Action A.3. Gazdálkodási
és
kutatási
tervek
a
pályázatban
megfogalmazott magyarországi élőhelykezelésekhez
Agricultural practices plan and monitoring scheme for the project sites in Hungary
Készítette/Prepared by:
MTM/HNHM Fehérvári Péter, Kovács Anikó
BNPI/BNPD Borbáth Péter, Tóth László
KMNPI/KMNPD Kotymán László, Bánfi Péter
MME/BirdLife Hungary Solt Szabolcs, Palatitz Péter
1
English Summary This document is the final product of Action A.3. detailing how we plan to elaborate Action C.4. (Implement, test and demonstrate grazing and mowing practices at the Heves project site), C.5. (Implement, test and demonstrate agricultural practices at the Vásárhelyi project site) and their corresponding impact monitoring actions D.3. (Monitoring and evaluation of project sites’ treatments in Hevesi-sík SPA) and D.4. (Monitoring and evaluation of project sites’ treatments in Vásárhelyi- és Csanádi puszták SPA). Initially we describe the general concepts and modules of monitoring the effects of management techniques on invertebrate and vertebrate prey taxa of Red-footed Falcons. All techniques were chosen or developed to allow inter annual and between location comparisons apart from the initial aim of assessing the main management effects. We also incorporate a so called landscape-scale aspect, that will allow to evaluate the treatment effects on a regional scale, thus ensuring that the results will be adequate for planning future conservation measures. Albeit currently we aim to plan monitoring and management activities for the first year of the project, we also describe the general aspects of how we wish to perform activities in subsequent years. However, as we build up experience from the first year, we may modify our methodology accordingly in subsequent follow ups of this document. Here, we specifically show how we plan to elaborate Actions C.4. and C.5. going into all details possible at the time of planning. In case of Action C.4. the most important aspect is that animal husbandry requires a single cattle herd, instead of 3 separate herds. Therefore, we will create different herding pressures through the amount of time the herd spends on a given experimental pasture. The monitoring of the different grazing and mowing treatments will be carried out for the most important prey taxa, and will also branch out to sampling the Red-footed Falcon foraging efficiency and the effects of treatments to general avian species composition and abundance. In 2013, the monitoring will be conducted as a baseline survey of sampling plots, aiming to create a fundament of understanding true treatment effects in following years.
2
For Action C.5. we have chosen all arable fields that will receive the treatments within the study site. We present detailed maps of each field and demonstrate how we plan to accomplish the different treatments. It is important to note that all farming activities related to experimental management designs will commence in the autumn of 2013, with the exception of annual crops (alfalfa) that are already present at some of the locations. Prey taxa and Red-footed falcon foraging predominantly depend on what type of crops are farmed at a given site in case of arable fields. Since there is the specific treatments (i.e. experimental crop farming) does not commence in the 2013 Red-footed falcon breeding season, baseline surveys for future evaluation can only be carried out on annual crops. Thus our monitoring activities will concentrate on evaluating alfalfa fields this year. The general language of this document is Hungarian, however to aid comprehension we have bi-lingual figure captions and map legends, enabling the readers to understand basic concepts and management techniques.
3
Tartalom English Summary ........................................................................................................................ 2 Bevezetés ................................................................................................................................... 6 A gazdálkodási és kutatási terv struktúrája ............................................................................... 7 Vizsgálati kérdések ..................................................................................................................... 7 Mintavételi modulok általános ismertetése .......................................................................... 8 Általános mintavételi módszerek gerinctelen préda taxonok esetén ............................. 11 Általános mintavételi módszerek gerinces préda taxonok esetén .................................. 14 Préda taxonok elérhetőségének mérése ......................................................................... 14 Kék vércse vadászati hatékonyságának mérése .............................................................. 15 Préda taxonok fenológiai vizsgálata ................................................................................. 15 Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2013-ban .................................................................................................................................................. 17 Legeltetés ......................................................................................................................... 17 Állatállomány beszerzése ................................................................................................. 18 .......................................................................................................................................... 19 Nyári szállás ...................................................................................................................... 20 Állatok itatása ................................................................................................................... 20 Legeltetés ......................................................................................................................... 20 Állatok téli elhelyezése ..................................................................................................... 21 Téli takarmányozás........................................................................................................... 22 Személyi feltételek ........................................................................................................... 22 Hatósági ügyintézés, nyilvántartás, állategészségügy ..................................................... 22 Tanácsadás ....................................................................................................................... 23 Kaszálás ............................................................................................................................ 23 Gyepkezelések hatásának mérése ........................................................................................... 26
4
Lokális skálán való mintavételezés................................................................................... 26 Táj skálán végzett mintavételezés.................................................................................... 26 Időbeoszás ............................................................................................................................ 29 A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök ................................................................... 31 A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők ............................................................ 31 Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D4. akció) a Vásárhelyi-pusztán (HUKM10004) 2013-ban .................................................................................................................................. 32 A terület jellegzetességeinek és kezelésének rövid áttekintése .......................................... 33 A terület kékvércse-állománya és a kezelésektől várt eredmények .................................... 34 Szántóföldi növénytermesztés ............................................................................................. 34 A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok .................................................... 36 „TYPE 1” kezelési típus - 1. és 2. Blokk ............................................................................. 36 „TYPE 2” kezelési típus - 1. Blokk ..................................................................................... 38 „TYPE 2” kezelési típus - 2. Blokk ..................................................................................... 40 „TYPE 2” kezelési típus - Lucernatermesztési bemutató Blokk........................................ 42 Szántókezelések hatásának mérése ......................................................................................... 43 Vizsgálatok elrendezése ....................................................................................................... 43 2013-as alapállapot felmérés ........................................................................................... 44 A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök ................................................................... 45 A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők ............................................................ 46 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 47
5
Bevezetés Az emberi tevékenységek közül a földek mezőgazdálkodásra való használata van a természetre talán legnagyobb hatással(Krebs et al., 1999). A konfliktus feloldása nehéz és gyakran komoly anyagi terhekkel jár. Európában az egyik megoldási törekvés olyan agrártámogatási rendszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a gazdálkodó és a természeti értékek igényeit (Henle et al., 2008; Wätzold and Schwerdtner, 2005). A megközelítés nehézsége a részletekben rejlik, nehéz ugyanis definiálni, hogy pontosan hogyan is kell gazdálkodni a természeti értékek védelmében és ez mennyi anyagi terhet ró a gazdálkodóra. A konzervációbiológiai vizsgálatok egy jelentős része hasonló típusú kérdésekre keres választ, azonban a legtöbb esetben a rendszerszemlélet, vagyis mind a gazdálkodási, mind a természetvédelmi érdekeket figyelembe vétele meglehetősen ritka(Gruber et al., 2012). Magyarország egyik, hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő természetvédelmi kincse az itt költő kék vércse (Falcovespertinus) állomány (Palatitzet al., 2009). Ez a kis testű sólyomféle elsősorban az alföldi füves puszták közelében költ (Fehérvári et al., 2012). Az egyik legfontosabb veszélyeztető tényező ami fenyegeti ezt a sérülékeny állományt épp a mezőgazdálkodás intenzifikálása és nagyobb hatékonyságra való törekvése okozta csökkenő vagy degradálódó élőhelyek (Palatitz et al., 2009). A kék vércse mind gyepterületeken mind bizonyos
szántóföldi
kultúrákon
előszeretettel
táplálkozik,
elsősorban
nagyobb
gerincteleneket és kisebb gerinces préda fajokat zsákmányol (Palatitz et al., 2011). Fontos kritérium a vadászterületekkel szemben a megfelelő magasságú növényzet, gyep vagy vetett kultúra, amiben képes sikeresen zsákmányolni (Palatitz, 2012). A vadászatra alkalmas élőhelyek tér- és időbeli mintázata szintén meghatározó szereppel bír, hiszen, hosszú távú vonuló lévén, az életciklusa térben és időben szabályozott (Fehérvári et al., 2011). Pályázatunk célja olyan komplex gazdálkodási rendszerek modellezése, amelyek figyelembe veszik mind a természetvédelem, mind a gazdálkodó érdekeit, és ezen modellek demonstrálása a szakmai grémiumok és a közvélemény felé. Ez az ambiciózus célkitűzés kiterjed a szántóföldi növénytermesztésre és a gyepgazdálkodásra egyaránt, átfogó képet adva arról, miként lehet fenntarthatóbbá tenni különböző természet közeli, kék vércse barát földhasználati módokat.
6
A gazdálkodási és kutatási terv struktúrája Jelen dokumentumban részletesen bemutatjuk a tervezett gazdálkodási eljárásokat, illetve a gazdálkodások, vagy más néven élőhelykezelések hatásainak mérési protokollját. Sorra vesszük a gazdálkodás és az általa nyújtott potenciális természetvédelmi előnyök kapcsolatára vonatkozó kérdéseket, majd bemutatjuk a kezelések hatásainak mérésére alkalmazott modulokat. Mivel a kék vércse barát szántóföldi növénytermesztést illetve gyepkezelést más-más területen, más gazdálkodó végzi, így a két modult célszerűen külön tárgyaljuk. A modulokban megvalósítandó részletes monitoring protokollt minden évben elkészítjük, így jelen dokumentum a 2013-as év tervezeteit tartalmazza. Az évenkénti tervek készítésének előnye hogy az előző évek tapasztalatai alapján finom hangolni lehet a terepmunkát, növelve ez által a hatékonyságot. Természetesen a vizsgálatok alaplogikáján nem változtatunk, itt elsősorban a mintavétel időzítése és intenzitásának finomra hangolásáról van szó.
Vizsgálati kérdések 1. Milyen hatása van a kezeléseknek a gerinctelen prédaállatok (futóbogarak, egyenesszárnyúak) fajösszetételére, denzitására, diverzitására? a. Van-e különbség a préda fajok ezen paraméterei között a különböző kezelési típusokban? b. Hogyan változnak ezek a paraméterek éven belül és az évek között az egyes kezelési típusokban?
2. Milyen hatása van a kezeléseknek a gerinces prédaállatok (kisemlős, kétéltű) fajösszetételére,
denzitására,
diverzitására?fajösszetételére,
denzitására,
diverzitására? a. Van-e különbség a különböző kezelési típusokban? b. Hogyan változnak ezek a paraméterek éven belül és az évek között az egyes kezelési típusokban? 3. Van-e hatása a kezeléseknek a helyi madárközösségekre? 7
4. Milyen hatása van a kezeléseknek a potenciális préda fajok elérhetőségére? a. Miként hatnak a különböző kezelések a területek növényzeti struktúrájára (magasság, csupasz talajfelszín borítás)? b. Hogyan változik a hozzáférhetőség az egyes kezelési csoportokban az éven belül illetve évek között?
5. Milyen hatása van a kezeléseknek a régióban megtalálható többi hasonló, de általunk nem kezelt, „hagyományos” művelésű szántó, illetve gyepterülethez képest? 6. Milyen hatással vannak a kezelések a kék vércsék vadászati stratégiájára és sikerességére?
7. Van-e összefüggés a kék vércsék tavaszi érkezési ideje és a potenciális préda fajok denzitása között? a. Van-e különbség a kék vércsék érkezési idejében a kardoskúti (szántóföldi gazdálkodási régió) és a hevesi (gyepgazdálkodási régió) területek között? b. Van-e különbség a kék vércsék potenciális prédaálltainak megjelenési idejében a két terület között? c. Van-e összefüggés a kék vércsék költésének kezdete és a préda álltok időbeli megjelenése között? Mintavételi modulok általános ismertetése A mintavételi elrendezés tervezésekor 3 fő szempontot vettünk figyelembe: 1. A mintavételezés ne hátráltassa az életszerű gazdálkodást, 2. A mintavételezés a lehető legkisebb, de tudományos igényességet kielégítő ráfordítássaltörténjen, 3. A mintákból származó adatok elemzése az összes vizsgálati kérdés megválaszolását elősegítse. A tervezett kezelésekhatásának értékeléséhezfontos összehasonlítani őket a régió többi területével is (4. kérdés). Ezért a vizsgálatok két fő csoportra különülnek el: 1. a kezelések hatásának mérése 8
az adott területen (lokális skála); 2. a kezelések hatása régió többi élőhelyéhez képest (táj skála). Ugyan a pályázatban nem szerepel, de fontos kérdéskör () a préda taxonok fenológiájának megértése a teljes költési periódus során.Ezt a célt szolgálja a 3. vizsgálati típus (fenológia), mely az előző kettőhöz képest nagyságrenddel alacsonyabb ráfordítást igényel, cserébe fontos, a kék vércséket érintőtermészetvédelmi kérdésekre adhat választ. A legeltetés, szemben a kaszálással illetve a különböző szántóföldi növénytermesztési technikákkal, hosszútávon és folyamatosan változtatja meg a legeltetett élőhelyet (Gibson, 2009), így hatásait is csak hosszútávon lehet kimutatni. Ennek megfelelően a kezelések fő hatásainak mérését elsősorban a pályázat utolsó mintavételi éveiben (lásd 1. táblázat) tervezzük. Ennek ellenére a teljes mintavételi protokollt érdemes végrehajtani a köztes évben is, hiszen így nem csak a kék vércsék szempontjából fontos kérdésekre kaphatunk választ, hanem képet kaphatunk a változások folyamatáról a préda taxonok szempontjából is.
9
1. táblázat A mintavételek éves bontása a két mintaterületen. Monitoring activities according to year and project area. The first year will constitute a baseline study at both sites.
Év/Year
Szántóföldi
Gyepkezelés/Grassland
Tevékenység/Performed
növénytermesztés/
management
activity
agricultural pracitces
HUBN10004
HUKM 10004
D.3.
D.4. 2013
X
X
Alapállapot felmérés
2014
X
O
Kezelés hatásának mérése
2015
O
X
Kezelés hatásának mérése
2016
X
X
Kezelés hatásának mérése
2017
O
O
Adatelemzés, jelentésírás
10
publikálás,
Általános mintavételi módszerek gerinctelen préda taxonok esetén Mintavételi állomások A gerinctelen taxonok mintavételezése állandó térbeli helyzetű mintavételi állomásokon történik. Kétmintavételi állomás típust határoztunk meg: 1. négyzetes mintavételi állomás; 2.vonalas mintavételi állomás. A négyzetes mintavételi állomás lényegébenegy 100x100 méteresnégyzet, melyek mindegyikén belül a mintavételi elrendezés azonos lesz (1. ábra). Ezeket a mintavételi állomásokat úgy jelöljük ki, hogy lehetőleg hasonló típusú élőhelyfoltokba essenek minden kezelés esetén, és a kezelt folton belül lehetőleg egymástól távol essenek. Minden mértkezelési típusban 3 mintavételi állomás lesz. A mintavételi állomásokon belül 3 db talajcsapda, illetve 3 db 20 méter hosszú transzekt útvonal (egyenesszárny úabundancia mérés, lásd lejebb) lesz kijelölve (1. ábra). Az összes csapda a mintavételi négyzet szegélyétől 33 méterre fog elhelyezkedni.
1. ábra A négyzetes mintavételi állomásokon belüli talajcsapdák (fekete körök), illetve 20 méter hosszú transzekt útvonalak (nyilak) sematikus elhelyezkedése. The schematic location of soil traps and orthoptera abundance survey routes within a given sampling station.
11
Egyes kezelés típusokban a kezelt terület kiterjedése nem engedi meg, hogy 100x100 méteres négyzeteket jelöljünk ki; ezekben az esetekben fogjuk alkalmazni a vonalas mintavételi állomásokat. Ennek az elrendezésnek a logikája hasonló, azonban négyzet helyett egy vonal mentén lesznek a csapdák, illetve a transzekt útvonalak kijelölve. A csapdák közötti távolságok, illetve a transzekt útvonal hosszok ugyanazok lesznek, mint az első elrendezés esetén. A mintavételi állomások, és azon belül a csapdák helyzete az egyes években állandó marad azokban kezelési típusokban, amelyek nem változnak az évek között. Talajcsapdázás A talajcsapdás mintavétel a kezelési hatások mérésének gerincét fogja adni. A csapdák pontos elhelyezését az adott állomáson belül található élőhelytípusokhoz igazítjuk, elkerülendő a ritka élőhelyek mintázását. Tölcsércsapdákat fogunk alkalmazni (2. ábra), melyben hígított monoetilén-glikol a felhasználásra kerülő ölőfolyadék. A csapdák elhelyezésének legnagyobb nehézsége, hogy a legelő állatok ne okozzanak sem a csapdákban, sem önmagukban kárt. Ennek érdekében a csapdák felett megfelelően erős tetőszerkezetet fogunk alkalmazni, továbbá minden csapdát villanypásztor karókkal fogunk védeni és egyben jelölni. A minták sorszámozását úgy alakítjuk ki, hogy a sorszámból egyértelműen kiderüljön a mintavételi állomás sorszáma, a csapda sorszáma és a területkezelés módja. A mintákat válogatás után egyéni sorszámú alkohol rezisztens fiolákba tároljuk. Mind a fiolába, mind a fiola külsejére is felkerül a minta azonosítója és a gyűjtési dátum. A mintákat főbb taxonokra(Carabidae, Arachnidae, Myriapoda) válogattatjuk, majd minden gyűjtött egyedet a lehető legkisebb taxonra meghatározzuk.
12
2. ábra Az alkalmazandó tölcsér csapdák oldalmetszete (A) és elhelyezésének folyamat ábrája Kovács-Hostyánszki et al., (2011) nyomán. Flow diagram of the assembly of thesoiltrapsto be usedthroughoutthestudy.
Egyenesszárnyú monitoring Az egyenesszárnyúak mintavételezése során törekszünk minél kevesebb állat elpusztítására. A kvantitatív méréseket transzekt mentén felugró egyedek leszámolásával kívánjuk elvégezni, minden mintavételi állomás esetén 3x20 méteres szakaszokon. A transzekt mentén való számolások során 3 testméretkategóriát fogunk elkülöníteni: kicsi, közepes, nagy. Az utóbbi esetben, amennyiben lehetséges, elkülönítve rögzítjük a Detticus verrucivorus és a Tettigonia viridissima egyedszámát. A transzekt szakaszok kijelölését hasonló vezérelvek szerint fogjuk megtenni, mint a talajcsapdák esetén. A módszer finomra hangolását 2013-ban végezzük (Puskás Gellért, Orczy Kirill Márk, Fehérvári Péter), ahol egy pilot vizsgálatban összehasonlítjuk a fűhálózás, a számolás és az akusztikus felmérések hatékonyságát. Fűhálóval való mintagyűjtés csak a fajösszetétel meghatározására fog szolgálni, melyet minden évben 3 alkalommal (Június második hete, Augusztus első hete, és Szeptember középső hete) fogunk elvégezni, minden kezelési típusban és minden felmért területen. Azokban az esetekben, amikor a kezeléseket gépek végzik (kaszálás,aratás, szárzúzás), a kezeléseket megelőző mintavételi alkalomkor is gyűjtünk mintát a fajösszetétel meghatározására.
13
Általános mintavételi módszerek gerinces préda taxonok esetén Kétéltű monitoring A kétéltűek abundanciájának évek és kezelések közötti különbségének becslését a talajcsapda minták alapján fogjuk végezni.A kék vércsék számára a legfontosabb préda faj a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), mely életmódjából adódóan nehezen felmérhető gyors és egyszerű módszerekkel. Közismert azonban, hogy a talajcsapdákba gyakran és nagy számbanesnek bele. Feltételezzük, hogy a csapdába esett békák száma korrelál a területen lévő abundanciájukkal. Az így kapott adatokat ordinális skálán fogjuk kezelni. Kisemlős monitoring A hagyományos csapdázási módszerekkel szemben a tervezett mintavétel a kisemlősök denzitásának mérésére ürülékszámláláson alapul. Minden mintavételi egységben (gyepfolt) a felmérő egy 40 cm átmérőjű vaskarika eldobásával véletlenszerűen kijelöl 25 db mintavételi helyet,melyben
a
felmérők
összeszámolják
a
kisemlősök
hátrahagyott
friss
ürülékét(Madders, 2003; Terraube et al., 2011). A mintavételi egységet a talált ürülékszám mediánjával jellemezzük. A módszer legnagyobb hátránya, hogy az ürülék megtalálásának valószínűsége nagyban függ a növényborítottságtól. Ezért a módszert minden esetben csak frissen kaszált gyepeken,lucernán illetve frissen aratott gabona tarlókon fogjuk alkalmazni. Madárközösségek összetétele Az alkalmazott módszer a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) rendszer adaptációja lesz (részletes leírás: http://www.mme-monitoring.hu/prog.php?datid=56#b_3). Amadarak számlálását minden évben két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15.és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal az UTM négyzetenként 15 pont felmérését reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni. Préda taxonok elérhetőségének mérése A kék vércsék szempontjából az egyik fontos vadászati sikert befolyásoló paraméter a hozzáférhetőség. Ezt két tényező befolyásolja: a vadászterületen található növényzeti borítottság és magasság. Ezt a két változót fogjuk mérni minden mintavételi állomáson (lokális skála), illetve minden mintavételi egységben (táj skála) a következő módszerrel.
14
Három egymástól minimum 20 méterre és azonos vegetáció típusbanlévő,véletlenszerűen kijelölt 1m2 –es kvadrátban megbecsüljük a növényzeti borítottságot 1-5 terjedő skálán (1: csupasz föld,2: max 25%, 3: 25%-50%, 4: 50%-75%, 5: 75-100% borítottság), illetve a kvadráton belül 3 helyen lemérjük a növényzet magasságát. A magasság mérésnél az alacsony füvek magasságát kell figyelembe venni. Az eljárást minden mintavételi időpontban el kell végezni. Kék vércse vadászati hatékonyságának mérése A vadászati hatékonyság mérését standardizált megfigyelésekkel fogjuk kivitelezni Terraube et al., (2011)és Palatitz (2012) alapján. A vadászó kék vércsék viselkedésének kódolása a következőképpen zajlik: akék vércse észlelését követően a megfigyelő maximum 10 percen keresztül kódolja a viselkedést. Rögzítésre kerül a vadászat pontos helye (GPS koordináták vagy egyértelmű terület azonosító),az élőhelyfolt típusa, az élőhelyfolt típusának elérhetőség szempontjából való becslése (lásd elérhetőség becslés), a vadászat ideje,a megfigyelt madár ivara és kora (pl. 2y, im),a vadászat módja, azaz várta vadászat, aktív vadászat (szitálás, illetve alacsonyan a levegőben való közlekedés), a megfigyelés során a táplálkozó foltban tartózkodó egyéb táplálékot kereső fajok, és azok száma, a lecsapások száma, sikeres vadászat esetén a préda típusa (gerinces, gerinctelen kicsi, gerinctelen nagy). A megfigyelés kódolása véget ér abban az esetben, ha madár elhagyja a táplálkozó foltot, ha letelik az 10 perc, illetve ha a megfigyelt madár sikeresen zsákmányol. Az adatokat egy erre a célra kialakított adatlapon kell gyűjteni. A kódolás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a megfigyelőnek legalább egy kézi távcső a rendelkezésére áll, ha a megfigyelt madár faja, kora és ivara kétséget kizáróan megállapítható, és ha a látási körülmények (pl. hő remegés, ellenfény) biztosan nem zavarjáka vadászat sikerességének eldöntését. Ez a mintavételi eljárás nincs időponthoz kötve, a kék vércsék első megjelenő példányait már lehet mintavételezni, ésegészen október 2. hetéig folytatható. A cél minimum 30 vadászatot kódolni kezelési típusonként. A vadászatok kódolását mind lokális skálán (a kezelt mintaterületen), mind táji skálán (régió szinten) el kell végezni. Préda taxonok fenológiai vizsgálata A préda taxonok fenológiai vizsgálata alatt a préda fajok tavaszi megjelenésének,valamint az őszi időszakban a kék vércsék számára elérhetetlené válás időzítésének mérést értjük.Ez esetben mindkét mintaterületen, hasonló élőhely típusban (közepes nyomású legelő) 2-2 15
mintavételi állomást fogunk üzemeltetni kora tavasztól (Ápr. 14) egészen őszig (Okt. 14)A mintavételezés heti bontásban fog történni.
16
Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2013-ban A Hevesi-sík projektterülete a Tarnaszentmiklós közigazgatási határban lévő közel 360 hektáros terület (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által használt térképi nevezéktan szerint Hamvajárási-dűlő, jövőben Hamvajárás), ahol a területkezelés két alapvető típusa, így a legeltetés és a kaszálás valósul meg, azok intenzitása és időbelisége szerint differenciált módon. A különböző kezelések hatását egymáshoz és a kontroll (nem kezelt) területekhez is viszonyítva értékeljük, monitorozzuk. A monitoring tekintetében szükségesnek látszik megkülönböztetni és ennek megfelelően külön kezelni a gazdálkodás és annak során megvalósított kezelések hatásának vizsgálatát. Míg az előbbi esetben elsősorban a tevékenység gazdasági megítéléséről beszélünk és ökonómiai paraméterekkel mérhető, addig a kezelések hatását a biotikai monitoring módszertanával vizsgáljuk. Ebből és a projektben vállalt célkitűzésekből is adódóan a kezeléseket, illetve magát a gazdálkodást mindkét rendező elvnek, az ökonómiai és az ökológiai szempontrendszernek is megfelelően kell megtervezni és működtetni. Az alábbi fejezetek a gazdálkodás főbb elemeinek fent nevezett szempontok szerinti tervezését fogják össze. A tervezést megelőzően a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Génmegőrző Kht. és Szomor Dezső magángazdálkodó állattartó telepeit kerestük fel, ahol a magyar szürke marha természetvédelmi célú tartásának szakmai, infrastrukturális, személyi és egyéb elemeket felölelő feltételrendszerével ismerkedtünk meg. Legeltetés A Hamvajárás, mint a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik önálló területegysége 360 hektárt tesz ki, nagyobb részt különböző gyeptípusok összefüggő láncolata, amit kisebb, extenzív módon művelt parcellák tagolnak. A legeltetéses állattartás 80-as évektől tapasztalható nagyfokú visszaesése miatt a terület kezelése a mai napig nem megoldott, ennek megfelelően a gyepterületen a degradáció jelei mutatkoznak, ami elsősorban a nád térnyerésében a vegetáció homogenizálódásában nyilvánul meg. Tekintettel a tájtörténeti előzményekre is a terület szinte egészén a területhasznosítás adekvát módszere a legeltetés. A legeltetésessel történő kezelés megvalósítását a következő fejezetekben részletezett módon tervezzük, illetve kívánjuk megvalósítani. Ezek a fejezetek megfeleltethetők a pályázatban szereplő akciókkal , valamint az akciókon belül részletezett projektelemekkel (költségsorokkal). 17
Állatállomány beszerzése A legeltetést 120 darab egyéves (0,6 NÁE) magyar szürkemarha üsző egyeddel indítjuk 2013 májusában. Az állatok beszerzésének lehetősége részben a társ nemzeti parkok, valamint Szomor Dezső magángazdálkodó kezelésében lévő állományokból látszik biztosítottnak, de a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének közreműködését is kértük a megfelelő tenyészállomány felkutatása érdekében. A beszerzésnél az alábbi főbb szempontoknak kell érvényesülni:
a beszerzendő állatok egy jövőbeli tenyészállomány alapját képezik, ezért – valamint állat-egészségügyi okok miatt is – lehetőség szerint egy darab, megfelelő genetikai tisztasággal rendelkező állományból kell származniuk
az állat-egészségügyi követelményeknek és előírásoknak való megfelelés (minimális feltétel ahármasmentesség és az IBR-mentesítés megkezdése)
állatnyilvántartás előírásainak való maradéktalan megfelelés (ENÁR-nyilvántartás, fülszám, stb.)
18
3. ábra. Területkezelés szempontjából meghatározó főbb élőhelytípusok és infrastrukturális fejlesztések a projektterületen
19
(HUBN 10004) 2013-ban. / Habitat types and infrastructure importantfrom an animal husbandry point of view at the HUBN 10004 project site.
Nyári szállás Az állatok éjszakai elhelyezését és egyedi kezelését szolgáló mobil karámrendszer kerül kialakításra a térképen feltüntetett helyszínen. A karámrendszer a kiegészítő elemekkel az állatok egyedi kezelését, gondozását is lehetővé teszi (vérvétel, mérlegelés, stb.), illetőleg az állomány létszámának növekedésével újabb karámelemek beépítésével bővíthető. Szintén a nyári szállás részét képezi az állatgondozók szociális helységeként funkcionáló lakókocsi, de itt kerülnek elhelyezésre az esetlegesen szükséges kiegészítő abrak és szálastakarmány, valamint az erő-és munkagépek (traktor rakodóval és pótkocsival). A nyári szállás vízellátását csőkútról, villanymotoros szivattyúval biztosítjuk. Tervezzük továbbá a nyári szállás megközelítését biztosító út karba helyezését, valamint egy meglévő sorompó felújítását. Állatok itatása A projektben két darab, a területen jelenleg is meglévő kút felújítása és üzembe helyezése szerepel (lásd. 3. ábra). Miután ezek a kutak évek óta használaton kívül voltak, szükséges azok
akár
többszöri
kiszivattyúzása
és
kémiai
úton
történő
tisztítása.
A
víz
alkalmazhatóságáról annak laboratóriumi bevizsgáltatásával kell meggyőződni. A kutak karba helyezése és felújítása magába foglalja a gémek kialakítását, a megfelelő méretű itatóvályú, valamint a vízkivételt biztosító robbanómotoros szivattyú elhelyezését. Ez utóbbi számára szilárd alapon álló zárható fémszekrényt kell kiépíteni. A legelőegységek kialakításánál figyelembe kell venni a kutak helyét is, hogy az állatok napközbeni (legeltetéskori) itatása egyszerűen megoldható legyen. Legeltetés 2013-ban nem folyik kísérleti kezelés, így a terület szinte egésze rendelkezésre áll, csak a későbbi kezelések monitorozását szolgáló mintavételi területeket (100x100 méteres kvadrátokat) kell lekeríteni a legeltethető területből, ami összesen 24 darab 1 hektáros parcellát jelent. A kötetlenebb legeltetés lehetőséget biztosít a jelenleg még legeltetésre kevésbé alkalmas, nádasos területek intenzívebb járatására is. A kísérleti kezelés időszaka alatt (2014-2016) az állatok legeltetése villanypásztorral körbezárt legelőegységekben történik, amin belül az állatok szabadon mozoghatnak, terelésük csak a nyári szállás, a legelőegységek, és az itatóhelyek között történik. 20
A projekt ezen szakaszában egy gulyával három különböző legelési nyomást (alul-legeltetett, közepes, intenzív) kívánunk megvalósítani, három egymástól térben elkülönülő, eltérő méretű, de élőhelyszerkezetét tekintve hasonló területegységen. A kezelés első évében 1123-49, 2015-ben 15-30-63, majd azt követően 14-28-61 hektáros legelőegységekben a hét 11 napján, majd a maradék 4 napon a kísérleti legelőegységeken kívül történik az állatok legeltetése. Ez utóbbi terület méretét 0,6 NÁE értéket alapul véve határozzuk meg az adott év állománynagyságára vonatkoztatva. (lásd2. táblázat) A legeltetés napi ritmusát tekintve egy kora reggeli (5-8h), egy délelőtti (9-12), és egy késő délutáni
(15-20h)
legeltetési
időszakokkal,
míg
éves
viszonylatban
a
terület
eltartóképességéhez és az időjáráshoz igazodva körülbelül novemberig tartó legeltetéssel számolunk.
2. táblázatAz állatállomány (NÁE) és területigényének változása a projekt időtartama alatt (2013-2017)/ Future planned changes in herd size and the growth of accompanying pasture requirement állatállomány(NÁE)és területigényének (ha) változása
I. év állat 120 üsző (0,6)
II. év NÁE
állat
III. év állat
NÁE
IV. év állat
NÁE
állat
NÁE
NÁE
72 120 üsző (1,0) 120 120 üsző (1,0) 120 118 anyatehén (1,0) 118 118 anyatehén (1,0) 118 95 borjú (0,4)
gulya
V. év
72 gulya
120 gulya
120 gulya
38 90 borjú (0,4)
36
48 üsző (0,6)
29
47 bika (0,6)
28
156 gulya
154
üsző gulya
29
bika gulya
28
szabad legeltetés
kombinált
kombinált
kombinált
szabad legeltetés
kezelés
nincs
van
van
van
nincs
kísérleti kezelés területigénye
24,0
83,3
83,3
108,2
legeltetés módja
120
114,3
114,3
148,6
144,0
197,6
197,6
256,8
281,3
0,6
0,6
0,6
0,6
0,75
72 NÁE téli takarmányigényhez Állatok téli elhelyezése
120
123
159
214
72
75
156
203
244
kezelt területen kívüli területigény összes területigény NÁE összterületre
NÁE téli takarmányigényhez (terv)
244,0
37,3
A gulya téli, november és április hónapok közötti időszakban történő elhelyezését és tartását állattartó telephelyen kívánjuk biztosítani. Miután az Igazgatóság jelenleg nem rendelkezik ilyen teleppel, a megoldást egy olyan telephely bérleménye jelentheti, ahol az állattartás infrastrukturális feltételei biztosítottak, valamint a személyzet szociális igényeinek is megfeleltethető. Az előbbi esetében ez egy zárt vagy félig nyitott a csapadéktól és a széltől védelmet nyújtó, a minimum 6m²/egyed férőhelyigénynek megfelelő alapterületű istálló és a hozzá kapcsolódó szabadtéri karámrendszer meglétét vagy mindezek kialakításának lehetőségét jelenti. A téli szálláson a bérlemény csak a telepre, vagy annak egy szükséges részére vonatkozik, az állatok ellátása ebben az időszakban is saját személyzettel és 21
gépparkkal történik. További fontos, a költséghatékonyság és az ésszerűség diktálta szempont a telephely közelsége, ahol az állatok be és kihajtása lábon megoldható. Miután a telephely bérlését közbeszerzési eljárás kell megelőzze, bekalkulálva annak időigényét, célszerű azt már májusban elindítani. Téli takarmányozás Az állatok téli takarmányozása réti szénával, kisebb részt lucernaszénával és kiegészítő abraktakarmánnyal (elsősorban szemes kukorica) történik, de alkalmilag árpaszalma vagy kukoricaszár is feletethető. A takarmányszükséglet számítása egy kifejlett szarvasmarha napi igénye alapján történik, ami maximum 25 kg szálastakarmány/nap. A téli takarmányozás időszakát 180 nappal számolva, egy felnőtt állat igénye legfeljebb 45q. A projektben a téli takarmány biztosítása az Igazgatóság legjelentősebb önerő-vállalása, ennek megfelelően a takarmányszükséglet jelentős részét az Igazgatóság a saját vagyonkezelésű területein fogja megtermelni. Számításaink szerint a szálastakarmány szükséglet a második, harmadik évben már meghaladhatja a 1500 darab bálát, amihez szükséges szántóföldi takarmánytermesztésre alkalmas területekkel, valamint gyepterületekkel jelenleg is rendelkezik az Igazgatóság. Az állatok etetése teleltető dombon, köretetők beállításával tervezzük. 2013/14 telére vonatkozóan a 120 db 0,6 NÁE-gel számolt egyed takarmányigényét 39004000q szálastakarmányban határozzuk meg, ami 3q/bála átlagsúlyt alapul véve 1300-1350 darab bálát jelent. Az igazgatóság Dél-hevesi Tájegységében a saját vagyonkezelésben lévő szántó - és gyepterületeken nagy biztonsággal megtermelhető ez a mennyiség, ugyanakkor számolni kell az előállítás és a felhasználás között meglévő 15-25 kilométeres távolsággal, illetőleg az ebből eredő szállítási költségekkel. Személyi feltételek Az állatok közvetlen gondozását, ellátását munkaköri leírásban részletezett módon 4 fő állatgondozó (gulyás) váltott műszakban végzi. A munkaidő-beosztást úgy kell összeállítani, hogy 2 fő állandó jelenléte és az állatok éjszakai felügyelete is biztosított legyen. Az állattartás szakmai felügyeletét és irányítását, valamint a takarmánytermesztés egész folyamatának ellenőrzését, szintén munkaköri leírásban részletezett módon az agronómus végzi. Jelen pillanatban az ő személye már ismert, felvétele 2013. április közepére datálható, így már a tervezés, az előkészítés folyamatába, valamint az állatok beszerzésével kapcsolatos ügyintézésbe is bekapcsolódhat. Hatósági ügyintézés, nyilvántartás, állategészségügy A magyar szürkemarha tartásának jogszabályban előírt feltételei közül két elemet érdemes kiemelni, melyeknek való megfelelést már az állomány beszerzésekor biztosítani kell. Egyrészt az állomány összes egyede az ENÁR-nyilvántartásban önálló azonosítóval kell szerepeljen (ez a gyakorlatban fülkrotáliát jelent), másrészt hogy a tartási hely a TIRrendszerben önálló tenyészetkóddal regisztrálva legyen. Az előbbi feltételnek a tartás ideje 22
alatt folyamatosan, állománynyilvántartás vezetésével meg kell felelni, a kikerülés és a szaporulat az ENÁR rendszerben lekövethető kell legyen. Az állomány teljes belső, és hivatali nyilvántartásnak történő megfeleltetése az agronómus feladatkörébe tartozik. Az állomány állatorvosi felügyeletét célszerű egy helyben lakó, praktizáló állatorvossal, vállalkozói szerződés útján biztosítani. Az állatorvosi ellátás kötelező, minden évben jelentkező eleme 4-es mentesség (brucellózis, leukózis, tuberkulózis, IBR) megállapítására irányuló vérvétel, ami az állomány összes egyedére kiterjed. Az állatorvos személyének kiválasztása jelenleg folyamatban van, alkalmazására feltehetően 2013. április végétől kerülhet sor. Tanácsadás Tanácsadó igénybevételével számolunk a szürkemarha tartástechnológiája területén, valamint a hatósági, állat-egészségügyi vonatkozású kérdések tekintetében. Az előbbi szakterületen elsősorban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Génmegőrző Kht. nyugalmazott és jelenlegi ágazatvezetőjének szakértelmére, az utóbbi esetben pedig a mindenkori járási hatósági állatorvos szaktanácsaira számítunk. Kaszálás A gyepterületek másik meghatározó földhasználati módja a kaszálás, ami a legeltetéshez hasonlóan szintén természetvédelmi relevanciával bír. A projektterületen a kaszálásra vonatkozóan három kísérleti kezelést állítunk be, melyek elsősorban az időpontok szerint differenciáltak. Ennek megfelelően 20-20 hektáron végzünk kaszálást korai és kései (tehát kétszeri), hagyományos időben (május), valamint a Natura 2000 földhasználati előírásoknak megfelelő időpontban. A kaszálást és az azt követő betakarítást (bálázás) saját gépsorral és saját munkaerő bevonásával kívánjuk elvégzeni. A kaszálásra vonatkozó természetvédelmi előírások tekintetében a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Kormányrendelet releváns előírásai lesznek irányadóak, ily módon
a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos
a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.
a belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. 23
a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező.
gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.
2013-ban a projektterületen nem tervezünk kaszálást, ezen akción belül csak a gépsor beszerzését kívánjuk lefolytatni, ami miután az igazgatóság egyéb hasonló jellegű beszerzéseivel összevonás-köteles, így az nyílt közbeszerzési eljárás keretein belül fog lezajlani.
24
4. ábra Tervezett kísérleti kezelések és területhasználat a projektterületen (2013-2016). Location and extent of the planned
25
grassland treatments.
Gyepkezelések hatásának mérése
A területen megvalósuló kezelések térbeli kiterjedése lehetővé teszi, hogy minden esetben a négyzetes mintavételi állomásokat használjuk a gerinctelen préda taxonok monitoringjára. Minden kezelési típusba illetve a kontrol területen 3-3 mintavételi állomást jelöltünk ki. A kijelölés során figyelembe vettük a talaj vízjárását, az élőhelytípust illetve a legeltetett területek esetén a legelő állatok mozgásának feltételezett útvonalát is. Lokális skálán való mintavételezés Lokális skála alatt a mintaterületen zajló kezelések hatásainak mérését értjük. A mintavételi állomásokon talajcsapdázás, egyenesszárnyúmonitoring és a préda taxonok elérhetőségének mérései folynak. A mintavétel 2 hetente történik április 15. és október 1. között minden kezelési típusban. Az összes kezelés közvetlen hatásait azonban csak akkor tudjuk összehasonlítani, ha a mintavételezés akkor is megtörténik az összes állomáson amikor valamelyik területen beavatkozás történik. Praktikusan ez azt jelenti hogy azokon a napokon amikor a kaszálókat kaszálják, az összes kezelési típusban található mintavételi állomáson el kell végezni a csapdák ürítését és újraindítását, valamint az egyenesszárnyú mintavételt. Így a várható mintavételi alkalmak száma 12-16 közé esik. Az első mintavételi évben (2013) a kijelölt mintavételi állomásokban nem fog folyni kezelés,ezért a fent leírt mintavételi időzítések helyett április és október között, minden hónap utolsó hetében lesz csak mintavételezés. Ez az ún. pulzáló mintavételezés (Sapia et al., 2006) lehetővé teszi hogy a területeket kezelésektől függetlenül tudjuk összehasonlítani, így pontosabb képet kapva a kezelések jövőbeni hatásairól. Táj skálán végzett mintavételezés A tájiléptékben végzett mintavételezés célja,hogy a kezelések hatását az egész régióban elhelyezve tudjuk értelmezni. Ebben a vizsgálatba csak olyan területeket vonunk be amelyek szerepelnek az AKG programban (Túzok célprogram), annak érdekében hogy a területek hasonló kezelésben részesüljenek. A területek kaszálása, vagyis a vércsék számára a legfontosabb beavatkozás ezeken a területeken Június 15.-e utánra kell hogy essen. A
26
mintavételek időpontját úgy terveztük meg hogy ezt a dátumot legalább 2 mintavételi alkalom előzze meg (2 x 2 hét) és a kaszálást követően legalább 2 hét elteljen a kezelést követő mintavétel időpontjáig. Mivel a kaszálások nem pont Június 15. re fognak esni, így a mintavételezés potenciális időpontjai akár július második hetére is eltolódhat. A pontos kaszálási dátumokat amennyiben lehetséges a gazdálkodókkal előre egyeztetjük a pontosabb mintavételi időzítés érdekében. Minimum 20 kaszált gyepet fogunk mintavételezni, egyenesszárnyú és MMM mintavételt, a kisemlős becslési protokollt valamint a préda taxonok elérhetőségének becslési módszereit fogjuk alkalmazni. 3. táblázat Összefoglaló táblázat arról hogy a különböző vizsgálati típusokban milyen mintavételi modulok szerepelnek. /Monitoring modules in the different major research topics addressed.
Mintavételi modul Talajcsapdázás Egyenesszárnyú mintavétel Kétéltű monitoring Kisemlős monitoring Madárközösségek összetétele (MMM) Kék vércse vadászati hatékonyság préda taxonok elérhetősége
Vizsgálati típus Lokális skála x x x x x
Táj skála x
Fenológia x x
x x
x
x
x
x
27
x
5. ábra Mintavételi állomások elhelyezkedése a különböző kezelési típusokon belül. Minden kezelésben 3 db
28
100x100 méteres négyzet lett kijelölve. The location of sampling stations (3 each) inthe 8 treatmenttypes (light and dark green areas) and the control site (brown area).
Időbeoszás A fent leírt feladatok időzítését 2013 és 2015 ben az 4. táblázatban foglaltuk össze. A két év közötti fő különbség hogy az első, alapállapot felmérésre szolgáló évben még nincs kezelés, így elegendő egy kevésbé inetenzív, un. pulzatív mintavételi időzítés kivitelezése ahozz hogy a később kezelendő területeket, kezelésektől függetlenül összehasonlíthassuk.
29
4. táblázat A különböző főbb vizsgálati típusok munkafolyamatainak időzítése 2013 -BAN. / Time schedule of the activities concerning the main research topics in 2013.
hónapok hetek
Április 1
2
3
Május 4
1
2
3
Június 4
1
2
3
Július 4
1
2
3
4
Augusztus
Szeptember
1
1
2
3
4
2
3
4
x
x
x
2013 lokális skála táj skála fenológia
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x x
x x
30
x x
x x
x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Tóth László: A kezelések megvalósításáért felel. Gazdálkodás ökonómiai monitorozását is végzi, minden évben jelentést készít a tárgyév gazdálkodásáról. Borbáth Péter: A kezelések megvalósításáért felel. Gazdálkodás ökonómiai monitorozását is végzi, minden évben jelentést készít a tárgyév gazdálkodásáról. Agronómus: Állattartás és a takarmánytermesztés felügyelete, közvetlen irányítása. Gulyás (4 fő): Az állatok gondozása, ellátása és a legeltetési protokoll betartása. Magyar Természettudományi Múzeum: Fehérvári Péter: A kutatási terv kidolgozásáért, illetve a mintavételezés terepi megvalósításáért felel. Felelőssége továbbá a mintavételekből származó adatok begyűjtése, rendszerezése és elemzése. Tevékenysége kiterjed a terv megvalósítása során felmerülő problémák megoldására, valamint feladata a monitoring terv alapján leírt kezelések betartásánakfelügyeletére is. Kovács Anikó: Részt vesz a mintagyűjtésben, illetve feladata az elemzések eredményeinek publikálása. Széll Győző: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása. Merkl Ottó: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása Makranczy György: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása Puskás Gellért:Feladata a taxonra válogatott egyenesszárnyú minták meghatározása. Grabant Aranka:Minták kezelése tárolása, preparálása Németh Tamás: Minták kezelése tárolása, preparálása György Zoltán: Minták kezelése tárolása, preparálása
A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők A kutatási terv megvalósítása nagyban múlik a vizsgálati évek időjárásától, elsősorban a csapadék mennyiségtől. Előfordulhat, hogy a tavaszi belvizek miatt a csapdák kihelyezését nem lehet időben megvalósítani, vagy, hogy egy nagyobb vihar tönkre teszi egy-egy időszak mintáit. Fontos hátráltató tényező, ha nem sikerül megoldani a „szarvasmarha biztos” talajcsapdázást, vagyis a kezelésért felelős legelő állatállomány eltapossa a kihelyezett 31
csapdákat. A tavaszi vízállás vis major helyzet, ellene semmilyen módszerrel nem lehet fellépni azonban a többi esetben a károk mérséklését a folyamatos terepi jelenléttel és a károk felmerülése után azonnali kármentesítéssel mérsékelni lehet.
Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D4. akció) a Vásárhelyipusztán (HUKM10004) 2013-ban A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Kardoskúti Fehértó Tájegységének területén (a „Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták” N2000 site, HUKM10004 északi blokkjában), amelyet a jövőben Vásárhelyi-puszta projektterület néven azonosítunk, komplex szántóföldi növénytermesztési kezelést valósít meg. A Székkutas község közigazgatási határban lévő, együttesen mintegy 170 ha-t érintő parcellákon a szántóföldi kezelés célja, hogy megvizsgáljuk, milyen növénykultúra-összetétel, milyen vetésforgó és térbeli struktúra (a régi kisparcellás gazdálkodáshoz hasonló, ugarsávok által kialakított osztások, aratatlan területek fennhagyása, lucerna szakaszos kaszálása, stb.) alkalmazásával jelent a kék vércsék számára legkiegyensúlyozottabb táplálék-ellátást, miközben a gazdálkodás ökonómiai fenntarthatósága biztosított marad.Itt kerül sor a vetési varjak kártételét megelőző, úgynevezett „varjúkár-mentes” kukoricatermesztési módszerek tesztelésére is. A különböző kezelések hatását egymáshoz és a kontroll (nem kezelt) területekhez is viszonyítva értékeljük, monitorozzuk. A monitoring tekintetében szükségesnek látszik megkülönböztetni és ennek megfelelően külön kezelni a gazdálkodás és annak során megvalósított kezelések hatásának vizsgálatát. Míg az előbbi esetben elsősorban a tevékenység gazdasági megítéléséről beszélünk és ökonómiai paraméterekkel mérhető, addig a kezelések hatását a biotikai monitoring módszertanával vizsgáljuk. Ebből és a projektben vállalt célkitűzésekből is adódóan a kezeléseket, illetve magát a gazdálkodást mindkét rendező elvnek, az ökonómiai és az ökológiai szempontrendszernek is megfelelően kell megtervezni és működtetni.Az alábbi fejezetek a gazdálkodás főbb elemeinek fent nevezett szempontok szerinti tervezését fogják össze.
32
A terület jellegzetességeinek és kezelésének rövid áttekintése A terület két megye, Békés és Csongrád megye találkozásánál fekszik. A Vásárhelyi-puszta mintaterület 3 területegységből áll. A Fehértó és közvetlen környéke, Kardoskút község közigazgatási területén, a községtől 4 kilométerre fekszik, nyugat-délnyugat irányban. A Fehértótól északra illetve északnyugatra terül el az északi területrész, amely Székkutas és Kardoskút községek közigazgatási területére esik. A déli területrész Hódmezővásárhely város, valamint Székkutas, Kardoskút és Békéssámson községek közigazgatási területén helyezkedik el .A terület egyik sajátossága a régióban egyedülálló értéket képviselő szikes tavak láncolata, másik sajátossága a szántók és vetett gyepek nagy aránya. Az 1700-as évek végétől tartó folyamatos feltörések hatására a XX. század közepére csak kis foltokban maradtak ősgyepnek tekinthető részek a Vásárhelyi-pusztán. Még 1980-ban is törtek fel ősgyep jellegű foltot. Ugyanakkor az 1960-as évek végétől egyrészt a védetté nyilvánítás hatására, másrészt az intenzív gyepgazdálkodás végett elkezdték a felhagyott szántókat bevetni. Azokat a gyepeket, amelyek eddig megmenekültek mindettől, most tárcsázással és felülvetéssel próbálták produktívabbá tenni. Egyszóval a területen található gyepek döntő többsége másodlagos vagy felújított, ősgyep foltot keveset találunk. Ősgyepnek csak a Fehértó környéki mocsaras és vakszikes részeit tekinthetjük, illetve a terület északi -első sorban észak-keleti részén - megmaradt legelőket. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját állatállományával 15 éve kezeli a Sóstó, a Fehér-tó környéki, valamint Csomorkányon elterülő gyepeket. Ahogy a terület észak-nyugati részén kívül még természetes ürmöspusztákat találunk, úgy a déli határon túl a nagyüzemi szántóföldek az egyeduralkodók.Általánosan elmondható, hogy a területen lévő egyéves szántóföldi kultúrák erősen belvizesek,így ennek is köszönhetően szinte kizárólag kalászosokat, kukoricát és lucernát, újabban napraforgó termesztenek. A nedves években elmocsarasodó foltokat a száraz években zömmel újra beszántják.A terület mezőgazdasági viszonyainak tárgyalásánál érdemes külön kiemelni a természetvédelmi kezelő, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységét, gazdálkodását, mivel az Igazgatóságnak van a legjelentősebb ráhatása a terület mezőgazdasági jellegű kezelésére, és az általa kezelt területrészek aránya a jövőben várhatóan tovább növekedhet. E mellett a másik két legjelentősebb területhasználó a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. és a székkutasi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet. A szántók jelentős részét tehát néhány nagy gazdálkodó egység műveli, így döntően közepes vagy nagyobb táblákra tagoltak, kisebb parcellák leginkább a tó 33
környékén, illetve egyes foltszerű részeken beékelődve találhatók. A területen nincs jelentős méretű mezővédő erdősáv, fasor, ami befolyásolná a mezőgazdasági művelést, számottevő hatással lenne az élővilágra.Az Igazgatóság által használt szántóföldek teljes területén nem használnak semmilyen műtrágyát és növényvédőszert, szervestrágyát is kizárólag csak a lucernatelepítések alá juttatnak ki, kis mennyiségben.A KMNPI szántóterületein sehol sem folytatnak öntözést, talajlazítást, meliorációt és talajjavítást vagy táblásítást.
A terület kékvércse-állománya és a kezelésektől várt eredmények A kék vércse a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták kiemelt jelentőségű karakterfaja, állománya az utóbbi években a korábbi fajvédelmi tevékenységnek is köszönhetően (2006-2009: LIFE05/NAT/HU/122 és 2010-2011: HU-SRB0901/122/120) jelentősen emelkedett. A Vásárhelyi-puszta fészkelő állománya a 2006-ban ismert 55 párról 2009-re 116 párra emelkedett, amely az utóbbi három évben is hasonlóan alakult, sőt, az elmúlt két évben kiemelkedően sok, 2011-ben 126 pár, 2012-ben pedig 133 pár foglalt itt fészket.
Szántóföldi növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztési kezelési technológiák megválasztása során az volt vezérlő elvünk, hogy egy adott területet lehetőleg minél jobban diverzifikáljunk mind a termesztett kultúra,
mind
a
tervezett
kezelések/betakarítások
időpontjának
megválasztása
szempontjából. A sokféle egymás mellett megjelenő növényi kultúra egy területen feltehetőleg segíti az ott élő kékvércse-préda taxonok sokféleségének és magas abundanciájának fenntartását, míg a különböző időpontokban végzett munkálatok különböző ütemben teszik hozzáférhetővé a vércsék számára táplálékukat. A szántóföldi növénytermesztés közvetve hat a vércsék táplálkozására, azonban közvetett módon hatással lehet a költési lehetőségeikre is. Itt elsősorban a legfontosabb fészeképítő faj, a vetési varjú, és a gazdálkodók közötti konfliktusra kell gondolni, hiszen a varjakat ma is mezőgazdasági kártevőként tartják számon, főleg a kukoricavetésben okozott vélt, vagy valós kártételük miatt. Azonban, megfelelő technológia mellett a varjak kártétele minimalizálható, sőt elkerülhető. Ilyen technológiát is alkalmazni fogunk és így demonstrálhatóvá válik, hogy a vetési varjú telepek mellett is lehet sikeres gazdálkodást folytatni.
34
6. ábra. A kardoskúti mintaterületen a szántóföldi növénytermesztésbe bevont parcellák áttekintő térképe. TYPE 1 kezelésbe a kistáblás szántók, míg a TYPE 2 kezelési típusba az állandó, visszagyepesedő ugarsávok használata illetve a lucerna termesztés fog megvalósulni. A TYPE 3 kezelés, mely a vetési varjú biztos kukorica termesztést fogja demonstrálni a TYPE 1 kezelés 2. blokkjában lesz megvalósítva./ Overview of thelocation of agriculturalpracticesthatwill be carried out atthe Kardoskút study site. TYPE 1 practicesincludethecreation of landstripes, while TYPE 2 refertopracticesthatusepermanantfallowstripestodisect a field, and toalfalfagrowingpractices. TYPE 3 areas, constitutingrooksafemaizegrowingpracticeswill be incoproratedintotheblock 2 area of TYPE 1 practices.
35
A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok
„TYPE 1” kezelési típus - 1. és 2. Blokk „Fecskés” nevű táblák – Kisparcellás szántó/ugar sávos kezelés. A kezeléssel a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés időszakát megelőző, mezővédő erdősávokkal tagolt kisparcellás mezőgazdálkodás gyakorlatát tervezzük visszaidézni, amely a térben is, és az egyes kultúrák kezelési idejében is jelentkező diverz jellege miatt válik különösen előnyössé a helyi fészkelő madarak számára. A kijelölt parcellában összesen 5 helyrajzi számon, két blokkban alakítunk ki a szántóföldi kultúrák és az ugarsávok segítségével tagolt rendszert. A termőterület meghatározó részét adó termesztett kultúrák rendszere osztható fel egyenletes, de a művelési nyomnak megfelelően minimum 6 m fogásszélességgel, vagy ennek egész számú többszörösével kialakított ugarsávokkal. A magasabb fekvésű részekre tervezzük a többéves kultúrák elhelyezését, elkerülve az esetleges kiterjedt belvízfoltok okozta tartós kieséseket. A sávozott rendszerbe integrált mezőgazdasági kultúrák:
gabonafélék (őszi, vagy tavaszi vetésűek),
évelő rozs,
lucerna,
valamint az ezeket tagoló ugarsávok
A 2-es blokk területén kerül kijelölésre a 2-2 ha területű „varjúkár-mentes kukorica” vetésterülete (TYPE 3 kezelés típus). Fecskésen a 2013-ban tervezett előkészítő év során, mindkét blokkot zabbal vetik be. A termény egy kezdeti nehéz (12-15 cm mélységben), majd egy vetőágy-előkészítő könnyűtárcsázást (8-10 cm) követően kerül a földbe, tehát mélyszántás nélkül, nagy vetőmagsúllyal, műtrágyaszóróval kijuttatva a vetőmagot. A tábla így kevésbé gyomosodik, a gyomirtó szerek használata mellőzhető. Ennek köszönhetően a kora őszi időszakban, a gabona aratása után homogén elmunkált tarlón jelölhetők ki a tervezett sávok.
36
7. ábra A „Fecskés” nevű táblák áttekintő tervezett térképe. A zöld sárga sávozás a 6m széles gabona, ugar, évelő rozs illetve lucerna sávokat reprezentálják, melyek a két blokkot elválasztó földútra merőlegesen lesznek kialakítva. A 2. blokkban fog elhelyezkedni a TYPE 3 kezelés 2x2 ha-on. /TYPE 1 habitat management practices will be carried out in2 blocks at the „Fecskés” fields. The yellow and greenstripes represent the 6m wide alternatingstripes of perennial rye, cereals, alfalfa, and fallow, while the red 2x2 ha polygons show the planned position of the TYPE 3 practice (rook safe maize growing)
37
„TYPE 2” kezelési típus - 1. Blokk „Rabatin” nevű tábla – Visszagyepesedő ugarsávokkal tagolt szántó. A 2db (2x2 ha területű), állandó helyen kialakított parlagsáv hosszanti irányban három egyenletes/egyforma területű részre osztja a táblát.
milyen célt szolgálnak a visszagyepesedő ugarsávok? – a hosszú távú kezelés eredménye egy gyepsáv kialakításával a TYPE 1 kezelés típushoz hasonló, de egy nagyságrenddel nagyobb léptékű osztása a nagytáblás szántóföldi művelésnek
milyen céllal kerül bele a lábon hagyott gabona? – a gerinctelen táplálék taxonok számára egyaránt kiváló menedéket jelentő sávok első sorban a gerinces (pl. mezei pocok) táplálék fajok rezervoár területei lehetnek
új elemként ebben a parcellában is van aratatlan sáv, ami nem tervezett ugyan, de a TYPE 2, Blokk 2 kezelés minősítését teszi robosztusabbá.
A sávozott rendszerbe integrált mezőgazdasági kultúrák:
gabonafélék (őszi, vagy tavaszi vetésűek),
kukorica
valamint a gabonák és kukorica tömbök közé ékelődő, ezeket tagoló ugarsávok
A „Rabatin-tábla” 2013-ban egyenletes vetésterülettel tartalmaz kukoricát, őszi árpát, és búzát.Ősszel nem történik mélyszántás, kijelölésre kerülnek a tervezett ugarsávok, két 25mes, nem, szárzúzással, hanem kaszálással hasznosított sáv formájában. A kaszálása áprilisjúnius során, még a gabonafélék aratása előtt kerül sor. Az ugarok eztán fix helyzetűek, azaz nem változik a rendszerük a kezelés évei során.
38
8. ábra A 47 ha-os „Rabatin” tábla tervezett kezelésének áttekintő ábrája. A zöld színnel jelölt állandó ugarsávok 3 táblára osztják a területet, melyekben kukorica/gabona/ugar vetésforgó fog megvalósulni. A sárga sáv a lábon hagyott gabona mely a táplálék állatok rezervóárjaként szolgálhat. Ez a sáv természetesen minden évben máshol lesz megtalálható./ The „Rabatin” parcelwill be dividiedto 3equalfieldswithpermanentfallowfields (greenpolygons). The crop rotation system in the cultivated fields will be maize/cereals/fallow. The yellow polygon represents the non-harvested portion of the cereals, which will naturally be in a different position every year.
39
„TYPE 2” kezelési típus - 2. Blokk „Búcsú-halom” nevű tábla– Visszagyepesedő ugarsávokkal tagolt szántó.
A 2db (hozzávetőleg 2x2 ha területű) parlagsáv által hosszanti irányban három egyenletes/egyforma területű részre osztottgabonatáblát északról és délről határoló ugarok kezelése is a vércsék legintenzívebb táplálékfelvételének időszakához igazodik. Agabonatábla belsejében az egyik ugarsávhoz illeszkedve egy 2,5 ha területű aratatlan terület marad, az 1es blokk esetében már említett rezervoár szereppel.Az ugarsávok kaszálása április-június hónapok során, még aratás előtt történik. Az ugarok eztán fix helyzetűek, azaz nem változik a térbeli osztás a kezelés évei során. Ennek a blokknak a közvetlen déli szomszédja egy fiatal lucernatábla. A TYPE 2 alfalfa growing system keretében kijelölt, 5 éves lucerna egy részének feltörésével (2013 őszén időszerű) az itt kijelölt táblarész szolgálja a túzok- és kékvércse-szempontú AKG előírások összehasonlíthatóságát, kiváltva a „Tanyaszéli lucernatábla” feltört területét. „Búcsú-halom tábla” 2013-as kezelése: a teljes gabonatermő terület kukoricávallesz bevetve, amelynek betakarítását követően őszre egy homogén, a tervezett sávok kijelölésének szabad teret biztosító tarló áll rendelkezésre.
40
9. ábra. A Búcsú-halmi tábla (TYPE 2, BLOCK 2) áttekintő térképe. Ennek a blokknak az alaplogikája hasonló a „Rabatin” táblájáéval, azonban lényeges eltérés hogy északról és délről is egy-egy nagyobb kiterjedésű ugarterület határolja. Ezen területek kezelése is, hasonlóan a táblákat 3 réstre osztó sávokéval, „vércse specifikusan” lesznek kezelve. A blokk déli részén található lucerna, a később feltörésre kerülő TYPE 2 alfalfa blokkot fogja részben helyetesíteni./
41 to BLOCK 1, however two additional larger fallow areas already exist at the Overview of „Búcsú-halom ” field (TYPE 2, BLOCK 2). The logic here is simillar northern and soutern edges. These will also be treated according to the experimental treatment protocol. The Alfalfa present will also be incorporated into the study in subsequent years.
„TYPE 2” kezelési típus - Lucernatermesztési bemutató Blokk „Tanyaszéli lucernatábla”– A túzok, valamint a kék vércse AKG lucernatermesztési előírásainak (zonális célprogramok 2009-2013) egymás melletti bemutatása. A Tanyaszéli lucerna 2013-ban öt éves korú lesz, ennek megfelelően időszerű a tábla egy részének feltörése, majd két részletben (2013-ban és 2014-ben) való pihentetése, melyet gabona termőterületként hasznosítanak. Ezt követően friss lucerna telepítésre kerül sor a pihentetett tábla-félben. 2014-ben a fennmaradt, 50-50%-ban osztott táblarészen kerül sor a túzok AKG, és KV AKG kezelés demonstrálására és a kezelés monitoringjára. Ezt követően, ősszel kerül feltörésre a tábla másik fele. Ősszel gabona kerül a táblába, melyet 2015-ben learatva, és ősszel feltörve a másik tábla-fél is friss lucernatelepítésként indul. A gabonában itt aratatlan foltot hagyni nem érdemes, túl rövid ideig maradna lábon.2014-ben és 2015ben a friss telepítésű lucerna első kaszálásra még várhatóan gyomos, de a következő kaszálások már teljes értékűen üzemelnek, és teljes terméssel futnak. A tábla 2013 őszén fennmaradó része 2db, egyenletes/egyforma területű részre lesz osztva, melyet a Type 2 – Blokk 2 „Búcsú-halom táblát” délről szegélyező lucerna termőterületében kijelölt kísérleti parcella egészít ki. „Type 3” kezelési típus („Fecskési tábla” déli, 2 blokkja) – Varjas kukorica helyes termesztési módok bemutató Blokk –A kijelölt vetésterület 2 évben 2-2 ha egyenletes/egyforma, jó mélységben és jókor vetett kukorica eredményeinek és az így nem jelentkező varjúkárnak a demonstrálására szolgál.(„Varjas kukorica Fecskésen” – lásd a legelső blokk leírásánál.)
42
Szántókezelések hatásának mérése Vizsgálatok elrendezése A megvalósítandó kezelések túlnyomó többségben hasonló logikát követ; térben és időben diverzifikálni a kék vércsék táplálkozó területeit. A térbeli változatosság növelésére egy adott táblából néhány vagy akár sok kis alegységet képezünk amiken különböző növénykultúrák termesztése fog folyni. Ezen kultúrák agrotechnológiája eltérő, különböző módon és időben kell kivitelezni a kezeléseket a betkarítást, így az időbeli heterogenitás tulajdonképpen a térbeli változatosság következménye. A fő kérdésünk tehát, hogy ez a diverzifikáció hogyan hat a kék vércsék préda taxonjaira. A vizsgálatot nehezíti az a tény hogy ezekben az esetekben nehéz kontroll területeket találni amihez hasonlítani lehet a kezelt területeket. Az általunk választott stratégia így az hogy nem konkrét kultúrákat hasonlítunk össze kezelésenként, hanem azt vizsgáljuk hogy egy adott kezelés típusban hogyan alakulnak a préda taxonok paraméterei a mintaterületen található többi nem kezelt mezőgazdasági táblák összességéhez. Ezért egy rétegzett mintavételt fogunk elvégezni a nem kezelt táblákon ahol minden növény kultúrához ami szerepel a kezelt területeken (gabona, lucerna, ugar,évelő rozs) 6-6 terület párt fogunk választani kontrolként. Ezeken a területeken 1-1 mintavételi állomást fogunk üzemeltetni. A kezelt területeken, minden kultúrában hasonlóan a kontrol területekhez, 2-2 mintavételi állomást fogunk kialakítani és üzemeltetni (5. táblázat). Korábbi vizsgálatinkból kiderült hogy a vércsék kerülik a kapás kultúrákat, így a kukoricát is, ezért ebben a kultúrában nem fogunk préda taxonmonitoringot folytatni. A mintavételek pontos helyszíneit minden vizsgálati év tavaszán fogjuk kijelölni azon kultúrák esetében amelyek nem évelők. Ez utóbbi esetben viszont igyekszünk állandó (értsd. évek között ugyanott található) állomások kijelölésére és üzemeltetésére.
43
5. táblázat, minatvételi állomások száma az egyes kezelt területeken, illetve a kontrol területeken. Összesen 68 mintavételi állomásból 36 (108 talacsapda) lesz a kezelt területeken, és 32 (96 talacsapda) a kontrol területeken.
Őszi vetésű gabona Tavaszi vetésű gabona Évelő rozs Lucerna/vércse AKG Lucerna/túzok AKG Ugar Kukorica
TYPE 1 Blokk 1 Blokk 2 2 2 2 2
Blokk 1 2 2
TYPE 2 Blokk 2 2 2
KONTROL alfalfa -
6 6
2 2
2 2
-
-
2
6 6
2 0
2 0
2 0
2 0
2 0
2 6 0
A mintavételek időzítését úgy alakítjuk ki hogy az összes kultúrát figyelembe véve a legkorábbi várható betakarítási munkálatokhoz képest legalább 2 héttel a csapdák már kihelyezésre kerüljenek. Ez Április utolsó hetének felel meg. A csapdákat Augusztus első hetéig fogjuk üzemeltetni, 2 hetenkénti ürítési protokollal. Amennyiben valamely területen elkezdődnek
a
betakarítási/szárzúzási
munkálatok
ott
lehetőség
szerint
még
munkállatokelött ürítjük a csapdákat, és az összes olyan csapdát is, ami ugyanabba az élőhelytípusba esik. Ennek a protokollnakhátulütője, hogy egyes esetekben a minták ürítése sűrűn, akár néhány naponta is megtörténhet, de cserébe a mintavételi protokollban elkülöníthető lesz a területi kezelések hatása, ami feltehetően kiemelten fontos a vércsék számára. A gerinces prédataxon modulok közül kivitelezésre fog kerülni a kisemlős monitoring modul minden egyes élőhelytípusban, a betakarítást követő egy hétben. Továbbá a madárközösségek összetétele modult is el fogjuk végezni az összes olyan UTM négyzetben ahol a kezelt területek találhatók (DT56D4, DT57A1,DT57A2,DS64D1). 2013-as alapállapot felmérés A pályázat keretében 2013-ban előkészítő kezelések valósulnak meg. Ezért az alapállapot felmérés csak azokon a területeken tudjuk megtenni amelyeken a kezelt kultúra már jelen van. Ez praktikusan csak az egybefüggő lucerna táblák (TYPE 2 alfalfa). Ezeken a területeken, és a hozzájuk tartozó kontrol területeken a teljes monitoring protokolt elvégezzük. Továbbá
44
elvégezzük a madárkzösségek felmérését és tesztelni fogjuk a kisemlős monitoring modul hatékonyságát a különböző kultúrákban.
A fenológiai vizsgálatot (rovarok abundanciájának időbeli változásának meghatározása legelőkön) hasonlóan a Hamvajárás mintaterülettel, itt is elvégezzük. A mintavételek időpontja hasonló lesz mindkét területen.
A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság: Bánfi Péter: A kezelések megvalósításáért felel. Kotymán László: A kezelések megvalósításáért felel. Magyar Természettudományi Múzeum: Fehérvári Péter: A kutatási terv kidolgozásáért, illetve a mintavételezés terepi megvalósításáért felel. Felelőssége továbbá a mintavételekből származó adatok begyűjtése, rendszerezése és elemzése. Tevékenysége kiterjed a terv megvalósítása során felmerülő problémák megoldására, valamint feladata a monitoring terv alapján leírt kezelések betartásánakfelügyeletére is. Kovács Anikó: Részt vesz a mintagyűjtésben, illetve feladata az elemzések eredményeinek publikálása. Széll Győző: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása. Merkl Ottó: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása Makranczy György: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása Puskás Gellért:Feladata a taxonra válogatott egyenesszárnyú minták meghatározása. Grabant Aranka:Minták kezelése tárolása, preparálása Németh Tamás: Minták kezelése tárolása, preparálása György Zoltán: Minták kezelése tárolása, preparálása
Magyar Madártani Egyesület: Solt Szabolcs: Feladata a madárközösségek összetétele modul kivitelezése, az adatok összegzése és kezelése.
45
A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők A kutatási terv megvalósítása nagyban múlik a vizsgálati évek időjárásától, elsősorban a csapadék mennyiségtől. Előfordulhat, hogy a tavaszi belvizek miatt a csapdák kihelyezését nem lehet időben megvalósítani, vagy, hogy egy nagyobb vihar tönkre teszi egy-egy időszak mintáit. Fontos hátráltató tényező,lehet ha a mezőgazdasági munkálatok során a csapdák károsodnak, illetve ha a kezelések során rovarírtókat vagy egyéb vegyszereket használnak a gazdák amikről nincs tudomásunk. A tavaszi vízállás vis major helyzet, ellene semmilyen módszerrel nem lehet fellépni azonban a többi esetben a károk mérséklését a folyamatos terepi jelenléttel és a károk felmerülése után azonnali kármentesítéssel mérsékelni lehet.
46
Irodalomjegyzék Fehérvári, P., Lázár, B., Palatitz, P., Solt, S., Kotymán, L., Harnos, A., 2011. Az időjárás hatásai a kék vércse (Falco vespertinus) fészekalj-méretére. (The effect of weather on Redfooted Falcon clutch size, in Hungarian). “Clima 21” Brochures 53–64. Fehérvári, P., Solt, S., Palatitz, P., Barna, K., Ágoston, A., Gergely, J., Nagy, A., Nagy, K., Harnos, A., 2012. Allocating active conservation measures using species distribution models: a case study of red‐footed falcon breeding site management in the Carpathian Basin. Animal Conservation. Gibson, D., 2009. Grasses and Grassland Ecology. Oxford University Press, Oxford. Gruber, B., Evans, D., Henle, K., Bauch, B., Schmeller, D., Dziock, F., Henry, P.-Y., Lengyel, S., Margules, C., Dormann, C., 2012. “Mind the gap!”–How well does Natura 2000 cover species of European interest? Nature Conservation 3, 45–62. Henle, K., Alard, D., Clitherow, J., Cobb, P., Firbank, L., Kull, T., McCracken, D., Moritz, R.F., Niemelä, J., Rebane, M., 2008. Identifying and managing the conflicts between agriculture and biodiversity conservation in Europe–A review. Agriculture, Ecosystems & Environment 124, 60–71. Kovács-Hostyánszki, A., Korösi, Á., Orci, K.M., Batáry, P., Báldi, A., 2011. Set-aside promotes insect and plant diversity in a Central European country. Agriculture, Ecosystems & Environment. Krebs, J.R., Wilson, J.D., Bradbury, R.B., Siriwardena, G.M., 1999. The second silent spring? Nature 611–612. Madders, M., 2003. Hen Harrier Circus cyaneus foraging activity in relation to habitat and prey: In west Scotland, the birds foraged in accordance with the distribution of prey and vegetation associated with early-growth conifer forests. Bird study 50, 55–60. Palatitz, P., 2012. A kék vércse (Falco vespertinus) védelmének tudományos megalapozása. Gödöllő. Palatitz, P., Fehérvári, P., Solt, S., Boris, B., 2009. European Species Action Plan for the Redfooted Falcon Falco vespertinus Linnaeus, 1766.
47
Palatitz, P., Fehérvári, P., Solt, S., Kotymán, L., Neidert, D., Harnos, A., 2011. Exploratory analyses of foraging habitat selection of the Red-footed falcon (Falco vespertinus). Acta Zoologica Academiae Scientiarium Hungarica 57, 255–268. Sapia, M., Lovei, G.L., Elek, Z., 2006. Effects of varying sampling effort on the observed diversity of carabid (Coleoptera: Carabidae) assemblages in the Danglobe Project, Denmark. Entomologica Fennica 17, 345. Terraube, J., Arroyo, B., Madders, M., Mougeot, F., 2011. Diet specialisation and foraging efficiency under fluctuating vole abundance: a comparison between generalist and specialist avian predators. Oikos 120, 234–244. Wätzold, F., Schwerdtner, K., 2005. Why be wasteful when preserving a valuable resource? A review article on the cost-effectiveness of European biodiversity conservation policy. Biological conservation 123, 327–338.
48
