Forum für arbeitsmarktpolitische Zusammenarbeit Munkaügyi Együttműködési Fórum
A „zöld munkahelyeké” a jövő? A foglalkoztatáspolitika kihívásai
Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia
DÁTUM
2010. május 5-7.
HELYSZÍN
Szombathely
1
Jelen kiadvány az „Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia 2008-2013” ETE-projekt keretében készült. A projektet az AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG 2007-2013 határmenti együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió; a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyar Köztársaság és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja.
2
OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA 2010. május 5-7. Szombathely
A „ZÖLD MUNKAHELYEKÉ“ A JÖVŐ? A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KIHÍVÁSAI
3
4
OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA 2010. május 5-7. Szombathely
A „ZÖLD MUNKAHELYEKÉ“ A JÖVŐ? A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KIHÍVÁSAI A konferencia védnökei Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter Herczog László szociális és munkaügyi miniszter A konferencia szervezői L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A konferencia támogatói Európai Unió: Európai Regionális Fejlesztési Alap Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyar Köztársaság Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
5
Szerkesztette Trender-com Bt. Fordította és lektorálta PIROSPONT 2000 Kft. ISBN 978-963-87116-8-7 Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés DTPeRINT Bt. Szombathely Nyomdai munkák DTPeRINT Bt.
6
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ..........................................................................................................9 A KONFERENCIA PROGRAMJA.................................................................10 MEGNYITÓ BESZÉDEK...............................................................................13 Andor László az EU foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi ügyekért felelős biztosa, Európai Bizottság...............................................13 Herczog László miniszter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium..............14 Rudolf Hundstorfer szövetségi miniszter, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium............................................18 Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ......................................................................................................22 Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat..........................................................................25 Peter Zinggl Burgenlandi Tartományi Kormányzat....................................28 Kapiller Sarolta titkárságvezető, Vas Megyei Önkormányzat....................31 Szabó Gábor alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város..............32 SZAKMAI ELŐADÁSOK..............................................................................35 Hegyi Gyula Andor László biztos kabinetje, Európai Bizottság.................35 Petra Wetzel L&R Szociális Kutató Intézet................................................46 Cseres-Gergely-Zsombor MTA Közgazdaságtudományi Intézet, kutató és Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, partner.........................51 Adler Judit GKI Gazdaságkutató Zrt..........................................................54 Florian Brence ACT – Austrian Clean Technology....................................59 Thomas Ritt Osztrák Munkáskamara........................................................66 BEMUTATOTT MODELLEK, PROJEKTEK, SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉSEK.....................................................................72 Kovács Péter Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Bozzay Balázs menedzser, Pannon Megújuló Energia Klaszter Hajdú József igazgató, Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ (OBEKK) Spilák Lajos régiókoordinátor, ITD Hungary Nyugat-dunántúli Régió A KONFERENCIA ZÁRÁSA.........................................................................82 Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
7
MEGLÁTOGATOTT PROJEKT.....................................................................85 Megújuló Energia Európai Központja, Güssing A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI..................................................................89
A konferencia megnyitása előtt: Szabó Gábor alpolgármester, Kapiller Sarolta titkárságvezető, Kiss Ambrus főigazgató, Herczog László miniszter, Rudolf Hundstorfer miniszter, Helene Sengstbratl tartományi igazgató, Peter Zinggl titkárságvezető és Hegyi Gyula tanácsadó (balról jobbra)
8
ELŐSZÓ Kedves Olvasó! A XVI. osztrák-magyar foglalkoztatási konferencia kiadványát olvashatja. A foglalkoztatási konferenciák hozzájárultak a magyar állami foglalkoztatási szolgálat fejlődéséhez, eszközeinek és eljárásainak korszerűsítéséhez. Segítettek abban, hogy az Európai Unióba történő 2004. évi belépésünket követően a magyar munkaerő-piacnak az európai munkaerő-piacba való integrálódása gyorsulhasson, az európai foglalkoztatási stratégia keretében új eszközökkel és forrásokkal gyarapodjon. Magyarország számára különös jelentősége van a magyar-osztrák munkaerő-piaci és intézményi kapcsolatoknak. 2010-ben már lehet értékelni a lisszaboni foglalkoztatási stratégiát és annak megvalósítását is. Nem szabad elfeledkezni a 70 év óta legmélyebb világgazdasági válságról, amiben élünk, s amely erősen befolyásolja a foglalkoztatást és az állami foglalkoztatási szolgálat tevékenységét is. Ugyanakkor vannak a válságtól független tartós problémáink, kihívásaink, amelyekre gondolni és reagálni kell. Ezek közül is az egyik legfontosabb kihívás a klímaváltozás, amely tartósan befolyásolja az emberi élet és a gazdaság körülményeit, feltételeit. Az egyre több természeti problémával, részben ebből is következő gazdasági problémával küzdő társadalmaknak reagálni kell erre, amiből mind a foglalkoztatáspolitikának és mind az állami foglalkoztatási szolgálatoknak is ki kell venni a részüket. A konferencia résztvevői erről mondták el a véleményüket. Bemutatták az eddigi kezdeményezéseket, hiszen a zöld gazdaság már nemcsak távlati követelmény a környezeti kihívásokra, hanem kísérleti projektek szintjén, de egyes helyeken már a mindennapi életet meghatározó módon létező gyakorlat. A zöld gazdaságot állami és európai uniós támogatások is segítik, amelyek nem tűnnek elégséges mennyiségűnek, de hozzáférhetők és hasznosíthatók. Reméljük, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa eléggé érdekes és igazán hasznosítható lesz. A kötetből kitűnik, hogy a probléma nagy, a megjelenített témák segítséget nyújthatnak a döntéshozók és közreműködők számára a gyors és megalapozott munkához. Ezúton is megköszönjük minden támogatónak, hogy lehetővé tette a konferencia megrendezését és minden közreműködőnek, hogy megvalósította azt. Szombathely, 2010. szeptember Kiss Ambrus 9
A KONFERENCIA PROGRAMJA 2010. május 5., szerda 13:00-14:00
14:00-15:30
15:30-16:00
Regisztráció Szombathelyen, a Hotel Claudiusban Üléselnök: Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Üdvözlés és a konferencia megnyitása Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Magyar Köztársaság Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter,Osztrák Köztársaság Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Peter Zinggl, Burgenlandi Tartományi Kormányzat Kapiller Sarolta titkárságvezető, Vas Megyei Önkormányzat Szabó Gábor alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város Kávészünet A zöld munkahelyek jelentősége az EU foglalkotatáspolitikájában
16:00-17:00 19:00
Hegyi Gyula, Andor László biztos kabinetje, Európai Bizottság Kérdések, hozzászólások Ünnepélyes fogadás a Hotel Claudiusban
2010. május 6., csütörtök Üléselnök: Gombás József, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Zöld munkahelyek – a munkaügyi politika témája? Magyarországi és ausztriai kezdeményezések 09:00-9:45 09:45-10:30
10:30-11:00 10
Petra Wetzel, L&R Szociális Kutató Intézet Kérdések, hozzászólások Cseres-Gergely Zsombor, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, kutató és Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, partner Kérdések, hozzászólások. Kávészünet
Munkaerő-keresleti tendenciák egyes ágazatokban 11:00-11:45 11:45-12:00 12:00-13:30
Adler Judit, GKI Gazdaságkutató Zrt. Kérdések, hozzászólások. Hozzászólások, vita Ebéd a Hotel Claudiusban Zöld foglalkoztatási kezdeményezések az ACT – Austrian Clean Technology – részéről
13:30-14:15
Florian Brence, ACT – Austrian Clean Technology Kérdések, hozzászólások Zöld munkahelyek – új munkahelyek? Jó munkahelyek? Tartós munkahelyek? A környezetvédelmi foglalkoztatás kritikus szemmel
14:15-15:00 15:00-15:30
Thomas Ritt, Osztrák Munkáskamara Kérdések, hozzászólások. Kávészünet Szakértői beszélgetések
15:30-17:00
Üléselnök: Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Re gionális Munkaügyi Központ Bozzay Balázs menedzser, Pannon Megújuló Energia Klaszter Hajdú József igazgató, Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ (OBEKK) és Spilák Lajos régiókoordinátor, ITD Hungary Nyugatdunántúli Régió beszélgetőtársa Kovács Péter, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A konferencia összefoglalása és zárása
17:00 19:00
Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vacsora a Tóvendéglőben, Szombathelyen
11
2010. május 7., péntek Szakmai tanulmányút osztrák és magyar konferenciavendégek számára 09:00 10:00-12:00
12:00 13:00
12
Indulás Güssingbe / Németújvárra Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energie Güssing Megújuló Energia Európai Központja, Güssing Europastraße 1 7540 Güssing • „A güssingi modell“ bemutatása • A güssingi biomassza-erőmű megtekintése Indulás Szombathelyre Ebéd a Hotel Claudiusban
MEGNYITÓ BESZÉDEK ANDOR LÁSZLÓ foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadásért felelős biztos Európai Bizottság Az Európai Unió magyar biztosaként szeretettel köszöntöm Önöket, a „Zöld munkahelyeké a jövő” című osztrák-magyar tanácskozáson. Sajnálom, hogy hivatalos kötelezettségeim miatt most nem lehetek jelen ezen a fontos tanácskozáson. Egyetértek a szervezőkkel, akik jó címet adtak a konferenciának. Igen, valóban a zöld munkahelyeké a jövő. A környezetvédelemhez szorosabban kötődő munkahelyek mellett azokra is gondolok, amelyek valamilyen módon az eddiginél kevesebb fosszilis energiát használnak fel, mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hulladék keletkezését és a levegő, a talaj, az élővizek szennyezését. Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igen pontos definíciót készített erről. Annak is örülök, hogy Szombathelyen és magyar-osztrák közös rendezésben kerül sor a tanácskozásra. Néhány éve még irigykedve néztük, hogy a magyar-osztrák határ túloldalán milyen szaporán épültek a nálunk sokáig ritkaságnak számító szélkerekek. De az osztrák falvak tisztasága, az agrár környezetvédelem és a falusi turizmus összekapcsolása is rokonszenves volt számunkra. Ma már – részben az Uniós projekteknek köszönhetően – Magyarországon is sok sikeres példa akad erre. Van mit tanulnunk egymástól, és úgy vélem, hogy a határon átnyúló közös projektekben is nagy jövő van. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy a tagállamokkal és a régiókkal együtt hatékonyan ösztönözze zöld munkahelyek teremtését, az egész gazdaság zöldítését, és egy környezettudatosabb Európa kialakítását. Önök, magyar és osztrák szakemberek, sokat segíthetnek minket szakmai tanácsaikkal, javaslataikkal. Munkatársam, Hegyi Gyula nemcsak előadással készült a tanácskozásukra. Arra is megkértem, hogy Brüsszelbe visszatérve tájékoztasson az Önök szakmai javaslatairól, tanácskozásuk eredményeiről. Jó tanácskozást kívánok, és remélem, hogy a most körvonalazandó projekteket majdan a helyszínen is megtekinthetem.
13
HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter Magyar Köztársaság Tisztelt Elnök Úr, Miniszter Úr! Nagyon örülök, hogy ismételten – nem először – részt vehetek az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia által megrendezésre kerülő munkaügyi konferencián. Külön megtiszteltetés, hogy körünkben üdvözölhetem Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter urat, aki nem először tanúsította, hogy mennyire elkötelezett a magyar és osztrák kapcsolatok fejlesztése iránt. Azt hiszem, hogy a konferencia témaválasztása telitalálat. Ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Unió politikájában is egyre inkább előtérbe kerül a zöld gazdaság fejlesztése. Ez azonban nem csak foglalkoztatás-politikai szempontból jelent nagy kihívást, a problémának az összetettségét is szeretném kiemelni. Azt gondolom, hogy ennek a fő jelentősége nem is a foglalkoztatáspolitikában jelenik meg, hanem ott, hogy történelmünk során talán először az emberiség megpróbál rövid távú érdekein túlnézni, egy kicsit hosszú távon elgondolkodni, a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett magatartást tanúsítani, és ennek érdekében először nem annyira a környezetét pusztítani, használni,
Herczog László miniszter köszönti a konferencia résztvevőit
14
hanem a környezet megőrzésére helyezni a hangsúlyt. Ez egy olyan paradigmaváltás, ami az egész gazdaságfilozófiánkat átalakíthatja. Már gyermekkorban is tanultam az iskolában, hogy a legfontosabb energiahordozók – gondolok mindenekelőtt a szénre, a kőolajra, a földgázra – előbb-utóbb ki fognak merülni, és akkor abban maradtunk, hogy majd az akkor élők ezt a problémát valahogy megoldják, mi még nem tudjuk, hogy hogyan. Ma már ehhez az időszakhoz egyre inkább közeledünk, és azt hiszem, hogy mindenképpen szakítanunk kell azzal a megközelítéssel – amelyre meg kell mondanom, hogy kormányok, parlamentek, de munkáltatók és munkavállalók is egyaránt hajlamosak –, hogy a rövid távú érdekeiket nézik, a fenntarthatóságot pedig elhanyagolják. A zöld gazdaság fejlesztése környezettudatos magatartást jelent. Vagyis ez egyrészt környezetvédelmi politika, másrészt pedig nyilvánvalóan gazdaságfejlesztési politika is, ami gazdasági szerkezetátalakítást eredményez. A gazdasági szerkezet átalakítása értelemszerűen kihívást jelent a foglalkoztatáspolitika számára, ami viszont a munkaerő-gazdálkodás, a képzés és a szakképzés számára jelent további kihívást. De megkockáztatom, hogy akár a pénzügyi rendszer számára is kihívást jelent. Gondolok itt a már sokszor elhangzott, de igen kevéssé megvalósított adószabályozásra, amikor is arról beszélünk, hogy öko-adóval kellene sújtani azokat a termékeket, amelyek károsak a környezetre, ezzel szemben adókedvezményekkel kellene segíteni a környezetbarát termelést, fejlesztést. Itt messzemenően nem arról beszélek, hogy növelni kellene a centralizációt, mert az öko-adó bevezetése a pénzügyi rendszer szempontjából még olyan előnyt is jelenthetne, hogy reális, vagy reálisabb lehetőség nyílna az élőmunkát terhelő adók mérséklésére. Ez pedig foglalkoztatáspolitikai szempontból mindenképpen új lehetőségeket vetne fel, akár az élőmunka-költség általános csökkentésére gondolunk – amire mindig kisebb a lehetőség –, vagy akár arra, hogy azokon a területeken, azoknál a csoportoknál valósítsunk meg élőmunka-tehercsökkentést, amelyek a leginkább veszélyeztetettek, amelyek a leghátrányosabb helyzetűek a foglakoztatás-politikában. Az a célunk, hogy ők is meg tudják őrizni a munkahelyeiket, vagy ők is vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. Ebben a körben mindenki tudja, hogy elsősorban az alulképzettekről, pályakezdőkről, idősebb munkavállalókról, nőkről, kisgyermekes anyákról, fogyatékosokról és megváltozott munkaképességűekről van szó. A munkahelyteremtés ösztönzése a szükséges állami beruházások során megvalósuló alacsony szénigényű fejlesztésekkel összekapcsolva, enyhíthet a munkanélküliségen, és egyben egy fenntartható, környezetkímélő gazdasági pályára állítja az országot, a régiókat. A foglalkoztatási hatások azonban számottevő eltéréseket fognak mutatni az egyes ágazatok, készségek, igények és régiók között, s erre jó, hogyha felkészülünk. Nyilvánvalóan a zöld gazdaság sem jelenthet csodaszert. Tudjuk jól, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem régieket is megszüntet. A feladat itt nyilván az, hogy elavult munkahe15
lyeket korszerű munkahelyekkel tudjunk felváltani. Ahogy már céloztam rá, a most formálódó Európa 2020 stratégia a zöld növekedést kulcsfontosságú tényezőként értelmezi a környezetbarát gazdaság megteremtése érdekében. A stratégia prioritásait az okos, a fenntartható és a befogadó növekedésben jelölik meg, ezáltal biztosítva, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Európa 2020 stratégiában is kiemelt szerephez jusson. A gazdasági szerkezetváltás egyik iránya előreláthatólag a zöld gazdaság, vagyis a környezetvédelem szempontjából is fenntartható gazdasági növekedés lehet. Azonban a zöld gazdaság térnyerése – ahogy már említettem – más szakképzettséget, készségeket igényel, ennek következtében szükség van a zöld munkahelyek által támasztott eltérő készségek, az úgynevezett „zöld készségek” támogatására. Ebből adódóan kulcsfontosságú a foglalkoztatás- és az oktatáspolitika, vagyis a képzési politika együttes, összehangolt kezelése. Ez olyan kérdés, ami nemcsak a zöld gazdaság térnyerése kapcsán merül fel, hanem az Európa 2020 stratégiának is az egyik fontos eleme, remélhetőleg erőssége. A tudás és a kompetenciák munkaerő-piaci relevanciája kulcskérdés és egyben a legnagyobb kihívás. Ugyanis nem a mai, hanem a jövőben várható munkaerő-piaci igényekre kell az oktatásnak, a képzésnek reagálnia. Látható, hogy a zöld munkahelyek a szakképzéstől ezt az alkalmazkodási készséget követelik meg. Különös hangsúlyt kell tehát helyeznünk a szakképzésre. Európa szerte hiány van jól képzett szakmunkásokban. A szakmunkásokra nemcsak az újonnan létrehozott zöld munkahelyeken lesz nagy szükség, hanem a meglevő munkahelyeken is. Ezért is tartom kulcsfontosságúnak a szakképzés presztízsének növelését, illetve a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jobb megfeleltetését. Magyarországon 2010-től szakiskolai ösztöndíj bevezetésére került sor a hiányszakmákat tanulók körében. Ösztöndíjat az a tanuló kaphat, aki olyan szakképesítés megszerzésére készül fel a szakiskolában, amelyben jelentős hiány jelentkezik a munkaerőpiacon. Az ösztöndíj jelentős összegű, egyes esetekben a minimálbérhez közelítő jövedelmet jelenthet a fiatal számára. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a zöld gazdasági növekedés elsősorban innovatív megközelítésen alapuló új gazdasági megoldásokat alkalmazó termelési módszerek átültetésén, alkalmazásán alapul, ami első körben és rövidtávon a magasan képzett szakemberek foglalkoztatását növelheti meg. Éppen ezért el kell kerülnünk, hogy ez a szerkezetváltás az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási esélyeinek romlásához vezessen, miközben hangsúlyozzuk a szakképzés fontosságát. A zöld gazdaság témaköre, a zöld foglalkoztatás bővítése a spanyol-belgamagyar elnökségi trió operatív programjának egyik prioritása. Egy olyan terület, amely esetében konkrét előrelépést tervez a trió-elnökség. Gondolok itt elsősorban – szoros együttműködésben a szociális partnerekkel – a zöld munkahelyek kialakításának elősegítésére, mégpedig az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság támogatása érdekében. Még nem tudjuk pontosan, hogy lesz-e szociális menetrend az Európa 2020 stratégia mellett, ezért 16
még azt sem tudjuk, hogy a belga elnökség időszaka alatt sor kerül-e a zöld munkahelyek témakörében egy tanácsi következtetés tervezett tárgyalására. 2011-ben a magyar uniós elnökség időszakában kerülhet elfogadásra az Európai Duna Stratégia. Az Európai Duna Stratégia tervezésével kapcsolatos magyar előkészületek során ugyancsak szerephez jutott a zöld foglalkoztatás témaköre, azaz a zöld gazdaság fejlesztése, az alacsony szénigényű, illetve környezetkímélő technikákon alapuló beruházások mentén létrejövő új munkahelyek kiemelt támogatásának lehetősége. Ha komplexen kezeljük a kérdéskört, elmondhatjuk, hogy a zöld termékekben, technológiákban és szolgáltatásokban jelentős gazdasági, környezeti és foglalkoztatási potenciál rejlik, aminek hatása kiterjed az éghajlatváltozás, a tiszta energia, a fenntartható fogyasztás és a termelés kérdéskörére is. Biztos vagyok benne, hogy ez a konferencia is rávilágít arra és tudatosítja bennünk azt, hogy kiemelten kellene kezelnünk a zöld gazdaság, a zöld munkahelyek kérdését. Ha ezt nem tesszük, akkor akár foglalkoztatás-politikai, akár képzési szempontból érezhető hátrányt okozunk a jövő generációinak. Ez a közös felelősségünk, ami elől nem térhetünk ki. Köszönöm szépen figyelmüket!
17
RUDOLF HUNDSTORFER szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter Osztrák Köztársaság Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Kedves Vendégek! Sok szeretettel köszöntöm mindnyájukat! Ha egy ilyen munkaügyi konferenciát immáron 16. alkalommal rendeznek meg, akkor ez egyértelmű jele annak, hogy sikeres eseményről van szó, amely kiváló példája az országaink közötti határon átnyúló együttműködésnek. Ezért szívesen tettem eleget a meghívásnak és jöttem el Szombathelyre. A közös határtérség gazdasági összefonódása és munkaerő-piaci integrációja az elkövetkező években tovább fokozódik majd. Magyarország és Ausztria munkaerőpiaca hasonló strukturális problémákkal küzd. Ilyen például a fiatalok munkanélkülisége, a tartós munkanélküliség és ebben az érintett személyek és családjaik akut szegénységi kockázata, továbbá a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációja. A gazdasági válság kihatásai erősen megterhelték a munkaerőpiacokat.
Rudolf Hundstorfer szövetségi miniszter kifejezte reményét, hogy a határon átnyúló együttműködés a megújuló energiák területén is erősödni fog
18
Ezért többek között szükségessé vált, hogy a munkaerő-piaci korlátozó intézkedéseket jövő év áprilisáig fenntartsuk. Számos kétoldalú egyezmény létezik viszont Magyarország és Ausztria között, úgyhogy már nem beszélhetünk a két ország vonatkozásában elkülönült munkaerőpiacról. Az osztrák szövetségi kormány legfontosabb célja jelenleg a munkahelyek megtartása és új munkahelyek teremtése, valamint a munkanélküliség elleni küzdelem. A gazdasági válság kezdete óta számos munkahely veszett el, többek között az autógyártás területén. Ennek ellenére Ausztriában a gyors munkaerőpiaci intézkedéseknek hála 2010. márciusára 16 hónapnyi válság után első ízben sikerült elérni a munkanélküliek számának az előző évi adathoz képesti csökkenését. A munkavállalóknak való felmondást amennyire lehetett, megakadályoztuk a rövidített munkaidő eszközével. Ezzel párhuzamosan fontos a munkavállalók szakképzésének forszírozása a vállalkozásoknál és a külső intézményekben, a munkanélküliségből kifelé vezető legjobb út ugyanis a szakképzettség megszerzése. Ez okból jelentősen kibővítettük az osztrák munkaerő-piaci szolgálat tanfolyami kínálatát. Azon álláskeresők 50 %-a, akik 2009. évben részt vettek valamelyik, az AMS által indított képzésén, 3 hónapon belül találtak munkahelyet. Külön öröm, hogy a fiatalok munkanélkülisége az előző évhez képest 5,9 %-kal alacsonyabb, és így átlagon felüli mértékben csökken. A szövetségi kormányzatnak a fiatalok munkanélkülisége elleni intézkedései tehát sikeresek voltak és időben kerültek megvalósításra. A szövetségi kormány fiatalok foglalkoztatására irányuló offenzívája minden fiatal munkaerő-piaci perspektíváit javítja. A 18 év alatti fiataloknak a szövetségi kormány szakképzési garanciát nyújt. Ezen kívül a „Fiatalok jövője akció” keretében garantálja, hogy a 19 és 24 év közötti fiatalok 6 hónapon belül munkahely-ajánlatot, célirányos képzési ajánlatot vagy támogatott foglalkoztatási lehetőséget kapnak. 2010. évben immár 35.000 fiatal kezdett dolgozni és több mint 23.700 fő vett részt tanfolyamon. Természetesen összgazdasági szempontból hosszú távú foglalkoztatáspolitikai siker csak erőteljes gazdasági növekedéshez kapcsolódóan érhető el. A globális gazdasági válság kihatásai azonban még tovább fokozzák majd a munkaerő-piaci problémákat. Korai tehát még a vészjelző kikapcsolása. Sokan vannak, akik a jelenlegi munkaerő-piaci folyamatokkal egyéni helyzetük alapján már nem tudják tartani a lépést. Ezért szükséges a szociális támogatás rendszerének továbbfejlesztése, hogy az olyan nehéz helyzetbe kerülő embereknek, akiknél valamilyen kockázat nem, vagy nem kellő mértékben fedezett a társadalombiztosítás által, a minimális ellátás biztosítva legyen. A szövetségi állam és a tartományok egyetértenek abban, hogy a szükségleteken alapuló alap-egzisztencia biztosítása fontos elemét fogja képviselni a szegénység elleni küzdelemnek Ausztriában. 19
Most pedig hadd térjek rá az idei konferencia témájára, és hadd legyen hozzá néhány bevezető megjegyzésem. Amint már említésre került, sok ágazatban vesztek el munkahelyek. Felmerül a kérdés, hogy hogyan fog kinézni a leendő munkaerőpiac országainkban, és hogy mely ágazatokban érhető majd el újfent a foglalkoztatás növekedése. Személy szerint az a véleményem, és ebben azt hiszem, egyetértünk, hogy a környezetgazdaság fontos gazdasági ágazat, amely a gazdasági válság idején átlagon felüli növekedési rátákkal jellemezhető. A környezetvédelem területén foglalkoztatottak száma Ausztriában számítási módtól és definíciótól függően kb. azonos szintű a vendéglátó- és szállodaiparral vagy az autóiparral. A Statistik Austria új tanulmánya azt mutatja, hogy 2008. évben több mint 185.000 fő dolgozott nálunk a környezetvédelem területén, ami kb. az összes osztrák kereső 4,8%-a. (Ha beszámítjuk azt a 22.000 főt, akik a környezetvédelmi árukkal és technológiákkal való kereskedelem területén dolgoznak.) A megújuló energiaforrások ágazata fontos szerepet játszik, mivel a növekedési impulzusok hatására új munkahelyek keletkeznek. Az alternatív energiaforrások hasznosítása révén új foglalkoztatási lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Ehhez az szükséges, hogy a környezetgazdaság területén való foglalkoztatás szakképzettségbeli elvárásai alapján a szakképző iskolákban, a duális szakképzésben és a felsőfokú oktatás területén kiigazítsuk a különféle foglalkozások szakmai tartalmát és a képzési kínálatot. A fenntartható nyersanyag-felhasználás Európa-szerte lehetővé fogja tenni a gazdasági növekedésnek a fenntartható és erőforrás-hatékony növekedés irányába való fejlődését. Ebben a kérdésben Magyarország és Ausztria európai szinten egyeztetett a többi európai tagállammal. Ezáltal elérhető továbbá munkahelyek teremtése a környezetvédelmi gazdaság különböző területein, a fosszilis nyersanyagoktól való függés csökkentése, valamint az ellátási biztonság növelése. A környezetpolitikai célok eléréséhez elsősorban a régiókban zajló értékteremtés növelése és a klímaváltozás elleni aktív fellépés szükséges, hiszen a környezetvédelmi problémák nem szűnnek meg az államhatárokon. A környezetgazdaság támogatása és az átfogó környezetvédelmi tevékenység komoly alapját képezhetik új munkahelyek teremtésének, amiből szeretnénk, ha különösképpen a régiók is profitálnának. A cél az, hogy a „zöld“ technológiák kutatása és fejlesztése terén európai éllovasok legyünk. A burgenlandi példa megmutatja, hogyan lehet sikeresen összekapcsolni a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát az energiapolitikai célkitűzésekkel a régióban. Nagyon örülök, hogy e konferencia keretében határon átnyúló tapasztalatcserére kerülhet sor, a környezetgazdaságban ugyanis igen nagy potenciál rejlik az új munkahelyek teremtése szempontjából. 20
Az osztrák szövetségi kormány az „Osztrák Energiastratégia“ keretében azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig 34 százalékra növelje. E cél megvalósítása során akár 75.000 új munkahely is létrejöhet az alternatív energiaforrások területén. Ezért a környezetgazdaság erősítése szükséges, hogy elérhetőek legyenek azok a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések, amelyek megvalósítására európai szinten köteleztük magunkat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A környezetgazdaság ma az osztrák gazdaság fontos részét képezi, és jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy megbirkózzunk a legnagyobb kihívásokkal, amelyek munkaerőpiac- és foglalkoztatáspolitikai szempontból előttünk állnak. Ezt láthatóvá is kell tenni, amihez a jelen konferencia a szakértők előadásai révén hozzájárul. Bízom benne, hogy a konferencia jó eredménnyel zárul majd, és hogy a határon átnyúló tapasztalatcsere még intenzívebbé válik. Ennek szellemében kívánok sok sikert a tanácskozáshoz!
21
KISS AMBRUS főigazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tisztelt Miniszter Urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák, kedves Vendégek! Tizenhatodik alkalommal találkozunk itt. A tény, hogy egy konferenciasorozat tizenhat alkalmat megél, már önmagában siker, de azt hiszem, hogy a konferenciák tartalma is megérdemli a „siker” minősítést. Megtárgyaltuk a tizenhat év alatt a foglalkoztatás számos nagyon fontos dolgát, sikerült jó néhány kezdeményezést tenni. Különösen fontos az, hogy a magyar foglalkoztatás-politika ezen kezdeményezések révén olyan új eljárásokkal, programokkal gyarapodott, amire méltán lehetünk büszkék. Nagy tisztelettel köszönöm ezt a konferencia minden résztvevőjének és mindazoknak, akik segítették megjeleníteni Magyarországon ezeket az új elképzeléseket. Sikereket értünk el a harmadik szektor kiépítésében, a civil szereplők mozgósításában, az állami foglalkoztatási szolgálat feladatainak megvalósításában, valamint a foglalkoztatási paktumok létrehozásában és működtetésében. Ugyancsak sikereket értünk el olyan nagy társadalmi problémák kezelésében is, mint például a romák foglalkoztatása, ahol – minden nem lebecsülhető nehézség ellenére – nagyon komoly eredményeink vannak. Persze vannak olyan témák is, ahol nem sikerült kellő gyakorlati hasznot hozni az együttműködésből, ott majd valószínűleg még egyszer nekiállunk megvalósítani terveinket. Ma arról beszélünk, hogy a zöld gazdaság és a foglalkoztatás milyen összefüggésben van. Megkérdezték ma tőlem az újságírók, hogy ez a kérdés napjainkban miért aktuális. Azért, mert a tennivaló óriási és a feladat a következő években, évtizedekben még aktuálisabb lesz. Nem csupán néhány zöld projektről van szó. Bár nagyon fontos a szemlélet, de nemcsak a környezettudatos szemléletről van szó, hanem arról is, hogy a világban a mi országainknak is óriási mértékben át kell alakítaniuk a termelést azért, hogy fenntartható, élhető világban élhessünk tovább. Magyarország teljesíteni fogja a kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy energiatakarékos és környezettudatos gazdaságot vezet be. Ezzel kapcsolatban készült már Magyarországon egy törvénytervezet, amit még nem fogadtak el, de hát idővel majd ezt a törvényt is elfogadják. Ennek van néhány része, amit mindenképpen meg kell említeni. 1990-ben Magyarországon a káros anyag levegőbe történő kibocsátásának a mennyisége 100 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő tartalmú volt. A törvényjavaslatban az szerepel, hogy 2050-re 20 millió tonnára, tehát 80 %-kal kell ezt csökkenteni. 1990-től 2005-ig a káros anyag kibocsátás 20 millió tonnával csökkent, tehát 80 millió tonnára változott a mennyiség. 22
Ez arra utal, hogy igenis lehetséges változtatásokat elérni. Emellett azonban van még egy adat, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ez alatt az időszak alatt Magyarországon a foglalkoztatottak száma több mint egy millióval csökkent. El kell érni, hogy azok a változások, amelyek a környezet szempontjából a gazdaságban szükségesek, lehetőség szerint ne okozzanak károkat a foglalkoztatásban. Miért csökkent a foglalkoztatás Magyarországon ebben az ominózus tizenöt évben? Az egyik legfontosabb tényező, hogy azok a nemzetgazdasági ágak – itt elsősorban a bányászatról és a nehéziparról van szó –, amelyek leginkább terhelték a környezetet, a termelésüket, s ennek megfelelően a foglalkoztatást is radikális módon visszafogták. Ez önmagában közel négyszázezer munkahely elvesztését jelentette. Majd a magyar gazdaság anyag-igényessége, de egyébként az energia-igényessége is csökkent. Az anyag-igényesség csökkenésével együtt az anyagmozgatás szükséglete is csökkent. Ez azt jelentette, hogy több százezer olyan munkahelyet vesztettünk el, ahol korábban anyagmozgatással foglalkoztak. Ezeket úgy szoktuk mondani, hogy „lapátos” munkahelyek szűntek meg. Viszont pontosan ebben a foglalkoztatási szegmensben a legnehezebb azokat a változtatásokat elvégezni, amelyekkel elérhetővé válik, hogy a továbbiakban jól alkalmazkodjanak a munkavállalók egy másik gazdaság kihívásaihoz. Nyilván ezeknek a változásoknak nagyon sok pozitív hatása van. Magyarországon valóban élhetőbb a környezet, annak ellenére, hogy nagyobb a közlekedés sűrűsége, mint korábban volt. Bár a közlekedés környezeti terhelése nagy, a relatív terhelés – és talán a terhelés összességében is – mérséklődött. Ilyen faj-
A zöld foglalkoztatás témaköre sok érdeklődőt vonzott a határ mindkét oldaláról
23
ta változtatásokat meg kell tenni a továbbiakban is. Azért, hogy sikerüljön továbblépni a környezeti terhelés csökkentésében, számolnunk kell a gazdasági szerkezet és a gazdaság jellemzőinek radikális átalakulásával is. Új anyagok használatával, ennek megfelelően új technológiák megjelenésével és új tudásnak a gazdaságban való megjelenésével kell számolnunk. A környezettudatosság mindenki számára program, hiszen minden dolgozónak és nem dolgozónak éppúgy tudnia kell, hogy tevékenységének milyen hatása van a környezetre, mint annak, aki azzal foglalkozik, hogy például a szemétgyűjtésben, ártalmatlanításban, vagy éppen az ipari termelésben hogyan lehet csökkenteni a környezeti terhelést. Mindez azonban különös szakismeretet is követel, mégpedig elsősorban az új anyagok ismeretét, az új anyagok feldolgozásának, hasznosításának ismeretét. Ennek megfelelően nagymértékben át kell alakítani a szakképzést is. Új kihívást jelent a helyzet számunkra, a munkaügyi szervezet számára is, hiszen a munkaerő- piaci képzésben és a szolgáltatásaink során is figyelembe kell vennünk az új követelményeket. Egy új gyakorlat azonban nem lehet teljes és sikeres csak egy kis földrajzi terület vonatkozásában, nem lehet sikeres önmagában a Nyugat-dunántúli régióban, de Burgenlandban sem. A tudásunk összeadásáról, szándékaink közös megvalósításáról van szó és olyan projektekről, amelyek az értékek felvállalásával és képviseletével erőfeszítéseinket megsokszorozzák, láthatóvá és érzékelhetővé teszik. Új gondolatok, új képzés és eredményes együttműködés a munkaerőpiacainkon – ez a feladatunk, és mi erre készek vagyunk! Köszönöm figyelmüket!
24
HELENE SENGSTBRATL Burgenlandi Munkaerőpiaci Szolgálat tartományi ügyvezetője Tisztelt Herczog Miniszter Úr! Tisztelt Hundstorfer Miniszter Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az AMS Burgenland kezdettől fogva szívesen tesz eleget az osztrák-magyar konferenciákra szóló meghívásoknak, mert azok számunkra két különféle okból is nagy jelentőséggel bírnak: - egyrészt platformot biztosítanak a munkaerőpiac- és foglalkoztatáspolitika területén felmerülő aktuális témákkal kapcsolatos folyamatos tapasztalat- és véleménycseréhez, - másrészt rendkívül értékes kooperációnak adnak teret egy közös, és – a korlátozó intézkedések megszűnése után – határtalan munkaerőpiac előkészítése tekintetében. Most azonban térjünk rá az ez évi konferencia témájára, a zöld munkahelyekre. A gazdaságot 2009-ben hatalmas megrázkódtatás érte. A válságon még nem jutottunk egészen túl, egyidejűleg a világ klimatikus jövőjéről nyugtalanító forgatókönyvek készülnek. A fenntarthatóságot szolgáló energiatakarékossági és környezetvédelmi intézkedések megvalósítása tehát haladéktalanul Helene Sengstbratl tartományi igazgató áttekintést esedékes. adott arról, hogy a munkaügyi szervezet milyen eszEzért ésszerű a gazdasági válközökkel segíti a zöld munkahelyek létrehozását ságot egy fokozott mértékű és felelősségteljes fordulat lehetőségének tekinteni a környezetvédelmi területen. Teremtsünk tehát ott állásokat, ahol azok hosszú távon elengedhetetlenek az emberiség túléléséhez! Hozzunk létre zöld munkahelyeket! Azt, hogy ez hogyan is lehetséges, Güssing, a délburgenlandi kisváros imponáló példájából láthatjuk. 20 évvel ezelőtt a güssingi járás Ausztria legszegényebb régiói közé tartozott. Rossz volt az infrastruktúra, kevés a munkahely. A táj ugyan szép volt, de a határvidék halott. Ma Güssing jövőbe mutató sikermodellnek számít, Európa egyik ökológiai mintavárosának. Güssing ugyanis maga állítja elő ener25
giaszükségletét – mégpedig megújuló energiaforrásokból. A város energetikai szempontból független. Az egykori sivár környék „öko-energetikai térséggé” változott. 50 új céget telepítettek be, 1.100 új munkahely jött létre a régióban. A környezettechnológiára való specializálódás idevonzotta azokat a vállalkozásokat, amelyek parkettagyártással és lombosfa-szárítással foglalkoznak. Az „öko-energetikai térség“ idegenforgalmi régióként is sikeres. Időközben az ökoturizmus fontos gazdasági tényezővé vált a környéken. A gyenge gazdasági struktúrájú güssingi régióból egy innovatív és fenntartható koncepció segítségével a megújuló energiaforrások egyik vezető európai központja lett. Az ilyen példákat érdemes követni. Most nézzük meg, hogy végső soron mely munkakörök és képzettségek a sokat emlegetett zöld munkahelyek? Környezetvédelmi szakmák a gazdaság különféle területein és ágazataiban találhatók. A kutatás, a technika, a kémia és a mezőgazdaság mellett egyre inkább olyan területeken is, mint az irodai munka, a menedzsment, a jog, az energiaipar, az elektronika és természetesen a műszaki jellegű kézműves szakmák. Plusz munkaerőkereslet különösképpen a magasabb képzettségűekre nézve áll fenn, pl. az energiakomponensek/energetikai berendezések tervezése és előállítása, ill. a kutatás és fejlesztés területén. Pótlólagos képzési igény merül fel az olyan hagyományos szakmákban, mint a szerelők, tetőfedők, kőművesek, stb. Ők azok ugyanis, akik napelemberendezéseket szerelnek, napenergia hasznosító berendezéseket terveznek és házakat szigetelnek. A szakértők a „megújuló energiatermelés“ területén óriási fejlődési potenciált látnak az elkövetkező évekre vonatkozóan. Főként az alábbiak tartoznak ide: biomassza, biogáz, napenergia, víz- és szélenergia, illetve a geotermikus energia. Amellett, hogy sok gazdasági ágazatban túl nagy a munkanélküliség, ezekben a jövőt hordozó ágazatokban helyenként kevés a szakképzett munkaerő. Hiányoznak ugyanis a) részben a speciális képzések, különösen a felsőoktatási tantervekben, b) ezen túlmenően pedig hiányzik a továbbképzés a nem idevágó szakmai képzettséggel rendelkezők részére. Elsősorban a műszaki menedzsment, az épületgépészet és a hidraulika területén van hiány képzett szakemberből. Az AMS a zöld munkahelyek témakörben sokat tehet – és az elmúlt években már igen sokat tett is. Hadd soroljak fel itt néhány példát: - Az AMS Burgenland szakmunkásképzést finanszíroz a kémiai labortechnológus és a kémiai eljárástechnológus, a tájkertész, valamint az ökoenergetika-központú épület- és szereléstechnikus szakmákban; - az AMS Burgenland továbbképzéseket finanszíroz építőipari dolgozók részére, pl. építési ökológia, épülettechnológia, klíma- és szolártechnika, környezetvédelmi és energetikai tanácsadás témakörökben; - önkormányzatok és egyéb közhasznú létesítmények bértámogatást ve26
hetnek igénybe a tájgondozás és tájfenntartás témakörében. Kormányunk ambiciózus energia- és klímapolitikai célokat tűzött maga elé. A támogatási impulzusok mellett a megfelelő képzettségű szakemberek képezik az ökologizált munkaerőpiac irányába mutató struktúraváltás motorját. A munkaerő-piaci szolgálatok e körben fontos szereplők lehetnek és feladatuknak eleget is fognak tenni. Végezetül engedjék meg, hogy a rendezőknek és a résztvevőknek produktív és kellemes konferenciát kívánjak Szombathelyen.
27
PETER ZINGGL Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala Tisztelt Herczog Miniszter Úr! Tisztelt Hundstorfer Miniszter Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy tolmácsoljam Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök szívélyes üdvözletét, akit én képviselek a mai napon. Úgy vélem, hogy gazdasági válság idején különösen fontos, hogy a nyugat-magyarországi és a kelet-ausztriai térség szakértői találkozzanak és határon átnyúló megoldási lehetőségekről folytassanak eszmecserét a munkaerő-piaci politika területén. A válság tudatosította az államokban és a politikusokban, hogy a hagyományos gazdaság és a munkaerőpiac szempontjából jelentős ágazatok fenntarthatósága sok esetben nem áll fenn, és emiatt a társadalmi-gazdasági struktúrákban irányváltás szükséges, mégpedig nem csak gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontból, hanem a klímapolitikai célok alapján is. Burgenland tartomány – a többi osztrák tartományhoz hasonlóan – az elmúlt hónapokban megpróbálta a válságot és annak kihatásait a lehetőségekhez képest konjunktúra- és munkaerő-piaci csomagokkal ellensúlyozni – mindezt természetesen a Hundstorfer miniszter úr vezette Munkaügyi Minisztériummal együttműködésben. Pozitív eredmény mutatkozik a válság 16 hónapja után: Burgenlandban 2010. februárjában első ízben csökkent a munkanélküliek száma, ezen túlmenően pedig ez év márciusa óta nőtt a foglalkoztatottak száma is. 2010 márciusában és áprilisában még a foglalkoztatási rekordot is sikerült megdönteni. Az adatok azt igazolják, hogy a Burgenlandi Tartományi Kormány intézkedései gyümölcsözőek. Ausztriában mindenki ismeri a költségvetési hiány leépítését célzó takarékossági programokat. Ezek megvalósítása során azonban szem előtt kell tartani egyes neves közgazdászok figyelmeztetését, akik a javuló munkaerő-piaci adatok mellett is óvnak attól, hogy a takarékossági intézkedéseket túl korán felfuttassák. Fennáll ugyanis a veszély, hogy ezzel ellene hatunk a lassan, törékenyen meginduló fellendülésnek. Dr. Peter Rezar tartományi tanácsos, aki többek között foglalkoztatási ügyekért is felelős, már 2006-ban öt központi jelentőségű munkaerőpiac-politikai kérdést határozott meg, amelyet a tartomány képzési partnerei – pl. a Berufsförderungsinstitut, amelyet a mai rendezvényen Peter Maier ügyvezető képvisel – következetesen megvalósítanak. Az öt fontos terület a következő: • az idősebb – ötven fölötti - munkavállalók, • a munkaerő-piaci re-integráció, 28
• a szakmunkásképzés, • a 25 év alatti munkavállalók, • egészségügyi, ápolási és idegenforgalmi szakmák. A fő célterületek meghatározásánál a tartományt jellemző struktúrák erősségeire alapozunk, ugyanis Burgenlandban épp az ökoturizmusban, valamint az egészségügyi és szociális területen adódik számtalan új munkalehetőség. Így Burgenlandban az elmúlt 15 évben a szelíd turizmushoz kapcsolódóan csak egyedül a tartomány által uniós támogatás segítségével létesített 4 fürdőben (Stegersbach, Lutzmannsburg, Bad Tatzmannsdorf, Frauenkirchen), 1.600 új munkahely jött létre. Ezek a fürdők fontos impulzust jelentettek a burgenlandi turizmusra nézve, úgyhogy belőlük számos további pozitív munkaerő-piaci hatás adódott. Ami az egészségügyi és a szociális területet illeti: Burgenlandban az elmúlt tíz év során 20 új lakó- és ápolási otthon épült idősek számára, ami a demográfiai fejlődés miatt vált szükségessé. Ide természetesen képzett munkaerő kellett, úgyhogy kb. 650 segédápoló került kiképzésre. Új, aktuális példa az eisenstadti kórház bővítése, ahol az egészségügyi szolgáltatások szélesedő köre révén kb. 100 új munkahely keletkezik. Burgenland 2009 óta a gyermekfelügyelet területén is 50%-kal többet fektet be, mint korábban. A tartományban zajló „Legyen ingyenes az óvoda utolsó éve“ elnevezésű kezdeményezést kiegészítendő a tartomány átvállalta a 0-5 éves gyermekek bölcsődei és óvodai ellátásának finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy a gyermekfelügyelet a szülök számára a legtöbb esetben ingyenes. (Egyes esetekben csekély összegű térítési díjat kell fizetni.) Ezáltal jelentős mértékben nőtt a kereslet és a férőhelyek száma, különösen a bölcsődés korú gyermekeknél. Időközben óvónőhiány lépett fel. E számokból is látható, hogy az egészségügyi és a szociális terület a munkaerőpiac motorja, és hogy milyen nagy a népgazdasági jelentőségük. A zöld munkahelyek területén Burgenland szintén követésre érdemes példa lehet: A pénteken meglátogatásra kerülő Megújuló Energia Központ révén Burgenlandban az 1990-es évek óta egy példaértékű projekt valósult meg. A világ minden részéről évente sok száz vendéget odavonzó centrum és az annak működtetéséhez kapcsoló hatások révén kb. 500 új munkahely jött létre. Burgenlandban található Közép-Európa egyik legnagyobb vadasparkja. Az energetikai függetlenség mint cél (vagyis hogy Burgenland annyi áramot termeljen, amennyit felhasznál) a szélenergia segítségével belátható időn belül megvalósul. A meglévő 206 szélerőműhöz további 200 jön hozzá. Burgenland ezáltal méreteit meghazudtoló mértékben járul hozzá a zöld munkahelyek teremtéséhez Európában. A tartomány úttörő szerepet játszott a lakásépítési támogatás környezetbaráttá tételében. Ausztria tartományai közül az elsők között volt, amely a múlt év óta már csak olyan épületekre nyújt támogatást, amelyek megfelelnek az alacsony energiafelhasználási szabványnak, egyben a haladó hőtechnikai megoldásokra magasabb támogatások vehetők igénybe. 29
Mindezek ellenére az a véleményem, hogy a zöld munkahelyek jövőbeni foglalkoztatáspolitikai potenciáljának boncolgatásakor vissza kell térni a realitás talajára, és ezek lehetőségeinek a határait is látni kell. Ma jellemző például, hogy minden állást zöldnek tekintenek, amely egy kicsit is környezetbarát, ami pedig sok esetben nem helytálló. Nem szabad, hogy a zöld munkahely valós tartalom nélküli puszta közhel�lyé zsugorodjon, pusztán azért, mert ez a fogalom jelenleg nagyon divatos. Az osztrák zöld minisztérium statisztikája szerint például Ausztriában 185.000 főnek van zöld munkahelye. Ebbe beleszámolják a hulladék-újrahasznosítás, a hulladék-hasznosítás vagy a zajvédelem területén fennálló állásokat is – amelyek mind olyan szakmák, amelyek a környezeti károk helyreállításával foglalkoznak, nem pedig azok megakadályozásával (megelőzéssel). Így tehát mondjuk a kerékpárszerelő foglalkozást nem helyes zöld munkahelynek nevezni pusztán azért, mert a kerékpározás nem jár kipufogógáz- kibocsátással. Egy olyan gazda, aki 30 évig vagy még annál is tovább műtrágyát szórt ki a földekre, nem tekinthető máról holnapra zöld foglalkozást űzőnek, csak azért, mert egy éve biológiai módszereket alkalmaz, és most már nem terheli a talajt és a talajvizet. Az ökológiai gazdaság Ausztriában, illetve Burgenlandban egyelőre még csekély, de annál fontosabb szerepet játszik a munkaerőpiac szempontjából hatékony politika eme forgatókönyvében, és ezáltal igen speciális feladatnak tesz eleget, ami jól látható a Güssingi Megújuló Energia Központ példáján. A környezetbarát vállalkozások kiválóan alkalmasak a fenntartható klímapolitika megvalósítására, és így rövid- és középtávon népgazdasági és különösen foglalkoztatáspolitikai szempontból nyereséget jelentenek. A zöld munkahelyek keretfeltételeit és szabványait e szempontok figyelembe vételével kell erősíteni Burgenlandban, Ausztriában valamint a teljes osztrák-magyar határtérségben. Gratulálunk az ez évi osztrák-magyar szakértői konferencia rendezőinek a bátor témaválasztáshoz! A rendezvényhez sok sikert kívánunk! Köszönöm a figyelmet!
30
KAPILLER SAROLTA Művelődési és Sport Titkárság vezetője Vas Megyei Önkormányzat Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Vas megyében az immár hagyománnyá vált, magyar és osztrák közös szervezésben megvalósuló munkaügyi konferencián. Köszöntöm a szervezőket, akiknek együttműködése évek óta bizonyítéka a jószomszédi viszonynak, egy olyan szakmai együttműködésnek, amely a határ mentén lehetővé teszi az egyik legfontosabb területen, a munkaügyben a zavartalan kommunikációt, a problémák közös megoldását, a közös tervezést és a tervek megvalósítását. Meggyőződésem, hogy nekünk, vasiaknak Európa ezen szögletében a szomszéd tartományokhoz kell mérnünk magunkat, az itt lakó embereknek olyan életminőséget kell garantálnunk, amely a régió viszonylatában elfogadható. Vas Megye Önkormányzata hosszú idő óta fontosnak tartotta és tartja a környezet, a környezetvédelem, a zöld szféra fejlesztését. Látványos küzdelmeink a megyénk területén megkezdeni kívánt lignitbányászat ellen, a Szentgotthárd szomszédságában megépítendő szemétégető kérdésében vagy a Rába habzását illetően bizonyítják, hogy vigyázó szemünk a környezeten van. Fontosnak tartjuk az eljövendő nemzedékek számára olyan alapok megteremtését, amelyről indulva környezetbarát, takarékos energiákat használhatnak majd mindennapi tevékenységükben. Ezért tartotta fontosnak Vas Megye Közgyűlése, hogy a szakképzés megújítása érdekében létrehozza a megyében szakképző intézményt fenntartó városi önkormányzatokkal közösen a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulást, és ezen belül az egyik iskola alapító okiratában olyan képzési lehetőséget biztosítson, amely a megújuló energiák területére kalauzolja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Épületeink folyamatos, energiatakarékos korszerűsítése, a környezeti fenntarthatóság vizsgálata és tervezése mind-mind arra utal, hogy az Önök által megtárgyalandó konferencia témája nálunk máris beépült a köztudatba. Magyarország próbál megfelelni az Unió környezeti előírásainak, és hangsúlyosan fontosnak tartja a zöld munkahelyek létrehozását. Reményeim szerint a Vas megyében is sokasodó szélerőművek nem Don Quijote-i harcunk szimbólumává, hanem egy prosperáló európai ország beszédes jelképeivé válhatnak hamarosan. Bízom abban, hogy a mai tanácskozás hozzájárul a „zöld öntudat” kialakításához, a környezeti problémák felismeréséhez és megoldásához, újabb zöld munkahelyek megteremtéséhez. Ehhez kívánok Önöknek sok sikert, jó együttműködést, a közös szakmai hang újbóli megtalálását. 31
SZABÓ GÁBOR alpolgármester Szombathely Megyei Jogú Város Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Elnökség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A házigazda, Szombathely város Önkormányzata nevében köszöntöm Önöket, s üdvözlöm az immáron tizenhatodik alkalommal megrendezett Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciát. Ez a konferencia az egyik legjelentősebb többnapos rendezvény városunkban, amely remélhetőleg azért van már tizenhatodik alkalommal Szombathelyen, mert Önök megszerették ezt a várost, s mert kellemes és megfelelő feltételeket tudunk biztosítani a konferencia megrendezéséhez. Úgy tudom, termékeny gondolatok is születtek már itt, Szombathelyen, amiért Önök szívesen újra és újra visszatérnek hozzánk. Szombathelyről talán nem mindenki tudja – ezért is emelem ki, főleg külföldi vendégeinknek – hogy Szent Márton szülővárosa, úgyhogy Isten hozta Önöket Szent Márton szülővárosában! Városunk történetének egyik legsikeresebb időszaka az osztrák-magyar monarchia korszaka volt, amikor is a parkok városának nevezték Szombathelyt. Önök is meggyőződhetnek arról, hogy ezt a hagyományt Szombathely a mai napig is ápolja. Városunk a tavalyi évben a virágos városok európai versenyében Magyarországot képviselve nagyon szép eredményt ért el a döntőben. Bízom benne, hogy az idei konferencia témaköréhez – vagyis a zöld gazdaság fejlesztéséhez és a zöld munkahelyek teremtéséhez – illően kellemes és megfelelő urbanisztikai környezetben zajlik. Sokan elmondták előttem – nem akarok senkit sem ismételni –, hogy milyen fontos a zöld alternatíva akár kicsiben, akár nagyban, főleg a világgazdasági válságból való kilábalás szempontjából. Aurelio Peccei, a Római Klub elnöke, valamint a Fiat és az Olivetti korábbi igazgatója és egyik tulajdonosa fogalmazta meg azt a gondolatot – mégpedig több mint 20 évvel ezelőtt –, hogy békét kellene kötni a természettel, vagyis a minket körülvevő ökológiai környezettel, mert e nélkül tovább nem fenntartható a fejlődés. A békét legszélesebb értelemben kell venni, tehát nem nemzetek és politikai rendszerek közötti békéről van szó, hanem az ember, a társadalom és a természet közötti békéről. Ha ez a békekötés nem sikerül, akkor nem fogunk tudni kijutni sem az ökológiai válságból, sem a gazdasági válságból. A világgazdasági válság egy olyan új kihívásra is rádöbbentett minket, amivel az ezredfordulót megelőzően még nem néztünk szembe. Ezt a kihívást az egyik Európai Parlamenti képviselőnk, Olajos Péter tanulmányából idézem. „A világban megkezdődött egy új ipari forradalom, szám szerint a 32
harmadik, amelynek célja az energiatermelés és -felhasználás átalakítása, a kevesebb és tisztább energia hatékonyabb alkalmazása, a nyersanyagok zárt rendszerekben történő fel(újra)használása; összességében a fenntarthatóbb, a hatékonyabb és tisztább gazdaság és társadalom felépítése.” Mondok egy statisztikai adatot is napjainkból. 2008-ban Magyarország a gázárak támogatására 340 millió eurót költött, vagyis egyetlen évben költött el annyit, mint amennyit a megújuló energiákra, illetve az energiahatékonyság javítására 2007 és 2013 között az Európai Uniós támogatásból elkölthet. Eléggé megdöbbentő ez az adat, hiszen eszerint egy év alatt többet költöttünk egy hagyományos energia felhasználási mód támogatására, mint amennyit az innovációra fordíthatunk. Ha megnézzük városunkban az Európai Uniós csatlakozási alapokból történő fejlesztéseket, akkor látunk változást. Ahogy az előbbiekben hallgattam a miniszter urakat és az előadókat, arra gondoltam, hogy ha talán nem is teljesen környezettudatosan, de mégis számos olyan ökológiai probléma megoldására való törekvés jellemezte a döntéseket itt Szombathelyen, amelyek az Európai Uniós fejlesztési források felhasználását célozták meg. Nemrégen fejeztünk be egy több mint 5 milliárd forintos szennyvízkezelési projektet, amely egy új, korszerű, az Európai Uniós normáknak megfelelő szennyvíztelep létrehozását és a csatornahálózat bővítését eredményezte. Folyamatban van napjainkban – és remélhetőleg 2013 táján már eredménnyel is zárul – a régió szelektív hulladékgyűjtésre történő átállítása, amelynek célja nemcsak a gyűjtés, hanem a szelektív hulladékfeldolgozás, illetve a hulladékégetés is. Mindezzel jelentős energiaforrásokat nyerhetünk. Reményeink szerint nem kerülünk majd konfliktusba Burgenlanddal sem, amikor a szelektív hulladékégető elhelyezéséről hozunk döntést. Ez a szelektív hulladékégető 192 település hulladékát fogja megsemmisíteni, és remélhetőleg a legkorszerűbb környezetvédelmi előírások mellett fogja megtermelni azt az energiát, amellyel a jelenleginél jóval hatékonyabban tudjuk működtetni az intézményeinket, vagy a közvilágításunkat. Sőt kerékpárutakat is építünk, éppen osztrák barátainkkal közösen. Az osztrák-magyar határ menti együttműködésből az egyik legjelentősebb kerékpárút-építés valósulhat meg Vas megyében, a Bernsteinradweg-től – mi így hívjuk, hiszen a Borostyánkő út azért összeköt bennünket – Rohonc irányába. Illetve a távolabbi Oberwart és Tatzmannsdorf irányába is kiépülhet egy ökoturisztikai programokat kiszolgáló új kerékpárút, amely lehetővé teszi majd a népeink között a szénhidrogénektől mentes, környezetbarát közlekedést, valamint azt is, hogy turisztikai programokat valósítsunk meg. De megemlíthetném Szombathelyen a Kámoni Arborétum teljes körű felújítását is. Az Arborétum megújulásával párhuzamosan végiggondoltuk azt a „Föld és Ég” című programot is, amibe a Gotthard Asztrofizikai Obszervatórium mellett számos osztrák és burgenlandi partnerszervezet és a Pinkafői Technológiai Innovációs Centrum is bekapcsolódik. Ez a projekt is összeköt tehát bennünket, és reményeink szerint új munkahelyeket is teremt. A pályázati programokban mindenütt szerepelnek a fenntarthatóság feltét33
eleiként azok az új munkahelyek, amelyek a működtetést garantálják. Ide illő példa a mellettünk lévő uszoda, ami szintén fenntarthatatlan a fenntartók részéről, és szeretnénk itt is a megújuló energiákat – elsősorban a napenergiát – hasznosítani, valamint az uszoda fűtésrendszerét korszerűsíteni. Ez másfél milliárd forintos program. De ha például a lakótelepeinken járnak – ami a városnak nem a legszebb része –, ott is azt láthatják, hogy mindenütt folyik a munka, mivel nagyon jelentős összegeket szánt Szombathely városa az energiatakarékosság jegyében az úgynevezett panelprogramra. Azaz felújítjuk a tömbházakat, panelépületeket. Létrehoztunk továbbá az Aegon-nal egy faaprító művet, ami még nem megfelelő nagyságú, de szó van arról is, hogy egy biomasszára épülő erőművet hozunk létre. Tehát a parkok városát szeretnénk megőrizni. Ezt a részt, ahol most tartózkodunk – a Csónakázó-tó környékét – külön ajánlom a figyelmükbe, nagyon kellemes sétákat lehet itt tenni. Szombathely az a magyar város, amely egyedülálló a tekintetben, hogy 70 hektár egybefüggő belvárosi, közművesített zöld területtel rendelkezik. A város ezt a zöld területet a különböző rehabilitációs forrásokból kifejezetten a szabadidőipar és a környezettudatosság jegyében kívánja fejleszteni. Ezek a rehabilitációs források is természetesen Európai Uniós források. Reméljük, hogy sikerül még szebbé és még vonzóbbá varázsolni városunkat, hogy a következő években is méltó otthona lehessen többek között az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciának is. Kívánok Önöknek nagyon eredményes eszmecserét az elkövetkezendő napokban! Köszönöm figyelmüket.
34
SZAKMAI ELŐADÁSOK HEGYI GYULA Andor László biztos kabinetje Európai Bizottság A zöld munkahelyek jelentősége az EU foglalkoztatáspolitikájában Amikor arról beszélünk, hogy az Európai Bizottságnak milyen tervei vannak a zöld munkahelyteremtéssel kapcsolatban, akkor abból kell kiindulni, hogy az Európai Bizottság mögött van egy megrendelő. A megrendelő a 27 tagállam és a 27 tagállamnak a kormányai, akik az Európai Tanácsban ülnek. Az Európai Tanács 2009 decemberében fogadta el az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiáját, amely lényegében hét kihívást jelöl meg. Hét olyan kihívást, amellyel Európának foglalkoznia kell, hogyha a klímaváltozásra megfelelő választ kíván adni, hogyha el akarja kerülni azokat a környezeti katasztrófákat, amelyek gyakorlatilag már naponta betöltik a televíziók híradóját. Egyre több a természeti rendellenesség, a természeti katasztrófa, és ezek egyre nagyobb kihívást jelentenek számunkra. Tehát a hét kihívás, amellyel az Európai Tanács szerint foglalkozni kell: a klímaváltozás és a tiszta energia kérdése; a fenntartható közlekedés kérdése; a fenntartható termelés és fogyasztás kérdése; a természeti erőforrásaink megőrzése és megfelelő kezelése; a Hegyi Gyula tolmácsolta Andor László uniós biztos üdvözletét, majd előadást tartott a zöld munkaheközegészségügy; a szociális befogalyek jelentőségéről az Európai Unióban dás és integráció; valamint a demográfiával, a bevándorlással kapcsolatos kérdések. Bizonyos összefüggésben a globális szegénység kérdése is ide tartozik, amely ugyan nem európai jelenség, de a hatására Európában nőhet meg a migráció. Ha ezt a hét felsorolt területet végiggondoljuk – a tiszta energiától egészen a demográfiáig –, akkor nyilvánvaló, hogy mind a hét területnek van foglalkoztatási, foglalkoztatás-politikai vonzata. Gyakorlatilag a klímaváltozásnak nincs egyetlen egy olyan szektora, része, területe sem, amely valamilyen módon ne hatna a foglalkoztatásra. Reményeink szerint pozitívan, új munkahelyeket teremtve, de nyilvánvalóan vannak olyan mellékhatások, „side effect”-ek, ame35
lyek bizonyos területen a munkahelyek csökkenésével járnak. Éppen az a feladatunk, hogy a végső mérleg a több munkahely legyen. Nem feltétlenül a jelenlegi munkahelyeknek a megőrzése, hanem az, hogy összességében több munkahellyel járjon a klímaváltozás következményeire adott válasz. Nagyon jó a címe ennek a rendezvénynek, miszerint a „Zöld munkahelyeké a jövő”. Persze amikor erről beszélünk, bizonyos definíciókkal is tisztában kell lennünk. Tisztázni kell például, hogy mi a zöld munkahely, melynek megfogalmazásával, definíciójával kapcsolatban elég eltérő vélemények vannak. Mielőtt megpróbálom azonban a Bizottság álláspontját felvázolni, érdemes magával a klímaváltozással kapcsolatban is néhány dolgot tisztázni. A klímaváltozás elleni védekezés – convention on climate changes – sokak számára mindig azt jelenti, hogyan lehetne megállítani a klímaváltozást. A hatásait visszafordítani tudománytalan lenne, de a megállítására lenne lehetőség. Ugyanilyen fontos azt is tudni, hogy a klímaváltozásnak vannak már vissza nem fordítható, vagy legfeljebb 100-200 éves távlatban visszafordítható hatásai, amelyekre fel kell készülni, és amelyek ugyanolyan erőfeszítést kívánnak részünkről, és amelyekben legalább annyi munkahely-potenciál van. Nagyon osztom a véleményét egy nagy angol közgazdásznak, aki azt mondta, hogy rövidtávon vannak megoldható és megoldhatatlan problémák, hosszú távon meg mindannyian halottak vagyunk. Tehát vannak olyan problémák, amelyeket mások fognak megoldani helyettünk, biztos jobban, mint mi – nyilvánvalóan ezt a jövő nemzedékébe vetett hitünkkel gondolni kell –, és az egyik legsúlyosabb probléma, a tengerszint emelkedése a Pannónia–Kárpát-medence–Közép-Európa térségben, közvetlen tragédiával nem fenyeget. Nyilvánvalóan a csapadék egyre szélsőségesebb megoszlása az, ami a leginkább a klímaváltozás következménye térségünkben, magyarán az árvíz, a belvíz, a szárazság, az aszály és a viharok. Ezek olyan következmények, amelyekkel tisztában kell lennünk, tehát minden évben be fognak következni, de amennyiben meg akarjuk előzni, mérsékelni akarjuk a károkat, akkor máris rengeteg munkahelyet tudunk teremteni. Azt is nagyon fontos hangsúlyozni és tudni, hogy a környezetvédelem nem azonos a klímaváltozás elleni küzdelemmel. Vannak hagyományos környezetvédelmi területek, mint például a talaj, a levegő, a víz tisztaságának megőrzése, a szennyezések elleni küzdelem, amelyek függetlenek a klímaváltozástól, és ha a jövőben egyetlen egy gramm szén-dioxidot sem bocsátanánk ki a levegőbe, akkor is vigyázni kellene arra, hogy a talajba ne jussanak rákkeltő anyagok, hogy a halak ne pusztuljanak el a folyókban, hogy a levegő megfelelő tisztaságú legyen. Ebben a tekintetben tehát, amikor zöld munkahelyekről beszélünk, akkor nem csak a klímaváltozás által érintett területekről beszélünk, hanem ugyanúgy beszélnünk kell az általam hagyományos környezetvédelemnek nevezett területekről is. A görög filozófusok vagy 3000 éve egyébként négy elemről beszéltek: a szélről, a vízről, a földről és a tűzről. Ez az a négy elem, amely más szóval – vízként, talajként, fosszilis energiaként vagy levegőként – ma is kulcsa és lényege a környezetbarát gondolkodásnak. 36
Az idősebb nemzedékből talán többen emlékeznek még a DDT nevű szerre, amely súlyosan rákkeltő anyag. 35-40 éve tiltották be Európában, de a ma született csecsemők vérében még ki lehet mutatni a DDT nyomát, pedig már az anyák idejében is be volt tiltva, azaz a harmadik generációra is átöröklődik egy ilyen káros növényvédő szernek a hatása. Ez azt mutatja tehát, hogy a hagyományos környezetvédelem területén is nagyon sok tennivaló van. Ha például bio-műveléssel termelünk élelmiszereket, akkor ez nyilvánvalóan több fizikai munkával jár, másrészt viszont plusz munkahelyeket jelent, hiszen legalább kétszerannyi munkahely kell egy bionövény megtermeléséhez, minthogyha nagyüzemi módon, növényvédő szerekkel folyik a termelés. Kérdés persze, hogy az emberek vállalják-e ezt a fordulatot, vállalják-e azt, hogy egy hagyományosabb művelési ágba visszatérnek azért, hogy több munkahely legyen, és hogy egészségesebb élelmiszer kerüljön az asztalra. Andor László biztos úr bevezetőjében már említette azt a definíciót, amelyet az ILO, tehát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ad a zöld munkahelyekről, és amely sokkal szélesebb annál, mint amely közkézen forog. Köznapi értelemben zöldnek tartjuk azt a munkahelyet, ami valamilyen módon a környezetvédő iparhoz kapcsolódik. Ide tartozik például a szélkerekek tervezése, működtetése, vagy – amiről polgármester úr is beszélt – a parkok karbantartása, létesítése. Ehhez képest az ILO – szerintünk nagyon bölcsen – azt mondja, hogy minden munkahely, amelyik valamilyen módon a fenntartható fejlődést szolgálja, zöld munkahelynek tekinthető. Zöld munkahelynek tekinthető minden munkahely, amely az egyes munkaterületeken az addiginál kevesebb energiát, vagy az addiginál kevesebb nyersanyagot használ fel. Zöld munkahelynek tekinthető mindaz, amely széles értelemben védi a biodiverzitást, tehát a flórának és a faunának a meglevő gazdagságát. Zöld munkahely az is, amely hasonló funkciót tölt be, mint egy más munka, de kevesebb hulladék keletkezésével, kevesebb levegő-, talaj-, vízszennyezéssel jár. Valójában minden munkahely zöld munkahelynek teremthető, amely az ökológiai lábnyomot csökkenti. Magyarország a magyarok tudatában egy szegény országként él. Ausztriához képest valóban szegények is vagyunk, de azért a magyar társadalom ökológiai lábnyoma, fogyasztása is kétszer akkora, mint ami arányosan járna nekünk ezen a bolygón. Tehát még mi is kétszer annyit fogyasztunk, mint a föld lakosságának az átlaga. Nyilvánvalóan ezt úgy kell csökkenteni, hogy ne a jólét csökkenjen, hanem az anyagi fogyasztás és a vele járó környezetszennyezés. Fontos hangsúlyozni – és ez itt már több kiváló előadásban, bevezetőben elhangzott –, hogy a zöld munkahely nemcsak a magasan képzett, nemcsak a csúcstechnológiával járó munkahely. Ha azt gondoljuk, hogy a zöld munkahely csak az elektromos autó, meg az elegáns, passzív házak tervezése, meg a szélkerekek exportja, akkor nyilvánvalóan nagyon kevés új munkahely fog keletkezni. Ha azonban belátjuk azt, hogy az ILO fogalma szerint mind zöld munkahely, ami a világot egy kicsit is tisztábbá, az életünket fenntarthatóbbá teszi, akkor az alulképzett és közepesen képzett millióknak is tud munkahely keletkezni. 37
Melyek azok a területek, ahol leginkább számolhatunk ilyen nagy mennyiségben munkahelyek keletkezésével? Nyilvánvalóan ilyen a közösségi közlekedés (többek között a vasút), a városi közlekedés, az építőipar, a lakásfelújítás és a fűtéskorszerűsítés. Osztrák barátainknak hadd említsem meg, hogy amikor Franz Vranitzky volt osztrák kancellár – bár akkor már nem volt kancellár – Magyarországra jött, meglátogatta a képviselők egy csoportját. A találkozó során szóba került a klímaváltozás – ez még a válság előtti években volt –, és akkor ő válaszolt arra a kérdésre, hogy melyek azok a területek, ahol a leginkább tudjuk szolgálni a környezetvédelmet, a lakosokat, és még munkahelyet is tudunk teremteni. Ő a házak korszerűsítését, a lakások felújítását, fűtéskorszerűsítését említette, amelynek célja, hogy kevesebb energia fogyjon, alacsonyabb energiaszámlát kelljen fizetni, szebbek legyenek a házak, és még hazai munkahelyek is keletkezzenek. A megújuló energiáról nagyon sok szó esett ma már, de kevesebb szó esik általában a katasztrófák megelőzéséről, a csatornák, gátak építéséről, az öntözésről, amelyben nagyon nagy potenciál van Magyarországon. No és itt van a bioenergia, amely az agrár környezetvédelemmel együtt a mezőgazdaságnak, a vidéknek ad új funkciót. Az Európai Unió Bizottsága úgy fogalmaz, hogy nem csak zöld, green jobs-ra, hanem greener jobs-ra is szükség van. A zöldebb munkahely nem a zöldnél zöldebb, itt a fokozás nyelvtanilag talán nem is pontos. Az életnek bármely területén vannak ugyanis munkahelyek, amelyeket „kizöldíthetünk” és környezetbarátabbá tehetünk, mint amilyenek eddig voltak. Nyilvánvalóan fontos az új technológiák bevezetése, hiszen ez a sikerágazat része a zöld munkahelyteremtésnek, ugyanakkor nagyon fontos az energiabiztonság is, hiszen a megújuló energiákra való átállásnak biztonsági szempontja is van. Ha egy ország maga termeli meg az energiáját, akkor nem függ az orosz-ukrán vitától, nem függ attól, hogy Chávez elnök Venezuelában éppen milyen vonalat követ, nem függ az iráni és közel-keleti helyzettől. Ilyen értelemben tehát a megújuló energia nem csak tisztább, hanem biztonságosabb is Európa számára. Gondolni kell a nemzetközi versenyképességre, hiszen az Európai Unió nem egyedül van a világpiacon, hanem fejlett partnerekkel kell versenyeznie, és nyilvánvalóan gondolni kell mindig a közegészségügyre, az egészségügyi hatásokra is. Azt szokták mondani az Európai Bizottságnál, hogy a zöld forradalom kicsit hasonló lesz az információs technológiához. Hogyha húsz évvel ezelőtt eljöttünk volna erre a konferenciára, akkor valószínűleg postán kaptuk volna meg a meghívót, és az esetleges hozzászólásunkat is postán küldtük volna vissza, vagy pedig diákat hoztunk volna magunkkal, amit géppuskához hasonló diavetítőből lőttek volna ki, amilyet a fiatalok már csak legfeljebb moziban láttak. Arról nem beszélve, hogy a szállásunkat is valószínűleg telefonon, vagy telexen intéztük volna. Ma mindezt számítógépen tettük. Reményeink szerint a zöld politikának a bevezetése is hasonló váltást fog jelenteni, egész életünket át fogja formálni. Melyek a zöld politika elemei az Európai Bizottság értelmezésében? Mindkét miniszter úr beszélt az előbb a zöld adóról, ami nyilvánvalóan az egyik legfontosabb szempont. A másik a támogatás, a harmadik a pénzügyi szabályo38
zás. Ez az a rendszer, amivel az állam, a tartományok és az Európai Unió a magatartásunkat valamilyen módon befolyásolni tudják. Remélhetőleg abba az irányba, hogy minél több zöld munkahely keletkezzen, és környezettudatosabb módon éljünk. Az Európai Unióban, amennyire a tagállamok engedik – mert hát mégiscsak 27 tagállamnak vagyunk a közös szervezete – a Bizottság el van szánva arra, hogy egyértelmű ajánlásokat tegyen a zöld politika szabályozására, a zöld adózás, a szubvenciók és a pénzügyi reguláció olyan beállítására, amely több munkahelyet, zöldebb Európát eredményez. Milyen hatásai lesznek a zöld átalakulásnak a munkaerő-piaci politikára, az emberek mindennapi életére? Nyilvánvalóan a munkaadóknak és a munkavállalóknak, valamint a munkaadói szervezeteknek és a szakszervezeteknek szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az új, zöld munkahelyek sokszor egészen másképp fognak kinézni, mint a hagyományos munkahelyek. Ha kevesebbet járnak be az emberek a fizikai értelemben vett munkahelyükre dolgozni, mert otthonról dolgoznak, akkor nyilvánvalóan a bejárás értelmezése is más lesz, hiszen egy héten egyszer könnyebb lesz bejárni egy távolabbi munkahelyre, mint mindennap. Ha az iroda vagy távmunka kérdése felmerül, akkor nyilvánvalóan a távmunkát végzőknek bizonyos infrastrukturális lehetőséget kell kapniuk, hogy otthon tudják ezt a munkát végezni. Nyilván nagy vitatéma lesz a szakszervezetek és a munkaadók között, hogyha valaki ezt az újfajta foglalkoztatást vállalja, akkor állandó, vagy nem állandó szerződéssel dolgozzon. Remélhetőleg a tele-munka következtében csökken a papírfelhasználás és a nagyon sokfajta energia-felhasználás az irodákban. Azt, hogy ezen a megspórolt pénzen milyen arányban osztoznak a munkavállalók és a munkaadók, még nem tudni. Milyen munkaerő-politika szükséges? Sokat emlegetik a „flexicurity” kérdését, vagyis a flexibility, a rugalmasság, és a security, a biztonság összeegyeztethetőségét. Mindez azt jelenti, hogy megfelelően rugalmas legyen a munkaerő foglalkoztatása, hogy a célt, a versenyképességet szolgálja, de ugyanakkor biztonságot is nyújtson a munkaerőnek, vagyis ne legyen kiszolgáltatva. Ezzel kapcsolatban – picit kilépve a zöld munkahely kérdéséből – elmesélek egy számomra nagyon érdekes beszélgetést, amit a Ford, a nagy amerikai multinacionális cég egyik magas rangú vezetőjével folytattunk Brüs�szelben. Ő azt mondta, hogy egy ugyanolyan minőségű autó előállítása Európában körülbelül 25%-kal kerül többe, mint Dél-Koreában. De ha ő szabad kezet kapna a munkaidő szabályozására, akkor pontosan ezt a 25%-ot meg tudná spórolni Európában. Nem a munkaidő növelésével, a szombatot és vasárnapot ugyanúgy megkapnák a munkavállalók, ahogy a karácsonyt és a húsvétot is, de azt, hogy mikor menjenek el mondjuk szabadságra, vagy egyik héten 45 órát dolgozzanak, a másikon 35-öt, azt már ő szeretné megszabni a pillanatnyi piaci igényeknek megfelelően. Nem kívánok véleményt nyilvánítani arról, hogy ez jó vagy rossz lenne, pusztán azért meséltem el, hogy lássuk, milyen problémákkal kell szembenéznünk. Ami a zöld munkahelyeket, és ezen belül a megújuló energiával kapcsolatos eddigi eredményeket illeti, nagyon imponáló osztrák eredményekről tu39
dok beszámolni. Az Európai Uniós átlag szerint 2006-ban 8 % volt a megújuló energiák aránya, Ausztriában 25 %. Magyarországon ez az arány sajnos lényegesen alacsonyabb, 5 %. Van azonban mind a két országban egy-egy tabu az energiával kapcsolatban. Nálunk a vízi energia a tabu – amit nem szeretünk –, osztrák barátainknál pedig az atomenergia a tabu. Mint tudjuk, a vízi energia megújuló energia, míg az atomenergia nem megújuló energia, de a szén-dioxid kibocsátás szempontjából tulajdonképpen az atomenergia is pozitívnak számít, hiszen nincs közvetlenül szén-dioxid kibocsátása, és a járulékos szén-dioxid és üvegházhatású gáz kibocsátása is messze-messze a fosszilis energia alatt van. Tehát, ha valamilyen módon a nem klímarontó, vagy a klímaváltozást nem eredményező energia fölhasználását néznénk, akkor a két ország nagyjából azonos arányban lenne. Nem kívánok vitát nyitni, vagy bármilyen módon elkötelezni magamat az atomenergiával kapcsolatban. Pusztán annyit szeretnék mondani, hogy amikor hosszú távon a klímáról gondolkodunk, akkor nagyon sok szempontot kell összevetni. Jelenleg a mi becslésünk szerint 3 és fél millió munkahely van az Európai Unión belül, amely közvetlenül zöld munkahelynek nevezhető, és ezen munkahelyek számának növelése nyilvánvalóan fontos. Milyen eszközei vannak az Európai Uniónak zöld munkahelyek teremtésére, azon kívül, hogy ajánlja a kormányoknak ilyen munkahelyek létrehozását? Az Európai Szociális Alapról, mely a teljes Uniós költségvetés 10 %-a, már itt is hangzottak el megjegyzések, észrevételek. Andor László, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Társadalmi Összetartozásért felelős biztosa a terület fő felelőse. Herczog László miniszter úr érdemeit dicséri, hogy a miniszter úr közreműködésével elkészült egy nagyon izgalmas tanulmány arról, hogyan lehetne az Európai Szociális Alapot jobban felhasználni az eddiginél. Másoktól is kaptunk és kapunk ehhez ajánlást, s az Európai Bizottságon belül előbb magunk között, majd nyilvános vita keretében is fogunk egyeztetni, konzultálni. Nyilván két szempontnak kell érvényesülnie: egyrészt a szociális méltányosságnak, másrészt a környezetvédelem jobb érvényre juttatásának, valamint a kettő összekapcsolásának. Fontos szerepe lehet az Európai Globalizációs Alapnak, amely nagy gyárbezárások esetén ad lehetőséget munkások átképzésére, valamint arra, hogy megtalálják a helyüket a későbbiek során. Bár egyelőre még az új mikro-hitelezés gyermekcipőben jár, később ennek is jelentősége lehet, hiszen kis- és mikrovállalkozások számára ad kitörési lehetőséget. A zöld munkahelyeknek nyilvánvalóan itt is nagyobb jelentőséget kell adni. Kivel fogja végrehajtani az Európai Unió ezeket a szép terveket? Az Európai Unió partnerei ebben a tagállamok, a zöld szervezetek, a szakszervezetek, valamint a munkaadói szervezetek. Itt is nagyon fontos, hogy úgynevezett holisztikus látásmód alakuljon ki, vagyis a dolgok jó oldalát és árnyoldalát is együtt lássuk. A döntéshozók sokszor visszariadnak attól, hogy a zöld szervezetek képviselőivel komolyan tárgyaljanak. A Greenpeace-ről például az emberek többségének mindig az jut az eszébe, hogy odaláncolják magukat tárgyakhoz, és radikális módon tiltakoznak. De én nagyon sok évig ültem 40
a másik oldalon, és jól láttam, hogy a szervezet tagjai kiválóan tudnak tárgyalni is. Pontosan tudják, hogy mi az olyan akció, ami a médiának kell, és mi az, ami a szakmai egyeztetésnek az útja, módja. Tehát attól, hogy egy zöld szervezet időnként radikálisan lép fel – természetesen az alkotmányosság határain belül –, még jó érvei lehetnek, és érdemes odafigyelni rá. Meghatározó jelentőségű a „zöldítés” – ha szabad használni ezt a szót – és a gazdasági válság kapcsolata, az exit stratégia. Andor László úr fogalmazta meg legpontosabban azt, amit egyébként Peter Zinggl úr Burgenlandból is elmondott más szavakkal, hogy nagyon vigyázni kell a válságkezelő eszközöknek a visszavonásával a gazdaságból és a pénzügyi szférából. A gazdasági válság akkor ér véget, amikor az elvesztett munkahelyek visszajönnek. Vagy ugyanazok a munkahelyek, vagy helyettük más munkahelyekkel, de a foglalkoztatottsági szint eléri a válság előtti szintet. Nem akkor ér véget a gazdasági válság, amikor a profitráta helyreáll, és nem is akkor, amikor a tulajdonos kompenzálja a veszteségeit, hanem akkor, amikor már annyira biztosnak érzik a fellendülést a cégek, hogy minden veszteség nélkül vissza tudják állítani a korábbi munkahelyeket. Ha a régi munkahelyeket mégsem lehet újra létrehozni, akkor helyettük ezeket a bizonyos zöld munkahelyeket kell megteremteni. Mi itt Európában hajlamosak vagyunk politikai pártállásra való tekintet nélkül a kiotói protokollt nem aláíró országokat, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát vádolni, hogy nem foglalkoznak a környezetvédelemmel. El kell azonban ismerni, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Kínában a gazdaság kizöldítése rohamléptekben halad előre. Amerikában alapvetően a profit meg az emberek tudatának a változása kényszeríti ki. Az amerikai mezőgazdaságban például a kormány igen hathatós segítségével a megújuló energiák támogatása, illetve a bioenergia támogatása olyan ütemű volt, hogy aztán meg is látszott a kukoricaárakon, amelyek pontosan azért szöktek az égnek, mert Amerika export helyett energiatermelésre fordította a termést. Az Európa 2020 stratégia alapvetően azért érdekes, mert a „news skills, news jobs”, vagyis az új készségek, új munkahelyek program/stratégia nyilvánvalóan bázisa lehet annak, hogyan lehet új, zöld munkahelyeket teremteni. Az Európai Bizottság 2011-ben fog majd kiadni egy közleményt – communication-t –, amelyben a zöld munkahelyteremtéssel kapcsolatos, általam eddig nagyjából elmondott kérdéseket fogja – persze sokkal pontosabban, részletesebben – kidolgozni. Engedjék meg, hogy beszéljek még a zöld munkahelyekkel kapcsolatosan két szakmai jelentésről. Az egyik most készült két héttel ezelőtt, Elizabeth Schroedter asszony jóvoltából. Ő zöld parlamenti képviselő, az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottságának alelnöke és a „Die Grünen” párt egyik vezető politikusa. Előrebocsátom, hogy ez nem a Bizottság álláspontja, hanem egy parlamenti képviselőé, a jelentést azonban a parlament valószínűleg nagy többséggel és esetleg kisebb módosításokkal, de el fogja fogadni. Ő azt mondja az Európa 2020, tíz éves stratégiával kapcsolatban, hogy a fenntartható gazdasági és környezeti fejlődésre is ki kellene egy tíz éves euró41
pai tervet dolgozni, és ehhez hozzá kellene rendelni a pénzügyi eszközöket is. Kitér arra is, hogy nem elég a magas képzettségű munkaerő zöld munkahelyeiben gondolkodni. Nagyon fontos, hogy a falvakban nagy számban élő alulképzett, munkanélküli romák, vagy a bevándorlók is munkahelyhez jussanak, akár 10-20 évi kihagyás után is. Vagy olyan fiatalembereknek is munkalehetőséget tudjunk felkínálni, akik soha életükben nem dolgoztak, és a szüleiket sem látták munkába menni az elmúlt évtizedben. Lényeges az is, hogy ezekből a munkahelyekből a nők és az 55 év felettiek is részesüljenek. Schroedter asszony azt javasolja, hogy a Szociális Alap mintájára legyen egy úgynevezett zöld átalakulási alap is, amely a zöld munkahelyteremtést, magát az egész átmenetet egy környezetbarát társadalomba finanszírozná. Az alapnak három forrását jelöli meg. Az egyik a Tobin adó, ez a bizonyos pénzforgalmi adó, spekulációs adó, amiről egyébként Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is elismerően beszélt, és támogatásra javasolt. Szerinte a zöld adók is ebbe az átalakulási alapba kerülnének, és a kvótakereskedelemből származó aukciós bevételek jelentenék a harmadik forrást. Ez utóbbi bevételekkel egyébként az a baj, hogy a válság következtében a kvótakereskedelem bevételei nagymértékben csökkentek, és sajnos sok ország – köztük Magyarország is – a környezetvédelmi kiadásait már jórészt ezekből az aukciós bevételekből akarta fedezni. Schroedter asszony másik javaslata, hogy ne csak környezetvédő képzés legyen, hanem minden szakképzésbe épüljön be valamilyen módon zöld és környezetvédő tudás. Ezeken kívül javasolja még, hogy a szakszervezetekkel mindenféle döntő lépés meghozatalánál konzultáljanak. A szakszervezeteknek természetesen egyszerre érdekük a meglevő munkahelyek védelme és új munkahelyek teremtése. A fémmunkás vagy a vegyész szakszervezetek egyszerre lobbiznak azért, hogy a kvótakereskedelemnél, az emissziós szint megállapításánál, a környezeti normáknál a saját iparáguk könnyítést kapjon, kvázi szennyezhessen tovább, hiszen így maradnak meg a munkahelyek. De azt is szeretnék, ha egészségesebb lenne a munkahelyük, ha a majdani zöld társadalomban is lennének munkahelyek. Ők véleményem szerint akkor fogják ezt a hagyományos iparvédő álláspontjukat megváltoztatni, ha érdekeltek lesznek új, zöld munkahelyek keletkezésében, és ilyen munkahelyek keletkezni is fognak. Melyek azok a területek, amelyek a parlamenti jelentés szerint új munkahelyeket hozhatnak? Alapvetően Schroedter asszony is a közösségi közlekedést emeli ki, a házak felújítását, fűtéskorszerűsítését, de megemlíti a kerékpár mindennapi munkába járáshoz való használatát is, ami nagy infrastruktúrát igényel. Gondoljunk csak arra, hogyha kilyukad a gumi, akkor szeretnénk, hogyha lenne valaki, aki öt percen belül megjavítaná akár szombaton, vagy vasárnap is. Én magam gyakorló kerékpáros vagyok, mind Budapesten, mind Brüsszelben, és azt látom, hogy a kerékpárjavítók mindig tele vannak munkával, mindig várni kell, és ha kétszer annyi lenne belőlük, akkor is meg tudnának élni. Az induláshoz persze egy alapra lenne szükség, amelyből támogatást, hitelt kaphatnának. 42
A másik jelentés egészen friss és szintén elérhető az Interneten. Andor László biztos úrral jártunk tegnap a Balduin belga királyról elnevezett alapítványnál, ahol nyilvánosságra hozták a több mint félévi munkával készült jelentésüket. A jelentés a klímaváltozás elleni küzdelem szociális hatásairól szól, és kifejezetten olyan ajánlásokat tartalmaz, amelyek a környezetvédelmet és a szociálpolitikát kapcsolják össze. Van a jelentésnek sok, számunkra is megszívlelendő és helyenként meglepő megállapítása. A zöld adóval kapcsolatban nagyon vigyázni kell arra, hogy az ne a legszegényebb rétegeteket sújtsa. Ne az történjen, hogy amíg a társadalom jómódú része környezettudatos módon gondolkodik, dotált termékeket fogyaszt, hiszen képzett, megtalálja a lehetőségeket, addig a szennyezést azok szenvedik el és a drágább energiaárakat azok fizetik, akiknek nincsen módjuk a megújuló energiára való átállásra és nem tudnak olyan környékre költözni, ahol a hulladékkezelés is megoldott. Tehát ne azokon csattanjon az ostor, akik tulajdonképpen kiszolgáltatottak. Épületekre, lakásokra fordítjuk az összes energiafogyasztásunk 40 %-át, ami igen magas arány. Létezik az energiaszegénység fogalma, energy poverty angolul, amit Nagy-Britanniában úgy határoznak meg, hogy ha valaki a jövedelmének több mint 10 %-át fordítja fűtési energiára, akkor szegénynek mondható. Számításaim szerint a magyarországi távfűtési díjak és energiaárak mellett a magyar társadalom jelentős része energiaszegény. Amikor azt mondjuk, hogy fűtési energiatámogatást csak szegények kapjanak, akkor nagyon jól be kell kalibrálni, hogy ki számít szegénynek. A jelentés másik ajánlása szerint a fűtéskorszerűsítést, lakásfelújítást lehetőleg ott kell kezdeni, ahol a legszegényebb emberek élnek, és ahol valószínűleg a legtöbb problémával találkozunk. A közlekedésről azt kell tudni, hogy a motorizált közlekedés és a légi közlekedés adja a szén-dioxid és üvegházhatású gáz kibocsátás 21 %-át. Az ajánlás azt mondja, hogy a cégautók, meg egyéb közlekedési támogatások helyett kilométerdíjat kellene bevezetni. Eszerint mindenki ugyanazt a kilométerpénzt kapja, és legyen lehetősége arra, hogy maga döntse el: kerékpárral, villamoson, vasúton, vagy autóval teszi meg az utat a munkahelyére vagy éppen egy konferenciára. Így olyan egyszerű ösztönzést kapnánk a közösségi közlekedés igénybevételére, amelynél jobbat és pontosabbat nem lehet kitalálni. Az erőműveket illetően azt mondja az alapítvány ajánlása, hogy a jövőben sokkal nagyobb szerepet kell kapniuk a közösségi tulajdonú mikro-erőműveknek, azaz egy kisebb, közepes település maga termelje meg az energiáját, és amennyiben lehetséges, ezek az erőművek közösségi tulajdonban legyenek. Dániában körülbelül 400 ezer ember tulajdonában vannak a részvénytársaságként, vagyis inkább szövetkezetként működő hatalmas szélparkok. Ezért aki valamilyen módon résztulajdonos, az nemcsak fogyasztója az energiának, hanem tulajdonosa is, és úgy érzi, hogy felelőssége is van az energia felhasználásában. A szegény embereket, a társadalom hátrányos csoportjait különböző jól célzott információs kampányokkal meg kell győznünk arról, hogy alacsony 43
költségű energiákat használjanak, hogy keveset fogyasszanak. Azt is szokták mondani, hogy a szegény ember pazarol igazán, és ez a mindennapi életben is jól érzékelhető. Annak idején, amatőr módon készítettünk egy kis tanulmányt a környezetvédelmi asszisztenseimmel, amibe bevontunk szakértőket is. Kiszámoltuk egy magyar nyugdíjasnak a villanyszámláján, hogyha stand-by (készenléti) üzemeltetéssel nem él, tehát időben lekapcsol minden elektromos berendezést akkor, amikor nem használja, akkor mindenfajta egyéb áldozat nélkül 10-15 %-kal tudja a villanyszámlát csökkenteni. Mivel az évi emelkedés körülbelül ennyi, ezzel egy évi áremelést máris meg tudna magának spórolni. Nagyon fontos lenne, hogy különböző befektetési bankok mintájára legyenek olyan zöld bankok, amelyek kis embereknek is adnak hiteleket az eddigieknél nagyobb számban és kedvezőbb feltételekkel arra, hogy a „zöldítésre” átálljanak. A zöld adózással kapcsolatban jelentős lenne az ÁFÁ-nak, tehát a fogyasztási adónak a zöld értékekhez való igazítása is, hogy megfelelően tükrözze az adott terméknek és fogyasztásnak a klímaváltozáshoz és a környezethez való viszonyulását. Nem örültünk annak idején, amikor a napenergiával kapcsolatos tételek a nulla ÁFA-kulcsból magasabb ÁFA tartalomba kerültek Magyarországon. Hatalmas bevétel ebből nem származik, viszont rossz értelemben befolyásolja az emberek tudatát. Az Európai Unióban minden tagállamnak el kell számolnia a szociális védelmi, szociális befogadási nemzeti programmal az Európai Bizottság felé. Célszerű lenne, ha ebbe a körbe a zöld munkahelyek teremtése, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeknek a környezetbarát jövő felé orientálása is belekerülne, és így a szociális és a zöld értékek együtt érvényesülnének. Végül még egy megfontolandó javaslat a tegnap kiadott Baldiun-alapítványi jelentésből. Az Európa 2020 stratégiában van egy olyan vállalás – és ezt remélhetőleg minden kormány támogatni fogja –, hogy a következő tíz évben 25 %-kal kell csökkenteni a szegénységi küszöb alatt élők számát Európában. Az alapítványi jelentés ehhez tesz egy pluszajánlást, ami nagyon szellemesen van megfogalmazva. Mondjuk ki azt is például, hogy a szociális lakások 40 %-ának a fűtéskorszerűsítését megoldjuk ez alatt a tíz év alatt, azaz a lakások legalább 40 %-a kevesebb fűtési energiát használ fel. Magyarországon egyébként az egy négyzetméterre használt fűtési energia kétszerese a nyugat-európai átlagnak. Tehát szegény országként kétszer annyi energiát égetünk el, mint azokban az országokban, ahol hasonló klimatikus viszonyok mellett jobbak a berendezések, jobbak a szigetelések. Hozzá kell persze tenni, hogy Angliában a már említett energiaszegénységet 20 fokkal számolják ki, tehát 20 fokra kell felfűteni a lakást. Aki melegebbre fűti a lakást, az nem szegény, hanem pazarló – az ő fogalmaik szerint. Nyilvánvalóan rengeteg javaslatot fogunk kapni arra, hogy az Európai Szociális Alapban hogyan lehet a zöld munkahelyteremtést és a szociális méltányosságra való törekvést összehozni. Ehhez Önöktől is minden javaslatot szívesen fogadunk. Ha Önök közül bárki magyar vagy angol nyelven – de németül is meg fogjuk oldani – az Európai Bizottság honlapján található címünkre 44
az Európai Szociális Alap környezetbarát felhasználásával kapcsolatban javaslatot tesz, akkor ígérem, hogy ugyanúgy, ahogy a minisztérium javaslata is, az Önöké is az asztalra fog kerülni. Észrevételeiket egyébként a
[email protected] levelezési címen is várom. Köszönöm a figyelmet!
45
PETRA WETZEL L&R Szociális Kutató Intézet A „zöld munkahely” mint új politikai paradigma? A környezetvédelmi irányultságú foglalkoztatás, a „zöld munkahely” jelenleg széles körben hangoztatott jelszó mind Ausztriában, mind az Európai Unió szintjén. Évek óta több-kevesebb intenzitással folynak viták arról, hogy hogyan is viszonyul a környezet- és klímavédelem a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Kompromisszumról kell-e beszélnünk, azaz két egymásnak ellentmondó célról, mert hiszen a gazdasági növekedés együtt jár az energia és a természeti erőforrások iránti megnövekedett kereslettel, ami nagyobb mértékű termeléshez, a szállítóeszközök intenzívebb felhasználásához és ezzel fokozott károsanyag-kibocsátáshoz vezet, vagy üthetünk két legyet is egy csapásra, tehát a gazdasági és foglalkoztatáspolitikai célokat a környezet- és klímapolitikai helyzet javításával párhuzamosan is el tudjuk-e érni? A politikai programok szintjén legalábbis a két legyes változat kerül előtérbe. A zöld/ebb munkahelyek feladata segíteni a klímapolitikai célkitűzések elérését: hozzájárulni az energiafelhasználás csökkentéséhez, a megújuló energiahordozók részarányának növeléséhez az energiafelhasználáson belül, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez és jelentős mértékben elősegíteni az új piacok és munkahelyek teremtését, ezáltal a jelenlegi foglalkoztatási válság áthidalását. Az Európai Unió szintjén ezt többek között az új Európa 2020 stratégia keretében fogalmazták meg. Az ott leírt elsődleges célkitűzéseknek – intelligens, integratív és fenntartható fejlődés – kölcsönösen erősíteniük kell egymást, azaz a gazdasági növekedésnek segítenie kell az ökológiailag fenntartható és szociálisan befogadó növekedést és a két előbb említett területen történő növekedés által gazdaságélénkítést kell eredményeznie. Ausztriában röviddel ezelőtt, 2010 márciusában fogadták el a klíma- és energiacélok eléréséhez kapcsolódó új energiastratégiát. Ebben is jelentős szerepet játszik az energiapolitikai célok beágyazása az általános népgazdasági és társadalompolitikai rendszerbe, valamint a növekedés- és foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításának elősegítése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy energiapolitikai intézkedésekkel, mint például az épületek felújításával, vagy a tömeg- és regionális közlekedés kiépítésével és javításával csaknem 80.000 új munkahelyet szándékoznak teremteni és fenntartani. A Mező- és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szövetségi Minisztériumban jelenleg kidolgozás alatt álló „Zöld munkahelyek stratégiai terv” keretében konkrétan vázolják majd, hogy hogyan lehet 2020-ig csaknem 90.000 zöld munkahelyet teremteni Ausztriában (BMWFJ/BMLFUW 2010). Vajon ennek a fokozott figyelemnek a hatására a zöld munkahelyek a politikai programok szintjén aktualitást nyernek és ezáltal új politikai paradigmáról beszélhe46
tünk? A zöld munkahelyekkel kapcsolatos vita beágyazódott tehát “azoknak az ötleteknek és szabványoknak keretébe, melyek nemcsak a politikai célokat és a megvalósításukhoz szükséges eszközök fajtáit határozzák meg, hanem azon problémák alapvető jellegét is, melyek megoldására irányulnak” (Hall, 1993). A vonatkozó elmélet szerint a zöld munkahelyekkel kapcsolatos vita egyelőre lényegében a politikai célokat fogalmazza meg, azaz a környezet- és klímapolitikai célkitűzések elérését és a foglalkoztatási helyzet ezzel párhuzamos javítását. Még ha összeurópai és nemzeti szinten széleskörű konszenzus áll is fenn e vonatkozásban, úgy ez lényegesen csekélyebb mértékben vonatkozik a probléma eredetével kapcsolatos fő összefüggésekre és a megoldási stratégiákra. Ezt a kérdést a következőkben három szempont alapján fejtem ki. Először is, nincs konszenzus arra vonatkozólag, hogy mikor számít egy munkahely egyáltalán zöldnek és hogy milyen kritériumokat lehet figyelembe venni a definíció során. Számos elhatárolási problémánál felmerül a kérdés, hogy például a repce, olajpálma vagy cukorrépa termesztése bioüzemanyagelőállítási céllal valóban zöldnek tekinthető-e, ha az nagy mennyiségű trágyát felhasználó, intenzív mezőgazdálkodással jár együtt, trópusi esőerdőket kell kiirtani az ültetvényekhez, vagy leszűkül a fajok sokfélesége a környéken. Vagy a vízierőművek építése tényleg a zöld gazdaság fogalmába tartozik-e, még akkor is, ha tönkreteszi az érintetlen természetet? Meg kell jegyezni, hogy jelenleg nincs egységes meghatározás a zöld munkahelyekre vonatkozólag, sokkal inkább előfordulnak a vitában különböző, jelentős hatású “zöld árnyalatok”, hiszen a zöld munkahelyek területe definíciótól függően bír kisebb vagy nagyobb fontossággal. Az EUROSTAT (az EU statisztikai hivatala) a nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködve évek óta dolgozik a definíción és elhatároláson a környezetvédelem területén dolgozók nyilvántartásához. Ha eddig a felmérések az ökoipar koncepciója alapján készültek, mikor is olyan cégek vagy szervezetek tevékenységét tekintették ide tartozónak, melyek környezetvédelmi árukat állítanak elő, környezetvédelmi szolgáltalásokat nyújtanak, vagy olyan építési szolgáltatást végeznek, melyek a környezetvédelmet szolgálják (vö. Petrović 2009), akkor jelenleg egy új és szélesebb koncepció (Környezetorientált termelés és szolgálatás, EGGS) kerül kidolgozásra (vö. Wegscheider-Pichler 2009). A 2008. évi adatok felhasználásával a kétféle koncepció alapján készült felmérések megmutatják, hogy mennyire különböző a zöld munkahelyek szektorának jelentősége a választott definíciótól függően. Így Ausztriában az ökoipar megközelítése alapján kb. 109.000 fő dolgozik a környezetvédelem területén. A szélesebb EGGS-koncepció szerint ez a szám kereken 55.000 emberrel több, azaz 163.000 főre nő. Amennyiben hozzászámoljuk a környezetvédelmi áruk és technológiák kereskedelmét (pl. biotermékek, hasznosított hulladék nagykereskedelme), a zöld munkahelyeken foglalkoztatottak száma tovább emelkedik, mégpedig 185.000-re. A környezetvédelem területén dolgozók aránya az összes keresőhöz viszonyítva ez47
zel 2,8%-ról (a környezetgazdaság koncepciója) 4,2%-ra emelkedik. Az Európai Unió egészére vonatkozóan a zöld munkahelyek száma – definíciótól függően – kb. 2,4 millió (ökoipar) és 21 millió a tágabb megközelítés szerinti közvetlen munkahelyek száma (vö. GHK et al. 2007, European Commission 2009). Másodszor, a zöld munkahelyek definíciója és elhatárolása mellett az ilyen jellegű munkák tényleges foglalkoztatási hatása sem egyértelmű. Gyakran említenek a tanulmányok bruttó foglalkoztatási adatokat. Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a zöld munkahelyek motorként működnek-e, szükség van a nettó foglalkoztatási hatások kiszámítására is. Hány új munkahelyet hoznak létre közvetve vagy közvetlenül, hány állás veszik el, vagy helyettesítik más területeken található állásokkal (vö. UNEP 2008, GHK et al. 2007)? Az idevágó elemzések értelmezése szerint a zöld munkahelyek se nem állásgyilkosok, se nem állásteremtők, sokkal inkább semleges, vagy kissé pozitív nettó foglalkoztatási hatásokkal kell számolnunk. Harmadik lényeges szempontként a zöld munkahelyek minőségi dimenzióit kell megemlítenünk. Ez egyrészt ezeknek a munkahelyeknek a minőségét, másrészt az ezen a területen érvényes szakképesítési és kompetenciakövetelményeket érinti. A munkahelyek minőségét illetően felmerül a kérdés, milyen embercsoportok milyen munkafeltételek mellett számíthatnak munkalehetőségre. A Statistik Austria környezetvédelmi foglalkoztatást érintő elemzéseinek tükrében kiderül például, hogy a zöld munkahelyeken elsősorban férfiak számára adottak a lehetőségek. A környezetvédelmi foglalkoztatás hagyományosan férfiak által uralt ágazatokban, például az építőiparban, vagy a gépészet terén bír viszonylagos jelentőséggel. Arra is felhívják a figyelmünket különböző oldalakról, hogy ezen a területen az úgynevezett atipikus foglalkoztatás, mint például a munkaerő-kölcsönzés is jelentős szerepet játszik; a zöld munkahelyek tehát nem szükségszerűen jó munkahelyek. Ezenkívül további lényeges kihívás általánosságban, de konkrétan a zöld munkahelyekre vonatkozólag is a szakképesítési és szakmakeresleti elemzések és előrejelzések kérdése. Hogy néznek ki (a jövőben) a zöld munkahelyek? Milyen (új) képzésekre van szükség ahhoz, hogy a követelményeknek eleget lehessen tenni? Ausztriában erre a különböző szinteken eltérő eszközöket alkalmaznak (például vállalati megkérdezések, regionális kerekasztal beszélgetések, álláskiírások elemzése). Ebben a folyamatos fejlődés és az elképzelések összehangolása jellemző a leendő szakképzési elvárásoknak megfelelő képzés és továbbképzés kialakítása és biztosítása érdekében. A rendelkezésre álló irodalom alapján arra lehet azonban számítani, hogy nem keletkezik feltétlenül számtalan új szakma, hanem sokkal inkább a meglévő szakmákban jelentkezik egyre fokozódó mértékű kereslet a “zöld tartalom” iránt (is) (UNEP 2008, ECORYS 2008, CEDEFOP 2009). A leendő szakképzési és kompetenciaszükségletről szerzett tudás központi kérdés abban a tekintetben, hogy a foglalkoztatáspolitikai intézkedések keretében célirányos kínálatot lehessen biztosítani. A környezetvédelem területén és érdekében tör48
ténő foglalkoztatás és szakképzés jelenleg ugyan a munkaerőpiaci szolgálat intézkedési csomagjának része, azonban nem mutat fel stratégiai vagy egyértelműen rögzített irányt. A szakképzésben a “zöld tartalom” gyakran része a tanfolyami kínálatnak és a foglalkoztatási intézkedések szintjén a környezetvédelem és az ökológiai fenntarthatóság kétségkívül fontos tényezőt képvisel. Így például léteznek szociál-ökonómiai cégek. Itt egy olyan foglalkoztatáspolitikai eszközről van szó, amely a piacközeli, de viszonylag védett, határozott munkaidős munkahelyek biztosításával elősegíti a nehezen közvetíthető emberek tartós integrációját a munkaerőpiacra, s mely lényeges tényező a gazdasági, szociális és ökológiai célok összekapcsolása körében. Számos szociál-ökonómiai cég működik Ausztriában a “zöld területen” - az újrahasznosítástól kezdve a tájvédelmen keresztül egészen az erdőgazdálkodásig. Összességében szükség van a célkitűzések terén meglévő konszenzus mellett a foglalkoztatáspolitikai célok elérésére és a környezet- és klímapolitikai helyzet egyidejű javítása mellett. Fontosak a megalapozott ismeretek a zöld munkahelyek lehetőségeivel és azok határaival kapcsolatban. Ehhez szükség van a zöld munkahelyek definíciójának közös értelmezése mellett további aktivitásra is az érintett tevékenységek és hatások megfigyelése és értékelése területén. Ide tartozik a nemzetállami kísérletezés ugyanúgy, mint a kölcsönös tanulás a szomszédoktól, amint az éppen a határon átnyúló projektek keretében történik, például az EXPAK AT.HU projekt esetében. Ugyancsak fontos szempont a törekvések továbbfejlesztése a leendő szakképesítési és kompetenciaszükséglet előrejelzése érdekében, mint ahogy ez Európai Uniós szinten a „New Skills for New Jobs” kezdeményezés keretében tapasztalható. Végül, hogy mi (nem) lesz lehetséges a foglalkoztatáspolitika területén, azt nagy mértékben meghatározzák a megválasztott és megvalósított politikai irányítási eszközök is. Felhasznált irodalom: BMWFJ - Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend (Gazdasági, Család-és Ifjúságügyi Szövetségi Minisztérium)/ BMLFUW Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (Mező- és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szövetségi Minisztérium) (2010): Energiastratégia Ausztria, Bécs. CEDEFOP (2009): Future skill needs for the green economy, Luxembourg. ECORYS (2008): Environment and labour force skills, Overview of the links between the skills profile of the labour force and environmental factors, Report for DG Environment. European Commission (2009): Employment in Europe 2009, Luxembourg. European Commission Environment. Climate Change http://ec.europa.eu/ environment/climat/home_en.htm GHK/Cambridge Econometrics and Institute for European Environmental Policy (2007): Links between the environment, economy and jobs, Report for DG Environment. 49
Hall, Peter A. (1993): Policy Paradigms, Social Learning, and the State, in: Comparative Petrović, Brigitte (2009): Környezetvédelmi összesítő számítások, modul - Az ökoipar teljesítménye (2000-től 2008-ig terjedő időszak), Statistik Austria a Mező- és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szövetségi Minisztérium megbízásából. Politics 25 (3), S.275-296. UNEP (2008): Green Jobs: Towards decent work in a sustainable, lowcarbon world. Wegscheider-Pichler, Alexandra (2009): Környezetvédelmi összesítő számítások, modul - Környezetorientált termelés és szolgáltatás (EGSS), Próbaprojekt 2008, Forgalom és Foglalkoztatottak a környezetgazdaságban, Statistik Austria a Mező- és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szövetségi Minisztérium megbízásából, Bécs.
Petra Wetzel és Cseres-Gergely Zsombor a zöld foglalkoztatás magyarországi és ausztriai helyzetéről, valamint lehetőségeiről tartottak előadást (a kép jobb szélén Gombás József moderátor)
50
CSERES-GERGELY ZSOMBOR MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Foglalkoztatáspolitika és a „zöldülés” Magyarországon - helyzetkép és lehetőségek Az Európai Unióban a szénalapú gazdaság visszaszorítása és a zöld foglalkoztatás az átfogó 2020 stratégia fontos eleme. Ez a folyamat Magyarország számára is nehezen megkerülhető, de amint az előadás során látni fogjuk, a vonatkozó szakpolitikák korántsem azonos mértékben alakultak ki. A klímaváltozás következtében szükséges közvetlen lépések terén Magyarország igen jól áll, kapcsolódó foglalkoztatáspolitika viszont lényegében nem létezik. A zöld foglalkoztatás térnyerésétől több hatást várhatunk (Ecorys, 2008): 1. A pótlólagosan használatba vett eszközök komplementer munkaerőigénye, új munkahelyek (főleg munkakereslet növelő) 2. Különféle munkavállalók foglalkoztatása közötti átcsoportosítás (ágazat szerint a munkakeresletet növelő és csökkentő hatások) 3. Pótlás nélkül megszűnő munkahelyek (munkakeresletet csökkentő) 4. Átalakuló munkahelyek (munkakereslet szempontjából semleges) A szakpolitika számára két fő kérdés adódik: melyek azok a folyamatok, amelyek autonóm módon zajlanak e téren a gazdaságban, és melyek azok a területek, ahol érdemes az államnak beavatkozni. A kérdés tárgyalása során állandó problémaként adódik a „zöld munkahely kérdése”. Több definíció létezik ugyan, amelyek valamilyen módon a környezeti terhelést csökkentő munkahelyet tekintik zöldnek, de az alkalmazás sokszor rámutat ezek gyengeségére (például atomerőművekben létesülő munkahelyek). A „zöld kérdés” iránt Magyarországon általában nyitottságot tapasztalhatunk. A lakosság hozzáállásáról a vonatkozó közvéleménykutatások (Mosoniné – Pálinkó – Stefán, 2006; EC, 2008, Cognative, 2008 and TÁRKI – Image Factory, 2007) azt mutatják, hogy az általában a zöld változás pártján van. Nagy kérdés azonban, hogy a szóban kifejezett preferenciához milyen áldozatkészség párosul – erről nem sokat tudunk. A civil szervezetek aktivitására a szakpolitika még nem építhet érdemben. Vannak ugyan olyanok, amelyek jelentős eredményeket értek el (például az Energia Klub a „lakcímke” projekttel), de kevés ilyen esetről tudni. A politikai pártok alig foglalkoztak a kérdéssel, ez jószerével az MDF Európai Parlamenti aktivitására és az új Lehet Más a Politika párt által készített „Zöld fordulat” javaslatra korlátozódik. A kormányzat klímapolitikáján keresztül érezteti hatását, amely a VAHAVA projektre alapuló, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában (NÉS) és a Nemzeti Éghajlatváltozási Programban ölt testet. A kormányzati hozzáállás vi51
szonylag szűk látókörű, óvatos, és nem kezdeményező. A szakmailag igényes VAHAVA projektre épített és 2007-ben elfogadott NÉS átfogó jellegű, szakpolitikák közötti szinergikus hatásokra is építő anyag, a 2009-ben elfogadott NÉP azonban merőben más, főként a vonatkozó EU-s fejlesztési programok gyűjteménye. Az operatív program a nagy horderejű döntések egyikét sem érinti (például a 2009-2010-es utáni további adó-átrendezést), az ilyenek keresztülviteléhez szükséges stakeholder-elemzést pedig egyik dokumentum sem tartalmaz. Ha a kormányzat egy zöld foglalkoztatási program hatását szeretné megvizsgálni, vagy különféle beavatkozási lehetőségek között választani, akkor számba kell venni és számszerűsíteni kell azokat a hatásmechanizmusokat, amelyeken keresztül a várt hatások kibontakoznak. Három ilyen hatást különböztetünk meg (lásd például GHK, 2007): • Közvetlen hatás: munkaerőkereslet változása a technológiák arányának eltolódásával. • Közvetett hatás: más ágazatoknál keletkező kereslet, végül munkakereslet. • Indukált hatás: a pótlólagos jövedelem termelődésének (és korábbi jövedelmek kiesésének közvetett hatása). Egy inkrementális, tehát a gazdaságnak egyszerre csak egy részét érintő zöld változás vizsgálata nem igényel új apparátust, a rendelkezésre álló ismertet azonban használni kell. Ehhez adat és megfelelő elemzői ismeretek szükségesek. Fontos, hogy az esetlegesen megvalósuló óriásprogramok értékeléséhez a standard eszközökön túlmutató vizsgálatra is szükség lehet. A hatások vizsgálatához rendelkezésre állnak adatok statisztikai adatfelvételekből és adminisztratív célt szolgáló adatbázisokból. Ezek a szakpolitika számára a 2007. CI. törvény értelmében külön-külön és összekapcsolva is elérhetők. A szükséges elemzési módszerek is ismertek, a fenti pontok szerint rendre a következők: • Közvetlen hatás: A hatás közvetlen nagyságát a munkaerőkereslet kibocsátás- és ár-rugalmassága határozza meg. Szükséges a technológia leírása, a munkaerőkereslet modellje. (Kőrösi, 2005) • Közvetett hatás: A közvetett hatást az ágazatok közötti belföldi inputfelhasználás és a keletkezett többlettermelés importigénye határozza meg. Ennek eszköze az Ágazati Kapcsolatok Mérlege, általános egyensúlyi modellezés. • Indukált hatás: Az indukált hatást a keletkező kereslet áttételes, például jövedelemhatásai határozzák meg. Ilyen például a hőhatékonyság következtében keletkező jövedelem-megtakarítás hatása a fogyasztási keresletre (Molnár és Cseres-Gergely, 2008). Az MTA KTI megvalósításában 2013-ra elkészül egy munkaerő keresletet-kínálatot előrejelző rendszer, amely a fenti eszközöket használja (a TÁMOP 2.3.2 program keretében, de nem kimondottan a zöld foglalkoztatás támogatását célozva). 52
Egyetlen, a fentiekben leírtakhoz hasonló elemzés létezik jelenleg Magyarországon, a Közép-Európai Egyetem (CEU) 3CSEP (http://3csep.ceu. hu/projects) kutatócsoportjának épületszigetelési programjavaslata. Ez az átfogó, egy beavatkozásra koncentráló tanulmány a hazai épületállomány egészének/túlnyomó részének szigetelés-korszerűsítését támogatja. Nagy hangsúlyt fektet a projekt végrehajtásának foglalkoztatási hatásainak átfogó, hosszú távú vizsgálatára. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy • Adottak a szűk szakmai keretek, van és jó alap a klímapolitika, de nincs átfogó „zöldpolitika” • Hiányzik az autonóm (az EU-s fejlesztésektől független) akcióterv már a klímapolitika terén is • Nem látszik a fejlesztéspolitikai irányvonal, a megalapozottan zöldként elfogadható ágazatok, szakmák • Hiányoznak a megalapozó kutatások (például a kifejezetten „zöldnek” tekinthető ágazatok és szakmák vonatkozásában) • A kormányzat jelenleg nem szorgalmazza a „zöld” foglalkoztatást.
53
ADLER JUDIT GKI Gazdaságkutató Zrt. Munkaerő-keresleti tendenciák egyes ágazatokban A magyar gazdaság ágazati foglalkoztatási szerkezete jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 20 év során. Új, korábban országunkban nem honos foglalkozások, szakágazatok jöttek létre, mások elsorvadtak, megszűntek. A változás nem hagyta érintetlenül a zöld foglalkoztatás kialakulását sem. A piacgazdaságra történő áttérés kezdetén a foglalkoztattak száma mintegy másfél millióval csökkent, de a transzformális válságból történt kilábalás nyomán, a ’90-es évek második felében hozzávetőlegesen fél millió álláshely visszapótlódott. A foglalkoztattak száma 2006-ra érte el a piacgazdaságra történt átalakulás utáni maximumát 3 millió 900 ezer fővel. Ezt követően a költségvetési egyensúly érdekében foganatosított intézkedések miatt, valamint a 2008 őszén bekövetkezett világgazdasági válság együttes hatására ismét mintegy 150 ezer álláshely épült le. A magyar gazdaság az elmúlt húsz évben az intenzív típusú gazdasági fejlődés jegyeit mutatta, miközben a GDP volumene 1990 és 2008 között összességében 40%-kal nőtt, addig a foglalAdler Judit a munkaerő-keresleti tendenciákról koztattak száma bő 20%-kal csöktájékoztatott kent. Nem vitatható, hogy a korábbi rendkívül alacsony hatékonyság javításra szorult, azonban ez a gazdaság legális foglalkoztatási képességének csökkenését eredményezte. A mennyiségi folyamatokat jelentős szerkezeti módosulások kísérték. Ezek mértéke és minősége jelentősen függött a nemzetközi és a hazai konjunkturális viszonyoktól, ezen belül is különös jelentőséggel bírt a külföldi működő tőke beáramlása. A tulajdonviszonyok összetettebbé válása a foglalkoztatás terén is új távlatokat nyitott meg. A külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok meghonosították az anyavállalatok humánerőforrás menedzselé54
sét, bár sajnálatos módon ez nem terjedt át a hazai tulajdonú cégekre. A foglalkoztatás mennyiségére és minőségére nagy hatást gyakorolt a privatizáció, majd a külföldi tulajdonosok által megvalósított beruházások, amelyek a kilencvenes évek második felében még létszámbővítő hatásúak voltak, később inkább a műszaki-technikai fejlődés létszámkiszorító hatása dominált. A munkaerő kereslet mennyiségi és minőségi jellemzőit erőteljesen befolyásolta az aktuális állami szabályozás, az adók- és közterhek mértéke, a társadalombiztosítási szabályok, a szociális ellátás mértéke és kiterjedtsége, s ezeknek mintegy következményeként kialakult és rögzült fekete-szürke foglalkoztatás. A nemzetgazdasági ágak foglalkoztatási képességének megítélésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy a statisztikai értelemben vett változások csak egy részét képesek megjeleníteni a 20 év alatt bekövetkezett tartalmi átalakulásoknak. Ugyanazzal a névvel illetett szakágazatok, ágazatok által végzett munka tartalma jelentősen módosult, s ezt nehéz számszerűen bemutatni. A gazdasági szempontból jelentős ágazatcsoportok közül a legmarkánsabb változás a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének esése és az üzleti szolgáltató ágazatok térnyerése volt. A mezőgazdaság foglalkoztatási képességének 20 éven keresztül tartó visszaesése a birtokstruktúra szétaprózódására, profiltisztulásra, tőkehiányra és szabályozási, támogatási kérdésekre vezethető vissza. Pozitív fejleményként minősíthető, hogy az agrárágazat létszámvesztése a 2000-es évek második felében megállt. Az ágazatban mindig is magas volt a fekete foglalkoztatás aránya, amelyen a különböző szabályozás-változások (pl.: alkalmi munkavállalási könyv alkalmazása) nem igazán tudtak segíteni. A mezőgazdaság mindig is jóval több ember számára biztosított megélhetést, mint amit a hivatalos adatok regisztrálni tudtak. A mezőgazdaság belső struktúrájának megváltozása – az állattenyésztés visszaszorulása, a növénytermesztés térnyerése – hozzájárult az ágazat környezetszennyezési jellemzőinek javulásához, noha ez egy spontán hatás volt. A mezőgazdaságnak kiemelkedő szerepe lehetne a zöld foglalkoztatás megvalósításában, azonban a folyamat lassan halad. A 2000-es évek közepén némi fellendülés következett be a biogazdálkodás terjedésében, azonban az ehhez nyújtott támogatás megnyirbálása megtörte a folyamatot. A biogazdaságok kialakítása tőke- és időigényes, a befektetés megtérülési ideje hosszú, ezért kevesen vállalkoznak rá megfelelő mértékű támogatás nélkül. Ennek is köszönhető, hogy a biotermelésben érintettek száma az évtized közepén regisztrált 22 ezer főről a végére 16 ezerre esett vissza. A biotermékek iránt nagy a kereslet belföldön és külföldön egyaránt, annak ellené55
re, hogy áruk magasabb, mint a hagyományos úton előállított termékeké. A biogazdálkodás rendkívül munkaigényes, így támogatása áttételesen segítené a foglalkoztatási színvonal emelését a nehezen foglalkoztatható társadalmi csoportok körében. Az ipar ment keresztül a legnagyobb átalakuláson húsz év alatt a munkaerő-keresletet illetően. A szénbányászat szinte eltűnt, a kohászat rendkívüli mértékben visszaszorult, de jelentősen összezsugorodott a textilipar, és az élelmiszeripar is a vesztők között szerepel. Az említett változások nagymértékben hozzájárultak az ipar energia felhasználásának szűküléséhez és a káros anyag kibocsátás mérséklődéséhez. Ezekre a folyamatokra ugyan nem környezetvédelmi megfontolásokból került sor, de eredményeképpen a zöldebb foglalkoztatás irányába mozdult el az ország, amennyiben a zöld foglalkoztatás széles értelmű felfogását alapul véve minősítjük a helyzetet. Az ipar környezet-kímélőbb működéséhez az is hozzájárult, hogy a Magyarországra beáramlott külföldi működő tőke 36%-a az iparban került befektetésre. Az invesztíció elsősorban a járműgyártás, a villamosgép- és műszergyártás és a kőolaj-feldolgozás területét érintette, esetenként világszínvonalú technológiát hozott, s tekintettel volt a környezetkímélés szempontjaira is. A feldolgozóipar külföldi érdekeltségű cégeinél több mint 300 ezer fő dolgozik. Az említett ágazatokban eszközölt külföldi beruházások kétharmada gépberuházás volt, aminek kétségtelenül munkaerő-kiszorító hatása van. Az építőanyag-ipar foglalkoztatási képessége igen hullámzó, erőteljesen függ az építésben megtestesülő beruházások alakulásától (autópálya, metró építés), továbbá a lakástámogatási és hitelezési rendszer által vezérelt lakásépítések mértékétől. A vegyipar lassú létszámvesztését egy-egy nagyberuházás belépése megfordította az időszak végén. A fa-és papíripar jelentős hullámzások mellett szinten maradt tíz év egészében. Jelentős munkaerő-kereslet felfutást a válság beköszöntéig a gépipar tudott produkálni, mint ahogy a fémfeldolgozás is a jól teljesítő ágazatok közé tartozott jelentős hullámzásai ellenére. Az építőipar munkaerő-keresletét az EU előcsatlakozási források, valamint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv nyomán realizált infrastrukturális beruházások növelték. A 2000-es évek közepétől szerepet játszott a rendezett munkaügyi kapcsolatok szigorúbbá tétele a közbeszerzési eljárások során, noha ekkor már az ágazat teljesítménye nem indokolta a további létszámfelszívást. A jelentős fekete foglalkoztatással bíró ágazat szervezetei kifehérítették a foglalkoztatásuk egy részét, mert nem akartak elesni a 2007-től várt Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírásra kerülő tendereken való részvételtől. Amikor ezekre nem került sor a magyar gazdaság kritikus egyensúlyi helyzete miatt, a foglalkoztattak száma rohamosan csökkenni kezdett. Csapdahelyzet alakult ki az EU források utófinanszírozási technikája miatt. A magyar eladósodottság nagy mértéke miatt nem jut az ország elegendő hi56
telhez az EU források felhasználásához, ez rontja az építőipar keresleti helyzetét. Rontja továbbá a lakásépítések devizahitelezése körül kialakult válságos állapot, a szocpol megszűntetése is. A tágan értelmezett szolgáltató szektorban a létszám enyhe trendszerű növekedése tapasztalható, de ez ágazatonként más-más ok csoportra vezethető vissza. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás ágazat fejlődését meghatározta a külföldi működő tőke beáramlása, a nagy alapterületű egységek, illetve az elárusítóhelyek koncentrált megjelenése. A kereskedelemben található az ipar után a legtöbb külföldi érdekeltségű foglalkoztatott, 120 ezer fő. A bevásárlóközpontok valamelyest rontják a kisebb kereskedelmi egységek működési esélyeit – többek között az árak lenyomásával – de még így is pozitív a foglakoztatási egyenleg. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás szakágazatot a gazdaság húzóágazatának tekintette a gazdaságpolitika, de ennek munkaerő-keresleti hatása a jelentős szálláshely kapacitás-bővülés ellenére nem jelent meg, a munkaerő-tartalékok és a kiszervezések miatt, bár a fekete foglalkoztatás is valószínűleg nagy szerepet játszott ebben. A vendéglátás munkaerő-kereslete viszont jelentősen növekedett nem utolsósorban a meleg étkezési utalványok használatának és értékének erőteljes növekedése következtében. A szállítás, posta, távközlés szakágazat munkaerő-keresletét erőteljesen befolyásolja a termelő ágazatok szállításigénye, illetve az utasforgalmi igények változása és az üzemanyagár alakulásának hatása, trendjében a munkaerő-kereslet enyhe mérséklődése jellemző. A Magyar Posta esetében jelentős átstrukturálódásra került sor, melynek során a tevékenység egy részét kiszervezték. A távközlési szakágazat pedig kifejezetten alacsony munkaerő-keresletet generál, sőt hozzájárul ahhoz, a gazdaság más területein is mérséklődjék az élőmunka igény. Az üzleti szolgáltatók (pénzügyi tevékenység, gazdasági tevékenységet segítő tevékenység) területen is jellemző a külföldi működő tőke erőteljes jelenléte. Konkrétan a pénzügyi szolgáltatások területén, ahol bővítette a munkaerő iránti keresletet a pénzintézetek hálózatépítő tevékenysége, illetve a hitelezési tevékenység élénkülése a válság bekövetkeztéig. A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások közül az ingatlanügyletek terén jelentős a külföldi érdekeltség, és egy ideig itt is jelentős létszámkereslet adódott. Az ágazat foglalkoztatatási szempontból talán legstabilabb részei az adminisztratív és jogi szolgáltatással foglalkozók. Az egyre bonyolultabbá váló szabályozás és a szigorú büntetéseket eredményező adminisztratív kötelességmulasztás állandó keresletet támaszt a szakemberek iránt. A 57
számítástechnikai szolgáltatások iránt is folyamatosan növekszik a kereslet. Kedvezőtlen folyamatok csak a kutatás, fejlesztés területén tapasztalhatók, ahol nem kellőképpen emelkedik a szakemberek iránti igény, főként finanszírozási okokból. A közösségi szolgáltatók (közigazgatás, oktatás, egészségügy) létszámát egyedi döntések határozzák meg, gyakran nélkülözve a közgazdasági értelemben vett racionalitást. A helyi önkormányzatok igen magas száma kereslet-generáló. A központi államigazgatás csökkentésére szintén egyedi intézkedések nyomán kerül sor, pl. a kb. 100 ezer főt érintő csökkentés a 2000-es évek második felében. A szakágazat létszámát erősen befolyásolja közfoglalkoztatás mértéke. Az oktatásban foglalkoztatottak száma nem csökken annak ellenére, hogy a közoktatásban tanulók száma folyamatosan mérséklődik, s lassan a felsőoktatás növekedése is megáll. Az egészségügy alulfinanszírozottsága és szervezetlensége miatt, itt viszont csökken a létszám, ami nem biztos, hogy társadalmi szempontból jó. A 2000-es évtized első felében kormányzati döntés alapján megvalósított kétszeri minimálbér-emelés, illetve a közszolgálatban a kötelező diplomás minimálbér bevezetése létszámvonzó hatást fejtett ki átmenetileg. A gazdasági-pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében tett megszorító intézkedések viszont erőteljesen csökkentették ezen terület foglalkoztatási képességét.
58
FLORIAN BRENCE ACT – Austrian Clean Technology Az ACT - Austrian Clean Technology zöld munkahely kezdeményezései Gyakorlati körkép 1. Az ACT – Austrian Clean Technology bemutatása Az Austrian Clean Technology a legfőbb osztrák kompetenciaközpont a környezet- és energiatechnológia, valamint a környezetvédelmi szolgáltatások területén. A 2008-ban a zöld minisztérium (Mező- és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szövetségi Minisztérium) és az Osztrák Gazdasági Kamara által alapított kompetenciaközpont fő feladata a “Környezettechnológiai Stratégiai Tervben”-ben (Masterplan Umwelttechnologie (MUT)) megfogalmazott intézkedések megvalósításának összehangolása és támogatása, különös figyelemmel a minősítés, finanszírozás és vállalati együttműködés területekre. Az osztrák környezet- és energiatechnológia nap mint nap fontos szerepet játszik a környezeti kockázatok csökkentésében, a környezeti károk elkerülésében és környezetbarát technológián keresztül munkahelyek és életminőség létrehozásában. Az ACT célja az innovatív osztrák környezet- és energiatechnológiai ágazat erősítése és a fenntartható értékteremtés lehetőségének biztosítása. Az ACT tevékenységével támogatja Ausztriát mint gazdasá-
Florian Brence és Thomas Ritt a zöld foglalkoztatással kapcsolatos kezdeményezésekről és kritikai megjegyzésekről beszéltek (középen Gombás József moderátor)
59
gi telephelyet azon az úton, amelyen a „tiszta technológiák” (Cleantech) éllovasává kíván válni Európán belül. A kompetenciaközpont rendkívül dinamikus munkakörnyezetben végzi tevékenységét. A környezet- és energiatechnológiai piac nemzetközi szinten a legdinamikusabban növekvő piacok egyike. 2020-ig évi 5,4%-os globális növekedést jósolnak az előrejelzések. Az ACT három stratégiai kompetenciaterületén használja ki ezt a lendületet a fejlődés további fokozásához. Tevékenységünkkel a következőket szeretnénk elérni: 1. A technológiai előny kihasználása megfelelő finanszírozási modellek segítségével. 2. A vállalati együttműködés támogatása, ezáltal versenyelőny megszerzése. 3. Nemzetközi jelentőségű képzési kínálat kidolgozásával és továbbfejlesztésével zöld munkahelyek biztosítása és újak létrehozása. 2. Zöld munkahelyekkel kapcsolatos kezdeményezések az ACT részéről Az ACT az elmúlt hetekben, hónapokban elindított néhány zöld munkahelyekkel kapcsolatos kezdeményezést, melyeket a következőkben röviden bemutatnánk: 2.1. ACT-mentorprogram Az ACT-mentorprogram segít a hallgatóknak felvenni a kapcsolatot a környezet- és energiatechnológiai ágazatokban működő vállalatokkal. A kutatási munkák és különböző publikációk a vállalatokkal és az ACT-vel közösen készülnek. A mentorprogram résztvevőinek a www.act-karriere.at weblapon történő regisztráció után az ACT segít kiválasztani a kutatási témát és olyan vállalatot találni, amely támogatja őt. A jelenlegi projekt célja az esélyegyenlőség és a gender mainstreaming beágyazása a környezet- és energiatechnológiai ágazatban. Ebben támogatja a Közlekedési, Innovációs és Technológiai Szövetségi Minisztérium FEMtech elnevezésű (a nők támogatása a kutatás és technológia területén) programja. Így működik az ACT-mentorprogram: 1. Ingyenes regisztrálás a www.act-karriere.at weblapon a mentoring menüpont alatt. 2. Megfelelő téma kiválasztása tudományos munkához, vagy igényes gyakorlati hely közvetítése a hallgató számára. 3. Támogatás és tanácsadás szakmai kérdések és problémák felmerülése esetén egy ACT-mentor segítségével. 4. Tematikus találkozók szervezése a résztvevő és az érintett cégek számára, hogy előbbi célirányosan megismerhesse az adott technológiai területet. Workshopok, szakmai találkozók szervezése a résztvevő cégek számára esélyegyenlőségi szakértő bevonásával, hogy a gender mainstreamingre vonatkozó kérdések is megválaszolásra kerüljenek. 5. A tudományos munka ill. a gyakorlat befejezése. 6. A résztvevők átvétele az ACT-szakembergárdába, segítségnyújtás a 60
munkahelytalálásban. 2.2 Zöld munkahelyek fóruma: www.act-karriere.at A mentor-program során kifejlesztésre került az első osztrák zöld munkahelyi fórum is. A www.act-karriere.at internetes címen mind az érdeklődő pályázók, mind a vállalatok ingyenesen regisztrálhatnak. Az állásportál a következő lehetőségeket nyújtja: Lehetőségek pályázóknak • a vágyott munkahely megtalálása • személyes pályázói profil készítése • igényes tudományos munkák lelőhelye • regisztrálás az ACT-mentorprogramba • ötletek pályázatokhoz, tudományos munkákhoz •zöld munkahelyek bemutatása és munkaerőpiaci monitorozás
Lehetőségek vállalatoknak • ingyenes álláshirdetések közlése • vállalati profil készítése • tudományos munkák kiírása • pályázók és hallgatók keresése • toborzási és személyzetkiválasztási ötletek
2.3. Építőipari technikus a termikus felújítás területén
Szerkezet és tartalom A meglévő épületek termikus felújítása központi helyet foglal el az osztmodul rákElőkészítő energiaés klímavédelmi célokalapjai elérése érdekében hozott intézkedések Az épületfizika (választható)
sorában. A meglévő épületek termikus felújítási arányát a jelenlegi 1%-ról évi 3%-ra szeretnék emelni. 1. modul Technikai és termikus épületelemzés E cél eléréséhez olyan jól képzett, megalapozott tudású szakemberekre 2. modul Felújítási feladatok a hőszigetelésben van szükség, akik az épületek termikus felújítása körében mind gyakorlati, mind elméleti téren magas szintű tudás birtokában vannak. 3.Az modul Felújítási feladatok az által épületgépészetben ACT - Austrian Clean Technology a HTL Mödling és a Solar 4 You Consulting Ges.m.b.H cégekkel együttműködésben, a Jövő Háza Plusz által 4. modul és jog támogatott “ThermSat” Ökológia, projekt gazdaság keretében kidolgozott “építőipari technikusok a: termikus felújítás területén” elnevezésű képzési és továbbképzési program célja olyanpályázóknak képzés nyújtása, amely Lehetőségek ennek a követelménynek megfelel. Lehetőségek vállalatoknak • a vágyott munkahely megtalálása • ingyenes álláshirdetések közlése Időpont/helys Célcsoportnak a tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozókat, valamintKredit lakóA képzés pályázói elemei profil készítése Tartalom • személyes • vállalati profil készítése zín jelöltük meg. közösségek döntéshozóit A képzés 4, egyenként 36 egységes • igényes tudományos munkák lelőhelye • tudományos munkák kiírása modulból melyből 24 egység elméletet , 12 egység pedig a megszerzett • regisztrálás áll, az ACT-mentorprogramba • pályázók és hallgatók keresése • ötletek pályázatokhoz, tudományos • toborzási és személyzetkiválasztási ötletek tudást gyakorlati feladatokkal rögzíti. Ugyancsak szerepel a kínálatban egy munkákhoz opcionálisan választható, átfogó, 20 egységes előkészítő modul, melynek so•zöld munkahelyek bemutatása és munkaerőpiaci monitorozás rán az alapvető tudnivalókat frissítik fel a jelentkezők. Szerkezet és tartalom Előkészítő modul (választható)
Az épületfizika alapjai
1. modul
Technikai és termikus épületelemzés
2. modul
Felújítási feladatok a hőszigetelésben
3. modul
Felújítási feladatok az épületgépészetben
4. modul
Ökológia, gazdaság és jog
: A képzés elemei
Időpont/helys Tartalom zín
Kredit
61
2.4. Megújuló energiák a mezőgazdaságban Az Agrár- és Környezetpedagógiai Főiskolával közösen kidolgozott tanfolyam célja, hogy alapvető tudást közvetítsen a megújuló energiák területén. Középpontban áll a jól előkészített szakmai információ mellett a projektorientált gyakorlati megvalósítás is, ezért a projektmenedzsment alapjai is szerepelnek a programban. A választható modulok és az elkészítendő tanulmány révén egyénileg lehet alakítani a tanfolyamot, melyet szakmai kirándulások és párbeszédek egészítenek ki elősegítik a tanultak további elmélyítésére. A célcsoportba ennél a projektnél mezőgazdasági kamarák képviselői, mezőgazdasági területen dolgozó tanácsadók, tanárok, valamint egyéb érdeklődők (pl. önkormányzati képviselők) tartoznak. A 4 féléves képzés keretében 10 ECTS pontot kell szerezni 3 kötelező alapmodul és 2 választott modul segítségével. Ezenkívül tervezzük egy projektorientált dolgozat mentor támogatásával történő elkészítését. A tervezett modulok áttekintését a következő táblázat tartalmazza:
1. alapmodul: Klímaváltozás és fenntartható fejlődés: hatása a mezőgazdaságra Alkalmazkodási stratégiák
2. alapmodul: Megújuló energiák és energiahatékonyság
62
• A klímaváltozás okai és hatásai; regionális és globális összefüggések • Fenntartható fejlődés; alapelvek és indikátorok • Klímavédelmi célok: jogi 2010. június 10. keretfeltételek nemzeti és és 11. között nemzetközi szinten főiskola • Szakmai párbeszéd: Hogyan érjük el klímavédelmi céljainkat? • Alkalmazkodási stratégiák a mezőgazdaságban • Az energia- és erőforrásgazdálkodás alapjai • Nemzeti és nemzetközi energiahelyzet • Megújuló energiahordozók és lehetőségeik 2010. október 21. • Energiatechnikai és fiziés 22. között kai alapok főiskola • Megújuló energianyerési technológiák és felhasználási területük: - Fő téma a biomassza és energiahatékony parasztgazdaság, fenntartható mobilitás - Fő téma a szél, a napelem és a (kis)vízerőművek
1,5
1,5
3. alapmodul: Ökonómiai szempontok és támogatás
1. választott modul
2. választott modul 3. választott modul 4. választott modul
• Az erőforrás-hatékony termékdesign (ökodesign) alapjai • Energiahatékonysági stratégiák a folyamatlánc mentén • Szakmai kirándulás és párbeszéd: “Energianyerés és energiahatékonyság épületek esetén” • Az üzemgazdaságtan alapjai • Üzemgazdasági számítási módszerek • Energiahatékonyság a gaz2010. november daságban és rendszerelmélet 18. és 19. között • A projektmenedzsment főiskola alapjai • Szakmai párbeszéd: „Környezet és gazdaság - együtt vagy egyenként?” • Projektszerkezeti terv kidolgozása • Törvényi keretfeltételek és az osztrák támogatási rendszer a környezetvédelem és megújuló energiák területén • A projektmenedzsmenttel szemben támasztott követelmények támogatható projektek esetében • Kitekintés a választható modulokra, záródolgozat, nyitott kérdések tisztázása Biomassza (hangsúlyosan szilárd és folyékony), a Wieselburgi Képzési és Kuta2011 tóközponttal (lfz Wieselburg) és az ARGE Biogas szervezettel együttműködésben Mobilitás,biomassza (hangsúlyosan folyékony), a Wieselburgi Képzési és Kuta2011 tóközponttal (lfz Wieselburg) együttműködve 2011 Energiahatékony gazdálkodás 2011 Napelem/ szél / víz
1,5
1,5
1,5 1,5 1,5
63
2.5. Környezeti és energiatechnológiai alapmodul Az ACT az Alsó-Ausztriai Munkaerő-piaci Szolgálattal és az Alsó-Ausztriai WiFi képzési központtal együttműködésben kidolgozta a környezeti- és energiatechnológiai alapmodult. A képzés olyan résztvevőket céloz meg, akik ezen a területen végezték tanulmányaikat és regisztrált munkanélküliek. A “környezet- és energiatechnológia mint a fenntartható fejlődés kulcsa” elnevezésű alapmodul célja az elvégzett tanulmányok után (szakmai tapasztalattal vagy anélkül) olyan kiegészítő képesítést biztosítása, amely ezen a területen a jövő piacán a szakemberekkel szemben támasztott jelenlegi és leendő követelményeknek tesz eleget. A képzés célja állandó munkajogviszony közvetítése a résztvevőknek a megszerzett tudás alapján. Az alapmodul keretén belül a résztvevők összesen 450 órában a következő tanfolyamokat végzik el: • Bevezetés a megújuló energiatechnológiákba • Bevezetés a környezeti technológiákba • Bevezetés az energiahatékony épületekkialakításba • Az energiafelhasználás környezeti vonatkozásai és a fenntartható ener giagazdaság alapvető jellemzői • Fenntartható fejlődés és rendszermenedzsment • Gazdasági energiahatékonyság • Üzemgazdaságtan • Projektmenedzsment • Soft Skills • Angol nyelv Ezenkívül tervezünk egy 480 órás (heti 40 óra) üzemi gyakorlatot, hogy a résztvevők az elméletben megszerzett tudásukat különböző vállalatoknál ki tudják próbálni. Ennek a struktúrának további előnye, hogy növeli az elhelyezkedés esélyét közvetlenül annál a cégnél, ahol az üzemi gyakorlatot a hallgató teljesítette. 2.6. Környezettechnológiai külgazdasági ügyintéző Az osztrák környezet- és energiatechnológiák világszerte keresettek, és a vállalatok forgalmuk nagy részét export révén bonyolítják. A célcsoportot a közgazdasági iskolát vagy tanulmányokat végzett, regisztrált munkanélküli nők és férfiak képezik, akik az import/export/külgazdaság, valamint a környezettechnológia, anyaggazdálkodás és logisztika területén szeretnének elhelyezkedni. A képzés résztvevői olyan gyakorlatközeli ismeretekkel gazdagodnak, melyek a külgazdasági területen, közelebbről környezettechnikai termékek, eljárások, rendszermegoldások exportőr- vagy importőrcégeinél végzett tevékenység során szükségesek. Konkrétan a következő tanulmányokat nyújtja a képzés: 1. Bevezetés a külgazdaság központi területére 2. Vám- és külgazdasági jog 3. Áruforgalom, anyaggazdálkodás és logisztika - Supply Chain 64
Management 4. Környezeti és energiatechnika 5. Nyelvi képzés 6. 1. idegen nyelv: angol 7. 2. idegen nyelv: választható kínai vagy orosz 3. Zöld munkahelyek – a jövő útja? Eddig már számos kísérlet történt a zöld munkahelyek megfelelő definíciójának megalkotására, ez azonban mind a mai napig nem sikerült tökéletesen. Hozzá kell tenni, hogy a feladat egyáltalán nem egyszerű. A környezetvédelem területe mindig is olyan szerteágazó volt, melyet lehet tágabban vagy szűkebben értelmezni. Az alkalmazott definíció függvényében Ausztriában jelenleg 22.000 és 183.000 közötti zöld munkahely van. Abban is egyetért a legtöbb tanulmány és jelentés, hogy a zöld munkahelyek pozitív hatással vannak a munkaerőpiacra. Áldozatul esik ugyan néhány “régi” munkahely is, de az új munkahelyek száma messze meghaladja ezekét. Ráadásul sok munkahely “zöldebb” lesz, tehát a környezetvédelemtől távol eső területeken is egyre fontosabbá válik a zöld gondolkodásmód. Gondolunk itt például az információtechnológiára, ahol mindinkább előtérbe kerül az energiamegtakarítás és a Green-IT sokat hangoztatott fogalommá vált. Sokat kell még azonban tenni azért, hogy a zöld munkahelyek tényleg trenddé válhassanak. Ausztriában fennáll annak veszélye, hogy a környezetvédelmi támogatások rendszertelen kiírása egyes területeken bizonytalanságokat okoz a cégeknél a tervezésben, ami az atipikus foglalkoztatási viszonyok (pl. munkaerő-kölcsönzés, túlórák) megszaporodását okozhatja. Szintén hiányzik Ausztriában az egységes minőségügyi szabvány a képzés területén. A képzési programok sokszor a rövidtávú igényeket próbálják kielégíteni, és közben elmarad a megfelelően didaktikával rendelkező, minőségi elképzelések megvalósítása. A gyakorlatban aztán arra panaszkodnak a cégek, hogy az átláthatatlan képzési piacon nem tudják megkülönböztetni a minőségi képzést a kevésbé minőségitől. Helyenként az sem világos, hogy a résztvevők milyen kompetenciákat szereztek meg a képzés során. Az említett példákon keresztül világosan látható, hogy Ausztriában még van mit tenni azért, hogy a zöld munkahelyek valóban a fejlődés útjává váljanak, mint ahogy azt jelenleg széles körben hangoztatják. Az ACT ezért a jövőben is tervez kezdeményezéseket különböző partnerek bevonásával és többek közt aktívan részt vesz a környezetvédelmi minisztérium zöldmunkahely-fórumán. Ezzel az ACT a környezettechnológiai stratégiai tervben megfogalmazott feladatának, a környezet- és energiatechnológiai ágazat támogatásának is eleget tesz.
65
THOMAS RITT Osztrák Munkavállalói Kamara Zöld munkahelyek - újak? jók? fenntarthatóak? A környezetvédelmi vonatkozású foglalkoztatás kritikai megközelítése Mindenki zöld munkahelyeket akar létesíteni, vagy már meg is tette ezt. A stájer autóklaszter lelkes, a gazdaszövetség sok ilyet ígér, ha többet vásárolnak az emberek a termékeikből, a zöldek meg rögtön tudták, hogy ez csak sikertörténet lehet. A “zöld munkahely” kifejezés elsőre jól hangzik, felmerül viszont a kérdés, hogy milyen állásokat jelent a valóságban, és ezekből milyen hatások indulnak ki. Röviden a kérdés az, hogy mennyire fenntartható ez a dolog. A bankszektor által kiváltott válság óta a munkanélküliség jelentősen nő. E tendencia vége még nem látszik. A szóba jövő ellenszerek iránt a kereslet jelenleg óriási. A különféle vitákból és eszmecserékből egyre hangosabban hallatszik ki egy kifejezés, mely nem más, mint a “zöld munkahely”, mely egyrészt a munkanélküliséget, másrészt a sürgető környezeti gondokat, mint pl. a klímaváltozást hivatott csökkenteni. A fenti szóösszetételhez egyben a munka egy új, jobb világának ígérete kapcsolódik. Valójában azonban több mint kérdéses, hogy a zöld munkahelyek vagy a környezetvédelmi jellegű foglalkoztatás meg tud-e felelni a várakozásoknak. A „zöld munkahely” a sláger – legalábbis a PR-munkában, legutóbb épp annak apropóján, hogy a környezetvédelmi miniszter újrakalkuláltatta a környezetvédelemhez kapcsolódó foglalkoztatás mértékét. A definíció módosítása következtében most 50.000-rel több az ilyen munkahely. Ez növeli a foglalkoztatást, elsőre legalábbis a statisztikusok körében. Aztán tényleg zöldek-e azok a munkahelyek? Ennek megítéléséhez a három fenntarthatósági tényezőt kell megvizsgálni: a társadalmi, a környezetvédelmi és a gazdasági dimenziót. Témánkra vonatkozóan így a következő kérdések merülnek fel: milyen minősége van e munkahelyeknek, milyen környezetvédelmi kihatásaik vannak, és mekkorák ennek költségei, illetve milyen a nettó foglalkoztatási hatás? Definíció A „zöld munkahely” mint fogalom nem egyértelműen meghatározott: leggyakrabban politikai összefüggésben, további pontosítás nélkül, a fogalmat használók érdeke szerint kerül felhasználásra. Néha az atomerőművekben és az autóiparban dolgozók is bekerülnek a statisztikába. Mivel eszerint tehát majdnem minden munkahely lehet „zöld”, azért az ilyen állások számának megítélése igen nagy változatosságot mutat az EU-n belül: ez annyit jelent, hogy „egész pontosan” 2,4 és 36,4 millió közötti zöld munkahely van Európában (forrás: EU-Bizottság: Foglalkoztatás Európában ‘09). Ha a zöld munkahelyeket úgy értelmezzük, mint a környezetvédelem területén való foglalkoztatást, akkor a helyzet kissé egyértelműbbé válik. E kör66
ben évek óta vezetik a foglalkozási adatokat, mégpedig egy OECD/Eurostatkoncepció szerint. Az úgynevezett “Eco Industries” olyan munkahelyeket jelent, amelyek közvetlenül hozzákapcsolhatók a környezet állapotának javításához – és a fenti megnevezés ellenére nem csak ipari munkahelyeket foglalnak magukban. E megközelítés előnye az, hogy az itt rögzített munkahelyek tényleg kapcsolódnak a környezetvédelemhez. Hátránya viszont, hogy sok olyan munkahely, amelyek fő célja valami más, pl. az energiatermelés, azonban pozitív hatással vannak a környezetre, mert pl. kevesebb lesz vagy teljesen elkerülhető a széndioxid-kibocsátás, nem kerül be ide. A fenti definíció szerint kb. 110.000 fő tevékenykedik a környezetvédelem érdekében, ami az összes osztrák munkavállaló 2,8 %-át teszi ki. A legfontosabb idevágó ágazatok a hulladékgazdálkodás, az építőipar és a szennyvízkezelés. Mivel ez a definíció csak közvetlenül a környezetvédelmi területet ragadja meg, egy új Eurostat koncepció is kifejlesztésre került, amely a “környezetvédelmi orientáltságú termelésre és szolgáltatásokra” (EGSS) terjed ki. Itt a környezet-fogalom már sokkal szélesebb körű, ami néminemű létszámnövekedést okoz a mezőgazdaságban és a hagyományos energiaellátás és -elosztás területén, de egyben komoly kérdőjeleket is felvet. Eszerint 162.986 fő dolgozik a környezetvédelmi szektorban, miközben felmerül a kérdés, hogy a repce üzemanyag-előállítás céljára, intenzív mezőgazdasági technikákkal való termelése valóban a környezetvédelem körébe sorolandó-e. Környezetvédelmi aspektusok Egy olyannyira sokrétű témánál, mint amilyen a környezetvédelem, igen nehéz definíciókat megfogalmazni. Mi is valójában a környezetvédelem és vajon ez összhangban van-e azzal, amit sokan értenek alatta? Így a statisztikusok gondos munkája ellenére a környezetvédelmi foglalkoztatás definíciójának az „EGSS” koncepció alapján való kiterjesztése – környezetvédelmi szempontból is – meglepő eredményekhez vezet: Ha a hainburgi dunai erőművet ma építenék, akkor az építkezésen dolgozó összes munkást zöld munkahelyen dolgozónak tekintenénk, nem pedig egy értékes árterület megsemmisítőinek. A villanypóznák és villanyvezetékek építése is sok zöld munkahelyet teremt (tekintettel arra, hogy ezek Ausztriában főként CO2-mentes eredetű áramot szállítanak). A nagy műtrágya- és rovarirtószer-felhasználású intenzív mezőgazdaság a talajvíz- és fajtavédelmi problémák mellett „zöld munkahelyeket” is teremt, hiszen azok, akik olyan táplálékokat, mint a repce és kukorica üzemanyaggá vagy gázzá alakítanak, zöld munkahelyen dolgoznak. Eközben a vasút, a villamos és a tömegközlekedés nem teremt zöld munkahelyeket, még akkor sem, ha ez az ágazat a klímavédelem szempontjából igen fontos. Sok zöld munkahely tehát olyan területeken jelenik meg, amelyet egy környezetvédelmi kérdések iránt átlagos mértékben érdeklődő személy soha nem tekintene zöldnek, miközben sok olyan állás, amely kimondottan pozitív hatással van a környezetre, a definíció szerint nem „zöld”. Szociális minőség A jól fizetett környezettechnológus, aki szabályosan bejelentve gyakorol67
ja ambícióit kielégítő tevékenységét, alighanem megfelel a „zöld munkahely” követelményeinek, ő azonban inkább a pozitív kivétel a környezetvédelemhez kapcsolódó munkahelyek között. A környezetvédelem továbbra is erősen “end of pipe” (utólagos helyreállítás) jellegű. Ez annyit jelent, hogy valaki eltakarítja a szennyezést, amit mi idézünk elő. A környezetvédelmi foglalkoztatás súlypontja továbbra is a hulladék-ártalmatlanítás, a hulladékkezelés és a szennyvíz-megsemmisítés körébe tartozó szolgáltatás és építési tevékenység. Léteznek persze környezetvédelmi technikusok, napenergia-ügyi szakemberek, energetikai tanácsadók és környezetvédelmi közgazdászok is, de ők létszámuk alapján mellékes szerepet játszanak. Közvetlenül a környezetvédelem területén 110.000 fő dolgozik: • 23.025 fő hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat végez, amely egy olyan ágazat, ahol nagy a munkaterhelés, és sok esetben alacsony a fizetés. • 21.984 főt az építőiparban foglalkoztatnak, mely olyan ágazat, ahol igen nagy a fizikai igénybevétel, és gyakran alacsony az emberek végzettsége. • 9.477 fő szennyvízkezelési létesítményeket készít. Ezek a környezetvédelmi állások többnyire magasabb képzettséget igényelnek és magasabb fizetéssel járnak, mint a fentebb említettek. • 9.343 fő szennyvízkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt, pl.: csatornatisztítás, szennyvíztelepek működtetése. Itt is nagy a fizikai igénybevétel, valamint nagy a biológiai vagy kémiai ártalmaknak való kitettség. • 4.274 fő környezetvédelmi tanácsadó cégeknél vagy mérnökirodákban, ill. civil szervezeteknél dolgozik. A képzettségi szint sokszor magas, de azt sok esetben nem eléggé fizetik meg. A munkavállalói kamara öt európai országban elvégezte a közvetlenül a környezetvédelem területén való foglalkoztatás minőségének vizsgálatát, és ebből megállapítható, hogy a munkakörülmények ebben az ágazatban nem túl jók. E területek összességében kevéssé innovatívnak és kevéssé kvalifikáltnak értékelhetők, bár némelyben (mint például a környezetvédelmi tanácsadás vagy a veszélyes hulladék ártalmatlanítása vagy hasznosítása körében) magasan képzett munkavállalókat is foglalkoztatnak. A fizetés azonban általánosságban az átlag alatt van. Még a kevés magasan kvalifikált munkavállaló esetén (pl. szövetségek és egyesületek munkatársai, környezetvédelmi tanácsadók) is lényegesen alacsonyabb a javadalmazási szint, mint más, ös�szehasonlítható munkával és képzettségi szinttel járó területeken. Részben igen nagy az egészségügyi kockázat és a balesetek bekövetkezésének veszélye. A balesetveszély azáltal fokozódik, hogy pl. az ártalmatlanítás területén igen elterjedt a több műszakos munkavégzés. Egészségi kockázat főként a hulladék gyűjtése, szortírozása és hasznosítása során merül fel. Különösen szembeötlő, hogy ezen a területen nagy különbség van a közösségi és a magánvállalkozások között. A közösségi vállalkozásoknál (pl. Bécs város 48. önkormányzati osztálya) az egészségügyi terhelés és a munkahelyi kockázat az előírások betartása révén sokkal csekélyebb, ezen kívül pedig a fizetés is magasabb. 68
Megemlítendő, hogy milyen sok külföldi dolgozik a környezetvédelem területén. Ennek az oka ugyanaz, mint más ágazatokban: ahol a fizetés különösen alacsony, viszont a terhelés igen nagy, ott sok külföldi dolgozik. Hasonló az összefüggés az ártalmatlanítás és a női munkaerő között. Itt ugyanis a nők aránya 8 %, vagyis szinte teljesen „férfiágazatról” van szó, viszont a hulladékválogatásnál, amely az ártalmatlanítás legrosszabb munkakörülményekkel jellemezhető területe, a nők aránya kb. 20 %. Sok környezetvédelmi munkahely rossz minőségét a munkavállalók elvárt végzettsége is mutatja: a hulladék-ártalmatlanításban két személycsoport dominál: azok, akiknek nincs az általános iskolán túlmenő végzettségük, valamint a magasabb végzettségűek, akik azonban nem találnak más, jobb állást. Egész más azonban a helyzet a környezetvédelmi tanácsadás (ökoconsulting), a szövetségek és egyesületek tevékenysége területén. Itt magasabb iskolai végzettség szükséges és azt el is várják. Az egyesületeknél és a tanácsadóknál azonban a fizetés gyakran nem felel meg az elvárt végzettségi szintnek. Ehhez hozzájön, hogy a feljebb jutás lehetősége a cégek kis mérete miatt gyakran igen korlátozott. A tágabban vett környezetvédelmi foglalkoztatási területek, vagyis azok, amelyek már régóta léteznek, viszont most a környezetvédelmi ágazathoz számítják őket, jobb munkakörülményekkel rendelkeznek. Így az iparban a nagy vízi-erőműveknél, az energiaelosztásnál és az építőipar azon részein, amely környezetvédelem célú (pl. csatornaépítés, létesítményépítés, szabályozás- és irányítástechnika), az érintett munkavállalók munkakörülményei igen hasonlóak az e területeken dolgozó más foglalkoztatottakéhoz, akiknek semmi közük a környezetvédelemhez. Ugyanez érvényes a közigazgatás és az érdekképviseletek környezetvédelmi területen dolgozó munkavállalóira is. Az érintett munkaadónál végzett tevékenység jellegéből (pl. irodai munka) következtethetünk arra, hogy a munkakörülmények hasonlóak-e cégek azon dolgozóinak körülményeihez, akiknek nincs közük a környezetvédelemhez, és így jobbak a más környezetvédelmi területen dolgozók körülményeinél. Mindezekből következik, hogy amit olyan gyakran hallunk, miszerint a zöld munkahely egyben jó munkahely is, alapvetően téves. Biztonsággal állítható, hogy az ilyen munkahelyek egy harmada rossz minőségű, és hogy ezek a munkahelyek azokon a területeken találhatók, amelyeket a környezetvédelem hozott létre vagy bővített ki az elmúlt negyven évben. Alighanem ugyanez vonatkozik számos, az elmúlt évek során az alternatív energiák területén keletkezett munkahelyre. Ausztriában sok esetben atipikus foglalkoztatási viszonyokkal és igen gyakran munkaerő-kölcsönzéssel találkozunk. Hasonlókat olvashatunk egy USA-ban készült tanulmányban is, amely az amerikai újrahasznosító- és alternatív energetikai ipart vette górcső alá: többnyire rossz a fizetés, alacsony a szakszervezeti szervezettség és nincs kollektív szerződés. Foglalkoztatási kihatások Ha tehát az imént megállapítottuk, hogy a zöld munkahelyek nem is mind „jók”, mit gondoljunk akkor a mennyiségi adatokról? Az 1970-es évek óta zajló környezetvédelmi jogszabályalkotás következtében számos új munkahely 69
jött létre. Csakhogy egész biztosan nem a kimutatott 162.986 állás. Az ide beleszámolt munkahelyek közül sok már régen is létezett, és egyszerűen csak hozzászámították a környezetvédelemhez. Ilyen például a vízenergiával való áramtermelés és annak nagyfeszültségű vezetékeken keresztül való elosztása, továbbá a hulladékártalmatlanítás és a csatornázás. Természetesen vannak újonnan létrejött munkahelyek is, mint pl. a hulladékszelektálás, a környezetvédelmi elemzések, az igazgatás vagy akár az alternatív energiák területén. Egyidejűleg azonban munkahelyek szűntek meg, egyrészt olyan ágazatok révén, amiket a környezetvédelmi jogalkotás gyakorlatilag megszüntetett, mint pl. a galvanizáló középvállalkozások, vagy az egyedi szénkereskedés. Más munkahelyek azért szűntek meg, mert a beruházásra szánt pénzt környezetvédelemre fordították, pl. ipari szűrőberendezésekre. Sokáig fennállt az a félelem, hogy a környezetvédelem csak plusz költséget okoz a gazdaságnak, és az ezáltal előidézett versenytorzulás munkahelyromboló – ez azonban nem következett be. Összességében az utóbbi 40 év foglalkoztatási veszteségei és nyereségei alighanem egyensúlyban vannak. A nettó foglalkoztatási kihatás tehát alighanem nulla. Ez kijózanítóan hangzik, valójában azonban nagyon is örvendetes mérleg egy olyan politika vonatkozásában, amely erőteljesen beavatkozott a fennálló gazdasági folyamatokba, és sok környezetvédelmi problémát sikeresen megoldott. Ugyanez érvényes az olyan foglalkoztatási hatásokra is, amelyeket ma zöld munkahelyként mutatnak ki. Természetesen lehet állásokat teremteni az intenzív mezőgazdaságban, ha elég magas átvételi díjakat fizetünk pl. a biogázért. Ez a bruttó foglalkoztatási kihatás. A lakosság felé is leginkább ezzel a tényezővel érvelnek. A magas átvételi díj azonban azt is jelenti, hogy a háztartásoknak kevesebb pénzük marad más kiadásokra. Ez azzal jár, hogy más területeken csökken a foglalkoztatás. E hatások összessége a nettó foglalkoztatási hatás, amelyet a különféle számításoknál szívesen „elsikkasztanak”, a munkanélküliség csökkentése szempontjából azonban ez a mérvadó. Az, hogy az új „zöld munkahelyek” növelik avagy csökkentik a foglalkoztatást, a fentiekből kifolyólag attól függ tehát, hogy mennyire munka-intenzívek azok a területek, ahova a pénz folyik, azokhoz a területekhez képest, ahonnan a forrásokat elvonták. A gazdagok megadóztatásából befolyt forrásokból finanszírozott hőszigetelés minden bizonnyal pozitív nettó-foglalkoztatási kihatásokkal jár. Az emberek nagy tömegét érintő adók növeléséből finanszírozott biogáz, vagy a magas áramdíj viszont biztos, hogy negatív hatással van a nettó-foglalkoztatásra. Az biztos, hogy a “zöld munkahelyek” nem alkalmasak a foglalkoztatási válság megoldására, ez azonban nem szól az ilyen, az életminőség szempontjából fontos munkahelyek ellen, ugyanúgy, ahogy nem hibáztathatjuk a tojást rakó, tejelő, gyapjút adó disznót, amiért nem létezik. Következtetések: – a sok zöld munkahely fontos a környezet szempontjából. – sok zöld munkahelyet még tovább kell fejleszteni – minőségi szempontból. 70
– a zöld munkahelyek nem a munkahelyteremtés motorjai: a nettó foglalkoztatási hatásuk +/- nulla. – aki kiugróan pozitív foglalkoztatási hatásokat ígér, alighanem más érdekeket tart szem előtt, mint a környezet megfelelő állapota – a zöld munkahelyek a szocio-ökonómiai vállalkozások területén jól kiépíthetőek – a zöld munkahelyek nem oldják meg a foglalkoztatási válságokat, azonban rövid távú foglalkoztatási programok kiindulópontját képezhetik: a leghatékonyabb lehetőség e körben a hőszigetelés és a tömegközlekedés.
71
BEMUTATOTT MODELLEK, PROJEKTEK, SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉSEK Résztvevők: Bozzay Balázs menedzser, Pannon Megújuló Energia Klaszter Hajdú József igazgató, Országos Bioenergetikai Kompetencia Köz pont (OBEKK) Spilák Lajos régiókoordinátor, ITD Hungary Nyugat-Dunántúli Régió A beszélgetést vezeti: Kovács Péter, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elérkeztünk a mai nap utolsó, de minden bizonnyal egyik legérdekesebb programrészéhez, a szakértői beszélgetésekhez. Engedjék meg, hogy először is tisztelettel köszöntsem és röviden bemutassam beszélgetőpartnereimet. Bozzay Balázs úr a BFH Európa Kft. tulajdonos ügyvezetője, a Pannon Megújuló Energia Klaszter menedzsment szervezetének vezetője, aki egyben területfejlesztési és környezetvédelmi tanácsadó is. Az elmúlt évek során több mint 150 projektet kezdeményezett és valósított meg, amelyek döntően a környezetvédelem, környezettechnológia és fenntartható fejlődés témaköréhez kapcsolódnak. Nagy tapasztalata van abban is, hogyan kell álla-
A szakértői beszélgetés és a zárás résztvevői: Spilák Lajos régiókoordinátor, Hajdú József igazgató, Bozzay Balázs menedzser, Kovács Péter, Kiss Ambrus és Barbara Willsberger
72
mi oldalról ezeket a projekteket támogatni. Komplex kistérségi fejlesztések részeként, a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjait egyaránt figyelembe véve törekszik új fejlesztések generálására, kidolgozására, megvalósítására. Második beszélgetőpartnerem Hajdú József úr lesz, aki több mint 40 éve foglalkozik a mezőgazdaság technikai és technológiai korszerűsítésével, s ezen belül a biomassza alapú megújuló energia termelésének fejlesztésével. Egy éve az Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ Zrt. operatív igazgatója. Szilárd biomassza energetikai hasznosításával, bioüzemanyagokkal és biogázzal kapcsolatos projekteket menedzsel. Hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező tudásközpontot irányít, amelynek a tevékenysége a kutatás-oktatás és a felhasználási gyakorlat tudásháromszög kínálta lehetőségekre épül. Részt vett a hazai „Megújuló energia stratégia”, valamint a 2020-ig szóló „Megújuló energia útiterv” összeállításában, és koordinálja az épülő „Energiafarm” projekteket. Végül Spilák Lajos úrral beszélgetek, aki mérnök-közgazdász, szakközgazdász és posztgraduális bankdiplomával rendelkezik. 16 évig pénzügyi területen tevékenykedett, mint egy kereskedelmi bank regionális szintű vezető menedzsmentjének tagja, ahol vállalkozások finanszírozásával, projekt-finanszírozással foglalkozott. 2004 évtől a Magyar Fejlesztési Bank, majd 2006 évtől a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zala megyei vezetőjeként koordinálta a támogatott fejlesztési hitelforrások közvetítését a térségben működő vállalkozások és önkormányzatok felé, valamint részt vett a pályázatok közvetítésében és a támogatások elnyerését segítő közvetlen tanácsadás biztosításában. Ezt a tevékenységet jelenleg az ITD Hungary Zrt. keretein belül, mint régiókoordinátor végzi. Fő feladata, hogy a Nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő vállalkozások részére a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó komplex támogatást biztosítson, ezzel is segítve a vállalkozások piacra jutását, tőke-helyzetük javítását. Az első beszélgetőpartneremet bemutató anyagból nekem különösen a Pannon Megújuló Energia Klaszter keltette fel az érdeklődésemet, mégpedig azért, mert erről a klaszterről nagyon keveset hallottam. Ezért először arra kérem Bozzay urat, hogy meséljen röviden a klaszter céljairól, illetve eddigi tapasztalataikról, eredményeikről. Bozzay Balázs Sajnos lehet, hogy a klaszterünk valamilyen szinten reprezentálja a megújuló energiaszektor súlyát a régióban. Valóban kevéssé voltunk eddig aktívak, bár hozzá kell tenni azt is, hogy elsősorban nem a promócióban vagy a marketingben szerettünk volna megjelenni. A régióban működő Megújuló Energia Klaszterben elsősorban mikro-, kis- és középvállalatok vannak, de vannak nagyobb tagjaink is, mint például a Regionális Hőszolgáltató Kft. vagy a Csornai Hőszolgáltató Kft. Jelenleg a Veszprémi Egyetem, illetve a Nyugat-Magyarországi Egyetem tagfelvétele van folyamatban. Jelenleg a klaszter azon dolgozik, hogy a megújuló energiaforrások piaca, illetve ezek alkalma73
zásának a terjedése jelentősebb legyen a régióban. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Ausztria itt van a közelben, és elég sok jó példát láthatunk. Ugyanakkor az is látható, hogy elég korlátozottan alkalmazhatóak ezek a példák, mivel a hazai körülmények rendkívül megnehezítik a megújuló energiaforrások tényleges alkalmazását. Egyértelmű problémaként merül fel az energiaforrások terjedésénél az információ és a megfelelő szakmai képzettség hiánya, noha igény mutatkozik a képzésekre. A klaszter sajnos komoly gondban van, ha tanácsadót, tervezőt, kereskedőt, vagy kivitelezőt kell ajánlania a döntéshozóknak, egy képzési program kidolgozójának, vagy akár egy konkrét munkához vállalkozót keresőnek. A problémát nem látom rövidtávon megoldhatónak. Egy szakmai képzés elindítása mindenekelőtt képzőket igényel, Magyarországon pedig mind a képzési programot, mind a képző intézményt akkreditáltatni kell, aminek időigénye van. Ráadásul egy képzésnek önmagában is van időigénye. Nemrég nyújtottunk be egy képzési pályázatot – felsőfokú szakképzésről van szó –, ebből a legelső kiképzett energetikus öt év múlva tud legkorábban kikerülni. Egyelőre nem nagyon látom, hogy ebben az öt évben hogyan fogjuk tudni megoldani a felmerülő problémákat. Kovács Péter Magyarországon elérkeztünk a bolognai folyamatnak egy olyan szakaszába, amikor a hallgatók 60-65 %-a „lemorzsolódik”, nem fog bekerülni a mesterképzésre. Valamiféle diplomát ugyan kap, de ennek a munkaerő-piaci relevanciájáról még nem sokat tudunk. Felmerül bennem a kérdés, vajon nem lenne-e érdemes ilyen irányú felsőfokú szakképzés felé irányítani a fiatalokat. A gazdaságnak nemcsak Magyarországon, hanem Európában is az az egyik legnagyobb gondja, hogy kevés a szakképzett munkaerő, illetve nálunk a minőségével is komoly problémák vannak. Itt viszont egy olyan célcsoport jelenik meg, amelyik műveltebb, iskolázottabb az átlagnál, de mégsem tud eredményes lenni a megirányzott diploma megszerzésében. Bozzay Balázs Nem tisztem és nem is merném a felsőoktatási, vagy bármelyik szintű oktatási rendszert minősíteni. Azt azonban el kell mondanom, hogy cégünk a legelejétől kezdve megpróbált frissen végzettekkel, őket kiképezve, felépítve dolgozni. Erről aztán körülbelül két év után letettünk, és ma már csak olyan munkavállalót keresünk, aki már legalább két évet dolgozott. Az indok egyszerűen az, hogy nem tudjuk felvállalni az egyetemek helyett az alapkészségek átadását a fiataloknak. Természetesen nemcsak az oktatási rendszerben most benne levő fiatalokról kell beszélni, hanem az élethosszig tartó tanulásról is, amiről mostanság mintha egy kicsit kevesebbet lehetne hallani. Ausztriában mindennaposak a specifikus továbbképzések, átképzések, és nálunk is fontos lenne tovább képezni a mostani épületgépészeket, építészeket, kereskedelmi szakembereket, hogy ismereteket szerezzenek a környezet-technológiáról, a megújuló energiaforrásokról. Tegnap voltam éppen egy megújuló energiával foglalkozó konferencián, ahol a szünetben egy alpolgármester 74
azt mondta: milyen kár, hogy nem egy évvel korábban vett részt a megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó konferencián, mert akkor az iskolájuk felújításánál már a megújuló energiaforrásokat is figyelembe vették volna. Azt válaszoltam, hogy nem az alpolgármester úrnak kellene képben lennie, hanem annak a tervezőnek, aki a felújítás és korszerűsítés terveit készítette. Azok a szakemberek, akik részt vesznek továbbképzésben, egyfajta piaci előnyre tesznek szert a többiekhez képest, és vállalkozásaik várhatólag fel fognak szívni valamilyen képzettségű munkaerőt. Ez a konkrét, számszerűsíthető igény már célként jelenhet meg az egyetemek számára, aminek következtében talán változni fog a felsőoktatási, vagy felsőfokú szakképzési rendszer is. Kovács Péter Milyen a kapcsolatrendszere a klaszternek? Említett két egyetemet, nem lehetne elkezdeni intenzíven kommunikálni velük? Meg lehetne jeleníteni a szakképzési szükségleteket számukra és a kamarák számára, hiszen a jövőben nagy valószínűséggel a kamaráknak komoly szerepük lesz a szakképzések vonatkozásában. Vannak-e a klaszternek osztrák partnerei, akik esetleg megfelelő képzésekkel és képzett oktatókkal rendelkeznek? Milyen kapcsolatai vannak a klaszternek a munkaügyi központtal? Bozzay Balázs A klaszter kapcsolatrendszere meglehetősen széleskörű. Most első körben megpróbáljuk a megújuló energiaszektorban a döntéshozókat rádöbbenteni arra, hogy nekik miért előnyös a környezettechnológiai fejlesztés, vagy az új fejlesztések figyelembevétele. Tehát egy piacot kell generálnunk, bizonyos mértékben általános vagy direkt marketinggel, személyes kapcsolatrendszerre épülő megkereséssel. Természetesen együttműködünk gazdaságfejlesztő érdekképviseleti szervezetekkel és oktatási intézményekkel is, mint a már említett Veszprémi Egyetemmel és Nyugat-Magyarországi Egyetemmel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy közös kutatásfejlesztési, innovációs projekteket kezdeményeztünk és valósítunk meg, hiszen ezek kapcsán is lehetőség nyílik az igények közvetlen megjelenítésére. Persze azt is látjuk, hogy hol vannak az oktatási intézmények korlátai. Szeretném leszögezni, hogy nem feltétlenül meghatározó szereplő, hanem inkább partner – igényeket generáló egyfajta szakmai háttérszervezet – szeretnénk lenni a képzési területen, aki bátorít és segít mindenkit, aki együttműködést keres ezen a területen. Ami az osztrák kapcsolatokat illeti, nemrég nyújtottunk be egy közös pályázatot az Energieberatung elnevezésű egyesülettel. Célunk határ menti közös képzések, főleg felsőfokú szakképzések indítása a környezettechnológiai fejlesztések területén. A munkaügyi szervezettel is szorosabb együttműködést kívánunk kialakítani a képzések vonatkozásában. Jelenleg is folyamatban van az előkészítése több olyan vizsgálatnak, elemzésnek, amelyek során szorosan együttműködünk a munkaügyi központtal. Napi kapcsolatban vagyunk a foglalkoztatási paktumok keretében. Nem titkolt célunk, hogy a paktumok kere75
tében ökoszociális területen, illetve a környezet-technológia területén olyan megoldásokat keressünk és találjunk, amelyek biztosítják mind a megújuló energiaforrások alkalmazását és az energiahatékonyságot, mind a zöld munkahelyek teremtését és megőrzését. Magyarországon, így a Nyugat-Dunántúli régióban is a vidéki munkahelyek létrehozása és megőrzése kiemelkedő fontosságú. A kistelepüléseken, ahol nagyon sok alacsonyan képzett ember él, az ökoszociális, illetve a környezet-technológiai területen munkalehetőségek biztosíthatók, amelyek a foglalkoztatási szint növekedését eredményezhetik. Mindenképpen kívánatos ezért az ilyen jellegű projektek számának bővítése a közeljövőben. Kovács Péter Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok a klaszternek a kitűzött célok eléréséhez. Tisztelettel köszöntöm Hajdú József igazgató urat, aki több évtizede dolgozik a mezőgazdaságban, és elsősorban a technológiai fejlesztések területén szerzett tapasztalatokat. Több foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szakember véleménye szerint a gazdasági válság befejeződése után Magyarországon a foglalkoztatási szint emelkedésének egyik kulcsterülete az agrárium lehet. Főleg olyan kistelepülési szerkezetű régióban, mint a miénk, a falusi foglalkoztatás biztosítása foglalkoztatáspolitikai szempontból rendkívül fontos kérdés. Hajdú József Negyven évig azon dolgoztunk a mezőgazdaságban, hogy gépesítsünk, vagyis kiváltsuk a munkaerőt. Gyakorlatilag a gép volt a legfontosabb, hiszen mindig azt mondták, hogy az élőmunkán kell takarékoskodni. Napjainkra a magyar mezőgazdaság elérkezett arra a szintre, hogy csak azt a minimális munkaerőt foglalkoztatja, amivel fenn tudja tartani a termelést. Új lehetőséget kell keresni a mezőgazdaságnak és a vidéknek is. Vidéken nagyon kevés az ipari lehetőség, és a mezőgazdasági tevékenységet kell diverzifikálni. Vertikumokat kell építeni, ahol foglalkoztatási lehetőségeket tudunk behozni a rendszerbe. Véleményem szerint erre ad lehetőséget a megújuló energiatermelés. A szakértők nagy része pontosan látja, hogy a biomassza alapú, megújuló energia termelésének középtávon van jövője. Nem oldja meg az energiaproblémát, nem fogja helyettesíteni a fosszilis energiákat, tehát a többi megújuló energiára is szükség van. Ma Magyarországon az előállított megújuló energia 90 %-a biomasszából származik, az Európai Unióban ez az arány 67 %, Ausztriában 58 %. Napjainkban nem tudjuk a biomasszát nélkülözni, és a kutatók többsége is úgy látja, hogy a következő húsz évben is a biomas�szára kell alapozni majd a megújuló energiatermelést, természetesen a többi megújuló energiaforrás fokozatos bevonása mellett. A biomassza szolgáltatja az elsőgenerációs, sőt a második generációs megújuló energiahordozókat is. A biomasszából a különböző fizikai átalakításokkal, biokémiai konverziókkal bármilyen energiahordozót elő tudunk állítani, legyen az gáznemű, szilárd, vagy folyékony. Erre alapozom azt a kijelentésemet, hogy a bioenergiát szol76
gáló biomassza termelés egy új ágazata lehet a mezőgazdaságnak. Ausztriában hallottam, hogy van Landwirt meg Energiewirt. Tehát a mezőgazdából energiagazda is lehet, aki hasznosítani akarja az ökológiai adottságait. Ha belegondolunk, Magyarország is kedvező feltételekkel bír a biomassza termelés tekintetében, hiszen földbőségben vagyunk, amit ki kell használni. Ha az élelmiszertermelésre nincs ekkora igény, akkor abba az irányba kell a termelést változtatni, amelyik energiahordozót állít elő, amelyik biomassza-alapot szolgáltat az energiatermeléshez. Mindenféleképpen bevételt hozhat ez a termelési szektor a mezőgazdasági üzemeknek és a vidéknek is. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy új ágazatra van kilátása a mezőgazdaságnak, és ez az energiahordozók termelése. Kovács Péter A tudomány és a kutatások hazai vonatkozásban is alátámasztották már az elmondottakat. Miben látja annak az okát, hogy mégis ilyen lassan haladunk előre ezen a téren? Nagy az erőforrás igénye? Szemléletbeli vagy szervezettségi problémák vannak, esetleg információhiány? Mit kell tudni az Energiafarm projektekről? Hajdú József Lehet, hogy nincsenek információbőségben a vidéki gazdálkodók, ami elősegítené a döntésüket – nyilvánvalóan ez is lehet egy ok. Ennek ellenére én alapvető okként a forráshiányt jelölném meg, hiszen – mint azt az előbb Bozzay Balázs úrtól is hallhattuk –Magyarországon a közgazdasági feltételek sokkal rosszabbak a megújuló energiatermelés és az ehhez kapcsolódó alapanyag előállítása terén, mint például Ausztriában. Magyarországon a zöldáram-kvóta nagy részét nem a megújuló energiatermelők kapják, hanem azok a hőtermelő egységek, gyakorlatilag távfűtő művek, amelyek a városok fűtésében áttértek a kazánfűtésről a gázmotoros fűtésre. Ezekben a rendszerekben a beruházó veszi föl 72 %-ban a zöldáram-kvótát, vagyis mindezt nem az igazi megújuló energiákra fordítja a kormányzat. Sokkal nagyobb a támogatottsági szint Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, vagy akár Csehországban is. Az Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ egyik programja az integrált energiatermelés a magyarországi mezőgazdaságban. Ez érint biogázüzemeket – huszonkilenc biogáz-üzemet integrálunk – és bioetanolt gyártó üzemeket is. Ezen kívül természetesen több olyan technológiával is foglalkozunk, amelyek megakadályozzák, vagy legalábbis korlátozzák az üvegházhatású gázok környezetbe jutását. Az Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ egy tudásháromszög mentén dolgozik: oktatás, kutatás és gyakorlat. Ezen belül szervezi a gyakorlati megvalósítást, valamint a kutatási és oktatási eredmények beintegrálását a rendszerbe. Az egyik nagy projektünk az Energiafarm, ami a mezőgazdaságban megvalósítja az élelmiszertermelés és az energiatermelés összhangját. Mindezt persze környezetbarát módon, tehát összehangolja a környezetgazdálkodást az említett két tevékeny77
séggel. Teljesen zárt rendszert alkot energetikai, környezetvédelmi és logisztikai szempontból is, hiszen minden helyben van – egy farmon belül valósul meg –, munkahelyet hoz létre, és csak tiszta kimenetei vannak. Ha a biomas�sza termelését növeljük a mezőgazdaságban, akkor ezzel együtt természetesen egyre több zöld munkahelyet is létrehozunk. Az Energiafarm a kertészeti modul nélkül 22-26 alacsonyan képzett munkavállalót képes foglalkoztatni, ha a kertészeti modul is megépül, akkor plusz százat. A kertészetben betanított munkákat, kertészeti tevékenységeket kell majd végezni, és ez Magyarországon nagyon sok helyen eladható lenne. A táplálkozási kultúra változása miatt pedig Közép-Európában növekvő kereslet és igény jelentkezhet a kertészeti termékekre. Az Energiafarmon hét modulban valósulnak meg a fejlesztések, de nem minden farmon épül meg mind a hét modul. 2012 közepéig húsz Energiafarm megépülése várható, s az első szerencsére már befejezés előtt áll. Mindez már egy nagyobb mezőgazdasági üzemet – egy vagy akár több gazdaságot – tételez fel, hiszen 15 ezer tonna kukoricát kell termelni. Az első modul tehát a növénytermelési szektor, a második pedig az állattenyésztés, vagyis közel 1500-1600 szarvasmarha tartása. Van egy 6000 m3 éves termelésű bioetanol üzem, egy 750-800 kilowatt elektromos teljesítményű biogáz-üzem, amely további 1050-1100 kilowatt hőt is termel. Mindezek gyakorlatilag egy területen, egy kerítésen belül épülnek meg, melyekhez egy biokomposztáló üzem is tartozik. A biokomposztáló 12 ezer tonna értékes, magas tápanyagtartalmú biokomposztot bocsát ki, és van mögötte egy 10 ezer m2-es üvegház, amelyik a hulladék-hőt is képes hasznosítani. Végül van 35 ezer m3 kierjedt szubsztrátum, illetve ugyancsak magas tápanyagtartalmú öntözővíz. Ezek a modulok összehangoltan dolgoznak, minden modul a melléktermékét adja tovább, és a végkimenet gyakorlatilag tej, hús, bioetanol, a biogázon keresztül villamos energia és a zöldség termelésnél felhasználható palánta, valamint komposzt. Kovács Péter Lenyűgöző ez a projekt. Az említett háromszögben azonban nem beszéltünk még az oktatásról. Igaza van Bozzay Balázs úrnak, aki eléggé pesszimista módon látja ezen a területen az oktatás jelenlegi kondícióit? Hajdú József Nem ismerem a teljes országos rendszert, de hozzánk szindikátusi szerződéssel kapcsolódik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Szent István Egyetem. A Szent István Egyetem már régóta képez környezetvédelmi mérnököket, és ott nagyon sok szakirányba beépült a megújuló energia. A gépészkaron, a gépészképzésben van kifejezetten megújuló energia szakirány is. Úgy látjuk, hogy erre a projektre ráépül a Szent István Egyetem képzési rendszere is, tehát az ő részükről befogadták ezt a tudásháromszöget. Mi nemcsak az Energiafarm projekttel foglalkozunk, hanem – mint projektcég – európai pályázatokra is jelentkeztünk. Részvénytársaság vagyunk, és a szindikátusi szerződés mögénk állította az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet, 78
a Szent István Egyetemet, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóintézetét. Ezek az intézmények biztosítják azt a tudásbázist, amire a fejlesztéseinket alapozni tudjuk. Tagja vagyunk egy nagy európai konzorciumnak is, amely – Európában elsőként – támogatást nyert tavaly decemberben egy klímavédelmi pályázaton. A projekt az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkenését, a szénmegkötést, a városok és technológiák fejlesztését célozta meg. Ebbe belefér a mi Energiafarm projektünk is, mert itt szén-dioxid csak az etanol gyártásánál szabadul fel, de azt bevisszük az üvegházba, tehát az sem kerül a levegőbe. Az összes trágyából kikerülő emisszió pedig zárt rendszerben metánná, illetve biogázzá épül fel. Kovács Péter Köszönöm szépen a tartalmas beszélgetést. Úgy gondolom, hogy nagyon sok értékes információval gazdagodtunk, s őszintén kívánom, hogy a tervezett projektek sikeresen megvalósuljanak. Egyúttal köszöntöm harmadik beszélgetőpartneremet, Spilák Lajos urat, aki – mint az elején említettem – a bankszektorból érkezik, és jelenleg finanszírozások közvetítésével foglalkozik. Első kérdésem éppen ezért úgy szól, hogy van-e, illetve lesz-e elég forrás véleménye szerint Magyarországon a már megvalósuló fejlesztési elképzelések további bővítéséhez? Spilák Lajos A források kérdése mindig nagyon érdekes és összetett kérdés, melyre lehet igent és lehet nemet is mondani. Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor azt mondom, hogy nincs, ha bővebben, akkor azt mondom, hogy van. Nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben hozzuk képbe a vállalkozásokat és részletes információkat adjunk nekik a forrásokról. Nem elégséges csak beszélni az uniós, illetve az államilag támogatott pénzeszközökről. Fontosnak tartom, hogy ezek az eszközök – a fenntarthatóság szem előtt tartásával történő fejlesztések révén – járuljanak hozzá a zöld munkahelyek megteremtéséhez, vagy a munkahelyek zöldítéséhez. Az egész banki, illetve finanszírozási szektornak – tehát a kereskedelmi banki finanszírozásnak is – el kell jutni oda, hogy ezek a szempontok érvényesüljenek. Én úgy látom, hogy jelenleg forrásbőség van. Véleményem szerint a vállalkozások fejlesztésének ma nem elsődleges gátja a források hiánya, hiszen akár a Magyar Fejlesztési Banknál, akár az uniós vissza nem térítendő támogatások esetében igen jelentős források állnak rendelkezésre. Látni kell azonban, hogy a támogatott források odajuttatásánál a fenntarthatósági szempontoknak kell érvényesülniük. Napjainkban a fejlesztéseknek lényegesen komolyabb gátjai a piaci korlátok. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek jól körbehatárolható piaci, illetve értékesítési lehetőségei vannak, rendelkezésre áll a forrás. Sajnos én inkább a piaci oldalról látom ennek a korlátait. Kovács Péter Adjon nekünk kérem néhány tippet, hogyan lehet a forrásokhoz hozzájutni. 79
Spilák Lajos Én azt vallom, hogy nem a forrásokhoz kell a projektet keresni, hanem a jól elképzelt projekthez kell a forrásokat megtalálni. Ebben tudunk mi segítséget nyújtani. Pár évvel ezelőtt, még a Magyar Fejlesztési Bank keretein belül, Zala megyében szövetkeztünk a Közgazdasági Társasággal és a Számviteli Főiskolával, s létrehoztuk a Bank-Klubot azzal a szándékkal, hogy erősítsük a forrásbevonási képességet. Tehát a pénzügyi kultúra javítása céljából a bankárok – a vállalkozások, a lakosság, összességében a gazdaság szereplői érdekében – tegyenek lényegesen többet annál, mint amit eddig tettek. Nagyon sok tennivalónk van még ezen a területen. Az ITD Hungary ma az a közreműködő szervezet, amely talán a legkomplexebb szolgáltatást biztosítja a vállalkozásoknak az úgynevezett egyablakos formában. Az ITD Hungary a hagyományos szolgáltatások, mint például a befektetés-ösztönzés, a kereskedelem-ösztönzés, a piackeresés, az exportőrök támogatása, stb. mellett a tavalyi év közepe óta foglalkozik az Európai Uniós vissza nem térítendő támogatások, bizonyos hazai támogatások, és a Magyar Fejlesztési Bank által támogatott hitelkonstrukciók csatornázásával. Széles körű szolgáltatási lehetőséget biztosítunk a finanszírozásokkal kapcsolatban, s akár a források összerakása tekintetében is tudunk segítséget nyújtani, ötleteket adni. Kovács Péter Mit válaszolna Hajdú úrnak, ha megkeresné Önt, hogy Energiafarmot szeretne a Nyugat-Dunántúlon létesíteni, vagy esetleg bővíteni. Szívesen támogatná a projektet? Lát ebben fantáziát pénzügyi vagy bankári szempontból? Spilák Lajos Úgy gondolom, hogy az ilyen projektek a jövő technikái, technológiái, tehát mindenképpen kiemelten kell kezelni őket. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy ma még nem elégséges az a forrás, ami direkt módon célozza meg a megújuló energiák felhasználását, illetve hasznosítását. Ha beletekintünk azonban egy támogatási program elemeibe, akkor látjuk, hogy a szándék a támogató részéről egyre markánsabban jelentkezik. Míg egy egyszerű technológiafejlesztés esetében a támogatási intenzitás mondjuk 30-40-50 %-ot érhet el, addig egy megújuló energiák hasznosítását célzó projekt esetében – most csak a Gazdaságfejlesztő Operatív Programról beszélek – a támogatottság akár 50-60-70 %-os is lehet. Bár bizonyos előírások továbbra is korlátokat jelenthetnek, tapasztalataink szerint – szerencsére – mégis egyre több környezet-technológiai fejlesztést terveznek a vállalkozók. Zala megyében például nemrég avattunk egy pelletgyártó üzemet, és több új környezet-technológiai létesítmény építését is tervezik, mégis úgy gondolom, hogy ez még mindig nem elégséges. Véleményem szerint érdemes és kell támogatni ezeket a beruházásokat. Ha teljesül az a szándék, amit a minap olvastam, miszerint a gazdaságfejlesztésre meg kell duplázni az Európai Uniós támogatásokat – már ha ezzel az Európai Unió egyetért, de hát miért ne értene egyet –, akkor lényegesen több és jelentősebb forrás fog majd a rendelkezésünkre állni. 80
Kovács Péter Ezzel a szakértői beszélgetések végére értünk. Köszönöm beszélgetőpartnereimnek, hogy elfogadták meghívásunkat és válaszoltak kérdéseinkre, a hallgatóságot pedig kitartó figyelméért és érdeklődéséért illeti köszönet. Végül kívánom mindannyiunknak, hogy az elhangzott információkat, javaslatokat eredményesen tudjuk hasznosítani mindennapi munkánkban, és a legközelebbi alkalommal sok sikeres kezdeményezésről tudjunk beszámolni.
81
A KONFERENCIA ZÁRÁSA KISS AMBRUS főigazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szeretném megállapítani, hogy ezen a másfél napon nagyon sokat tanultunk. Én legalább is annyi új információra tettem szert, hogy gondom is van az elhangzott sok és hasznos ismeret rendszerezésével. Megpróbálom az elején kezdeni. Először is a zöld munkahely fogalmát kellett tisztáznunk. Osztrák előadók elmondták, hogy ez rendkívül nehéz, hiszen lehet szűken is és egy kicsit tágabban is értelmezni. Szűkebben úgy értelmezték, hogy az a közvetlen környezetvédelmi tevékenységek összessége. Tágabban pedig úgy, hogy egy olyan környezetvédelmi eredményre jutó tevékenység, amely többfajta ágazatban is megjelenhet, megengedve még a védett munkahelyeket is. Ennek megfelelően számot adtak az ily módon értelmezett munkahelyek mennyiségéről. Arra a következtetésre jutottam – amennyiben jól számoltam –, hogy a zöld foglalkoztatás Ausztriában a foglalkoztatottak 0,5 %-ától 5 %-áig terjedő részét érinti attól függően, hogy milyen módon értelmezzük magát a zöld munkahelyet.
A tanácskozás Kiss Ambrus zárszavával ért véget
82
Ha fordítva nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy 95-99,5 % nem zöld munkahely. Persze a nem zöld munkahelyeknek is több fokozata van. Lehet szükséges tevékenység, amit zölddé kell vagy lehet tenni, illetve nem lehet tenni. Azonban arra a körülményre is rá kell világítani, hogy a munkahelyek azért nem zöldek, mert nem olyan technológiát és anyagokat használnak, ami azzá teszi őket. Eddig ezek az anyagok voltak. Nevezetesen a fosszilis energiahordozóknak (kőolaj, földgáz, szén) az energetikában és az iparban betöltött szerepéről van szó, hiszen ezek elégetése során rengeteg környezeti kár keletkezik. Magának a szén-hidrogénnek a mennyisége is korlátozott. Ez a korlát azt jelenti, hogyha nem lennének környezetvédelmi aggályok, akkor sem lehetnénk nyugodtak, mert egyszerűen rövidesen elfogy a felhasználható szénhidrogén készlet. Valaki azt mondta itt az előbbiekben, hogy a fele már elfogyott, és a világban még mindig nő a felhasználása és a felhasználás iránti igénye. Mindebből az következik, hogy meg kell változtatni – magyarán zölddé kell tenni – azt a gazdaságot, amelyik ily módon működik. A közeljövőben már termelnek nanotechnológiával új anyagokat, amelyek részben átveszik a régiek (fémek, fa, esetleg a műanyagok) helyét. A magyar előadók inkább erről a vonatkozásról beszéltek. Én egyenesen azt mondtam a megnyitóban, hogy Magyarország vállalja gazdaságának átalakítását, csökkenti a káros anyag kibocsátást. Arra vonatkozóan is mondtam számokat, hogy milyen mértékben teszi ezt. Ezek az adatok egy törvénytervezetből származnak, amelyből végül nem lett törvény, mert nem fogadták el. Emlékeztetőül a számok: 1990-ben 100 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő káros anyag kibocsátás volt – ez tény –, és ez 2050-re 20 millió tonnára csökken. Ha nem 20 millióra, hanem 30-ra, akkor is látjuk, hogy óriási változtatásokat kell elérni a gazdaságunkban. Azt is elmondtam, hogy tulajdonképpen lehetséges ez a változás, hiszen Magyarországon 1990-2005 között 20 millió tonnával csökkent a károsanyag-kibocsátás, és emellett radikálisan átalakult a magyar gazdaság. Elhangzott a konferencián, hogy a gazdaság átalakítása jó dolog volt. Jó dolog, mert olyan korszerűtlen gazdasági ágak szűntek meg, vagy csökkentették nagymértékben a termelésüket, mint például a bányászat vagy a nehézipar. Korszerűsödött a közlekedés és a lakáshasználat is. Ezzel együtt azonban több mint 1 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma, nagyrészt pontosan azért, mert megszűntek az előbb említett gazdasági ágak. Másrészt pedig azért, mert ebben az időben nagy nyomás keletkezett a foglalkoztatásban, hiszen demográfiai okokból a 90-es években, nagyjából 2005-ig nőtt a munkaképes korú népesség száma Magyarországon. Magyarország nagy társadalmi csapásként élte meg az 1 millió munkahely elvesztését. Ilyenkor az a félelem keletkezik, hogyha még egyszer megtesszük azokat a lépéseket, azaz olyan intézkedéseket hozunk a gazdaság átalakítása céljából, amelyek következtében újból 20 millió tonnával csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, akkor ennek milyen következményei lesznek. Ha az intézkedések következtében újból megszűnik 1 millió munkahely, akkor tudunk-e legalább 1 millió új munkahelyet teremteni, hogy ne legyen ilyen kár és veszély? 83
Hol tudjuk növelni a foglalkoztatást, hol tudunk munkahelyeket létrehozni? Csak ott, ahol érdemes! S hol érdemes? A zöld gazdaságban. Ezért komoly feladat számunkra, hogy megtaláljuk a zöld gazdaságban a nagymértékű munkahelyteremtés lehetőségét. Milyenek lesznek ezek a munkahelyek? Erről is beszéltünk a konferencián, és azt mondtuk, hogy a környezetbarát munkahely tudatos. Nagyon fontos a környezettudatos magatartás, ami ismereteket feltételez. Ahhoz, hogy valaki tudatos törekvéseket kezdeményezzen ezeken a területeken, ismeretekre van szüksége. Ez megrendelést jelent az oktatás és a munkaerő-gazdálkodás számára is. Nemcsak az állami foglalkoztatáspolitikát végrehajtó szervezetek gazdálkodása számára, hanem minden foglalkoztató számára is, mert csupán akkor lehetnek versenyképesek, hogyha ebben a folyamatban valamennyire mindenki zölddé tudja tenni a saját tevékenységét. A 90-es évek nagy változásait Magyarországon leginkább azok az emberek szenvedték meg, akiknek kevés tudástartaléka volt és azt az új gazdaságban nem tudták hasznosítani. Ezért ők kiszorultak a termelésből és ezzel együtt több mindenből. Egyrészt abból, hogy saját tudáskészletüket növeljék, hogy jó iskolai eredményeket érjenek el a gyerekeik, másrészt abból, hogy saját maguk újból versenyképessé váljanak. Ezért persze a Munkaügyi Központ is felelős, hiszen kevés forrást fordított – mert kevés volt neki – a megfelelő programokra. A szegény emberek számára is zöld munkahelyeket kell létrehozni, amint erről Hegyi Gyula is beszélt. Az Európai Unió Foglalkoztatási Biztossága körében az a gondolat él, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni ezt az új zöld gazdaságot. Ebből a szempontból ez több annál, mint környezetvédelmi eredmények összessége. Ez emberi és valóban demokratikus gazdaság létrehozására vezető kezdeményezés. A munkaügyi szervezet, amelynek sok dolgozója van itt, most minden bizonnyal meggyőződött arról, hogy ennek érdekében az eddigieknél többet kell tenni. Mi legyen ez konkrétan? A konferencia keretében bemutatásra kerültek olyan pilot-projektek, amelyekben tetten érhető a kezdeményezés. Látjuk, hogy Magyarországon is vannak jó kezdeményezések és eredmények, sőt azt is tudjuk, hogy Ausztria jócskán előttünk áll a zöld technológiák ismeretében, bevezetésében és annak a társadalmi környezetnek a kiépítésében, amely mindezt nemcsak pénzügyileg, hanem például a kultúrában és a mindennapi élet egészében is támogatja. Ezt a környezetet nekünk is meg kell teremtenünk itt Magyarországon. Ezért volt nagyon fontos az a kérdés, hogy a támogatásnak milyen viszonylatai lehetségesek. Hogyan lehet pénzt szerezni az elképzelésekhez, amihez persze tudni kell, hogy hol vannak elhelyezve ezek a források, és milyen módon lehet hozzájuk férni? Amikor felhívjuk a figyelmét vagy azt tanácsoljuk valakinek, hogy céljai eléréséhez pénzt tud szerezni a Magyar Fejlesztési Banktól, az nem azt jelenti, hogy hitelkérelmének alapos vizsgálata nélkül meg is kapja a remélt támogatást. Minden bizonnyal régiónkban a kezdeményezők olyan projektekkel fognak jelentkezni, amelyeket a Magyar Fej84
lesztési Bank is tud támogatni. A munkaügyi szervezet természetesen szintén nyújt támogatást, mégpedig azokkal az eszközökkel, amelyekkel rendelkezik. Ez nem túlságosan sok pénz és eszköz, de legalább válogathatunk és dönthetünk. Például a vállalkozóvá válás támogatásán belül a pénzeszközök elosztásánál előnyben tudjuk részesíteni a zöld vagy környezetbarát munkahelyek, illetve vállalkozások létrehozását. Ezt fel tudjuk vállalni, és legközelebb ajánlani fogom a Munkaügyi Tanácsnak, hogy az irányelvekbe foglalja bele. A Nyugat-dunántúli régióban tavaly mintegy 6 ezer ember vett részt különböző képzéseken a munkaügyi szervezet támogatásával. Ez elég sok, ugyanakkor nagyon kevés ahhoz képest, hogy 100 ezer ügyfelünk volt. De hogy ha 6 ezer képzési ajánlatot teszünk az ügyfeleinknek, akkor vállalhatjuk azt, hogy a képzések között lesznek olyanok, amelyek a zöld gazdaságban jól hasznosítható ismereteket nyújtanak. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy konkrétan milyen képzési ajánlatok lehetnek. Van-e Magyarországon erre igény, van-e olyan, aki ezt támogatja, és van-e olyan személy, aki képzési kérelmet nyújt be nálunk, és ha igen, akkor mi vállaljuk, hogy a döntés során előnyben részesítjük őket. Természetesen ezeken túl más aktivitást is lehet kezdeményezni. Ha ezeket mi a magunk részéről meg tudjuk valósítani, akkor azt mondhatjuk, hogy sok mindent megtettünk a magyar gazdaság átalakulása érdekében. A következő évtizedekben tömeges változások várhatók a zöld foglalkoztatásban. Itt nem 0,5 %-os és 5 %-os nagyságrendekről van szó, hanem arról, hogy rövid időn belül a foglalkoztatottak 10-20 %-ának zöld munkahelyen kell dolgoznia. Ebbe beletartozik, hogy meg kell változnia a munkakörülményeknek, a munkaköri tevékenységeknek, a munkához használandó eszközöknek, az energiaforrásoknak, és ezt a nagy változást a foglalkoztatáspolitika eszközeivel is támogatnunk kell. A konferencia jól szolgálta eddig is a változások előkészítését. Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Néhány olyan megállapítást mondtam el, ami következik az előadásokból, a kérdésekből és a vitákból, de nem hangzott el menetközben. Ezért kötelességem visszakérdezni, hogy az általam elmondottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, véleményük, esetleg kiegészíteni valójuk. Köszönöm szépen figyelmüket és várom észrevételeiket! Magam és kollégáim nevében köszönöm mindenkinek a részvételét, az aktivitását, a szervezőknek a szervezést, és mindenkinek a segítségét, aki valamilyen formában hozzájárult a konferencia sikeres megrendezéséhez.
85
MEGLÁTOGATOTT PROJEKT Megújuló Energiák Európai Központja, Güssing (EEE) Az EEE szakmai körökben elismert intézmény, amely Európa különféle részeiben székelő partnereivel együttműködésben fenntartható regionális koncepciókat fejleszt ki megújuló energiaforrások felhasználására. A központ több nemzeti és nemzetközi elismerésben részesült, miközben dolgozóinak száma folyvást nőtt. Az EEE részt vett az ökoEnergieland (ökoenergetikai térség) megalapításában, és működtetője a güssingi ökoenergia-turizmusnak, továbbá előadásokat és képzéseket szervez a megújuló energiák témaköréhez kapcsolódóan. AZ EEE számos nemzeti és nemzetközi kutatási projektben partnerként vesz részt (pl. üzemanyagcellák felhasználása, hidrogén és metán kinyerése fagázból, vagy a hővel való hűtés), amelyek az elmúlt évtizedek fejleményei révén jelentek meg Güssingben. Az alapítás Az EEE egyesületet 1996-ban alapították, azzal a céllal, hogy Güssing a megújuló energiák egyfajta zarándokhelyévé váljon. A nem egészen 10 évvel később, 2002-ben alapított EEE GmbH, melynek 100 %-os tulajdonosa az EEE Egyesület, tevékenységének pozitív mérlegét vonhatja. Létrejött a güssingi biomassza távhőerőmű (mely alapításakor Európa leg-
A konferencia résztvevői meglátogatták a Megújuló Energia Európai Központját Németújváron/Güssingben
86
nagyobb ilyen jellegű erőműve volt), egy biodízel-berendezés, a világszerte egyedülálló Güssingi Biomassza Erőmű, hogy csak néhányat említsünk. Megszerveződött egy alkalmas faellátó logisztikai rendszer, továbbá faszárító berendezések üzemeltetése kezdődött, amelyek a távhőhálózat egész éves kihasználtsága szempontjából jelentős szerepet játszanak. E projektekből kiindulva kézenfekvő volt Güssingben létrehozni a megújuló energiák európai koordinációs szervét, mely nem más, mint a „Megújuló Energiák Európai Központja, Güssing“ (EEE). Az EEE székhelye a Güssingi Technológiai Centrumban található, melynek súlypontja a környezettechnológia, s amit Burgenland Tartomány közreműködésével hoztak létre. Szakmai körökben az EEE már igazi intézménnyé érett, és a bemutató létesítményeken kívül kutatással és fejlesztéssel, képzéssel és továbbképzéssel, valamint ökoturizmussal is foglalkozik. Európa minden részében vannak partnerei, akiknek segítségével fenntartható, regionális koncepciókat dolgoz ki a megújuló energiaforrások felhasználására, továbbá különféle projektek megvalósítására is sor kerül. Így biztosított, hogy a fenntarthatóbb, körforgásorientált energiaellátásra irányuló mozgalom, melynek kezdeményezésében a szervezet jelentős szerepet játszott, az egész világon elterjedjen. Az EEE tevékenységi területei Bemutató létestmények fenntartása: Güssing környékén időközben már harminc, különféle technológiákat felvonultató létesítmény található, amelyek adminisztratív ügyintézését részben a Megújuló Energiák Európai Központja végzi. A létesítmények megtekintése folyamatosan biztosított, a foglalás rajtunk keresztül történhet. Kutatás és fejlesztés: A megújuló energiák güssingi sikerszorijának egyik legfontosabb tényezője a kutatás bevonása volt. Az EEE kezdettől fogva kereste az együttműködést a különféle kutatóintézetekkel, miközben többnyire nem maga végezte a kutatómunkát, hanem egy klasszikus hálózatképző szerepét játssza. Mi hozzuk össze a gazdaság szereplőit, a létesítményépítőket és a kutatókat. Csak így jöhetett létre egy ilyen egyedülálló innováció, mint a güssingi biomassza-erőmű, mely a Güssingben folyó kutatási és fejlesztési tevékenység szívét alkotja, valamint kiindulópontja további innovációknak az üzemanyagcellás technológia, a Biomass to Liquid és a BioSNG területén. Képzés és továbbképzés: Az EEE az elmúlt évek során számos szemináriumot és szimpoziont szervezett és rendezett, s igény esetén bármikor van lehetőség ilyen jellegű egyedi rendezvény megrendelésére A cél egyrészt az, hogy tudatosítsuk a megújuló energiák fontosságát, hogy ezáltal el lehessen érni az alternatív energiaforrások vonzerejének növekedését, másrészt pedig a rendszeres események célja a biomassza-energialétesítmények megfelelő minőségének biztosítása. Szolgáltatások: A güssingi modell a Megújuló Energiaforrások Európai Zentruma (EEE) 87
energiafejlesztési koncepciói keretében példaként szolgál sok más önkormányzat és régió számára, Ausztriában és a szomszédos országokban egyaránt. Időközben Ausztria több különféle régiójában számos projekt valósult meg. Az EEE feladatául tűzte ki azon önkormányzatok és régiók támogatását, amelyek változást szeretnének elérni az energiapolitikában. Az EEE által létrehozott koncepciók elve elsősorban az, hogy speciálisan minden egyes regió vagy település erőforrásaira és szükségleteire szabottak legyenek. Feltárásra kerül az energiatakarékossági potenciál, valamint az energiatermeléshez rendelkezésre álló nyersanyagpotenciál (az élelmiszertermeléshez szükséges területek figyelembe vétele mellett). Ökoenergia-turizmus: A minden héten növekvő számú Güssingbe látogató vendég részére kialakult az un. ökoenergia-turizmus. Az EEE állami vizsgával rendelkező régiós idegenvezetőket képez ki, akik a turistáknak bemutatják a különféle létesítményeket. Ezen túlmenően megszületett a „Das ökoEnergieland“ (Az ökoenergia-térség) elnevezésű projekt, hogy a régió közös márkanév alatt szerepelhessen, amely az idegenforgalomban megfelelőképpen értékesíthető. Kapcsolat/impressum: Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie Güssing GmbH A-7540 Güssing, Europastraße 1 E-Mail:
[email protected] Tel.: +43/3322/9010 850-0 Fax.: +43/3322/9010 850-12
88
A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI Dr. Adler Judit Andrasek Beáta Antal Réka Balla Balázs Balogh Katalin Dr. Baracskai Józsefné Bartha Lajosné Biermann Margit Dr. Bihary Pál Bodor Lajos Bozzay Balázs Dr. Brebán Valéria Czenki Lívia Csapó Beatrix Csillag Gabriella Csizmár Péter Cseres-Gergely Zsombor Dériné Horváth Zsófia Dr. Dobákné Hevér Terézia Dobos Tímea Dominek Judit Éder Géza Fábics Zoltán Farsang Zoltán Fatsar Ádám Foglszinger-Szakos Diána Forgács Károlyné Födváry Beáta Fröschl Péter Dr. Gálné Dr.Schulcz Erika Gárdosi Istvánné
GKI Gazdaságkutató Zrt. Nagykanizsa MJV Cigány Kisebbségi Önkormányzata GAK Nonprofit Közhasznú Kft. WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Pannon Megújuló Energia Klaszter Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ GAK Nonprofit Közhasznú Kft. GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Empirica Kft. Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pannon Gazdaségi Hálózat Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Pannon Megújuló Energia Klaszter HÁROFIT Közhasznú Egyesület WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület
89
Gombás József Györe Boglárka Dr. Hajdú József Hegedüs Judit Hegyi Gyula Hegyi László Herczog László Horváth Csaba Hollósi Szabolcs Hurtony Miklós Dr. Ipkovich György Kapcsándy Mária Kardis Erika Kappel Kata Dr. Kaucsek György Kelemen Attila Dr. Kékes Ferenc Kemény Annamária Kepenyes András Kiss Ambrus Kiss Gabriella Kocsis Krisztina Komlenecz Ildikó Kovács Gábor Dr. Kovács Bernadett Kovács Ferenc Dr. Kovács Péter
90
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Európai Bizottság Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szociális és Munkaügyi Minisztérium MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete BFH Európa Kft. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Megyei Jogú Város Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Munkaügyi Igazgatóság Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Változó Világért Alapítvány Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vállalkozói Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete Vas Megye Önkormányzata Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Kovácsevics Lívia Kövesdi Andrea Kuglics Gábor Kutasy Attiláné Lengyel János Marótiné Nagy Helga Dr. Mátyás Gyöngyi Mészárosné Németh Lívia Mizda Krisztina Murai Adrienn Dipl.Ing. Nemes Zsolt Németh Nikoletta Németh Zsolt Neczpál György Nyári Gyula Orsós Erika Pálfy József Dr. Pál László Pelczmann Lászlóné Péter Árpád Péterfalvi Árpádné Dr. Péter Nóra Pető Klára Dr. Potyondi László Pölöskei János Reményi Anita
Empirica Kft. MSZOSZ Nyugat-dunántúli Jogpont Hálózat Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Változó Világért Alapítvány Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Külgazdasági Szakdiplomáciai Szolgálat BFH Európa Kft. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Győrvár Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsa MJV Cigány Kisebbségi Önkormányzata Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ BETA Kutató Intézet Nonprofit Kft. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A Kőszegi Kistérség és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma
91
Rimányiné Somogyi Szilvia Rodler Tamás Rossu Balázs Rubi János Schmidt József Serman Lajosné Simon Annamária Simon Józsefné Simon Zoltán Péter Soós Ferenc Soós Zoltán Spilák Lajos Szálas Péterné Szatmári József Dr. Szenoradszki Endre PhD Dr. Szépné Kiss Tünde Szombath Valéria Szűcs Erika Takács Erzsébet Takács György Takács János Tancsics Ferenc Teleki András Teleki László Tímár Andrea Tódor Gábor Tóth Ferencné dr. Török Zoltán 92
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Tudományegyetem, ÁJK Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Schmidteam Kft. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MSZOSZ Nyugat-dunántúli Jogpont Hálózat Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ ITD Hungary Nyugat-dunántúli Régió Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Regionális Képző Központ Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsa MJV Cigány Kisebbségi Önkormányzata Nagykanizsa MJV Cigány Kisebbségi Önkormányzata Empirica Kft. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Varbail Marianna Varga Péter Vass Péter Wiktora Antal Zimmermann József
GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
TEILNEHMER/INNENLISTE Name
Institution
Mag. Peter Bencsics Mag.a Ester Bergmann
AMS Burgenland Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Manfred Breithofer AMS Burgenland MMag. Florian Brence ACT - Austrian Clean Technology Robert Brich Phönix Wiener Neustadt Mag.a Dr.in Ingeborg Derkits Regionaler Entwicklungsverband Industrieviertel Mag. Thomas Eglseer L&R Sozialforschung Mag. Volker Eickhoff AMS Österreich Mag. Anton Faber Phönix Wiener Neustadt HR Claudia Finster AMS Wien Horst Franz AMS Burgenland Mag. Dieter Frizberg Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Mag., MBA Richard Fuchsbichler Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Gerhard Funke Kolpingbildungswerk Augsburg Dr. Reinhold Gaubitsch AMS Wien Andreas Giritzer AMS Oberösterreich Mag.a Sylvia Gombotz Blue Chip Energy GmbH Ewald Gossy BFI Burgenland Mag. Winfried Göschl AMS Wien Roman Grabenschweiger TRANSJOB - Verein für Wirtschafts- und Beschäftigungsinitiativen Jürgen Grandits BFI Burgenland Gerhard Grundtner AMS Wien Mag Werner Grünstäudl BBRZ Reha GmbH Gernot Guckler L&R Sozialforschung Mag. Roland Hanak Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Ing. Ildikó Hanuliakova Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny v Dunajskej Strede, Slovakia Dr.in Erika Hess Wiener arbeitnehmerInnenförderungsfonds 93
Rudolf Hundstorfer Mag. Gerhard Kaimberger Johann Kastler Ildiko Kiss Mag.a Monika Kovacs DI Laszlo Kovacs Mag.a Sigrid Köhl Mag. Horst Krieger Mag.a Susannah Kuncic Mag. Jörg Leitner Peter Maier Enikő Majsa Karl Masanec Ing. Mario Moser Jens Nitschke Helmut Oberleitner Mag.a Birgit Peters Mag.a (FH) Marion Petsche Werner Pitzl Mag.a Martina Pöltl Mag. Pöschl Ing. Werner Rauscher Dr. Walter Reiter Erich Reiterer Dr. Peter Rezar Mag. Thomas Ritt Anna Schneemann Mag.a Helene Sengstbratl Monika Šlebinger Martin Steinbichl Sabine Swatek-Venus Mag.a Eszter Toth Mag.a Hajnalka Triteos Meidlik SR Mag. Reinhard Troper Mag. Hans Wagner Josef Wallner Mag.a Petra Wetzel 94
Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz AMS Oberösterreich AMS Mattersburg BFI Ungarn ipcenter.at GmbH ipcenter.at GmbH Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz ipcenter.at GmbH ÖSB Consulting GmbH Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz BFI Burgenland BFI Ungarn Verein Startbahn Context - Impulse am Arbeitsmarkt GmbH Bundesagentur für Arbeit, Regionaldirektion Sachsen ASN - Arge SÖB NÖ - Jobpatenschaften Stadt Wien, MA 27 Deloitte TRANSJOB - Verein für Wirtschafts- und Beschäftigungsinitiativen Unternehmensberatung BAB GmbH BBRZ Reha GmbH ECRE Güssing International AG L&R Sozialforschung Phönix-Ostarichi Burgenländische Landesregierung Arbeiterkammer Österreich BFI Oberwart AMS Burgenland Europäische Kommission Land Oberösterreich BFI Burgenland ÖGB Burgenland Regionalmanagement NÖ - Büro Industrieviertel MA 27 - EU-Strategie und Wirtschaftsentwicklung Phönix-Ostarichi Kammer für Arbeiter und Angestellte für Wien L&R Sozialforschung
Mag.a Barbara Willsberger L&R Sozialforschung Mag. Christian Wolf BAN Sozialökonomische BetriebsgmbH Mag.a (FH) Monika Wukowitsch Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Mag.,LL.M Peter Zinggl Amt der Burgenländischen Landesregierung Mag.a Susanne Zurl-Meyer ÖSB Consulting
95
