Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata

Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata

Aba, 2004. május

Az eredeti anyag kidolgozásában közreműködő szakértők: Borsó Pál

polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős

Csabina Zoltán

igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Dr. Szekerczés Anna

helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal

István András

ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara

Kaleta Jánosné

környezetvédelmi szakértő

Kossa Lajos

polgármester Abai Önkormányzat

Pintér Sándor

turisztikai, idegenforgalmi szakértő

Sebestyén Csaba

ügyvezető igazgató Siker Kft.

Suhajda László

Sárkeresztesi Teleház vezetője

Turcsányi Sándor

osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara

Az anyag aktualizálásában közreműködő szakértők: Fejes István

Aba, teleház vezető,FVM mentor

Horváth Sándor

felkért szakértő

Szász Péter

kistérségi megbízott

Szász András

felkért szakértő

Szolga Péter

környezetvédelmi szakértő

Kossa Lajos

kistérségi elnök

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A kistérség általános jellemzése ...................................................................................... 1 1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) összevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió) ......................................................................................................................... 1 1.1.1.

Terület, népesség, népsűrűség ..........................................................................................................2

1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás................................. 3 1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás....................................................................................... 5 1.3.1. 1.3.2.

Felszíni vizek ...................................................................................................................................5 Felszín alatti vizek............................................................................................................................6

1.4. Gazdaságföldrajzi leírás .............................................................................................. 6 1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer ............................................................... 6 1.5.1. 1.5.2.

A megyében működő államigazgatási szervek.................................................................................6 Önkormányzati igazgatási szervek ...................................................................................................8

1.6. Infrastruktúra............................................................................................................... 8 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok............................................................................. 9 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet .................................................................... 12 1.8.1. 1.8.2. 1.8.3. 1.8.4.

Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere ...............12 Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása ......................................................14 Üzemi szerkezet .............................................................................................................................14 Regisztrált gazdaságok száma ........................................................................................................16

1.9. Mezőgazdasági termelés és értékesítés ..................................................................... 17 1.9.1. 1.9.2. 1.9.3. 1.9.4.

Növénytermelés..............................................................................................................................17 Állattenyésztés, állatállomány........................................................................................................18 Hozamok, termelési érték...............................................................................................................19 Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége................................................................................19

1.10.Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása .............................................................................. 20 1.11.Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése ................ 22 1.12.Agrárgazdasági összefoglaló elemzés ....................................................................... 23 1.13.Alapvető szolgáltatások.............................................................................................. 25 1.14.A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai................................... 26 1.15.Hiányok és többletek a térség gazdaságában........................................................... 30 1.16.Jóléti, jövedelmi viszonyok ........................................................................................ 30 1.17.Idegenforgalom, turizmus ......................................................................................... 36 1.17.1. 1.17.2. 1.17.3. 1.17.4.

Természeti vonzerők ......................................................................................................................36 Szálláshelykínálat, forgalmi adatok................................................................................................37 Idegenforgalmi marketing helyzete................................................................................................37 Összefoglalás, megállapítások........................................................................................................38

1.18.Kulturális örökség, civil társadalom......................................................................... 38 1.18.1. Épített örökség ...............................................................................................................................39 1.18.2. Kulturális hagyományok, rendezvények ........................................................................................39

2.

A környezet állapota ...................................................................................................... 40 2.1. Levegő.......................................................................................................................... 40 2.1.1. 2.1.2.

A levegő terhelése ..........................................................................................................................40 A levegő állapota............................................................................................................................42

2.2. Talaj............................................................................................................................. 42 2.2.1.

A talajok minőségét veszélyeztető tényezők ..................................................................................42

2.3. Élővilág........................................................................................................................ 42 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3.

Flóra ...............................................................................................................................................42 Fauna..............................................................................................................................................43 Védett természeti értékek, természetvédelmi területek ..................................................................44

2.4. Települési környezet................................................................................................... 47 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4.

3. 4. 5.

Kommunális és termelési hulladékok.............................................................................................47 Veszélyes hulladék.........................................................................................................................48 Zaj- és rezgés..................................................................................................................................49 Összefoglalás, megállapítások........................................................................................................49

Összehasonlítás és viszonyítás ....................................................................................... 51 Érintettek elemzése ........................................................................................................ 54 A kistérség stratégiai elemzése ...................................................................................... 58

5.1. SWOT analízis ............................................................................................................ 58 6. Tervezési környezet, korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben................................................................................ 61

Abai Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiai Terv felülvizsgálat

Helyzetértékelés

1.

A kistérség általános jellemzése

1.1.

A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) öszszevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió)

A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Az eredetileg 25 településből álló kistérség nagyságából és szerkezetéből adódóan három mikrotérségre osztódott, amelyből az egyik gyakorlatilag egybeesik a megalakult Abai statisztikai kistérséggel (azzal a változással, hogy Szabadegyháza átkerült az Adonyi kistérségbe).

Bicske Bicske

Mór Mór

Székesfehérvár Székesfehérvár Gárdony Gárdony

Dunaújváros Dunaújváros Enying Enying

Szabadbattyán Polgárdi Füle Kőszárhegy Sárszentmihály Sárkeszi Nádasladány Jenő Úrhida

Sárbogárd

Aba Tác Csősz Soponya Kálóz (enyingi térségből) Sárkeresztúr (sárbogárdi térségből) Sárszentágota (sárbogárdi térségből) Seregélyes Sárosd Szabadegyháza

Sárkeresztes Moha Iszkaszentgyörgy Csór Pátka Vereb

1


Helyzetértékelés

A kistérség Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek – templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok – bizonyítják „kézzel foghatóan” a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Ebben a folyóvölgyben alakultak ki Fejér megye (Székesfehérvári kistérség) legfontosabb és meghatározó öntözéses kultúrái. Komoly halastórendszer is települt a Nádor-csatorna vonalán Soponyától egészen Sárbogárd és Rétszilas szomszédságáig (a kistáj három kistérséget érint Fejér megyében). A táj különleges természeti értéke a Sárkeresztúr-Sárszentágota környéki szikes tórendszer. Mindenképpen kiemelkedő, hogy a Sárvíz völgyének települései kistérségi együttműködés keretében közös fejlesztési elképzeléseket valósítanak meg („8-ak”). 1.1.1. Terület, népesség, népsűrűség Település

2

Terület km

Népesség

Népsűrűség (fő/km2)

Népesség változás 1990 %-ában 104,79% 105,96% 96,61% 106,33% 102,81% 102,87% 93,12% 87,05% 107,44% 104,31%

Aba 88 4471 51 Csősz 17 1039 61 Káloz 48 2559 53 Sárkeresztúr 47 2421 49 Sárosd 48 3433 72 Sárszentágota 46 1382 30 Seregélyes 78 4517 58 Soponya 50 1941 39 Tác 46 1486 32 Kistérség összesen 468 23249 50 Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él.

2


1.2.

Helyzetértékelés

Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás

A kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak katasztere szerint Tájbesorolás A kistájakhoz tartozó települések 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld Aba, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, 1.4.21. Kistáj: Közép-Mezőföld Seregélyes, Szabadegyháza, Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, 1.4.23. Kistáj: Sárrét

Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida

1.4.24. Kistáj: Sárvíz-völgy

Soponya, Szabadbattyán, Tác

1.4.32. Kálóz-Igari löszhátak Csősz, Kálóz Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. A Közép-Mezőföld mérsékelten meleg, száraz vidék, de a középső területek már a mérsékelten száraz éghajlati övhöz helyezkednek közel. Leggyakoribb az Észak-Nyugati szélirány, mely sokszor felkavarja a finom lösztakarót. Főként Északon a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez az éghajlat. A kevés csapadék miatt az öntözés indokolt. A terület vízszegénységéhez viszonyítva elég sok az állóvíz. (Pl. Sárkeresztúri Sárkány-tó 27,6 ha vízfelületű.). A viszonylagos csapadék szegénység ellenére is a térség kifejezetten jó adottságú területe, ahol elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattartás lehetőségei kedvezőek. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj északi negyedében helyezkednek el a jelen felmérésben érintett települések. A csapadék évi összege északon az átlagosnál kb. 10 %-kal kevesebb. Területén folyik a Sárrét és a Sárvíz-Malom csatorna (mely csak Soponya alatt üzemképes.) Különösen Soponya külterületén nagy területet foglal el a rét -legelő, erdő. A kistáj területének 5,7 %-át vízfelszín borítja. A soponyai halastó igen tekintélyes méretű; 119 ha. A kistáj északi részének talajai a jobb minőségűek. A területnek jelentős a potenciális üdülési – idegenforgalmi vonzereje. A Kálóz-Igari löszhátak a kistérség legnagyobb kistája. Területének 90 %-a szántó, a többi művelési ág elenyésző nagyságú. Földterületének 99 %-a csernozjom minőségű! Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A szél a száraz lösztakarót gyakran felkavarja. A kistájnak kevés természetes és mesterséges tava van (kis víz felszínnel). A Kálóz melletti halastó a legnagyobb; 91 ha (a másik 5 összesen 51 ha.). A kistáj településeinek többsége csak alacsonyabb rendű közúton, bekötőúton érhető el. A terület kultúrtörténeti vonzereje nem jelentős, üdülési vonzereje a Balaton közelségében rejlik.

3


Helyzetértékelés

A székesfehérvári kistérség kistájainak jellemzése Ssz.

A kistáj elnevezése

A kistáj jele

Területhasznosítás

terület szántó

kert

szőlő

gyep

erdő

1.

Közép-Mezőföld

1.4.21.

1430

84,2

0,8

1,9

1,4

5,6

2.

Sárrét

1.4.23.

400

66,5

1,3

2,1

14,7

6,4

3.

Sárvíz-völgy

1.4.24.

400

74,1

0,2

0,5

7,3

5,2

4.

Kálóz-Ipari löszhátralék 1.4.32.

620

90,0

0,3

1,0

0,2

3,7

ssz.

Kistáj elnevezése

Középhőmérséklet (Co)

Domborzati adatok ártér, bányater. stb 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság (29/6 település) 2,1 0,2 Központi része medencesíkság, déli része enyhén hullámos, völgyekkel szabdalt domblábi hátak sorozata (15/8 település) 5,7 2,6 Teraszos folyóvölgy (12/3 település) 0,6 0,4 Egyetlen síkság. Vízfolyások völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település)

Magasság (tszf.m.)

vízfelszín

Csapadék, mm

Évi

vegetációs

max.

min.

évi

vegetációs

Fagymentes napok

97-204 104-222

89-161 105-172

Főbb talajtípusok arányai

napok száma 203 186-190

időszak ápr.5.-okt.25. ápr.10.-13 okt. 15-20.

91% csernozjomok 6% réti talajok 61% csernozjomok 22% síkláp 12% réti talajok 64% réti talajok 6% síkláp, csernozjom 26% 99 csernozjomok

1.

Közép-Mezőföld Dél Észak

10,2-10,3 9,8-9,9

16,1-17,0

34,2 33,8

-16,0

550-600

320-340

2.

Sárrét

9,5-9,7

16,3-16,5

33,7

-165

550-580

320-340

183-202

ápr. 10.-okt.20.

3.

Sárvíz-völgy

9,9-10,0

16,4-16,9

34,3

-165

580-610

330-350

199

ápr.8-10-okt.25.

4.

Kálóz-Ipari löszhátralék 10,0-10,1

17,0

33,7

-16,0

600-630

340-360

194(200)

ápr.8.-10.-okt.20.

4


1.3.

Helyzetértékelés

Vízkészletek, vízgazdálkodás

1.3.1. Felszíni vizek A kistérség települései a Séd-Nádor-Gaja vízrendszeren találhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keletkező szennyvizek ill. csapadékvizek kizárólag a Séd-Nádor vízrendszerbe kerülnének. Főleg az Aba-Seregélyes közötti vízválasztótól keletre eső területek befogadói lehetnek a vízgyűjtőn kívüli vízfolyások. A Séd-Nádor vízrendszer az ország emberi beavatkozásoktól leginkább befolyásolt vízgyűjtője. Tisztított és tisztítatlan szennyvíz bevezetések, duzzasztás-átvezetés hatására természetes vízhozamról nem beszélhetünk. A vízgyűjtő 4 fő vízfolyásra osztható: Veszprémi-Séd, Nádor és Malom csatorna, valamint a Dinnyés-Kajtori csatorna. A Nádor csatorna kistérségi szakaszán az Ősinél (Veszprém megye) még jellemző vízminőségi komponensekhez képest már minőségi javulás tapasztalható, ezzel együtt a minősége a vízhasználatok szempontjából erősen kifogásolható. A Gaja a Bakony É-i lejtőjén ered, hossza 60 km. Karszt eredetű, Székesfehérvár felett mezőgazdasági vízkivételeket elégít ki (halastó, öntözés). A kistérség felszíni vizeinek minősítése MSZ 12749:93 szabvány szerint Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Egyéb paraméterek Vízfolyás és mintavételi hely 1991 1993 1995 1991 1993 1995 1991 1993 1995 Dinnyés-Kajtori V V IV csat. 63.sz. út Malom csatorna V V IV Káloznál V V IV V V V IV IV IV Sárvizi Malomcsatorna Szfv. - Úrhida Gaja Szfvár III III III V III III Hármashídnál III V III Gaja Sárszentmihálynál Nádor csatorna V V IV V V V IV IV IV Szfvár-Urhida Nádor csatorna V V V V V V IV IV IV Cecénél A táblázatból megállapítható, hogy az utóbbi öt évben a vízfolyások minősége gyakorlatilag változatlan volt.

5


Helyzetértékelés

1.3.2. Felszín alatti vizek A kistérségben a vízigények kielégítésében a felszín alatti vizek fajtái közül a karszt-, réteg-, és talajvíz vehető számításba. Ivóvíz termelés szempontjából a legmagasabb kihasználtság a pannóniai korú rétegvizeknél mutatkozik, ezt követi a karsztvíz. A bányászati tevékenység (szén, bauxit) jelenlegi csökkenésével a felszabaduló készlet a karsztvíz visszatöltődésére, szintjének emelkedésére és ivóvízellátás céljára hasznosul. A pannóniai korszak kőzetei víztermelés szempontjából jelentősek a térség területén A többnyire nyomás alatti feltáró kutakból nyert vizek szennyeződésre kevésbé érzékenyek, a bennük található ammónia és szulfát, valamint vas réteg eredetű, nem szennyezés hatására került a vízbe. A kistérségben található települések vízellátása megoldott. A talajvizek a megye többi térségéhez hasonlóan a térségben is szinte teljesen elszennyeződtek a csatornázatlanság, a helytelen mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ipari szennyezések következtében.

1.4.

Gazdaságföldrajzi leírás

A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból kiváló adottságú. Az ország legjobb mezőgazdasági termőhelyei sorába tartozik, közel az ország egyik legerősebb fejlődési potenciállal rendelkező nagyvároshoz (Székesfehérvár). A fő közlekedési tengelyekhezi közelsége kevésbé érvényesülő térségi adottság, mivel a gyorsforgalmi rendszerekhez kevés és rosz állapotúak a rájáró szakaszok. A tervezett közlekedési fejlesztések ezt a feszültséget feloldják és így várhatóan a jelenlegi „belső periféria” jelleg feloldódik. Ásványi lelőhelyekben szegény, azonban magas ökológiai potenciálja kiaknázható helyi adottság. Az ország térszerkezetének alakulásában előkelő helyet foglal el a Sárvíz ökofolyosó, amelynek magterülete épp a kistérség területére esik.

1.5.

Településszerkezet, közigazgatási rendszer

A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek, Aba rendelkezik a Fejér Megye Területrendezési Tervében kimutatott városiasodási tendenciával. A települések létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulást, amelynek felállt a menedzsment szervezete is, KHT formában. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alapfeltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének. 1.5.1. A megyében működő államigazgatási szervek 1.5.1.1.

Térségi irányító szervezetekkel is rendelkező államigazgatási szervek

Fejér Megyei Munkaügyi Központ, Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerőközvetítést és tanácsadást. 6


Helyzetértékelés

A kistérség települései Sárszentágota kivételével a Székesfehérvári Munkaügyi Kirendeltséghez tartoznak. A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség a központ részeként működik, fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi szabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltségekkel nem rendelkezik. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként – a körzetre kiterjedő illetékességgel – ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézeteinek a hatáskörébe tartozik. A kistérség települései ebből a szempontból meglehetősen tagolt képet mutatnak. Többségük az ÁNTSZ Székesfehérvári Városi Intézetéhez tartozik, a Sárbogárdi Városi Intézet gyakorolja az első fokú hatósági jogkört Sárosd, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota vonatkozásában. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az illetékes, kivéve Sárosd, Szabadegyháza, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota 1.5.1.2.

Megyei szintű szervezeti egységekben működő államigazgatási szervek

Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal: Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet: Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága:

7


Helyzetértékelés

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága: Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet: Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): 1.5.2. Önkormányzati igazgatási szervek A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn. Gyámhivatalok A „gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében négy gyámhivatal jogosult eljárni. 5 kistérségi település Székesfehérvári Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. A Sárbogárdi Városi Gyámhivatal illetékességébe tartozik Káloz, Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota. Kiemelt építésügyi hatóságok Az 1998. január 1.-jén hatályba lépett „épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Kiemelt építésügyi hatóságként 5 kistérségi település tekintetében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jár el. Sárbogárd Város Polgármesteri Hivatala illetékességi körébe tartozik Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárosd.

1.6.

Infrastruktúra

A kistérségben infrastrukturális ellátottság szempontjából kettős helyzetben van. A térségi infrastruktúra szempontjából az ország egyik legjobban ellátott térségéhez tartozik, míg a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából a megye leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Mindenek előtt a szennyvízelvezetés és tisztítás kérdése van napirenden. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés.

8


Helyzetértékelés

A kistérséget az M7-es autópálya köti be az ország és a nemzetközi közúti közlekedési rendszerbe, amelyből a Székesfehérvárról kiinduló sugaras kapcsolatok két tengelye érinti a kistérséget; a 62-es és a 63-as főutak. A tervezett M8-as autópálya a kistérséget kelet-nyugat irányba közel a térség déli részén metszi, kedvezően közrezárva azt az M7-es autópályával. Vasúti kapcsolatai a Sárvíz-től keletre eső területrésznek vannak. Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba, Sárosd és Soponya Székesfehérvárhoz elővárosi vasúti rendszerben kapcsolódhat, amelynek folytatása Budapest irányába értelemszerűen megtörténhet. A Sárvíztől nyugatra eső települések közúti kapcsolatokkal érhetik el a székesfehérvári nagytérésgi közlkedési rendszereket. Légi forgalmi kapcsolatok lehetőségét jelenti a börgöndi repülőtér aktiválása, amit Aba és Székesfehérvár már hosszabb ideje kezdeményezett. A települések közüzemi ellátottsága megfelel a megyei átlagnak, kivéve a szennyvíz-kérdést, ami gyakorlatilag megoldatlan. Megoldottnak tekinthető a hírközlés és a hulladékkezelés kérdése is. Mezőgazdasági infrastruktúra szempontjából a kistérség jelenlegi állapota megfelel a mezőgazdaság lehetőségeinek. A termelő infrastruktúra a mezőgazdasági utak kivételével adott és korszerű, az utóbbi 8 évben épült. Ugyanakkor a feldolgozóipar és ennek infrastrukturális elemei teljes mértékben hiányoznak. A kistérségben előállított élelmiszeripari termékek szinte teljes mértékben a kistérségen kívül kerülnek feldolgozásra, illetve a kiszámítható termeléshez szükséges öntözési beruházások teljes mértékben hiányoznak. Ezek kiépítése a következő évek feladatait jelenti.

1.7.

Demográfiai helyzet és folyamatok

Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést. Népesség Település

A település területe (hektár)

Állandó népesség száma 2000

Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

8805 1711 4779 4675 4812 4550 7819 4996 4569 46716

2001 4440 1085 2579 2405 3481 1392 4444 1880 1525

23231

4472 1081 2556 2432 3504 1390 4455 1900 1514 23304

2002 4520 1071 2560 2494 3521 1415 4505 1952 1531 23569

9


Helyzetértékelés

A népesség korcsoportos megoszlása 1997 és 2002 között 1997 Település

2002

14 év alattiak ará- 60 év felettiek ará- 14 év alattiak ará- 60 év felettiek aránya a népességből nya a népességből nya a népességből nya a népességből

Aba Csősz Kálóz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

22,14% 22,52% 23,18% 26,50% 22,39% 21,27% 18,96% 19,78% 21,13% 20,66%

17,12% 19,68% 19,61% 15,81% 20,04% 19,54% 18,16% 20,62% 17,26% 17,49%

20,66% 21,29% 19,45% 26,34% 19,88% 19,93% 16,85% 17,42% 16,98% 19,76%

16,62% 20,07% 18,13% 15,00% 19,14% 20,22% 17,60% 18,26% 18,49% 17,73%

Forrás: KSH, 1997, 200-2002 A természetes demográfiai folyamatok főbb jellemzői a Székesfehérvári kistérségben az alábbiakban foglalhatók össze: o A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat. A két szélső érték 17,42% Soponya és 26,38%, Sárkeresztúr településeken figyelhető meg. A 60 év felettiek aránya a népességből 15,00% és 20,22% között szóródik, amely az idős korú lakosság arányának jelentős különbségeire utal.

Aba Csősz Kálóz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Kistérség összesen Forrás: KSH

A települések öregedési indexe 1997 0,77 0,87 0,85 0,60 0,89 0,92 0,96 1,04 0,82 0,85

2002 0,80 0,94 0,93 0,57 0,96 0,99 1,04 1,02 1,08 0,89

A kistérség népességének korösszetételében végbement változások 1997-hez viszonyítva öszszességében és településenként is negatívak, annak ellenére, hogy a népesség nőtt. Ez azt jelenti, hogy csak a térség településvonzó képessége tudja megelőzni az elnépesedést, ami rendkívüli veszélyforrás. Az állandó népességen belül a férfiak és nők aránya nem mutat különös eltérést a megyei átlagtól.

10


Helyzetértékelés

Népességmozgalmi adatok 2000-2002 között

Település

Elvándorlások Odavándorlások száma (állandó száma (állandó Élveszületések Házasságkötések Válások Halálozások és ideiglenes és ideiglenes száma száma száma száma vándorlások szá- vándorlások száma öss ma ös 2000

2001

2002

Aba 57 50 46 Csősz 10 8 6 Káloz 35 15 12 Sárkeresztúr 47 42 38 Sárosd 36 25 22 Sárszentágota 16 14 11 Seregélyes 32 43 38 Soponya 26 26 24 Tác 11 7 8 Összesen 270 230 205

2000

24 2 12 9 18 2 16 7 5 95

2001

17 5 11 5 8 7 23 11 6 93

2002 2000 20012002 2000 2001 2002

20 5 13 14 9 2 14 10 5

92

5 7 11 44 61 42 2 2 1 17 17 13 5 5 6 38 39 38 2 2 4 37 23 22 9 6 9 56 71 74 0 3 0 19 18 16 10 10 11 51 60 49 4 2 3 23 25 41 5 2 5 22 23 9 42 39 50 307 337 304

2000

122 35 64 73 96 26 122 60 57 655

2001

127 48 81 94 99 36 118 50 50 703

2002

143 46 85 51 127 35 103 60 57

707

2000

2001

170 57 74 85 185 51 155 67 95 939

178 202 46 33 79 99 97 94 154 164 32 51 169 197 84 139 65 64 904 1043

Csökkent a kistérségben az élveszületések abszolút száma és az 1000 lakósra jutó aránya. A folyamat súlyos következményeire mutat az a tény, hogy növekvő népességszám mellett az élveszületések száma 2002-ben a 2000-es értéknek 75,9 %-a. Az 1000 lakósra számított születések száma 2000-ben 25%-kal volt kevesebb, mint 2002-ben, míg a halálozások számát vizsgálva megállapítható, hogy kis mértékben (1%) csökkent 2002-re a 2000 évi adathoz képest. Az 1990-1997 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Település név 1990 1991 Aba 13 -26 Csősz -6 6 Káloz -8 -25 Sárkeresztúr 18 -3 Sárosd -78 -39 Sárszentágota -13 11 Seregélyes -28 -39 Soponya -6 -7 Tác 15 8 Kistérség összesen 285 28 Forrás: KSH

2002

Vándorlási egyenleg 1992 1993 1994 1995 1996 1997 2000 2001 2002 15 -17 23 31 40 35 48 51 59 -21 2 2 9 -5 30 22 -2 -13 -18 -49 -17 5 -26 17 10 -2 14 -41 20 -1 -9 21 24 12 3 9 31 88 25 47 60 57 86 55 -21 -25 -8 -1 4 -8 25 25 -4 0 10 12 30 70 -26 -7 133 53 94 19 3 -26 53 -21 -94 7 34 79 17 5 2 16 -15 18 38 15 7 121 361 359 568 340 493 284 201 336

11


1.8.

Helyzetértékelés

Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet

1.8.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak felhasználásával. A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep (rét) Gyep (legelő) Mg. terület Forrás: AMÖ 2001

Terület (ha) 20153 438 204 97 1733 1251 23875

Arány % 84,40 1,80 0,85 0,44 7,26 5,24 100

A kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 84,4 %, és ezzel eléri a megyei 84 %-ot. Nagyon alacsony a gyümölcsös és a szőlőterület aránya: 0,85-0,44 %, a kert művelési ág ugyanakkor 1,80 %-os részarányt képvisel. Előbbi két művelési ág aránya is közel a megyei átlag, 0,7 % és 1,2 %, míg a kert részesedése valamivel meghaladja azt (1,47 %). A gyepterület (rét, legelő) részesedése (12,3 %) magasabb a megyei értéknél. A település szintű kimutatásból kiemelendő, hogy a gyengébb földminőségi osztályok nagyobb aránya szántó esetében a dombsági településekre; a kistérség nyugati részén fekvő kistájak településeire és a Sárvíz-völgye által érintett települések egy részére jellemző. Ezeken a településeken a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítás egyre inkább visszaszorul a későbbiekben. A szántóterület minőségének elemzésére az aranykorona értéket használjuk. Szántóterület átlagos AK értéke 1998, Székesfehérvári kistérség Település Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Forrás: Fejér Megyei Földhivatal

Aranykorona 28,50 27,70 31,21 26,29 29,39 21,03 27,21 28,80 26,13

12


Helyzetértékelés

Megállapítható, hogy a kistérség átlagos AK értéke 26,02 amely meghaladja a megyei átlagot. (24,5) Legmagasabb az AK érték Kálóz, Aba településeken. Az agrár-alkalmassági és a környezet-érzékenységi értékszámok egyesítésével a GATE-KTI , MTA-TAKI és az FVM (egyéb intézmények, minisztériumok stb. bevonásával) előállította, kidolgozta Magyarország területeinek zonációs alaptérképét. A mezőgazdasági termelésre való alkalmasság megítélésében 15 mutatót (domborzati, talaj és klímaparamétereket) használtak a környezeti érzékenységet 13 mutató (élővilág, talaj, víz) alapján értékelték, az Európai Unióban alkalmazott elvek, illetve térinformatikai megoldások szerint. A kistérség területének mezőgazdasági alkalmasságát vizsgálva megállapítható, hogy 85,2 %a kiváló adottságú, agrár-alkalmassági értékszáma nagyobb, vagy egyenlő mint az országos átlag! A kistérség területének 2,4 %-a agrár-alkalmassági értékszáma nem éri el az országos átlag 80 %-át. A Zonális Agrárkörnyezeti Program célterületeit megállapítható, hogy a kistérség területének 34,9 %-a nem célterület. A fennmaradó 65,1 % terület célterület: a talaj, az élővilág és a víz védelemre szorul! Az előzőekben említett 28 mutató egybevetése alapján az alábbi zónák kerültek behatárolásra: •

agrártermelési meghatározottságú területek (intenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák),

•

kettős meghatározottságú területek (extenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák),

•

védelmi meghatározottságú területek (védelmi zónák).

Az említett zónalehatárolások a kistérség vonatkozásában is elkészültek. A környezeti és természeti adottságok figyelembe vételével és agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból is a három típusú földhasználat kialakítása a célszerű. 1) Agrártermelési meghatározottságú terület a kistérségben a teljes mezőgazdasági terület (23875 ha), a termőterület 86,3 %-a. Ez a terület intenzív hasznosításra alkalmas. Agrárgazdasági szempontból ezek a legértékesebb területek, mert itt a legkedvezőbb a ráfordítások hatékonysága és a korlátozó tényezők előfordulása a legkisebb. Legjellemzőbb kistájai; Kálóz-Igari löszhátak, Közép-Mezőföld jelentős része, Sárrét déli fele. A terület legnagyobb részének az agráralkalmassági mutatója, termőképessége az országos átlagot meghaladja. A CORINE Land Cover felszínborítási adatbázisa alapján leképzett kistérségi felszínborítás kistérségi térképről megállapítható, hogy ezeken a területeken a legkisebb az erdő- és a gyepterület. Ez valószínűleg a jövőben is így marad, de a véderdők (talajvédő gyepek) szerepe felértékelődik ezeken a kistájakon. Gyümölcstelepítésre leginkább alkalmas terület Aba körzetében található. 2)

A kettős meghatározottságú területek 3786 hektárt ölelnek fel a kistérségben (14,2 %). A térképen megállapítható, hogy az extenzív hasznosításra alkalmas területek részben elszórtan, részben összefüggő nagy területet képezve a védelmi zónák peremén, a védelmi zónák körül helyezkednek el. Legjellemzőbb kistája a Sárvíz-

13


Helyzetértékelés

völgy. A terület jelentős része a termőhelyi adottságok miatt csak extenzív hasznosításra alkalmas, a másik része a védelmi zónák pufferterülete. 3)

A környezetérzékenységi meghatározottságú területek foltokban helyezkednek el a kistérségben. A Sárvíz ökofolyosó kialakulásával azonban nagyobb területekre kiterjesztendő a védettség, ami a használat korlátozásával fog járni

1.8.2. Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása A gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók által használt terület művelési ágak szerinti aránya óriásit változott. Míg 1994-ben az összes mezőgazdasági használt terület 71,87 % volt gazdálkodó szervezetek használatában és 28,13 %-a az egyéni gazdálkodók kezelésében, addig ez az arány 1998-ra 44,72, illetve 55,28 %-ra változott. A kistérségben a strukturális megoszlást 1998-ban a következő táblázat mutatja:

Megnevezés

Strukturális megoszlás 1998 Gazdálkodó szervezeEgyéni gazdaságok tek ha % ha %

szántó 25522 46,5 kert 86 6,5 gyümölcsös 36 52,5 szőlő 0 0 gyep 2953 39,0 Mg-i terület 28597 44,7 Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 1998.

29329 1245 33 216 4621 35444

Összesen ha

53,5 93,5 47,5 100,0 61,0 55,2

54851 1331 69 216 7574 64041

A szántóterület vonatkozásában az egyéni gazdaságok használati részaránya (53,5 % meghaladja a megyei átlagot (41 %). A gyepterület 61 %-án (a megyei érték 52 %) magántermelők gazdálkodnak, s meghatározó jelentőségű, hogy a kert, gyümölcs szőlő terület zöme szintén egyéni használatban van. 1.8.3. Üzemi szerkezet Mezőgazdasági vállalkozások száma 2001 Település Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Úrhida Összesen

Kft. Rt. 4

Szöv. 3

Kkt. Bt. 1

1 1 1

1 2 2 3 12

2 2

1 1 -

8

-

5

Gsz.össz. 7 1 1 0 3 2 4 3 4 0 25

Egyéni 32 6 11 13 6 4 12 10 6 100

Összesen 46 8 13 13 12 8 20 16 14 0 150

Forrás: Gazdálkodó szervezetek KSH, Egyéni gazdaságok Fejér Megyei Agrárkamara

14


Helyzetértékelés

A kistérségben 150 mezőgazdasági vállalkozás található. Ezeknek két harmada egyéni vállalkozás (100 db.), mely a megyei vállalkozók 14 %-a. A megyei struktúrához képest megállapítható, hogy magasabb a mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok aránya, mely a nagyobb szervezettségre utal. A kistérség azon településein viszont, ahol magas az őstermelői szám, ott általában kevés a gazdasági szerveződések száma igen nagy szükség van az együttműködések kialakítására. (Kálóz, Sárkeresztúr,). A mezőgazdasági szervezetek és az egyéni mezőgazdasági vállalkozók mellett a kistérségben 6386 ember foglalkozik valamilyen szinten mező- és erdőgazdálkodással. Az őstermelők jelentős része azonban tisztviselői őstermelő adózási okok miatt, illetve szociális őstermelő. Ez utóbbi réteg bérkiegészítésként önellátás céljából, illetve kényszerfoglalkoztatásként űzi ezt a tevékenységet, s ők azok akik hosszú távon el fogják veszteni ezt a lehetőséget. Valódi őstermelőnek csak mintegy 5-10 % számít. Az 1000 lakosra jutó őstermelő 123 a kistérségben, míg a megyei átlag 72 fő. A kistérség településein tehát komoly gondot jelent a mezőgazdasági foglalkoztatottság és az alacsony jövedelmezőség. Kiemelkedően magas ez a mutató a kistérség déli elmaradott településein, amelyek legveszélyeztettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából. (Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212). Őstermelők száma 1000 lakosra 2001 Település

4520 1071 2560 2494 3521 1415 4505 1952 1531

619 198 822 293 400 310 703 379 199

Őstermelők száma 1000 lakosra 137 185 321 117 114 219 156 194 130

Összesen 23569 Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara

3923

166

Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác

Népesség

Őstermelők száma

15


Helyzetértékelés

1.8.4. Regisztrált gazdaságok száma Az FVM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala által regisztrált termelőket mutatja a következő táblázat, összevetve a településeken tevékenykedő összes mezőgazdasági termelő számával: Település

Lakosság Mg. vállalk. Őstermelő Összesen Regisztrált Reg/1000 lak. Aba 4520 39 505 544 257 57 Csősz 1071 7 153 160 50 50 Káloz 2560 12 700 712 140 55 Sárkeresztúr 2494 13 226 239 100 40 Sárosd 3521 9 310 319 64 18 Sárszentágota 1415 6 258 264 95 67 Seregélyes 4505 16 641 657 157 35 Soponya 1952 13 296 309 87 45 Tác 1531 10 159 169 35 23 Összesen 125 3248 3373 985 42 23569 Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal 2001. év folyamán, a kistérségben 985 termelő regisztráltatta magát, mely az összes termelő (3373) 29 %-a. Valószínűsíthető azonban, hogy a hiányzó 71 % az őstermelői körből kerül ki, akik nem meghatározóak a mezőgazdasági termelés szempontjából. 1.8.4.1.

Regisztrált gazdaságok mérete

A regisztrált gazdaságok számának méret szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat: A Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal által regisztrált szántó Település


Reg. Termelő 257 50 140 100 64 95 157 87 35 985

Reg. Szántó 5395 949 2899 1675 1691 688 2664 1428 478 17867

x=<1 db 25 8 7 7 4 21 4 4 10 152

% 9,73 16,00 5,00 7,00 6,25 22,11 2,55 4,60 28,57 10,01

1<x=<2

3<x=<5

5<x=<7

7<x=<10

10<x=<20

db % 23 8,95 3 6,00 23 16,43 6 6,00 5 7,81 7 7,37 12 7,64 5 5,75 2 5,71 101 6,65

db 22 3 19 12 7 13 23 12 4 218

db 39 1 16 7 4 7 18 10 3 154

db 76 4 33 21 12 18 34 19 4 306

db 63 14 33 30 22 21 55 32 4 407

% 8,56 6,00 13,57 12,00 10,94 13,68 14,65 13,79 11,43 14,36

% 15,18 2,00 11,43 7,00 6,25 7,37 11,46 11,49 8,57 10,14

% 29,57 8,00 23,57 21,00 18,75 18,95 21,66 21,84 11,43 20,16

% 24,51 28,00 23,57 30,00 34,38 22,11 35,03 36,78 11,43 26,81

Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal A kistérség összes gazdaságainak számát tekintve megállapítható, hogy mintegy 17 %-uk az 1-2 ha területtel, 44 %-uk. 3-10 ha területtel, 27 %-uk 10-20 ha területtel rendelkezik. Fentiekből adódik, hogy rendkívül kevés a komolyabb egységnek minősülő 20 ha feletti területnagyságú gazdaság, mintegy 12 %. Ha gazdasági méretűnek a 10 ha feletti területeket tekint16


Helyzetértékelés

jük, elmondható, hogy a gazdaságok 39 %-a tartozik e kategóriába, míg 61 %-uk versenyesély nélkül használja területét.

1.9.

Mezőgazdasági termelés és értékesítés

1.9.1. Növénytermelés A kistérségben a szántóföldi növénytermesztés követi a nagyüzemek vetési struktúráját. Legjelentősebb az őszi búza, kukorica, napraforgó, az őszi árpa, tavaszi árpa, triticale, a lucerna és a silókukorica termesztése. Megnevezés Őszi búza Rozs Triticale Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Kukorica Cukorrépa Napraforgó Őszi káposztarepce Burgonya Lucernaszéna Forrás: AMÖ 2001.

Gazdasági társaságok 69,0 41,5 58,2 70,3 60,6 82,5 40,1 56,2 66,5 66,8 18,0 52,0

Egyéni gazdálkodók 31,0 58,5 41,8 29,7 39,4 17,5 59,9 43,8 33,5 33,2 82,0 48,0

Az őszi búza a napraforgó valamint az őszi káposztarepce területének 2/3 részét a gazdasági társaságok vetik el míg a kukorica és a burgonya vetésterületében az egyéni gazdaságok dominálnak (60 illetve 82 %). A mezőföldi kistájak a térség kifejezetten jó adottságú területei, ahol a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül a gabonatermesztés dominál. A gabonafélék aránya 70,5 %, ebből 41 %-ot az őszi búza 19 %-ot a kukorica, a többi 10,5 %ot az egyéb gabonafélék képviselik. Az ipari növények közül kiugróan magas a napraforgó vetésterületi aránya: 14,5 %. Ugyanakkor megfigyelhető a munkaigényes ágazatok hiánya. Az intenzívebb, magasabb élőmunka igényű növények köre – alacsony vetésszerkezeti arány mellett – meglehetősen változatos. Közülük jelentősebbek a hibridkukorica, a borsó, a mustár, olajretek stb. A tényleges gyepterülethez képest rendkívül alacsony a használt gyepterület nagysága. A természeti adottságok kiválóak a kistérségben, a gabonafélék és egyéb növények vetőmagjainak előállítására. A tulajdonváltozások, a területi szétaprózottság, az izolációs távolságok betartása azonban komoly gondot okoz, melyek megoldása perspektivikus ágazattá léptetheti elő. A burgonyatermesztés és vetőgumó-előállítás kistérségi központja Kisláng és környéke. A termesztés aránya jelentősen visszaesett, pedig a „kislángi burgonya” megyei specifikumként emlegetett.

17


Helyzetértékelés

A szántóföldi zöldségtermesztés Székesfehérvár környékére (Aba) és a kistérség déli részére (Sárszentágota) összpontosul, de a benne rejlő területi és piaci (városellátó övezet) lehetőségek kihasználatlanok. Szintén alacsony a gyümölcs művelési ág aránya a termesztési adottságokhoz képest. Meghatározó területei a komoly ültetvényes hagyományokkal rendelkező Aba-Bodakajtor, Tác, Seregélyes. Meglehetősen alacsony az ellenőrzött biotermesztés, valamint a gyógynövény-előállítás aránya melyek az e célra megfelelő területeken, munkalehetőséget biztosíthatnak a jövőben. A szőlő ültetvények területe a kistérségben elhanyagolható, hiszen nincs a környéken jellegzetes borvidék. Jelentősebb bortermő helyei: Seregélyes és környéke, ahol a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészek területe 213 ha. 1.9.2. Állattenyésztés, állatállomány Az állatállomány fajok, települések, valamint termelői szektorok közötti megbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1998-ban csak összesített – gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdaságok együtt - adatok állnak rendelkezésre. Állatállomány nagysága, Abai kistérség 1994 Település Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

Juh Anyajuh Sz.marha Tehén Sertés Anyakoca 3240 2710 1559 585 8098 633 213 162 50 33 1445 114 86 29 940 278 5173 545 382 253 38 28 1335 117 167 115 80 46 1736 171 72 56 98 51 1152 144 736 604 3409 1259 9530 847 1029 852 114 69 3329 298 317 257 56 34 1127 110 6242 5038 6344 2383 32925 2979

Ló 61 49 126 37 60 54 79 35 29 530

Kecske Baromfi 12 17318 11 9052 34 20248 50 13604 46 31211 21 8927 30 107166 19 14256 3 9748 226 231530

Állatállomány nagysága, Abai kistérség 1998 Település Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

Juh 1500 250 1000 50 700 500 3400 350 6000

Anyajuh Sz.marha 1000 1957 120 55 920 1000 30 50 240 500 30 300 3000 2150 130 200 1015 4200 7377

Tehén 1204 21 290 30 160 12 2557 65 242 4581

Sertés Anyakoca 8728 868 650 70 6950 340 600 200 2500 330 1600 120 16700 1560 2900 260 1950 112 42578 3860

Ló 144 40 86 20 60 22 175 45 22 614

Kecske

Baromfi 10000 45000 17000 3000 8000 5000 15000 35000 18000 156000

Forrás: 1998 évi adat Fejér Megyei Agrárkamara, 1

18


Helyzetértékelés

Állatállomány nagysága, Abai kistérség 2001 Település Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

Juh 4433 32 227 2738 214 319 1270 2928 340 12501

Anyajuh Sz.marha 3763 2391 20 55 162 775 1992 107 75 395 288 51 1097 1010 2051 88 25 51 9473 4923

Tehén 1235 18 367 20 163 22 477 42 25 2369

Sertés Anyakoca 7803 877 1067 97 6155 594 1059 93 1849 129 1406 164 11541 1119 1499 156 1603 962 33982 4191

Ló 66 52 136 46 63 65 73 26 53 580

Kecske

Baromfi 8696 5063 10836 6617 90090 5075 22293 79870 30472 259012

Forrás: AMÖ 2001 A kistérségben a szarvasmarha állomány 1994-hez képest 1998-ra 40 %-kal, a sertéslétszám 18 %-kal növekedett, míg a baromfi állomány közel 15 %-kal csökkent. A legjelentősebb szarvasmarha tartó települések Aba, Seregélyes. Itt tartják a kistérség szarvasmarha állományának 65 %-át. 1998 és 2001 között a trend megfordult. A szarvasmarha és sertéstartásban jelentős visszaesés tapasztalható, nőtt azonban a baromfi állomány. Növekedett a juhállomány is. Az állattartásban felismerhető eklektikus változások a piaci viszonyok konszolidálatlanságára utalnak, ez jelenti a legfontosabb kockázati tényezőt. 1.9.3. Hozamok, termelési érték A növénytermelés termelési értékével kapcsolatos statisztikai adatsorunk meglehetősen hiányos. Így csak a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés (főbb szántóföldi növények) hozamaiból tudunk termelési értéket képezni, ami becsülhetően eléri a 2.111 millió Ft-ot. Az állattenyésztés és az ültetvények árbevételét kistérségre sajnos nem sikerült lebontani. Úgyszintén megbízható források, kimutatások hiányában nem tudjuk hitelt érdemlően bemutatni a családi gazdaságok, KSH adatszolgáltatásra nem kötelezett őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók stb. által előállított termelési értéket. Az agrárgazdasághoz szervesen kapcsolódó élelmiszerfeldolgozás, fafeldolgozás termelési értéke sem állapítható meg kistérségi szinten. Szakértők mértékadó becslése szerint a kistérség agrárgazdasága kb. 10 milliárd Ft termelési értéket állít elő. 1.9.4. Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége A kistérség mezőgazdaságának produkcióját becsült adatok alapján 7 milliárd 214 millió Ft-ra tehetjük. Ezen adatok információ hiányában az élelmiszeripari üzemeket nem tartalmazzák. Székesfehérvár Kistérség Gazdasági szervezetek Egyéni vállalkozók + őstermelők Összesen: Gazdasági szervezetek foglalkoztató száma

Nettó árbevétel (eFt) 6948947 265000 7213947 Foglalkoztatottság (fő) 629 19


Egyéni vállalkozók száma Őstermelők száma Összesen:

Helyzetértékelés

163 6386 7178

Az adatok összefoglalásaként megállapítható, hogy a kistérség mezőgazdasága mintegy 7,2 milliárd forint értéket állít elő évente és mintegy 750- 800 fő és családja megélhetésének közvetlen forrása, illetve az őstermelők, kistermelők révén mintegy 20000 családtag megélhetését segíti közvetve.

1.10. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása A megye erdőterületének (52.578 ha; 1997.) csak 13,0 %-a (6843 ha) tartozik a kistérséghez! (Ez a területi arány Székesfehérvár figyelembevételével 14,7 %-ra módosul). Az erdőterület mértékét (az erdő- és a közigazgatási terület hányadosaként) az erdősültségi % jelzi. Jelenleg ez az átlagmutató Fejér megyében kerekítve 12 %-os, a Közép-Dunántúli régióban 21,4 %, míg az országos erdősültség 18,5 %-os. Magyarország erdőgazdasági tája, tájegységei (I-VI. terjedően) közül a kistérségben nagyrészt a VI. (Nagyalföld) és kis részben a IV. (Dunántúli Középhegység) tájcsoport a meghatározó. Erdősültség az Abai kistérségben Település Terület (ha) Erdőterület (ha) Erdősültség % Aba 8805 525,0 6,0 Csősz 1711 40,4 2,4 Káloz 4779 277,6 5,8 Sárkeresztúr 4675 264,6 5,7 Sárosd 4812 319,6 6,6 Sárszentágota 4550 582,7 12,8 Seregélyes 7819 341,6 4,4 Soponya 4996 277,0 5,5 Tác 4669 405,5 8,7 Összesen 46816 3034 6,5 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, 1990. Az Abai kistérség erdősültsége csak 6,5 %-os, mindössze 1/3-a a régió átlagának. A Mezőföldi részen a legmagasabb Sárszentágota erdősültsége (12,8 %) A kistérség egyetlen településen sem haladja az erdőnagyság az 1000 ha-t. Legnagyobb erdőterülettel Sárszentágota, és Aba rendelkezik. Az erőgazdálkodás kiemelése mind területi aránya, mind pedig fakitermelési és különösen védelmi funkciója okán egyaránt indokolt. Valamennyi elemzés, és statisztika a kistérséghez tartozó teljes községhatárokra készült. Az erdőtelepítések – a jövőben is, sőt egyre inkább – nagy része különleges (védelem stb.) célt szolgál. Jelenleg is Fejér megye erdőinek 43 %-a különleges rendeltetésű. A különleges rendeltetésen belül az erdők védelmi (pl. földvédelmi) célja Fejér megyében nagy arányú:

20


Helyzetértékelés

28 %. Ez háromszorosa az országos átlagnak (9,5 %). A hegyvidéki meredek területeken a vízerózió, a mezőföldi szélerózió elleni védekezés a meghatározó. (legnagyobb veszélyforrás) Az agrárátalakulás, a vidék (rurál szféra) fejlesztésében fontos szerep jut az erdőgazdálkodásnak pl. az élelmiszertermelés mérséklése miatt a felhagyott, a felszabaduló termőföld alternatív hasznosításának egyik lehetséges útja azok beerdősítése. De a meglévő erdőkkel és azok minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szolgáltatása (védelmi, szociális, közjóléti stb.) amely iránt megnőtt a társadalmi igény. Az erdőtelepítési programokat a termőhelyi adottságok (célnak leginkább megfelelő fafajok figyelembevételével kell kidolgozni). Fejér megyében a 16-18 %-os erdősültség elérése tűnik reálisnak (ez kb. 70.000 ha), a székesfehérvári kistérségben mintegy 10-11 % lehet. Az erdőtelepítésre javasolt terültek közül a legfontosabb Sárszentágota (közel 1000 ha), Sárkeresztúr (562 ha), Aba (382 ha) és Soponya (193 ha-on). A tulajdonviszonyok alakulására jellemző, hogy Fejér megyében és így a székesfehérvári kistérségben is az összes erdőterületből várhatóan csak 25 % kerül magántulajdonba. Az erdőgazdálkodás korábban jellemzően nagybirtok keretében folyt, alig van hagyománya a kisterületű paraszti erdőbirtokoknak. Összesítve megállapítható, hogy a kistérség területének közel 71 %-a szántó (CORINE Land Cover), s ez jelentősen nem fog változni; a véderdők jelentősége a jövőben meghatározó lesz. A környezet kiegyensúlyozó hatása, az élővilág megőrzése, az időjárás szélsőségeinek kiegyenlítése és tájesztétikai okból is szükséges lenne a gyenge minőségű szántó és gyepterületek erdősítése. Ugyanígy megoldandó feladat a túl nagy területű táblák megszakítása erdősávokkal, erdőfoltokkal. Ugyanakkor ez az élelmiszer termelés mérséklésével felszabaduló termőföld hasznosításának egyik alternatívája. Az erdőgazdasági termékek feldolgozását elemezve megállapíthatjuk, hogy Fejér megyében a VADEX (Mezőföldi) erdőgazdaság két üzeme pl. 30-35 ezer m3 feldolgozói kapacitással rendelkezik és átlagosan csak 60 %-ban tudják kihasználni. A feldolgozott alapanyag zöme 3 fafajból tevődött össze (cser, akác és nyár). Az anyag vásárlása más megyékből és nemcsak a Dunántúlról, hanem pl. a kunsági erdőgazdaságoktól is történik és ezektől biztosított a jövőben is az alapanyag beszerzése. Az üzemek főleg csomagoló anyagot, fűrészárut és tovább feldolgozott apróbb választékokat állítanak elő. A továbbiakban újabb kapacitásokra vonatkozó igény nem merült fel, viszont a műszaki fejlesztés már elengedhetetlen. A két (Fejér, Komárom-Esztergom) megyében volumenében elég fafeldolgozó kapacitás van. Többet, továbbiakban nem célszerű létesíteni. Saját alapanyagánál ugyanis jóval több kapacitása van ennek a térségnek, ill. a két utóbbi megyének. Viszont a legtöbb üzem korszerűsítésre szorul. Ez szükséges a minőségileg jobb termék előállításához, a piacképesebb produktum létrehozásához. Egyes üzemek eladhatók is. A külföldi tőke invesztálásra is mutat hajlandóságot (pl. elég nagy érdeklődés van a német vállalkozók részéről, amelyre a relatíve olcsóbb alapanyag és munkaerő inspirálja őket).

21


Helyzetértékelés

1.11. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése A kistérség élelmiszeriparát mind ágazati eloszlás, mind pedig méret tekintetében a sokszínűség jellemzi. A kistérségben 1998-ban 65 élelmiszeripari feldolgozó üzemet tartottak nyilván. A bor-, a cukor-, a dohány-, a gabona-, a halfeldolgozó ipar nincs jelen a kistérségben, illetve Székesfehérváron található, mely pl. gabonaipar szempontjából elegendő feldolgozó kapacitással rendelkezik a kistérség számára is. Az élelmiszer előállító helyek közül 5 nagyüzemnek, 4 középméretűnek, de a többség 55 kisüzemnek tekinthető. A nagyüzemek az üdítő-, illetve szesziparban míg a kisüzemek inkább a sütőipariban és húsfeldolgozásban működnek. A térbeli elhelyezkedésre szintén a Székesfehérvár környéki orientáció figyelhető meg, illetve már régebben meglévő nagyüzemekre alapulva fejlődött ki a feldolgozóipar. A legtöbb élelmiszeripari üzem Polgárdiban található, ugyanakkor a kistérségre jellemző az alapanyag-termelés és a feldolgozás egyenlőtlen aránya. Élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése


1

2

1

egyéb

üditőipar

tejipar

szeszipar

szt

sütőipar

söripar

Össz Kapacitás . 1230 növényne-

konzervipar

halfeldolgo-

hűtőipar

húsfeldologz

gabonaipar

édesipar

dohányfel-

cukoripar

borászat

Iparág Baromfifeld.

Település

1

1

1 1

2

1

1

2

1 1

1

4

1

1 1

1

0

0

0

2

0

1 2

1

1

8

2

0

1

1

2

2

0

2 8

0

4 0 2 1 5 1 6 5 2 26

4 2 1 31 1 1 6 4 1 2 22 2 1 1

Forrás: Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás

Jelmagyarázat: 3 Jelentős kapacitású üzem, 2 Közepes kapacitású üzem, 1 Kiskapacitású üzem, 0 Jelenleg nem termelő üzem. Baromfi- és készítmények A baromfi-feldolgozás új ágazat a kistérségben, létrejötte, fejlesztése kedvező, mert bővíti a foglalkoztatási lehetőséget, segíti a helyi baromfitartás elterjedését, növekedését. Gondot jelent a keletkezett hulladékok környezetvédelmi szempontból is elfogadható kezelése. Édesipar A kisméretű üzemek elsősorban a helyi lakosság ellátását célozzák. Ez az ágazat a munkanélküliség terheinek csökkentésében jelentős szerepet játszik. Szükséges a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése ezen kisüzemek körében is.

22


Helyzetértékelés

Húsipar, húskészítmények Fejér megyére jellemző, hogy húsipari termékekből külső ellátásra szorul. Az állatállomány nagysága és fejlesztésének indokoltsága ugyanakkor lehetőséget adna az állati termék feldolgozás bővítésére is. A húsiparban nem működik jelentős nagyüzem, a vidéki kisüzemek főként a vidék tőkehúsellátását szolgálják, viszont a városok ellátását már nem a megye húsipara biztosítja. Hűtőipar A kistérségben található a megye két hűtőipari nagyüzemének egyike, mely ISOminőségbiztosítási rendszert működtet. A Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság Soponyai Vadfeldolgozó Üzeme szárnyas, apró és nagyvadak exportorientált feldolgozását végzi. A gyümölcs ágazatban viszont hiányzik a feldolgozó és hűtőkapacitás. Konzervipar Mindössze egy kisüzem folytat konzervipari tevékenységet, ugyanakkor mind a kistérség zöldség, mint pedig gyümölcstermelésben komoly előrelépést jelentene ezen ágazat helyi fejlesztése, az áruházláncok ellátása megyén belül előállított termékekkel. Sütőipar Az iparág kisüzemi jellegű, helyi ellátásra törekedne, aránylag szűk termékskálával. A sütőipari kisüzemeknek problémát jelent megfelelni az élelmiszerhigiéniai és minőségi követelményeknek. Üdítő italgyártás A megyében található két jelentős ásványvíz üzem közül az egyik ebben a kistérségben működik. A Mohai Ágnes ásványvíz az Előre Mg. Szövetkezet állítja elő, melynek jelentős marketing tevékenységre van szüksége ahhoz, hogy a külföldiekkel szemben a versenyhátrány csökkenjen.

1.12. Agrárgazdasági összefoglaló elemzés •

A megyeinél kedvezőbb termőhelyi adottságok, főként a szántóföldi növénytermesztésre. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó, míg a megyei átlag 56,5 %. Magas a szántóterület aranykorona értéke, 26,04 %.

•

Kiemelkedő a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát! Lehetőséget ad a Mezőföldnek, mint tradícionális búzatermesztő területnek és az abraktakarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatok fejlesztésére.

•

A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani (ld. térképek, pl.: Sárvíz-völgye, Sárrét).

•

Szántóföldi zöldségtermesztés, a kertészet és a gyümölcstermesztés hagyományai, melyben rejlő lehetőségek kihasználatlanok (ld. térkép.: Aba) – gyümölcstelepítésre javasolt területek.

•

A kertészeti, a gyógynövénykultúrák, a hajtatott zöldségek termelése és feldolgozása nagy élőmunka igényénél fogva jelentős számú fő- és mellékállás lehetőségét hordozza. 23


Helyzetértékelés

•

Jelentős méretű kihasználatlan gyep- és legelőterületek megléte, ahol extenzív állattartás feltételei adottak. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés).

•

Különleges adottságú termőhelyek megléte, a tájtermelés megvalósítása

•

Vetőmag és vetőgumó termesztésnek optimálisak a feltételei, így ez az ágazat komoly perspektivikus lehetőséget hordoz magában.

•

Előny a kistérség megyei, központi fekvése, a város közelsége, cél a város-ellátó övezet jobb kihasználása (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitás bővítés kisüzemi szinten).

•

Zöldség és gyümölcstermesztés, feldolgozás, értékesítés az együttes fellépés érdekében Termelési és Értékesítési Szervezetek létrehozása (TÉSZ).

•

Szarvasmarha, sertéstartás hagyományai a kistérségben, a megye sertésállományának 30 % itt található, fejlesztését az abraktakarmány előállító növénytermesztési ágazatok indokolják.

•

Több vállalkozói méretű 50 ha-nál nagyobb magángazdaság megléte.

•

Jelentős a még több lábon álló mezőgazdasági szervezetek száma (22) melyek képesek a kistermelők integrálására (a megye nagyüzemeinek ¼-e).

•

Jelentősen gyarapodott a mezőgazdasági vállalkozások közepes méretű gazdasági társaságok, főként kft-k, bt-k, száma.

•

A Sárrét és a Sárvíz-völgy tájvédelmi körzet jelentős értékkel rendelkezik, melyek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztése szükséges.

•

A Sárrét vidékén magas a vadállomány nagysága, a vadgazdálkodás és feldolgozás, mint komoly exportágazat feltétlenül fejlesztendő.

•

A kistérségben 543 ha az öntözésre berendezett terület nagysága, mely a Galya patak meder szabályozásával, lehetőségeinek kihasználásával fokozható.

•

Az élelmiszeripari termelési érték fokozásának lehetősége a nagymennyiségű alapanyag-előállításban a meglévő kihasználatlan feldolgozói kapacitásokban és a belső fogyasztás várható növekedésében rejlik.

•

A termőhelyi lehetőségekhez képest alacsony a zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés mértéke. Veszélyként jelentkezik, fejlesztés hiányában, hogy a vetésszerkezet eltorzul, illetve EU-tagként ezen ágazatok már nem fejleszthetők.

•

A gabonatermelő ágazatok gyenge jövedelmezősége, a nagyobb előmunka-igényű szántóföldi növények alacsony részesedése a vetésterületből, valamint egyes településeken a nem megfelelő minőségű területen végzett szántóföldi termesztés túlsúlya megkövetel egy mérsékelt struktúra váltást. Ha ez nem következik be, nem tudunk a mezőgazdaság jövedelmezőségén javítani.

•

Biotermesztés, gyógynövénytermesztés, egyéb alternatív kultúrák alacsony aránya, melyek fejlesztése munkalehetőséget biztosítana.

•

Élelmiszer-feldolgozás – aránytalanság tapasztalható az alapanyag-előállítás és a helyi feldolgozás között, így a feldolgozottsági fok alacsony színvonala miatt csekély a hozzáadott érték mértéke. Az élelmiszeripar a megyeszékhelyre koncentrálódik.

24


Helyzetértékelés

•

Magas a kisméretű 10 ha alatti területtel rendelkező gazdaságok száma (61 %) melyek birtok koncentráció nélkül nem tudják felvenni a versenyt, így a gazdaságok közel 2/3-án alacsony a hatékonyság. Szervezetlen a kistermelői kör.

•

Alacsony az erdősültség %-a, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozódó, eróziós, deflációs károk jelentkeznek.

•

Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folyamatos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában.

•

Alacsony az öntözött területek nagysága. (50-100 ha)

•

A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádor-csatorna)

•

Alacsony a kistérség állatállománya a hagyományokhoz képest, mely az abraktakarmányok és a szálastakarmányok felvevőpiaca kell legyen.

•

Kevés gyümölcs- és zöldségfeldolgozási lehetőség, konzervipari üzemszám, a tároló, hűtőkapacitás, e területen integrálatlanság tapasztalható, melyet TÉSZ-ek létrehozásával lehet javítani, akár kistérségek közötti együttműködésekkel.

•

A sertéstartás súlyához képest katasztrófális a jövedelmezősége, mely a megyei felvásárlási rendszerek és a megyén belüli nagyüzemi húsipari feldolgozás hiányára vezethető vissza.

•

A kistérség adottságaihoz képest igen alacsony a mezőgazdasági beruházások száma, aránya. (technikai, technológiai elavultság, elmaradottság jelentős)

•

Magas az 1000 lakosra jutó őstermelők száma (123) a megyei átlag 72, mely a mezőgazdaság foglalkoztatási gondját és alacsony jövedelmezőségét jelzi.

•

Legveszélyeztetettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából a déli elmaradott települések, ahol az iménti mutató Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212, és a vállalkozások, szerveződések száma alacsony. E helyeken van a legnagyobb szükség az alternatív munkalehetőségek biztosítására.

•

Úgyszintén veszélyt jelent a kistérség 3 halmozottan hátrányos települése (Soponya, Seregélyes) melyekre szintén az előbbi megállapítás érvényes.

1.13. Alapvető szolgáltatások A térségben az alapvető lakossági szolgáltatások rendelkezésre állnak. A településeken az alapvető, illetve kötelezően ellátandó egészségügyi és szociális intézmények rendelkezésre állnak. A települések rendelkeznek a nyugdíjasok napközi ellátásához szükséges infrastruktúrával. A kistérségben működik egy megyei és egy alapítványi fenntartású nyugdíjas otthon. A kistérségben minden településen megoldott az óvodai és az általános iskolai oktatás. A kistérségben két településen is van művészeti alapiskola, amelyek a többi településen is tartanak kihelyezett képzéseket.

25


Helyzetértékelés

A kistérségben az ipar nem jelentős így csak mezőgazdasági szolgáltatásokra mutatkozik, az átlagnál magasabb igény. A településeken az alapvető termelési szolgáltatások elérhetőek, de a tárolási és a feldolgozási kapacitások hiányoznak.

1.14. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai Székesfehérvár és szűkebb - tágabb térsége a II. világháborút követően az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területi egysége volt egészen az 1980-as évekig. A termelőerők növekedési üteme - különösen Székesfehérvár és legszűkebb környezetében - magasan meghaladta az országos átlagot. A 80-as évektől egyre több területen jelentkeztek negatív tendenciák (a termelés növekedésének megtorpanása, termeléscsökkenés, az infrastruktúra lemaradásából származó fejlődési gátak, a nyílt munkanélküliség megjelenése stb.) Összhatásként – hasonlóan az ország egyéb területeihez – gazdasági válsággócok alakultak ki, a térség jelentős nagyvállalati struktúrái omlottak össze nagyon rövid idő alatt, ennek hatása a kistérség egészére kisugárzott (a nagyvárosi munkanélküliség azonnal exportálódott a kistérség többi településére). A gazdasági válságjelenségek és folyamatok lényeges hatást gyakoroltak a népesség gazdasági aktivitására, a keresők foglalkozási összetételére: az aktív keresők jelentős része munkanélkülivé, vagy inaktívvá vált. A társadalmi - gazdasági átalakulási folyamat eredményeként nagyon rövid idő alatt jelentősen módosult az aktív keresők összetétele is, számottevően megnőtt az önálló foglalkozásúak aránya. A munkáltatók 1980-ban szinte kizárólagosan, 1990-ben még döntő többségben az állami szektorba tartoztak, napjainkban pedig többségben már a magánszféra körébe tartoznak. Aktív keresők és lakóhelyükön dolgozók száma településenként 1990. Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Lakóhelyen Lakóhelyen száma száma dolgozó 1990 dolgozó 2001 1990 2001 Aba 1702 1642 866 742 Csősz 397 320 69 84 Káloz 1085 876 469 312 Sárkeresztúr 777 625 363 292 Sárosd 1334 1153 599 446 Sárszentágota 570 437 185 103 Seregélyes 1935 1843 834 948 Soponya 855 681 483 348 Tác 609 585 159 279 Kistérség összesen 9264 8162 4027 3554

Forrás: 1990.és 2001. évi népszámlálási adatok A kistérség ma kb. 18 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 12 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent.

26


Helyzetértékelés

Megállapítható, hogy a népesség növekedése mellett 25%-kal csökkent a működő vállalkozások száma, míg a mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma szinte nem változott. A kistérség vállalkozás-szegény területnek számít, hiszen 1997-ben a kistérség egészét tekintve igen alacsony volt a működő vállalkozások száma ezer lakosra vetítve. A mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakósra vetítve egyik településnél sem éri el a 10-et. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gazdasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások számának csökkenése alátámaszt.

Település


Összesen

Regisztrált vállalkozá sok száma

Működő vállalkozások száma

Működő egyéni vállalkozások száma

Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma

2000

2000

2000

2000

223 43 103 99 153 55 225 91 106

2001 250 41 110 100 155 57 245 94 109

2002 258 40 110 100 168 64 261 105 110

199 32 88 67 124 48 191 77 92

1098 1161 1216

918

2001 221 33 96 71 120 48 203 79 94

2002

2001

2002

164 27 73 57 97 39 135 62 56

182 28 81 59 94 40 139 63 57

189 27 79 58 102 40 149 68 53

185 31 85 63 118 44 173 74 79

204 32 93 67 113 44 176 76 79

213 32 91 68 123 44 192 85 76

965 1006

710

743

765

852

884

924

Működő korlátolt felelősségű társaságok száma

Működő társas vállalkozá sok száma összesen

2000

2000

2000

2002

2002

228 32 96 74 131 47 220 88 90

Működő jogi személyiségű vállalkozások száma 2001

2001

2001

2002

2001

2002

0 és ismeretlen számú főt foglalkozta tó müködő vállalkozások száma 2000 2001 2002


14 1 3 4 6 4 18 3 13

17 1 3 4 7 4 27 3 15

15 0 5 6 8 3 28 3 14

10 0 2 4 5 1 16 2 11

12 0 2 4 6 1 23 2 12

12 0 3 6 7 1 24 3 13

35 5 15 10 27 9 56 15 36

39 5 15 12 26 8 64 16 37

39 5 17 16 29 7 71 20 37

133 21 57 42 82 35 124 52 64

155 20 66 47 75 37 129 52 64

159 17 61 48 83 36 139 60 54

Összesen

66

81

82

51

62

69

208

222

241

610

645

657

Aba Csősz Káloz

1-9 főt foglalkozta tó müködő vállalkozások száma

10-19 főt foglalkozta tó működő vállalkozá sokszáma

20-49 főt foglalkozta tó működő vállalkozá sok száma

50-249 főt foglalkozta tó működő vállalkozá sok száma

2000

2000

2000

2000

59 11 30

2001 59 12 29

2002 62 13 35

5 0 0

2001 4 1 0

2002 3 2 0

0 0 0

2001 2 0 0

2002 3 0 0

2 0 1

2001 1 0 1

2002 1 0 0

27


Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác

Összesen

Helyzetértékelés

24 38 13 59 24 26

23 42 11 63 26 26

25 44 11 67 28 34

1 3 0 4 1 2

1 1 0 5 1 4

1 2 0 7 0 2

0 0 0 4 0 0

0 1 0 5 0 0

0 2 0 5 0 0

0 1 0 0 0 0

0 1 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0

284

291

319

16

17

17

4

8

10

4

3

2

Székesfehérvár és kistérségében az 1980-as évek második felében jelent meg először (a második világháború után) a nyílt munkanélküliség. A jelenség és a probléma nagyon rövid idő alatt a térség egyik legnagyobb és legveszélyesebb társadalmi-gazdasági feszültségévé vált: miközben robbanásszerűen, 20-30- szorosára növekedett a regisztrált munkanélküliek száma, egy-két év alatt gyakorlatilag megszűntek, eltűntek az új, betölthető álláshelyek. (Különösen drámai folyamatok zajlottak a térségben a VIDEOTON összeomlásához kapcsolódóan 1990 92. között). A térségben 1993 - 94. körül kezdett stabilizálódni a munkaerőpiac. Ebben döntő szerepe volt - az elsősorban Székesfehérvár szűkebb térségébe - beáramlott külföldi tőke munkahelyteremtésének. A folyamat - szerencsés módon - napjainkban is érzékelhető, amiben szerepet játszik az is, hogy lezárulni látszik a nagyvállalati összeomlások időszaka, élénkül a gazdaság, s 1994-től lassan, de folyamatosan csökken a regisztrált munkanélküliek száma . Település

Regisztrált munkanélküliek száma, nő 2000


Összesen

59 19 52 47 66 28 49 47 19 386

2001

41 11 51 43 59 29 43 23 22 322

2002

2000

70 16 53 49 51 29 53 31 17

369

Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, férfi 2000 Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác

Összesen

31 12 50 51 35 23 39 8 8 257

2001

20 6 22 51 33 18 24 11 7 192

Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, nő

2002

24 12 32 27 36 18 22 28 8 207

14 34 27 35 14 28 18 4

195

11 4 23 13 23 10 14 12 9 119

2002

2000

33 5 19 12 22 14 14 13 4

136

Regisztrált munkanélküliek száma összesen 2000

21

2001

139 39 139 141 136 68 140 75 38 915

2001

104 25 148 147 117 83 115 62 42 843

Regisztrált munkanélküliek száma, férfi

2002 133 40 123 145 115 71 125 74 41

867

80 20 87 94 70 40 91 28 19 529

2001

63 14 97 104 58 54 72 39 20 521

2002 63 24 70 96 64 42 72 43 24

498

Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen 2000

55 24 82 78 71 41 61 36 16 464

2001

31 10 45 64 56 28 38 23 16 311

2002 54 19 53 39 57 28 42 31 8

331

28


Helyzetértékelés

A térségben megindult gazdasági fejlődés eredményeként a kistérség foglalkoztatottsági helyzete ma lényegesen jobb az országosnál, és a megye egészénél is. A székesfehérvári térségben mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma csökkent. Nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya: a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8%-a több, mint fél éve nem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. Jövedelempótló támogatásban részesülők aránya (1999. 03.20. állapot) Település


Munkav. Reg. Munka- Jöv.pótló Korú nélküliek támogatás népesség (fő) 2526 589 1484 1267 1949 803 2750 1141 884 13393

173 66 158 149 144 79 213 131 68 1181

67 28 73 86 43 30 56 51 17 451

Jöv.pótló tám. ban részesülők aránya 1000 munkav. korú lakósra %

Munkanélk. járadékra jogosultak aránya

27 48 49 68 22 37 20 45 19 335

38,73 42,42 46,20 57,72 29,86 37,97 26,29 38,93 25,00

Forrás: Fejér Megyei Munkaügyi Központ Látható, hogy 1999. 03.20.-i állapot szerint a kistérségben regisztrált munkanélküliek mintegy 40%-a kap jövedelempótló támogatást, ill. munkanélküli járadékot. A térség potenciális munkaerőforrása (munkanélküliek) munkába vonásának az alábbi fő problémái vannak: A munkanélküliek kb. fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, erre ilyen nagyságrendben a mai munkaerőpiac nem tart igényt. Ezek az emberek képzés, szakképzés nélkül elhelyezhetetlenek, a folyamatos munkaerőpiaci leértékelődés útján vannak, folyamatosan csúsznak az egyre alacsonyabb szociális ellátási formákba, aminek társadalmi következményei beláthatatlanok. A regisztrált munkanélküliek kb. négyötöde fizikai foglalkozású nyilvánvaló összefüggésben az említett alacsony iskolai végzettségi jellemzőkkel. Jelentős társadalmi probléma a pályakezdő munkanélküliek helyzete, a legnagyobb problémát azonban a tartós munkanélküliek jelentik, akik főleg a mezőgazdaságból kikerült alacsonyan képzett emberek. A visszaállításuk a munkába jelentős erőfeszítéseket igényel, illetve speciális kezelési módokat követel meg. A Fejlesztési törvény 1999 évi változtatása az önkormányzatok számára újfajta programok (közmunka, stb.) beindítását eredményezhetik, amelyet a vidékfejlesztés szolgálatába kell állítani (településkép, intézmény-felújítás, szociális ellátás, stb.)

29


Helyzetértékelés

1.15. Hiányok és többletek a térség gazdaságában A kistérség gazdaságát nagymértékű egyoldalúság jellemzi, a mezőgazdasági termelésen kívül szinte semmilyen gazdasági termelés nem mutatható ki. A kistérség mezőgazdasági alapanyagokból jelentősen többet termel a saját felhasználásához képest. Ez különösen igaz mind a növénytermesztési (pl. gabonafélék, olajosmagvak) mind az állattenyésztési produktumokra. (pl. sertés, tej) Kivételt képeznek a zöldség, gyümölcs, bor és a biotermékek. A hiány elsősorban a feldolgozott élelmiszeripari termékekből: húsáru-féleségekből (szárazárú, készárú), mirelite termékekből, konzervféleségekből adódik.

1.16. Jóléti, jövedelmi viszonyok Lakásonkénti átlagos lakószám 1994, 1997 Sorsz.

Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Aba Csősz Kálóz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

Népesség

2000 Lakások Lakásonkénti Népesség száma átl. Lakószám

4029 1017 2525 2252 3233 1350 4208 1873 1500 21987

1351 381 910 749 1087 477 1460 674 489 7578

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2002 Lakások Lakásonkénti száma átl. Lakószám

4142 1057 2494 2309 3274 1382 4224 1785 1524 22191

1453 381 915 760 1096 485 1487 680 495 7752

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Forrás: KSH TSZTÁR A vizsgált térség 2000. évi lakásállománya 7578. A 100 lakásra jutó átlagos lakószám (344) a megyei átlagnál (270) magasabb. A lakásállomány gyarapodása 2002-ben 1 százalékos, ami megfelel a megyei átlagnak. Az újonnan épített lakások közül minden ötödik 4 és több szobás. Ez több, mint 10 százalékkal alacsonyabb a hasonló székesfehérvári adatnál, de alatta marad a megyei átlagnak is. Az épített lakások döntő része (87 %) közüzemi vízvezetékkel ellátott, míg a közcsatornával való ellátottság Sárosd kivételével nem megoldott. Épített lakások Sorsz.

Település

1. Aba 3. Csősz 7. Káloz 14. Sárkeresztúr 16. Sárosd

Lakásállomány 1453 381 915 760 1096

ebből 4 és több szobás

száma 14 0 1 2 4

21% 100% 0% 0%

Lakásonkénti a lakásálloátlagos lakómány százalészám kában 1% 2,9 0% 2,8 0% 2,7 0% 3,0 0% 3,0

30


Helyzetértékelés Épített lakások

Sorsz.

Lakásállomány

Település

17. Sárszentágota 19. Seregélyes 20. Soponya 23. Tác Összesen

ebből 4 és több szobás

száma

485 1487 680 495 7752

3 11 6 7 48

0% 27% 0% 14% 22%

Lakásonkénti a lakásálloátlagos lakómány százalészám kában 1% 2,8 1% 2,8 1% 2,6 1% 3,1 1% 2,9

Forrás: KSH, TSZTÁR Település

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 2000


2001 0 0 0 0 17 0 0 0 0 17

2002

0 0 0 0 413 0 0 0 0 413

0 0 0 0 501 0 0 0 0 501

Háztartásoknak szolgáltatott viz mennyisége Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

2000 114,8 6,8 58,6 64,8 107,3 20,5 112,8 29,9 37,9 553,4

2001 116,5 17,8 59,5 51,8 102,1 19 115,6 37,1 38,9 558,3

2002 133 23 61 71 100 23 122 41 49 623

Közüzemi ívóvizvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2000 1436 381 855 654 1008 429 1305 607 495 7170

2001 1455 380 861 654 1025 429 1317 611 498 7230

2002 1471 377 867 665 1040 429 1321 616 505 7291

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyviz mennyisége 2000 0 0 0 0 1,1 0 0 0 0 1,1

2001

2002 0 0 0 0 3,8 0 0 0 0 3,8

0 0 0 0 42 0 0 0 0 42

Gázzal fűtött lakások száma 2000 Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya

887 240 539 371 691 256 1125 438

2001 887 240 539 371 691 256 1125 438

2002 924 244 547 377 706 267 1134 448

31


Tác Összesen

393 4940

393 4940

Helyzetértékelés

403 5050

A lakások infrastrukturális ellátottsága tekintetében a villamos energiával való ellátottság gyakorlatilag teljes körű. Mind a Székesfehérvárit, mind a megyei átlagot meghaladja a háztartások villamos energia fogyasztása. Az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás a térségben 2239 kWh, míg a megyei átlag csak 1947 kWh. A lakások 79 százaléka van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. (A megyei átlag 93 %.) Az 1998-as adatok szerint a kilenc település közül Csősz, Sárszentágota, Soponya és Tác községekben nem volt közüzemi vízellátás. A vízvezeték építés mind a négy településen megtörtént A térség valamennyi településén működik a vezetékes gázellátás. A vezetékes gázt fogyasztó kötött lakások aránya 47 és 77 % közötti; az átlagos 63 %-os arány jónak mondható. A legalacsonyabb értéket képviselő Sárkeresztúr számos rendkívül alacsony használati értékű lakással rendelkezik, ahol kevés a remény a jelentősebb fejlődésre. Az egy háztartásra jutó gázfelhasználás (1950 m3) mintegy 45 százalékkal meghaladja a megyei átlagot (1347 m3). A háztartások infrastrukturális ellátottsága a csatornázás, szennyvízkezelés területen mutatja a legnagyobb elmaradottságot. Sárosd kivételével egyik település sem rendelkezik a szennyvízkezelés központi rendszerével.

Sorsz.

Település

Közüzemi Vezetékes gázt Közüzemi vízhászennyvízfogyasztó háztar- lózatba bekapcsolt csatorna hálózatba tások aránya lakások aránya bekapcsolt lakások aránya

Közműolló

1. Aba

58%

90%

0,0%

0,99

3. Csősz

62%

0%

0,0%

–

7. Káloz

58%

91%

0,0%

1,00

14. Sárkeresztúr

47%

79%

0,0%

1,00

16. Sárosd

61%

88%

1,4%

0,99

17. Sárszentágota

48%

0%

0,0%

–

19. Seregélyes

74%

87%

0,0%

1,00

20. Soponya

65%

0%

0,0%

–

23. Tác

77%

0%

0,0%

–

63%

79%

0,1%

1,00

Összesen

Forrás: KSH, TSZTÁR A térség úthálózatára, közlekedési kapcsolataira jellemző, hogy a települések jórészt Székesfehérvárra sugarasan bevezető utak mentén találhatók. Ez a kapcsolati rendszer alapvetően pozitív adottság, de főleg a tranzit-forgalommal is terhelt főutak mentén negatív hatások is megjelennek (zaj, levegőszennyezés stb.). Az egyes különböző sugarak mentén települt községeknek egymás közötti kapcsolata ma kevésbé megoldott, esetenként hiányos, vagy nem megfelelő kiépítettségű.

32


Helyzetértékelés

A községek többségének jó autóbusz kapcsolata van a megyeszékhellyel. A belterületi úthálózat közel 50 %-a burkolt út, amelyet azonban sok helyen – elsősorban a közművek építése miatt – többször felbontottak, és így meglehetősen rossz minőségű. Az úthálózatra vonatkozó települési adatok hiányában a Székesfehérvárt is magában foglaló statisztikai kistérség adatait tudjuk összevetni a megye egyéb kistérségeivel. Az önkormányzatok úthálózat jellemzői Össz hossz (km) 292,477 118,771 127,903 80,950 43,512 67,935 38,868

Kistérség Székesfehérvár Dunaújváros Gárdony Mór Bicske Sárbogárd Enying

Ebből kiépített (km) 257,366 100,326 117,796 41,145 26,982 56,944 34,228

Kiépítettség (%) 88,0 84,5 92,1 50,8 62,0 83,8 88,1

Átlagos burkolatszélesség (m) 6,2 6,9 4,5 6,2 6,2 3,8 3,5

Forrás: KSH, 1996.

Település


Kábelteleviziós hálózatba bekapcsolt lakások száma

Kábeltelevizió előfizetőinek száma

Egyéni távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal)

2000

2000

2000

2001

542 0 0 0 0 0 0 158 236 936

2002

554 0 0 0 0 0 0 158 236 948

577 0 0 0 0 0 0 158 242 977

2001

542 0 0 0 0 0 0 158 236 936

2002

554 0 0 0 0 0 0 158 236 948

577 0 0 0 0 0 0 158 242 977

2001

2002

1001 938 938 234 226 226 525 523 523 378 358 358 743 690 690 332 306 306 1142 1075 1075 467 446 446 368 359 359 5190 4921 4921

A térség telefonellátottsága jó, minden település be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba. Az egyes települések lakóinak jövedelmi, vagyoni helyzetére, fogyasztási szokásaira, a fogyasztás szerkezetére vonatkozóan gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre adatok sem települési, sem a statisztikai kistérségi szinten. Ezekre mindössze a személygépkocsik száma, illetve az átlagos személyi jövedelemadó alapján lehet következtetni. Az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve kimagaslóan jó helyzetben van Szabadbattyán (230) és Füle (225), ahol ez a mutató a megyei átlagot (214) is meghaladja. Szabadbattyán az átlagos SZJA-kötelezettség tekintetében is az élmezőnybe tartozik, ugyanakkor Füle az alsó középmezőnybe sorolható. Hasonló ellentmondás mutatkozik Sárszentágota és Szabadegyháza esetében. A térségben e két településen a legmagasabb az átlagadó, míg a gépkocsiellátottság tekintetében a legroszszabb települések között vannak.

33


Sorsz.

Település

1. Aba 3. Csősz 7. Káloz 14. Sárkeresztúr 16. Sárosd 17. Sárszentágota 19. Seregélyes 20. Soponya 23. Tác Összesen

Egy főre jutó Személygépkocsik száSZJA 1997 ma eFt 1000 lakosra 45,093 161 32,665 125 41,743 135 35,880 150 44,604 139 81,134 141 57,284 178 49,680 184 49,864 161 – 174

Helyzetértékelés

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra 188 183 223 211 237 256 228 232 203 217

Forrás: KSH, 1997, és APEH Fejér m. Ig. A fenti adatok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy az APEH adatai az SZJA bevallások szerinti átlagadó kötelezettséget mutatják, azonban az adatok nem tartalmazzák a munkáltatóval, kifizetővel történt elszámolás adójának az adatait. A KSH statisztikai kistérségekre vonatkozó 1997-es adatai szerint a székesfehérvári kistérségben a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 280 eFt, az egy állandó lakosra jutó SZJA pedig 63 eFt. Ez gyakorlatilag megegyezik a dunaújvárosi kistérség jellemzőivel, és kissé meghaladják a megyei átlagot. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a kistérségek a két nagyvárost is tartalmazzák. A jövedelmi adatok értelmezését segíti annak figyelembe vétele, hogy a 25 település népességének átlagosan 60 százaléka a munkaképes korú népesség. Közülük 8,4 százalék a munkanélküli, ami a megyei átlagnál (6,7 %) magasabb ugyan, de nem éri el a megye legrosszabb helyzetben lévő sárbogárdi kistérségének 10,4 százalékos munkanélküliségét. 1997-ben a teljes népesség 1,8 százaléka részesült jövedelempótló támogatásban évi átlagot tekintve, de van olyan település (Soponya és Sárkeresztúr), ahol az arány ennek a duplája. A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó arányát tekintve a térségben (44) csupán fele akkora a vállalkozói kedv, mint Székesfehérváron (99), de elmarad a megyei átlagtól (63) is.

Sorsz.

Település

1. Aba 3. Csősz 7. Káloz 14. Sárkeresztúr 16. Sárosd 17. Sárszentágota 19. Seregélyes 20. Soponya 23. Tác

Jöv. pótló Egy házi- és Idősek klubjáEgy szakrend. Egy kisker. támogatásban gyermekban gondozott órára jutó üzletre jutó részesültek orvosra jutó 1000 lakosra esetek száma lakosok száma 1000 lakosra lakos 19 0 2071 2,1 92 29 0 1057 – 176 29 8 2494 1,7 100 37 0 2309 – 128 18 6 1091 2,2 121 28 0 1382 – 115 7 0 1056 1,8 124 36 0 1785 – 105 12 0 1524 – 152

Forrás: KSH, 1997. A szociális és egészségügyi ellátást jellemző mutatók a megyei átlaghoz hasonló képet mutatnak, de a települések között jelentős különbségek is tapasztalhatók. Így pl. nappali vagy szállást adó idősek klubjában összesen 80 idős embert gondoznak, Sárosdon és Kálozon 20-20 főt, Polgárdiban 40-et.

34


Helyzetértékelés

A települések majdnem harmadában nincs házi- és gyermekorvos, így együttesen az egy orvosra jutó lakosok átlagos száma 1729, ami 6 százalékkal haladja meg a megyei átlagot, de ugyanennyivel alatta marad a székesfehérvárinak. E mutató szerint a legrosszabbul ellátott település Káloz, illetve Sárkeresztúr és Szabadegyháza. Szakrendelést 9 településen vehetnek igénybe a betegek; az egy szakrendelésre jutó esetek száma 2 körül ingadozik, a legalacsonyabb Polgárdiban, a legmagasabb Pátkán. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető. Az alapvető élelmiszereket beszerzése mindenhol biztosított A térségben összesen 464 kiskereskedelmi üzlet működik, aminek mintegy fele (48 %) élelmiszerüzlet. Az üzletek együttes száma csupán harmada a Székesfehérváron lévő üzleteknek, azonban az egy üzletre jutó lakosok tekintetében már nincs ilyen nagy eltérés: egy kiskereskedelmi üzletre a térségben átlagosan 112, Székesfehérváron 70 lakos jut. A településeknek a különböző intézményekkel való ellátottságát tekintve nem állnak rendelkezésre részletes adatok, a térség helyzete országos összehasonlításban átlagosnak tekinthető. A vidéki kistelepüléseken az információszerzés és -továbbítás legfontosabb intézményeivé válhatnak a teleházak. A teleház elhozza az emberekhez az információkat, és olyan formában tálalja, hogy azok „fogyaszthatók” legyenek bárki számára. A teleház összekapcsolja a lehetőségeket az emberek és közösségek napi szükségleteivel, a munkával, tanulással, szórakozással. A modern információtechnológiák lehetőségeit beilleszti annak a közegnek a kultúrájába, ahol a teleházat létrehozták. A teleházakra főként ott van szükség, ahol a település bajban van, hátrányokkal küzd és túl nagy az információtechnológia és a létező kultúra közötti rés, mely áthidalhatatlan szakadékká szélesedve reménytelenné teheti az itt élő emberek felzárkózását, aminek pedig a még nagyobb kiszolgáltatottság lesz a következménye. A megyében ez év eleji adatok szerint öt működő teleház van, és további három létrehozását tervezik. Az öt működő teleházból kettő a vizsgált térségben található: Aba Cím: 8127 Aba, Béke tér 1. Telefon: (22) 430 654, fax: (22) 430 799 E-mail: [email protected] Munkatárs: Fejes István, Kalló Miklós Szolgáltatások: civil szervezeti központ, országos civil szervezeti végpont, ifjúsági klub; helyi újság szerkesztősége; civil szervezetek segítése, tanácsadás; ügyintézési segítségnyújtás; Internet elérési lehetőség biztosítása; közhasznú tájékoztatás; helyi hirdetési központ; irodai szolgáltatás; multimédia használat; számítógépes játékok, -munkák elvégzése; reklámtevékenység; munkaközvetítés, távmunka; agrárinformációk és tanácsadás; szolgáltatások közvetítése, igény és hibabejelentés, távkereskedelem; informatikai szaktanácsadás; kisrégiós telefonkönyv értéktérképpel; büfé; helyi honlapszerkesztés; prospektustár; kiállítóhely; közönségszervezés, rendezvényszolgálat; keres-kínál információszolgálat; települési információs szolgálat; térségfejlesztési programok menedzselése; turisztikai információs iroda; eszközkölcsönzés; jogsegély; népi játékok virtuális múzeuma. Soponya Cím: 8123 Soponya, Petőfi u. 158.

35


Helyzetértékelés

Telefon: (22) 450 590, Fax: (22) 450 590 E-mail: [email protected] Munkatárs: Kiss Károlyné Szolgáltatások: elektronikus levelezés, Internet elérés; helyi árusítás: képeslap, csuhé szobrok, ajándék, kiadványok; helyi hirdetés; irodai szolgáltatások: irodatér, fax, telefon, másolás; állandó kiállítások; korrepetálás; munkaügyi szolgáltatások; multimédia használat; oktatás; számítástechnikai tanácsadás; számítógépes játék; számítógépes munkák elvégzése; szociális szolgáltatások; gyermek megőrzés; ügyintézési közreműködés, segítés; rendezvények; keres-kínál információk; helyi honlap szerkesztése; helyi kalendárium, kiadványok készítése; újság készítés; helyi telefonkönyv készítése; kistérségi fejlesztési társulási központ; értéktérkép készítés; kereskedelmi, üzleti közvetítés; vérnyomásmérés; távügyintézés, távmunka; tanácsadás bővítése; telefalu központ; turisztikai információs iroda; nyelvi szakkörök; nyári táborok.

1.17. Idegenforgalom, turizmus Az Abai kistérség idegenforgalma ma jóval alacsonyabb szinten van, mint arra természeti és történelmi adottságai, értékei lehetőséget nyújtanak. A kistérség idegenforgalmi vonzerejét egyrészt változatos természeti táji adottságai, másrészt gazdag történelmi múltjához kapcsolódó műemlék épületei, templomai, ősi magyar főúri családok kastélyai, kastélyparkjai, Tác-Gorsium feltárt római település valamint az ezekhez kapcsolódó rendezvények programok jelentik. A jelenlegi idegenforgalomra a kiránduló jelleg jellemző következik ez több tényezőből is: - a szálláshely kínálat nagyobb csoport (autóbusz) elszállásolását csak a seregélyesi kastély szállóban teszi lehetővé, - a hobby és falusi valamint természetjáró turisták részére nincsenek megfelelő szálláshelyek (turistaszálló, falusi vendéglátás), - hiányoznak az ajánlati programcsomagok a szabadidő alternatív eltöltésére. 1.17.1. Természeti vonzerők A kistérség változatos természeti, táji adottságokkal rendelkezik. Míg északon a Bakony lába húzódik Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztes vonalában, addig dél felé haladva a Sárrét, Sárvíz-völgye, és a Mezőföld jellegzetes tájképei, alakulatai is megtalálhatóak a kistérségben. A Sárréti Tájvédelmi Körzet gazdag és különleges növény, madár és állatvilágával, valamint a Bakonytól a gemenci erdőig húzódó Sárvíz Völgye Tájvédelmi Körzet ökológiai folyosó sok-sok kisebb-nagyobb tavával, nádasaival, madár és állatvilágával a Mezőföld védett vadban gazdag erdőterületei (Soponya és Sászentágota között)számtalan látnivalót kínálnak és sok program szervezésére nyújtanak lehetőséget. A turisztikai vonzerőt éppen ezek a különleges táji adottságok, természetvédelmi területek, a kialakuló hagyományos, kézimunka igényes tájjellegű ökogazdálkodás, a szabadtéri extenzív állattartás, valamint az ezekhez kapcsolható természeti programok (madár, vadmegfigyelés, fotószafari), falusi turizmus (hagyományőrzés, kézművesség, népviselet, népszokások,falusi életmód, stb.), hobbi turizmus (lovaglás, vadászat, horgászat,stb.) jelenthetik. A kistérségben a sárréti tájvédelmi körzet (2.211 ha) és a Sárvíz-völgye tájvédelmi körzet (3616,5 ha) országos jelentőségű védett természeti terület, e mellett számos helyi jelentőségű védett természeti érték is található: 36


Sárkeresztúri Sárkány tó Sárszentágotai „Sóstó” környéke Soponyai kastélypark Összesen:

Helyzetértékelés

46 ha 70 ha 37 ha 153 ha

Több kisebb-nagyobb horgásztó is található a területen melyek többsége egyesületi kezelésű, de napijegyes horgászokat is fogadnak. E tavak általában szép táji környezetben fekszenek és alkalmasak lehetnek akár családi programok szervezésére is: abai horgásztó 5,6 ha csőszi horgásztó 8,5 ha táci horgásztó 8,7 ha A Sárvíz mente ártéri erdői és nádasai, rétjei, a Mezőföld erdői, vadban gazdag területek, elsősorban a vaddisznók és az őzek száma jelentős, emellett az apróvadak közül a vadkacsa, fácán, róka állomány érdemel említést. A területen a vadászatnak a vendégvadászok fogadásának a vadásztatásnak hagyományai vannak, ehhez kapcsolódan az alap infrastuktúra is kiépült (vadászpanziók, vadásztatás szervezése, stb.) amelyre a jövőben is lehet építeni és további programokat felfűzni. 1.17.2. Szálláshelykínálat, forgalmi adatok A kistérségben regisztrált, legális kereskedelmi szállásférőhely csak hat településen található – ebben nincsenek benne a falusi turizmus keretein belüli alkalmi szobakiadók, azonban ezek száma sem jelentős – összesen 172 férőhellyel, amelyből 102 a Seregélyesi Kastélyszállóban található. A kistérség vendégéjszakák vonatkozásában a megyei forgalom 2,7 %-át adja, ugyanakkor a megyei szállásférőhelyek 1%-ával rendelkezik. A szállásférőhely kihasználtság 21,2%-os volt, ami jóval meghaladja a 8.5%-os megyei átlagot. Regisztrált férőhelyek és forgalmi adatok 1997. év Település

Vendégéjszakák száma Aba 529 Seregélyes 10197 Tác 622 Kistérség összesen 11348 Forrás: KSH

Kereskedelmi szállás férőhely 12 102 14 128

Kereskedelmi szállás férőhely 1000 lakósra 3 24 9 9

A regisztrált kereskedelmi szállásférőhelyek mellett vannak vendégfogadásra alkalmas, általában jó vagy kiemelt színvonalú vállalati panziók, vadászházak, amelyekről teljeskörű adatok nem állnak rendelkezésre.( Pl. Vadex Rt. Soponyai vadászház-panziója 22 fős) 1.17.3. Idegenforgalmi marketing helyzete A kistérség marketingtevékenysége csak úgy mint a fogadási feltételek és a programkínálat továbbfejlesztésre szorul. Valójában szervezett és koordinált egységes koncepción alapuló térségi marketing tevékenységről nem is beszélhetünk. A kistérség külső megjelenítése nem megoldott, hiányzik a

37


Helyzetértékelés

kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló a szomszédos térségeket is figyelembe vevő együttműködés. A kistérség településeinek kínálata legfeljebb a spontán módon készülő helyi önkormányzati vagy vállalkozói kiadványokon keresztül a Fejér Megyei Turisztikai Információs Iroda közreműködésével esetleg partner kapcsolatokon keresztül jelenik meg. 1.17.4. Összefoglalás, megállapítások •

Földrajzi fekvéséből adódóan – a területet átszelik ill. érintik az M7, autópálya a 8. sz., 7.sz., 62.sz., 63.sz. főutak - a kistérség mindig jelentős potenciális vendégkörre számíthat, amelyet konkrét programokkal csábíthat a településekre.

•

Rendkívül gazdag a természeti, történelmi, kulturális örökség amelyek nagy része kiemelkedő turisztikai értéket képvisel és sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak hozzájuk. ( Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz-völgye ökológiai folyosó, Tác-Gorsium római kori település, kastélyok, műemlék templomok, stb.).

•

A települések eltérő mértékben alkalmasak a vendégfogadásra, a falusi turizmus feltételeinek kialakítására, azonban a kistérség összességében, természeti és kulturális adottságainál fogva alkalmas a jelenlegit jóval meghaladó idegenforgalmi potenciál kiépítésére, kihasználva a székesfehérvári agglomerációba, valamint a Velencei-tavi üdülőkörzetbe irányuló turizmusban rejlő együttműködési lehetőségeket is.

•

A Sárrét és Sárvíz-völgye ökofolyosó kiemelkedő természeti értékeinek, a hagyományőrzés, a népművészet és kézműves tevékenység (Nyolcak) turisztikai célú bemutatása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználására alakult települések közötti összefogás a turizmus új kínálati elemét valósíthatja meg a kistérségben.

•

Fokozottabban törekedni kellene a nagyvárosi gyarapodó polgárság városkörnyéki településekre csábítására a szabadidő eltöltésére, elsősorban a hobby és egészséges életmód, népi, hagyományőrző programok bővítésével.

•

A tervezett tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósulása jelentősen növelné a kistérség idegenforgalmi jelentőségét és vonzerejét .

•

A települések eltérő adottságaiknál fogva differenciáltan részesedhetnek a kistérségi turizmusból, azonban az együttműködés hiánya, a kistérség kínálatának elaprózódása esetén nincs esély jelentősebb idegenforgalom kialakítására.

•

Jelenleg hiányoznak a kistérségben a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának ajánlatot különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak.

•

A térségmarketing tevékenység szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé a potenciális vendégkör meghatározását, elérését, az adottságok hatékony kihasználását a turizmus területén. A fogadási feltételek kialakításával párhuzamosan marketingstratégiát is célszerű átgondolni, összeállításánál a határos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezettel történő kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést is érdemes figyelembe venni.

1.18. Kulturális örökség, civil társadalom A kistérség területén az első vadászó-halászó, gyűjtögető embercsoportok már 20000 évvel ezelőtt megjelentek és a területet az utolsó jégkorszak után, mintegy 12000 évvel ezelőtt a 38


Helyzetértékelés

kisázsiai-balkáni eredetű földművesek folyamatosan benépesítették a halban, vadban gazdag Sárvíz-mentét. 1.18.1. Épített örökség A kistérség települései bővelkednek műemléki és műemlék jellegű épületekben. Országos jelentőségű történelmi érték az egykori római Pannonia Provincia nagyrészt feltárt kereskedő városa Gorsium, ahol szabadtéri múzeum található. A kistérségben több, zömében barokk stílusú műemlék kastély található, amelyekhez legtöbb esetben értékes, védett kastélypark is kapcsolódik. Sajnos ezen kastélyok közül jelenleg csak a seregélyesi kastély látogatható csak korlátozottan és attraktív programok nélkül. Nagyon fontos lenne, hogy a jelenleg üresen álló kastélyok (Soponya) a későbbiekben az idegenforgalom céljait szolgálják. A kistérség nyilvántartott kastélyai Helység Kastély neve Tulajdonos, kezelő Káloz-Belmajor Zichy-kastély Tsz. Seregélyes Zichy-Hadik-kastély Taurus Rt. Budapest Soponya Zichy-kastély Fejér Megyei Önkorm.

Állapot Jelenlegi hasznosítás Leromlott Irodák, üres, mellette állattartás. Jó Szálloda, étterem Jó

Értékesítés alatt.

Forrás: Állami Műemlékfelügyelet Fm-i Kirendeltség Építészeti örökségek, említésre méltó építmények településenként: Aba 1747-ben épített barokk stílusú Szentháromság rk.templom, kívülről háromszögletű, belülről kerek szentélyrésszel, rokokó belsővel ,a Zichy-kastély műemlék épületek, falusi kúriák, bodakajtori klasszicista víztorony. Csősz Református templom 1788-ban épült, műemlék jellegű. Káloz 1787-88-ban épült, barokk stílusú, műemlék jellegű rk. templom, klasszicista Zichy-kastély a XIX. szd-ból műemlék jellegű Sárkeresztúr 1788-ban épült műemlék jellegű barokk rk. templom Sárosd Műemlék jellegű épületek rk.templom, Esterházy-kastély. Seregélyes Zichy-Hadik-kastély műemlék épületek, ma szállodaként működik. Soponya Műemlék a Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista Zichykastély, tájház Tác A község közigazgatási területén található a római kori város Gorsium. Ásatások, leletek, múzeum. Forrás: Fejér atlasz 1997. A műemlékek és műemlék jellegű épületek, építmények mellett a településeken a népi építészet elemei is megtalálhatóak, sajnos legtöbb esetben csak egy-egy épület alakjában, viszont számos megőrzésre érdemes falukép van több településen is. 1.18.2. Kulturális hagyományok, rendezvények A SárvízVölgye déli részén a Nyolcak néven együttműködő települések(Aba, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Soponya, Tác és Kisláng ) területén a hagyományokat, a művészeti és népművészeti értékeket kistérségi alapiskola hálózat kutatja és oktatja általános iskolás gyermekek számára.

39


Helyzetértékelés

Állandó kiállítás a Gorsium-Szabadtéri Múzeum, Régészeti Park, amelyik április 28.-tól október 31-ig tart nyitva. Ismétlődő rendezvények a „Floralia” tavaszköszöntő, évadnyitó Gorsiumban, a „Gorsiumi játékok”- gladiátor játékok, és a nyári szabadtéri színházi előadások a gorsiumi amfiteátrumban április-június hónapban, a Sárvíz Napok integrált falunap-szerű program a „Nyolcak” területén évente változó helyszínnel. A felsoroltakon kívül valamennyi településen van búcsú, falunap, a szőlőtermesztő településeken pedig ősszel vidám, jelmezes, népviseletes szüreti felvonulás, szüreti bál. A meglévő építészeti és töténelmi örökségek mellett említést kell tenni a Tác-Gorsium mellett 70 ha-os területen megvalósításra tervezett Kárpátia Parkról, amelyik megépülése után a kistérség legattraktívabb látnivalója lehet és kiemelkedő nemzetközi turisztikai vonzerőt képviselhet, multiplikátor hatása az egész kistérségre kihatna.A Kárpátia Park, amelynek alapkőletétele 1996-ban megtörtént, a Kárpát-medencét vizuálisan élő modellként kívánja bemutatni elsősorban a meghatározó földrajzi elemek, a domborzati vízrajzi elemek arányos a valósággal megegyező tájolásával. A Kárpátia Park központja a Főtér lenne, amely dekoratív, kézzel installált kialakításával, térfalai mentén megépítendő létesítményeivel – információs és oktatási központ, ökomenikus kápolna, posta, üzletek, étterem, szociális és egészségügyi helységek – szolgálná a látogatókat, biztosítana számukra tartalmas és igényes programot. A Park legjelentősebb épülete a Kárpátia Ház lenne amely a Kárpát-medencében élő népek fórumaként működne, s alkalmas lesz konferenciák, kiállítások, fogadások, szakmai, baráti találkozók rendezésére. A sétautak átvezetnek a Parkban egyébként korrektül jelzett országhatárokon, érzékeltetve és tudatosítva az átjárható határok aktuális gondolatát.(Forrás:AXDIS Kft.Pécs, Tác község Összevont Rendezési Terve.)

2.

A környezet állapota

A térség környezeti állapotának értékelése és a környezet védelme döntő jelentőségű a fejlesztési elképzelések megfogalmazása előtt. Így a települések részletes vizsgálata elengedhetetlen a helyzetértékelésben. A munkavégzés során első feladatként áttekintettük a témában elkészült anyagokat. Ezt követően az egyes környezeti elemek állapota és az azokra ható környezethasználatok áttekintése következett. Ennek során kiemelt figyelmet kaptak azok a környezethasználatok, melyek nem kötődtek a lakott területekhez (mesterséges felszínborítottság), valamint azok a terhelések, melyek ugyan a lakott területekhez kapcsolódnak, mégis befolyásolhatják a térség környezeti jellemzőit. Az állapotok jellemzését követően már jellemezni lehet a környezeti konfliktusokat, figyelemmel a javasolt földhasználati zónarendszerre.

2.1.

Levegő

2.1.1. A levegő terhelése Az országos felmérések adataira alapozva megállapítható, hogy Fejér megye kén-dioxid kibocsátása országos viszonylatban nem jelentős. A nitrogén-oxidok kibocsátása tekintetében közepes kibocsátásúnak minősül. A szilárd anyag emittálása területén Fejér megye az igen nagy

40


Helyzetértékelés

kibocsátásúak közé tartozik, míg szén-monoxid tekintetében a többi megyéhez viszonyítva a kibocsátás közepesen nagy. A Fejér megye közúti gépjármű emisszióját illetve bejelentés-köteles helyhez kötött légszenynyező források emisszióját mutatja be 1994. évben, kt/év mértékegységben. kén - dioxid szén -monoxid nitrogén-oxidok gépjárművek emissziói 0,31 22,19 4,53 helyhezkötött források 4,86 43,15 2,66 emissziói Megjegyzés: Az ágazatonkénti adatok ötéves periódusonként frissítettek

szilárd 0,63 7,99

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a helyhez kötött légszennyező pontforrások kéndioxid, szén-monoxid, szilárd anyag kibocsátása lényegesen nagyobb mint a gépjárművek kibocsátása. Megjegyzés: A térségre számított értékek nem állnak rendelkezésre, esetlegesen becsülni lehet azokat, elsősorban az egyes településeken átmenő forgalom alapján, valamint a települési belső forgalomból. A településeken átvezető forgalomból adódik, hogy jelentős a légszennyezés az országos főközlekedési útvonalak mentén, így. pl. Seregélyes, Aba esetében. A térség helyhez kötött légszennyező forrásainak kibocsátását mutatja be 2001. években. Székesfehérvári régió helyhez kötött légszennyező forrásainak kibocsátása Légszennyező anyag Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd (nem toxikus por) Korom Egyéb

2001. (t) 78 851 1112 417 1 2

A fenti táblázat nem tartalmazza Székesfehérvár légszennyező anyag kibocsátásainak adatait. Meg kell említeni, hogy a fenti táblázatban közölt adatok Fejér megye egészéhez képest elhanyagolhatóak, mivel a megyeközpont és Dunaújváros emissziói a teljes megye kibocsátásának közel 85-90 %-át adják. Seregélyesen az egyéb légszennyező anyagok között található aceton kibocsátás a jellemző (max. 100 kg/év). A településeken néhány pontforrás (összesen kb. 60 db) található, melyek között főleg intézményi és szolgáltató jellegű pontforrások, esetenként mezőgazdasági üzemekhez kapcsolódó fűtési, szárítási funkciót szolgáló kémények található. A településeken – a gázprogram eredményeként – a gázfűtés a domináns fűtési mód, amely a legkevesebb káros légszennyező anyag kibocsátásával jár.

41


Helyzetértékelés

2.1.2. A levegő állapota A kistérségben immissziós mérőállomás nincs telepítve, mivel a fentiek szerint a légszennyező anyagok mennyisége jelentősen nem változtathatja meg a települések légszennyezettségi állapotát. 2.2.

Talaj

2.2.1. A talajok minőségét veszélyeztető tényezők A térség alapvetően kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A talajok minőségét azonban különböző degradációs folyamatok csökkenthetik (pl. erózió, savanyodás, elvizenyősödés). A helyi erózió következtében csökken a talaj szervesanyag-tartalma, tápanyagtartalma, romlanak fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai. A környezeti elemeket veszélyeztethetik a talajszemcsékkel esetlegesen együtt vándorló kémiai anyagok (növényvédőszer-maradék, toxikus elemek). Az elvizenyősödés, belvíz, káros vízbőség: ez a káros folyamat létrejöhet a talajvíz megemelkedése következtében, de akkor is ha rossz vízgazdálkodású, felszínközelben vízzáró réteggel rendelkező területre nagy mennyiségű csapadék vagy öntözővíz kerül. A kistérségben nagy, összefüggő belvízveszélyeztetett területek nincsenek, azonban – elsősorban a mélyfekvésű, réti, réti csernozjom és öntés talajok körzetében – előfordulhatnak, főleg a Séd-Nádor vízrendszer mentén (ld. 1999. év nyara). Jelentős minőségrontó tényező lehet a talajszennyezettség. Talajszennyezések közé tartoznak a természetidegen anyagok talajba jutása (juttatása), illetve különböző kémiai anyagok szakszerűtlen felhasználásából, tárolásából eredő szennyezések (pl. szemétlerakás, olajszennyezés, nitrátfelhalmozódás, növényvédőszer maradékok). A kisrégió mezőgazdasági művelt területein jelentősebb szennyezésről nincs tudomásunk. 2.3.

Élővilág

2.3.1. Flóra Fejér megye flóráját elsősorban földrajzi helyzete, geológiai felépítése határozza meg. Növényföldrajzilag kétharmada (Mezőföld) az Alföld, északi része a Dunántúli-középhegység flóravidékhez tartozik. Természetes növénytakarójára a Mezőföld magasabb területein a homoki tölgyesek, homokpuszták, a tatárjuharos lösztölgyesek és a löszpuszták voltak a jellemzők. A vízfolyások völgyeit ártéri ligeterdők, mocsarak, rétlápok és szikesek kísérték. A hegyvidékeken a cseres és illír tölgyesek voltak az uralkodók. Ez a természetes állapot mára jelentősen megváltozott. Szinte teljesen eltűntek a tatárjuharos tölgyesek, a homoki tölgyesek, a löszpuszták néhány hektáros fragmentumokra szabdalódtak fel és a rétlápok, mocsarak nagy részét is igyekeztek lecsapolni, átalakítani. A hegységek tölgyeseinek helyére egyre nagyobb területekre került be a tájidegen akác és a fekete fenyő.

42


Helyzetértékelés

A negatív hatások ellenére az eredeti vegetáció többé-kevésbé érintetlenül maradt maradványaival, értékes növényeivel több helyen is találkozhatunk még ma is a megyében. A gazdaságilag nem hasznosítható, fel nem szántott, le nem csapolt zárványokban, a hegységek erdőgazdaságilag gazdaságtalan területein megtalálhatjuk a természetes növénytakaró képviselőit. A botanikai értékeket vizsgálva néhány fajról feltétlenül meg kell emlékezni. A 90-es évek elején sikerült leírni egy a magyar flórára nézve teljesen új növényfajt a megyéből. A kisvirágú macskamentának két ismert előfordulása van az országban és mindkettő a megyében található. Az egyik előfordulás a kistérséghez tartozó Aba községben van. Mellette szintén az utóbbi évek szisztematikus kutatásainak eredménye a fokozottan védett tátorján egy és a szintén fokozottan védett pókbangó számos új élőhelyének előkerülése. Mivel elsősorban a Mezőföld botanikai feltártsága kívánnivalót hagy maga után - még mindig sok a fehér folt - megyei, vagy országos ritkaságok előkerülésével bármikor számolni lehet. Ezek megőrzése sok problémát jelenthet. 2.3.2. Fauna A megye állatvilága a növényvilágához hasonlóan rendkívül változatos a mai átalakult élőhelyek mellett is. Mint az ország területének nagy részén itt is az ismeretek jobbára a gerinces állatvilág szintjén nevezhetők közel teljesnek. Az alsóbbrendű állatok közül csak néhány preferált kör, vagy kisebb terület az, ahonnan szélesebb ismeretekkel rendelkezünk. A legjobban vizsgált és legismertebb gerinces csoport a madarak. A megye változatos élőhelyei a legkülönbözőbb fajok számára adnak lehetőséget a szaporodásra, a táplálkozásra. A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajok néhány kivételtől eltekintve mind előfordulnak a megyében. Rendszeresen és nagy egyedszámban költ több fokozottan védett gémfaj, a szikesek féltett ritkasága a gulipán. Ezeknek a fajoknak a fészkelő helyei szinte kivétel nélkül védett vagy védelemre tervezett területen találhatók. Vonulási időszakban a mocsarak, a helyükön létesült halastavak pihenőhelyként szolgálnak a récék és a ludak számára Az országban ez elmúlt évtizedekben végzett hathatós védelmi programok eredményeként a megyében több új faj fészkelésére került sor az utóbbi években. Közülük a réti sas és az uhu rendszeres fészkelése emelhető ki. Sajnos néhány faj esetében az állomány eltűnéséről, visszaszorulásáról lehet beszélni. Ilyen a túzok melynek megyei állománya mára gyakorlatilag megszűnt. Az időnként észlelt 1-2 példány nem tekinthető életképes populációnak. Vészesen lecsökkent a szalakóta és a kék vércse állománya is. Mindkét esetben a fészkelési lehetőségek eltűnése a fő indok. Az elmúlt években nem sikerült bizonyítani a kövirigó fészkelését sem. Ezeknek a fajoknak a további sorsa, fészkelése a megyében egyre bizonytalanabb. Az emlős állatvilágból a védett fajok közül nem tapasztalható egy esetben sem az állományok negatív irányú változása. Ez részben a hiányos kutatások eredménye is lehet, hiszen szinte biztosra vehető a denevérek néhány fajánál az emberi behatások eredményeként az állományok csökkenése, eltűnése. Az építményekben lakó, ott telelő állatokat több alkalommal is tömegesen pusztították el.

43


Helyzetértékelés

Néhány fajnál egyértelmű növekedést lehet tapasztalni az utóbbi években. Ilyen a vidra, amely a számára alkalmas élőhelyek közül szinte mindenhol előfordul. Stabil állománya van a borznak is. A védett és több fokozottan védett ragadozó madarunk táplálékállatának számító ürge állománya néhány helyen drasztikusan lecsökkent az állatok emberi táplálékként történő illegális gyűjtése miatt. A megye vadászható gerinces fajainak állománya stabil. A nagyvad létszám az eredményesebb vadásztatás érdekében sokhelyütt a természetes eltartó képességet jelentősen meghaladja. Ez nem csak a természetvédelem számára jelent gondot, hanem sok esetben akadálya az erdőgazdálkodásnak is. 2.3.3. Védett természeti értékek, természetvédelmi területek Fejér megyében jelenleg 12 országos jelentőségű természetvédelmi terület és 22 helyi értékként nyilvántartott természetvédelmi terület található. A védett területek nagysága 27.536 ha, ebből az országos jelentőségűek területe 22.542 ha, a helyi jelentőségűeké pedig 4694 ha. Magyarország területének 9 %-a, mintegy 800.000 ha áll valamilyen természetvédelmi oltalom alatt. A megye területéhez (4374 km2) viszonyítva ez az arány 6,3 %. Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a védett területek nagysága, hiszen összességében 9500 ha került oltalom alá. A védett területek döntő többsége a megye északi részére koncentrálódik. Északon található a Vértes, a Velencei-hegység, a Bakony keleti nyúlványa, melyek képesek voltak ellenállni a mezőgazdaság egyre növekvő térhódításának. A megye középső és a déli területeinek löszdombjait birtokba vette a mezőgazdaság, rajtuk a természeti értékek csak rendkívül szórtan, mozaikosan tudtak fennmaradni. Ami megmaradt az a nagyobb vízfolyások mentén kialakult mocsárréti, üde réti vegetáció, a szikfoltok, a meredek löszvölgyek oldalai és a déli szélek homoki vegetációja a hozzájuk kapcsolódó állatvilággal. Ennek eredménye, hogy a megye természetvédelmi területeinek nagy része a hegységekben és a vizes élőhelyek mentén kerültek kialakításra. A kistérségben helyezkedik el részben, vagy egészben két országos jelentőségű tájvédelmi körzet, egy országos, illetve hét helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A védett területek megoszlását az egyes települések között a következő táblázat mutatja be: Az Abai kistérség természetvédelmi oltalom alatt álló területei Település Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

Terület Nemzeti P Tájvéd. K. Termvéd. Nemzeti P Tájvéd. K. Termvéd. ha ha ha T. ha (%) (%) T. (%) 907,83960 0 53,77302 0 0,00 5,92 0,00 148,58040 0 2,96325 0 0,00 1,99 0,00 461,36180 0 6,51151 0 0,00 1,41 0,00 442,58290 0 83,11851 0 0,00 18,78 0,00 472,21080 0 0 0 0,00 0,00 0,00 472,76890 0 148,17236 0 0,00 31,34 0,00 783,18370 0 0 0 0,00 0,00 0,00 497,23370 0 65,53568 0 0,00 13,18 0,00 439,92540 0 7,72690 0 0,00 1,76 0,00 4625,68720 0 559,25465 0 0,00 6,21 0,00

44


Helyzetértékelés

A természetvédelmi területeken túl meg kell emlékezni a kistérségen keresztül húzódó ökológiai folyosóról is. A Sárvíz-völgye több mint 100 km hosszban tölti be ezt a fontos szerepet, összekötve a Dunát a Dunántúli-középhegységgel. A térséghez tartozó Sárvíz-völgye és a Sárrét medencéje a határa délről az alföldi, északról a középhegységi flórának és a hozzá kapcsolódó faunának. Ugyanez a térség, mint Környezetileg Érzékeny Terület (ESA) került nyilvántartásba vételre az említett területek országos rendszerében. A Mezőföld alapvetően mezőgazdasági jellegű területei közé beékelődött, a mai napig többé-kevésbé természetes állapotban fennmaradt élőhelyei rendkívül érzékenyen reagálnak a további emberi beavatkozásra. A következőkben röviden bemutatásra kerülnek a térség védett területei. Tájvédelmi Körzetek Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Alapítva a 26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelettel. A védett terület kiterjedése: 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. Érintett községek: Tác, Csősz, Aba, Soponya, Sárkeresztúr, Sárszentágota. Az egész Sárvíz-völgye alsópleisztocén kori ÉÉNy-DDK-i árokká fejlődött süllyedékben alakult ki, és mai helyét feltehetően a Würmben foglalta el. A tektonikus mozgások és az erózió munkájának eredményeként a Dunántúl jelentős területének - a Séd és Gaja patakon keresztül a Déli-Bakony Mórtól Veszprémig tartó szakaszának, a Dinnyés-Kajtor csatornán keresztül a Velencei-tó és vízgyűjtőinek - vizeit gyűjti össze és mára levezető eróziós-teraszos völggyé formálódott. E völgy széles alluviuma a múlt század elejéig a közlekedést és a mezőgazdasági művelést egyaránt gátló mocsárvilág volt, amelynek a felszámolására a kísérletek már 1772-től folytak. A végleges szabályozás egyik első nagy vízmérnökünk, Beszédes J. tervei szerint 1821 és 1926 között ment végbe. A régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le Ősitől kezdve. Az egyik, a völgy keleti oldalán, a Péti-víz folytatásában a Nádor-csatorna, a másik, a völgy nyugati oldalán, a Séd folytatásában kiépülő Malom-csatorna. A Sárvízről lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Általánosságban elmondható, hogy ezek kis vízgyűjtővel rendelkeznek és a területen folytatott lecsapoló munkák során ezeket is igyekeztek több-kevesebb sikerrel megszüntetni. A térség a Mezőföld részeként botanikailag az Alföldhöz tartozik. Boros Ádám a Mezőföld homokpusztáinak és szikeseinek vegetációja alapján bizonyította be a Mezőföld és a DunaTisza közének növényföldrajzi összetartozását. A tájvédelmi körzet legértékesebb botanikai értékei ma is a szikes-, és sztyepptársulásokhoz kapcsolhatók. Külön kiemelhetők az ürmös szikespusztarét, és a zárt homoki rét társulások. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított. Itt található Fejér megye legnagyobb, fokozottan védett pókbangó állománya, de legalább ilyen jelentős a poloskaszagú kosbor, melynek összállománya a százezres nagyságrendet is meghaladja. A védett terület mintegy egyharmadán található erdő mesterségesen felújított, kezelt állományú. 45


Helyzetértékelés

A Sárvíz völgyének korábbi jellegéből következtethetünk, hogy régebben nagy mocsári vegetációnak adhatott otthont. Néhány kisebb foltja az e században létesített halastavak mentén több-kevesebb sikerrel igyekszik tovább élni. Az ornitológiával foglalkozó kutatók, szakemberek és amatőr madarászok számára a Sárvízvölgye már hosszú ideje ismert és kedvelt terep volt. Elsősorban a sárszentágotai Sós-tó és a szomszédságában található sárkeresztúri Sárkány-tó területén folytak rendszeres madártani megfigyelések. A két nagyobb kiterjedésű, és néhány kisebb szikes tó a kapocs a Duna-Tisza köze és a Fertő-tó között a szikes tavak madarai számára. A területükön fészkel a Dunántúl legnagyobb gulipán állománya. A Soponya térségében kialakított halastavak, valamint az itteni víztározó, a több száz hektáros vízfelületükkel a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó- és fészkelő helye. A fészkelő fajok közül kiemelkednek a gémfélék. A megye legnagyobb bakcsó, kis kócsag és üstökös gém kolóniája a tájvédelmi körzet védelmét élvezi. Néhány éve költ az egyik legszebb ragadozó madarunk a réti sas is. Rovartanilag a terület kevéssé feltárt. Néhány védett futrinkafaj jelenléte mellett, kiemelhető a szikes nádasokhoz kötődő magyar zsákhordó moly sárkeresztúri megkerülése. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Dinnyési-Fertő TT Alapítva az 1667/1966. OTvH határozattal, módosítva a 3/1985. (X.21.) OKTH rendelkezéssel. Jelenlegi területe 539 ha, mely teljes terjedelmével fokozottan védett. Érintett község Seregélyes. A Balaton felé vezető vasútvonal és az országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. Ennek volt szerves része a vizes, nádas terület, amely a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. A Dinnyési-Fertő legismertebb költő fajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. A rejtettebb életű gémféle, a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas réce tömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Velenceitavi területtel egy időben került fel a “Ramsari” listára. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. Helyi jelentőségű védett természeti értékek Soponyai kastélypark TT Alapítva a 90/1978. (VII.12.) Fm. Tanács VB. határozattal, területe 37 ha. A gyermekvárost magába foglaló kastély park amellett, hogy kertépítészeti emlék, tájképileg hozzátartozik a község arculatához. A parkban nagytömegben virít az első tavaszi védett növényünk a téltemető.

46


Helyzetértékelés

Sárkeresztúri Sárkány-tó TT Alapítva a 137/1975. (XI. 19.) Fm. Tanácsa VB. határozatával, országos jelentőségű a 2/1987. (VII.10.) OKTH rendelkezés alapján. Területe 46 ha fokozottan védett. Sárszentágotai Sós-tó TT Alapítva a 137/1975. (XI. 19.) Fm. Tanácsa VB. határozattal, eredeti nagysága 116 ha, jelenlegi kiterjedése 70 ha. 2.4.

Települési környezet

2.4.1. Kommunális és termelési hulladékok A települések lakosságának általános igénye, hogy a keletkező hulladékok – kommunális, termelési (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási) és veszélyes – szakszerű összegyűjtése és ártalmatlanítása megoldott legyen, és megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek. A kommunális hulladékokról való gondoskodás a települési önkormányzatok feladata, míg a termelési és a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása az azt termelő gazdálkodó szervezet feladata. Néhány helyi kezdeményezéstől (papírgyűjtés, üveg, stb.) eltekintve általános gyakorlat, hogy az összegyűjtött kommunális hulladékkezelés nélkül (esetlege tömörítéssel) kerül lerakásra. Ugyancsak a kommunális hulladéklerakóra (szeméttelep) helyezik el a termelési hulladékokat is. Ennek figyelembevételével a továbbiakban e két hulladékfajtát együttesen vizsgáljuk. A megyében keletkező hulladékok adatait a kistérségi körzetekben tárgyaljuk: A megyében keletkező kommunális hulladékok adatai (laza m3-ben) Ssz.

Kistérségi Települékörzet sek száma

1. Szfvár

Elszállított hulladék

Össze- Háztar- Közülesen tási ti 31 419.229 308.980 110.249

Ártalmatlanítás lerakón Térségi

Körzeti

392.528 16.922

Helyi 9.779

Forrás: Golder Associates, GA-20/96. - Fejér Megyei Települési Hulladékgazdálkodás Középtávú Koncepció) Az ártalmatlanítás módja a természetben történő hulladéklerakás, amely a megyében jelenleg 6 térségi - Székesfehérvár, Polgárdi, Mór, Velence, Bicske, Dunaújváros - továbbá Sárbogárdon, mint potenciális térségi és 4 körzeti, 37 helyi és négy megyén kívüli lerakóhelyen történik. Az 1995-ben deponált mennyiség 86 %-a a térségi, 2 %-a kiskörzeti (Zámoly, Kincsesbánya, Szabadbattyán, Gyúró), 10 % helyi lerakón, 2 % megyén kívül (Tatabánya, Érd, Zsámbék, Dunaföldvár) került elhelyezésre. A régió településein 2 db térségi (Székesfehérvár, Polgárdi), 3 db körzeti és 7 db helyi lerakó található. A vizsgált területen található 2 db térségi lerakó kapacitása (ill. távlati bővítése) elegendő a keletkező hulladékok elhelyezésére. A kistérség településein keletkező hulladékot az alábbi hulladéklerakók fogadják: 47


Helyzetértékelés

•

A SZÉKOM Kft által üzemeltetett székesfehérvári lerakóba a következő településekről szállítanak: Aba, Iszkaszentgyörgy, Pátka, Sárkeresztes, Sárszentmihály, Seregélyes.

•

A VERTIKÁL Rt által üzemeltetett polgárdi lerakóba: Csősz, Füle, Kőszárhegy, Polgárdi, Sárkeszi, Soponya, Tác, Úrhida, Szabadbattyán.

•

Csórról a várpalotai, Jenő és Nádasladány pedig a nádasladányi helyi lerakón helyezi el hulladékait.

•

A térség további két települése Sárosd és Szabadegyháza az adonyi térségi lerakóra viszi kommunális hulladékait.

A többi településen még nincs megoldva a szakszerű hulladékártalmatlanítás. A regionális és térségi hulladéklerakók kialakításával lehetőség van a régi, műszaki védelem nélküli szeméttelepek rekultiválására. A termelési hulladékokról adataink nincsenek. Amennyiben ezen hulladékokat kommunális lerakóra szállítják, úgy az előzőekben tárgyalt hulladékok között szerepelnek, ha más módon kezelik, akkor arról nincs információnk. A fejlesztés iránya korszerű, műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók szakszerű üzemeltetése a jelenleg már rendelkezésre álló bázison, illetve a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek és feltételeinek megteremtése. 2.4.2. Veszélyes hulladék A Magyarországon összesen keletkező veszélyes hulladék tekintetében Fejér megye közel 5 %-al részesül. A megyében keletkező kb. 100.000 t/év veszélyes hulladék mennyiség több mint 90 %-a Dunaújvárosban és Székesfehérváron keletkezik. A mezőgazdasági termelésre jellemző hulladékok mértéke az összes veszélyes hulladék mennyiség kb. 5-7 %-a. A térségben termelő vállalkozásoknál keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a termelők adatszolgáltatása alapján megoldott. A bejelentési kötelezettség önkéntes, ebből következik, hogy még napjainkban sem teljes a termelőknél keletkező mennyiségek meghatározása. Az ártalmatlanítást a legfontosabb veszélyes hulladékoknál a következő cégek végzik: •

állati hulladékok (II. oszt.)

ATEV, Fauna Rethmann;

•

növényvédőszeres göngyöleg (II. oszt.)

Nitrokémia Rt;

•

olajos hulladékok (II. oszt.)

Ózon Kft, MOL Rt;

Megjegyzés: II. oszt. Æ másodosztályú veszélyes hulladék A körzetben a VERTIKÁL Rt üzemeltetésében működik egy veszélyes hulladék monodepónia, ahová meghatározott típusú III. osztályú veszélyes hulladékok helyezhetők el.

48


Helyzetértékelés

A térség legfontosabb veszélyes hulladék termelője: MÁV Rt, Szabadegyháza

kb. 54 t/év;

A veszélyes hulladékok összmennyisége a térségben mintegy 1100-1300 t-ra becsülhető évente. A becslést nehezíti az a körülmény, hogy a lakosságnál és az intézményekben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége nem ismert. A hazai gyakorlat szerint a veszélyes hulladékok e csoportját a kommunális hulladék közé helyezik el. 2.4.3. Zaj- és rezgés A zajforrások szabályozási rendszerüket tekintve három jól elkülöníthető csoportra oszthatók: ipari zajforrások, közlekedési zajforrások, egyéb zajforrások. Az ipari zajforrások zajkibocsátásából származó zajterhelés az utóbbi évek iparfejlesztési politikájának eredményeként (iparterületek kijelölése, ipari parkok létrehozása) fokozatosan visszaszorult. Ugyanakkor Fejér megye közlekedés szempontjából igen frekventált szerepet tölt be. Számos nagy forgalmú, országos jelentőségű főútvonal szeli át (M7, 70, 8, 81, 6, 63 sz. főutak). Az M7 autópálya a vonalvezetése alapján a megye területén kevésbé jelent zajvédelmi problémát. Ezzel szemben a többi főútvonal forgalma jelentős zajterhelést okoz a nyomvonal mentén fekvő településeken. Az utóbbi években végzett műszeres vizsgálatok szerint átlagosan 10 dB körüli, de előfordul ennél nagyobb határérték túllépés is a beépítettségtől függően. A közúti közlekedésen kívül számos jelentős forgalmú vasúti fővonal is terheli Fejér megye és zene belül a székesfehérvári kistérséget: Budapest- Pécs, Budapest- Balaton, BudapestSzombathely. Ezek környezetében nem ritka a 10-15 dB határérték túllépés. A harmadik zajforrás csoportba a szolgáltató jellegű, a kulturális és szórakoztató létesítmények tartoznak. Helyi szinten ezek is számos zajvédelmi problémát, lakossági panaszt vetnek föl, kezelésük meglehetősen nehézkes. 2.4.4. Összefoglalás, megállapítások •

A vizsgált régióban 2 db térségi 3 db körzeti és 7 helyi hulladéklerakó található. A két térségi hulladéklerakó bővítésével hosszabb távon megoldható a szemételhelyezés.

•

További vízkivételre nyílnak lehetőségek a megye területén a karsztos és a parti szűrésű vízadóval rendelkező részein.

•

A térségben nagykiterjedésű, természetszerű állapotú területek találhatók.

•

A hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott műszaki zajcsökkentési intézkedések hatására kivétel nélkül javult.

•

A térség légszennyezettsége a megyén belül kedvező képet mutat.

•

A térség kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik.

49


Helyzetértékelés

•

A tervszerű ipartelepítés, a korszerű, zajvédelmi szempontból átgondolt településrendezés kedvezően hat a környezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését

•

Pillanatnyilag a védett területek, a védett értékek megismerésére irányuló igény nem éri el a Nyugat-Európára jellemző mértéket. Az iskolai kereteket leszámítva a szervezetten megjelenő kereslet mértéke elhanyagolható. Ennek többrétű oka lehet. A fizetőképes kereslet hiánya mellett a természetvédelem jelenlegi felkészületlensége, az információ hiánya is meghatározó szerephez jut. Az állami természetvédelem pillanatnyi felépítése, infrastruktúrája nem alkalmas az esetleg felmerülő idegenforgalmi igények kielégítésére. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok, az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek viszont nem ismerik a környezetüket, a természeti értékeiket. Kevés kivételtől eltekintve ráadásul ezek fontosságát sem mérik fel.

•

A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad.

•

A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A bányaművelések visszaszorulása miatt várható (bányavíz-felengedés) a Gaja vízhozamának csökkenése, ezzel együtt annak jelentős minőségi romlása. Ipari célú kapacitásra egyszerű tisztítási technológiával alkalmassá tehető, de közvetlenül nem felhasználható.

•

A felszín alatti vizek tekintetében gyengeség a talajvíz. Mint már leírtuk ezen vízkészlet szinte teljesen elszennyeződött. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet tisztulására.

•

A magánosítás, szerkezet váltás hatására a gyepterületek átalakulása figyelhető meg Ennél is nagyobb probléma, hogy a jelentős mértékben lecsökkenő állatállomány miatt felhagynak a gazdálkodók a gyepek művelésével. Van olyan védett terület ahol ennek nagysága az összterület egyharmadát is kiteszi. Hosszútávon ez természetvédelmi gondokat is okozhat. Nemcsak a védett és védelemre tervezett területekre jelentett nagy kihívást az utóbbi években tapasztalt általános szárazodás. Amellett, hogy komoly problémákat okozott a védett értékek számára, lehetővé tette több helyen is a vizesebb gyepek feltörését és 1-2 évig a szántóföldi gazdálkodást. Ezek a területek átlagos csapadékviszonyok között újra alkalmatlanná válnak a szántóföldi gazdálkodásra, de az eredeti természetes gyepvegetáció visszatérésére kevés remény van. − Kérdésként merül fel a vízfolyások szennyezett volta. Jelenlegi ismereteink szerint csak rendkívül korlátozott vizsgálatok folytak a védett növények és állatok tűrőképességével kapcsolatban. A védett állatok – elsősorban a halak és a vízimadarak – mindenképpen érintkezésbe kerülnek a terhelt vízzel, ezt kizárni nem lehet. A növénytársulásoknál nem vizsgálták a negatív hatás, viszont egyes társulásoknál a több évig tartó vízhiány katasztrofális eredménye ismert. Hosszútávon a természetvédelem célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételeit, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét. Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható. 50


Helyzetértékelés

A tőzegterületek esetenkénti teljes kiszáradása miatt az ún. “tőzegégés” az utóbbi évek velejárója lett. •

3.

A nem kellően megalapozott településfejlesztések következtében mind a városokban, mind a kisebb településeken zajvédelmi problémákat okozhatnak az ipari létesítmények. Kedvezőtlen tendenciaként figyelhető meg a kisipari létesítmények lakóterületen történő szaporodása, ami a környezet zajhelyzetét mindenképpen rontja. A méretüket tekintve túlnövő vállalkozások zajpanaszok forrásai lehetnek.

Összehasonlítás és viszonyítás

Fejér megye a Közép-Dunántúli régióban helyezkedik el. A Közép-Dunántúli Régió a Dunakanyartól a Bakonyig húzódik és összesen 11.263 km2 területű. A régióban 1998. év elején 1,1 millió ember élt, a népsűrűsége a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország után az ország legsűrűbben lakott része. A népesség százalékos megoszlása a települések népességnagyság-csoportjai szerint Település népességnagysága

Közép-Dunántúli régió

Fejér

KomáVeszprém romEsztergom

KD. régió az ország %-ában Összesen

megye Városok együtt

52,5

62,0

55,8

56,3

9,7

5 000 - 9 999

5,2

4,9

5,9

5,3

13,7

10 000 - 49 999

9,0

33,9

33,1

24,2

12,7

50 000 - 99 999

13,4

23,2

16,8

17,3

27,0

100 000 - és több

24,9

--

--

9,5

3,5

47,5

38,0

44,2

43,7

13,2

100,0

100,0

100,0

100,0

11,0

Ezen belül:

Községek együtt Összesen Forrás: KSH, 1997

A régióban egyedül Fejér megye tudta kompenzálni a természetes fogyást a pozitív vándorlási egyenleggel. Az infrastruktúrát vizsgálva a régióban 420 ezer lakás volt, 100 lakásra 265 lakos jutott ez az országban a legmagasabb. A régión belül Fejér megyében 270 fő jut 100 lakásra, amely a régión belül a legmagasabb.

51


Helyzetértékelés

Fejér megyében a 158.000 lakásból 146.135 van bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba és 67.626 a csatornahálózatba. A régión belül a fajlagos mutatók tekintetében Fejér megye van a legrosszabb helyzetben a csatornahálózatba bekapcsolt lakások tekintetében, és az országos átlagtól is elmarad. 1997-en az országban regisztrált és működő vállalkozások egytizede a Közép-Dunántúli régióban található. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján a régiók sorában az 5. helyet foglalja el, elmaradva az országostól, de túlszárnyalva a megyék átlagát. Az iparban előállított bruttó hozzáadott érték 15 %-át a Közép-Dunántúli régióban állították elő, 10 % körül volt a részesedése a mezőgazdaság, halászat nemzetgazdasági ágnak és az építőiparnak, a többi gazdasági ág ez alatt marad. A Közép-Dunántúlon 1997-ben az egy főre jutó évi átlagos bruttó jövedelem 323.569 Ft, a nettó jövedelem 259.668 Ft volt, ez utóbbi 1992 évhez képest nominálértéken a kétszeresére emelkedett. A fogyasztói árindex ezen idő alatt 2,7 szeresére nőtt, így a reáljövedelem 24,4 százalékkal csökkent öt év alatt. A Közép-Dunántúlon a viszonylag magas jövedelemszintet magyarázza az is, hogy a régiók közül a 3. helyen áll az aktív keresők aránya (34,5 %), ugyanakkor viszonylag alacsony a munkanélkülieké (6,3 %), valamint a nyugdíjasoké (25,4 %). Az ország egyes régióit vizsgálva megállapítható, hogy általában a magasabb jövedelemhez, magasabb fogyasztás társul. Hazánk ökológiai adottságai a mezőgazdasági termeléshez nemzetközi, illetve EU összehasonlításban is igen kedvezőek. Magyarországon az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésre hasznosítható terület (0,6 hektár) másfélszerese a szántóterület aránya, szintén közel másfélszerese a mezőgazdasági terület százalékában az EU átlagának. Magyarország és az Európai Unió földterületének megoszlása használat szerint 1996-ban Megnevezés

Szántó, kert Gyümölcsös, szőlő Gyep Mezőgazdasági terület össz.:

Erdő Földterület összesen:

Fejér megye

Magyarország

EUR 15

ezer ha

a mg. terület %-ában

ezer ha


ezer ha


268

85,8

4811

77,8

76.134

55,0

6

1,9

225

3,6

11.483

8,3

38

12,3

1148

18,6

50.781

36,7

312

100,0

6185

100,0

139.27 9

100,0

ezer ha

az össz földter. %/ában

ezer ha

az össz földter. %ában

ezer ha

az össz földt. %ában

32

6,8

1765

19,0

106.88 8

33,0

466

100,0

9303

100,0

323.90 4

100,0

52


Megnevezés

Fejér megye

Magyarország

Helyzetértékelés

EUR 15

Forrás: KSH, Eurostat Yearbook, 1997. Kedvező természeti adottságaink és a rendszerváltást megelőző viszonylag kedvező termelési potenciál ellenére az agárgazdaság nemzetgazdasági súlya, szerepe az elmúlt években fokozatosan csökkent. A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban Év GDP-ből beruházásból exportból∗ aktív keresőktől 1980. 18,6 12,1 23,3 19,5 1990. 15,3 8,6 23,1 17,0 1991. 8,5 6,0 25,1 15,2 1993. 7,1 1,9 21,4 9,3 1995. 5,9 3,3 22,0 8,5 1997. 5,5 3,7 13,0 7,7 ∗ mezőgazd. és élelmiszeripar együtt. Forrás: KSH és GKI Rt. becslés Fejér megyében a szántó- és kert területe a mezőgazdasági terület 85,9 %-a. Fejér megye szántó és kert területe a magyarországi átlagot jóval meghaladja, ugyanakkor a gyümölcsös és szőlőterületének nagysága a magyar átlagos területnek csupán 53 %-a! Közép-Dunántúli régió és Fejér megye jellemzőinek bemutatása után a vizsgált kistérség relatív helyzetét az alábbiakkal lehet leírni: Az infrastrukturális helyzetet vizsgálva a székesfehérvári kistérség a vezetékes gázt fogyasztó háztartások tekintetében 63 %-os arányt mutat, amelyet összehasonlítva a megye többi kistérségével, a gárdonyi kistérség után a legmagasabb. A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált térségben 79 %, amely a megyei átlagnak megfelel, a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya viszont csak 0,1 %, amely gyakorlatilag az jelenti, hogy a 25 településen teljes egészében hiányzik a szennyvízcsatornahálózat. Az önkormányzati úthálózat kiépítettsége a kistérségben átlag feletti, az átlagos burkolatszélesség 6,2 m2, amely szintén meghaladja a megyei átlagot. A villamosenergia és vezetékes gáz fogyasztás egy háztartásra vetítve is, magasabb a megyei átlagnál. A térségben a vízfogyasztás háztartásonként viszont alacsonyabb a megyei átlagnál. Az emberi erőforrások tekintetében a vizsgált településeken 23842 fő élt (KSH 2002), amely a legmagasabb a többi kistérséghez viszonyítva.. A népsűrűség 57 fő/km2, amelynél a megyében a sárbogárdi és az egyingi térségben figyelhetünk meg kisebb értéket.

53


Helyzetértékelés

Kedvező képet mutat, hogy kismértékben csökkent az időkorúak aránya (60 év felettiek) az össznépességen belül, viszont a fiatal (0-14 év) korúak aránya is csökkent, amely negatívumként értékelhető. Összességében elmondható a 9 település népességéről, hogy a tendencia az országos és a régiós átlagtól is eltérően, 200-2002-ben 4,31 %-kal emelkedett. ez a vándorlási különbözet jelentős pozitív egyenlegéből adódik, hiszen a természetes szaporodás egyenlege kismértékben negatív volt. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése a térségben a fent említett folyamatra nyilvánvalóan hatással volt. Az új munkahelyek vonzóvá tették a térséget a más területen élő munkavállalók számára. Az alapfokú oktatás a térségben megoldott, a középfokú oktatás tekintetében a Székesfehérváron rendelkezésre álló kapacitások elégségesnek mondhatók. A munkavállalók szakképzettségi szintje magasabb a térségben a megye átlagnál. A kistérségben a mezőgazdaságot vizsgálva és összehasonlítva a megyei és a régiós átlagokkal, megállapítható, hogy kimagasló a szántóterület aránya (81,4 %), de ez még így sem éri el a megyei átlagot (84 %). A gyümölcsös, szőlő és kert művelési ágban viszont a megyei átlagnál magasabb számokat figyelhetünk meg. A térségben a mezőgazdasági szervezetek száma a megyén belül a legmagasabb, amely egyfajta koncentrációként értékelhető. Az 1000 lakosra jutó őstermelők száma 123 fő, amely jelentősen meghaladja a megyei 72 fős átlagot. Az állatállomány tekintetében a többi kistérséghez képest nőtt a vizsgált térségben a szarvasmarhatartási kedv és csökkent a baromfitartók aránya. A kistérség erdősültsége 7,5 %, amely 1/3-a a régió átlagának. A térségben a vállalkozói kedv alacsonyabb (15 településen 50 alatti az 1000 lakosra vetített vállalkozások száma) a megyei átlagnál. A mezőgazdaságon kívüli szektorokat vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt évek gazdasági fejlődéseinek eredményeként a munkalehetőségek központja Székesfehérvár lett, így a kistérségben erős függő viszony alakult ki megyeszékhely irányába. A Székesfehérváron kívüli „beszállítói körök” még nem vagy csak kevéssé alakultak ki, így a térség gazdaságának diverzifikációja még nem indulhatott meg.

4.

Érintettek elemzése

A kistérségi stratégia felülvizsgálatának időszakában került lefolytatásra a Sárvíz kistérségben a holland Kelet-Groningen tartomány területfejlesztési ügynöksége munkatársainak a vezetése alatt a kistérségi stratégia összeállítása, annak első szakaszaként a települési víziók, célok és intézkedés-javaslatok számbavételével. Tekintettel arra, hogy ez a munka már egy évvel ezelőtt elkezdődött a Sárvíz-ökofolyosó területhasználati alapprogramjának a kidolgozásával, a tervezési-társadalmasítási folyamatokat az előzetesen meghatározott módon lehetett lefolytatni. Bármely metodikai, szervezési, szerveze-

54


Helyzetértékelés

ti intervenció az elvégzett munka hitelvesztésével járt volna, ezért a folyamatot fenn kellett tartani. Úgy a települések vezetése, mint a munkába előzetesen bevont szereplők fontosnak tartották a munkának a megkezdett rendben történő levezetését. A települési jövőképek kialakításának záró műhelymunkái 2004 május 15-én zárultak és egy hónap határidőn belül kell összeállítani a kistérség összevont jövőképét. A probléma- és célfa összeállítása ezek után csak metodikai kérdésként jelentkezik, amire természetesen sort lehet keríteni már a jövőképek térségi összevonásának a folyamatában is. A kidolgozott települési jövőképek magas legitimitású meghatározások, tekintettel arra, hogy szakaszos műhelytalálkozókon kerültek kialakításra. A holland szakértői támogatás végeredményeként gyakorlatilag a jelen dokumentum tárgyát is képező kistérségi stratégiai program kerül kidolgozásra, mindenek előtt annak közérdekű programjai megfogalmazásával. A magánszféra sajátságos céljai és programjai ebben a fázisban gyakorlatilag nem fogalmazhatóak meg, mivel a termelők maguk is csak rövid, többnyire a meghirdetett támogatások elérésére támaszkodó fejlesztésekben tudnak gondolkodni.

55

Abai Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiai Terv felülvizsgálat Mi módon érintett a problémák Érintett által? Mely csoport problémák érintik elsősorban? Civil Szervezeti szerveze- működésüktek ben, programszervezés ben akadályozzák. Humánerőforrás problémái. Tartalmas szabadidő eltöltési lehetőségek nem adottak. önkormányzati külső állagának elhanyagoltsága. Telekommunikáció fejletlensége. Vállalko- Kevés inforzók mációval rendelkeznek egymásról. Vállalkozói övezet nincs kialakítva. Turizmus fejletlen. Mezőgazdasági tájhasználat korszerűtlen. Környezetterhelés magas. Turiszti- Szálláshely és kával egyéb szolgálfoglalko- tatások minőzók sége, progra(szolgálta- mok.. tók, Tárgyi örökszállásség védelme. adók, Kevés zöldvendéglá- övezet. tók, Korszerűtlen magánközlekedés. szeméTurizmus. lyek, Szellemi ősterme- értékek halők) gyományok védelme. Telekommunikáció. Önkormányzat ok

Fejlesztések miatt érintet-

Az érintett csoport készsége /motivációja a problémákkal való foglalkozásra

Az érintett csoport viszonya más Az érintett érintettekhez (pl. csoport fő partnerség, együttcéljai működés, konfliktusok)

Helyzetértékelés

A program pozitív hatásai az érintett csoportra.

A program negatív hatásai az érintett csoportra.

Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása/ erősítése érdekében

Hatékonyabb működés, a szervezet tevékenységének elismertsége, a tagok létszámának növekedése, párbeszéd kialakulása a többi szféra képviselőivel, közös projektek indítása, az alapításkor megfogalmazott célok eléréséhez közelebb kerül a szervezet.

Partnerség, együttműködés kiszélesedése a gazdasági és az önkormányzati szférával, valamint a térségi lakossággal és más civil szervezetekkel.

Az alapító okiratban megfogalmazott célok megvalósítása, közös projektek kidolgozása, együttműködés kezdeményezése, társadalmi csoportok mozgósítása, szemléletformálás segítése.

Hatékonyabb működés, jobb felszerelés és eszközállomány, népszerű programok szervezése, szemléletformálás, taglétszám bővül, együttműködési készség javulása.

Gyors és naprakész információszolgáltatás, együttműködési szándék kifejezése, más szervezetek, valamint az önkormányzatok részéről, tanácsadás, szervezésben való segítségnyújtás, működési feltételek rugalmas kezelése pl. Civil Ház, Klub Ház létrehozása.

Nagyobb profit, versenyképességük javulása, együttműködés a KKV-k között és az önkormányzatokkal közös projektek indítása, több megbízás, marketing javulása, gyors információáramlás.

Partnerség, együttműködés az önkormányzati szférával és más KKV-kal.

Profit növelése, versenyképesség javítása, a termék szolgáltatás minőségjavítása, előírásoknak megfelelő működés biztosítása.

Versenyké- . pes vállalkozások, partnerség, közös projektek kidolgozása, konzorciumok létrehozása, rugalmasság növelése.

Gyors és naprakész információszolgáltatás, együttműködési szándék kifejezése, más vállalkozásokkal, valamint az önkormányzatok részéről, tanácsadás, szervezésben való segítségnyújtás, működési feltételek rugalmas kezelése Inkubátorház lehetőséget teremt a kreatív vállalkozási ismeretek elsajátításának segítésére. Élhető települések, fejlesztések aránya nő, szemléletformálás, elégedettség a településen élők és tevékenykedők részéről. Gyors és naprakész információszolgáltatás, együttműködési szándék kifejezése, más szolgáltatókkal, valamint az önkormányzatok részéről, tanácsadás, szervezésben való segítségnyújtás, működési feltételek rugalmas kezelése.

Vendégéjszakák Együttműködés Bevételek Bevételek Versenyszámának növekedése, növekedése, helyzet növekedése több ventöbb venkiéleződik. révén jövededég fogadá- dég fogadálemnövekedés, sa, minőség sa, minőség ismertség növejavítása, javítása, kedés, PR, ismertség ismertség együttműködés növelése. növelése. a turisztikai területen tevékenykedőkkel, versenyképesség növekedése, jó hírnév, viszszatérő vendégek, kihasználtság javulása, szolgáltatáso minőségének javítása. Élhető Településarculat Együttműködés Élhető javítása, intézminden szerep- települések, települések,

Élhető települések, fejlesztések aránya nő,

56

Abai Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiai Terv felülvizsgálat tek, közterületek, közintézmények karbantarása, működtetése. Tárgyi örökség védelme. Kevés zöldövezet. Elavult településrészek. Kedvezőtlen a kistérség külső megjelenése. Humánerőforrás. Környezetterhelés magas.

mények korszerű működtetése, programszervezés, rendezvények sikeres szervezése, látogatottság növelése, gyors és naprakész információáramlás biztosítása, életminőség javulása, fiatal lakosság száma nő, önkormányzati bevételek növekedése, vállalkozók számának növekedése, életszínvonal növekedése, szemléletformálás. A mező- MezőgazdaNagyobb profit, gazdaság- sági probléversenyképesban mák. ségük javulása, tevékeny- Mezőgazdaegyüttműködés kedők sági tájhasza KKV-k kö(vállalko- nálat. zött és az önzók, Környezetkormányzatokősterme- terhelés. kal közös prolők…) Kihasználat- jektek indítása, lan zöldturisz- több megbízás, tikai értékek. marketing Határmenti javulása, gyors kapcsolatinformációrendszer. áramlás. Vállalkozási TÉSZ-ek és övezetek. BÉSZ-ek létreTelekommu- hozása, konzornikáció. ciumok létrejötte.

lővel.

fejlesztések aránya nő, szemléletformálás, elégedettség a településen élők és tevékenykedők részéről.

Nagyobb profit, versenyképességük javulása, együttműködés a KKV-k között és az önkormányzatokkal közös projektek indítása, több megbízás, marketing javulása, gyors információáramlás.

Nagyobb profit, versenyképességük javulása, együttműködés a KKV-k között és az önkormányzatokk al közös projektek indítása, több megbízás, marketing javulása, gyors információáramlás. Minőségi növénytermesztés,álla ttartás megvalósítása az agroökológi ai feltételeknek megfelelően, piacra jutás

Helyzetértékelés fejlesztések aránya nő, szemléletformálás, elégedettség a településen élők és tevékenykedők részéről.

szemléletformálás, elégedettség a településen élők és tevékenykedők részéről. Gyors és naprakész információszolgáltatás, együttműködési szándék kifejezése, más szervezetekkel

Nagyobb profit, versenyképességük javulása, együttműködés a KKV-k között és az önkormányzatokk al közös projektek indítása, több megbízás, marketing javulása, gyors információáramlás.

Nagyobb profit, versenyképességük javulása, együttműködés a KKV-k között és az önkormányzatokkal közös projektek indítása, több megbízás, marketing javulása, gyors információáramlás. Gyors és naprakész információszolgáltatás, együttműködési szándék kifejezése, más gazdálkodókkal, valamint az önkormányzatok részéről, tanácsadás, szervezésben való segítségnyújtás, működési feltételek rugalmas kezelése pl. Civil Ház, Klub Ház létrehozása.

57


Helyzetértékelés

5.

A kistérség stratégiai elemzése

5.1.

SWOT analízis

Erősségek

Gyengeségek

•

• Kedvező természeti adottságok A kistérség természeti szempontból jónak, problémamentesnek tekinthető, kedvezőtlen természeti adottságok nem akadályozzák a gazdaságfejlesztést. Az ökofolyosó program, ezen belül a táj- és környezetvédelmi körzetek, , agrár-környezetvédelmi módszerek elterjesztését, turisztikai kínálat alapját is képezhetik.

A vízgazdálkodás rendezetlensége Úgy a mezőgazdasági művelés szerkezeti váltásához (nagyobb öntözött területek), mint a tájhasználat megújításához (vizes élőhelyek kialakítása, tájrehabilitáció) a jelenleginél lényegesen több visszatartott vízmennyiségre van szükség. Ennek biztosítása a jelenlegi vízgazdálkodás teljes átgondolását igényli.

•

• Kedvező földrajzi elhelyezkedés A kistérséget kedvező centrális földrajzi elhelyezkedés jellemzi. Főútvonalakon jól • megközelíthető (M7-es, 7-es, 8-as, 63-as), dinamikusan fejlődő gazdasági tér része (Székesfehérvár).

Mezőgazdasági vízhasznosítás, belvíz elleni védelem nem megoldott

•

Kedvező népesedési folyamatok A kistérségben a pozitív vándorlási egyenlegből (aktív munkavállaló korúak betelepülése) adódik a népességnövekedés

•

Javuló munkanélküliség A kistérségben a munkanélküliség alacsony szinten stabilizálódott. Problémát jelentenek a mezőgazdaságból kikerült, alacsony képzettségű tartós munkanélküliek. A munkába való visszaállításuk speciális kezelési módokat követel meg.

•

•

•

Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A természetes szaporodás negatív terndje nem javult.

•

Strukturális munkanélküliség stabilizálódása Problémát jelentenek az iparból és részben a mezőgazdaságból kikerült, alacsony képzettségű munkanélküliek. A munkába való visszaállításuk speciális kezelési módokat követel meg..

Az országos és a megyei átlagnál kedvezőbb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek Különleges termőhelyi adottságú területek • találhatók a kistérségen belül (KislángKáloz és környéke burgonya termesztése, Aba, Sárvíz településeinek zöldséggyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területei), azonban az ebben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva Városellátó övezet A város közelsége nagy felvevőpiacot jelent a kistérségen belül a mezőgazdasági termékek számára.

Vállalkozáshiányos települések A településeken alacsony a helyi munkalehetőség, a foglalkoztatottak csupán egyharmada dolgozik lakóhelyén. Kevés a szolgáltatás a településeken. Mezőgazdasági vállalkozások tekintetében is igaz a megállapítás, különösen hátrányos a helyzet Sárosd tekintetében.

•

Helyi közösségek, civil szervezetek alacsony aktivítása A kistérség települései nem, vagy csak alig rendelkeznek információval egymásról. Alacsony a térségi identitástudat, a civil kezdeményezések többnyire csak az ünnepekre szorítkoznak.. A mezőgazdasági vállalkozások szakképzettségének alacsony színvonala

58


Erősségek •

Gyengeségek

Gazdag természeti, történelmi és kultu- • rális örökség Kiemelkedő turisztikai értékeket képviselnek a természeti adottságok (Sárréti • Tájvédelmi Körzet, Sárvíz Völgy ökológiai folyosó) és a műemlékek (Tác-Gorsium római kori település, műemlék kastélyok töténeti parkokkal, stb.), amelyekhez sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak

•

Az önkormányzatok felismerték az öszszefogás fontosságát

•

Kiépített nemzetközi kapcsolatok fejlesztési menedzsment szervezetekkel

•

Vidékfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek együttműködése RVA, Agrárkamara, Munkaügyi Központ, • Turinform iroda, stb

•

Kialakult térségfejlesztési menedzsment Az önkormányzatok létrehozták a Sárvíz térségfejlesztési Társulást és annak munkaszervezeteként a Sáríz Kht-t.

•

A kistérség számos stratégiai fejlesztési program-csírával rendelkezik Kidolgozásra került a Sárvíz ökofolyosó térhasználati alapprogramja, amelyre fel lehet fűzni a táj- és mezőgazdasági szerkezetváltás rész-programjait.

•

Alacsony az erdősültség Az erdősültség megyei átlaga 12%, míg a kistérségben ez a mutató 7,5 %. Mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági szintje Az élelmiszeripari feldolgozás Székesfehérvárra koncentrálódik (60%), a hagyományos kisüzemi feldolgozás szinte eltünt. A helyi termékek helyi, kisüzemi feldolgozása nem megoldott. A város ellátása sok esetben nem az agglomerációs övezetből történik. A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának integrálatlansága Szervezetlen a kistermelői kör, új-típusú szövetkezések létrehozása nehézkes. Egyoldalú mezőgazdasági termelési struktúra Túl nagy a hagyományos szántó aránya, hiányzik a munkaigényes kultúra pl. gyógynövénytermesztés, stb.), így alacsony a munkaerő felvevő képessége.

•

Turisztikai infrastruktúra hiányos Kistelepüléseken hiányoznak a falusi vendéglátás feltételei, turistaszállások, információs pontok, tájékoztató kiadványok. Nincs összehangolt térségi kínálat, hiányoznak a konkrét programajánlatok.

•

Az infrastruktúra hiányossága A kistérségben az infrastruktúra összességében jónak mondható, azonban vállalkozásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre szükség van (üzemi belső infrastruktúra, települések egymás közötti úthálózata, szennyvíz, stb.)

•

Felszíni vizek szennyezettsége

Veszélyek •

Helyzetértékelés

A termőföld tulajdonosváltásai a térsé- • gen kívüli érdekeket hozhatják be a képbe A birtokkoncentrációval megjelenő egyedi érdekek eltérhetnek a közösségi érdekektől és megnehezülhetnek pl. a light• turizmus megszervezésének a feltételei

Lehetőségek Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program intenzív életbeléptetése Lehetőséget jelent ökológiai fejlesztési programok indítására, elterjesztésére ( Sárvíz Völgy ökofolyosó) A kistérség önálló statisztikai kistérséggé alakulás 59


Veszélyek •

•

•

•

•

Székesfehérvár gazdasági fejlődésének a megtorpanása A kistérség foglakoztatási helyzete alapvetően Székesfehérvár gazdasági fejlődé- • sének a függvénye Hagyományos termékek piaci lehetőségeinek csökkenése Főleg a nagyüzemű gabonatermelés kerülhet nehéz helyzetbe, amennyiben pl. a hústermelés tartósan gazdaságtalan marad. Az önkormányzatok fejlesztési forrásai • korlátozottak maradnak Például az intézményfenntartás elviszi a költségvetés nagy részét, aminek következtében nem marad a falumegújításra. Az önkormányzatok nem tudnak új kezdeményezéseket indítani, azokban részt venni, • illetve azokat támogatni. A mezőgazdaság tőkeellátottságának alacsony szintje tartósan fennmarad A jelenlegi alacsony szint elsősorban a családi gazdaságokat lehetetleníti el, de a nagyobb gazdaságok is könnyen kerülhetnek finanszírozási vákuumba. Az infrastruktúra fejlesztések elmaradása A települések lakosságvonzó és megtartó ereje elsorvad

Helyzetértékelés

Lehetőségek Szervezési, igazgatási funkciókkal bővül a térség, racionális funkciómegosztással az egyes települések vonzereje nőhet Nagyvárosi gyarapodó polgárság vidékre csábítása Kihasználva a vidék rekreációs lehetőségeit (hobby-turizmus, pihenés, természetközeli életmód) egyre erősödő folyamat Ökológiai szemléletű integrált fejlesztések EU-s támogatása Az EU a környezet- és természetvédelmi szempontok gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést kompenzálja A nagytérségi infrastruktúra és környezet-fejlesztések EU támogatással történő megvalósulása Közép-hosszabb távon a felszíni vizek ipari szennyezettsége jelentősen csökkenni fog. Jelenleg a szennyezettség miatt e vizek mezőgazdasági célra nem használhatók.

A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: •

Az agrárgazdaság terén – annak csekély jövedelemtermelő képessége és a várható Európai Uniós hatások, illetve az agrárkörnyezeti törvény előírási következményeként – ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsékelt szerkezetváltásra van szükség. A mérsékelt szerkezetváltás egyúttal a hagyományos termékek előállításának dominanciáját is jelenti, itt azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni. Ugyanakkor kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében.

•

Olyan multifunkcionális agrárgazdasági modellt kell kialakítani, mely a vidéki környezetet, a tájat megőrzi, javítja, a hagyományok megőrzése mellett minőségi, részben egyedi termékeket állít elő, a vidéki közösségeket erősíti, munkalehetőséget biztosít.

•

A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki

60


Helyzetértékelés

humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és programkidolgozási, szervezési tevékenységet. •

6.

A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil szervezetekre, erősítve a térségben fellelhető – bár ma még csekély számú –kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén – ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel – valósíthatók meg a tájhoz kötődő kulturhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb. – illetve részben ezek által az életminőség javítását – célzó programok.

Tervezési környezet, korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben

A vizsgált térségben a beruházások alakulása az elmúlt években csak becsülhető. Az önkormányzatok által történt beruházásokat adatszolgáltatás alapján mellékeltük. A vállalkozások beruházásainak meghatározását csak az állami támogatások vonatkozásában tudjuk és csak a végleges anyagban megadni (az FVM Fejér Megyei Hivatala, Munkaügyi Központ, Megyei Területfejlesztési Tanács, RIB adatszolgáltatása után), hiszen a hitelekről és a saját beruházásokról nincs információ. Általában elmondható, hogy a kistérségekbe történő beruházásokról nincs térségi szinten integrált adat, illetve az állami támogatások felhasználásának monitoringjára kevesebb hangsúlyt helyeznek a kezelők. Az 1995 utáni önkormányzati beruházásokra a következők voltak a jellemzőek a vizsgált térségben: • EU támogatásával nem valósult meg önkormányzati beruházás a térségben. • A beruházások döntő többsége infrastruktúra (ivóvíz, gáz, telefon, szennyvíz, útépítés) és közösségi létesítmény (iskola, óvoda, orvosi rendelő, kultúrház) építése és felújítása volt. • A vizsgált térségben 1995-től 1.819,7 M Ft saját erővel és 2.553,1 M Ft külső forrással valósultak meg önkormányzatai beruházások. • A 80 M Ft-nál nagyobb önkormányzati beruházások a következők voltak a térségben: ♦ Polgárdi szennyvízcsatorna ♦ Polgárdi szennyvíztelep ♦ Sárosd szennyvíztisztító ♦ Soponya vezetékes víz ♦ Sárosd telefonhálózat ♦ Sárszenágota vezetékes vízellátás ♦ Aba-Soponya út ♦ Soponya-Kisláng út ♦ Polgárdi térség hulladékkezelő ♦ Szabadegyháza szennyvíztisztító ♦ Szabadegyháza szennyvízcsatorna ♦ Szabadegyháza térségi hulladékkezelő

61


Helyzetértékelés

♦ Tác vezetékes víz Általában elmondható, hogy jelentős beruházások azokon a településeken valósultak meg, amelyek a legnagyobb létszámúak és jelentős vállalkozókkal rendelkeznek. Ez a pályázatokhoz szükséges saját erőből következik.

Település

Aba

Csór

Csősz Füle Iszkaszentgyörgy

Jenő

Kálóz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka

Polgárdi

Sárkeresztes

EU támogatás nélkül megvalósított beruházások Költségei Típusa Saját forrás Külső forrás MFt MFt Útépítés 3,5 8 Ivóvízhálózat 52 21 Iskola tető 5 11 Ivóvízhálózat 13 48 Útépítés 11 Tornaterem 5 Gázhálózat 2 Telefonhálózat 0,1 Nem volt beruházás Nem volt beruházás Óvoda felépítése Útépítés Ravatalozó építése Útfelújítás Iskola gázfűtése Kultúrotthon felújítás Építés Gép Óvodabővítés Gázhálózat Útépítés Egészségház Kábel TV Általános iskola rekonstrukció Sportpálya és öltöző építése Szennyvíz csatorna Szennyvíz telep Ivóvíz vezeték Útépítés Földgázvezeték építés Útépítés Sportpálya és öltöző építése

8 2 4 4 3 3 23 4 13 7 4 12 22 15

4

49 3

28 8 50

10 267

115

56 11 21 18

50 10

6 4

62


Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd

Sárszentágota

Sárszentmihály Seregélyes Soponya

Szabadbattyán

Szabadegyháza

Tác

Helyzetértékelés

Teleház megvalósítás Nincs adat Faluház Telefonhálózat Szennyvíztisztító Út- és járda építés Óvoda konyha rekonstrukciója Vezetékes vízellátás Folyamatban lévő útfelújítás Iskola felújítás Nincs adat Vezetékes víz Aba-Soponya út Soponya-Kisláng út Belterületi utak 100% Nádor-híd Polgárdi Térségi Hulladéklerakó 14 település Szabadbattyán gesztor

1,5

1,5

21 15 96 3

0,6 70 83 2

1

2

21

87

4

9

2

5

40 30 20

160 50 140

Háziorvosi és fogorvosi rendelő Gyermekorvosi rendelő Gyalogjárda és közvilágítás 70-es főút mellett

9

10 4 24

4 74

8 2

4

Szabadbattyán és Kőszárhegy közös szennyvízcsatornázása és tisztító építése Szabadbattyán gesztorságával befejezés előtt

304

857

Iskola bővítés Eü.-i központ Útépítés Szennyvíztisztító Szennyvíz csatorna Térségi hulladék lerakó Tornaterem

28 32 21 119 297

145 224

12

145

25

4

63


Úrhida

Vereb Összesen

Víz-bázis kút Vízmű Autóbuszváró építés Terv Út felújítása Sportpálya építés Szennyvízcsatorna terv Nincs adat

5 49 0,3

Helyzetértékelés 3 78

0,3 3 1 3

1819,7

2553,1

Forrás: Önkormányzatok

64

Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata

Recommend Documents