A zöldség-gyümölcs ágazat új lehetősége: az Integrált Minőség

Mi már a jövő fogyasztójára is gondolunk!

A zöldség-gyümölcs ágazat új lehetősége: az Integrált Minőség Minőségpolitikai nyilatkozat „A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tevékenységének elsődleges célja, hogy kiváló minőségű és száz százalékban megbízható zöldség-gyümölcs termékek kerüljenek a fogyasztók asztalára. Az ágazat stratégiai fejlesztése is ezt a célt kell, hogy szolgálja, mert csak így biztosítható a magyar zöldség-gyümölcs piaci versenyképessége.

Tartalom Rendszerterv Megvalósíthatóság Időrend

2 10 12

Az elmúlt években széleskörű hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszert és tudásbázist építettünk ki, hogy minél színvonalasabb szolgáltatásokkal segíthessük tagjaink minőségügyi fejlődését. Szolgáltatásaink alapját a szervezet munkatársainak és szakértőinek magas szintű és naprakész szakmai tudása biztosítja. Munkánk során fontos vezérelv, hogy a fejlesztéseket elsősorban piaci oldalról közelítsük meg, így az elsődleges szempont számunkra a fogyasztók igénye.” Meggyőződésünk, hogy tartós piaci siker csak egy a minőség minden területét érintő, teljes körű komplex tanúsítási rendszer kiépítésével érhető el. Ehhez mind az áru-előállítás, mind a forgalmazás ellenőrzését és igazolását egy rendszerbe szükséges integrálni. Az általunk javasolt rendszer egy olyan modell, ami egész Európában egyedülálló minőségi szemléletet jelent, és aminek megvalósítása a magyar zöldség-gyümölcs ágazat részére komoly versenyelőnyt jelenthet a globális kereskedelemben. A mellékelt javaslat ennek az Integrált Minőség modellnek a koncepcióját tartalmazza.

Konzultáció Amennyiben észrevétele, javító ötlete van, illetve folyamatos információhoz kíván jutni az Integrált Minőség Program alakulásáról vagy szívesen részt venne a munkában kérem, jelezze a következő e-mail címen: Dr. Németh Lajos minőségpolitikai és fogyasztókapcsolati tanácsadó E-mail: [email protected] Mobil: +36 70 604 9905

A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT ÚJ LEHETŐSÉGE: AZ INTEGRÁLT MINŐSÉG |

FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel: +36 1 381 1020, Fax: +36 1 209 1697 www.fruitveb.hu

1

Készítette: Dr. Németh Lajos kertészmérnök Budapest, 2013. január 30.

A zöldségldség-gyümölcs ágaz ágazat új lehet lehetősége: az Integrált Minő Minőség (Az OECD Scheme keretében kidolgozás alatt álló integrált minőség a piac szereplőinek együttes segítésére) Az elmúlt évtizedek egyrészt (többnyire az EU tagállamokban) szétválasztották a minőség aspektusait, az egyes elemeket túlhangsúlyozták, másokat teljesen elfelejtettek. Ugyanakkor bizonyos értelmű integrációs igény jelent meg, például a minőségügyi rendszerekben, illetve a privát szabványokban. Ezen ellentmondást tetézte, hogy a gyenge integrációs törekvések a primitív egységesítés irányába mutattak, nem vették figyelembe az ágazat- vagy termékspecifikus tulajdonságokat, lehetőségeket és igényeket. Különösebben nem szükséges bizonygatni, hogy a gabona, a tej, a bor, vagy a zöldség-gyümölcs minősége egészen mást jelent és eltérő ellenőrzést is igényel, még ha az élelmiszer-ellenőrzés körébe is tartozik mindegyik. És akkor még nem beszéltünk a repülőgép alkatrészek minőségének specialitásairól. Magyarországon a zöldség-gyümölcstermesztés a múltban többször is mintaértékű volt. A megfelelő szakmai alapokat kiváló szakkönyvek biztosították. A GYÜMÖLCS ÚTJA A FÁTÓL A FOGASZTÓIG című könyv 1963-ban jelent meg. A ma nagyon korszerű nyomonkövethetőség csíráját már mutatta. Ki kell emelni, hogy nem csupán a termesztéstechnológia tudományos (áltudományos) elemeire koncentrál, hanem egyértelműen marketing szemléletű. Nem lehet a fogyasztó nélkül minőségről beszélni. Már a cím is marketinges megfogalmazású: a Fától a Fogyasztóig. Hasonlóan a mai testvéreihez a „from farm to fork” vagy „from stable to table”, a hangzása is marketinghatású. Ehhez képest a mi – egyébként minden élelmiszerre vonatkozó – „termőföldtől az asztalig” szlogenünk minden ilyen hatást nélkülöz; bár majdnem tudományosan hangzik. Az ágazatnak fel kell ismerni a marketinges szemlélet szükségességét és vissza kell térnie a hagyományaihoz, nagyobb teret harcolva ki a saját, ágazatspecifikus és tudományos alapokon nyugvó szabályozásnak. Ha legtágabb keretek között beszélünk termelésről és minőségpolitikáról, akkor is központi figura a fogyasztó. A piacon maradás feltétele •

a megfelelő mennyiségű és minőségű áru (és/vagy szolgáltatás),

•

elfogadható áron,

•

szükséges időben és helyen.

A fogyasztónak kell a szükséges időben, elfogadható minőségű és megfelelő árut kínálni. Ezt szolgálja a termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, kommunikációs politika. Mindezeket, vagyis, hogy mit kap a fogyasztó, számos tényező befolyásolja. A termelés és minőségpolitika kapcsán a zöldség-gyümölcs ágazatban jól elkülöníthető 3 eltérő szint, ami nagyban meghatározza a fogyasztóhoz kerülő termék minőségét.


2

Alapvető a termelés (ellátás) biztonsága (security). A termelés adott helyén vagy időpontjában lehetséges, hogy ez a követelmény az elsődleges. A termelés biztonságát nagymértékben meghatározza a termesztés technológiai szintje, a termesztés körülményei (talaj, időjárás). A termelés biztonságának változása hatással van az élelmiszer biztonságra (safety) is. Ha a termelés biztonsága nem megfelelő (pl. időjárás, járvány miatt) akkor, ha lehetőség van rá, több vegyszeres beavatkozással a terméskiesés csökkenthető, ami esetenként negatívan befolyásolhatja az élelmiszerbiztonságot. Ellenkező esetben a terméskiesés mellett a termék meghatározott, fogyasztó által igényelt minősége (quality) is romlik, sőt a termés kiesés jó része is a fogyasztásra alkalmatlanná váló áruból származik. A zöldség-gyümölcs ágazatban ez utóbbi minőséget az EU szabályozás is nevesíti, és forgalmazási minőségként használja. Ennek a minőségnek és a biztonságnak a szétválasztására sehol nincs definíció. Ugyanakkor létezik egy másik minőség, a teljes körű minőség, ami keretében valóban megfogható a minőség valamennyi összetevője. Ebben a teljes körű minőségben gondolkodva lehet sikeres piacot felépíteni. A fogyasztót a teljes körű minőségről szükséges tájékoztatni, felnőttnek tekintve, partnerként kezelve, nem letagadva veszélyeket és nem is riogatva, hanem összefüggéseiben megmagyarázva a dolgokat. Annál is inkább, mert a minőség a fogyasztó fejében születik, amit természetesen számos külső hatás igyekszik befolyásolni. Ennek következtében a fogyasztó igénye is időben változó. Ezt a változó igényt igyekszik kiszolgálni a termelő, a feldolgozó, a kereskedő, a tudomány és a technológia. A kettő közötti kapcsolatot az ellenőrzés jelenti. Az ellenőrzés hivatott a fogyasztót segíteni, hogy a termék megfelelő és a jelölése korrekt információkat tartalmaz. A fogyasztó persze gyakran akkor is az ellenőrzést hibáztatja, ha nem maga a termék, hanem a szabályok nem megfelelőek. A két oldal felől is figyelt ellenőrzés, ha többször hibázik, hamar elveszítheti a szereplők bizalmát, amit nehéz visszaállítani. Vagyis a fogyasztó mellett nemcsak a termelő, a feldolgozó, a kereskedő, a tudomány és a technológia érdekelt a megbízható teljes körű minőségben, hanem az ellenőrzés is. Végeredményben felmerül, hogy mi is a minőség. Számos és ellentmondásos minőség megfogalmazás létezik, különösen az élelmiszer minőség és az élelmiszer biztonság kapcsolatát tekintve. Egy igen régi szerint: Qualitas (lat.) az ismeretnek egyik legáltalánosabb alapfogalma, amely a tárgynak mivoltát jelenti egész határozatlanságában. (PALLAS NAGY LEXIKONA, XIV. KÖTET, 1897.) Ezt a teljes körű minőséget, ami magában foglalja az élelmiszer biztonságot, az utóbbi idők tudományos kiadványai sem vetik el. A zöldség-gyümölcs ágazatban a minőség különböző aspektusai jól elkülöníthetők a vonatkozó közösségi jogszabályok alapján is. Hogyan kezelhető akkor a minőség? A minőség a legtágabb értelemben filozófiai fogalomnak is tekinthető. Műszaki vonatkozásban a termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak és jellemzőinek összességét jelenti, amelyek hatnak arra, hogy a kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítse.


3

Ez a teljes körű minőség levezethető a termékminőségből és a folyamatminőségből. A klasszikus termékminőséget például a nemzetközi zöldség-gyümölcs forgalmazási-minőség szabványok szabályozzák. A folyamatminőség szabályozására jó példa az EU ökológiai gazdálkodásának szabályozása. A termékminőséget a forgalmazási minőség vonatkozásában ellenőrizni kell, élelmiszer- biztonsági szempontból pedig garantálni szükséges. A zöldség- gyümölcs ágazatban alkalmazott forgalmazási minőséget nevezik néha egy szűkebb értelemben vett minőségnek. Ez vezet néha ahhoz a téves megközelítéshez, hogy a biztonság foglalja magában a minőséget. Valójában a minőség és biztonság ilyen típusú szétválasztása mesterséges megkülönböztetés, ami csupán szervezeti pozíciókért való harcban fontos, a gyakorlatban nem működik. A termelőnek e teljes körű minőségre tekintettel kell lennie és a fogyasztó is egy minden szempontból megfelelő terméket igényel, azaz a teljes körű minőséget. Olyan terméket, amelyik megfelel a vonatkozó valamennyi jogszabálynak, szabványnak. Ráadásul a fogyasztónak is az a hozzáadott érték, ha ezt megbízhatóan igazolják is. Ez a koncepció érvényesül a minőségügyi rendszerekben és ezt ismerték fel a privát tanúsítási rendszerek. Tudatosan nem privát szabványokat említek, hiszen, azok tartalmának szinte egésze a különböző hatóságok nemzetközi egyeztetéseinek eredményeként születik és a privát szervezetek csak ezeket összefogva alakítanak ki tanúsítási rendszert. Annak ellenére, hogy a privát tanúsítási rendszerek kihasználták azt a lehetőséget, hogy a hatóságok nem képesek integrálni saját eredményeiket, mégsem értek el átütő sikert. Továbbra is hiányzik a fogyasztót tájékoztató tanúsítás. A B2B tanúsítás ezt nem pótolja. Ugyanakkor számos nemzetközi fórumon felmerült, hogy ezek a rendszerek jelentősen növelik a termelő országok költségeit. Nagy lehetőség van a hatósági ellenőrzés és a minőségügyi rendszerek közötti megfelelő kapcsolatok kiépítésében. A hatályos magyar jogszabály A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet 5.§ (2) bekezdése szerint: „A Koordinációs Központ: kidolgozza a minőségügyi rendszerek alkalmazásának kockázat csökkentésre ható értékelési szempontjait, irányítja a felülvizsgálatot, és az eredményeket alkalmazza az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásánál.” Halvány kísérlet volt ez ennek az együttműködésnek az elindítására. Annak érdekében, hogy fenntartsuk és növeljük a zöldség-gyümölcs ellenőrzéssel kapcsolatos fogyasztói bizalmat, szükséges a jelenlegi helyzetet világosan látni. A zöldség-gyümölcs ellenőrzés több szinten szabályozott. Ennek megfelelően ellenőrzése is komplikált. A legáltalánosabb szinten, mint termékre, vonatkoznak rá az általános szabályok: például kereskedelmi törvény, árszabályok. A termékeken belül egy legnagyobb mértékben és rendszeresen, szükségszerűen fogyasztott csoportba, az élelmiszerek csoportjába tartozik. Ennek megfelelően vonatkoznak rá az élelmiszerjog, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszer jelölés szabályai. Mint növényi termékre, vonatkoznak rá a növény-egészségügyi szabályok, a növényvédőszer-maradék határértékek. Ezen belül a zöldség-gyümölcs termékek a közös piaci szabályozás alá tartoznak, ami a támogatáson túl termékszabványok alkalmazását is előírja. Mint friss fogyasztásra szánt élelmiszerre vagy feldolgozásra szánt élelmiszer nyersanyagra vagy éppen feldolgozott élelmiszerre eltérőek a jelölési, de a termékminőség követelményei is.


4

Ebben az összetett szabályozási és ellenőrzési rendszerben szükséges valamilyen iránymutatás a szabályok ellenmondástól mentes kialakításához. A kép bal oldalán a nyíl az általánostól a speciális irányába mutat. A speciális szabályok tartalmazzák a részletes követelményeket, biztosítják a teljes körű információt. Ugyanakkor ennek a „Lex specialis” elvnek része az is, hogy a speciális szabályok nem lehetnek ellentétesek az általános szabályokkal, nem lehet a speciális szabályoktól eltérő, a termékre nem jellemző általános szabályokat jogszabályba foglalni. A két szint helyes alkalmazása viszont kötelezően a komplex szemléletmódhoz vezet. Hogyan harmonizálható ez az összetett szabályozás? Nyilvánvalóan egy nemzetközileg összehangolt szabályozásban. Azonban ebben a nemzetközi szabályozásban is vannak átfedések. A zöldség-gyümölcs minőségszabályozása nem csak az EU piacszabályozása alá tartozik. A nemzetközi szabványosításban szintén foglalkoznak a zöldség-gyümölcs minőség szabályozásával. Ráadásul nem is csupán egy szervezet, hanem további három. Az egyik az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság, amely szabványai használatának lehetőségét az EU jogszabályok is rögzítik. A másik a FAO-WHO Codex Alimentarius, amelyik korábban csak a trópusi gyümölcsökkel foglalkozott. A harmadik, a zöldség-gyümölcs szabványok nemzetközi alkalmazásával foglalkozó OECD Scheme, amelyik legközelebb van az ellenőrzés gyakorlatához és ebből adódóan a teljes körű minőség koncepciójához. Emellett az EU szabályozásban az élelmiszer-biztonság külön szabályozás alá esik, ugyanakkor a Codex Alimentarius szabványok ezekre (szermaradék, higiénia, szennyezőanyagok) is vonatkoznak. A szervezetek együttműködése nem mindig tökéletes, a szabályozások gyakran a kettős-hármas átfedésben levő elemeket óvatosan kezelik, esetleg nem is szabályozzák. Ebből adódó problémák azonban csak az ellenőrzés gyakorlatában jelentkeznek, a teljes körű minőség komplex szemléletével észlelhetők. A szakma alapkövetelményeit a képzett termelő – a szabályoktól függetlenül is - ismeri. A képen mutatott tudományok mindegyikében azonban a termelők többségének nehéz naprakészen lenni. A kisebb jártasságúaknak segítenek a tanácsadó szervezetek. A szükséges információ a szakmai szervezetek irányításával eljut a termelőig. Itt azonban elakad, a fogyasztóig már nincs kapcsolat. Pedig a fogyasztó alapismeretei nyilvánvalóan szűkebbek a termelőénél. Szakmai és politikai kérdés a fogyasztó jobb elérése. Nyilvánvalóan nem elvárható a fogyasztótól, hogy 5-6 szakkönyvvel járjon vásárolni. Számára az alapvető segítség a megbízható tájékoztatás és elvárja, hogy a forgalmazott termék minősége teljes körűen szabályozott és ellenőrzött legyen. Ha ez önmagában nem is valósítható meg egyszerre, akkor legalább a fogyasztó fontosságát felismerő termelők áruin legyen egy ilyen jelzés. Egy ilyen jelzésnek azonban hitelesnek kell lennie. A hitelességét a szakmai megalapozottság biztosíthatja. Szerencsére a magyar zöldség-gyümölcs ellenőrzésben az export, import és belföldi ellenőrzés két évtizede ugyanazon szervezet keretében, egységes irányítással folyik, ami nem minden EU tagállamra jellemző. Emiatt nemzetközi viszonylatban nehezen képzelhető el egy tisztán hatóság általi igazolás, valószínűleg a civil szférával közösen kiépített tanúsítás lehet a megoldás. Az ellenőrzés lehetőségét az almától a zöldborsóig, valamennyi termékre a közösségi jog biztosítja. A szabványok egyre több termékre terjedtek ki, amit a minimumszabvány bevezetése tett szinte teljes körűvé. A kérdés már csak az, hogy a minőség aspektusai közül mely területekre terjedjen ki a teljes körű minőség igazolása. A minőség aspektusait érintően két területen alkalmaznak ellenőrzést és adnak róla igazolást.


5

Az egyik igazolás a növény-egészségügyi igazolás. A GUIDELINES FOR PHYTOSANITARY CERTIFICATES, ISPM No. 12 (2001) 1.1. pontjában meghatározza annak célját, miszerint más célra nem használható. Emellett növény-egészségügyi bizonyítványt nem kell minden zöldség-gyümölcsre kiállítani és a lista a célterület szerint is változhat. A másik a forgalmazási minőség igazolásáról szóló bizonyítvány. A forgalmazási minőségigazolását a különböző ellenőrzési rendszerekben eltérően szabályozzák. A hivatalos ellenőrző szervezetnek az EK és az ENSZ/EGB szabályai szerint az ellenőrzéskor végzett minta vizsgálata alapján kell kiállítani. A Codex Alimentarius szerint a bizonyítványt ellenőrzéskor végzett minta vizsgálata alapján, illetve önértékelés és audit alapján lehet kiadni. A tanúsítási eljárások mellett az is eltérő, hogy mit tanúsítanak. A Codex Alimentarius tanúsítása a legszélesebb körű, majd az EU 10 kötelező szabványát az EU általános szabványa követi, amit tanúsítani legfeljebb a más szabályozás alá nem eső termékek esetében érdemes. Amenynyiben a Codex Alimentarius szabványok szerinti tartalom tanúsítása valósul meg, a Codex Alimentarius eljárásnak megfelelően, akkor már nem kérdés tovább az, hogy a minőség aspektusai közül mely területekre terjedjen ki a teljes körű minőség igazolása. A Codex szabványok a forgalmazási minőségén túl, kiterjednek a növényvédő szermaradék tartalomra, a nehézfémek ellenőrzésére, az egyéb (pl. mikrobiológiai) szennyező anyagok ellenőrzésére is. A korábbi ábrán bemutatott minőség aspektusaiból a technológián gyakorlatilag a technológia higiéniai aspektusait kell érteni, amit a fajta (ellenálló-képesség) nagymértékben meghatároz. A technológia ellenőrzése során a minőségügyi rendszerekre nagymértékben lehet támaszkodni. A minőség aspektusai közül egyedül a növényegészségügyi igazolás nem építhető be ebbe az igazolásba. Nem véletlen, hiszen annak szakmai összetettsége alapján, saját – csak arra a célra használható – igazolása van. Egy fentiek szerinti – auditokon és helyszíni termékvizsgálatokon alapuló – tanúsítás nem csak egyszerűbbé tenné a piaci szereplők számára a minőség megítélését és megkönnyítené a kezelését, hanem számos gazdasági előnnyel is járna. •

Abból adódóan, hogy a tanúsított terméket előállító, az előállítás folyamata valamint szúrópróbaszerűen a végtermék is ellenőrzött, csökkenteni, illetve el lehet kerülni a leszállított áru visszautasítását, tekintve, hogy a hibák csomagolás előtt feltárhatók.

•

Abból adódóan, hogy a rendszerbe bejelentkezett előállítók rendszeres ellenőrzés alatt állnak folyamatosan, minden résztvevő ismert, a nyomonkövethetőség eredményesebben biztosítható.

•

Amennyiben a hatóság és a civil szféra egyetértő tevékenységének eredményei részvételével valósul meg a tanúsítás, azok meglévő eredményei ebben a rendszerben is felhasználhatók. Ennek eredményeképpen az ellenőrzöttek kisebb adminisztratív terhelése mellett, költséghatékony tanúsítási rendszer alakítható ki.

•

A legnagyobb győztes azonban a fogyasztó lehet. Jelenlegi tájékozottsági szintje nagymértékben javulhat. A jelenlegi rendszerben nemzetközi szinten az áruhoz esetenként követelnek különböző bizonyítványokat (egészségügyi-, növényegészségügyi-, privát certifikátok) vagy bizonyított minőségügyi rendszerek meglétét. Ezek kusza rendszeréből azonban a fogyasztó semmit nem lát, hozzá nem jut el. Ami eljut, az a minőség egy-egy kiemelt részterületére (eredet, öko) vonatkozó jelölés. Ezért nagy előrelépés lehet a fogyasztót gyorsan, átláthatóan és megbízhatóan – a termék minőségéről teljes körűen – tájékoztató jelölés.


6

•

Mivel a tanúsítás kizárólag nemzetközi szabványokon, követelményeken alapul, amelyek egy rendszerben elfogadottak, kereskedelem technikai akadályokat nem okoz, sőt elősegíti a nemzetközi kereskedelmet is azon országok között, akik ezt a rendszert elfogadják. Azzal, ha a tanúsítás a megfelelés tanúsítását konkrét jogi előíráshoz köti, és azt megnevezi, az egymáshoz nagyon hasonló követelmények közötti finom eltérések is kezelhetők lesznek.

•

Ebből adódóan megoldást jelenthet a korábbi orosz exporttal kapcsolatos problémákra is, egyrészt mert egyértelmű a származási ország, másrészt meg egyértelmű a tanúsítás jogi követelményre hivatkozása, harmadrészt pedig a partner egy hasonló, állami ellenőrzésen alapuló, általa is elfogadott igazolást szeretne.

•

A valamennyi résztvevő által elfogadott nyílt és önkéntes tanúsítási rendszer folyamatos megismertetésével a piaci szereplők egyre szélesebb köre vonható be, ezáltal egyre több partnernek nyújthat hozzáadott értéket. A termékekre vonatkozó követelmények nem csak a fogyasztó és kereskedő közötti kapcsolatot segítik, hanem termesztési információt is nyújtanak.

Természetesen ez a többletérték csak akkor jelentkezik, ha a tanúsítási rendszer elnyeri, és hosszú távon megtartja a fogyasztók bizalmát. A zöldség-gyümölcs ágazat specialitásait figyelembe véve ez a minden más ágazattal összehasonlítva a legnehezebb feladat. •

A zöldség-gyümölcs ugyanis nagy mennyiségben forgalmazott és fogyasztott termék. A nagy forgalom miatt a kis arányban megjelenő problémák is jelentős számúak lehetnek ahhoz, hogy a fogyasztók bizalmát befolyásolják.

•

Ráadásul a zöldség-gyümölcs termékek nagy része a romlandó, gyorsan romló kategóriába tarozik. Jelentősen eltérő tárolást igényelnek, eltérő továbbfejlődési lehetőségekkel.

•

Ebből adódóan nem elegendő egy éves audit alapján tanúsítani, hanem a termék minőséget kell a fogyasztóig kísérni és a fogyasztót is tájékoztatni.

•

A folyamatminősítés mellett (az egyébként EU jogban is meghatározott) termékellenőrzés segíthet az olyan korábbi gyakorlat legyőzésében, mint a gyengébb minőségű áru bekeverése.

Mindezek alapján teljes biztonsággal kijelenthető, hogy csak a fogyasztói bizalmat élvező, hatósági ellenőrzésen alapuló, de civil kontrollnak alávetett, hosszútávon működőképes tanúsítási rendszer kiépítését szabad elkezdeni és csak a zöldség-gyümölcs ágazat specialitásit figyelembe véve, saját szabályozás keretében elsőként megvalósítani. A fogyasztói átláthatóság és legegyszerűbb jelölése egy megfelelő jel alkalmazásával valósítható meg. Ehhez azonban el kell dönteni, hogy mik legyenek azok a szavak, képek, amelyek leghatékonyabban kifejezik a termelőikereskedelmi információt és mégsem esnek az agresszív marketing tartományba, ugyanakkor a fogyasztót is a minőség valamennyi lényeges aspektusáról tájékoztatják. Az integrált szóhoz a múlt század hetvenes éveitől kapcsolódik a növényvédelem szó. A növényvédelemre jelentős hatással volt nagyon sok részterületen. Fejlődése során nevezése is változott: IPP (Integrated Plant Protection), IPM (Integrated Pest Management), Integrated Farming. Számos országban az integrált termesztés támogatásául szolgáló jogszabályokban is megjelenik. Átütő sikert azonban abban a vonatkozásban, hogy a fogyasztóig terjedő certifikációs rendszere lenne, nem ért el. A később született ökológiai gazdálkodás megelőzte, a világ nagyon sok tagállamában nemzetközileg is összehangolt certifikációs rendszere van. Az ökológiai gazdálkodás statisztikáit nézve azonban ezek között akár a területi adatokat, akár az áruforgalmi adatokat tekintve a friss zöldség-gyümölcs aránya kicsi. Az ökológiai gazdálkodás szabályai keretében ezek termesztése ugyanis a legtöbb terméknél kockázatos, folyamatos széleskörű választék nem biztosítható. Egyéb növénytermesztésben ez kevésbé jelenik meg ilyen élesen. Ez az, amiért az integrált gazdálkodás bevezetésének a zöldség-gyümölcs ágazatban van a legnagyobb lehetősége. Az ágazat jellemzőiből adódóan azonban, nem elegendő a klasszikus folyamatminőség tanúsítása, hanem a termékminőséggel kombinált tanúsítás kiépítése szükséges, amihez hatékony ellenőrzést kell biztosítani. Csak így kerülhető el, hogy a gyengébb minőséget elrejtő árukészlet, a termék gyorsan romló jellege, a nem megfelelő körülmények közötti értékesítés vagy a rövid távú piaci érdek miatt a megfelelő termelési folyamat ellenére sem megfelelő minőségű árun jelenjen meg a tanúsításra hivatkozó jelölés, rontva a tanúsítás hitelességét. Ebből adódóan sem az integrált növényvédelem, sem az integrált pestmenedzsment, sem az integrált gazdálkodás nem megfelelő jelölés, ezeknél átfogóbb megnevezés szükséges.


7

Ez a kifejezés a teljes körű minőséget kell, hogy kifejezze, vagyis a folyamat és termékminőség együttesét és kellő marketinges hatással kell, hogy rendelkezzen. Emellett ne csak szűk nyelvi környezetben létezzen. Ez a kifejezés az integrált minőség. A zöldség-gyümölcs nemzetközi szabványok alkalmazásával foglalkozó OECD Scheme erre a képen látható „INTEGRATED QUALITY” kifejezést fogadta el és dolgozik rajta egy munkacsoportja. Az integrated quality kifejezés amellett, hogy kifejezi a teljes körű minőséget, mindkét szavában önmagában is marketing erőt képvisel, szemben az integrált növényvédelem kifejezéssel, aminek egyik szava, a növényvédelem, a fogyasztók egy részének fejében negatív hatást kelt. Az integrált és a minőség szavak egyaránt pozitív tartalmat jelentenek a fogyasztónak. Nyelvtől függetlenül, az angol nyelvű kifejezés nemzetközileg is széles körben elfogadható. Az első betűinek kinagyításával készített logó, ismert asszociációja kapcsán azonnal megragad a fogyasztók fejében. A betűkbe bejegyzett szöveg szerint ez az integrált minőség nemzeti hatóság által ellenőrzött és az OECD Scheme keretében. Amíg azonban az OECD Scheme ellenőrzése nem épül ki, a nemzeti kertek közötti integrált minőség ellenőrzés működhet, hasonló logóval. A betűkbe bejegyzett szöveg szerint ez az integrált minőség nemzeti hatóság által ellenőrzött és az adott ország keretében kiépített rendszer. Természetesen hazai forgalmazás esetén a beírt szöveg magyar nyelven is megjelenhet. Ebből a logóból két dolog következhet. Az egyik az, hogy – annak ellenére, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban a származási ország (ahol termesztették) jelölése kötelező – kiemeli, hangsúlyozza a termék magyar voltát. Ugyanakkor ez semmilyen más országban termesztett zöldség-gyümölcs esetében nem lehetséges. Ráadásul a származási ország ilyen kiemelése nem sért semmilyen jogot. Magyarország, aki az OECD integrált minőséggel foglalkozó munkacsoportját vezeti és szervezeti lehetőségei miatt is mintaként dolgozhatja ki ezt a rendszert, évekig élhet ezzel az előnnyel, sőt jelentős szerepe lehet a rendszer alakításában. Amennyiben elmulasztja ezt a lehetőséget, majd évek múlva megtanulhatja, mondjuk a hollandoktól. Röviden érdemes áttekinteni mi történt eddig az integrált minőséggel kapcsolatban itthon és az OECD-ben: •

Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti legjobb kísérlet volt az integrált termesztés tanúsítására a Garantáltan Egészséges Alma (GEA). Sikeres, de rövid működéséből számos hasznos következtetést lehetett levonni: 1.) A védjegy és az előírások nem elegendők, jól megszervezett és elismert ellenőrző és tanúsító rendszer is szükséges. 2.) Csak az integrált termesztés szabályainak a betartásától nem lesz a termék a fogyasztó igényeit teljes körűen kielégítő, különösen, ha a gyorsan romló terméket osztályba sorolással és méretre válogatással szükséges megfelelővé tenni.

•

A Foodapest 2006 kiállításon a „Versenyképesség – Minőség – Biztonság” című konferencián hangzott el egy előadásban, hogy a minőség nagy integrátor, vagyis a minőséghez kapcsolódik számos azt befolyásoló termesztési tényező, amit a minőség keretében egységesen lehet kezelni.

•

A XVI. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencián (Tihany, 2008) is felmerült a téma, mint „Integrációs igények és változások a zöldség-gyümölcs ellenőrzésben”. Ezt követően a Foodlawment 2008. konferencia az egységes szemléletű integrált ellenőrzés szakmai specialitásaira hívta fel a figyelmet, hogy az nem a feladattömeget és az ellátásukhoz szükséges szakmai ismereteket fogja csökkenteni. Még ez évben OECD/ENSZ-EGB által támogatott, a zöldség-gyümölcs ellenőrök nemzetközi találkozóján (Nyitra 2008) is szerepelt a téma.

•

Helsinkiben, 2009-ben, OECD Scheme keretében tartott nemzeti ellenőrző szervezetek vezető szakembereinek az ülésén merült fel, hogy az OECD Scheme lenne a megfelelő hely az integrált minőség ellenőrzési rendszer kidolgozására és alkalmazására.


8

•

A javaslatot elfogadva az OECD Scheme Plenáris ülésén, 2009-ben munkacsoport alakult Magyarország vezetésével az integrált minőség ellenőrzés kidolgozására.

•

A munkacsoport informális megbeszélései (OECD/ENSZ-EGB nemzetközi találkozó, Nyitra 2010) alapján az OECD Scheme Plenáris ülésén 2010-ben a munkacsoport beszámolt a munkáról, Hollandia csatlakozott a munkacsoporthoz. A Plenáris ülés a folytatás mellett döntött. Magyarország jelezte, hogy a nemzeti ellenőrző szervezetek vezető szakembereinek következő ülésére e témát kívánja kiemelni.

•

A nemzeti ellenőrző szervezetek vezető szakembereinek 15. találkozóján, Budapesten, 2011-ben, számos előadás hangzott el a minőség aspektusainak kapcsolatait elemezve, több ország is bemutatta ellenőrző rendszerét. Több sikeres országban - ha nem nevesítve is - az integrált minőség ellenőrzés alapjának tekinthető ellenőrzés folyik, nemzetközileg egységes megvalósítása azonban komoly kihívás, de lehetséges.

•

OECD Scheme Plenáris ülése (2011) elfogadta a munkacsoport beszámolóját, a találkozó következtetéseit. A munka folytatódik.

Az OECD Scheme munkacsoportja bemutatott egy lehetséges igazolás mintát (TAD/CA/FVS/WD (20010)1/REV1) is. A Magyarországi munkában kiindulásul használható dokumentumot az 1. számú melléklet tartalmazza. A magyar változtatások az OECD Scheme rendszerét is javíthatják.


9

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG Nagyon sok részterületen kiváló szakemberek foglalkoznak a témával. Ami hiányzik, az a tevékenységek egységbe foglalása, működő rendszerként kezelése és működtetése. Mondhatni az integrált minőség bevezetésének és ellenőrzésének kialakításához az első lépés a különböző szakterületek eredményeinek az integrálása. Szemléletet kell váltani, le kell küzdeni a szakterületi versenyszemléletet, meg kell tanulni egységben gondolkodni, ami egyébként az egykori paraszti gondolkodástól nem állt messze. Az egységes egészben gondolkodás, az azon alapuló felelősségteljes döntéshozatal és annak következetes végrehajtása azonban nem megy magától. A korábbi gyakorlattól eltérően, nem a szakmai szabályok parttalan vitájával kell kezdeni, hanem a szabályozás és működés kialakításához szükséges kompetenciákat tisztázni, az eljárásrendeket kialakítani, az ahhoz szükséges szervezeti keretekkel.

Az eddigiek figyelembe vételével ennek lépései a következők: 1. Meg kell határozni a célt: Az integrált gazdálkodás és termékminőség szabályai a zöldség-gyümölcs ágazatban című jogszabály megalkotása, a minőség igazolási rendszerének kialakítása és működtetése. 2. Meg kell alkotni a program nevét: Integrált Minőség Program (IMP) a zöldség-gyümölcs ágazatban 3. Létre kell hozni a különböző feladatokat végző és koordináló csoportokat: Integrált Minőség Program Iroda (IMPI) A munkák stratégiai rendjét határozza meg. Működteti és ellenőrzi az alárendelt csoportokat. Vezetője magas szintű vezető, aki kellő hatékonysággal tudja képviselni a program előrehaladását. Helyettese átfogó ismertekkel rendelkező, a gyakorlati feladatokat ellátó szakember. Az egyik a növényvédelem, a másik a zöldség-gyümölcs termékminőségben jártas, az egyik a hatóság részéről, a másik a civil szférából, a szakmai szervezettől delegált. Munkájukat a titkárság segíti. Operatív Bizottság (OB) A program operatív feladatait látja el. A Szabályozási Testület által benyújtott, Tudományos Támogató Tanács által véleményezett tervezet alapján elkészíti a jogszabálytervezetet. Tagjai a növényvédelem, minőség-ellenőrzés, fajtaminősítés, élelmiszerbiztonság, a szakmai szervezetek és a fogyasztók képviselői és védjegyjogban jártas jogász. Tudományos Támogató Tanács (TTT) A programot a korszerű tudományos eredményekkel támogató csoport. Véleményező és javaslattevőként, az Operatív Bizottság kérésére vesz részt a munkában. Tagjai a szakma tudományának képviselői. Szabályozási Testület (SzT) A különböző szakbizottságok képviselőiből álló testület, az Operatív Bizottság képviselőivel. Feladata a kapcsolódó szakbizottságok közös főszabályainak kidolgozása, amire igény szerint vertikális és horizontális szakértői csoportokat hoz létre (Vertikális: Zöldség, Hajtatott zöldség, Almástermésűek, Csonthéjasok, Bogyósok, Héjasok; Horizontális: Biztonság, Minőség). A szakbizottságok által összeállított szabályok értékelése, elfogadása, jogi formába öntése. Szakbizottságok (Szb) A gyakorlat legkiválóbb szakemberiből összeállított bizottságok, amelyek az adott részterület szabályait dolgozzák ki. (Pl.: integrált hajtatott paprikatermesztés).


10

4. Meg kell határozni az eljárásrendet a következő alapelvek alapján: •

Az IMPI vezetése létrehozza az OB-ot és a TTT-ot.

•

Az OB készíti a jogszabálytervezetet és létrehozza a szükség szerinti SzT-t.

•

A Szb-ok által készített részletes előírások – a gyors változtathatóság érdekében – nem képezik a jogszabály részét, az csak meghivatkozza a norma gyűjteményt.

•

A részletes szabályokat a norma gyűjteménybe a SzT illeszti be egyeztetve a szélesebb körű szakmai követelményekkel.

•

Az SzT által készített részágazati szabályokat a jogszabálytervezetbe az OB illeszti be. Szükség esetén bármely szakmai kérdésben kérheti a TTT véleményét.

•

A jogszabálytervezetet az IMPI vezetése nyújtja be a minisztériumnak. Az IMPI vezetése az alá tartozó csoportok munkáját a kiadott Programterv alapján szervezi és elkészíti az IMP kommunikációs tervét is.

Végezetül két kép az itt bemutatott integrált minőség fontosságának felismeréséről. Az egyik régóta ismert marketinges képen egyszerűen csak az látszik, hogy valami JÓ. A másikon az látszik, hogy valami SZÉP. Szóval a fogyasztó a szemével vásárol, utána megkóstolja.

KSZ_2012

Természetesen számtalan egyéb szempontja (élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi) is van más-más rangsoron, amikről nem közvetlen információ alapján dönt. Közvetlenül dönt azonban a legfontosabbról, a pénztárcája által biztosított lehetőségeiről. Ezért fontos az Integrált Minőség megbízható igazolási rendszerének költségtakarékos kidolgozása. A szabályozás és működés kialakításához szükséges kompetenciák tisztázása, az eljárásrendek kialakítása, az ahhoz szükséges szervezeti keretek létrehozása időrendi ütemezést igényel, ami a szakmai feladatokon túl a kommunikációra és a pénzügyi vonatkozásokra is kitér.


11

Integrált Minőség Program (IMP) a zöldség-gyümölcs ágazatban projekt időrendje Feladat

Határidő 2013.

1. Informális megbeszélések a. Terméktanáccsal

Február 8.

b. Bevonandó szakemberekkel

Február 22.

2. Programvezető felkérése

Március 1.

3. Kommunikációs terv készítése

Március 12.

4. Programiroda kijelölése

Március 15.

5. Szervezeti háttér kialakítása a. Operatív Bizottság

Március 22.

b. Tudományos Támogató Tanács

Március 20.

c. Szabályozási Testület

Március 29.

d. Szakbizottságok

Igény szerint

6. Működési szabályzatok elkészítése

Május 20.

7. Az integrált minőség követelményeinek kidolgozása

Június 5.

8. Az integrált minőség jelölés és igazolása szabályainak kidolgozás

Július 10.

9. Pénzügyi terv készítése

Július 30.

10. Az integrált minőség jogszabály tervezetének a kialakítása

Szeptember 20.

11. Az integrált minőség faj specifikus útmutatóinak folyamatos készítése

Folyamatos

12. Az alkalmazásra felkészülés megkezdése.

November vége


12

A zöldség-gyümölcs ágazat új lehetősége: az Integrált Minőség

Recommend Documents