Abai technológiai park
(megvalósíthatósági tanulmány II.[1])
készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Projektvezető: Varga Csaba Munkatársak: Bese Ferenc, Dienes István, Kiss Huba, Kárpáti László, V.Csorba Éva, Visegrádi Ildikó
Bevezető A magyar gazdaság fejlesztése ma már elképzelhetetlen szűkebben az ipari, tágabban a gazdasági parkok (ideértve a tudás- és e-parkokat is) fejlődése nélkül. A kulcskérdés az érdekeltek számára nem más, mint a fejlődés értelmezése és egyre pontosabb definiálása. Az abai ipari-technológiai park stratégiájának ebben a fejezetében arra törekedtünk, hogy a globális gazdaságban végbemenő spontán és tervezett fejlődések alapján feltárjuk a jelenlegi magyarországi helyzetet, miközben felvillantjuk a további fejlődés lehetséges alternatíváit az uniós és hazai szabályozási rendszer kereti között. Átfogó képet adunk a parkszerű koncentrációk általános tendenciáit illetően, rendszerbe szervezve értelmezzük a klasszikus gazdasági (és a hagyományos logika alapján a gazdaságon túlmutató) parkok típusait, hálózatait. Egyik kiinduló tézisünkké tettük, hogy a nem gazdasági parkok is fejlesztési alternatívát kínálnak a már működő gazdasági parkoknak. Ennek a hipotézisnek a magyarázata meglehetősen egyszerű: a globális újgazdaságot az jellemzi, hogy egyre nagyobb ütemben és mélységben integrálja a nem klasszikus gazdasági tevékenységeket is, ezért az ipari és gazdasági parkok sem tehetnek úgy, mintha megelégednének a hagyományos tevékenységek parkon belüli támogatásával. Ha tehát mára önálló gazdasági ágazatokként beszélünk oktatásiparról, egészségiparról, környezetiparról, akkor érdemes megnéznünk, hogy az oktatásban, a kutatásban, vagy a természetvédelemben és az internet világában milyen új típusú parkok jöttek létre, és ezek milyen tanulsággal szolgálnak a magyar ipari és technológiai parkoknak. A jövőbe tekintve nem azt az alternatívát látjuk erősödni, hogy egy-egy park csak egy-egy fajta tevékenységre épít. Nagyon reális alternatívának látszik, hogy szinte minden park két vagy több gazdasági ágazatban, alrendszerben fejtsen ki tevékenységet. A jövő: a sokarcú ipari technológiai park. Ezek közül pedig egyre többen értékalapú parkká is fejlődhetnek. Ennek megfelelően az ipari parkok menedzserei egyaránt sokat tanulhatnak például a tematikus turizmus parkoktól, vagy az e-parkoktól. A rendszerváltás utáni időszak talán legjelentősebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejlődése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése, melyeknek fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország tőkevonzó képessége nem esett vissza.
Magyarországon jelenleg 166 szervezetnek van "Ipark Park" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%-a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát. 1997 és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft értékű működő tőke letelepedését segítette elő. Ez összefügg azzal, hogy a termelő beruházás tőkeösszetétele gyökeresen változott, korszerűbbé vált, főként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi tőke betelepedésének köszönhetően. Magyarországi ipari parkok, 1997-2004. (Az ipari park cím elnyerés éve szerint)
© Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály, 2004
Az abai technológiai park több funkciós park, egyrészt felfogható hagyományos parkként, másrészt definiálható kutatási-fejlesztési parkként is. A tervek szerint Abán több helyszínen épül fel a park, amihez csatlakozik egy intelligens lakótelep és egy felnőttoktatási központ is majd. A park tervezésénél nemcsak az országos elképzeléseket, hanem a régió és a megyei stratégiai programját is figyelembe vettük. A tervezést nagyban segítette, hogy Abán elkészült az intelligens város stratégiája[2], ami már tartalmazza az abai tudásközpontú technológiai park elképzelését. Az abai technológiai park tervét már abban a formában készítettük el, ahogy ma a Nemzeti Fejlesztési Tervhez vagy bármelyik más fontosabb pályázathoz szükséges. 1. A park új fogalma és új változatai 1.1. Az eddigi fogalomértelmezések Az ipari park az utóbbi 12 év hazai gazdaságfejlődésének szinte mitikus jelképévé vált, és ha a tájékozódni vágyó a szakirodalomban keresgél, sokféle meghatározással és megközelítéssel találkozik. A fogalom eddig mindenképpen az ipari tevékenység egy meghatározott térségbeli koncentrációját írta le, de a nemzetközi szóhasználatban is különböző elnevezések honosodtak meg, gyakran szinte ugyanazon parktípust tekintve is. Az ipari park tehát gyűjtőfogalom, ezért szükséges látszik az eddig kialakult parktípusok legfontosabb jellemzőinek összegyűjtése. Az industrial park tükörfordításaként használt ipari park kifejezést az iparfejlesztés hatására a hagyományos iparterületeken, zónákban átalakuló ipari tevékenységek helyszínére alkalmazták. Az ipari szerkezetváltás nyomán a nehézipar, gépipar leépülésével a területhasznosítás igénye szülte másfajta gazdasági hasznosítás, új iparágak betelepülése kezdődött meg. Az ENSZ gazdaságfejlesztési szervezete, az UNIDO legfrissebb dokumentumaiban már érződik a fogalmak tisztázásának igénye, hiszen ezekben a viszonylag nagy kiterjedésű ipari hasznosítású területeket „industrial estates”-ként, azaz ipari hasznosításra előkészített területként jelöli, így elválasztva az innovációs, üzleti, logisztikai vagy jövőparkoktól. Az industrial park típusba sorolhatóak a hazánkban eddig kialakult parkok is, hiszen ezekben is földrajzi térben lehatárolt, viszonylag nagy alapterületen, összközműves infrastruktúrával ellátott helyeken folyik ipari tevékenység. Az ipari térség megjelölés ingatlant takar, amelyet parcellánként iparfejlesztési céllal hasznosítanak. Az ipari zóna az UNEP (Az ENSZ Környezeti Programja ) dokumentumaiban egy nagyobb térség gyakran
területileg nem is összefüggő iparfejlesztésre alkalmas telkeit jelöli, amik általában a helyi önkormányzatok, hatóságok kezelésében állnak. Az új ipari tereket Georges Benko csoportosítása nyomán három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az 1970-es években elsőként a technológiai parkok modellje jelent meg. Jellemzően a nagyvárosok vonzásában innovatív, a helyben húzóágazatokhoz tartozó vállalkozások együttes telephelye. Az ilyen parkok természeti és műszaki értelemben színvonalas környezetben lévő laboratóriumok, termelőüzemek, irodák. Tevékenységük a felsőoktatás humán erőforrásainak, tudományos kutatási kapacitásainak használatán alapszik. Az újításokhoz, innovációhoz a fejlesztés teljes folyamatában szinergikus hatást elérve kapcsolódnak össze intézmények, szerveztek, vállalkozások. A regionális fejlesztésben, főleg a terület- és városfejlesztés terminológiájában használatos a technológiai pólus (technopole) kifejezés. Nem feltétlenül csúcstechnológiához kötődő, de a helyi vagy a regionális ipar számára húzóágazatot jelentő területen hálózatba szerveződő vállalkozások megjelölésére használják. Ezek a technológiai transzfer fontos helyei. A technopolisz fogalomkörébe a fejlődő város és vonzáskörzete tartozik, tágabb fogalom az előző kettőnél. A területére kedvezményekkel igyekeznek beruházókat találni, akik a vámszabad terület, a letelepedett innovatív vállalkozások, összközműves infrastruktúra, fejlesztési ügynökség, parki (őrzővédő, logisztikai, pénzügyi, általános üzleti, stb.) szolgáltatások miatt éppen a felkínált térséget választják. A gyakorlatban működő, megvalósult parkokhoz kapcsolódó változatos működési és szerveződési jellemzőket hordozó képződményeket az 1990-es évek elején az Európai Unió gazdaságfejlesztői is megpróbálták tipizálni. A csoportosítás a parkokban folyó legfontosabb tevékenységeket tekintve az alábbi: - tudományos park (science park) - kutatópark (research park) - technológiai park (technology park) - innovációs központ (innovation center) - üzleti park (business park) - üzleti inkubátor központ (business incubation center) A fontosabb parktípusok jellemzőit röviden összefoglalni azért érdemes, hogy kiindulási pontnak tekinthessük a jövőbeni fejlődés megrajzolásakor. A tudomány(os) park mindenhol az új technológiák kifejlesztésére szerveződött, erős szimbiózisban valamely kutatóhellyel, felsőoktatási intézménnyel, ahol közös létesítmények, szolgáltatások alakultak ki. Jellemzőek benne a spin-off és start-up vállalkozások, nagyvállalatok fejlesztő részlegei. Jelentős szerepet vállalnak a technológiatranszfer folyamatában. Földrajzilag elkülönült területeken is működhetnek, de általában ugyanazon városon belül.
A kutatópark fő tevékenysége inkább az alapkutatás, s nem mindig a fejlesztés. Elsősorban nonprofit szerveződések tartoznak ide, melyek alapításához jelentős állami, költségvetési forrásokat biztosítottak, és többnyire megbízásaik, pályázataik során is használnak ilyen forrásokat. A technológiai parkoknál a termelés, a termelésbe kapcsolódás, főleg a fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítása a jellemző. A kutatás-fejlesztés, termelés, értékesítés speciális infrastrukturális igényeit egyaránt kielégítik. Az üzleti parkok kialakításánál nincs nagy szerepe a magasan kvalifikált humán erőforrások alkalmazásának. A gazdasági tevékenységek széles köre folyik bennük a gyártó, kereskedő és logisztikai cégek, különböző szolgáltatók által. 1..2. Az új fogalomértelmezések Az előbbi hagyományos és persze közismert ipari park definíciókat csak azért ismertettük röviden, hogy dokumentálható legyen az ezektől részben eltérő felfogásunk, és az új felfogás alapján definiálható jelen- és jövőkínálatunk. Először is ebben az értelmezési keretben nem, vagy nem mindig használjuk az ipari park kifejezést, hiszen az eddigi parkfogalmakat (ipari park, technológiai park, tudománypark) meglehetősen ködös határok választják el egymástól, és mindegyik az általunk definiált gazdasági parknak valamelyik alesetét példázza. Tehát legáltalánosabban használható fogalomnak a gazdasági parkot tartjuk. A vizsgálódó helyzete azonban ettől sem lett egészen világos, mert az elmúlt negyedszázadban a gazdaság fejlődése, a paradigmaváltás újra definiáltatta magát a gazdaság kategóriáját is. Hiszen napjainkra egyrészt gazdasági alágazat lett például az oktatásipar, vagy a környezetipar, másrészt az újgazdaság mindenekelőtt a tudásalapú gazdaságot részesíti előnyben. A világ gazdaságilag fejlett régióiban tehát a tudásgazdaság a vezető iparág. Harmadrészt a jelen teremti meg az interneten és más információs és kommunikációs hálózaton létrejövő virtuális gazdaságot. Az előbbiekből tehát az következik, hogy a gazdasági park fogalmának első tagja, a gazdaság kategóriája mára ilyen szélesen értelmezhető. A gazdasági parkok történetileg első típusának az ipari park tekinthető, amely – bár nem kizárólag – az Ipari Kor gazdaságszervező intézményévé vált. Lényegét nem csak az adja, hogy az ipari tevékenység egy adott térség gazdasági szereplőinek koncentrációját hozza magával, hanem azt is, hogy a parkban végzett gazdasági tevékenység elsősorban az ipari kor termelését és kereskedelmét támogatja. A gazdasági parkok második típusa is mintegy három évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezt nevezik technológiai parknak, amelyre jellemző, hogy egyaránt előkészítette és véghez is vitte a parkokon belüli gazdasági modernizációt. Ez a modernizáció nem volt egyéb, mint a gazdasági innovációk erősítése, alkalmazása és elterjesztése. Már ezekben a parkokban is megjelent a gazdasági parkok harmadik típusa, amelyeket hol
tudományparkként, hol kutatóparkként jellemeztek, hiszen itt, ezekben nem történik egyéb, mint az innovációs készség, kapacitás és alkalmazás javítása a tudás szerepének növelésével és intenzívebbé tételével. Ahogy a globális gazdaságban az újgazdaság szerepe – minden hullámzás és visszaverés ellenére – fokozatosan növekedett, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy megszületik a gazdasági parkok negyedik típusa, amelyeknek még a szakirodalomban sincs összefoglaló neve. Ide tartoznak például a médiaparkok, a turisztikai tematikus parkok, vagy a jövőparkok. Az új fejlemények oda vezetnek, hogy a globális gazdaság és társadalom fejlődése újraírja a park szó tartalmát is. A parkok mindegyik típusában, de különösen a harmadik és negyedig típusban egyre több gazdasági park értékalapú parkká válik. Abban az értelemben is, hogy a nem gazdasági, de értékalapú parkok hagyományát is integrálja. A park fogalma sokáig csak azt takarta, hogy egy földrajzilag jól körülhatárolt területen koncentrálhatók, egymás mellé telepíthetők hasonló, vagy különböző hagyományos iparhoz, kereskedelemhez, logisztikához tartozó gazdasági cégek és tevékenységek. A park ebben az esetben nem jelentett mást, mint egyrészt elfogadható természeti környezetet, másrészt magasabb nívójú infrastruktúrát, harmadrészt pedig olcsóbb fenntartást, szolgáltatásokat a betelepülőknek és ezért egészében jobb finanszírozhatóságot. Ma azonban a parkokba koncentrált gazdasági tevékenységek egyre inkább változva elvezetnek oda, ahova például emblematikus módon a turisztikai tematikus parkok jutottak el, hogy a park összefüggő, magas nívójú, magas minőségű világteremtést, vagy korábbi szóval kifejezve területfejlesztést, város/faluépítést jelent. Az új parkok egyre inkább nem egymás mellé dobált esetleges, s ami még ennél rosszabb, iparszerű szabványépületek halmazával azonosak, hanem új tudások, új hangulatok, új esztétika, új társadalmi modellek összefüggő új világának minőségi létesítményei. Az előbbiekben tehát az átfogó fogalomból – gazdasági park – mind a két alapszót, a gazdaságot és a parkot is az újdonságok, a változások alapján megpróbáltuk újraértelmezni. Ennek tudatában a gazdasági parkok egymástól nagyon eltérő típusait, egyedeit egységes értelmezési keretben gondoltuk végig. A vizsgálódás során kiderült az is, hogy a globális gazdaságot jellemző gyorsuló tempó, a hálózatba szerveződés és a specializáció a gazdasági parkokat sem kerülte, kerülhette el. 1.3. A gazdasági parkok típusai Mielőtt a gazdasági és nem gazdasági parkok jellemző példáit bemutatnánk, megpróbáltunk egy átfogó fogalmi rendszert összeállítani annak érdekében, hogy több szempontot egyesítve létrehozzuk a fontosabb parktípusokat. Az alábbi összefoglaló tábla így a rövid jellemzők felsorolásával
azt hivatott érzékeltetni, hogy a gazdasági parki fejlesztéseknek melyek a típusai és melyek lehetnek a parkfejlesztések sikeres irányai.
Park típusok Technológiai parkok
Innovációs parkok Kutatási parkok Tudásparkok
Tudomány parkok Jövőparkok Médiaparkok
Ökológiai parkok Egészség parkok
Turisztikai tematikus parkok Spirituális parkok Komplex parkok
Park altípusok High-tech parkok, információtechnológiai (IT) parkok, nanotechnológiai parkok, biotechnológiai parkok, inkubátorházak, stb. Innovációs központok, egyetemi innovációs parkok, stb. K+F parkok, tematikus kutatási parkok, egyetemi kutatási parkok, stb. Oktatási parkok, kultúra park, e-content park, e-parkok, történelmi parkok, hagyomány parkok, design parkok, regionális tudásközpontok, on-line parkok, stb. Tudományágak szerinti parkok, például genetikai parkok, stb. Utópia parkok, jövő városok, stb. Film parkok, művészeti parkok, multimédia parkok, kommunikációs parkok, stb. Természet parkok, bioparkok, környezeti parkok, környezetvédelmi parkok, stb. Rekreációs parkok, tréning parkok, fitness parkok, vizi parkok, alternatív egészség parkok, holisztikus parkok, stb. Tematikus parkok, élményparkok, stb. Vallási parkok, jóga parkok, teológiai „parkok”, stb. Két vagy inkább több (akár öt-hat) parktípust ötvöző parkok Forrás: Varga Csaba, Stratégiakutató Intézet, 2003
A táblázatban megkíséreltük a korábbi parki formációkon is túlmutató gazdasági (és nem gazdasági, vagy pontosabban eddig nem a gazdasághoz sorolt) parkok típusainak kidolgozását.
2. Az abai technológiai park feltételei 2.1. Az EU irányelvei Az ipari parkok fejlődésében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehetővé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak erősítése érdekében a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni. A lisszaboni (2000) és a barceloniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve erősítettek meg. Most (2005) pedig az új, Barroso vezette Európai Bizottság stratégiai döntést hozott. Annak érdekében, hogy a lisszaboni program – eddig csak félsikert hozó végrehajtása – jóval sikeresebb legyen, az információs társadalom és az innováció fejlesztését összekapcsolta. Az új program neve: i2010. A K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére) a regionális fejlesztés terén pedig az előbbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi erőforrások bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére. Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: • a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése; • a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása; • a környezet védelmének erősítése. Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának (EGSZB) az EU hivatalos intézményeinek egyike, amelynek feladata, hogy szakmai szempontok alapján kialakított állásfoglalásaival segítse az EU Bizottság és az EU Parlament jogalkotói munkáját. Az EGSZB emellett híd szerepet tölt be az EU intézményei és az EU szervezett civil társadalma között. Dr. Tóth János az Ipari Parkok Egyesülete (IPE) nemzetközi ügyekért felelős alelnöke első, és egyedüli magyar tagja ezen európai uniós intézmény vezető testületének. Az IPE e testületben kifejtett munkájának eredményeképpen Roger de Briesch az EGBSZ elnöke az IPE 2004 november 30-i konfenciáján bejelentette, hogy az EGSZB a 2005. évben - a magyar tapasztalatok alapján – napirendjére veszi az ipari parkok kérdéskörét. Ebben az ügyben az EGSZB Ipari Szerkezetátalakítások Konzultatív Bizottsága 2005. január 10-én hozott kedvező döntést, ami előfeltétele a tervezett munka megvalósításának.
A 2005-ben az európai uniós ügyek szervezésének egyik középpontja minden bizonnyal az EGSZB európai uniós ipari parki tanulmánya lesz. Ebben a témakörben a magyar kezdeményezés elvitathatatlan. A szakvélemény kidolgozása lehetőséget ad arra, hogy az IPE kezdeményezően lépjen fel az EU 15 ipari parkjainak irányában is. Az EGSZB mint uniós intézmény, szakvéleményének előkészítése lehetőséget ad arra, hogy Magyarország ne csak a tagállamok közötti kapcsolatait erősítse, hanem az európai uniós intézményeknél is kedvezően pozícionálja az ipari parkokat.
2.2. Magyarországi helyzetkép E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006 Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életminőség javítása", mint "legfelsőbb cél" fogja össze. A most készülő második Nemzeti Fejlesztési Tervben pedig a kutatás-fejlesztés és az innováció még inkább a középpontba kerül, mert az Európai Unió és Magyarország is a K+F-ben lévő lemaradását csökkenteni szeretné[3]. A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejlődést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak előmozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: • • • •
befektetés-ösztönzés; kis- és középvállalkozások fejlesztése; innováció; információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.
Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan elő tudják mozdítani. Magyarország az innováció terén ellentmondásos intézményhálózattal rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelelő az intézményrendszere (felsőoktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megszűnése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan működnek, nemzeti innovációs rendszerről nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU
átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: előttünk álló feladat. Komoly mérföldkövet jelent ugyanakkor a 2004 december 20-án elfogadott innovációs törvény a ipari-technológiai parkok - mint innovatív kezdeményezésnek minősülő fejlesztések - jogi hátterének megteremtésében. A témával részletesen az innovációs törvényről szóló fejezetben foglalkozunk.
2.3. A kormány új innovációs politikája Az Ipari Parkok Egyesületének 2004 november 30-án tartott Új Partnerség konferenciája úgy tűnik jelentős fordulatot hozhat a már meglévő illetve a majdan megépülő magyarországi parkok életében. A fordulatot nem csak a konferencia szakmai eredményeitől várja az ország, hanem attól a rendezvény kapcsán artikulálódott kormányzati állásfoglalástól is, amely egy markánsan új irányvonalat határoz meg az állam innovációs politikájával kapcsolatban és az ipari parkok jövőjét illetően. Ráadásul a rendezvénnyel szinte egy időben zajlott a fentiekben említett innovációs törvény vitája is, amelynek tervezete természetesen már ismert lehetett a résztvevők számára. Ezek az inspiráló körülmények tehát kedvezően hatottak az IPE és más ipari parkokkal foglalkozó szervezet munkájára és az új, stratégiai elképzeléseiket már egy biztató intézményi-közigazgatási támogatás tudatában fogalmazhatták meg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konferenciára eljuttatott levelében leszögezte, hogy az ipari parkok az elmúlt tíz évben is kiemelt szerepet játszottak a magyar gazdaság fejlődésében, a leszakadó térségek felzárkóztatásában és a munkanélküliség elleni harcban. A helyzetelemzés és a jelenlegi működés gyengeségeinek feltárása után aztán megfogalmazta azokat a pontokat, amelyek az állam szerepvállalását és az ipari parkokkal kapcsolatos politikájának új irányelveit tartalmazza: 1. Az ipari parkok a jövőben nem válságmenedzseléssel foglalkoznak majd. „A hangsúly áttevődik az innovációra és arra, hogy növekedjék azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek nem az olcsó munkaerőre, hanem a magasabb hozzáadott értékre építik a maguk sikerét.” 2. A kormány koncepciójában is kiemelt hangsúlyt kap az új tudás. (Megjegyezzük, hogy a fogalom Stratégiakutató Intézet korábbi tanulmányaiban és projektjeiben már régen vezérfonalként szolgál a fejlesztési koncepciók kidolgozásánál.)
3. A magyar gazdaságnak és vele együtt az ipari parkoknak jelen kell lenniük a EU csatlakozásra váró országokban, így Romániában, Ukrajnában, Szerbia és Motenegróban és Horvátországban. A magyar állam külön támogatni fogja tehát az ipari parkok határokon átnyúló kapcsolatépítéseit, ráfordításokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mely az ipari parkok témájának gazdája az állam részéről szintén megfogalmazta állásfoglalását a parkok jelen helyzetével és lehetséges jövőjével kapcsolatban. Új partnerség szükséges az ipari parkok fejlesztésén dolgozók részéről. Magyarország középtávú gazdaságfejlesztését két követelmény, az EU fejlettebb országaihoz való felzárkózás igénye, valamint a maastrichti konvergencia kritériumoknak való megfelelés kötelezettsége határozza meg. Ezek egyidejű teljesítése a tudásalapú gazdaság megerősödését biztosító összetett eszközrendszerrel, konzisztens fejlesztéspolitikával lehetséges. Magyarország geopolitikai adottságai, centrális elhelyezkedése, valamint egyéb gazdasági, kulturális jellemzői alapján nemcsak a magyar gazdaságpolitikusok, hanem a külföldi üzleti szakértők is esélyesnek tekintik Magyarországot arra, hogy pénzügyi, üzleti és közlekedési szolgáltatói elosztóállomás, befektetői hídfő legyen, a keletre és délre fekvő térségek felé. Ehhez az alapvető adottságot a földrajzi elhelyezkedés és az a közúti kapcsolatrendszer jelenti, amellyel ebben a térségben Magyarországon kívül csak Lengyelország rendelkezik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az EU fejlett országaihoz való felzárkózás érdekében alapvető feladatának tekinti a tudás előállításának és a vállalati szférába történő diffúziójának intenzívebbé tételét, a befektetésösztönzés eszköz- és intézményrendszerének fejlesztését, és a gazdasági vérkeringés alapjának, az infrastrukturális hálózatoknak a bővítését. Az ipari parkok 7-8 éves történetének fejlődése alapján nyilvánvaló, hogy a felzárkózás programjának realizálásában meghatározó szerepe lesz az ipari és technológiai parkok hálózatának. Fejlődésük dinamizmusát jelzi, hogy az ipari parkok ma az ipari árbevétel 23 %-át ill. az ipari export 28 %-át koncentrálják; gazdaságfejlesztő szerepüket egyre szélesebb körre terjesztik ki. A kezdeti befektetés-vonzás és munkahelyteremtés mellett a térségi gazdaságfejlesztésnek is meghatározó szereplőivé váltak; szolgáltatásaik fejlesztésével az egyszerűbb ügyintézési szolgáltatásoktól eljutottak a minőségi innovációs-, piacfejlesztő- és kapcsolatépítő szolgáltatások nyújtásáig. 2004-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP keretében az ipari parki infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázat (GVOP-2004-1.2.1) a technológiatranszfer és az innovációs menedzsment-szolgáltatásoktól kezdve az iparjogvédelmi tanácsadáson és a technológiai tanácsadáson át az inkubátorházak létesítéséig és a letelepedés támogatásáig számtalan elképzelés, fejlesztés megvalósításához biztosít támogatási forrást.
A pályázati rendszer 710 millió Ft keretösszeggel rendelkezik, amely várhatóan mintegy 20-30 nyertes pályázó között oszlik meg. A logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztését ösztönző pályázat (GVOP-2004-1.2.2) a logisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztését támogatja, elősegítve ezzel a vállalati hálózatok kialakulását, a vállalkozások beszállítói tevékenységének fejlesztését és a kkv - k részére a hatékony működést biztosító elosztó-ellátó szolgáltatások nyújtását. A pályázatra rendelkezésre álló 320 millió Ft a minisztérium számításai szerint 6-7 támogatott pályázót juttat kiegészítő forráshoz. Az EU jelenlegi költségvetési időszakának hátralévő két évében, 2005-ben és 2006-ban is hasonló nagyságú, mintegy évi 1 Mrd Ft fogja ezt a két célt szolgálni. A 2005-re vonatkozó pályázatok most készülnek; az ipari parki fejlesztéseknél 150 millió Ft-ra nő az egy pályázó által elérhető támogatás maximuma, és a pályázat új vonása, hogy a nyertesek számára a HEFOP is támogatást biztosít. A GVOP logisztikai pályázatánál az idei 100 millió Ft-os plafon 2005-ben 120 millió Ft-ra nő. Az ipari és technológiai parkok szerepe a tendenciák szerint a jövőben tovább bővül. Várhatóan innovációs és technológiai központok létesítésével, a technológia-intenzív kkv-k inkubációjával, a kkv-k és az egyetemek közötti kapcsolatteremtéssel, a klaszterek kialakításának ösztönzésével egyre inkább az innováció szolgálatára összpontosít. 2.4. Fejlesztési programok Az ipari parkok további fejlődésének biztosításához hosszabb távú, komplex fejlesztési program kidolgozására van szükség, amely túlmutat egy-egy tárca illetékességén, s ezért, bár a program kezdeményezője a GKM, de a megvalósításában az érintett tárcák együttműködésére, és a széles szakmai és intézményi alapokon álló testület, az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa partnerségére van szükség. A GKM a különböző részpolitikák koordinációjával koherens, az uniós elveknek megfelelő, átfogó keretintézkedést kíván kidolgozni az üzleti infrastruktúrafejlesztésre és a stratégiai szolgáltatások támogatására. A keretprogram magába foglalja majd mindazokat az intézkedéseket, amelyek a logisztikai központok, ipari parkok, klaszterek, inkubátorházak, valamint az innovációs központok értéknövelő szolgáltatásainak kiépítését és fejlesztését támogatják. A keretprogramot konzorciumokra épülő pályázati rendszerekben, a közés magánszféra partneri együttműködésével tervezi a tárca megvalósítani. A tárca által kidolgozandó „Központi program az innovációs infrastruktúra fejlesztésére” az alábbi pontokat figyelembevételével készül:
A jelenlegi NFT problémái: – Nem vagy csak nehezen tudja kezelni: • A horizontális területeket (logisztika, innováció, humánerőforrás fejlesztés stb.), • Az együttműködő hálózatokat, klasztereket • A stratégiai tevékenységeket, nagy hozzáadott értékű üzleti infrastruktúra és innovációs szolgáltatásokat. – Irányítási rendszere vertikális és túlhierarchizált, programozási rendszerében nem érvényesül a programfinanszírozás elve, így bizonyos projekttípusok (pl. logisztika) és -méretek (közepes méretű) nehezen kezelhetők a GVOP rendszerében. – túlzottan intézkedés, projekt-centrikus, szegmentált szerkezetű, program-szinergiák hiánya. Az NFT II – ben: – A versenyképesség megteremtésében az ipari parkok továbbfejlesztése szükséges. – A beruházás-ösztönzés és vállalkozásfejlesztés területén központi, innovációs infrastruktúra-fejlesztési programok. – A jelenlegi ipari és technológiai parkok bázisán, KKV-k számára is elérhető versenyképes szolgáltatáscsomag (pl.: logisztika, iparjogvédelem, üzleti angyal stb.) kidolgozása. – A megvalósítás szakmai koordinátora az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa. A tárca által javasolt új monitoring / minősítő rendszer
2.5. Az IPE helyzet-értékelése Az Ipari Parkok Egyesülete a jelenlegi helyzetben, de már az új szabályozások ismeretében a következő forgatókönyvek megvalósulását tartja elképzelhetőnek: 1. A parkok egy része - talán negyede, harmada - alkalmas a jelenlegi feltételek mellett is arra, hogy az innováció, a szolgáltatások előtérbe állításával, a kisvállalkozók fokozott betelepítésének elősegítésével, a beszállítói tevékenység-, a technológiai transzfer előmozdításával a betelepült cégek versenyképességét lényegesen javítsák. 2. A parkok mintegy fele ezeket a funkciókat a jelenleginél nagyobb ösztönzéssel, (támogatással) tudja csak belátható időn belül ellátni. 3. Várhatóan jelentős lesz azon parkok száma, amelyek a fejlődés magasabb követelményeit nem tudják teljesíteni. 4. Lesznek olyan parkok is, melyek az ipari park cím odaítélésekor vállalt feladatokat sem tudják teljesíteni, s az oda települt cégeknek szerényebb versenypozícióval kell megelégedniük. Az IPE úgy értékeli a kormány állásfoglalását, hogy az állam offenzív szerepet fog vállalni. Ezt a törekvést egy új intézményi szaktestület, a tavasszal létrejött Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának munkája támogathatja. Az IPE által megfogalmazott cselekvési pontok jól definiálják, hogy Magyarország ipari parkjai milyen feladatokkal és lehetőségekkel számolhatnak az elkövetkező évtizedekben: 1. „Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési programja” c. szakmai munkát a fejlesztési Tanácsban alapvető dokumentumnak kell tekinteni. 2. Az ipari parkokról (az EU partnerségi viszonyokat is figyelembe véve) készülnie kell egy olyan kormány előterjesztésnek, amely értékeli az ipari parkok helyzetét, körvonalazza a fejlesztési stratégiát és elindítja az (eleddig elutasított) kodifikációs munkát, amely az ipari parkokkal foglalkozó törvény létrehozását célozza. 3. Az ipari parkoknak gazdasági súlyuknak megfelelő módon részt kell venniük a 2007-2013 időszakra szóló Európa Terv kidolgozásában. Az ipari parkoknak közvetlen módon kell a munkában - főként regionális workshopokon keresztül - részt venniük. Különösen fontos, hogy a pályázatok kiírását is folyamatos figyelemmel kell kísérniük. 4. Az ipari parkoknak mind jobban ki kell építeniük kapcsolataikat a most létrejövő regionális innovációs ügynökségekkel, egyetemi tudáscentrumokkal. A most kiírásra kerülő GVOP pályázatok áttekintése
során vizsgálni kell, hogyan lehet e pályázatok révén a kisvállalkozók, a betelepült cégek és innovációs szervezetek együttműködését üzleti alapon elősegíteni. A parkok fejlesztésében az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítését (inkubátorházak, innovációs központok) célszerű előtérbe állítani. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatának nyerteseiként jelentős fejlesztési források bevonásával a Regionális Egyetemi Tudásközpontok jönnek létre: a SOTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem és a Soproni Egyetem mellett. A parkok fejlesztésében ez új lehetőségként jelenik meg. 5. Az ipari parkok fejlesztésének egyre inkább elengedhetetlen feltétele a változó – és növekvő – követelményekhez való igazodás, a szükséges képességek és készségek elsajátítása. A fejlesztéspolitikában az innováció, a szolgáltatások előtérbe állítása, a versenyképesség javításához történő hozzájárulás, a kkv-k beszállítói pozícióinak elősegítése érdekében az IPE tovább folytatja a menedzserképző programját a pályázati lehetőségek kiaknázásával. A képzést továbbra is regionálisan kívánják megszervezni, a lehető legalacsonyabb költségszinten. 6. Az ipari parkok a gazdaságban kivívott (kivívandó?) stratégiai helyük a jövőben nagymértékben függ attól, hogy képesek lesznek-e az együttműködésnek a mai, modern formáit alkalmazni. Az e-business, az e-közigazgatás is a megoldandó feladatok között van, de ha nem sikerül a hálózatépítés révén hazai virtuális vállalkozásként is működniük az ipari parkoknak – nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. Az IPE a WEBBUSINESS már elért sikereit figyelembe véve a piaci megoldás mellett van. 2.6. Jogi keretek – az innovációs törvény A 2005. január elsején hatályba lépett kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvény elsődleges célja egy tudásvezérelt gazdaság kialakítása, Magyarország versenyképességének erősítése, valamint a fenntartható fejlődés és a regionális felzárkózás biztosítása. A törvény kiemelt szerepet szán azon projektek támogatásának és ösztönzésének, melyek eredményei nemzetgazdasági vagy társadalmi szinten is jelentkeznek, vagy amelyek a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastruktúráját regionális, valamint nemzetgazdasági szinten fejlesztik. A kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeivel szemben támasztott egyik fő követelmény a közérdekű hasznosíthatóság, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. A jogszabály célja egy hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztés és innováció megteremtése, ennek érdekében az állam a piaci versenyt nem torzító módon támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs
tevékenységét. A Kormány kifejezetten támogatja és ösztönzi a vállalkozásokat annak érdekében, hogy hasznosítsák a hazai kutatás-fejlesztés eredményeit, valamint a külföldön létrejött tudást és technológiát, továbbá elősegíti a Magyarországon létrehozott szellemi alkotások és technológia hazai érdekekkel összhangban álló külföldi hasznosítását. A törvény részletesen leírja a kutatás-fejlesztés állami irányításának és végrehajtásának rendszerét, rögzíti a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozását és azok gazdasági, társadalmi hasznosítását segítő állami feladatrendszer kereteit. A Kormány feladata egy középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kidolgozása és megvalósítása. A Kormány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalon keresztül a támogatott programokat koordinálja, végrehajtásukat és a források felhasználását figyelemmel kíséri, megszervezi az ellenőrzést és a projekt eredményeinek értékelését, közzétételét. A Kormány maga is kezdeményezhet programokat, intézkedéseket a kutatás-fejlesztés hazai és nemzetközi infrastruktúrájának kiépítésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatásfejlesztési, kutatáshasznosítási és technológiai innovációs feladatok megoldására. A törvény tételesen felsorolja az egyes miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia a szakterületüket érintő feladatok megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeiket. A jogalkotó további célja a támogatások hatékonyságának fejlesztése, hogy az valóban a hatékony tevékenységet végző és hozzáértő szakemberek kezébe kerüljön. Fontos az állami kutatás, a gazdasági-piaci igények és az ipar innovációs, kutatás-fejlesztési „kínálatának” közelítése. Olyan kutatásfejlesztési, innovációs projektekre van szükség, melyek becsatolhatók a már eddig kialakított rendszerbe és kölcsönhatásba tudnak kerülni más hasonló projektekkel. Lényeges tehát a közigazgatás és a piaci szereplők tevékenységének összehangolása és az, hogy az egyes projektek megvalósítása ne elszigetelten, hanem más programokkal, tevékenységekkel együtt, azok eredményeinek felhasználásával vagy azokat hatékonyan kiegészítve történjen. Ezen célkitűzés megvalósítását segíti a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer, melynek keretén belül tartják nyilván, archiválják a kutatásifejlesztési témákat, projekteket. A Nyilvántartási Rendszernek minden, az államháztartás valamely alrendszeréből közpénzt használó kutatást-fejlesztést végző szervezet köteles adatot szolgáltatni az ezen összegekkel érintett kutatásairól. A Rendszer nyilvános, bárki által hozzáférhető, ennek köszönhetően megvalósul a törvény által megfogalmazott átláthatóság növelésének követelménye, a nyilvánosság kontrollja, a közpénzek felhasználásának rendszeres és független ellenőrizhetősége. A nyilvántartással nemcsak a párhuzamos vagy halmozott pénzügyi támogatások azonosíthatók, hanem könnyebbé válik a tudományos és szakmai együttműködés, valamint a Rendszer elősegíti a kutatási eredmények gazdasági hasznosítását is.
A törvény ösztönzi az össztársadalmi kommunikációt azt, hogy a kutatásfejlesztési programok címzettjeitől folyamatos visszacsatolás érkezzen a támogatási rendszer megvalósítói felé. Fontos a párbeszéd kezdeményezése a kutatás-fejlesztés valamennyi szereplője között, a társadalom egészét behálózó eszmecserét elősegítő fórumok létrehozásával. Cél a projektek elszigetelődésének megakadályozása, azok bekapcsolása egy össztársadalmi kommunikációba, ezzel segítve a technológiai innovációs hálózatok kiépítését. A törvény ösztönzi az együttműködést a Kormány, a minisztériumok, a tudományos élet képviselői, az egyes országos hatáskörű szervek és köztestületek, a vállalkozások, a regionális szervezetek, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek és más civilszervezetek között. Elengedhetetlen a támogatott projekt folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a támogatási programok eredményeinek független szakértők általi értékelése és az eredmények közzététele. A fentiekben megfogalmazott követelmények megvalósítása érdekében a törvény rögzíti a pályázati támogatások nyújtásának alapelveit. A közfinanszírozású támogatások nyílt pályázati rendszerben kerülnek elosztásra. A támogatásban részesíthetők körét a pályázati kiírásban kell előre meghatározni, a pályamű bírálatának szempontjait és a bírálati eljárás szabályait a pályázati útmutató és felhívás tartalmazza. A támogatásról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni. Az Európai Unió vonatkozó előírásaival összhangban a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programokban a kis- és középvállalkozások számára kedvezményes feltételek állapíthatók meg például számukra az általánostól eltérő pályázati feltételeket lehet meghatározni. Az ipari parkok szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a törvény szerint nemcsak a közvetlenül innovációs tevékenységet végző vállalkozások, kutatóintézetek vagy programok lehetnek a támogatások kedvezményezettei, hanem a kutatás-fejlesztést elősegítő szolgáltatásokat nyújtók is. Így különösen azok a szolgáltató tevékenységek részesülnek támogatásban, melyek előmozdítják a technológiai innovációt végző vállalkozások alapítását, működését, tőkeellátását, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti hasznosítási célú - kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs együttműködést vagy a szellemi alkotások jogi védelmét és hasznosítását. Ugyanakkor azok a szolgáltatók is támogathatók, amelyek hozzájárulnak a piaci információkhoz jutással kapcsolatos esélyegyenlőség megvalósulásához, a kutatás-fejlesztést, a technológiai innovációt, valamint a hasznosítást segítő ismeretek megszerzéséhez, terjesztéséhez, vagy a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt segítő infrastruktúra fejlesztéséhez. Az itt felsorolt célokra irányuló szolgáltatások megvalósíthatók technológiaátadás, közvetítő, tanácsadó, információszolgáltató, marketing vagy üzleti tervezési tevékenység keretében. A törvény kiemeli a támogatásban részesíthető tevékenységek között az adott szakmai terület vagy régió tudományos, illetve technológiai háttereként
szolgáló tudásközpont, innovációs park, technológiai központ és inkubátorház innovációs szolgáltatásait. A támogatható szolgáltatásokkal szemben elvárás az, hogy azok az igénybe vevők számára a saját régiójukban elérhetők legyenek. A jogszabályban kialakított támogatáspolitika összhangban áll az Európai Unió támogatáspolitikájával. A törvény segíti a hazai innovációban részt vevők becsatolását az Európai Unió programjaiba és támogatási rendszerébe, például az előfinanszírozás vagy a kamattámogatás eszközével. Amennyiben a projekt európai uniós forrásból támogatást kap, és a vállalkozás ezen projekttel kapcsolatban felmerült költségei fedezetére kölcsönt vesz fel, akkor pályázati úton kamattámogatásban részesülhet. A fentiek alapján jól körvonalazhatók azok a vállalkozások, melyek leginkább élvezhetik a törvény nyújtotta előnyöket: • csak azok a vállalkozások pályázhatnak eséllyel, melyek képesek a saját lábukon is megállni, hiszen a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs célú felhasználásának kiegészítésére és nem pedig helyettesítése szolgálnak; • előnyt jelent, ha a vállalkozás hozzájárul az innovációs, kutatásfejlesztési infrastruktúra kiépítéséhez, bővítéséhez; • a vállalkozás lehetőleg magas hozzáadott értéket előállító új munkahelyeket teremtsen; • a nagy volumenű, átfogó jellegű projektek elsőbbséget élveznek; • lényeges, hogy a tevékenység vagy projekt ne legyen elszigetelt, hanem része legyen egy regionális vagy akár határokon átnyúló együttműködésnek; • hasznos, ha az adott tevékenység előmozdítja a kutatás-fejlesztés és innováció társadalmi elfogadottságát, elismertségét és támogatottságát; • a tevékenység eredményéből a társadalom minél nagyobb szegmense profitáljon; • előnyt jelent, ha a tevékenység exportálható tudást eredményez. Látható tehát, hogy a törvény által lefektetett pontok mindegyike tökéletesen megfeleltethető az ipari parkok törekvéseinek és vállalásainak, így a létrehozásukat célzó vállalkozások az eddigieknél valószínűleg jóval nagyobb eséllyel pályázhatnak majd rendelkezésre álló állami és uniós forrásokra. Ezeket a követelményeket mind figyelembe vettük az abai technológiai park tervezésénél. 2.7. Az ipari parkok és a régió Az ipari parkok a regionális politika megvalósításában rendkívül fontos funkciót töltenek be. Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik. A
programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik. Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca mindenkori vezetője az önkormányzati törekvések szem előtt tartásával ítéli oda. A pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodtak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról. Az ipari parkok létesítése szinte kizárólag helyi kezdeményezéssel történt és történik. E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szerveződési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel. A regionális politika kistérségi szintű megvalósításában a következő időszakban az ipari parkok igen fontos funkciót tölthetnek be. A fentiekből fakadóan szükséges, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájába az ipari parkok regionális divíziói részt tudjanak venni, az ipari parkok a regionális stratégia kialakításának és valóra váltásának érdemi szereplői legyenek. 2.8. Az ipari parkok és a kistérség Az ipari parkok fejlesztésében igen nagy a területi differenciálódás. Legdinamikusabban azok a parkok fejlődnek, amelyek tőkevonzó képessége – mindenekelőtt megközelíthetőségük, a szakemberállomány minősége, az ipari tradíció megléte szerint – kedvező. Ezek a térségek: a Nyugat-Dunántúli, a Közép-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régió. Az ipari parki teljesítmények 80%-át adó parkok is ezekben a térségekben vannak: VIDEOTON, Loranger (Sóstó) Székesfehérváron, a győri, a szombathelyi, a sárvári, a szentgotthárdi, a tatabányai és az esztergomi parkok. A teljesítmények ilyen megoszlásában szerepe van annak is, hogy az adott térségekben jöttek létre az első hullámban az ipari parkok – ezek "életkora" 5-10 év között van –, azaz túl vannak a tőkebevonás igazán nehéz első 3-4 évén. Az utóbbi években Észak-Magyarországon is megjelentek a nagyberuházások (10 Mrd Ft-os nagyságrendű, több száz foglalkoztatottat alkalmazó cégek), pl. a General Electric - Ózdon, a Delphi - Balassagyarmaton, a Flextronics - Nyíregyházán, a Jabil - Tiszaújvárosban. A BOSCH is igen nagy fejlesztéseket tervez a térségben, Egerben és Miskolcon. Az elmúlt évek tőkeáramlását figyelemmel kísérve kimutatható egy keleti irányú (lassú) elmozdulás. A folyamat üteme sok tényezőtől függ, de mindenekelőtt az autópályák, a gyorsforgalmi utak kiépülésétől, a helyi erőfeszítésektől, a térségfejlesztési programok következetes valóra váltásától. A jövőben mind nagyobb szerepet kap az is, hogy a szomszédos országokban is felgyorsul a tőkebeáramlás, az együttműködés lehetőségei kiszélesednek, felerősödik a magyar tőkekivitel is. Ebben a folyamatban várhatóan az ipari parkok létesítésével kapcsolatos know-how átadás, szakértői közreműködés,
menedzserképzés közös szervezése és a hazai tőke terjeszkedése egyaránt a partnerkapcsolatok kiszélesítéséhez, intenzitásuk növekedéséhez vezet. A tőkeáramlás terén kibontakozó folyamatok párosulnak egy egészen más síkon folyó átrendeződéssel. Ez a regionális gazdaságfejlesztés, amely a korábban kialakult szektoriális politikát mind jobban háttérbe szorítja. Az ipari parkok ily módon egyszerre elégítik ki a helyi (kistérségi), a regionális, a nemzeti és az EU-s követelményeket, s ebben az értelemben kitüntetett szereppel rendelkeznek. Az ipari parkok elhelyezkedése az országban nem egyenletes – de összességükben – 30 km-es hatórádiuszú területtel számolva négy és félszeresen lefedik az országot. Egyes térségekben elhelyezkedésük sűrűsége nagyobb, de a kevésbé "sűrűn" települt régiókban is a kistérségek többségében van egy ipari park. Tekintettel arra, hogy a 168 kistérségre 166 ipari park jut, a kistérségi fejlesztések során az ipari parkokkal nem csak lehetséges, hanem kifejezetten célszerű számolni. A kistérségek és ipari parkok területi eloszlása igen kedvező képet mutat. Tekintettel arra, hogy az ipari parkok helyi kezdeményezésű akciók eredményeként jöttek létre, a kistérségi (és regionális) területfejlesztési szint pedig államigazgatási döntéssel – a két struktúra gyakorlati egybeesése arra utal, hogy a kistérségek kiválasztása közel van ahhoz, amit egy szerves fejlődés produkált volna (s ami az EU tagállamainak többségében lezajlott). Ez a tény viszont felveti azt a gondolatot, hogy célszerű lenne az ipari parkok és a kistérségek fejlesztését kvázi szimbiózisban kezelni. Ezeknek a lehetséges szimbiózisoknak megvannak a társadalmi alapjai. Kölcsönös szükségletek kielégítéséről kell gondoskodni. Valamennyi kistérség (és az ország) alapvető érdeke, hogy évről-évre jelentős működő tőke telepedjen le, teremtsen munkaalkalmat, jövedelmi többletforrást, s mind nagyobb legyen a hozzáadott érték, a szellemi munka súlya a termelésben. A tőkebevonás terén az ipari parkok – éppúgy mint a kistérségek – egymás konkurensei, de már vannak jelek arra, hogy mind többen ismerik fel: e téren is az együttműködés lehet igazán eredményes. (Nem a helyét kereső tőke volumene kevés, az a gond, hogy nem tudjuk együttesen prezentálni a nemzetközi tőkepiacon a lehetőségeinket. Az a tőke-volumen, ami az ország fejlődéséhez nélkülözhetetlen – évi mintegy 2 Mrd USD – a helyét kereső, recesszió miatt harmadára csökkent tőke volumenének 0,5%-a alatt van!) A kistérségi fejlesztések alap-problémája a szakember-ellátottság. Tapasztalataink szerint az elmúlt években a fejlődés ott volt nagyobb, ahol a gond kisebb. A legnagyobb tőkevonzású térségek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) egyúttal a pályázási lehetőségek terén is (és természetesen a forrásbevonásban is) előnyre tettek szert, illetve növelték előnyüket a felzárkózó térségekkel szemben. Az egy főre jutó GDP terén ugyan az ország valamennyi térségében javulás érzékelhető, de a fejlett térségek nagyobb adszorbeáló képességének eredményeként az ország már említett
térségei és a felzárkózó térségek közötti távolság nőtt. Ebben a vonatkozásban az ország nyugatról-keletre jobban "lejt", mint bármikor. (Bíztató ugyanakkor: két régió esetében, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon csökkent a távolság.) Elemi érdek ezért, hogy minden kistérségben, de különösen a felzárkózókban az oktatás, képzés minden formáját elsődleges prioritásként támogassa a kormányzat. Az EU finanszírozási filozófiájában meghatározó szerepe van a partnerkapcsolatoknak. A kistérségek létrejötte is voltaképpen ennek eredménye: több település összefogását, társulását szorgalmazó erőfeszítéseket ismerte el a jogalkotó, amikor a regionalitás érvényesítésének ezt a lokális szintjét kialakította. Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a területfejlesztésnek ugyan a kistérség a legkisebb egysége a települési szint fölött, (tehát ahol a partnerkapcsolatok már megjelennek), de a legkisebb gazdaságfejlesztési és területfejlesztési egység az ipari park. A kiépült ipari park ugyanis akkor tudja célkitűzéseit megvalósítani, ha partnerkapcsolatot épít ki nem csupán a betelepült cégek között, hanem a környezetében működő – döntően kis- és középvállalkozásokkal, más ipari parkokkal, a területfejlesztés autentikus (települési, kistérségi, megyei, regionális) fórumaival, ügynökségeivel, pénzintézeteivel. 3. Az ipari, technológiai és innovációs park-környezet Aba körzetében (Székesfehérváron) Amint azt a bevezetőben is említettük, az abai ipari parknak Székesfehérvár vonzásában kell megtalálnia azt a szerepet, amely kiemeli őt a környező ipari parkok sűrűjéből. Egy rövid áttekintéssel számba vesszük azokat az iparitechnológia parkokat és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek eddig sikeresen járultak hozzá a régió gazdasági versenyképességének növekedéséhez, illetve amelyek folyamatban lévő fejlesztésként a közeli jövőben bontakoznak majd ki. Videoton Ipari Park A legrégibb hagyományokkal rendelkező cég Székesfehérváron a Videoton, amely sikeresen túlélte a rendszerváltás privatizációs folyamatait és képes volt kiaknázni a piacgazdaság adta új lehetőségeket. A Videoton 4 ipari parkot hozott létre Magyarországon, melyek közül a legtekintélyesebb gazdasági súllyal bíró vállalkozás természetesen itt Székesfehérvár mellett található. A bevezetőben részletezett új fogalmi megközelítések értelmében itt sem szívesen beszélünk „csak” ipari parkról, hiszen az új fejlesztési irányoknak és a piaci igényeknek megfelelően a Videoton parkja is igyekszik teljes körű szolgáltatást nyújtani.
A hagyományos szolgáltatásokon kívül - mint épület bérbeadás, infrastruktúra biztosítása, földterület bérbeadása – a park támogatja a beruházások megvalósításához a termelő létesítmények üzemeltetését és a gyártási tevékenységeket is. A park komoly hangsúlyt fektet a zöldmezős beruházások betelepítésére, valamint logisztikai és vámszolgáltatások biztosítására is. Központi téma az innovációs tevékenységek támogatása és az aktív részvétel a technológiai transzfer folyamatokban. A betelepülő cégek számára az alapvető infrastrukturális szolgáltatásokon - mint áramellátás, gázellátás, sűrített levegő, telefonközpont, internet, optikai hálózatok stb. - túl a következő teljes körű szolgáltatáscsomagot nyújtja a park: Általános szolgáltatások területvédelem postai szolgáltatások irodai szolgáltatások egészségügyi szolgáltatások étkeztetés munkaerő szállítás termékszállítás műszaki karbantartás oktatás parkgondozás környezetvédelem szálláslehetőségek üdülési lehetőségek sport Speciális szolgáltatások: Raktározás, hulladékkezelés, irodák, büfék, egészségügyi épület, öltözők Őrzés-védelem Munkaerőszállítás Áruszállítás Munkaerő kölcsönzés - közvetítés Bérszámfejtés HR outsourcing Jogi, pénzügyi, munkaügyi, vámügyi szolgáltatások A zöldmezős beruházások a park legfontosabb bástyájaként funkcionálnak. A Hatékonyság Elemzési Főmérnökség 1994 óta működik a Videoton vezetőségének közvetlen irányítása alatt. 2000-ig több mint 95.000 nm termelőterületet és irodaépületet építettek az osztály irányításával olyan
multinacionális vállalatok számára, mint az IBM, az Alcoa Fujikura Ltd. és a Texas Instruments. A beruházási projektek különböző részeit a Videoton alvállalkozóiként működő, erre szakosodott cégek valósítják meg. A beruházási projektek az építési engedély megpályázásától egészen a berendezések üzembe helyezéséig terjednek: projekt tervezés építési engedély megpályázása épület megtervezése, felépítése belső építés és munkálatok épület gyártósorainak beüzemelése, áramellátás épületek elektromos hálózatának kiépítése, áramellátás tűzvédelmi hálózatok beépítése (tűzoltó készülék, füstérzékelő) gyártástámogató hálózatok telepítése külső közműhálózatok, utak, földburkolatok, kertészeti munkák IKARUS Járműgyártó Rt. Ipari Park A szintén nagy múltú vállalat telephelyén létrejött ipari park elsősorban gépgyártási, gépi megmunkálási, könnyűipari, logisztikai, raktározási tevékenységeknek ad otthont, de erősödik a szolgáltatás, kereskedelem, szellemi termékek előállítása és a K+F is. A park szeretne egy gép- és autóipari terméket, vagy ezekhez alkatrészeket gyártó logisztikai központtá válni. Jelenleg a telepen olyan nagyobb cégek bérelnek területet, mint a Pannon Metal, IKARUS Truck Kft, IKARUSBUS Rt. Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna Az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna Székesfehérvár hagyományos ipari övezetének peremén, az M7-es autópályáról a városközpontba bevezető 8-as és 62-es nemzetközi főút mellett helyezkedik el. A városrendezési elképzeléseknek megfelelően a terület környezetbarát ipari és kereskedelmi tevékenység folytatására alkalmas. Könnyű megközelíthetősége, az autópálya és a határoló főutak felőli jó ráláthatóság, valamint a teljesen kiépített infrastruktúra következtében leginkább korszerű üzemek, raktárok, kereskedelmi egységek kialakítására fókuszál. A park az 1997-ben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által meghirdetett pályázaton nyerte el az "Ipari Park" címet. Főbb tevékenységei: • a 62 ha-nyi terület infrastruktúrával való ellátása
a betelepülő cégeknek segítségnyújtás a telekvásárlásban, tervezésben, engedélyezésben, kivitelezésben, később különféle szolgáltatások nyújtása, igény esetén /pl. őrzésvédelem, étkeztetés, stb. • a kivitelezési munkák teljes körű végzése (tervezéstől a kivitelezésig). • Az eddig betelepült legfontosabb cégek: Karsai Rt., BöllHoff, Zámbóker Kft., Pannon Metal, Tűzállótechnika Kft., TTL, Krine Kft., Régia Rex Kft., •
Sóstó Ipari Park A 240 ha-os Sóstó Ipari Park északnyugati részén, az IKARUS gyár és a 63-as elkerülő főút nyomvonala által körülhatárolt területen. Budapesttől 60 km távolságra található, a hatályos övezeti besorolás szerint ipari- és raktárterület. Része a TEN V. Közép Kelet-Európai áruszállítási folyosónak. Jelenleg is meglévő szolgáltatásaik: • szállítás (vasút, közút), • átrakás (vasút-közút), • közvám-raktározás, • tárolás, komissiózás, csomagolás, rakodás, • szállítmányozás, • vámügyintézés, • komplex informatikai szolgáltatás, • biztosítás, őrzés-védelem. A folyamatosan bővülő szolgáltatások: érdek-semleges vámszolgálati hely, city-logisztika, posta, bank, területek önálló egyedi logisztikai modulok számára banki-, postai tevékenység, finishing szolgáltatások, légiszállítás bekapcsolása, vízi szállítás bekapcsolása, étterem, konferenciaszervezés, gépjárművek, rakodógépek kisebb javítása, karbantartása, üzemanyagtöltő állomás. Városkapu Ipari és Kereskedelmi Zóna A Városkapu központ 29 hektár területen jött létre magántulajdonok összefogásával kereskedelmi, logisztikai, szolgáltató és szerelőipari célokra. A Városkapu Központot fejlesztő és működtető cég szolgáltatásai: 1. Közművesített telek értékesítése, 2. Iparűzési adókedvezmény, 3. Helyi kapcsolatrendszer kiépítése, 4. Humán erőforrás felkutatása, 5. Beszállítói illetve szolgáltatást nyújtó cégek ajánlása Déli Ipari Park
Az 1991-ben alapított Készpénz Invest Kft. tulajdonában működő déli ipari park 290.000 nm-t foglal magába, közvetlenül a város határában, az M7 autópálya mellett. Kiemelt tevékenységek a logisztikai szolgáltatás mellett a gépgyártás, gépi megmunkálás, könnyűipar, raktározás, szolgáltatás, kereskedelem, szellemi termékek előállítása. Egyéb fejlesztések és fejlesztési tervek Aba térségében és Fejér megyében Vajta – Mediterrán üdülőfalu A településen rendkívül jól fejlődik és működik a falusi turizmus. Mára jelentős idegenforgalmi, termál turisztikai beruházási tervek célállomásává vált. A 22 ha területen a fejlesztési projekt központi eleme a minősített gyógyvíz, e köré épülnek ki a szolgáltató, turisztikai, gyógyászati elemek, valamint a szállodák, és apartmanok Ipari-kereskedelmi terület Iszakszentgyörgyön - terv A 120.000 nm egybefüggő befektetési terület az önkormányzat tervei szerint kereskedelmi, általános szolgáltató funkciókat ellátó lakópark, turisztikai látványpark kialakításának helyszíne lehet. A befektetési terület, jóváhagyott szabályozás alapján belterület, a beépítési százalék 35%. A befektetési területen építési övezetenként a legkisebb telekterület 1.500 m2. A befektető számára az önkormányzat 2 évig adómentességet biztosít. A terület ipari, logisztikai, vállalkozói és gazdasági központtá is válhat. Ipari- kereskedelmi terület Polgárdin - terv A 10 önálló egységre is bontható 140000 nm egybefüggő befektetési területen a jó közlekedési kapcsolatokra és a befektetési területet körülvevő teljeskörű infrastruktúrára alapozva kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és logisztikai funkciókat magában foglaló központ létesítését tervezik zöldmezős beruházásban. Bodajki üdülőfalu és golfpálya - terv A terület déli részén Bodajkon és Fehérvárcsurgón társasházépítéssel mintegy 250-300 lakás kapna helyet. Ugyanezen a területrészen épülne a mintegy 120-160 férőhelyes szálloda, valamint golfpálya az azt kiszolgáló központi épülettel. A másik két területrészre családi házas területbeépítés készül a beépítési terv alapján (mintegy 100-120 épület). A fent említett két területrész között 50-60 szabadon álló családi ház, míg a Balinkai út melletti északi területen 40-50 szabadon álló lakóház, valamint 20-30 lakóegységből álló sorház állna. A területeket zöldmezős beruházásként lehet tekinteni, a közművek, utak kiépítése szintén a projekthez tartozik. A terület előnyös földrajzi fekvése abból adódik, hogy mind Budapesthez, mind az országhatárhoz közel helyezkedik el, könnyen megközelíthető.
Tác, Kárpátia Témapark – terv A cél Kelet-Közép-Európában elsőként olyan tematikus élménypark megvalósítása, amely a térségben egyedülálló módon mutatja be, illusztrálja a Kárpát-medence főbb természeti tájképi, műemléki értékeit. A minőségi turizmus fejlesztése helyben és közvetve az egész régióban, a turisztikai kínálat bővítése, a Balaton tehermentesítése egész napos vonzó programmal. Hiánypótló, egészen sajátos, egyedi, felejthetetlen oktatási formák az általános iskoláktól az egyetemi korosztályokig. A Kárpát-medence jobb és unikumszerű bemutatása rendhagyó történelem, földrajz, biológia, művészettörténet, gasztronómia stb. órák révén. Hiánypótló, szórakoztató módon történő kulturális ismeretterjesztés a hazai turisták, családok, külföldi magyarok, külföldi turisták számára. Liberty Lakópark Pákozdon - terv A növekvő magyar és nemzetközi igényeket is kielégítő jóléti lakópark kialakítás, amely kb. 100 lakóház építését teszi lehetővé. A projekt 2 részből áll, a terület teljes közművesítéséből (víz, elektromos áram, szennyvíz, gáz, csapadékvíz elvezetés, útépítés), melynek költsége: 200 Mio Ft. Második része a családi házas ingatlanok építéséből áll mely ingatlanonként 25-30 Mio Ft-ot jelentene. Lakópark Enyingen - terv A Balatontól 5,5 km-re olyan európai igényű és életminőséget biztosító 70 családi házból álló lakópark létrehozása, elvárható eredmény mellett, ahol az összközműves ingatlanok mérete kb. 700 nm, a modern technológiával építhető házak mérete pedig 86-113 nm lenne. A lakók magas színvonalú életkörülményeit erdősávval körülhatárolt pihenőpark, játszótér, parkolók, kereskedelemi szolgáltatások, a vendégekét panziók, teljes körű vendéglátóipari szolgáltatások biztosítanák. A lakópark egyaránt számíthat a hazai és a külföldi piac érdeklődésére. Lakópark Mátyásdombon- terv A Balatonhoz közel fekvő Mátyásdombon mintegy 100 lakóegységből álló családi házas lakópark létesítése a cél, a hozzákapcsolódó kereskedelmi-és szolgáltató intézményekkel. A fejleszteni kívánt 11 ha egybefüggő terület önkormányzati tulajdon. A magas színvonalú életminőséget közparkok, zöldterületek, erdősáv, erdei sportterületek biztosítják. Gárdony félsziget - terv Gárdonyban és környékén olyan komplex szolgáltatásokat nyújtó turisztikai komplexum kialakítását tervezik, amely egyszerre több fogyasztói célcsoport igényeit is kielégítené. Stratégiai cél a félsziget bekapcsolása a
Velencei-tavi kishajó-forgalomba, mivel a terület hajó fogadására technikailag alkalmas. A félszigeten saját csónakkikötő építhető, ezzel bővítve a sportolási lehetőségeket. Amint látható minden kisebb település igyekszik megtalálni azt a fejlesztési irányt, amelyet adottságai, kapacitásai leginkább lehetővé tesznek. Az ipari-technológiai beruházások mellett a Balaton illetve a Velencei-tó közelségének köszönhetően sok önkormányzat illetve helyi vállalkozó az idegenforgalomhoz kapcsolódó lakópark-építésben látja a kitörési lehetőséget, amelyek ugyanakkor – valószínűleg megfelelő befektető híján és a piac túltelítettsége miatt – megmaradnak a koncepciók szintjén. A térségben tehát nincs hiány sem ipari-technológiai jellegű, sem pedig idegenforgalmi fejlesztésekből. Aba egyik legnehezebb feladata az lesz, hogy - akár ipari, akár innovációs vagy egyéb alternatív, helyi gazdasághoz, agráriumhoz, falusi turizmushoz kötődő projektekben gondolkozik - sikeresen különböztesse meg magát az ezeken a piacokon versenytársként megjelenő településektől. Helyzetét viszont javítja, hogy a térségben egyetlen K+F-re koncentráló technológiai park sincs és nem is terveznek egyelőre. Ennek a parknak olyan tematikát javasolunk, amely három-négy fontosabb kutatási-fejlesztési iránynak prioritást ad. Ilyen prioritás lehet a fizikai-műszaki, a biológiai-bioinformatikai program. A két fő program mellé még egyéb irányultság is felvehető. Meglepően kevés a megyében az ökoturizmushoz és a biogazdálkodáshoz kapcsolódó kezdeményezés, pedig mind a meglévő helyi adottságok mind pedig a piac felvevőképessége indokolnák az ilyen irányultságú projekteket. Magyarországon a beutaztató turizmus pár éve nagyon sikeresen lovagolja meg azt az új trendet, amely a vidék természeti és társadalmi értékeit emeli az aktívan pihentető idegenforgalom legkurrensebb szolgáltatásai közé. Nem helyi turizmusfejlesztési céllal javasoljuk Abának a súlypontok áthelyezését erre a területre is. Az ipari-technológiai központokban, a kutatásfejlesztésben újabban egyre gyakrabban helyet, sőt vezető szerepet kapó ágazat a biotechnológia, amely félig élet-, félig pedig műszaki tudományként, a legkomplexebb tudásokat egyesíti. Koncepciónk egy olyan létesítmény tervét vázolja fel, amely a helyi mezőgazdaság erőforrásaira alapozva, de a korszerű biogazdálkodás irányelvei és módszerei szerint célozza meg egy többfunkciós technológiai park részeként biopark, ökopark létrehozását is. A Biopark a következő területeknek és tevékenységeknek adna otthont: • Kutatás-fejlesztés az agrár- és környezettudomány illetve a biotechnológia területén • Biogazdálkodási mintagazdaság, biofarm • Élettudományi oktatóközpont • Öko-élménypark
Speciális menedzseri feladat lesz olyan cégek betelepítése, amelyek a növénynemesítés, állattenyésztés, élelmiszeripar és egyéb agrár- ill. környezettudományok területén alternatív utakat keresnek a biotechnológia segítségével. Biofarmok egyre nagyobb számban létesülnek az országban, hiszen a külföldi piacokon (és egyre inkább a hazaiakon is) valós igény jelentkezik a természetes úton előállított mezőgazdasági termékek iránt. Ezek előállítási költségei természetesen jócskán meghaladják a „hagyományos” módon nővényvédőszerek, intenzív súlygyarapodást eredményező tápok stb. segítségével - megtermelt árukét, így finanszírozásukhoz gyakran külső forrásokra van szükség. Koncepciónk szerint a fentiekben említett, parkban helyet kapó K+F irányultságú cégek beszállítóként alkalmazhatnák és kutatási nyersanyagforrásként használhatnák a biofarmot, amely egy fix partneri kapcsolattal a hátterében könnyebben és hatékonyabban jelenhetne meg a későbbiekben a külső piacokon. Az élettudományi oktatóközpont és az öko-élménypark már elsősorban az idegenforgalomra építve működne, miközben komoly ismeretterjesztési és oktatási feladatokat is ellátna. Egy olyan parkról van tehát szó, amely sajátosan ötvözi egy technológiai és egy élménypark tulajdonságait, továbbá igyekszik maximálisan kihasználni a létesítményen belül érvényre jutó szinergiákat. 3.1. Az Abai Ipari Park helye és szerepe a régióban és a megyében A Közép-Dunántúli Régió számára készített fejlesztési stratégia azt a célt tűzte ki, hogy a régió egyedi érdekeit, földrajzi és természeti adottságaiban rejlő lehetőségeit, továbbá jelenlegi tudáspotenciálját kiaknázva a fenntartható fejlődés pályájára állítsa a térség gazdaságát. Lényeges stratégiai elemek a megteremtendő tudásgazdaság, a technológiafejlesztési övezet, a távoktatás új formái, központjai, az információ szabad elérhetőségét lehetővé tévő szélessávú, gyors hálózatok, illetve a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználása. 3.2. Az ipari park és a térség lehetőségei A technológiai fejlesztési övezet kialakításában igen hangsúlyos szerepet kapnak az ipari parkok. A régióban jelenleg 29 ipari park működik, amelyek a multinacionális cégek, az innovatív technológiákat meghonosító nagy vállalatok, de ugyanúgy az egyre nagyobb számban betelepülő KKV-k és kutatóközpontok jelenlétével a régió iparának, szolgáltató szektorának és tudásfejlesztésének motorját jelentik.
Az Abai Ipari Park nem szűz területen fog felépülni. Székesfehérvár és Budapest vonzásában, két nagy ipari-technológiai bázis gyújtópontjában elhelyezkedő városról van szó, és ez a pozíció hihetetlen lehetőségeket rejt magában. A földrajzi pozícióból adódó egyik lehetőség, hogy az autópálya közelségének köszönhetően a parknak infrastrukturálisan nem lesz nehéz bekapcsolódnia a két város közötti gazdasági vérkeringésbe. Az M7-es autópálya természetesen nem csak e két várost hozza közelebb, hanem a Magyarországon átmenő délnyugat-északkelet irányú nemzetközi kereskedelmi forgalmat is. Ez az infrastrukturális adottság felbecsülhetetlen értékű egy olyan ipari park számára, amely számít a külföldről érkező tőkebefektetésekre és kapcsolatokat kíván építeni a nemzetközi tudás- és technológiatranszfer fejlesztése érdekében. A régióban található ipari parkok többsége, a régió három legnagyobb városa köré csoportosul. Veszprém, Tatabánya és Székesfehérvár úgyis mint megyeszékhelyek és mint a Közép-Dunántúl kiemelkedő ipari központjai magától értetődően a régió infrastrukturális és gazdasági csomópontjainak szerepét töltik be. Ennek megfelelően mindhárom város körül kialakult egy-egy ipari park gyűrű, amely igyekszik kihasználni a központ közelségének összes előnyét. Ugyanakkor az utóbbi években kisebb településekhez kötődően is egyre nagyobb számban jöttek létre ipari parkok, amelyek azt mutatják, hogy a már fentiekben említett szubszidiaritás elve a kistérségi, helyi önkormányzati kezdeményezések szintjén gyakorlattá válik. Aba, ipari parkjának létrehozásával tagjává válik egy olyan hálózatnak, amely hol központosultan, hol sporadikus szétszórtságban működő, de egymástól semmiképpen sem elszigetelt gazdasági és szellemi erők eredményeit a régió szintjén egységesíti. Minden egyes létesítménynek megvan a maga helye ebben a rendszerben, hiszen minden település a maga sajátosságainak megfelelően igyekezett kialakítani ipari parkjának arculatát, profilját és működését. Ez az iparitechnológiai „diverzitás” mindenképpen a régió hasznára válik. Mivel a régió ezen részében más kistelepüléshez kötődő jelentősebb ipari park nem található, Aba egy régiós decentralizált kistérségi ipari park hálózat keleti bástyájává válhat. 3.3. Az ipari park és a térség innovációs törekvései A Magyarországról készült nemzetközi tanulmányok rendszeresen kiemelik a magas színvonalú szellemi hátteret, a tudományos kutatások teljesítményét és nagyra értékelik az ország azon szándékát, hogy eredményeit hajlandó megosztani és együttműködni más országokkal.
A magyar kutatás-fejlesztésben az alapkutatások aránya lényegesen nagyobb a nemzetközileg szokásosnál, a kísérleti fejlesztések viszont kisebbek. Az alapkutatások túlsúlyát általában a közepes fejlettség fokmérőjének tekintik a fejlett országokban. A felhalmozott magyar szellemi tőke megőrzése, újratermelése és a magyar gazdaság innovációjába való bevonása az ország és a régiók innováció-politikájának központi eleme kell, hogy legyen. (Új jelenség a világon viszont, hogy az alap- és alkalmazott kutatások között elmosódik a határ, sőt egyre nyilvánvalóbb, hogy minden igazán új, innovatív termékhez új alapkutatási eredmény szükséges.) Az ország regionális fejlődése szempontjából ígéretes, hogy minden régió rendelkezik egyetemmel. A kutatóhelyek nagyobb részét a felsőoktatási kutatóhelyek adják. Számuk évek óta közel azonos, valamivel meghaladja az ezeregyszázat. Aba szempontjából kiemelkedik a Veszprémi Egyetem, de fontos számára Székesfehérvár minden felsőfokú képzést folytató intézménye. A sikeres innováció előfeltétele a tudás illetve a tudás áramlása valamint az innovációs ráfordítások gyors megtérülése, fő jellemzője pedig az új termék/technológia létrejötte. A tudásáramlás intenzitása a K+F intézmények, a hídképző intézmények és a vállalkozások között Magyarországon ma még alacsony. Ezért erősíteni kell az innovációs folyamatban résztvevők közötti kooperációs kapcsolatok kiépülését, ennek intézményi és infrastrukturális rendszerét. Ebben kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak az ipari-technológiai parkok, melyek igen gyakran új, innovatív technológiai eljárások, módszerek születésének bölcsői. A másik igen fontos funkció, hogy a parkok a betelepült spin-off cégek otthonaként az egyetemi kutatóbázisok kiemelt partnerei lehetnek mind a kutatásban, mind a kutatási eredmények piaci alkalmazásában. Fejér megye intelligens fejlesztési stratégiájának prioritásai egyértelműen párhuzamba hozhatók a létesülő ipari-technológiai park törekvéseivel. A megye számára a legfontosabb, hogy gazdaságának és társadalmának tudásalapú célkitűzései minél teljesebb támogatást kapjanak, a közel fél millió lakosnak minél inkább intelligens életfeltételeket és magas minőségű életszínvonalat teremtsen, és a megyét Magyarország egyik vezető tudás fejlesztő és technológiai központjává tegye. 1. A Kodolányi János Főiskola továbbfejlesztésében az Abai Ipari Park is részt vehet K+F bázisának rendelkezésre bocsátásában, miközben az eredményekből természetesen maga is profitál. A park keretein belül részben valósulhatna meg a tervezett Interregionális tudáspolisz program is. 2. A tudásalapú gazdaság fejlesztése és ezen belül az e-gazdaság kiépítése mind inkább kiemelt területei az információs társadalommal lépést tartó új ipari-technológiai parkoknak - elég csak a Budaörsi Ipari
Parkon belül vagy talán pontosabban annak keretei között létrejött virtuális ipari parkra gondolnunk. 3. Az ipari park remélhetőleg otthon ad majd az e-közigazgatás elterjesztése iránt elkötelezett kutatóintézeteknek és informatikai vállalkozásoknak. Ezzel a szellemi kapacitással és informatikai bázissal mind a megye, mind a kistérség könnyebben valósíthatja meg eadminisztrációval kapcsolatos célkitűzéseit. 4. Érdekes módon a szintén prioritásként megjelölt Velence tavi intelligens zöld gyűrű stratégia megvalósításában is hatékony partner lehet az ipari park, amennyiben annak létrejötte feltehetően a térség közlekedési és egyéb infrastrukturális hálózatának fejlődését is magával vonja – elsősorban a befektetők pénzén, akik mindenképpen érdekeltek a park és környékéke megközelíthetőségének javításában. 5. Javasoljuk, hogy az új médiastratégia megvalósításának irányítója az ipari parkban helyet kapó médiakonzorcium legyen, amely felvállalja Fejér megye multimédia központjának létrehozását és a kistérségei kábeltévék közös platformjának kialakítását. Az az abai intelligens fejlesztési stratégiában megfogalmazott cél tehát, hogy Aba és térsége a megye kiemelt fejlesztési körzete legyen a jövőben, az Abai Ipari Park létesítésnek szinergiájában rendkívül jó eséllyel valósulhat meg. 4. Abai technológiai park projekt komplett leírása A projekt címe: Abai Technológiai Park műszaki és humán tudományok integrált K+F regionális nagyprojekt interdiszciplináris kutató- és fejlesztőközpont, technológiai park, intelligens lakótelep és felnőttoktatási központ létrehozására (tervezet)
1. A nagyprojekt javaslat lényege Magyarországon Abai Technológiai Park néven – a település több helyszínén - interdiszciplináris tudományos-technológiai kutató- és fejlesztőközpont létrehozása a következők miatt:
sikeres K+F park, innovációs park modell megteremtése Magyarországon; • innovatív szellemi erőforrások jobb kiaknázása, s ezzel több kurrens kutatási témakörben versenyképessé válás; • koncentrált alap- és az alkalmazott kutatások eredményeként világpiacon értékesíthető tudástermékek fejlesztése; • a magyar kutatási és fejlesztési kapacitás intenzívebb megjelenítése, megismertetése a hazai és globális tudáspiacokon • Dél Fejér megyében a tudásalapú gazdaság erősítése, az innovációs vállalkozások számának növelése. Ha az Európai Unió 2005-ben úgy határozott, hogy kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre, ha a magyar kormány ugyanilyen stratégiai szándékot fogadott el, akkor indokolt és reális, hogy Magyarországon K+F központú innovációs park vagy K+F parkok jöjjenek létre. Az egyik megvalósításra érdemes innovációs park projekt az Abai Technológiai Park. A XX. században az elméleti fizika, valamint a humán tudományok területén elért eredmények olyan új világlátás kialakítását eredményezték, amelyben a legmodernebb technológiai alkalmazások és a tudatosság magasabb fokának elérésére törekvő új technikák ötvözésével a megismerés új távlatai nyíltak meg a gondolkodó emberek számára. Az interdiszciplináris jellegű kutató- és fejlesztőközpontok világszerte jelentős szerepet játszanak a fenntartható fejlődést szolgáló, környezetbarát technológiák kifejlesztésében és alkalmazásának bevezetésében. Magyarországon is indokolt olyan többfunkciós intézmény-együttes létrehozása, amely a nemzetközi tudományos együttműködésben egyenrangú partnere lehet a - többnyire magántőke bevonásával és kormányzati támogatással létesített - innovációs K+F intézményhálózatnak. •
1.1.
Átfogó célok
Az Abai Technológiai Parknak a célrendszere a következő: • A magyar kutatás-fejlesztés versenyképesebbé tétele, amivel a gazdaság általános versenyképessége is javul; • A hazai innovatív vállalkozás nemzetközi K+F projektekben való részvételének támogatása; • A tudástőke folyamatos megújításának támogatása az innovatív tudományos gondolkodás szellemében; • A magyar szellemi tőke további aktivizálása, hatékony hasznosítása a gazdasági folyamatokban; • Innovatív gondolkodású, magasan képzett kutatók együttműködésének megszervezése abból a célból, hogy a szellemi elit
versenyképes tudományos elméletekkel, illetve gyakorlati megoldásokkal lépjen fel a nemzetközi tudáspiacon. • A hazai humán és műszaki K+F területén tevékenykedő kutatók speciális ismereteinek hasznosítása, folyamatos fejlesztése; • Környezetbarát technológiák kutatása, kifejlesztése és alkalmazásuk bevezetésének elősegítése, s koncentrálása a biopark funkcióban; • Különböző tudományterületeken szerzett ismeretek megosztása és a legújabb felismerések kísérleti alkalmazása. • A felsorolt átfogó célok érdekében K+F park, avagy innovációs park megépítése, működtetése Közép-Dunántúl régióban, s ezzel kapcsolódva a régió innováció-központú stratégiájához; • A technológiai parkba – a felsorolt K+F kutatások-fejlesztések mellett – olyan cégek, vállalkozások letelepítése, amelyek eddig is jeleskedtek a kutatás-fejlesztésben; • A technológiai parkban természetesen minden más innovációs vállalkozás is helyet kap; • A technológiai park program kiegészítése a kutatók-fejlesztők számára épített intelligens lakóparkkal; • A technológiai parkhoz szükséges munkaerő képzése és továbbképzése érdekében Aba központjában felnőttoktatási központ létrehozása. Az Abai Technológiai Parknak célszerű olyan régióban létrejönni, ahol egyrészt már eddig is elindult a szellemi tőke koncentrációja, az innováció elterjedése, másrészt azonban ott, ahol a szűkebb térségeken belül ez a koncentráció kevésbé ment végbe, mint például Dél-Fejér megyében. 1.2. A projekt specifikus céljai Az Abai Technológiai Park projekt legfontosabb specifikus céljai: az interdiszciplináris kutatások és fejlesztések végzése, valamint az ezekhez szükséges épületek felépítése és működtetése a technológiai-innovációs parkban és végül a kutatások-fejlesztések technikai-technológiai feltételeinek megteremtése: • három-öt éven át öt-hat interdiszciplináris önálló vagy partnerekkel közös alapkutatás; • két évente öt-hat interdiszciplináris önálló vagy partnerekkel közös alkalmazott kutatás; • évente három-öt új termék fejlesztése, prototípus készítése és a sorozatgyártás előkészítése; • a K+F témákban digitális internetes tudástár létrehozása; • a technológiai parkban több kutatási-fejlesztési főépület felépítése; • szolgáltató épületek és lakások építése (menedzsmentnek, kutatóknak, stb.)
• kutatási eszközök, gépek vásárlása; • az innovációs parkban megfelelő természeti-ökológiai környezet létrehozása. Mindez azt jelenti, hogy az Abai Technológiai Park megvalósítja a projekt alábbi specifikus céljait: A globális és lokális K+F piac kihívásai szerint a kurrens kutatási területek közül néhányban koncentrált kutatások végzése; ezzel az Abai Technológiai Park a globális tudáspiacon sikeresen legyen jelen, Segíteni azt, hogy Magyarország az innovációs-technológiai parkkal elismertebb globális kutatási központtá váljon; Az elméleti és az alkalmazott tudás közelítése, az új tudások hasznosítása konkrét fejlesztésekben; elismert pozíció elérése a „jövő tudományai” területén; A társadalom általános műveltségi szintjének emelését, kulturális és technikai ismereteinek bővítését segítő projektek elindítása; a lakosság és a kutatók-fejlesztők felkészítése a közeljövőben várható technológiai újdonságok fogadására; A K+F szakmai hálózatok interdiszciplináris jelleggel történő összekapcsolása és munkájuk támogatása a technológiai park segítségével, Intézményesített háttérrel nem rendelkező kutatók szervezett támogatása, az általuk felhalmozott résztudások rendszerbe foglalása; Nemzetközi együttműködés szervezése hasonló tevékenységet folytató külföldi intézményekkel, K+F csoportokkal, abból a célból, hogy a fejlesztés alatt álló, illetve a határterületeken születő új tudások egyidejű, globális bevezetésével az emberiség egészének felemelkedését szolgálják. A projekt szolgálja a fenntartható fejlődés stratégiáját és az egyes technológiák bevezetését és terjesztését ennek megfelelően valósítja meg; Interdiszciplináris szakmai gyakorlatok szervezése, különféle tudományterületek leendő szakemberei részére közös projekt-munkák tervezése, ezáltal is hozzájárulva a szakképzés hatékonyságának javításához; Kutatás-fejlesztésre specializálódott közép- kis- és mikrovállalkozások hálózatba szervezése, a projekt-orientált szervezetek létrehozásával és működtetésével kapcsolatos ismeretek átadása; A technológiai parkban foglalkoztatott valamennyi munkatárs részére szellemi és szakmai fejlődésüket elősegítő, speciális igényeiknek megfelelő lakópark és felnőttoktatási központ létrehozásával az életminőség javítása, európai szintre történő emelése. Az Abai Technológiai Park tehát növelheti a magyar kutatók-fejlesztők nemzetközi versenyképességét, elősegíti a társadalom innovatív szemléletű tagjainak bevonását a tudományos kutatásokba, ezáltal biztosítja az emberi erőforrás megőrzését és fejlesztését, és nem utolsó sorban Magyarország K+F
iparának mobilizálásával aktívan támogatja a globális tudásközpontot szerep elérhetővé tételét. 1.2.
Az Abai Technológiai Park projekt leírása
1.2.1. A projekt első időszaka 2004-től 2007-ig, a második szakasza 2007-től 2013-ig tart; 1.2.2. A technológiai park megvalósítási ütemtervének elkészítése, források felkutatása és bevonása (pl. részvénytársaság alapítása). 1.2.3. A fentiekkel párhuzamosan, a technológiai trendek, valamint a potenciális felhasználók igényei alapján megtörténik a kutatási irányok meghatározása. 1.2.4. Az első szakaszban két-három alap- és alkalmazott kutatásban a 2004 őszén megkezdett munka intenzív folytatása; a több K+F kutatásfejlesztés elindítása addig, amikor az Abai Technológiai Park Abán egy vagy több helyszínen megépül. 1.2.5. Új kutatás-fejlesztésre specializált innovatív csoportok szervezése, valamint K+F tevékenységet jelenleg is folytató hazai és országhatáron túli közép-, kis- és mikro vállalkozások felkutatásával együttműködési-partnerségi programok kialakítása, stratégiai szövetségek megkötése. 1.2.6. A projektben átfogó tudásbázist alakítunk ki. A kurrens, régi és új tudások és fejlesztések regisztrálása, valamint a kutatók és fejlesztők meghívása és/vagy jelentkezése a tudás és tudós-adatbankba, 1.2.7. A tudáspiac jelenlegi helyzete és várható trendjei alapján – a projekt második szakaszában - 2007-től további kisebb-nagyobb kutató- és fejlesztő csoportok létrehozása; 1.2.8. A projekt második szakaszában prioritást élvez az új piacképes termékek fejlesztése és értékesítése; 1.2.9. Az innovatív szemléletű fiatal kutatók felkészítése a nemzetközi együttműködésre; 1.2.10. Egy-két éves időtartamú, új technológiákat alkalmazó próbavállalkozások finanszírozásának megszervezése az innovatív csoportok által benyújtott és a szakmai közösség által elbírált pályázatok alapján; 1.2.11. Új interdiszciplináris oktatási programok megtervezése, folyamatos fejlesztése, oktatási tervekbe történő integrálása és megvalósítása az egyetemek-kutatócsoportok között jelenleg szerveződő szakmai hálózatok bevonásával; 1.2.12. A fejlesztés alatt álló technológiai megoldások folyamatos értékelése, minősítése. 1.2.13. A modern technológiák és az ember harmonikus, természeti környezetben való megvalósulása érdekében mintául szolgáló megoldások kialakításának indukálása, támogatása.
1.3.
A várt eredmények
Az Abai Technológiai Park projekt megvalósulásával a következő eredmények várhatók: A különböző tudományterületen tevékenykedők hatékony együttműködésével az interdiszciplináris szemlélet terjesztése; Az Abai Technológiai Parkban megszületett – tudáspiacon eladható konkrét tudományos kutatási eredmények és fejlesztések értékesítése; A különféle tudományterületek együttes fejlesztésével Magyarország nemzetközi tudás-presztízsének emelése, a nemzetközi tudományos életben korábban kivívott tekintélyének az új teljesítménnyel javítása; Az interdiszciplináris szemlélet terjesztésében világszinten elismert szereplővé válás; Az interdiszciplináris és perspektivikus területeken folyó kutatások és fejlesztések Magyarországra telepítésének elősegítése; A technológiai parkban minél több innovációs vállalkozás, K+F cég telepítése; A K+F eredmények értékesítésének elősegítése az Európai Unión kívüli államokba. A főiskolai-egyetemi végzettségre épülő felsőfokú szakképzés új modelljének megteremtésében való részvétel; 1.4.
A projekt-tevékenységek (a projekt rész-projektekre bontása)
1.4.1. Az Abai Technológiai Park kutatás-fejlesztési témaköreinek meghatározása az alapkutatások, az elméleti kutatások, valamint a gyakorlati kutatások, alkalmazásfejlesztések területén. Prioritások: Interdiszciplináris elméleti kutatások (egyesített fizikai elmélet, M-elméletek, metaelmélet, stb.) biotechnológia és bioinformatika; biogazdaság és biogazdálkodás; tudatkutatás, tudati energiák mérése, tudat dinamika, ID-frekvencia, személyiség-szimulációk; információtechnológiai kutatások folytatása; informatikai fejlesztések megvalósítása, informatikai termékek gyártása; mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek feltárása; nem lineáris optika és dinamikus holográfia, akusztikus holográfia, képernyő független alkalmazások; kvantumgravitácó, mikrogravitáció, gravitációs effektusok mérése; kvantumszámítógépek megépítésében részvétel, kvantumszámítógép egyediújszerű kivitelezései, kvantumkriptográfia;
méréssorozat megszervezése a mérési küszöbszinten a téridő-szerkezetének, valamint a kvantumfizikai folyamatok megértése, modellezése céljából; virtuális-valóság technológia fejlesztése; környezetbarát technológiák fejlesztése; ökológiai termékek létrehozása és piacra vitele, avagy ökopark funkció; megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése; alternatív energiaforrások felkutatása, alkalmazása; fénytávközlési eszközök, fedélzeti műszerek, egyéb zavarmentes kommunikációs eszközök, multifunkcionális távvezérlő és adatátviteli eszközök; intelligens épületek technológiája, intelligens családi házak tervezése, építése; az új technológiák hasznosítása a gyógyászatban, művészetterápiában, stb. A példaszerű felsorolás a világszerte folyó alap- és alkalmazott kutatások főbb irányvonalát tükrözi. A témakörök az együttműködő partnerek igényei szerint alakulnak ki. 1.4.2. Az Abai Technológiai Park kutatás-fejlesztési témaköreinek meghatározása az alapkutatások, az elméleti kutatások, valamint a gyakorlati kutatások, alkalmazásfejlesztések területén. 1.4.3. Kapcsolatfelvétel hazai és nemzetközi partnerszervezetekkel, a kutatási témakörök prioritásának meghatározása. A prioritás a világszerte folyó alapkutatások főbb irányvonalai, a partnerszervezetek felkészültsége, valamint a konkrét megrendelések alapján határozható meg. Ennek során a perspektivikus, átfogó témakörök: fénytávközlés, kvantumgravitációs és mikrogravitációs kísérletek, kvantumkriptográfiai kísérletek, tanatológiai kutatások, virtuális-valóság alkalmazási lehetőségeinek szélesítése stb. 1.4.4. Együttműködési területek meghatározása, a megvalósításhoz szükségek források felkutatása és megosztása, az egyes konkrét kutatási témák kidolgozási határidejének meghatározása, a részprojektek beindítása. 1.4.5. A kutató- és fejlesztő csoportok, innovációs vállalkozások valamint tevékenységek céljainak és alkalmazható részeredményeinek bemutatása a médiában 1.4.6. Az Abai Technológiai Park projekt előkészítésében segíthet – a tudományos és piaci szereplőkből alakítható – az Új tudományért konzorcium. A cél nem egyéb, mint a kutatatói hálózatok megalakítása, a spontán megkezdődött együttműködések hatékony támogatása, az azonos jellegű kutatásokat folytató, de a tudomány különböző területein tevékenykedők közös tudásbázisának kialakítása érdekében. 1.4.7. Az innovatív K+F értelmiség folyamatos, minden társadalmi csoportra kiterjedő bevonása az egyes kutatási projektekbe.
2. Előfeltételezések és elő-megvalósíthatósági tanulmány 2.1.
A fontosabb előfeltételezések
2.1.1. A projektterv tulajdonosa Aba nagyközség önkormányzata. Az általa kiválasztott több abai helyszínen készek arra, hogy a tulajdonukban lévő területeket, eladják, átadják, vagy hosszú távon bérbe adják a technológiai park részére. 2.1.2. A központi abai helyszínre, a főút és vasút melletti területre az önkormányzat elkészíttette a technológiai park stratégiáját és beruházási elképzelését. A technológiai park számára így kiválasztotta azt a területet, ahol száz hektárból a szükséges nagyságú terület igénybe vehető. 2.1.3. Az abai önkormányzat szintén kiválasztotta a helyszínt az intelligens lakótelepre és a felnőttoktatási központra – ennek terve a 3. Mellékletben. 2.1.4. A tudományos-technológiai előrejelzések alapján az informatika, a biotechnológia és a nanotechnológia integrált fejlődése tudományos áttöréshez fog vezetni: a molekuláris méretű, önmásolásra képes, mesterséges intelligenciát tartalmazó eszközök tömeges elterjedése az emberi életforma gyökeres átalakulását idézheti elő egyetlen évtized leforgása alatt. Ezért szükséges, hogy az áttörés idején a magyar K+F szakemberei rendelkezzenek az új technológiák működési elveinek megértéséhez, továbbfejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához szükséges ismeretekkel, illetve interdiszciplináris szemlélettel. 2.2.
A szükséges beruházások
Az Abai Technológiai Park olyan multifunkcionális K+F intézmény valósítható meg, amely a régióban vagy azon túl is integrálhat más valós és „virtuális” „telephelyeket” is. Az abai központi területen például felépül minimum tízezer-tizenkét négyzetméter épület (több kutató-fejlesztő központ, innovációs központ, laboratórium, irodaház, és természetesen több kiszolgálóellátó épület, továbbá nem messze a technológiai parktól több lépcsőben nyolcvan-száz - átlagosan száz négyzetméteres - lakás az intelligens családi házas telepen[4], stb.) 2.3.
A várható költségek
A beruházás és az első két év működtetésének költsége - figyelembe véve az interdiszciplináris kutatás-fejlesztés megszervezését, a kiemelt kutatások és fejlesztések elindítását, a kísérleti műhelyek technikai felszerelési igényét, az
Abai Technológiai Park két éves működésének támogatását, stb. – várhatóan mintegy hét-nyolc milliárd forint. 2.4.
Projekt-kidolgozás befejezése, megvalósíthatósági tanulmány készítése
A projekt további előkészítése során 2005. II. félévében, az együttműködő partnerekkel történő érdekegyeztetést követően elkészül a részletes projektterv, majd ezt követően a megvalósíthatósági tanulmány és a pénzügyi és finanszírozási terv. 2006-ban sor kerülhet a kiviteli tervezés megkezdésére annak érdekében, hogy a II. Nemzeti Fejlesztést Terv ciklusának elejére (2007 első negyedév) az előkészítési munkák befejeződjenek. 2.5.
A projekt lehetséges kiterjesztése
A projekt a szakmai egyeztető fórumon születő megállapodást követően a projekt folyamatosan terjedhet ki a felsőoktatási intézményekre, intézetekre és más innovációs központokra. (Természetes partnernek tekinthető a régió minden felsőoktatási intézménye, de elsősorban a Veszprémi Egyetem.) 3. A projekt lokális kezdeményezői, országos támogatói 3.1.
A kezdeményezők és támogatóik
Az Abai Technológiai Park koncepciójáról és projekttervéről 2004. novembere és 2005. áprilisa között a Stratégiakutató Intézet több szakmai vitát, konzultációt rendezett. Az előzetes tárgyalások alapján a projektben részt vesznek külföldi partnerek, amerikai kutató csoportok (pld: Institute for Advanced Study Princeton, vagy a Silicon Graphics), a holland (Infophysisc Lab) kutatóközpont, az ukrán (Technopark, Kijev) egyetemi technológiai park, az európai innovációs, technológiai parkok, ázsiai (például vietnami) egyetemi tanszékek, kutató intézetek, vagy a hollandiai Kelet-Groningen tartomány, a Brit Környezetvédelmi Minisztérium, stb. Az Abai Technológiai Park támogatója lehet számos szakmai intézmény, csoport, kezdve az MTA kutatóintézeteitől az egyetemi tanszékekig (például a Veszprémi Egyetem különböző tanszékei), a Magyar Innovációs Szövetségtől az Ipari Parkok Egyesületéig, vagy a HM Technológiai Hivatal, a Stratégiakutató Intézet, stb.
3.2.
Lehetséges kormányzati támogatók
Kormányzati támogatók: Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Oktatási Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Nemzeti Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, stb. Regionális és megyei támogatók: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megye Közgyűlése, Fejér megyei Területfejlesztési Tanács, Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt., Aba és a sárvízi kistérség önkormányzatai, stb..
Irodalomjegyzék: Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája.. (IPE, 2003. nov. 25.) www.ipe.hu Európai Unió kutatás és innováció europa.eu.int/pol/rd/index_hu.htm ALADICS Sándor: Az innovációs stratégia fő irányai. (Előadás elhangzott a Térinformatikai Konferencia alkalmából) www.innovacio.hu Az Írországi Információs Társadalom (Stratégiai Terv). Az Ír Információs Társadalmat Irányító Bizottság jelentése. Információs Társadalom Könyvek 1. (szerk. Varga Csaba), Budapest, 1998. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal www.nkth.gov.hu Innovation in a knowledge-driven economy www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/n26009.htm Kleinheincz Ferenc: Tudományos parkok az Egyesült Királyságban www.inco.hu Baszk szerzői csoport: ISLERE: Innovációs rendszerek és Tanulási Régiók a Tudástársadalomban. „A” dokumentum: „Elméleti alapok”, www.inco.hu CASTELLS, Manuel: The information Age: Economy, Society and Culture. Blackwell Publishers. Oxford. 1996. www.iparipark.lap.hu Alba Ipari park (Ipari és Kereskedelmi Zóna) www.aii.hu Zöld Könyv az információs társadalomról Portugáliában. Információs Társadalom Könyvek 2. (Szerk. Varga Csaba), Budapest, 1998. KISS Endre - VARGA Csaba: A legutolsó utolsó esély. Tudástársadalom Könyvek 1. Budapest, 2001. Budaörsi Ipari és Technológiai Park www.bitep.hu Magyarország nemzeti Stratégiája 2020-ig. Tanulmánykötet a 2001. március 22-23-án Veszprémben megtartott millenniumi tudományos konferencia anyagainak felhasználásával. (szerk. Beszteri Béla és Gergó Zsuzsanna) Veszprém Dunaújvárosi Ipari Park www.innopark.hu
VARGA Csaba: Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélyei (Agroinform Kiadóház, 2000) VARGA Csaba: Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004) Ipari Parkok Egyesülete (IPE) www.ipe.hu The World in 2020. OECD, 1997-1999 Aba központú mikrorégió lehetőségei a térségi központtá válásban. Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet, Budapest, 2000 október A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja 2001-2007. Ipari Park Portál www.parkinfo.hu Közép-Dunántúli Intelligens Régió (KÖDIR) Stratégia, Stratégiakutató Intézet, 2001-2002. Fejér Megye Intelligens Stratégiája, Stratégiakutató Intézet Kht. 2001. Székesfehérvári kistérség területfejlesztési program, regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Fejér Megye Statisztikai Évkönyve 2000, 2002, 2003, Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága, Székesfehérvár
Mellékletek: 1. Melléklet Aba és térsége intelligens stratégiája (részletek) Jövőkép Minden stratégia meghatározó eleme az a stratégiai jövőkép vagy összetett célrendszer, amelyet a stratégia végrehajtása során el kívánunk érni. Az Aba intelligens jövőképe szerint elérhető, hogy: • A Közép-dunántúli régióban és Fejér megyében Aba és térsége élenjáró lehet az információs gazdaság és társadalom, valamint az intelligens kistérség kiépítésében. • Minőségi ugrást érhet el lakosainak életminőség javításában, az információs társadalomban való aktív részvétel biztosítása révén. • A Sárvíz kistérség meghatározó információs központjává válhat. Az adottságokra és lehetőségekre építve elvben a következő hosszú távú célkitűzések fogalmazhatók meg. Hosszú távú célkitűzések Aba és a Sárvíz kistérség olyan stratégiai fejlesztéseket hajtson végre, amelyek segítségével képessé válik • a globalizáció, a tudásalapú gazdaság és a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek kihasználására • az információs kor társadalmi és gazdasági kihívásaira sajátos arculatát tükröző kreatív válaszokat adni • a környezetbarát és kiegyensúlyozott társadalmi fejlődésre
Általános célok - Felkészülés az információs korra Az információs társadalom kialakulása, a tudástársadalomra való felkészülés az eddigi gazdasági-társadalmi gyakorlatoktól zömében eltérő megoldásokat, fejlesztési irányokat és stratégiákat kíván. Az intelligens Aba programja azt a célt szolgálja, hogy olyan középtávú pozitív jövőstratégiát kínáljon, amelyre megvalósítható operatív program épülhet. Ez a jövőstratégia az információs kor eszközeinek dinamikus használatával párosuló információs korra való felkészítés stratégiája. Mindennek érdekében: ♦A fejlesztések során a korábban vázolt öt alternatíva mindegyikét tartsa szem előtt[5], de a hangsúly elsősorban az intelligens gazdaság város kialakításán legyen. ♦Kíséreljen meg elsősorban a tudásalapú gazdaság (és ezen belül az e-turizmus, az e-kereskedelem és az e-mezőgazdaság) és társadalom (e-közigazgatás, e-demokrácia) településévé válni. ♦A hagyományos mezőgazdaságot intenzíven modernizálja hasznosítva az e-gazdaság, az e-piactér lehetőségeit. ♦Teremtse meg az információs gazdaság és társadalom hozzáférési és tartalomszolgáltatási feltételeit. ♦ Teremtse meg az egyéni és csoportos tudások fejlesztésének központját: az élethossziglan tartó tanulás feltételrendszerét. ♦Törekedjen az intelligens, természetbarát emberi környezet és életfeltételek kialakítására, a meglévő értékek megőrzésére, és járuljon hozzá, hogy a Sárvíz-völgye intelligens ökológiai kistérséggé váljon. ♦ A helyi és a kistérségi identitás és a társadalmi kohézió érdekében minden fontos gazdasági, társadalmi és szellemi hagyományt építsen vissza a régi-új életformákba, és ne engedje, hogy súlyos információs szakadék jöjjön létre a lakosság és a vállalkozások körében.
A stratégia végrehajtásának várható eredményei A stratégia sikerének kulcsa az „ember-eszköz-társadalom-tartalom” együttes egymásra épülő és egymást feltételező fejlesztése. Sikeres megvalósulása esetén: ♦ Egyre több társadalmi csoport ismeri fel az információtechnológiai eszközök által kínált lehetőségeket, és egyre többen szereznek képzettséget, hozzáértést az infokommunikációs eszközök használatához. ♦ Megszűnnek, vagy enyhülnek az infrastrukturális akadályok, az infokommunikációs eszközök egyre ember számára válnak megfizethetővé és elérhetővé. A penetráció eléri a „kritikus tömeget”, és az információs kultúra terjedése már öngerjesztő folyamattá válik. ♦ A tartalmi fejlesztések mennyiségi és minőségi változásával olyan új intelligens környezet jön létre, amely jelentős mértékben hozzájárul a polgárok életminőségének javulásához, és a „szolgáltató önkormányzat” létrejöttéhez. ♦ A vállalkozások számára hatékonyabb irányítás és szervezeti felépítés, nagyobb hozzáférés az információkhoz és szolgáltatásokhoz. A község és térsége gazdasági versenyképességének növekedése a megyei és regionális piacon. A stratégia alapelvei A helyi kezdeményezéseken alapuló, belülről (vagy alulról) vezérelt fejlődés elméletének megfelelő területpolitika nem csupán a döntéshozás decentralizációjában különbözik a korábban uralkodó, felülről vezérelt területpolitikáktól. Teljesen új filozófia áll mögötte. A hosszú távú cél elérését szolgáló stratégia megfogalmazásakor és annak megvalósításakor ezért a következő alapelvek érvényesülését kell biztosítani:
• A fejlesztés középpontjában az ember és világa áll
Az emberi tevékenységek legfőbb motiváló erejének a szükségletek kielégítésére irányuló igényeket tarthatjuk. Az emberi szükségletek azonban térben és időben változnak. Nem létezik egy, az egész emberiségre, vagy az egész nemzetre nézve egységes és állandó érték- és igényrendszer. Az alapértékeken túl a különböző közösségek számára más-más elem lehet fontos. Az alulról vezérelt fejlesztés főként az adott közösség valós igényrendszeréből indul ki.
• A fejlődés nem csak gazdasági növekedés
Amennyiben a fejlődés motorjának az emberi szükségleteket tekintjük, önmagában a gazdasági növekedés hagyományos mutatóival sem a fejlődés, sem a fejlettség nem fejezhető ki.[6] Amennyiben a területi fejlettséget, mint állapotot és a területi fejlődést, mint folyamatot az emberi szükségletekhez mérjük, óhatatlanul figyelmet kell szentelnünk egyéni és társadalmi elégedettségének. A szükségletek különböző, bár egymással szorosan összefüggő, térben is megjelenő társadalmi tevékenységeket és az azokat szervező intézményeket indukálnak, melyek kiépültsége és működése a jólét alapja. • A fejlesztés csak komplex lehet A fejlesztés során nem korlátozódhatunk egyik vagy másik környezeti elem fejlesztésére, minden fejlesztés csakis a környezeti elemek együttes, egymásra vonatkoztatott fejlesztése lehet. Az egyes részterületek fejlesztése megfogalmazódhat ugyan külön projektekben, de az egész folyamatnak egységesnek, egymásra felépülőnek kell lennie.
• Nem csak egyetlen út létezik, az útválasztás a helyi közösség
lehetősége és felelőssége A fejlődésben a külső körülményektől, piaci mechanizmusoktól való függőség mellett a helyi igényeket és egyben lehetőségeket alakító kulturális és táji adottságok meghatározó szerepet játszanak. A helyi gazdaságok megerősítésével, az adottságok tudatos hasznosításával is közelebb lehet jutni a közösség szükségleteinek kielégítéséhez.
• Helyi specifikus adottságokból előnyök kovácsolása, a piaci
résekbe való betörés A helyi adottságok bázisán a tömegtermeléssel szemben az egyedi, illetve kis szériában előállítható, lehetőleg tájspecifikus, nagy kreativitást és innovatív képességet igénylő termékek kiugrási lehetőséget biztosítanak a kisvállalkozások számára is. A piaci rések megtalálása majd elfoglalása átgondolt, magas színvonalú marketingstratégiát követel. A humánerőforrások minőségi fejlesztése és az új ötleteket felszínre hozó eljárások épp ezért kitüntetett szerephez jutnak. A fejlődésnek nincs (vagy nem mindig van) kitüntetett ágazata. Elvileg bármely ágazat lehet dinamizáló. A diverzitás követelményéből adódóan a kistérség gazdasága több lábon kell,
hogy álljon. Fontos, hogy az ágazatok vertikális integrációi mellett a partneri kapcsolatok horizontális integrációi is létrejöjjenek.
• A polgárok minél szélesebb bevonása
A térség iránt érzett felelősség, elkötelezettség és a kistérségi kohézió megvalósításának elengedhetetlen eszköze a részvételi demokrácia kiszélesedése. A helyi erőforrások aktivizálása, az információs társadalom építése csak a lakosság egészének bevonásával és aktív közreműködésével lehetséges. Ez az önkormányzatoktól fejlett kommunikációs képességet, a nyilvánosság fórumainak kifogástalan működtetését és a csoportmunkák szervezésében való nagyfokú jártasságot követel.
• A fejlődés partneri együttműködések láncolatában valósul meg
A fejlődést a kölcsönös érdekeken alapuló partnerség mozgatja. A település és a térség egészét átfogó, egymáshoz kapcsolódó fejlesztési feladatok megvalósításában a helyi szereplők sokasága érdekelt. A szereplők tevékenységének összehangolásával, forrásaddicionálással a fejlesztés hatékonysága és hatása megnövelhető. A partneri kapcsolat kialakítása, az együttműködés kereteinek meghatározása, a munka és a felelősség megosztása, a partnerek közötti koordináció, az esetleges konfliktushelyzetek minimalizálása, ill. kezelése sajátos „tudást” igényel és rendkívül munkaigényes. Végezetül, de nem utolsósorban: a fejlesztés alapkövetelménye a technikai haladás, a társadalmi, emberi értékek és a természeti egyensúly megőrzésének összehangolása és a fenntartható fejlődés biztosítása. Speciális célok Aba felkészítése az információs társadalomra olyan specifikus feladatokat igényel, amelyek megfogalmazása a község jelenlegi infrastrukturális, társadalmi gazdasági és kulturális helyzete alapján fogalmazhatók meg. Kérdés, hogy miként lehet a már meglévő eredményekkel úgy gazdálkodni, hogy a lehető legeredményesebben és a legrövidebb idő alatt érjük el a kívánt célt. A program speciális célját ennek alapján a következőkben vázoljuk: • Aba a megyei információs rendszer kiépítésében kiemelt fejlesztési terület. Ezt az előnyét az egész kistérség javára hasznosítva, a Sárvíz kistérség információs központjává válik. • A szolgáltató önkormányzat és a helyi demokrácia kifejlesztésével a régió minta- és mértékadó intelligens „városává” válik.
• Előmozdítja Aba és a kistréség közvetlen integrációját a megyei és regionális információs rendszerbe. • A korszerű infokommunikációs infrastruktúrára támaszkodva megteremti a tudásalapú gazdaság feltételeit, és a helyi gazdaság szereplőinek integrációját a megyei és regionális piacokra. • Az innovációs környezet megteremtésével elősegíti a termelés diverzifikációját a térség gazdasági életében és megteremti az új gazdaságra való átállás feltételeit. • Kihasználva az infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket új munkahelyek teremtésével és az oktatás fejlesztésével növeli a térség népességmegtartó erejét és elősegíti a fiatalok letelepedését. Stratégiai prioritások A prioritások mindenekelőtt válogatnak az alapvető célok között. 1. Helyi gazdasági élet dinamizálása o Aba és a Sárvíz kistérség bekapcsolása a regionális munkamegosztásba ° a foglalkoztatási és vállalkozási lehetőségek bővítése ° a piacra jutás és a tudásalapú gazdaság követelte szerkezetváltás feltételeinek megteremtése. 2. Helyi specifikus (gazdasági, társadalmi, szellemi) adottságok feltárása ° Az eredeti ötletek, egyedi kivitelezés, a kreativitás támogatása, innovatív környezet megteremtése az új ötleteket felszínre hozó eljárások (belső pályázatok, ösztöndíjak, stb.) ösztönzése. ° A humánerőforrás minőségi fejlesztése, 3. Helyi partnerkapcsolatok rendszerének dinamizálása °Az önmagukban csekély erőforrásokkal rendelkező gazdasági szereplők tevékenységének összehangolása (klaszterek, szövetkezések) a versenyképesség növelése érdekében. ° Beszállítói hálózat ösztönzése ° Forrás-addicionálással a fejlesztések támogatása 4. A kistérség lakosságának széleskörű bevonása ° A részvételi demokrácia kiszélesítése a fejlesztés egész folyamatában ° Együttműködés a civil szervezetekkel 5. A fenntartható fejlődés biztosítása
° A technikai haladás, a társadalmi-emberi értékek és a természeti egyensúly megőrzésének összehangolása. Mindezek alapján a következőkben összefoglaljuk, hogy a főbb fejlesztési területekre összpontosítva melyek lehetnek az Aba Intelligens várossá fejlődésének legfontosabb alprogramjai.
e-világ, e-gazdaság Multimédia és tudásközpont kialakítása A hozzáférések bővítése Abai e-közigazgatás program e-demokrácia fejlesztése Ipari-technológiai park, e-inkubátorház létrehozása, vállalkozói ház, stb. Kistérségi e-business fejlesztési program Távmunkahelyek Intelligens családi házak, intelligens szolgáltatások Kultúra Helyi tudásbázis Kistérségi teleházak, e-content program Turizmus Ökoturizmus fejlesztése „Virtuális Város” Digitális turisztikai térkép Oktatás A középfokú oktatás feltételeinek megteremtése Aba művészeti oktatás központja (21. század iskolája) A digitális alapműveltség megszerzésének biztosítása Távmunka-végzésre felkészítő oktatás
Önkormányzati célok
Társadalom politikai célok
Infrastrukturális célok
Kulturális célok
Társadalmi Helyi és Térségi kohézió, térségi identitástudat, esélyegyenlőség, hálózottság, kistérségi eéletminőség multimédia content javítása, központ, program, új interaktivitás, Internetes munkahelyek, Internettévécsatorna, Szervezeti és egészséges intranet-helyi új média működési környezet, TV hatékonyság intelligens civil növelése, társadalom e-közigazgatás, nyilvánosság és az edemokrácia kiterjesztése Stratégiai célok
Oktatási célok
Gazdaságpolitikai célok
Információs Versenyképesség műveltség növelése, általánossá e-gazdaság , tétele, innovatív e-oktatás, környezet, távoktatási innovációs park programok
Prioritások Helyi gazdasági élet dinamizálása – Helyi specifikus adottságok kiaknázása – Innovatív környezet kialakítása Humán erőforrás fejlesztés – Partnerségi kapcsolatok dinamizálása – Társadalmi esélyegyenlőség – Fenntartható fejlődés információhoz identitástudat, információs e-inkubátorház, multimédia Program való hozzáférés helyi írásbeliség, e-piactér, eközp. és elemek mindenkinek tudásbázis, tudásközpont Info. gazdaság, életminőség digitalizált Internet és eszközök e-logisztika, e-közigazgatás, javítás, intranet lokális kultúra, alkalmazása, e-turizmus, szolgáltató digitális Felkészítés a tudásalapú e-egészségügy, minden önkormányzat, lakásban, könyvtár, távmunkára, szolgáltató e-demokrácia, „virtuális Térségi vállalk. fejlesztés, nyilvános városközpont elérési pontok, város”, távoktatatás biogazdaság, arculatfejlesztés művészettávmunkaközp. és képzés, vállalkozói térségi partneri oktatató klaszterek, kapcsolatok, hálózat, távmunkanemzetközi program szervezeti tagság
A stratégia elemei 1. Infrastruktúra-fejlesztési Program: Intelligens város – hozzáférhető kistérség 2. Gazdaságpolitikai Program: A tudásalapú gazdaság és társadalom kialakulását segítő sokszínű szolgáltatást nyújtó gazdasági környezet megteremtése 3. Kultúra Program: Hagyományalapú és új tudást közvetítő város 4. Oktatási Program: Tudásalapú kistérség, mindenekelőtt az általános iskolai oktatásban és a felnőttképzésben 5. Társadalompolitikai Program: Intelligens város, intelligens házak és lakások világa 6. Önkormányzati Program: Szolgáltató önkormányzat, e-demokrácia és e-közigazgatás 4. Részlet a Gazdaságpolitikai Programból Új vállalkozások létrehozását segítő program A program célja: A vállalkozók csak akkor képesek kihasználni a fenti programok nyújtotta lehetőségeket, ha gondolkodásukban és munkamódszereikben is képesek a változásokra s tudatosan építik gazdasági tevékenységüket az Új Gazdaság követelményeinek megfelelően. Ez a váltás csak a szakértők és tanácsadók bevonásával, az új vezetéstechnikai eszközrendszer elsajátításával és a vállalkozásalapításhoz szükséges fejlett infrastruktúra biztosítása mellett történhet meg sikeresen. 1. Vállalkozói ház alprogram A vállalkozások, különösen a kezdő vállalkozások támogatásának másik módja a szolgáltatások gazdaságos elérése érdekében egy ún. vállalkozói ház létrehozása. Ez történhet az információs központ keretében vagy egy külön erre a célra szánt önálló épületben. Azok az abai vállalkozások, amelyek önálló telephellyel nem rendelkeznek és várhatóan a közeljövőben sem lesznek képesek kialakítani, korszerű infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz juthatnának egy olyan épületben, amelyet a település önkormányzata alakít ki számukra. A vállalkozói ház lényege az infrastruktúra teljes körű biztosítása. Ezt a programot a Gazdasági Minisztérium is támogatja a Széchenyi Terv 2002. évi Regionális Gazdaságépítési Programja keretében meghirdetett pályázaton keresztül.
Megfelelő jó működés esetén számítani lehet a környező településeken működő vagy induló vállalkozók csatlakozásához is, hiszen az ilyen pénzügyileg előnyös „szövetség” erős vonzerőt jelent minden mai gazdasági társaság számára. A vállalkozói ház lehetne a megfelelő színhelye annak a programnak is, amelynek keretében lehetőség nyílna az infokommunikációs eszközök kipróbálására, a bevált gyakorlatok és a jelenlegi fejlesztések távlati lehetőségeinek megismerésére. A cél az, hogy könnyebbé váljon a kis- és középvállalkozások informatikai modernizációja, illetve, hogy a hatékonyságnövelés érdekében elősegítsék az információs és kommunikációs technológiák elterjedését. 2. Települési (és kistérségi) e-business fejlesztési alprogram Az e-gazdaság fejlődése érdekében alapvetően fontos, hogy a kistérségi társulások és ezen belül az egyes települések (a kistérségi portál részeként) internetes e-gazdasági és e-kereskedelmi információs és kommunikációs centrumot hozzanak létre és azon keresztül, váljon elérhetővé az összes kistérségi és települési információ, nyíljon mód üzleti kommunikációs és az üzleti tranzakciók lebonyolítására. • Aba és a Sárvíz kistérség készítse el e-gazdasági és e-kereskedelmi térképét, amely azon kereskedelmi cégek adatait, információit és elérhetőségét tartalmazza, amelyek e-kereskedelmi úton értékesítik, illetve a jövőben kívánják ily módon értékesíteni termékeiket, szolgáltatásaikat. • A kistérségben várhatóan gyorsuló tempóban jönnek létre piaci alapon az internetes boltok. A lakossági tájékozódás érdekében elemi feladat, hogy a település és környezete minden internetes boltjáról, árukínálatáról és minden további információról részletes tájékoztatást lehessen kapni, ezért az internetes boltok linkjei legyenek rajta Aba portálján. • Aba és térsége számára komoly gondot jelent, hogy a helyi vásárlőerő nem a községben, hanem a közeli Székesfehérváron csapódik le. A közeli nagy áruházláncok áruválasztékával s nem utolsó sorban áraival a helyi kiskereskedelem a hagyományos eszközökkel nem tud versenyezni. Ezért is lenne célszerű átgondolni, hogy a helyi kereskedelmet miként lehetne lassan átállítani az Internet- vagy e-kereskedelemre. Ma már Magyarországon is egymás után jönnek létre az Internet áruházak, akik képviselőiken keresztül tartják fenn a kapcsolatot a vevőkkel. A rendszer előnye, hogy a vevő a lehetséges legolcsóbb áron jut hozzá a kívánt termékhez, amelyet megrendelésére házhoz szállítanak, a kereskedő pedig anélkül, hogy pénzét árukészletébe fektetné, hozzájut az árrésből származó jövedelméhez, sőt áruskáláját is kiszélesítheti, hiszen az e-áruház láncokban az élelmiszereken túl máshol nem forgalmazott termékek is szerepelnek. A helyi intranet és Internet
hálózat segítségével sikeresen lehet megszervezni a község és az egész kistérség ellátását. 5. Tudáspark, technológiai park program Abán (repülőtér mellett) Aba gazdasági életében minden bizonnyal fordulópontot fog jelenteni a börgöndi repülőtér üzembeléptetése, amely reális alapot teremt nem csak a község, hanem az egész Sárvíz kistérség fejlesztéséhez. A hajdani katonai repülőtér tulajdonjogi szempontból megoszlik Székesfehérvár és Aba között, s ez az adottság elsőrangú lehetőséget biztosít Aba számára, hogy saját gazdasági fejlődését a megyeközpont korszerű ipari hátterére támaszkodva határozza meg. Az intelligens városfejlesztés koncepciója pedig jó alkalom arra, hogy a repülőtér környékének minden bizonnyal rövid időn belül meginduló fejlesztéseit a tudásalapú gazdaság koncentrált központjának irányába tereljék. Ennek érdekében a következő programok megvalósítását javasoljuk. 1. e-Logisztikai központ alprogram A repülőtér logisztikai jelentőségét erősíti, hogy az nem csupán Magyarország iparilag legfejlettebb körzetében, hanem a tervek szerint egy globális jelentőségű kereskedelmi útvonal – az M8-M4-es autóutak nyomvonalán haladó transzeurópai autópálya - mentén fekszik. Így tehát érdemes Abán egy kereskedelmi, raktározási és szállítási központot kialakítani. Erre a célra a repülőtér körzete ideális terület. Aba gazdasági szerepe így jövőben a nemzetközi kereskedelmi és logisztikai funkció lehet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy két-három éven belül Magyarország kereskedelmének már akár húsz-harminc százaléka is ekereskedelemként mehet végbe, amelyhez a Magyarországot és a szomszédos országokat ellátó külföldi és hazai cégeknek komoly raktárbázisokra lesz szüksége. Ezért is megkerülhetetlen a logisztikai központ virtuális párjának, az Internetes e-gazdasági és e-kereskedelmi információs és kommunikációs centrumnak a létrehozása. Ezen keresztül, mint a székesfehérvári kistérség egazdasági és e-kereskedelmi térképén keresztül elérhetővé válhatnak azon vállalkozások adatai, információi és elérhetőségei, amelyek e-kereskedelmi úton értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat, valamint lehetőséget teremthet üzleti kommunikációs és az üzleti tranzakciók lebonyolítására is. A cél egyrészt az, hogy a kistérség vállalkozásai közvetlenül, elektronikus úton is bekapcsolódjanak a régió, az ország és a nemzetközi piacok működésébe, másrészt az, hogy a kistérség ne csak fizikai, hanem virtuális értelemben is központjává váljon a kelet-nyugat irányú kereskedelemnek. 2. Intelligens beszállítói koordinációs központ alprogram Magyarországon a kis- és középvállalatok számára a globális piacokra való kijutás egyedüli lehetősége, ha a fejlett technológiával rendelkező
multinacionális vállalatok beszállítóivá válnak. Ez a korábbi bérmunka színvonaláról nézve igen jelentős előrelépés, hiszen a beszállítók a legfejlettebb munkamódszereket és technológiákat kell, hogy elsajátítsák a kifogástalan termelés érdekében. Csak azok a vállalatok számíthatnak a beszállítói szerepkör betöltésére, amelyek kellő innovatív készségről, az új ismeretek és tudások gyors elsajátításáról tesznek bizonyságot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hazai beszállítói kör megszervezése önmagában még nem elegendő. Fontos feladat a kiválasztott vállalkozások vezetőinek, és munkatársainak ismereteit, szakmai tudását folyamatosan karbantartani, az új technológiai követelményekkel szembesíteni. Ezen feladatok ellátására a börgöndi tudásparkban működhetne egy intelligens beszállítói koordinációs központ, amely a térségben működő kisés középvállalatok beszállítói lehetőségeinek teljes körű felmérése alapján a valódi szolgáltatási kapacitásokat, azok fejlesztési és koordinációs lehetőségeit összegzi és közvetíti. Emellett a potenciális beszállító vállalkozók és vállalatok oktatását és távoktatását, valamint a kereskedelmi és iparkamarák helyi szervezeteinek segítségével kereskedelmi és jogi szolgáltatásokat is biztosít a vállalkozók számára. 3. e-Inkubátorház alprogram A tudásparkon belül az önkormányzat kezdeményezésére, akár üzleti vállalkozásként is létrehozható egy olyan inkubátorház, amely Internetes és nem Internetes üzleti ötletek, projektek inkubációjával és fejlesztésével foglalkozik, az e-gazdaság kis- és középvállalkozásainak indulását, illetve a már korábban elindult vállalkozások erősítését szolgálhatja. Az inkubátorházak lényege, hogy nagyon sok üzleti ötletet megvizsgálnak és a leginkább piacképes termékeket (termelési rendszereket, megoldásokat) mindaddig támogatják, amíg az adott vállalkozás a hazai vagy a nemzetközi piacon megáll a saját lábán is. Létrehozásához csupán, egy korszerű infokommunikációs eszközökkel felszerelt és hozzáférést biztosító épület szükséges, amely helyet biztosíthat a vállalkozások indulásához. Az inkubátorház program ugyanakkor már részét képezi Aba innováció orientált fejlesztésének.
2. Melléklet ABA intelligens lakókerülete tervezési koncepciójának elvei és háttere Egy olyan új, tudásalapúkor felé haladunk, amely nem is olyan sokára egyesíti, és egységes rendszerbe helyezi a Földön valaha is létezett összes tudást. Az élet minden területen elkezdődött ez az egységesítési folyamat, legyen az tudomány, gazdaság, politika vagy művészet, és így nem maradhat ki az építészet sem. Az építészet, mint művészet, és mint mérnöki tudomány elsődleges, vezető szerepet tölthet be ebben a folyamatban, bár ma még pontosan az ellenkezője látszik. Részleteiben még a széttagoltság és az öntörvényűség tapasztalható, de nagy egészében már érzékelhető az új szerkezeti háló. Egy
intelligens
házakkal
és
infrastruktúrával
elképzelt
lakókerület
tervezésének alapelve, hogy a szellemisége ne csak szöveges formában legyen érthető, hanem az újfajta hozzáállást képes legyen leképezni is adott területen. Valamint, az egység rendszerű gondolkodásmódot háromdimenziós valósággá alakítja úgy, hogy az tudatosan vagy tudattalanul kihasson az ott élőkre, és a részükké válhasson. Egyfajta univerzális rendszer kerül megfogalmazásra, amelynek sűrített lényege az, hogy a rész és az egész viszonya egyenrangú. Nincs alárendeltség, mert a rész önmagában és a rendszeren belül is ugyanakkora jelentőséggel bír, mint maga a lakókerület és a környezete közti kapcsolat vagy a ház és lakókerület kapcsolat. Az abai intelligens várossá válás stratégiájának megvalósítása érdekében a lakókerület tervezése során az alábbi szempontokat kellene figyelembe venni:
1. Lakókerületi térképzés és spirituális szerkezet Az építészeti térképzés elsődlegesen jeleníti meg a társadalom szellemi igényeit és gazdasági, életfelfogási hozzáállását a jelenhez. A múltat megvizsgálva és a jelen hozzáállásunkkal a jövőnk életképtelen. Csak a jelenben megtett radikális gondolatváltoztatás adhatja át nekünk a menekülési lehetőség kulcsát. Ugyanazzal a gondolkodásmóddal nem lehet megoldani a jelen problémáit. Az építészetnek mindig is volt előremutató, tudorformáló ereje, melyet a XX. század lakótelepeivel, tipizált építéstechnológiai rendszerivel ki is használt. Azonban az eredmény nem adta azt a végeredményt, amit vártunk. Az emberek új közegbe helyezése rengeteg társadalmi feszültséget keltett. Ma viszont oly mértékben kitágult és folyamatosan tágul befogadóképességünk határa, hogy a régi módszert újra kipróbálva és egy újfajta, egységesebb gondolkodásmóddal párosítva - valamint saját szemléletünk tágításával, de nem behatárolva a végeredményt - hatással lehetnénk a társadalmi gondolkodás átalakulásának gyorsításában. A jövő lakáskultúrája és életformája teljesen új hozzáállást igényel építészeti térképzés, eszmeiség és gondolkodás valamint kreativitás területén is. Az elmúlt századnak az ősi kultúrák és tudásuk iránti nagyfokú érdeklődése nem volt véletlen és semmiképpen sem volt hiábavaló, mert mára meghozta eredményét. Egykori eleink sokkal komplexebben és egységesebben látták a világot és a leképezhető háromdimenziós valóságot. Mi most újra tanuljuk mindezt. Feltételezhetjük tehát, hogy egy település vagy terület beépítésénél a legősibb módszerek adhatják a legigazabb egységes rendszert. Ezek az „ősi” strukturális rendszerek nem csak egy egységes rendszert adnak a területnek, mely automatikusan a körülötte lévő „hagyományos” rendszerekkel is megtalálják a csatlakozást, és természetesen képesek beépülni közé, hanem önmagukon belül is külön-külön adnak kisebb rendszereket, úgy, hogy nem válnak ki mégsem az egészből. Ezek a strukturális szerkezetek túlmutatnak téren
és időn. Megtalálhatóak a természetben és az életfolyamatokban is. Ilyen például az élet virága szimbólum, az aranymetszés spirál, a kabbala tíz szefirotja, vagy a magyar őshagyomány világfája. Itt azonnal meg kell említeni, hogy ezek a jelek – noha ma még kultúrákhoz, illetve vallásokhoz kötődnek – valójában univerzális szimbólumok. Hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy magának az univerzumnak, az életnek, s az életfolyamatoknak a leképezését szimbolizáló jelek és így nem köthetők sem kultúrközösségekhez, sem vallási könyvekhez. Az ilyen és ehhez hasonló természetben megjelenő „semleges” rendszerek, és háromdimenziós struktúrák leképzésével nem csak téregyüttest,
hanem
szerveződést/szervezeti
a
környezettel
egységet
szimbiózisban
hozhatunk
létre.
Így
élő élő
organikus struktúrát
teremthetünk embereknek, és nem csak egyszerűen csoportba rendezett házhalmazt. 2. Szellemi energiával felötlött terek 3D-s térképzéssel Ha megvizsgáljuk az ősi építkezési és térszervezési módokat - például az egyiptomi építészetre gondolva -, felfedezhetjük, hogy a teret alkotó struktúra egyszerre több funkciót is betölt. Nem csak a fenn említett élő struktúrát, és a környezetére reagálni képes rendszert kapjuk meg, hanem van egy harmadik, egy igazán fontos funkciója is. Szellemi, spirituális energiával képes feltölteni a tereket. Ez a fogalom nem ismeretlen. Hiszen a világ minden táján találhatunk olyan szent helyeket, ahol átélhetünk különböző spirituális élményt. A hétköznapi életben is találhatunk úton útfélen ilyen magas energiával töltött helyeket. A templomok és különböző energiaközpontok mind emberek által megalkotott terek, melyek valamilyen speciális struktúra alkalmazásával képes felerősíteni a természeti energiákat. A mai kor technológiájával és tudásával képesek lehetünk már tudatosan alkalmazni és részünké tenni ezeket a pozitív energiákat. Ezen energiák ismerete és felhasználása ma még különlegesnek
tűnhet, de hamarosan már természetes lesz, hiszen életünk részét képezik; csak eddig nem tudtunk róla, és így hiánya vagy jelenléte nem is válhatott tudatossá. 3. Nullenergiára való törekvés Századunk második évtizedének közepére-végére jósolják a hagyományos nyersanyagaink radikális csökkenését, és aztán majd teljes elapadását. A nyersanyagok felhasználást ma nemcsak csökkenteni nem tudjuk, hanem az energia felhasználásunk egyre nagyobb mértékben nő. A kőolajkészletek fogyatkozása egyre radikálisabb változásokat fog követelni az élet minden területén. Nem kellene azonban megvárunk az utolsó pillanatot, hogy változtassunk. A természet önmagában is rengeteg energiával lát el bennünket. Gondoljunk csak a nap, a szél vagy a víz energiájára. Ezen energiák megszelídítése és beépítése mindennapi életünkbe hamarosan létfontosságú üggyé fog válni. A törekvés végső célja, hogy a természeti erőforrások, és a mi energiaigényünk újra harmóniába kerüljön. Ezt ma már jól megközelíthetjük egy kisebb, kb. 30-50 házat magába foglaló területen, és minden akadály nélkül meg is lehet valósítani. Az időjárási energiák kiegészíthetők még emellett a telepen keletkező szerves hulladékok felhasználásával, így elősegíthetjük egy másik létfontosságú törekvés megerősödését, a nullenergia kialakulását. A nullenergia az energia folyamatos átalakulásának és rendszeren belüli keringésének végtelen ciklusosságát takarja. A természet sem pusztít, hanem felhasználás után mindent önmagába visszaépít. Tehát ha az energia igényünk kielégítésre létrehozott energia nem kerül a környezet tönkretételébe, és a végtermékünk sem szennyezi a természetet, végre elmondhatjuk majd, hogy visszataláltunk az igazi földi gyökereinkhez. És ez nem a civilizációnk elbukását, hanem annak betetőzését jelentené.
4. Ökológiai harmóniára való törekvés Az előkészítés után elégetett természetes hulladék felhasználása azonban nem teremti meg az ökológiai harmónia kialakulását. Az egységes rendszerben az ember a kulcsfigura, hiszen mi magunk vagyunk elsődleges okozói a hulladék kialakulásának. Ugyanis hulladék alatt ne csak a kukába kidobott műanyag, üveg és papír hulladékot értsük (amiről tudjuk ma már, hogy valójában nem szemét), hanem a vegyszereket is amiket használunk mindennapi életünkbe. A tusfürdőtől a gyógyszeren át a fertőtlenítő és rovarirtó szerekig. A felhasználói szokások megváltoztatása személytől és hozzáállásától függ. Ma azonban tudjuk azt is, hogy forgalmazók érdekszférájának ügybagatelizálása és a kívülről vagy felülről jövő, személytelen beavatkozási eljárások érdektelenséghez vezetnek. A valóságban sajnos nem maga az ember fogja a változást személyes életvitelében véghezvinni, és nem is a társadalom, hanem az új technológia. Az intelligens technológia lesz képes prezentálni, és a feltételeket biztosítani számunkra, hogy az emberek, újra visszatérhessenek az ökológiai harmóniába. A házon belüli gépészet és gépészeti technológia meg fogja haladni minden eddigi elképzeléseinket. Az intelligens házat csak intelligens technológiai háttérrel lehet elképzelni, Az intelligens gépészetnek képesnek kell lennie lereagálni
változó
szükségleteinket
és
semlegesíteni
abból
fakadó
szennyeződéseket. A telep hulladékának kezelési megoldása tehát megjelenik az egyes házakban is. A ház működését irányító rendszerre és annak technológiai hátterére pedig, csak az a gondolkodási és hozzáállási formula használható, amelyik szintén egységként kezeli a részt és az egészet, megteremtve így a harmóniát a külső és belső világgal. A rendkívül gyors technológiai fejlődés lehetőséget jelenthet még, hogy segítsen megoldani azon hétköznapi életminőségi problémáinkat, amik ma még egyrészt nem is tudatosak, másrészt kezelhetetlenek.
5. Építőanyag, térformálás Gondoljuk csak itt a zöldségre, gyümölcsre, amit fogyasztunk. Minél természetesebb az alapanyag annál egészségesebb a körfolyamat, ami lejátszódik. A vegyszerrel kezelt, génmanipulált és műtrágyával „erősített” zöldségek nem tudják megalapozni a természetes körfolyamatot, aminek mi is szerves részét képezzük. Ugyanígy van egy házzal. A beépített műanyagok, szerves oldószerek, vegyszerrel kezelt faanyagok, különböző elektromos vezetékekkel kibélelt falak, stb. nem lehet kerete egy természetes életnek. Egy spirituális struktúrán belül csak egy ugyanolyan szinten végiggondolt anyaghasználat, és új életminőséget képviselő házformálás képezhet újabb egységes rendszert önmagával és a környezetével. Nem elég beépíteni a már előbb említett energiatermelő, harmonizációt, elősegítő technológiákat, és az újrafelhasználó hulladék körforgási rendszereket egy házba. A természetes építőanyagok és burkolóelemek, - valamint: ami még igazán fontos természetes tároló és rakodó egységek beépítése teremtheti meg az igazi, hétköznapi élményét egy „tiszta” életnek. E mellett a ház belső struktúrájának és külső-belső kapcsolati rendszerének is tükrözni kell a nagy telepstruktúra szellemiségét. A mi nagyban, az kicsiben. Ahogy fenn, úgy lenn. Építészeti feladat tehát az, hogy egy házat olyan teljes egészként kezeljünk anyaghasználatában és térformálásában, mint ahogyan magát ez egész település gondoljuk végig. 6. Fennmaradás és a fenntartható infrastruktúra Egy ilyen struktúrájú szerkezet tervezésekor a fent említett tervezési elgondolások még nem adják ki a teljes rendszert, bár a mai „hagyományos” rendszerünk teljesnek találná. Azonban itt a teljesség eléréséhez még meg kell terveznünk a jövőt. A jövőnek épületben, illetve településben való megjelenítése
vagy soha sem szokott még csak gondolatában sem megjelenni, vagy csak egészen kis időszakra korlátozódik. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy két és félévenként a világ tudása megduplázódik, valamint, hogy egy évszázad alatt életformánk teljesen átalakult, és folyamatosan egyre gyorsuló ütemben alakul át (gondoljunk itt csak az autóra, mobilra, számítógépre, Internetre), akkor a mai tervezésnek a jövőt, mint egyik legfontosabb tényezőt igen is számításba kell vennie. Menjünk hát előre. Amikor egy intelligens ház jellegét fogalmazzuk meg, akkor valójában jövőbeli önmagunkat találjuk ki, akik majd az új technika integrálásával új, tudásközpontú, tudásvezérelt életformát alakítanak ki. A tudásközpontú élet a következő években szükségképpen átformálja a házak, lakások belső szerkezetét és egyúttal a települések szerkezetét is. Ezt a folyamatot
pedig
az
építészetnek
nem
egyszerűen
követnie,
hanem
mindenképpen előre kell látnia. Ma olyan embereknek tervezünk, amilyenekké majd válni szeretnénk, mert a hétköznapi életünk mögött meghúzódó rendkívüli gyors fejlődés megadja nekünk ezt a biztonságot. Összefoglalva hagyományközpontú, természetes építőanyagokat használó, ökológiai harmóniát teremtő, intelligens technológiát alkalmazó, szellemi energiákat generáló, tudásvezérelt életmódot szolgáló, a jelenlegi építésiberendezési költségeknél semmiképpen sem drágább, hanem inkább olcsóbb lakókerületet szeretnénk Abán.
3. Melléklet ABAI TECHNOLÓGIAI PARK FELNŐTTOKTATÁSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA Alprojekt leírása
1. Előzmények: Aba és térségének fejlesztési terveiben átfogó célként kerül megfogalmazásra a helyi gazdaság versenyképességének növelése, az életminőség javítása, a környezeti állapot megőrzése és javítása. A célok elérésének egyik meghatározó eleme az innováció – az új kutatásfejlesztési eredmények felhasználása és alkalmazása a gyakorlati munkában. A térségi fejlesztési tervek a helyi tudás alapú gazdaság megteremtésének jövőképét vetítik előre. A tudásalapú gazdaság megteremtése a szellemi erőforrásokat megteremtő emberek folyamatos – „egy életen át tartó” képzését igényli. A technológiai park kialakítása folyamatos tudástermelést, aktív tudástranszfert, és az új tudások hatékony alkalmazását követeli meg. 2. Az alprojekt céljai: • A gazdaság változó igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő képzése (különös tekintettel az abai technológiai park igényeire) • Munkaerő piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása • Abán és a sárvízi kistérségben e-közigazgatási képzés szervezése • Civilegyetem az abai társadalmi szerződés program részvevőinek • Az informatikai és nyelvi műveltség fejlesztése • Új képzési módszerek meghonosítása a térségben • A térségi fejlesztési tervekhez igazodó Felnőttoktatási Központ kialakítása Abán a Technológiai Parkban. 3. Az érintett földrajzi terület: Aba és térsége 4. Az alprojekt leírása A Felnőttoktatási Központ (FOK) a térség fejlesztési terveihez illeszkedően kerül megvalósításra. Az abai Felnőttoktatási Központ szolgálja a tudástársadalom helyi kiterjesztését, az életen át tartó tanulás helyi feltételrendszerének kialakítását, a lakosság megszerzett tudásának „karbantartását”, a helyi igényeknek – gazdasági, szociális, kulturális, környezetei – megfelelő új tudások és képzettségek megszerzését. A Felnőttoktatási Központ kapcsolódik a régió felnőttképzési hálózatához, annak térségi elemét jelenti. Az alprojekt megvalósításának elvei: Átláthatóság: célok, programok és a kapcsolódó szolgáltatások a potenciális résztvevők számára ismeretek legyenek.
Esélyegyenlőség: a képzési programot az érdeklődők vehessék igénybe – utazási lehetőségek, munkahelyi elfoglaltságok figyelembevétele. A különböző iskolai végzettségnek megfelelő képzési kínálat álljon rendelkezésre. A résztvevők tanulási képességének fejlesztése. A megelőző tudás figyelembevétele. Tanulási képességek fejlesztése Tanulhatóság biztosítása a képzési programokban, gyakorlat centrikus képzés, kompetencia képzés. Nyitott képzés, távoktatás – egyéni tanulási út lehetőségének biztosítása.
Az alaprojekt megvalósításának tevékenységei: • Igényfelmérés, tervezés. A fejlesztési tervekhez illeszkedően a helyi gazdaság szakemberigényéről, a fejlesztésekhez szükséges új tevékenységekhez szükséges ismeretekről, és a tevékenység diverzifikálás ismeretszükségleteiről felmérések készítése. Rövid távú gyakorlatorientált képzési programok tervezése. Ismeretterjesztő képzések, nyelvi képzések, kompetenciaképzések, moduláris iskolai rendseren kívüli szakképzések, szakmai továbbképzések. A képzési programok megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési és nyilvántartási, valamint akkreditációs eljárások lefolytatása. A képzési programok megvalósításához normatív és pályázati támogatások igénylése. A képzési program forrástérképének elkészítése. • A képzési igények alapján a felnőttoktatási bázis kialakítása. Aba központjában az egyik felújított épületben kaphat önálló helyet az Abai Felnőttoktatási Központ. Mi várható? Oktatótermek és kiszolgáló helyiségek kialakítása, az oktató bázis technikai felszerelése, biztosítva a non-formális képzés lehetőségét az e-learning képzési technológia alkalmazását. A képzés személyi feltételeinek megteremtése a Veszprémi Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézetével való együttműködés keretében. (A civilegyetemi képzésben a Harmadik Évezred Alapítvány és a Stratégiakutató Intézet a partner.) • A tervezett képzési programok megvalósítása. A képzési programok különböző oktatási formában és különböző szinteken valósulnak meg a munka melletti tanulás lehetőségnek biztosításával. A tervezett képzési szintek, célok és formák: - Ismeretterjesztő képzések. Az képzési lehetőségek, a megszerzett tudás hasznosíthatóságának, a tanulást segítő szolgáltatásoknak a bemutatása. A képzés célja a tájékoztatás és ráhangolás, formája személyes közreműködés, színes prezentációkkal, tájékoztató prospektusokkal. (Ide tartozik majd az Abai Civilegyetem képzése is.)
-
Nyelvi képzések. A nyelvi ismeretek bővítése a kommunikációs képességek javítása. Nyelvvizsgára való felkészítés. Kompetenciaképzések. Gyakorlatorientált, egy-egy munkaköri feladat ellátásár való felkészítése. A képzések tervezése a foglalkoztatók igényei és várható változások alapján történik. A képzés fő hangsúlya a gyakorlati megvalósításra való felkészítés. A képzési forma „csinálva tanulni” Szakképzések. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő iskolai rendszeren kívüli szakképzések. A helyi termelő és szolgáltató gazdasági egységek, a közszféra és a civil szféra szereplői igényeinek alapján való szakképzések. A képzési formák: oktatók személyes közreműködésével elméleti és gyakorlati képzések. Előzetes tudásfelmérés a megelőző elméleti/gyakorlati tapasztalatokra való építés érdekében. Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelően általában 40 -: 60 %. A szakmák jellegzetességének megfelelően infokommunikációs technikák alkalmazása a képzés során. Tanulást támogató hálózati szolgáltatások kialakítása. Szakképesítő vizsgák helyi megszervezése. Szakmai továbbképzések. A technika fejlődése a gazdasági változások szükségessé teszik a korábban megszerzett szakmai ismeretek frissítését, újabb elemekkel való kiegészítését. A szakmai továbbképzések célja a korábban megszerzett szakmai ismeretek frissítése új eljárások, módszerek megismertetése. A képzés módszere konzultációk, csoportmunkák, távoktatási technikák alkalmazása, önálló tanulás. • Kiegészítős szolgáltatások kiépítése. Tanulás technikai, kommunikációs trainingek, álláskeresési technikák, munkaerő piaci szolgáltatások, kiadványok, tájékoztatók megjelentetése. Hazai hálózati kapcsolatok, nemzetközi együttműködések. • Oktatási fejlesztések. Új képzési programok kidolgozása és adaptálása, tananyagfejlesztések, e-learning tananyagok fejlesztése, prezentációs készletek, esettanulmányok, mintapéldák, előzetes tudásfelmérés anyagainak (tesztek, gyakorlati feladatok) fejlesztése.
5. Intézményi keretek: A Felnőttoktatási Központ oktatási célú közhasznú non-profit szervezeteként végezné tevékenységét. A működéséhez szükséges forrásokat, önkormányzati és más támogatások, saját bevételei és pályázati források biztosítanák. A központ képzési és szakmai tevékenységével csatlakozna a Közép-Dunántúli Tudásközponthoz – a Veszprémi Egyetemhez. 6. A Felnőttoktatási Központ megvalósításának időterve: A tevékenységek megnevezése
2005. III.
Igényfelmérés, tervezés Oktatási bázis kialakítása Tervezett képzési programok megvalósítása Kiegészítő szolgáltatások Oktatási fejlesztések
X X
IV. X X X
2006. I.
II.
III.
IV.
X X X
X X X X
X X X
X X
A költségterv összeállításához javasolt normatív számok: A felnőttképzésben általában használt költségnorma 500 Ft/fő/óra, ez az EU-ban 5 EUR/fő/óra. A szakképzések óraszáma 200-300 között a szakma bonyolultságától függően. Például számítógép kezelő (használó) 240 óra, aranykalászos gazda 200 óra. Az e-közigazgatási képzés is várhatóan minimum 100-120 óra lesz.
[1]
KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI RT.: ABAI TECHNOLÓGIAI PARK (Megvalósíthatósági tanulmány)
folytatása
[2] [3]
[4] [5] [6]
Lásd a Melléklet 1.-et
Varga Csaba: Magyarország jöv képe a poszt-információs korra, e-Világ, 2005/március Ezt a Melléklet 1-ben ismertetjük. ld. 9.o.
A GDP ugyanis csak azokat a tényezőket veszi számba, amelyhez az áru- és pénzmozgás kapcsolódik, és nem vizsgálja az emberek számára negatív hatásokat (például a környezeti károkat).
