ADALÉKOK A DEBRECENI TANYAVILÁG FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÉHEZ Gazdag István
A külterületek, a tanyák problémája már a felszabadulás előtt is foglalkoztatta az ország közvéleményét. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint 655 000 ember élt a lakosságból külterületeken és hogy hogyan, azt ország-világ megtud hatta a népi írók döbbenetes erej ű szociográfiáiból . Ilyen körülmények között magának a kormánynak is foglalkóznia kellett a tanya-kérdéssel, annak valamilyen rendezésével . Több felmérés, elképzelés is született a tanyasi ember sorsának javításáról, azonban kevés konkrét intézkedésre került sor. Az ellenforradalom 25 éve alatt mindössze 19 tanyaközséget szerveztek .l Több évre visszanyúló előkészít ő munka után jelent meg 1944-ben a II. tv. a tanyai igazgatás rendezéséről. A törvény értelmében a törvényhatósági jogú városok kötelesek a külterületükön levő népesebb lakott helyen közigazgatási kirendeltséget létesíteni . A törvény lehetővé tette, hogy a belterülettől számított meghatározott távolságon túl építési tilalmat léptessen életbe a város azzal, hogy a tilalom alá eső ingatlan tulajdonosa számára a létesítend ő tanyaközpontban házhelyet kell biztosítani. A törvény végrehajtására azonban nem kerülhetett sor mivel a belügyminiszter nem adta ki a végrehajtási utasítást. Az országos szervek mellett az ún. tanyás városok vezetői sem tettek megfelelő lépéseket a mostoha körülmények javítására . Debrecen a nagy tanyavilággal rendelkező városok közé tartozott, 1936 végén a 130 600 kh külterületén 15 926 ember élt. A tanyavilág számára semmiféle közigazgatási intézmény, a marhalevelet kezelő mátai biztoson kívül nem volt . A tanyasi, embereknek minden ügyes-bajos dolgukkal a városba kellett menniük. Nem volt egyetlen egy orvos, gyógyszertár, de még orvosi rendelő nap sem. Mindössze a népiskolák és négy községi bába jelezte a város gondoskodását" . A város közgyűlése a 263/1938 és 56/1939 bkgy. sz. határozatával a várostól legtávolabb eső Elep pusztarészen egy tanyai közigazgatási központ felállítását kezdeményezte. Megszavazták a szükséges összegeket is az épületek építési költségeinek biztosítására. A kormányhatóságok azonban a jóváhagyást csak a másodízbeni feliratra adták meg különféle módosításokkal, az időközbeni áremelkedések miatt szükségessé vált korlátozással. Szigorú kikötés volt még az is, hogy a tanyai központ tisztviselőit és alkalmazottait a városból kell kirendelni. Ezek után a központ felállítása elmaradt . Erdei Ferenc a debreceni tanyákat az elmaradt tanyák kategóriájába sorolta és elsősorban nem azért mert 1 Beér János:
A helyi tanácsok kialakulása és fejl ődése Magyarországon. Bp. 1962 . 148-150. old.
125
nem voltak külterületi intézményei, hanem mert . . . a tanyán lakó népességnek különlegesen nagy százaléka tanyai cseléd, tehát olyan kintlakó, aki tökéletesen kiesett a város társadalmából .2 A 30-as évek végén a belügyminisztérium 12 tanyakörzetet tervezett Debrecen határában: a Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11 . 12.
I
A körzet neve
Ohat Hortobágy Kösélyszeg Elep Macs Pallag Ondód Ebes Szepes Nagycsere Haláp Bánk
I
Kijelölt központ
v. áll. Mátai bizt . hív. isk. isk. isk. isk. isk. isk. isk. vadászlak városi telek isk.
I
A körzet jellege
kistanya kistanya kistanya nagytanya nagytanya nagytanya nagytanya kistanya kistanya nagytanya kistanya kistanya
I
Lélekszám
873 253 481 2 197 1 521 1 653 1 645 1 331 755 1 083 2 340 1 830
I
Terület
8 178 42 658 3 686 19 896 5 530 6 700 8 000 10 572 4 450 8 600 9 200 12 200
A város vezető i 1941 elején számbavették a külterületi lakosságot . A népszámlálás eredményeként részletes adatokat sikerült szerezni a tanyai lakosságról, annak területi elhelyezkedéséről.4 A felszabadulást követően a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt Párt több ízben felvetette a külterületek megoldásra váró problémáit (egészségügyi-szociális, gazdasági, közigazgatási, stb.). A földreform megvalósítása nyo mán országszerte megszaporodott a tanyák száma, közel 75 000 új tanya épült fel. A földhözjuttatottak nagy része a kiosztásra kerülő földeken szétbontott uradalmi épületek, nagyobb tanyák bontásanyagából tanyát épített családja számára. Darvas József országjárása közben a következ őket jegyezte fel a tanyai építkezésekkel kapcsolatban : A szétszórt tanyatelepülés a felszabadulás óta az eddigieknél is nagyobb méreteket ölt. A falutól messze eső, földjükre kijárni alig tudó új gazdák ott kint tákoltak maguknak össze valamiféle lakóházat . . . Ezek a vad építkezések még csak súlyosbították a magyar tanyarendszerrel kapcsolatos régi problémákat . . . "5 Darvas József véleményéhez hozzá 2 Erdei Ferenc : Magyar tanyák . Hasonmás kiadás . Bp . 1976 . 199-200. old. Erde i Ferenc elemző megállapításai a mezőgazdasági termelés vonatkozásában figyelemreméltóak : Debrecen határának mezőgazdasági termelése nem olyan egyöntetű és belterjes, mint a délibb városoké . Mindenekelőtt van egy nagy puszta legelője, ezenkívül azonban a mezőség szántóföldjei közt is elég sok a legelő, a határ keleti része, az erdőség pedig nagyon kis részben került még eke alá. Éppen ezért a szántóföldi termelésnél még erősebb az állattartása . A birtokmegoszlás éppen a termelési viszonyok miatt egészen sajátságos . Elég sok a nagyobb birtok, 100 holdon felül van 141, viszont rendkívül alacsony a 10 kat. holdon aluli birtokok száma, összesen 750. Legtöbb a 10 és 50 kat. hold közti birtok (1235) . A bérleti kezelés szintén igen erő sen elterjedt, mind a kisebb, mind a nagyobb birtokkategóriákban" . 3 Benisch Artur : A tanyai közigazgatás területi rendezése. A tanyai közigazgatás rendezése. Szerkesztették : Alsó László-Benisch Artur-Mártonffy Károly . Bp . 1937 . 4 HBmL . XXXII . 4/a. 2. 23/1948. 5 MSzMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottság Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága : Jelentés a megye lakosságának helyzetéről és a várható változásokról . Kecskemét, 1971 . 9. old. Helyes megállapításra jutott Takács József: A tanyai népesség helyzete c. tanulmányában (Szociológia . 1975 . 1 .) A tanyáknak ez a lökésszerűen jelentkező gyors megszaporodása a tanyavilág sejlődésének" új szakaszaként is felfogható .
126
Debrecen külterületei (1941 . febr . 1.) Férfi
Bellegel ő Szikigyakor Pallag-Dombostanya Monostor erdő Hadházy és Tóth telep Kis-Macs Nagy-Macs Ondód Szepes Ebes Kis-Hegyes Nagy-Hegyes Czuca dülő Elep Kösélyszeg Nagyhortobágy Bels ő-Ohat Külső-Ohat Bánk Fancsika Haláp Nagycsere Pacz
2342 50 494 25 270 306 299 2078 405 406 150 455 158 672 239 144 200 94 495 369 977 612 292
I
Nő
2210 36 449 18 251 240 285 1836 320 338 395 115 115 497 193 128 196 86 Erdőségek 455 336 864 583 257
,
Összesen
4552 86 943 43 521 546 584 3914 725 744 545 570 273 1169 432 272 396 180 950 705 1841 1195 549
kell fűznünk, hogy a tanyarendszer, a tanyás gazdálkodás a felszabadulás után, különösen a földreformot követően elkerülhetetlen szükségszerűség volt nemcsak a termelés-ellátás, hanem a lakás vonatkozásában is. Debrecen határában a földosztás során 2713 igényl ő kapott földet, 61 igénylő házat és 810 házhelyet.ó Ajogos igényl őket viszont egyik kategóriában sem lehetett a föld hiánya miatt teljes mértékben kielégíteni . A földhözjuttatot tak jelentős része arra kényszerült, hogy a határban a juttatott földön tanyát építsen . A bontásanyagból igényl ők nagy száma mellett ezt bizonyítja a megyei Földbirtokrendező Tanács 1946. áprilisi kérelme az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, hogy saját hatáskörében engedélyezhesse az épületbontást . A megye egész területén állami tulajdonba került épületek egy részét a harci cselekmények, másrészt . . . a jogtalan elhordás és szétbontás következtében olyan állapotban vannak, hogy azoknak fenntartása teljesen céltalan és lehetetlen. A Községi Földigényl ő Bizottságok az épületek megőrzését nem vállalják, és azok minden nap tovább pusztulnak."' ADebreceni Nemzeti Bizottság 1945 . 6 1949 . évi népszámlálás . 3. k. 7 A debreceni Földigénylő Bizottság 1945 őszén hozott határozataival nagyon sok földhözjuttatottnak utalt ki építkezésre bontásanyagot . P1 . Fekete András volt gazdasági kocsis kapott : egy lakóház (9X18 m, cseréptetős, vályogfalú, ajtó-ablak van) 2/3-át, 1/3-át Berényi Mihály . Egy istállót (9X35 m) lebontásra megkapták Takács András, Kállai Imre, Tóth János, Berényi Mihály, Kiss András . HBmL . XVII . 501 . 1 . Molnár Lászlóné : A mező gazdaság fejl ődése és az agrárnépesség társadalmi átrétegződése Hajdú-Bihar megyében 1945-1963. c. kandidátusi értekezésében bizonyítja, hogy a földhözjuttatottak arra kényszerültek, hogy tanyát építsenek. 17 földhözjuttatott egy istálló lebontását azért kérte, hogy az eddig lakásnak használt földkunyhóból ki tudjon költözni a saját maga épített tanyaépületbe. 43-46. old. Akérdést a településhálózat fejl ődésének oldaláról Kőszegfalvi Gy őző vizsgálja: A debreceni régió településhálózatának távlati alakulása (Szerk.: LetényiÁrpád) Debrecen, 1962 .
127
január 26-i ülésén érdemben foglalkozott a tanyavilág ekkor legfontosabb problémáival : A tavaszi munkák megindításának előfeltétele a tanyavilágban a közrend biztosítása. . . haladéktalanul állítassék fel két tanyai alkapitányság egyik a tanyavilág keleti, másik a nyugati részén ." A bizottság véleménye szerint az alkapitányságoknak elsősorban rend őri feladatai lennének" . . . később azonban gondoskodni kellene a tanyavilágban élő kb. 30 000 ember részére alsóbb fokú közigazgatás ellátásáról is, és ez a két alkapitányság magva lehetne egy ilyen szervezet felépítésének." 8 A Nemzeti Bizottság nagyon korán - a fasiszták elleni harc még javában folyt az országhatárokon belül, az Ideiglenes Kormány még csak egy hónapja tevékenykedett - már felvetette az évtizedek óta megoldásra váró probléma alapkérdését . A felszabadulás, a földreform tulajdonképpen elindította a tanyavilág kedvez ő változásának folyamatát. A politikai pártok, az UFOSZ, DÉFOSZ megalakulása, a félfeudális megkötéseket tartalmazó bérleti és munkaszerződések megszüntetése, a tanyai népművelés fellendülése, a tanyavilág életében, a várossal való kapcsolatrendszerben újatjelentett. Ennek a változásnak jeleként tarthatjuk számon Buray Sándor 1946 március 2-i beadványát Debrecen városának Törvényhatósági Bizottságához, amelyben tanyai közigazgatási központok felállítását javasolta. Az önálló indítvány előterjesztője ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kb. 30 000 fős tanyai lakosság ügyes-bajos dolgainak intézésére kénytelen 1-2 napot arra fordítani, hogy felkeresse a Debrecenben levő hivatalokat, Buray József indítványának megalapozására még azt is felhozta, hogy a tanyaközpontokban felállítandó közigazgatási kirendeltségek csökkenteni fogják a városi hivatalok túlzsúfoltságát. A törvényhatósági bizottság kimondta, hogy az indítványt egyhangúlag elfogadja és megbízza a Városi Tanácsot, hogy a tanyasi közigazgatási központok létesítésére vonatkozóan érdemi javaslatát dolgozza ki és azt a szakbizottságokkal töténő előzetes letárgyalás után terjessze a legközelebbi rendes közgyűlés elé." 9 A Debreceni Nemzeti Bizottság 1947 márciusában a munkanélküliség megszüntetésének kérdésével foglalkozott. A vita során elhangzott, hogy az építőipari munkások számára tartós munkát, a határban sok munkáskezet foglalkoztató tanyai építkezések biztosíthatnának : Debrecen a legnagyobb mezőgazdasági város. Kétezer új földhözjuttatott él benne, akiknek 2 000 tanya kell . Parkok helyett egyel őre tanyaházakat kell építeni. A tanyaházak felépítésével a közegészségügyön is sokat lendíthetnénk" .lo Tömeges, szervezett tanyaépítésre nem került ugyan sor, de napirenden maradt a külterületek gazdasági, közigazgatási problémáinak rendezése. 1947 . április 18-án Kecskeméten országos jelent őségű tanácskozás kezd ődött a tanyai közigazgatás kérdéseinek rendezése ügyében. A résztvevők egyetértettek a következő kérdésekben : rendezni kell a tanyai lakosság mostoha életkörülményeit, az anyavárosoknak" konkrét intézkedéseket kell hozni az egészségügyi-szociális és közigazgatási kérdésekben. A résztvev ők elutasították a külterületek elszakadási törekvéseit, az volt a véleményük, hogy az anyavárostól" függő tanyai központokat kell létesíteni . Debrecen városának küldötte a polgármester8 HBmL . XVII . 2/ 1. Jkv. 1945 . jan. 26 . 9 HBmL . XXI. 505/g. 1946 . márc. 2. 10 HBmL . XVII . 2/1. Jkv. 1947 . febr . 11 . A nemzeti bizottságnak ezen ülésén a Nemzeti Paraszt Párt képviselője arról beszélt, hogy 1946-ban debreceni ipari munkások résztvettek tanyaépítési akciókban. Sajnos erre vonatkozó utalást más forrásokból nem sikerült felderíteni
128
hez írt beszámolójában összefoglalta hozzászólásának lényegét . . . rámutattam arra, hogy bár anyagi elesettségünk következtében nem gondolhatunk arra, hogy máról-holnapra az ideális tanyai közigazgatási központot felállítsuk, feltétlenül szükséges azonban, hogy már most egy tervet készítsünk, hogy hova kell felállítani a közigazgatási központot" . 11 A város vezetői, a politikai pártok felismerték, hogy . . .a földreform . . . a városi központtól távol élők számát megsokszorozta és így a lakosság újabb ezreit hozta abba a helyzetbe, hogy adófizetése ellenére a közigazgatási, közlekedési, közegészségügyi, kulturális és egyéb igényei kielégítése szempontjából az országnak szinte másodrangú polgárává váljék". A gondok, problémák megoldására a szakbizottságok kétlépcsős tervezetet dolgoztak ki. Első lépésnek tekintették - a tanyaközpontok kiépítése előtt - a legszükségesebb intézkedések megtételét 1 . Az 1944 : II. t. c. végrehajtási utasításának mielőbbi kiadását megsürgetni 2. Az említett törvénycikk által megalkotni rendelt szabályrendelet előkészületi munkálatait haladéktalanul el kell rendelni, mert ennek előmunkálatai során végzett adatgyűjtés előnyösen felhasználható a tanyai központok végleges kiépítésének és szervezésének munkálatainál. 3. A legrövidebb idő alatt meg kell oldani a távolabb fekvő és sűrű lakosságú tanyai települések távbeszélővel való ellátását. 4. Feltétlen szükséges a telepítéseknek nemcsak utakkal való ellátása, hanem állandó jellegű autóbusz, vagy teherautó járatokkal összekötése a város forgalmával. 5. Azonnal be kell vezetni a helyi tanyavilágba a 2 heti, de legalább havi időközökben rendszeresített tanyalátogatást, melyek során közigazgatási segítséget lehet nyújtani a lakosságnak.lz A második és egyben - az akkori felfogásnak megfelelően - végleges lépésnek a tanyaközpontok kiépítését tekintették. Mivel a jelenlegi viszonyok sem a legkedvezőbbek a megfelelő számú állandó tanyai központ mielőbbi kiépítésére, ezt a korszakalkotó munkát csak tervszer űen és fokozatosan lehet megvalósítani, éspedig a három éves terv keretében". Először évenként 2-2 központ létesítését, majd legalább Elep, Hortobágy és Nagycsere kiépítését szorgalmazták a tervid őszakban.I3 A tervezet alapján sor került néhány konkrét intézkedésre 1948-ban .14 Jelentős lépésnek kell tekintenünk a két munkáspárt által elkészített hároméves tervjavaslatot Debrecen fejlesztésére, amelyben a külterületi problémák 11 HBmL . XXI. 501/ a. 1947. ápr. 23 . Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (Békéscsaba, 1975 .) c. művében A puszta és a közigazgatás" c. fejezet értékes megállapításokat tartalmaz a külterületek felszabadulás utáni fejlődésével kapcsolatban . A tanyakérdés felszabadulás utáni fejl ődését vizsgálják : Orbán Sándor : A tanyarendszer átalakulásának problémája a felszabadulás után . Történelmi Szemle 1975 . 1 . sz., Kulcsár Kálmán : A magyar tanya ma és holnap (Erdef Ferenc : Magyar Tanyák . Bp . 1976), valamint Takács József már idézett tanulmánya. 12 HBmL . XXI. 505/g. 1 . 1947 . máj. 19 . 13 HBmL. XXI. 505/g. 1 . 14 1948-1949 évek során a tanyai közigazgatás, postaügynökség, óvoda szervezése ügyében a város vezetői több el őkészít ő intézkedést tettek . Konkrét lépésekre költségvetési fedezet hiányában nem került sor. HBmL . XXI. 502/a. 3. 13 . 19/1948 ; XXI. 505/a. 2024, 6704, 7288, 7289, 7290,. 13183/1949 . 9 Évkönyv III.
12~
megoldása is megfogalmazódott . Az elfogadott terv szerint a város állami támogatással 3,4 millió forintot kívánt fordítani új tanyaközpontok létesítésére Debrecen városának nagy kiterjedés ű határánál fogva feltétlenül meg kell oldani a tanyán lakók közigazgatási problémáit" . Ezen túl a terv 5,4 millió forintot irányzott elő a földhözjuttatottak számára tanyaépítésre. A külterületi lakosok gazdasági tevékenységének segítésére ún. járási vándor gépkezel ő üzemek" felállítását is elő irányozták egy millió forint biztosításával .ls A külterületek sorsának alakulása szempontjából döntő fordulatnak látszik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1948 júniusi határozata után beállt fordulat a Magyar Dolgozók Pártja agrárpolitikájában . Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elmondott beszédében meghirdette a termelőszövetkezeti mozgalom országos szervezését : Nekünk ezt a kérdést (a termel őszövetkezeti átszervezést G. L) - mondotta Rákosi a központi vezetőség 1948 . november 27-i ülésén - három-négy éven belül oda kell vinnünk, hogy a magyar parasztság 90~-a rendes szocialista közös társas művelésben művelje földjét" . is A termel őszövetkezetek szervezése sürget ően vetette fel a külterületek rendezését, a tanyaközpontok kialakítását . A kormányzat a külterületek helyzetének rendezése érdekében 1948-ban már több fontos el ő készít ő jellegű intézkedést hozott, amelyek eredményeként 59 város, illetve község tanyás településeit vizsgálták meg és hoztak javaslatot tanyaközpontok kijelölésére .l' 1949 január végén kormányrendelet hívta életre a Tanyai Tanácsot a tanyás települések korszerű kialakítása érdekében. A rendelet a tanács feladatául tűzte ki a tanyakérdés szerves, gyors megoldását, a tanyaközpontok kijelölését" . is (Kiemelés G. L) Nem véletlen az összefüggés a termel őszövetkezeti mozgalom egy ötéves terven belüli megoldásának tervezése és az ország nagy kiterjedésű - lakást és megélhetést biztosító, a lakosság számára élelmet termelő - tanyavilágának gyors átrendezési elképzelése között. A vezető szervek azt az álláspontot képviselték, hogy a tanyarendszer akadályozza a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az elmaradott gazdasági, szociális és kulturális viszonyok korszerűsítése nagyon sokba kerül az államnak, ezért felszámolását gyorsítani kell. A kormány 1300/1949. Korm . számú rendeletével kívánta előmozdítani a tanyaközpontok létesítését : Annak érdekében, hogy a szétszórt tanyai települések gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi helyzetének a meg javítása, valamint a tanyai lakosság jogos igényeinek kielégítése a tanyaközpontok kialakítása révén megvalósítható legyen, a népi demokrácia államhatalma a tanyaközpontok kialakítását és tervszerű fejlesztését elsőrend ű és sürgős kor15 Ma már elkívánni is lehetetlen, hogy a várostól 30-40 km-re lakók a városban levő közigazgatási ügyeket munkanapjaiknak feláldozásával tudják csak elintézni, ezért tanyai közigazgatási központok felállítása szükséges. Tíz tanyaközpont felépítésére és berendezésére irányoztatott elő a szükséglet" . HBmL . XXI. 505/n. 1. 1947 . 16 P.I . Arch . 1/ 1. f. 38 . őe. Idézi: Zsilák András : A magyar társadalom osztályszerkezetének alakulása a szocializmus építésének kezdeti időszakában és a Magyar Dolgozók Pártja szövetségi politikájának főbb vonásai (1949-1956) . A Kommunista Párt szövetségi politikája . 1936-1962. 1966 . 176-178. old. 17 Beér J. i. m. 1962 . 194. old. 18 A magyar köztársaság kormányának 630/ 1949 . Korm . sz. rendelete. Erdei Ferenc véleménye : A tanyák kérdésében évtizedeken keresztül minden összetelepít ő szándék arra irányult, hogy tanyaközpontok jöjjenek létre, mint az anyaváros" külterületi tartozék települései.A Tanyai Tanács is ilyen elvi alapon kezdte meg a tanyaközpontok kijelölését" . Egy régi települési probléma új megoldása. Valóság, 1964 . 6. sz.
130
mányzati feladatának tartja". A rendelet megtiltotta külterületeken a tervszerűtlen építkezést. A tanyarendszer gyors felszámolási folyamatának az első lépése volt az adminisztratív szabályozások eszközével megakadályozni új tanyák építését, ső t felújítását is. Ezzel párhuzamosan második lépésként tanyaközpontokat, községeket kell szervezni, ahova a tanyákról beköltöznek. A Tanyai Tanács 1949 . szeptember 23-október 13. között - Debrecenben - tárcaközi bizottság ülésein tárgyalta meg Angyalháza, Bánk, Ebes, Nagycsere és NagyHegyes tanyaközpontok kül- és belterületének kialakításával kapcsolatos kérdéseket.is A debreceni tanyavilág történetének rendkívül fontos forrásai a fenti tárgyaláson felvett adatlapok. A jellemző, és az életet nagymértékben befolyásoló természeti viszonyok leírása mellett meghatározó erej ű adatokat kapunk az adott tanyai körzet gazdasági-, közigazgatási-, kulturális-, szociális és egészségügyi életér ől. Ezeknek az ismereteknek a birtokában talán érthetőbbé válik, hogy a tanyavilág gyors átrendezési terve nem volt megalapozott . Dolgozatunkban nincs lehetőségünk a különböző tájegységeket reprezentáló - fentebb felsorolt - valamennyi tanyaközpont helyzetének a bemutatására ; ezért csupán egy, de jelentőségében kiemelkedő település : Ebes jellemző viszonyait adjuk közre. Ebes1949 .
A tanyaközpont lakossága 2038 fő - kb. 500 család . Területe : 9350 kh. Lakóházak száma : 451 : A tervezett belterület (a debreceni műút és a vasútállomás közötti terület) kiterjedése 93 kh 600 ~-öl .
Természeti viszonyok:
A tanyaközpont területe Hajdúszoboszló-Debrecen közötti debreceni löszháton fekszik. Talaja geológiai szempontból üledékes lösz . Az uralkodó szélirány. észak-nyugati. Fagyzúg nincs . A csapadék évi átlaga 400-500 mm A terület általában sík. Tengerszint feletti magassága 109-112 m. között váltakozik. Gazdasági élet :
A tanyaközpont 573 önálló keresőjének foglalkozás szerinti megoszlása : földműves 473 fő iparos 5 fő értelmiség 10 fő vasutas 13 fő
19 A tárcaközi bizottság ülésein képviseltette magát: a Tanyai Tanács, az Építésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, az MDP debreceni szervezete, a Nemzeti Paraszt Párt megyei szervezete, a DEFOSZ , a Földhivatal, az elsőfokú közigazgatási hatóság és a tárgyalt település küldöttei. A tárgyalásra került tanyaközpontok főbb adatai : Angyalháza : 994 lakos, 287 ház Bánk : 1922 lakos, 370 ház Ebes : 2038 lakos, 451 ház Macs : 23161akos, 546 ház Nagycsere: 3427 lakos, 697 ház Nagyhegyes : 3389 lakos, 765 ház HBmL. XXI. 501/a. 3
A lakosság megélhetését a mezőgazdaság biztosította, részben saját ingatlanain, részben a termel őszövetkezeti, illetve állami gazdasági földeken . Az ingatlannal nem rendelkezők egy része haszonbérlő, ezenkívül vállalnak napszámos és részmunkát is. A nincstelenek száma kb. 50-60 család . A teleülés birtokviszonyai : 1- 5 kh ingatlannal rendelkezett 5-10 kh ingatlannal rendelkezett 10-15 kh ingatlannal rendelkezett 15-20 kh ingatlannal rendelkezett 25 kh-on felüli ingatlannal rendelkezett
121 140 126 127
család család család család
96 család
A 25 holdon felüli birtokosokból 69 Debrecenben, négy az ország más helységeiben lakott. Ebbe a kategóriába tartoztak a különböző intézmények is Saffer alapítvány a Ref. Kollégium a Jótékony Nőegylet a Gazdasszonyképző
(48 kh) (178 kh) (40 kh) iskola (48 kh)
A területb ől 2418 kh a pallagi állami gazdasághoz tartozott. 1948 őszén a debreceni földbérl őszövetkezet részeként Ebesen is létrejött 16 taggal 900 kh területen egy táblás csoport. 1949 szeptemberében négy termel őszövetkezeti csoport kezdte meg működését Hunyadi" tszcs
Marx" tszcs Vöröscsillag" tszcs
20 tag, 219 kh 15 db tehén, 25 db sertés 31 tag, 344 kh 14 db tehén, 1 db bika, 10 db növendék, 22 db sertés, 63 db juh 30 tag, 300 kh 32 tag, 298 kh 21 db sertés, 62 db juh.zo
Növénytermelés A területen az összes szántóföldi növények jó eredménnyel termelhetők. A gabona és kapásnövényeken kívül a talajviszonyok az ipari növények közül a kender, a len, a napraforgó, a cukorrépa, a ricinus, valamint a dohány termelésre adtak lehetőséget, ezenkívül nagyobb gyümölcsösök létesítésére is alkalmasak. Külterjes szántóföldi növénytermelés folyt. Fő termények: búza, tengeri, cukorrépa és a takarmánynövények közül a lucerna. A szántóföldek túlnyomó része I-III. osztályúak, átlagos tiszta jövedelmük ennek megfelel ően 20-26 aranykorona. 20 A termelőszövetkezetek fejlődését vizsgálja : Gyarmati tstván : Az ebest Vöröscsillag mezőgazdasági termelőszövetkezet 20 éves története. HBmL . XXI. 501/ a. 3. 1949 . okt. 12 ., XXI. 505/a. 3. 112-113. 1949 . szept. 20.
132
A terület művelési ágak szerinti megoszlása : Megnevezés
Kh
Szántó 8000 Rét 30 szőlő 3 Legelő 70 Kert 30 Földadómentes kb. 1000 A szántóföldi növények vetésterülete 1948-1949 gazdasági évben : Növény búza árpa rozs tengeri napraforgó burgonya
kh 3142 355 150 19~ 655 50
Növény cukorrépa zab lucerna tak. répa kender egyéb
kh 450 85 135 355 3 400
Állattenyésztés Az 1948-as állatösszeírás alapján az állatállomány a következő Megnevezés Szarvasmarha Ló Sertés Juh
Darab 815 862 1272 229
A szarvasmarhaállomány túlnyomó részét hazai pirostarkák képezték, a fehér magyar marha nem volt számottevő . A lóállomány csökkenése következtében a háború utáni években a teheneket fogták be igázásra . Az utóbbi években a lóállomány számának növekedésével javult a helyzet. A teheneket tejhozamukért és a szaporulatért tartották. A lóállomány vegyes volt, elsősorban a nóniusz tenyésztését szorgalmazták. A sertésállományjó színvonalon mozgott, túlnyomó része mangalica volt . A kötelező zsírbeszolgáltatás teljesítésére általában minden gazda hizlalt néhány sertést. A Földművesszövetkezet jelentéktelen számü sertéshízlalási szerződést kötött . Sertéstenyésztéssel foglalkozott még a Pallagi Állami Gazdaság és a Sertéstenyészt ő és Elosztó NV. A juh és a baromfitenyésztés nem volt számottevő. A legelő ellátás rendkívül mostoha volt, hiszen a település nem rendelkezett közlegelővel. Magántulajdonban csak kisebb legel ők voltak a tanyák körül. Állatorvosi szolgálat : A tanyaközpont területére szükség szerint a hatósági és magán állatorvosok jártak Debrecenből, Hajdúszoboszlóról és Hajdúszovátról . Az igényeket azonban nem tudták hiánytalanul ellátni . Szükségesnek látszott állatorvosi állás szervezése a tanyaközpontban. 133
Mezőgazdasági gépállomány :
A kijelölt területen kevés mezőgazdasági gép volt található : két traktor, két traktoreke, egy cséplő, három g őzgép, nyolc triőr, egy tárcsa . A gépek elhelyezésére gépszínnel nem rendelkeztek . Mezőgazdasági épületek:
A tagosítás során a Balogh-féle tanya a Kossuth" tszcs birtokába került (három lakóépület, két istálló, három góré, egy sertésfiaztató, egy sertéshizlalda, egy dohánypajta, egy magtár, egy kovácsműhely és egy kemencés füstölő). A Simon-féle tanya egy egyemeletes, az Éder-féle tanya egy egyemeletes és a Nyilas-féle tanya egy kétemeletes magtárfa az Ebesi-Szepesi Földművesszövetkezet tulajdonába került . A rendelkezésre álló épületek nem feleltek meg a szövetkezeti gazdálkodás céljaira. Az elhanyagolt állapotban levő épületek kijavítása mellett újak építése vált szükségessé . A tanyaközpont területén önálló földművesszövetkezet nem működött . Az Ebesi-Szepesi Földm űvesszövetkezetnek a kijelölt területről kb. 300 tagja volt . Egészségügyi állapotok: A tanyaközpontot egészségügyi szempontból a debreceni városi orvos látta el. Rendszeres egészségügyi ellátás nem volt biztosítva. Népbetegség a területen nem fordult elő, fertőző megbetegedések közül a tbc 2~-os. Állandó bába kihelyezését a lakosok száma indokolta. A szennyvíz nem vezethető le, emésztőgödrök létesítése szükséges. Kulturális helyzet :
A terület lakói közül 100 analfabéta, 5-6 ember járat újságot, rádióelőfizető nem volt. Közigazgatás : A tanyaközpont neve a 3815/38-1949 . I. 8. sz. B. M. rendetbe n Ebes néven szerepel . Mivel ilyen nevű község nincs az országban, s ez az elnevezés törzskönyvezett, a tanyaközpont végleges nevéül megállapítható. A tanyaközpont területét alkotó másik lakott hely nevének, Ondódnak községnévként való megállapítása nem jöhet számításba, mivel Vas megye szombathelyi járásában már van ilyen nevű község . A név fenntartása azonban kívánatos, tekintettel arra, hogy a forrásmunkák szerint honfoglaláskori eredetű. A tárcaközi bizottság megállapította, hogy Ebes tanyaközpont terület- és lélekszám viszonyaira való tekintettel nagyközséggé alakítandó . A tanyaközpont területén házhelyosztás nem volt. Hiteles adatok a letelepülésre csak 1924-től állnak rendelkezésre. Ekkor az OFB keretében földosztás történt, ami kihatott a letelepülésre. 1942-ben az ONCSA osztott földet a több gyermekes családok részére. A felszabadulás után a földreform során 79 család kapott földet . A kiosztott földeken megindult az építkezés, 1945 óta 70 ház épült fel. A tanyaközpont szétszórt település, központosulás nincs. A tanyaközpont részére kialakítandó belterületen feltétlen szükséges nagyobbarányú házhelyosztás. 134
A terület lakossága közigazgatási gondozásban egyáltalán nem részesült, ezért kívánatos állandó kirendeltség szervezése . Ezt a lélekszám, a területi, földrajzi és közlekedési viszonyok is indokolják. A kirendeltség elhelyezésére alkalmas lenne Ebes 23 . tanyaszám alatti - helyreállításra szoruló - épülete a református kollégiumnak . Az épület egy részét jelenleg kultúrház céljaira használják . A kirendeltség személyzetét öt főben kell megállapítani . A bizottságnak az volt a véleménye, hogy a tanyaközpont községgé történ ő alakítása csak a legszükségesebb közintézmények létesítése után lehetséges : A Balogh tanya környékén községházat kell építeni, az ondódi lakosokat út építésével lehet bekapcsolni a leendő község életébe. A hajdúszováti-debreceni utat és a hajdúszoboszlói-debreceni utat kellene összekötni az iskoladűlő kiépítése útján műúttal. Célszerű volna továbbá az iskoladűlő meghosszabításaként kiépíteni az utat Ondódon keresztül úgy, hogy Kunpálhalmánál csatlakozzon a hajdúszoboszlói műútba . Az úthálózat fejlesztésével teljesen megoldódnának a tanyaközpont közlekedési problémái és biztosítva lenne a belterület vonzása közlekedési szempontból is. A tanyaközpont lakosságát érintő közérdekű közleményeket korábban az ebesi iskolánál függesztették ki, de ez nem volt megnyugtató. A postaküldeményeket a debreceni kézbesítő útján kapták meg a lakosok, sokszor több hetes késéssel . Az egyetlen távbeszélőt a vasútállomásra 1949 nyarán szerelték fel. A fejlesztést ezeken a területeken is biztosítani kell postaügynökség létesítésével, több távbeszélő állomás felállításával, a villanyvezeték Debrecenből való kiépítésével . A kijelölt területen a belterület még nem alakult ki. A bizottság az összes házhely szükségletet 500-ban állapította meg, de a lakosság egyrészének letelepítése mellett egyelőre csak 170 házhely alakítását tervezi. Ezen túl az alábbi szervek és létesítmények elhelyezése indokolta további területek biztosítását : községház, jegyzői és tisztviselői lakás, tűzoltószertár, rend őrség, iskola, tanítói lakás, kultúrház (könyvtár, előadóterem, mozi) népi szervek székháza, egészségház, orvosi rendel ő, orvos-szülészn ő-védőnőlakás, gyógyszertár és lakás, óvoda, napközi és csecsemőotthon lakással ; posta és postamesteri lakás, sporttér klubbházzal, szövetkezeti épületek (üzletház, székház, raktárak, tejgyűjt ő, villanyautomata, víztorony, magtár, vetőmagtisztító hely, sertéshizlalda, gépszín) gépállomás, szérűskert, piactér, vágóhíd, dögtér, apaállatistálló tartozékaival, gondozói lakás, állatorvosi lakás, templom és paplak, temető ravatalozóval, tartalék iparos házhelyek, iskola részére gyakorlóterület. Az utak, utcák és terek részére a házhelyterület 20~-a. Összefoglalva : a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni története fontos állomásainak kell tartanunk : 1 . A két munkáspárt által elkészített hároméves tervet a város fejlesztésére, amelyben először szerepel hivatalos állásfoglalás a tanyavilág problémáinak átfogó rendezésére. 2. A termel őszövetkezeti mozgalom szervezése fokozottan hívta fel a figyelmet - ha csak gazdasági megfontolásokból is - a tanyán lakók mostoha gazdálkodási körülményeire (gépek, épületek, állatok hiánya stb.) 3. A Tanyai Tanács 1949 őszén végzett országos felmérései konkrét adatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy mi mindent kellene tenni azért, hogy a szétszórt tanyák lakosságát tanyaközpontokba lehessen tömöríteni .
135
