ADATTÁR
ADALÉKOK A X V I . S Z Á Z A D I ARS M E D I C A VIZSGÁLATÁHOZ* A N A T Ó M I A I ÉS K Ó R T A N I
MÜSZÓKINCS
LÁZÁR SZÍNI K A R O L A „Et omnibus rede iudicantibus notum est, Hungaricam linguam iam a paucis annis seribi coepisse, cjuae nobis cam. . . omnium humaniorum gentium exemplo in dies magis magisc/ue gravissimis de causis pro viribus excolenda et locupletanda est/' (Bornemisza P é t e r : Magyar E l e k t r a ) / . A z a n t i k k u l t ú r á t ú j j á t e r e m t ő , a l a i k u s szellemet é s t e r m é s z e t t u d o m á n y t
1
kibon
t a k o z t a t ó , m ű v é s z e t b e n é s i r o d a l o m b a n a v a l ó s á g felé f o r d u l ó , s o k a r c ú r e n e s z á n s z n a k egyik a l a p v e t ő j e l l e g z e t e s s é g e — m i n t ismeretes — a n e m z e t i i r o d a l m a k l é t r e h o z á s a . A r e f o r m á c i ó gyors e l ő r e t ö r é s é v e l a n e m z e t i n y e l v e k u r a l k o d ó v á v á l t a k , é s E u r ó p a szerte m e g s z ü l e t t e k a r e n e s z á n s z i r o d a l o m l e g n a g y o b b a l k o t á s a i .
Ujabb
kutatások'
2
bizonyítják,
hogy a gazdasági, t á r s a d a l m i , kulturális
fejlődés
eltérései k ö v e t k e z t é b e n a reneszánsz és humanizmus jelenségei nem e g y i d ő b e n és nem egyforma erővel jelentkeztek E u r ó p a o r s z á g a i b a n . így E r d é l y b e n a X V I . s z á z a d m á sodik f e l é b e n — a s a j á t o s e r d é l y i k é s ő r e n e s z á n s z i d ő s z a k á b a n — é r l e l ő d t e k m e g a h u m a n i s t á k fellépésének
feltételei. A r e n e s z á n s z m ű v é s z e t és m ű v e l t s é g
átültetésében
m á r k o r á b b a n is j e l e n t ő s szerepet j á t s z o t t n a g y v á r a d i ( p ü s p ö k i ) h u m a n i s t a k ö r m e l l é ez i d ő t á j t B r a s s ó , Szeben, K o l o z s v á r , G y u l a f e h é r v á r s z i n t é n m ű v e l ő d é s i
központtá
n ő . S m i k ö z b e n az e u r ó p a i é s a helyi f e j l ő d é s k a p c s o l a t a i s z é l e s e d n e k , m e g t e r e m t ő d n e k a kialakuló polgárság törekvéseit megszólaltató, sajátos, nemzeti nyelvű irodalom és t u d o m á n y a l a p j a i . A s z á z a d f o l y a m á n E r d é l y b e n n y o m t a t o t t 242 m ű k ö z ü l 139 m a g y a r , n é m e t , r o m á n n y e l v ű é s csak k i s e b b r é s z b e n (103) l a t i n .
:{
t a l á l j u k az e r d é l y i v á r o s o k b a n , m i n d e n e k e l ő t t a f e j e d e l m i u d v a r b a n
Szerzőik
már
között
tevékenykedett
h u m a n i s t a m ű v e l t s é g ű o r v o s o k a t (S. P a u s c h n e r , P. K y r , G y u l a i P á l , H u n y a d i F e r e n c , K o v a c h ó c z y F a r k a s , G . B l a n d r a t a , M . S q u a r t i a l u p i stb.)
is.
4
* Francia nyelven: C o n t r i b u t i o n à Fétude de la terminologie d u manuscrit médical en langue hongroise ,,Ars M e d i c a " ( X V I siècle). Résumés du XXVI Congrès International d'Histoire de la Médecine, Plovdiv, 20—25 Août 1978, 25. Bornemisza P é t e r : Tragoedia magiar nelvenn az Sophocles Electraiaból. Viennae, 1558. — L a t i n nyelvű u t ó s z ó . Régi Magyar Drámai Emlékek I . Bp., 1960. 837. — Gerézdi R á b á n f o r d í t á s á b a n : „Minden józan ítéletü ember előtt tudott dolog, hogy már néhány éve e/kezdtek imimagyar nyelven, és ezt a nyelvet nekünk. . . minden műveltebb nép példájára, napról napra fontosodó okból, teljes erőnkből művelnünk és gazdagítanunk kell". " Klaniczay T i b o r : A r e n e s z á n s z k o r s z a k o l á s a és értelmezése. Hagyományok ébresztése. Bp., 1976, 277—95. — Istoria Romaniei (szerk.: A . O(etea) I I . Bukarest, 1962, 1047—54. J a k ó Z s i g m o n d : A z erdélyi értelmiség k i a l a k u l á s á n a k kezdetei; A k ö n y v és k ö n y v t á r az erdélyi magyar m ű v e l ő d é s b e n . írás — Könyv — Értelmiség. Bukarest, 1976. 23, 29. Spielmann J ó z s e f — T r ó c s á n y i Zsolt—L. Szini K a r o l a : The medical w o r l d i n Transylvania in the period of Ars Medica (The first scolary medical book i n H u n g a r i a n — Ars Medica of Lencsés G y ö r g y ) Armarium (szerk : D e z s é n y i Szemző Piroska és Mezey László). Bp., 1976, 164—75. e
1
3
4
e
2. A z a n y a n y e l v ű a
Báthoryak
tudományosság
magasrangú
kibontakozásának
udvari hivatalnokának
—
sajátos
terméke
tájainkon
Lencsés G y ö r g y n e k
(1530—
5
1593) — k é z í r á s b a n az 1570—80-as é v e k b ő l f e n n m a r a d t m a g y a r n y e l v ű o r v o s i k ö n y v e . A t ö b b t u l a j d o n o s k e z é n m e g f o r d u l t é s m i n t e g y 200 é v e a m a r o s v á s á r h e l y i T e l e k i T é k á b a n ő r z ö t t m ű , t ö b b é v s z á z a d o s l a p p a n g á s u t á n csak 1943-ban — V a r j a s B é l a betűhív átírásában
kinyomtatva
0
—
A XVIIT. századi másolatvariánsában
került a s z a k t u d o m á n y i é r d e k l ő d é s 7
sodrába.
f e l l e l h e t ő c í m l a p r a alapozva, m a A r s M e d i c a
n é v e n t a r t j u k s z á m o n . S n e m v é l e t l e n ü l : hiszen a m ű v a l ó b a n a r é g m ú l t k o r o k o r v o s l ó művészetének,
gyógyító
mesterségének
monumentális
foglalata,
amely
az
egész
e m b e r i testre k i t e r j e d ő , á t f o g ó i s m e r e t e k e t k ö z v e t í t , é s m i n d t a r t a l m á b a n , m i n d terje d e l m é b e n (940 í v r é t a l a k ú o l d a l ) t á j a i n k o n s z á z a d o k o n á t p á r a t l a n a l k o t á s . E z t , a szak i r o d a l o m b a n e d d i g ismert, e l s ő teljesen m a g y a r n y e l v ű o r v o s i m ű v e t — sokrétű szókincse miatt — a nyelvészet m a g y a r n y e l v e m l é k é n e k t e k i n t i . Varjas úttörő vizsgálódásai orvostörténeti kutatásokat
9
8
különleges,
a X V I . s z á z a d legértékesebb világi tárgyú
B é l a , i l l e t v e Szabó
T . A t t i l a é s Farczády
Elek
n y o m á n , a m a r o s v á s á r h e l y i orvosi és gyógyszerészeti
tanszékének
munkaközösségében
végeztünk
1965—75-ben
a m ű szerzőjére, f o r r á s a i r a és orvosi i s m e r e t a n y a g á r a
intézet további
vonatkozóan.
1 0
A z A r s M e d i c a az e m b e r i test b e t e g s é g e i t é s a z o k g y ó g y k e z e l é s é t , a k o r s z o k á s á h o z h í v e n , a f e j t ő l a v é g t a g o k i g — de c a p i t e ad c a l c e m — t á r g y a l j a . A g y a k r a n e l ő f o r d u l ó k ó r k é p e k e t k ü l ö n ö s e b b e n r é s z l e t e z v e , leírja a m e g b e t e g e d é s e k e t a k ó r o k t a n ( „ o k a i " ) , t ü n e t t a n („jelei") és a megelőzés, illetve kórjóslás ( „ t a n ú s á g " ) s z e m p o n t j á b ó l , t o v á b b á b e t e g s é g e n k é n t d i é t á t ( „ e l e d e l e - i t a l a " ) , megfelelő é l e t m ó d o t és gazdag g y ó g y s z e r e i é i t ( „ o r v o s s á g o k " ) javasol. A hat
könyvre tagolódó nagyszabású munka
tehát
teljes
k ó r t a n i és g y ó g y s z e r t a n i k é z i k ö n y v , é s nem c s u p á n „ a k ö z ö n s é g e s b e t e g s é g e k r ő l való orvosságok" kompendiuma, mint általában a kortársi
füveskönyvek.
1 1
•'' Spielmann J ó z s e f — L á z á r Szini K a r o l a : A d a l é k o k Lencsés G y ö r g y A r s Medica c. m ű v e kérdéséhez I . Ú j a b b a d a l é k o k Lencsés G y ö r g y r ő l . Orvosi Szemle (Marosvásárhely), 16 (1970), 1, 109—14. XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel e l l á t v a közzéteszi Varjas Béla. K o l o z s v á r , 1943. 655. "' A z Ars Medica eredeti, Lencsés G y ö r g y k é z í r á s á b a n fennmaradt p é l d á n y a mellett m é g két m á s o l a t v a r i á n s á t őrzik jelenleg M a r o s v á s á r h e l y e n : az 1757-ből E r d ő s z e n t g y ö r g y r ő l keltezettet R h é d e i Z s i g m o n d n é Wesselényi K a t a m á s o l t a t t a . Az 1610-ben V á r a d o n keltezett másolat a Degenfeld család e g y k o r i e r d ő s z á d a i k ö n y v t á r á b ó l bukkant fel. A m á s o l a t o k ról és e g y m á s h o z való v i s z o n y u k r ó l lásd: S z a b ó T . A t t i l a : Jegyzetek a X V I . századi Ars Medica kérdéseihez. Orvosi Szemle, 20 (1974), 2, 224—9. — U ő . : L e n c s é s G y ö r g y Ars Medicaja k é z i r a t a i n a k k é r d é s é h e z . MNy. 70 (1974), 2, 144—57. Bárczi G é z a — B e n k ő L o r á n d — B e r r á r J o l á n : A magyar nyelv története. Bp., 1967, 49. — M o l n á r J ó z s e f — S i m o n G y ö n g y i : Magyar Nyelvemlékek. Bp., 1976. 171. Varjas Béla: Egy X V I . századi magyar orvosi k o m p e n d i u m . Mny. 36 (1940), 2, 159—67. — F a r c z á d y E l e k — S z a b ó T. A t t i l a : Ú j a b b a d a l é k o k a X V I . századi magyar orvosi könyv kérdéseihez. MNy. 57 (1961), 2, 173—83. A z i d e v o n a t k o z ó k u t a t á s o k a t összefoglalta Spielmann József t a n u l m á n y k ö t e t é b e n : A közjó szolgálatában. Bukarest, 1976, 39—83, 308—13, és utal rá S z a b ó T . A t t i l a fentebb idézett, 1974-ben megjelent m u n k á i b a n . E s z e m p o n t b ó l megtévesztő az A r s Medica első négy k ö n y v é n e k címe — I . E m b ö r y Testnek betegsegyröl ualo oruosságok, I I . Testnek e k ö s i t e s e r e ualo oruosságok, I I I . Forrosagokrol auagy hydeglelésröl ualok, I V . Dagadasokrol és annak sebbyröl ualok — ugyanis m i n d ezek, m i n d az 5. és 6. k ö n y v — V . Feguer auagy e g y é b mya löth s e b ö k r ö l és chyontbeii nyaulyákról, V I . Mérgös A l l a t o k n a k m e g m a r á s á r ó l És egyéb m é r g ö s d o l g o k n a k artalmy ellen — k ó r t a n i és gyógyszertani fejezetrészeket e g y a r á n t tartalmaz. fi
s
8
1 0
11
A z „ í r á s " a n y a g á t „a bölts fáradságommal
öszve"
emberek
könyvökből.
. . szedegettem
sok munkámmal
— vallja m ű v é r ő l a s z e r z ő az „ E l ö l j á r ó B e s z é d " - b e n .
1 2
és
Világos
u t a l á s ez a r r a , h o g y az A r s M e d i c a n e m egyetlen f o r r á s m u n k a h a s z n o s í t á s á v a l k é s z ü l t . É s v a l ó b a n , a m ű , a klasszikus s z e r z ő k r e v a l ó g y a k o r i h i v a t k o z á s e l l e n é r e , a k o r a b e l i t u d o m á n y s z í n v o n a l á n á l l , i l l e t v e k o r t á r s i s z e r z ő k m ű v e i b ő i m e r í t , ezt Varjas
Béla mái-
e l s ő m é l t a t á s á b a n h a n g o z t a t t a , Kovács
fejezetről
írva, ténylegesen bemutatta.
13
Ferenc pedig, a g ü m ö k ó r r ó l szóló
F o r r á s k u t a t á s a i n k a t az e g é s z m ű r e k i t e r j e s z t v e , s i k e r ü l t
b i z o n y í t a n u n k , hogy a s z á m t a l a n h a s o n l ó felépítésű, X V I . századi latin nyelvű orvosi m u n k a k ö z ü l az é l e n j á r ó n y u g a t i s z e r z ő k m ű v e i az A r s M e d i c a f ő f o r r á s a i :
1 4
így
m i n d e n e k e l ő t t Jean F e r n e l (1497—1558) h í r n e v e s f r a n c i a o r v o s P a t h o l ó g i á j a ( U n i versa m e d i c i n á - j á n a k — P á r i z s , 1554 — r é s z e ) é s L e o n h a r d F u c h s (1501—1566) k ö z ismert n é m e t botanikus o r v o s t a n á r n a k a s z á z a d k ö z e p e táján t ö b b k i a d á s t
megért
„ D e curandi ratione L i b r i V I I I "
kortárs
című kompendiuma,
továbbá
a szintén
P i e t r o A n d r e a M a t t h i o l i (1500—1577) h í r n e v e s olasz o r v o s b o t a n i k u s m ű v e ( C o m m e n t a r i i i n sex l i b r o s D i o s c o r i d i s , Velence, 1554). M i n d h á r o m s z e r z ő n e k e m l í t e t t é s X V I . s z á z a d i hazai t u l a j d o n o s b e j e g y z é s e k e t ő r z ő k é z i k ö n y v e a régi erdélyi k ö n y v t á r a k á l l o m á n y á n a k m a is becses d a r a b j a . „Nem elzárkózva érvényes.
ismerünk
európai
fejlődött A
m e r í t e t t , de
irodalmat,
volná'''
reneszánsz
amely
a többitől
— ez a m e g á l l a p í t á s
kori
orvostudomány
1 5
elszigetelve,
minden
hatás
orvosi irodalmunkra
kiemelkedő
képviselőinek
minden vonatkozásában — szövegválogatásában,
elől
kezdeteitől műveiből
megszerkesztésében,
a j á n l á s á b a n , s ő t h i v a t k o z á s a i b a n — a hazai v i s z o n y o k h o z ( s z e m é l y e k h e z )
igazított
A r s M e d i c a o r v o s i m ű v e l ő d é s ü n k e t m á r a k k o r k ö z v e t l e n ü l az á l t a l á n o s e u r ó p a i
fej
lődésbe kapcsolta. 3. Ö s s z e h a s o n l í t ó
vizsgálatainkból
k o r t á r s latin nyelvű f o r r á s m u n k á k a t szolgaian
kitűnik,
h o g y a biztos k é z z e l
fordítja. A s z ö v e g h ű s é g b ő l erednek a s z ü l e t ő t u d o m á n y o s
idegenszerűségei:
megválasztott
az A r s M e d i c a s z e r z ő j e s z ö v e g h ű e n , de n e m
a természetes beszédtől eltérő
mondatszerkezetek,
orvosi nyelv stílusformák,
a tapogatózó körülírások, a gyakori szinonimahasználat, ,,deák"-magyar
szópárosí
t á s o k stb. D e a l a t i n s z ö v e g a l a k í t ó h a t á s a e l l e n é r e , az A r s M e d i c a n y e l v é t é p p e n ú g y , m i n t a k o r t á r s legjobb, s z i n t é n f o r d í t á s , illetve á t d o l g o z á s n y o m á n született
magyar
nyelvű alkotásokét
Melius
(Heltai G á s p á r F a b u l á i , Bornemissza
Péter Elektrája,
P é t e r H e r b á r i u m a ) , v i l á g o s s á g , s z a b a t o s s á g , u g y a n a k k o r eleven, í z e s n é p i e s s é g , azaz nyelvi g a z d a g s á g , sokrétű szókincsjellemzi. A z é r z é k l e t e s , a gyakorlati élet szükségletei hez i g a z o d o t t é l ő , b e s z é l t n y e l v e t „ f e g y e l m e z t é k " e s z e r z ő k s z ö v e g g é ( e s e t ü n k b e n szak s z ö v e g g é ) . O l y a n é r d e m ez a b b a n a k o r b a n , a m e l l y e l az i r o d a l o m t ö r t é n e t
1 0
a magyar
p r ó z a í r á s legelhivatottabb első m ű v e l ő i t jellemzi. A teljesség igényével megalkotott X V I . századi magyar orvosi k ö n y v mintegy b i z o n y s á g a a h u m a n i s t á k
felfogásának:
'- A m ű e l ő s z a v a a m á s o l a t o k b ó l ismeretes. I d é z e t ü n k a X V I I I . századi e r d ő s z e n t g y ö r g y i p é l d á n y b ó l s z á r m a z i k . U g y a n e b b ő l a m á s o l a t b ó l á l l n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e az eredeti. Varjas-kiadta p é l d á n y b ó l (mely 25 levéllel csonkult) h i á n y z ó részek: részben a főfájásokról, h a g y m á z r ó l , k ó r s á g t ö r é s r ő l , s a n d a l s á g r ó l , gilisztákról, sülyről, m e d d ő s é g r ő l stb. K o v á c s Ferenc: J. Fernel h a t á s a a g ü m ő k ó r m a g y a r o r s z á g i korai i r o d a l m á r a . Comm. ex Bibi. Hist. Med. Hung., 19 (1960), 13—24. Lázár Szini Karola—Spielmann József: A d a l é k o k Lencsés G y ö r g y A r s Medica c. m ű v e kérdéseihez I I . A z Ars Medica f o r r á s a i r ó l . Orvosi Szemle, 16 (1970), 3—4, 449—54. T u r ó c z i - T r o s t l e r József: Magyar irodalom — világirodalom. I I . Bp., 1961, 5—63. H o r v á t h J á n o s : A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp. 1976, 95. 1 3
1 1
1 5
1 6
„A
vulgáris
nyelv épp oly jól
hat, mint az irodalmi 4. Szabó
használható
gyakorlatban
T. Attila
irodalmi,
tudományos
kifejező
eszközzé
vál
1
már kiművelt
latin"}
j o g g a l h a n g o z t a t t a az A r s M e d i c á v a l k a p c s o l a t b a n az e g y m á s b a
f o n ó d ó orvos- és n y e l v t ö r t é n e t i vizsgálódások f o n t o s s á g á t . B á r e jogos igénynek m é l y r e h a t ó b b a n n e m tehetek m o s t eleget, m é g i s — a s a j á t o s n y e l v i é r t é k e k e l ő t t — e l k e r ü l h e t e t l e n ü l u t a l n o m kell a m ü o r v o s i s z e m l é l e t é v e l , kapcsolatos n é h á n y
tudománytörténeti
megállapításra.
a magyar szerzőnek, m i n d nyugati p é l d a k é p e i n e k
1 8
bemutatása
ismeretanyagával
Szembetűnő,
a megbetegedések
hogy
mind
kórszármazá
sáról vallott felfogása g y ö k e r e s e n eltér a m a i orvosi n é z e t e k t ő l . A megcsontosodott hippokratészi-galenusi
nedvkórtanra
alapozott
homályos
betegségképzetek
miatt,
a leírt k ó r k é p e k n e m m i n d e n esetben, é s s o k s z o r csak n a g y v o n a l a k b a n a z o n o s í t h a tók. E l ő f o r d u l , hogy a m a k ü l ö n á l l ó a k n a k tekintett m e g b e t e g e d é s e k tüneteit a X V I . s z á z a d i s z e r z ő egyetlen fejezetben t á r g y a l j a , egy e l n e v e z é s s e l j e l ö l i . M á s k o r v i s z o n t a m a egy é s u g y a n a n n a k i s m e r t b e t e g s é g e t , t ü n e t c s o p o r t o n k é n t m á s - m á s n é v e n f e j t e geti. „A
régi
azoknak
ismereti
és elein
való
orvosok
a betegségeknek
úgy mint tsakpanasztól
volt"
okait
és természetit
nem
tudván,
— ez az A r s M e d i c a e l ő s z a v á b a n o l v a s
h a t ó j e l l e m z é s az e g é s z X V I . s z á z a d i o r v o s t u d o m á n y r a é r v é n y e s , hiszen az, a h u m o r á l p a t h o l o g i á r a alapozottan, m é g a tüneti kórjelzés szintjén m o z o g .
1 9
Ö n á l l ó a n a t ó m i a i l e í r á s o k a t az A r s M e d i c á b a n n e m t a l á l u n k . A b o n c t a n i mak nyelvi jeleit t e h á t a s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s b ő l ,
s z ö v e v é n y e i b ő l kellett k i h á m o z n o m . A k ó r t a n i fejezetek Fernel
2 0
fogal
k ó r - és g y ó g y t a n i leírások m o n d a t fő
f o r r á s a az
új-galenista
e m l í t e t t m ü v e , m e l y nem c s u p á n az o r v o s t u d o m á n y k l a s s z i k u s a i n a k i s m e
reteit f o g l a l j a ö s s z e , de a s z e r z ő e g y é n i m e g f i g y e l é s e i t , t a p a s z t a l a t a i t , s ő t a v e s a l i u s i a n a t ó m i a f e l i s m e r é s e i t is k ö z v e t í t i . A f e r n e l i P a t h o l o g i a b o n y o l u l t a b b , az a n a t ó m i a i é l e t t a n i f o g a l m a k a t f e j t e g e t ő k ó r s z á r m a z t a t á s i r é s z l e t e i t az A r s M e d i c a s z e r z ő j e tolmácsolja.
A
kóroktani
fejezetrész
vázlatosabb és t u l a j d o n k é p p e n
e z é r t a hazai m ű b e n (hévség,
teleség,
tunyaság,
elszakaszkodás,
mértékletlenség, ütés,
törés,
esés,
restség, harag,
bűsulás,
hidegség,
szárazság,
nedvesség,
gondviseletlenség,
erős munka
zabálódás,
és főként a
nedvességek
( ' t e s t n e d v e k ' ) f e l s o r a k o z t a t á s a . A k ü l ö n f é l e testnedveket ( h u m o r e s ) . — nyál
— p i t u t i a , sárga
ismereteket
tükröző
mes,
erős,
hitvány,
sár — flava bilis a v a g y fekete
csipködő,
gonosz
rágó,
é s vétkes
gyakdosó,
színű, gyödött, 1 7
l s
1 9
2 0
megrothadott
megégött, taknyos,
élös
nyálas,
hozza érzékletes
sáros,
a v a g y hiában
is. A v é r n e k n e m c s a k sokasága,
k ó r o s , h a n e m m é g i n k á b b , h a vékony, ha megveszött,
nyers,
citromszínű
fekete-
avagy szomorú. avagy forró.
enyves, édös, keserű,
vér—sanguis,
sár — a t r a bilis, a t a p a s z t a l a t i
gazdag, kifejező j e l z ő h a s z n á l a t
nemcsak temérdök,
í g y a nedvesség
nem
egyszerűbb,
nem m á s , m i n t a b e t e g s é g e k e t a korszak i s m e r e t e i
szerint e l ő i d é z ő k ü l s ő é s b e l s ő t é n y e z ő k üresség,
általában
v a g y sárga
hideg,
száraz,
közelségbe,
lassú,
való é s odaragadott, bősége, sáros,
A k ó r o s n y á l temérdök, sós,
vékony,
tajtékozó
lehet
megtemérdöklödése tajtékos,
„ N e h é z j e l " , ha a s á r g a s á r
ecetös,
késödelde
öszvesült,
nyálas,
sőt
tikmonyszék megele-
vagy üveg- é s
máz-
Varjas Béla bevezető t a n u l m á n y a az Ars Medica 1943-as k o l o z s v á r i k i a d á s á b a n ( X V I — X V I I . p.). Spielmann J ó z s e f — L á z á r Szini K a r o l a — M é s z á r o s Gergely: A d a l é k o k Lencsés G y ö r g y Ars M e d i c a c. m ű v e k é r d é s é h e z ( I I . A t ü d ő és a m e l l h á r t y a megbetegedései az Ars M e d i c á ban. Orvosi Szemle, 18 (1972), 1, 104. és Spielmann József: A közjó szolgálatában. Bukarest, 1976, 68—71. M . Bariety—Ch. C o u r y : Histoire de la medicine. Paris, 1963. 431 skk. C h . S. Sherrington: The endeavvour of Jean Fernel. Cambridge, 1948, — J. R o g e r : Jean Fernel et les problèmes de la renaissance. Paris, 1960.
színű
é s -szabású,
de k ü l ö n f é l e „ n y a v a l y á t szerez"' a testben a komor,
meleg és hideg, temérdök
veszödelmes,
pára
büdös,
mérgös,
( v a p o r ) is, ha a f e l s ő b b szerveket „ e l f o g
lalja". S z ö v e g h ű é s r é s z l e t e s az A r s M e d i c á b a n a b e t e g s é g e k k ó r t ü n e t e i n e k í m e , a f ő b b t ü n e t e k , amelyeket az a k k o r m é g s z a k á g a k r a n e m
tolmácsolása,
oszlott orvostudo
m á n y — igy az A r s M e d i c a s z e r z ő j e is — e l k ü l ö n í t , f e l s o r a k o z t a t : fájás, (dolor),
forróság
fakadás,
fökély
(calor),
( u l c u s ) , dagadás
cessus), genyedség megszorulás
megtüzesülés
(inflammatio),
( t u m o r ) , kemény
megsebösülés
dagadás
( s u p p u r a t i o ) , öszvevonódás
( s k y r r h u s ) , kelevény
(convulsio),
( d i m i n u t i o ) , guta ( p a r a l y s i s ) , megrekedés
fájdalom
(exulceratio), (abs-
megterjedés
(dilatatio),
( o b s t r u c t i o ) stb.
Fejtegetésük
t e s t r é s z e n k é n t t ö b b é - k e v é s b é i s m é t l ő d i k , de a szervek m á s , s a j á t o s t ü n e t e i n e k ( p l . szívnek
dobogása
lehelés
—
p a l p i t a t i o c o r d i s , szömnek
— a n h e l o s i t a s , gyomornak
d e i e c t i o a l v i , mádrának zúgása,
zörgése
igaz
leszállása
—
nyilván
sorolhatnók,
—
lippitudo,
descensus u t e r i , fülnek
nehezen
mönése
süvöltése,
k ü l ö n ö s e n az e l k ü l ö n í t ő k ó r i s m e
való igaz avagy fattyú
avagy fattyú
a v a g y taknyos
csipássága
— c r u d i t a s v e n t r i c u l i , hasnak
—
csöngése,
— s i b i l u s , t i n n i t u s , s o n i t u s , s t r e p i t u s a u r i u m stb.) l e í r á s á v a l is k i e g é
szül. És a példákat (pl.: a
nyersessége
torokfájás
vizelet
oldal fájás
szempontjából
— v e r a , exquisita et n o t h a p l e u r i t i s ,
— a n g i n a vera et n o t h a ; a vörös,
genyedségös,
zavaros
— m i c t i o c r u e n t a , p u r u l e n t a , t u r b i d a et m u c o s a stb.
más-más
kórképre jellemző). A fentebb e l m o n d o t t a k t ö b b é - k e v é s b é é r v é n y e s e k a F u c h s
2 1
müve n y o m á n született
r é s z e k r e is. A z A r s M e d i c a s z e r z ő j e u g y a n i s n e m c s u p á n a b e t e g s é g e k
megelőzését,
d i é t á j á t é s r é s z b e n a g y ó g y k e z e l é s t vette át a n é m e t o r v o s m ü v é b ő l , de
esetenként
( p l . a fej, t ü d ő , s z í v é s b é l b e t e g s é g e k b e n , illetve egyes g y e r m e k k o r i s a j á t o s k ó r k é p e k ben ( p l . : „ g y e r m ö k c s é n e k k ó r s á g t ö r é s e " ) a k ó r o k t a n i é s t ü n e t i l e í r á s o k a t is. A z Ars Medica r e n d k í v ü l szemléletes k ó r t ü n e t i leírásait gyakori p á r h u z a m o s jelö l é s e k , s a j á t o s s z i n o n i m a h a s z n á l a t j e l l e m z i ( „ a z M á d r a s z á j á n a k avagy N y a k á n a k is f ö l ö t t é b b v a l ó szélössége, elfordulása,"
tágassága
vagy szorossága,
az „ E m l é k ö z e t n e k elveszése a v a g y elszárad,
é s hitványkodik" megszakadnak"
elasz
avagy megsebösiti
é s ugyan fúrja"
é s gyötretik"
; „ a z fejér
é s megvarasitja"
s z e r z ő n e k e s a j á t o s r é s z l e t e z ő s t í l u s á r a j o g g a l i l l i k Károly 2 2
l o m t a n u l m á n y o z á s á b ó l l e s z ű r t m e g á l l a p í t á s a : „Azzal más
kiegészítésére
déka
szerint
használt
sem,
hanem
szavak több
sokszor
oldalról
nem pontos való
félremönése, megvékonyodik
„az Erek. . .
szaggatja
„ a z b e l s ő b ü r ö c s k e bántatik
f o l y á s — az t e s t ö t — kieszi
és
; „ a z Test
é s u g y a n elrossad;
; „ a z C o l i c a [az B e l ö k e t ] rágja,
ellctb é s eloszol";
megrekedése
avagy eltávozása"
megnyílnak, ; „az rútság genyedségös
stb.). A X V E s z á z a d i
Sándornak a kódexiroda
is számolni szinonimák,
megközelítései
kell,
hogy az
az akkori
az azonos
egy
író
szán
szituációnak"
( f o g a l o m n a k ) . A k o r s z a k e „ d i v a t o s k o m m u n i k á c i ó s m a g a t a r t á s a " , ide s o r o l v a a ha sonlatok gyakoriságát „némely „az
fájdalmak
hártya
ugyan
az kibe
mihelye"
az Nemző
[az
is ( p l . : meghasadoznak Izekbe]
a szív
estének
áll mint egy
; „az Asszonyállat
Magvának
úgy
elmönése"
a
rémesnek
be, mintha
erszényben"
Fejér genyedségös
; „az
likai,
ugyan
gyomor,
folyásának
2 2
ki az
szinte majd
az
ajkak; volna" ;
emésztésnek Sógorsága
stb.) a f o g a l m a k m i n é l p o n t o s a b b k i f e j e z é s é r e ,
ültetésére való törekvést szolgálta.
2 1
mint
oda szegezték
Eberhardt S t ü b l e r : L . Fuchs. Leben und Werk. M ü n c h e n , 1928. K á r o l y S á n d o r : Altalános és magyar jelentéstan. Bp., 1970. 289.
át
A z A r s M e d i c a k ó r t a n i fejezeteiben ( m e l y e k n e k n y e l v i g a z d a g s á g á b ó l a t o v á b b i a k ban is c s u p á n í z e l í t ő t n y ú j t h a t u n k ) az e g y k o r i m o z g a l m a s n é p i - e m b e r i é l e t k a v a r o g é s elevenedik
gyötrelmeivel,
testi-lelki
szenvedéseivel
—
fogantatástól
O r v o s k ö n y v ü n k b e n is „ f o r r a n y e l v é s e l ő t t ü n k s z ü l e t i k " , a k á r a Szabó numentális müvében-'
5
a
halálig.
T. Attila
mo
megelevenedett e g y k o r ú veretes l e v é l t á r i a n y a g b a n .
* 5. Jelen d o l g o z a t az A r s M e d i c a l e g t e r j e d e l m e s e b b (319 levél plusz 8 levél t a r t a l o m j e g y z é k ) , az e m b e r i test b e t e g s é g e i t , g y ó g y í t á s á t t e s t r é s z e n k é n t f e l s o r a k o z t a t ó k ö n y v é n e k a n a t ó m i a i é s k ó r t a n i n y e l v i a n y a g á r a , t ö b b m i n t ezer m ű s z ó r a , 2
fejezésre é p ü l . '
1
A
t o v á b b i a k b a n azt
szándékozom
bemutatni, milyen
első
szakki
forrásokból
f a k a d t , h o g y a n g a z d a g o d o t t a m a g y a r o r v o s i nyelv s z ó - é s k i f e j e z é s k é s z l e t e ,
illetve
h o g y az A r s M e d i c a s z e r z ő j e m i l y e n m ó d o n j á r u l t h o z z á egy s a j á t o s , teljesen m a g y a r nyelvű,
tudományos
e l ő t t az A r s
orvosi t e r m i n o l ó g i a
megalkotásához.
Elemzésünk
mindenek
Medica, á l t a l á b a n a régi m a g y a r orvosi i r o d a l o m komplex t u d o m á n y
történeti vizsgálatát kívánja szolgálni. 6. I s m e r e t e s , h o g y a n y e l v ú j í t á s n a k l e g s z e m b e t ű n ő b b m e g n y i l a t k o z á s a a s z ó a l k o t á s . A z új fogalmak m e g n e v e z é s é n e k i g é n y e j a v a r é s z t é s z r e v é t l e n ü l , a n y e l v h a s z n á l a t sod r á b a n e l é g í t ő d i k k i , de m i n d e n k o r b a n e l ő f o r d u l , hogy f ő k é n t í r ó k , t u d ó s o k — a k i fejezés s ü r g e t ő s z ü k s é g é b ő l — ú n . m e s t e r s é g e s s z ó a l k o t á s s a l hoznak létre szavakat. Egy e l ő z ő m u n k á m b a n
2 5
lexikológiai vizsgálódással bemutatott X I V — X V I .
századi
m a g y a r o r v o s i m ű s z ó k i n c s , ú g y v é l e m , az A r s M e d i c a n y e l v i g y ö k e r e i n e k t e k i n t h e t ő . A z A r s M e d i c a é s az azt k ö v e t ő m a g y a r n y e l v ű o r v o s i m ű v e k t e r m i n o l ó g i á j a
tehát
a sok é v s z á z a d o s g y ó g y í t ó t e v é k e n y s é g s o r á n a l a k u l t , c s i s z o l ó d o t t , é s a k ö z n y e l v b ő l t á p l á l k o z ó s z ó k i n c s e n alapszik. D e m á r e l s ő j e l e n t ő s s z ó j e g y z é k e i n k b e n a n é p b e s z é l t e nyelvben g y ö k e r e z ő régi nyelvi (ősi) t e r m i n u s o k mellett s z á m o s tudatos m ű s z ó a l k o t á s i k í s é r l e t m e g ő r z ő d ö t t . A z 1533-ban n y o m t a t o t t M u r m e l l i u s - f é l e s z ó j e g y z é k , különösen
Szikszai F a b r i c i u s B a l á z s n a k
Nomenclaturája
a
X V I . század
m á r tudós terminusok t á r a .
2 6
közepe tájáról
de
származó
A szójegyzékek tükrözte értelmező
fordító, nyelvi a l k o t ó m u n k á t , előző s z á z a d o k tanult értelmiségeinek j e l e n t ő s szerepét v á l l a l j a az o r v o s i n y e l v f e j l e s z t é s é b e n az A r s M e d i c a s z e r z ő j e is, m i k o r a r r a t ö r e k s z i k , hogy m i n d e n szakkifejezést a n y a n y e l v é n k ö z ö l j ö n . N e feledjük: a klasszikus hagyo m á n y o k r a é p ü l ő o r v o s t u d o m á n y t , illetve annak görög-latin t e r m i n o l ó g i á j á t
magyarul
t o l m á c s o l o k minden k o r b a n a nyelvnek b á t o r újítói, g a z d a g í t ó ! voltak.
:!
- S z a b ó T. A t t i l a : Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I . Bukarest, 1975. Előszó. A magyar m ű s z a v a k a t Lencsés G y ö r g y — n é h á n y a t a X V I I I . századi m á s o l ó — nyelvi, ejtésbeli (ö-ző nyelvjárási) sajátosságaink megőrzésével, mai helyesírásban k ö z l ö m . A z ada tok jelen írásformája, olvasata a Varjas-féle k i a d á s h o z csatolt „Olvasási t á b l á z a t " - o n alapszik. A latin megfelelők minden esetben az Ars Medica k o r t á r s f o n á s a i b ó l s z á r m a z nak. — A fentiekben és az e l k ö v e t k e z ő k b e n idézett terminusok, kifejezések b e t ű h í v feltün tetésétől, forrásjelzésétől itt el kellett tekintenem. K é s z ü l ő á t f o g ó dolgozatom azonban mindezt tartalmazza. A z itt közölt p é l d a a n y a g r ó l nyelvészeti igénnyel készült s z ó m u t a t ó a S O M a d a t t á r á b a n t a n u l m á n y o z h a t ó . Ltsz. 813—81. L á z á r Szini K a r o l a : A magyar orvosi m ű s z ó k i n c s fejlődésének kezdetei ( X I V — X V I . s z á z a d ) . Francia nyelven: Acta Congressus Internat ionalis (Bp., 1974. aug. 25—31.) I I . Bp., 1976, 1401—6. és magyar nyelven: Comm. Hist. Artis Med. 82 (1977), 13—25. A kronológiailag megkülönböztethető műszókincsrétegek bemutatása összehasonlító v i z s g á l a t o k o n és nyelvészeti igényű teljes a d a t t á r ( m ű s z ó k i n c s t á r ) elkészítésén alapszik. E m u n k a folyamatban van.
2 4
2 5
2fi
6.1.
A z Ars Medica bármelyik részét t a n u l m á n y o z z u k , arról g y ő z ő d h e t ü n k
meg,
h o g y s z e r z ő j e k ö v e t k e z e t e s e n k e r ü l i az idegen s z a v a k a t , é s m e r ő b e n ú j a n a t ó m i a i , kórtani
fogalmak
közvetítésével
birkózva,
mindenekelőtt
az a n y a n y e l v b ő l ,
azaz
b e l s ő n y e l v i f o r r á s o k b ó l m e r í t ; a k ö z n y e l v m e g l e v ő , h a g y o m á n y o s szavait m i n t e g y ..átértékeli",
vagy
új morfológiai
A szóalkotás ú n . külső forrásai'
27
egységeket
létesítve
bontja
ki
mondanivalóját.
k ö z ü l az idegen n y e l v ő l v a l ó k ö l c s ö n z é s n e k az A r s
M e d i c a 1. s z ö v e g t e s t é b e n e l e n y é s z ő n y o m a i t t a l á l j u k .
Terjedelmét
és
fordításvol-
t á t t e k i n t v e , a m ű b e n a l i g n é h á n y g ö r ö g vagy l a t i n k ö l c s ö n s z ó b u k k a n f e l . ( V i s z o n y l a g t ö b b t a l á l h a t ó a g y ó g y s z e r t a n i f e j e z e t r é s z e k b e n ) . Á l t a l á b a n avagy, v a g y deákul
kit
hivnak
M e d i c a 1. k ö n y v é n e k g ö r ö g - l a t i n a n a t ó m i a i t e r m i n u s a i : meatus v e l ő n e k f o l y á s i " , cephalica sus
— „érnek
hypochondrion a
— „ f ő n e k ere", mediana
f ö l v e r é s e " , artériák megnevezett
— „lélöklakó erek",
médiástinom
seu ductus
('gátőr')
musculus
— „férfinak és
A valószínűleg
bizánci g ö r ö g
forrásból
—
„agy
—
nyelvünkbe
„inas hús",
szömérömteste'*,
diaphragma
é s a c o l i i n t e s t i n i cellulae-t „ t e m é r d ö k b é l n e k a p r ó l i k ú cellai"-val nus.
kötőszóval,
— „ k a r o n v a l ó k ü l s ő é r " , pul
— „ m á j - é s l é p f ö l ö t t v a l ó h ú s " , virga
körülírással
azaz
f o r d u l a t t a l k a p c s o l ó d n a k az a n y a n y e l v i m ű s z ó h o z . A z A r s
('rekeszizom'), m a g y a r í t ó termi
k e r ü l t hártya
vándorszó
a n a t ó m i a i j e l e n t é s e e l s ő k é n t Szikszai F a b r i c i u s N o m e n c l a t u r á j á b ó l é s az A r s M e d i c á b ó l (hártyák,
kik
az agyvelőt
betakarják
—
membranae capitis: meninges,
n i u m ) a d a t o l h a t ó . E c s o p o r t b a n e m l í t h e t ő k a s z l á v e r e d e t ő csepöszháj és a m á d r a A
2 8
kórtani
kezés
útján
— „ a s s z o n y á l l a t m é h e " b o n c t a n i m ű s z a v a k is. terminológiában nyelvünkben
i n s a n i a m e l l e t t a görcs rászt
pericra
— omentum
szintén
kevés j ö v e v é n y s z ó
m á r rég meghonosodott
— spasmus, nátha
található. A
szláv
eredetű
népi
érint
bolond(ság)
—
— catarrhus és a szerb-horvát
eredetű
— s k y r r h u s l i e n i s , m á r a X V I . s z á z a d i s z ó j e g y z é k e k b ő l ismert b e t e g s é g n e v e k e t
az A r s M e d i c a s z e r z ő j e is az kit
magyarul
hivnak
megjegyzéssel használja.
Ezeken
kívül a m ű szövegtestében mindössze n é h á n y görög-latin kórtani m ű s z ó fordul elő (a f e j e z e t c í m k é n t k i e m e l t m a g y a r b e t e g s é g n e v e k n e k a k o r t á r s f o r r á s m ű v e k lapszélen
feltüntetett
melancholia pleuritis
—
görög-latin
„fekete
sártul
nyelvi
lött
megfelelőit
esztelenség",
— „ n y i l a l l ó o l d a l f á j á s " , phlegmon
itt nem vesszük
cholera
—
rhois — „ f é r f i n a k v é r e f o l y á s a " , a ' t e s t i f o l t ' j e l e n t é s ű macula a ' s z é l h ű d é s ' j e l e n t é s ű guta febris
és „az húsos,
„sárga
— „nyilalló tüzes
sár(bántás)",
kelevény",
(„szömnek
( „ g u t a ü t é s " — apoplexia), a 'betegség* szóval
temérdök
bélben
példájára figyelembe): haemor-
maculái"), tomácsolt
l e v ő f á j a d a l m a t " ('bélgörcs*) j e l e n t ő
colica.
A k o r s z a k a k ú t a n p u s z t í t ó b e t e g s é g é n e k , a m o r b u s g a l l i c u s n a k (lues venerea) francu n e v e z é s e k ö z k e l e t ű a s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n — b i z o n y í t j a a m ű Franczuról
el
című
fejezete (313 b — 3 1 7 a). E z e k a s z a k m a i m ű v e l t s é g g y ö k e r e i t is j e l z ő , a k l a s s z i k u s é s m á s n y e l v e k b ő l s z á r m a z ó t e r m i n u s o k j e l ö l ő é r t é k ű k e t t e k i n t v e e g y f o r m a é r t é k ű e k , s így o r v o s i n y e l v ü n k -
-~ R e n d s z e r e z é s ü n k nagyvonalakban egybeesik a Papp I s t v á n é v a l ( A s z ó a l k o t á s p r o b l é m á i . Magyar Nyelvjárások, I X , 1963. 3—30.) E b b ő l a m u n k á b ó l — melyet u t ó l a g ismertem meg — vettem á t a s z ó a l k o t á s külső és belső forrásai, illetve a belső nyelvkeveredés terminu sokat. L á s d a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának m á t r a és nadragulya címszavait ( I I . Bp., 1970). E t i m o l ó g i a i u t a l á s a i n k a M T E S z adatain alapulnak. A k r o n o l ó g i a i a d a t o l á s egyes esetekben m ű s z ó k i n c s t á r u n k b ó l kiegészíthető.
2 8
ben az A r s M e d i c a i d e j é n s z i n o n i m a k é n t v i s e l k e d n e k .
29
A z A r s Medica forrásai k ö z ü l
k ü l ö n ö s e n a f i l o l o g i z á l ó F u c h s m ű v é r e j e l l e m z ő a g ö r ö g , l a t i n é s az ú n . b a r b á r n y e l v i m e g f e l e l ő k f e l s o r a k o z t a t á s a . D e V e s a l i u s is — m i n t m a g a í r t a F a b r i c a - j a e l s ő k i a d á s á b a n (1543) — ,,a csontok
görög-latin
nyelvű
elnevezéseihez
a héber
és az arab
szinoni
30
mákat
feltüntette'''.
6.2.
A s z ó a l k o t á s o k m á s i k fajtája — a m á s n y e l v r é t e g b ő l v a l ó s z ó k ö l c s ö n z é s
—
á l t a l á b a n j e l l e m z ő az A r s M e d i c á r a , h i s z e n a m ű s z ó k i n c s e e g é s z é b e n a n é p b e s z é l t e m a g y a r n y e l v b e n g y ö k e r e z i k . A szak- é s n é p n y e l v k ö z ö t t i á t á r a m l á s — az ú n . b e l s ő n y e l v k e v e r e d é s — l e g s z e m b e t ű n ő b b eseteire m a g a a s z e r z ő figyelmeztet, m i k o r r e n d szerint az kit
az magyarok
eredeti s z e m l é l e t ű
neveznek,
magyarul
ősi, népnyelvi testrész-
ezt
t e r m i n u s o k m e l l é . A n a t ó m i a i e l n e v e z é s e k : íny— -
„ g y o m o r n a k s z á j a " (os v e n t r i c u l i ) , gége
g u t t u r ) . K ó r t a n i a k : meredök hályog
hályog
fordulattal
kapcsol a
tudós
— „ é t e l n e k é s i t a l n a k csöve" hályog
—
„éjjeli v a k s á g "
fekete (nycta
— „ k i s f a k a d é k m i n t egy kis s z ö m ö l c s ö " (aegylops), —
„egyenötlen
gyakorta
i n e q u a l i s a t q u e i n t e r m i t t e n s vei i n t e r c i s u s ) ; sárgaság a u r i g o ) , köszvény
—
„ízétel
feje
(larrynx,
— „ i n a k n a k ö s z v e v o n ó d á s a " (rigor nervorum),
„ e l á j u l á s " ( s y n c o p e ) , lebögés
(icteritia,
m á r említett
„ f o g n a k h ú s a " ( g i n g i v a ) , iha
— „ s z ö m n e k k ö r m e " ( p t e r y g i o n ) , farkas
l o p i a ) , kecske —
hivják
vagy b e t e g s é g n e v e k e t
szívfogás
való fölverés"
(pulsus
— „ s á r n a k a bőr alá k i o m l á s a "
való fájdalom"
(arthritis),
süly—„alfélnek 1
l i k á b a n t e r m ö t t c s o m ó " ( c o n d y l o m a ) , í z é t e l — „ f o g h ú s á n a k r o t h a d á s a " ( ' B r a n d ). fene
— „ g o n o s z s e b ö s ü l é s " (cancer), hasmönés
vérhas
— „ h a s n a k híg m ö n é s e " (diarrhoea),
— „ h a s n a k v é r r e l v a l ó m ö n é s e " ( d y s e n t e r i a ) , vizkórság
p u h a n ö v e k ö d é s e é s e l p u f f a d o z á s a " ( a n a s a r k a ) , torokgyik aszúkórság
—
„tüdőnek
— „ a z testnek lágy
— „torokfájás"
t ü z e s ü l é s e " ( p h t i s i s ) , madárkórság
—
(angina),
„nyelvnek
gutája"
( p a r a l y s i s l i n g v a e ) stb. V a l a m e n n y i olyan é l ő , nyelvjárási s z ó , amely j e l ö l ő f u n k c i ó j á t tekintve megfelel valamely köznyelvi s z ó n a k , e szó s z i n o n i m á j á n a k t e k i n t h e t ő — állapítja meg a m o d e r n lexikográfia.
3 1
K ö z - és tájnyelvi szó k ö z ö t t tehát lehetséges korlátozott é r t é k ű r o k o n -
é r t e l m ű s é g . H a s o n l ó szemantikai kapcsolat létezett a szakkifejezések és a n é p n y e l v i szavak k ö z ö t t az o r v o s i n y e l v k i a l a k u l á s a i d e j é n . Károly „a szinonimeik
ugyanazt
abban az esetben,
a fogalmat
ha a jelentésbe.
fejezik
Sándor felfogásában
ki, de jelentésárnyalatokban
. . a nyelvrétegbeli
jelentést
különböznek
is beleértjük".
3 2
is —
A z egykori
o r v o s i m ű s z ó h a s z n á l a t is ezt a m e g f e l e l é s i v i s z o n y t p é l d á z z a . 6.3.
A z új fogalmak
nyelvi v e t ü l e t e k é n t
kitermelődő
belső keletkezésű
szavak
— m i n t ismeretes — j e l e n t ő s , s a j á t o s c s o p o r t j á t , egyben l e g n a g y o b b h á n y a d á t a l k o t j á k szókészletünknek. A szóalkotás belső forrásaiból merítve — szóképzéssel
szó
ö s s z e t é t e l l e l , s z ó s z e r k e z e t e k e t a l k o t v a , a f o g a l m a k a t k ö r ü l í r v a — é s j e l e n t é s t a n i ter m é s z e t ű n é v á t v i t e l l e l a l k o t v a s z á m t a l a n m ű s z ó t a l á l h a t ó az A r s M e d i c á b a n . A z ana t ó m i a i é s k ó r t a n i f o g a l m a k n y e l v i j e l ö l ő i n e k l é t r e j ö t t é b e n e m ó d o z a t o k e g y a r á n t , de n e m e g y e n l ő m é r t é k b e n szerepelnek. A z ő s i , r é g i n y e l v i t ő s z a v a k t ó l (áll, nyak, 2 9
3 0
3 1
3 2
szem,
száj,
torok,
kéz,
láb i l l e t v e seb,
var,
kór,
süly)
váll,
eltekintve — a m i n t
íny, azt
O. Nagy G á b o r a rétegnyelvi s z i n o n i m á k k a l kapcsolatban mutatott r á arra, hogy a m á s nyelvek megfelelő szavaitól (ekvivalensek) m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő , t ö b b é - k e v é s b é meghono sodott idegen szavak ma tekintélyes s z i n o n i m a h á n y a d o t alkotnak. (A r o k o n é r t e l m ű s é g Szerk.: Országh L á s z l ó . Bp., s z i n o n i m a - s z ó t á r i s z e m p o n t b ó l . Szótártani Tanulmányok. 1966, 120.) L á s d : Andreas Vesalius: De HumaniCorporis Fabrica. Bp., 1967, 18. (Bevezető t a n u l m á n y ) . O. Nagy G á b o r : i . m . 120—121. K á r o l y i S á n d o r : i . m . 88—89.
az e l ő z ő , a s z ó j e g y z é k e k m ű s z ó a n y a g á r ó l s z ó l ó d o l g o z a t o m b a n k i d o m b o r í t o t t a m
—
az a n a t ó m i a i m ű s z a v a k m o r f o l ó g i a i a l k a t á r a a s z ó ö s s z e t é t e l j e l l e m z ő , a k ó r t a n i t e r m i nológiát
pedig a k é p z é s s e l a l a k u l t s z á r m a z é k s z a v a k
amelyet
elnevezünk,
összetett,
tipikus
dást
tükrözi
ami
összetett
jönnek
és általános.
Ezt,
is és egységes
egységes,
a valóságban
is. így
szavak
a képzett
vonatkoznak"
l é m á i t fejtegetve. 6.3.1.
ellenére
a nyelv is a szóalkotásban
létre
egy dologra
összetettsége
: két
vagy három
össze,
hogy
ellentmon
fejezünk
szavak
dolog,
is amellett, ki
valamit,
és lényegében
így
de összetettségük
mellett
Sándor a szóalkotás transzformációs prob
:i:i
A s z ó k é p z é s , m i n t a s z ó k é s z l e t b ő v í t é s é n e k e s z k ö z e , a régi k ó r t a n i t e r m i n u
sok l é t r e j ö t t é b e n r é s z e s ü l t e l ő n y b e n ,
nagy részük
lis k é p z ő v e l a l k o t o t t
állapot,
azaz
'valamilyen
f ő n é v (fájás,
reszketés,
fulladozás,
pökés,
nyilallás,
rebögés,
formánssal tegség
új tárgy, rejlő
elemmel
az összetett
tevődnek
— v a l l j a Károly
„Az
individuális
és megismerésünkben
keletkeznek
is: elemekből
uralják.
sajátos,
okádás,
varazás,
horutás
a ma
is eleven -ás, -és
betegségben
pattagozás,
fakadás,
stb.). A z á l t a l á b a n
deverbá-
szenvedés'
jelentésű
gyakdosás,
bágyadás,
denominális
-ság
-ség
nem egy b e t e g s é g n é v ( n o m e n a b s t r a c t u m ) k é p z ő d ö t t , e l s ő s o r b a n a
— m o r b u s , f e b r i s , kórság
—
j e l ö l ő i , t o v á b b á p l . az aluszékonyság ség—amentia,
— s o m n o l e n t i a , balgatagság
feledékönység—oblivio,
m u s , süketség—surditas,
be
morbus — tehát a 'kóros állapot' fogalmának —stultitia,
reszketegösség—tremor,
tökösség—hernia,
varasság—ulcus
esztelen
sandalság—strabis stb. t e r m i n u s o k . A n y e l v
b e n m á r m e g l é v ő k é p z e t t szavak a n a l ó g i á s h a t á s á r a a X V I . s z á z a d i s z e r z ő t u d a t o s a n l á t o t t el b i z o n y o s a l a p s z a v a k a t e z e k k e l a t e r m é k e n y k é p z ő k k e l . A s z á r m a z é k s z a v a k r é s z b e n k é p z ő b o k r o k k a l jöttek létre. H a s o n l ó a n k é p z ő c s o p o r t alakította a kelevény
t e r m i n u s o k a t , az eleven -cska
( t u s s i c u l a ) , varacska
( c r u s t u l a ) , vérdarabocska
ú g y k ó r t a n i t a r t a l o m h o r d o z ó i — p l . álomhozó, nyilalló
( f á j d a l o m ) , megfujtó
3 0
agyonütött
( e m b ö r ) , lankadott
( o r c a ) , megszakadott, t o t t a k (erőtelen, Az
Ars
( p u l s u s ) , horgadott
kiétettetött
esztelen,
betegödött
3 4
lappangó,
( r ú t s á g ) , csömörlő
( n e d v e s s é g ) , i l l e t v e megkicsinyödött,
forró,
hideglelő
( t e h e t s é g ) , megidősödött (tag), rothadott
gyógyulhatatlan,
-telén
(betegség), csipködő
(nyavalya),
(vér),
megfejérödött
fosztóképzővel alko
emésztetlen
stb.)
M e d i c a s z ó k i n c s é n e k j e l e n t ő s h á n y a d a ige, hiszen m i n d
m i n d a k ó r t a n i t e r m i n u s o k teljes m o n d a t ö s s z e f ü g g é s b e
stb.
alakult melléknevek éppen
( a s s z o n y á l l a t ) , rágó,
( é r ) s t b . — m i n t a -talán,
nyughatatlan,
horutocska
(sanguinis g r u m u s ) m ű s z a v a k a t
A z ő s i e r e d e t ű e g y s z e r ű -ó -ő é s -/, -tt ige n é v k é p z ő v e l fölverő,
fájdalom,
kicsinyítő k é p z ő b o k o r pedig a
az
anatómiai,
á g y a z o t t a k . A s o k r é t ű , ter
m é k e n y i g e k é p z ő k X V I . s z á z a d i e l ő f o r d u l á s á n a k t a n u l m á n y o z á s á r a az A r s
Medica
k ü l ö n ö s e n a l k a l m a s . E t u d o m á n y o s p r ó z a n é h á n y jellegzetes igei a l a k u l a t a : a m i n d i g ikes r a g o z á s ú s z e n v e d ő igék (bántatik, szoríttatik, 3 3
3 4
8 6
megtisztíttatik
stb.),
a
gyötretik,
visszaható
megrútittatik, igék
(felfuvalkodik,
kihány'attátik,
meg-
elszakaszkodik,
K á r o l y S á n d o r : A szóösszetételek és v e l ü k kapcsolatos lexikológiai egységek I . A k é r d é s p r o b l e m a t i k á j a . Ált. Nyelvészeti Tanulmányok V I . Bp., 1969, 271. — M e g á l l a p í t á s a i n a k b e h a t ó b b , az orvosi m ű s z ó k i n c s e t is é r i n t ő h a s z n o s í t á s a k ü l ö n tárgyalást igényel. K ü l ö n vizsgálódás t á r g y á t k é p e z h e t i , hogy az Ars Medica i g e n é v h a s z n á l a t a , á l t a l á b a n k é p z ő r e n d s z e r e mennyiben függvénye a l a t i n f o r r á s o k s z ö v e g h ű t o l m á c s o l á s á n a k . V ö . : K á r o l y S á n d o r : I g e n é v r e n d s z e r ü n k a k ó d e x i r o d a l o m első s z a k a s z á b a n . Nyelvtudományi Értekezések 10. Bp., 1956. A m a csak s z á r m a z é k a i b a n élő (e\)láb régi nyelvi igének m e l l é k n é v i igeneves alakja is szerepel az Ars M e d i c á b a n : „ u z k a l o labbo ytal — potus fluctuans; 136 b ) ; É l t e t ő lelkeyth labbowa tezyk — vitalem spiritum labefactant (168 a) ( T ő a l a k j á t m á r Varjas jelezte a m ű b ő l első ismertetésében.)
összevonódik,
megkeményedik,
meggenyedségösödik,
meggyüleközik,
megöregbödik
stb, i l l e t v e az i k t e l e n r a g o z á s ú -ul, -ül v i s s z a h a t ó k é p z ő v e l f o r m á l ó d o t t a k elszédül
s t b . ) . T ö b b ő s i i g e k é p z ő j e l e n l é t e is (-d: dagad, fakad,
szédeleg
;-gat : szaggat ;-g : forog,
csöpög,
imölyög
;-l:
vizel,
bágyad,
vörössel;
-z:
[meghevül, reked;
-leg:
veritez,
hud-
doz stb.) g y a k o r i a m ű b e n . A z Ars Medica csaknem egészében szóképzéssel alakult k ó r t a n i
terminológiájában,
a k á r a k o r s z a k v a l a m e n n y i nagy a n y a n y e l v ű m ű v é b e n , n e m c s a k f e l v i l l a n , de k i t á r u l kozik a magyar k é p z ö r e n d s z e r 6.3.2.
i G
elevensége, gazdagsága.
E l ő b b i p é l d á i n k b ó l is l á t h a t t u k : az A r s M e d i c a n y e l v i a n y a g á n a k
j e l l e m z ő a ki-, be-, le-, föl-,
k ö t ő v é v á l á s ú t j á r a l é p e t t össze,
körül,
oda stb. h a t á r o z ó s z ó v a l keletkezett i g é k vagy
i g é b ő l k é p e z e t t n é v s z ó k (kipök,
elaluszik,
fölsörken,
ké dés,
lecsorgás,
megbágyadás
tött,
elszakaszkodás,
elhervadott,
egészére
de k ü l ö n ö s e n a meg- r é g i i g e k ö t ő v e l é s az a k k o r m á r ige
fölverés,
odaragadott
fölgyógyul,
meggyak,
illetve
é s öszveelegyödés,
bere
körülvétte-
stb.) g y a k o r i s á g a . ( A r é g i h e l y e s í r á s n a k a v a g y az i g é k k e l
v a l ó l a z á b b k a p c s o l a t u k n a k m e g f e l e l ő e n , k ü l ö n í r v a t a l á l j u k ő k e t az A r s M e d i c á b a n . ) A z a l a k i ö n á l l ó s á g u k a t vesztett e g y t a g ú i g e k ö t ő k k e l a l k o t o t t szavakat a m a i m a g y a r szaknyelv
117
nem tekinti összetételeknek
(a m o d e r n n y e l v é s z e t szerint is az i g e k ö t ő
s e g é d e l e m ) . K i t e r j e d t h a s z n á l a t u k a t az A r s M e d i c á b a n , az e g y é n i nyelv, k i f e j e z ő k é s z ség sajátosságán
túl, a kórtani jelentéstartalmat
módosító—nyomósító
funkciójuk
indokolja. T u l a j d o n k é p p e n i ö s s z e t e t t szavak a k ó r t a n b a n a m á r e m l í t e t t f ő b b t ü n e t e k e t test r é s z h e z k ö t ő (főfájdalom
— d o l o r c a p i t i s , oldalfájás
— lateris d o l o r , hasmönés
d i a r r h o e a stb.) é s a ' b e t e g s é g ' j e l e n t é s ű szavak (kórságütés cus, vizkórság
— h y d r o p s , sárbántás
—
— epilepsia, m o r b u s c a d u -
— c h o l e r a stb.) r é v é n j ö t t e k l é t r e . E t e r m i n u s o k
b a n a z o n b a n az u t ó t a g m a g a k é p z e t t s z ó . A z a n a t ó m i a i m ű s z a v a k j a v a r é s z e viszont — mint e m l í t e t t ü k — összetett szó, két f ő n é v b ő l á l l ó ö s s z e t é t e l (ez m a is a l e g t e r m é k e n y e b b m ű s z ó t í p u s ) . Ö s s z e t é t e l l e l a l a k u l t a s z e r v r e n d s z e r r é s z e k , a s z ö v e t e k neve (agyvelő hátgerec
— spina d o r s i , csepöszháj—•
— c e r e b r u m , agykoponya
— calvaria,
o m e n t u m stb.), l e g i n k á b b a csont- é s az é r r e n d
szer m ű s z a v a i , a m e l y e k b e n a f ő f o g a l m a t k i f e j e z ő u t ó t a g a csont (os) — p l . : — ischia, c o x e n d i x ; szárcsont csont
— c u b i t u s , vállcsont
— p l . közér
— c r u s , t i b i a ; bokacsont
csípőcsont
— talus, m a l l e o l u s ;
könyök
— c l a v u s , os h u m e r i ; — i l l e t v e az ér (vena, a r t é r i a ) s z ó
— vena m e d i a n a , májér
— vena cava, nyakér
— vena j u g u l a r i s stb.
Ismeretes, h o g y r é g i k o r o k n y e l v i a n y a g á b a n , az i n g a d o z ó h e l y e s í r á s m i a t t , n e h é z m e g á l l a p í t a n i : k é t - v a g y t ö b b s z ó ö s s z e t é t e l - e avagy s z i n t a k t i k a i k a p c s o l a t kezet). A m o n d a t b a n
(szószer
g y a k r a n e g y m á s m e l l e t t á l l o t t szavak — a b i r t o k v i s z o n y t az
e l ő t a g o n é s az u t ó t a g o n j e l ö l ő -nak, -nek é s -a, -e v i s z o n y r a g , i l l e t v e b i r t o k o s s z e m é l y rag l e k o p á s á v a l — fokozatosan váltakozva a szömnek
fordul fénye
e l ő az epének
é s a szömfény,
összeforrtak. A z A r s Medica szövegében mintegy hólyaga
az orrnak
szerkezet é s az epehólyag vére é s az orrvér
t a n i m ű s z ó k i n c s b e n e g y m á s m e l l e t t él a szömnek é s a főfájás,
a toroknak
fájása
é s a torokfájás
t o k o s s z e m é l y r a g o s j e l ö l t s é g e (nyelv rémes (fülfájás, 3 6
3 7
lika
gyökere,
fájása
összetett szó,
terminus. U g y a n í g y a kór
é s a szömfájás,
a főnek
fő
teteje,
mádra
nyaka,
hólyag
stb.). A l e g á l l a n d ó b b s z ó k a p c s o l a t o k t ö m b ö s ö d n e k , és ö s s z e t e t t szívdobogás)
fájása
stb. G y a k o r i a l a k v á l t o z a t az u t ó t a g b i r ürege, szóvá
v á l n a k . H e l y t á l l ó nyelvészeti m e g á l l a p í t á s , h o g y a szaknyelvi
V ö . : Bartha K a t a l i n : A magyar szóképzés története. B p . , 1958. V ö . : A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. (Szerk.: Erdey-Gruz T i b o r és Fod o r n é Csányi Piroska) Bp., 1972. E l ő s z ó .
összetételek k e l e t k e z é s é b e n m a m á r n e m a mondatban v a l ó lassú ö s s z e t a p a d á s , hanem a k é s z m i n t á k a l a p j á n t ö r t é n ő egyszeri s z ó a l k o t á s i a k t u s a d ö n t ő
3 8
mozzanat.
6.3.3. G y a k r a n f o r d u l n a k e l ő az A r s M e d i c a s z ö v e g é b e n a k é t v a g y t ö b b szavas n y e l v i a l a k u l a t o k . A s z ó s z e r k e z e t e k ( s z i n t a g m á k ) — ismeretes az ú j a b b ból
3 9
kutatások
— n e m f o g a l m a t j e l ö l n e k c s u p á n , h a n e m k é t f o g a l o m v i s z o n y á t , azaz ö s s z e t e t t
fogalmi tartalom fejeződik k i b e n n ü k . M í g a köznyelvi szószerkezetek á l t a l á b a n a fo g a l m a k a l k a l m i k a p c s o l a t á t t u d a t o s í t j á k (szabad s z i n t a g m a t í p u s ) , a d d i g a s z a k n y e l viek v a l ó j á b a n statikus nyelvi elemek ( k ö t ö t t s z i n t a g m a t í p u s ) . A z A r s Medica t ö b b s z á z , s z ó s z e r k e z e t t e l a l k o t o t t a n a t ó m i a i é s k ó r t a n i m ű k i f e j e z é s e , c s a k n e m a legkisebb alaki változás nélkül, a tagok közti viszonyt m i n d i g ugyanabban a nyelvtani formá b a n kifejezve i s m é t l ő d i k a m ű b e n , r é s z b e n k é s z , idegen m i n t á k f o r d í t á s a k é n t nek állatja kötelei
— c e r e b r i s u b s t a n t i a , combnak
— a r t i c u l o r u m v i n c u l a , csontoknak
porcogója tüdőnek
feje
— caput femoris,
izeknek
betakaró
hártyái
— periosteum,
melynek
alatt való hús — p r a e c o r d i u m , illetve gyomornak
o r g a n a , asszonyállat
fájása
— p u l m o n i s e x u l c e r a t i o , érzékönységnek
megsebösülése
havi vérfolyása
(agyvelő
csontjainak
— menses, csomós
— d o l o r ventriculi. eszközi
—
láb és kéz köszvénye
sensurum — nodosa
t o p h a c e a p o d a g r a et c h i r a g r a s t b . ) . A z a l a p t a g n a k l o g i k a i l a g é s n y e l v t a n i l a g a l á r e n d e l t d e t e r m i n á n s t a g ( o k ) s z ű k í t i ( k ) — t e s t r é s z h e z k ö t i ( k ) — e g y e d í t i ( k ) az
alaptag
j e l e n t é s é t , a s z ó s z e r k e z e t így s p e c i á l i s f o g a l o m ( s z e r v r é s z vagy b e t e g s é g ) m e g n e v e z ő j é v é válik. A t a g o k k ö z t i n y e l v t a n i — t a r t a l m i — l o g i k a i v i s z o n y szerint az A r s M e d i c a s z i n t a g m á i j a v a r é s z t j e l z ő s s z ó s z e r k e z e t e k . D e t e r m i n á n s u k é r t e l m e z i az a l a p t a g kifejezte f o g a l m a t m i n ő s é g i j e g y é n e k é s f ő k é n t b i r t o k o s á n a k (a t e s t r é s z n e k ) m e g n e v e z é s é v e l . A z A r s M e d i c a e l s ő k ö n y v é n e k m i n t e g y 400 a n a t ó m i a i m ű s z a v a b i r t o k o s j e l z ő s s z ó szerkezettel a l k o t o t t n é v s z ó i a d n o m i n á l i s szintagma (agyvelőnek c e r e b r i , szömnek
fénye
— p u p i l l a , fogaknak
— os v e n t r i c u l i , c a r d i a , csípőcsontnak d u c t u s penis, deréknak
üressége
gyomrai—
ventriculi
ina — n e r v u s d e n t i u m , gyomornak
forgója
— p y x i s c o x e n d i c i s , vizeletnek
— t h o r a c i s capacitas s t b . ) . M i n d e g y i k ü k
szája
csövei
v i s z o n y t fejez k i . M a g á v a l a rész ( p a r s ) s z ó v a l a l k o t o t t m ű k i f e j e z é s e k (toroknak részei
— i n t e r i o r e s faucis, bőrnek
p l e x u s c h o r i o i d e i , főnek
első része
fölső
része
— superficies c u t i s , agyvelőnek
— s i n c i p u t , szárcsontnak
első része
—
egész-rész belső
részei
—
— pars p r i o r
t i b i a e ) t u l a j d o n k é p p e n a s z e r v r é s z n e v é n e k h i á n y á t p ó t o l j á k , j ó r é s z t az A r s M e d i c a latin forrásaiban
is. O r v o s k ö n y v ü n k
kórtani terminológiájában
a kóros
állapotot
( t ü n e t , betegség) kifejező alaptag, v a l a m i n t a t e s t r é s z h e z k ö t ő d e t e r m i n á n s a l k o t bir t o k o s j e l z ő s s z i n t a g m á t (hólyágnak —
p u n c t i o c o r d i s , májnak
c a n c e r u t e r i , nyelvnek A
gutája
megsebösülése
tüzesülése
— u l c u s vesicae, szívnek
— hepatis i n f l a m m a t i o , mádrának
nyilaliása fenéje
—
— paralysis linguae stb.).
minőségi jelzős szószerkezet a pathológiai m ű s z ó k i n c s r e jellemző. A fő tünet
n y e l v i jelölője a m i n ő s é g i jelzővel s z i n t a g m á t alkotva nevezi meg a k ó r k é p e t dagadás völgyes
— s k y r r h u s , erős főfájás
— cephalea, nyilalló
seb — ulcus c a v u m , genyedségös
pökés
tüzes
kelevény
(kemény
— phlegmon,
— e m p y e m a stb.). H a s o n l ó
szintagma
az a n a t ó m i a i t e r m i n o l ó g i á b a n kevesebb. D e t e r m i n á n s t a g j u k a s z e r v r é s z m i l y e n s é g é t kifejező 3 8
3 9
m e l l é k n é v (vékony
erek
— venae tenues, inas
részek
— n e r v o s a e partes,
L á s d B . Lörinczy É v a i d e v o n a t k o z ó t a n u l m á n y á t : A mai magyar nyelv rendszere. L e í r ó nyelvtan I . Bp., 1962, 421—58. A mai magyar nyelv rendszere I I . B p . , 1962, 65—94 és Hadrovics L á s z l ó : A funkcionális magyar mondattan alapjai. Bp., 1969 20—23, valamint G á l f y M ó z e s : Nyelvi forma, nvelvi érték. Bukarest, 1972. 104.
temérdök
bél — c o l u m i n t e s t i n u m , apró
hurka
— ileus s t b . ) . Jellegzetesek
a s z e r v e l h e l y e z k e d é s r e u t a l ó m e l l é k n é v v e l f o r m á l ó d o t t a k (alsó fogaknak legelső
fölső
kapcája
— m a x i l l a , belső tagok — i n t e s t i n u m , külső
a v a g y végső hátgeréccsont
része
úllkapca
közöttük
— mandibula,
ér — vena e x t e r i o r ,
— p r i m a seu p o s t r e m a v e r t e b r a , agyvelőnek
hátulsó
— pars p o s t e r i o r c e r e b r i s t b . ) .
Ismeretes, h o g y a r é g i m a g y a r n y e l v b e n f ő n é v h e z a j e l z ő i é r t é k b e n h a s z n á l t r o z ó k a való
m i n d a k ó r t a n i m ü s z ó k i n c s b e n g y a k o r i a k a való
igenévvel alkotott
j e l z ő i é r t é k ű s z ó s z e r k e z e t e k (bél között
— m e s e n t e r i u m , gyomor
hús — pancreas, mozgásra
kövér
való hártya
való húsok
c a p i t i s a r t é r i á é i n t e m p o r i b u s , nyakszirton orrban
való fökély
nehezen
lehés
mönése
— o z a e n a , szájban
— a s t h m a , fél felöl
— dysenteria, szüntelen
fájdalom
hatá
i g e n é v v e l k a p c s o l ó d t a k . í g y az A r s M e d i c á b a n is, m i n d az a n t ó m i a i ,
— tendones, vakszömön való
gutaütés
való hideglelés
— d o l o r c o l i c u s , Venus
erek
mivétül
alatt
való
erek
való —
— v e n a e j u g u l a r i u m stb. é s
való hév fakadozás való
terjedelmesebb
— a p h t a , fulladozással
— h e m i p l e x i a , hasnak
— febris h e c t i c a , temérdök
való megveszés
való
vérrel
való
bélben
való
— lues venerea s t b . ) , o l y a n
t e r m i n u s o k , m e l y e k az ú j f o g a l m a k p o n t o s , e g y é r t e l m ű t o l m á c s o l á s á n a k t ö r e k v é s é b ő l születtek. 6.3.4.
F o n t o s s z e r e p ü k v a n az A r s M e d i c a t e r m i n o l ó g i á j á b a n
a bonyolult körül
í r á s o k n a k : azok t u l a j d o n k é p p e n ö s s z e t e t t szavakat v a g y s z ó s z e r k e z e t e k e t — v a l ó d i m ű s z a v a k a t — p ó t o l n a k . A z egykori s z e r z ő n e m t u d megnevezni bizonyos új fogal makat, ezért egyértelmű fogalmi tartalmukat azonosító é r t e l m e z ő jelzői m e l l é k m o n dattal igyekszik kifejezni melyben
az csontoknak
szoktanak
lönni
(nagy
szélös
vége forog
csont,
az melyen
ülünk
4 0
— os s a c r u m ,
— c a v u m i n t e r o s s e u m , edényök,
kikben
uvea t u n i c a , hártyák,
m e n i n g e s , in, mely az fogaknak kik
a hólyag
hasnak
nyakának
húsa,
erős
mönetel,
mely szolgál
kik
az májról
vétetött
i d e s o r o l h a t ó n y e l v i a l a k u l a t o k (gutaütés, h e m i p l e x i a , okosság bolondság,
nélkül
kiben az okosság
ki miá az egész
testnek
és emléközet
az
szöm-
— nervus d e n t i u m ,
inak,
is elvész
megválasztja—
erős,
diaphragma,
alá — u r e t è r e s stb.). A k ó r t a n b ó l egyik
mely leszön
és mozgása
— musculus abdominis,
— d u c t u s q u o bilis e iecore p r o -
jönek ki leszön
való kabalkodcis,
érzékönysége
körül
és a léptül
hólyagára
az vesékből
vagyon
melyben
— membranas apello
— n e r v i i n s p h i n c t e r e cervicis vesicae,
az májtul
az epének
melyek
betakarják
beoltva
vágynak
és inakkal
és az szivet
csövei,
az agyvelőt
gyökerében
húsában
az aki élö erekkel
inas hús, az ki az tüdőt l i c i t u r , vizeletnek
szervek
a hús s z ó v a l j e l ö l t ' i z o m ' , az in s z ó v a l j e l ö l t ' i d e g ' , a v é r e d é n y e k
é s a s z e r v v e z e t é k e k m e g n e v e z é s é v e l k ü z d a k o r s z a k í r ó j a (hártya, áll —
üreg,
humorok
— vasae q u i b u s h u m o r e s c o n t i n e r i s o i e n t s t b . ) . F ő k é n t a
b e l s e j é t b o r í t ó hártyák, fény
az
oldalában az hagymázban
— s t u l t i t i a , hertelen elvétetik
az embörnek — való
—
delirium, elszédülés,
— c a t o c h e stb.) m a az ideg-
gyógyászati kórleírásokba sorolhatók. A z A r s Medica szintagma-anyaga,
k ö r ü l í r á s a i — ez a s a j á t o s , ú j , e g é s z é b e n m a g y a r
n y e l v ű t e r m i n o l ó g i a — teljes f e l d o l g o z á s t i g é n y e l . A n e h é z k e s n e k t ű n ő , de s z é l e s k ö r ű s z a k i s m e r e t e k r ő l t a n ú s k o d ó műkifejezések, amelyek a k o r t á r s e u r ó p a i szakirodalmat k ö v e t v e , r é s z b e n a k é s z l a t i n m i n t á k n y o m á n s z ü l e t t e k , az a n y a n y e l v i ú t t ö r é s — m e g nevezés-előadás — n e h é z s é g e i t szakavatottan á t h i d a l ó s z e r z ő leleményét, ö n á l l ó m ű szóteremtését dicsérik. 4 0
A m a 'os sacrum' j e l e n t é s ű keresztcsont terminus szintén e l ő f o r d u l az A r s M e d i c á b a n — ,,az k ü l s ő tagayth . . . megh kel e r ö s s e n k ö t n y . T é r d é t , l á b a y t h es az kereszth chyontot á l t a l " (22 b) — De a szabadabban t o l m á c s o l t szövegrészben az e l ő b b i latin terminus nem szerepel.
6.3.5. V é g ü l , de n e m u t o l s ó s o r b a n e m l í t e n ü n k k e l l n é h á n y s z e m a n t i k a i
természetű
p r o b l é m á t . A z Ars Medica m ű s z ó k i n c s e különösen alkalmas például a m e z ő t a g o l ó d á s v i z s g á l a t á r a , az a n a t ó m i a i é s a k ó r t a n i f o g a l m i s z f é r a ö s s z e f ü g g é s e i n e k
kibontására.
felsorakoztatott
De jelentéstani kérdések elmélyítéséhez nyújtanak fogódzót a m á r
r o k o n é r t e l m ű szavak, s z i n o n i m a s o r o k is. B i z o n y o s s z e r v r é s z e k s a j á t o s m ó d j á r a figyelve u g y a n a k k o r a p o l i s z é m i a k é r d é s e i t
megnevezés
tanulmányozhatjuk.
S z e m b e t ű n ő az A r s M e d i c á b a n , h o g y s z e r v e n k é n t b i z o n y o s r é s z e k j e l ö l é s e a z o n o s a n m e g o l d o t t . P l . : a s z e r v r é s z ' t ö v é t , e r e d e t é t ' a gyökér, nyelvnek,
szömérömtestnek,
nyelvnek, nak, ben
fülnek
ízeknek,
gyökere
i l l . a tő s z ó j e l ö l i
nyelvnek,
mádrának
kötelei
fogaknak,
szó
(forgócsontok
— v i n c u l a ) ; a , s z e r v n y í l á s é ' a lik (lik,
áll — f o r a m e n , fülnek
szömérömtestnek.
(szömöknek,
— r a d i x , i l l e t v e szőröknek,
töve — r a d i x ) ; a ' k ö t e l é k e k , szalagok' j e l e a kötél
a szömfény
alfélnek,
fogaknak
lika
— a n f r a c t u s , orrnak
lika — m a r g ó a n i , sedes, rémesnek
lika
lika
magnak
tartója
— vas, agyvelőnek
tartói
— t u n i c a v e n a r u m et a r t e r i a n u m , szívnek d é s ' j e l e az üreg s z ó (tüdőnek, dök
bélnek,
mádrának
ürege
v a g y az út s z ó (beleknek möneteli
májnak
tartója
szó jelöli
— s i n u s seu v e n t r i c u l i , vérnek
tartója
— pericardium); a ,testüreg, mélye húsos
temér
— capacitas); a ,vezeték és szervközlekedés'-é a
mönetel
möneteli
ürege
szék,
— sphincter ani).
A 'testnedvet t a r t a l m a z ó ü r e g ' - e t v a g y a ' s z e r v r é s z t v é d ő b u r k o t ' a tartó (nemző
amely
— nares,
— c a v u m , hasnak,
és útja,
lélökzetnek,
hólyagnak
széknek
útja,
szömérömtestnek
— d u c t u s v i a q u e ) . De i d e s o r o l h a t ó k a j e l e n p é l d a t á r u n k b ó l egyszeri e l ő f o r
d u l á s s a l idézhető, azonos m ó d o n a l k o t o t t k ö v e t k e z ő a n a t ó m i a i nevek: a
'kiágazó
r é s z , n y ú l v á n y ' j e l e n t é s ű ág s z ó (torokban
levő erek ágai — r a m i v e n a r u m j u g u l a r i u m ) ,
a ' v m i n e k n y í l á s á ' - t j e l ö l ő kapu (májnak
kapui — p o r t a e iecoris), a ' m e d e r , s z e r v r é s z ,
a m e l y b e az a n a t ó m i a i k é p l e t á g y a z ó d i k ' j e l e n t é s ű fészek, kei, fogaknak makkja száj, keze,
i l l e t v e az ágy (fogaknak
ágya — alveolus), a ' h í m v e s s z ő e l ü l s ő v é g é ' - t j e l ö l ő makk
fész
(szömérömtest
— glans p u d e n d i ) stb. H a s o n l ó j e l ö l é s i m ó d d a l egyes ő s i t e s t r é s z n e v e k —
fej,
nyak stb. — ú j a b b a n m e g i s m e r t test- vagy s z e r v r é s z e k m e g n e v e z ő i v é v á l t a k , p l . : lába,
gyomornak
combnak szája
csontjának
feje
( o s ) ; hólyagnak,
( l á b r a ) ; agyvelönek
gyomra
( c a p u t ) ; szömérömtestnek,
mádrának
nyaka
mádrának,
( c e r v i x ) ; mádra
nyakának
ereknek, ajaki
(ventriculum).
A p é l d á k b ó l l á t h a t ó , h o g y az e g y k o r i s z e r z ő n e m ú j o n n a n a l k o t o t t s z a v a k k a l , ha nem
bizonyos összefüggéseket
( s z e m b e ö t l ő alaki és f u n k c i o n á l i s
hasonlóságokat)
f e l i s m e r v e , egy m á r v a l a m i l y e n o b j e k t í v t a r t a l o m m a l r e n d e l k e z ő h a n g s o r h o z k a p c s o l v a l a m i l y e n új k é p z e t e t , egy a n y e l v b e n m á r m e g l é v ő s z ó v a l nevezi m e g az ú j f o g a l m a k a t . I l y m ó d o n k ö z n y e l v i s z a v a k n a k az o r v o s i f o g a l o m k ö r b e t a r t o z ó m e l l é k j e l e n t é s é t a l a k í t j a k i . A f e l s o r a k o z t a t o t t s z i n t a g m á k alaptagja t e h á t h a s o n l ó s á g o n a l a p u l ó n é v átvitellel alkotott, t u l a j d o n k é p p e n metaforikus átvitel.
4 1
A metafora — m i n t p é l d á i n k
is b i z o n y í t j á k — az e g y i k l e g n a g y o b b a l k o t ó e r ő az o r v o s i n y e l v b e n . A z A r s M e d i c a kórtani terminológiájában
is i d é z h e t ő k h a s o n l ó n y e l v i a l a k u l a t o k . A m á r
(6.2.)
n é p i b e t e g s é g n e v e k e n k í v ü l i l y e n m ű s z a v a k p l . : főnek
héján
való árpa
( h o r d e o l u m ) , szömnek
( r a n u l a ) , hastekerés
— hasnak
rúgása
körme
csorgása
( p t e r y g i o n ) , béka
(nátha),
az nyelvnek
említett szömnek kötelén
(chordapson, volvulus).
H a az o r v o s i s z a k n y e l v n e k e l ő b b e m l í t e t t h a s o n l ó s á g o n a l a p u l ó n é v á t v i t e l e i t m é l y e b b e n , az idegen n y e l v i m e g f e l e l ő k e t is figyelembe v é v e e l e m e z z ü k , a z o k j e l e n t é s k ö l csönzéseknek bizonyulnak. A valóban kérészéletű t ü k ö r s z a v a k h o z
J 1
(tükörfordítások-
Lengyel Lajos: „ Á t v i t t " vagy „ k é p e s " j e l e n t é s ? I . Szótártani tanulmányok. (Szerk. : O r s z á g h L á s z l ó ) , Bp., 1966, 161 k k ; Papp I s t v á n : i . m . 9—10; K á r o l y S á n d o r : i . m. 372—3.
hoz) viszonyítva azonban (például a latin P o m u m A d a m i m i n t á j á r a alkotott Á d á m a l m á j a ' g u r g u l i o ' ) a f e n t e b b i p o l i s z e m a n t i k u s szavak t e r m i n o l ó g i a i e l ő f o r d u l á s a
álta
l á n o s k u l t u r á l i s j e l e n s é g . A h a s o n l ó á t v é t e l e k e t , egyetemes j e l l e g ű j e l e n t é s k ö l c s ö n z é s e k e t az egy k u l t ú r k ö r ö n b e l ü l é l ő n é p e k k ö z ö s s z e m l é l e t m ó d j a , a z o n o s f o g a l m a i é s k ö l c s ö n ö s , k ö z v e t e t t vagy k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s e m a g y a r á z z a — m u t a t r á a n y e l v é szet.
42
A mintegy l á t h a t a t l a n műveltség-kisugárzásokra egykor született
terminusok
j ó r é s z e , az é l ö n y e l v p r ó b á j á t k i á l l v a , e s e t e n k é n t a l a k i v á l t o z á s o k k a l , m a is h a s z n á l t és h a s z n á l h a t ó m ű s z ó ( g o n d o l j u n k c s u p á n a foggyökér, h a s ü r e g , m é h n y a k , epeutak, m é h s z a l a g , g y o m o r s z á j , m á j k a p u a n a t ó m i a i t e r m i n u s o k r a ) , a v a g y új h a s o n l ó a l a k u l a tok
4 3
( p l . fogmeder, n y e l v g y ö k , m e l l ü r e g , o n d ó v e z e t é k , o r r n y í l á s ) l é t r e j ö t t é n e k
forrá
sa. A m e g n e v e z é s s z ü k s é g é b ő l f a k a d t f e n t e b b e m l í t e t t m ű s z a v a k n e m c s a k p o n t o s a n fejezik k i az a d o t t f o g a l m i t a r t a l m a t , de elevenek, k é p s z e r ű e k é s a s z a k n y e l v r e , s t í l u s r a m á r kezdeteitől jellemzőek. 7. O r v o s k ö n y v ü n k
—
a
M a g y a r E l e k t r a (1558), a
Magyar Dekrétum
(1565),
a D e b r e c e n i A r i t m e t i k a (1577), a M a g y a r H e r b á r i u m (1578) s z á z a d á b a n — e l ő r e m u t a t ó h u m a n i s t a t ö r e k v é s b ő l s z ü l e t e t t . A z A r s M e d i c a —• e m l í t e t t ü k — a k í s é r l e t e s új orvostudomány
mezsgyéjén járó reneszánsz
műveit megszólaltatva,
latin nyelvű
gyógyászat
forrásmunkák
kiemelkedő
képviselőinek
szabatos, h ű t o l m á c s o l á s a ,
de
m é g s e m szolgai f o r d í t á s , h a n e m b á t o r , i g é n y e s , a k k o r i é r t e l e m b e n v e t t ö n á l l ó a l k o t á s . Olyan á t d o l g o z á s , amelynek m ű s z a v a i , kifejezései a klasszikus n y e l v e k é t ő l oly annyira eltérő anyanyelv szerkezetének, alaktani, mondattani és jelentéstani szerének megfelelő, a beszélt n é p n y e l v b e n gyökerező s annak gazdagságát
rend
felvillantó
nyelvi alakulatok. A magyar t u d o m á n y o s orvosi nyelv s z ó - é s kifejezéskészlete átfogó m e g a l a p o z á s á n a k ez, a m a g a k o r á b a n r e n d k í v ü l i k í s é r l e t e , sikeres, j e l e n t ő s
vállal
k o z á s . A m ű m e g a l k o t á s a s o k r é t ű szakmai j á r t a s s á g o t é s m é l y nyelvismeretet tételez fel.
Szerzője —
Bornemisza
törekvését
magáévá
téve —
feladatának
tekintette
„ a m á r n é h á n y é v e i r o d a l m i v á e m e l t m a g y a r n y e l v n e k t ő l e t e l h e t ő m ű v e l é s é t é s gaz dagítását",
4 4
s így m é l t á n állíthatjuk őt legkiválóbb korai, e u r ó p a i szintű tudósaink,
nyelvművelőink, nyelvújítóink hanem
sorába.
4 5
N e m az A r s M e d i c a
a k o r h a z a i v i s z o n y a i n m ú l o t t , de m i n d e n k é p p e n
szerzőjén-másolóján,
a magyar orvosi nyelv
k á r á r a , h o g y ez a k ö z j ó s z é l e s k ö r ű s z o l g á l a t á r a s z á n t , a n n y i l e l e m é n y r ő l , a n y a n y e l v i ö n t u d a t r ó l v a l l ó , b i z o n n y a l n y o m t a t á s r a s z á n t e n c i k l o p é d i k u s m ű csak é v s z á z a d o k elteltével l á t h a t o t t n a p v i l á g o t , s n e m v á l h a t o t t első n y o m t a t o t t magyar n y e l v ű orvosi k ö n y v ü n k k é . D e m i n d az eredeti k é z i r a t , m i n d m á s o l a t v a r i á n s a i , í r á s t u d ó k , g y ó g y í t ó nagyasszonyok, egészségvédelmi
borbélychirurgusok szükségeit
k e z é n f o r o g v a az e l k ö v e t k e z ő s z á z a d o k
tájainkon
kétségtelenül
szolgálta,
napjainkban
égető pedig
orvosi k u l t ú r á n k é s a m ű s z ó k i n c s t ö r t é n e t i ú t j á n a k k u t a t á s á b a n p á r a t l a n forrás. K. L Á Z Á R S Z Í N I , M r s . , M . A . , librarian T î r g u - M u r e s , Str. K ö t e l e s S. 10, Romania 1,2
Kiss Lajos: Szláv m i n t á r a alkotott t ü k ö r s z a v a k a magyarban. J e l e n t é s t a n és stilisztika. Nyelvtudományi Értekezések 83, B p . , 1974, 309. — K á r o l y S á n d o r említi ( i . m . 242.) „Tanul ságos lehet annak felmérése, hogy az egyes kultúrkörökben milyen eltérések tapasztalhatók pl. a testrésznevek metaforikus használatában". Idegen m ű s z a v a k , szakkifejezések magyar megfelelőit l á s d : B r e n c s á n J á n o s : Orvosi Szótár. ( V I . kiad.) B p . , 1976. passim. ** Idézi B o r z s á k I s t v á n : Az antikvitás XVI. századi képe. ( B o r n e m i s z a - t a n u l m á n y o k ) . Bp., 1960, 202. L á s d S z a t h m á r i I s t v á n : Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. B p . , 1968, 46—53. 4 3
415
