A Zempléni Tájak Helyi Közösség Sátoraljaújhelyi, Sárospataki és Bodrogközi Kistérségeinek SWOT elemzése (előzetes vázlat) A SÁTORALJAÚJHELYI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE Erősségek: Gyengeségek: - A térség országos viszonylatban - Sátoraljaújhely kedvező periferikus földrajzi fekvésű. geopolitikai helyzetéből adódóan - A fiatalok körében magas az erősödő magyar-szlovák-ukrán elvándorlási arány jellemző. hármashatármenti gazdasági - A lakosság korstruktúrája együttműködés centrumát képezi. elöregedő. - Mérsékelten átalakított természeti - Az országos és a megyei átlagot környezet, védett természeti jelentősen meghaladó mértékű a területek, tájvédelmi körzet munkanélküliségi ráta, a megléte, értékes növény- és munkanélküliek képzettség állatvilág. szerinti szerkezete kedvezőtlen. - A lakossági infrastruktúra - A mezőgazdasági termelés és kiépítettségi foka meghaladja az értékesítés nem megfelelő ország más határmenti szervezettségben történik. térségeinek infrastrukturális - Hiányzik a mezőgazdasági ellátottságát. termények versenyképességének - A természetközeli turisztikai ágak javítását végző helyi feldolgozó, fejlesztésének alapjai a térségben logisztikai bázis. rendelkezésre állnak. A minőségi turizmus – kastély és konferencia turizmus, vadászturizmus alapfeltételei adottak a térségben. - A sajátos térségi természeti és kulturális értékek egyedisége, különlegessége, történelmi emlékek. - Magas fokú erdősültségből adódóan rendelkezésre áll a fafeldolgozás nyersanyag szükséglete. - Kassa, mint potenciális élelmiszerfelvásárló körzet közelsége.
Lehetőségek: Veszélyek: - A külső források megszerzéséhez - Magyar-szlovák határ szükséges saját erő hiánya közelségéből adódó gazdasági, korlátozza a térség önerős kereskedelmi lehetőségek. fejlesztéseit. - Az elmaradott, ill. határmenti - A fokozódó elvándorlás, az térségekre vonatkozó állami, öregedő helyi lakosság miatt a európai uniós támogatások hegyközi, képzett, innovatív fokozottabb igénybevétele. szemléletű lakosok „utánpótlása” - Feldolgozóipari tevékenység csökken. kiépítésével, a mezőés - A mezőgazdasági termelőknek, erdőgazdasági termékek fajlagos erdőtulajdonosoknak a értékének növelése. későbbiekben megmaradó - Közép és Kelet-európai piacok kiszolgáltatottsága, felkutatása. - A Hegyközben hagyományokkal tevékenységük alacsony jövedelmezősége a bíró extenzív legeltető feldolgozóipari célú befektetések állattenyésztés felélesztése, hiánya miatt. feldolgozóipari tevékenységgel, - A képzett réteg elvándorlása térségi specifikumok gyártásával csökkenti a szolgáltatások, a kiegészítve. termelés színvonalát, gátat szab a - Kézműipar fejlesztése, a térség társadalmi és gazdasági kulturális termékeinek turisztikai fejlődésnek. palettán való értékesítése, - Nagyobb tömegek kiesése a turisztikai menedzsment rendszeres munkát vállalók partnerségi alapon történő köréből, ezen emberek kiépítése. társadalomba, munkába való visszailleszkedése.
A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE Erősségek: Gyengeségek: - A kistérség népsűrűsége alacsony, - A kistérségben három középfokú és népessége fogy, jelentős az elvándorlás. két - A roma lakosok aránya magas, jelentős felsőfokú oktatási intézmény működik. részük - Az alap- és középfokú oktatás szegregáltan, külterületi részeken él. színvonalának emelésére helyi - A lakosság gazdasági aktivitása összefogás kedvezőtlen, jött létre. alacsony a foglalkoztatottak aránya. - A Bodrogközben kedvezőek a - Magas a strukturális munkanélküliség. gyümölcstermesztés feltételei, a - A jövedelmi viszonyok termelés kedvezőtlenebbek az exportképes. országos átlagnál. - A kistérség területén található a - Az alapfokú oktatás elavult. megye - A népesség iskolai végzettsége szőlőterületének közel egyharmada, alacsony. jelentős - A fontosabb intézményekkel való a borászati tevékenység. ellátottság - Az iparon belül a feldolgozóipar Sárospatak kivételével nem megfelelő. (faipar, - Szociális ellátás nem minden borászat) és a gépipar jelentős. településen - Az erdők sokoldalú hasznosításra elérhető, a kapacitáskihasználtság alkalmasak: fakitermelés, turizmus, magas. vadgazdálkodás. - A kistérségben magas a - Több turisztikai vonzerő van a mezőgazdaság, térségben alacsony a szolgáltatások súlya, a (természeti értékek, műemlékek, régióban kastélyok, alacsony iparosodottságú területnek kulturális-történelmi jelentőségű számít. értékek). - A szántóterületek átlagos aranykorona - A kistérség egy része a Tokaji értéke 11 AK alatti. borvidék, - Az állatállomány csökken, a korábbi illetve a világörökség része. - A kistérség területén Vállalkozói Park, jelentősebb kapacitások leépültek. - A szálláshely-kapacitás – a falusi Vállalkozási Övezet és egy szállásadás kereskedelmi kivételével - Sárospatakon vámszabad terület működik. koncentrálódik. - Gazdasági, ipari hasznosításra - Kevés a vállalkozás, a vállalkozói alkalmas szerkezet ingatlan több településen is van. elaprózott, jellemző a kevés tőkével - Külföldi befektetők is jelen vannak a létrehozható kisvállalkozások túlsúlya. térségben borászat és - Több településről nehézkes a fémmegmunkálás közlekedés, tevékenységi körökben. - A Tokaji-hegységhez tartozó részeken négy zsáktelepülés van a térségben. langyos és melegvíz források törnek fel. - A folyókon az átkelési lehetőségek szűkösek.
Lehetőségek: - 2007-2013 között a fejlesztési források jelentősen kibővülnek, - kistérségi szintű források is rendelkezésre állnak. - A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek a térség gazdálkodóinak. - A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekszik a hazai és európai piacokon. - A faipari, kézműipari termékek iránti igények növekszenek. - A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, természeti- turizmus) felértékelődnek, irántuk az igény növekszik. - Növekszik a gyógy- termál- és kerékpáros turizmus népszerűsége. - A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik. - Növekszik a befektetői érdeklődés a térség iránt.
Veszélyek: - A hazai és EU fejlesztési források fogadására való hatékony felkészülés elmaradása a Régióban és hazánkban. - Növekszik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán. - Természeti-környezeti katasztrófák következnek be (árvíz). - A hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, szociális válság alakul ki. - A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya következtében. - A térségen belüli települések közötti fejlettségi különbségek növekednek. - A kistérség és a megye, régió, ország többi kistérsége közötti jövedelmi különbségek növekednek. - A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső (hazánk más térségéből vagy külföldről érkező) szennyezés eléri a térséget. - A természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodnak a ökológiai szemlélet hiánya következtében
A BODROGKÖZI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE Erősségek: Gyengeségek: • Perifériás fekvés • Élővizek és vizes élőhelyek megléte (Karcsa tórendszer, Tisza) • Fokozódó társadalmi szegregáció • Természetes, egyedi flóra és gazdag • Fiatalok és az értelmiség vadállomány elvándorlása, alacsony lakosságmegtartó képesség • Gazdag épített örökség, Honfoglaláskori-kori emlékhelyek • Identitástudat alacsony foka, közömbösség • Széleskörű sportolási adottságok (lovaglás, horgászat, vadászat, vízi • Idegenforgalmi vállalkozáshoz sportok) szükséges információ és ismeret hiány • A települések zömén meglévő faluházak, tájházak • Alacsony foglalkoztatottság, kevés programszervezési kapacitása munkahely, a falusi polgár létbizonytalansága • Határmenti fekvés, határátkelőhelyek, Pácinban és Lácacsékén • Aluliskolázott lakosság növekvő száma, településerózió • 150 fős ifjúsági és diákszállás megléte Pácinban • A tömegközlekedés nem kielégítő • Vannak hagyományőrző szervezetek, • Romló állapotú úthálózat, hagyományteremtő rendezvények kerékpárutak hiánya indultak • Turisztikai marketing hiánya, • Igény a rendezett faluképre, igény az kiépítetlen turisztikai információs aktívabb civil életre, vendégszerető rendszer lakosság • Szálláshelyek mennyiségi és minőségi • Kihasználatlan adottságok hiányosságai mezőgazdasági struktúraváltásra (bio • Vendéglátó szolgáltatások alacsony és öko termelésre, ártéri színvonalúak, étkeztetés nem gazdálkodásra, extenzív állattartásra, megoldott erdősítésre alkalmas területek) • Befektetői tőke hiány, szűkös anyagi • Szabad, kihasználatlan munkaerő erőforrások kapacitás • Agrárfeldolgozó üzemek és • Aktivizálható civil törekvések értékesítési lehetőségek hiánya • Vásárhelyi Terv kiemelt tervezési • A lakosság környezet tudatosságának területe a térség alacsonyfoka (illegális szemétlerakó helyek, élővizek, tájértékek, épített örökség elhanyagoltsága) • Szennyvízhálózat és egyéb vízi infrastruktúra (csapadék és belvíz elvezető árkok, csatornák, öntözési infrastruktúra) hiánya
Lehetőségek: • Belföldi turizmus élénkülése, a táji, természeti értékek megóvása és turisztikai hasznosítása • Növekvő igény a falusi és vízi turizmus iránt • Növekvő igény a hagyományos és bio-termékek iránt • Felnőtt képzési programok • A környezet revitalizációja, gazdasági struktúraváltás • Elérhető agrár és turisztikai fejlesztések - forráspályázati támogatás • Elérhető környezet és természetvédelmi fejlesztések forráspályázati támogatás • A határmenti települések együttműködése a Történelmi Bodrogköz fejlesztésében • Honfoglalás kori legenda közkincsé tétele (Árpád vezér elleni merénylet Szomotor mellett) • Telekommunikációs infrastruktúra bővülése a megyében és a régióban • A cigándi árapasztó tározó és a kapcsolódó komplex tájgazdálkodási modellkísérlet eredményei • Testvér települések, egyéb nemzetközi kapcsolatok bővülése --> közös projektek • A lácacsékei határátkelőhely fejlesztése - tranzitútvonal (szlovák magyar - ukrán) • Kormányzati döntés a Karcsa tórendszer revitalizációjának támogatásáról
Veszélyek: • A Vásárhelyi Tervben tervezett fejlesztési források beszűkülése, tervezett térségi közműberuházások elmaradás • Perifériás helyzetéből fakadó hátrányok erősödése • Befektetői tőke tartós érdektelensége, a működő vállalkozások megszűnése • A képzési programok elérhetősége továbbra sem biztosított, ennek következtében a szakember hiány nő, alacsony a szakmával rendelkező, képzett munkavállalók száma • A Tisza súlyos szennyezésének megismétlődése, álló vizek elmocsarasodása • Elvándorlás, főleg az értelmiség elvándorlásának fokozódása • Szükséges támogatások elmaradása • Gazdasági fejlődés lassulása • Együttműködés helyett rivalizálás a települések között, türelmetlenség, széthúzás fokozódása • A környező országok kedvezőbb adózási rendszere, emiatt a munkahelyteremtő beruházások a határ szlovák oldalán valósulnak meg
