a z északdunántúli vízmû zárt k ö r û e n mûködô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á rt k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e

2009–2010



a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

A TÁRSASÁG TÖRTÉNETE

b u n d a i s t vá n v e z é r i g a z g at ó

térségben működött jogelőd vízművek tevékenységét figye­­­ lembe véve az ÉDV Zrt. több mint százéves múltra tekint vissza.­ Az első vízüzem használatba vétele 1899-ben történt, amikor a Magyar­ Általános Kőszénbánya Rt. vízvezeték hálózata Tatabányán működni kezdett. A vízmű a bányatársaság tulajdonában lévő középületek, iskolák, kórházak és üzletek vízellátását a vízvezetékbe kötött közkifolyókkal a III-as és a IX-es aknákból biztosította. Az 1909-ben kitört tífuszjárvány sürgette az újonnan megépült bányatelepek vezetékes ivóvízzel történő teljes körű ellátását. Ezzel felgyorsult a vezetékhálózat kiépítése, és a jó minőségű ivóvizet adó új vízakna létesítése. A hatvanas évektől jelentősebben fejlődött a térség vízellátása. A városi vízművek összevonásával korábban létrejött Megyei Vízművet a Tatabányai Víz­ művel egyesítették, és így 1965-ben megalakult a Komárom Megyei Vízmű Válla­ lat, mely megteremtette az egységes megyei víziközmű-szolgáltatás alapjait. Ettől az időszaktól fokozatos fejlődés jellemezte a megye vezetékes ivóvízellá­ tását a települési ivóvízhálózatok, vízbázisok kiépítésével. A nyolcvanas évekre megépültek a nagy területeket átfogó regionális víziközmű-rendszerek, melyek a megye határain is túlnyúltak. Az ivóvizet döntően a tatabányai széntermelés­ sel együtt járó vízszintsüllyesztésből származó kiváló minőségű karsztvízből és a Dunára telepített partiszűrésű kutakból biztosították. A csatornaellátottság és a szennyvíztisztítás elsősorban a városokat jellemezte a ’80-as évek végéig. A szennyvízszolgáltatás területén is fokozatosan megvalósultak a megye városai­ nak­ szennyvíztelepeihez kapcsolódó regionális elvezető rendszerek, majd az el­ múlt évtizedben az intenzív fejlesztés eredményeként a községi szennyvízművek sorozatban épültek. Napjainkra a térség csatornázottsága az országos átlagnál kedvezőbbé vált.

A

A Társaság történelmében sorsfordító esemény volt, hogy 1980. január 1-jétôl az Országos Vízügyi Hivatal a Megyei Vízmûbôl regionális vállalatot alapított. A regionális vízmû 1993. április 1-jétôl részvénytársasági formában mûködött és a tatabányai vízaknák 1998. évi integrálásával a vízbázistól a fogyasztóig teljes körû víziközmû-szolgáltatást végez. 2006. június 6-tól kezdôdôen Északdunántúli Vízmû Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság néven folytatja tevékenységét.





a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

AZ ÉDV ZRT. BEMUTATÁSA

A

z északdunántúli vízmű zártkörűen működő­ részvénytársaságot ivóvízellátási, szennyvízelve­ze­

tési és - tisztítási feladatokra alapították. A tulajdono­si jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (91,7%) és Tata­bá­nya Megyei Jogú Város Önkormányzata (8,3%) gyakorolja. Működési területén a társaság Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyékben 91 településen (64 településen közvetlen szolgáltatás­sal, 27 tele­ pülésen társvállalati vízátadással) 323 ezer fő részére­ biztosítja az ivóvizet, és 37 településen 236 ezer ember veszi igény­be a szenny­ vízszolgáltatást. A tatabányai, bicskei és dorogi regionális rendszerekben a vízellá­ tást döntően karsztvízbázisok, kisebb részében dunai partiszűré­sű vízbázisok, illetve egyedi kutak biztosítják. Az ÉDV Zrt. a kizáró­ lagos állami tulajdonban lévő víziközműveket vagyonkezelési szer­ ződés, az önkormányzati tulajdonú műveket üzemeltetési szerző­ dések alapján működteti. Tevékenységéhez tartozik a regionális vízmű-rendszerekről történő társvállalati vízátadás.

Küldetése A több mint száz éves múltra visszatekintő Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek a rábízott közösségi vagyon hatékony kezelésével a fogyasztói igényeknek megfelelő minő­ ségű víziközmű szolgáltatás biztosítása a küldeté­ se. Tevékenysége során kiemelt figyelmet for­ dít a társasági, a munkavállalói és az üzleti partneri célkitűzések összehangolására, a társadalmi elvárások teljesítésére, a kör­ nyezet védelmére, a piaci körülményeket is figyelembe vevő ármegállapításra.

Jövôképe Az ÉDV Zrt., az észak-dunántúli régió meghatározó víziközmű szolgáltatójaként, jövőképét az alábbiak szerint határozza meg: • a z eltérő fogyasztói igényű szegmensek kiváló minőségű kiszolgálása; • a szennyvíz – eu elvárásoknak megfelelő­ – kezelése az élővizek ökológiai állapo­ tának javítása érdekében; • e légedett munkatársak bevonásával a társaság piaci értékének növelése; • a z alkalmazott módszereknek és tech­ no­lógiáknak – innovatív módon – a tu­ domány és technika által kínált színvo­ nalhoz igazítása; • t ársadalmi szerepének és felelősségének­­ tudatában elismertségének foko­zása­ kü­ lönösen a fogyasztók, az önkormányza­ tok és az üzleti partnerei körében.

Vízbázisvédelem A vízbázisvédelmi kormányprogram kere­tében minden jelentôs vízbázison elkészültek, vagy folyamatban vannak­ a diagnosztikai munkák és a bizton­ságba helyezési tervezések.

A

társaság kiemelt figyelmet fordít az ivó­víz­há­

lózatok­ műszeres vizsgálatára, a hibahelyek fel­tárá­sára és a tervszerű rekonstrukciós munkálatok elvég­zé­sére, melynek köszönhetően évről évre csökken a hálózati veszteség. A szennyvíztisztítás és iszaphasznosítás a megépült művek­ ben teljes körűnek tekinthető. A tatabányai, a tatai és kisbéri térségben keletkezett szennyvíziszap kezelése az európai uniós elvárásoknak megfelelően megol­ dott, hasznosítása főleg rekultivációs célokra, vala­ mint mezőgazdasági területeken történik.

Az esztergomi és dorogi térségben keletkező szenny­ víziszapot rekultivációs célokra használják fel. Az ivóvíz, a tisztított szennyvíz és iszap minőségé­ nek ellenőrzését a társaság önkontroll rendszerben végzi. A veszélyes hulladékok tárolása és kezelése a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően történik. Az összegyűjtött hulladékok elszállításáról hatósági engedéllyel rendelkező szakcégek gondos­ kodnak. Az egyéb hulladékok gyűjtése is szelektíven történik. A szabályozott minőségügyi és környezetközpontú­ irányítási rendszerek elősegítik a társaság tartós fejlődését, az Európai Unió elvárásainak megfele­ lő, fogyasztócentrikus szolgáltatás megvalósítását. Az évente végzett fogyasztói elégedettség-vizsgála­ tok eredményei tükrözik a rendezett, magas szintű fogyasztói kapcsolatokat. A külső és belső benchmarking módszerek felhasz­ nálásával, a társaság a legjobb gyakorlatok hasznosí­ tásával fejleszti szolgáltatói tevékenységét. A középdunántúli régióban betöltött térségi küldetésében kiemelt szerepe van a társvízművekkel kialakított kapcsolatoknak.





a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

AZ ÖNK O RMÁNYZATI TULA J D O NÚ VÍZM û VEK

Az egyedi és kistérségi vízmûvek önkor­mányzati tulajdonban vannak, az üzemeltetôi feladatokat az ÉDV Zrt. szolgáltatási szerzôdés keretében végzi.

IVÓVÍZELLÁTÁSI RENDSZEREK

A

z ivóvíz döntő részét 82 település számára az állami tulajdonban lévő re­

gionális víziközművek biztosítják. További 9 település egyedi vízművei önkormány­ zati tulajdonban vannak. Az ÉDV Zrt. működési területén 111 300 m3/nap vízellátó kapacitással rendelkezik, az igények csúcsidőszakban ezzel szemben 85 000 m3/nap alatt ma­ radnak. Az ellátás gyakorlatilag 100%-os. A főművek és elosztórendszerek szállító kapacitása illesz­kedik a rendelkezésre álló vízbázisokhoz. A társaság működési területén a szabad kapaci­ tások lehetővé teszik a térség gazdasági fejlődését, a víziközmű-szolgáltatás bővítését.

ÁLLAMI TULA J D O NÚ REGI O NÁLIS VÍZELLÁTÓ RENDSZEREK

A tata i t é r s é g e g y e d i v í z m û v e i kútjainak ivóvize a határérték közeli mélységi ammónia-tartalom miatt a tűrhető kategóriába so­ rolható, fogyasztásra alkalmas. Kocs

önkormányzati tulajdonú víziközműveinek ivóvízellátása 2010. január 1-től a regionális főmű­ vekről biztosított. Mocsa

vízellátása a Dunaalmáson telepített víz­ bázisról történik. Az ivóvíz kénhidrogén mentesítés után kerül a vízhálózatba, így minősége megfelelő. Naszály

Tatabánya és Vértesszőlős ivóvízellátása karsztvíz­ zel történik, amely biztonságos és jó minőségű. A tatai regionális körzet ellátása is a Tatabányáról ér­ kező karsztvízzel történik. A szintén karsztra telepí­ tett helyi kutakat – mint az Angol-parki és a fényesi – tartalék vízbázisként kezelik. Az oroszlányi körzet és Kisbér térsége is tatabányai karsztvízellátásban részesül. Ehhez a rendszerhez csatlakozik Bábolna is, helyi tartalék vízbázisokkal. B i c s k e i R e g i o n á l i s V í z e l l át ó Rendszer A bicskei regionális rendszer Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyei településeket lát el a Tatabányán termelt karsztvízzel. Jellemzője a társvállalatok felé történő ivóvízátadás.

az ivóvízhálózat az önkormányzat tulajdonában van és csatlakozik a regionális rendszerhez. A társaság az elosztóhálózat üzemelte­ tését szerződés alapján végzi. Tokodaltárón

P i l i s s z e nt l é l e k ivóvízellátása saját, karsztvízre telepített kútról történik. Az ivóvíz minősége megfelel az előírá­ soknak.

H é r e g e n a kút vize savtalanítás után kerül a vízellátó­ rendszerbe.

Do r o g i R e g i o n á l i s V í z e l l át ó R e n d s z e r Tata b á n ya i R e g i o n á l i s V í z e l l át ó Rendszer

A dorogi és az esztergomi térség egyedi vízmûvei

fejlesztési cél A kisbéri térség egyedi vízmûvei

A dorogi regionális rendszer vízbázi­ sát a Dunára telepített Prímás-szigeti partiszűrésű csápos kutak, valamint a sárisápi mélyfúrású kutak karsztvíz­ készlete jelenti. 2007. júniusától jelen­ tős mennyiségű karsztvizet vesz át társcég által üzemeltetett tokodaltárói vízbázisról is. A szolgáltatott ivóvíz ki­ váló minőségű. A V í z t e r m e l ô B á n ya ü z e m A Víztermelő Bányaüzem a társaság meghatározó egysége, amely a karszt­ vizet bányászati körülmények között hozza a felszínre és ezzel biztosítja a regionális vízellátó rendszerek ellátá­ sát. A XIV/A és XV/C vízaknák ivóvíz­ termelő kapacitása 62 500 m3/nap.

vízbázisai – amely Kisigmánd vízellátá­ sát is biztosítja – magas vastartalmúak, de a kutak vize vastalanítás után jelenleg megfelel az előírásoknak. Nagyigmánd

Ak a önkormányzati tulajdonú víziközműveinek ivóvízellátása a regionális főművekről biztosított.

az egységes, biztonságos és minô­ ségi ivóvízellátás érdeké­ben a rétegvízre települt kocs, na­ szály, nagyigmánd, kisigmánd, valamint a karsztvi­zes héreg víz­bázisainak kiváltása a regioná­ lis vízellátó rendszerre törté­ nô csatlakoztatásukkal, az ön­ kor­mányzatok­kal együtt közös feladata a társaságnak.





a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

SZENNYVÍZKEZELÉSI RENDSZER e k A részvénytársaság Komárom-Esztergom megye településein látja el a szennyvizek tisztításával összefüggô feladatokat. Az ÉDV Zrt. mûködési területén az összes lakosság közel 85%-a részesül csatornaszolgáltatásban.

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

ÖNK O RMÁNYZATI TULA J D O NÚ SZENNYVÍZKEZELÔK

A tata i t é r s é g h e ly i szennyvíztisztító telepei a településen 400 m3/nap kapacitású OMS technológiával működő tisztítótelep található.

Kocs:

a településen OMS technológiával készült, a 350 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító. Mocsa:

ÁLLAMI TULA J D O NÚ SZENNYVÍZKEZELÔ MÛVEK

H é r e g : a településen OMS típusú szennyvíztisztító működik, amely 100 m3/nap kapacitású.

Tata b á n ya i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û A tatabányai szennyvíztisztító kapacitása 16 000 m3/nap. Regi­ onális jellegű, a megyeszékhelyen kívül Vértesszőlős, Környe, Vértes­somló, Várgesztes és Szárliget szennyvizeit is fogadja. Ki­ emelt vízvédelmi területen helyezkedik el, így a szennyvíztisztítás hatékony­sága alapvető feladat. Tatabányán két lehetőség van a ke­ letkező iszapok elhelyezésére: rekultivációs célú felhasználás, illet­ ve mezőgazdasági hasznosítás. A szennyvíztisztító telep fejleszté­ sét KEOP pályázat keretében végzi a társaság.

Tata i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û A tatai szennyvíztisztító kapacitása 6000 m 3/nap. Regionális jellegű, a város környéki települések – Agostyán, Baj – szennyvizeit is fogadja. A telep műszaki, technológiai fejlesztése szintén KEOP pályázat keretén belül valósul meg.

a két település közös OMS típusú szennyvíztisztító telepet létesített 250 m3/nap kapacitással.

Csolnok:

A k i s b é r i t é r s é g h e ly i szennyvíztisztító telepei

S á r i s á p – Ann a v ö l g y : a szennyvíztisz­

Tardos–Vértestolna:

A felsorolt regionális csatornaművek és szennyvízkezelő rendszerek, mint jelentős közcélú vízilétesítmények ki­ zárólagos állami tulajdonban vannak és az ÉDV Zrt. a vagyonkezelőjük és üzemeltetőjük. A regionális szennyvíz­ tisztító telepek a csatornán összegyűj­ tött szennyvizeken kívül a térség kö­ zségi szennyvíztisztítóinak iszapját és a települési folyékony hulladékot is fo­ gadják és kezelik.

a szennyvíztisztító telep 2 x 500 m3/nap kapacitású. A telep regionális fel­ adatok ellátására is alkalmas.

Kisbér–Ászár:

a keletkező szennyvíz tisztítása a kis­ béri tisztítótelepen történik. H á nt a :

N a g y i g m á n d – K i s i g m á n d : a két település közös szennyvíztisztítót építtetett. A telep 600 m3/nap ka­ pacitású és OMS technológiával működik.

Do r o g i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û

Esztergomi regionális szennyvíztisztító mû A telep 6000 m3/nap tisztító kapacitással rendelkezik, az iszapke­ zelés rekultivációs célú felhasználása megoldott. KEOP pályázat keretében történik a szennyvíztisztító telep fejlesztése.

a település 600 m3/nap ka­ pacitású OMS technológiájú szenny­ víztisztító telepet létesített.

tító mű kapacitása 400 m3/nap és PURATOR technológiával működik. Kesztölc–Leányvár–Piliscsév:

a három település közös, 1000 m3/nap kapacitású OMS szennyvíztisztítót épí­tett. a település 150 m3/nap kapaci­ tású OMS tisztítóteleppel rendelkezik.

Dág:

a két telepü­­lés csatornahálózatát és közös 300 m3/nap kapacitású OMS szennyvíztisztítóját a társaság üzemelteti. Dorog térségében az önkormányzati tulajdonú telepek mellett a Gyermely Zrt. szennyvíztisztítóját is a részvény­ társaság üzemelteti, ennek kapacitása 150 m3/nap. Gyermely–Szomor:

a településen keletkező szennyvíz kezelése 200 m3/nap kapacitású VIDUS tisztítótelepen történik. Súr:

A dorogi szennyvíztisztító kapacitása 5000 m3/nap, Tokodaltáró település szennyvizét is tisztítja. Az iszapkezelés megoldott, Tata­ bányára szállítják rekultivációs célú felhasználásra. Az EU követel­ ményeinek kielégítése érdekében a foszfor eltávolítását is meg kell valósítani 2011-től.

A dorogi–esztergomi t é r s é g h e ly i szennyvíztisztító telepei

Tata b á n ya i regionális iszaphasznosító

B a k o n y s z o m b a th e l y : a település 150 m 3/nap kapa­

Tatabánya határában, Szentgyörgy­ pusztán létesült a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapot ke­ zelő mű. Itt történik a tatabányai, hé­ regi, tardosi szennyvíztisztító telepe­ ken keletkező iszapok víztelenítése, illetve szükség esetén a víztelenített iszapok fedett iszaptárolóban történő elhelyezése.

citású OMS tisztítóteleppel rendelkezik. C s á s z á r – S z á k s z e n d : a két település 500 m 3/nap kapacitású OMS technológiával készült tisztítótele­ pet létesített.

a VIDUS szennyvíz­ tisztító mű 100 m3/nap tisztítási kapa­ citással üzemel. Mogyorósbánya:

a két település 300 m3/nap kapacitású­ OMS szennyvíztisztítóval rendelkezik.

Dad–Kömlôd:



10

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

SZ O LGÁLTATÓ EGYSÉGEK

K i e m e lt t e r ü l e t e k

VÍZ - ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI LAB O RATÓRIUM

MIN ô SÉGÜGY

A társaság akkreditált laboratóriuma az ivóvízre vonatkozó 201/2001. (X.25.) és a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet szerin­ ti ellenőrző vizsgálatok jelentős részének elvégzésére alkalmas. A társaság működési területén kialakított mintavételi program teljes körűen biztosítja az ivóvíz minőségének ellenőrzését a víz­ bázisokon, a tárolókban és az intézményeken belül kijelölt minta­ vételi helyeken, amelyek teljes mértékben megfelelnek a jogszabá­ lyi előírásoknak. Az ellenőrző vizsgálatok rendszeres információt adnak az ivóvíz organoleptikus (íz, szag) és mikrobiológiai minő­ ségéről, az egyes kémiai paraméterekről, a vízminőség esetleges változásáról (különösen a sérülékeny vízbázisoknál) és a vízkeze­ lés hatékonyságáról. A részletes vizsgálatok célja megállapítani azt, hogy az ivóvíz megfelel-e a rendelet valamennyi követelményé­ nek, ezért a részletes vizsgálat során a rendeletben meghatá­rozott minden paramétert mérni kell. A laboratórium az ivóvíz minőségének vizsgálata mellett rendsze­ resen elemzi a kezelt és tisztított szennyvíz előírás szerinti para­ métereit. A keletkező szennyvíziszapok minőségét az iszapdepók­ ba való elhelyezés és a mezőgazdasági területre való kiszórás előtt folyamatosan ellenőrzi. A laboratórium rendszeres munkakapcso­ latot tart fenn az ÁNTSZ és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, valamint szükség esetén országos speciális laboratóriumokkal. Megrendelésre is vál­ lal laboratóriumi vizsgálatokat.

A

DISZPÉCSERSZ O LGÁLAT A diszpécserszolgálatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a társaság megfelelő biztonsággal, fogyasztói elégedettség mellett lássa el víziközműszolgáltatási tevékenységét. Korszerű távirányítással és távjelzéssel folyamatos felügyeletet lát el a regio­ nális vízellátó rendszereken. A h i b a e l h á r í tá s d í j m e n t e s e n h í v h at ó k ö z p o n t i t e l e f o n s z á m a : 06-80-426-426. É D V Z r t., D i s z p é c s e r s z o l g á l at Tata b á n ya , S á r b e r e k 100.

ÜZEM F ENNTARTÁS ÉS VÁLLALK O ZÁS

A társaság a biztonságos és zavartalan víziközmű-szolgáltatás ér­ dekében tervszerű anyaggazdálkodást folytat. A raktárbázisban megtalálható a víz- és csatornaszolgáltatáshoz szükséges vezeté­ kek, csövek, kötőelemek, idomok, tolózárak és vízmérők széles választéka. A raktár az anyaggazdálkodási feladatokon túl bizo­ mányosi készletezést és kereskedelmi tevékenységet is folytat, a területi igények kielégítésére.

A Társaság szervezetkorszerűsítésének keretében – 2009-ben – az eddigi hét vízmű üzemből négy üzemet hozott létre, amelyek a működési területen a közüzemi ivóvízellátás, illetve a szennyvízelve­ze­ tés- és tisztítás üzemviteli feladatait látják el. A korszerűsítés kapcsán létrehozott új szervezet, az Üzemfenntartás és Vállalkozás szervezeti egység az alábbi feladatokat látja el: • karbantartási és hibaelhárítási feladatok, • üzemfenntartási munkák, • mérőcserék, • üzemzavar esetén tartálykocsis vízellátás, • saját kivitelezésű beruházási munkák, valamint • külső megrendelők részére vízépítési munkák vállalása.

É D V Z r t. E s zk ö z e l l átá s Tata b á n ya ,

É D V Z rt., Ü z e m f e n ta r tá s é s Vá l l a l k o z á s ,

Tá n c s i c s M . ú t T e l . : 3 4 / 317-685

Tata b á n ya , Tá n c s i c s M . ú t, t e l .: 34/310-413

É D V Z r t. V í z - é s K ö r n y e z e t véd e l m i L a b o r at ó r i u m , Tata b á n ya , S á r b e r e k 1 0 0., t e l .: 34/311-766

ESZKÖZELLÁTÁS

társaság felső vezetése az 1990-es évek máso­

dik felében az addigi hagyományokon alapuló, tradi­ cio­nális cégkultúra megváltoztatása mellett döntött, megteremtve ezzel a szervezeti tudás alapú, hatékonyabb gazdál­ kodás alapját. E hosszú folyamat első lépéseként 2000-ben – az ágazatban elsőként – szerezte meg teljes körűen Minőségirányí­ tási Rendszerének(MIR) ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítását. 2001-ben bevezette az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetirá­ nyítási Rendszert(KIR) és 2007. decembere óta működteti az OHSAS 18001 követelményei szerint a Munkahelyi Egészségvé­ delem és Biztonság Irányítási Rendszert(MEBIR). 2009. decem­ berében megszerezte az Információbiztonság Irányítási Rendszer ISO 27001 szabvány szerinti tanúsítását is. 2003. évtől – mára már a fenti négy irányítási rendszer értékeinek összevonásával és kiterjesztésével – az Integrált Irányítási Rend­ szer (IIR) határozza meg valamennyi tevékenységre és szervezeti egységre vonatkozóan a működés kereteit, szabályait, követelmé­ nyeit és a külső és belső auditok által biztosítja a rendszeres fel­ ügyeletet. A Minőségirányítási Rendszer a FOGYASZTÓK igényeinek kielégíté­ sére és elégedettségének elérésére, növelésére irányul. Működteté­ se garantálja az Európai Unió követelményeinek betartását, a „Mi­ nőségi viziközmű szolgáltatás” megvalósítását. Ez a hosszú távú eredményes gazdálkodás alapja. Az ÉDV Zrt., mint az ország egyik legnagyobb viziközmű szol­ gáltató társasága, szennyvízelvezetési és tisztítási tevékenységé­ vel egyúttal az egyik legjelentősebb környezetvédelmi szolgáltató. Elkötelezettségét igazolja a környezetirányítási rendszer működte­ tése, mely az épített és természeti KÖRNYEZET egyre fokozottabb védelmét szolgálja, hogy egészséges életteret biztosíton magának és megőrizze azt a jövő generációinak. A Zrt. számára kiemelt fontosságú a dolgozók egészségének megőrzése. A Munkahelyi Egészségvédelem és Biz­ tonság Irányítási Rendszer középpontjában a MUNKATÁRSAK állnak, ennek érdekében fontos az egyre magasabb szintű egész­ ségvédelem és munkahelyi bizton­ ság megvalósítása, fejlesztése.

Napjainkban az információnak üzleti értéke van. Az eredményes működéshez elengedhetetlenül­ szük­­séges INFORMÁCIÓ megóvása és védelme érde­ ké­­ben alakította ki és működteti a társaság az Információbiztonság Irányítási Rendszert. A SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS módszer- és eszköz­ rendszerének széles körű alkalmazása reális helyzet­ felmérést eredményez: nemcsak múltbéli teljesítmé­ nyükkel, célkitűzéseikkel szembesíti eredményeiket, de elvárja a más cégekkel való összemérést is. A mód­ szer által megkövetelt tényeken alapulva csökkenti a döntések kockázatát, megteremti a folyamatos fej­ lődés kereteit. Túl a több mint tíz éve megkezdett szervezeti kultú­ raváltás jelentős mérföldkövein, az elmúlt évben in­ dított működés fejlesztési program megvalósításához stabil hátteret biztosít a minőségszemléletű Integrált Irányítási Rendszer, valamint a korszerű minőség­ technikák és fejlesztési módszerek alkalmazása.

BELSÔ ELLENÔRZÉS A Belsô Ellenôrzés alapvetô feladata – az Ellenôrzési feladattervben meghatározott vizsgálatok elvégzésével – a Felügyelô Bizottság munkájának támogatása. 2010. évben a stratégiai célkitûzések teljesítése, a jogszabályi megfelelések és a fogyasztóközpontúság kiemelt szempontok. Tevékenysége folyamatszerûen szabályozott a prob­ léma feltárástól a javító-fejlesztô tevékenységek végrehajtásának visszaellenôrzéséig. Vizsgálja a társaság mûködésének szabályozottságát, valamint a hatályos jogszabályok, belsô szabályzatok és vezetôi rendelkezések betartását. Javaslataival segíti a vezetést a döntések megalapozott elôkészítésében, a belsô tartalékok feltárásában, a hibák, hiányosságok felfedésében és a szabálytalanságok megelô­ zésében.

11

12

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

V í z m û Ü z e m e k M û KÖDÉSI TERÜLETE Or o s z l á n y – K i s b ér V í zm û Ü z e m 2 8 4 0 Or o s z l á n y, Tá n c s i c s M i h á ly ú t 1 0 3 . T e l e f o n : 3 4 / 3 6 1 - 6 11 , Fa x : 3 4 / 3 6 0 - 8 4 5

Tata b á n ya – Tata BI R V V í zm û Ü z e m 2 8 0 0 Tata b á n ya , Tá n c s i c s M i h á ly ú t T e l e f o n : 3 4 / 3 1 6 - 4 3 3 , Fa x : 3 4 / 3 1 0 - 4 6 1

KÖRNYEZETVÉDELEM KERESKEDELEM A társaság legfiatalabb szervezeti egysége a Keres­ kedelem, mely 2010. január 1-jével kezdte meg működését, közvetlenül a vezérigazgató irányítása­ alatt. Feladatköre a fogyasztói kapcsolatrendszer valamennyi elemét magába foglalja, a vízmérőleolva­ sástól kezdődően a számlázáson át egészen a vízdí­ jak beszedéséig. A Kereskedelemhez két szervezeti egység tartozik, a Vevőszolgálat valamint az Értékesítés és Marketing.­ Az előző a fogyasztói irodákat fogja össze és felügye­ li a Központi Telefonos Ügyfélszolgálatot. Az utóbbi­ piackutatással, piacszerzéssel és ügyfélmenedzsment­ tel foglalkozik, az új piacok szerzése és a régiek hos­z­ szú­ távú megtartása érdekében. Az idei évtől a fogyasztói irodák minőségi személyes ügyfélkapcsolati tevékenységének megtartása­ mel­ lett a telefonos megkereséseket és az elektronikus­ ügyfélkezelés feladatait a Központi Telefonos Ügy­fél­ szolgálat vette át. Az új szervezeti egység keretei között központi hát­ tér csoport alakult. A korábban központilag irányí­ tott, azonban decentralizált tevékenység helyébe központilag végzett elszámolás­számlázás lép. Központi Telefonos Ü g y f é l s z o l g á l at e l ér h e t ô s é g e : 06-40/555-222

A társaság az elmúlt évek során folyamatos erőfeszí­ téseket tett a környezetvédelmi helyzet javítására. Vízbázisai védelmére megtette a szükséges intézke­ déseket. A levegőtisztaság-védelem területén felszá­ molta a bejelentésre kötelezett légszennyező pont­ forrásokat. A zaj- és rezgésvédelem területén nincs olyan létesítmény, melynek zajkibocsátása problé­ mát jelentene. A környezetközpontú irányítás köve­ telményének eleget téve a részvénytársaság a beszál­ lítóitól is elvárja a környezetkímélő munkavégzést. Az ÉDV Zrt. legjelentősebb környezetvédelmi tevé­ kenysége, egyben alapfeladata a szennyvíztisztítás és a keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezé­ se. A nagyobb tisztítási kapacitású, állami tulajdonú szennyvíztisztító telepeken gondos üzemeltetéssel biztosítani tudja, hogy az elfolyó szennyvíz a jelenle­ gi szigorú kibocsátási határértékeknek megfeleljen. A társaság által üzemeltetett önkormányzati tulajdo­ nú szennyvíztisztító telepek egy része a bejövő szer­ ves anyag és ammónia vonatkozásában túlterhelt, ezek fejlesztése is szükséges. A vízminőségi és környezetvédelmi elő­írások betar­ tásának ellenőrzését a részvénytársaság Víz- és Kör­ nyezetvédelmi Laboratóriuma magas szin­ ten biztosítja.

1. Agostyán 2. Baj 3. Budajenô 4. Dunaszentmiklós 5. Héreg 6. Kocs 7. Mocsa 8. Naszály 9. Szárliget 10. Szomód 11. Tardos 12. Tarján 13. Tata 14. Tatabánya 15. Telki 16. Vértestolna 17. Vértesszôlôs

1. Aka 2. Ácsteszér 3. Ászár 4. Bakonybánk 5. Bakonysárkány 6. Bakonyszombathely 7. Bábolna 8. Bársonyos 9. Bokod 10. Csatka 11. Császár 12. Csép 13. Dad 14. Ete 15. Hánta 16. Kecskéd 17. Kerékteleki 18. Kisbér 19. Kisigmánd 20. Kömlôd 21. Környe 22. Nagyigmánd 23. Oroszlány 24. Réde 25. Súr 26. Szákszend 27. Tárkány 28. Várgesztes 29. Vérteskethely 30. Vértessomló

E s z t e r g o m – D o r o g V í zm û Ü z e m 2510 Dorog, Esztergomi út 42. T e l e f o n : 3 3 / 5 0 2 - 7 0 5 , Fa x : 3 3 / 5 0 2 - 7 1 6

1. Annavölgy 2. Csolnok 3. Dág 4. Dorog 5. Esztergom 6. Gyermely 7. Kesztölc 8. Leányvár 9. Máriahalom 10. Mogyorósbánya 11. Piliscsév 12. Pilisszentlélek 13. Sárisáp 14. Szomor 15. Tát 16. Tokod 17. Tokodaltáró 18. Úny

V í z t e rm e l ô B á n ya üz e m 2 8 0 0 Tata b á n ya , Tá n c s i c s M . ú t T e l e f o n : 3 4 / 3 1 6 - 9 8 3 , Fa x : 3 4 / 3 1 3 - 4 3 0

Tá r s vá l l a l at i v í z áta d á s P e s t é s F e j ér m e g y e i t e l e p ü l é s e k e l l átá s á r a

1. Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. 2. Érd és Térsége Víziközmû Kft. 3. Fejérvíz Zrt. 4. Páty Vagyonkezelô és Közmû Üzemeltetô Kft. 5. Zsámbékvíz Kft. 6. VÍZCOOP Kft.

13

14

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

A 2 0 0 9 . ÉVI GAZDÁLK O DÁSRÓL

A

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

ÜZLETI CÉLKIT û ZÉSEK 2 0 1 0 - BEN Az alapvetô feladatát a társaság – az ivóvíz-­ és csatornaszolgáltatást – az igénybe vevô fogyasztók mennyi­ségi és minôségi elvárásai­ alapján teljesíti. Folyamatos szolgáltatásnak minôsülô tevékenységét a 38/1995. (IV.05.) Korm. rendeletben elôírtak szerint látja el.

részvénytársaság a 2009. évi üzleti­ tervét a stratégiai célkitűzésekkel­

és a tulajdonosi elvárásokkal összhangban­ határozta meg. Legfontosabb feladatának tekintette­ a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatást, a fo­ gyasztók mennyiségi és minőségi igényének kiszolgálását. Ivó­ víz-szolgáltatáshoz és a társvállalati vízátadáshoz 14 millió 622 ezer m3 ivóvizet termelt és 2 millió 226 ezer m3-t vásárolt. Összesen 13 millió 321 ezer m3 ivóvizet értékesített, a technológiai célú vízfelhasználás 1 millió 933 ezer m3 volt, a vízveszteség pedig 1 millió 594 ezer m3. Az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége 7 millió 649 ezer m3 volt. Gazdálkodása stabilitását megőrizte, likviditása kiegyen­ súlyozott volt. Adózás előtti eredménye 82 millió Ft-ban várható. Társasági szinten 1 274,4  millió Ft-ot fordított beruházásra, és 711 millió Ft-ot költött javítás-karbantartásra. Az üzemvitel és a gazdaságosság szempontjából fontos beruházá­ si, felújítási munkákat úgy teljesítette, hogy az üzemelési költsé­ gekre optimális hatást gyakoroljon. A víziközműveket működte­ tő vagyont az informatika, az irányítástechnika, a gépjárműpark, és a laboratórium tekintetében tovább korszerűsítette. A víziköz­ művek esetében ebben az évben is a hálózatrekonstrukciók kerül­ tek előtérbe. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók létszáma 635 fő volt, a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munka­ társak száma pedig 43 fő. A személyügyi munkában az oktatás, a továbbképzés és a tréningek mellett az életminőség javítására is figyelmet fordított a társaság.

A bérgazdálkodás a munkahelyi szakszervezettel kötött megállapodásban foglaltak szerint, az elôirányozottnak megfelelôen alakult.

A Zrt. az alaptevékenységi feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet is folytatott. Elsősorban víz- és környezetvédelmi laboratóriumi vizsgálato­ kat, műszeres hálózatméréseket, valamint eszközés anyagértékesítést végzett. Vállalkozási tevékeny­ ségén belül jelentős arányt képviselt a megrendelés­ re végzett építőipari kivitelezés is. A 2009. évi nettó, értékesítési árbevétele 6 649 510 ezer Ft lett, ebből alaptevékenységen kívüli felada­ tok teljesítéséből 380 430 ezer Ft származik. Működési területén biztonságos és zavartalan volt a víziközmű-szolgáltatás. Környezetkímélően vezet­ te el és tisztította meg a keletkező szennyvizet, és a szennyvíziszap-hasznosítás terén a környezetbarát megoldásokat helyezte előtérbe. Összegzésként megállapítható, hogy a társaság tel­ jesítette célkitűzéseit és eredményes évet zárt, vala­ mint felkészült a 2010. évi feladatokra.

A

2010. évi üzleti terve meghatározásánál az ál­

lami, illetve az önkormányzati megállapítású víziköz­ művekből nyújtott ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjait vette figyelembe. A bevételeket és ráfordításokat ennek megfelelő­ en tervezte az alaptevékenység vonatkozásában. Kiegészítő tevé­ kenységei közé tartoznak a víz- és környezetvédelmi laboratóriu­ mi vizsgálatok, a víziközmű-hálózathoz kapcsolódó diagnosztikai mérések, anyag és szerelvény továbbértékesítések, mely tevékeny­ ségek árbevételei az eddig megkötött szerződések alapján, illetve a korábbi­ évek tapasztalati adatai szerint kerültek számba vételre. A tervezett ivóvíz-értékesítés 13 000 ezer m3. A szolgáltatáshoz szükséges ivóvízmennyiséget a Zrt. saját kútjaiból termeli, de az esztergomi fogyasztók karsztvízzel történő ellátása érdekében vizet is vásárol. A szennyvízelvezetés és -tisztítás mennyiségét 7 545 ezer m3-ben tervezi. Az Ivóvízbázis-védelmi Programban a biztonságba helyezési terv alapján megvalósult észlelő kutak rendszeres vizsgálatáról gondoskodik. A kibocsátott szennyvizek paramétereinek szigorodó előírásai következtében a szennyvíztisz­ títás költségei jelentősen emelkednek. A hatósági előírások betar­ tásához fejlesztésekre és a technológiák átalakítására is szükség van, melyeket a beruházási tervében figyelembe vett és az amor­

tizáció, illetve az önkormányzati eszközhasználati díj terhére valósít meg. Szennyvíztelepeik korszerű­ sítésére irányuló – a Környezet és Energia Opera­tív Program által támogatott – projektek közül, az esz­ tergomi szennyvíztelep esetében a kivitelezés 2010 januárjában megkezdődött, és a munkák 2010. no­ vemberi befejezése után megkezdődik a 6 hónapos próbaüzem. A tatabányai telep munkái pedig vár­ hatóan 2010 második negyedévében indulnak el. A tatai szennyvíztisztító telep esetében a második fordulós pályázat beadásra került, a kivitelezés jövő év elején kezdődik meg. A fogyasztókra áthárítandó vízterhelési díj az állami­ tulajdonú szennyvíztisztító telepek vonatkozásában 5,90 Ft/m3, az önkormányzati tulajdonú települések esetében szennyvíztisztító telepenként eltérő, 2,80 Ft/m3-től 7,90 Ft/m3-ig terjed. Az önkontroll rend­ szerben történő laboratóriumi vizsgálatok hatékony­ ságának növelése érdekében a társaság a laboratóri­ umi műszerparkot tovább bővíti, melynek forrását a fogyasztókra áthárított vízterhelési díj biztosítja.

15

16

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a laboratóriumi­ min­ta­­­ vételt a fogyasztói oldalon teljesíti. Az ivóvízszolgáltatás esetében­ közel 3000 vizsgálatot tervez, amely kiterjed bakterioló­giai, kémiai és mikroszkópos biológiai vizsgá­lat­ra is. A kizárólagos állami tulaj­ donú víziközművek és a társasági tulajdonú működtető eszközök vagyonvesztés nélküli üzembiztos működtetését és állag­ megóvását biztosítja. A rendelkezésre álló források alapján a beru­ házási, felújítási, javítási-karbantartási­ fel­ adatait a prioritások figyelembevételével határidőre, jó minőségben megvalósít­ ja. A Társaság a Kincstári Vagyoni­ Igaz­ gatósággal megkötött vagyonkezelé­ si szerződésben rögzített fel­­tételek szerint működteti a kizáró­lagos álla­ mi tulajdonú víziközműve­ket. Az ál­ lami tulajdonú regionális rendsze­rek­ fejlesztésére ebben az évben 898 millió Ft-ot fordít, a saját működtető eszköze­ ik fejlesztésére pedig 296 millió Ft forrást biztosít. Víziközmű rendszerei javítási-karbantartási mun­ káira 720 millió Ft-ot tervez. A feladatoknak közel 50 %-át saját munkavállalói végzik el. A fogyasztói és üzleti kapcsolatokat, a velük folytatott kommuniká­ ciót hatékonyan és intenzíven kívánja megvalósítani ebben az év­ ben is. A víz- és csatornaszolgáltatás számlázási gyakorlatát az eddigiek­ nek megfelelően 2010. évben is fenntartja. Az ipari-közületi víz­ felhasználók esetében havonta, lakossági fogyasztóknál pedig a 2 havonta olvasott adatok alapján számláz, azonban megkezdi a felkészülést a 6 havi leolvasás bevezetésére. A számlákon feltünte­ tett fizetési határidőre nem fizető fogyasztók esetében a késedelmi kamat kifizettetésétől nem tud eltekinteni. A tartozások behajtásá­ ról a törvényes eszközök igénybevételével gondoskodik.

A Részvénytársaság 2010. évi adózás elôtti eredményét 84 000 ezer Ft összegben tervezi, 6 740 700 ezer Ft árbevétel mellett.

STRATÉGIAI CÉLKITÛZÉSEK A 2 0 1 0 – 2 0 1 2 . ÉVEKRE V O NATK O ZÓAN A bevételeknél a díjrendeletekben megállapított ára­ kat vette figyelembe. Az állami tulajdonú víziköz­ műből nyújtott vízszolgáltatás esetén a lakosság által fizetendő alapdíj 212 Ft/hónap, a fogyasztás­ arányos díj pedig 320 Ft/m3. A csatornaszolgálta­ tásért a lakosságnak 165 Ft/hónap alapdíjat, illet­ ve 231 Ft/m3 fogyasztásarányos díjat kell fizetni. Az önkormányzati tulajdonú közműből történő szol­ gáltatás díjait az önkormányzatok egyedileg, ren­ deletekkel határozták meg. A lakossági víz- és csa­ tornadíjak ráfordításához igényként benyújtandó támogatási összeget a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelettervezete szerint kalkulál­ ta. Lakossági vízszolgáltatás igénybevétele esetén 458 Ft/m 3 feletti fajlagos ráfordítás esetén nyújt­ható be támogatási igény, a lakossági víz- és csator­ naszolgáltatás együttes igénybevétele esetén a kü­ szöbérték 919 Ft/m3.

„Három év a hármas szám jegyében” • a z árbevétel arányos nyereséget 3%-ra növeli. • a z értékesítés volumenét 9%-kal növeli. • a kincstári vagyon értékét 3 milliárd forinttal növeli. • f olyamatos szervezetfejlesztéssel az irányítási költségeket 3%-kal csökkenti. • a z egy főre jutó árbevételt – az infláción felül – 6%-kal növeli. • s zolgáltatási területét 9 településsel bővíti. • a 90 napon túli kintlévőséget 6%-kal csökkenti. • a szolgáltatási veszteséget 0,3%-kal csökkenti. • a fogyasztói elégedettség megtartására törekszik. • a környezetterhelési díjat 3%-kal mérsékli. • a társadalmi célú támogatásokat 3%-kal növeli.

17

18

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

VEZET ô SÉG I g a z g at ó s á g

Elnök: Miklósné Nagy Andrea Tagok: Dr. Makai Andrea Dr. Szalai Krisztina Felügyelô bizottság

Elnök: Dr. Sipos Árpád Tagok: Zsidek Ferenc Dr. Lévai-Pelcsinszki Beáta Hévei Rita Dr. Varga György Péter Geiszler János K ö n y vv i z s g á l ó :

C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft.

É D V Z r t. v e z e t ô i

Bunda István Dr. Kovács György Zoltán Dr. Sencz József Dr. Szigligeti János Vasi Imre Ádám Róbert János Bednár Mihály Cenkvári Veronika Diószegi Eszter Dr. Szirtes-Csoknyay Zsuzsanna Dr. Varga György Péter Gerencsér Károly Halász Ferencné Kovácsné Esztári Judit Kreitner Krisztina Makovi Péter Molnár András Palotás József Pathó Mónika Pintér Imre István Sebők József Szabó Pál Szerdahelyi Katalin Tóth Mária

vezérigazgató műszaki vezérigazgató-helyettes gazdasági vezérigazgató-helyettes adminisztratív vezető kereskedelem vezető felelős belső vízminőség ellenőrzést irányító vezető biztonságtechnikai vezető kontrolling vezető ellenőrzési és minőségügyi vezető HR vezető igazgatás vezető fődiszpécser laboratórium vezető közgazdaság vezető PR vezető eszközellátás vezető informatika vezető szennyvízgazdálkodás vezető pénzügyi vezető beruházás vezető vevőszolgálat vezető üzemfenntartás és vállalkozás vezető műszaki fejlesztési vezető vízgazdálkodás vezető

Kiss József Danics Tamás Mátis István Takács Péter

Tatabánya–Tata–BIRV Vízmű Üzem Esztergom–Dorog Vízmű Üzem Oroszlány–Kisbér Vízmű Üzem Víztermelő Bányaüzem

É D V Z r t. üz e mv e z e t ô i

a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e 2 0 0 9 – 2 0 1 0

19

impresszum: s z e r k e s z t e t t e : K r e i t n e r K r i s z t i n a PR v e z e t ô , f e l e l ô s k i a d ó : b u n d a i s t vá n v e z é r i g a z g at ó é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g , 2 8 0 0 tata b á n ya , s á r b e r e k 1 0 0 . t e l e fo n : ( 0 6 – 34 ) 3 11 – 766 , f a x : ( 0 6 – 34 ) 3 11 – 5 9 5 • e - m a i l : p o s ta @ e d v r t. h u • ho n l a p : w w w. e d v r t. h u