A Z generáció orientálása
problémaközpontú módszerek:
PBL
Integrált szemlélet
Korszerű műveltség Moduláris szerkezet
IBL
RPSZK dr. Iker János
Mi a probléma a pályaorientációval avagy miért választanak kevesen gyakorlatorientált pályát? • A fizikai, gyakorlati munka társadalmi megítélése • A diplomaszerzés felértékelődése • A magyar iskola alapproblémája: tananyag, elmélet központú oktatás • A probléma alapú valósághoz kapcsolódó kérdéskörök háttérbe szorulása • A 21. századi készségek, kompetenciák kialakításának hiánya
A 21. századi készségek A kommunikáció sokféle módját igénylő környezetben történő tanulás
Együttműködésre, csoportok eredményességére épülő programok
Új információs és médiatechnológiára épülő, innovatív tanulási környezetek
A 21. századi készségek Részvétel a döntéshozatalban, vezetői szerepvállalás
Rugalmas oktatási programok és környezetek, alkalmazhatóság
Vállalkozói készség erősítése valós problémák megoldása által Hatékonyság, eredményesség számonkérhetőség és felelősségérzet
A 21. századi készségek Információk keresése, elemzése és összegzése, szélesebb összefügésekben
Kritikus és önálló gondolkodás, Önszabályozó tanulás, projektszemlélet
Szélesebb látókör, globális nevelés kulturális sokszínűség
21. SZÁZAD: ÚJ PEDAGÓGIAI PARADIGMA Régi: • Évfolyamok, osztályok • Tanórákra szabdalt, merev időkeretek • Tanulás formalizált iskolai környezetben • Tartalom központú, előíró tanterv Új: • Tankönyv központú tanítás • Rugalmasan szerveződő tanulói közösségek • Osztályozó értékelés • Tanulási módokhoz igazított időkeretek • Az átlageredmény értékelése • Iskolán kívüli tanulási környezetek • A tanítás hatalomgyakorlás • Probléma alapú, nyitott tantervek • Feladat központú tanulás • Egyéni, fejlesztő értékelés • A tanulás partnerség
A TANÁRI SZEREP VÁLTOZÁSA Belső feltételek • Dominancia helyett háttérben maradás, segítő szerep • Demokratikus meggyőződés és attitűdök • A tanulási folyamat, személyes tanulás diagnosztizálása • Önmagára figyelés helyett másokra figyelés, empátia • Tanulási motiváció és képesség, önfejlesztés • Kreativitás, ambíció • Önállóság és a csoportmunka képessége • Sokoldalú felelősségviselés, felelősségtudat Külső feltételek: • Minőségszemlélet alkalmazása az iskolában • Magasabb társadalmi és szakmai presztizs • Organikusan fejlett szakmai közélet • A társadalmi környezet megváltozása (tudás alapú társadalom)
Jellemzők: • a diákok bevonása a tanulási célok meghatározásába, részvételük az értékelés megtervezésében, kivitelezésében.
• életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós problémahelyzetekben történik • annak a célnak a megvalósítása, hogy segítsünk a diákoknak megismerni és megérteni a követelményeket, ezzel is segítve, azt hogy azok az ő céljaikká is váljanak • a tanulók ösztönzését az önértékelésre, • a rendszeres visszajelzéseket, amelyek ráirányítják tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira, • diákok megerősítése abban, hogy mindenki képes fejlődni,
• a visszatekintés, reflektálás alapvető elem az értékelés folyamatban tanárok, diákok részéről egyaránt (Lénárd Sándor alapján)
A KORSZERŰ MŰVELTSÉG Alkalmazható, társadalmilag értékes tudás (Csapó B.) Tényeken alapuló, a bizonyítás és a cáfolat lehetőségét magában foglaló gondolkodásmód (Nahalka I.) Tudományos ismeretek és a mindennapi életben is alkalmazható tudományos gondolkodásmód együttese. A gyorsuló ütemben bővülő, változó ismeretekkel való lépéstartás csak megfelelő tanulási képességek és a tudományos gondolkodásmód birtokában lehetséges. A korszerű tudományosságra és gyakorlatiasságra orientált műveltség nem határozható meg csak tartalmi követelmények listájával, sokkal inkább jelenti az ismeretek rugalmasan változó halmazán túl az egyén képességét új tudományos ismeretek megszerzésére, alkalmazására és értékelésére.
Integrált szemlélet: egy adott (a mindennapi élethez is köthető) jelenségből, arra vonatkozó problémából, indul ki:
A problémakörök integrált szemléletű feldolgozást tesznek lehetővé Hogyan és mivel kell lázat mérni? Hogyan kell használni a különböző mérőeszközöket? Hogyan tervezzük meg a mérési folyamatot? Lemerült az MP4 lejátszód? Itt egy alma… Sóból van a Gellérthegy? Lehet-e pusztán érzékszervi tapasztalatok alapján tájékozódni? Mit jelent, hogy 2 kalória van egy szem cukorkában? Mekkora a …lábnyomunk? A zenélő uborka Mikor és hogyan kell mesterséges lélegeztetést alkalmazni? Ki nyújthat elsősegélyt? Mitől függ a tárgyak színe? Hogyan keletkezik a fény? Mi a műholdak szerepe a mindennapjainkban? Utazz!: Google Earth és a Google Sky és a GPS Mit tehetek a Földért, a fenntarthatóságért?
MODULÁRIS ÓRAKERETEK
Tematikai egység
Előzetes tudás
Nevelési- fejlesztési célok
Mozgó világ Órakeret 11 óra Kritikus és kíváncsi attitűd. Munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. A sebesség, gyorsulás fogalma, a sebesség–idő grafikon ismerete, használata. Erő, a tehetetlenség törvényének ismerete. A mechanika törvényszerűségeinek felismerése, grafikonok értelmezése, készítése. Alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása a problémamegoldásban. A körülöttünk történő mozgások elemzése, összefüggések keresése. Az érvek láncolatának követése és értékelése. Az elemzési képesség fejlődése. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és következmények felmérésén és az egyéni, valamint társas felelősség kérdésein keresztül az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. természeti világ alapelveinek ismerete. A közlekedés környezeti és társadalmi hatásainak felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen rendszerekben, hogyan írjuk le a tárgyak helyzetét, mozgását?
Fejlesztési követelmények
A térrel és idővel kapcsolatos elképzelések fejlődéstörténetének vizsgálata. A távolságmérés és helyzet-meghatározás Hogyan lehet az összetett mozgásokat egyszerűbb elvégzése. mozgástípusokra bontani? Út-idő, sebesség-idő grafikonok készítése, Milyen adatokkal hogyan jellemezhető a testek elemzése az egyenletes és a gyorsuló mozgása? mozgások összehasonlítása számításokkal. Hogyan változtatható meg egy test mozgásállapota? A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti Hogyan lehet javítani a közlekedésbiztonságot? különbség felismerése. Milyen személyes döntésekkel csökkenthetjük a súlyos A sebességváltozás és az erő fogalmainak sérülések bekövetkezésének esélyét? értelmezése, használata. Az erőhatás és a sebességváltozás ideje közötti kapcsolat felismerése gyakorlati Erdei kisvasút, vonat menetrendje, útvonala. példákon. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak Az erők vektoros jellegének megértése, a értelmezése. vektorösszegzés elsajátítása Autóbusz, kamion menetíró készülékkel (tachográffal) A körmozgás feltételeinek vizsgálata. Okrögzített menetideje és sebessége. okozati összefüggések keresése. A természet alapvető erőinek, Az autó biztonsági és kényelmi funkciói (pl. kölcsönhatásainak megismerése. tempomat, tolató radar, ABS stb.). A mozgási energia és lendület szerepének Centripetális gyorsulás, centripetális erő. felismerése a kölcsönhatások leírásában. Az alapvető kölcsönhatásokkal kapcsolatos kutatások Az erőhatások irányának, mértékének megismerése. elemzése, értelmezése konkrét gyakorlati A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés példákon. eszközei. A közlekedés szerepe életünkben, a mozgási A kanyarodás fizikai alapjaiból eredő folyamatok szintézise, kapcsolata a társadalommal. vezetéstechnikai következtetések levonása. A biztonságos közlekedés iránti egyéni felelősség értékelése.
Kapcsolódási pontok Földrajz: térképészet, helymeghatározás. a Föld külső és belső erői Matematika: algebra, függvények, geometria Gazdasági ismeretek: a gazdasági élet ágazatai, infrastruktúra
Modul: Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melyek az ember mozgási képességének főbb jellegzetességei? Mi magyarázza a csont egyedülálló mechanikai tulajdonságait, a csontváz mozgásképességét? Hogyan működik a vázizomzat? Milyen biofizikai elvek jellemzik mozgásunkat? Milyen legális és tiltott teljesítménynövelő szerek fordulnak elő ma a sport világában? Milyen egészségi veszélyeket, illetve etikai problémákat hordoznak magukban? Milyen tipikus mozgásszervi sérülések, megbetegedések fordulhatnak elő? A mozgás aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). A vázizomzat hierarchikus felépítése, összehúzódási képessége. A csontok felépítése, kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. A mozgásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatása, a normál testsúly megőrzésében játszott szerepe. Mozgássérülések ellátása, mozgásszervi betegségek és megelőzésük.
Mozgás, sport
13 óra
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az emberi mozgásképesség biológiai tényezőinek, formáinak és határainak megismerése. A mozgás biológiai alapjainak, a vázrendszer és az izomzat felépítésének és működésének megismerése. Az emberi csontváz fontosabb elemeinek felismerése, kapcsolódási módjaik azonosítása. Az izommozgás biomechanikai elvének megértése, ezzel kapcsolatos problémamegoldás. A fogyatékkal élő emberek megismerése, elfogadása, segítése, állapotuk megértése. A rendszeres testmozgás mentális és testi betegségek megelőzésében, ill. gyógyításában játszott szerepének felismerése. Sportoló és nem sportoló osztálytársak napi-és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya a test napi energiaigénye szempontjából. Projektmunka témák: Sportágak jellegzetes mozgásformáinak elemzése az erő, a munka, a lendület alapján. A sportegészségtan alapjai.
Matematika: adattáblázatok kezelése, függvények vizsgálata, arányosságok. Testkultúra: A sportok mozgásformái; a bemelegítés jelentősége, módjai, az erőnlét, állóképesség fokozásának lehetőségei; az egyes izomcsoportok, ízületek erősítése, terhelhetősége. Életvitel: A mindennapi tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és környezettudatosság, önmérséklet.
Modul: Kémia a környezetünkben 13 óra Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen lehetőségeket kínál a kémiai technológia fejlődése a társadalom, a gazdaság és a természeti környezet szempontjából? Hogyan lehet kémiai úton elektromos áramot előállítani? Hogyan lehetséges az elektromos energia kémiai tárolása? Hogyan lehet hatékonyan, kevesebb szennyezőanyagkibocsátás mellett elégetni a fűtő és üzemanyagokat? Mi a nanotechnológia, milyen fejlesztési irányai vannak? Los Angeles- és a London-típusú szmog kialakulása. A tengervíz, édesvíz, ásványvíz, gyógyvíz, esővíz, ioncserélt és desztillált víz kémiai összetétele. Az ózon mennyiségének változása a légkörben, az emberre gyakorolt hatások. Az ultraibolya sugárzás ózonra gyakorolt hatásával kapcsolatos tanulmányok. A mesterséges kémiai anyagok és a szelektív hulladékgyűjtés. A vegyipari termékek mindennapi környezetünkben való előfordulásának, életmód-alakító hatása. A klór, a hidrogén-peroxid és a hypó (NaOCl) fertőtlenítő, oxidáló hatása. A tiszai ciánszennyezés, a vörösiszap katasztrófa hatásai.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Háztartási példák gyűjtése diszperz rendszerekre, valamint összetételükkel kapcsolatos gazdasági számítások. Különböző vízfajták összetételének összehasonlítása. Cikkek értelmezése: a víztisztaság, levegőtisztaság megőrzése, a szennyező források felismerése, a megelőzés mindennapi módjai, a környezetet terhelő és óvó folyamatok a fenntarthatóság szempontjából. Számítások végzése oldatok koncentrációjával (pl. ásványvizek), hígítással, töményítéssel, keveréssel. Példák keresése az ózonréteget veszélyeztető hatásokra, megoldási módokra. A fogyasztással és a hulladékkezeléssel kapcsolatos környezettudatosság. Galvánelemek és az akkumulátorok működésének, az elektrolízis és galvanizálás folyamatainak értelmezése. A mesterséges kémiai anyagok környezetbe kerülésével, illetve a probléma technológiaalapú kezelésével kapcsolatos lehetőségek kutatása. Az üzemanyagcellában és az emberi szervezetben végbemenő energiatermelő folyamatok közötti hasonlóság bemutatása. A körfolyamat-jelleg értelmezése, értékelése a környezet szempontjából. A nagy léptékű, illetve a globális rendszerekben zajló kémiai folyamatok szabályozásának nehézségei.
Matematika: Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból. A számok normál alakja. Földrajz: légkör, felszínalatti és felszíni vizek
Közgazdaságtan: környezetvédelem
Köszönöm a figyelmet!
