ABSZTRAKT FÜZET
TALENTUM Ú paradigmák II. Új Kultúra és kritika a humántudományokban Savaria Egyetemi Központ - Békefi Antal Szakkollégium A ABS ABSZTRAKT ZTRAKT FÜZET
1
2
VÁLOGATÁS A BÉKEFI ANTAL SZAKKOLLÉGIUM MŰVÉSZTI MŰHELY HALLGATÓINAK MUNKÁIBÓL Csinger Mercédesz: „A Sors útjai” Egyedi grafikai technikával te készített történelmi nőszemélyek portréi 5 képen. A témám címe érzékelteti, hogy a Szépség, mi is és milyen más hétköznapi és művészi értelemben. A Sors mennyire segíti a Másrészt csodálhatjuk a képi kifejezést is, és az elkészítés Szépséget. Másré két erő marcangolja, belűről a szemlélő lelkét, melyet, örömteliségét. E k de érez, a mű célba ért. ha nem is tud beazonosítani, bea
Tóth Katalin Katalin: Kaleidoszkóp „A pályamunkák vegyes technikával készült „papírszövések”. A pályamunkák anyaga: ttapéta, papír és akrilfesték. A kiállítás a Kaleidoszkóp címet kapta, hiszen hisz képeimen a forma darabokra törik majd új egységet alkot.”
Sztranyák Zsófi Z a: Cím nélkül „Célom a hagyományos hagyom sokszorosító grafika határainak tágítása, ennek keretében m más médiákkal szeretném ötvözni. A műfaji határok nem csak a tudományos tudom területen tolódtak el, hanem a művészeti ágazatokban is jelen van.”
3
ABSZTRAKTOK BAKÓ BÉLA: A diskurzus rendjei az élettörténetekben „Feltételezem, hogy minden társadalomban ellenőrzik, kiválogatják, megnevezik a diskurzus termelését, majd a termékeket újra elosztják, mégpedig bizonyos számú e|járás szerint, amelyeknek az a szereprük, hogy csökkentsék a diskurzus veszélyeit, uralmukba kerítsék véletlenszerű megjelenését, kiküszöböljék súlyos, fenyegető anyagiságát” – mondja Michel Foucault A diskurzus rendje című székfoglaló beszédében. Ebből a gondolatból kiindulva előadásomban – melyet elsősorban módszertani problémafelvetésnek szánok – arra keresem a válaszokat, hogy az ’56-os emigránsok élet- és vándorlástörténeteinek elemzésekor a diskurzus, mint módszert milyen lehetőségeket és problémákat vet fel, s mennyiben segítheti a megismerést.
BALOGH TIBOR: A sötét demokrácia, avagy a diktatúra paradigmái A témámban, azt szeretném bemutatni, hogy a diktatúra, ami korában nem volt negatív tartalmú szó, hogyan töltődött fel negatív tartalommal, hogy lett lényegében ellentéte a demokráciának. Bemutatnám, hogy a történelem folyamán miként hatottak rá gazdasági, társadalmi és ideológiatényezők, amelyek elvezettek az un. mai diktatúrákhoz (pl. Észak-Korea). Részletezném, hogy az eltérő kultúrák miatt vannak államok, amelyek egyelőre nem alkalmas arra, hogy a modern demokráciában éljenek, itt gondolok arra, hogy Egyiptomi választások sem egy demokratikus rezsimet választtattak meg. Miért van ez? A negyedeik utolsó részben pedig azt vizsgálom, hogy a demokratikus országok, hogyan használják és nevezik, át a diktatúra több jellemzőit pl. propagandát ma úgy hívjuk, hogy politikai marketing, ma nem személyi kultusz van, hanem imidzs, vagy Franciaországban a demokrácia őshazájában hogyan lehet, az, hogy kisebbségeket nem ismerik el, mert ott mindenkinek franciának kell lenni.
4
BAYERNÉ SIPOS MÓNIKA: Kisebbségi érdekérvényesítés korlátai a XX. század végén Kárpátalján Előadásom célja a nemzeti kisebbségek önállósodási törekvéseinek bemutatása a XX. század végén Kárpátalján. A ruszin magyar érdekérvényesítés korlátainak ismertetése dokumentumelemzés alapján. Egy korábban általam végzett empirikus kutatás alapján annak bebizonyítása, hogy napjainkban az autonómia törekvések kudarcra vannak ítélve és a térségben működő kisebbségek ügyét felkaroló szervezetek sem tudják hatékonyan érvényesíteni érdekeiket. Belátható időn belül a kárpátaljai autonómia-törekvéseknek kevés esélyük van.
CSINGER MERCÉDESZ: Diáknevelés – A fiatalok szemével Teszteredmények kielemzése révén szerezett információkat szeretnék bemutatni, más oldalról is felmerült közoktatási problémákat megvizsgáljuk, ezáltal jobban megismerve a z generáció attitűdjeit és meggyőződéseit. Ezek segíthetik a pedagógusok munkáját, és segítséget nyújt a pályakezdő pedagógusnak a mai diákság megszólításában és a munkavégzésben. Valamint pár, napjainkban fontossá vált nézetet változtathat meg.
DOBSONY ERZSÉBET: Egy szöveg variációi: irodalom és fényképkultúra kapcsolata Márton László Árnyas főutca című regényében Előadásom célja párhuzamot vonni, valamint újraértelmezni a fényképkultúra és a magyar prózairodalom kapcsolatát. Ennek szemléltetésére olyan regényt választottam, melyben csakis a szöveg szintjén jelennek meg a fotográfiák narrátor(ok) leírásainak alapján, ezáltal is bizonyítva a szöveg és a kép elválaszthatatlan viszonyát. Mindezt a magyar-zsidó történelmi hagyomány kontextusában vizsgálom, a holokauszt képi emlékezete alapján.
5
FEKETE SÁNDOR: Időtlenség és emlékezet: Sánta Ferenc életműve Az utóbbi fél évszázad magyar irodalmának egyik legkülönösebb alkotója Sánta Ferenc (1927 Brassó – 2008 Budapest). 1954-ben jelentkezett első írásával, s az a nagy figyelmet keltő Sokan voltunk című elbeszéléssel, amely később a magyar novellairodalom egyik alapművévé vált. Aztán publikált kétkötetnyi elbeszélést, három regényt, egyiknek a drámaváltozatát, néhány publicisztikai írást, adott interjúkat, de mindezt a hatvanas évek végéig terjedő időben, s ezt követően újabb szépirodalmi művet nem olvashattunk tőle. Előadásomban Sánta Ferenc prózájának és drámájának újraértelmezését végzem el három regényének és egy drámájának részletesebb elemzése segítségével. Célom elsősorban az, hogy megmutassam, Sánta Ferenc alkotásai ma sem veszítették el aktualitásukat, s az újabb történelmi és irodalomelméleti meglátások tükrében is kiállják az újraértelmezés próbáját. Sánta nemcsak a szegények, hanem a magyarság és az emberiség ügyének is rendíthetetlen írástudója, s méltó az örök emlékezetünkre.
HORVÁTH GABRIELLA: A multikulturalizmus halála? Előadásomban a multikulturalizmus lehetőségeit vizsgálom a posztszuverénnek nevezett korban. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a multikulturalizmusnak milyen karakterjegyeket kell hordoznia ahhoz, hogy a nemzeti-etnikai kisebbségek védelmében hatékonyan tudjon közreműködni. Az előadás folyamán a klasszikus multikulturalizmus felépítése mellett azokra a problémákra, kihívásokra helyezem a hangsúlyt, amelyek annak működését megnehezítik a gyakorlatban, és amelyekre az elmélet eddig nem talált kielégítő válaszokat. A kisebbségvédelemben betöltött szerepének megítéléshez a multikulturális berendezkedést összehasonlítom a föderalizmus, illetve klasszikus nemzetállam kínálta megoldásokkal. Végezetül a reformokra, illetve továbbgondolás lehetséges irányaira koncentrálok az elemzésben.
6
KACSINECZ KRISZTIÁN: Az utópia abszurditása Előadásomban az utópikus gondolkodás néhány abszurd vonását és az ebből fakadó buktatókat igyekszem bemutatni egy konkrét irodalmi forrásból, Václav Havel A leirat (1966) című abszurd drámájából kiindulva. Az elemzés során gyakran utalok a világirodalom talán legélesebbb utópiakritikájára, George Orwell 1984 (1949) című regényére, melynek több motívuma is visszaköszön és újraértelemződik a cseh író művében – így a mesterségesen előállított, a „hivatalos“ gondolkodást és kommunikációt elősegítő hatalmi eszközként funkcionáló nyelv, vagy az öncsalás, a valós létet a tudattól elválasztó valóságszabályozás jelensége.
KASZNÁR ATTILA: Kínai kultúra magyarországi terjedése Számos nyugati ország után, mára Magyarországon is az egyik elsőszámú slágertémává vált Kína. A távol-keleti országgal egyszerűen divat lett foglalkozni, amit természetesen indokolttá tesz, tehet az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság a nemzetközi politikai színpad, valamint a világgazdaság egyik abszolút főszereplőjévé vált. Sorra nyitják kapuikat a különböző, Kínát népszerűsítő intézmények, kulturális, baráti és érdekvédelmi társaságok. Előadásomban a kínai kultúra magyarországi terjedésének sajátosságait, főbb jellemzőit, valamint várható jövőbeli tendenciáit kívánom áttekinteni.
KISS MÁTÉ ISTVÁN: Várakozások és értékelések a magyar civil társadalomról Előadásomban megpróbálom bemutatni a magyar civil társadalom fejlődését és állapotát a rendszerváltás után. Vizsgálatom tárgyát nem maga a civil társadalom képezi, hanem a civil társadalom vizsgálata és képe magában a tudományban. Arra próbálok majd rávilágítani, hogyan gondolkodtak a magyar közéletben a civil társadalomról a rendszerváltáskor, mikor az még csak éppen kifejlődni látszott, és mi a véleménye a tudománynak ma. A rendszerváltáskor még nem láttak, láthattak tiszta képet a magyar civil társadalom jövőbeni képéről, de sokan pozitívan tekintettek előre. Az azóta eltelt húsz év alatt pedig a tudomány visszatekintve megvizsgálhatta beigazolódtak-e feltételezéseik, előrejelzéseik,
7
összességében pozitívan vagy negatívan értékelik a rendszerváltás óta eltelt folyamatokat. Előadásomban tehát magyar közéleti és tudományos szereplők rendszerváltáskor és most publikált cikkeit igyekszem majd összehasonlítani. Véleményem szerint a téma nem csak aktuális, de rendkívül érdekes is. Míg húsz évvel ezelőtt mindenkiben egyfajta pozitív vágyakozás övezte a civil szférát, mára azonban a társadalom egészét áthatja a civil társdalomhoz párosult negatív jelentéstartalom.
KONCSOS KINGA: A vers emlékezete / az emlékezet verse. Nemes Nagy Ágnes Ekhnáton-ciklusáról Az előadás a "háború utáni versírás" útkeresését vizsgálja Nemes Nagy Ágnes költészetében, ami Nemes Nagy (de az egész Újholdnak is) rettenetes ön-próbája. A kortárs pszichoanalízis nézőpontjából a háborút valós eseményként kezeljük, vagyis olyan negativitásként, amely a szimbolikus rend kríziseként, bukásaként mutatja magát, és mint ilyen, elérhetetlen: üres helye mindig csak utólag tölthető fel. E retroaktív szimbolizáció azonban nem tud megemlékezni a szimbolikus rend szörnyű felbomlásáról, amely a – szimbolikus rendhez kötött – szubjektum rendjét is széttépi, és az esemény után bármikor széttéphetőként leplezi le (a felejtést egyaránt lehetetlenné téve), vagyis a halállal való találkozás traumatikus eseményének pillanatában a szubjektum saját semmijével szembesül. A költészet a (szimbolikusból kimaradó) Valóshoz kötődő teli beszéd, amely az ütemmel, a verslábbal eleve annak a konfúz, ritmustalan hullámzásnak ritmizáló, feldolgozó emléke, amelyet a szimbolikus rend elfe(le)d. Tehát a költői beszéd a szimbolikus előfeltételeit, a költői ritmus a Valós szimbolizálását viszi színre. A költői tanúskodás ennek a helyzetnek a különböző eszközökkel való artikulálása. Az aspektusváltás transzgresszív kifordulásával, a paradoxon zavarával vagy a szubjektum tárgyiasulásával például.
MOLNÁR SZANDRA: A pozitív pszichológia alkalmazásának lehetőségei a mindennapokban A pszichológia az esetek többségében a „kórosat” kívánja kijavítani, ezzel szemben a pozitív pszichológia az átlagos, egészséges személyiség fejlesztésére és erősítésére törekszik, mellyel paradigmaváltás következett be a pszichológia területén. Úgy vélem, hogy a mai magyar
8
társadalom életében is szükség lenne egy, a pszichológiához hasonló pozitív változásra. Társadalmunk a gyengeségekre koncentrál, ezek csökkentésére törekszik ahelyett, hogy a pozitívumokra fókuszálna, kulturális környezetünk, iskolarendszerünk is a gyengeségek folyamatos javítását sugallja felénk. Véleményem szerint a pozitív pszichológia megismertetésével, alkalmazásával változtatást lehetne eszközölni a mai posztmodern fogyasztói társadalom életében.
NÉMETH ÁKOS: „Ex Occidente lux…” Kulturális közvetítés és kultúrakritika Cs. Szabó László útirajzaiban Az irodalmi útirajz műfajához kialakulásától fogva erős kultúrakritikai töltet kapcsolódott az „önkolonializáló” hajlamú (Kjosszev) keleteurópai népek művelődéstörténetében. Magyarországon Bölöni Farkas Sándor, Szemere Bertalan, Gorove István és társaik munkássága nyomán vált a reformkor jellemző műfajává e forma. Halász Gábor joggal nevezte az „első magyar értelmi utazó”, Szemere 20. századi utódának Cs. Szabó Lászlót (1905-84), aki a magyar irodalmi útirajz két világháború közötti második virágkorának egyik legtermékenyebb alkotója volt. A gazdaságtörténész végzettségű, de amellett művészettörténeti tanulmányokat, irodalmi kritikákat és novellákat is publikáló szerző a korabeli magyar irodalomban talán csak Máraiéhoz mérhető nagyságú útirajz-korpuszt hagyott hátra, sőt a műfaj poétikájának megalkotásában is jelentős szerepet vállalt (Műfaj és nemzedék). Cs. Szabó ugyanakkor nem volt – nem is lehetett – iskolateremtő szerző, sem irodalmi „botrányhőse” korának. Talán ennek is köszönhető, hogy útirajzainak rendszerezése, újrakiadása a mai napig várat magára. Előadásomban a szerző legjelentősebb két világháború között született irodalmi útirajzainak bemutatására vállalkozom (többek között: Hét nap Párizsban, 1936; Doveri átkelés, 1937; Fegyveres Európa, 1940; Erdélyben, 1940), a bennük mindvégig meghatározó kultúraközi közvetítés és kultúrakritika aspektusával a középpontban.
OSWALD JÚLIA: Reformeszmék Párizsban a 12–13. század fordulóján A legkorábbi időktől kezdve egészen napjainkig rendszeresen feltűnő jelenség mindenfajta vallási közösség életében a vallási megújulás. A
9
középkori Európa vallástörténetét tekintve megállapíthatjuk, hogy szinte folyamatosan megjelenő kisebb-nagyobb megújulási epizódok, a vallásos lelkesültség változó fokú kitörései jellemezték. A folyamatba illeszkedő 13. század eleji egyházi törekvéseknek egyik alapvető irányát az egyetemes egyház megújítása, megújulása jelentette, amelyek a negyedik lateráni zsinat monumentális eseményében csúcsosodik ki. Az előadás a zsinatot megelőzően alakuló reformfolyamat Párizshoz kapcsolódó törekvéseit, eszméit veszi szemügyre.
PAP TIBOR: A kisebbségpolitika helye a politikatudományban Az előadás tárgya a kisebbségpolitika interdiszciplináris megközelíthetősége. I. A ’kisebbségiség’ hatalom- és formatörténeti levezetésével indul. Így kíván rámutatni a kisebbségi lét strukturális sajátosságának a többségi képviselet lényegében rejlő meghatározottságaira. Ezzel a megközelítéssel e ’nem domináns helyzet’ felszámolhatóságának teoretikus feltételeire is rá kíván világítani. Az értelmezés a hagyományos törésvonal és/vagy oszloposodás elméleteken túllépő, ’történelmi mintázat” fogalomkörére is támaszkodik. II. A kisebbségpolitikai gyakorlatból ismert szakterület, a nyelvpolitika és az ún. nyelvi tervezés szaktudományos hátterét felhasználva járja körül a kisebbségi helyzetet. III. Az ún. fölemelkedő Európában létező trendeket veti össze: miként illeszthetők össze az optimális képviselet és az arra épülő kisebbségpolitikai intézményrendszer területi- és személyi elvű modelljei. IV. Az addig felvázolt kisebbségi helyzetek kezelésére hivatott értelmezések mátrixa: a társadalmi egyenlőtlenségek kisebbségi alapú objektiválódásának és újratermelődésének jelenségét annak folyamatában modelli. V. A kisebbségpolitikai heresztetikai (Riker) szempontú megragadása. Az elsődleges cél a létező megoldásoknak egy egységes társadalomelméleti keretbe történő elhelyezése, a látszatmegoldások leleplezése. A fő cél, annak bemutatása, hogy a kisebbségkutatás a jelenségek parciális világából kitörve miként válhat a társadalom mélystruktúrájáról is nyerhető általános érvényű tudományos tapasztalattá.
10
SEFFER MANUÉLA: Évike és Alice - Nyelv és hagyomány Kosztolányi Csodaországfordításában Tervezett előadásom témája Lewis Carroll 'Alice's Adventures in Wonderland' című regényének első magyar fordítása /Kosztolányi Dezső: Évike Tündérországban/. A nonszensz irodalom nyelvi jelenségei komoly kihívást jelentenek a fordító számára, hiszen nem adható vissza pontosan az ilyen jellegű művekre annyira jellemző nyelvi humor, a szójátékok, vagy az adott nyelv természetéből fakadó két(-vagy több)értelműség. Kosztolányi azonban nem csupán a magyarban nem működő nyelvi megoldásokat alakította át, de a történet bizonyos elemei is magyar kontextusba kerültek; az ’Évike’ szövegét olvasva az angol kulturális hagyományok helyett saját kultúránkkal és történelmünkkel szembesülünk. Előadásomban a legjellegzetesebb részleteket és példákat emelném ki, a fentiek által érintve - Kosztolányi műfordítással kapcsolatos nézeteit figyelembe véve- magának a fordításnak a problémáját is.
SIMÁNDI CSABA: „A Fudzsi tetején” - Viktor Pelevin Empire „V” című regényének térstruktúrája Előadásomban Viktor Pelevin Empire „V” című regényének térszerkezetét vizsgálom. Rama, a főhős az elitbe szeretne jutni, a történet vámpírrá válásáról és beavatásáról szól. A hősnek a vámpírhierarchia tetejére történő feljutását a Fudzsi-metafora fejezi ki, mely központi térelemeként is megjelenik a szövegben. Az Empire „V”-ben összefonódik a fizikai és a szimbolikus tér, relativizálódnak a térbeli viszonyok, ugyanakkor a bonyolult térszerkezet szorosan kapcsolódik Rama identitásának és nyelvhasználatának problémájához, mindezen keresztül pedig a szöveg létrehozásának, megalkotásának folyamatához.
SIMON ERVIN: Kiaknázatlan mikrotörténeti lehetőségek a vallási néprajztársadalomtörténet terrénumán Felekezetváltások esetén gyakori hiba, hogy a rivalizáló feleknek csupán egyikét vesszük alapos elemzés alá. Milyen mikrotörténeti eredményekkel jár, ha elemzésünk hagyományos fókuszpontját áthe-
11
lyezzük? S mit várhatunk, ha mindezt a kisegyház-kutatás marginális terepén kívánjuk alkalmazni? Esettanulmányi konkrétumok a KözépDunántúl múlt századi vallási fejleményeiből.
SZARKA EVELIN: Az istenek szigete a 21. században - Spirituális építészeti elvek és a városfejlesztés nehézségei Balin Bali a csaknem tizenhétezer szigetből álló Indonézia egyetlen hindu többséggel rendelkező lakott területe. A patakban mosó és mosakodó helyiek élettere, a rizsföldek, a többszázezer templom és a hagyományos, balinéz kozmológiát leképező szerkezetű falusi települések a turizmus fellendülésével túlzsúfolt autóutaknak, tízemeletes luxusszállodáknak és élhetetlen városi agglomerációknak kényszerülnek átadni a helyüket. Az elmúlt évtizedekben a bali kormányzat felismerte, hogy a helyi építkezési módok és a tradícióknak megfelelő koncepciók kialakítása a kultúra megszilárdítását és a világon egyedülálló, balinéz „feng shui” szerint kialakított városfejlesztés hagyományainak továbbélését hordozza magában. A tanulmány fő célja a hagyományos építészeti megoldások bemutatásán túl a modern kor társadalmi kihívásainak ismertetése, és az ezekhez való igazodási kísérletek áttekintése, kritikája, a nyugati világ megszívlelendő javaslatainak értelmezése. Az előadást színes és látványos PowerPoint bemutató kíséri: a szerző kutatóként a helyszínen készített számos fényképe, térképek és szemléletes ábrák segítségével tárul fel a globalizáció által veszélyeztetett kisebbség élete.
SZÓRÁD DÓRA: A új felsőoktatási törvény hatása a végzős középiskolás diákokra. A kutatás során azt vizsgálom, hogy befolyásolja-e, és ha igen, akkor milyen mértékben, a végzős középiskolások tovább tanulással kapcsolatos terveit az új felsőoktatási törvény.
12
TAKÁCS IZOLDA: Női szereplők A társadalom történetében – a társadalmi munkamegosztás történeti fejlődésének következtében – a politika férfiak világává vált, így a gyakorláshoz szükséges képességek bennük fejlődtek ki. Tényként megállapítható, hogy a politika magasabb régióiban és a vezető pozíciókban is kevés nő vett és vesz részt a XX. század végén, a XXI. század elején is. A rendszerváltás óta eltelt időben a nők hátránya nemhogy csökkent volna hazánkban, hanem nőtt a férfiakkal szemben. Előadásomban azonban igyekszem túllépni ezen a megállapításon. Inkább arra a kérdésre keresek választ – a rendszerváltástól napjainkig levezetve – hogy 1. Milyenek a női szereplők, és miért? 2. Van-e eltérés a politikai beágyazottságot, a politikában való szerepvállalást, a politikai viselkedést és a karriert illetően a nők és férfiak között, és miért? 3. Igénylik-e egyáltalán a nők, hogy akár a politikai reprezentációban, akár a munkaerőpiacon, akár a családtámogatásban, akár az államszervezetben akár a médiába megjelenjék a női szempont? 4. Mennyire érvényesül az üvegplafon jelenség? Véleményem szerint fontos, hogy kialakuljon egy másfajta politikai stílus, politikai igény, valamint az, hogy a nők közéleti szereplése természetes legyen.
TÓTH JUDIT GABRIELLA: Kulturális diverzitás Magyarországon. Az antropológia útjai 2012-ben. Az előadás szeretné bemutatni azt a kulturális sokszínűséget, amely Magyarországot jellemzi ma, azokat a lokalitásokat emeli ki, melyek antropológiai módszerekkel kutathatók, és ahol az előadó maga is terepmunkát végzett. A hazánkban leginkább fellelhető „identitástípusok” kerülnek prezentálásra, és azok a problémák, amelyek ezeket a közösségeket meghatározzák. Az előadás kitér a csereháti lokális identitás és a tiszazugi nők megváltozott szerepére, ugyanakkor foglalkozik a borsodi szlovákság és a kétvölgyi vendek asszimilációs folyamataival is.
13
UNGER ERIKA: Egy elfeledett hitbuzgalmi szervezet: az Eucharisztikus Gyermekszövetség (1912–1945) Az előadás témáját a mára már elfeledett, 1912-től a második világháború végéi működő országos hatáskörű mozgalom adja. A hitbuzgalmi szervezet a plébániák körül szerveződve kívánta összefogni a gyermekeket. Röviddel megalakulása után, az igényekhez alkalmazkodva, Tiefenthaler József, a szervezet első igazgatója irányításával létrejött az Ifjak Eucharisztikus Szövetsége és a Leányok Eucharisztikus Szövetsége is. A szövetség alapítása után néhány évvel önálló, havi rendszerességgel megjelenő gyermeklapot indított Jézusom, örömöm címmel. A folyóirat, mely végig kísérte a szervezet mintegy harminc éves történetét, gazdag forrásként szolgál a kutatás számára.
VÍZKELETI LÁSZLÓ: Kultúrák és nyelvek találkozása az igevonzatok kontrasztív vizsgálatában Dolgozatomban kontrasztív nyelvészeti megközelítésből ésből vizsgálom a magyar és a német igevonzatok alaktani sajátosságát, át, pontosabban a magyar esetragok és a német elöljárók közti alaktani ni és jelentéstani sajátosságokra fókuszálok. Két vagy több nyelv összehasonlítása (egybevetése) a nyelvtudomány gyakran alkalmazott módszereinek egyike. A kontrasztív asztív nyelvészet történetileg a nyelvtipológia eredményeit is felhasználva ználva a történeti-összehasonlító nyelvészetből építkezik. A nyelvtipológia pológia a nyelvek osztályozására irányuló módszer a nyelvi szerkezetek k típusai alapján, a kontrasztív nyelvészet pedig két vagy több nyelv összehasonlítására sszehasonlítására fókuszál, azok eltérő jegyeit vizsgálja. A kutatási eredmények dmények gyakorlatban leginkább az idegen nyelvek oktatásában nyerik ik el érdemüket. seivel foglalkozik, A dolgozat a magyar -ra/-re esetrag német ekvivalenseivel át néhány sajátos vizsgálja azok morfológiai és szemantikai sajátosságát igevonzaton, melyek egyértelmű bizonyítékai a két nyelv különbözőnyban arra szeretségének (vö. Crystal 2003: 112−113, 372). A tanulmányban nék rámutatni, hogy mi befolyásolja azt a tényt, hogy az alakilag egyező szerkezetekben a németben más-más elöljáró váltakozik ozik egymással?
14
16
