A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei

2008

Z A L A I M Ú Z E U M 17

93

Havasi Bálint - Busznyák János

A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei

Z a l a s z á n t ó a K e s z t h e l y i - h e g y s é g k ö z e p é n , Zala és Veszprém megye határán fekvő település (13. kép). A hazai szakirodalomban elsősorban a 2001-től meg­ indult középkori Tátika-várban folytatott régészeti fel­ tárásokról ismert. ( N A G Y 2005, 92-98., V Á N D O R 2008.) Csak a s z ű k e b b szakmai berkekben ismeretes viszont a Tátika-hegytől nyugatra és délnyugatra a H a m v a s e r d ö b e n és a Várréten e l h e l y e z k e d ő h a l o m s í r ­ t e m e t ő . Jelen munka célja a h a l o m s í r m e z ő eddigi kuta­ tásainak b e m u t a t á s a és a legújabb felmérési ered­ mények ismertetése. 1

A halmok eddigi kutatásának rövid bemutatása A h a l m o k r ó l szóló legelső híradást R ó m c r Flórisnak a „ m a g y a r régészet atyjának" 186l-es naplófeljegy­ z é s é b e n olvashatjuk „Tátika Sept. 25-én alul délre az út mellett olvashatatlan nyugoti részén számival K u n ­ h a l m o k . . . " ( V A L T E R - V E L L A D I C S 1999, 188-189.) Sajnos, mint az idézetből is kitűnik a naplóból a halmok létezésén túl sem a halmok s z á m á r ó l , sem azok elhelyezkedéséről nem kapunk pontos információkat. Egy későbbi bírálója szerint „ R ó m e r t azonban k ö z e ­ lebbről - úgy látszik - nem igen foglalkozott ezen hal­ m o k k a l . . . " ( K U Z S I N S Z K Y 1920, 114.) Arra, hogy R ó m e r t m é g i s foglalkoztatja a tátikai halmok proble­ matikája az. is utal, hogy 1878-ban közli (Hcncz Antal felmérése alapján) a halmokról készült - a mai napig is h a s z n á l a t o s - összesítő térképet (korabeli fogalommal élve„térrajzot") (14. kép). R ó m e r a térkép alapján 82 kisebb-nagyobb csoportokban álló halmot számolt össze, melyektől j ó l elkülönülve 7 nagyobb halmot különített el. ( R Ó M E R 1878, 106.) Hcncz Antal a t é r k é p készítője egy önálló tanul­ m á n y b a n is összefoglalta kutatási e r e d m é n y e i t a zala­ szántói k u n h a l m o k r ó l . Romantikus t ö r t é n e l e m s z e m ­ léletet sugárzó m ü v é b e n mintegy 100 halomról tett említést ( H E N C Z 1877, 133.)

A halmok s z á m á v a l , m é r e t é v e l és elhelyezke­ désével Kuzsinszky Bálint is foglalkozott 1920-ban megjelent munkájában. O a halmok számát azzal e g é ­ szítette k i , hogy a „ K ö v e s é r és az országúti erdő között, szintén síkon, északdéli egyenes vonalban ( . . . ) 13 halom l á t h a t ó " ( K U Z S I N S Z K Y 1920. 112.) Kuzsinszky a legtöbb halom méretével kapcsolatban megjegyezte, hogy m é r e t ü k az 1-1,5 métert nem haladja meg és csak „ e g y i k n e k - m á s i k n a k van nagyobb á t m é r ő j e " Ettől eltérő m é r e t e k r ő l csak a m á r említett 13 halom esetében tesz említést, amelyek közül az északi a legkisebb és a déli a legmagasabb. L e í r á s á b a n lépésben s z á m o l v a megadta a halmok egymástól mért távolságát, kerületét valamint méterben kifejezve a halmok m a g a s s á g á t . Kuzsinszky újraközli a Hencz által készített halom felmérést is ( K U Z S I N S Z K Y 1920, 113. 152. ábra), több ponton (szinte észre­ v é t l e n ü l ) m ó d o s í t o t t a azonban azt! (15. kép) A z átnézeti rajzról eltűnik az északjel, sőt az északirány 90 fokban keleti i r á n y b a n elfordul! A z á t d o l g o z o t t térképen a halmok s z á m a is kevesebb. A hibákat észre sem véve a későbbi összefoglaló topográfiai munka is ezt a Kuzsinszky által közölt rossz tájolású és „ c s ö k ­ kentett i n f o r m á c i ó t a r t a m ú " átnézeti térképet vette át ( B A K A Y - K A L I C Z - S Á G I 1966, 179. 44. k é p ) A halmok bolygatásáról valamint régészeti kuta­ tásáról is a X I X . század m á s o d i k feléből r e n d e l k e z ü n k az első információkkal. R ó m e r Flóris - m á r említett naplójában arról tudósít, hogy az egyik „felásott" halomban egy ölnyi m é l y s é g b e n kövek és föld között egy darab fekete vastag c s e r é p kerüli e l ő . ( V A L T E R - V E L L A D I C S 1999, 188-189.) A zalaszántói születésű C s á k Árpád, a keszthelyi Balatoni M ú z e u m alapítója m á r 1884 előtt két halmot tárt fel. Sajnos ásatási e r e d m é n y e i r ő l csak m á s o d ­ kézből értesülhetünk: Lipp Vilmos arról számolt be, hogy C s á k Á r p á d az egyik halomban „ g u g g o l ó " csontvázra talált, mellette fekete c s e r é p d a r a b o k k a l , alatta pedig faragatlan k ő l a p o k b ó l álló rekesz helyez-

kedett el, melyben fekete a g y a g e d é n y t is találtak. (LIPP 1884, 2.) Csák Á r p á d szóbeli közlése alapján Kuzsinszky az előbbihez hozzáfűzte, hogy a S ü m e g felőli első nagy halomban a humusz réteg alatt a halom bazalt és lávakőrétegében m é s s z e l leöntve került elő a g u g g o l ó helyzetű csontváz, körülötte szarvasagancs­ részek, vaddisznóagyarak és egy csésze alakú edény. A csontváz alatt, m é l y e b b e n látott napvilágot a hat nagy kőlappból álló kamra, m e l y b ő l egy bronzpánttal díszített sötétszürke edény került elő. ( K U Z S I N S Z K Y 1920, 114. 154. ábra) Csák Á r p á d ásatási e r e d m é n y e i alapján M á r t o n Lajos megállapította, hogy a Csák által feltárt sírban a halom felső r é s z é b e n egy késővaskori utótemetkezés került elő. ( M Á R T O N 1933-1934, 112.) A z á s a t á s o k 1899-ben f o l y t a t ó d t a k , amikor is Darnay K á l m á n eredménytelenül próbált feltárni egy halmot. A feltárt halmokat a Hallstatt-kultúra idő­ szakára keltezte. Érdekes adalék m u n k á j a a kor ásatási technikájához: mivel a n a g y m é r e t ű halmot 2 nap alatt igyekezett feltárni és ez nem sikerült, a m u n k á t abba­ hagyta (sicc!) ( D A R N A Y 1899, 277. valamint a K E S Z T H E L Y I HÍRLAP 1899. január 29. száma 4. oldal) Sajnos csak a Keszthelyi Hírlap 1902-es tudósí­ t á s á b a n érhető tetten egy 1902-es ásatás, amikor Trager berlini antropológus j e l e n l é t é b e n újabb sír­ halmot tártak fel. ( K E S Z T H E L Y I H Í R L A P 1902. augusztus 3 1 . 5 . oldal) A halmokra vonatkozó ismereteket 1966-ban ö s s z e ­ gezték, az ekkor folytatott terepbejárások során új fel­ mérést nem készítettek, hanem Kuzsinszky Bálint nyomán Hencz Antal felmérését közölték. ( B A K A Y - K A L I C Z S Á G I 1966, 178-179.) A halmok modern régészeti kutatására 1972-ben került sor, amikor Patek E r z s é b e t az M T A Régészeti Intézetének munkatársa a legnagyobb egy vonalban s o r a k o z ó halmok közül kettőt (északról s z á m í t v a a m á s o d i k a t és a legdélebbit) tárt fel. A z előkerült k i s s z á m ú régészeti leletanyag alapján a halmokat a kora vaskor i d ő s z a k á r a keltezte (Ha C - D ) és a Hallstatt-kultúrához kötötte. (PATEK 1973, 261-262. valamint PATEK 1974-1975. 206-207.) L e g u t ó b b Kiss G á b o r a N y u g a t - M a g y a r o r s z á g i egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karának egykori hallgatója 2003 és 2004 f o l y a m á n 2 sírhalom foto­ grammetriai felmérését v é g e z t e el egy szakdolgozati munka keretében. (KISS 2004.)

A halmok kérdése a kataszteri térképek tükrében A terültre vonatkozó legkorábbi térképi forrás a Habsburg Birodalom első katonai felmérése, amely 1763-1785 közötti i d ő s z a k b a n készült. A Z a l a s z á n t ó környékét is bemutató s z e l v é n y 1782-1785 közötti

állapotokat tárja elénk. ( A Z E L S Ő K A T O N A I F E L ­ M É R É S 2006.) Sajnos a térképszelvényről a halmokra v o n a t k o z ó a n információt nem találunk, azt viszont jól látható, hogy a halmok elterjedési területén, Zala­ szántótól északkeletre erdőt ábrázol a térkép. (16. kép) Ez utóbbi azért fontos információ, mivel a halmok p u s z t u l á s á h o z gyakran a szántóföldi m ű v e l é s vezet. H a l o m s í r r a v o n a t k o z ó legkorábbi térképi adat a második katonai felmérésen található. ( A M Á S O D I K K A T O N A I F E L M É R É S 2005) A térképmű, amelyet I I . Ferenc féle országfelmérésnek is neveznek és az egész O s z t r á k Birodalmat felöleli, 1819-1869 között készült. A térképen a falutól északkeletre tűnik fel egyetlen egy halom. (17. kép) Fontos megállapítani, hogy a terület egy részén az erdőt kiirtották és lege­ lőként, rétként hasznosították, ami a halmok fennma­ radása szempontjából k e d v e z ő . A z O s z t r á k Magyar Monarchia harmadik katonai felmérése 1869-1887 között zajlott. A Z a l a s z á n t ó k ö r n y é k i területekre v o n a t k o z ó 1872-1884 között készült t é r k é p s z e l v é n y e n ( H A R M A D I K K A T O N A I F E L M É R É S 2007.) az e l ő b b i e k h e z képest m e g l e p ő e n nagy s z á m b a n ábrázolnak h a l o m s í r o k a t . ( 7 k é p ) É r d e k e s m e g e m l í t e n i , hogy sem a m á s o d i k sem a harmadik katonai f e l m é r é s j e l k u l c s á b a n nincs a halmokra v o n a t k o z ó j e l ö l é s , információ. A térkép készítői a halmokat egyszerű tereptárgyként, kisebb „ d o m b o k k é n t " értelmezték. A negyedik topográfiai térkép amit a m u n k á n k során h a s z n á l t u n k , a F ö l d m é r é s i és T á v é r z é k e l é s i I n t é z e t t ő l ( t o v á b b i a k b a n F ö m i ) a Zala M e g y e i M ú z e u m o k Igazgatósága s z á m á r a vásárolt 1:10.000-es méretarányú 42-412 számú, EOV koordinátarendszerű topográfiai térkép volt. A térképszelvényen a harmadik katonai f e l m é r é s h e z h a s o n l ó a n sok h a l o m s í r található. (19. kép) Az irodalmi és térképi összegzése

adatgyűjtés

és térinformatikai

eredményeinek

feldolgozása

A z irodalmi és térképi forrásokból s z á r m a z ó adatok ö s s z e g z é s e az 1. képen látható.

Forrás Második katonai felmérés (1763 1785)

Halmok száma 1

Hannadik katonai felmérés (1819-1869)

50

Hcncz Antal felmérése (1877)

96

Rómer Flóris (1878)

s:

Kuzsinszky B. térképe (Hencz nyomán; 1920)

90

\2-\\2

65

számú topográfiai térkép ( 1970-es évek)

1. kép: Az irodalmi és térképi adatgyűjtés összegzése Fig. 1: Summing of literature and map data

A vizsgált források alapján a halmok s z á m a 50-96 között változik (természetesen a m á s o d i k katonai f e l m é r é s j e l e n esetben i r r e l e v á n s a d a t á t nem számítva). M á r az adatgyűjtés során is világossá vált, hogy a leíró adatokon túl, fontos vizsgálni a halmok és halomcsoportok „időben e l t é r ő " térbeli elhelyezke­ dését, térképi megjelenését. A z egyes raszteres adatok ö s s z e v e t h e t ő s é g é n e k alapfeltétele az azonos vonatko­ zási rendszer megléte. E s e t ü n k b e n ez nem okozott problémát, hiszen a m á s o d i k és harmadik katonai felmérés térképszelvényei transzformáihatók - a jelen esetben k ö z ö s vonatkozási r e n d s z e r k é n t választott E O V vetületi rendszerbe. A t r a n s z f o r m á c i ó s o r á n fellépő illesztési hiba 200 méter körüli a második kato­ nai felmérés esetében és 100 m é t e r körüli a harmadik katonai f e l m é r é s n é l . ( T I M Á R - M O L N Á R 2003, 2 7 - 3 1 . ; valamint T I M Á R - M O L N Á R 2008, 23-27.) A raszteres állományok az ESRI c é g A R C G I S 9.2 verziójú p r o g r a m j á b a n kerültek feldolgozásra. A cél olyan vektoros á l l o m á n y ( o k ) létrehozása volt, ahol a k ü l ö n b ö z ő k o r b ó l származó t é r k é p e n lévő halom­ sírokra v o n a t k o z ó adatok ö s s z e v e t h e t ő k , vizsgálhatók. A kívánt cél elérése érdekében a halomsírok vektorizálását m a n u á l i s a n a raszteres kép monitoron való meg­ jelenítése k ö z b e n i „ o n - s e r e e n " kézi vektorizálással oldottuk meg. A digitalizált kész térképi állomány, amely tartalmazza a második és harmadik katonai fel­ mérésről származó adatokat, valamint a 42-AM. s z á m ú térképen található halomsírokat a 20. képen látható.

A terület n a g y s á g á r a , a v á r h a t ó a n n a g y s z á m ú mérési pontra és az elérhető e s z k ö z á l l o m á n y r a való tekintettel a GPS-szel t ö r t é n ő terepi m é r é s mellett dön­ töttünk. A célul kitűzött feladat, azaz a halmok újbóli felmérése és saját elvárásaink is az a d a t m i n ő s é g tekin­ tetében viszont s z u b m é t e r e s p o n t o s s á g o t követeltek meg. A kívánt a d a t m i n ő s é g elérése é r d e k é b e n speciális ún. DGPS mérést alkalmaztunk.

A DGPS mérési módszer és technikai hátterének leírása Ahhoz, hogy a GPS mérés m e g v a l ó s u l j o n , adott i d ő p o n t b a n ismernünk kell három m ű h o l d koordiná­ táit. Amennyiben nagyon pontosan tudjuk mérni az időt, akkor a hullám terjedési sebesség és a közben eltelt i d ő alapján m e g h a t á r o z h a t ó , h o g y m i l y e n t á v o l s á g r a vagyunk a műholdtól. Ez egy m ű h o l d e s e t é n egy g ö m b f e l ü l e t e t ad. A m e n n y i b e n két m ű h o l d d a l van kapcsolatunk, akkor m i n d k é t m ű h o l d „ g ö m b j é n " rajt kell, hogy legyünk. Két g ö m b metsze­ teként egy kört kapunk. A harmadik m ű h o l d „ g ö m b j e " és a k ö r m e t s z é s p o n t j a k é n t két pontot kapunk, amelyek közül mindig kizárható az egyik ( p l . földfel­ színtől távoli pontok). (2. kép) ( B U S Z N Y Á K , 2004b)

A Hencz Antal féle felmérését és a belőle készített Kuzsinszky féle térképet nem lehetett georeferálni (és így a térinformatikai rendszerbe illeszteni), mivel sem az affin transzformációs eljáráshoz, sem a síkbeli hasonlósági transzformációs eljáráshoz nem lehetett k ö z ö s , megfeleltethető illesztő pontokat találni. A térképi adatgyűjtésből s z á r m a z ó feldolgozás azt az e r e d m é n y t hozta, hogy a halmok nagy területen mintegy 62 hektáron szóródnak. A k ü l ö n b ö z ő t é r k é ­ pekről s z á r m a z ó halmok illetve halomcsoportok egy része a fellépő illesztési hiba ellenére is megfeleltethetőnek tünt e g y m á s s a l . A halmok egy csoportja - a vizsgált terület keleti részén - viszont csak a harmadik katonai felmérésen tünt fel, m á s h o l nem. A z irodalmi és térképi adatgyűjtés és ezek feldol­ g o z á s a azt mutatta, hogy a m e g l é v ő adatok és fel­ m é r é s e k nem támasztják alá e g y m á s t , felülvizsgálatra, revízióra szorulnak. A fentiek alapján az eredeti terveinkkel is egybe­ v á g ó terepi adatgyűjtés elkerülhetetlennek bizonyult. A z adatgyűjtés m ó d s z e r e k é n t m é g k o r á b b a n felmerült az e l é r h e t ő légifotók és m ű h o l d f e l v é t e l e k feldol­ gozása. Ez sajnos zsákutcának bizonyult, mivel a fel­ vételek olyan i d ő p o n t b a n készültek amikor a vegetáció takarta a vizsgált terepi objektumokat.

2. kép: A GPS helymeghatározás elve Fig. 2: The principle of the GPS localization

Amennyiben m é r é s ü n k k ö r n y e z e t é b e n található ismert koordinátájú pontra telepített b á z i s á l l o m á s , és igaz, hogy a mérési h i b á k nagy része (a m ű h o l d a k pályaadatainak hibája, az ionoszféra és a légkör által okozott késleltetések, a m ű h o l d a k óráinak hibája) mindkét érzékelő e r e d m é n y e i t azonos m ó d o n torzítja, akkor a bázisadatok m e g o s z t á s á v a l a h i b á k jelentős része k i k ü s z ö b ö l h e t ő , a m é r é s pontossága egy nagy­ ságrenddel növelhető. (3. k é p )

Terepi alapmérés koordinátái

Alapmérés hibája

Bázisállomás mért koordinátái

Differenciális korrekció vektor

V /

Terepi valós f f Differenciális koordináták X V mérés koordinátái

Differenciális mérés hibája

pontosítási l e h e t ő s é g létezik: a F ö l d m é r é s i és T á v é r z é ­ kelési I n t é z e t G N S S rendszere, illetve 2 0 0 8 - t ó l alternatív r e n d s z e r k é n t a GeotradeGNSS rendszere.

Georgikon GNSS bázisállomás

/ Bázisállomás valós helye

3. kép: A DGPS mérés elve Fig. 3: The principle of the DGPS measuring Feltételezve, hogy a két mérés hibája azonos, a b á z i s á l l o m á s hibavektorával korrigáljuk a terepi alap­ m é r é s koordinátáit. A z így kapott pont a felhasználó v a l ó d i helyzetét az előzőnél n a g y s á g r e n d i l e g jobban m e g k ö z e l í t i . T ö k é l e t e s k o r r e k c i ó nem v a l ó s í t h a t ó meg, mert a mérések hibáinak egy részét egymástól független hatások o k o z z á k (többutas terjedés, takarás).

GNSS (Global Navigation Satellite Systems) A z Egyesült Á l l a m o k által üzemeltetett "Navstar GPS" rendszer mellett a nem teljes kiépítettségü, orosz "Glonass" rendszer is működik és 2008-ra az Európai Unió "Galilleo", illetve a kínai " B e i d o u " első két kísérleti m ű h o l d j a is ü z e m e l . í g y a GPS, G L O N A S S , Galileo, Beidou, vagyis a globális hely­ m e g h a t á r o z á s rendszerei m e g n e v e z é s é r e praktikus o k o k b ó l , mivel a GPS az USA rendszere, a GNSS (Global Navigation Satellite Systems) e l n e v e z é s van terjedőben. A m ű h o l d a s rendszerek részei, az űrben található műholdak, a földi k ö v e t ő á l l o m á s o k és a jele­ ket érzékelő m é r ő e s z k ö z ö k fejlesztése egyre m e g b í z ­ h a t ó b b á teszi a p o z í c i ó m e g h a t á r o z á s á t , de techno­ lógiai okokból m a x i m á l i s a n 3 m é t e r e s (jellemzően 5-10 m) átlagos p o n t o s s á g érhető el. A z o n alkalmazások esetén, ahol s z ü k s é g e s ennél pontosabb mérés, ami s z u b m é t e r e s , vagy akár centi­ m é t e r pontosság is lehet, további e s z k ö z r e n d s z e r r e van szükség. Ezen rendszerek arra é p ü l n e k , hogy egy adott földrajzi hely k ö r n y e z e t é b e n a mérési hibák jellege és nagysága j e l e n t ő s e n e g y e z ő . A mennyiben egy, a globális h e l y m e g h a t á r o z á s k o o r d i n á t a r e n d ­ szerében ismert ponton arra alkalmas (kétfrekvenciás) v e v ő v e l mérünk, akkor a 30-50 k i l o m é t e r e s sugarú k ö r ö n belül a hibát folyamatosan j ó l becsülhetjük. A p o n t o s í t ó jeleket aztán helyi rádiósugárzással, m ű h o l ­ das rendszerekkel (EGNOS, N A V S T A R , W A A S . . . ) , vagy interneten bocsáthatjuk a felhasználók rendelke­ zésére. Magyarországon jelenleg két interneten elérhető

A Pannon Egyetem Georgikon Karán évek óta (2002-től intenzíven) folynak a GPS technológia alkal­ mazási lehetőségeivel foglalkozó kutatások. Ezen kuta­ tási munkák a 90-es évek elejétől folyó távérzékelési, térinformatikai fejlesztésekre és az IST5 EU kutatási program által kínált lehetőségekre építve indultak. A 2 0 0 3 - ó t a m ű k ö d i k a Georgikon T é r k é p s z e r v e r (http://map.georgikon.hu), melynek feladata a térinforma­ tika, távérzékelés, GPS-technológiák integrálásával ok­ tató, kutató bázis kialakítása a nyugat-balatoni térségben. A Georgikon Karon és m á s i n t é z m é n y e k b e n , vállal­ kozásoknál egyre nagyobb az igény a geodéziai (cen­ timéter) p o n t o s s á g ú h e l y m e g h a t á r o z á s a . Egyre t ö b b t u d o m á n y t e r ü l e t próbálja kihasználni a GPS m é r é s e k (térinformatika) által kínált lehetőségeket a t e r m é s z e t ­ t u d o m á n y o k mellett a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k terüle­ tén is ( T A M Á S , L É N Á R T , 2003). A z igények a navi­ g á c i ó s , t é r i n f o r m a t i k a i és g e o d é z i a i p o n t o s s á g ú ( B U S Z N Y Á K , 2004a) l e h e t ő s é g e k r e egyaránt meg­ mutatkoznak. Egyre intenzívebben érkeznek j e l z é s e k , igények az infrastruktúra fejlesztésére. A geodéziai p o n t o s s á g , m i n t cél m á r megszokottan (nemcsak h a g y o m á n y o s geodéziai a l k a l m a z á s o k esetében) j e l ­ entkezik i g é n y k é n t . 2007 n y a r á n került sor a Georgikon B á z i s á l l o m á s ü z e m b e h e l y e z é s é r e , amely a z ó t a mind interneten (online), m i n d utólagos feldolgozás tekintetébe folya­ matosan s z o l g á l t a t p o n t o s í t ó adatokat (Keszthely 30-50 k m s u g a r ú körzetében h a t é k o n y a n alkalmaz­ ható; s z u b m é t e r e s p o n t o s s á g g a l (DGPS) az e g é s z országban h a s z n á l h a t ó ) (DGPS, R T K 2 . 1 , RTK2.3, RTK3.0, C M R + . . . ) . Pillanatnyilag a Nyugat-Balaton, Zala, Somogy és Veszprém megye i n t é z m é n y e i n e k , vállalkozásainak (geodéziai, térinformatikai, rég­ észeti, k ö r n y e z e t v é d e l m i , agrár) felhasználási igé­ nyeihez nyújt segítséget a rendszer. Mindemellett a Bázisállomás csatlakozva a GeotradeGNSS o r s z á g o s lefedettségü r e n d s z e r é h e z hozzájárul a m a g y a r o r s z á g i infrastruktúra m e g ú j í t á s á h o z . 2

Technikai

jellemzők

A B á z i s á l l o m á s struktúrája ú g y került kialakításra, hogy alkalmas legyen t ö b b i r á n y ú kiszolgáló feladatra, és fejlesztésére is lehetőség nyíljon. Alkalmas on-line és off-line p o n t o s í t á s r a internetes k i s z o l g á l ó k é n t , egyszerű e s z k ö z ö k k e l továbbfejleszthető a Galileo rendszerhez. (4. kép)

4. kép: A Georgikon GNSS rendszer Fig. 4: The Georgikon GNSS system

NetR5 GNSS

6. kép: NetR5 bázisállomás menedzselése Fig. 6: The managing of the NetR5 Base Station

vevő

A B á z i s á l l o m á s egy Trimble NetR5 „háromfrek­ v e n c i á s " v e v ő ( G P S / G L O N A S S / L 2 C L 5 ) . IP c í m m e l rendelkezik, beépített N T R I P szerverrel, FTP szerver­ rel és NTRIP Casterrel. Mérési gyakoriság: 1,2,5,10 Hz; mérési pontosság 5 m m + 0,5 ppm h. 5 m m + 1 ppm v.

A GPSBase szoftvere kiszolgálja a mobiltelefonrendszereket az R T K a d a t k o m m u n i k á c i ó b a n , illetve hálózati R T K ( R T K - V R S ) rendszerré fejleszthető. L é n y e g e s , hogy egyetlen GPSBase szoftverrel több á l l o m á s is ü z e m e l t e t h e t ő , és azok a m á r m e g l é v ő á l l o m á s o k összekapcsolását is lehetővé teszik! 3

Bázisállomás

alapmérései

A z alapmérések k i s z á m í t á s á h o z meg kell határoz­ ni azokat a transzformációs p a r a m é t e r e k e t , amelyek hatással lesznek a b á z i s á l l o m á s koordinátáira. Ezt a F Ö M I által készített E H T 2007 szoftverrel tudjuk e l é r n i . A 7. kép mutatja, hogy a b á z i s á l l o m á s (Keszthely) nyers W G S 84 (földrajzi) k o o r d i n á t á i n a k m i l y e n OGPSH k ö r n y e z e t b e n kell v é g l e g e s vetületi p a r a m é t e r t adni ahhoz, hogy korrekt E O V koordinátát kapjunk. A „Részletes lista" mutatja a vetületi transz­ f o r m á c i ó közös pontjait.

El 5. kép: A NetR5 GNSS vevő Fig. 5: The NetR5 GNSS reciever

Zephyr Geodetic M K , h á r o m n o r m á s

(GPS/Glonass/

Galileo) antenna. (5. kép) A z antenna k é p e s minden GPS j e l vételérc: GPS L 1 / L 2 GPS m o d e r n i z á c i ó (L2C,L5) G L O N A S S L l / L 2 / L 3 , G a l i l e o (E1/E2/E5/E6) SBAS/WAAS/EGNOS/QZSS/Gegan/MSAS/OMI NISTAR. F e l d o l g o z á s 5 fokos e l e v á c i ó t ó l . F á z i s c e n t r u m helyzete: 0,2 m m élességgel m o d e l l e z h e t ő (jobb, mint a Choke Ring antenna esetében!). Szoftverek NetR5 b á z i s á l l o m á s m e n e d z s e l h e t ő IE 6.0,vagy F i r e F o x l . 5 - ö s verziófával. (6. kép)

7. kép: A bázisállomás alapmérései Fig. 7: Basic meashrement of the Base Station

A 7. kép mutatja, hogy a felhasznált pontleírások milyen m ó d o n tartalmazzák mindkét rendszerben a pont koordinátáit. A B á z i s á l l o m á s által m é r t és tárolt adatokat utófeldolgozással határoztuk meg a közelben lévő o r s z á g o s permanens á l l o m á s méréseinek felhasz­ nálásával. A számítás megbízhatósága: Vízszintesen: +-13 mm, M a g a s s á g i l a g : + - 1 8 m m , az antenna a T r i m b l e saját kalibrálásával. Georgikon

GNSS Bázis

szolgáltatásai

8. kép: A Georgikon GNSS rendszer szolgáltatásai Fig. 8: The services of the Georgikon GNSS system

A Georgikon Bázis szolgáltatásai ( R T K 2 . 1 , 2.3, 3.0, R A W , DGPS, C M R , C M R + é s DAT, R I N E X utó­ feldolgozásra) a D é l n y u g a t - D u n á n t ú l o n (több mint 10000 k m ) hatékonyan a l k a l m a z h a t ó a k GPS mérések pontosítására. 2

Georgikon pontosság

GNSS

egyszerű

és

valós

idejű

szubméteres

eszközökkel

A v a l ó s idejű h e l y m e g h a t á r o z á s egyre inkább előtérbe kerül mindenféle geodéziai és térinformatikai (GIS) alkalmazásban. A z R T K GPS iparszerü hasz­ nálata előtt (1994 előtt) j ó f o r m á n minden geodéziai vagy GIS feladat h e l y m e g h a t á r o z á s a utófeldolgozást igényelt, kivéve a kitűzési vagy navigálási feladatokat, melyeket mérőállomással vagy n a v i g á c i ó s GPS-szel lehetett elvégezni. 1994 után a valós idejű kinematikus (Real Time Kinematic = R T K ) mérési m ó d s z e r beve­ zetése nagy lendületet adott a GPS m é r é s e k hatékony­ s á g á n a k . 2000 óta a Trimble I P - c í m e z h e t ő eszkö­ zeinek köszönhetően kezd az adatrádiók helyett egyre elterjedtebbé válni, az a l s ó g e o d é z i á b a n és a G1S területén is a valós idejű h e l y m e g h a t á r o z á s ( B O R Z A B U S I C S 2006). A z N T R I P (Network RTC M Trans­ mission via Internet Protocol) fejlesztésével lehetőség nyílt a valós idejű k o r r e k c i ó k internetre v a l ó továbbí­ tására és bázisállomások hálózatát létrehozva, min­ d e n h o v á el lehet juttatni a centiméter-pontos m é r é ­ sekhez szükséges k o r r e k c i ó t .

A térinformatika pontossági i g é n y e sokkal szeré­ nyebb! Az e g y v e v ő s térinformatikai rendszerek mind­ azonáltal csak valamilyen differenciális mérési m ó d ­ szerrel képesek m é t e r alatti, vagy n é h á n y d e c i m é t e r p o n t o s s á g ú helymeghatározásra. Kezdetben csak olyan korrekciók továbbítására volt lehetőség, amelyek a koordinátákból ismert m ű h o l d - v e v ő távolság és a mért k ó d t á v o l s á g k ü l ö n b s é g e i t tartalmazták. Ezeket nevez­ z ü k DGPS k o r r e k c i ó k n a k , a k ó d m é r é s e n a l a p u l ó , v a l ó s idejű relatív módszert pedig DGPS (differen­ ciális GPS) m ó d s z e r n e k ( B U S Z N Y Á K , 2004). A Keszthelyen ü z e m e l ő Bázisállomás m i n d k e t t ő R T C M DGPS korrekciót sugározza, aminek vételével lehe­ tővé válik e g é s z M a g y a r o r s z á g területén az 1 m é t e r alatti (jellemzően 0,1-0,25 m) p o n t o s s á g elérése az R T C M f o r m á t u m o k a t venni k é p e s GIS vevőkkel. A z E O V vetületi torzulása n é m i k é p p árnyalja a képet, de elmondhatjuk, hogy akár m á r egy 3 p a r a m é t e r e s vetü­ leti egyenlettel transzformáló algoritmus is 10-15 c m es EOV - beli pontosságot ad az egész ország terü­ l e t é r e . Figyelembe v é v e , hogy j e l e n pillanatban milyen ingyenes (pontatlanabb) és piaci (drága) diffe­ renciális m ó d s z e r e k érhetőek el, elmondhatjuk, hogy a keszthelyi DGPS korrekció rengeteg segítséget jelent­ het a m a g y a r o r s z á g i , térinformatikai vevővel rende­ lkező felhasználók számára! Terepi adatgyűjtés utófeldolgozással

valós ideiben vagy

Trimble GeoXH

eszközzel

Egyfrekvenciás vevők, így a G e o X H eszköz is a nyers GPS m é r é s e k korrekciója nélkül nem nyújtanak s z u b m é t e r e s pontosságot. Valósidejű vagy u t ó l a g o s k o r r e k c i ó k r a van szükség. A m ű h o l d o n k e r e s z t ü l sugárzott ingyenes (pl. EGNOS, W A A S ) vagy fizetős (pl. OmniStar) valósidejű k o r r e k c i ó k használata a holdakra való rálátás és (az E G N O S esetében jelenleg) a szolgáltatás nem teljeskörű k i é p ü l é s e miatt nem minden esetben használható megfelelően. A magyarországi földi pontosító hálózatok (Geotrade GNSS, K G O GNSS) referenciaállomásai az interneten keresztül a szubméteres p o n t o s s á g o t lehetővé tevő DGPS-korrekciók mellett (más műszerrel) ennél pre­ cízebb mérésre alkalmas RTK-korrekciókat is nyújtanak valósidőben. A szerver terepi elérésekor a használt mobil­ hálózat GPRS-lefedettsége jelent korlátokat. Utólagosan letölthető korrekciós adatokat is használhatunk. A m é r é s e k során alkalmazott Trimble G e o X H eszköz valós i d ő b e n és utófeldolgozással is alkalmas szubméteres p o n t o s s á g ú m é r é s e k elvégzésére. Ilyen n a g y s á g r e n d ű vízszintes p o n t o s s á g a a m é r é s e k n e k a gyártó által átlagos mérési feltételek mellett ( m i n i ­ málisan 4 m ű h o l d , m a x i m á l i s a n 6 PDOP és meg­ felelően kis t a k a r á s . . . ) garantált.

bejárás) m ó d s z e r é v e l kutattuk át. Ezt a módszert kisebb területek r é s z l e t e s e b b vizsgálatánál szokták alkalmazni felszíni leletgyűjtésnél, de a m ó d s z e r pon­ tossága és jelen e s e t ü n k b e n a c é l o b j e k t u m (azaz a halom) n a g y s á g a miatt tökéletesen megfelelt. A z egyes egységeket 50 m é t e r e s sávonként jártuk át, m i v e l a terepi a d a t g y ű j t é s b e n r é s z t v e v ő csapatot m i n i m u m 3 fő alkotta, így 1 főre kevesebb mint 20 m é t e r e s sávrész jutott, ami halomsírok k u t a t á s a esetén jónak mondható. A terepi adatgyűjtést általában 3 fő végezte."" 1 fő kezelte a GPS készüléket, 1 fő az űrlapokat vezette és a halmokat látta el a z o n o s í t ó számmal. 1 fő a halom­ sírokat fotózta és l e m é r t e átmérőjüket. A terepbejá­ rásra 2008. s z e p t e m b e r é b e n és októberében került sor. A terepi mérések ö s s z e s e n 10 napot vettek igénybe. A terepi felmérés előtt m e g h a t á r o z á s r a kerültek azok az adatokat, amelyeket az adatgyűjtés során fel k í v á n t u n k venni. Ezek a következők: 1. H a l o m azonosítására szolgáló információ a. Halom száma b. N é g y z e t h á l ó a z o n o s í t ó j a 2. F e l m é r é s dátuma 9. kép: A terepi felmérés négyzetháló rendszere Fig. 9: The site grid of the field survey Utófcldolgozásos mérés esetén adatainkhoz fel­ h a s z n á l h a t u n k Trimble D A T f o r m á t u m ú , de a k á r R I N E X c s e r e f o r m á t u m ú adatokat is. A GPS Analyst b ő v í t m é n y használata teheti lehetővé a differenciális korrekciót a GPS adatokon a A r c G I S Desktop feldol­ g o z á s o n belül, és az ArcPad GPSCorrect használatával kaphatunk tcljeskörü mérőrendszert. G e o X H GPSCorrect segítségével a nagy pontos­ ságú pozíciók valós időben is elérhetők. K ö n n y e n megtalálhatunk betemetett, rejtett, terepen nehezen a z o n o s í t h a t ó objektumokat. A z irodai f e l d o l g o z á s kiesik, így lerövidül, egyszerűsödik a munkafolyamat. A m é r é s e k helyszínének megfelelő GPRS lefe­ d e t t s é g e és 30 k i l o m é t e r e n belüli t á v o l s á g a a Georgikon Bázisállomástól a fentebb leírtaknak meg­ felelően lehetővé és h a t é k o n n y á tette az online kor­ rekciók használatát A terepi

adatgyűjtés

A vizsgált területet a ma használatos régészeti szak­ mai protokollok és a régészeti terepbejárásokra vonat­ k o z ó gyakorlat és irodalom ( J A N K O V I C H 1993.) alapján kisebb egységekre lett felosztva és egyedi azo­ nosítóval ellátva. (17. kép) A terepbejárás alapját az így kialakított 250 x 250 méteres egységek jelentették. 4

A m e s t e r s é g e s e n kialakított n é g y z e t h á l ó s z e r ű egy­ ségeket az ún. „ g r i d - w a l k i n g " ( n é g y z e t h á l ó s - t e r e p ­

3. GPS m é r é s helyére v o n a t k o z ó információ (ha halom k ö z e p e nem m e g k ö z e l í t h e t ő ) 4. H a l o m méreteire v o n a t k o z ó információk a. Á t m é r ő b. M a g a s s á g c. Lepusztult (igen/nem) d. Leírás 5. H a l o m bolygatására v o n a t k o z ó információk a. Bolygatott (igen/nem) b. Teteje berogyva (igen/nem) c. B o l y g a t á s helyének, m é r t é k é n e k leírása 6. F e d e t t s é g a. Fával fedett (igen/nem) b. Fedettség mértéke (1-3 fa minimális, 4 - 7 fa k ö z e ­ pes, 7-nél több fa sűrű) 7. F o t ó z á s r a v o n a t k o z ó információk a. F o t ó s z á m b. F o t ó z á s irány c. Fotós neve d. F o t ó z á s dátuma A felsorolt adatokat az e g y s é g e s adatfelvétel előse­ gítésére és a későbbi a d a t b á z i s b a történő adatfelvitel miatt ű r l a p p á szerkesztettük. A terepi adatgyűjtéskor ezeket az űrlapokat h a s z n á l t u k adatfelvételre. A terepi méréseket a Trimble cég G e o X H GPS esz­ k ö z é v e l végeztük (10. kép), amelyen Windows Mobile 5.1 operációs rendszer futott, 416 M H z Intel X-Scale processzor, Bluetooth és 802.11b WiFi L A N wirelass technológiával, 64 M B R A M and 512 M B b e l s ő Flash diszk m e m ó r i á v a l , TFT, 240 x 320 pixel kijelzővel fel­ szerelve. A z eszköz t á m o g a t j a a H-Star technológiát,

R T C M valós idejű korrekciót, az N M E A és TSIP pro­ tokollokat, továbbá beépített SBAS-szel rendelkezik. A k o r r e k c i ó s jelek a keszthelyi Georgikon szerverről m o b i l interneten keresztül jutottak el az eszközhöz. A GPS készülék és a mobiltelefon Bluetooth kap­ csolaton keresztül k o m m u n i k á l t . 6

A terepi adatgyűjtéshez az Esri c é g Arcpad 7.0.1 szoftverét h a s z n á l t u k . A keszthelyi szerverről sugár­ zott korrekciós jelek feldolgozására a Trimble cég GPScorrectTM extension for ESRI ArcPad n e v ű szoftverét alkalmaztuk. A terepen t ö r t é n ő tájékozó­ dást elősegítendő a m ű s z e r r e fel lett t ö l t v e a F Ö M I - t ő l vásárolt 42^412 számú digitális EOV térképállomány is. 7

8

A m é r é s során a GPS készülékkel a halmok közepe, ha ez valamilyen terepakadály (bokrok, fa) miatt nem volt lehetséges akkor a halom m e g h a t á r o z o t t széle lett b e m é r v e . Mivel a halmok átmérője az esetek nagy r é s z é b e n az 5 métert is meghaladta, ezért a halmok k ö z e p é n mért s z u b m é t e r e s pontosság a felmérés szem­ pontjából tökéletesen megfelelt. A mérést elősegítette, hogy az e r d ő b e n fekvő halmok nem zárt lombkorona alatt helyezkedtek el (a m é r é s előtt és vele p á r h u z a m o s a n is erőteljes faki­ t e r m e l é s zajlott). A l o m b h u l l á s t az ő s z i idő is e l ő n y ö s e n befolyásolta.

11. kép: A halmok síkábrázolása a térinformatikai rendszerben Fig. 11 : The flat imagery of the mounds in the GIS system A terepi adatgyűjtés során 301 pontot m é r t ü n k . tekinthető A mért pontok közül biztosan halomnak objektum száma 288, a kérdéses objektumok s z á m a 13. (21. kép) A felszíni nyomok alapján a halmok közül 58 bolygatott/rabolt. A halmok átmérője 3 és 45 méter között változik, m a g a s s á g u k 0,5 és 10 m é t e r között szóródik. (72. kép) Halmok átmérő szerinti megoszlása (méter)

10. kép: A Trimble GeoXH GPS készülék Fig. 10: The Trimble GeoXH GPS set

A terepi adatgyűjtés nem várt e r e d m é n y t hozott: egyrészt sikerült beazonosítani a m á r ismert halmokat és halomcsoportokat, másrészt a terepbejárás során t ö b b új eddig ismeretlen halomsír került elő. A terepi mérés feldolgozása

és

1-9.9

10-19,9

30-29,9

30-

Halmok magasság szerinti megoszlása (méter) 60%

eredménye

A mérés eredményeit a m á r m e g l é v ő ArcGis geoadatbázisba integráltuk. A g e o a d a t b á z i s ú g y alakult kialakításra, hogy szerves részét képezze a Zala Megyei M ú z e u m o k Igazgatóságánál kifejlesztett térinforma­ tikai rendszemek. ( E K E - F R A N K O V I C S - K V A S S A Y 2007, 259-269.) M i v e l a halmokról csak pontszerű térbeli adatokkal rendelkeztünk, ezért az űrlapra felvett a t t r i b ú t u m adatok alapján megrajzoltuk a halmok térbeli kiterjedését, körként jellemezve azokat. (11. kép)

0-1,9

2-3,9

4-5,9

6-

12. kép: A halmok átmérő és magasság szerinti meg­ oszlásának diagramjai Fig. 12: Distribution charts of the mounds' diameters and heights

A felmérés

és a geoadatbázis

felhasználásának

A térinformatika egyik k ö z h e l y e hogy a rendszer legdrágább eleme az adat. í g y van ez esetünkben is, hiszen maguk az adatok és az a d a t m i n ő s é g határozza meg felhasználásának lehetőségeit is. Az előző olda­ lakon felvázolt térinformatikai alrendszer több fel­ használási lehetőséget is rejt m a g á b a n . A legkézen­ fekvőbb ezek közül a régészeti célú felhasználás.

A rendszer hatékony s e g é d e s z k ö z e lehet a kultu­ rális örökségvédelmi^ illetve szakhatósági mun­ kának}® ( A Kulturális Ö r ö k s é g v é d e l m i Hivatal vagy éppen a területileg illetékes t e r m é s z e t v é d e l m i hivatal s z á m á r a maga a d i g i t á l i s halomkataszter léte is h i á n y p ó t l ó , hiszen mindennapi m u n k á j u k a t segíti elő. ( E s e t ü k b e n feltehető kérdések: az adott területen enge­ d é l y e z h e t ő f ö l d m u n k a v é g z é s vagy nem? A z adott területen a fakitermelés, (tuskózás) csak felügyelettel engedélyezett-e?)

A rendszer h a t é k o n y a n segítheti a t u d o m á n y o s fel­ d o l g o z ó m u n k á t , a terepi régészeti feltárás e l ő k é ­ szítését. (Tipikusan feltehető k é r d é s : Bizonyos krité­ riumok m e g h a t á r o z á s a után, m e l y i k halmot/halmokat é r d e m e s feltárni?)

Egy j ó l elkülöníthető felhasználási l e h e t ő s é g a turisztikai célú hasznosítás. A rendszer lehetővé teszi régészeti tanösvények tervezését és ezeknek a m á r m e g l é v ő turistaút és t a n ö s v é n y h á l ó z a t b a t ö r t é n ő integrálását.

lehetőségei

Jegyzetek:

A jelen munka keretei nem tették lehetővé a teljes halomkataszter részletes közlését. A teljes dokumentáció a Balatoni Múzeum adattárában lett elhelyezve, száma: 2339.2008. K B M A bázisállomás honlapja a http://gnss.georgikon.hu címen elérhető, további információ a bjs(o)georgikon.hu címen kérhető. További technikai információ a http://trimble.com honlapon érhető el. Régészeti lelőhelyek feltárása során alkalmazott geo­ déziai eljárások dokumentációja: http://www.kosz.gov.hu/ documcnts/KOSZ_dokumentacios _eljarasok.pdf A terepi munkákban nyújtott nélkülözhetetlen segítségért köszönet illeti Tóth Judit régészt, Gönyc András és Kiss Viktor régésztechnikusokat. A 2008. évet megelőzően Büki Ágnes, Egyházi Dóra és Gaál Erika vettek részt a halmok felmérését célzó terepbejárásokban, köszönjük segítségüket. Az eszközről technikai információk érhetők el a http://www.trimble.com/geoxh.shtml oldalon.

A szoftverről bővebb információ található a http://www.esrihu.hu/index.php?option=com_content&v iew=article&id=137&Itcmid=218 oldalon. A GPScorrectTM extension for ESRI ArcPad szoftverről leírás található a http://www.esrihu.hu/ index.php?option= com_content&view=article&id= 1 56&Itemid=242 oldalon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több éve tervezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár rét és Hamvas-erdő területén elterülő halomsírmező fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítását. A védetté nyil­ vánítási eljárás 2006-ban megindult. Érdekes adalék az őskori halmok kérdéséhez, hogy a törvényalkotók a halmok védelmét (1996. évi LIII. törvény 23§ (2)) a területileg illetékes természetvédelmi hatóság (esetünkben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park) hatáskörébe utalta. A most elkészült halomkataszter reményeink szerint nagymértékben segíti munkájukat.

Irodalom:

A MÁSODIK KATONAI FELMÉRÉS 2005 A Második katonai felmérés: Magyar Királyság és a Temcsi Bánság 1819-1869. D V D Arcanum Kiadó 2005. (ISBN 963 7374 21 3) AZ ELSŐ KATONAI FELMÉRÉS 2006 Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság 17631785. DVD Arcanum Kiadó 2006. (ISBN 963 7374 34 5) B A K A Y KALICZ-SÁGI 1966 Bakay K. Kalicz N. - Sági K.: Magyarország Régészeti Topográfiája I . kötet. Veszprém megye

régészeti topográfiája. (A keszthelyi és a tapolcai járás), Budapest, 1966. BUSZNYÁK 2004a Busznyák .!.: Mobil eszközzel is elérhető térinfor­ matikai és egyéb adatbázisok fejlesztése. Acta Agraria Kaposváriensis, Volume 8 No 3 2004, 61-75. ISSN 1418- 1789. BUSZNYÁK 2004b Busznyák J.: Mamika Elektronikus Tananyaggyűjtemény: GPS helymeghatározás, navigáció és

adatgyűjtés, Keszthely, ISBN 963 9096 84 9. BORZA -BUSICS 2006 Borza T. Busies Gy.: Ajánlás a GNSS technikával végzett pontmeghatározások végrehajtására, doku­ mentálására, ellenőrzésére. Kozmikus geodéziai obszervatórium (http://wvvw.sgo.fomi.hu/ajanlas.html), Budapest, 2006. DARNAY 1899 Damay K.: A Zala-szántói halmok és két magyar lovassír. In: ArchÉrt (XIX.) 1899, 277-280. EKE FRANKOVICS-KVASSAY 2007 Eke I . - Frankovics T. - Kvassay J.: Első tapasz­ talatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinfor­ matikai feldolgozása során Zala megyében. In: Z M 16 (2007)259-269. H A R M A D I K KATONAI FELMÉRÉS 2007 Harmadik katonai felmérés 1869-1887. D V D Arcanum Kiadó 2007. (ISBN 978-963-7374 54-8) HENCZ 1877 Hencz A.: Kunhalmok Zalamegyébcn. In: Adatok Zala megye Történetéhez (3), Nagy-Kanizsa, 1877. 132-138. JANKÓ VICS 1993 Jankovics B. D.: A felszíni leletgyűjtés módszerei és szerepe a régészeti kutatásban. Régészeti Továbbképző Füzetek 4. Budapest, 1993. KESZTHELYI HÍRLAP 1899. Január 29. száma 4. oldal. KESZTHELYI HÍRLAP 1902. Augusztus 31.5. oldal. KISS 2004. Kiss G : Késő bronzkori, kora vaskori sírhalmok digitális terepmodclljének elkészítése földi felvételek alapján. Szakdolgozat (Nyugat Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar) Székesfehérvár, 2004. (Göcseji Múzeum Adattára 2004.2676 valamint CD nyilvántartás 16 2004) KUZSINSZKY 1920 Kuzsinszky B.: A Balaton környékének Archaeologiája, Budapest 1920. LIPP 1884 Lipp V.: A keszthelyi sírmezők, Budapest, 1884. MÁRTON 1933-1934 Márton L.: A korai La Téne leletanyaga. In: Dolgozatok (IX X) 1933-1934, 93-165. NAGY 2005 Nagy V.: Tátika vára. In: Műemlékvédelem X L I X . 2005/2, 92-98. PATEK 1973. Patck E.: Zalaszántó, ásatási beszámoló in: ArchÉrt (100) 1973, 261-262.

PATEK 1974-1975 Patek E.: Zalaszántó, Várrét. In: MittArch (5) 1974-1975. 206-207. RÓMER 1878 Rómer F.: Résalutats généraux du movement archéologicque en Hongrie, Compte Rendu I I : Budapest, 1878. TAMÁS-LÉNÁRT (2003) Tamás, J. Lénárt Cs.: Terepi Térinfonnatika és a GPS Gyakorlati Alkalmazása. Litográfia Kft. Debrecen, 2003 TÍMÁR - MOLNÁR 2003 Timár G. - Molnár G : A második katonai felmérés térképeinek közelítő vetületi és alapfelületi leírása a térinformatikai alkalmazások számára. Geodézia és Kartográfia 55(5), 2003: 27 31. T I M Á R - M O L N Á R 2008 Timár G. - Molnár G : A harmadik katonai felmérés térképeinek georeferálása. Geodézia és Kartográfia 60(1-2), 2008: 23-27. VALTER VELLADICS 1999 Valter I. - Velladics M . : Rómer Flóris Jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861), OMvH, Budapest, 1999. VÁNDOR 2008 Vándor L.: Tátika vára in: Kastélyok, várak, templomok 2008/6 (in print)

RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA: ZM: Zalai Múzeum ArchÉrt: Archeológiai Értesítő MittArch: Mitteilungen des Archäologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaften OMvH: Országos Műemlékvédelmi Hivatal WEBLIOGRÁFIA Georgikon bázisállomás: http://gnss.georgikon.hu Georgikon térképszerver: http://map.georgikon.hu Geotrade Kft.: http://geotrade.hu Geotrade GNSS: http://geotradcgnss.hu Trimble honlapja: http://trimble.com Az Európai Űrügynökség Galileo honlapja: http://esa.int/esaNA/galileo.html GNSSnet Szolgáltató Központ: http://gnssnet.hu EUPOS (európai rendszer): http://cupos.org SAPOS (német rendszer): http://sapos.de

The most recent results o f the measuring of the prehistoric tumuli at Zalaszántó

Z a l a s z á n t ó lays in Western Hungary, in the middle o f the Keszthely Mountains, near the border between Zala and Veszprém county (Fig 13). The barrow field is k n o w n since 1861, it is situated northeast from the village. Former literature and maps contain various numbers o f mounts (Fig 1). On the basis o f the few excavations, the barrows were raised i n the Early Iron Age (Ha C - D ) . The field survey o f the mounds was made in the fall o f 2008, followed by GIS elaboration and fabrication o f a site register. Considering the extent o f the territory, the high number o f points and the reachable tools, GPS field measuring was chosen. The aimed task: the re-mea­ suring o f the mounds as w e l l as our o w n requirements demanded accurate measuring (sub metric), so we used a special DGPS method. Trimble G c o X H device was applied to field measuring and the needed cor­ rection data was provided by the Georgikon GNSS Base Station in Keszthely (http://gnss.georgikon.hu), w h i c h is a T r i m b l e NctR5 triband receiver ( G P S / G L O N A S S / L 2 C L 5 ) . It has an IP address, interna] N T R I P server, FTP server and N T R I P Caster.

The measuring frequency is 1,2,5,10 Hz, the mea­ suring accuracy is 5mm+(),5ppm v. (Fig 4-8). A l l needs o f the university and Southwest Transdanubia (more than 10000 k m ) can be supported by the Georgikon Base, it has wide range o f online/offline services ( R T K 2 . 1 , 2.3, 3.0, R A W , DGPS, C M R , C M R + and D A T , R I N E X . ) 2

During the field research the E O V ( H U N G A R I A N PROJECTION S Y S T E M ) coordinates o f the mound's centre was recorded with the number o f the feature, its height, diameter, its state (disturbing), and the number o f trees on the barrow. We took digital pictures, too. The data o f the fieldwork was processed by the ESRI Arcgis 9.2 software, and was set up into a personal geodatabase. On the basis o f the results, 288 mounds were examined, 13 are pending (Fig 21). 58 barrows showed up traces o f disturbance or robbery. The diameter varies between 3 and 45 meters, the height is between 0,5 and 10 meters (Fig 12).

Translated

by Zoltán

Fullár

13. kép: Zalaszántó fekvése Fig. 13: Location of Zalaszántó

14. kép: A tátikai halmok (Rómer 1878 nyomán) Fig. 14: The mounds at Tátika (by Rómer 1878)

15. kép: A tátikai halmok (Kuzsinszky 1920 nyomán) Fig. 15: The mounds at Tátika (by Kuzsinszky 1920)

16. kép: Zalaszántó és környéke az első katonai felmérésen Fig. 16: Zalaszántó and its surroundings on the 1 Military Survey st

17. kép: Zalaszántó és környéke a második katonai felmérésen Fig. 17: Zalaszántó and its surroundings on the 2 Military Survey n d

18. kép: Zalaszántó és környéke a harmadik katonai felmérésen Fig. 18: Zalaszántó and its surroundings on the 3 Military Survey rd

500

250

0

500 Meters

19. kép: Zalaszántó és környéke a 42-412 számú topográfiai térképen Fig. 19: Zalaszántó and its surroundings on the topographic map Nr. 42-412

20. kép: A halomsírok elhelyezkedése a topográfiai térképek alapján Fig. 20: The location of the mounds on the basis oflhe topographic maps

oo o

21. kép: A zalaszántói halomsírmező átnézeti térképe a 2008-as felmérés alapján Fig. 21 : Site map of the Zalaszántó barrow field surveyed in 2008