Adásidő. I. évfolyam IV. szám november Ingyenes

Adásidő A Katolikus Egyház Hivatalos Segélyszervezetének lapja

I. évfolyam IV. szám 2011. november Ingyenes

Egyházmegyei címlista Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 10. Tel./Fax: (42) 418-851 Vezető: Gégény Béla igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.keletkaritasz.hu Egri Főegyházmegyei Karitász 3300 Eger, Szaicz Leó út 7. Tel./Fax: (36) 518-602 Vezető: Ft. Árvai Ferenc igazgató e-mail: [email protected] Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Karitász Szent Erzsébet Karitász Központ 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. Tel.: (1) 351-1977, Fax: (1) 478-0896 Vezető: Ft. Écsy Gábor igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.esztergomi-ersekseg.hu/karitasz Győri Egyházmegyei Karitász 9025 Győr Kossuth L. u. 11. Tel.: 96/513-177, 96/550-740/ 116 mellék Vezető: Ft. Tóth András igazgató e-mail: [email protected] Hajdúdorogi Egyházmegyei Karitász 4551 Nyíregyháza - Oros, Vezér u. 19. Tel./Fax: (42) 480-066 Vezető: Ft. Szokira János igazgató e-mail: [email protected] Kalocsa Főegyházmegyei Katolikus Karitász 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Tel.: (78) 462-166 Vezető: Szántó Ambrus igazgató e-mail: [email protected] Kaposvári Egyházmegyei Karitász 8700 Marcali, Hősök tere 5. Tel.: (85)510-233 Vezető: Jáki Zoltánné igazgató e-mail: [email protected] Miskolci Apostoli Exarchatus Egyházmegyei Karitász 3600 Ózd, Lomb u. 2., 3601 Ózd, Pf. 88 Tel.: (48) 569-305 Vezető: Ft. Pál Miklós igazgató e-mail: [email protected] Pannonhalma Egyházmegyei Karitász 9090 Pannonhalma, Vár u. 1. Tel./Fax: (96) 348-70-48 e-mail: [email protected] Pécsi Egyházmegyei Karitász 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 4. Tel./Fax: (72) 532-207 Vezető: Forray Ferencné igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.pecsi-caritas.hu Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász 6722 Szeged, Jósika u. 34/b. Tel./Fax: (62) 425-548 Vezető: Megyeri Márta igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.szegedikaritasz.extra.hu Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász 8000 Székesfehérvár, Lövölde út 28/a Tel.: (22) 506-828, Fax: (22) 506-829 Vezető: Nagy Lajosné Krisztina igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.albacaritas.communio.hu Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 9700 Szombathely, Hollán E. u. 2. Tel./Fax: (94) 318-560 Vezető: Tuczainé Régvári Marietta igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.karitaszszombathely.hu Váci Egyházmegyei Karitász 2600 Vác, Migazzi tér 6. Tel./Fax: (27) 814-174 Vezető: Martos György igazgató e-mail: [email protected] honlap: http://caritas-vaciegyhazmegye.hu Veszprémi Főegyházmegyei Karitász 8200 Veszprém, Vár u 25. Tel.: (88) 428-638, Fax: (88) 428-638 Vezető: Zagyva Richárd igazgató e-mail: [email protected] honlap: www.karitaszveszprem.hu

Adásidő 04

A Katolikus Karitász kettős születésnapja Konferenciát szervezett a Katolikus Karitász, a Caritas Hungarica fennállásának 80., újjászervezése 20. évfordulója alkalmából Budapesten. A tanácskozáson részt vett Erdő Péter bíboros, Spányi Antal megyéspüspök, a Karitász elnöke, Ternyák Csaba egri érsek, Beer Miklós váci megyéspüspök, Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár. Megnyitó beszédében Erdő Péter bíboros felidézte a Karitász 80 évvel ezelőtti létrejöttének körülményeit. A színes történelmi elemekkel átszőtt gondolatsor azzal zárult, hogy a keresztény szeretet nem lehet más, mint a cselekvő, segítő szeretet. Ennek szervezett megjelenése a Katolikus Karitász. Küldetése ma sem más, mint története során bármikor: a segítő szeretet nyelvén, amit mindenki ért, megszólítani és támogatni a rászorulókat. A keresztény ember igehirdető szava és segítő keze ugyanolyan távolra kell elérjen – hangsúlyozta a bíboros. A Karitász 80. születésnapján az erős Karitászt ünnepeljük, mely hármas tagolású felépítésével – országos, egyházmegyei, plébániai Karitászok – a szervezett és hatékony szeretet eszköze. Itt szolgálni tanúságtétel – mondta Erdő Péter, majd külön megköszönte Écsy Gábor atyának, a szervezet országos igazgatójának szolgálatát és Isten áldását kérte a magyar Katolikus Karitászra. Soltész Miklós államtitkár a katasztrófák és megpróbáltatások 2010-es évéről beszélve az emberi összefogás rendkívüli erejéről szólt. Elmondta, hogy az állami szervek sokat tanultak a Katolikus Karitásztól. Örömének adott hangot, hogy a karitász újra a Karitatív Tanács tagja. Soltész Miklós szerint Spányi Antal püspök és Erdő Péter bíboros érdeme, hogy a 2012-es költségvetésben a Katolikus Karitász önálló sort kapott, azaz 200 millió forintra számíthat. A katasztrófák megerősítették a segélyszervezetek ös�szefogását. Az államtitkár a jövőt illetően elmondta, hogy Boldog II. János Pál mondatára építve: „Vis�sza kell szerezni a tereket és az utcákat, nem csak a templomban él a hit”, több tucat úgynevezett önkéntes pontot építenek fel európai uniós százmilliókból. Ezek egyrészt munkát adnak, másrészt hatékonyabbá teszik a karitatív tevékenységet. Segíteni többek között azt jelenti, hogy önálló életre neveljük azokat, akik erre rászorulnak – fejezte be az államtitkár. Zagyva Richárd, a veszprémi főegyházmegyei karitász igazgatója szemléletes és lendületes előadásában a szervezet történetét mutatta be. Elmondta, hogy az alapításról Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás határozott 1931-ben. Döntését gyors szervezetépítés követte, elsőként Budapest plébániáin 800 munkatárssal, majd a 13 egyházmegyében alakultak meg a

karitászcsoportok. Az önkéntesek elkészítették Budapest nyomortérképét, azt a környezettanulmányt, amelynek segítségével hatékony segélymunkát végezhettek. Kiválóan kommunikálták szándékaikat, olyan segélyformákat teremtettek, amelyek széles körben népszerűvé váltak. Ezt a szerkezetet törte össze és kényszerítette illegalitásba a kommunista időszak. A karitász 1991-ben szervezhette újjá magát. Spányi Antal, a Katolikus Karitász püspök elnöke

nagyívű előadásában a szeretet mibenlétét értelmezte. A szeretet Krisztustól van, és nekünk Krisztust követőknek meg kell hallani a segélykérést, meg kell látni a szenvedést. Sokan élnek kiszolgáltatottságban. Egyedül nem tudunk segíteni, történetünk azt bizonyította, hogy szükség van a szervezett szeretetre. Minden, amit a szeretetről szóval elmondhatunk, ott van Szent Pál szeretethimnuszában. Miben különbözik a Katolikus Karitász a többi segélyszervezettől? – tette fel a kérdést Spányi Antal. Miért más, miért több? – folytatta. A keresztény szeretet nem evilági. Mi tesz képessé minket erre a szeretetre? A találkozás Istennel. A tevékeny szeretethez szervezettség, szakértelem kell. A szeretet józan cselekedete. Megtenni azt, amit meg kell tenni és nem félni senkitől és semmitől. A szeretetnek nincsenek korlátai. A Katolikus Karitász feladata a nyomor, a szükség enyhítése. Mi itt mindannyian erre, a cselekvő szeretetre vagyunk meghívva – fejezte be Spányi Antal püspök úr. (folytatás a következő oldalon) Adásidő 3

A Karitász története

Karitász Magyarországon

A szegények szolgálata az egyházban

A konferencia pódiumbeszélgetéssel folytatódott, ez alkalmat adott arra is, hogy Hermann Hochreiter Ausztriából az osztrák karitász egy csoportjának tevékenységét ismertethesse. Elisabeth Schosser, a Magyar Bajor Fórum elnöke a németországi viszonyokról beszélt. Zagyva Richárd a vörösiszap katasztrófáról, Árvai Ferenc atya, egri főegyházmegyei karitászigazgató pedig a felső-magyarországi árvizekről, az ezekben végzett óriási karitász munkáról és az összefogás megrendítő eseményeiről számolt be. A 80. születésnapi ünnepséget a Spányi Antal püspök úr által celebrált hálaadó szentmise zárta a Magyar Szentek Templomában. Dippold Pál

Adásidő 4

Az őskeresztény egyházközségek életét – Jézus Krisztus életének példáját követve – teljesen átszőtte az elesettek megsegítése (gyűjtések a szegények részére, rabszolgák kiváltása, özvegyek támogatása). Az ősegyház alapelvei közé tartozott a rokonok ellátásának kötelezettsége és a munkaképesek kötelező munkavégzése. A munkaképteleneket hozzátartozóik hiányában teljesen az egyházi közösség tartotta el. A közösségen belül teljes körű szegénysegélyezés alakult ki, amelyet már akkor is rendszerbe foglaltak és benne nyilvántartották a szegényeket, körülményeiket. A közösség a test ápolásán, a fizikai szükségleteken kívül szegény társuk lelkét is ápolta. A segélyeket a hívek adakozásaiból teremtették elő. Az adományozás módja az oblatio (önként felajánlott adomány) volt. Az Egyház még az ókorban kiterjesztette a szegénygondozás körét a római császárság határain kívülre is. Az egyházi javak egy negyedét a „quarta pauperum”-ot karitatív célokra kellett fordítani. Egyházi „ápoldák” és szegények befogadására alkalmas fogadók létesültek. A IV. században Nagy Konstantin császár rendelete megerősítette az Egyház szegénygondozói tevékenységét. A püspökök kötelessége lett a börtönlátogatás, a foglyokkal való bánásmód feletti őrködés és a gabona szétosztása az özvegyek részére. Megalakultak az első szerzetesközösségek, amelyek nagy jelentőséget tulajdonítottak a caritasnak, a felebaráti szeretet gyakorlásának. A VI. században létrejöttek a plébániák, amelyeknek az egyházközségi szegénygondozás irányítása is feladata lett. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a szegényügy nagyobb szervezettséget igényel. Az Egyházban a szerzetesrendek mellett új irányelveket jelöltek meg a szegények szolgálatának nagy szentjei is: Nursiai Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Hedvig. Példájuk nyomán a szerzetesek a szegények ápolását, gyógyítását tűzték maguk elé célul. A kolostorok a szegénygondozás központjai lettek. A szerzetesek kórházakat, beteg- és szegényházakat hoztak létre, amelyeket alamizsnákból és saját munkájukkal tartottak fenn. Az elesettek felkarolásában és a betegek ápolásában a lovagrendek is szerepet vállaltak. A XVI. században az árvák nagy istápolója Néri Szent Fülöp élete példájával mutatta meg az utcagyerekek nevelésének és árvaházak létesítésének szükségességét. A XVII. század legkimagaslóbb szegényapostola Páli Szent Vince volt, aki a szegénygondozás új rendszerét

állította fel, intézmények helyett saját otthonukban gondoztatta a szegényeket. Az újkor századaiban is számos vezéregyéniség vitte a keresztény emberszeretet zászlaját. Az olasz Bosco Szent János elsősorban a gyermeknevelés terén alkotott maradandót, a német Boldog Kolping Adolf a tanoncotthonok alapjait tette le, az angol Ward Mária az angolkisasszonyok rendjével a leánynevelést emelte magas szintre. Miközben a kereszténység kitermelte a felebaráti szeretet gyöngyszemeit, az állami hatalom mindenütt igyekezett tanulni az Egyháztól, és versenyezni karitatív tevékenységével. Az állami szegénygondozás kiépülésével az egyházi szociális intézmények lassanként elvesztették a hivatalos támogatásokat és teljesen a hívők áldozatkészségére szorultak. Több példa mutatta meg, hogy az egyházi szegénygondozás önerőből is bámulatra méltó eredményeket tud létrehozni és képes megújulni. Ilyen szerveződés volt az 1897-ben Lorenz Werthmann által megalapított Caritas-Verband für das Katholische Deutschland a németországi Freiburgban, amelyet a német püspöki konferencia 1916-ban országos karitászként ismert el. Werthmann célja az volt, hogy a jószándékú emberek önkéntes segítő munkáját szervezett keretek közé foglalja és hatékonyabbá tegye. Alapvető célként fogalmazták meg, hogy a karitász korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segít a rászorulókon. Később ezek a csoportok összefogtak, hálózatba szerveződve eredményesebben dolgoztak. A német szerveződést követve hamarosan egész Európában létrejöttek az országos szervezetek. Lorenz Werthmann alkotta meg a Caritas világszerte ismert jelét, amely a szeretet lángját jelképezi. A „lángoló keresztként” is emlegetett jel körül a Caritas szó mellett Pál apostolnak a galatákhoz írt szavai álltak: „tuet gutes allen”, amelyek jelentése: „tegyetek jót mindenkivel”.

Adásidő Mindennek Megvan az órája

Hazánkban a szegénygondozás mindig a világegyház szellemével haladt. Az egyházi szeretetszolgálati formákat összefogó, szervezett karitász kialakulását először Prohászka Ottokár sürgette a XX. század elején. 1914ben meg is alakul Rott Nándor, későbbi veszprémi megyéspüspök vezetésével Katholikus Karitász néven egy nagyszabású segélyakció, amely elsősorban a hadbavonultakat és családjaikat támogatta. Az I. világháború után a püspöki kar Csernoch János bíboros vezetésével kísérletet tett a Katholikus Karitász szervezeti formában történő megalakítására is. Ez a szerveződés csupán kezdeményezés maradt, lényegi tevékenységet nem folytatott, és nem tudott mozgalommá válni, mert a proletárdiktatúra minden további tevékenységtől eltiltotta. Budapesten a Mészáros János érseki helytartó által létrehívott egyházközségek karitatív szakosztályai azonban nem maradtak tétlenek. Gyermeknyaraltatást szerveztek, szegénygondozást végeztek, és már létrejött a kapcsolat a karitatív alapon működő régebbi egyesületek és az egyházközségek karitatív szakosztályai között. 1920-ban egyházközségi mozgalom alakult szociális és karitatív szakosztállyal. 1924-ben az amszterdami Eucharisztikus Világkongresszus keretein belül összehívták az első nemzetközi karitász konferenciát. Még ebben az évben 9 európai ország katolikus vezetése – köztük hazánké is – elhatározta egy nemzetközi karitász szervezet létrehozását,

Impresszum: Adásidő - A Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének lapja ∙ Kiadja: Katolikus Karitász A szerkesztőség címe: 1111 Budapest, Bartók Béla út 30. ∙ Telefon: 06/1/372-0910 ∙ Fax: 06/1/372-0914 E-mail: [email protected] ∙ Honlap: www.karitasz.hu ∙ Felelős kiadó: Écsy Gábor, Katolikus Karitász országos igazgató ∙ Szerkesztő: Dippold Pál, [email protected] ∙ Tördelés, nyomdai előkészítés: Ester Communications Kft., www.estercom.hu ∙ Arculat, layout: Kohán József ∙ Fotók: Csapó Viktória, Dippold Pál, Turcsik István és a karitászmunkatársak ∙ Nyomda: Pharma Press Kft. ∙ ISSN: 2062-6584 ∙ A kiadvány a NEFMI támogatásával jelenik meg.

Adásidő 5

2010-ben a szervezet történetének legnagyobb kihívásaival kellett szembe néznie. Év elején Haiti fővárosában Port-au-Prince-ben több mint 10 000 ember halálát okozó földrengés pusztított. A Katolikus Karitász azonnal segélyakcióba kezdett és a nemzetközi karitász szervezetein keresztül juttatta el támogatásait a térségbe. Tavasszal Borsod megyében árvíz és belvíz okozott hatalmas károkat. A Katolikus Karitász 14 településen vett részt a károsult családok támogatásában, élelmiszerrel, gyógyszerrel, ivóvízzel és tisztítószerekkel látta el a térséget. Az árvíz elvonultával több mint 500 otthon lakhatóvá tételét vállalta a szervezet. Az árvizet követő észak-magyarországi viharkár után is jelentős adományokkal jelentek meg a karitász munkatársai az érintett településeken. 2010 őszén a vörösiszap-katasztrófát követően a segélyszervezet az első naptól a helyszínen segítette a kitelepített családokat élelmiszerrel, ruhával és az iszap eltakarításához szükséges eszközökkel. Mint-

A szeretetszolgálat „felszabadulását” az 1989-es keletnémet menekültáradat felkarolása hozta meg nemzetközi segélyszervezetek segítségével. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rendszerváltás után elhatározta, hogy újjászervezi a karitászt, és hozzálát a hálózat kiépítéséhez.

Az újjászervezett Karitász amely 1928-ban alakult meg Caritas Catholica néven. 1926-ban P. Oslay Oswald egri ferences szerzetes elgondolása alapján megszületik az Egri Norma szegénygondozó rendszer, és szolgálatában a szegénygondozó nővérek rendje. Mindezek ellenére csak 1930-ban indul meg a szervezkedés az egyházi szegénygondozás és szeretetszolgálatok egységesítése céljából a szervezett karitász létrehozására. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása 1931. szeptember 17-én a karitász érseki biztosának nevezte ki Mihalovics Zsigmondot, aki azonnal megalakíttatta Budapest minden egyházközségében a karitász szervezetet. A 39 budapesti és az egyházmegyei karitász szervezetek koordinálása és támogatása céljából 1931. október 7-én a püspöki kar megalapította a Szent Erzsébet Karitász Központot. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység. Az egyházmegyei karitász központok és a nagyobb városok élére püspöki biztost neveztek ki. A plébániai karitász szervezetek vezetését pedig igazgató látta el. 1938-ban Budapesten, a 34. Eucharisztikus Világkongres�szus keretében rendezték meg a Nemzetközi Karitász Kiállítást, amely a keresztény felebaráti szeretet erejét és történelmét a világegyház embersegítő tevékenységét mutatta meg a világnak. A II. világháború éveiben a szegénygondozás és segélyakciók mellett a karitász a hadigondozásból is jelentős mértékben kivette a részét. A hadbavonultak családjainak támogatása céljából a hadisegélyekről tájékoztatót állított össze az egyházközségek részére, felkarolta a menekülteket és a bombakárosultakat is. A menekülteknek ruhát, élelmet, szállást adott és külföldi adományainak köszönhetően nagy mértékű segélyakciókat tudott lebonyolítani, amelyek keretében pénzbeli támogatást, cipőt, ruhákat, élelmiszert tudtak adni a károsultaknak, menekülteknek, árváknak. A kommunista diktatúra 1950-ig a legtöbb egyházi szervezetet, egyletet, egyesületet és a szerzetesrendek többségét feloszlatta. Az egyházi, és szerzetesi közösségek széthullottak, a „szolgáló szeretet hősei” az egyház keretein kívül találtak rá az embersegítő szolgálat útjára. Megindult a karitász intézményeinek államosítása, a karitász szervezetek felszámolása és betegápoló rendek eltávolítása a kórházakból. A Szent Erzsébet Karitász Központ teljesen állami felügyelet alá került. Az 1950-es és ’60-as években a Rózsafüzér Társulat „leple alatt” azonban tovább működött az egyházközségi karitász.

Adásidő 6

A rendszerváltozás után lehetővé vált az 1948 előtt létező egyházi szervezetek és tevékenységek újraélesztése. A püspöki kar az akkor Münchenben élő és a Caritas Internationalis-ban (Nemzetközi Karitász) is tevékenykedő Frank Miklós atyát bízta meg a karitász újjászervezésével, aki a plébániai csoportokra épülő karitász felállítását szorgalmazta. A Magyar Karitászt 1991. június 14-én néven jegyezte be a Fővárosi Bíróság egyházi jogi személyként. A szervezet újraalakulásával egy időben bekapcsolódott a nemzetközi karitász hálózatba és a világ 166 országát összekapcsoló Caritas Internationalis tagja lett. 1995-re kialakult az országos karitász hálózat Magyarországon. 1996-ban 590 plébániai karitászcsoportban már 6141 önkéntes munkatárs tevékenykedett szerte az országban. Az önkéntesekkel végzett munka mellett 1994-től kezdve országszerte saját szociális és egészségügyi intézményeket hozott létre a segélyszervezet és fokozatosan bekapcsolódott a nemzetközi karitász segélyakciókba, programokba. 1997 óta folyamatosan részt vesz az árvízi területeken a szociális segítségnyújtásban. A számos alkalommal vállalt feladatokat nemzetközi segélyakciókban és jelen volt a magyarországi katasztrófák helyszínén is. Segít a kitelepítettek elhelyezésében, szociális ellátásában, az újjáépítés feladataiban, a károsultak lakhatási feltételeinek megteremtésében, házaik felújításában, ingóságaik pótlásában és nagy erőkkel végzi a károsult személyek és hozzátartozóik mentálhigiénés támogatását.

A püspöki konferencia a Magyar Karitász nevét 2001ben Katolikus Karitász – Caritas Hungarica-ra változtatta, ezzel is aláhúzva azt a tényt, hogy a Karitász a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete. Ekkor vette át Nagy Károly atya a Magyar Karitász országos irányítását. Ugyanebben az évben beregi árvíznél a károsultak szociális, természetbeni és lelki támogatásában vett részt a segélyszervezet. A 2004-es Srí Lanka-i szökőárnál a Katolikus Karitász az elsők között jelent meg a katasztrófa sújtotta országban, ahol a humanitárius segítségnyújtás után családi házak, közösségi épületek, elkészültét támogatta. 2007-től a Katolikus Karitász folyamatosan részt vesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal történő együttműködés keretében az EU Élelmiszersegély programban. 2008-tól Écsy Gábor atya látja el a szervezet igazgatói feladatait. 2009 óta vezetésével az országos hálózat egy kidolgozott krízisprogram keretében a korábbiaknál nagyobb mértékben támogatja válsághelyzetbe került családokat.

egy 1000 önkéntes vett részt a kármentesítési munkálatokban, a károsultak étkeztetésében és az adományok szétosztásában. Segélykoordinációs irodát működtetett a helyszínen a károsultak természetbeni és lelki támogatása céljából, és 80 család ingóság pótlását, továbbá 40 új melléképület felépítését vállalta. A Katolikus Karitász és az egyházmegyei központok országszerte számos szociális intézményt működtetnek a szenvedélybetegek, a hajléktalanok, az idősek és egyéb rászoruló csoportok ellátására. A Katolikus Karitász munkáját segíti 1991-től a szervezet alapítványa, a Karitászt Támogató Alapítvány. Ennek célja a szervezet anyagi segítése annak érdekében, hogy az szociális-karitatív feladatát eredményesebben végezhesse az arra rászorulók hathatós támogatása, ingyenes szolgáltatásokkal és adományok nyújtásával. Adásidő 7

Beszámolók

A hatékony szeretetmű

Kitüntetések Devecserben

Spányi Antal a 80 éves Karitászról

Isten szeretetével való személyes találkozás készteti és teszi képessé az embert arra, hogy a segítségnyújtásba belevigye a szükséges többletet. Ettől válik a darab kenyér, a jó szándékú törekvés Krisztus szeretetének közvetítőjévé – mondta az MKPK Karitász- és Egészségügyi Lelkipásztorkodás Bizottságának elnöke arról, mit jelent a karitász a Biblia tanításában. Spányi Antallal a Katolikus Karitász 80 éves fennállását ünneplő konferencián beszélgettünk. Előadásában hangsúlyozta, az egyház karitatív tevékenységében egyszerre van szükség a szervezett formára és az önkéntesek mozgalmára. Igen, mindkét forma munkáját nagyon lényegesnek tartom. A szervezett forma, melynek 80 éves fennállását ünnepeljük, egyre ismertebbé válik a társadalomban. Akkor jött létre, amikor olyan mérteket öltött a szükség, hogy azon már csak szer-

vezett formában lehetett segíteni. Az évek során professzionális intézménnyé vált. Működése jel az emberek számára. Felhívja a figyelmet, hogy Isten szeretetével való találkozás arra indít, hogy ezt a szeretetet ne tartsuk meg önmagunknak, hanem elvigyük a szükséget szenvedőhöz. Vannak, akik adományok formájában tudják kifejezésre juttatni segítőkészségüket, míg mások tevékenyen bekapcsolódnak a karitász „nagy szeretetművébe”. Így jön létre az önkéntesek nagy csoportja mozgalomként Adásidő 8

az intézményesült forma mellett. Ők a segítő szeretet végrehajtói, akik kapcsolatot tartanak a rászorulókkal. Ők látják, tudják, kinek mire van szüksége, az igazi segítség sokszor éppen rajtuk múlik. Miként foglalkozik az intézmény az önkéntesekkel? Felkértük a helyi plébánosokat, az önkéntesek kis csoportjait összefog-

ják. Fontosnak érzem azt is, hogy időről időre leüljünk velük és a szupervízióhoz hasonlóan végigbeszéljük élményeiket, tapasztalataikat. A nyomorúsággal, kilátástalansággal való találkozás nagy teher az ember számára, és szükség van arra, hogy időnként minderről beszéljenek. Plébánosként minden hónapban karitász összejövetelt tartottam a munkatársaknak. Ez adott lehetőséget a lelki és szellemi feltöltődésre. A beszélgetések révén képet kaptam arról, hogy kinek miben kell segíteni, kell-e

külső segítséget kérni. Így tudott a Karitász helyi szervezete hatékonyan tevékenykedni. Püspökként Szent Erzsébet évében nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy minden plébánián alakuljon karitász csoport. Ez meg is történt. Mikor válik valaki önkéntessé? Az önkéntesnek éreznie kell, hogy nem hobbitevékenységet végez, amit ha akar, csinál. Segíteni a szeretet józan cselekedete. Nem függhet sem hangulattól, sem érzelmi ráhangoltságtól. A szeretetet akkor gyakorlom helyesen, ha mindig megteszem azt, amit akkor tennem kell. A segítés a kereszténység hitvallása. A hitet meg kell vallani szóban, azzal, hogy elmegyünk a szentmisére, és azzal is, hogy a felebarátaimat megsegítem, minden módon, amire lehetőségem van. A segítés önmagam háttérbe helyezését kéri. Soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy nem egy darab kenyeret adunk, hanem szeretetet, méltóságot. A világ nem jól szervezett akciók által megy előbbre, hanem a jó cselekedetek által. Az elmúlt év nagy természeti megpróbáltatásai – a borsodi árvíz és vörösiszap-katasztrófa – során nyújtott támogatás azt mutatja, a Katolikus Karitász hatékonyan tud segíteni. Nagyrészt a hívek adománya az, amit a Karitász szét tud osztani. Az özvegyasszonyok két fillérei, a szegény emberek perselypénzecskéi adódnak össze, és lesz belőlük sokszor elképesztően nagy összeg, amit a Katolikus Karitász rendelkezésére

bocsátanak, hogy menjen és orvosolja a sebeket. Ha ezek elmaradnának, ahogy Soltész Miklós fogalmazott a konferencián, hiányozna az a lelki tartalom is, ami mögöttük van. Másrészt állami forrásból kapunk céltámogatásokat egy-egy feladat megoldására. Nem kapunk olyan adományokat, amivel azt csinálunk, amit akarunk. Fontos forrás az intézmények adománya. Az emberek azért adományoznak a Karitásznak, mert biztosak abban, hogy arra megy, amire szánják. Ennek biztosítéka, hogy a Karitász átlátható, ellenőrizhető. Soltész Miklós a konferencián arról beszélt, a kormány szeretné a Katolikus Karitásszal még intenzívebbé tenni az együttműködést. Hogyan éli ezt meg a katolikus fél? Nagyon örülünk annak, hogy elindult a párbeszéd és örülünk, hogy a tettek szintjén is partnernek tekintenek bennünket. Nemcsak a szándékok kinyilvánításáról van szó, a szándékok mögé komoly összegek vannak rendelve. Azt gondolom, hogy sem az állam önmagában, sem a karitász önmagában nem tudja megoldani a kezelendő szociális problémákat, összefogva többre tudunk menni. Számunkra fontos, hogy az együttműködés karitatív célok érdekében akár az állammal, akár más egyházakkal, erősödik. Értékeljük, hogy partnernek tekintenek bennünket, készséges és kiszámítható aktivitásra törekszünk.

Október 4-én, a vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján egész napos megemlékezést tartottak Devecseren és Kolontáron. A nap során számos rendezvén�nyel emlékeztek a tragédiára és az azt követő napokra. Délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a devecseri emlékparkban, majd okleveleket adtak át a katasztrófát követően együttműködő segélyszervezetek képviselőinek, többek között Mádl Dalma as�szonynak, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövetének, Écsy Gábor igazgató atyának és Zagyva Richárdnak, a veszprémi karitász igazgatójának. A kitüntetetteknek Pintér Sándor belügyminiszter a „vörösiszap-katasztrófa elhárítása, valamint a mentés során tanúsított kimagasló helytállása, illetve az azt elősegítő tevékenység elismeréséül rendkívüli helytállásért vörösiszap-katasztrófa érdemjelet” adományozott. Az ünnepségen a belügyminiszter kiemelte: újjáépítették a katasztrófa által sújtott területeket, és a környezetet. Kevesebb mint egy év alatt a kárt szenvedett családok új házakba költözhettek, az egész világ elismerte az összefogással megvalósult helyreállítást. Délután 17 órakor Márfi Gyula veszprémi érsek vezetésével ünnepi szentmisével emlékeztek meg a tragédia áldozatairól a kolontári templomban. Október 9-én, vasárnap 10 órakor Devecseren Spányi Antal püspök mutatott be szentmisét, amelyben hálát adtak a Karitász munkatársainak és önkénteseinek szolgálatáért, valamint mindazon adományozóért, akik összefogtak a tragédia áldozatainak megsegítésére és így felépülhettek az új otthonok. A szentmisében a tragédia elhunyt áldozatairól is megemlékeztek.

Trautwein Éva Magyar Kurír Adásidő 9

Beszámolók

Karitász – Posta összefogás: megújult a hollóházai óvoda

Bensőséges ünnepség keretében megáldották a tavalyi nagy észak-magyarországi esőzésekben megsüllyedt óvodát Hollóházán. A Katolikus Karitász újította fel az óvoda épületét, munkáját a Magyar Posta Zrt. 9 millió forinttal támogatta. Az ünnepség az óvodások műsorával kezdődött. A magyar és szlovák hagyományokat felelevenítő dalok és játékok méltán tölthették el büszkeséggel a szereplők szép számmal megjelent szüleit. Koleszár Sándor,

Hollóháza polgármestere beszédében köszönetet mondott mindenkinek, aki a felújítási munkálatokban részt vett. Külön köszöntötte Spányi Antal püspököt, a Katolikus Karitász elnökét, Écsy Gábor atyát, a Karitász országos igazgatóját és a nagyvonalú, 6 millió forint értékű építőanyagot adományozó Axiál Kft. vezetőjét. A polgármester elmondta a felújítás történetét, és azt, hogy mindez nem sikerült volna, ha a Karitász szakemberei nem ragaszkodnak a tartós, természetes, jó minőségű építőanyagokhoz. Árvai Ferenc atya, egri főegyházmegyei karitászigazgató irányításával ezekkel végezték el az épület hőszigetelését, korszerűsítették a fűtést, és cserélték ki az ajtókat, ablakokat. Adásidő 10

Különös módon került ebbe a történetbe a Magyar Posta, amelyet Rácz Tamásné területi igazgató és Péterffy Gábor filatéliai igazgató képviselt. A polgármester után Rácz Tamásné lépett a mikrofon mögé, elmondta,

hogy a Magyar Posta a „Segítsünk! Magyarország az árvízkárosultakért” 100 forintos feláras bélyegét még az 1997-es árvíz idején hozta forgalomba. A tavalyi árvízkatasztrófa után az országszerte értékesített bélyeg árából 16 millió forint gyűlt össze, ezzel az észak-magyarországi károk helyreállítását támogatták. Ebből fordítottak 9 millió forintot a hollóházai óvodaépület felújításra. Ódor Ferenc országgyűlési képviselő, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés volt elnöke felidézte, hogy micsoda óriási erőket tud mozgósítani hitünk, a cselekvő szeretet. Az árvízkatasztrófa idején ezrek jöttek Észak-Magyarországra segíteni, mert hitték és tudták, hogy adni jobb, mint kapni. Ezért nagyszerű ez

az óvodafelújítás, hiszen itt egyszerre adnak és kapnak, és a gyerekek megtanulhatják, hogy mit kell tenniük, ha a másik ember bajba kerül. A hollóházai óvoda vezetője, Szalai Gézáné megdöbbentő erővel szólt azokról a pillanatokról, melyekben felnőtt korában megtalálta az Istent. Ezzel a biztos hittel és tudással irányítja az óvodát, neveli a gyerekeket – mondta. Az ünneplő közönséget mélyen megható vallomásos köszönetmondás után Spányi Antal püspök megáldotta az épületet. A hollóházi óvodások magától értetődő természetességgel kulcsolták össze imára kezüket, és mondták el a Miatyánkot. Az ünnepséget követően a Katolikus Karitász munkatársai ajándékokat adtak a gyerekeknek, akik büszkén feszítettek piros karitászos sapkájukban nagy tekintélyű vendégeik forgatagában. Dippold Pál

Egyházmegyék Esztergom-Budapest

Szent Erzsébet képmásai

a Bajóti Karitászrégió lelkinapjának margójára Igyekvésetekben ne lankadjatok, legyetek buzgó lelkűek: az Úr az akinek szolgáltok ! Róm. 12,11

Idén, az önkéntesek évében Sárisápon tartottuk a karitász munkatársak lelkinapját, ahol egyúttal átadták az év emberének szóló díjat, „SZENT ERZSÉBET KÉPMÁSA” címen. A lelkinapon a bajóti régióhoz tartozó települések 22 karitászcsoportjának több mint 100 munkatársa vett részt. Gregor Jánosné karitászvezető és munkatársai a plébánia udvarán álló kemencében sütött, friss lángossal és finom teával várták a karitászönkénteseket. A lelkinap szentségimádással kezdődött a templomban, ahol a helyi Szent István Kórus énekei és gondolatai adták a lelki ráhangolódást. A délelőtt folyamán Zsiga Péter plébános atya által kaptunk a szeretetszolgálathoz eligazodási pontokat. Előadásának középpontjában a szeretet állt. „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek.” mondja Jézus.

A lelkinap befejező szentmiséjén, melyet Paskai László bíboros úr mutatott be, Écsy Gábor országos karitászigazgató, Molnár Alajos esperes, Tóth Bertalan és Zsiga Péter plébános atyákkal együtt, hálát adtunk Jézusnak, hogy a Szentlélek által barátai körébe szólított mindannyiunkat. Köszönjük, hogy meghívott, és minket is küld a szeretet szolgálatába, ahol kamatoztatni tudjuk talentumainkat, hogy maradandó gyümölcsöt tudjunk egykor lába elé tenni.

a 10 éves évforduló adott alkalmat a hagyomány meghonosítására. Ettől az évtől kezdve minden évben hálát adtunk Istennek egy-egy testvérünkért. A díjat a régió azon munkatársa kapja, aki munkájával és hiteles életével követendő példa az emberek számára. A karitászvezetők által felterjesztett munkatársaink közül választunk. Ferenczy Éva régióvezető

A szentmise végén ünnepélyes keretek között adta át bíboros úr a Szent Erzsébet Képmása-díjat Tapasztó Istvánné Katinak, aki 1996-ban a helyi karitászcsoport megszervezője, elindítója és első vezetője volt. Akitől megtanulhattuk, hogy mi is az a hiteles, őszinte, példamutató szeretetszolgálat, aki a karitász gyermektábort szervezte és vezette – férjével együtt – éveken át. Akinek mindig volt ideje, hogy meghallgassa hozzá forduló embertársait... A képet Bajcsy Lajos budapesti esperes plébános műve nyomán festette vászonra Muszela Imréné, epöli karitászvezető. A szentmisét Burik Gábor orgonajátéka a helyi karitászcsoport pártfogoltja tette ünnepivé. A Bajóti Karitászégióban 2004-ben, Eddig a következő karitászmunkatársak részesültek a kitüntetésben: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Végh Károlyné Szabó Andrásné Szóda Józsefné Bécsi Lajosné Sárközi Lajosné Fülöp Lászlóné és László Papp Istvánné Tapasztó Istvánné

Tokod Esztergom belváros Tokod Bajót Szomor Gyermely Leányfalu Sárisáp

Nem a díjért, hanem örömmel szolgálunk az Úrnak, rászoruló embertársaink személyében is.

Adásidő 11

Egyházmegyék Szombathely

Nemcsak kenyérrel él az ember A címként szereplő szentírási idézetet sokszor és sokféleképpen értelmezzük. A jézusi szó arra is rámutat, hogy az ember mindig valami többre kell, hogy törekedjék, mint ami a mindennapok puszta túlélését jelentené. Olyan távlatokkal rendelkezik minden ember, hogy nem elegendő számára csupán a kézzelfoghatóan, materiálisan megragadható javak összessége, hanem valami többre vágyik, az igazán értékes valóságok vonzásában él. hasonlóan az országban nagyon sok plébániához – abban a „szerencsés” helyzetben van, hogy több használaton kívüli ingatlannal, épülettel rendelkezik. Kemenespálfán az államosítás előtt, de a szocializmus évtizedeiben is a Kossuth Lajos utca 30. alatt elemi, illetve általános iskola működött. A rendszerváltozás után az akkori plébániai vezetés visszaigényelte az épületet, ezután még rövid ideig – a rohamosan csökkenő gyermeklétszám miatt – szolgálta az épület az A Szombathelyi Egyházmegye Kemenespálfán létesült Szent Pál Szociális Központja ennek a célkitűzés megvalósításának szolgálatába állt. 2011. június 29-én Veres András szombathelyi megyéspüspök adta át az épületet rendeltetésének, és kérte Isten áldását az itt gondozásban részesülő személyekre, az itt dolgozó alkalmazottakra, valamint az itt megvalósuló munkára. Szent Péter és Pál ünnepén tartott ünnepséget azonban nagyon sok munka előzte meg. Az előkészületek főszervezője a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója, Tuczainé Régvári Marietta volt. Az év elején keresett meg kérésével, hogy jó lenne a térségben egy olyan karitász-intézményt létrehozni, amely hasonló tevékenységet végez, mint az egyházmegyében található vásárosmiskei vagy nagylengyeli szociális központ. Először is olyan ingatlanra volt szükség, amelyben a karitatív tevékenység kifejthető. A Somló-hegy közelében élő, 13 települést magában foglaló jánosházi Keresztelő Szent János Plébánia – Adásidő 12

Milyen gyümölcsei vannak ennek a karitász-háznak? A megváltozott munkaképességű emberek kimozdulhatnak otthonuk bezártságából. oktatás ügyét. Az iskola megszűnése után – a gyermekek főként a szomszédos Jánosháza egyházi vagy önkormányzati általános iskoláiba jártak – az épületnek közösségi ház jelleget álmodtak. Az önkormányzat

azonban egy szép községházát épített, amely alkalmas különféle rendezvények megtartására, így ez az épület teljesen megürült, funkcióval nem rendelkezett. Az épület vakolata omladozott, bár kis állagmegóvások voltak, de beázások miatt egy-egy helyen beszakadt a födém és méteres magasságú gaz nőtt az udvaron. Az utóbbi években bár voltak nagyobb rendezések az épületben és környékén, a „lakatlan” ház állagában – ha lassabban is – de romlott. A helyi polgármester, plébános, karitászigazgató, plébániai karitásztisztviselő, és az épület gondnoka egy kora tavaszi napon látogatást tettek az üres épületben, és e látogatással új fejezet kezdődött a ház, a település és a plébánia életében. Elkezdődött a tervezés, romeltakarítás, majd a húsvéti ünnepek után a felújítás. Az idei esztendőben április végén ünnepeltük az Úr szenvedését és feltámadását. Az ünnepek után Rácz Elemér munkatársaival és alkal-

mazottaival, a helyi mesteremberek közreműködésével nekiállt a helyreállítás munkájának. Napról-napra, hétről-hétre szépült az épület, de a munkálatok során is jelentkeztek be nem tervezett feladatok, komplikációk. Néha az időjárás nem volt kedvező, néha emberi okok nehezítették a lelkes munkát. Az építkezéssel egy időben Némethné Pál Gyöngyi – egy helyi kilencgyermekes családanya, aki az utóbbi években gondoskodott a ház körüli rendről is – elkezdte „gyűjteni” a gondozandókat is. Május 31-én, a helyi polgármester jóvoltából egy önkormányzati ingatlanban kezdődött a karitász-ház előtörténete. Egy gépjármű üléshuzatokat gyártó jánosházi gyárral megállapodtunk, hogy az ott keletkező bőr-hulladék további hasznosításában, válogatásában kaphatnak az itt gondozottak feladatot. Egy kedves kemenespálfai hívő javaslatára ezért kapta a létesülő intézmény a Szent Pál nevet. Azt tudjuk, hogy a nemzetek apostola sátorkészítő volt, arra azonban nem utal a Szentírás, hogy pontosan milyen anyaggal dolgozott. Talán a bibliatudósok sem fejezik ki ros�szallásukat, ha azt feltételezzük, az apostol talán ezzel az anyaggal is dolgozhatott… Június végéhez közeledve egyre fogyott az idő, egyre több lett az elvégzendő feladat. Június 29-én délelőtt 11 órakor azonban megszólalt a helyi Nagyboldogasszony-templom harangja, hogy az összegyűlt nagy létszámú hívő közösség jelenlétében Veres András püspök atya nyugalmazott főpásztorunkkal és a szép számban megjelent paptestvérekkel együtt bemutassa a legszentebb áldozatot: Szent Péter és Pál közbenjárásában is bízva az itt induló munkára Isten áldását kérte. A szentmise után egy bensőséges szép ünnep vette kezdetét a karitász-ház udvarán. A jánosházi Szent Imre Katolikus Iskola tanulói adtak ünnepi műsort, melyet Molnár Terézia igazgatónő és Pulay Mária, helyi karitászos készí-

tett elő. Állami részről, Magyarország Kormányának képviseletében V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár is beszédet mondott, majd átvágták a nemzetiszínű szalagot. Másnap reggel már munka kezdődött a megújult épületben. A kezdeteket nagyon sok öröm jellemezte, de sok megoldandó probléma is jelentkezett. Sok imára és munkára volt szükség eddig is, hogy az itt dolgozó 40 megváltozott munkaképességű ember életében pozitív változások álljanak be. A Szent Pál Szociális Központban sokszor elhangzott már a következő megállapítás: ez az intézmény csak azért jött létre, mert az Istent mi így is szeretni akarjuk. Itt nemcsak egy emberszeretetből fakadó jótékonykodást, hanem ennél sokkal többet akarunk véghezvinni: Istennel a szeretet párbeszédét kívánjuk folytatni, pontosabban szólva: nyitottak akarunk lenni üzenete befogadására. Milyen gyümölcsei vannak ennek a karitász-háznak? A megváltozott munkaképességű emberek kimozdulhatnak otthonuk bezártságából. Tartalmassá válnak mindennapjaik. Anyagilag is előnyösebb helyzetbe kerülnek: csekély ellátásukhoz keresetük összegét hozzátehetik. A munkában résztvevő gyár adókedvezményeket kap, az itt elvégzett munkával többlet-bevételhez jut, az állami költségvetésbe az itt dolgozók után is a törvények által előírt járu-

lékokat befizetik. Egy romladozó egyházi épület megújult, megfelelő végzettséggel rendelkező gondozó munkatársak munkát kaptak. Ezek a természetes „gyümölcsök”. Ez a kenyér… Nemcsak kenyérrel él az ember, ezért hálásak vagyunk azért is, hogy a helyi egyház a tőlünk távolállók szemében is egyfajta elismerést kap: nemcsak beszélnek a segítségnyújtásról, hanem úgy is cselekednek – hallottuk a vélekedéseket. Több gondozott családi élete kiegyensúlyozottabb lesz, betegségüknek türelmesebb elviselése is jellemzi az itt élőket. Többen az intézmény indulása óta rendezték kapcsolatukat az egyházzal, a hetente tartott hittanórákon a talán évtizedeken át nem hallott igazságokkal is találkozhatnak. Hosszan folytathatnánk még a beszámolót. Az itt leírtak bizonyára elegendőnek bizonyulnak arra, hogy meglássuk a Szombathelyi Egyházmegye ez irányú karitász-tevékenysége ezt az üzenetet is hordozza: Nemcsak kenyérrel él az ember… Engedje Isten, hogy magyar egyházunk életéhez, az új evangelizáció munkájához is hozzájárulhasson a kemenespálfai Szent Pál Szociális Központ élete és tevékenysége! Ft. Bodorkós Imre jánosházi plébános a Kemenespálfai Szent Pál Szociális Központ Lelki vezetője Adásidő 13

Egyházmegyék Szeged

Családi csalamádé

a csorvási plébániai karitászcsoportnál A karitász tízparancsolat 4. pontja: „Úgy segíts, hogy a rászoruló saját magán is segíthessen. Vezesd rá az öntevékenységre!” Ez a mottó indította el és vezérelte csoportunkat, amikor a csalamádékészítés ötlete felmerült. Pártfogoltjaink közül megkérdeztünk néhányat, bekapcsolódnának-e valamilyen közös (ön)segítő tevékenységbe. A visszajelzések kedvezőek voltak, ezért több ötletből a savanyúságkészítést választottuk. A recepteket közösen adtuk össze, lényeges volt, hogy többféle, kön�nyen beszerezhető zöldségféléből készítsünk jól tartósítható, finom savanyúságot. Pályázati támogatásból megvettük a szükséges edényeket, a zöldségeket és a fűszereket.

ság összeállítását, a fűszerezést. A résztvevők első kézből, közös munkában tanulhatták meg az elkészítés módját. Az előkészítés után fedeles műanyag vödrökbe raktuk a 200 kiló megtisztított, feldarabolt és befűszerezett alapanyagot (káposzta, zöldpaprika, kápiapaprika, uborka, sárgarépa). Örömmel adtuk át támogatottjainknak a közös tevékenység eredményét, amelyet szívesen fogadtak s vittek haza. Tanácsként elmondtuk, hogy az el-

Ez év augusztusának egy szép délutánján jöttünk össze, s a támogatott családokkal közösen végeztük a zöldségek előkészítését, a savanyú-

készült csalamádét még néhány napig forgatni kell. Kaptak mellé még több savanyúság receptet is. Ismert igazság, hogy jó dolog halat

adni, de még nagyobb dolog megtanítani valakit halászni. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a projektünkkel a halászás mesterségét gyakoroltuk. Ezen a délutánon a megjelentek olyan tudást kaptak, amivel jelentős anyagi megtakarítást érhetnek el a családi költségvetésben, hiszen így a bolti árhoz képest harmad áron készíthetnek a családjuknak vitamindús savanyúságot. Úgy érezzük, ezzel a programunkkal sikerült személyre szabott segítséget adni a szükségben élőknek. A program híre elismerő, jó visszhangot váltott ki az egész településen. Az elvégzett közös munka minket, karitásztagokat is jobb közösséggé formált. A csorvási plébániai karitász tagjai

A Karitatív Tanács tagszervezeteinek felhívása Ne feledkezzünk meg az idős, egyedül élő, mozgásukban korlátozott szomszédokról, ismerősökről, rokonokról, látogassuk őket gyakrabban, hiszen egy-egy nem megfelelően fűtött, kihűlt lakásban is történhet tragédia. Az utcán élők mellett az otthonukban tartózkodókat is fenyegetheti a kihűlés. Ne hagyjuk sorsára a nehéz anyagi körülmények között élőket! A segítség, az egymásra figyelés életeket menthet! Tegyünk közösen a segítségre szoruló embertársainkért!

Adásidő 14

Panelmese

egy igaz(i) családról Esteledett, amikor elindultam egy családhoz környezettanulmányt készíteni. Középiskolás unokám elkísért, hogy kicsit kikapcsolódjon Vörösmarty gondolatköltészetéből. Tízemeletes, sok lépcsőházas szalagpanel 9. emeletén szálltunk ki a liftből. Kedves mosolyú fiatal anyuka nyitott ajtót, s vezetett bennünket az egyszerűen berendezett, de patyolat tiszta lakásba. A konyhában telepedtünk le, mert az egyik szobában a legkisebb gyermek aludt, a másikban pedig a két általános iskolás kislány tanult. A fiatalasszony meggyújtott három gyertyát, hogy jól láthassam a kérdőívet, amelyet ki kellett töltögetnem. Beszélgettünk. Nem volt elkeseredett, csendesen mesélte történetüket; hogyan dolgozott évekig abban a hitben, hogy fizetik utána a társadalombiztosítást, hogy egyszer csak „kopogtatott” a harmadik gyerkőc, a „trónörökös”, aki fiú lett a két kislány után. Hogyan eszméltek rá a párjával, hogy mivel nem volt biztosított, egy csomó illetmény nem jár nekik. Megpróbáltak megmozgatni mindent, de még azt sem tudták bizonyítani, hogy egyáltalán dolgozott, mert akik tanúskodhattak volna, féltették az állásukat. Elmondta, hogy lemaradtak a rezsivel és nem hangulatvilágítás miatt táncolnak a gyertyanyelvek árnyékai a konyha falán, hanem azért mert nincs áram, és hogy a két szép szőke kislány még így is kitűnő tanuló, és ne higgyem azt, hogy el vannak keseredve, mert meg fogom látni, össze fogják szedni magukat. Közben megjelent az egyik kislány, csendesen odasúgta anyjának, hogy a pici tesó ébredezik. Mindez olyan volt a gyertyafényben, mint egy mese. Sokan láttunk már sok mindent: a mélyszegénységtől a még mélyebbig, az elkeseredettségtől a szívet facsaró kilátástalanságig. De ez más volt: történt velük valami, amire talán a jóhiszeműségük miatt nem figyel-

tek, ami egyik napról a másikra bizonytalanná tette a megélhetésüket, s akkor is azt mondták, hogy a gyerekek az elsők, a gyerekekkel való együttlét a fontos, a többi felett majd valahogy átlavírozunk, de az anya maradjon otthon a legkisebbel is. Időközben az apuka is hazaért – a második mellékállásából – fáradtan, de szemmel láthatóan büszkén a családjára.

... az jutott eszembe, milyen szerencsés vagyok, hogy ennél a családnál én lehettem a Katolikus Karitász eszköze. Hazafelé sokáig nem tudtunk megszólalni. Örültem, hogy velem volt az unokám. Azóta többször sikerült a család részére kisebb segítséget nyújtani, s mindig kedvesen, hálásan fogadták. Ez év augusztusában lehetőségünk nyílt arra, hogy tanszert vásárolhas-

sunk olyan családoknak, akik nem, vagy csak nehezen tudják beszerezni az új tanév kezdéséhez szükséges felszereléseket. Nekik is tudtunk segíteni. Megbeszéltük, hogy együtt megyünk el egyik iskolai felszereléseket árusító boltba. Az anyuka és a negyedikes szöszke kislány, jöttek a

találkozóra. Míg a kosarakat válogattuk elmesélték, hogy mi minden hiányzik. Megbeszéltük a feltételeket és csak a háttérből nézelődve vártam, hogy összeszedjék a váratlan lehetőségnek köszönhető tanszereket. Amíg álltunk a pénztárnál, kipirult arccal mutatták, milyen szép tolltartót, golyóstollat, színes ceruzákat, tornazsákot, hegyezőt, füzeteket és egyéb szükséges holmikat sikerült beleszorítani a nem túl nagy összegbe. Arra is volt gondjuk, hogy fillérre kiszámolják, mi fér bele a keretbe. Nem láttam még gyereket és anyukáját tanszereknek ennyire örülni. Búcsúzásnál az anya szerény büszkeséggel eldicsekedett, hogy kislánya ebben a tanévben valószínű tanulmányi versenyen indulhat angol nyelvből, no és sikerült kifizetniük a villanyszámlát, és már nincs tartozásuk, csak egy kicsit oda kell figyelni, hogy „ne nyújtózkodjanak tovább, mint ahogy a takaró ér”. Hogy milyen áron, arról nem beszéltek.

Miután elváltunk, az jutott eszembe, milyen szerencsés vagyok, hogy ennél a családnál én lehettem a Katolikus Karitász eszköze. Lakóné Marika önkéntes

Adásidő 15

Egyházmegyék Kalocsa-Kecskemét

Magányosok karácsonya Mélykúton Egész évi karitászmunkánk ünnepi koronája

A mélykúti karitászcsoport 1993. karácsonya óta minden évben december 24-én délután együtt ünnepel és ad hálát Jézus születéséért településünk magányosaival. A karitászcsoport az egyházközség utcaapostolaival közösen szervezi ezt az ünnepséget. Utcaapostolaink azokat az életvitelszerűen egyedül élő magányosokat személyre szólóan hív-

ják, akik a szentestét vagy délutánt egyedül töltenék otthonukban. Soha nem fáj annyira a magány, mint karácsonykor! Kezdetben kevesebben voltak a meghívottak, de ahogy múlt az idő, egyre többen kerültek a látókörünkbe. Ma már 160-180 fős a rendezvényünk. Egészségügyi szolgálat is van ekkora tömegnél. A testvérek be- és hazaszállítását is megszervezzük. (Van, aki csak kizárólag ilyenkor ajánlja fel szolgálatát). Ezt az alkalmat a helyi Művelődési Házban tartjuk, amit gyönyörűen feldíszítünk. Délután egy órától van a gyülekező és beszállítás. Az ajtóban fogadjuk a meghívottakat, és akit kell, besegítünk a terembe. Karácsonyi zene vagy dalok szólnak a hangszórókból. Van lehetőség gyónásra is egy kijelölt helyiségben. Két órakor kezdődik a műsor. A beköszöntőt minden évben másik utcaapostol vagy karitászos mondAdásidő 16

ja. A polgármester úr is részt vesz ezen az alkalmon és ő is köszönti a megjelenteket. A műsor változatos: karácsonyi vers, novella, betlehemes játék, az ifjúsági hittanos csoport által összeállított karácsonyi műsor gitáros, fuvolás kísérettel. A műsor után következik a szentmise. A legszebb, legdíszesebb miséző felszerelést visszük oda. Egy asztalt díszítünk fel oltárnak. Hófehér damasztterítőt és karitász emblémával hímzett terítőt teszünk az oltárra. Van, aki évek óta karácsonyi virágtálat hoz kizárólag erre az alkalomra. A karácsonyfa, amit feldíszítünk, szintén minden évben adomány. Alatta csuhé betlehem van. Minden adomány, minden csillog, minden ragyog a teremben. A plébános atya egyszer prédikációjában azt mondta, hogy itt van a földre szállt mennyország. „Istenünk, te az igaz világosság felragyogásával tetted fényessé ezt a legszentebb éjszakát” (éjféli miséből). Kántor is énekel szintetizátor kísérettel, és felváltva a helyi 30 éves Szederinda citera zenekar játszik karácsonyi szent énekeket. Zeng a Művelődési Ház az énektől! Gyönyörű, meghitt, igazi karácsonyi a hangulat! Az egész évi szolgálatunkra ez az ünnepi alkalom teszi fel a koronát. Sok utcaapostol és karitászos is már évek óta részt vesz a magányosok karácsonyán. Sokan már el sem tudjuk képzelni e nélkül a karácsonyt. Hozzuk magunkkal hozzátartozóinkat is (férj, feleség, vagy esetleg gyermek is), hogy ők se érezzék otthon a magányt, amíg mi szolgálunk. Szentmisében az olvasmányokat és az egyetemes könyörgéseket is részt vevők olvassák. A szentáldozást a diakónus vagy világi áldoztatók segítik. Mindenkihez helybe viszik a szentostyát és nincs mozgolódás. Szentmise után szeretetvendégség van, vajas kifli teával. A teát a karitászosok főzik. A kiflit a pékségtől rendeljük. Ilyenkor is mindenkinek

a helyébe viszik a kínálandókat, hogy ne legyen káosz. Közben lehet beszélgetni, régmúlt emlékeket felidézni, nosztalgiázni, panaszkodni, sírni, és önfeledten jókat nevetni. Távozáskor mindenki kis karácsonyi csomagot kap, amelyben van Katolikus Kalendárium, szaloncukor, narancs, karácsonyi lap. Tartalma attól függ, mikor mennyi pénze van a karitászunknak. A csomagokat előzőleg a plébánián készítjük el. Rövid idő alatt készen vagyunk, sok szorgos kéz hamar kész. A szereplőknek, citerásoknak és mindenkinek jut szeretetcsomag és vendégelés is. Aki szállításra vár hazafelé, türelmesen várakozik, úgyis jönnek értük. Lassan kiürül a terem, kinn már sötétedik Az idő hat óra felé jár. Ös�szecsomagolunk, mindenkinek van feladata. Picit leülünk „kiengedni”, ezek is meghitt pillanatok. Adunk és többet kapunk! Majd boldog karácsonyt kívánunk egymásnak. Megöleljük egymást, és ki-ki indul hazafelé a családjához. Nekünk ezután mindig feltöltődve kezdődik az otthoni karácsonyeste. A meghívott magányosok is nagyon feltöltődnek lelkileg. Külön reklamálják, ha a következő évben valami miatt elmarad a meghívásuk, mert annyira számítanak és vágyakoznak erre az alkalomra. Amikor megyünk hazafelé, a településre már rátelepedett az ünnep hangulata:a csend, a sötét, csak a kutyák ugatása hallatszik. Járművek sem járnak már, a házak ablakaiból karácsonyi fények látszanak. Ha éppen van hó karácsonykor, akkor még szebb a környék. Nincs más ehhez hasonló érzés és hangulat, amit ez a délután és este nyújt nekünk, úgy a meghívott magányosoknak, mint a szervezőknek. Munkácsi Lajosné a mélykúti karitászcsoport vezetője

Egyházmegyék Kaposvár

Pártfogó szolgálat és segélycsomagok A Szent Imre Szeretetszolgálat beszámolója Mivel környezetünkben is egyre több a segítségre szoruló család, előzetes felmérés után pártfogói rendszert alakítottunk ki egyházközségünkben, ami immár több éve működik. Pártfogóink személyes kapcsolatot tartanak fenn a rászorulókkal. Segítségnyújtásuk nemcsak anyagi támogatást jelent, ugyanilyen fontos a másik ember meghallgatása, tanácsadás, információ átadás, elkísérés. A folyamatos kapcsolattartás, a bizalom, a hozzánk eljuttatott információk azért is beszédesek, mert a rászorulók helyzete napról-napra változik. Gyakran történhetnek olyan váratlan események, melyek alapvetően megváltoztathatják egy ember, egy család helyzetét. A pártfogók a szociális háló útvesztőiben is próbálnak utat mutatni, segítenek a hivatalos iratok, nyugdíj, segélyek intézésében, felkutatják a lehetőségeket, tartják a kapcsolatot a családsegítőkkel. Félévenként átbeszéljük, kik azok, akik leginkább rászorulnak a rendszeres adományokra. A támogatottak kiválasztásánál próbálunk elsősorban „befelé” figyelni: a közvetlen környezetünkben élő rászorulókra. Sokat számít a kiválasztásnál a plébánosunk, Varga László atya „jelzőrendszere”, akihez a legtöbb információ befut, ismeri a híveket, tudja, mikor van szükség leginkább a segítségre. Akadnak olyan pártfogoltjaink, akik „bekerülve a rendszerbe” ma már inkább a segítők közé tartoznak. Az egyházközségünk tagjaitól kapott adományokból és a rendelkezésre álló készletekből minden hónapban osztunk élelmiszer és tisztítószer csomagokat mintegy harminc családnak. A csomagokat nagyon gondosan, személyre, családra szabottan állítja össze egyik munkatársunk annak alapján, kinek mire van szüksége, lehetősége.

Figyelembe veszi például, ki cukorbeteg, hol van sok kisgyermek a családban, ki milyen tisztítószert használ, ki tud főzni, kinek van inkább szüksége készételekre. Másfél éve egy célzottabb, intenzívebb gyűjtési programba kezdtünk. Minden hónap első vasárnapján, a szentmisék előtt konkrétan meghatározott élelmiszerfajtákat kérünk a hívektől, mindig azt, amiből hiány van a készleteinkben. E mellett működik a szeretetszolgálat raktára, itt is fogadjuk hét közben a tartós élelmiszer, takarító- és tisztítószer adományokat. A hívek adományai mellett raktári készleteinket igyekszünk megtölteni a pályázati támogatásokból nyert élelmiszerekből is. Más szeretetszolgálatokkal szemben, ahol a rászorulók jönnek átvenni az adományokat, mi inkább magunk visszük ki a csomagokat, és ennek több előnye is van. Így biztosított az, hogy az adományt valóban a rászoruló kapja, és folyamatos a személyes kapcsolattartás is. A csomagokat pártfogóink szállítják ki a családoknak, szerepük azonban sokkal több, mint egyszerű kézbesítőé. A pártfogó családtag-szerű odafordulásával elsősorban azt az üzenetet adja át a pártfogoltjának, hogy nincs egyedül a bajban. Karácsony előtt nagyobb értékű csomagokat állítunk össze kb. 100 család részére. Ezeket az általunk felkért szállítók viszik ki, és személyesen adják át. Kéthetente jelenik meg a Szent Imre Apró, templomunk ingyenes hirdetőújságja. Ebben híveink közölhetik felajánlásaikat vagy igényeiket, és szeretetszolgálatunk aktuális hirde-

tései is itt jelennek meg. Lelkiségi könyvtár is működik a szeretetszolgálaton belül, ami egyre népszerűbb. Idősebb testvéreink hetente találkoznak a szeretetszolgálat egyik munkatársának vezetésével, ez a Segítő Kezek csoportja. Az ő munkájuk gyümölcse is megjelenik az adventi bazárunkban, kézimunkáznak, diót törnek, és együttléteik alkalmával figyelnek egymásra. A közösség vezetője az idősotthonok lakóit is rendszeresen látogatja. Mi is megvendégeljük idős testvéreinket a Szent Erzsébet napi ünnepünkön. Igyekszünk a sütemény, tea mellé minél több szeretetet, odafigyelést is ajándékozni nekik. Templomunk 2012-ben 100 éves lesz, a jubileumi ünnepségek már idén novemberben megkezdődnek. Plébánosunk önkéntes jelentkezőket hívott a hívők közül a különféle jubileumi rendezvényekben való részvételre, szolgálatra. A visszajelzésekből kiderült, sokan vannak, akik segíteni szeretnének. Ilyenkor érezzük igazán, a karitász munkája nemcsak egyirányú, hanem oda-vissza működik: sokunkban él a vágy, hogy a segítő kéznyújtást meghálálja. A Szeretetszolgálat munkatársai Adventi bazár fotó: Göldner Krisztina Adásidő 17

Egyházmegyék Pécs Egyházmegyék Debrecen-Nyíregyháza

Önkéntesek a Karitászban címmel 2011. október 19-én konferenciát rendezett a Pécs-Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány Pécsett, a Dómmúzeumban. Külföldről és az ország több pontjáról érkeztek vendégek a jubileumi összejövetelre, amelyet Udvardy György megyéspüspök nyitott meg, de köszöntő beszédet mondott Écsy Gábor országos karitász igazgató és Csizi Péter alpolgármester is. A konferencián előadások hangzottak el a karitász 80 éves magyarországi történetéről, a külföldi karitászok (szabadkai, pöchlarni) karitatív tevékenységéről, élménybeszámolót hallgathattak a fiatalok önkéntes vállalásairól, filmvetítés keretében kaphattak betekintést arról a heroikus munkáról, amely a 2010-es tavaszi árvíz kárainak enyhítéséről, a karitász helytállásáról szólt a vörösiszapkatasztrófa idején. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a karitászban folyó, képzésekről szóló előadásokat. Nem maradt el azoknak az önkénteseknek köszöntése sem, akik a karitász újjászervezése óta fáradhatatlan szorgalommal vettek részt a szervezet szerteágazó tevékenységében. Elismerést kaptak: B.Tóth Mihályné a szekszárdi, Farkas Jánosné a hőgyészi, Fellinger Károlyné a tamási, Geiser Keresztélyné a magyaregregyi, Horváth Istvánné a harkányi, Laki Istvánné a felsőnyéki, Lőw György a csányoszrói, Matt Jánosné a pécsi, Messné Mezey Klára a pécsi, Nagy István Lászlóné a mohácsi, Tamás Gyuláné a komlói, Varga Kálmánné a pécsi és Zoltai Jánosné a bólyi csoportból. Az ünnepi programot egy portréfilm zárta: Arcok, hitvallások az önkéntes munkáról címmel. A karitászmozgalom 80 éve címmel vándorkiállítás nyílott Pécsett a Dómkőtárban. A segélyszervezet múltját és munkáját felidéző kiállítást Udvardy György megyéspüspök nyitotta meg. A Veszprémi Főegyházmegyéből elhozott és a helyi kutatással kiegészített anyag számos olyan pótolhatatlan ritkaságot tartalmaz, mely egyedülállóan reprezentálja a karitász magyarországi történetét. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg. Következő állomása Budapesten, a Szent István-bazilikában lesz. Tartós élelmiszerosztás II. fordulójára került sor október 27-

én. Az I. fordulóban 92 településen összesen 15181 rászoruló részére 90 685 kg, míg a II. fordulóban 60 210 kg került kiosztásra.

Új karitászcsoport alakult Szentdénesen, de jelezték megalakulási szándékukat Döbröközön, Tolnán, Kővágószőllősön, Bicsérden is. Szeretettel várjuk őket körünkben!

Erzsébet-napra készülve idén első alkalommal a karitász központ meghívta azokat a pécsi óvodásokat, akik immár négy éve karácsonyi ajándékokat gyűjtöttek a vidéki, nehéz körülmények között élő gyerekeknek. A 150 óvodás egy délutáni műsoros meglepetésprogramon vesz részt. Ezzel kívánjuk éreztetni velük, milyen nagyszerű dolgot visznek végbe az adománygyűjtéssel. Az eseményről később tudósítunk. Sikeres idősgondozás tanfolyam zárult október 10-11-én, melyen 23 fő vett részt. A legutóbbi képzés 2011. november 7-8-án volt, amelynek témája a krízisintervenció. Forray Ferencné igazgató

Adásidő 18

Gyermekek a gyermekekért Karácsonyi adományozó program

Halottak napján A temetőkben most gyertyák égnek Márvány színű tükre van az égnek Mécsesek lobbannak, újak gyúlnak, Búcsúzó lombok árnyékká nyúlnak. Gránit és hantok a halottakon. Élők gyásza- virág a halmokon. Sírok közt sírunk, mint minden évben Szívünk gyertyányi fénye a sötétben.

Anyám halálának 21.évfordulóján Anyám egykori képmását ma már Lányom arcára gyűrte az idő. Ritka ölelése is múlt idő. De mikor arcunk néha összeért, Titkos illatával üzent az ég. Odabújnék szeretetéért ismét. E vágyam is vágyakozás csupán Életfonala elszakadt korán. A gyász zsinórját fonta rám Akaratlan -, karja helyett anyám. Magam láthatom testem szétesését, Fájó lelkemnek keresztre feszülését, S én, halálkezének jeges érintését Örökös néma befordulással Sajgó sebemként hurcolom tovább. Cs. Horváth Ilona

1999-ben a Kárpátalján bekövetkezett árvíz után a gyermekek számára a Katolikus Karitász cipősdobozokban édességeket, játékokat gyűjtött. Az egy vagonnyi ajándékot Nyíregyházán, a pályaudvaron készítettük elő szállításra. Az adományok gyermekekhez juttatása mélyen megérintett. Elindítottuk a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyében a Gyermekek a Gyermekekért programunkat. Ennek keretében 2002-ben 350, 2003-ban 560, 2004-ben 1000, 2005-ben 1200, 2006-ban 1500, 2007-ben 1800, 2008-tól 2000 rászoruló gyermeket ajándékoztunk meg karácsonykor a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Egészségügyi Szociális Idősügyi és Lakásügyi Bizottságának támogatásával. A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász karácsonyi adományozó programja keretében az általános iskolákban és a katolikus középiskolákban a hitoktatók, tanárok és a karitász munkatársak szervezésében november 15-től december 15-ig terjedő időszakban gyűjtést rendezünk a gyermekek által megunt, de jó állapotban lévő játékok, meséskönyvek, társasjátékok, DVD-k, Karitászhoz juttatására. A gyűjtésből kapott ajándékokat az önkéntes munkatársaink üdítővel, ajándékkal, édességgel egészítik ki. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekei részére november végén viszünk 300 csomagot, ezzel a Miku-

lás ünnepséget előzzük meg. A Magyarországon élő, egyházmegyénkben lakó 1700 gyermek karácsony előtt kapja meg a más gyermekek adományából származó ajándékait. Településenként 35 gyermeknek tudunk így karácsonyi örömöt szerezni. A gyűjtésben együttműködő part-

nereink: nyugdíjas egyesületek, hitoktatók, plébániák, iskolák, tanárok, nagycsaládos egyesületek, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló napilap és az egyházmegyénkben működő 48 karitászcsoport önkéntesei. Az összeállított csomagokat az adományozás helyszíneire kiszállítjuk és a karitászcsoportok ünnepség keretében adják át a rászoruló gyermekeknek. A gyermekek a gyermekekért karácsonyi programunk teljes egészében eléri célját. A gyermekek körében kialakítja az adományozó kedvet és lelkületet. Megtapasztalják, hogy a legkevesebből is tudnak ajándékot adni egy általuk nem ismert gyermeknek. Egyúttal megerősödik bennük a szolidaritás érzése. Egészséges lekületű és szemléletű emberként nem lesz gond a rászorulók támogatása. Így neveljük a gyermekeinket karitatív lelkületűeknek már az általános iskolákban. Nyíregyházán a Magyarok Nagyas�szonya Társszékesegyházban a Szociális Gondozási Központtal, a Teréz Anya Egyesülettel és a Szent Imre Katolikus Gimnázium tanulóival együtt tartottuk meg az ajándékozó ünnepségünket több alkalommal. Megtisztelte ünnepségünket Dr. Szemán Sándor főjegyző úr és Deme Dóra úrhölgy, a Szociális Iroda vezetője. Gégény Béla

Egymillió csillag a szegényekért! December első hétvégéjén immár 4. alkalommal rendezzük meg az Egymillió csillag a szegényekért elnevezésű szolidaritási akciónkat, amelynek célja az összetartozás szellemének, az emberi szolidaritás érzésének erősítése, figyelemfelhívás a társadalom peremére szorultak felé. Önkénteseink az előre meghirdetett helyszíneken tetszőleges összegű adományért gyertyákat adnak a járókelőknek, a befolyt összeget pedig a hátrányos helyzetűek megsegítésére fordítjuk.

Adásidő 19

Egyházmegyék Eger

„Ács püspök munkatársa voltam…”

A karitász kezdete az Egri Főegyházmegyében 1989. február 11-én Egerből külön autóbusszal mentünk Esztergomba püspökszentelésre, mert akkor szentelték Dékány Vilmos, Várszegi Asztrik, Ács István, Mayer Mihály és Takács Nándor püspököket az esztergomi bazilikában. 1990. Ács István egri segédpüspök urat bízta meg Seregély István érsek úr az egri egyházmegyében a karitász megszervezésével. Ekkor kaptam én is felkérést, hogy mint friss nyugdíjas kapcsolódjak be a szervezésbe. Az érsekségen, Ács püspök lakásában volt az iroda. Itt találkoztam először Ács püspök úrral, aki nagy szeretettel fogadott. Elmondta nekünk, hogy el kell kezdeni a karitászt újra szervezni, mert 40 év kimaradt. Nem tudjuk, hogyan kell csinálni, de a Szentlélek majd segít – mondta. Tapasztalatcsere céljából német püspököktől kért segítséget hogy ők hogyan végzik a karitász munkát. A püspök azt mondta: „a karitász egyenlő súlyú a szentmisével. Ha

nem működik szeretetszolgálat, a testi-lelki rászorulók segítése, akkor nincs hitele az egyháznak.” A német püspök szerint legegyszerűbb módszer, ha a szomszédok megismerik és segítik egymást. Meg kell az embereket szólítani, mert sokan csak erre várnak, hogy hívja őket valaki a segítségnyújtásra. Ács püspök azzal kezdte, hogy Egerben és a környék községeibe elment minden plébániára és minden plébánostól kért két embert, akik majd az alapját képezik a plébániai karitászcsoportnak. A plébánosok általában a képviselőtestületi tagokat küldték, akik nagyobb részben férfiak voltak. Így az egri Jézus Szíve, Fájdalmas Anya, Lajosváros, Felnémet, Felsőtárkány, Egerbakta, Ostorok, Egerszólát képviselő testületi tagjaiból lettek a karitászcsoport tagok. Havonta jöttünk össze a püspök atya beszámolóját, buzdítását hallgatni az Érsekudvarban, ahol egy helyiséget biztosítottak a karitász számára. Ács püspök mindig nagy lelkesedéssel buzdított minket, hogy bátran kezdeményezzünk, ne várjunk mindent a papoktól, de az ötleteinket beszéljük meg előbb a plébánosunkkal. Ács püspök egyik kedves szentírási idézete volt János evangéliumából a 38 éve beteg ember esete, aki Jézus

kérdésére: „Akarsz-e meggyógyulni?” azt felelte: „Uram, nincs emberem…”! Legyünk mi minden rászorulónak embere – buzdított minket, munkatársait. Tapasztalatcserére elvitt bennünket Miskolcra, ahol a Máltai Szeretetszolgálat már működött a Szent Anna Plébánia mellett egy üres épületben. Itt használt ruhákat, napi 30 kg kenyeret osztottak szét ingyen akkor. Volt segélyszolgálat és szervezték az ingyen konyhát és talán 3 személynek ideiglenesen szállást biztosítottak éjszakára. Az Érsekudvarban újabb terem szabadult fel és ebben alakult meg a Karitász Bolt 1990-ben. Az üres teremben egyetlen polc volt néhány használt ruhával, amit a polccal együtt a Fájdalmas Anya Plébániáról hoztak (a romániai árvízkárosultak részére gyűjtött ruhák maradéka volt). A MKPK 1990-ben felkérte Frank Miklós atyát, hogy kezdje meg a karitász újjászervezését Magyarországon. Megindultak a segélyakciók Németországból. Több kamionnyi használt ruha, bútor érkezett, ezeknek a fogadásához kellett egy szervezet. Ekkor alapította meg a főpásztor a Caritas Hungarica Eger Alapítványt. Ács püspök megkért arra, hogy vál-

Önkéntesek hete Kazincbarcikán A Kazincbarcikai Karitászcsoport tíz éve bekapcsolódott a város civil életébe. A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma a 15 éves jubileum kapcsán az idén kétszer is megrendezte az „Önkéntesek Hetét” júniusban és októberben. Az elsőn a karitász tagok az Avilai Szent Teréz és a Szent Család-templom környezetének megtisztítását és virágosítását végezték. A hét második felében a szolgáló szeretetet gyako-

Adásidő 20

rolhattuk 50 idős, beteg, egyedülálló személy meglátogatásával. Mindenhová 2000,-ft-os élelmiszer csomagot vittünk az Egyesületek Fóruma és a Szikra Alapítvány támogatásával. Szinte mindannyian meghatódtak, örültek, hogy valakik gondoltak rájuk, és meghallgatták bánatukat, elpanaszolhatták szomorúságukat. Az októberi programban a városi kórház kónikus belosztályán látogattuk meg a 30 – zömmel már fek-

vő – beteget, szintén a Kazinbarcikai Egyesületek Fórumának ajándékával. Akik még tudták, hálásan fogadták látogatásunkat. Érdeklődve hallgattuk meg panaszaikat, fájdalmas szenvedésüket, elmagányosodásukat. Próbáltuk megnyugtatni őket, és örültünk, mikor egy kis mosolyt is sikerült arcukra csalogatni. Begov Ferencné karitász csoportvezető, Kazincbarcika

laljam el a Karitász Bolt vezetését. Ehhez önkéntes munkatársakra volt szükség, akik a boltban fogadták a lakosság által felajánlott ruhaneműket, szortírozták, csomagolták. Ekkor szóltam több ismerősömnek, akik vállaltak az önkéntes munkát. A politikai helyzet változásával lehetőség nyílt civil szervezetek számára pályázatot beadni működési kiadások fedezésére. Ekkor kaptunk 1 millió forintot, ami az alapja volt annak, hogy egy alkalmazottat foglalkoztathattunk aki a karitász munkával kapcsolatos szervezési, ügyintézési munkákat végezte. A német püspökség felajánlásából egy használaton kívüli gépsort kaptunk, ami biobrikett gyártására volt alkalmas. Ezt Ács püspök Fűzéren tervezte üzembe állítani abból a célból, hogy jövedelme legyen a karitásznak. Ács püspöknek nagy tervei voltak, hogyan lehetne a plébániákon segíteni, hogy pénzhez jussanak a karitász csoportok. (virágkötészet, asztalosműhely, koporsókészítés stb.) Egerben pályázat útján nyertünk 360 ezer forintot mentálhigiénés programra. Ennek keretén belül a kórház igazgatóságával egyeztetve 30 fő részére indult be az étkeztetés „Félfalat” néven az Irgalmas Nővérek rendházában. A karitászmunkatársak részére 1991-től évente lelkigyakorlatot tartottunk. A Házas Hétvége mozgalomnak is elindítója volt. Amikor Egerben tartózkodott naponta találkoztunk. Halála napján is boldogan mondta, hogy milyen sok jó dolog történt már 3 év alatt. Tragikus halála miatt elképzelései nem valósulhattak meg. A Karitász él. Ő is él és fentről segít! Fábián Zsuzsanna (Szent Erzsébet Rózsája-díjas)

Ács István György O.S.P.P.E, menefessi c. püspök 1935. április 18-án született Rátkán. Az egri teológia elvégzése után, 1959. június 14-én szentelték pappá. 1959-től 1962-ig a sátoraljaújhelyi Nagyboldogasszony plébánián, 1962-től 1970-ig pedig Sárospatakon volt káplán. Eközben (1965) fogadalmat tett a pálos rendben. 1970-től 1989-ig Füzéren volt plébános. II. János Pál pápa 1988. december 23-án egri segédpüspökké nevezte ki, az Egri Karitász első igazgatója. † Eger, 1993. március 26-án.

„Együtt a babákért” Segítsünk együtt!

Egy gyermek érkezését minden családban ünnepként kellene megélni. Hazánk lakosságának nagy része mégis olyan anyagi nehézségekkel küzd, amely befolyásolja a gyermekvállalást. A mindennapok anyagi terhei nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk népessége évről-évre csökken. Mivel a Katolikus Karitász és a dm drogerie markt számára is kiemelt fontosságú a kisgyermekes családok segítése, ezért az „Együtt a babákért” kampány keretein belül most őket fogjuk támogatni. Szeretnénk, ha egy újszülött érkezése mosollyal töltené meg szülei életét. Ehhez szükség van mindnyájunkra, mert csak közös erővel tudunk változtatni ezen! A dm drogerie markt novemberben induló kampányában a szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermekes családok megsegítésére hívja fel a figyelmet. Az összefogás keretein belül a dm a Katolikus Karitásszal és a Procter&Gamble céggel együttműködve segíti a rászorulókat országszerte. A kampány olyan társadalmilag fontos problémához kapcsolódik, ami világméretű, hiszen a szegénység nem csupán a 3. világ országainak lakosait érinti. Az éhség, a szegénység a világ azon területein is jelen vannak, ahol növekszik a munkanélküliség, és ezáltal a szociális segítségre szoruló családok száma. Magyarországon 2010-ben 80.000 család élt hátrányos helyzetben, a regisztrált munkanélküliek száma pedig elérte a 11%-ot.

Pelenkával segítenek

Az adományozás során minden dm üzlet szimbolikusan felvállalja a „keresztapai” szerepet egy-egy nehéz anyagi körülmények között élő kisgyermekes család felett. Az együttműködés során Pampers pelenkákkal segítjük az érintett családokat, a Karitász részletes pelenka-igényfelmérése alapján. Három kategóriában közel 260 család támogatását próbáljuk biztosítani ezzel – mondta el a tervekről Kanyó Roland, PR menedzser.

A dm vásárlói is segíthetnek

A dm saját vásárlóit is szeretné bevonni a támogatásba és felhívni figyelmüket a nehéz körülmények között élő, kisgyermeket nevelő családokra, így a dm boltokban található infopulton keresztül 30 illetve 200 active beauty ponttal járulhatnak hozzá egy-egy kisgyermek heti illetve havi pelenka-csomagjának biztosításához. A termékeket mindehhez a Procter & Gamble biztosítja, (?) méretű Pampers pelenkákkal. Azoknak pedig, akik pontot adományoznak, 50%-os termékkuponnal köszöni meg a dm a támogatást.

Társadalmi felelősségvállalás

Az „együtt egymásért” nemzetközi programsorozat keretein belül a magyarországi dm az „Együtt a babákért” kampánnyal az idei évben már a második olyan CSR kampányát mutatja be, amelyben a gyermekek támogatását tűzte ki célul. A nyár folyamán megszervezésre került „A Nap gyermekei” kampánnyal 255 óvodát tudott a drogéria segíteni. Az „Együtt a babákért” kampányról bővebb információt a honlapon is (http://dm-drogeriemarkt.hu) olvashatnak a vásárlók. Adásidő 21

Gyereksarok Rejtvény

A magyar hajnalcsillag

Árpád-házi Szent Erzsébet (IV. rész, Királyi menyegző)

Írta: Dyekiss Virág

Felvirradt a nagy nap. Erzsébet és Lajos már hónapok óta boldogan várták ezt a reggelt. Végre összeházasodnak! A grófnő kevésbé repeső szívvel gondolt a küszöbön álló esküvőre. A hivatalos lánykérés után a menyasszony hazaküldésére természetesen gondolni sem lehetett, de voltak pillanatok, amikor el sem tudta képzelni, hogyan fogja elviselni ezt a makrancos királylányt a családban. Máskor viszont őt is lenyűgözte Erzsébet kedvessége, segítőkészsége. Néhány nappal az esküvő előtt történt. A palotában már hetek óta főztek, takarítottak, díszítették a termeket, hogy minden készen álljon, amikor megérkezik a hatalmas vendégsereg, köztük a magyar király és királyné. A vár minden cselédje ezen munkálkodott reggeltől estig. Az ifjú pár minden nap végigjárta a termeket, mindenkit köszöntöttek, és jó munkára biztattak. Egyik reggel Erzsébet csodálkozva vette észre, hogy az egyik szobalányt, aki a termeket szokta díszíteni, nem látja sehol. Rögtön a grófnőzhö fordult, hogy vajon hol lehet. A grófnőnek nem volt ideje ilyen apróságokkal tölteni az időt, de Erzsébet nem adta fel. Megkérdezte az udvarhölgyek vezetőjét, mi történet. Ő azonnal utánajárt a dolognak. Kiderült, hogy a leány leesett egy létráról és eltörte a lábát. Természetesen otthon kellett maradnia, de büntetésből amíg meg nem gyógyul, nem kap pénzt a család. A kis menyasszony nagyon elcsodálkozott. Balesetet szenvedett szegény lány, és még büntetést is kap? Rögtön meglátogatta, és neki adta egyik gyűrűjét, hogy ha azt eladja, akkor biztosan kap érte elegendő pénzt. A leány könnyekre fakadt ekkora kedvesség láttán. Elhíresztelte

Rejtvény LÓUGRÁS A kiemelt betűtől lóugrásban haladva Kodály Zoltán gondolata olvasható. Megfejtés: .................................... ...................................................... A megfejtéseket 2012. február 15-ig az [email protected] e-mail címre várjuk! Adásidő 22

az egész faluban, mit tett vele Erzsébet. A falubeliek eddig is kedvelték a magyar királylányt, de most elhatározták, hogy valami igazán széppel kedveskednek neki. Minden család a legszebb virágait csokorba kötötte, és éjjel, titokban felvitték a vár elé. Ott aztán kirakták a földre. Olyan lett a palotaudvar, mint egy hatalmas virágszőnyeg. Ámélkodtak a grófi házban: ilyet még nem láttak! Aznap érkezett meg a magyar királyi küldöttség. A gyönyörű virágok láttán megdöbbenve hátráltak vissza a hintók, nem akarták a lovakkal összetiporni a szivárványszínű szirmokat. Megálltak lejjebb, és a magas rangú vendégsereg gyalogszerrel kelt át a virágtengeren. A királyné kegyesen felemelte a meghajló gófnőt. − Emelkedjen fel, kedvesem! Milyen kedves gondolat volt öntől ez a virágszőnyeg! Igazán különleges meglepetés! − Valóban nagy meglepetés volt, de sajnos nem én találtam ki. A falubeli emberek kívántak így kedveskedni az ön leányának. Úgy látszik, nagyon megkedvelték! Nemsokára kezdetét vette a templomi szertartás. Az ifjú pár boldogan mosolygott, és szívük legmélyéből mondták ki, hogy szeretik egymást, és örökre együtt akarnak élni. A nagy lakodalom után a magyar küldöttség elindult haza. Gertrudis királyné nem feledkezett el a falubeliek kedvességéről, ezért amikor áthaladtak a falun, aranypénzeket hintetett szét az utcákon. A nép özönlött ki a kapukból, és boldogan gyűjtögették a kincseket. Ettől kezdve még inkább imáikba foglalták Erzsébet nevét. (folytatjuk)

Ajándék szeretetből „Amíg van valakinek egy darab kenyere, gazdag, mert felébe törheti. Amíg van valakinek két ruhadarabja, van mit megosztania azzal, kinek nincsen. Amíg egy kis zug födele véd valakit az idő viszontagságai ellen, hajlékot adhat a hajléktalannak. Ma jelentősége van a fillérnek is.” (Serédi Jusztinián bíboros, 1932)

A Katolikus Karitász alapításakor íródott sorok, akár ma is születhettek volna. Hazánkban sokan vannak, akik szeretetre és egyre többen azok, akik kenyérre éheznek. A Katolikus Karitász immár nyolcvan éve karolja fel napról-napra a szükséget szenvedőket. Munkánk során figyelmünk azokra irányul, akik szociális, egészségügyi vagy egyéb okból kifolyólag nehéz körülmények között élnek. Anyagi és szociális segélyakciókkal, gyógyszertámogatással, élelmiszer és egyéb vásárlási utalvánnyal, közüzemi hozzájárulással igyekszünk segíteni mindazoknak, akik mástól nem számíthatnak támogatásra. Az Ön segítsége nélkül azonban csak kevesekhez juthatunk el. Kérjük, adományával támogassa karitatív munkánkat, hogy minél többen érezhessék ezáltal a gondoskodó szeretetet.

Écsy Gábor Katolikus Karitász országos igazgató

„Le kell nyúlnunk az éhségtől, nyomortól, szomorúságtól porba roskadókhoz. Ha erre nem szánjuk rá magunkat, nem vagyunk keresztények.”

Az Adásidő 3. számának rejtvénymegfejtői közül egy-egy karitász pólót nyertek: Balásházy Imréné (Remeteszőlős), Balázs Paulina (Budapest), Miklós Ágnes (Mezőberény), Papp János (Mezőkövesd), Vinczéné Szabó Anna (Budapest) Gratulálunk! A nyereményüket postázzuk!

Bankszámla: Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008

Adományát a mellékelt csekken vagy az itt látható bankszámlaszámon is eljuttathatja hozzánk!

Bangha Béla SJ

„Csak ha a szeretet egységében, evangéliumi céltudattal összedolgozunk, ismer el bennünket magáénak az evangéliumi karitász szamaritánusa.”

Februá r 2012

Uzdóczy Zadravec István püspök

Sze Ignác, Gitta, Szevér Cs Gyertyaszentelő Boldogasszony Kata, Karolina P † Balázs, Oszkár, Linda Szo Ráhel, András, Csenge V ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP Ágota, Alíz, Ingrid H Miki Pál, Dorottya, Dóra, Réka K Richárd, Tódor, Trisztán Sze Emiliáni Jeromos, Aranka, Elfrida Bakhita Jozefina 9. Cs Abigél, Apollónia, Alex 10. P † Skolasztika, Elvíra 11. Szo Lourdes-i jelenés, Adolf, Marietta 12. V ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP Lídia, Lívia 13. H Ella, Linda, Katalin, Levente 14. K Cirill, Metód, Bálint, Valentin

Januá r

1. 2.

Ünnep

3. 4. 5.

I. zsoltárhét

6. 7. 8.

2012

Emléknap

Emléknap II. zsoltárhét Ünnep

III. zsoltárhét

IV. zsoltárhét Ünnep I. zsoltárhét

„Az embernek valamennyi baja a karitász szívében nyilallik és felébreszti annak a vágyát, hogy ezt tűrni nem lehet, hogy segítsük az embert, aki a mi testvérünk.”

karitá sz naptá r 2012

Prohászka Ottokár püspök

1.

Gondolatok a nyolcvan Évről

15. Sze Kolos, Georgina, Szigfrid 16. Cs Julianna, Lilla, Daniló 17. P † A szervita rend hét alapítója, Elek 18. Szo Bernadett, Simeon 19. V ÉVKÖZI 7. VASÁRNAP Zsuzsanna, Elza 20. H Aladár, Álmos, Paulina 21. K Damiáni Péter, Eleonóra, Zakariás 22. Sze ††† Hamvazószerda Péter apostol székfoglalása 23. Cs Polikárp, Alfréd, Szemere 24. P †† Mátyás apostol, Edömér 25. Szo Géza, Cézár, Vanda 26. V NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA Edina, Győző, Ottokár 27. H Gábor, Ákos, Bátor 28. K Elemér, Oszvald 29. Sze Szökőnap

V

2. 3.

H K

4. 5. 6.

Sze Cs P†

7. 8.

Szo V

9.

H

10. K 11. Sze 12. Cs 13. P † 14. Szo

ÚJÉV, SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA + Főünnep Álmos. Fruzsina Vazul és Naziánzi Gergely, Ábel, Ákos Emléknap Jézus szent neve Gyöngyvér, Benjámin, Genovéva Angéla, Titusz, Leóna Simon, Emília Gáspár, Menyhért, Boldizsár Erdélyben és Felvidéken: Urunk megjelenése Rajmund, Attila VÍZKERESZT, URUNK MEGJELENÉSE Főünnep Erdélyben, Délvidéken és Felvidéken: Urunk megkeresztelkedése Gyöngyvér, Szeverin, Szörény Urunk megkeresztelkedése Ünnep Marcell, Juliánusz Melánia, Vilmos I. zsoltárhét Ágota, Szalvia, Tasziló Ernő, Erna, Cezarina Hiláriusz, Veronika, Vidor Bódog, Félix

15.

V

16. H 17. K 18. Sze 19. Cs 20. P † 21. Szo 22. V 23. H 24. K 25. Sze 26. Cs 27. P † 28. Szo 29. V 30. 31.

H K

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP II. zsoltárhét Remete Pál, Lóránt, Mór Gusztáv, Priszcilla, Stefánia Remete Antal, Antónia Árpád-házi Margit, Piroska Ünnep Sára, Máriusz, Márió, Megyer Fábián, Sebestyén, Boldog Özséb, Tímea Ágnes, Agnéta, Inez Emléknap ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP III. zsoltárhét B. Batthyány-S. László, Vince, Anasztáz, Artúr Emese, Emerencia, Zelma Szalézi Ferenc, Vera Pál megtérése, Saul, Henrik Ünnep Timóteusz és Titusz, Paula, Vanda Emléknap Merici Angéla, Angelika Aquinói Tamás, Karola, Petra Emléknap ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP IV. zsoltárhét Adél, Valér Martina, Jácinta Bosco János, Marcella Emléknap

Má rcius 2012

1. 2. 3. 4.

Cs Albin, Gyopárka, Tóbiás P †† Lujza, Henriett Szo Kornélia, Kamilla, Frigyes V NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA II. zsoltárhét Kázmér, B. Meszlényi Zoltán, Adorján, Adriána 5. H Teofil, Olívia, Virgil 6. K Leonóra, Nóra 7. Sze Perpétua és Felicitász, Tamás 8. Cs Istenes János, Zoltán, Filemon 9. P †† Római Franciska, Savio Domonkos 10. Szo Ildikó, Etele 11. V NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA III. zsoltárhét Szilárd, Konstantin, Tímea 12. H Gergely, Maximilián, Miksa 13. K Krisztián, Solt, Rozina 14. Sze Matild, Paulina 15. Cs NEMZETI ÜNNEP 16. P †† Hofbauer Kelemen, Kristóf Henrietta, Herbert

17. Szo Patrik, Gertrúd, Patrícia 18. V NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA IV. zsoltárhét Jeruzsálemi Cirill, Sándor, Ede 19. H JÓZSEF, MÁRIA JEGYESE, Józsa, Bánk Főünnep 20. K Klaudia, Csák, Kötöny 21. Sze Benedek, Bence, Flüe-i Miklós 22. Cs Beáta, Izolda, Lea 23. P †† Mongrovejói Turibiusz, Emőke, Ottó 24. Szo Gábor, Karina 25. V NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA I. zsoltárhét Annunciáta, Irén 26. H GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY Főünnep Emmánuel, Manuéla, Tormás 27. K Hajnalka, Auguszta 28. Sze Gedeon, Johanna 29. Cs Auguszta, Bertold 30. P †† Zalán, Amadé, Amadea 31. Szo Árpád, Gujdó

karitász naptár 2012 Keresse az egyházmegyei karitász központokban! Adásidő 23

Egy testvér jött A testvérnek szemébe néztem csendesen És szóltam: - Emberek élnek s arcukon árnyék remeg, S az út szélén kinyújtják lankadt karjukat. Megfogni csendesen egy kinyújtott bús kezet? Van-e szebb testvér, van-e szebb? Hervadt szemekben néma könny rezeg S az úton sokszor gyermekek sóhajtanak. Szívben maradt szók néma nyelvén érteni: Van-e szebb testvér, van-e szebb? Sík Sándor

Adventben mindnyájunkat eltölt a meghitt vára­kozás. Várakozás a szeretteink körében eltöltött békés ünnepre, az otthon melegére, várakozás a karácsonyra. Az örömteli készülődésben azonban ne feledkezzünk meg a nélkülözőkről. Akiknek a következő nap bizonytalanságán, a hideg éjszaka elől való menekülésen és az utcákon osztott meleg teán kívül más nem jut. Gyermekekről és családokról, akiknek asztalára csak néha napján kerül friss kenyér. Akiknek a karácsonyi ajándékozás csak vágy marad. Most az Ön támogatásával meleg étel kerülhet mindazok asztalára, akik segítség nélkül talán nem is ennének aznap és megajándékozhatunk sok-sok gyermeket. Legyen a karácsony mindannyiuknak igazi ünnep.

Segítsen, hogy segíthessünk! Adományát az újságban található csekken is eljuttathatja hozzánk! Köszönjük támogatását!

Bankszámla: Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008