Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata összefoglaló
Aba, 2004. szeptember
Abai Kistérség
1.
Vidékfejlesztési stratégiai program
A kistérség összefoglaló jellemzése
A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Alkotó települései: Aba, Tác, Csősz, Soponya, Kálóz (Enyingi térségből), Sárkeresztúr (Sárbogárdi kistérségből), Sárszentágota (Sárbogárdi térségből), Seregélyes és Sárosd.
A kistérség Fejér megye középső részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. A táj meghatározó jellegét a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán kialakított Sárvíz völgye adja. A térség bővelkedikk természeti értékekben és egyben az ország egyik legjobb mezőgazdasági adottságú területe is.
1.1.
Terület, népesség, népsűrűség Település
Terület km2
Népesség
Népsűrűség (fő/km2)
Népesség változás 1990 %-ában 104,79% 105,96% 96,61% 106,33% 102,81% 102,87% 93,12% 87,05% 107,44% 104,31%
Aba 88 4471 51 Csősz 17 1039 61 Káloz 48 2559 53 Sárkeresztúr 47 2421 49 Sárosd 48 3433 72 Sárszentágota 46 1382 30 Seregélyes 78 4517 58 Soponya 50 1941 39 Tác 46 1486 32 Kistérség összesen 468 23249 50 Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a
1
Abai Kistérség
Vidékfejlesztési stratégiai program
lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él.
1.2.
Településszerkezet, közigazgatási rendszer
A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek. Egyedül Aba rendelkezik városiasodási tendenciával. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alapfeltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének.
1.3.
Infrastruktúra
Térszerkezeti szempontból az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségéhez tartozik, azonban a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából ennek egyik leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Akut kérdés a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldatlansága. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés.
1.4.
Demográfiai helyzet és folyamatok
Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést.
1.5.
Gazdaság
A kistérség gazdasága döntően a jó mezőgazdasági adottságokra támaszkodó nagyüzemi rendszerű termelésen alapul, az ipar és a szolgáltatások Székesfehérvárra koncentrálódnak. A mezőgazdaság mintegy 7,2 milliárd forint értéket állít elő évente és 750- 800 fő és családja megélhetésének közvetlen forrása, illetve az őstermelők, kistermelők révén mintegy 20000 családtag megélhetését segíti. Megfigyelhető a munkaigényes ágazatok hiánya. Országosan kiemelkedők a termőhelyi adottságok. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó. A búza és a kukorica vetésterülete az összes terület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát. A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani (Sárvízvölgye). Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folyamatos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában. A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádor-csatorna) Jelentős a kihasználatlan gyep- és legelőterület, ezeken adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). Alacsony az erdősültség %-a, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozódó, eróziós, deflációs károk jelentkeznek. A megye erdőterületének csak 13,0 %-a (6843 ha) tartozik a kistérséghez, ami 6,5 %-os mutató, mindössze 1/3-a a régió átlagának. Az erdőtelepítések – a jövőben is, sőt egyre inkább – nagy része különleges (védelem stb.) célt szolgál. Jelenleg is Fejér megye erdőinek 43 %-a különleges rendeltetésű. Az erdőtelepítésre javasolt terültek közül a legfontosabb Sárszentágota (közel 1000 ha), Sárkeresztúr (562 ha), Aba (382 ha) és Soponya (193 ha-on).
2
Abai Kistérség
Vidékfejlesztési stratégiai program
A Sárrét és a Sárvíz-völgy tájvédelmi körzet jelentős természeti értékkel rendelkezik, melynek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztésére van szükség.
1.6.
A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai
A kistérség ma kb. 18 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 12 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gazdasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások számának csökkenése alátámaszt.
1.7.
Idegenforgalom, turizmus
Az Abai kistérség idegenforgalma ma jóval alacsonyabb szinten van, mint arra természeti és történelmi adottságai, értékei lehetőséget nyújtanak. A kistérség idegenforgalmi vonzerejét egyrészt változatos természeti táji adottságai, másrészt gazdag történelmi múltjához kapcsolódó műemlék épületei, templomai, ősi magyar főúri családok kastélyai, kastélyparkjai, Tác-Gorsium feltárt római település valamint az ezekhez kapcsolódó rendezvények programok jelentik. A jelenlegi idegenforgalomra a kiránduló jelleg jellemző következik ez több tényezőből is: - a szálláshely kínálat nagyobb csoport (autóbusz) elszállásolását csak a seregélyesi kastély szállóban teszi lehetővé, - a hobby és falusi valamint természetjáró turisták részére nincsenek megfelelő szálláshelyek (turistaszálló, falusi vendéglátás), - hiányoznak az ajánlati programcsomagok a szabadidő alternatív eltöltésére. A turisztikai vonzerőt a különleges táji adottságok, természetvédelmi területek, a kialakuló hagyományos, kézimunka igényes tájjellegű ökogazdálkodás, a szabadtéri extenzív állattartás, valamint az ezekhez kapcsolható természeti programok (madár, vadmegfigyelés, fotószafari), falusi turizmus (hagyományőrzés, kézművesség, népviselet, népszokások,falusi életmód, stb.), hobbi turizmus (lovaglás, vadászat, horgászat,stb.) jelenthetik.
1.8.
Kulturális örökség, civil társadalom
A kistérség területén az első vadászó-halászó, gyűjtögető embercsoportok már 20000 évvel ezelőtt megjelentek és a területet az utolsó jégkorszak után, mintegy 12000 évvel ezelőtt a kisázsiai-balkáni eredetű földművesek folyamatosan benépesítették a halban, vadban gazdag Sárvíz-mentét. A kistérség települései bővelkednek műemléki és műemlék jellegű épületekben. Országos jelentőségű történelmi érték az egykori római Pannonia Provincia nagyrészt feltárt kereskedő városa Gorsium, ahol szabadtéri múzeum található. A kistérségben több, zömében barokk stílusú műemlék kastély található, amelyekhez legtöbb esetben értékes, védett kastélypark is kapcsolódik. Sajnos ezen kastélyok közül jelenleg csak a seregélyesi kastély látogatható csak korlátozottan és attraktív programok nélkül. Nagyon fontos lenne, hogy a jelenleg üresen álló kastélyok (Soponya) a későbbiekben az idegenforgalom céljait szolgálják. 3
Abai Kistérség
1.9.
Vidékfejlesztési stratégiai program
A környezet állapota
A kistérség környezeti állapota összességében kedvező képet mutat. A tervszerű ipartelepítés, a korszerű, zajvédelmi szempontból átgondolt településrendezés kedvezően hat a környezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A felszín alatti vizek az intenzív mezőgazdasági termelés és a szennyvizek kezeletlensége miatt szinte teljesen elszennyeződtek. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet kitisztulására. Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható.
2.
A kistérség stratégiai elemzése
A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: •
Az agrárgazdaság terén ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsékelt szerkezetváltásra van szükség. Megmarad a hagyományos termékek előállításának dominancia, azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni.
•
Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében.
•
A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és program-kidolgozási, szervezési tevékenységet.
•
A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil szervezetekre, erősítve a térségben fellelhető – bár ma még csekély számú –kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén – ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel – valósíthatók meg a tájhoz kötődő kulturhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb. – illetve részben ezek által az életminőség javítását – célzó programok.
4
Abai Kistérség
3.
Célkitűzések
3.1.
Általános célkitűzések
Vidékfejlesztési stratégiai program
• A vidék népességmegtartó képességének további erősítése • A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével • Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése
3.2.
Speciális célkitűzések
• A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése • Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken • A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (halmozottan hátrányos települések) • Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása • A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének és mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében
4.
Prioritások (stratégiai programok)
A kistérség helyzetfeltárása és a fent vázolt célok és földrajzi összefüggések alapján az Abai kistérségben az alábbi prioritások fejezik ki a stratégiai program legfontosabb irányultságait: 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja)
2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra, települési környezet és humán erőforrás fejlesztése
5
Abai Kistérség
5.
Vidékfejlesztési stratégiai program
Alprogramok és intézkedések prioritásonként
1 Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása, a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1 Alprogram: Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése A célterület minimum 450 ha. 1.1.1 Intézkedéscsoport: Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése, vízfolyások és környezetüknek rendbetétele, revitalizációja (Sárvíz ökofoyosó program). 1.1.2 Intézkedéscsoport: Szántó-gyep, szántó-erdő, gyepCél legalább 500 ha szántóterület átalakítása gyep és erdőterületté, további 500 erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása ha-on környezetbarát gazdálkodási rendszerek bevezetése. 1.1.3 Intézkedéscsoport: Agrár környezetvédelmi képzési, Évente 80-100 gazda képzése. szaktanácsadási és demonstrációs programok 1.1.4 Intézkedéscsoport: Extenzív gyepgazdálkodási rendsze- A használt gyepterület növelése 400 ha-al. rek elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat 1.1.5 Intézkedéscsoport: Extenzív típusú szántóterületExtenzív termesztési technológiák alkalmazása 16000 ha-on. használat vetésszerkezet váltással 1.1.6 Intézkedéscsoport: Mezőgazdasági és belterületi vízel- 100 km belvízelvezető csatornarendszer kialakítása, az elvezetett vizek visszatartásával. vezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 2 Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1 Alprogram: Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.1.1 Intézkedéscsoport: A turizmust szolgáló infrastruktúra 200 parkolóhely, 10 köztéri higiénés létesítmény, 20000 m2 járda, 15 km kerékfejlesztése (közterületek, közutak, járdák, parkolók, ke- párút, 20 km bekötőút megépítése. rékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természetmegfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.)
7
Abai Kistérség
Vidékfejlesztési stratégiai program
Intézkedéscsoport: Kistérségi turisztikai kínálatfejlesz- Elkészül a tágabb régiót is bekapcsoló turizmusmarketing program, bemutatkozó kiadvány, turistatérkép, évenkénti programfüzet. tés (program-fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) Legalább 80 férőhely kialakítása. 2.1.3 Intézkedéscsoport: A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. 2.1.4 Intézkedéscsoport: Gyermekek üdültetéséhez szükséges Minimum 80 gyermek és ifjúsági üdültetésre alkalmas infrastruktúra kialakítása. tárgyi és humán feltételek kiépítése (állandó és szezo- A szükséges számú táborvezetők kiképzése. nális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek). 2.1.5 Intézkedéscsoport: Az abai feltárt termálvíz hasznosítá- Termálfürdő megépítése a „Dél kapuja” koncepció alapján. sa 2.1.6 Intézkedéscsoport: Turisztikai programcsomagok kifej- Mintegy 20 önálló - turisztikai kínálattá alakítható - vonzerő kialakítása. lesztése (csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.). 2.2 Alprogram: Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 2.2.1 Intézkedéscsoport: Beszállító vállalkozások letelepítése 20 vállalkozás számára telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése biztosítása 2.2.2 Intézkedéscsoport: Kisvállalkozások piacrajutását és Szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogversenyképességét javító programok kidolgozása ramok, minőségjavítás támogatása. 2.2.3 Intézkedéscsoport: Vállalkozói kapcsolatok és ismere- Kistérségi klaszter programok, ipari park és inkubátor ház kialakítása. tek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) 3 Prioritás: Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése. 3.1 Alprogram: A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1 Intézkedéscsoport: Helyi feldolgozottsági szint javítása, Zöldség-gyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, bioélelmiszerek előállítása. Soponya). 2.1.2
8
Abai Kistérség
Vidékfejlesztési stratégiai program
3.1.2
Intézkedéscsoport: Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, tel- 7 év alatt mintegy 1000 fő bevonásával legalább két TÉSZ kilakítása jes termékpályás szövetkezések létrehozása. 3.1.3 Intézkedéscsoport: Hagyományos szántóföldi kultúrák A szántóterület 8-105%-án alternatív növények termesztésére lehet áttérni részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldséggyümölcstermesztés, vetőmag-vetőgumótermesztés, biokultúrákkal. 3.2 Alprogram: Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 3.2.1 Intézkedéscsoport: Tógazdasági termelőalapok felújítá- 50 ha halastó létesül, megtörténik 500 ha rekonstrukciója. sán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése 3.2.2 Intézkedéscsoport: Vadgazdálkodáson alapuló vadászat Élőhelyfejlesztéssel, vadgazdálkodási beruházásokkal a vadállomány 15-20%-os lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztala- növekedése érhető el. taira építve), 3.2.3 Intézkedéscsoport: Legelőre alapozott állattartási tech- Legalább 2500-3000 egyedlétszámú extenzíven tartott állatlétszám létrehozása nológiák bevezetése. (Sárvíz ökofolyosó területén) 3.2.4 Intézkedéscsoport: Tradicionális termelő körzetek meg- Technikai és technológiai beruházások a Közép-Mezőföld, Káloz-Igari löszháti jelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag terme- területeken. lés és feldolgozás 3.2.5 Intézkedéscsoport: Ökológiai gazdálkodás területének Az ökológiai gazdálkodással használt területnek a jelenlegihez képest megtízszerezéser növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). 4 Prioritás: A kistérségi infrastruktúra, települési környezet és humán erőforrás fejlesztése 4.1. Alprogram: Kistérségi szennyvízprogram megvalósítása 4.1.1 Intézkedéscsoport: Aba-Soponya-Káloz-Sárkeresztúr- A program 2005-ben állami támogatással indul Sárszentágota rendszer megvalósítása, Seregélyes csatlakoztatása a székesfehérvári rendszerhez 4.1.2 Intézkedéscsoport: Alternatív szennyvízkezelési tech- A hatékonyabb építés, üzemeltetés és fejlesztés érdekében modul alapú rendszer nológiák meghonosítása Tác, Csősz és a térségben el- kiválasztása és alkalmazása helyezkedő izolált gazdasági területek és mezőgazdasági majorok ellátására.
9
Abai Kistérség
Vidékfejlesztési stratégiai program
4.2 Alprogram: Humán erőforrás fejlesztés 4.2.1 Intézkedéscsoport: Speciális képzési programok kidol- Gyakorlati oktatási helyek kialakítása a kistérség minden településén. gozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EUs képzések) Legalább 5 képzési program bevezetése, átlagosan évi 50 résztvevő számára 4.2.2 Intézkedéscsoport: Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja). rétegek számára) 4.2.3 Intézkedéscsoport: Pályakezdő fiatalok helyi letelepe- Évi 20 fiatal letelepedésének a támogatása különböző lakáshoz jutási konstrukdésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénz- ciókkal. ügyi konstrukciók) 4.3 Alprogram: Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.3.1 Intézkedéscsoport: Kistérségi térségmenedzsment ügy- Információs pontok kialakítása a kistérség minden településén. nökség és hálózat kialakítása a településeken 4.3.2 Intézkedéscsoport: Információs infrastruktúrafejleszté- Kábeltévé, intézmények informatikai felszereltsége, központi adatbázis kialakísek támogatása) tása. 4.4 Alprogram: Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.4.1 Intézkedéscsoport: A helyi kézműves és hagyományos A hagyományok felelevenítése az „Ófalu” program keretében. feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. 4.4.2 Intézkedéscsoport: Faluszépítő programok a rendezett, Falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, vonzó településkép kialakítására ösztönző útbaigazító táblák, stb. 4.4.3 Intézkedéscsoport: Településenkénti kataszter készítése 2005-2007 között kistérségi főépítész alkalmazásával összeállításra kerül az éra megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti öröksétékkataszter. Az építési szabályozásba bekerülnek az értékmegőrzést biztosító gekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyre- előírások. állításuk támogatása.
10
