ÁDÁM (ÁCHIM) GUSZTÁV. Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai

ÁDÁM (ÁCHIM) GUSZTÁV

Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai 

Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai.  Mielőtt a műszaki alkotásokra térnék; a város történetét kívánom dióhéjban ismertetni. Ptolemalus szerint Liricis római telep volt itt a mai Kastély utca környékén, ahol több ízben találtak római régiségeket. A város neve: Chaba, Choba, Chobán, Chiaba, Tsaba, Tótcsaba, Békéscsaba képen szerepelt az idők folyamán. Nevét valószínűleg Csaba vezértől nyerte, s nem a tót Zsaba-tól vette, mint némelyek állítják; mert a tót lakosság csak 1715-ben kezdett itt letelepedni; A nagyváradi Regestrum 1215-ből tesz Chabáról említést, amely Békés Közelében volt, ugyanabban 1291-ben, mint magyarközség szerepel. 1556-ban a mai Kastély útca táján volt a csabai vár Ábrahámfy Imre parancsnoksága alatt. A Ferdinánd párti Mágócsi Gáspár, a gyulai vár parancsnoka, a Zópolya párttal szövetkezett Ábrahámfy Imrét megtámadva, a várat bevette, s lerombolta. 1566-ban a török a gyulai várat elfoglalása után Csabát is megszállta. A felvidékről 1715-ben kezdtek a tótok az Alföldre, s Csabára is szálligózni. A 1717 évi összeírás szerint a lakosság még főképpen magyar volt. A 22 családnak, akik között Bánszky György bíróról is történt megemlékezés; volt 12 lova 84 db szarvasmarhája, 33 köböl búzája. Földbe sűlyesztett házakban laktak. 1720-ban Haruckern János György linczi pékmester a katonaság részére szállított proviantért misztadonátió képen kapta egész Békés, Csanád s részben Csongrád megyét. Igaz, hogy Békés megye nagy része vízállásos, nádas volt. Talán ezért; vagy mert úgy látta, hogy szolgálataiért nem volt kellően honorálva; azt kérte, hogy Békés megye helyett inkább adjanak neki két budai vízimalmot. A bölcs előrelátás azonban a kisebb értékűnek becsült Békés megyével is jól dotáltnak vélte a hadsereg szállítót; s a kért vízimalmot nem adta oda. Haruckern a török pusztítás által elnéptelenedett Békés megyét a különböző helyekről toborzott magyar, német és tótokkal igyekezett benépesíteni, biztosítván részükre a vallás szabad gyakorlatát. Csabára Pestmegyéből; de főképpen a felvidékről evangélikus tótokat hozott; akik Duna János vezetésével jöttek le. Az új község a régi Kastély táján épült s terjedt el lassacskán az ev. nagytemplom tájáig. A katholikus tótság csak az 1748 évben kezdett itt letelepedni. A határ Kígyós, Gyula, Békés felé, de részben nyugati irányban is nádas volt. Az első nagyobb műszaki alkotás volt az 1777-ben a község alatt elvonuló s a veszei hídtól Csabán át Sikkonyig (a régi Fábián fokig) terjedő, ma élővizcsatornának nevezett régi beiszapolódott folyó medernek ínséges munkaképen való kiásása mintegy 14 kilométer hosszban. Ettől kezdve itt talált lefolyást a fehérkőrös vize; míg a ma is meglévő Veszei híd-Sikkonyi eredeti fehérkőrös meder mellék ággá lett. Az uradalom a lakosságot végzett munkájáért azzal honorálta, hogy a mai circa 3500 holdnyi, akkor még nagyobbára vízállásos Nagyrétet évi 8 pengő forint bér ellenében átengedte a lakosságnak. Ezt a területet a lakosság 1845-ben váltotta meg, s 1853-ban osztotta ki. A még zsenge korát élő községet 1735-ben a Szentandrási ráczok Pero vezetésével kirabolták. 1755-ben tűzvész pusztította el a községnek a mai I. és II.-ik kerelűtében volt részét. 1753-ban tekintélyes raj ment Csabáról Nyíregyházára Szarvas, Mezőberényiekkel együtt. Ezek utódai a nyíregyházai tótok, a tirpák-ok.

A múlt században még két jelentős rajz bocsájtott ki Csaba az Aradmegyei Apatelekre és Meggyesegyházára. Az 1811 évi devalvátió, az 1814 évi árvizek a község fejlődésére bénítólag hatottak. A lakosság száma ez időben már majdnem elérte a 12000-et. Ma már elérte az 50000-t. Az 1831 évi Cholera járvány 2019 lakost sodort el az élők sorából. A cholerás emlékkő a Széchenyi ligetben bokros helyen egy kis dombon van. Rendbehozásra szorul. A meglévő szabadon álló domb nem sírhely. Pár évtizeddel ezelőtt készült. A régi nagy cholerás hosszúkás sírdombok a ligetivendéglő udvara és a mai üvegház közötti részen voltak még gyerek koromban; s a liget alkotásakor lettek elegyengetve. Ezidőben Békés csaba Európa legnagyobb falúja volt. 1840-ben a Nagyközség rendezett tanácsú várossá, majd megyei várossá lett. 1919 márt 21-től áprli 26-áig a vőrős uralom majd 1920 mártus 20-ig az oláh megszállás keserveit nyögte a város. Az 1844 évi árvíz állítólag a Maros kiöntése, a mai I-ső kerület több házát döntötte le. Ez időben készült a városi öntözöttrét és a Máv Gyulai vonala között részben ma is meglévő úgynevezett Pollner gát. Pollner főszolgabíró rendeletére. Daczára a sok víz járta területnek, s a közegészségügyi intézmények jóformán teljes hiányának; elődeinkből sokan értek el magas életkort. Így az 1728-1858 években 54 lakos ért el 100 éves kort. Galisz Balázs pláne 135 éves korában halt el! A krónika nem tesz említést róla, hogy a magas életkor és az olcsó bornak bizonyára számottevő fogyasztása között milyen összefüggés volt. Csak dugit megemlít meg a krónika, hogy az időben az evang egyház veszei híd melletti tekintélyes nagyságú szőllős kertje nagy termésű évben sem tudott 10 pengő forintnál több jövedelmet produkálni. A közbiztonsági állapotok általában jók voltak. A nép derék, szorgalmas volt, s így a kalodát vagy a derest ritkán kellett „üzembe” hozni. De néha néha még is szükség volt rá. A delikvens a bűn mértékéhez kiszabott bot büntetések számát nem szívesen váltotta meg ütésenként (talán szabályrendeletileg megállapított) egy forintjával, s ha kelletlenül is, inkább lefeküdt a deresre. A régi, még földszintes városháza udvarán gyerek koromban sokszor néztem (érthető respektussal) az erős tölgyfából készült javító eszközt. Az sem utolsó, hogy valami Bielik nevűt 500 forint ellopásáért standepede felakasztották Gyulán. Így érthető, hogy a bűnözés nem igen volt gyakori.

Csatornázás, vízművek.  Bodoky Mihály geométer 1818 évi városi térképének tanúsága szerint mocsaras hely volt Csaba 785 holdnyi belterületén. Ezek részbeni levezetésére szolgált az úgy nevezett „alsáncz” a mai I kerületben az élővízcsatornába. A Zrínyi utcai és hozzá csatlakozó árkoknak még nyoma sincs. Sztraka Ernő v. mérnök lecsapolja 1861-ben a Nagyszíket s 1879-ben csapadékvizlevezető utcai árokhálózatot kibővíti. A közel múltban az állami földmíves iskola környékét és Erzsébet hely egyrészét vízmentesitő árkolás készült el az új vásártér mellett a Zrínyi utcai főgyűjtőig. A belterület északi felét vízmentesítő ezen árok a villamos telep közelében a körgáton kívül lévő ugy nevezett disznófürösztőbe torkollik. Itt a csapadék a nádasban részben elemésztődik, részben szükség esetén elektromos hajtású 14 HP-s szivattyúval nyer átemelést az élővízcsatornába. A szivattyú telep 1928-ban épült 5300 pengő költséggel.

Előzőleg 1916-ban épült meg a Máv felüljáró közúti hídja mellett egy betoncső csatorna, mely az Erzsébethelyi Máté féle portáknak a Máv állomás nádastónak nevezett anyaggödreibe gyülemlő csapadékvizeket vezeti le a vasút melletti temető mellett a katonai czéllövő felé a Csányi utczai árokba, majd az élővízcsatornába. A Rosenthal malom búzamosó és a közkórház derített szenyvizeinek levezetésére a Réthy utcában beton cső csatorna készült 1928-ban. A vizek a „Csak” pálya megetti nagy nádasba folynak; majd onnan az alsó körgáti beton zsilip alatt az élővízcsatornába. Az utcai nyílt árkok fokozatos kiépítésével a helyzet tetemesen javult. Sajnos, a város nagyobb része oly alacsony fekvésű, és a talajvíz gyakrak oly magas, hogy teljesen kielégítő árkolást esés hiányában mesterséges vízemelés nélkül készíteni és fenntartani nem lehet. Az utcák magasságának legnagyobb különbsége csak 2,5 mtrt tesz ki. A bajt növeli az a körülmény, hogy az építkezés rohamos szaporulatával s a csapadék egyrészét felszívó beépítetlen művelés alatt álló területek térmértéke tekintélyes mérvű fogyása folytán a levezetésre szoruló víztömegek megnövekedtek. Záporok, hirtelen hóolvadások alkalmával hordozható Motocent szivattyúink alig alig képesek feladatuknak megfelelni, s a vízkárokat megelőzni vagy csökkenteni. A csapadékvizek jó levezetésének azon sajnálatos körülmény is akadályát képezi, hogy a lakosság egy része még ma is az árkokat törött edényeinek, és elhullott baromfiainak kényelmesebb elhelyezésére használja. Csak a főbb gyűjtő árkok hossza 10 klmtr. Emellett csak 4,5 klmtr a betoncső csatorna van. A betoncső csatornák részben az időközi utcza kövezések alkalmával készültek. Baukó András városi főmérnök tervei szerint s vezetése alatt. Másrészt azért váltak szükségessé, mert a Városháza, Fiume, Nádor, kereskedelmi csarnok, közkórház, a Mávépületek és egypár magánház szennyvízderítőiből kikerülő vizeknek levezetése az élő vízcsatornába csak ezek útján volt lehetséges. A város egyébbként rendszeres csatornázással, s vízvezetékkel nincs ellátva. 1913-ban Varga László bpesti mérnök készített egy vázlatos tervet. A vízellátására a mai öntözők rét elején 9 db nagyméretű kút szolgált volna. Az összes költségeket csupán 3,000000 pengőre becsülte. Az utczai vízvezető árkok fenntartása csak évenkénti tisztogatásából áll. Útczakeresztezéseknél a boltozott átereszek helyett ujabban betoncsöveket használunk. Kapubejáróknál az árokba ez előirtt méretű betoncsövet a telek tulajdonos köteles elhelyezni.

Fényesi csatorna  A Fényesi határrész, a gyulai, kígyósi határban belvíz 20000 hold vízlevezetése czéljából megalakult Kígyósi vadvíz csatorna társulat (melynek Békéscsaba község is egyik tagja volt) Sztraka Ernő mérnök tervei szerint 1872-ben megépítette a 2.86 ktr hosszú csatornáját 28000 pengő költséggel, a volt Selmeczi ev. gymnasium igazgatójának Breznyik Jánosnak fényesi birtokán keresztül. A csatorna a városi öntözöttrét szivattyú bódéja felett ömlött az élővízcsatornába. Ugyanakkor a kígyósi belvizek felfogására a Máv aradi vonalától a határ mentén a fényesi szöllőkig 4 klmtr hosszú övcsatorna épült. Az ásásból kikerült föld a felvégi tehén legelő felőli oldalon töltés emelésre lett felhasználva; miáltal a tehénlegelő a kígyósi vizek elhárításától mentesült. Ez a gát sok pörösködésre adott alkalmat. A kígyósi vadvízcsatorna társulat 1896-ban beolvadt a még 1854-ben alakult Alsófehérkőrösi társulatba.

A csatorna csabai részen 1900 év táján nagyobbrészben betömetett; mivel a vízlevezetésre a gyulai határmentén a veszei híd közeléig új csatorna ásatott az ott elkészült Syphonhoz csatlakozóan a víznek a Veszeihíd-Sikkonyi régi fehérkőrösi ágba való bevezetésére. A csatornából csak egy rövidebb darab, a Máv gyulai vonaláig maradt meg, s ma részben az öntözők rét lecsapolója képen van üzemelve.

Élővízcsatorna.  Az élővízcsatornát 1863/64 évben ínségmunkával tisztították és mélyítették. Az alsó fehér Körösi társulat beszerzett kotróval 1905-1910-ben a csatornát Békéstől a csabai alsó körgát zsilipig kikotortatta, majd ezt a munkát a belterületi részen 1927-ben végezte el, a medernek karózás és rőzsefonással való biztosításával együtt. A kotrás a veszei hídig 1929ben nyert befejezést 1911-1914-ben a sikkony-veszei hidi régi körösmeder lett kikotorva. Ezen kotrások után, legalább egyelőre, a városi belvizek levezetése megjavúlt. Ezelőtt circa 65 évvel a mai kőhíd és Széchenyi liget melletti vashíd közötti széles, ma már túlnyomóan feltöltött, majd parkosított öblőzetben volt a Gyula felől leúsztatott tutajok kikötője az Úrszinyi féle mai polgármesteri lak előtt. A jó öreg, Koczmacher György, a tutajok gazdájának bosszúságára vetkező kabin és trambulin hiányában, használtuk a tutajokat fürdéskor. Ott tanítottuk egymást az úszásra, ott rendeztünk úszó versenyeket s közben úsztattuk a fürösztésre odahozott lovakat: s menekültünk, ha egyik másik ló a rajta lévő 4-5 gyerek súlya alatt vízalá elmerült! A körösök szabályozása, a megcsappant vízmennyiség, beiszapolódott meder, körgáti zsilipek megépítésével sajnos, a tutajozás megszűnt.

Malomcsatorna.  Az 1801 évben egy rövid egyenes, szélesebb medret ástak a veszei hídtól a mai ev. egyházi szőllőskert és tehénlegelő között, s így ezen kert szigetté vált. Azóta a Póstelek felőli ősmeder beiszapolódott. Ezen csatorna malomárokként lett kiásva, rajta vízimalom is volt. A malomárok ásásával örömére az akkori idők szokásának megfelelően a krónika szerint „Nagy János 15 éves fiú örökemlékezet okából az árokparton megverettetett”. Az élővízcsatorna czélja: Gyula, Békéscsaba, Békés belterületét friss vízzel ellátni. Ez a czél bizony nincs teljes megelégedésre megoldva; mert az ennek elérése érdekében Gyulánál a Fehér Körösben 1896 évben épített Poirée-féle fésűs duzzasztógát télen egyáltalában nem, nyáron meg a fehérkörös magas vízjárása esetén nem lehet özemben; az aradmegyei Nádor malomcsatorna és a Csohos ér útjában pedig a Trianoni szerződés ellenére, az oláhok bebizonyúlt rosz akarata miatt, igen gyakran nemkaptunk friss vizet. A zsilip kezelési szabályzat szerint az élővíz csatornában a körgáton belül a vízszine legalább 84,200 mtr, legfeljebb 85.000 mtr Adria feletti magasságban tartandó. Árvíz.  Az 1888 év tavaszán a rendkívül megáradt Fehérkőrős Doboznál a balparti töltést áttörte. Az áradat órák alatt ellepte a Gerla, Pósteleki uradalmakat s a Nagyrétet. A régi vásártéren a mai Berthóty téren hirtelen hányt gátat is áthágva a víz, a Breznyik, Szőllő útczáig terjedő „Bogárházi” város rész házait romba döntötte, s a Széchenyi ligetet is jó részt elborította. A Rosenthal malmot csak nyúlgáttal sikerült megvédeni.

A Beliczay István kormánybiztos vezetése alatt a vészbizottság hetekig permanencziában volt. A védelmi munkákat Sztraka Ernő mérnök vezette. Az áradat az élővízcsatornát is csakhamar színűltig megtöltötte a jobb parti töltés áthágása után. Így a védelem teljesen a balpart megvédésére összpontosíttatott. Az itt emelt nyúlgát emelésével lépést tartott a víz emelkedése. A töltések szivárogtak. A város lakosságának; az idegenből ide kirendelt közerőnek , és főképen az utász katonák napokig tartó emberfeletti munkájával sikerült a vizet a város felőli oldalon visszatartani. A kisrétnél az élővízcsatorna balparti töltésének kiszakadásával az áradat Békés, Berény, Békésföldvár felé vette útját, ott a vasutat hónapokra használhatatlanná tette. A kisrét regurgitáló vizeinek a város IV-ik kerületébe való behatolását a mai disznó fürösztő északi szélén elhúzódó dűlőút mentén a berényi úti magaslatokig gyorsan összehányt töltéssel sikerült megakadályozni. A fakereskedők összes készleteinek felhasználásával óriás erőfeszítéssel sikerült a víz betörésének gátat vetni. A sikeres eredmény legfőképen annak volt köszönhető, hogy az állandóan nyugatról fúvó szél a hullámokat a fris védtöltéstől elterelte. Ezen kritikus időben a lakosság a mélyebb fekvésű házakból a távoli tanyákra, és az ev. nagytemplomba hordta össze féltett tárgyait és élelmiszereit. Az utczákon vég veszély esetére számos tutaj és ladik lett készenlétbe helyezve. Még el sem múlott az árvízveszély, mikor a Zsíros, Bocskay útczák táján szeles időben kitört tűz 22 házat pusztított el. Az árvédelmi költségek ........ emésztettek fel.

Kőrgát és zsilipek.  Az árvíz tanulságaiból okulva a község az 1889 évben Gallacz János kir. főmérnök tervei szerint Dentóch A. A parti vállalkozóval felépittette a 7.03 klmtr hosszú kőrgátat. Az árviz Békéscsabán 87,500 mtr Adria feletti magasságot ért el. Az ev. nagytemplom hátsó ajtajának küszöbe 88,64 mtrre van az Adria tengerszíne felett. A kőrgát 4,0 mtr korona szélességgel, külsőn 1:3 rézsűvel a belső oldalon 3,0 mtr széles egy padkával és 1:2 rézsűvel és az Adria feletti 88,500 mtr magasságra épült fel. A kőrgátba circa 300000 m3 föld van beépítve. A szükséges terület kisajátítása 174000 pengőt, a kőrgát építése 280000 pengőt emésztett fel. A vállalkozó által circa 5 év múlva a község ellen indított per a község javára dőlt el. A kőrgátnak az élővízcsatornával való mindkét kereszteződésénél 1889-ben a Gallacz által tervezett falazott zsilipek helyett fa zsilipek készültek, Sztraka Ernő tervei szerint 3, m nyílással összesen 15800 pö költséggel. Ezeket biztonsági okokból is az 1897 évben tervein alapján fenyőfakád falak között 80 centiméter vastag vas betétes beton alapra, betonfalakkal, 3 mtr nyílással Melocco b.pesti beton vállalkozó cserélte ki nagyfelvonós vas kapukkal Danubius gyár szállította. A zsilipek összköltsége a csatlakozó földgátakkal együtt 51500 pengőt tett ki.

Hidak.  Az élővízcsatornán először jármas fahidak voltak és pedig: a gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti mai kőrgáti zsilip helyén. A gyulai úti téglaboltozatos hid 1875 ben épült 7,5 mtr nyílással 6,0 mtr kocsi útszélességgel Sztraka Ernő mérnök tervei szerint. A téglafalú mellvédfal a Baja-Erdőhegyi (gyulai) állam út építésekor lebontatván; vas konsolos gyalogjáróval szélesbítette ki az államépitészeti hivatal. A Széchenyi liget sarkán volt fahíd helyén a község 1879 évben Sztraka Ernő mérnök tervei szerint felépíttette a 7,5 mtr nyílású 4,0 méter kocsiút szélességű íves, vaslemeztartós hidat, a tégla hídfőfalaknak czölöprácsra való rakásával 11600 pengő költséggel. Úgy vasszerkezete, valamint a fa padlós útburkolata a mai forgalmi és terhelési viszonyoknak nem felel meg s mielőbbi átépítésre szorul. A gyulai úti híd pályája túl magasan van, s igy felesleges útkapasztkodást okoz amellett igen nyomasztó hatással van a közeli közművelődési és a szemben lévő sarokházra. Készen álló terveim tanúsága szerint a hídon az útszínét tetemesen mélyebbre lehetne leszállítani, a gyalogjárókat vasbetonnal kiszélesíteni anélkül, hogy az élővízcsatorna feletti minimálisan megkövetett szabad magasság a többi hidaknál is betartott magasságnál kissebb lenne. A VI-ik kerület útczáinak kinyitásával s a megindult parcellázás és építkezések folytán a kiszélesített Bánszky útcza végén egy új közúti híd építése vált szükségessé. Terveim alapján a hidat Staitiu János vállalkozó építtette fel 1912/13 évben 22000 pengő költséggel. A híd nyílása 8,0 mtr, szélessége 7,0 mtr. A teljesen vasbetonból készült hídpálya és hídfőfalak négy db 2 mtr belvilágú s betonnal kitöltött kút alapon nyugszanak. A köves burkolt hídkúpok lába fenyőfa szádfalra támaszkodik.

Gyaloghidak.  Terveim szerint a kocsiforgalomra alkalmas hidak közelsége miatt a forgalmi igényeknek teljesen megfelelő gyalogjáró jármas fahídak készültek: 1900/1 telén az Apponyi utcánál 4-6 mtres 5 nyílással 1,74 mtr szélességgel 1200 pengő költséggel Áchim László vállalatában. 1925 ben az Árpád fürdőnél 4-6 mtres 7 nyílással, 2,00 mtr szélességgel 1800 pengő költséggel Lipták János vállalatában készölt el. 7000 p 1927 évben a Zsíros utcza végében 4-6 mtres 7 nyílással, 20 mtr szélességgel 240022 pengő költséggel Valastyán János vállalatában. Kár, hogy ezen híd folytatása képen a ligeti szöllök között tervezett rövid útcza kíújitását a képviselő testület vétója megakasztotta. Ezen útcza nyitásával a ligeti szőllők megindult parczellázásával a szépen haladó építkezések megakadtak. Az Alföldi első gazd vasút (A.E.G.v.) 1905-ben a Rosenthal malomba vezető keskenyvágányú iparvasutja részére a Széchenyi ligeti híd mellett három nyílású tisztán vasbeton jármas hidat épített. A Rosenthal Márton czég a malmába vezető normális nyomszélességű iparvasútja részére 1918 ban a Bánszky útczánál kétnyílású összesen 8 mtres ívben fekvő vasbeton hidját építtette fel falazott hídfőkkel. A vasbetét főképpen 450 m/m es vas gerendából áll. Az élővízcsatornán a kőrgáttal való kereszteződéseknél már említett kőrgáti zsilipek egyúttal kocsiközlekedésre is szolgálnak.

Máv hidak.  A Horthy Miklós út végéről Erzsébethelyre vezető igen nagy forgalmú út használatát évtizedeken át nagyon akadályozta és veszélyeztette a folytonos vonat járás és a mozdonyok majdnem szakadatlan tolatása. A pályaszinben való keresztezését küszöbölte ki az 1907 évben a vasút fölé Dr. Zielinszky Szilárd mérnök tervei szerint a Máv által a pálya udvar kibővítése alkalmával épitett többnyílású 110 mtr hosszú közúti vasbeton híd. Ugyancsak olyan okokból épitette fel a Máv 1928-ban gyalogjáró rácsos vashidat az Ihász útcza végében.

Utak.  A város határában 357 klmtr mezei közösdűlőút, 31 klmtr közdűlőút, 68 klmtr az 1908 évben törzskönyvezett községi közlekedési (vícinalis) út van. Utóbbiakat a vármegye a közelmúltban saját kezelésébe vette át. Ezek mind kiépítetlen földutak. Úgy ezek, mint a kövezetlen útczák fenntartása a lapályos részek feltöltögetése, ez út feldomborítása, az árkok tisztogatása, valamint az útfelület fogasolása és boronálásából áll. Régebben az utak egy részét az őszi esőzés beállta előtt 3 mtr szélességben 5-8 centiméter vastagon homokkal terítettük be. A homok a kemény talajjal keveredvén, az út felülete porhanyósabbá vált; s így a tavaszi fogasolás, boronálás könnyebbé lett. Sajnos, a homok beszerzése nálunk drága, és így az útjavításnak ez a módja elmaradt. Kísérletet tettünk, egy Amberikai, motoros átdomborító géppel is. Olcsó, jó volt az eredmény, de a nagy munkátlanságra való tekintettel egy ilyen gép beszerzésétől el állottunk. Szegeden az erősen homokos földutakra, ott a hol közelben szikes földek vannak, vékony réteg szikes főldet terítenek. Ezek a „szikelt utak”. A belterületen lévő vámos utakat a vármegye építette ki. Fedezetül a vármegyének adott vám szedési jog alapján a vasúti állomáson feladott és leadott árúk után befolyt jövedelem szolgált. A vámos utakat a vármegye 1904 évben 3.733 klmtr és 86400 m2 terjedelemben 19 évi kezelés után a városnak adta át az ezen utak építését terhelő 170000 pengő adósággal. Azóta a város a megszerzett vámszedési jog alapján befolyt jövedelemből az adóságot letörlesztette, az utakat fenntartotta s új utakat épített. Ez idő szerint a vámos utak hossza 28,14 klmtr 30 útczában.

Állami, törv. hat. utak.  A város határában átvonuló állami és törvényhatósági kiépített műutak (Macadam): Szarvasi, Csorvási, Apáczai, Mezőmegyeri, Békési, Gyulai, a Békés-Gerla-Veszei, összes hossza 68,3 klmtr.

Útcza kővezések.  A városban 1873-ban kövezték az első a mai Andrássy útczát. Gázhenger alkalmazásának, és a rendszer fenntartásnak hiánya folytán ezen Macadam út annyira kikopott, hogy csak a sárral borított alapkövek maradtak meg. Hogy a sáros utczákon, milyen szinte lehetetlen ma is a közlekedés az évnek csaknem fele részében; mindnyájunk előtt ismeretes. Egy izben a Munkácsy útczában az Apolló mozi előtt két olyan gödör támadt, a kocsikerékre ragadt sár elhordása folytán, pár nap alatt, hogy a Nádor sarkától - alig 50 mtr távolságból - a gödrökön áthaladó kocsikból absolute semmit sem lehetett látni! 72 kocsi föld kellett a gödrök feltöltésére. Az Andrássy útnak 1884 körül történt újra kövezését követte a Szt István tér, Ferencz József tér. Szarvasi, Széchenyi, Békési útczák kövezése. 1896 ban a Verbőczy útczát élére rakott téglával burkolták. A keményre égetett (házi gyártású) tégla burkolat m2-ként 5,5 pengőbe került. Elég jól tartott, de később fenntartani azért nem lehetett, mert a hasonló, a fali téglánál tévedésből csekélyel kissebb méretű téglák gyártását a tégla gyár beszűntette s igy azt 1906-ban hasított, majd 1927-ben az Andrássy útról felszedett régi gránit kővel burkoltuk. 1897-1900 ig a Munkácsy, Apponyi Haan utczák majd 1903-ban az Ihász útczák kövezettek ki Kissebesi, Solymosi hasított granit, és Halmágycsúcsi basalt kável Weisz Bernát fuvarozónak vállalatában az akkori viszonyokhoz is jutányos árban. 1912-ben, a város circa 10 klmrt útcza kövezést vett tervbe. A bejött ajánlatok feletti döntést megfelebbezték. Körülbelül egy év múlva a felebbezés elutasíttatván a munka kiadása jóváhagyatott. Közben a világháború kitörvén, a munka elmaradt a forgalom nagy kárára. A világháború alatt csak a Kazinczy útcza a Ménteleptől a Gróf Tisza István útig terjedő még kövezetlen részének építését végeztük el rendkívül erős időben. Erre késztetett az a körülmény, hogy a mai vásártéren hirtelen készült 50-et meghaladó nagy katonai élelmezési és legénységi faárakból álló táborhoz a hozzá jutás minden áron gyorsan biztosítandó volt. Ezt a munkát Madarász György vállalkozó végezte katonai erő közreműködése mellett. Az 1918-ban rendezett tanácsúvá lett város 1923 ban a Zsilinszky, és a Berényi utczának a Csillag útczáig terjedő részét köveztette ki tokaji és Egervidéki hasított kövel Máthé György vállalatában. Az érdekelt útczai lakosság a kövezési költségeknek círca 40 %-a erejéig járult hozzá. Egy waggon kő ab bánya 90 klgm búzába került. Majd a Jókai, Petőfi, Horthy, Luther, Corvin, Bánszky, Bajza, Teleky, Bocskay, Kiss Ernő, Réthy, Tinódi, Thurzó, Árpádsor, Csillag, Szt Miklósi, Révai, Bánát, Új Kígyósi, Tulipán, Prónay, Irányi utczákra került a sor. A legnagyobb forgalmú Andrássy út és Szt István tér régi kis sebesi gránit koczka és hasított kő burkolata annyira megromlott, hogy ezeknek újra burkolása és helyes szintbe hozatala már halasztást nem tűrt. Baukó András városi főmérnök tervei szerint és az ő vezetése alatt 1925 felében az Andrássy út, 1927 ben a Szt István tér lett újra burkolva. Az Andrássy úton 8 mtr szélesen 15 fm vastag beton alapon (1:7 arányú) érdes homokbarakott korlóti bazalt kis kő mellette két oldalt 2-2 mtr széles bazalt nyers koczka burkolat készült homokbarakva. Ezt szegélyezik a beton alapra élére rakott bazalt szegély

lapok. A szegélyen kívül a járdáig terjedő kiemelkedő mező földes. Itt fut az egyik oldalon A.E.G.V. vágánya. A másik oldalon virágágyak vannak és mindkét oldalon fasor. 1927-ben a Szt. István tér új burkolata készült el. Az út közepén 11 mtr széles 15 fmes beton alapon bitumennel kiöntött basalt kis ká burkolata készült. Mindkettő Máthé György kövező mester vállalatában. Két oldalt 4-6 mtr változó szélességű kiemelkedő földes hosszú szigetek, bauxit cement beton szegélykővel készültek. Azontúl basalt nyers koczka burkolat homokbarakva a járdákig. Ezen mezőben fut az A.E.G.V. vágánya is. A vágány alatt 25 fm vastag beton szalag van. A kiemelkedő földes szigetek salakkal beszórva a heti és országos vásárok elhelyezésére szolgálnak. A szigetek szélein fasor van ültetve. Az 1928 évi tél egy rendkívül hideg éjszakáján az út burkolat több helyen teljes szélességben megrepedt, megszakadt, valószínűleg az alatta levő beton alap is. Az igen szilárd kiálló 80 fmtr hosszú bauxit cement beton szegélykövek is nem az összeillesztésnél, hanem a kő derekán szakadtak meg. 1929/30 ban Erzsébet helyen az orosházi útczán (állami átkelési útszakasz) beton alapon bitumennel kiöntött 8,0 mtr széles keramit burkolat készült beton kiálló szegélyel. Ugyancsak Máthé Gy. vállalatában. Ezen út költségeihez a város círca 1/3-addal járult hozzá. Kövezett útczáink túlnyomó részben nem teljes; hanem csak 4-6 mtr szélességben vannak kövezve. A kövezethez 2-3 mtr széles földes szalag, padka csatlakozik az útczai árokig. Jó időben a szekerek leginkább ezen földes padkán közlekednek, s nagy porfelhőt vernek fel. Ennek megakadályozása czéljából 1932-ben Baukó András főmérnök kísérletül a Deák útczát régi fennmaradt kövekből 5,0 mtr szélességben kőveztette ki. Mellette kiálló szegélykő, és földes sáv vonul el fásítással, virágágyakkal. Így a szekerek csak kövezett részen közlekedhetnek, nincs porképződés. A költség ennél csak a szegélyel több, s a víz levezetése ad némileg nagyobb gondot. Minden esetre követésre méltó példa. Az útczák locsolására 1926 ban két darab Latil öntöző autó szereztetett be. A város 260 útczájából csak 30 útcza van kövezve az összes útczák 112 klmtr hosszával szemben csak 28,14 klmtr hosszban. Az útburkolat neme szerint van: basalt kískő „ fejkő " nyerskoczka vegyes soros cyclops "

hasított terméskő

keramit Hunyady tér délifele lapjára rakott tégla összesen

18000 m2 11500 " 33035 " 44566 " 61945 " 15244 184290 1710 186000 négyzet méter.

Az 1927 évi útkövezési szabály rendelet rendelkezései szerint a kövezési költség 30 %-át

viselik a kétoldali telektulajdonosok együttesen. Járdák.  A legrégibb járdák kukoricza iíék, szalma, sőt szalmás trágya elterítésével készültek. 1834ben már tölgyfa palló járda is volt de még kevés helyen. Palló járdákat 1893-1900-ig még igen sokat készítettünk. Az első tégla járdát 1868 ban készíttette Sztraka Ernő városi mérnök. A mai állami földmíves iskola területén a Máv és Erzsébethely között városi szabad téglaverő hely volt. Itt a cserép gyártás mellék termékeképen kisméretű, keramit keménységű, klinker téglát is gyártottak. Az ebből készült járda az Andrássy út jobb oldalán és a Szt István téren 50 évi használat után lett kicserélve; miután circa 2 centiméter vastagságra kopott el. Tégla járdáink túlnyomó részben kézi, később gépi vasas téglából készültek a telek tulajdonosok külön hozzájárulása nélkül. Itt említem meg, hogy az előbb említett tégla verő helyektől kapta nevét Za Jaminó - Gödrös helyen túli - után a külváros a Jamina nevet, s lett belőle később Erzsébethely. (Literáty falva!) Az 1894 évben a közmunka pénztár terhére járdák építése és fenntartására círca 6000 pengő volt előirányozva. Fokozatosan sikerült emelni úgy, hogy 1914-ben már 28000 pengőt lehetett ily czélra előirányozni. Ez is igen kis összeg volt, hiszen akkor már círca 120 klmtr hosszú tégla járdafenntartásán kívül az egyre hangosabban jelentkező járda építési igényeket is lehetőleg ki kellett elégíteni. Ez a szükkeblűség volt az oka annak, hogy a jobb anyagú járdák építésében a szomszédos községek bennünket megelőztek. Jellemző a túlhajtott takarékosságra, hogy az Erzsébethelyi orosházi úti, a berényi úti külső és a sopronyi útczai, temetőkhöz vezető járdák ökölnyi termés kő hulladékból készültek s voltak pár évtizeden át használatban a csizmadiák érthető örömére. Nem is koptak ezek a járdák; mert hacsak az időjárás megengedte, a járda mellett taposott nyomon jártak az emberek. Az 1913 évi, majd az 1920 évi járda építési szabályrendelet a járda épitési költségek felét a szomszédos telektulajdonosokra háritja. Aszfalt járda egyáltalán nincs. Az első beton járda 1923-ban készült az Andrássy út külső végén. Ezután a forgalmasabb helyeken 1,5-6,0 mtrig terjedő szélességgel évről évre több betonjárda épült helybeliek vállalatában. Ezidő szerint van és

126 klmtr 8 " 7 "

tégla járda betonjárda betonpalló

151000 m2 terjedelemben „ 36000 m2 2 „ 2000 m

Az 1925 évben felvett első, majd ezt követő második Speyer Kölcsönből többek között csupán az utak burkolására és járdák építésére 800000 pengőt fordított a város.

Vasútak.  A város fejlődésére legnagyobb kihatással volt a vasút megépítése 1858-ban. A város bölcs

előrelátó vezetői 1847-ben a felmérési, kisajátítási költségek aránylagos részét vállalták magukra, és 500000 db téglát ajánlottak fel a központi vasúttársaságnak a bpest-aradi vasút megépítése esetére. Szóba jött a Mezőtúr-Orosháza-Aradi vonal. Majd a Szarvas-Mezőberény-Békés-Gyula-Aradi irány képezte tanulmány tárgyát. Az előre látás hiányára vallott, hogy a vasút létesítése ellen kicsinyes okokból szinte versenyre keltek az érdekelt községek. Az 1856-ban megalakult „Cs. kír. szab. Tíszavidéki vasúti r. társaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 200 db részvény jegyzését 40000 forinttal jelentette be, ha Csabát érinti a vasút. Állami kamatgaranczia mellett megépült s 1858 octóber 25-én megnyílt az első vasút. Ez a vasút megváltás utján 1880-ban az állam tulajdonába ment át. Ekkor épült a teherárú kezelésére a ma is meglévő emeletes árukezelési épület, és a régi állomási épületnek az a része, mely a két risalyth között van. A többi rész három izben lett hozzátoldva. Az állomás forgalma évről évre növekedett. A közeli Csorvás, Békés és Gyula ide hozta éveken át áruit. A mai nemzedék nem is tudja, hogy milyen is volt az utazás abban az időben. Az állomási épületekben csak a legszükségesebb helyiségek voltak meg. Az I osztályú kocsik világossárgára a II osztályúak zöldre, a III osztályúak vörösbarnára voltak mázolva. A IV oszt. kocsik később, rövid ideig voltak használatban teherkocsikból alakítva. A személy kocsi oldalajtós, szakaszos volt. Világításra a menyezeten elhelyezett olaj lámpa szolgált úgy ahogy. A jegyvizsgáló kalauz „Konduktor” a kocsi oldalán kívül elhelyezett futó deszkán járta be menet közben a kocsik minden szakaszát, kitéve a rosz időjárásnak és a leesés veszélyének. Az ajtónyitogatás minden kellemetlenségét, kivált télen és éjjel, az utasnak végig kellett szenvednie. A fűtés úgy történt, hogy egyes nagyobb állomásokon előre forró vizzel töltött hosszú lapos bádog edényeket - amilyeneket a jég gyárakban látunk - raktak a szakasz padolatára a már időközben kihűlt ilyenek helyére. Így is sok lábfagyás, meghűlés volt a téli utazás következménye. Illemhely a vonaton csak a podgyász kocsiban volt. Az állomásra érkező vonatot a kapus harang kongatással jelezte. A vonatok tartózkodása az állomásokon elég hosszúak. A beszállás a vonatba azonnal megkezdődött, amire a második csengetés is sürgősen figyelmeztetett. Végre a harmadik csengetésre, a kalauzok tülkölésére és a mozdony hosszú fügyölésére a vonat megindult. Ezzel megkezdődött a lazán összekötött kocsik dübörsége, rángatása, a kocsiban netalán még le nem ült utasok veszedelmére; amit a polczon elhelyezett podgyászok lezuhanása tett még kritikusabbá. A vonatok sebessége a mai vicinális vonatok sebességének felel meg. Naiv néplélekre vall, hogy az időben sokan, sehogysem akarták elhinni, hogy a „masina” húzza a vonatot, mert hát nincsenek lovak fogva a vonat elé. Bizonyára hunczutság van a dologban vélték, s a lovak a „bagony”-ban (vaggon) vannak eldugva s ott húznak! A vonat indulását az állomási őrház mellett felállított magas árbóczra felhúzott gömbalakú festett vessző kosarakkal, éjjel lámpákkal jelezték a legközelebbi őrháznak; a hol az őr lesve a jelet, hasonló módon adott jelt a szomszéd őrháznak. A Bach korszakot jellemzi, hogy nem csak az építő mérnökök, de a tisztviselők sőt a kapusok is túlnyomó részben németek, csehek voltak. Bcsabán Ecker János.

Az út átjáró sorompóknál a figyelmeztető táblák is német, s részben magyar szövegüek voltak. Ezekre gondolva mosolyognunk kell a mai vasúttal való összehasonlításkor. A törvényhozás még 1843-ban foglalkozott az Alföldet-Fiuméval összekötő vasút kérdésével. Békéscsaba még 1862-ben 500 forintot, a következő évben ismét annyival volt hajlandó a tervezési munkákhoz hozzájárulni. A Csaba-Orosházi vonalrész építéséhez minden mérföld után 1000 forintot ajánlott fel. A nagybirtokosok, hazai, külföldi pénzintézetek társulásával megalakult Alföld-Fiumei vasúttársaság 1870 július 16-án megnyitotta a Békéscsaba-H.M.Vásárhelyi, majd 1871 sept 14-én a Bcsaba-N. Váradi vonalat is. Az Alföld-Fiumei vasút is később államosíttatott. A két fővonalból 30,7 klmtr esik Békéscsaba határába. Amilyen bölcs előrelátással mozdította elő e két vasút felújítását Békéscsaba, éppen oly szinte érthetetlen közönnyel, s ridegen fogadta Boros Béni-nek, az Arad-Csanádi vasút igazgatójának, 1880 köröl tett azon tervét, hogy a tervezett Mezőhegyesi szárnyvonalat Békéscsabán köti be a fővonalba. A „van elég vasútunk”-al adott válasz eredménye lett, hogy a Mezőhegyesi vonalat Kétegyházáig építették fel. Ugyanazok nembánomságának következménye volt, hogy a Békés-Békésföldvári vasút épült meg a Békés-Békéscsabai helyett azért pedig Dr. Hajnal Albert békési orvos és kissebbségben maradt társai is kívántak éppen Békés község helyesen előre látott érdekében. A vasúti mozdonyok víz ellátása érdekében még 1870 ben megépült az élővíz csatorna partján a szivattyúház és a Kétegyházi, majd Orosházi s ma a Horthy útczára lefektetett vascső vezeték 1.9 hosszban, amely pályaudvar bővítésekor 2,8 klmtrre bővült. A forgalom növekedésével a pályaudvart 1905/6-ban annak többszörösére bővítették 1920 ban új víztorony mozdonyszín, 20 mtres fordítókorong, raktár, rakodók épültek a p.udvar ismételt kibővítésével. A nagy számú vasúti alkalmazottak elhelyezésére a vasúti szálloda megett; valamint a vasúti pénztár épület szomszédságában, majd város által ingyen adott nagy telken az Andrássy út és temetősoron - hat darab két emeletes lakóházak épültek. Ezzel a vasút a lakásínséget tetemesen enyhítette. A megnagyobbodott személyforgalom miatt a felvételi épület szüknek bizonyult háromszori bővítés után is. Már a háború előtt szinte életveszélyes volt a forgalom a kopott, szűk helyiségekben. Sokszoros elodázás után végre Dr. Bud János országgyűlési képviselőnk, kereskedelemügyi és m. kir Miniszter úr intézkedésére felépült 1932/33-ban az Igazgatóság magas építési osztálya tervei szerint. Az új hatalmas felvételi épület vasbeton födémű csarnokával melyhez a váró éttermek széles folyosók jó elrendezésben csatlakoznak. Az épület, valamint az ott elhelyezett főnöki, vendéglősi lakás központi fűtéssel van ellátva. Nagy hibája, hogy az épület nem épült az Andrássy út tengelye irányában mint természetes helyére. Ezt a Máv azzal indokolta meg, hogy az esetben az érkező utasokat váró kocsik részére maradó tér kicsiny lenne. Még, megsem nyílt az új épület, mikor a várakozó kocsik elég nagy terét a keresztben lévő Máv ház előtti kis park tetemes és az adott helyzetben felesleges megnagyobbításával máris megkissebbítették! A be nem vallott ok valószínűleg az volt, hogy a régi felvételi épületből sajnáltak még 15-20 mtrt lebontani. Hogy a város részéről nem történt erélyesebb interventió az új épületnek az Andrássy út tengelyébe való építésére; mentségűl az alapos félelem szolgálhatott okot, hogy az egyre

rosszabodó pénzügyi helyzet nyomása alatt az építkezést ismételten, s valószínűleg hosszú időre leveszik a napirendről. Az Alföldi első gazdasági vasút (A.E.G.V.) a Kupapuszta-Kovácsházi 1894 őszén megnyilt keskenyvágányú tisztán gazdasági vasútvonala jó eredményének hatása alatt a Beliczey Géza és Rosenthal Adolf Csanádapácza-Békéscsabai vasútra 1897-ben nyert előmunkálati engedélyét átvette és 1898-ban Gróf Wenckheim Frigyes Csanádapácza, Újkigyós, Békéscsaba, Békés, Csanádmegyék hathatós támogatásával megépítette a KovácsházaBcsabai vasútat Sármezey Endre vezetése alatt. A vasút pro klmtr circza 13000 pengőbe került. A vasút építésére törzsrészvények ellenében Békéscsaba 100000 koronát adott. A vasút a Máv-val való kereztezádés hosszúra nyúlt tárgyalásai miatt csak az 1899 július 24én adatott át a közforgalomnak gőzmozdony üzemmel, s eleinte csak a csabai heti két piacinapi forgalommal. Hosszas kísérletek jó eredménye folytán mozdony helyett a De Dión Bouton gőzmótorok jöttek alkalmazásba 1900-ban az üzemköltségek tetemes apadásával. A Máv állomás mellett szerény állomás épület, mozdonyszín és kisjavító műhely épült. 1903 sept 10-én megnyílt a Békéscsaba-Békési vonal, majd 1904 április 8-án a Békés-Vésztői vonal is; melyhez Békéscsaba ismét 60000 koronával járult hozzá törzs részvények jegyzésével. A városi belső forgalom lebonyolítására a vasút a helyi motoros járatokat megindította eleinte a selyemfónodáig, majd csak a „Zöldfa”-ig. Ezek rendkívül gyenge forgalma miatt a helyi forgalom a Máv állomás és Kossuth téri 2 klmtr hosszú vonalra lett állandósítva. A hely személy forgalmat eleinte két, majd csak egy motor bonyolítja le, s csupán heti és országos vásári napokon van két motor üzemben. A motor üzembehozatala és a zóna díjszabás folyománya volt hogy az utasok száma 1903-ról 1904-re ugrás szerűen megnégyszereződött. 1905 épült a Kossuth téri váró terem. Kövér N. Aradi építész tervei. A vasutot 1917-ben 80 % kezelési kulcs mellett az Aradcsanádi egyesült vasutak (A.Cs.E.V.) vette át, miután 1913 óta már kezelte. Ekkor Sármezey Endre, aki az építést, üzemet két évtizedben vezette kivált a vasút kötelékéből, helyét az ACsEV. megbízásából Hady Antal üzletvezető töltötte be. Míg 1900 ban az utasszám 39866 volt, addig 1918-ban már az utasok száma 2,892187-re szaporodott, melyben a békéscsabai helyi forgalom 1,127462-vel szerepel. 1928-ban 1007,422 utasból Bcsaba állomásra 446700 utas esett. A Kommun alatt a műhelyeket megrongálták kocsikat, motorokat a Máv-on elvitték. Az oláh megszállás megszűntével ezeket nagyobbára sikerült visszaszállítani. Arad elcsatolásával a ACsEV. az üzemet tovább nem láthatta el, s így a vasút kezelése ismét az AEGV. nyakába szakadt. Óriás feladat előtt állott az AEGV. igazgatósága és Hady Antal ügyvezető igazgató, s mikor 1920 ápril 1-től átvette a vasutat most már Békéscsaba székhelyel. A pénztár üres, pályafenntartási üzemi anyagok teljesen hiányzottak, mert az ACsEV az oláh megszállás elején, mikor még lehetséges lett volna, többszörös sürgetésre sem látta el azokkal a AEGV. A vasút elnökének Gróf Weinckheim Frigyesnek áldozat készségéből jutott a vasút azon helyzetbe, hogy a tőle kapott kölcsönből megindulhattak a vasút reconstruálási munkálatai. Azóta úgy a pálya, mint a forgalmi eszközök rendbehozottak már. Még az 1916-ban megépült az emeletes új állomás épület Bogsán Károly tervei szerint. 1916-ban a kőrgáton kivül a községtől nyert gödrös telken a félkör alakú vasbeton mozdonyszín, raktárak és műhelyek épültek fel. Itt már a jól felszerelt műhelyekben nemcsak kocsi, mozdony, motorjavításokat

végeznek; de új teher és személy kocsikat is építenek, és ezzel sok munkás kap kenyeret. A gőzmótorokat a bensinelektromos hajtású motorok követték, majd legújabban a fa gáz hajtási motorok lettek üzembehozva. A vasút összes hossza 134 klmrt a 37 klmtr hosszú számos gazdasági és iparvágányon kívül, amelyből Békéscsaba határában és a városban 17 klmtr van. Ezen vasút idegen forgalmi jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy létezőséte óta olyan vidék népe is csaknem minden napos városunkban, mely azelőtt nem járt ide egyáltalában. Trianon óta az ország fokozottabb mérvben van meg. Még a háború elején is a AEGV. csabai állomásának utasforgalma elérte a Máv Csabai állomásának személyforgalmát.

Térképek.  A városi mérnöki hivatal térképtárában a legrégibb térkép a Hammer Jakab uradalmi mérnök 1813 évi „Belső legelő libelátiójának térképe.” Bodoky Mihály hites geométra az 1817 évben a Külterületről, majd 1818-ban a belterületről készített térképet. Az útczák nincsenek névvel ellátva. A határ egyes részeiről 1833-ban és 1842-ben Balla Károly, 1843 ban a belterületről Hammer Jakab készített térképet. Kemény Mihály városi mérnök, később ország gyűlési képviselőnk 1855-ben a mai Erzsébet hely kiosztásáról 1859-ben a város körüli szabad területekről készített térképet. Sztraka Ernő 1862-1893-ig, egy rövid megszakítással, volt városi mérnök 1865-ben elkészítette a belterület térképét (útcza nevekkel ellátva) 1873-ban város körüli területekről, 1884-ben ismét a belterületről készített térképet a berajzolt szabályozási vonalakkal. Ez a szabályozási térkép 1890-ben nyert vármegyei jóváhagyást. Idő közben néhány bővítés történt a térképen. Számos birtok változás, adózási szabályozási kérdés szükségessé tette úgy az egész kölsőségnek, mint a belterületnek újból való térképezését. 1885-ben eszközölt első kataszteri felmérés alapján az összes területekről 1:2880 léptékű új térképeket kapta meg a város 145 vászonra húzott lapon az összes földkönyvekkel együtt. Útcza szabályozási czélra számos útczáról készített külön-külön új felmérés alapján nagy léptékű térképeket. Majd 191-ben néhai Bodi József segédmérnökkel külön felméréssel a VI-ik kerületről készítettünk térképet a nyitandó új útczák és telkek berajzolásával. A szabályozás lassan, de mégis észrevehetően előrehaladt; bár a czélra csak mérsékelt összeg állott rendelkezésre. Több zsák útcza megnyittatott. Nagyott útcza nyitás volt még az 1870ben megnyitott Apponyi útczával, az Apponyi féle uradalmi lak és nagy telek megvásárlásával. Épít. szabrend. épít. bizottság.  A N.Váradi és Kir. helytartósági osztály 1854-ben adta ki a német és magyarnyelvi építési

rendszabályát. Ezt Szántó szolgabiró 1855-ben közölte a várossal, amikor is annak figyelmét felhívta bizonyos helyi szabálytalanságok rendezésére. Még a községi szervezet idejét 1861-től az „Építészeti bízottság” bírálata és véleménye alapján adta meg a járási szolgabíró a beszedett épület tervekre az építési engedélyt. A bizottság tárgyalta meg a szabályozási és egyébb városrendezési kérdéseket, s az építkezéskor felmerült szomszédi vitás ügyeket. Az építészeti bizottság 1918-ban a községnek rendezett tanácsú várossá való átalakulásakor megszűnt tovább működni. A községi képviselő testület 1910-ben az útczáknak új nevet adott, majd később az OFB. által 1929-ben nyitott új útczák lettek elnevezve. Az útczák elnevezésénél egy sajnos, későn észre vett elnézés történt. A Gróf Tisza István út és a Kazinczy útcza sarkán ott ahol a vármegye tulajdonát képező katonai felszerelési raktár van, volt Boczkó Dániel háza és telke. Boczkó Dániel volt Békéscsaba első ország gyűlési képviselője az alkotmányos aera visszaállításakor. Természetes lett volna a mai Kazinczy útcza külső végét Boczkóról nevezni el, aki köztiszteletnek örvendett a circa 1870-ben bekövetkezett haláláig. Hiszen Aradvárosa is egy kis emlékkel megörökítette volt Boczkó Dániel emlékét, mert ő volt az aki 1848-ban Asztalos N. Sz-el egy magyar csapattal benyomult Aradra és onnan a fosztogató ráczokat kiverte. Ez a kis emlékoszlop még circa 1885-ben is annak a kis partnak, a vasúti állomás felőli végén állott a mely „proménade” a városházától a vasút felé terjedt a széles útcza közepén körülbelül a Katalin útczáig, vagy a Széchenyi malomig. Utólag bár nem helyesen, Erzsébet helyen egy jelentéktelen útcza lett Boczkó-ról elnevezve. Az útczák elnevezésénél egy másik hiba is becsúszott. A régi lepény útczát Lepény Pál volt agilis, közbecsülésnek örvendő bíró után kívántuk elnevezni. Leíráskor tévedésből Lepény János-nak lett leírva. Új kataszter.  A község kérésére többszöri tárgyalás és megegyezés alapján a nagyváradi kataszteri felügyelőség az 1911 évben felmérte úgy a kölsőségeket, valamint a belsőségeket is. Mivel a dűlőutakból nagy foglalások történtek, a mérést megelőzőleg a régi térképek alapján a dűlőutakat kitűztük, beton kövekkel fíxíroztuk. A lakosság névvel és házszámmal ellátott zsindelyel jelölte meg a mesgyéket a betonkövekkel megjelölt kövek mellett. Ilyen előkészület után 1911-ben Bodnár Gyula felügyelő vezetése mellett megindult a részletes felmérés. A útczai részletes felméréshez földbe vert vas cső és betonkő fix pontok helyezkettek el. A városban állandóbbnak igérkező házak falába 100 db öntöttvas magassági fix pontot helyeztünk el. A lajtmérést Görcs József mérnök végezte. 32 mérnök 9 hónapi munkájával a felmérés még 1911-ben befejezést nyert. A város a mérnökök részére lakást és dolgozó helyiségeket bérelt. Mindnyájuk részére fuvarokat, a méréshez alkalmas állandó munkásokat fogadott, s beszerezte a szükséges karókat, póznákat. Százat jóval meghaladta a segéd munka erő. A munka a városnak 160000 pengőjébe került. A város a főbb felmérési fix pontok coordinatáinak jegyzékén felül megkapta a külsőségekről 1:2880 léptékű 140 db vászonra húzott térképet, és földkönyveket. A belterületről 1:1000 léptékű kemény papírosra ragasztott 38 db térkép készült földkönyvekkel együtt. Ugyan ezen térképekről csupán az útcza vonalakkal, udvarok nélkül,

másoló vászonra rajzolt térképek készültek, a melyeken a telkek belsejének kivételével az összes útczákon sűrűn felvett keresztszelvényeken a terep magasságok vannak feltüntetve. Az egyes háztömbökről 218 db méter mértékű méret jegyekkel ellátott kézi vázlatrajzokat kaptunk két példányban. Erzsébet hely belterületéről 1:720 és 1:1440 léptékű olben megadott mértékkel számos összefűzött térkép lapot kaptunk. Ezen felvétel alapján készült el az új telekkönyv a kitűzött határidőben beadott aránylag kevés felszólalás bírói elbírálása után. A M. Kir. állami térképészet 1928-ban a várostól elvállalt csekély költség megtérítése mellett repülő gépről körülbelül egy óra lefolyása alatt fotografikus úton felvette az egész belterületet. A repülőgép ide-oda keringését figyelő közönség nem is sejtette, hogy milyen érdekes munkát végzett a pilóta s különösen a számos felvételt végző mérnök ott a magasban. A szokatlan térképen a lapályok, és világos tónusú szikesek jól láthatók. A város belterülete Erzsébethely „

1482 kat. hold 1194 „ „

A külterület Nagy Gerendás község 1923-ban történt elválásakor 5969 K. holddal csökkenvén, ma 51406 kat. holdat tesz ki. Nagy Gerendással 2241 lakos is elszakadt Békéscsabától, amikor az új község ingyen megkapta a kész községházát, mellette egy telekkel orvosi lakot és 20000 pengőt Békéscsabától. Békéscsaba - illetve az ev. nagytemplom - a katonai térképről vett adatok szerint a keleti hosszúság Forró tól 38 °46’ és az északi szélesség 46° 41’ alatt van. A régibb útczák általában görbék, de legalább elég, sok pedig igen szélesek s 2-4 sor fával vannak beültetve. Az újabb útczák már egyenesek s 8-10 öl szélesek. A telkek régebben 300 négyszögöl minimalis méretűek voltak. Ma 200 négyszögöl a normális telek méret mellett a telek szélesség 10 öl. Az útczák száma a városban 207 hossza Erzsébethelyen 53 " összesen 260 "

77 klmtr 35 " 112 klmtr

A szabályozás folytán keletkező terjedékek ára közgyűlési határozattal megvannak állapítva útczánként. A befolyó jövedelmek, valamint a kiadások a szabályozási pénztárban számoltatnak el. Nagyobb telkek eldarabolásával számos új házhely alakíttatott. Majd a kereslet nagyobbodásával a város körüli üres helyekre került sor. 1905-ben a Máté porták mellett Erzsébethelyen 15 telek osztatott ki városi és vármegyei munkásházak építésére. 1907-ben a Máté család 200 telket alakított. A mérnöki hivatal ezen területet jórészt alacsony fekvése miatt telkesítésre nem tartotta alkalmasnak, amint azóta beigazolást is nyert. A nagysziken 38, a berényi úti szénáskertnél 33, az I és IV.-ik kerület szélén 170 házhely osztatott ki.

Erzsébethelyen a Franklin, Bessenyei útczák melletti Kenderföldeken 100, a Wagner útczai Hojcska féle földön 20, az Ambrus féle földön 21, a III kerületben 1924-ben a Marik féle földön 50 házhely létesült. Mindezek a már beépített részek közvetlen folytatását képezvén a város természet ellenes szétterpesztést nem idézték elő. Az 1924 évben a körgáton kivül a vágóhid közelében a nagyréten a mérnöki hivatal ellenzése daczára a Bakucz, Kátyán, Kocziszky féle földön 117 házhely osztatott ki, a képviselő testület azon kifejezett határozatával, hogy a települők semmiféle közműre: járdák, vízbevezető árkok, ívó viz ellátás, világításra a közpénztár terhére nem számíthatnak. Ennek ugyan semmiféle gyakorlati eredménye nem lesz. Ezen telkek a kőrgáton kívül feködvén ármentesítési adó fizetésének kötelezettsége alá tartoznak. E helyett előnyösebb lett volna az Erzsébethely belterületén lévő nagy belsőségeket osztani ki házhelyeknek. Az országos földbirtok rendező bíróság (O. F. B.) hosszú késlekedés és többszöri sürgetésre 1929-ben megkezdette a házhelyek kiosztását. Dr. Szabó István kiküldött bíró elismerésre méltó fáradhatatlan munkájának eredménye volt hogy Illés Dávid mérnök közreműködésével a III-ik kerületben a Kézay, Déli sornál 45, Erzsébethelyen 864, az ottani tégla gyárak között 125 a VI kerületben és az Omazta féle földön 20 házhely osztatott ki. Az O. F. B. az Erzsébethelyen és a városban házhely czéljaira igénybe vett földekért a tulajdonosokat csereföldek adásával kárpótolta. Ilyen czélra Rosenthal Adolf Sz. Miklósi birtokából 100 holdat 35, Weisz Mihálytól 47 holdat 16 egyén részére vett és özv. Lipták Jánosné kismegyeri 68 holdját vette igénybe. Pollák Arnold gerendási 47 holdját mint háborús szerzeményt a nagygerendási evangegyháznak juttatta. Az O. F. B. csereföld képen a szomszédos határokban is juttatott tekintélyes területet az igény jogosultaknak. Így a kondorosi Réthy-Láng féle földből 100 holdat, a Kamuti Hoyos féle birtokból a b. csabai ev. ref egyháznak 25 holdat, egyeseknek 148 holdat, Najmann György biczerel birtokából 60 holdat, Wenckheim Jenő gróf gerlai birtokából 80 holdat és Weinckheim József Új Kigyósi birtokából 170 holdat juttatott. Külterület parcellázása.  Az első települést követőleg 1765-ben az ó szálláket (Szikszavát) majd 1769-ben a Erzsébethelyi szőllős kerteket osztották ki. 1810-ben a Kanálison (az élővíz csatornán) túli és a Kastélyi, fényesi - szőllők kiosztására került a sor. Ekkor a lakosság száma már 11700 volt. A krónika szerint 1832-ben Haán János 4 fertály földet (56 kishold) és egy „derék házat” 1600 váltó forintért vett meg. Örök váltsági szerződés.  A város életében korszakot alkotó esemény volt az örök váltsági szerződés megkötése. Az 1845 évi deczember 31 én a szerződés aláírása harangzúgás és a mai Fiume szálloda helyén volt Nagyvendéglőben tartott ünnepi ebéd keretében folyt le.

Megváltás tárgyát képezte 606 és 2/8 úrbéri telek és a 746 jobbágynak kezén lévő s összesen 95 telekkel egyenértékű taksás telek. Összesen 701 sessió és 2/8 telek váltság árát 420750 pengő forintban állapították meg. A 23268 hold legelő és rétért, 1658 hold szőllős kertért a 1431 kr - 3 forint jövedelem alapján 64591 pengő forint, hosszú fuvarváltság, kertekért 2100 forint, bor, pálinka regálé címén és kissebb haszonélvezetekért, épületek, beltelkekért 227859 forint, bolt, sómérési 57 malomtaksa és két malomért 20000 forint, pósta, szolgabírói, Veszén lévő és városkörüli összesen 763 hold földért 40250 forint; összesen 802050 pengő forint váltság árban történt a megállapodás, forintonként három ezüst huszast számítva. A váltság árban 14 nagybirtokos osztozott. A 200 tagú választott bizottság megállapította az egyesekre kivetett váltságárat. Egy sessió után 952 forint, egy zsellértelekre 119 forint, egy taksásház után 79 forint volt fizetendő az örökváltsági pénztárba. A pénz sokszor nehezen folyván be, ideiglenes kölcsönzőket vettek fel; úgy hogy csak az 1872 évben lett az utolsó részlet is kifizetve. Egy egész telek (56 kis hold) képzett egy sessiót. Egy negyedtelek - quarta - 14 kishold; 1/8 telek-octa 7 kishold volt. Ismét vette nevét a Nagy és Kisrét kiosztásakor a 700 négyszögöles egység, octa, és az Erzsébethelyen a 800 négyszögölnyi egységet képezett kverta. A felosztást a fentebb jelzett sessió stb. alapon Hammer Jakab mérnök 1852-ben kezdette meg holdonként 4 ezüst krajczár díjazás mellett. A kiosztási munkálatokat Thessedik Lajos mérnök 1854-ben fejezte be. Ekkor hasíttatott ki az osztatlanul ma is meglévő két nagy közlegelő. A lakosság nagyobb része jobbágy volt, belső és külső birtokkal, melyek után a uraságnak terményeikből kilenczedet adtak, s házanként 1 forint füstpénzt fizettek. Egy egész telek után évenként 52 igás, vagy 104 kézi napszámot, robotot tartoztak teljesíteni. Szabadon nem költözködhettek. A zsellérnek csak belsősége, háza volt, ami után szintén kötelezve voltak robotra menni. A taxás ház után taxát fizettek. A szerződést felbonthatták s szabadon költözködhettek. A népesség szaporodásával jelentkező földínség kielégítésére igen nagy horderejű volt a Gróf Trautmannsdorff féle 11700 kat. holdas birtok megvétele. Orosháza községének a Gróf 1899 július 18-áig adott optiót a föld megvételére. 3,200000 forintért. Békéscsaba képv. területe egy bizottságot választott azzal az utasítással, hogy tárgyaljon a Gróffal a föld megvételére. Mivel Orosháza először circza 2,800000 forintot ígért; s az optió lejártakor nem nyilatkozott, a gróf szabadkezet nyervén, felhívására a csabai bizottság 1899 aug 3-án Bécsben megkötötte a már előzetesen elkészített szerződést. Az ügylet a Bécsbe történő fel és visszautazás beszámításával együtt 24 óra lefolyása - szinte record idő alattlett megkötve. A vételár végleg 2,980000 forint volt. A földbirtokon kívül 2 uradalmi lak, egy szőllő Orosházán jutott a város birtokába melyhez 35 db AEGV. és 12 db Békéscsanádi H. é. vasúti összesen 47 db 100 forintos részvényt is kapott. A földet 1,350000 frt jelzálog Anker b.t. kölcsön terhelte. A vétel jóváhagyása gyorsan ment. A városnak egy fillérje sem lévén az Anker-től igen kedvező fizetési feltételek mellett kapott kölcsönből 13 év alatt az ügyletet teljesen lebonyolította. Az eladás gyorstempóban folyt. A csabai határba eső 2462 holdat túlnyomóan 123 csabai vette meg, míg a többi idegen határban lévő rész azon határbelieknek jutott. A csabai határrész kiosztását Ádám, Bodó mérnökök végezték. A végelszámoláskor jelentkező aránylag szerény nyereséget - forontot a község a vételt jóváhagyó Minist. határozat értelmében Kulturális czélokra fordította. Ugyanők végezték 1902 évben az Apponyi György 1696 kat. holdnyi Sztmiklósi birtokának, 1903-ban Apponyi Albert 1056 k. holdnyi vandháti valamint 1907-ben Apponyi Albert nagy

gerendási 2790 kat. holdnyi birtokának szétosztását főképpen csabai vevők részére. Itt a kath. templom és Kastély megett volt kis erdőben van egy kerek, természetes kis tó, melybe a volt major udvarán ..... artézi kút felesleges vize talál lefolyást. A parcellázáskor az alakulóban volt községre való tekintettel a major udvar körül több útczát és házhelyet tűztünk ki. Az emlitett artézi kút látja el a mai Nagy Gerendás községet jó ívó vízzel. Közvetlen ezen birtok parcellázása előtt Apponyi Albert gróf az említett artézi kútnál jelentkező kisebb mennyiségű földgázra való tekintettel; de főképpen azért, mert a közeli Csorvás községben, de különösen Csanádapácza községben a Faludi Károly A jegyző által fúrott 1905-ben - 753 méter mély kútból (2” majd 458 mtr 3” kút együtt 10-12 m3 gáz és 16,8 m3 víz szállt fel vagyis pro m3 víz = 0,65 m3 gázt ad - sok gáz szállott fel (Ma Oberschall József 50 HP-s föld, gázhajtású malom) egy új artézi kutat furatott ...... mélységre, amikoris annyi gázt találtak, ami megfelelő gáztartány-mellett az újonnan elkészített földgázhajtású 35 HP-s malmot 8 órai üzem idő mellett volt képes gázzal ellátni. (Érdekes, hogy eredetileg a kút évenként 5.7 m3 viz mellett 1,6 m3 gázt adott míg ma csak óránként 4.8 m3 vizet, és (de már) 2.1 m3 gázt ad! A parcellázáskor a malom csak éppen hogy elkészült. A mai tulajdonosok, Botyánszky testvérek apját, akkoriban községi esküdtet alig tudtam rávenni, hogy a malmot a mellette lévő 20 holddal, mint a birtok szerintem legértékesebb részét megvegye. Azóta a malom modernizálva lett, kádfürdő, kissebb nyári uszodával bővült s a konyhában ma már nem csutkával tüzelnek, hanem gázzal. 1911-ben a Inkey-féle nagygerendási 1197 holdnyi birtok osztatott szét 71 nagyobbára Gerendási és Csorvási lakosok között. Megemlítendőnek tartom, hogy ezen birtok egyrészét circza a 70-es évek derekán Mokry Sámuel tanár, majd a békésvármegyei gazdasági egyesület agilis titkára bérelte. Sok birsalmán kívül ritkább sorokban búzát termelt, azt kapálgatta; amikor is csodás nagyságú kalászokat s szép búzát produkált. Ez azonban nem volt igazán vett buzanemesités; s csakhamar abba is maradt, mert az innen többek által nagy áron beszerzett „nemesített búza” a szokásos, rendes mivelés mellett természetesen visszafejlődött. 1917-ben a Breznyik féle fényesi 230 kat hold at osztottam ki.

Csabai ház.  A tót lakosság első letelepülésekor 1717 körül, úgy ezek, mint a megmaradt csekély magyar lakosság földbe ásott putrikban lakott. Ezen házak a mai Szt István tér kétoldalán voltak. Valószínűleg fűzvesszőből fonott sártapaszos fal és nádfedél volt a ház fő alkotóeleme, mert ezek megszerzése a mocsaras vidéken semmiféle nehézségbe nem ütközött. Később ezeket a verttfalú, majd vályogfalú házak, váltották fel ugyancsak az olcsó nádfedéllel. A házak véggel épültek az útczára a hosszan benyúló telkeken. Elől volt a nagy „tisztaszoba” az útczára két, az udvarra egy kis méretű egyes ablakkal. Ezt követte a nyitott folyósóról nyíló konyha. Innen nyílott az ajtó az első, és a hátsó szobába. Ez volt a családfő tartózkodási helye. A hátsó szobából nyíllott a kissebb éléskamra. Későbben már ugyancsak a folyosóról nyílott az említett kamra után a nagyobb éléskamra, mely alatt a jobb móduaknál pince is volt. Ezt követte a nyitott kocsiszín, majd az istálló és illemhely. Sokhelyen a telken keresztben álló ól, góré határolta az udvart, a mely megett

kissebb zöldséges, virágos gyümölcsös kert foglalta el a telek hátsó végét. A gémeskút az udvaron szemben a hátsó kamrával talált helyet a szomszéd mesgyéje közelében. Elmaradhatatlan volt minden udvarban 2-3 eperfa. Sok tűz esetben ezek gátolták meg a tűz tovább terjedését, s táplálták termésükkel a baromfit és gyerek sereget. A fedél szarufái erdei gömbölyű keményfából készültek változó hosszban. Emiatt a fedél gerincze hátfalelé fokozatosan alacsonyabb volt. A szarufákra keresztben ritkásan korót, léczet helyeztek, a melyhez fűzvesszővel, később dróttal kötötték hozzá a nádkévéket. A gerinczen két oldalt vékonyan terített nádat korczolás szerűen fonták össze. Ezt a réteget bak léczek szorították le; s a gerinczet az esővíz behatolása ellen még fordított deszka vályúval borították be. A szobákban a konyhából fűlő kemenczék voltak, körül ülésre alkalmas padkával, s a hátsó fal mellett a gyerekek kedvencz helye a szurdék volt. A füst a nyitott kéményen távozott el. A kémények tapasztott lécz, majd boltozattal készültek a hús füstölésére szolgáló felakasztó keményfa rudakkal. A konyhában a kemencze szája mellett egy egy kis szabad tűzhelypadka volt szokásos. A helyiségek talaja furkózott, sárral simított föld, az ágyak alatt meszelve. Az ablakok minimalis méretűek, csak egyes ablakok voltak. Az útczai ablakon kívülről kis egyszárnyú deszka ajtó lapocska volt. Az ajtók eleinte legegyszerűbb, mázolatlan kivitelben készültek fakilincsel madzag húzóval. A szobák menyezetét a hosszirányban elhelyezett erős mestergerenda hordta; a melyen a mennyezet gerendák s ezeken a sártapaszos nádterítés, később ritkásan rakott sártapaszos léczek voltak. Az útczai szoba fala úgy ahogy az útczavonalában volt. Ez előtt régebben 3 méternyire felállított fa oszlopos tornácz volt félkör alakban, rajta a félkúp alakú nádas „sapka”. Itt tilolták a kendert, fontak, vártak az asszonyok; no meg itt folyt a pletyka s kivált vasárnap estefelé; a magas politikát is itt tárgyalták meg. Itt szapulták Áchim Györgyöt is a pergő nyelvek. A bűne az volt, hogy elsőnek merészelt háza ablakára „zsalugátert” csináltatni. Később a módosabbak az idomtalan tornáczok helyett csinos téglaoszlopos, mellvédfalas keskenyebb tornáczokat épitettek íves oromfalakkal. Ezt felváltotta a fa oszlopos, lombfűrészes díszítésű, deszka oromfalas tornácz. A falakat évenként legalább kétszer meszelték. A tornáczon a fal alján rendesen fekete vagy kék színű sáv volt festve. Ott ahol eladó lány volt a háznál ezen sávban a leány lúdtollal, újja hegyével, ecsettel rózsákat s különösen tulipánokat festett. Erzsébet királyné kívánságára egy csabai asszony Gödöllőn egy szobát festett ki ujja hegyével. A házaknak L alakban az útczai vonalra való építése később jött divatba; a mikor is a vert falat a vályog és tégla váltotta fel. A lábazat ma már tégla, terméskőből, vagy műkőburkolattal készült. A homlokzati fal gyakran sajtolt téglával van burkolva. A tűzveszélyes és megdrágult nád fedelet előbb a zsindely; majd ezt is a cserép szorította ki. Ma már az ajtók, ablakok nagyobbak, a szobákat padolják, a falakat festik. Az első emeletes épületet az (Egri) most Munkácsy Mihály útcza 1-ső szám alatt Reiner Simon orvos építette.

Templomok.  A vallásos evang. lakosság letelepülésekor 1717-ben a mai kis templom helyén fűzvesszőből font, sártapaszos templomot emelt. De már 1723-ban annak helyére vályogfalú templom épült. Az evang. egyház anyagi viszonyaira jellemző hogy 1732-ben az egyház egy évi jövedelme 78 forint 36 krajczár volt, kiadása pedig 17 forint 18 krajczárt tett ki. Ez a templom is csakhamar szűknek bizonyult, úgy hogy ismét annak helyén Thessedik Sámuel a hasonnevű híres szarvasi pap apja idejében, 1745-ben megépült a mai kis templom főhajója. Ez időben 1 kőből - 4 véka - mész 1 frt 25 krajczár, egy itcze bor 1 garas 1 dénárba került. Egy ló vagy egy hold föld 12 forintért, egy jobb ház pedig 20 forintért, volt kapható, 1773-ban épült meg a két oldalszárny, a Luther útczai szárny balsarkára 1779-ben napórát helyeztek. Majd 1783-ban a masszív barokk stílusú torony épült. A négy erkély helyett 1895ben körül futó erkély készült fa, majd 1924-ben vasbeton padlózattal. A körülfutó erkély határozottan rontott a torony szépségén. A szép oltárkép Haan Antal festőművész alkotása. 1903-ban az egyház Hrabovszky Pál tervei szerint a templom hajóinak felmagasításával a külső rész is átalakítást szenvedett. A lapos menyezet helyett a szárnyakban denkaíves tükörboltozat a középen pedig zárdaboltozat készült. Ezt farácsos gerenda szerkezet hordja. A fedél ekkor horganyzott vasbádoggal lett burkolva. A tornyon lévő vasbeton váza négy méter.

R. kath. templom.  Az első róm. kath. templom 1769-ben épült; melyhez 1820-ban építettek tornyot. Ennek magas sisakját 1838-ban a villámcsapás lerombolván, új sisakot építettek. Ezen templom helyén Hefhauser Antal műépítész tervei szerint 1909-ben épült a két tornyú román stílusú templom Bányai -Lipták - Klenk vállalatában, felszerelés nélkül ára 320 000 pengő költséggel. A három hajós templom 20 mtr széles 45 mtr hosszú. Befogadó képessége 2500 lélek. Egy kereszthajóval. Karcsú oszlopok, párkányok, nagy rózsa ablak, faragott kőből, a külső falak sajtolt tégla burkolattal, a fedelek eternit palával készültek. 1914-ben Rieger Ottó 30 változatú orgonát 24000 pengőért szállította. Néhány évvel későbben a templomot Gróh István a bpesti iparművészeti iskola volt igazgatójának tervei szerint Gróh Béla gyulai főgimnasiumi tanár és Ádám Béla … festőművész Orvos Endre segédkezésével díszesen kifestették circza 20000 pengő költséggel. Apponyi György gróf 1862-ben felépítette a nagygerendási római katholikus kis templomot. A torony fedésénél szorgoskodó Ondroviczky Sámuel oly szerencsésen esett le, hogy komolyabb baja nem történt. Erzsébet helyen 1930-ban épült egy kissebb katolikus templom. Az 1816/17 évi ínség alkalmával Erdélyből egy kissebb görög-keleti raj telepedett le itt, s … ben megépítette az „Oláh” templomot.

Tervező vállalkozó.  1846 ban épült az első zsidó imaház, melynek helyén 1892/3 épült meg a meologok kéttornyú mór stílusú temploma. Langer Lipták bp. építész, Kiszely Hugyecz vállalatában. A külön vált orthodox izraeliták 1894-ben külön templomot építettek. Erzsébet helyen 1861-ben építették az ág. hitv. evangélikusok első imaházukat, majd ennek helyén 1885-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint új templomot építettek 46000 pengő költséggel. A reformatusok a város által adott telken a Deák útczában 1912-ben Wagner József építő mester tervei alapján Kázsmér András, Zámecsnyik Sándor vállalatában 86000 pengő költséggel megépítették román stílusú templomukat, amit főképpen Bogár Dániel és neje 50000 pengős adománya tett lehetővé.

Nagytemplom.  Templomaink közül építészeti szempontból legbecsesebb az evang nagytemplom. Létesítése előtt a többek között felvetődött az az érdekes megoldási mód, hogy az új templomot a régi kis templom fölé építsék, s elkészülte után alóla kibontják a régi templomot. Az egyház időközben hat telket vásárolt s ezek helyét jelölte meg a templom megépítésére. Az épités az 1807 évben kezdődött meg. A meglévő eredeti terveken Frantz Pumberger fortifications Baumeister in Arrad, Anton Ziegler bűrg. Mauser Meister in Gyula és Ioseph Hoffer Maurer Meister in Alt Arad neveit találjuk. Az ácsmunkára Friedrich Brugner gyulai ácsmester kapta meg a megbízást, amit később Homályossy Funkl Ferencz szolnoki ácsmester vett át. Haan János pap feljegyzései szerint a jó alapozás kedvéért „erős tölgyfa czövekek űltettettek el, melyekre erős bolthajtások épültek”. Úgy látszik az alapokban. Az 1811 évi devalvátió miatt a templom hajóját csak 1817-ben s fedték be, 1819-ben készültek a „magas bolthajtások” Thessedik Sámuel mezőberényi uradalmi mérnök felügyelete alatt. A templom eredetileg dűlt, német fedélszékkel készült, amit az 1889 évi renováláskor Zámecsnyik János csabai ácsmester cserélt ki a mai fedélszékkel. A meglévő tervek szerint a toronysisak magasabb, díszesebb lett volna mint a mostani, a melyről sajnos semmiféle terv sem maradt fenn. A hosszúra nyúlt építés alatt az időjárástól megrongálódott templomot 1842-ben alaposan renoválni kellett, a zsindely fedelet Ondroviczky János csabai ácsmester 1550 váltó forintért hozta rendbe. A toronyról az ideiglenes bádog fedél lekerült. Az új torony tető ácsmunkáját Fliegel János aradi ácsmester végezte, Fuldner Ferencz szolnoki lakos vörösrézlemezzel burkolta 10000 forintért. Az aranyozási munkát Illés József szolnoki mester, a nagy rézgömbös csillagot Ámánt János N. Váradi üveg gyáros végezte 600 forintért. A csillag sugarai circza 70 centiméter hosszú 8-10 centiméter vastag belül üres és világos ametist színű kónikus üvegcsőből készültek. A magasan álló napfelé nézve tényleg ragyognak a napsütésben. Egy ilyen üveg darabot találtak pár év előtt a csillagrúd alján levő korona díszben; s azóta a

városi mérnöki hivatal őrzi. A szobrász munkát Frantz Moldt készítette, nevének aranyozott betűi az alsó chórus hullámvonal díszének közepén láthatók. Az igen szép nagy oltárt 10000 forintért Dunajszky Lőrincz b.pesti lakos, az első orgonát (a meglévő circza 20 évvel ezelőtt készült) 24 változattal 12000 forintért Herotek János b. pesti orgonakészítő csinálta. A templom 1824 június 29-én szenteltetett fel, amikor is tót, magyar és német beszédeket tartottak. A templom építésére eredetileg 24000 forintot, 60000 váltó forintot szántak. Az építési végösszeg circa 270000 forintot tett ki. A hívek igen sok fuvarral és kézi munkával járultak hozzá a templom építéséhez a melynek circa 230000 forintnyi értékével együtt a teljes építési költség ára 500000 forintot tett ki. A lábazati burkoló kőlemezeket Vácz környékéről, a fát Aradról, és Szolnokról, a meszet Aradmegyéből, az érdes homokot Makóról a Marosból hozták. A templom alaprajza hosszúkás négyszög. Belső szélessége 22.6 hossza 47 méter. A falmagassága 22 mtr. E fölött a torony fő párkánya 29 mtr magasságban van. A csucsos torony sisak korona díszben végződik, s 15 mtr magas. A csillagot tartó gömb szára 4 mtr magas. A torony összmagassága 79,5 mtr; szélessége 9 méter. A templom hátsó fala az íves oromfallal együtt 36 mtr magas. A falak vastagsága 2,6-2,5 mtr. A torony falához a főhomlokzaton szintén íves oromfalak csatlakoznak, melyeken 3,0 mtr magas kővázák foglalnak helyet. A lábazatot 2 mtr magas vöröses színű apró kavicsszemű természetes lemezek burkolják. A hatalmas lizenák ión oszlop fej díszben végződnek. A magasan elhelyezett ablakok 2.5 mtr szélesek és 7.5 mtr magasak. Ezek felett még egy ablaksor van 2.5/2.5 mtr mérettel. A torony a homlokzati főfalon és a templomban elhelyezett két hatalmas pillér csomón nyugszik. A főpárkány bőven tagozott s a falsíktól 1.20 mtrnyire áll ki. A torony óra lapjának átmérője 2.58 mtr. Az óra szerkezett a tornyon négy, a főbejárat feletti ablakban és e helyen még a templom belsejében is mutatja az időt. A templom barok stílusban épült, egyszerű, s inkább méreteinek nagyságával hatásos díszítményekkel. A négy főfalon, valamint a négy sarkon is 1-1 ajtón juthatni a templomba és a karzatokra. A templom háromhajós, két karzatsorral. A főhajó magassága 23 mtr szélessége 13,7 mtr; míg az oldalhajók 20.3 mtr magasak és 3,5 mtr szélesek. A templom belseje áhitatott keltő nemes ízléssel van alkotva s így imponáló hatást kelt. A félköríves főhajó boltöveit és az ezekre nehezedő bolt mezők súlyát a 16.2 mtr magas 1.6/1.6 mtr vastag karcsú pillér kötegek hordják, melyeket korinthosi oszlopfejek díszítenek és gyönyörű tagozású párkányok koronáznak. A két sor karzatot szintén a pillérkötegekre támaszkodó kosárbolt ivek tartják a mellvédfalakkal együtt. Ezek, valamint a korinthosi oszlopfejek, a mellvédfalak balluszterei, s alattuk a stilizált hullámvonal díszek világos zöldszínre vannak festve. Aranyozott csillag a főhajó boltmezőben. A főbejárat feletti choruson van az 1902 évben újonnan Szukeník és Rukovina orgona készítők által épitett 32 fő és 32 mellékváltozatú orgona. Szemben a második chorus magasságáig érő díszes oltár 13 mtr magassággal. A díszes tagozású s igen jól aranyozott 4 db 8.2 mtr magas korynthusi oszlop tartja. Az oszlop deszkából készült, belül üres, vászonnal van bevonva és másolva. Sikeresen imitálja a sárga színű erezett márványt.

A fémüst a keresztfán ábrázoló oltárkép Leonhard Landau festőművész 1823 évi alkotása. A szószék az oltárkép felett van elhelyezve. A templom akusztikája igen jó, a halk beszéd is mindenütt jól hallható. Az oltárt övező díszes vasrácsos korlátot 1823-ban Szinassi gyulai lakatos mester készítette. A padok közötti járó hely metlachi lapokkal van burkolva. A belső falak fehérek, a mélyedések és a hátsó részek 1-1 árnyalattal szürkésebb fehérek. Az ablakok úgy a főhajót valamint az oldalhajók karzati alaki részét és a karzatokat jól világítják meg. A karzatokra a templom négy sarkában elhelyezett, 4 mtr átmérőjű csigalépcsőkön lehet feljutni. A tömör falépcsőfokok még ma is elég jó állapotban vannak. Az ülőhelyeken 2570, az álló helyeken 930 lélek talál elég kényelmes elhelyezést. Volt már eset hogy 5000-en is voltak egyidejűleg a templomban. Az 1834 évi földrengés alkalmával a templom több helyen megrepedt; de azóta semmiféle veszélyes jelenség nem mutatkozott, habár azóta több ízben észleltünk BCsabán kissebb földrengést.

Nevelésügyi intézmények.  Az egyházak és a város számos iskolát építettek úgy a bel, mint a külterületeken is. Az evang egyház 1718-ban emelte az első iskola épületet. Még a községi szervezet idejében a község 1894-96-ban terveim szerint megépítette a Fényesen, a Nagyrétben, Kis és Nagy Gerendáson, majd 1912-ben Vandháton a tanyai iskolákat 1-1 tanteremmel és tanítói lakással tégla alapon vályogfallal. Egy ilyen iskola átlag 6000 pengőbe került. 1902-ben épült az én és Zámasnyik Sándor tervezte első emeletes állami jellegű népiskola az Irányi útczában 12 tanteremmel 86000 pengő költséggel. Hasonló jelleggel 1913 évben terveztem és építette fel a község a Révay és a Szt László útczai iskolákat sajtolt tégla burkolattal 7-7 tanteremmel, Lipták János illetve Bányai András vállalatában egyenként 80000 pengő költséggel. Erzsébet helyen már 1901-ben építettük a 3 tantermes népiskolát 15000 pengő költséggel. Ezt az iskolát 4 tanterem és szolgalakással Áchim Mihály mérnök tervei szerint 1930-ban Valastyán János vállalatában 45000 pengő költséggel bővítették ki. Majd ismét a tanyai iskolákra került a sor. 1926-ban a város felépítette az általam tervezett beliczay gerendási - Szalay kitérő melletti iskolát Tevan Rezső építészmérnök vállalatában 40000 pengő költséggel és Kocziszky Mihály Soprony pusztai tanyájánál Gyucha György kőműves mester vállalatában 45000 pengő költséggel szilárd anyagból 1-1 tanterem és tanítói lakkal; úgy hogy minden nehézség nélkül az előre láthatólag bekövetkező új tanterem és tanítói lakás hozzáépíthető legyen. Ez az előbb jelzett iskolánál már be is következett.

Polgári fiú iskola.  A Petőfi útczai két emeletes polgári fiú - ma m. kir. felső mezőgazdasági - állami iskola (13 tanterem, mellékhelyiségekkel, szolga, igazg. lakással) Sárkány Ervin műépítész tervei szerint 1909/10-ben épült fel terméskő lábazaton sajtolt téglaburkolatú homlokzattal, (tornaterem 20x10 mtres.) Ezen építéshez a község a nagy telken kívül 93000 pengővel járult hozzá. Sajnos, hogy az útczánál circa 60 centiméterrel magasabb telket lehordták a helyett, hogy a kész terveket a

helyzetnek megfelelő csekély mérvben módosították volna. Ennek aztán az a sajnos következménye volt, hogy a túl mélyre került pinczehelyiségeket a gyakori magas talajvíz jóformán használhatatlanokká tette. Az iskola gyakorlati oktatás czéljára a borjú réten a lóversenytér és a kenderáztató között 30 holdat kapott. Ezt a gyakran vízjárta területet felszólalásom ellenére a személyem kikapcsolásával kiküldött bizottság alkalmasnak találta. Erre ugyan az idő alaposan ráczáfolt.

Polgári lányisk.  Még az 1874 évben épült Sztraka Ernő mérnök tervei szerint a közönség áldozat készségéből létesült Leány növelde elhelyezésére szolgáló Apponyi útczai emeletes iskola épülete. Ezen épület 1893-ban, azután 1898-ban kibővítetett tan és tornateremmel, majd 1928-ban Áchim Mihály mérnök tervei szerint átalakíttatott, szolgalakással bővült; Tevan Rezső vállalatában. Ez idő szerint itt a polgári leány iskola talál elhelyezést.

Leány líceum.  A város a leány líceum épület termére pályázatot hirdetett. 1927-ben az első díjat nyertte Feszely Sándor és Beke Ferencz b. pesti építészek tervei alapján Bálint Imre, Bedő Pál, Ehrilich, Dömény vállalatában megépítette a Deák útczai 4870 négyszög méteres telken a M. kir. állami Lórántffy Zsuzsanna leány líceum épületét. Az egyemeletes bájos barok stílusú épülethez jól összefüggően csatlakozik, de még is elkülönített szintén emeletes, igazgatói és szolgalakásokat tartalmazó épület 15 tantermen és szertárakon kívül az emeleten 12,0/21,0 mtres torna és díszterem van, melyeket a 64 m2 terjedelmű színpad egészít ki. Az épület központi fűtéssel, helyivízvezetékkel az ezt tápláló artézi kúttal, szennyvíz derítővel van ellátva. A derített szenyvíz betoncsatornán nyer levezetést a 250 mtrnyire lévő élővízcsatornába. A lábazat, ablakpárkányok, a diszes főbejárat oszlopai, gerendázata, a lépcsők, sárgás műkőből készültek. A födémek vasbetonból valók. A jól tagolt épület egy része előtti kis kert barátságos képet kölcsönös az épületnek. Az építés 560000 pengőbe került, melyhez az állam 200000 pengővel járult hozzá.

Gymnasium  Az evang algimnasium első épülete a Baross útcza 31. alatti telken épült a múlt század 50-es éveiben még nádfedéllel. Az egyház 1886-ban Sztraka Ernő tervei szerint emeletesre építtette át. Az iskola végleges otthonába költözvén az épületet a város átvette az egyháztól, majd 1927-ben Áchim Mihály tervei szerint 45000 pengővel új emeletes szárnnyal bővítette ki. Ez idő szerint itt van elhelyezve az általános iparos tanoncz iskola, az építőipari téli tanfolyam, valamint a leány iparos iskola. Az Eötvös útcza 1. sz. alatt 1899-ben Alpár Ignácz b.pesti műépítész tervei szerint felépült a kétemeletes Rudolf főgymnasium épülete a szomszédos ev. nagytemplommal jól harmoniáló barokk stílusban 230000 pengő költséggel. A telek 3890 m2, beépítve 1335 m2. A 11 tanterem és mellékhelyiségein kívül 10,5/20,5 mtres tornaterem van az épületben elhelyezve, két szolgalakással és étkező helyiségei a souterrainban. 1919-ben a megszállás alatt, az oláhok nagy károkat okoztak az épületben.

Szakiskolák.  A vasút és Erzsébethely között a vármegye támogatásával a község által adott jó részt régi tégla égető gödrös 116 hold területen 1896-ban terveim szerint és vezetésemmel a később államivá lett földművesiskola épült fel, ma M. kir. mezőgazdasági szakiskola. Igazgatói lak, tanterem, internatusi helyiségek, cselédlak, étkezőkonyha épület, istálló, színépületek 50000 pengőbe kerültek. Később tanári lakok különféle tanfolyamok tartására szolgáló épület, dohány, kertészlak, artési kút, víztorony külön vízvezetékkel készült. A gödrös terület használhatóvá tétele Kállay Ödön, az iskola első igazgatója és megszervezőjének évekig tartó munkát adott. A megszálló oláhok az iskola egyik oláh tanára Sonen Florián vezetése alatt az iskola szerelvényeit, állatait elvitték.

Ismétlő iskola.  A nagyrétben a vágóhíd melletti községi területen 1908-ban kéttantermes, tanítói lakást magában foglaló épületet emelt a község; amelyet 1928-ban további kéttanterem, igazgatói lakással, gazdasági épületekkel Áchim Mihály mérnök tervei szerint 40000 pengő költséggel bővítetett ki. Az állam az építkezésekhez 16000 pengővel járult hozzá.

Ovodák.  A múlt század 50-es éveiben létesült magán, majd községi támogatásban részesült óvodák elhelyezésére a község 1897-ben terveim szerint felépítette 17000 pő költséggel a Luther útczai első óvodát. Majd 1929-ben Áchim Mihály mérnök tervezte óvoda épület készült el Valastyán János vállalatában 37000 pengő költséggel a Csillag útcza 4 sz. alatt.

Munkás otthon.  A hatósági munkás közvetítő hivatal felállításával a község 1905-ben a Verbáczy útcza és Hunyady tér sarkán tervezetem szerint népkönyvtárral, munkások nappali tartózkodására szánt nagyobb teremmel, hivatali helyiség és szolgalakással ellátott épületet emelte 22000 pengő költséggel. 1914-ben a hatósági hússzék, család elhelyező iroda, házi ipari munka teremmel bővült épület 20000 pengőbe került. A munkás közvetítést a Mínisterium több izben kifejezésre jutott elismerése mellett végezte néhaz Chrístian György intéző.

Munkás házak.  A szegényebb, nagyobb családú, szorgalmasnak ismertt munkások részére a vármegye, valamint a község támogatásával 1906-ban Erzsébethelyen a Horánszky és Táncsics útczában 15 munkásház épült 200-250 négyszögöles telkeken. A munkások a telket, épületfa, cserép és kevés tégla anyagot kedvezményes árban és fizetési feltételek mellett kapták; míg a vályogot maguk készítették s az építésnél kézi erő adásával

segétkeztek. Így aztán érdekükben volt az olcsó és jó építkezés. Egy ilyen 28 m2 terjedelmű szobát, konyhát, éléskamrát és egy kissebb kamrát magában foglaló ház circa 2000 pengőbe került, amit rövid pár év előtt le is törlesztettek. Másutt pl. Szentesen azon időben, helytelenül, az építkezésnél nem segédkeztek; a már kész épületet kapták, amikor is alaptalan, túlhajtott követeléseik miatt sok veszekedés volt. Ilyen 50 ház épült még 1926-ban a Munkás, Zöldfa, Sztraka, Serényi útczákban munkások és rokkantak részére. Ezek építése azonban már tisztán az érdekeltek gondját képezte.

Barakklakások.  A szerencsétlen világháborút követő nagy lakásinség hatása alatt az Országos lakásépítési miniszteri bizottság állami költségen a laktanya melletti artézi kútnál, a Kazinczy útczában a ménteleppel szemben, valamint az új vásártéren volt több mint 50 db fából készült hadi katonai élelmezési és kórházi épületbül kiválasztott 7 db-nak felhasználásával 51 db egy szoba, konyha, kamrából álló szükséglakást épített Molnár János építő mester vállalatában. Ezeket főképp vagyonlakók kapták csekély bérfizetés ellenében. Ezek lassan elavulván a lakásínség enyhültével 1930-ban lebontattak. Az 1915-ben épült nagy katonai tábor épületeiből csupán a szilárd anyagú fertőtlenítő épület maradt fenn. Kellő átalakítás és renoválás után az állami erdészeti hivatal elhelyezésére szolgál.

Városi kis lakások.  Ugyancsak a lakásínség enyhítésére a város kislakások építését vette czélba. Az országos lakásépítőbizottság terveket bocsájtott rendelkezésünkre. Mivel ezek kártya vár szerűségüknél fogva, csak rövidéletűeknek, s aránylag drágáknak és hidegeknek látszottak; a többünk által készített terveinkből az Országos lakás építő bizottság tetszésének leginkább megfelelő Lipták János építő mester tervei szerint és az ő vállalatában megépítette a város a kislakásokat 192ben. A régi vásártéren 20 db, a Zrínyi, Bezerédy útczáknál 3 db Erzsébet helyen 5 db ház épült fel 230 négyszögöles telkeken összesen 130000 pengő költséggel. A házak állandó jelleggel téglafal, cserépfedéllel beton kerítéssel külön minden telken kúttal. A házakból 4 db 3 szobás = 1.800 pő., 14 db 2 szobás = 2.200 pő., és 10 db egyszobás 2.800 pő. Mérsékelt ár mellett közalkalmazottaknak vannak bérbe adva. Az építési költségekhez az állam 31000 pengővel járult hozzá.

Városi bérház.  Bérházakat a község nem igyekezett épiteni, mert azon helyes nézetet vallotta, hogy a bérházak építése inkább a magán érdekeltség feladat kell, hogy képezze. Mindamellett még 1885-ben megépítette a község a volt jegyzői lakok helyén a Verbáczy útcza megnyitásával a r. kath. templommal szemben az emeletes bérházat. A terveket Regdon Sándor aradi építész készítette. Az épület 123000 pengőbe került. Az emeleti falak falazásakor egy nagy vihar alkalmával keletkezett forgó szél az emeleti középső főfalat az alsó falon kissé keresztben a falszéléig eltolta. Innen van, hogy a keresztfalak különböző hosszúságúak.

A főlépcsőház bal oldali falát a rossz talaj miatt négy méter mélyen kellett alapozni. Ez alatt még 6 mtr czőlöpöket is kellett leverni. A lakásínség enyhítésében a magán tevékenység is kivette részét 1924-ben épült az Andrássy út és Irányi útcza sarkán Kocziszky Mihály kétemeletes bérháza Bányai András építőmester tervező szerint és az ő vállalatában. 1928-ban épült a tervezte Szondy féle kétemeletes bérház az Andrásy úton. Majd 1929-ben Qnittner Ervin tervei szerint Pittel és Brausewetter bp. czég vállalatában épültek meg a róm. kath. egyház Szt István téri valamint a Széchenyi útczai három emeletes bérházai. Az 1845 évi örökváltsági szerződést az elöljáróságon kívül a jobbágy birtokosok is aláirták mint vevők. (Az ügy lebonyolítására külön birtokossági pénztárt alkottak.) Ebből kifolyólag a Bach korszakban attól való félelemből, hogy az absolutistikus hatalom rá teszi a kezét a „köz vagyonra és jogokra; a város hallgatag hozzájárulásával az úgynevezett” közbirtokosságnak adták át a megváltott vagyon és jogokat és azok kezelését. Így kezelték az 1890 évig, amikor is a város tulajdonába ment vissza minden vagyon és jog megváltás útján. A közbirtokossági testület a város javára becsületesen kezelte a vagyont és jövedelmeit. Így a közbirtokosság az 1874 évben felépítette az Andrássy úton a színház melletti emeletes bérházat Sztraka Ernő mérnök tervei szerint. Ebben volt elhelyezve 1926-ig a kir. járás bíróság, s azóta pedig a felsőbb kereskedelmi iskola. A már említett nagyobbrészben tót anyanyelvű közbirtokosság kulturális, s hazafias magyar érzésének fényes tanujelét adta azzal, hogy 1887-ben Halmay Andor aradi építész tervei szerint feiépíttette 186000 pő költséggel a szép renaissance homlokzatú színházat, felette nagy tánczteremmel.

Színház.  Az idő közben szűknek bizonyult színházépületét még a község az első itt elhelyezésre szánt mozgószinházra való tekintettel 1913-ban 148000 pengő költséggel Spiegel Frigyes és Englerth Károly b. pesti építészek tervei szerint alakította át; s központi fűtés és szellőztetéssel látta el. Az alacsony nézőtér magasbbitása czéljából a földszinti padolat sülyesztve; a menyezet kissé emelve lett. A színházban 24 páholy és 450 ülőhely van. A felette lévő 20,6/16.00 mtres tánczterem nagy karzattal, díszes vasbeton bordás mennyezettel készült. Az ajtók mellett a régi tánczterem szép karyatidái lettek díszítésül felhasználva. A felül salakkal borított lapos mennyezet hidegnek bizonyult, s a gypsz díszítéseket is megviselte a hideg. E miatt 1927-ben a nagyobb renováláskor a tánczterem felé a lebontotthoz hasonló új födél készült; miáltal a terem észrevehetőleg melegebb lett. Még az 1900 évben; tehát jóval a színház átalakítása előtt Zsilinszky Mihály javasolta a községnek, hogy igyekezzék fokozatosan megszerezni a Kossuth tér megett elvonuló házsort; s ezen helyen építse fel a kultúr palotát. 1901-ben Alpár Ignácz műépítész csupa lelkesedésből egy pompás tervet dolgozott ki.

A 140 mtr hosszú fronton és a Kiss Ernő, valamint a Széchenyi útczákba benyúló szárnyakban nyert volna elhelyezést a színház, museum, népkönyvtár, Casinó, polgári, gazdakör és az ipartestület. Alpár az egészet 950000 pengőre irányozta elő. Az impozáns épület a Kossuth teret fiók Place de la Concord-á alakította volna át. De mikor az első teleknek, a mai városi saroképület és a Klein féle ház közötti akkor üres Szalay Sándor féle teleknek megvétele került szóba a képviselőtestületben, az akkori olcsó ár ellenére is a vételt leszavazták. A szép terv a városi mérnöki hivatalban várja a talán soha többé visszanem térő feltámadás napját.

Mozi­k.  Az első különálló mozi a Munkácsy Mihály útczai egyszerű „Apolló” mozi 1923-ban épült fel Lipták János, Zámocsnik Sándor tervei szerint Lipták János vállalatában. A nézőtér helyek száma 560. Majd felépült az Irányi útczai Willenthal Jenő „Csaba” mozija. Bauer Emil építész tervei szerint 1929-ben Bálint Imre vállalatában. Díszes előcsarnok, a nézőtér nyitható díszes födémmel.

Museum.  Varságh Béla kezdeményezésére az 1899 évben alakult museum egyesület Zsilinszky Mihály hathatós közben járásával nyert 100000 korona államsegély és 80000 kor kedvezményes költsön felhasználásával az 1912-ben felépítette Wagner József építő mester tervei szerint a Széchenyi utcában a közművelődés házát, ma városi épületet. A nagy 17,0x10, méteres előadói és képtári, felülvilágítás terven kívül a souterrainban 13, a magasföldszinten 11 terem van. Központi fűtést Törs és Ormai czég készítette.

Szegény ház.  Az evang egyház még a múlt század ötvenes éveinek végén kissebb szegény és kórházat készített; amit nemsokára a község vett át. A szegényház a mai új sebészeti pavillon helyén épült 1865-ben 14000 pengő költséggel vályogfalakkal. Az avult épület helyett a község a kibővített telek Breznyik útczai vonalán terveim szerint 1907-ben felépítette nyers tégla modorban az 50 lélek befogására alkalmas szegényházat mellékhelyiségeivel együtt 65000 pengővel, azon számítással, hogy idővel lényeges bontás nélkül emeletet lehessen ráépíteni. Közben egy kisebb göz fertőtlenítő is épült a telken.

Kórház.  Dr. Réthy Pál neves orvos kezdeményezésére 1864-ben építette a község az 11830 négyzetméter terjedelmű telken a földszintes kórház épületet Sztraka Ernő mérnök tervei szerint 17000 pengő költséggel, az udvaron egy kis elme beteg épülettel, a mely nemsokára

elbontatott. Ezen épületben van jelenleg a konyha és a gondnoki lakás. Dr. Reisz Miksa községi főorvos sürgetésére a község 1904/5-ben terveim szerint felépíttette az emeletes kórházat 16 betegszobával 80 ágyra 200000 pengő költséggel. A kórház központi alacsony nyomású gőzfűtéssel külön víz vezetékkel van ellátva. A menyezetek az udvaron előre elkészített Visintini vasbetongerendákból készültek. Hézagmentes asbest palló burkolat van az összes helyiségekben. A telek hátsó részére 1910-ben terveztem fertőzőtt betegek pavilonját építették meg 6 szobával 16 ágyra 23000 pengő költség mellett facement fedéllel. Járványokra való tekintettel még 1902-ben építettünk egy kissebb járvány kórházat 4 betegszobával 5000 pengő költséggel és Újkígyósi és Honvéd útczák sarkán. A szűknek bizonyult kórházat dr. Remenár Elek kórházi főorvos és dr. Berthoty István polgármester kezdeményezésére a város 1930/31-ben állami támogatással egy új kétemeletes sebészeti pavillont épített 120 ágyra 557000 pengő költséggel. A terveket Gerlóczy Gedeon b. pesti építész mérnök készítette. Központi fűtés, meleg, hideg vízvezeték csatornázás, s összes egyébb mellék helyiségekkel el van látva a kórház. Pincze csupán a kazánház részére készült. Mivel sem a szomszédos Rosenthal malom artézi kút felesleges vizének a kórház udvarba való bevezetése, sem a készített Northonkút megnyugvással nem tudta a kellő mennyiségű és minőségű vizet szolgáltatni, 1931-ben Kenéz Tamás kútfúróval egy 305 mtr mély artézikutat fúratott a város 8600 pengő költséggel s ezzel a víz kérdés meg lett oldva. A 220 személy alapul vétele mellett terveztem meg a kórházi négy épület szenyvizeinek derítésére a földbesüllyesztett vasbeton derítő medenczét a részben felette levő koksz deritő és szivattyú kamrákkal. A medenczék összes vizférője 110 m2. Párkány Simon mérnök 27000 pengő költséggel építette meg. A rothasztó, üllepítő medenczékben már eléggé derített szennyvíz utolsó kamráiba külön nyomó légszivattyúk nyomják be a víz alatt elhelyezett perforált rézcsövön át a levegőt a szennyvíz első erősebb oxidálása czéljából. Csak ezután emelik a villamos hajtású szivattyúk a szenyvízet a koka szűrőkre, mint második és végső oxydáló rétegre. Innen a derített szennyvizek a csapadék vizekkel együtt távoznak el beton csatornában a Réthy útczai Rosenthal malom búzamosó szennyvizeivel együtt az alsó körgáti zsilip alatt az élővíz csatornába. A Chvalitatív intézmények közül említést érdemelnek: a Seiler Elek főszolgabíró adományából létesült tüdőhely gondozó kíssebb szanatórium az alsó körössoron; amit Áchim Mihály tervei szerint 1932-ben fekvő helyekkel bővíttetett ki. Az izraelita szentegylet a dr. Reisz Miksa útczában 1929-ben Tevan Rezső mérnök tervei szerint 60000 pengő költséggel modern stílusban felépítette 20 férőhelyel a zsidó aggok otthonát. A homlokzatra Kapitány József szobrász aggot ábrázoló szobrával. Dr. Szeberényi Gusztáv evang. igazgató lelkész a legnagyobb elismerésre méltó agilitással megalakította az ev. árvaházat. Az egyház által adományozott Lepény útczai iskola épületét 1931-ben átalakította, majd 1933-ban Áchim Mihály tervei szerint kellemes otthonná bővítette ki csekély, mindössze 25000 pengő költséggel. 57 árva talál benne gondos ápolást és nevelést diakonissák vezetése alatt. Idők folyamán a pénzintézetek is kivették részüket a város képének kialakításában.

A volt osztrák magyar bank, ma nemzeti jegyintézet, díszes egyenletes épületét 1912-ben a Zsilinszky és Horthy M. útczák sarkán Hubert b. pesti építész tervei szerint építette fel. A békésmegyei általános tak. pénztár r.t. a Bányai András tervezte és építette Szt István téri kétemeletes a volt Weisz Mór féle bérházat 1918-ban Rerrich Béla műépítész tervei szerint a földszint nagy átépítésével bankhelyiséggé alakította át. A kereskedelmi bank a Wagner József tervei szerint épült Szt István téri Leszkó féle egyemeletes bérházat az Aradi ipar és népbanktól, megszerezvén 1929-ben Kovács Rezső tervei szerint Lipták János vállalatában egyemelet ráépítésével bővítette a földszint egy részét nagyobb mérvű átalakítással bankhelyiséggé formálta át. A homlokzat műkővel való burkolásával nyert nemes egyszerűségével jó befejezésül szolgál az Andrássy útnak. Az Andrássy út 14 sz. alatti kétemeletes olasz magyar bank háza Műnich Aladár jólsikerült alkotása Bálint Imre mérnök vállalatában készült 1928-ban.

Városháza.  A mai városháza baloldali sarkával szemben az 1818 évi térkép tanúsága szerint volt az utczán a „Gádor”-nak nevezett pincze felette kis korcsmával, amit a r. kath. hívők kívánságára 1832-ben lebontottak. A pinczét rövid keresés után az 1927 évi kövezési munkák alkalmával félig betömve meg is találták. Abban az időben az elöljáróság dotációját a községi fogadott szakács készítette ebéd képezte. E czélból sertést is hizlaltak. A zsiros ebéd leöblítése czéljából a forma szerint a Gádor igen látogatott volt. A mai városháza helyén volt a valószínűleg az 1785-ben épült nádfedeles községháza. Majd ugyanott épült meg 1828-ban a földszintes városháza. A bal oldalon a mai adó pénztár helyiségei alatt talán a Gádor-iránti kegyeletből pincze létesült az útczára nyíló tágas kétszárnyú ajtóval. Buksz korcsma közismert név alatt 1872-ig állott fenn. A szűknek bizonyult városházával szemben még 1853-ban épült meg az új város háza egy emeletes ma is meglévő épülete. Ennek földszintjén volt a gyászos emlékű „Népbank” helyisége. Az 1872 év nyár végén Sztraka Ernő mérnök tervei alapján Ybl Miklós országos nevű építész kedvező véleményének kikérése után megkezdették a mai egyemeletes renaissance stílusú városháza építését. Az üvegbe zárt okmányok ünnepélyes keretek között lettek az épület jobb oldali - tak. pénztár felőle - sarka alapjába elhelyezve. Az építkezés az 1873 év nyarán kitört cholera járvány elmúltával nyert befejezést. Az építkezés 190000 pengőbe került. 1925-ben a két udvari szárny meghosszabbítását végezte Breuer Imre mérnök vállalkozó 56000 pengő költséggel. A menyezetek salakbeton öreges, vas betétes beton közé fogott szerkezettel készültek. A két sarok lépcsőház megszűntetésével készült a kocsibejáró feletti új főlépcsőház. 1927-ben Hegedűs Károly építész tervei szerint a 13,8x12,3 méteres 7 méter magas közgyűlési terem Lipták János vállalatában 24000 pengő költséggel lett átalakítva és decorálva. Ez alkalommal az eredeti fagerendás menyezet, annak avult és veszélyes volta miatt Rabitz menyezettél lett kicserélve. A menyezeti közepén Hungáriát ábrázoló festmény Csányi Béla tehetséges fiatal művészünk jól sikerült munkája.

Ugyancsak az 1927 évben építettük a kétudvarra néző dupla tractusos kereszt épületet, hogy a több helyen lévő hivatalok és az államrendőrség megfelelő elhelyezést nyerjen. A keresztépület egészen a szárny épületek földszinti nyitott folyosói utólag alá lettek pinczézve a központi fűtés és a rendőrségi zárkák elhelyezése czéljából. A központi fűtést készítette. A régi emésztő gödrök felhasználásával 24 kötméterre bővített szenyvizderítő medenczék és koka kamrákon át vezetett derített szenyvizek beton csatornán át találnak lefolyást az élővíz csatornába. A kereszt épület alap és lábazati falai terméskőből nagyobbára szerencsi kőből készültek. Az igy körülzárt árkádos udvar kertesítve lett. A második és harmadik udvar épületeiben az élőfogatok istállók, autók és a tűzoltóság nyer elhelyezést.

Kirendeltségi község házak.  Az erzsébethelyi elöljárói kirendeltség elhelyezésére 1896-ban 6300 pengő költséggel község házát építettünk. Ugyanazon czélból az 1911-ben megalakult Gerendás községben építettük meg a jegyzői lakkal kapcsolatos községházát 12700 pengő költséggel, majd a volt Apponyi uradalom egy épületének átalakításával 1921-ben orvosi lakás készült.

Járási bíróság.  A mindinkább szűknek bizonyult járásbírósági, a város Andrássy úti házában bérelt helyiségek, kényszerítő hatása alatt 1926-ban felépítette az állam a város által adományozott telken az Árpád soron, az Deák útcza sarkán az Orbán Ferencz építész által tervezett kir. járásbíróság emeletes épületét. A csinos kis előkert barátságos képet kölcsönöz az épületnek.

Pósta.  A posta ezelőtt circa 70 évvel is még a gyulai út 17 sz. telken ma is meglévő „Pósta házban” volt elhelyezve. Azután számtalan bérelt magán házban talált elhelyezést. Az erősen megnövekedett posta forgalom lebonyolítása már lehetetlenné válván, az állam a várostól vett telken, a Szt István tér és Apponyi útcza sarkán Kármán Aladár tervei szerint 1927-ben felépítette az egy emeletes új posta épületet teljesen új modern felszereléssel Lipták János vállalatában.

Fürdők.  Csaba népe tisztaság kedvelő volt mindig. Nyáron teljesen kielégítette az élő víz csatorna vize. Különösen kedvelt volt a Rosenthal malom előtti csatorna rész, mert ide folyt a malom meleg vize; a melynek bizonyos gyógy erőt is tulajdonítottak. Hogy mit nem tesz a képzelődés; bizonyságát képezi az a tény, hogy még pár év előtt is a villamos telep mellett lévő s a gőzgépek felmelegett condensator vizeinek levezetésére szolgáló árok vizében nem csak a csabaiak, de a csorvásiak is nagyszámmal jártak fürödni, mert érezték, hogy a lágy (és az olajtól kissé síkos) víz „meg van villanyozva”, melynek bizsergését „érezték” amitől „sokan meggyógyultak.” Még hűvös novemberi napokon is láttam az ingyen szabad fürdőben rák vörösre főtt

fürdőzőket. A nagyváradi Félix fürdőbe tömegesen járt a csabai nép az élelemmel jól felpakolt echós kocsikon, rendszeresen három hangáriára. Egy hangária az ebéd szünetet kivéve egy egész napon fürdőzést jelentett. Nem egyszer húzták ki egyik másikat a nagyon melegvíztől elalélt álapotban. Az oláh megszállás ezt is lehetetlenné tette. A Széchenyi ligeti mai vendéglő épületet 1861-ben Berger Izsák regálé bérlő építette mint gőz és kádfürdőt nagy fakádakkal. A fürdő az 1888 árvíz után beszüntette üzemét. Hosszabb szünet után 1894-ben Francsek István a Kiss Ernő és Teleki útcza innenső sarkán lévő magán épületet hozzátoldásokkal gőz és kádfürdővé alakította át. Hőgye A. építőmester tervei szerint, melyhez a község 100000 téglát adott; s megengedte, hogy a Kossuth téri artézi kút medenczéjéből a felesleges vizet a fürdőbe bevezethesse. Tagadhatatlan, hogy a fürdő felszerelése, Kazán stb. nem volt kifogástalan. Az akkori viszonyokhoz mérten Kiss László főszolgabíró túlhajtott követeléseit Francsek nem tudván gyorsan teljesíteni; a harcztérről ide utalt katonaság által is igen látogatott fürdő üzemét 1917ben beszüntette. Így Békéscsaba másod ízben is fürdő nélkül maradt.

Strand, gőz fürdő.  Fábry Károly kezdeményezésére alakúlt fürdő r. társaság 1922 évben Illés Dávid mérnök tervei szerint megépítette a város által e czélra az Árpádliget mellett adott 7200 négyzetmtrnyi telken a Strandfürdőt 61000 pengő költséggel. A vasbaton medencze 25 mtr széles, 60 mtr hosszú, lejtős fenékkel 60-250 centiméter vízmélységgel. A medencze vízférője 2050 köbméter. A medencze fenete 12-18 centiméter vastag. A ferde oldal falak vastagsága 10-15 centiméter, erősítő bordákkal. A jó vízzárás czéljából sikeresen alkalmazták a portlandcementbe kevert transzlisztet. A vizet elektromos hajtású szivattyú emeli be az élővízcsatorna szélén, valamint a telepen bent lévő 5,0 métr átmérőjű falazott és egy 303 mtr mély artézi kútból. A víz naponta lesz a szivattyú 1-2 órai üzeme mellett fríssitve s hetenként legalább egyszer teljes lebocsájtás után egészen megfrissítve. A nagy játszó homok térrel, szépen gondozott kis parkkal, vendéglővel és 150 kabinnal ellátott strand fürdő kedvesen üdülő és szórakozó helye a közönségnek. Több izben tartottak itt pár év előtt országos úszó és vízipóló versenyeket, mert akkor ez volt a vidék első és legnagyobb strand fürdője. A nagy látogatottság mellett elért kedvező pénzügyi eredmények hatása alatt a fürdő r. társaság elhatározta, hogy felépíti a gőzfürdőt is. Hosszú viták után az együttes, gazdaságosabb kezelés miatt a fürdőnek a Strandfürdő mellett való felépítése mellett döntöttek. 1927-ben Hegedűs Ármin és Böhm Henrik építészek tervei és vezetésével felépült az Árpád gőz és kádfürdő emeletes épülete 674000 pengő költséggel. A főbejáratot Filipinyi Sámuel szoborcsoportja díszíti. Sajnos, hogy a minden kényelemmel ellátott szép, modern fürdő a lakosság számához mért igen csekély látogatottsága miatt, s a rossz gazdasági viszonyok mellett kedvezőtlen pénzügyi eredményt mutat fel. A részvényeknek több mint 90 %-a van a város tulajdonában.

Kutak.  A város területén lévő kutak, kivéve az élővízcsatorna mentén levőket, kemény vízűek, többé kevésbbé fertőzöttek. Járványos betegségek, különösen a hideglelés az 1890 évig napirenden

voltak. 1885-ben a képviselő testület csak az elnöklő biró szavazatával döntött a mellett, hogy a Kossuth téren artézi kutat fúrat. Az ellenzőket az a félelem vezette, hogy a nagy templom a kút közelsége miatt össze fog dűlni. A fúrási munkát Gold János kútfúró mester - aki a Máv Püspökladányi állomási mozdony nagy kútját készítette, amikor is csekélyebb földgázt is talált - kapta meg. Ugyanakkor Zsigmondi Béla az európai hírű Zsigmondy Vilmos fia is pályázott ugyanazon ár mellett mint Gold. Csupán azt kérte, hogy a fúrás jó eredménye esetén a nyerendő vízmennyiséghez mért szerény jutalmat is kapjon. A véleményező bizottságban véletlenül jelen voltam Beliczay István meghívására; Zsigmondyt javasoltam. A fúrás vételen sok bajjal, vitával 4 1/2 esig tartó munka után 218 méternél teljesen megakadt. Ekkor Zsigmondy Bélát bizták meg a munka folytatásával; aki azt 5 hónap alatt befejezte. A kút 280 mtrig vörös fenyőfa csövekkel van bélelve; a vascsőér facső közötti űr borsó nagyságú kaviccsal lett, majd durva homokkal kitöltve. A fúró csövek átmérője 390-110 mfm-ig változtak; onnan a kútfenékig 299.5 méterig vörösréz 6 chos csővel készült. A fúrás 77500 pengőbe került. A kút medencze annak rosz vízzárása miatt sok idő veszteséggel kalázi édesvízi mészkőből készült el 1890-ben. Így a kút összköltsége circa 85000 pengőt tett ki. A község ekkor megkapta a vármegye 1000 forintos díját, a melyet a vármegye pár év előtt annak a községnek igért; a melyik legelőbb készít artézi kutat. A kút medenczén kívül álló öntöttvas kútfőből kiágazólag 1899-ben az evang nagytemplom hátsó végén lévő kert alatt lefektetett 2"-es korganyzott vascsővel a Rudolf gymnasium udvarába 150 mtr hosszban vezettük be a vizet 800 pengő költséggel. A kút felszerelésekor 1890-ben a 8 kifolyó csövön naponta összesen 183014 liter vizet adott. A víz 25 ْC hőmérsékletű, sárgás szinű, kissé kénes, igen lágy. A viz 2,2 franczia keménységi fokot mutat. A budapesti vízvezeték vize 25 franciafok keménységű. A vizet a község azonnal megelemeztette. Az országos nagykísérleti állomás megküldött elemzése szerint a viz szerves anyag tartalma miatt ivásra alkalmatlan. A kút építés ellenzői részéről megindult elkeseredett támadások és vádaskodások hatása alatt újra megelemeztették a vizet. Dr. Wertha Vincze műegyetemi vegyész tanár elemzése szerint a víz sárgás színét egy vékony turfa szén rétegtől nyeri s igy természetesen kevés szerves anyagot is tartalmaz. A több ezer éves szén rétegből fertőző tulajdonságú szerves anyagok nincsenek a vizben. Kis kéntartalma mellett kezdődő gyomorbántalmakra jótékony hatásúnak jelentette ki, s ily; egyéneknek ott melegében a kútnál való ivását javasolta. Ami tényleg be is bizonyult, a hideglelés Csabán csaknem teljesen megszűnt. A kút medencze közepén, levő köalapon elhelyezett halász lányt ábrázoló horgany öntésű szobrot a villámcsapás ledöntötte. Azóta a szobor a Strandfürdő udvarán van elhelyezve.

Northonkút.  Előterjesztésemre a község egy kissebb kútfúró granitúrát szerzett be. Az útkaparó gárdából vezetésem alatt kútfúró csapatot állítottam össze élükön Zsilák Pál útkaparóval. 1896-ban az első ilyen csekélyebb mélységű itt helytelenül Northon-nak nevezett kutat a Batthyányi útczában évben fúrtuk 115 mtr mélységgel 2"-es horganyzott vascsővel 1160 pengő költséggel. Azután még az 1927 évig, 25 db kutat fúrtunk 56-200 mtr mélységig. Ezek hatása alatt a

lakosság a tanyákon circa 350 db ilyen Northon kutat fúratott. Ezen kutak vízhozama részben teljesen megszűnt, részben ismételt mosatással sem sikerült az eredeti vízmennyiséget állandósítani.

Andrássy úti artézi kút.  A lakosság, és az 1892 évben megkezdett gyalogsági laktanya építkezése folytán a katonaság vízszükségletének biztosítása czéljából az Andrássy úton a laktanya melletti tér sarkán fúrandó kút elkészítésével Zsigmondy Béla bízatott meg. Az 1893 év elején a kút 5 hónap alatt készült el. A kút mélysége 324 mtr. A fúró csövek átmérője 350, 315 és 270 mfm. Végig van bélelve 15 centiméter belméretű vörösfenyőfa törzsekből fúrott csővel. A kút medencze, a horganyöntésű eredetileg cisellírozott brontbevonatú Durenne-tál Párisból származó Victoria szoborral, és a négy decoratív vizet csurgató kagyló medenczével együtt a kút 54000 pengőbe került. A víz teljesen azonos a Kossuth téri kút vizével. Midnkét kút a felszerelés után perczenként 60-60 liter vizet szolgáltatott. A vízmennyiség azóta tetemesen megcsappant. Ezen bajon 1922-ben compessoros mosatással sem tudtunk számot tevő mérvben javítani. Az Andrássy úti kútfőjéből ágazik el egy cső a kút medenezében. A másik ág a laktanya felé vezet a Tulipán útczai járda külső széléig; a hol egy három elzáró csapos keresztfej van. A keresztfejből egy ág a laktanya udvarában ennek építése előtt a vármegye által készített nagy falazott kútba vezet. Itt a kút vizszine alatt elhelyezett spirális vörösrézcsövön megy át a víz, ahol lehűlvén, az udvaron elhelyezett csapos állványban végződik. A keresztfejből a Tulipán útczán át szükség esetén egy ág vezethető ki. A keresztfejből kiágazó harmadik 2"-es öntöttvas karmantyús ág az Andrássy út keresztezése után a Kazinczy útczai kövezet jobb oldali padkája alatt van lefektetve. A méntelepi parancsnoki lak előtt keresztezi a Kazinczy útczát a méntelep udvarára ér. Az udvart az állatorvosi lak előtt hagyja el és a Kazinczy útcza Nagyszik felőli oldalán az útcza színe felett szabad kiömlésben végződik. A méntelep udvarán a 2"-es csábál 1"-es horganyzott vascsővel ágaznak el a négy beton kút medenczébe, a honnan kút szivattyúkkal emelik ki az ivó vizet. Ezen medenczékbe a víz beömlését, elzárását önműködően úszó golyók szabályozzák. A Kazinczy útczai szabad kifolyón csak akkor folyik ki a víz, amikor az említett kút medenczék már megteltek. Ilyen módon a csővezetékben stagnáló víz nincsen. A csővezeték 761 mtr hosszú. Azt hiszem ez volt az első ilyen artézi kút táplálta vízvezeték. Ennek sürgős elkészítését az tette szükségessé, hogy 1893-ban a méntelep építése kezdetén az ott elkészített közönséges kutak vize ihatatlan, keserű volt; meszet sem lehetett oltani. A méntelepi legénység és 160-200 ménnek ivóvízzel való ellátása feltétlenül biztosítandó volt. Ezen csővezetékből később a dohánybeváltó hivatal és a selyemgubó beváltó és fejtő állomás részére egy egy rövidebb csővezeték lett lefektetve. A Rosenthal malomban 1901-ben 321 mtr. A Máv állomáson 1909-ben 458 mtr. A polgári fiu iskolában a Petőfi téren 1913-ban 260 mtr mély artézi kutakat fúrtak.

Hrabovszki Ádám csabai kútmester 1925-ben a Földváry utczai 330 mtr, a Gróf Tisza István úti 377 mtr mély, az ó szőllőkben az északi soron 201 mtres, 1927-ben a Zrínyi utczai 382 mtres a Könyves utczai 394 mtres 1930-ban a Jókai utczai 421 mtres kutakat fúrta meg. Átlag circa 17000 pengőbe kerültek. 1931-ben a Máriássy utczai 427 mtres kutat Kenéz Tamás H. M. Vásárhelyi kútmester fúrta meg, 9000 pengőért. Mindezeknél egyszerű nyomócsapos kifolyók vannak felszerelve. A Bánát utczai 420 mtr mély kút 1926-ban készült, perczenként 48 liter vízzel a földszíne felett egy méter magasságban. A több magasságban eszközölt vízmérésekből a vizszinének maximális felemelkedését (hydrostatikai szint) a föld színe felett 5,88 mtrnek találtuk. Ennek folytán a kút mellé alacsony kis tornyot építettünk, melyben 13,5 köbméteres vasbeton medencze van melyben az 1,5 mtr mély víznek felszíne a földszín felett 4,80 mtr magasságban van. A kút 81-63-50 mfm es csövekkel fúratott. A kútból induló s a kútházban a medencze fölé erő cső kiömlési végén a kiömlő vízmennyiség 23 liter perczenként. Ezen felszálló cső oldalából ágazik ki egy cső a fal külső szinéig, a hol egy kis medencze felett rugós nyomó csapon veszik kantákba a vizet. Ilyenkor természetesen rövid időre a medenczében vízbefolyása szünetel. Ily módon a kiömlő víz nagyobb mérséklésével a vízpazarlás tetemesen le van reducálva. A víztartóból a viz megfelelő csap és csővel az útczai locsolókocsik töltésére szolgál. A medencze biztonságból túlömlő csővel is el van látva. A medencze felett csak a kútház cserépfedele van, s mégis az eredeti 27 °C hőmérsékletű víz mellett a medencze alatti kis helyiségben a hőmérséklet - 25 °C külső hőmérsékletnél sem szállott le +10 °C alá, - A kutat Hrabovszki Ádám 14500 pengőért készítette, míg a kútház teljes felszerelésével együtt 3650 pengőbe került. Az Erzsébet helyi Orosházi úti kutat szintén Hrabovszki Ádám készítette 1926-ban 425 mtr mélységgel 81-63 mfm csővel és perczenként 62 liter vízmennyiséggel a földszine felett 68 centimtr magas ságban 27 °C hőmérséklettel, 1928-ban készült, a kútház csinosabb kivitelben és a felszerelés, a Bánát útczainak megfelelően. A medencze felé emelkedő kiömlő cső alján a padolat alatt ágazik ki a 33 mfm átmérőjű cső a 330 mtr távolságban lévő Bessenyei útczáig, a hol egy egyszerű betonsövény állványból kiálló 2 rugós nyomó csapon kapja a környék a vizet. Innen tovább a csővezeték 26 mfm belmérettel 400 mtr hosszú, s a Táncsics útczánál végződik két nyomós csappal felszerelt kútállványban. A csővezeték hossza 730 mtr. A medenczébe ömlő víz színe a földszine felett 5,35 mtr magasságban van (perczenként 6 liter) és a Táncsics útczai csap között a maximalis magasság különbség 6,16 a minimális pedig a kútházi kantacsaphoz képest 1,86 mtr. A kút hydrosztatikai szintje földszíne felett 5.87 mtr. A medencze feneke a földszín felett 3.30 mtre van. Vízmélysége 1.50 mtr. A kút fúrása 13100 pengőbe, a kútház 2700 pengőbe, cső felszerelése és a csővezeték 7200 pengőbe összesen 23000 pengőben. 1929 II/11 év hómentes időben reggel a hőmérséklet volt – 26 °C, d. után -17,6 °C , a kút házban +6 °C, a víztartányban a vízszíne +23 °C, a Táncsics útczai kifolyónál +6 °C, a talaj menti hőmérséklet -14.3 °C . Egy méter mélységben a talaj hőmérséklete +3.5 °C volt.

Földgáz.  Kútfúrások alkalmával néhány helyen jelentéktelen mennyiségű földgáz is szállott fel. Így Nagygerendás község főterén 1903 év előtt, az akkori Apponyi Albert gróf majorjának udvarán fúrott kútban is. Ezt ma is egy Duer égővel a kút környékének megvilágítására

szolgál. Az első sertéshizlaló telepén, a kisréti Réthy Béla szőllős kertjében, Vandháton a volt Haan Béla féle, ma Hrabovszki tanyán. Itt napi 4-5 köbméter gázt mértem. Ezt az udvar, épületek világítására és a konyhai tűzhely fűtésére használják primitív, olcsó, vashordóból készült gáztartányal. Az Lapány útczai evang. árvaház udvarán kút fúrásakor a körülötte lévő földszínén a földből apró gázbuborékok szálltak fel s pár pillanatig égtek meggyújtásuk alkalmával. Az Urszinyi útcza 5 vagy 7 sz. ház udvarán fúrott kútból állandóan száll fel a gáz kis menyiségben. A város kérésére 1929 novemberében Pávay Vajna Ferencz főbányatanácsos, főgeologus fúrásra alkalmas hely kijelölése végett kutatásokat végzett. Nézete szerint a város alacsony fekvésénél fogva eredményes fúrásra semmi kilátás nincsen. Némi eredményt vélt elérni a közeli mezőmegyeri magaslatok és főképpen a circa 9 kilométernyire fekvő Kereki határbeli Botyánszki János féle, dombos földön az özv. Medovarszkyné tanyájával szemben. Itt a számos próba gödör rétegzése alapján meg is jelölte karóval a csabai határban található fúrásra alkalmasabb helyet az én és Botyánszki Mihály Eötvös útczai lakos, szomszédbirtokos jelenlétében.

Illemhelyek.  A normális, de különösen a piaci forgalomra való tekintettel már halaszthatatlanul szükség volt nyilvános illemhelyek felállítására, így aztán a Hunyady téren egy falazott, majd a Kossuth téren és a Petőfi ligetnél egy-egy szerkezetű illemhelyet állíthatott fel a város teljes felszereléssel összesen 23000 pengő költséggel 1926 évben. Popper Ferencz b. pesti vállalatában. A mai Széchenyi liget az ó temetőből lett kihasítva. 1850-ben az ó temető a mai Teleky utcza (azelőtt Ó temető utcza) egy részén a Réthy útcza helyén, szegényház telkén és a Rosenthal malom teleknek Réthy útczai részén, s a mai liget helyén terült el. A Széchenyi ligetet 1865ben kezdték parkosítani. A liget területe 57700 négyszög méter. Benne kertészlakás és üvegházak épültek. Nyári mulatságok tartására egy nagyobb fa épület szolgált. Ennek helyén 1896-ban tervem szerint Vitalis N. vállalatában készült el a favázas pavillon 16x10 mtres teremmel, széles pedett folyosó és mellék helyiségekkel. Eredetileg a teremben színpad is volt. Ez volt Békéscsabán az első épület, mely terméskő alapon – apatelki kővel készült. Az épitésí költség 18000 pengőt tett ki a zenepavillonnal együtt. A múlt század 50-es éveiben a mai Petőfi tér és Andrássy út sarkán katonai kincstári épületek voltak az itt állomásozott uhlanusok részére. Ez a környék még nem is régen katona város név alatt volt ismert a köztudatban. Az épületek lebontásával 1882-ben Sztraka Ernő mérnök parkosította a 18875 négyzetméter terjedelmű Petőfi ligetet. 1903-ban terveim szerint 2200 pengő költséggel egy kissebb nyitott pavilon készült, hogy zivatarok alkalmával a közönség fedél alá tudjon menekülni. Sajnos hogy e hely bérbe adásával s vendéglő hozzá ragasztásával az épület képe hátrányosan megváltozott s eredeti rendeltetésétől eltérően főképen a gyermekek kárára elvonatott. A VI kerületben a fürdő mellett 1912-ben létesült a 10400 négyzetmtr terjedelmű Árpád liget, melyet a környék előszeretettel látogat. A Thurzó és Urszinyi Dezsőné útczáknál egy kissebb, 1857 négyzetméter játszó teret létesített a város. Az Erzsébethelyi templom melletti kis ligetet

a közönség egyáltalán nem látogatja. Erzsébet helyen előrelátásból 1928-ban az O.F.B. segélyével a 6900 négyzetméternyi Erzsébet tér létesült egyelőre játszó térnek.

Kossuth tér.  Még 1860-ban létesült a Kossuth tér a Gaal féle szolgabírói lak és néhány ház megvételével. A 6230 négyzetméternyi tér heti és országos vásárok tartására szolgált 1925-ben parkosittatott s a piaczi forgalomtól elvonatott. Mintegy 50 évvel ezelőtt a Hunyady tér nyugati oldalán volt sikátort a község a szomszédos telkek megvétele után térré szélesbbítette ki. A teret később déli irányban szintén megnagyobbítatta. Bedő Pál tervei szerint 1926-ban 6000 pengő költséggel nyilvános mázsa házat építtetett a város. Ezzel feleslegessé vált a városháza keresztépülete helyén volt régi nyilvános mázsa ház. Ezzel megszűnt a városháza udvarán heti piaczok alkalmával a nagy forgalmi akadályt képezett tumultus, és a disznó sivítással is fokozott nagy zaj is. 1926-ban a gyulai úti régi vásártér - ma Berthóty tér - egy részének beépítése után fennmaradott 23000 négyzetmtr terjedelmű tér parkosíttatott. A nagy külső vásártér helyett a város 1918-ban a Kazinczy útczában új vásárteret alkotott 51730 négyzetmtr terjedelemben, s rajta Bedő Pál tervei szerint a mázsa házzal egybekötött járlatátíró házat szolgalakással 2200 pengő költséggel felépítette.

Vendéglők.  A község egyetlen vendégfogadója az Andrásy út és Szt. István tér sarkán állott. A nagyvendéglő mindkét útczára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt. Iskolából jövet előszeretettel jártunk a nagy udvaron keresztül, hol mindig akadt látni való, bár Rolkó Sándor bácsi, a vendéglős sokszor elzavart bennünket. 1868-ban Sztraka Ernő tervei szerint az emeletes vendéglőt még a közbizrtokosság építtette meg 123000 pengő költséggel. Az azon időben épülő Alföld-Fiumei vasút nagy közgazdasági jelentőségének tudatában a Fiume Szálloda nevet kapta. Bizony kár volt a szállodát Csabaszállodára átkeresztelni. A vendéglő Andrássy úti vonalán volt a mai szinház helyén a földszintes „szála”, amely tánczmulatságok és színielőadások tartására szolgált a színház felépítéséig. 1894-ben terveim alapján és Wagner József vállalatában a Fiume földszintjét és a homzatot teljesen átalakítottuk 43000 pengő költséggel. Nehéz és veszélyes volt a munka végrehajtása. A Szt. István tér felőli részen üzlethelyiségek voltak, magasan elhelyezett padolattal, alattuk végig pinczézve. Az üzleti helyiségekben vaskos tégla pillérek tartották a nagy bolt íveket és bolt mezőket. Ezeket is az emeleti folyosó kétoldali hosszfalát; több keresztfalat kellett kiváltással, vasgerendák, vasoszlopok aláépítésével felfogni, majd az oszlopokat, boltiveket lebontani. A gondos munka legkissebb baj nélkül sikerült.

1906-ban új jégverem és egyéb gazdasági épületek készültek. 1909-ben az udvar felé a Wagner József tervezte facement fedelű földszintes étterem készült 16x10 mtres területben aszfaltba rakott parkettával. Majd a kávéház vége Tevan Rezső építész tervei szerint átalakíttatott.

Vasúti szálloda.  Ugyancsak a közbirtokosság építtette meg a régi Kulcs vendéglő helyén Sztraka Ernő tervei szerint 1883-ban az Arany Kakas ma vasúti vendéglőt pinczelabirintusával magas földszintesre 70000 pengő költséggel. Ezen épületre 1926-ban Bányai András tervei szerint és az ő vállalatában 92500 pengő költséggel 35 vendégszobával emeletet építettet a város; csinos, részben az emeletre is felnyúló étteremmel. Ekkor nyerte az épület mai külső formáját. Ez volt az első emeletráépítés Békéscsabán.

Zöldfa.  A vasárnap délutáni tánczok tartására szolgáló, de a Gróf Tisza István út torkolatát nagyon megszűkítő „felvégi kocsma” lebontásával a község 1902-ben 28000 pengő költséggel építtette meg e mai zöldfa vendéglőt.

Nádor.  A magán tulajdont képező Andrássy úti emeletes Nádorszálloda 1886-ban történt kiépítése, majd az udvari kétemeletes szárny épületnek és az udvari nagy felülvilágítás étteremnek központi fűtéssel ..... ben történt felépítésével a megnövekedett számú idegenek jó elhelyezése mindig biztosítva lett.

Kereskcsarnok.  A kereskedők egyesülete 1929-ben az Apponyi útczai jól sikerűlt kereskedelmi csarnok épületét Münnich Aladár és Györgyi Dénes b. pesti műépítész tervei szerint Lipták János vállalatában építtette meg. A két emeletes épület a club helyiségen kívül vendéglői, szállodai szobákkal készült modern felszereléssel, központi fűtéssel. A jól gondozott fásított udvar kellemes tartózkodási helyül szolgál.

Katonai laktanyák.  Az a nehézség, amivel a katonaságnak a városban szétszórtan, magánházakban való elhelyezése járt; indította a vármegyét és a katonai hatóságot arra, hogy a községet egy állandó katonai laktanya építésére. Hasznos tárgyalás és tervezgetés után a község Jiraszek Lajos aradi építész tervei és

ellenőrzése mellett 1892/4 évben 500000 pengő költséggel felépíttette a 101 gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére a katonai laktanyát az Andrássy úton. A 25770 négyzetméternyi telket circa egy méterrel kellett feltölteni a Gróf Tisza István út külső vége, a község és a Máv közötti területből nyert földdel. Ez a kigödrözött terület a földmíves iskola használatába lett átadva a „disznó koplaló”. Két nagy, részben kétemeletes legénységi, emeletes tiszti épület, földszintes konyha, kantin, börtön, fürdő, istálló, két őrségi, és színépületből áll a laktanya. Kár hogy az emeletes épületek földszinti menyezetei is fagerendákkal épültek. A kommunisták és az 1919 évi oláh megszállás alatt a „hódítók” alaposan tönkre tették az épületeket. A kár itt a 200000 pengőt, a városi katonai barakkoknál 40000 pengőt, a Petőfi téri gyengelkedőháznál 11000 pengőt is meghaladt; amit a honvédelmi ministerium liquidáló hivatala, a városi mérnöki hivatal hetekig tartó munkája, s három napos közös tárgyalás és ennek javaslata daczára sem téritett meg még a legkissebb részében sem. Jellemzésül felemlítem, hogy egy szemlém alkalmával a tiszti épület padlásán néhány oláh katonát találtam, akik ott tüzet raktak. A tüzeléshez a fedélszél nagy kötő gerendáiból lefűrészelt gerendákat használták fel. Alig sikerűlt tett a parancsomra az épületet a leégéstől megmentenem. Ugyan ilyen esetem volt a méntelepen is. Az istálló fa felszerelési tárgyait tüzelték az udvaron, amikor ott a jobban kéznél levő, s ott heverő tűzifa hasábokra mutattam rá!

Katonai gyengélkedő ház.  1897-ben terveim alapján a község a Petőfi tér 3. sz. alatti régi házat alakíttatta át katonai kórházzá, ugyan akkor az udvaron még két új épület készült 16 beteg befogadására összesen 26000 pengő költséggel. Ez az épület ma is ezen czélra szolgál. Mivel az őszi kiképzésre bevonult tartalékosok csak a laktanyán kívül, magán házakban voltak elszállásolhatok, az azzal járó kellemetlenségek elkerülése czéljából a község barakkok készítését határozta el. A katonaság által ajánlott igen primitív temesvári, és a szintén nem gazdaságos piliscsabai barakoktól eltérőleg 1899-ben terveim szerint a Kazinczy útczában a selyemgubóbeváltó hivatal mellett két darab 12 mtr széles és 50 méter hosszú favázas, vályogfalú legénységi barakkot építtetett a község, külön konyha, épülettel és illemhelyel. Mindezek költsége 31000 pengőt tett ki Molnár János vállalatában. Egy legénységi épületben négysor pricsen 200 ember igen kényelmes fekvőhelyet nyer. A szalmazsákok egymáshoz tolásakor 300 ember is jól elfér. Az oldalfalakon és a középen levő fa oszlopsoron megfelelő polczok, fogasok vannak. Az épület két végén kétszárnyú ajtók, mellettük és az oldalfalakon magasan elhelyezett ablakok a nagy csarnokot jól világítják meg. A fedélszékre erősített deszkamenyezet és két nagy kályha mellett a helyiség eléggé jól fűthető. A négy sarkon belülről nyíló ajtókkal egy-egy kis altiszti fülke talált elhelyezést. A talaj sima géptéglával burkolva. Két sor mosdó készlet, villanyvilágítás egészítik ki a felszerelést. Vízellátásra egy northon kút szolgál. A fejenként napi 4 fillér elszállásolási díjból, amit a vármegyei katona elszállásolási pénztár fizetett; rövid pár év alatt megtérült az építési költség. A létszám nagyobbodása folytán 1902-ben egy harmadik ilyen legénységi épület, egy új konyha épület, majd később egy kis fürdő épület is készült.

Méntelep.  A lótenyésztés előmozdítása czéijából a község a Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak tervei alapján 1893 évben Wagner József vállalatában megépíttette a Kazinczi útczában 43850 négyzetmtr területen a méntelepet, amelyet a földművelési ministerium bérel. Az emeletes legénységi épületben a kantin, irodák, örszoba, zárka nagy konyha, szertár talál elhelyezést. Előterjesztésemre a terv szerinti fa födém helyett vasgerendás, tégla boltozatos födémek készültek. A telep két sarkán parancsnoki, másodtiszti és állatorvosi lakóház épült. E három épület pinczéibe a beton fenék daczára a talajvíz behatolt pár év múlva. 1913-ban télen a parancsnoki lak pinczéjét 300 pengő költséggel seccolyth vakolással sikerült vízmentesíteni. A másik két épületnél azonban nem sikerült. A telepre altiszti lakóépület négy családos altiszt részére, valamint a gyógy kovács lakást patkóló színt, gyógyszertárat, kovács műhelyt magába foglaló épület készült. Kocsiszín, gyanúsló, beteg lóistállón kívül, takarmány kamra fedező szín, jégverem valamint két darab 80-80 ló elhelyezése szolgáló nagyistálló van a telepen. Utóbbiak között nagy, korláttal körülvett szabad lovagló tér van. Az építési költség 260000 pengőt tett ki. 1906-ban a méneket 40 dbal szaporitották. Ezek részére terveim szerint vas oszlopos, vas gerendás boltozatos kétszakaszú istállót építettünk, felette széna padlással. 21000 pengő költséggel. A telepen készített nagy kutak vize ihatatlan, keserű. Ezért a vízellátásáról kellett gondoskodni, amiről az Andrássy úti artézi kút ismertetésénél már megemlékeztem.

Vágóhíd.  Az első vágóhíd már gyerekkoromban is megvolt a Zsíros útcza végében az élővíz csatorna szélén. Ez faczölöpökön álló tölgyfa épület volt egyetlen vágóhelyiséggel részben a vízfelett. A vágásnál keletkező vér, szeny a padolat hézagain talált lefolyást. A csatorna lejtőjére és vizébe a kutyák és halak örömére. 1894-ben terveim szerint építtette meg a község a mai vágóhidat 57000 pengő költséggel. A két vágó terem egyenként 144 négyzetméter terjedelmű, aszfalt padolattal. Ugyanakkor, állatorvosi lak, iroda, szolgalakás, szín, aklok, bélmosó, bőrszárító szín is épült. 1909-ben a vágóhid 2 db egyenként 112 négyzetmtr alap területtel, majd sertés koppasztó s egyébb mellékhelyiségekkel bővült. Kuriózum képen megemlítem, hogy a tervéskor véleményezésre összehívott mészárosok a hűtő vagy jégkamrák felállítását egyhangúlag elleneszték azzal az indoklással, hogy akkor a hús elszállítása több időveszteséggel fog járni; s egyébként is mindenkinek van jégszekrénye. Ma már a vágóhíd, különösen a szenyvíz elvezetésének hiánya miatt, sok kívánni valót hagy fenn.

Húsipari vállalatok.  A békés megyei általános takarék pénztár 1911-ben alapította meg a békéscsabai sertés hizlaló társaságot, amikor is felépítette a Máv aradi vonala mellett a 6000 db 10000 db egyszerreférő sertéssel sertés hizlalásra berendezett telepét. A telepen 50 db akollal, fűrösztővel ellátott szín, 50 lóerős villamoshajtású daráló malom, tengeri szárító, viztorony, artézi kút vízvezeték csatornázáson kívül lakóház, húsfeldolgozó helyiség s újabban kissebb

hűtőház és jéggyár készült. A telepre úgí a Máv normál; valamint az A.E.G.V. keskenyvágányú iparvágánya van bevezetve. Sajnos, hogy az országszerte híres csabai nyári kolbász gyártása és forgalomba hozatala a mai rosz gazdasági viszonyok miatt tetemesen megcsökkent. A békéscsabai takarék pénztáregyesület alapította Alröldi sertés hizlaló telep 1918 épült fel a Máv szegedi vonala mellett egy iparvágánnyal. A rossz gazdasági viszonyok miatt a tervezett húskiviteli nagyvágóhíd építése elmaradt. A telep mai Hrabovszky Pál tulajdonába ment át.

Malmok.  Az 1845 évben az örökváltsági szerződés megkötésekor 57 szárazmalom, s néhány szélmalom látta el a lakosság szükségletét. A szárazmalmok utolsója volt a circa 1900 táján lebontott Burkus Hrabovszki féle malom, a mely a mai Nemzeti jegyintézet helyén állott. Az utolsó két szélmalom a kígyósi út baloldalán közvetlen a körgáton kivül és a Gróf Tisza István útnak a Máv vonallal való keresztezése előtti sarokban balról volt. Mindkettő az előbbinél korábban bontatott le.

Rosenthal malom.  Az ország egyik legrégibb gőzmalmát Pain Antal építette 1853-ban. Ez a malom később az Epstein család, majd a gyulai származású Rosenthal Márton tulajdonába ment át. A nagy malom házban gyerek koromban még meg volt a himbás, - balnuce - kútgémszerű mozgású gőzgép hajtotta négy őrlő kő. A malom azóta több ízben bővült s nyert mindig modernebb felszerelést. 1915 évben télen a malom teljesen leégett. Mai alakjában felszerelve őt emeletesre épült, hozzá épített gabona síló-val és gabona mosó berendezéssel. 700 HP gőzgép, modern lánczrostélyi kazánjaival napi 20 Wagon őrlési képessége van. A Springler rendszerű önműködő kiolvadó csapos tűzoltó berendezés a megtartott próba alkalmával egy famenyezetű raktárban gyújtott nagy tűzet, minden közreműködés nélkül rövid pár percz alatt eloltotta a raktár fa alkatrészeinek csekély megpörkölődését leszámítva minden kár nélkül. A malom-telek Réthy útczai vonalán 1925 évben Obrist Vilmos tervei alapján Dávid János vállalkozó felépítette az ötemeletes, vasbeton, pálma fejű oszlopokkal és menyezetekkel a 2500 tonna férűjű liszt raktárt. A mérete: 15,3 mtr szélesség 31,3 mtr hossz mellett 20,5 mtr magas. Mellette felépült a szintén vasbetonból a 10 kamrás gabona siló 220 Wagon búza befogadó képességgel. A malom és lisztr. (aktár) összekötő zárt szállító híddal. A vasbeton szerkezetek a környék egyik legérdekesebb technikai alkotását képezik. A malom föképen exportra szánt őrleményei ma is elismert európai márkát képeznek. A malomba az A.E.G.V. keskenyvágányú, valamint a Máv normál vágányú iparvasútja van bevezetve.

Kovács malom.  A kis kezdetből helyes vezetéssel naggyá fejlesztett Prónay útczai Kovács testvérek gőzmalma mintául szolgálhat. Az 1904 évben a malom napi 3 vagonos őrlő képessége 1922ben majd 1926-ban napi 10 vaggonra nőt, amikor is teljesen felépült a négy emeletes malom

épület. Exportcikkei: liszt és árpakása. A malomba az A.E.G.V. és a Máv iparvágányai vannak bevezetve. Ezen malom árpakása készítőjével Dr. Zsilinszky Endre a Széchenyi Antal gróf pósteleki öntözött rétjén circa 1916-ban kísérletül termesztett rizs termését tűrhető módon hántolták meg.

Flamm malom.  A Szt. Miklósi útczán van s a Flamm testvérek tulajdonát képező export malom. Specialitását képezi az árpagyöngy kásán kívül a luczerna széna felőrlése által nyert „Nefla” liszt gyártása. Baromfi, jószág tenyésztés és sertés hizlalásra a megejtett kísérletek tanúsága szerint a Nefla liszt igen gazdaságosnak s jó eredményűnek bizonyult; úgy hogy a mai nyomott gabona árak javulásakor a Nefla nagyobbmérvű használata előreláthatólag be fog következni. A több kissebb vámőrlő malom közül megemlítendőnek tartom a felső kőrös soron az Árpád fürdővel szemben levő Áchim-Ondroviczky malmot, mint a mely 1912-ben a meglévő gőzgépének leállításával és 50 PH-s motor felállításával elsőnek tért át villamos hajtású üzemre.

Termény és árú raktár.  Fontos közgazdasági szerepet töltött be az Aradi ipar és népbank, valamint a békéscsabai tak. pénztár egyesület által alapított Termény és áruraktár r.t. 1898-ban a község által a vasút állomás szomszédságában kifejezetten e czélra adott 16900 négyzetméteres telken felépült Tabakovics Emil aradi építész tervei szerint az alápinczézett egy emeletes, facement fedelű termény raktár 100 mtr hossz és 19 mtr szélességgel 500 Waggon befogadó képességre Tiszti lak és iroda épülettel 178000 pengő költséggel. A Máv és a AEGV iparvágányai bonyolítják le a forgalom nagyobb részét. Két évre rá a 25 mtr széles és 95 mtr hosszú fából készült új raktárral bővült a telep.

„Csirkegyár”ak.  A nagy látogatottságnak örvendő csabai heti vásárok forgalmát lényegesen növelte az 1901ben Bampa Lucilló által alapított, majd 1911-ben Grigolon János által Álmos utczában nagy baronfigyűjtő és hizlaló színekkel felépített telepe; melyet a csabai nép „csirke gyár”-nak nevezett el. Nagy kivitele főképen Olaszország felé irányúl. A Kiskúnfélegyházi Schneider Ignácz czég beltagja Blum Lajos a csakhamar szűknek bizonyult Szigligeti útczai telepét 1923-ban Erzsébethelyre az Orosházi útra helyezte át. Itt hatalmas méretű baromfi hizlaló színek, tojás raktár, koppasztó helyiségek, daráló malom és különálló modern hűtőház épült villamos hajtású gépekkel felszerelve. Ma már a tanyákról bejövő lakosság tekintélyes része a telep mellett jővén be, nem igen viszi a piaczra eladó baromfiát; hanem viszi a „gyárba” Ilonka nénihez (Blumné) mert tudja, hogy ott nem csak a mindenkori maximális árat; de meg az érte járó pénzt is azonnal megkapja. A szállítás nagyrészt külföldre, főképpen Londonba irányul. Évi forgalma 900000-1,000000 db baromfi és 15 millió tojás. A telep gyűjtő aurói is nagy vidékről hordják be ide az árut. A telep sok munkásnak ad állandó foglalkozást.

Szeszgyár.  1850-ben Berger Izsák regále bérlő a község engedélye alapján a Széchenyi liget keleti sarkán felépítette a sergyárat, ahol „egy főzésre 70 akó sert”gyártottak. A sergyár tartozékait képezte a mellette a mai „Csak” atl. szövetkezet pályáján volt kétjáratú szárazmalom és ökörhízlaló istállók. Ma már csak a főépület maradt belőle a Sörház-nak nevezett épület, benne a „földgyomra” név alatt ismert korcsmával. A Széchenyi ligetben a serház vonalában ugyancsak Berger építette fel a ligetben levő tenis pálya helyén volt emeletes pálinka házat nagy kéménnyel, ahol „egy főzésre 15 akó pálinkát főztek. Ezen épület a közelében a liget közepe felé épült kis korcsmával együtt még 1868-ban bontatott le.-

Dohány bev. hivatal.  A mezőgazdaság hathatós előmozdítása szolgál a Kazinczy útczában 1859-ben 37260 négymetmtrnyi telken felépült dohány beváltó hivatal számos nagy fából készült dohány raktárakkal. Nagy vidék dohány termését váltja be itt a Kincstár. Tisztilakás, hivatalos helyiségeken kívül munkás étkező és a fa dohány raktáraknak fokozatos megszűntetése mellett 8 db circa 42/15 mtres kétemeletes szilárd anyagú dohány raktár épület. Sok, főképen női munkás talál itt az év tetemes részében munkát.

Vegykisérleti állomás.  A mezőgazdaságot legnagyobb mérvben érintő intézmény az 1933-ban létesített M. Kir. vegykisérleti állomás. Az állam és a vármegye hathatós támogatásával a város 24000 pengő költséggel a Kossuth tér és Széchenyi útcza sarkán volt Próféta helyiségeit Áchim Mihály tervei alapján e czélra átalakította, s az állam teljesen felszerelte. Az állomás vezetőjével Remenár Géza vegyész mérnök irányításával ez évben a csabai gazdaközösség a szomszédos megyék részvételével búza kiállítást rendeztek. A beküldött több száz különféle búza fajták őrlési, Hankó féle liszt vizsgálata, sütési próbáinak a búza termő földjének talaj vizsgálatának eredménye máris útmutatással szolgáltak a vidékenként a talaj természetének legjobban megfelelő búza fajták helyes kiválasztására. Ezzel megtörtént az első lépés a Tiszavidék világ híres sikérdús búza külföld által sokszor tudatosan meg rontott jó hírnevének visszaállítására.

Öntözött rét.  A volt Aradi kultúr mérnöki hivatal vezetője Tomka Emil még az 1892 évben elkészítette az Arad-Békés-Csanád megyék jó részt szikes területeinek öntözésre szolgáló csatorna tervét. A Marosból Paulisnál kiágazó főcsatorna békésmegyei ága a Kígyósi nagy szikesen át Békéscsabán torkollott volna be az élővízcsatornába. Javaslatomra 1893-ban a képviselő testület a város tanyai földek révén belépett az öntözőtársulat tagjai sorába. A remélt nagy érdekeltséget azonban nem lehetett összehozni. Később felmerült az az elgondolás, hogy Békéscsabán az öntözéshez az élővízcsatorna vize volna felhasználandó. A község kérésére a földm. ministerium utasította az aradi kultúr

mérnöki hivatalt a felmérésekre és a tervek elkészítésére. A község az összes dologi, lakás kiadások elvállalása után a körgát, lencsési, tanyai út és a Polner gát közötti eddig bérbe adott régi lóverseny téri szikesből egyelőre csak 50 Kat. hold területét kívánta öntöztetni. A terv a 178 Kat. holdnyi egész területre készült el, s az 1900 évben 41700 pengő, kat holdonként 234 pengő költséggel a munka el is készült. Az élővízcsatornából a felső kőrgáti zsilip duzzasztásával nyert vizet beton csatorna vezette az öntözött réti bódé mellett készített kisbeton medenczébe, a honnét bérelt locomobil hajtotta szivattyúk emelték a vizet a fő öntöző csatornákba. Elégtelennek és drágának bizonyulván a víz emelés ezen módja, új csatornát készítettünk az élőviz csatornától az előbb említett beton elosztó medenczéig. Az élővízcsatorna duzzasztott vize a csatorna évtizedek óta nagyobb vízállásnak ki nem tett partjain kivált eleinte átszivárogván, a mellette lévő dűlő úton, és szomszéd területeken is károkat okozott. Ezért; de meg mivel a gyulai rossz akaróink az élővíznek, sőt magának a fehérkőrös vizének forró nyárban jelentkező - elnyálkásodását is a csabai rétre fogták rá; a földművelés ügyi ministerium a kőrgáti zsilippel való duzzasztás vízszintjét alacsonyabbra szabta meg. Ezzel a réten kívánt vízmagasság előállítása a viz mesterséges emelése nélkül lehetetlenné vált. Ezért a nyílt összekötő csatornának az élővíz csatorna felőli zsilipjét befalaztuk. Egy kis vasbeton bódéban 20 HP villamos motort szereltünk fel, a mely a vele közvetlen kapcsolt 300 mfm-es kör forgó szivattyúval perczenként 610 fordulat mellett másod perczenként 160 liter vizet emel circa két méter magasságra az összekötő, fő csatornába. Ez a berendezés a két kilométer primőr távvezeték és transzformátorral együtt 11000 pengőbe került. Az öntözött telep 40 különböző nagyságú táblára van elosztva, csőrgedeztető öntözéssel. A csurgalék viz elvezetésére lecsapoló csatornák készültek. Már az 1901 évi első üzemi évben a túlnyomóan szikes földön az egyesek által tudatosan elterjesztett rossz hírekkel ellentétben kitűnő minőségű szénát termeltek. Az eredeti természetes 4 mázsa széna helyett 25 mázsa széna, aratott szénatermése 36 mázsára növekedett; míg a luczerna vetés 40 mázsát adott. A régi terület 4-5 pengő bér helyett 105 pengőt jövedelmezett. A rét két jó kaszáláson kívül jó sarjú termést is ad. A néhány luczernás tábla 4-5 kaszálást ad évenként. Minden egyes termést táblánként lábán árverésen adják el. A vevők a lekaszálás, a széna szárítására és elhordására adott határidő alatt vannak kötelezve. Kötelesek az elhordott szénát a telep végén elhelyezett hídmérlegen mázsálási igazolvány nyerése mellett hivatalosan megmázsáltatni. Kísérlet képen a csatlakozó szomszédos, részben öntözhető 50 holdas területen öntözött legelő is készült. A facaliák a város csatornázás hiányában pöczegödrökben gyűjtetnek. Ezek részbeni és a kövezett utak, piaczterek seprésével összegyűlő szemét együttes elhelyezésére betonoldalú nagy, több szakaszú gödröt terveztem és építtettem 1928-ban, a hol a szennyek composzttá érése után a rét trágyázására lesznek felhasználva. Így ezen közegészség ügyi ballaszt jól értékesül. Egy ilyen compost szakasz 50 mtr hosszú és 4 mtr szélesség mellett 200 köbméter űrtartalommal 1500 pengőbe került. Az említett öntözött legelő nagy részét a földművelési Ministerium, 1928-ban a H.M.vásárhelyi kultúrmérnöki hivatal tervei és vezetésével rizstermelésre alakította át. Az első két évben az ezelőtt még soha felnem tört szikes földön kétholdanként 14 mázsa rizs termett. De már a harmadik évben ugyanazon területen a hozam érthetően megcsappant. Sajnos, hogy az ezt követő három évben az őszi és tavaszi csapadékdús időben lehetetlen volt a talajt előkészíteni s így a rizstermelést szüneteltetni kellett. A f. évben a rizstermelés programba van véve. A Budapesten hántolt rizs nem nagy szemű, de igen kiadós és különösen aczélos; úgy hogy a

legjobb Karolina rizzsel vetekszik. A rizstáblák a tenyésztési idő alatt a learatásig állandóan viz alatt állanak. Az évi rizsszükséglet circa két méter magas, vízborításnak felel meg. A rét a városi gazdasági intéző vezetése alatt áll. A Bánátban Dettán a Karácsonyi féle birtokon; Bácskában Rula - vidékén a Ferencz csatorna mellett már circa egy évszázad óta termeltek rizst. Nagylakon a „Balatán” rizs, szikes területén Fomka Emil kultúr mérnök ezelőtt circa 40 évvel termelt rizst a mezőhegyesi czukorgyár szenyvizének felhasználásával. Itt akkor munkaerő hiányában hagyták abba a rizstermelést és tértek át szénatermelésre. A Nagyváradi kultúrmérnöki hivatal volt vezetője Papp Elemér N. Várad város részére a közeli Szt. Jánoson a Sebeskörös mellett rendezett be egy bolgár kertészeti telepet. Az ott elértt jó eredmény hatása alatt Békéscsabán a község tulajdonát képező kisréti városi oktákon szándékoztunk egy ilyen konyhakertet létesíteni, miután a piaczot egyedül a bolgárkertészek látták el terményeikkel. A csabai nép akkor még ilyenre nem volt kapható. Az aradi kultúrmérnöki hivatal a terveket elkészítette, a földmivelésügyi Ministerium a felszereléshez állami támogatást igért, azonban a végleges elintézés elmaradt. A világháborúban 1917-ben a Békéscsabára helyezett 102-es cseh gyalogezred sürgősen keresett bolgárkertészetre alkalmas nagyobb területet. A megegyezést pár óra alatt nyélbe ütöttük. A község megbízásából a földművelési ministeriumtól szóbeli utón megszereztem a kész terveket s a mű építésére és üzembe tartására a törvényszerű tárgyalások kifejezett mellőzésével szóbeli engedélyt megkaptuk. A cseh katonaság megkezdette a csatornák építését, azonban oly arczátlan amerikázással, hogy például egy napon az egy altiszt vezetése alatt dolgozó harmincz ember összesen sem teljesített három köbméter földmunkát! A katonák egymás mellett hasonfekve piszkálták a földet! Felháborodásomban panaszt tettem a vezénylő tisztnél. Az eredmény semmi! Szerencsére csakhamar elhelyezték innen a cseheket. Jellemzi őket az a tény, hogy eltávozásuk előtt a telepen néhány táblában már elrakott dughagymát a földből, de már akkor feltűnő szorgalommal, mind kiszedték, elvitték, nehogy nekünk maradjon! Hosszú itt létük alkalmával közismerten hej de sokat loptak össze a város körüli kertekben és tanyákon! „Minta érték nélkül” csomagokban naponta ezerével köldték a lisztet haza akkor; mikor itt is szűkében voltunk a fontos élelmi szernek. A cseheket a szegedi 48-os gyalogezred váltotta fel. Hódi András kertész, őrmester vezetésével gyorsan épültek az öntöző csatornák, kis lakóház, raktár, melegágyak, palántások. A vízellátására a selyemfonoda melletti disznó förösztőből a régi, beiszapolódott kenderáztató árkok mentén 2,6 kilométer hosszú vízhozó árkot ásott ki a katonaság. A község egy 5,5 HP-s elektromotorral hajtott 150 m/m-es körforgó szivattyút állított fel. A szivattyú másodperczenként 40 liter vizet emel a kis elosztó betonmedenczébe; s innen a főöntöző csatornákba. A terület elég rossz esési viszonyai miatt a táblákban két méter távolságokban húzott barázdákba csak annyi vizet bocsájtanak, amennyit a közbe eső sáv felszívni képes. Így csurgalék viz levezetésére szükség nincs. Ez időben konyhakerti veteményekben a csabai piaczon sohasem tapasztalt óriási hiány volt. Az első özem év nagy termése nemcsak a katonság, de a polgári lakosság szükségletét is teljesen kitudta elégíteni, s az óriás mérvben felszökött piaczi árakat igen nagy mértékben sikerült letörni az olcsó értékesítéssel. A forradalom kitörésekor a 46 gy ezred eltávozott; amikor is a katonaság bérletéből a telep a városra szállott vissza. 1920-ban a telep munkás, kertészlak, istálló építésével bővült, a kerti munkák vezetését Ásványi József vette át, s folytatta a pár héttel ezelőtt bekövetkezett haláláig. A telep öntözhető területe 10, öntözetlenül használt területe 16 hold, mig az árkok, udvar, palántás 3 kat. holdat foglal el.

A telep keresett termévényei, alacsony, a piaczi árakon mérséklő hatású árai mellett szép jövedelmet, sok munka alkalmat biztosítanak. A konyha kerti telep is Zahorán Pál városi gazdasági intéző vezetése alatt áll. Példa adó hatása alatt a határban több öntözött konyhakert létesült.

Kenderáztatók.  A csabai nép régtől fogva előszeretettel foglalkozott kendertermeléssel. Az első kenderáztatók az élővízcsatorna bal parti töltése mellett elvonuló széles árokban voltak a békési út mellett. 1882-ben Sztraka Ernő városi mérnök az alsó kőrgáti zsilip melletti czédula ház helyén egy 19 mtr hosszú, 3,8 mtr széles tégla falu kenderáztatót épített, a mely azonban kis méreténél fogva sem elégítette ki az igényeket, s egyébb hibái miatt is 1894-ben elbontatott. Az előbb említett első kender áztatok beiszapolódván, a város tanyai út és az öntözött rét között több száz méter hosszú 26000 négyzetméter terjedelmű ásott gödör készült. Időnként egy egy beiszapolódott szakasz tisztíttatik ki.

Textilipar.  A csabai nép kenderfonal készítéssel, szövéssel foglalkozik régi idők óta. Gazdasági, házi szükségleteit maga állította elő, a csaknem minden házban volt kézi szövő székeken. Majd fehér és szines vásárolt pamut fonalakból abroszokat stb szőttek. Sajnos, az olcsóbb gyári árú, meg a divat változása nagyrészt megszöntette ezen szép és hasznos házi ipart; amit az állami támogatással létesített rövidéletű községi szövőiskola sem tudott teljesen talpra állítani. 1900 körül a község több izben tárgyalt cseh és német gyárosokkal szövőgyárak létesítése tárgyában; de Bécsben a már sikerrel befejezett tárgyalások alapján a küszöbön álló létesítést az utolsó perczben elgáncsolták.

Hubertus gyár.  A város kedvező kereskedelmi helyzete, a meglévő alkalmas munkaerő bírta rá a Deutsch testvéreket arra, hogy 1911-ben a várostól vett telken a „Hubertus” gyárat felépítse. A két emeletes, időközben ismételt építkezésekkel bővült nagy gyári épületben kötött, szövött árukat, torontáli és egyébb szőnyegeket készítenek. Az alapításkor előrelátásból igen nagy telket szereztek, mert gyapot raktárakat és fonal gyárat is kívántak létesíteni, ami sajnos nem valósulhatott meg.

Rokka.  A világháború végén a Romániából visszavonuló német csapatok az oda Németországból szállított, de ki nem fizetett sok textilipari gépet hoztak vissza magukkal, s adták el Szeged városának. Ezek gépeket a Rokka kötszövő gyár r. t. megvásárolta. A részvénytársaság az Andrássy út és Kazinczy útcza sarkán 1905-ben épült s időközben üzemét beszüntetett Porján és Reisz bútorgyárát megvette, Quittner Ervin építész tervei szerint átalakíttatta és nagyban kivőbítette. 1920-ban a felszerelési munkák befejeztével a gyár özembe jött. Köt. szövött árúi exportcikket képeznek.

Excelsior.  A békés megyei Általános tak. pénztár r. t. érdekkörében alakúlt Excelsior gyár a Bajza útczában 1924-ben épült gyári helyiségeit emeletesre építette fel. Kőtszövött árúi, köztük különösen harisnyái országszerte nagy kelendőségnek örvendenek.

Selyemgubó beváltó hivatal.  A selyemgubó tenyésztés elterjedését nagyban mozdította elő az egyes udvarokban, útczákon, utakon nagyszámban ültetett eperfák. A szekszárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőség e vidéken termelt selyemgubó beváltására a községtől adományozott telken a Kazinczy és Illésházy sarkán kétemeletes gubóbeváltó raktárt építetett 1897-ben Kalin N. mérnök tervei szerint. Ugyanakkor lakóház, hivataloshelyiség petevizsgáló laboratórium, színek, gubófojtó kamrák épültek. Majd később utóbbiak helyett a jobb olasz rendszerű, folytonos üzemű gubófojtók készültek.

Selyemfonoda.  A szekszárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőség önálló vezetésével megbízott, a selyemtenyésztést czéltudatos, szívós munkával felvirágoztatott áldott emlékű Bezerédy Pál kezdeményezésére a község anyagi támogatásával 1907-ben Kalin N. mérnök tervei szerint megépíttette a Békési útczán a selyem fonodát. A hatalmas főépület emeletén 100 mtr hosszú ..... mtr széles nagy világos teremben több ezer orsó szedte le a gubókról a selyem szálat és sodorta fonallá. A csomókba szedett selyem szálak ideiglenes felfüggesztésére a világos selyem szoba szolgált, a mely kivált napsütésben a selyemsárga szín visszfényében gyönyörű látványt nyújtott. Gép, kazánház, raktárak, lakóépületek, s a víz lágyítására szolgáló vízmedenczék képezték a főbb építményeket. A fonoda Riva Achilles olasz állampolgár volt Sanghai olasz konzul bérletében volt, aki a magyarul jól beszélő helyettesén Invernizzi R. és néhány olasz munkavezető nőn kívül magyarokat és több száz csabai és békési munkás leányt alkalmazott. A gyár üzeme a világháborúban az olasz hadizenet után Invernizzi eltávozásával megcsökkent; majd az oláh megszálláskor végleg megszűnt. Az oláhok az összes gépeket leszerelték, elvitték, még az értéktelen beton gép alap tömböket is! Mikor az elárvult gyár a gubó leváltó hivatal gondozására maradt, vezetőjének Fentős Pál kérésére interveniálni próbáltam a gépek meghagyása érdekében azon indoklással, hogy a gyár a város tulajdonát is képezi, a leszerelést vezető tiszt mindkettőnket becsúkással fenyegetve folytatta a leszerelést. A gépek Lúgos állomáson hónapokig hevertek a nyitott vaggonokban. A gépek értékesebb réz alkatrészei még Békéscsabán eltöntek!

Mercur.  1921-ben a fonoda a M. Kir. selyemfonodák haszonbérlete r.t. Mercur szövödéje üzemébe ment át. Puskás Lajos gépészmérnök szakavatott vezetésével megindult átalakítás és felszerelés bevégeztével 1922-ben 140; majd több izbenibővítéssel 1929-ben már 307 szövőszékkel gyártotta a különféle vásznak, zefíreket, a műselyem árukat.

Egy új földszintes szövőépület háza fa pallós, rácsos mennyezettel egyesített fedéllel épült. A gyárat az 1933 évben a soroksári textil ipari gyár bérletébe ment át. A négy textil gyár 380 villamos lóerővel évi circa hatmillió értékű árut produkál és 1300 munkást foglalkoztat. Méreteinél fogva bár jelentéktelen, de megemlítésre érdemes a Fehér Károlyné Zsilinszky útcza 42. sz. alatti 1923-ban alakult szövőgyára 7 szövőszékével. Tisztán hazai gyártású kender, len, pamut fonalakból különböző szolid színeknek kiváló jó ízléssel való összeválogatásával igen tartós nyári ruha, bútor, s egyébb háztartási és felszerelési szövetek készülnek. Ezek az évenkénti B. pesti országos kiállítások és vásárokon nagy keresletnek örvendenek, s nagy fejlődésre nyújtanak reményt. Szinte sajnálatos, hogy csak formahibából nem kaphatta meg a megkapott aranyérem helyett a megérdemelt aranykoszorús mesteri címet.

Klféle gyárak.  A Jókai útczai 1924-ben rekonstruált, s több műhellyel kibővített Reisz Miksa nagy bútorgyárán kívül említésre érdemes a Leelősy Albert bútorgyára. A vasiparban Dénes Bálint lakatos és gépjavító, Dorn József gépjavító és rostalemez készítő, Sajben Pál lakatos áru Osgyán Béla mérnök gépjavító, vasöntő, hegesztő gyára, Suhajda András autó javító gyárai érdemelnek megemlítést. A békéscsabai vegyipari részvénytársaság keményítő, és szappan s egyébb gyártmányai fokozatosan nagyobb keresletnek örvendenek. A szerény keretekből megindult Réthy Béla gyógy czukorka gyára ujabb épitkezésekkel, modern felszerelésével országos hírnevet szerzett, a gyártmányai közismertek. Az építőiparban Perlróth Sámuel, Rosenbaum Gyula, az Únió és Glóbus gyárak beton és műkő gyártmányai minden igényt kielégítenek.

Tégla gyárak.  Az építkezések szaporodtával jelentkező nagyobb tégla és cserép szükséglet ellátására Erzsébet helyen 1891-ben alakult a csabai gőztéglagyár Sukk, Wagner és Tsai r. t, mely az időközben alakúlt Herkules tégla gyárat is megszerezte. Főképpen fali, idomtéglákat, tető, és ujabban virág cserepeket gyártanak leginkább gépi erővel. Két körkemenczében, nagy szárító színek és prés házban napi 60000 db téglát gyártanak. Egy időben cserép kályhákat is gyártottak. A munkás létszám 250. 1908 óta a Máv állomással, és 1919 óta a fiók gyárral keskenyvágányú ipar vasúttal van összekötve. Bohn Mihály ugyancsak Erzsébethelyen 1908-ban kétkörmenczés, felette szárító színekkel, gépházzal számos munkás lakással építette fel tégla gyárát, s száras kotróval szerelte fel. Főképen tető cserép gyártásra rendezkedett be tekintettel arra, hogy az alföldi épületek nádfeleinek cseréppel való kicserélése előreláthatólag nagyobb mérvű lesz. Az évi termelés 24 millió cserép és 6 millió tégla. Az üzemi időben 900 munkást foglalkoztat. Átrakó telepére a Máv és saját keskenyvágányú iparvasútja van bevezetve.

A villamos mű.  Az útczák világítására legelőször 1868-ban állítottak fel a forgalmasabb útczákban 50 db

petróleum lámpát. A lámpaszán 1904-ben 150-re szaporodott. Már az 1894 évben felvetettük egy villamos telep felállításának szükségét. Hosszas tanulmányozások, s már elfogadott, de a megyénél jóváhagyást nem nyert ajánlat után 1902ben a község pályázatot hirdetett egy mintegy 30 kilométer hosszú hálózatra kapcsolandó 2000 db 16 gyertya fényű szénszálas magán izzó és 400 db hasonló közvilágítási láng táplálására alkalmas villamos telep építésére. Az előzetes összeírás eredménye folytán a 2000 magán láng helyett 3200 db volt számitásba veendő. Az így módosult kiírásnak megfelelő ajánlatok közül az 1904 évi február 25-íki képviselőtestületi közgyűlés a ganz villamos r. t. 450000 koronás ajánlatát fogadván el, őt a mű építésével megbizta. Ganz tartozott a telepet 1904 december elsején özem képes állapotban átadni és az üzemet 50 % haszonrészesedés mellett két évig vinni, így azonban, hogy a községnek jogában állott már az első év leteltével az özemet saját kezelésébe átvenni. A közgyűlési határozat ellen Áchim L. András és tsai által beadott felebbezést a vármegye elutasítván 1904 június 16-án a gép és emeletes lakóház építése megkezdetett. A község által beszerzett vörösfenyő oszlopok felállítását házilag július 1 én kezdettük meg. Közben a fogyasztókat gyűjtöttük össze. Ezzel néhány magán szerelő s főképen Ganzék a magán házak szerelését is nagy erővl munkába vették. Szeberényi Tibor mérnök vezetése alatt A szerződésnek megfelelően 1904 deczember 1-én este 5 óra tájban a mű üzembe jött, miután a Rosta Mihály Ganz gyári mérnök vezette hálózati és gépházi szerelések befejezést nyertek. Ezen napon 260 fogyasztónál 2600 db, a közvilágítású hálózaton 400 db láng volt felszerelve és a kórházban az első egy lóerős vízszivattyú hajtó motor. A közvilágítási lámpák kigyuladására az útczákra kitóduló lakosság kellemes meglepetésének hangos örömmel adott kifejezést. Az építési költség az előirányzott összeg keretei között maradt. Fedezetül a község által felvett 450000 korona szolgált. Ezzel megkezdte működését Békéscsaba közgazdasági hatásában legnagyobb horderejű közüzeme, egyelőre csak nappali áramszolgáltatással. A gép és kazánházban ekkor: 2 db Simonis Lanz féle befalazott, a b. pesti Nicholson gyárban készült sík rostélyú vizcsőves kazán egyenként 140 négyzetmtr fűtőfelülettel volt a gőznek 280 °C -ra való túlhevitésére, 11 atmosféra nyomással. Két darab szintén Nicholson gyártmányú álló, gyorsjáratú, perczenként 210 fordulata compound, condensatiós gőzgéppel közvetlen kapcsolt Ganz-féle generátorral, 220 K.V.A. teljesítményel. A 42 periodusú háromfázisú forgó áram 3100 Volt feszültségű. A hálózati secundőr feszültség 110 Volt. A gőzgépek egyenként 235 effectív lóerőt fejtettek ki. A kazán víz mérésére 6 köbméteres vas víztorony készült Szokolits féle vízmérővel. A 40 mtr magas, fent 1,5 mtr bel átmérűjű kéményt és a kazán falazásokat Eggenberger Sylvester b. pesti czég végezte. A kémény 7600 koronába, a gép és kazánház épület 34500, az emeletes lakóház 38000 koronába került. A szükséges kazán és condensátor hűtővizet az élővíz csatornával összekötött betoncsővezeték szolgáltatja. A szénszállítás biztosítására az A.E.G.V. itt elvonuló békési vonalából kiágazó iparvágány szolgál. A telep üzemét a Ganz-gyár az 1906 évi január 1-ig terjedő 13 hónapon át vezette a község számlájára, a mikor is a mutatkozó 500 korona haszon volt megosztja. A községi üzem vezetését a Ganzéktől átvett gép személyzettel a szintén a község szolgálatába lépett Szeberényi Tibor gépészmérnök látta el az 1907 évi augusztus 1-ig, amikor is azt e sorok írója vette át. A telep a képviselő testület által választott s a szabályrendeletben megállapított hivatal beli igazgatósági tagok különőlló kormányzása alatt áll. A 39 klmtr hosszú hálózat mentén a kiépítéskor 19 db 3-25 Kw amperes összesen 200 K. V. A összteljesítményű transformator volt felszerelve. Már az első 1905 évi üzemi évben a gép maximális terhelése 130 Kwatt volt és 209000 Kxóra

áramot termelt a telep. A második, 1908 évi özemben a max. terhelés 160 Kvatt mellett meghaladta egy gép teljesítő képességét. A hirdetett pályázat eredménye képen a Ganz vill. r.társaság bízatott meg egy 600 HP indikált lóerős fekvő gőzgéppel hajtott 350 kwattos teljesítő képességű generátor szállításával. Ugyanakkor a meglévőkhöz hasonló egy kazán, nagyobb tápszivattyúk szereltettek fel s a kapcsolótábla kibővíttetett. Ez a munka 250000 koronába került s kölcsönnel fedeztetett. Az új felszerelés 1908 ápril havában megejtett özemi próbák kedvező eredménye után lett átvéve. A géperő jobb kihasználása új fogyasztók szerzésére sarkalta a telep vezetőségét. 1909-ben a Máv állomást, a gyalogsági laktanyát kapcsoltuk be, mint nagyobb fogyasztókat. 1910-ben a községi öntözött rét részére az első nagyobb 20 HP-szivattyú motort kapcsoltuk be. Ettől kezdve az öntözési napokon vasárnap is tartottunk nappali üzemet, ami a telepre nézve tetemes anyagi áldozattal járt. Ugyancsak az 1910 évi karácsony estéjétől a kötött 30 éves szerződés alapján szolgáltattak az áramot Békés község hálózata részére. A 8,5 klmtres távvezetéket házilag készítettük el, a kapcsolótábla bővítést és feltranszformáló állomást Ganz vill.r.t. készítette. A szükséges 65000 koronát ismét költsönnel fedeztük. Békés részére a telep 5000 Voltos áramot ad le a távvezetékbe, amelynek végén a Békés község által épített transformator házban az áram 3000 Voltal lép be a békési primőr hálózatba. Ezen házban mérjük a Békés részére leadott összes áramot. 1911-ben Erzsébethely tekintélyes része lett bekapcsolva. 1912-ben 25 db bekapcsolt, összesen 74 HP össz teljesítményű motorral vette kezdetét a nappali üzem déli egy órás és ünnep napokon egész nappali szünettel. Ez év végére a motorok száma 58-ra, ezek össz teljesítménye 211 HP-re emelkedett. Ez évben az 520000 Kwó ösztermelésből 109000 Kwóra volt a nappali áramszolgáltatás. A hálózat hossza 62 klmtrre, a fogyasztók száma 1350-re a közvilágítási lángok száma már 600ra szaporodott. A transformatorok száma 41 db volt 700 Kwt összteljesítménnyel. 1913-ban a maximalis terhelés már elérte a nagy gép teljesítő képességét. 1000 Kwtos gőzturbina szállítására hirdetett pályázat alapján érkezett és elfogadott Rökk Brunni ajánlat felebbezés, majd a kitört világháború miatt kivitelre nem került. Közben a három kazánt lánczrostélyossá alakíttatták át a Reök Brünni gyárral miáltal szénfogyasztásunk előnyösen változott meg. 1914-ben, az üzem 10-ik évében a termelt áram 817000 kwórára vagyis az első évinek négyszeresére emelkedett. A háborús években a szénbeszerzésének nehézsége miatt az üzemi idát a normális, évi 8760 óráról, előbb 6200-ra, majd 3660-ra kellett reducálnunk. Szén hiány miatt sem akkor sem az oláh megszállás alatt sem voltunk kénytelenek az üzemet csak egy napra is beszüntetni. Két ízben személyes utánjárásra a bécsi keresk ministerium útján is szereztünk szenet. Kuriózumképen megemlítem, hogy szalonnáért is vettünk szenet. Ha jól emlékezem egy mázsa szalonnáért egy vaggon szenet vettünk. Az 1919 évi ápril - 1920 mártiusi oláh megszállás alatt a szén beszerzési nehézségek fokozódtak. Erdélyt három izben jártam meg több heti utánjárással szén, olaj, s egyúttal a községi lakosság részére só, szóda beszerzése czéljából. Egy alkalommal a segítségemre velem jövő Schvartz Miksa b. csabai kereskedővel Szepsi Szt. Györgyön egy vasárnapi reggelen nagy ámulatunkra, s bevallom hogy a nálam volt 450000 korona bevásárlásra a város által adott pénz miatt, ijjedtségemre is a vonatról szállított le az oláh csendőr mindkettőnket mint agitátorokat; s vitt be a leányiskolában levő sigurantiába. Délig ott faggatott bennünket a magyarul is tudó oláh altiszt, hiába mutattuk meg útlevelünket. A délután előkerülő, szokatlanul intelligens tiszt miután megnézte a Márkus gyulai prefektus ajánlatával ellátott útlevelünket a „tévedés” feletti sajnálkozásának kifejezésével bocsájtott szabadon mindkettőnket. Talán a sors satirája volt, hogy előző napon meglátogattuk

Brassóban a fehér kaszárnyában internált csabaiakat, akik sóvárgó szemmel néztek bennünket mint szabadokat, nem gondolva arra, hogy pár óra múlva, ha rövid időre is, mi is hasonló sorsra jutottunk. A beszerzett üzem anyagokkal tengődve tudtuk az üzemet fenntartani . A megszálló oláhok elvonulása után 1920-ban az évi üzemi időt 1960 órára kellett csökkenteni, amikor is 755 tonna szén mellett 950 tonna fa lett a kazánokban felhasználva. A termelt Kwóra az 1911 évi termelésre, 450000 Kwórára esett vissza. 1920-ban a telep vezetését Nigrányi János gépészmérnök vette át. A helyzet lassú javulásával csak 1924-ben lehetett a teljes nappali üzemet ismét felvenni, amikor is a Mercur is belépett fogyasztóink sorába. Az 570 Kw maximális terhelés elérésével a telepszolgáltatási képessége teljesen kivolt meritve. A tartalék gép ennek csak 25 %-át képezte. Égető szükséggé vált nagyobb gépek beszerzése. A Mürzzuschlági aczélgyárban vízturbina felállítása folytán üzemen kívül helyezett A.E.G. berlini gyártmányú 800 Kwt-os perczenként 3000 fordulattal járó turbogenerator megvételét javasolta a felügyelő bizottság, mert ezzel az égető szükségen gyorsan lehetett segíteni, s mert ezzel egy hasonló új gép beszerzésével szemben 630 millió papírkorona megtakarítás volt elérhető. A behozatali engedély kinyerésével egyidejűleg Ganz. Danubiustol egy Babcox-Wilcox vízcsőves kazán 300 négyzetmtr fütőfelülettel és 15.5 atmosféra nyomásra lett beszerezve Blunis lánczrostélyal; valamint egy 10 tonnás futó daru a gépházba. Az egyik régi kazán és a két álló gőzgép szétszedve ócska anyag képen lett eladva. Az új turbó generátor 1925-ben özembe vétetett, amikor a csúcsterhelés már 600 Kw-tra emelkedett. A maximális terhelés 1926-ban 800 kilowattal elérte a turbó névleges teljesítő képességének határát, mivel a leszállított egységárakkal nagyobb fogyasztó kört sikerült szerezni. Ezzel szemben a telep további erősbbítése is aktuálissá vált. A beszerzett ajánlatok alapján 1927 februárjában ugyancsak Mürzzuschlagból az A.E.G. berlini gyárban készült 1500 kwt. turbógenerator lett megvéve 18000 dollárért 24 havi törlesztéssel. Ugyanakkor 2 db Schlick-Nicholson gyári kazán egyenként 305 négyzetmtr fűtő felülettel, 15,5 atmosféra nyomásra Walter féle vándor rostélyokkal 2.2 milliárd papir koronáért szereztetett be. Felebbezések miatt ezek csak 1928 mártiusában jöttek üzembe, amikor már az első turbó 800 Kw-t helyett 1050 Kwt csúcs terhelést volt kénytelen vinni. Ma a telep 42 periodus helyett 50 periodusra tért át. A kedvező áramtarifa hatása alatt megnövekedett világítási, de főként ipari áram fogyasztás, gazdaságosabban dolgozó gépek kazánok jobb hatásfokának folyamánya képen az üzemanyag Költségek nagy mérvű csökkenését idézték elő. A telep áram egységárai a békebeli áraknál jóval alacsonyabbak. A telep nemcsak az első három kölcsönt fizette ki az infláció idejében; de a két turbó és három kazán árát is csaknem teljesen letörlesztette már. 1929-ben a második község, Mezőmegyer is bekapcsolást nyert. Ezen évben, a telep fennállásának 25-ik évében 2,668210 Kw óra áramot termelt. Ebből motorikus czélokra 1,014700 Kwóra adatott el, a 450 db összesen 1850 HP összteljesítő képességű motorokra. A fogyasztók száma 5100. Magán világítás a 623490 Kwóra közvilágításra 173000 Kwóra, Békés községnek 198940 Kwóra Mezőmegyernek 2810 Kwóra, a centrale részére 143440 Kwóra a hálózati és békési, mezőmegyeri távvezetéki vesztességre 511830 Kwóra áram használtatott el. A mótoráram fogyasztás 84 %-át a nagy üzemek; míg 16 %-át az összes többi kis ipari gépek

fogyasztották el. Az 1050 Kw. max csúcs terhelésének megfelelő kihasználási évi idő az összes áramterhelésből számítva 2540 órát tesz ki, ami az évi 8760 órás üzem időnek 29 %-át képezi. Ezután a termelésben a 1933 évig alig van változás, daczára annak, hogy a fogyasztók száma ha nem is nagy, de mégis észre vehető emelkedést mutatott. 1930-31-ben a városi hálózat, főképen Erzsébethelyen circa 20 kilométerrel bővült, a közvilágítási lámpák szaporittattak. Háztartási czélokra pro Kw-t óra 30 fillérres ár mellett kapták fogyasztóink az áramot. Ez az ár 1933-ban 15 fillérre lett leszállítva, a mi a háztartási áramnak szinte ugrás szerű megnövekedését vonta maga után. 1931 őszén a régi fekvő gép eladatott. A szomszédos községeknek villamos árammal való ellátása tárgyában több ízben folytak tárgyalások; különösen Mezőberénnyel, Köröstarcsával. Majd szóvolt a közeli arad és csanádmegyei községekről is. Mivel sem a telepnek sem a községeknek a távvezeték vagy a helyi hálózat építésére megfelelő tőke nem állott rendelkezésre; a kivitel elmaradt. De sikertelen volt 1927-ben a Salgótarjáni r.t. al(salgó) az általa szolgáltatandó áram vétele tárgyában folytatott tárgyalás is. A Magyar Általános Kőszénbánya r.t. (MáK.)-al 1929-ben 25 évre kötött szerződés alapján a Mák kizárólagos jogot nyert a környék községei részére szükséges áramnak a békéscsabai villamos műtől való szerzésére a megállapított áron úgy, hogy a Mák a villamosmű telepén a feltranszformáló állomást, a kapcsoló tábla e czélból szükséges átalakítási munkálatokat saját költségén, de a villamos mű tulajdona képen teljesíti. Hasznos tárgyalások után a Salgó megszerezte a gyulai concessiós telepet. A concessió meghosszabbításával kötelezte magát a Salgó, hogy az egyenáramú telepet három fázisú váltó áramra 220/380 Volt feszültséggel átépíti s az általa építendő 22000 Voltos távvezeték útján az áramot a békéscsabai telepből szolgáltatja a szerződésben megjelölt árak és feltételek mellett. A Mákkal való fuzionálás után a békéscsabai telepen és a távvezetéken az 1932 évi őszén a munka megkezdődött. 1933 január 20 án megkezdődött a gyulai hálózatnak fokozatosan való átkapcsolása. Május 20-ától kezdve már egész Gyula a csabai telepről kapja az áramot, sőt deczember hó második felében a gyulai József szanatórium is bekapcsolást nyert. Az 1933 év április elején az igazgatóság Perneczky Géza gépész mérnököt a telep alkalmazottjának választotta meg a hálózatnak szükségessé vált rekonstrukciójára való tekintetből; de meg hogy az igazgató huzamosabb távolléte vagy betegsége esetére öt helyettesítse. Április 15-én állását el is foglalta. Nigrényi János igazgatónak május 13-án bekövetkezett halálával az igazgatóság e sorok íróját bízta meg az igazgatói teendők ellátásával ideiglenesen az új igazgató megválasztásáig. Gyula bekapcsolásával várható és megnagyobbodó csúcs terhelést a kissebb turbó teljesítő képességét tetemesen meghaladván, azt csak a második számú nagyobb turbó tudta volna vinni; amikor is kellő nagyságú tartalék gép nem állott volna rendelkezésre. Az üzembiztonság érdekében egy új gépnek beszerzése nem csak igen nagy költséggel járt volna, de legjobb esetben is másfél évbe került volna annak üzembe állítása. Ily hosszú időre az üzem zavartalan ellátása veszélyeztetve lett volna. Így kapóra jött, hogy Bpesten a Búrvasútnak az üzemből leőllított Láng-Ganz gyártású használt, de jó karban lévő 1400 Kwattos turbo generátorát megvételre felajánlott ák, s meg is lett véve. A Láng gyárban a turbó lapátok egy része kicseréltetett a Ganz gyárban a generátor tekercsei átalakíttattak, így a turbina az eredeti 2500 fordulat helyett perczenként a kívánt 3000 Voltos, 3 fázisú váltóáramot szolgáltathasson. A kazánok 15.5 atmoszféra nyomással dolgoznak. Ez a

turbó pedig 12.5 atmosféra nyomásra épült. Így a gőzvezetékbe redukáló gőz szelepet kellett beszerezni. Házi kezelésben megindultak a nagy új kútmedencze, az összekötő és condens víz levezető betoncsatornák, az új gép alapozási munkái. Egyidejűleg a békési tranformator állomás és kapcsolótábla áthelyezési munkál új transformator beszerzése voltak folyamatban. Közben a megválasztott új igazgató, Gerey László volt Ganzgyári gépész mérnök novemberre elfoglalta állását. Szakadatlan munkával anyira haladt a szerelés, hogy 1934 január 8-án a gép próbát meglehetett tartani. Az átalakított harmadik turbogenerator 1650 Kwatt mesterséges terhelést könnyen vitt. Még Láng és Ganz gyárban az átalakítások után a gép a normális 3000 fordulat helyett 3400 fordulattal lett kipróbálva. Azóta az új gép viszi az üzemet s így a második 1400 Kwattos valamint az első 800 Kwattos turbó megfelelő tartalékot képez. Az évek óta tartó rosz gazdasági viszonyok folytán a város jövedelmei is tetemesen megcsappantak. Ezért a villamosmű jövedelmeit is nagy mérvben igénybe veszi. Így 1929-ben a mű a városi háztartáshoz már 85000 pengővel járult hozzá. Emellett a circa 950 lángból álló közvilágítást 10000 pengőért látta el. Igy aztán a lámpák fenntartási, kezelési, személyzeti költségek levonása után fennmaradó összeg előállítási önköltségét sem fedezte. Ez idő szerint a mű a községi háztartáshoz évi 131000 pengővei járul hozzá. E nélkül a pótadó 25 %-al volna nagyobb. Az 1.253 db közvilágítási lámpáért a város csak évi 25000 pengőt fizet. Ez a túlzott hozzájárulás miatt a mű nyugdíj alapját csak papiron tudja kimutatni, s lehetetlenné teszi, hogy alap szabály szerű megújítási tartalék alapján effektív pengőben megteremthesse. Ennek rendeltetése az volna, hogy a mű saját összegyűjtött tőkéjéből legyen képes e telepet bővíteni, s ne legyen kénytelen mint most is, a telep erősítését költségeit drága s alig megszerezhető kölcsönnel fedezni. Ez idő szerint a villamos műnek 68 alkalmazottja van. Az 1933 évi, a telep 28-ik üzemi évének főbb adatai a következők: világítási áramot 5030, motorikus áramot 350, háztartási áramot 620-an veszik igénybe. A fogyasztok száma 6000. A hálózatra kapcsolt motorok száma 494, összesen 2080 lóerővel. A vezetéki fa oszlopok száma 3460 db. Egész éjjeli közvilágítási lámpa 710, féléjjeli 543 db, összesen 1253 db van. A 66 db transformator össz teljesítménye 2427 Kwatt. A primőr kábel 2 klmtr, a primőr csupasz vezeték 31 klmtr, a békési hasonló távvezeték 10,4 klmtr. A secunder elosztó vezeték 119.2 klmtr. A közvilágítási lámpa vezeték 103.7 klmtr. Az összvezeték 266.3 klmtr. A világítási ár pro Hektowattóra 6.5 fillértől 3,0 fillérig, a motorikus áram 3-tól 1 fillérig változik a fogyasztás mérve szerint. A háztartási áram 1,5 fillér tekintet nélkül a fogyasztás nagyságára. Az 1933 évben Gyula fogyasztása a csak fokozatos bekapcsolhatás miatt még nem érvényesülhetett teljes nagyságában.

Az 1933 évben termelt áramból fogyasztott: Gyula Békés a békési malom a csabai közvilágítás a „ és mezőmegyerei magánosok a csabai mótorok a háztartási áram a centrale önfogyasztása (díjtalan) Hasznosított áram Hálózati és távvezetéki vesztesség Összes áram termelés

442400 180336 278684 224100 507154 1,272518 44327 142615 3,092134 492183 3,584327

Kwattórát „ „ „ „ „ „ „ Kwó „ Kwó

12.3 % 5.0 % 7,8 % 6.3 % 14.1 % 35.6 % 1.2 % 4.0 % 86.3 % 13.7 % 100,0 %

A termelt áram az első, 1905 évi özem évben termelt 209000 Kwórának 17-szerese. A hasznosított áramból a centrále önfogyasztásának levonása után maradó, tényleg pénzben értékesített áramból az immár négy község csupán a városban lakó 83000 lakosára fejenként évi 36 Kwóra áram fogyasztás esik. Csupán Békéscsabára számítva a fej kvóta 53 Kwó. A maximalis (csúcs) terhelés 1260 Kw-t ért el deczemberben. Az átlagos terhelés 410 Kw-t volt az évi 8750 üzem óra alatt. 10 tonnás vaggonban számított évi szénfogyasztás 815,6 vaggon volt. Termelt Kw-óránként 9710 kalóriára volt szükség. A csúcsteljesítmény évi kihasználási ideje 2844 óra, ami az évi üzemidőnek 32,5 %-a. Azóta a gépházi és javító műhelyi személyzet részére étterem mosdó és fürdő helyiség készült amit a személyzet rendszeresen igénybe is vesz. A békés megyei gazdasági egyesület 1906 évben a Ferencz József téri Zsilinszky Mihály féle házat emeletesre építtette Wagner József építőmester tervei szerint. Az ezen épületben elhelyezett Casinó helyiségeit 1929-ben a pénzintézetek és egyesek anyagi támogatásával Bohnert József jó ízlésre valló irányításával alakították át s tették kellemes otthonná. Az ipartestület a Kossuth téri 1927 (emeletes székházát) Bányai Tevan Rezső eredetileg más czélra épült házát emeletesre építtette át. Majd az udvari nagy termet és mellékhelyiségeinek együtt 1928-ban Lipták János ipartestületi alelnök saját tervei szerint való felépítésével az ipartestület a régen nélkülözött otthont a szükséges hivatalos helyiségeken kívül gyűlések és kissebb kiállítások stb. tartására is alkalmas helyiséget teremtett. A békéscsabai kisgazdák 1929-ben a Luther és Irányi útczák sarkán Bányai András tervei szerint Lipták János vállalatában megépíttették emeletes székházukat, melyben a nagy számú tagok, a kisgazda bank találnak jó elhelyezést. A látogatott, hírneves gazdabálok tartására nagy terem épült. A békéscsabai torna egylet hosszas vajúdás után 1891-ben felépítette a Réthy útczában a községtől adományozott telken tornacsarnokát. Az egyszerű favázas csarnok azon helyen volt, ahol ma a Rosenthal malom Réthy útczai iroda helyiségei vannak. Ezt a község néhány év múlva vissza váltotta. A torna egyletből 1912-ben alakult csabai atlétikai club (Cslk) 1914-ben a kőrgát és a Keleti sor közötti szerencsétlenül választott lapályon körülkerített pályát készített. Végre Berthoty István elnöksége alatt 1919-ben Baukó András városi mérnök vezetése alatt a sörház mellett kapott 34900 négyzetmtres területen felépítette az 500 ülőhelyes fedett tribűnttel ellátott pályáját, amit 1920-ban három tenisz pályával bővített és 1921-ben beton

kerítéssel vett körül. A békéscsabai munkás testedző egyesület (Előre) 1925-ben a Csányi útczánál a város által adott 20700 négyzetmtres területen épített egy fedett tribünnel ellátott sport pályát. Emlékművek.

Emlékművek.  Emlék művek, szobrokban Békéscsaba keveset produkált. Horvay János szobrászművész a Kossuth téren 1905 ben állította fel s az ezen év sept. 19-én leleplezett Kossuth Lajos szobrát. A faragott ménkő talapzaton felállított 2.7 mtr magas bronz szobor a tégla alapozáson kívül 18600 pengőbe került. A talapzat motívumaival összhangzóan 1920-ban készítettük el betonból a szobor körül kerítését, amit 1925-ben az egész tér körülkerítése és parkozása követett. 1923-ban Belanka Mihály építő mester, volt 101 gyalogezredbeli tiszt az 101-esek emlékére a Ferencz József téren műkőből obeliszket készített és ajándékozott a városnak. A jól gondozott Hősök temetőjében 1917-ben egy jól sikerült Papp Vilmos cseh szobrász sebesült honvédet ábrázoló szobrot állítottak fel műkőből. Munkácsy Mihály emléktáblája a Munkácsy útcza 14. sz. Langi asztalos féle azon házfalán 1901-ben felállítva, a hol asztalos inas korában 1855-1858-ban festette Munkácsy az egykor divatos tulipános ládákat. Gyóni Géza emlékét a Rudolf gimnasium falába helyezett (Bődy-Ludvig munkája) 1922-ben jól sikerült bronz domborműves emléktáblája örökíti meg.

Kútforrások: Haan Lajos Békéscsaba története, a városi mérnöki hivatal irat és terv gyűjteménye, az 1928 február havában az ipartestületben tartott felolvasásomra készített jegyzeteim; 1928 év április havában „A magyar városok fejlődése” monografikus mű békés megyei kötete részére szánt Békés megyei vasutak története című, kéziratban maradt munkám; Emlékeim, és Kornis Géza Békéscsaba monográfiája 1930-ban megjelent munkája.

Városunk tovább fejlesztése érdekében a közegészségügyi, kulturális, közigazgatási intézmények erőteljes ápolása mellett mindazon tényezők czéltudatos, fokozatos kiépítésére kell gondot fordítanunk, amelyek az anyagiakban való megerősödést is előmozdítani alkalmasak. Előtérben áll az önálló törvényhatósági várossá való átalakulás kérdése. Tekintélyes anyagi hozzájárulásunkkal bizony nem egyszer érdekeink mellőzésével, ellentétes czélokat szolgáló intézmények is létesültek. Önállóságunk esetén a mi igényeink nyernének kielégítést. Nyugaton a vízi utak fontosságát régen felismerték, vízi utaikat nagyban fejlesztették. A Trianoni átkos rongy széttépése remélhetőleg nemsokára be fog következni, s várhatjuk hogy a Jád-völgyi sebes körösi duzzasztó mű a kész tervek szerint megfog épülni. Ezzel a körösök

hajózhatóvá tételének egyik legfontosabb kezdő lépése történne meg. A fehér körösi munkák elkészítésével a mű teljessé válnék. Így Békéscsaba a hajózhatóvá lett köröst Békésen érné el termelvényeivel. Abban, hogy az élővízcsatorna is Bcsabáig vagy már feleslegesen Gyuláig is hajózhatóvá tétessék; nem sokat bízom. Az élővíz csatorna megfelelő kikotrása nem képezne nagyobb akadályt, s nem okozna számottevő nagy költséget. Nagyobb akadályt képezne a békési torkolati, a békési és csabai körgáti zsilipeknek az igen nagy költséget igénylő hajókamra zsilipekre való átépítése, s azoknak magas körösvízállások esetén való kellő biztosítása. Kereskedelmünkre nagy horderejű volna a már régebben tervezett Felsőtisza-Kőrös-Marosi csatorna létesítése is. A most aktuális Duna-Tisza csatorna létesítése nem a Szolnoki, de első sorban a Csongrádi torkolattal éreztetné jótékony hatását Békéscsabára. A Szentesi vasút útján árúink ott rakatnának hajóra kissebb vasúti szállítási költség mellett mint a Szolnokra való szállítás esetén. A Gerendás Kondorosi tervezett vasútnak elmaradt kiépítése ismét szőnyegre való hozatala sürgetendő volna a vasútnak Kecskemétig való kiépítésével. A Dunán túllal való rövidebb kapcsolat érdekében kívánatos volna a Szentes-Csongrád vasútnak Kiskunfélegyháza-Kiskörös-Kalocsán át a Dunántúlra való megépítése. Az A.E.G.Vasútnak a Szalay kitérőtől Megyes Bodzás, Bánhegyes Kunágota, Kamarás, Kevermesíg, esetleg Kovácsházától egyrészt Battonyáig, vagy Mezőhegyes állomásig való megépítése idegen forgalmakat, de az áruforgalmat is tetemesen növelné. A már tervezett Dobozi vonalnak Sarkad Kereszttúr - Zsadányig való kiépítése szintén igen kívánatos. Tanyai forgalmunknak hathatós előmozdítója volna az A.E.G.V. Mezőmegyer-Szt.MiklósSopronyon át esetleg Nagy Gerendás érintésével a Szalay kitérőig vagy a Fáy tanyáig a körvasút megépítése. A vicinalis utakból elsősorban volna kiépítendő a Békéscsaba Ókígyós Kétegyházi út, hogy ezzel az Elek-Gyulai út kiépítésével Gyulára terelt forgalom rossz időben is ide tereltessék vissza. Nem kevésbbé fontos a Mezőmegyeri út folytatásaképen Mezőberény sőt Gyomáig való kiépítése ezen útnak. Nagy forgalom várható, a Nagygerendás-Fáy tanyai, valamint a Szt. Miklósi csárdától Fürjesen át a Csaba-Orosházi útig s innen Csaba felé a kész műútig való kiépítésével. A nagy terjedelmű Sopronyi határ közepén egyik dűlő út kiszélesítésével az előbbi úthoz csatlakozóan, úgyszintén az Arad-Kondorosi vicinális útnak, végül a kereki érdekeltség részére az Új Kígyós községig terjedő vicinális út volna kiépítendő. Gyulai és Széchényi híd átépítése. A Mák-al kötött szerződés folytán remélhetően gyorsabb tempóban fog munkába vétetni a Mezőberény-Gyoma-Endrőd, Köröstarcsa, Körösladány, Szeghalom, Vésztő, Sarkadkereszttúr - Sarkad-Gyulai, valamint a Póstelek Dobozi távvezeték megépítése a jelzett községeknek villamos árammal való ellátása érdekében. Ugyan ez okból kívánatos volna a Csanád megye keleti és aradmegye északnyugati részén lévő községekben, valamint Kétegyháza, Elekre a vezetéknek mielőbbi megépítése. Kívánatos volna szorgalmazni itt a mélyfúrásokat, nem annyira a gyógy víz, mint a mégfontosabb földgáz remélhető feltárása érdekében. A stagnáló útczakövezés megindítására először azon városrészek közepén volna egy egy hosszabb útcza kövezendő, ahol most ilyen nincsen; s a mely úthoz, mint gyűjtő vonalhoz csatlakoznának fokozatosan a mellék útczák kövezett útczái. Így a VI-ik kerület közepén a Szöllő útcza, a körgátig, és a Degré útcza az I-

ső kerületben a Horthy útczától az Arany vagy Egressy út a Csányi útczáig, a II-III kerületben a Kinizsy-Lázár útczák, a Lórántffy útcza és Csillag útcza keleti fele, a IV. kerületben a Zsíros útcza volna kövezendő legelőbb. Erzsébet helyen a jobban kiépített útczákból az Orosházi úttól délre és északra a Franklin útcáig volna egyelőre egy-egy útcza kövezendő. Ezt követné a Tompa útcza egyrészének kövezése, majd a Tábor útcza irányában tervezett Máv felüljáró híd kiépítése esetén, ami maholnap már halaszthatatlan lesz; ezen hídtól a Kertész és Rákossy Jenő útczákon át Erzsébet hely északi felébe vezetendő út. Ugyancsak gyorsabb tempóra vár a forgalmasabb útczák betonjárdáinak elkészítése is. Az egyre szűkebb piacz terek pótlására a közeli széles útczák teljes szélességben való kiépítése szolgálna. Az élelmi czikkek árusítására szolgáló árucsarnokok is a közegészségügyét szolgálnák. E czélra alkalmasnak látszik a színház melletti városi bérház átalakítása és beépítése a „Fiume” hátsó udvarának felhasználásával a Hunyady térre való közvetlen kijárás érdekében; a hol az árucsarnok egy része szintén elhelyezést nyerne. E czélra előnyösen lehetne a Szucsu telket is felhasználni. A szomszéd sarok telek megvételével ezen árucsarnokba a Hunyady tér, Andrássy úton kívül, az Irányi útczáról tehát három irányból lehetne a hozzájutást biztosítani. Egy új vágóhíd építése már nagyszükséget képez. A kiszemelt hely megfelelőnek látszik, mert a kivitelre szánt hús elszállítása a közeli Mávhoz csatlakozó iparvágány utján biztosítva volna. Kövezett úttal való megközelítése nem okozna nagy kiadást. A Kétegyházi út kiépítésével meg ez a kérdés már is meg lenne oldva. Legnagyobb figyelem volna fordítandó arra, hogy a keletkező tekintélyes mennyiségű szennyvíz a közegészségügy veszélyeztetése nélkül jól vezettessék el az általános csatornázás megépítéséig is, mert ez az üzemnek állandó, és nagy tehertétele lesz. A levezetés az öntözött rét rizstelepe felé a lecsapoló árkok útján a Veszei hídi syphonig nem okozna túl nagy kiadást. A jó ivóvíz beszerzése, hűtőház, jéggyár létesítése nem képezne nagyobb technikai és pénzügyi nehézséget. A szabályozási térkép és terv revíziója is kívánatos. Néhány nagyobb háztömbön át útcza volna nyitható és a hosszú telkekből jól használható háztelkek volnának alakíthatók. Ilyen volna pl; az evang egyház Luther útczai presbiteri épület telek derekán át a Horváth útczáig nyitandó útcza és az erre nyíló háztelkek. A Zsíros útczai híd folytatásában terv. rövid útcza a ligeti szöllön át a körgát felőli soron építkezés megindítására. Közintézményeink jövőben várható elhelyezésére a kínálkozó alkalommal telkek szerzésére fokozott gond fordítandó. Terekre, játszó terekre is nagyszükség van ide. Milyen jó, hogy az ipariskola építése czéljából volt Luther útczai nagy telek egy részének adóhivatal részére történt eladása idő közben tárgytalanná vált. Hadd maradjon ez a telek üresen, vagy piaczi czélra, vagy játszó térnek, amig fontos intézmény létesítésére nem lesz igénybe veendő. Az Úrszinyi árvaháznak felállítása a Berthóty téren, esetleg a sörház épület átalakításával a hagyományozókkal szemben fennálló kötelezettségének tenne eleget a város. Szó lehetne a laktanya és a Máv-bérházak közötti területen tiszti lakóépület emeléséről is. Ezzel megszűnnék az a nehézség s részben az a anomália is, amely ily czélra szolgáló lakásoknak magánházakban való megszerzése még ma is fennáll. A tanyai lakosság érdekében való volna orvosi rendelő helyiségek, mező-rendőrségi szobák létesítése esetleg az iskolákkal kapcsolatban. A világháborúban elesett majdnem 1000 hősi halottunk iránti kegyeletből a város még

1927-ben 55000 pengőt vett fel költségvetésébe. Ezt a nagyon szűkre szabott összeget nézetem szerint circa háromszorosára kellene felemelni, hogy a város a rég esedékes kegyeleti adóját megfelelő emlékmű alkotásával leróhassa. Az emlékmű helyéül igen alkalmas volna a Petőfi liget Andrássy út felőle vége; a hol mindenki szeme előtt, szép környezetben s a piaczi forgalom zajától mentes helyen volna. Itt lehetne az ország zászlót is elhelyezni. Az építkezési tevékenységre bénító hatással van a vízvezeték és csatornázásnak hiánya. Az alföldi városok legnehezebben megoldható problémája. Hosszas tanulmányt, előmunkálatot kíván és sok költséggel jár. Szét szórt egyes kutakból kissebb körzetekre kiterjedő csőhálózattal csupán a vízvezeték kérdése nyer ideiglenes tűrhető megoldást. Több artézi kút vizének összegyűjtésével alkotott vízmű sem nyújt biztos és teljesen kielégítő megoldást. Példa rá Szeged. Kellő mennyiségű jó víz circa 9 klmtr távolságban a dobozi híd tájékán volna szerezhető a fehérkőrösből. Itt a kiemelt víz kellő tisztítás, szűrés után volna csővezetékkel a városba nyomható és elosztható. Gyulai úti kőhíd az út szín leszállításával, a Széchenyi ligeti kerti vashíd átépítendő. x Talán soknak is látszik a felsorolt programm; de hiszen én sem gondolom azt máról holnapra teljesitendőnek. Ezeket állandóan szőnyegen kell tartani, s amire alkalom és mód kínálkozik, azt meg is kell valósítani. Nem szabad a takarékosság hangzatos és kényelmes köpenyébe burkolódzva a kivitelt elodázni. Én az idők szavát megértőnek, haladni, tenni, boldogulni vágyónak szeretném tudni Békéscsabát. Ha a közéletben szereplőket nem az elgáncsolás szelleme, de az önzetlen alkotni vágyásban a nemes verseng fogja vezetni; úgy nem féltem Békéscsaba jövőjét. Hogy mindezekből minél kevesebb legyen csak pia desidéria; az olvasóimon és utódainkon múlik. A sok szám adat felsorolása talán unalmassá tette a leirttakat, de azokat a tárgy természete miatt nem hagyhattam el, mert így fokozatos a fejlődést, a haladást talán inkább sikerült szemlélhetővé tennem. Mindazon tényezők, alkotások felsorolásában, melyek a múlt, a jelen és a jövő fejlődésére hacsak egy lépéssel is befolyással bírtak egy kis csabai történelmet kívántam az olvasónak nyújtani úgy amint azok még itt ott a hagyományokban élnek, ahogy azokat magam is láttam, s a melyekben részben magam is résztvettem közreműködtem. 1930/II

Ádám (Áchim) Gusztáv mérnök

Tartalom  Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai Csatornázás, vízművek Élővizcsatorna Malomcsatorna Árvíz Körgát és zsilipek Hidak (gyaloghidak, Máv hidak) Utak Állami, törv. hat. utak Útcza kövezések Járdák Vasútak Térképek Épit. szabrend. épit. bizottság Új kataszter Külterület parcellázás Örök váltsági szerződés Csabai ház Templomok Nevelésügyi intézmények Munkás otthon Városi kis lakások Városi bérház Színház Mozik Museum Szegény ház Kórház Városháza Kirendeltségi község házak. Járási biróság, Posta Fürdők Kutak. Northonkút. Andrássy úti árt. kút Földgáz Illemhelyek Kossuth tér Vendéglők Vasúti szálloda Zöldfa. Nádor. Kereskedelmi csarnok Katonai laktanyák Méntelep Vágóhid Húsipari vállalatok Malmok (Rosenthal malom, Kovács malom, Flamm malom) „Csirkegyár”ak Szeszgyár. Dohány bev. hivatal Vegykisérleti állomás

1-4. p. 4-7. p. 8. p. 8-9. p. 9-10. p. 11. p. 12-14. p. 14-15. p. 15. p. 16-19. p. 20-21. p. 22-29. p. 29-31. p. 31-32. p. 32-37. p. 37. p. 37-42. p. 42-45. p. 46-53. p. 53-58. p. 58-60. p. 60. p. 61. p. 62-64. p. 64. p. 64. p. 65. p. 65-68. p. 68-70. p. 71. p. 72-74. p. 74-81. p. 81-82. p. 82-84. p. 84-85. p. 85-86. p. 86. p. 87. p. 87-90. p. 90-91. p. 91-92. p. 92-93. p. 93-96. p. 96. p. 97. p. 98. p.

Öntözött rét Textilipar Hubertus gyár Rokka Excelsior. Selyemgubó beváltó Selyemfonoda Mercur Klféle gyárak Tégla gyárak A villamos mű Emlékművek Kútforrások

98-104. p. 104-105. p. 105. p. 105. p. 106. p. 106-107. p. 107-108. p. 108-109. p. 109. p. 110-124. p. 124-125. p. 125. p.