésű álományok a havi,

az

„_Y”

végződésű

állományok

pedig

az

éves

átlagokra

vonatkoznak.

A

PredtandfilaGrid.dat nevű állomány a cellák koordinátáit tartalmazza. Az „index” mezőben a cella azonosítója található, a „lon” mező a hosszúsági a „lat” mező a szélességi koordinátákat tartalmazza WGS84 koordinátarendszerben. A „country” nevű mező az ország azonosítóját tartalmazza (az 1-es Magyarország), az „altitude” mező pedig a tengerszint feletti magasságot. A meteorológiai adatokat a *.ser kiterjesztésű állományok tartalmazzák. Ezek szóközzel tagolt szöveges állományok, amelyeket könnyedén meg tudunk nyitni például Microsoft Excel használatával is (2003-as nál újabb). A havi átlagokat tartalmazó állomány így néz ki (3. ábra):

3. ábra: A *.ser kiterjesztésű állomány Excelben megnyitva

Az „A” oszlop az éveket, a „B” oszlop pedig a hónapokat tartalmazza A „C” oszloptól a „HRU” oszlopig pedig a PredtandfilaGrid.dat állományban megtalálható indexeket, amelyek segítségével a koordináták azonosíthatók. Vegyünk egy példát. Vizsgálni szeretném Nagykovácsi település területére hulló csapadék havi átlagos mennyiségének változását 1961-2010 között, az adatokat pedig diagram segítségével szeretnénk ábrázolni. Ehhez le kell tölteni a csapadékadatokat (precipitation). A letöltött állományokból a CARPATGRID_PREC_M.ser nevű fájlra lesz szükségünk. A fájlt szóközzel tagolt szöveges állományként megnyitva az egész Kárpát-régió csapadékadatait tartalmazza. Ebből nekünk ki kell válogatni azokat, amelyek Nagykovácsi középpontjára vonatkoznak. Ehhez pl. GoogleEarth vagy GoogleMap segítségével kérdezzük le a település központjának koordinátáit. A polgármesteri hivatal koordinátái pl. 47.576022° É, és 18.884411° K. Ehhez a ponthoz legközelebb eső cella középpontjának koordinátái: 47.60° É, és 18.9° K. Ezután a koordináták alapján a PredtandfilaGrid.dat fájlból ki kell keresni a hozzá tartozó indexet, ami esetünkben 2444 lesz. Másoljuk ki az éveket és hónapokat tartalmazó „A” és „B” oszlopot,

6

valamint a 2444-es indexet tartalmazó oszlopot. A diagram készítéséhez érdemes egy dátum típusú mezőt definiálni, amit feltöltünk dátumértékekkel 1961 januártól 2010 decemberig bezárólag. Az így kapott adatokból készítsük el a diagramot (4. ábra).

4. ábra: CARPATCLIM csapadékdiagramm Nagykovácsi példáján

A letöltött szöveges állományból akkor érdemes kiindulni, ha egy adott pontra szeretnénk adatokat kinyerni és ezt például diagramok készítéséhez használni. Amennyiben nagyobb területre, akár az egész Magyarországra vagy a Kárpát-régióra szeretnénk adatokat, például térképeket készíteni, akkor sokkal egyszerűbb a másik letöltési módot választani és közvetlenül térinformatikai programok által is ismert *asc kiterjesztésű (ASCII grid) fájlként letölteni. Ehhez látogassunk el a http://www.carpatclim-eu.org/pages/atlas oldalra. Az itt megjelenő térképeket akár közvetlenül is használhatjuk, ha képernyőmentést készítünk, de sokkal jobb megoldás, ha az alapadatokat letöltve a térképeket mi magunk készítjük el. A letöltéshez a bal oldalon található panelt kell megfelelő módon beállítani. • • • • • • • • • •

Variable: a választható időjárási paraméterek (hőmérséklet, csapadék, stb.) Type: az átlag típusa (napi, havi, éves) Day: kezdő dátum nap paramétere Month: kezdő dátum hónap paramétere Start Year: kezdő dátum év paramétere End Year: utolsó dátum (csak év, a többi paraméter a kezdő dátumhoz igazodik) Country: ország (a Kárpát-régió országaira lehet szűrni) Grid Style: ábrázolás típusa (letöltésnél nem számít) ALT MIN [m]: minimum tengerszint feletti magasság (letöltésnél nem számít) ALT MAX [m]: maximum tengerszint feletti magasság (letöltésnél nem számít) 7

• • • •

LON MIN [°]: minimum földrajzi hosszúság (letöltésnél nem számít) LON MAX [°]: maximum földrajzi hosszúság (letöltésnél nem számít) LAT MIN [°]: minimum földrajzi szélesség (letöltésnél nem számít) LON MAX [°]: maximum földrajzi szélesség (letöltésnél nem számít) Gyakorlatilag elegendő a szükséges időjárási paramétert és az átlag típusát kiválasztani (5. ábra).

5. ábra: Grid állomány letöltése a CARPATCLIM oldaláról

A „Download data” gombra kattintva feljön egy felugró ablak, ahol el kell fogadni a felhasználási feltételek és utána le is lehet tölteni. A letölthető állomány szintén tömörített és öt fájlt tartalmaz. Az *.asc állományt a hozzá tartozó *.prj kiterjesztésű fájllal, ami a vetületi információkat tartalmazza. Ezen kívül ebben az esetben is kapunk egy *.pdf kiterjesztésű fájlt, amiben a metaadatok olvashatók, egy *.txt fáj a felhasználási feltételekkel és egy *.jpg, ami egy átnézeti térképet mutat. A letöltött *asc állomány QGIS-ben megnyitható és tetszőleges színben megjeleníthető.

CORINE felszínborítás Egy település környezeti állapotának értékeléséhez elengedhetetlen a felszínborítás változásának vizsgálata. A CORINE (Coordination of Information on the Environment) az egységesedő Európa környezeti információs rendszere, amelynek adatai bárki számára ingyenesen hozzáférhetők. A CORINE felszínborítás (CLC) adatbázis az 1990-es, a 2000-es, a 2006-os és a 2012-es referencia évekre vonatkozóan áll rendelkezésre. Az állapot rétegek mellett az idősor változás adatbázisokat is tartalmaz, amely a felszínborításban és földhasználatban 8

bekövetkezett változásokat foglalja magába. Az állapot adatbázisok legkisebb ábrázolt foltmérete (Minimum Mapping Unit, MMU) 25 ha, míg a változás adatbázisoknál ez az érték 5 ha. A 44 felszínborítási és földhasználati kategóriát tartalmazó vektoros adatbázisok nagy felbontású űrfelvételek vizuális interpretációjával készültek, nemzeti in-situ adatok és ortofotók felhasználásával (www.fomi.hu). A témával kapcsolatban számos publikáció érhető el az interneten (pl. Mari 2010). Az adatok megfelelő felhasználása érdekében érdemes a szakirodalomban elmélyedni, hogy tisztába legyünk az adatbázis alapján elkészíthető elemzések lehetőségeivel és korlátaival. A letöltéshez először regisztrálni kell a http://land.copernicus.eu/@@register oldalon. Az adatok több formátumban a http://land.copernicus.eu/pan-european/corine-land-cover/clc-2012 oldalról tölthetők le a „Download”

fül alatt. A letöltő felület táblázatos formában tartalmazza a

különböző lehetőségeket (6. ábra).

6. ábra: A CORIN adatbázis letöltőfelülete

Az állapot rétegek esetében a „Name” oszlopban Corine Land Cover szerepel, míg a változás adatbázisoknál Change Layer található. A „Year” oszlopban a referencia évek (1990, 2000, 2006, 2012) vagy a változások bázisévei szerepelnek. A „Type” oszlopban jelölik, hogy az illető állomány vektoros vagy raszteres formátumú. Vektoros formában ESRI Geodatabase illetve SQLite formátumban érhető el, míg raszteres formátumban GeoTiff-ként tölthető le, ezt az információt a „Format” oszlop tartalmazza. A „Size” oszlopban az illető állomány mérete szerepel, az utolsó oszlopban pedig egy kis nyíl található, amelyre kattintva az állomány letölthetővé válik. 9

Az állományok itt is tömörített formában érhetők el. Az ESRI File GeoDatabase típusú állomány letöltése esetén a tömörített mappában találjuk a vektorokat és a hozzájuk tartozó leíró adatokat tartalmazó geoadatbázist és egy „Legend„ nevű könyvtárat, amely több program számára használható stílusfájlokat tartalmaz. A térinformatikai állományok mellett találunk egy *.pdf fájlt, amely az egyes országok lefedettségéről ad információt, valamint más metaadatokat, változás információkat tartalmazó szöveges állományokat. A térinformatikai állományok mindegyike megnyitható és használható QGIS-ben.

Domborzati adatok A klímaváltozás miatt kialakuló időjárási szélsőségek, elsősorban az extrém csapadékesemények hatására történő változásokra való felkészüléshez nagyon fontos a domborzati viszonyok minél pontosabb ismerete. Az erózióérzékenység, vagy a belvízi, árvízi elöntések kockázatának értékeléséhez elengedhetetlen bemenő adat a minél pontosabb digitális terepmodell (DTM). Magyarország területére számos modell érhető el. Van ingyenes és fizetős változat is. Az elemzések nagy részéhez elegendő valamelyik ingyenes adatbázis, de egy elöntés szimulációhoz, ahol néhány centiméter is számít, még a fizetős adatbázisok pontossága sem elegendő. Ilyen esetekben érdemes a településről, településrészről saját, nagy felbontású felmérést készíteni. A terepmodellek készítésének módszertanával, az adatbázisok elérhetőségével, felhasználási lehetőségével kapcsolatban számos publikáció jelent meg az elmúlt évek során. Ahogyan más ingyenes adatbázisok esetében, itt is érdemes elmélyedni a szakirodalomban, hogy mit és mire lehet használni. A modellekkel kapcsolatos legalapvetőbb információk elsajátításához érdemes elolvasni Telbisz Tamás és szerzőtársai munkáját (Telbisz et al. 2013), amely a http://tef.elte.hu/phocadownload/TelbiszSzekelyTimar_DigitalisTerepmodellek.pdf címen érhető el. A domborzati térképek és a kis felbontású domborzati elemzések készítéséhez leggyakrabban használt adatbázis az SRTM (ShuttleRadar Topography Mission), amelyet az amerikai NASA (National Aeronautic and Space Administration) készített radar-interferometriás méréssel. A mért adatokat a szükséges előfeldolgozások után ingyenesen elérhetővé tették a NASA honlapján, de más oldalakról is letölthető. Az adatbázis Magyarország területére is elérhető 3” (kb. 90 m-es) illetve 1” (kb 30 m-es) felbontásban.

10

Az adatok letöltése az Amerikai Földtani Szolgálat (United States Geological Survey) által működtetett http://earthexplorer.usgs.gov oldalon keresztül érhető el a legegyszerűbben. Ezzel a térképes keresővel nem csak domborzati adatokat, hanem például űrfelvételeket is le tudunk tölteni. A letöltéshez először regisztrálni kell a https://ers.cr.usgs.gov/register oldalon. A regisztrációhoz szokatlanul sok kérdésre kell válaszolni, de így is néhány perc alatt elkészül a fiókunk. A térképes keresőoldal nagyon felhasználóbarát, rengeteg beállítási lehetőség van, mégis jól átlátható a szerkezete (7. ábra).

7. ábra: Az Earth Explorer letöltőfelülete

Az „Enter Search Criteria” résznél tudjuk megadni a keresési kritériumokat. Itt lehet leszűkíteni a területet, illetve az időintervallumot. A mintaterületünk (pl. egy település) koordinátáit több módon is meg lehet adni. Az „Adress/Place” fül alatt rá tudunk keresni akár egy címre is és a Show gomb megnyomásával a keresési eredményt meg is tudjuk tekinteni és térképre tudjuk rakni. Mivel a mintaterületek általában nem pontszerűek, hanem kiterjedésük van, mindenképpen érdemes úgy keresni, hogy az eredményül kapott állományok biztosan lefedjék a mintaterületünket. Ehhez több eszköz is a rendelkezésünkre áll a második doboz fülei közt válogatva. Az első, a „Coordinates” eszköz használatával sarokpontokat tudunk letenni, így könnyedén megrajzolhatjuk a mintaterület (pl. település) befoglaló poligonját. Lehetőségünk van shape fájl vagy kml feltöltésére is, ha rendelkezünk ilyen állományokkal. Azonban a vektor csak egy poligont tartalmazhat maximum 30 törésponttal, így nem biztos, hogy érdemes plusz munkát fektetni bele. Maradjunk tehát az első lehetőségnél, adjuk meg a mintaterület sarokpontjait (8. ábra). 11

8. ábra: Mintaterület körülhatárolása az Earth Explorer-ben

A folytatáshoz mennyünk át az első doboz második fülén található „Data Sets” lehetőségre. Itt lehet kiválasztani azt, hogy milyen típusú adatokat szeretnénk letölteni a kiválasztott mintaterületre. Egy fastruktúrából kell kiválasztani és bepipálni azokat az adatforrásokat, amelyekben keresni szeretnénk. Az SRTM adatokat a Digital Elevation/SRTM alatt találjuk. Itt válasszuk a legjobb felbontású „SRTM 1 Arc-Second Global” lehetőséget (9. ábra)

9. ábra: SRTM kiválasztása az Earth Explorer-ben

12

Ezután nincs más dolgunk, mint a Results fülre kattintani. A „Data Set” felirat alatt láthatók a keresési eredmények (10. ábra). Amennyiben a területet egy termék lefedi, akkor természetesen csak egy találat lesz. Az eredményeket a térképen is meg tudjuk tekinteni, illetve a hozzájuk tartozó metaadatokat is meg tudjuk nézni. A találatok mellett van egy rövid leírás illetve egy ikonsor. Az ikonsoron található első (lábnyom) ikon megmutatja a térképen, hogy a letölthető állomány pontosan mely területet fedi le. A második ikon segítségével egy képet is láthatunk róla (domborzatmodell esetén egy szürkeárnyalatos átmenettel ábrázolt kép). A negyedik ikonnal a metaadatokhoz férhetünk hozzá, az ötödikkel pedig elindíthatjuk a letöltést.

10. ábra: Az SRTM adatbázis letöltése Earth Explorerben

Az adatokat három féle formátumban tudjuk letölteni: BIL, DTED, GeoTIFF. Mindhárom megnyitható és használható QGIS-ben. Az adatbázist használhatjuk közvetlenül a domborzat ábrázolására, de különböző paramétereket (pl. lejtőszög, kitettség stb.) is levezethetünk belőle.

QGIS A következő fejezetben röviden áttekintjük a QGIS történetét és funkcionalitását, illetve megadjuk több operációs rendszerre a telepítés lehetséges módszereit.

Röviden a programról

13

A QGIS az egyik legnépszerűbb nyílt forráskódú térinformatikai program, népszerűségét az ingyenes hozzáférés mellett az egyszerű kezelhetőség, széles eszközválaszték és a gyors, felhasználók kéréseit előtérbe helyező fejlesztés indokolja. Fejlesztése még 2002-ben kezdődött, majd az első teljesen publikussá tett verzió 2004-ben jelent meg. Jelenleg, 2016 májusában a 2.14.2 Essen verzió a legfrissebb, azonban nemsokára várható az új verzió megjelenése. A QGIS fejlesztését és az elérhető verziókat az elmúlt egy évben szétválasztották, érdemes ezekkel és a fejlesztés menetével tisztábban lenni, így adott esetben el tudja az ember dönteni melyik változatot érdemes telepítenie és használnia. QGIS változatok: Legfrissebb változat (jelenleg 2.14.2): ahogy a neve is mutatja a mindenkori legújabb és legnaprakészebb változat, általában a legtöbb új fejlesztést is ez tartalmazza. Ennél a változatnál a forráskód változtatása, új eszközök bevezetése egy kezdeti három hónapos fejlesztési időszakkal kezdődik. Ennek verziószáma mindig páratlan szám, azaz a jelenlegi legújabb verziót megelőzte egy 2.13-as változat, amit alapvetően csak a fejlesztőknek tesznek elérhetővé és sokszor még megbízhatatlan a működése. A három hónap leteltével kezdetét veszi az egy hónapos tesztidőszak, mely sikeres végeztével a változat megkapja végleges publikus verziószámát (2.14) és mindenki számára elérhetővé teszik, majd erre épülve létrejön az új fejlesztői verzió (2.15) és a folyamat kezdődik előlről. Mint a leírásból is látszik, ez a változat csak részben kiforrott, a publikussá tételt követően is előfordulhatnak benne kisebb-nagyobb hibák, melyek egy részét (általában a kritikusabbakat) folyamatosan javítják, létrehozva alverziókat (pl. a jelenlegi 2.14.2 is alverzió az időközben feltárt hibák javítása miatt). Alapvetően azoknak ajánljuk ezt a változatot, akik minél előbb hozzá akarnak férni egy új eszközhöz vagy fejlesztéshez még akár azon az áron is, hogy bizonyos (általában csekély) részei a szoftvernek nem működnek. Hosszú távon támogatott változat (jelenleg 2.8.9): egy korábbi, kiválasztott verzió folyamatosan, akár több éven keresztül is javított, támogatott változata. Alapvetően nem tartalmazza a legfrissebb változtatásokat, inkább egy meglévő stabil verzió, kevesebb hibával mint a legfrissebb változat. A szoftver honlapjának ajánlásával egybecsengve, azoknak tanácsoljuk ezt a verziót, akik üzleti vagy ahhoz hasonló környezetben készülnek alkalmazni a QGIS-t, így fontos számukra a stabil, folyamatos működés.

14

Fejlesztői változat: Felhasználók számára is elérhető, azonban kizárólagosan csak a fejlesztések során használt változat, páratlan verziószámmal és -dev utótaggal jelölve. Csak teszteléshez érdemes használni, mindennapos munkára teljesen alkalmatlan.

Telepítés Jelenleg a QGIS az alábbi operációs rendszereken elérhető, telepíthető: ● Windows ● Mac OS X ● Linux különböző disztribúciói ● FreeBSD ● Android A fenti lehetőségek közül ebben a jegyzetben a Windows platformra történő telepítést fogjuk részletesen bemutatni, a többihez segédlet elérhető a QGIS hivatalos honlapján a megfelelő rész alatt: http://www.qgis.org/hu/site/forusers/download.html. Telepítés Windows operációs rendszeren: Két lehetőségünk van, az egyszerűbb és a legtöbb felhasználó számára ismerős módszer az ún. Standalone installer (Önálló telepítő) használata, míg a másik a haladó felhasználóknak szánt OSGeo4W network installer (hálózati telepítő) segítségével vérehajtott telepítés. Mindkét módszernek van 32 és 64 bites verzióra szánt megfelelője. Mindkét megoldásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai: a Standalone installer kezelése jóval könnyebb (mindössze pár kattintást igényel), azonban bizonyos részeket (többségében Python függvénykönyvtárakat) nem telepít a gépünkre, melyek hiánya utólag problémákat okozhat, pl. valamely eszközt nem tudjuk megfelelően használni később a QGIS-ben. Az OSGeo4W hálózati telepítő hátránya, hogy több tapasztalatot igényel, valamivel bonyolultabb a kezelése és internet kapcsolatra van szükség a használata során, azonban a korábban említett hiányzó Python függvény könyvtárakat és egyéb függőségeket könnyebben lehet kezelni vele. Nézzük meg, hogyan lehet a legfrissebb verzió 64 bites változatát telepíteni segítségükkel (a két módszer egymástól független, így csak az egyiket kell lefuttatni, hogy a QGIS települjön a gépünkre - vállalkozó kedvűek kipróbálhatják az OSGeo4W segítségével történő telepítést)!

15

Telepítéés menete Standalone S i installer seggítségével: Tetszőleges böngéészőt hasznáálva nyissukk meg a QG GIS webolddalát, majd navigáljun nk a letöltéssi oldalra (11. ábra): http://www w.qgis.org/huu/site/foruseers/downloaad.html:

11. ábrra: QGIS letö öltési oldal I

Q önállóó telepítő 2.14 verzió (6 64 bit) sort és a felirattra kattintvaa mentsük lee Keressüük meg a QGIS gépünkrre a letöltenndő állománnyt, majd taallózzuk és indítsuk ell (Windowss 7, 8 és 10 0 verziókbann szükségg lehet Adm minisztrátorri jóváhagyyásra, amen nnyiben ilyeennel a bejelentkezett felhasználóó nem renndelkezik, keresse k fel a rendszergaazdát) (12. ábra): á

16

12. ábra: Sttandalone insstaller első lép pése

Kezdőkképernyőn továbbléphe t etünk a Neext gombbaal, majd a következő ablakban az I Agreee gombbaal elfogadhaatjuk a licennsz feltételeeket (érdem mes előtte átoolvasni a taartalmát, ugy yanis a nyíllt forrású szoftverekk esetén iss lehetnek feltételek a használaattal vagy szoftver teerjesztéséveel kapcsollatban) (13. ábra):

17

13. ábra: Stan ndalone installer második lépése

Harmaddik lépésbenn megadhatjjuk a telepíttés helyét, alapesetben a n a C:\Prograam Files\QG GIS aktuális verziójáának neve mappába m kerrülnek a telepített állom mányok, maajd kattintsuunk a Next gombra g (144. ábra): Itt fontoos kitérni arra, a hogy mind m a Stanndalone, min nd az OSG Geo4W teleppítő esetén kerülendő a szóköztt és specciális maggyar karakktereket (jeellemzően a hosszúú és rövid ékezetes magánhhangzóket, pl. á,é,í,ö--ő, ü-ű éss így továb bb) tartalm mazó mapppák és állo ománynevekk használlata.

18

144. ábra: Stand dalone installler harmadik k lépése

Ezt kövvető lépésbeen a telepíthhető kompoonenseket választhatjuk v k ki: maga a program a QGIS soor jóváhaggyásával (aalapesetben kiválasztottt) és háro om minta adatsort, a am melyeket gyakorláshoz g z használlhatunk fel (ettől mostt eltekintünkk a példábaan), majd lépjünk továább az Install gombbaal (15. ábrra):

19

15. ábra: Stan ndalone installler negyedik k lépése

A telepíítés lefutásáával, a Finissh gombra kattintva k fejezzük be a műveletet ((16. ábra):

16. ábra: Sttandalone installer záró léépése

20

Telepítéés menete OSGeo4W O network instaaller segítséégével: Tetszőleges böngéészőt hasznáálva nyissukk meg a QG GIS webolddalát, majd navigáljun nk a letöltéssi oldalra és keressükk meg a Halladó felhaszználóknak feeliratú sort (17. ( ábra): http://w www.qgis.oorg/hu/site/fo forusers/dow wnload.htmll:

17. ábrra: QGIS letö öltési oldal II

W hálózati teelepítő (64 bit) sort és é a feliratrra kattintva mentsük lee Keressüük meg az OSGeo4W gépünkrre a letölteendő állomáányt. Ennéll a változattnál érdemees erre egyy új mappátt létrehoznii, mivel a telepítés során s továbbbi állománnyok is letö öltődnek, íggy biztosíthható azok reendszerezettt tárolásaa. Ezután talllózzuk ki és é indítsuk el e a letöltöttt, pár kilobyyte-os állom mányt (Wind dows 7, 8 és 10 verzziókban szükkség lehet Adminisztrá A átori jóváhaagyásra, am mennyiben illyennel a beejelentkezettt

21

felhasznnáló nem rendelkezikk, keresse fel a rend dszergazdát)). Kezdőkéépernyőn válasszuk azz Advancced Install opciót, o majdd lépjünk a következő k lépésre a Toovább gombbbal (18. ábrra):

18. ábra: OSGeo4W O tellepítő első lép pése

gyen interneet Első tellepítés esetéén válasszuuk az Installl from Interrnet lehetősséget (minddenképp leg kapcsollatunk), majjd Tovább gombbal g léppjünk a következő ponttra (19. ábraa):

22

1 ábra: OSG 19. Geo4W telepítő második lépése l

Harmaddik lépésbeen megadhaatjuk a teleepítés helyéét, alapesettben a C:\O OSGeo4W6 64 (64 bites verzió esetén) e mapppába kerülnek a telepített állomáányok. Bal oldalon o eldöönthetjük, hogy h melyikk felhasznnáló férhet hozzá a prrogramhoz (minden feelhasználó - ajánlott - vagy csak az éppen a telepítést végző), illetve kérj rjük-e paranncsikonok létrehozását l t az Asztallra illetve a Windows szokásoos Start mennüjébe (20. ábra): Itt fontoos kitérni arra, a hogy mind m a Stanndalone, min nd az OSG Geo4W teleppítő esetén kerülendő a szóköztt és specciális maggyar karakktereket (jeellemzően a hosszúú és rövid ékezetes magánhhangzóket, pl. á,é,í,ö--ő, ü-ű éss így továb bb) tartalm mazó mapppák és állo ománynevekk használlata.

23

2 ábra: OSG 20. Geo4W telepíítő harmadik lépése

Ezt kövvető lépésbben megadhhatjuk a tellepítő csom magok letölltésének heelyét (alapesetben az a mappa, ahova letöltöttük első lépésben az a OSGeo4W W telepítő programot) p és milyen nevet n adunkk a Start menüben m a programnakk, hogy későőbb megtalááljuk (21. ábbra):

24

2 ábra: OSG 21. Geo4W telepíítő negyedik lépése

Következő lépésben megadhhatjuk internnet kapcsolatunk típuusát (Directt connection n az esetekk T gom mbbal lépjüünk előre (22 2. ábra): 99%-baan), majd a Tovább

25

22. ábra: OS SGeo4W telep pítő ötödik léépése

Válasszzuk ki a teleepítő csomaagok forrássát jelentő szervert s (az egyetlen fo forrást jelöljjük ki, majdd Továbbb gomb) (23. ábra):

26

23. ábra: OS SGeo4W telep pítő hatodik lépése

A Selecct packagess lépésnél érrkezünk el lényegében n ahhoz a léépéshez, ahol megadhaatjuk melyikk program mot, függvény könyvtáárat és egyébb komponen nseket szereetnénk teleppíteni (24. áb bra):

27

25. ábra: OS SGeo4W telep pítő hetedik léépése

A legeggyszerűbb ennél e a lépéésnél, ha a Desktop so or előtti + jeelet kinyitvva, a megjellenő listábóól kiválaszztjuk az aláábbi elemekket a New oszlop o alattii megfelelőő sorra kattiintva, lecserrélve a Skipp feliratott a szoftveer legfrisseebb verziósszámára. Az A optimális későbbi munkáhozz az alábbbi sorokat//Package-keet mindenkéépp válasszzuk ki: grasss, grass6, qggis, saga (266. ábra) Majd léépjünk továbbb a szokásos gombball.

28

2 ábra: OSG 26. Geo4W telepíítő nyolcadik lépése

Ezt kövvető ablakbaan figyelmeeztet minkett a telepítő, hogy a listában szerepplő elemekrre is szükségg van az optimális működéshez m z, így ha tovvábblépünk azokat is automatikus a san telepíten ni fogja (277. ábra). Megj. M lényeegében ez a funkció azz egyik legn nagyobb előőnye ennekk a telepítő változatnakk, így ha később k a QGIS-hez köötődő frissíttéseket szerretnénk teleppíteni a géppünkre, elég g újból ezt a telepítőőt elindítani és a változáásokat fel fogja fo ismern ni, majd teleepíti. Ugyannígy, ha késsőbbi munkaa során valamilyen v hibát észleelünk és azt a valamily yen hiányzzó függvényy könyvtárr (Lib vagyy

29

Functioon library) okozza, visszatérhetünnk ehhez a lépéshez és a megffelelő könyv vtárt tudjukk telepíteni ha kikereessük a Libss csoporton belül és ho ozzáadjuk a már meglévvő programj mjainkhoz.

27. ábra: OSG Geo4W telepíttő kilencedik k lépése

A telepítés közbenn az OSGeoo4W telepítőő letölti a teelepítő csom magokat, maajd azokbóll a megadottt helyre feltelepíti f a kiválasztoott programookat és egy yéb kellékeiket a helyyes működés érdekébenn (28. ábrra):

30

28. ábra: OSGeo4W O teleepítő záró lép pése

Záráskééppen a Beffejezés gom mbra kattintvva, zárjuk bee az alkalmaazást.

31

QGIS a gyakorlatban A telepítés végeztével megkapjuk a QGIS – Desktop és Browser programokat, a GRASS nevű, szintén ingyenesen elérhető térinformatikai szoftvert (ez utóbbin keresztül tudjuk elérni és szerkeszteni a GRASS állományait a QGIS-en belül). A QGIS-hez kapcsolódó programok közül részletesen a Desktop (azaz asztali) változattal foglalkozunk részletesen; a Browser egy egyszerű adatmegjelenítő program, melyben a saját gépünk merevlemezén vagy valamilyen külső, más szervezet (pl. egyetemek, állami kutatóintézetek stb.) által szolgáltatott, online úton elérhető adatokat vizsgálhatunk, használhatunk és jeleníthetünk meg, illetve valamilyen elv szerint összerendezve egyszerűbb térképeket állíthatunk össze belőlük. Elindításhoz keressünk rá a QGIS rövidítésre a Start menüben, majd a QGIS Desktop telepített verziójára kattintva indítsuk el a programot. A további alfejezetekben összeállítunk egy mintapéldát, amin keresztül rávilágítunk a QGIS számos részére, funkcionalitására.

Felhasználói felület Indítás után megjelenik a program grafikus felülete. Előljáróban egy rövid megjegyzés a jegyzet további felhasználásához: a QGIS grafikus felületén a legtöbb menü megjelenik az adott számítógép nyelvi beállításainak megfelelően, pl. van magyar nyelvi állomány is, azonban nem teljes, illetve vannak bizonyos modulok, amikhez nem készül magyar fordítás. Ennek megfelelően a jegyzetben minden menüpont, eszköz vagy algoritmus az eredeti, angol változatában fog szerepelni a félreértések elkerülése végett, azonban a magyar nyelvű felhasználók érdekében ahol van magyar fordítás, ott zárójelben közöljük azt is az adott kifejezés első említésekor. Első elindításkor cseréljük le a Beállításokban a nyelvet magyarról angolra: menjünk a fenti Beállítások -> Beállítások menübe (29. ábra):

32

29. ábra: QGIS Beálllítások ablakaa

g a Helyi beállítás sort éés kattintásssal ugorjunkk Majd a felugró ablak bal oldalli részén keressük meg uk be a Override O syystem localle opciót a paraméttereihez. A paraméteerek közöttt kapcsolju checkbooxba kattinttva, majd azz aktívvá vááló listából válasszuk v k az U.S. Ennglish sort (30. ki ( ábra):

33

30. ábra: QGIS Q Helyi beeállítás felülírrása

O gombjáára, majd záárjuk be a QGIS-t Q is éés indítsuk újra, ú hogy a Ezután kattintsunkk az ablak OK f indduljon el. már anggol nyelvű felülettel Ezt kövvetően nézzük meg, milyen m részzekből áll a QGIS munkafelület m te (31. ábrra): 1. felsőő menüreendszer, az 2. 2 ikoncsopoortok, 3. Laayers (Réteg gek) és Brow wser (Bönggésző) panell, 4. Managee layers toolbar (R Réteg kezeléés eszköztáár), 5. az alsó menüüsáv és a 6. munkatterület, ahool megjeleennek a meggnyitott adaatok. Jobb oldali o részen n ki/bekapcssolható a Prrocessing (F Feldolgozáss) eszközttár, de erről külön fejezzetben szám molunk majd d be.

34

31.. ábra: QGIS S felülete

m er: alapvetőően a legtöbbb eszköz innen érhetőő el, a későőbbi példáko on keresztüül Felső menürendsze néhány működésérre kitérünk majd, azonbban egyrészzt terjedelm mi korlátok m miatt, másrészt mivel a telepíthhető modulookon keressztül ezekeet bővíteni lehet nem m térünk kki mindegy yik részletes egyenkéénti leírásárra. Ikoncsooportok: A menürendsz m zer alatt taláálható ikono okat tartalm mazzák. Alaapvetően ug gyanazoknakk az eszkközöknek éss parancsokknak a tára,, melyeket a menü áttekintésével be fogunk k mutatni. A leggyakkrabban haasznált eszzközöket mindenképp m pen érdemees ikoncsooportban megjeleníten m ni munkánnk gyorsítáása érdekéében. Láthaatóságuk ki/bekapcso k olását a N Nézet menü ü leírásánáál részleteesen tárgyaaljuk. Szinntén hasznoos tulajdon nságuk, hoogy az ikooncsoportok k szabadonn áthelyezzetőek, nem m csak a felső f részbeen helyezkeedhetnek ell, hanem joobb és bal oldalon iss; kényelm mes és áttekkinthető munnkakörnyezzetet hozhattunk létre.

35

Layers panel: Alapbeállításként a program bal oldalán függőlegesen elhelyezkedő panel, melyben áttekinthetjük betöltött rétegeinket. Alapfunkciói az alábbiak: a réteg neve előtti kis négyzet szolgál a réteg megjelenítésére, ha be van jelölve, a rétegen szereplő grafikus elemeket programunk kirajzolja; a kis pluszjelre kattintva a réteghez tartozó magyarázó sor nyílik le, mely tartalmazza a réteg grafikus stílusát kis minta segítségével és az elemek számát. Bal egérgombbal valamely réteget megfogva a rétegszerkezetben fel-le mozgathatjuk az adott réteget, átrendezve a sorrendet. Fontos megjegyezni, a QGIS az alul lévő rétegeket rajzolja ki először és utoljára a legfelsőt. Valamelyik rétegre jobb egérgombbal kattintva különböző parancsokat érhetünk el, ezeknek a parancsoknak a nagy része elérhető más menükből is, kisebb része viszont csak itt szerepel. Az egyszerűség kedvéért csak ezeket a kivételeket részletezzük az alábbiakban. Elemszám megjelenítése: Egyszerű parancs, melynek az alkalmazásával az adott rétegen található grafikus elemek számát megjeleníti a program a réteg neve alatt zárójelben, vektoros rétegeknél hasznos funkció. Új csoport: Rétegeinket csoportokba foglalhatjuk, ezzel is áttekinthetőbbé téve a rétegeket, például külön csoportja van a vízrajznak, mely a folyókat, patakokat és tavakat külön-külön tartalmazó vektoros rétegekből áll. Természetesen a csoport tartalmazhat vegyesen vektoros és raszteres rétegeket és különböző fájlformátum szerinti rétegeket is. Mindent szétnyit: A rétegekhez tartozó magyarázó sor kinyitására szolgál, alkalmazásával minden rétegnél kinyitja ezt a sort. Mindent összezár: Az előző parancs ellentéte. Rajzolási sorrend frissítése: A parancs használatával kikapcsolhatjuk a Rajzolási sorrend felügyeletet, ami a rétegek alulról felfelé történő kirajzolását végzi. Kikapcsolva, a rétegeket láthatóságuk ki-bekapcsolása ideje szerint rajzolja ki. Browser panel: Segítségével ki tudunk tallózni különböző adatforrásként szolgáló mappákat számítógépünkön vagy kezelhetjük a webes kapcsolatainkat is. A kitallózott állományokat egérrel megfogva innen behúzhatjuk a munkaterületre, megnyitva azokat. Manage layers toolbar: Különböző formátumú állományok megnyitását lehetővé tevő eszköztár. Az adatok importja fejezetben részletesen bemutatjuk néhány elemét. Alsó menüsáv: A program alsó részén látható információs panel, amelyen a program működésével és a munkaterülettel kapcsolatos adatokat jeleníthetünk meg az alábbiak szerint:

36

Munkateerületünk méretaránya, m , mely a nagyítás mérttékétől függ g. Legördülőő listábann előre deefiniált mééretarányokkat találun nk, adott érték kiváálasztásával térképünkk méretarránya autom matikusan azzt az értékett veszi fel. Koorrdináta/terjeedelem meggjelenítés éés kapcsoló ógomb – A megfeleelő kiválassztásával programunk p k vagy azz egér heelyzetének koordinátááit, vagy a munkatterületre bettöltött adatook maximális kiterjedéssét jeleníti meg m a szövegdobozban n az aktuális vetületnnek megfeleelően. Adottt szöggel elfforgathatjuk k a munkateerületre beoolvasott adattokat. A térkéép rajzolás leállítása l paarancs. Ha túl t sok adattot (pl. túl ssok mért po ont, részletes szintvonnalrajz) tölttünk be muunkaterületüünkre a graafikai elemeek kirajzoláása elhúzódh hat. Ezzel a parancccsal leállíthaatjuk a kirajjzolást és módosíthatju m uk a beállítássokat (adottt réteg kikap pcsolása). A projekt p tulaj ajdonságai almenüt a meegnyitó gom mb, a felirrat megmuttatja milyenn EPSG-kkóddal megj gjelölt koorddináta-rendsszer szerint jelenítjük j m adatainkkat. meg Log Messagess Panelt meegjelenítő/eeltüntető kaapcsoló. Ebbbe a logba minden a programma p al kapcsollatos eseméény bekerül,, például inddítottuk el a programoot, az adott eeszközt stb.. A program m váratlann összeomlása esetén hasznos esszköz, miveel a benne tárolt adattok segítheetnek a hibaa megtaláálásában, alaapvetően feejlesztők és tesztelők szzámára haszznos funkcióó. Munkatterület: Proggramunk legnagyobb részét r ez az elem foglaalja el, a bettöltött grafik kus adatainkk itt jelennnek meg. Néhány N egyééb díszítőelemmel egésszíthetjük ki, k melyet a View (Nézeet) menübenn találunkk. A munkatterület néháány paramétterét a Settin ngs (Beállíttások) menüüben találju uk meg és ottt saját igéényeinkre szabhatjuk.

Mintaapélda összeállít ö tása Adatook importjja Ha geooinformatikkai környezzetben szerretnénk do olgozni feltétlenül szzükségünk van térbelli adatokrra, ezek iggen sokfélékk lehetnek: tárolhatju uk őket vekktoros és rraszteres fo ormában iss,

37

lehetnekk a saját géppünk merevvlemezén vaagy egy távoli szervereen, érkezhettnek számoss, egymástóól merőbeen különbözző formátum mban stb.

32. ábra: á Import eszközök

Nézzükk meg milyeen típusú álllományokaat adhatunk hozzá a QG GIS munkaaterületéhez, használjukk erre azz alapesetben bal olddalon elhelyyezkedő Manage M layyers panelenn elérhető szürkéskékk ikonokaat (32. ábra)).

Add vectoor layer (V Vektoros rétteg hozzáad dása) eszkööz: segítséggével szám mos vektoros formátuumú állomáányt adhatuunk hozzá a munkaterü ületünkhöz. Rákattintvva kapunk egy felugróó ablakot (33. ábra):

33. ábra: Vektoros rétteg hozzáadása

38

Választthatunk, millyen formábban akarjukk importálni adatainkat,, de az eseteek nagy részzében ezt azz eszköztt a merevlem mezünkön tárolt t állom mányok meg gnyitására foogjuk hasznnálni, így a Source typee paramétternél a Fiile opciót választva léphetünk l tovább. t Azz Encoding paraméterrnél be kelll állítanuunk a megnyyitandó álloomány karakktertábláját,, ha nem renndelkezünkk pontos info ormációkkaal sem naggy baj, későőbbi lépésben meg tudj djuk változtaatni, amennnyiben rosszzat választo ottunk volnaa. Megj. a magyar ékkezetes karaakterek helyyes megjelen néséhez legggyakrabbann a latin2 vaagy az UTF F8 karakktertáblát érdemes é beáállítani. Beeállításokat követően kattintsunk k a Browse gombra és tallózzuuk ki a megffelelő állom mány(oka)t. Tallózááskor a meggjelenített állományokk között szzűrhetünk a Megnyitáss gomb felletti listábóól kiválaszztva egy-eggy formátum mot (34. ábrra) (praktik kussági okokkból nem tuudunk kitérni az összes állománny bemutattására, a gyyakorlati feelhasználás során megg fogjuk issmerni a leeggyakoribbb formátuumokat):

34. ábra: Vektoros V form mátumok listája

A köveetkező példában több ESRI Shappefile-t adun nk hozzá a munkaterüülethez, miv vel ebben a lépésbeen akár többb állományt is kiválasztthatunk (35.. ábra):

39

35. ábra: Kijelölt, szűrrt Shapefile-ook

Majd kattintsunk a Megnyitáss gombra, majd m az elő őző ablakot is zárjuk be az Open (Megnyitáss) gombraa kattintva. Amennyibben nem roontottunk el semmit, a kijelölt rrétegek megjelennek a munkatterületen és a Layers paanalen is (366. ábra).

40

36. áb bra: Importállt vektoros réétegek a munk katerületen

m h hiszen az uutak és vassútvonalakaat Vegyükk észre, hoogy a réteggek sorrenddje nem megfelelő, kitakarjja a telepüülések külterületét tarrtalmazó másik m rétegg. A bal ooldali Layeers panelnéél említetttük, hogy áttrendezhetőő a rétegsorrrend. Egér bal b gombjávval megragaadva egy-eg gy réteget azz átemelhhető más, feeljebb lévő helyre h (37. ábra): á

41

37. áb bra: Ugyanazzon rétegek átrendezett á soorrendben

L Lépjünk tovvább és adjuunk hozzá a projektünk khöz egy raaszteres réteeget az Add d raster layeer eszköz segítségével. Ebben az esetbenn nincs szü ükség továbbbi beállításokra a meegnyitáskorr, azonnall a tallózásshoz ugrunnk. Itt is van v lehetősségünk a formátumok fo k szerinti szűrésre s (pll. GeoTIF FF), hasonlóóan a vektorros állománnyok esetébeen (38. ábraa):

42

38. ábraa: Raszteres réteg r importjaa

Kiválassztást követően Megnyyitás gombbbal lezárva az a ablakot, a QGIS meegnyitja állo ományunkatt, ami jeleen esetben a megye doomborzati viszonyait v mutató m dom mborzatmodell (egyelőrre a nem túúl tetszetőős fekete-fehhér megjeleenítésben). Helyezzük H át a rétegett a legalsó ppozícióba, később k mégg fogunk dolgozni veele!

E Eddigi adataink mind a saját mereevlemezünk kön voltak elérhetőek, e a következő ő bemutatottt eszközzzel (Add WMS/WMTS W S layer) olyan raszteress réteget (leegtöbbször ttérkép vagy y műholdképp mozaikot) adhatunnk hozzá prrojektünkhööz, amit vallamilyen távvoli, onlinee elérhető szzerver tároll. Kattintáásra egy felugró f abblakot kapuunk, amibeen szerkeszzthetjük azz ún. kap pcsolatainkaat (alapeseetben üres) (39. ábra):

43

39. áb bra: WMS ka apcsolatok

Kattintssunk a New w gombra, amivel a újabbb felugró ablakban léétrehozhatjuuk első kap pcsolatunkatt. Alaphellyzetben kéét paraméterrre van szükkségünk: Name - a kapcsollat neve, ittt célszerű beszédes b neevet adni hiiszen érdekkünk, hogy hónapokkaal később is tudjuk mihez m kapcsoolódunk az adott linkett használva m e link, weebcím egy URL - a szerver eléérési útja, másképpen Felhaszználva a TeeIR honlapjáán elérhető WMS térk képeket, adjjuk hozzá B Borsod-Abaaúj-Zemplénn megye Területrend T dezési tervétt, azon belüül is a térség gi szerkezetii tervet (40. ábra): Name: baz b tersegi szerkezeti terv t URL: http://gis.teir h r.hu/arcgis/sservices/renndezes/borsod_trt/MapServer/WM MSServer

44

40. ábra: WMS W kapcso olat hozzáadáása

K gombra azz ablak bezáárásához, maajd az így léétrehozott kkapcsolatot válasszuk v k ki Kattintssunk az OK a lenyitható listábból és a Connect gom mbbal kapccsolódjunk hozzá. Am mennyiben működik m azz adatokaat tároló szeerver, kis iddő múlva vissszakapunk k egy listát az a elérhető térképi réteegekkel, am mi az ablakk középső részében jeleenik meg (441. ábra): 45

41. ábra: WMS rétegeek kiválasztássa

ölt legfelső sort kell kkijelölni, majd m az Addd A teljess térkép hoozzáadásáhooz a 0 ID-vval megjelö gombraa kattintva a térkép egy e új réteggként megjjelenik a projektünkb p ben. Ha csaak bizonyos alrészeiit (pl. terüülethasználaat, vasúti közlekedés k vagy enerrgiahálózat)) szeretnén nk letöltenii, jelöljükk ki a megffelelő sort/ssorokat, maajd kattintsu unk az Addd gombra. IIlyen esetbeen a kijelöllt rétegek külön-külöön rétegkénnt jelennek meg a projjektünkben.. A megfeleelő rétegek hozzáadásaa után a Close gom mbbal be tuudjuk zárnii az ablako ot. Adjuk hozzá h csakk a Területfelhasználás rendszeere réteget, majd m nézzüük meg mit kaptunk! k Azz új réteg mivel m egy kéép (raszteress formátum m) ezért kiitakarja az alatta a találhható rétegekket (rendezzzük át újból a sorrendett, hogy alullra kerüljönn) (42. ábrra):

46

42. ábraa: Letöltött ra aszteres rétegg

További gyakori g foormátum a valamilyeen speciáliis, elválaszztó karakteerrel tagollt L ör statisztikkai adatok tárolására használjákk a térinfo ormatikábann, szövegáállomány. Legtöbbszö általábaan táblázatoos (sor-oszloop rendszerrben) megjeelenése miaatt. A fenti gombbal jelölt eszközz ilyen tíípusú állom mányok hozzzáadását teeszi lehetőv vé. Kattintáásra felugróó ablakot kapunk k (433. ábra):

47

4 ábra: Taggolt szöveg állomány impoortja I 43.

Browsee gombbal tallózunk t kii egy text állományt á (jjelen esetbeen a magyaarországi szeemétlerakókk mintaálllományt) éss tekintsük át milyen lehetőségein l nk (teljesség igénye néélkül a legffontosabbakk) vannak textállománny megnyitásakor (44. ábra):

48

44. ábra: Tagolt szöveg állomány importja II

Layer name - projektünkben milyen névvel azonosítjuk a réteget, jellemzően a betöltött állomány nevével megegyezik. File format - milyen speciális tagolókaraktert használunk a sorokban megjelenő adatok egymástól való tagolására, elválasztására. Legtöbb állomány esetén válasszuk a Custom delimiters opciót és utána válasszunk a Comma, Tab, Space, Colon és Semicolon közül, majd figyeljük meg a választásunk hatását az ablak alsó részében található előnézeten. Lerako.txt állományban a Tab használata vezet a megfelelő eredményre. Record options - Beállítható egyrészt, hogy a beolvasáskor hány sort hagyjon figyelmen kívül a QGIS, másrészt a First record has field names paraméterrel megmondhatjuk, hogy az első sorban nem adatok, hanem az oszlopok fejléci része található. Geometry options - a leggyakoribb eset vagy az amikor a textállomány pontszerű elemeket tartalmaz és ezeknek ismertek az X,Y koordinátái vagy egyáltalán nincsenek a geometriára vonatkozó információink. Első esetben válasszuk a Point coordinates opciót és definiáljuk az X koordinátákat tartalmazó oszlopot az X field, majd tegyük meg ugyanezt az Y koordinátával is az Y field paraméternél. Másik esetben válasszuk a No geometry (attribute only table) opciót. Layer settings - itt talán a leghasznosabb opció a Watch file opció, mely megengedi a textállomány szerkesztését párhuzamosan futó programoknak is, így ha hibát észlelünk az állományban és szerkeszteni szeretnénk pl. Jegyzettömb vagy Excel alkalmazással, megtehetjük a QGIS bezárása nélkül is. Megfelelő beállításokat követően OK gombra kattintva zárjuk be az ablakot. Olyan rétegek esetén, ahol szerepelnek az X,Y koordináták meg kell adni milyen vetületi rendszerben értelmezze azokat a QGIS, erre a következő felugró ablakban van lehetőségünk. Adjunk hozzá olyan textállományt a térképünkhöz, melyben nem szerepel geometria, vegyük észre a különbségeket (45. ábra):

49

455. ábra: Tagoolt szöveg állo omány imporrtja III

50

46. áb bra: Szöveg állományok á megjelenítése m a térképen

l rétegg Jól láthható a térképen és a Layers pannelen a különbség (466. ábra): egyrészt a lerako megjeleenik pontszzerű elemekkkel a térkképen, másrrészt a lakkasallomanyy_szoba réteeg ikonja a Layers panelen telj ljesen más, elemei nem m jelennek meg m a térkéépen mivel nincsenek koordinátákk hozzáreendelve (késsőbb megoldást találunnk erre is).

Művelletek vekttoros réteegekkel Az alábbbi néhány alfejezetben a n áttekintéstt adunk néhány, a vektooros rétegekkre jellemző ő műveletrőől és megmutatjuk milyen m fontoosabb ábrázzolási lehettőségeket nyyújt a rétegghez tartozó ó Properties (Tulajdonságok) abblak. Térbelii műveletek k

51

Mivel a vektoros állományok á töréspontokkból épülneek fel, ezért sokféle térbbeli összehaasonlításnakk (benne van, érintkeezik vele, metszet m stb.)) vethetjük alá őket. Azz egyik ilyeen egyszerű űbb vizsgálaat amikor egy adott réteg elemeei közül szeeretnénk megtalálni m azzokat, amellyek valamiilyen térbelli feltételnnek megfeleelnek. Térbelii lekérdezés Mintapééldánkban keressük meg m azokatt a szeméttlerakókat, amelyek B Borsod-Abaaúj-Zemplénn megye területén belül vannakk! A problééma megold dásában a Spatial S Query (Térbeli lekérdezéss) plugin van v segítséggünkre (meggj. természeetesen ilyen n kevés ponnt esetén kézzzel is lehattárolhatnánkk a megfeelelő pontokkat, azonbann célszerű tööbb megold dást is ismerrtetni). Előtte egy kis kiitérő a pluuginok terüületére. A QGIS alappvetően igeen széles eszköztárraal m elegendő problémánkk megoldássához, ezérrt rendelkkezik, azonbban bizonyyos esetekbeen ez nem tudását bővíthetjükk pluginokoon keresztüll. A felső menüsor m Pluugins (Moddulok) menü üjét lenyitvaa találjukk a Manage and Install plugins alm menüt, ami egy e felugróó ablakban tteszi lehetőv vé új és máár meglévő pluginok telepítését és é rendszereezését:

52

47. ábraa: Elérhető pluginok listájaa

Ahogy láthatjuk (47. ábra), jelenleg 390 hivataalos, stabill plugin érrhető el a tárházbann, természzetesen ezeek mindegyyikét nem áll módun nkban ism mertetni, azoonban min ndenkit arraa bátorítuunk: ha meggoldatlan problémája p a akad, keresssen rá, háttha készült már olyan plugin, am mi pontosaan azt csinállja, ami nekkünk kell épppen. Ha egyy már telepíített plugintt szeretnénkk elérhetővéé tenni, pl. a felső mennüsorban léépjünk át azz Installed (Telepíteett) pluginook listájáraa, keressük meg az érintett é pluugint és a neve előttti A a Spatial query q pluggint (a Searrch mezőbee négyzettbe kattintáással aktivááljuk azt. Aktiváljuk begépellve névrészletet szűkíthhetjük a meegjelenő plu uginok listáj áját), majd a Close gom mbbal zárjukk be a pluuginok ablakkát (48. ábrra):

4 ábra: Spaatial query pllugin bekapcssolása 48.

Most már m elérhetőő a plugin a Vector -> Spatial queery almenüjében, rákatttintva felug gró ablakbann megkappjuk a plugiin ablakát. Gondoljuk G v végig mit szzeretnénk csinálni! c Meeg kell kereesni azokat a

53

pontokaat, amelyekk a megye területére t essnek; lépéseekre bontvaa: kell egy réteg, ami az elemekeet tartalmaazza (Selectt source feaatures from - lerako), eg gy feltétel (Where ( the feature - wiithin) és egyy referenccia réteg (Reference features of - borso od_kulthat), aminek az elemeih hez tudunkk viszonyyítani (49. ábbra):

49. ábra: á Spatiall query plugin n ablaka és beállításai b

Az ereddményt, a feltételnek f m megfelelő e elemeket peedig egy Seelectionben ideigleneseen eltároljukk (And usse the result to - Create new selecction). A Seelection minndig azon elemek halm maza, amikeet valamillyen módszeerrel kiválaasztottunk (aa térképen sárga színnnel jelennekk meg). App ply gombbaal jóváhaggyjuk a művveletet, majdd megtekinttjük a végerredményt (550. ábra):

54

50. ábra: Spatial query eredményye

A térkéépen is érdem mes ellenőrrizni az ereddményt, ha megfelelő, zárjuk be a plugin ablaakát a Closee gombraa kattintva. A kiválaszztott elemeek ettől a lépéstől l függgetlenül m még mindig g ki vannakk jelölve. Ha a feltéteelnek megfe felelő elemeekből új réteeget (borsodd_lerako) szzeretnék gyáártani, akkoor a Layerrs panelbenn a lerako rétegre r jobbb egérkattin ntással elérhhető opciók között talááljuk a Savee as... oppciót, ami lehetővé teeszi az adoott réteg (vagy elemeinek egy részéről) másolatának m k elkészíttését (51. ábbra):

55

51.. ábra: Kiválaasztott elemeek mentése új rétegbe

Az ablaak lényegeseebb paramééteiről rövidden: Format - vektoros fájlformátuum, amiben tárolni szerretnénk adattaink, célszeerű az ESRII Shapefile--t használlni. Save ass - az újonnaan létrejövőő állomány neve n és hely ye (Browse gombbal taallózhatunk a megfelelőő helyre)..

56

CRS - az új állom mány koorddináta-rendsszere, amen nnyiben többféle rendsszert hasznááló adatainkk tjük adatain nk, pl. mindden mintapéélda rétegben áttérek a vannak,, ebben a lépésben eggységesíthetj hazai HD72/EOV H k koordináta-rendszerre. Encodinng - karakteertábla, lényyegében bárrmi lehet, am miben szereepel az összzes magyar karakter, dee célszerűű a moderneebb, Unicodde alapú karraktertáblák kra áttérni, pl. p UTF-8. Save onnly selectedd features - opcionális, o de nekünk ebben az essetben erre van szükséégünk: miveel az adottt rétegen (leerako) kivállasztott elem meket mentii csak el az új állományyba, nem azz összeset. Add savved file to map - opciionális, de hasznos; h azz új állománnyt elkészüülte után auttomatikusann megnyiitja a QGIS és hozzáadjja a térképüünkhöz. Beállítáásokat köveetően az OK K gombbal hagyjuk h jóv vá beállításaainkat, kisvvártatva új réteg r jelenikk meg a Layers L paneelen, mely csak a megyyei lerakókatt tartalmazzza. Térbeli szerkesztéssi műveletekk Hasonlóóan az előző lépésben leírtakhooz, hozzunk k létre új rétegeket, r m melyek csaak a megyee területéére eső vasúútvonalakat és úthálózaatot reprezeentálják! Ez annyiban kkülönbözik az előzőtőll, hogy a feltételnek megfelelő elemeket e ottt csak kijelöltük, itt azzonban miveel a vonalak k túlnyúlnakk a megyeehatáron, azzokat szerkeeszteni (le kell k vágni). Mire vaan szükségüünk? Egyrésszt az állom mányokat taartalmazó réétegre, valam milyen vágó ó/szerkesztőő parancssra és újból valamilyenn referenciáára. Utóbbi jelen j esetbeen nem áll rrendelkezéssre, hiszen a külterülleti határokkat tartalmaazó réteggel elvágva az utakatt és vasutaakat nem adna a helyes eredménnyt, sok picci szakaszraa darabolt voonalaink len nnének. Hozzunnk létre olyaan vektoross állománytt (megye haatárvonalát tartalmazó réteget), am mi alkalmas lehet reeferenciánakk! Jelöljük ki a Layerss panelen a borsod_kullthat rétegeet majd kereessük meg a kézi kivválasztás esszköz ikonjját a felső ikoncsoporrtok között::

, m majd húzzun nk egy nagyy

téglalappot az egérreel az összess rétegen láttható elem köré, k kijelöllve azokat ((52. ábra):

57

52. áb bra: Kiválaszttott elemek

V -> Geoprocessinng tools -> > Dissolve.... Ezt kövvetően keresssük meg a felső menüüsorban a Vector parancssot (53. ábraa):

58

53. ábraa:Dissolve pa arancs ablakaa

Input vector v layerrként állítsuuk be a boorsod_kulth hat réteget, használjukk a Use on nly selectedd featuress, Dissolve fieldnek pedig p a Disssolve all opciót o a lisstából, majjd az Outpu ut shapefilee paramétternél tallózzzunk egy megfelelő m m mappát és neevezzük el az újonnan létrejövő állományt á pll. borsod__megye névven. Záráskképpen kapccsoljuk be az a Add resuult to canvaas opciót, ho ogy a QGIS S automattikusan betööltse az új állományt, á m OK-vaal futtassuk a parancsott. majd s Előttee Az újonnnan létrehoozott rétegeet fogjuk feelhasználni referenciakként a későbbbi vágás során. azonbann egy apró megjegyzéss: térbeli műveletek m essetén fontoss tisztában llenni az érin ntett rétegekk koordinnáta-rendszeerével, ha ugyanis u azzok között különbség van, a térrbeli művelletünk rosszz eredménnyt adhat. Éppen ezérrt érdemes ilyen szem mpontból egyységesíteni rétegeinkett! A Spatiaal query esetében e lááthattuk, hoogy új vekktoros állom mány létrehhozásakor vválthatunk koordinátaarendszeert is, ezt a lehetőséget l kihasználvva készítsünk k a Save ass… paranccsal másolattokat a vasuut és utakk rétegekrőll a már ism mert módonn és a CRS paraméteernél szintéén a hazai HD72/EOV V rendszeert állítsuk be. b Az új rétegek r (vassut_eov és utak_eov) létrehozása l után képezzzük azok éés a megyee területénekk metszettét. Ehhez a Vector -> > Geoproceessing toolss -> Interseect… eszköözét hasznáálhatjuk (544. ábra):

54. ábraa: Intersect pa arancs ablakaa

Input veector layer - elvágandóó réteg 59

Intersecct layer - meetsző, vágó réteg Output shapefile - végeredménny Végereddményként kapott álllományok csak a megye m terüületén futó vasutakatt és utakaat tartalmaazzák (55. ábra): á

55. ábra: á Elvágottt rétegek

Properties (Tulajdoonságok) abblak A Layeers panelenn valamely vektoros rétegre r gyo ors dupla bal b egérkatttintással megjelenik m a Properties ablak, melyen m keresztül elérheetünk néhán ny fontos opciót és eszkközt. Generaal (Általánoos)

60

Általános informácciók ablakaa, legfontosaabb eszközeei a Data soource encodding (Karak kter kódoláss) a importkoor és a Cooordinate refference systtem (Koorddináta-rendsszer) megaddása, amennnyiben azt az elrontotttuk vagy koorlátozottann ismertük és é rosszul álllítottuk be (56. ábra).

56. ábra: Properties P abllak General füle f

Style (S Stílus) Igen szzerteágazó lehetőségeinnk vannak ezen e a területen a QG GIS-ben, ígyy csak néháány jellemzőő példát mutatunk be. Mindeenesetre érrdemes maagunk végiigpróbálgatnni a lehetőségeket, a t geoometriájú réétegen (pontt, vonal, fellület) is. különbööző beállításokat akár többféle Bal felsső sarokbann megjelenőő lehetőségeek közül nézzzük meg az a első lehettőséget: Sin ngle symboll. Példánkkban a borssod_lerako réteg stíluusát változtaatjuk meg. Jelentéséheez híven minden m elem m ugyanazzzal a jelleel ábrázolt a térképen, ennek elllenére itt iss van lehettőségünk fin nomítani azz ábrázoláson. Az abblak részei: 1. előnézeet 2. szimbóllum rétegszzerkezet 3. rétegszeerkezet elem me függvényyében általáános vagy részletes parraméterek

61

A réteggszerkezetbeen vastagonn szedett soort kijelölv ve csak áltaalános tulajdonságokatt, mint színn, forgatáss, méret, átllátszóság stbb. érhetünk el (57. ábraa):

57. ábra: Properties P ab blak Style fülle I

A rétegszerkezetbben normál betűvel szedett so ort kijelölvve részletess tulajdonsságokhoz is hozzáféérünk, mint a Symbol laayer type (S Szimbólum réteg típus)): ● Ellipse marker (ellipszis jel) ● Font maarker (betű szimbólum) ● Geomettry generatoor ● Simple marker (egyszerű szim mbólum) ● SVG marker m (SVG G szimbólum m) ● Vector field markeer (vektor szzimbólum) és azokk altulajdonsságai: szín, forgatás, méret, m átlátszzóság stb (58. ábra):

62

58. ábra: Properties P ab blak Style fülee II

Az SV VG markereeket hasznnálva képszzerű jelekh hez juthatunnk vagy aakár általán nos grafikaai program mmal gyárthhatunk sajáát jelrendszeert is. A bo orsod_lerakko réteghez definiáljun nk egy SVG G markertt, majd a mééretet tegyüük valamilyeen leíró adaat függvényéében változóvá (59. ábrra):

63

59. ábra: SVG S szimbólu um kiválasztáása

Az adoott jel kiválasztása utáán keressük meg a Sizze (Méret) paraméter melletti iko ont

és

rákattinntva a meggjelenő listáából válassszuk ki a Size Assisttant (Mérett segéd) so ort. Felugróó ablakbaan van lehhetőségünk valamilyenn kiválaszto ott Field (Mező) ( függgvényében skálázni a jelméreetet, pl. a térfogat t szeerint. Továábbi lépések kben beállíítható a jellek méretétt kiszámolóó módszeer (logaritm mikus, terüllet vagy suugár alapú)), illetve addott jelmérretet társíth hatunk adottt térfogatt értékhez (660. ábra):

64

60. ábrra: Size Assisstant ablaka

Az így beállított szimbólumookkal láthaatóvá válnaak a különbbségek a leerakók méreetét illetőenn á térképüünkön (61. ábra):

65

61. ábra: Áttméretezett SV VG szimbólu umok

megjelenítés esetén adottt Nézzünnk példát eggy másik móódszerre az utak segítséégével: Cattegorized m Fieldenn belül előfforduló elem mek listájátt tudja elkéészíteni a QGIS Q és ezzekhez a kaategóriákhozz társíthattunk különbböző stílust. A borsod__utak réteg leíró l adatai között szerrepel a type azaz úttípuus informááció is, jeleen példábann csak autópálya, első és másodrrendű főútvvonalakra ko orlátoztuk a megjeleenő úttípusookat az áttekkinthetőség érdekében. A Coluumn paramééterhez beállítva a typee attribútum mot és a kezddetben üress táblázat alatti Classifyy gombott megnyom mva, megjelennek az adott a helyen n szereplő elemek lisstája. Itt miinden egyes vonaltíppushoz tuduunk saját stílust rendelnni (62. ábra)):

66

62. ábra: Categorized d megjelenítéés

Harmaddik legfontoosabb megjeelenítési típuus a Graduaated (Növekkvő) módszzer, melyben n numerikus adatsorbban, megaddott értékhaatárokkal hoozunk létre csoportokaat és az adoott mező akttuális értékee alapján sorolja bee a QGIS az adott elemet a megfelelő m cssoportba. S Soroljuk cso oportokba a települééseket a lakásállománny összevonnt száma szerint (ebbben a lépéssben felhaszználjuk egyy későbbii lépés ereedményeit: lásd Joinns pár old dallal lejjebbb). Ehhezz a Colum mn (Oszlopp) paramétternél meg kell adni a réteg r egyik számokat tartalmazó t m mezőjét. Egy kiss kitérő: minden m olyann műveletnnél, ahol nu umerikus érrtékekkel doolgozunk, készíthetünk k k Expresssion-öket (Kifejezés). ( . Ezek leegtöbbször kisebb-naggyobb művveletek/kép pletek vagyy lekérdezések, ilyeen képletteel előállíthható pl. egy e település vagy adminisztratív terüleet népsűrűűsége, hiszeen az a lakkónépesség és a terüleet arányávall definiálhaató. Ahol az a

jeleet

látjuk, rákattintva r a felugró abblakban szeerkeszthetjü ük meg képlletünk. Alkkalmazzuk ezt e most is a teljes laakásállománny kiszámítáására a Coluumn paramééter mellettii jelre kattinntva (63. áb bra):

67

63. ábrra: Expression szerkesztő

A bal oldali o rész a kifejezés szerkesztőpaanelje, a közzépső részeen tematikuss csoportok kba rendezvee különbööző műveleeteket találuunk, míg joobb oldalt a kiválasztoott művelett magyarázzatát. Sajnos nincs szzumma műűvelet, de összeadássall is megoldh ható az értéékek összevvonása: adjuk össze azz egy, kéét, három éss négy vagyy több lakáások számátt. A megfellelő mezőkket a Fields and Values csoportbban találjukk. Végső képpletünk ígyy néz ki: "lakasalllomany_szzoba_1szobaa"

+

"lakasalloomany_szobba_2szoba"

+

"lakasalllomany_szzoba_3szobaa" + "lakasaallomany_szzoba_4+szooba" Szerkessztés befejezztével OK-vval hagyjukk jóvá képlettünk. Visszatérve a Graaduated meegjelenítéshhez továbbii fontos léppés az oszztályok értéékhatárainakk megadáása, ezt azz ablak közzépső részén találhattó Classes nevű tábláázatban teh hetjük megg. Gyorsíttandó a folyyamatot, ött matematikkai módszeer áll rendeelkezésünkree, amikkel a megadottt számú osztályba o soorolhatjuk automatikus a san a réteg elemeit. e A módszer m kivválasztásánáál ügyeljünkk rá, hogyy megfelel--e ábrázolássi céljainknnak, értelmeezhető eredm ményt ad-ee. Natural breaks b (vagyy Jenks) módszert m váálasztva ígyy alakulnak csoportjaink c k (64. ábra)) és térképünnk (65. ábraa):

68

64. ábraa: Graduated d megjelenítéss

69

6 ábra: Graaduated megjelenítés eredm 65. ménye

Labels (Cimkék) yik mezőjénnek tartalm mát a térképre, ezek a A Labeels sorban kiirathatjukk adott réteg bármely feliratokk lehetnek szövegek s (ttelepülés neeve) vagy szzámok (leraakó térfogatta). Aktiváláásához a baal felső saarokban taláálható listábból a Show labels for this t layer (C Címke megjjelenítés errre a rétegree) opciót választva v f férhetünk hoozzá. Az ablak a alsó részében r tovvábbi finom mításokat (b betűtípus és méret, tördelés, t hátttér, árnyékk megadása, elhelyezés stb.) tehetüünk a feliratttal kapcsolaatban. Joins (Ö Összekapcssolások) A Join művelet leggtöbbször arra a alkalmaas, hogy geeometriával nem rendelkező réteg gek tartalmáát hozzáreendelhetjük olyan máás réteghezz, ami ren ndelkezik geometriáva g al, így azo on keresztüül megjeleeníthetjük a kérdéses addatokat térkképünkön. A Join ablak zöldd plusz jelévvel

keezdeményezzhetjük új kapcsolódá k s készítésétt. Join layeer

paramétterhez megg kell adnni a kapcsoolni kívántt réteget (llakasallomaany_szoba),, Join fieldd 70

paramétternél a fennti réteg egyyik mezőjétt (Megneveezés - telepüülés neve), melyben ollyan értékekk szerepeelnek, amik kölcsönöseen megtalálhatóak a kö övetkező, Target T field paramétern nél beállítottt mező érrtékeivel (N Nev - település neve). Choosee which fields are joinned (Válassz, mely mezőket m kappcsoljam össze) opció ót használvaa szűkítheető a társítoott mezők köre, k jelen példánál p maradva, m ninncs szükség kétszer szeerepeltetni a települéés nevét, nekkünk csak a lakásállom mány adatai a fontosak (66. ábra):

66. ábra:: Join műveleet paramétereei

Join műűvelet utánn érdemes az a OK gom mbbal jóvááhagyni a változtatások v kat és bezáárni a rétegg Properties ablakátt, vannak eszközök, melyek cssak ezt köövetően érzzékelik a változást, v a hozzáreendelt új mezőket. m Toovábbiakbann az új mezzők ugyanúúgy felhaszználhatók, mint m a rétegg eredeti attribútumaai. Diagrams Készítsüünk

oszloop-

és

kördiagram mot

a

bo orsod-abaújj-zemplén

megyei

településekk

lakásálllományáról,, felhasznállva az előzző lépésben n hozzárenddelt új mezzőket. Ezt a Diagrams részen tehetjük meeg. Első léépésként be kell kapcssolni a diaggram készíttés lehetőséégét a Show w m for this layer l (Diaggramm megj gjelenítés errre a rétegrre) opcióval. Másodikk ként ki kelll diagram 71

választani a Diagram type-ot (Diagram typus): Pie chart (Kördiagram), Text diagram vagy Histogram (Hisztogram). Ezt követő legfontosabb beállítás az adott réteg mezőinek kiválogatása, amiket szeretnénk megjeleníteni a diagramon, ezt az Attributes (Attribútumok) paraméter alatt megtenni. A bal oldali, Available attributes között kijelöljük a megjeleníteni kívánt mezőket, majd a zöld plusz jellel hozzáadjuk a jobb oldali listához (Assigned attributes). A diagram megjelenését és elhelyezését finomíthatjuk a további paraméterek segítségével.

Raszteres réteg tulajdonságai Raszteres réteg esetén kevesebb lehetőséggel bírunk a Properties ablakban, a meglévő opciók közül is a Style az, amit ki kell emelnünk. Mivel a raszteres rétegben egy (domborzatmodell) vagy több (három esetén pl. szkennelt térképszelvény, háromnál több esetén sokcsatornás műholdkép) Band (Sáv) is szerepelhet, így a stílus beállítása is ennek megfelelően változhat. Jelen példában a domborzatmodellünk egysávos, így megjeleníthető Singleband grey (Egysávos szürke) módszerrel, amiben a réteg min/max értékeihez a fekete és fehér, köztes értékeihez pedig valamilyen szürke színt rendelünk. Ennél plasztikusabb megjelenést tesz lehetővé a Singleband pseudocolor (Egysávos álszínes) változat, amikor valódi színeket rendelhetünk a min/max értékekhez, a köztes tartományban pedig valamilyen interpolációs módszerrel (Color interpretation (Szín interpoláció) beállítása függvényében) kevert színeket hoz létre a QGIS (67. ábra).

72

67. ábra: Magassági M szín nezés színskáálája

Színskáála létrehozáására két móódszerünk van: v 1. Manuállis csoportoosítás: a ball oldali tábllázatba a zö öld plusz jeellel hozzáaadunk megffelelő számúú réteget, amikhez beeállítjuk a Value V (Értékk), Color (S Szín) és Labbel (Címke) értékeket. 2. Félautoomatikus csooportosítás: a táblázatttól jobbra eső mezőkett használva kiválasztun nk egy előree összeálllított colorr map-et (sszín tábla),, megadjuk k a csoporrtalkotás m módszerét (M Mode - pll. Continuuous) és a Classify (Osztályoz)) gombra kattintva létrejönnek l a beállítások alapjánn számítoott csoportokk. A létrehhozott színsskálát mindkkét esetben elmenthetjü ük későbbi felhasználás f sra.

Elemzzési lehetőőségek A QGIS S hasonlóann más térinnformatikai programho oz sok elem mzési lehetőséget nyújtt eszköztáraai segítséggével. Ezekk az eszköözök többséégében a felső f menüssor Vector és Raster menüjébenn megtaláálhatóak, azzonban tovább bővítheetjük eszkö özeink soráát egyrészt a korábban n is említettt 73

pluginook használattával vagy a Processinng (Feldolgo ozás) toolbox használaatával. Mosst következőő példákoon keresztüll ismerkedjüünk meg ezzzel az igen hasznos h eszzköztárral. Processsing toolboox Az említett eszközztár alapesettben telepítvve van a QG GIS-ben, meegtalálhatjuuk a felső menüsor m jobbb oldali részén. r Szeerepe lényegéban az, hogy rajta keresztül más nyílt forrású tériinformatikaai szoftverr (GRASS GIS, SAG GA GIS, GD DAL függv vényei stb.) eszközeit, geoalgoritm musait is el e lehessenn érni a QG GIS felületénn keresztül. Menjünnk a felső menüsor m Prrocessing -> > Toolbox almenüjére és tegyük láthatóvá az a eszköztáár ablakát,, eddigi munnkafelületüünk jobb olddalán fog meegjelenni (668. ábra):

68. áb bra: Processiing toolbox

74

Az alsóó részén tallálható kapccsolóval

váltsunkk

át a Sim mplified feelületről az Advanced változatra és így láthhatóvá válnnak a külön nböző egyébb szoftverrek. A későőbbi gördüléékenyebb munka m érdek kében tegyüünk meg néhhány beállíttást, lépjünkk a felső menüsorbaan a Processing -> Options O (Beállítások) almenüjére a és a felugrró ablakbann nyissukk le a General (Általánoos) sort (69.. ábra):

69. ábrra: Processin ng toolbox beá állításainak General G füle

A fenti ábra az áltaalunk javasoolt változtattásokat mutaatja: ● Érdemees a harmaddik sor opcióját bekappcsolni - a QGIS Q az addott algoritm mus lefutássa után nem m zárja bee annak ablakát (Keepp dialog oppen after ru unning an algorithm a - Párbeszédaablak nyitvaa tartása az a algoritm mus futtatásaa után). Ez többnyire t akkor a hasznos ha többsször akarjuk k ugyanazt a művelettet ismételnni vagy ha az a algoritmuus rosszul működik. m ● A kilenncedik sorbaan lehetőséggünk van ki//bekapcsoln ni a korábbaan használt algoritmuso ok listájánakk megjeleenítését. Szeemély szerinnt nem prefferálom, de ezt mindenkki döntse ell majd munk kája során. ● A 14. sorban szintén kapcssoljuk be a Use filen name as laayer name (Használd a fájlneveet rétegnévvnek) opcióót. 75

ozzáadni a listánkhoz egyéb szoftvereket azz A Provviders (Szollgáltatók) soort kinyitvaa tudunk ho Activate paraméterr használatáával. Példán keresztül nézzük n meeg, hogyan működik egy e algorittmus ha a Processing g toolboxbóól indítjukk el: készíttsünk lejtősszög térképpet a megy yére a koráábban betööltött domb borzatmodelll segítséggével, majdd soroljuk 5°-onként cssoportokba az értékekeet. Első léppésként kereessünk rá azz alkalmaazni kívánt algoritmus a (Slope) nevvére a toolbo ox felső részében lévő mezőben (7 70. ábra):

70. ábra: á Slope algoritmus

DAL/OGR, a A beírt szövegrészzletre rákereesve több erredményt iss kaptunk (vvan ilyen esszköz a GD S GIS és a SAGA GIIS szoftverbben is), így y eldönthetjjük melyikk változatot használjukk. GRASS Indítsukk el most a GDAL/O OGR algoriitmusát dup pla bal egéérkattintássaal, majd álllítsuk be a megfeleelő paraméttereket (71. ábra):

76

71. ábra: Slope S algoritm mus paraméteerei

● Input laayer - a dom mborzatmoddellt tartalmaazó rétegün nk ● Band nuumber - sávv, ami a fentti állománybban tartalmazza a megaassági értékkeket ● Opcionális lépésekk, pl. a lejtősszög százalékban való kifejezése fok f helyett ● Scale - adott mértéékű vízszinttes térközhööz mekkoraa függőlegess emelkedéss tartozzon,, 1 esetén haa 10 m-t lépünk l fel, szintén 10 m-t m lépünk vízszintesen v n ● Slope - a végeredm ményünk Utolsó lépéshez eggy kis magyyarázat szükkséges: kétféle végeredményt késszíthetünk a Processingg toolboxx algoritmuusaival. Az egyik eseetben, ha az a eredménnyt csak iddeiglenesen n szeretnénkk használlni, akkor elég e egy iddeiglenes munkanevet m t adni a véégeredményynek a szö övegdobozbaa manuálisan beírva::

77

Így lefuuttatva egy ún. temporrary állomáány jön létrre, ami addig létezik, amíg fut a QGIS vagyy amíg kii nem töröljjük az oldallsó Layers panelből. p Általában Á ilyyen rétegekeet akkor hassználunk, haa az adottt algoritmuss eredményee csak részeeredmény éss ideiglenessen szeretnéénk létrehozzni. A másiik esetben az eredménnyt szeretnnénk elmentteni a mereevlemezünkkre egy új állománybaa mivel végeredmén v ny. Kattintsuunk a szövvegdoboz véégénél talállható

ikonra majjd a felugróó

lehetőséégek közül válasszuk a Save to file… opciót (72. ( ábra):

72. ábra: Eredmény típusok t Proceessing algorittmusok esetén n

Tallózzzuk a megfelelő mappátt és nevezzüük el állomáányunkat, majd m hagyjuuk jóvá OK gombbal:

Processsing toolboox használlata eseténn szigorúan n kerüljük a korábbban említeett speciális karakterreket mind a mappák, mind m az újoonnan létreh hozandó álloományok neevében! Futtassuuk az algorritmust a Run R gombbal, végeztév vel Close gombbal g záárjuk be azz ablakot. A lejtőszöög térkép szintén s raszzteres állom mány, így elsődlegeseen a korábbban látott fekete-fehéér színezéssel jelenítii meg a QG GIS. Lépjünnk a lejtoszo og réteg Prooperties abllakába és a Style fülönn készítsüünk új színsskálát Singleeband pseuddocolor módot használlva (73. ábraa):

78

73. ábra: Lejtőszög L térrkép átszínezéése

Lépjünkk az ablak jobb oldalánn található Generate G new color maap (Új szín ttábla generáálás) részhezz és a kivválasztható színskálák s k közül válassszuk a RdBu u-t, fordítsuuk meg a színskálát az Invert opcióó használlatával. Ugoorjunk át a Load L min/m max values részhez r és állítsuk á be, hhogy a való ódi Min/maxx értékeket jelezze ki k a QGIS, majd m kattinttsunk a Load d (Betölt) gombra. g Léppjünk visszaa a Generatee new color map résszhez, látni fogjuk megjelentek a valódi minnimális (nullla) és maximális (31,77 M (Mód) paraméternnél állítsuk be az Equaal interval m módszert éss 8 Classes--t fok) érttékek. A Mode (Osztályyok), majd kattintsunkk a Classify gombra. Ezzzel létrehozztunk egy kközelítő csop portosítást a bal olddali táblázattba. Sajnos a módszerr nem kereek egész szzámoknál hhúzza meg a csoportokk határaitt, ezért maanuálisan szzerkesztve (dupla bal kattintássaal) írjuk átt a határok kat az öt és többszööröseire 35--ig a Valuee (Érték) és Label (C Címke) oszllopoknál. A táblázat feletti f Coloor interpollation param méternél vállasszuk a Discrete mód dszert ebbenn a példábann, hogy a kaategóriák jóól el tudjaanak különüülni egymásstól. Hagyjuuk jóvá a vááltoztatásokkat és zárjukk be az ablaakot, nézzükk meg az eredményüül kapott térkképet (74. ábra): á

79

7 ábra: Átszzínezett lejtősszög térkép réészlete 74.

k műveletekket: készítsük el a bo orsod_lerakoo Másodiik példánkbban vektoroos réteggel végezzünk réteg poontjai köré húzható h pufferzónát, a távolságot korábban eltároltuk e eggy attribútu umban, majdd kérdezzzük le ennekk a területneek a méretétt. mezőjében keressünk k rá a buuffer szóréészletre, szzintén többb Processsing toolboox keresőm lehetőséégünk van, indítsuk el a GRASS commands c csoportból c a v.buffer.ccolumn algo oritmust (755. ábra):

80

75. ábra: Buffer algoritmus a

Felugróó ablakban állítsuk á be a megfelelő paramétereeket (76. ábrra): ● Input veector layer - borsod_lerrako ● Name of o column to t use for buffer b distannces - az a mező, amii tartalmazzza a távolsáágokat, jelenn esetbenn Tavolsag ● Scalingg - konstans szorzótényező, jelen esetben e 1 ● Maximuum distancce... - mennnyire finom man rajzoljaa ki az ívees részekett a végered dményben a GRASS S ● Buffer - végeredméény (működdése megegyyezik a koráábbi példábban leírtakkaal)

81

76. ábra: Buffer algoritm mus paramétterei

Eredméényül egy poligonokat tartalmazó réteget kap ptunk. Mekkkora területtet fednek a poligonok?? Layers panelen jobbb egérkattiintás a réteggre és a felu ugró lehetőőségek közüül válasszuk k ki az Openn Attribútum tábla megnnyitása) sortt, a felugróó ablakban megjelenik k a vektoros Attributte Table (A réteg addatait tartalm mazó táblázzat, ami jeleen esetben az a egyik kiiindulási ponnt adatait örökölte megg (77. ábrra).

82

7 ábra: Bufffer poligon attribútum 77. a tááblája

Adjuk hozzá ehheez a táblázaathoz a terüületet új attrribútumkéntt, ehhez használjuk azz ablak felsőő részébeen található Field calcullator eszközzt, ikonja:

83

78. ábra: á Új attriibútum létreh hozása és parraméterei

( ábra) hoozzunk létree egy új meezőt (Create a new fieldd), azon belü ül Felugróó ablakban (78. ● Output field name - terulet ● Output field type - Decimal nuumber (reall) ● Output field lengthh - 20 ● Precisioon - 6 Az Exppression rész kitöltésééhez a közzépső ablak kban keresssünk rá az area kifejezésre és a találatok közül kattintsunk k duplán a $area füg ggvényre. Ezzel E a baal oldali szerkesztőbe s e beilleszztettük a függgvényt, am mi lekérdezi minden a rétegen r található poligoon területét. Mivel nem m akarunkk ekkora terrület eseténn m2-ben száámolni, osszuk el az érrtéket egym millióval, ho ogy km2-benn

84

kapjuk meg az értéékeket. Hozzzuk létre azz új attribútu umot az OK K-ra kattintvva. A táblázzat legutolsóó a és láthatjuk a számított értéket: 55992,447 km2 oszlopáában létrejönn a terulet attribútum

Eredm mények pu ublikálásaa Zárófejezetben a publikálás p e egyik lehetsséges módjáról számolunk be. A felső menü üsor Projecct eleméree kattintva találjuk t az alábbi a részt (79. ábra):

79. ábra: Print comp poser opciók

A Prinnt composeerek (Lap összeállítáás) elrendeezések az elkészült térkép ny yomtatásáraa. Amennyyiben nincss még ilyenn egy projekktben, készzítsünk egyeet a New P Print Compo oser (Új lapp összeálllítás) parannccsal, feluugró ablakbban nevet adva az adott a összeáállításnak (megj. ( többb a projektheez) (80. ábraa): kompozzíciót is késszíthetünk ugyanahhoz u

80. ábra: Új Ú print comp poser létrehozzása

Felugróó ablakban tudjuk szerkeszteni a rendelkezéésre álló heely méretétt és a rajtaa elhelyezettt elemekeet. Főbb résszei: 1. felső menüsor m 2. ikoncsooportok 3. navigácció és új elem m hozzáadáása eszközöök 4. rajzterüület 5. kompozzíció és adoott elem tulaajdonságai ablak a Kezdőléépésként állítsuk be a Compositioon (Összeálllítás) fülönn a papírmééretet, Preseets (Méret) A3 és a tájolást, Orrientation - Landscape (Fekvő) jellen esetben (81. ábra): 85

8 ábra: Lap 81. p tulajdonság gainak param méterei

Az Expport settingss (Export beeállítások) résznél r leheet megadni, hogy amikoor az elkészzült térképeet ki szeretnénk expportálni, miilyen nyom mdai felbon ntásban hozzza létre a raszterizállt állományyt (leggyaakoribb a 3000-400-600 dpi, de papírméret függvényében változhat azz értéke). Navigállni a papírlaapon az alábbbi eszközöök segítségével tudunk: M Mozgatás Naagyítás E Elem kiválassztása Téérkép mozgaatása a kereeten belül Elemekk hozzáadáását és az alábbi a eszkközök segítségével tehhetjük meg (továbbiak kban csak a legfontoosabbakat mutatjuk m be részletesenn): T Térkép hozzzáadása - Kiválasztvva, a bal egérgombot e t lenyomvaa tartva ho ozzáadhatjukk térképüünk a papírrlaphoz. Térrkép elem tulajdonság gai (Item properties p fü fülön) közöttt találjuk a Scale (Méretarányy) és Map rotation (T Térkép forgaatás) param métereket. A méretarán nyon kézzeel változtaatva méreteezzük át térrképünk meegfelelő mééretűre, majjd a Térképp mozgatássa a keretenn belül esszközzel igaazítsuk úgy,, hogy teljess terjedelméében látszóddjon. Továbbbi térképhezz köthető paraméterek: Grids: Adott koorrdináta-renddszer szerinnti kilométeerrácsot vaggy fokhálózzatot szerkeeszthetünk a térképree. Első léppésként adjunk hozzá új rácsot a zöld pluusz gombbal, majd nevezzük n ell,

86

lehetőleeg az alkalm mazott koorrdináta-renddszer szerep peljen a nevvében, így tudni fogju uk később is mi szeriint rajzoltukk ki a rácsott (82. ábra)::

82. áb bra: Új rács hozzáadása h

nak helye, részletesen a fontosab bb jellemzőkk Draw … grid (Ráccs megjelennítés): Rácss beállításain (83. ábrra): ● Grid tyype (Rács tíípus) - Soliid (folyamaatos vonalak k), Cross (őőrkeresztek)), Markers (tetszőleges jel) vaggy Frame annd annotatioons only (csaak keret és megírások) m ● CRS - koordináta-r k rendszer beállítása a Chhange (mód dosít...) gom mbbal, jelen esetben HD D72/EOV ● Intervall units (Inteervallum egyységek) - kooordináta-reendszer mérrtékegységee (m vagy fö öldrajzi fokk) vagy paapír egységeek (cm, mm m) ● Intervall (Intervalluum) - rács léépésköze X és Y tengelly irányábann ● Line és Marker styyle (Vonal és é jelstílus) - vonal és jeel tulajdonságai (szín, vvastagság sttb.)

87

83. ábra: á Rács pa araméterei

Grid fraame (Rács keret): k Kereet beállításaii (84. ábra) ● Frame style s (Kerett stílus) - No N frame (niincs keret), Zebra (válttakozó színűű rács) - jellen példábann ezt muttatjuk be, Innterior és Exxterior ticks (belső és külső k vonalkkák), Line bborder (egysszerű vonal)) ● Frame size s (Keret méret) m - zebbra keret vaastagsága ● Frame line l thickneess (Keret voonalvastagsság) - a kétszínű rács voonalainak vvastagsága ● Frame fill f colors (K Keret kitöltőő szín) - kétt váltakozó szín beállítása ● Divisions - adott oldalon melyy koordinátaa értékek jelenjenek meeg ● Kapcsoolható oldalaak - térkép mely m oldaláán jelenjen meg m a keret

84. áb bra: Keret pa araméterei

dináták kiiraatásának parraméterei (8 85. ábra) Draw coordinates (Koordinátta megjeleníítés): koord ● Format (Formátum m) - formátuum, pl. decim mális vagy fok-perc-má f ásodperc stbb. felosztás ● Left/Rigght/Top/Boottom - megfelelő oldalon hogyan kerüljön k kiíírásra a kooordináta értééke ○ megjeleenés ○ kereten kívül vagyy belül f en ○ vízszinttesen vagy függőlegese ● Font - betűtípus b tullajdonságai ● Font coolor - szín ● Distancce to map frame - távolság a keretttől ● Coordinnate precisioon - hány tiizedesjegy pontosságga p al rajzolódjaanak ki a kooordináták 88

85.. ábra: Koord dináták kiiratásának paraaméterei

Eredméény egy részzlete (86. ábbra):

89

86. ábra: Rács R beállítá ások eredmén nye

Féénykép, ábraa hozzádásaa eszköz Cím, szöveg hozzáadássa eszköz - Szövegd dobozt adhaatunk a téérképhez, legfontosabbb s (87. ábra). paraméttere a bennee szereplő szöveg

87. ábrra: Szövegdob boz tartalma

Appearance (Megjelenés) paraméterei köözött lehetsééges megaddni a betűtíppust, színt, vízszintes v és függőleeges igazításst. Backgroound (Hátttér) segítséégével lehet háttérszín nt rendelni a szövegddobozhoz, kiemelve a szövegeet és javítvaa az olvashaatóságot.

90

Jellmagyarázatt hozzáadássa eszköz - automatik kusan legenerálja az akktív rétegek khez tartozóó jelmagyyarázatot. Aktiválása A után kattinntsunk a téérkép megfelelő részzére, ahova szeretnénkk elhelyezzni a jelmaggyarázatot, majd a meggjelenő listáát szerkesszüük. Main prroperties (F Fő tulajdonsságok): ● Title (C Cím) ● Alignm ment (Igazítáás) Jelmagyarázzat elemek)): szerkeszzthetjük, mely m rétegeek jelenjen nek meg a Legendd items (Je jelmagyyarázatban. Kapcsoljukk ki az Auuto update (Automatik ( kus frissítés) opciót, majd m az alsóó táblázattból az alattta szereplő gombok seegítségével a nem szüükséges elem meket törölj ljük ki ikonnall (88. ábra):

888. ábra: Szűrtt rétegsorren nd jelmagyaráázathoz

m e érdekében na A jelmaagyarázat iggényesebb megjelenés

esszközt hasznnálva szerk keszthetjük a

rétegek neveit, hoggy ne az álloomány nevee jelenjen meg m a listábaan (89. ábra):

91

89. ábra: á Módossított rétegnev vek jelmagyaarázathoz

Az így vvégrehajtottt változtatássok eredméénye a térkép pen (90. ábrra):

92

90. ábra: Jelmaggyarázat beálllításainak erredménye

Méértékléc/mééretarány hoozzáadása esszköz Allakzatok hozzzáadása esszköz Nyyilakat rajzooló eszköz Atttribútumtábbla hozzáadása eszköz 93

HT TML-frame hozzáadásaa eszköz Export lehetőségekknél választthatunk a kéép formátum mba raszteriizálás, a pddf állományb ba írás és azz SVG foormátumba (vektoros grafikus g álloomány, amitt a legtöbb modern graafikus tervező program m, pl. Adoobe Illustratoor, Corel Drraw kezelnii tud) mentéés közül (91. ábra):

91. áb bra: Export lehetőségek

94

Irodalomjegyzék Mari, L., 2010, Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján In: P., Szilassi, L., Henits, (ed.) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században: tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai. 330 p. Szalai, S., Auer, I., Hiebl, J., Milkovich, J., Radim, T. Stepanek, P., Zahradnicek, P., Bihari, Z., Lakatos, M., Szentimrey, T., Limanowka, D., Kilar, P., Cheval, S., Deak, Gy., Mihic, D., Antolovic, I., Nejedlik, P., Stastny, P., Mikulova, K., Nabyvanets, I., Skyryk, O. & Krakovskaya, S., 2012, Climate of the Greater Carpathian Region. Final Technical Report, from www.carpatclim-eu.org. Szentimrey, T. & Bihari, Z., 2006a, Meteorológiai interpolációs rendszer (MISH) éghajlati információk felhasználásával, in Á., Kertész (ed.), III. Magyar Földrajzi Konferencia előadásanyagai, p. 10, CD-ROM, MTA FKI, Budapest. Szentimrey, T. & Bihari, Z., 2006b, MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis), in O. E., Tveito, M., Wegehenkel, F., van der Wel & H., Dobesch, The use of GIS in climatology and meteorology, pp. 54-56, COST Action 719 Final Report. Szentimrey, T. & Bihari, Z., 2007, ’Mathematical background of the spatial interpolation methods and the software MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis)’, Proceedings from the Conference on Spatial Interpolation in Climatology and Meteorology, pp. 17-27, Budapest, Hungary, 2004, COST Action 719, COST Office, 2007, http://owww.met.hu/pages/seminars/seeera/downloads.htm Szentimrey, T., 2011, Manual of homogenization software MASHv3.03, Hungarian Meteorological Service, pp.64. Telbisz, T., Székely B. & Timár G., 2013, Digitális terepmodellek, http://mek.niif.hu/12000/12042/.

95