A Z39.50 protokoll és könyvtári alkalmazása Magyarországon és a világban Burmeister Erzsébet,
[email protected] Timár Zsolt,
[email protected] Burmeister Erzsébet, Miskolci Egyetem Központi Könyvtára Timár Zsolt, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Központi Könyvtár
Z39.50 is an information retrieval protocol making it possible for any library to reach beyond the four walls of its own collection to tap the resources of remote collections and databases. This article gives an overview of the history of the standard and describes the main facilities of it. One important feature is the attribute set. On behalf of a simple bibliographic search request a query is built using the attribute set values. Two European projects (IRIS and Europagate) making use of Z39.50 are introduced. Four Hungarian libraries implemented the Horizon integrated library system that offers a Z server and a Z client as well.
1. A Z39.50 története dióhéjban A Z39.50-1995 ANSI (American National Standard Institution), melyet a Z39.50 3. verziójának is neveznek, amerikai nemzeti szabvány az adatbázis alkalmazások összekapcsolására. A szabvány kialakulásának története 1984-be nyúlik vissza, akkor bibliográfiai információ kezelésére javasolták. A szabvány 1. verzióját 1988-ban a NISO (National Information Standards Organization) egy albizottsága készítette el. Ezt a bizottságot a szabvány megjelenése után feloszlatták. Helyébe a Z39.50 Maintenance Agency lépett a Library of Congress igazgatásával. A Z39.50-1988 ismertté vált alkalmazása a WAIS. Az érdeklődés nőtt a szabvány iránt, ezért 1990-ben megalakították a Z39.50 Implementors Group-ot (ZIG), a Z39.50 alkalmazók csoportját. 1992-ben megjelent a Z39.50-1988 átdolgozása, a Z39.50-1992. A Z39.50-1988-at úgy dolgozták át, hogy az ISO (International Standardizing Organization) 10162/1163 SR (Search and Retrieve) szabvánnyal bit-szinten kompatibilis legyen. Így a Z39.50-1992 az SR-t részhalmazként tartalmazza. A Z39.50-1995 fejlesztése már 1991-ben elkezdődött. A változatokat Internet levelezőlistán és a ZIG űléseken vitatták meg. Az 1992-es változat lett a 2. verzió, az 1995-ös a 3. verzió. Az 1988-as elavultnak számít, a két újabb változat van érvényben. A Z39.50-et mindhárom protokollverzió OSI alkalmazási protokollként definiálja, vagyis mint az OSI modell 7. szintjének protokollját (a 7. szinthez tartozó OSI protokoll még az X.400 e-mail vagy az X.500 directory protokoll). Ennek ellenére a Z39.50-et majdnem minden megvalósításában Internet protokollként alkalmazzák. 2. A szabvány jelentősége A keresés céljára minden könyvtári számítógépes rendszer más megoldást kínál, a különböző OPAC-ok más-más keresőfelületet adnak. Különbözik a keresés természetes (magyar, angol, etc) és mesterséges (lekérdező) nyelve. Az Internet leggyakrabban használt keresőeszközével (WWW) általában közvetlenül nem elérhetőek. Ennek oka az, hogy a könyvtári rendszerek mögötti adatbázisok különböznek egymástól és ennek megfelelően mások az adatbázisra épülő alkalmazások is. A Z39.50 úgy nyújt megoldást erre a problémára, hogy az adatbázisok keresését szabványosítja. Tehát, ha a könyvtári rendszer hátterét adó
adatbázishoz létezik a Z39.50 szabványnak eleget tevő program, a Z szerver, akkor ezt a könyvtári rendszert tetszőleges, a Z39.50 szabványnak megfelelő Z klienssel keresni lehet és fordítva: Z klienssel bármely Z szerverrel rendelkező könyvtári rendszert keresni lehet. A legtöbb Z szerverhez létrehozzák a HTTP/Z39.50 átjáró (gateway) szoftvert is, hogy a Z szerver tetszőleges WWW böngészővel közvetlenül elérhető legyen. A Z39.50 szabvány alkalmazása ezért egyrészt a felhasználó kényelmét szolgálja, hiszen ugyanazon a felületen keresztül keresheti a számára szükséges könyvtári adatbázisokat, megjelenítheti a rekordokat és egyéb, a kereséssel kapcsolatos műveleteket végezhet, másrészt az egyes könyvtári szolgáltatások összekapcsolását is megkönnyíti, mert a szolgáltatott rekordok a strukturáltság révén továbbfeldolgozásra alkalmassá válnak. 3. A Z39.50-en alapuló keresés menete A Z39.50 programok közötti protokoll. A felhasználó nem látja, sőt ideális esetben nem is tud a Z39.50 létezéséről. ? csak a felhasználói felületet látja maga előtt: ez lehet része egy integrált rendszernek (pl. WWW) vagy egy önálló Z39.50-es alkalmazásnak. A keresési és megjelenítési protokoll kliens/szerver környezetben működik. A Z39.50 szabvány terminológiája szerint a kliens oldalon van az eredet, a szerver oldalon pedig a cél. Az 1. ábrán látható a műveletek sorrendje: kliens a felhasználó kérését "Z39.50"-re fordítja és elküldi célnak. Szerver átalakítja a kérést úgy, hogy az adatbázis alkalmazás számára érthető legyen. Az adatbázis alkalmazás, mely általában egy adatbáziskezelő rendszer, a kérést feldolgozza, meghatározza a kért információ helyét és visszaadja célnak. Cél ezt továbbítja eredetnek, melyet a kliens alkalmazás érthető és megjeleníthető formában ad vissza a felhasználó számára.
1. ábra: A
Z39.50 "logisztikája"
A Z39.50 szolgáltatások eredet és cél közötti üzenetek cseréjével valósulnak meg. Az üzenet vagy kérés, vagy válasz. Például: kezdeményezési kérés és kezdeményezési válasz, keresési kérés és keresési válasz, etc. A kérések és válaszok a protokoll szerint egy-egy APDU (application data unit) egység elküldését jelentik. Az egyes APDU-kat a protokoll az ASN.1 (Abstract Syntax Notation One; ISO 8824) segítségével írja le. Az ASN.1 adatstruktúrák leírására szolgáló nyelv, nagyon hasonlít a C vagy a C++ programozási nyelvek típus deklarációjára. Az ASN.1 által leírt adatstruktúrákat a BER (Basic Encoding Rules) segítségével fordítják le bitek és byte-ok sorozatára, melyek azután a TCP/IP kapcsolat során átvitelre kerülnek. A BER az általánosan ismert Tag-Length-Value formát használja az adatsruktúrák átalakítására, ahol tag (hívójel) mutatja meg az objektum típusát, length (hossz) a méretét, míg value (érték) az objektum tényleges értékét. 4. A Z39.50 lehetőségei Kezdeményezés: Eredet javaslatot tesz a kezdő paraméterekre, cél válaszol erre. Ha cél igenlően válaszolt, a Z kapcsolat létrejött. Ha cél visszautasítóan válaszolt, akkor eredet újra megkísérelheti a kezdeményezést. Ezek után eredet és cél megegyeznek többek között a használt Z39.50 verziót és az azonosítót illetően valamint abban, hogy milyen műveleteket engednek meg a kapcsolat alatt (keresés, megjelenítés, törlés, böngészés, etc.). Ezek száma természetesen attól függ, hogy mit tud a kliens és mit tud a szerver. Megegyeznek a javasolt üzenetméretben, rekordméretben, etc. Keresés: Eredet keresőkérdéseket küld célnak és tájékoztatást kap céltól a keresés eredményéről. Cél létrehoz egy találati halmazt és azt a későbbi megjelenítési kérések számára fenntartja. A paraméterektől függően egy vagy több rekordot már tartalmazhat a keresési válasz is. A találati halmaz rendezett halmaz, a rekordot a pozíciója azonosítja. Visszaküldés (retrieval): Két szolgáltatásból áll, a megjelenítésből és a szegmentálásból. Eredet megjelenítési kérést intéz célhoz, hogy adott pozíciótól jelenítsen meg rekordokat a találati halmazból. Cél erre a rekordok megjelenítésével válaszol. Ha a szegmentálás (csak a 3. verzió ismeri) érvényben van és a kért rekordok nem férnek el a válaszban, akkor cél szegmentálhatja a választ, vagyis részletetekben küldi vissza. A megjelenítési kérésben eredet megadja a kért rekordszerkezetet is, vagyis azt, hogy milyen formátumban szeretné megkapni a rekordokat. Törlés: Eredet kéri egy vagy az összes Z kapcsolatban létrejött találati halmaz törlését. Cél válaszában közli a művelet eredményét. Hozzáférés ellenőrzés: Cél kérheti eredetet, hogy azonosítsa magát. Eredetnek fogadnia kell cél hozzáférés ellenőrzésre vonatkozó kéréseit, ha az ellenőrzés érvényben van. Cél indítványozhatja az ellenőrzést aktív művelet alatt vagy a Z kapcsolat részeként. A hozzáférés ellenőrzéskor eredetnek igazolnia kell magát. Ez vonatkozhat jelszómegadásra, nyilvános kulcsú titkosításra és algoritmikus igazolási eljárásra. Erőforrás ellenőrzés: A számlázás/erőforrás ellenőrzési lehetőség három szolgáltatásból áll:
Erőforrás ellenőrzés, melyet cél kezdeményez egy aktív művelet vagy a Z kapcsolat részeként (pl. megszakít egy éppen zajló műveletet), hogy tájékoztassa eredetet arról, hogy az előre megállapított erőforrás kereteket (pl. költségek) túllépték vagy előreláthatólag túl fogják lépni. Cél kérésében jelzi, hogy vár-e a választ. Ha igen, akkor az éppen zajló műveletet megszakítja a válasz megérkezéséig.
Indított erőforrás ellenőrzés, melyet eredet kezdeményez egy aktív (bármelyik kezdeményezésen kívüli) művelet részeként. Eredet számára lehetővé válik, hogy erőforrás ellenőrzés kezdeményezést kérjen céltól vagy megszakítson egy műveletet. Erőforrásjelentés során eredet kérheti céltól, hogy az egy befejezett műveletre vagy a Z kapcsolatra vonatkozóan jelentést küldjön.
Az fenti lehetőségek részei a Z39.50-1992-nek, a Z39.50-1995 ezeket bővíti ki (pl. szegmentálás). Az alábbi szolgáltatásokat azonban csak a Z39.50-3 tartalmazza. Rendezés: Eredet kérheti célt, hogy a találati halmazt, illetve halmazokat olvassza össze és rendezze. Eredet megadja a rendezésben részt vevő elemeket, a rendezés sorrendjét (növekvő, csökkenő), a kis- és nagybetűk kezelésére vonatkozó információkat. Cél válaszában közli, hogy a rendezés sikeres volt-e vagy sem. Böngészés: Különböző rendezett listák (pl. szerző, cím, tárgyszó) böngészésére ad lehetőséget. Kibővített szolgáltatások (KSZ): A kibővített szolgáltatások révén eredet létrehozhat, módosíthat vagy törölhet egy feladatcsomagot célnál. Cél a feladatcsomagokat egy speciális adatbázisban tartja nyilván. Ebben minden feladatcsomag egy KSZ feladatra vonatkozik. KSZ olyan feladattípus, mely kapcsolódik ugyan az információkereséshez, de nem Z39.50 szolgáltatás. A feladatok végrehajtása célnál történik a szabvány keretein kívül. KSZ lehet találathalmaz vagy keresőkérdés mentése későbbi használatra, időszaki keresési profil definiálás, dokumentum rendelés, adatbázis aktualizálás és export jellemzők megadása. Tájékoztatás: A tájékoztatási lehetőség révén eredet a célnál található implementációról kaphat részletes információkat. Milyen kereshető adatbázisok vannak, milyen attribútum halmazokat használ cél, milyen a rekordszintaxis, etc. Cél az információkat ún. IR-Explain-1 adatbázisban tárolja, melynek rekordjai éppúgy jelennek meg eredet előtt, mint bármely cél által támogatott adatbázis. A keresés megkönnyítése miatt egyes kereső kérdéseket előre definiáltak. Befejezés: Eredet és cél befejezhet minden aktív műveletet és kérheti a Z kapcsolat befejezését. Hirtelen befejezés kérésének oka lehet pl. a költségek túllépése, a biztonság megsértése, az aktivitás hiánya, protokollhiba, etc. 5. A keresés és megjelenítés, a Bib attribútum halmaz Egy Z39.50 alkalmazásnak legalább a kezdeményezést, a keresést és a megjelenítést kell támogatnia. Ennél kevesebb nem lehetséges. A jelenleg létező alkalmazások ezeken kívül főleg a találati halmaz törlését és a böngészést támogatják. A távoli adatbázishoz való hozzáférés minőségét a felhasználó számára lényegében a keresési szolgáltatás színvonala határozza meg. A felhasználónak nem szabad észrevennie a különbséget a helyi adatbázishoz és a távoli adatbázishoz való hozzáférés között. Mielőtt a kliens átküldené a szervernek a kereső kérdéseket, azokat átalakítja helyi szintaxisból egységes szintaxissá. Az egységes szintaxisnak annyira "okos"-nak kell lennie, hogy bármilyen helyi adatbázisban összeállított keresőkérdést egységes alakra tudjon hozni. Z39.50-ben keresőkérdések összeállítására ezért definiálták az RPNQuery-t. Az RPN formátum segítségével tetszőlegesen bonyolult keresőkérdés állítható össze, melyben használhatók az AND, OR, AND NOT logikai és a közelségi (proximity) operátorok. A keresőkérdésben használt mezőknek számértékek vannak megfeleltetve, melyeket a szabvány határoz meg a Bib-1 elnevezésű attribútum halmazban. Az 1. táblázat részleteket közöl ebből az attribútum halmazból. A Bib-1 hat különböző attribútum típust sorol fel. A számok sok problémás esetet kiküszöbölnek: nem kell foglalkozni a kis- és nagybetűkkel és azzal sem, hogy a különböző rendszerek milyen mezőneveket használnak. Ha például Jókai: "A kőszívű ember fiai"
című regényének címéből csak a "kőszív" szókezdetet ismerjük tudva azt, hogy a szókezdet a címben szerepel, akkor a keresőkérdés
Érték
Use
Reláció
Érték
Szerkezet
Érték
Teljesség
Érték
személynév
1
kisebb mint
1
kifejezés
1
nem teljes almező
1
testületi név
2
kisebb egyenlő
2
szó
2
teljes almező egyenlő
2
rendezvénynév
3
egyenlő
3
szólista
6
egyenlő
3
cím
4
nagyobb egyenlő
4
dátum
100
nagyobb egyenlő
4
:
:
összefoglaló
62
megjegyzés
63
:
1. táblázat: Bib-1
attribútum halmaz
Find TI = kőszív* így nézne ki.: 1,4; 2,3; 3,3; 4,2; 5,1; 6,1; "kőszív", mert 1-es use halmaz 4-es érték cím 1,4 2-es relációs halmaz 3-as érték egyenlő 2,3 3-as pozíciós halmaz 1-es érték bárhol a mezőben 3,3 4-es szerkezeti halmaz 2-es érték szó 4,2 5-ös csonkolási halmaz 1-es érték jobb csonkolás 5,1
:
Pozíció
Érték
Csonkolás
Érték
6-os teljességi halmaz 1-es érték nem teljes almező 6,1 első a mezőben
1
jobb csonkolás
1
Jól látható mit jelent a keresőkérdés átalakítása. A találatok átvitele miatt fordított irányban is szükség van az átalakításra. A Z39.50 15 bárhol a mezőben 3 bal és jobb 3 bibliográfiai (pl. UNIMARC, USMARC, CANMARC, etc.) és 4 ASN.1 formátumot nincs csonkolás 100 definiál. Míg a bibliográfiai formátumok : különálló szabványokban találhatók, addig az 4 ASN.1 formátum része a Z39.50 szabványnak. A SUTRS (Simple Unstructured Text Record Syntax) rekordszintaxis esetén a rekord tartalma soronként, strukturálatlanul áll rendelkezésre. A kliens alkalmazás a SUTRS formátumú információt nem tudja tovább feldolgozni. Az OPAC rekordszintaxis a rekord tartalmát a bibliográfiai formátumok egyikében, strukturáltan bocsátja rendelkezésre. Információt ad a valós objektum meglétéről, kölcsönözhetőségéről is. A SUMMARY rekordszintaxis az adatbázisrekord kiválasztott elemeit (pl. szerző, cím, absztrakt) adja vissza, szintén strukturáltan. A GRS-1 (Generic Record Syntax 1) a legrugalmasabb és ugyanakkor a legösszetettebb formátum. A rekord elemeit tetszőlegesen válogatva, strukturált formában, kívánt megjelenítésben (pl. szöveg, mint HTML dokumentum; kép, mint GIF file, stb.) képes a felhasználó számára visszaadni. első az almezőben
6. Az IRIS projekt
2
bal csonkolás
2
Az IRIS szolgáltatása 1994-ben indult Írországban. A projektben a Z39.50 protokollt hat könyvtár adatbázisainak összekapcsolására alkalmazták egyetlen keresőfelület keretében. A projekt 1990-ben kezdődött azzal a céllal, hogy a könyvtári erőforrásokat közösen használhassák és a könyvtárak közti kölcsönzést is közös alapokra helyezzék. Osztott ír katalógus hiányában addig nagyrészt a British Library szolgáltatásán alapult a könyvtárközi kölcsönzés. 1991-ben az ír könyvtárközi kölcsönzés forgalmának 85%-át a BLDSC (British Library Document Service Center) igénybevételével bonyolították. A fő cél az volt, hogy olyan megoldást találjanak, melynek segítségével az ír könyvtárak állományát jobban ki tudják használni. Először saját fejlesztésben gondolkodtak, azután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy céljaiknak leginkább a Z39.50 vagy az SR protokoll felel meg. A Z39.50 és a TCP/IP alkalmazása mellett döntöttek, mert a TCP/IP adott volt, míg az OSI nem. A könyvtárak rendelkeztek különböző hardver/szoftver alkalmazásokkal: 3 helyen működött Dynix különböző hardver platformokon, 1 könyvtárban Oracle futott Novell környezetben, 1-1 helyen BLCMP-t és URICA-t használtak. Egy könyvtár kivételével mindenütt működött az ír nemzeti hálózat, a HEAnet. Az IRIS szolgáltatásainak főbb jellemzői:
a legnagyobb ír könyvtárak állományának elérése egy keresés keretében 14.000 folyóiratcímet és 4.000.000 cikket tartalmazó tartalomjegyzék elérése, melyet együttműködés keretében az amerikai UnCover cég biztosít a dokumentumok megrendelése egyetlen billentyű leütésével munkanapok alatt a dokumentumok 24 órán belüli elküldése alacsony költség, függetlenség a távolságoktól
7. Az EuropaGate projekt A projektet pénzügyileg az European Libraries Programme támogatja. A résztvevő partnerek között angol, ír, dán, spanyol könyvtár szerepel. A projekt 1994 elején kezdődött és 1996 januárjában 70%-ban fejeződött be. Az EuropaGate céljai az alábbi címszavakban foglalhatók össze:
az SR és a Z39.50 közötti gateway létrehozása
az SR/OSI és a Z39.50/TCP/IP közötti gateway megteremtése
egyéb gateway funkciók létrehozása (pl. WWW és e-mail gateway; több szerver együttes elérése)
A projekt során bekövetkező változások eltolták a hangsúlyokat a sorrenden. Az 1. szükségessége csökkent, hiszen a két protokoll (SR és Z39.50) közelít egymáshoz. A 2. fennmarad ugyan, bár kevés szerver működik jelenleg OSI környezetben. Bár nem lehet tagadni a projekt e részében rejlő potenciális értéket, több kereskedelmi szerver lehet, hogy mOSI (minimális OSI) környezetben fog működni (ez azonban egyelőre kiszámíthatatlan). 3. keretén belül biztosítják a különböző MARC formátumok közötti konverziót és lehetővé teszik a keresőkérdések küldését és a találatok fogadását e-mail útján. Rendelkezésre áll a Web-es elérés is. A HTTP az egymás utáni kapcsolódások között nem őrzi meg az információt, viszont a Z39.50 a felhasználói kapcsolat vége után is tárolja a találatokat. Az e-mail gateway kialakításánál a fejlesztők külön szoftvert iktattak be azért, hogy az információt a kliens részére megőrizzék. Ez megkönnyítette a HTTP/Z39.50 gateway megszerkesztését. A fejlesztők a gateway létrehozásánál több létező szoftvert használtak fel, különösen a Nordic SR-t, a kanadai nemzeti könyvtár (National Library of Canada) IRToolját és a CNIDR Zdist szoftverét. A projekt folyamán kiderült, hogy több akadályt kell leküzdeniük, mint amennyire
számítottak. Sok programhibát fedeztek fel, kevés volt a dokumentáció. A gateway végül is tartalmaz egy TCP/IP felett működő Z39.50 szervert és egy OSI felett működő SR szervert. Keresőkérdéseket fogad TCP/IP felett bejövő Z39.50 klienstől, OSI felett működő SR klienstől és e-mail útján (CCL formátumban). A kérdéseket lefuttatja bármelyik környezetben működő szerveren. A projekt megvalósítói úgy gondolják, hogy a gateway nyilvánosan elérhető lesz. Ezért meghatározták az összes olyan környezetet, amelyben használható lesz. Bővebb információ: URL: http://www.dtv.dk/egate/egate.html 7. A Z39.50 megvalósításai Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány általunk is installált és kipróbált Z39.50 szabványon alapuló kliens, szerver és gateway alkalmazást. Hely hiányában messze a teljesség igénye nélkül. Dynix Horizon Z szerver A Horizon kliens/szerver architektúrájú integrált könyvtári rendszerhez gyártója (Ameritech Library Services) Z szervert is fejlesztett. A rendszer szerver oldalon Sybase RDBMS, ezért a Z szerver tulajdonképpen egy SQL/Z39.50 gateway. A különböző platformokra (IBM, Sun, HP) portolt Z szervert úgy tervezték meg, hogy a rendszerhez tartozó PAC (SQL) kliensből is lekérdezhetők távoli Z szerverek anélkül, hogy a kliensnek rendelkeznie kellene Z képességgel. A rendszer adminisztrációs eszközeivel az adatbázis erre a célra definiált SQL táblájába konfigurálhatók a lekérdezni kívánt távoli Z szerverek paraméterei (IP cím, port, adatbázisnév, Bib-1 attribútumok) és a rekordok megjelenítését meghatározó ún. PAC flavor. A Z szerver távolról természetesen Z39.50 kérdésekkel is megszólítható. WinPAC Z kliens A WinPAC (Ameritech Library Services) MS Windows-ra fejlesztett kereskedelmi Z kliens. A disztribúcióhoz több tucat Z szerver eléréséhez kész konfigurációs állomány tartozik az Library of Congress-től a Bayerischer Verbund-ig. Ezek a szolgáltatók a kliens menüjéből azonnal lekérdezhetők. A WinPAC egyszerre egy Z szerverrel képes kommunikálni. Új konfigurációk a programhoz tartozó konfigurátorral (Configuration Manager) hozhatók létre. Grafikus interface segítségével egyszerűen állíthatók be az elérni kívánt Z szerver paraméterei, a Bib-1 attribútumok és a megjeleníteni kívánt rekordkép (feliratok, adatmezők). A konfigurátorból a beállítások minden módosítás után azonnal tesztelhetők, így a konfiguráció gyorsan finomítható a kívánt eredmény eléréséig. A WinPAC a Z39.50 2. verzióját teljesíti. Előnye, hogy a találatokat MARC rekordszintaxisban is képes menteni. Hátránya, hogy csak MS Windows környezetben használható, gyártója a további fejlesztéssel felhagyott. WebPAC HTTP/Z gateway A WebPAC szintén Ameritech fejlesztés, kereskedelmi termék. Jelenleg IBM AIX és Sun Solaris platformokon futó változata ismert. A WebPAC-ban a fentebb említett Configuration Manager segítségével "belőtt" konfigurációs állományok változtatás nélkül felhasználhatók. A WebPAC tulajdonképpen egy NCSA kompatibilis HTTP szerver kiegészítéseként működik, lelke két CGI-BIN program (wgsubmit, wgbroker). A disztribúcióhoz tartozó wizard segítségével rugalmasan alakíthatók a WebPAC HTML template-jei (toolbar, briefview, longview, etc.). A találatok részletes megjelenítésekor a bibliográfiai rekordok author
és subject mező adatai hypertext linkek. Az általunk tesztelt verzió egyszerre egy Z szerverrel képes kommunikálni. A felhasználói interface egyszerű, jól áttekinthető, könnyen kezelhető. EuropaGate HTTP/Z gateway A fentebb már említett EuropaGate projekt egyik produktuma a HTTP/Z gateway. Az EuropaGate HTTP/Z gateway szabadon használható, a disztribúció forráskódban tölthető le a fentebb már megjelölt URL-ről. A bináris kód előállításához be kell szerezni még a gateway alapjait adó Tcl, IrTcl és YAZ toolkit-eket is. Ezekhez a toolkit-ekhez a gateway forráskódját tartalmazó site-ról link vezet, ezért könnyen megtalálhatók és begyűjthetők. Mi RedHat Linux operációs rendszeren, gcc fordítóval állítottuk elő a futtatható változatot. A gateway-t végül egy Apache HTTP szerver kiegészítéseként installáltuk. Az EuropaGate megoldása egy CGI-BIN programból (egwcgi), több ún. shell szerverből (egwirtcl, egwtcl) és shell script-ekből áll. A disztribúció részét képezi néhány Z szerver konfiguráció, melyekkel a gateway működése azonnal tesztelhető. Új Z célok konfigurálása kényelmetlen, de viszonylag egyszerű script editálási munkát kíván. Ez a gateway megoldás egy lépésben több, a konfigurált Z szerver választékból tetszőlegesen kijelölt célon képes keresni. A felhasználói interface egyszerű, jól áttekinthető és könnyen kezelhető. A HTTP/Z39.50 gateway-k nagy előnye a Z kliensekkel szemben, hogy gateway-t elég egy-egy központi WWW szerverre telepíteni. A felhasználó tetszőleges WWW böngészőt használva kérdezheti le a gateway-n konfigurált valamennyi Z szolgáltató adatbázisát. Helyben nincs szükség semmilyen plusz szoftver telepítésére. A gateway adminisztrátor feladata a környezet érdeklődési területének megfelelő Z szolgáltató és adatbázisválaszték kialakítása. SilverPlatter Z szerver A SilverPlatter, mint a világ egyik legnagyobb CD-ROM előállítója 1995-ben lépett piacra saját fejlesztésű kliens/szerver technológiájával, az Electronic Reference Library-vel (ERL). Megoldásuk lényege az, hogy a CD-ROM-on terjesztett ERL kompatibilis adatbázisokat gyors háttértárolóra töltik, melyet a kliens program az itt alkalmazott alkalmazott DXP-én (Data eXchange Protocol) keresztül lekérdez. Az ERL szerver (database engine) jelenleg négy operációs rendszerre van portolva (AIX, SCO, Solaris, NT). Az ERL kliens a felhasználó számára gyakorlatilag minden lényeges operációs rendszeren rendelkezésre áll. Ezek közül most csak a WWW klienst (WebSPIRS) és a Z39.50 szervert említjük meg. Az ERL kliensek hátránya azonban az, minden kényelmük ellenére, hogy az alkalmazott DXP sokkal kevésbé elterjedt protokoll a Z39.50-hez képest. Ezért a SilverPlatter fejlesztői arra az elhatározásra jutottak, hogy az ERL szerverhez kifejlesztik a Z39.50 elérést biztosító szerver programot is, amely jelenleg beta teszt változatban már elérhető. Jelentősége az, hogy a megvásárolt adatbázisok és a könyvtárak PAC-jai egyetlen keresőfelületből, vagy akár egy lépésben lesznek kereshetők. Az ERL szolgáltatásaival vetekedő technológiát dolgozott ki egy másik nagy CD-ROM előállító cég, az OVID Technologies. A helyhiány miatt kimaradt Z39.50 implementációkról összefoglalók és részletes információk találhatók az alábbi helyeken: URL: http://ukoln.bath.ac.uk/z3950/ URL: http://ds.internic.net/z3950/z39050.html 8. Irodalomjegyzék
1. Burmeister Erzsébet: A Z39.50 információkeresési szabvány és alkalmazása
szakdolgozat, KLTE TTK, Debrecen, 1996. 2. ANSI/NISO Z39.50-1995 URL: http://lcweb.loc.gov/z39.50/agency/ 3. Lorcan Dempsey, Rosemary Russell, John Kirriemuir: Towards distributed library systems: Z39.50 in a European context URL: http://www.bib.lu.se/elbibl/litt/lorcan.hml 4. Bernd Hergeth: Z39.50 in Bibliotheken und im World-Wide-Web URL: http://www.ub.uni-dortmund.de/lnetbib/v-herget.html
