A Vulkán Tömegsport egyesület (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Alapszabálya A Komárom Esztergom Megyei Bíróság Pk. 60.118/1990/2. számú határozata által, 409. sorszám alatt nyilvántartásba vett Vulkán Tömegsport Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. §-a, és a 2004. évi I. törvény a sportról §-ai alapján, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: 1. § Az egyesület neve, székhelye és jogállása (1) Az egyesület neve: Vulkán Tömegsport egyesület (2) Az egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Népház u. 3. (3) Az egyesület működési területe: Komárom-Esztergom Megye (4) Az egyesület jogi személy 2. § Az egyesület célja és tevékenységei (1) Az egyesület céljai: a) a lakossági szabadidős sporttevékenység végzéséhez szükséges sportolási feltételek biztosítása. b) alapfokú (nem felmenő rendszerű) szabadidős versenyek, bajnokságok, tornák, kupák szervezése – rendezése. c) a tagok által igényelt sportszolgáltatás biztosítása, szabadidős-, és amatőr rendezvények, családi sportnapok, természetjáró és kerékpáros túrák, valamint sporttáborok szervezése, rendezése. d) amatőr verseny-, és utánpótlás csapatok, sportolók sportolási - versenyzési – felkészülési - edzési lehetőségeinek biztosítása. e) szabadidős konferenciák, képzések, tanfolyamok szervezése és lebonyolítása. f) sport és szabadidős létesítmények bérlése, üzemeltetése (működtetése). g) a természetjáráshoz és egyéb szabadtéri sporttevékenységhez, túrákhoz, táborokhoz kapcsolódó természetvédelemi, környezetvédelemmel kapcsolatos programok szervezése. (2) Az egyesület tevékenységei: a) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (amatőr verseny, utánpótlás és tömegsport), b) egészségmegőrzés (rekreációs és szabadidősport), c) természetvédelem, d) környezetvédelem.
1
(3) Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és az egyesület által működtetet internetes Weblapon való közzététel útján, biztosítja. (4) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. (5) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. (6) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, továbbá országgyűlési képviselőt, megyei – fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állit és nem támogat. (7) Az egyesület működése nyilvános, szabadidős sportszolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. 3. § Az egyesület tagjai (1) Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét, az elnökség azt a legközelebbi ülésén, de a kérelem benyújtását követően, legalább 30 napon belül jóváhagyja. a. az egyesületbe történő be és kilépés önkéntes. b. a felvételt kérőnek tagfelvételi kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát (alapszabályát) ismeri és az egyesület, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. c. a tagsági viszony fenntartásáról évente a tagdíjfizetéssel egyidőben, de legkésőbb az adott év május 31. ig. erről írásban nyilatkoznia kell. (2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. a. a tag felvételének kérdésében az elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmező a postai értesítés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül az egyesület közgyűléséhez fordulhat jogorvoslásért. b. ebben az esetben a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésnek határoznia kell, amelyre a kérelmezőt is írásban (postai ajánlott levélben) meg kell hívni. (3) A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő jóváhagyó döntésével jön létre. (4) Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni, az alábbi adatokkal: név, (leánykori név), szül év, hó, nap, születési hely, lakcíme, szükség esetén egyéb adatszolgáltatási kötelezettséghez fűződő adat (telefon elérhetőség, E-mail cím, stb.). (5) Az egyesületi tagság megszűnik: a. b. c. d.
a természetes személy tag halálával a kilépés írásbeli bejelentésével kizárással, ha az egyesület megszűnik.
2
(6) Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. (7) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki : a) az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be és a tagsági viszony fenntartásáról szóló évenkénti megerősítésről, a tagdíjfizetési határideig, de legkésőbb az adott év március 30. napjáig elmulasztja és azt az írásbeli felszólítás átvételét követő 15. napon belül sem pótolja. (a tag tagsági jogviszonya automatikusan nem szűntethető meg a azért, mert késlekedett a tagdíj befizetésével, hanem a kizárásáról külön a közgyűlésnek a 3 § 7. pontja szerint erről dönteni kell). b) az egyesület céljával, szellemiségével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A 3. § 7 pontjának a). és b). bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, ha az érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére, a 10 §. Fegyelmi Bizottság részében megjelöltek szerinti fegyelmi eljárást, lefolytatták ellene. 4. § Tagsági jogok és kötelezettségek (1) Az egyesület tagja jogosult: a) részt venni az egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, b) a tagok jogosultak személyesen, a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményüket kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni, c) a tagok jogosultak megválasztani az egyesület tisztségviselőit és választhatók tisztségviselőknek, d) a tagok jogosultak mindazon jogaik gyakorlására, amelyeket a törvények és az egyesület szabályzatai számukra biztosítanak. e) a tag minden jogerős döntéssel szemben a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróságon keresetet terjeszthet elő, az egyesület bármely szervezetének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt keresetlevél benyújtásával megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. (2) Az egyesület tagja köteles: a) az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, b) az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, c) az egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, d) a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. (3) A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja. Kiskorú, vagy korlátozottan cselekvő képes személyt a döntéshozatalban és egyéb hivatalos eljárásokban a törvényes képviselője képviseli.
3
5. § Az egyesület szervezete, és összeférhetetlenségi szabályok I. II. III. IV.
Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Fegyelmi Bizottság
(1) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az egyesület ügyintéző képviselő szerve, a 7 fős elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, az Elnök-helyettes és az Elnökségi tagok (5 fő), összesen 7 fő (8. §), a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai 1+2 fő (9. §), valamint a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai 1+2 fő (10. §). (2) Az egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az egyesület képviselője olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt, az egyesület tagja és a 18. életévét betöltötte. (3) Az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (4) Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 6. § A Közgyűlés (1) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlést 30 naptári napon belül ismételten, az eredeti napirendek szerint meg kell tartani. Az Elnök az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt (30 napon belül) összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével kéri, illetve tagfelvételi kérelem elutasítása elleni fellebbezés tárgyalásához szükséges. Kötelező a Közgyűlést (30 napon belül) összehívni, ha az ügyész keresete alapján a bíróság elrendeli, vagy az ügyész indítványára a törvényességi rend helyreállítása érdekében az ügyész azt felszólalásában indítványozza. (2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása, (a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, egyéb funkciós belső szabályzat elfogadása, módosítása az elnökség hatáskörébe tartozik) b) az éves költségvetés meghatározása. c) az éves tagdíj mértékének megállapítása, d) az Elnök éves beszámolójának, jelentésének az elfogadása, 4
e) az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása, f) a tag egyesület tagjainak sorából történő kizárása, a tagfelvételi kérelem elutasítása esetében az elutasítás elleni fellebbezés tárgyalása, g) az Elnökség tagjainak és az Elnök megválasztása, visszahívása h) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása i) a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. Az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak, a Fegyelmi Bizottság tagjainak és a bizottságok elnökeinek visszahívása közgyűlési hatáskörben eldöntve az alábbi esetekben történhet: tevékenységgel összefüggésben magának vagy másoknak bármilyen módon jogtalan előnyt szerez, illetve igyekszik szerezni, továbbá, aki másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy igyekszik nyújtani, az egyesület alapszabályában, vezető szerveinek határozataiban foglalt kötelező rendelkezéseket vétkesen megsérti, vagy megszegi, a tevékenységgel összefüggően egyéb, a sporterkölcsöt súlyosan sértő cselekményt vagy bűncselekményt követ el, botrányos vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon sportolóhoz nem méltó magatartást tanúsít, sportvezetőhöz méltatlan viselkedésével erkölcsi-, vagy közvetlen/közvetett módon anyagi kárt okoz. (3) A közgyűlés nyilvános és a közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli (posta levél) értesítésével. a) A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal előbb meg kell küldeni a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. b) Erre az időpontra újabb írásbeli anyag és így meghívó sem készül. c) A napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyag megtekinthetőségét a meghívó kiküldését követően a közgyűlésig az egyesület irattárolásának a helyén biztosítani kell. (4) A közgyűlések lebonyolításának általános szabályai: a) a közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt 30 napon belül megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A meghatározott napirenddel, első alkalommal meghirdetett közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell azt a tényt, hogy ha a közgyűlés nem határozatképes, amelyet az egyesület képviselője (levezető elnöke) az általa felkért jegyzőkönyvvezető és az általa ugyancsak felkért két hittelesítő tag ír alá. b) a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: a közgyűlés helyét, idejét, az érvényes szavazati joggal rendelkező taglétszámot, a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők számát, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés által jóváhagyott napirendi pontokat, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó határozatok tartalmát, hatályát, 5
a szavazás eredményét (feltüntetve a tartózkodó, a mellette szavazók számát, az ellene szavazók számát és nevét), az egyes hozzászólók véleményét abban az esetben, ha ennek jegyzőkönyvi rögzítéséhez a hozzászóló ragaszkodott, a vezetőségválasztó közgyűlés esetén a megválasztott tisztségviselők listáját, c) a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhez kell csatolni, d) a jegyzőkönyvet az irattárolás helyén kell őrizni (nem selejtezhetőek), e) a határozatokat évente emelkedő számsorrendben számozni kell. (5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az (2) a), és f) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (a jelenlévők legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Tag kizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. (6) A közgyűlés az éves beszámolóról és egyéb jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, és szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza (7) A Közgyűlés levezető elnöke az egyesület hivatalos képviselője. Távollétében a levezető elnök az Elnök-helyettes. Távollétükben a levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. (8) A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait általában nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. Ettől eltérően bármely tag kívánságára és a jelenlévők többségének (50 % + 1 fő) ilyen irányú döntése esetén titkos, illetve javaslatra a jelenlévők többségének (50 % + 1 fő) ilyen irányú döntése esetén nyílt szavazással kell az adott ügyben határozatot hozni. (9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A szavazásnál a tartózkodás ne jelent sem elutasítást („nem”), sem egyetértő („igen”) szavazatot. (10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Ennek egyik módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a határozatot, tartalmazó levélből egy iktatott másolatot meg kell őrizni). (11) Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe vezetetni. (12) A Határozatok Könyve oly módon kell, hogy tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) is megállapítható legyen. (13) Vezetőségválasztó és tisztújító közgyűlés előkészítésének előírásai: A közgyűlés helyét, idejét, az elnökség határozata alapján az elnök a tisztújító közgyűlés előtt legalább 15 nappal nyilvánosan (pl. sajtó útján) közzéteszi. 6
a) A jelölőbizottság megválasztása 1. A tisztújító közgyűlés időpontját megelőző egyik ülésen az elnökség megválasztja a jelölőbizottságot és annak elnökét a következő módon: A jelölőbizottságnak legyen legalább 15 napja a jelölés elvégzésére, figyelembe véve azt, hogy a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal az előzetes jelölőlistát az elnökség előtt ismertetnie kell. 2. A jelölőbizottság 1 elnökből és legalább 2 tagból álljon. 3. A jelölőbizottság megválasztását napirendi pontként az elnökség ülésének meghívójában fel kell tüntetni. 4. Az elnökség előzetes állásfoglalása alapján, s a jelöltekkel előzetesen egyeztetve a meghívónak tartalmaznia kell az elnökségnek a jelölőbizottságra vonatkozó javaslatát is; külön megjelölve az elnököt és – sorrendet is feltüntetve – a bizottság javasolt tagjait. 5. Az elnökség bármelyik tagjának javaslatára nyílt szavazással mind elnöknek, mind tagoknak további olyan jelölteket is állíthat, akik jelen vannak, és jelölésüket vállalják. 6. Elsőként a bizottság elnökét választják meg nyílt szavazással. 7. Több jelölt esetén rájuk történő szavazás sorrendjét a névsor alapján határozzák meg. 8. Az elnökválasztás akkor fejeződik be, amikor az első jelölt megkapta a megválasztásához szükséges többséget. Ha ilyen nem akad, akkor a bizottság elnöke a legidősebb tag lesz. 9. A jelölőbizottság tagságának a jelöltjeit szavazásra ugyancsak névsorrend által meghatározott sorrendben bocsátják, s a megválasztás nyílt szavazással történik. A választás akkor fejeződik be, amikor az elnökség által javasolt számú összes jelöltet megválasztották, illetve amikor a szavazásra bocsátható jelöltek elfogytak. 10. Ha nem sikerült legalább 3 tagot megválasztani a minimális 3 fős létszámhoz szükséges további tagok az elnökség által javasolt jelöltek közül kerülnek ki. b) A jelölés általános szabályai 1. A jelölőbizottság a munkát tagjai között felosztva, s megfelelő gyakorisággal ülésezve javaslatát szükség szerint nyílt szavazással állítja össze a következők figyelembe vételével: 2. Tisztségre csak az a személy jelölhető, aki jelölését előzetesen jóváhagyta; 3. Jelölőbizottság elnöke és tagjai önmagukat nem jelölhetik. 4. A javaslat összeállítása előtt ki kell kérni minden szakosztály, szakmai bizottság, továbbá a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság elnökének a véleményét. 5. A jelölés során figyelembe kell venni a tagoktól beérkezett észrevételeket és javaslatokat is. 6. A jelölőbizottság elnökségi ülésen ismerteti az előzetes jelölési listát és meghallgatja az elnökség észrevételeit, javaslatait. 7. Végleges javaslatát minden befolyástól mentesen legjobb belátása szerint úgy állítja össze, hogy az a közgyűlés írásbeli anyagaival együtt legalább a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal rendelkezésre álljon. c) Az egyesület tisztségviselőinek megválasztása a tisztújító közgyűlésen: 1. A szavazatszedő bizottság megválasztása: A tisztújító közgyűlés napirendje az általános szabályoknak megfelelően a határozatképesség bejelentésével a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásával, a napirend jóváhagyásával, illetőleg szükségszerinti módosításával kezdődik. Ezt követően: az elnök javaslata alapján nyílt szavazással megválasztják a szavazatszedő bizottság elnökét és annak két tagját.
7
2. A szavazatszedő bizottság feladatai: A szavazatszedő bizottság ellenőrzi a határozatképességet a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok számát, s meghatározza a megválasztásához szükséges szavazatok számát, mely a megjelentek létszámának fele + 1 fő. A nyílt szavazásoknál nyilvánvaló többség esetén a szavazatok számlálásától el lehet tekinteni. Ellenkező esetben vagy a jelenlévők kérésére megszámlálja, és a közgyűlésnek bejelenti, az igen és nem szavazatok és a tartózkodók számát, s bejelenti a szavazás eredményét. A szavazatszedő bizottság megválasztása után az általános szabályoknak megfelelően zajlik tovább a közgyűlés mindaddig, míg a napirendeknek megfelelően a szavazólista összeállítására nem kerül sor. 3. A tisztújítás szavazólistájának összeállítása: A közgyűlés vezetését a szavazatszedő bizottság elnöke a leköszönő elnöktől átveszi. A jelölőbizottság elnöke – bizottság egyes tagjainak szükség szerinti bevonásával – válaszol a bizottság jelölésével kapcsolatban hozzá intézett kérdésekre. A jelölőbizottság által előterjesztett tisztségviselők válaszolhatnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Nyílt szavazással személyenként döntenek arról, hogy az elnökség megválasztandó tisztségviselőire a jelölőbizottság által jelölt személyeket felveszik-e a szavazólistára. A közgyűlés bármely szavazati joggal rendelkező résztvevője az elnökség megválasztandó tisztségviselőire – rövid indoklással – további javaslatokat tehet azzal a feltétellel, hogy a jelöltek jelen vannak, és a jelölést elfogadják. Nyílt szavazással egyenként döntenek arról, hogy az újabb tisztségviselő jelölteket felveszik-e a szavazólistára. 4. A szavazólista, szavazás: A szavazólista összeállítása után a közgyűlés ismét az általános szabályok szerint folytatódik mindaddig, amíg a szavazólapok a szükséges számban el nem készülnek. A szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás szabályait. Elrendeli a titkos szavazást (Közgyűlés többségi döntése alapján ettől eltérhet és nyílt szavazással is, dönthet a tisztségviselők személyéről) A szavazásra jogosultak átveszik a szavazólistákat. A szavazatszedő bizottság felügyelete mellett lezajlik a titkos szavazás. A szavazatszedő bizottság visszavonul a szavazatok megszámlálására. A közgyűlés a szavazatszámlálás időszakára előirányzott programmal folytatódik. 5. A szavazatszámlálás: A szavazatszedő bizottság az egyes tisztségekre leadott szavazat alapján az alapszabály bekezdése szerint meghatározza a titkos szavazással megválasztott jelölteket a következők betartásával: Minden tisztségnél megszámolja az egyes jelöltekre adott érvényes szavazatok számát. Meghatározza az összes érvénytelen szavazat számát. Meghatározza, hogy az egyes tisztségeknél kik kapták meg a választásokhoz szükséges többséget és ezek közül ki kapta a legtöbb szavazatot. Ha egy jelöltet két tisztségre is megválasztottak, a korábbi írásbeli nyilatkozata alapján eldöntik, hogy melyik tisztséget nyerte el. A másik tisztségnél a ráadott szavazatokat törlik, s e tisztségnél a szavazás eredményét újra értékelik. 8
A mellette és ellene leadott szavazatok számának feltüntetésével összeállítják a titkos szavazással megválasztott tisztségviselők listáját. Összeállítják a titkos szavazással el nem döntött tisztségek listáját, feltüntetve, hogy azzal kapcsolatban ki, hány szavazatot kapott. 6. A tisztújítás eredményének kihirdetése: A szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás eredményét. Az el nem döntött tisztségekre – a közgyűlés akarata szerint – a megszerzett szavazatok sorrendje szerinti egyenkénti nyílt szavazással is betölthetők a tisztségek. A szavazatszedő bizottság elnöke, mint levezető elnök ismerteti a megválasztott tisztségviselők nevét és az elnöki tisztet, átadja a közgyűlésen megválasztott új elnöknek. Az egyesület közgyűlésen megválasztott új elnök jogosult az ülést bezárni. 7. § Az elnökség (1) Az egyesület vezető szerve a 7 fős elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 év időtartamra választja. A Közgyűlés bármely tag kívánságára és a jelenlévők többségének ilyen irányú döntése esetén nyílt szavazással is lehet az adott ügyben határozatot hozni. Az elnökség tagjai: Elnök, Elnök-helyettes és 5 elnökségi tag. (2) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. a) Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele (4 fő) jelen van. Az elnökség csak határozatképesség (4 fő jelenléte) esetén hozhat döntéseket. b) Az elnökségi ülések nyilvánosak. c) Amennyiben az elnökség létszáma 4 fő alá csökken, a FB elnöke (tudomására jutástól számított 30 napon belül megtartandó) rendkívüli közgyűlés összehívását rendelheti el. (3) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. a) az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: a közgyűlés helyét, idejét, az érvényes szavazati joggal rendelkezők számát, a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők számát, a határozatképesség megállapítását, az elnökség által jóváhagyott napirendi pontokat, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó határozatok tartalmát, hatályát, a szavazás eredményét (feltüntetve a tartózkodó, a mellette szavazók számát, az ellene szavazók számát és nevét), az egyes hozzászólók véleményét abban az esetben, ha ennek jegyzőkönyvi rögzítéséhez a hozzászóló ragaszkodott. b) a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhez kell csatolni, c) a jegyzőkönyvet az irattárolás helyén kell őrizni (nem selejtezhetőek), d) az elnökségi határozatokat évente emelkedő számsorrendben számozni kell.
9
(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. a) A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. b) Az elnök rendkívüli, sürgősségi ügyekben ettől eltérhet. (sürgősségi ügy amennyiben a döntéshozatallal kapcsolatos ügy intézése nyolc napnál rövidebb határidejű), (5) Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. b) az egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala. c) az egyesület egyéb belső szabályzatainak elfogadása, módosítása a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, e) a tagfelvétel jóváhagyása, tagsági díj fizetésének módjáról történő döntés meghozatala, f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására, g) az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés Elnök általi biztosítása az érdeklődők részére, h) a jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, i) az egyesület Alapszabályának módosítására vonatkozó tervezetek elkészítése a Közgyűlés számára, a Közgyűlés elé terjesztése, j) az egyesület működéséhez szükséges belső szervezeti egységek, bizottságok, szakosztályok meghatározása, létrehozása. k) az elnök esetén a munkáltatói jogok gyakorlása, l) vezetőségválasztó és tisztújító közgyűlés esetén a jelölőbizottság felkérése és megválasztása. (6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag(k) halálával és lemondásával is, amely esetekben, ha az elnökség létszáma 4 fő alá csökken a Közgyűlés (30 napon belül) új tagot (tagokat) választ. Az időközben választott új elnökségi tag (tagok) megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. (7) Az Elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) is megállapítható legyen. 8. § Az Elnök és az Elnök-helyettes (1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 4 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az elnököt távollétében, az elnök, vagy az elnökség megbízása lapján az Elnök– helyettes helyettesíti, egyéb esetekben feladatai megegyeznek az elnökségi tagok feladataival (2) Az Elnök hatásköre és feladatai: a. az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, b. a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett, c. a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, 10
d. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, e. az egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, f. az egyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és az ellenzők személye is megállapítható legyen, g. éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, h. a Közgyűlés és az elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, i. amennyiben ez mások vagy az egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti, vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat valamint az egyesület beszámolóit az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza. 9. §. A Felügyelő Bizottság 1.) A Felügyelő Bizottság feladata az egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel. 2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 3.) A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját (3 főt) a Közgyűlés választja meg. 4.) A Felügyelő Bizottság elnökét az egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. 5.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. a. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. b. Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. c. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. d. Munkarendjét maga határozza meg. e. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. f. A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. g. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 8.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. h. A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 8.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. 6.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. 7.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: 11
a) szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 8.) Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult. 9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet, ellátó szervet. 10.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a vezetőszerv (elnökség) elnöke vagy tagja, b) a szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 10.§. A Fegyelmi Bizottság és szabályzata I. fejezet (1) A Bizottság az egyesület elnöksége mellett működik (1 fő elnök, 2 fő tag összetételben). (2) A fegyelmi jogkört első fokon e Bizottság gyakorolja. 2. fejezet Fegyelmi vétségek (1) Fegyelmi vétséget követ el az, aki: a) a versenyszabályokat vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerűtlenséget követ el, b) sporttevékenységgel összefüggésben magának vagy másoknak bármilyen módon jogtalan előnyt szerez, illetve igyekszik szerezni, továbbá, aki másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy igyekszik nyújtani, c) az egyesület alapszabályában, vezető szerveinek határozataiban foglalt kötelező rendelkezéseket vétkesen megsérti, vagy megszegi, d) a sporttevékenységgel összefüggő vagy egyéb, a sporterkölcsöt súlyosan sértő cselekményt vagy bűncselekményt követ el, e) botrányos vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon sportolóhoz nem méltó magatartást tanúsít, f) sportolóhoz, sportvezetőhöz méltatlan viselkedésével erkölcsi-, vagy közvetlen/közvetett módon anyagi kárt okoz. 12
3. fejezet Fegyelmi büntetések (1) A sporttevékenység szabályait vétkesen megszegő taggal szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) b) c) d) e) f)
g)
h)
szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása, eltiltás az egyesületen belül folytatott minden sporttevékenységtől (egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál, nem lehet rövidebb időtartamú), eltiltás az egyesület által bérelt sportlétesítmények látogatásától (egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál, nem lehet rövidebb időtartamú), eltiltás az egyesületen belül folytatott meghatározott sporttevékenységtől, amennyiben valamely sportági szakszövetség, illetve sportszövetség versenyrendszerében résztvevő sportoló követ el a vétséget, és a bajnokságot szervező, vagy kiíró szövetség fegyelmi bizottsága határozatában eltiltja a sportolót a versenyzéstől, annak időtartamáig, eltiltás meghatározott ideig az egyesületen belül folytatott sporttevékenységtől a 10. § 2. fejezet, e) pontja szerinti vétségeknél. „Botrányos, vagy erkölcstelen életmóddal, illetve egyéb módon sportolóhoz nem méltó magatartást tanúsít” (az eltiltás egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál, nem lehet rövidebb időtartamú), kizárás.
(2) Az (1) bekezdés b) – c) pontjában meghatározott büntetést más fegyelmi büntetéssel együttesen is lehet alkalmazni. (3) A fegyelmi büntetések, a kedvezmények, és juttatások teljes vagy részleges megvonása az egy évet nem haladhatja meg és egy hónapnál nem lehet rövidebb időtartamú. (4) A sporttevékenységtől való eltiltás vonatkozhat versenyzésre, edzői tevékenységre, versenybírói tevékenységre, sportszervezetekben való tisztségviselésre. (5) Az "eltiltás minden sporttevékenységtől" fegyelmi büntetést csak a 2. fejezet (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi vétség elkövetőjével, illetve a sportteljesítmény tiltott fokozása (doppingolás) esetén lehet alkalmazni. (6) Az (1) bekezdés b) – e) pontjában meghatározott büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni. (7) Ha a sporttevékenységtől való eltiltás időtartama a hat hónapot meghaladja, a határozat rendelkező részét közzé kell tenni. 4. fejezet Egyéb rendelkezések (1) Sportegyesület valamelyik szakosztályával szemben - ha a versenykiírás feltételeit, vagy a sporterkölcs szabályait megszegi - egyéb rendelkezéseket lehet foganatosítani: a) versenyrendezési jog megvonása, b) hazai és nemzetközi versenyeztetéstől való eltiltás.
13
(2) A versenyrendezési jog megvonása, illetve a versenyeztetéstől való eltiltás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést fegyelmi eljárás keretében, fegyelmi büntetés mellett vagy önállóan is lehet alkalmazni.
5. fejezet A fegyelmi büntetés célja és kiszabásának elvei (1) A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a fegyelmi vétség súlyához és az elkövető vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. (2) Ha a tényállás tisztázott, a 3. fejezet (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetés, fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható.
6. fejezet A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése (1) A 3. fejezet (1) bekezdés b) – f) pontjaiban felsorolt büntetés végrehajtását hat hónaptól egy évig terjedő időre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható. (2) Felfüggeszteni csak a hat hónapnál rövidebb időtartamú büntetéseket lehet. (3) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb büntetést alkalmaztak. 7. fejezet A fegyelmi büntetés hatálya (1) Fegyelmi büntetés hatálya alatt áll az, akire a 3. fejezet (1) bekezdés b) – g) pontja szerinti büntetést szabták ki. (2) Fegyelmi büntetés hatályának időtartama: a) a meghatározott kedvezmények és juttatások teljes vagy részleges megvonása esetén azonos annak időtartamával, b) eltiltások esetén: ha az eltiltás időtartama három hónapnál nem hosszabb: hat hónap, három hónapot meghaladó eltiltás esetén: egy év. (3) A fegyelmi büntetés hatályának tartamát a büntetés letöltésének idejétől kell számítani. (4) A fegyelmi büntetés hatályának idejét az eljárás alá vett személy tagsági nyilvántartó lapjára (könyvébe) be kell jegyezni. (5) Ha fegyelmi büntetés alatt álló személy újabb fegyelmi vétséget követ el, visszaesőnek kell minősíteni és az újabb fegyelmi eljárásban azt súlyosbító körülményként, kell értékelni. (6) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után a büntetéseket tagsági nyilvántartó lapról (könyvből) törölni kell. 14
8. fejezet Fegyelmi Bizottság szervezete és működésének rendje (1) A Bizottság az egyesület elnöksége mellett működik (1 fő elnök, 2 fő tag összetételben). (2) A fegyelmi jogkört első fokon e Bizottság gyakorolja. (3) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az, aki: a) maga is fegyelmi eljárás alatt vagy büntetés alatt áll, b) a fegyelmi eljárás alá vont személynek hozzátartozója (egyenes ági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, házastársa, élettársa és jegyese, házastársának egyenes ági rokona és testvére, valamint testvérének házastársa), c) a fegyelmi eljárás alá vont személlyel perben vagy haragban áll, d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el, e) a fegyelmi ügyben egyéb módon érdekelt. (4) A Bizottság elnöke hivatalból, vagy kifogás alapján köteles az érdekeltség kérdésében határozatot hozni. Ha az érdekeltség a Bizottság elnökét érinti, az egyesület elnöksége határoz.
9. fejezet A Fegyelmi Bizottság hatásköre (1) A Bizottság jár el azzal szemben, aki: a) az egyesület által vagy közreműködésével megrendezett bajnokságon, versenyen, edzésen, edzőtáborozáson, válogatott versenyen, arra való felkészülésen vagy egyéb sporteseményen/rendezvényen vesz részt és azokon vagy azokkal összefüggésben rendet sértő etikai-, fegyelmi vétséget követ el, b) több sportegyesület működését érintő fegyelmi vétség (versenyzőcsábítás, átigazolási és egyéb szövetségi szabályok megsértése, megvesztegetés stb.) követ el, c) az egyesületben folytatott tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétséget követ el, d) a cselekmény elkövetése után, de még az egyesületi fegyelmi felelősségre vonás előtt, az egyesületi tagsági viszonyának megszüntetését kezdeményezte. (2) Az egyesület elnökének és elnökségi tagjainak, a Bizottságok elnökének és tagjainak fegyelmi ügyében a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja. a) A tisztségviselők minden jogerős döntéssel szemben a tudomásukra jutástól számított 30 napon belül a bíróságon keresetet terjeszthetnek elő. b) Az egyesület közgyűlésének, vagy bármely szervezetének törvénysértő határozatát – a tudomásukra jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatják. c) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti
10. fejezet A fegyelmi eljárás elrendelése (1) Fegyelmi eljárást csak a fegyelmi eljárás elrendelése után szabad lefolytatni. Fegyelmi eljárás elrendelésének fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja alapján van helye.
15
(2) A fegyelmi eljárást - a (3) és (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az egyesület elnöke, elnöksége, valamint a hatáskörébe tartozó ügyeknél a Felügyelő Bizottság rendeli el. (3) A Bizottság rendeli el a fegyelmi eljárást: a) ha valamely verseny jegyzőkönyvében fegyelmi vétség elkövetését jelzi a hitelesített záradék, b) ha folyó fegyelmi eljárás során merül fel valaki ellen fegyelmi eljárás elrendelésének szükségessége. (4) A fegyelmi eljárás elrendelése előtt az elrendelésre jogosult - amennyiben szükségesnek ítéli - a Bizottság egyik tagját megbízhatja az eljárás elrendeléséhez szükséges adatok beszerzésével. 11. fejezet Elévülés (1) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni: a) ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetve elkövetése óta 1 év már eltelt, b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető - vagy szabálysértési eljárás indult. (Amennyiben az nem végződött felmentéssel, a határidő a jogerős határozat közlésétől számított, maximum egy év.) (2) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket, a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani. 12. fejezet A fegyelmi tárgyalás előkészítése (1) Azt a személyt, akinek ügyében fegyelmi eljárást rendelnek el, a fegyelmi tárgyalást megelőzően 8 nappal írásban meg kell idézni. a) Az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá, hogy igazolatlan távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. b) A fegyelmi eljárás alá vont személy, egy alkalommal - elfogadható indokkal, legfeljebb 15 napos időtartammal - kérheti a fegyelmi tárgyalás lefolytatásának elnapolását. (2) A fegyelmi eljárás előtt intézkedni kell a tanuk megidézése, egyéb bizonyítékok beszerzése, valamint az érdekelt sportegyesület, vagy szerv képviselőjének meghívása iránt.
13. fejezet A fegyelmi tárgyalás (1) Az egyesület Közgyűlése által létrehozott Fegyelmi Bizottság legalább három tagjának jelen kell lennie a fegyelmi tárgyaláson. A tárgyalásra meg kell hívni az egyesület képviselőjét. a) A fegyelmi tárgyalást az eljáró fegyelmi biztos (a Bizottság elnöke vagy az általa megbízott egyik tag) vezeti. b) A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a fegyelmi biztos szava dönt.
16
(2) A tárgyalás megnyitása után a fegyelmi biztos ismerteti a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket. Ezt követően meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és módot ad védekezésének és bizonyítékainak előterjesztésére. (3) A fegyelmi biztos a védekezés meghallgatása után lefolytatja a bizonyítási eljárást, amelynek során kihallgatja a tanukat, szakértőket, szükség esetén helyszíni szemlét tart, ismerteti a beszerzett okiratokat. a) A bizonyítás-felvétel a fegyelmi eljárás alá vont személy(ek) jelenlétében történik. Szükség esetén szembesítést is el kell rendelni. b) Amennyiben a fegyelmi tárgyaláson a bizonyítás-felvétel nehézségekbe ütközik, bizonyítást lehet/kell felvenni, kiküldött bizottsági tag(ok) vagy megkeresés útján. Ilyen esetekben a bizonyítás anyagát észrevételezés végett a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személy elé kell tárni. (4) A fegyelmi tárgyalás nyilvános, indokolt esetben a fegyelmi biztos a hallgatóság számát korlátozhatja, vagy a hallgatóságot a tárgyalásról egészen ki is zárhatja.
14. fejezet A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni (az írásos jegyzőkönyvön kívül hangfelvétel is készíthető, de ezt előre közölni kell a résztvevőkkel). (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalás helyét és idejét, b) az eljárásban résztvevők nevét és levelezési címét, c) a fegyelmi eljárás alá vont személy adatait és előadott védekezését, d) a kihallgatott tanuk vallomását, a meghallgatott szakértők véleményét, e) az írásbeli bizonyítékok ismertetésének megtörténtét, f) a fegyelmi határozat rendelkező részét, g) a határozat kihirdetésének megtörténtét, h) a nyilatkozatot a fellebbezés kérdésében. (3) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve a fegyelmi tárgyaláson történtek bizonyítására szolgál. A jegyzőkönyvet (és - amennyiben készült - a hangfelvételt) a fegyelmi tárgyalás irataihoz kell csatolni. 15. fejezet A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi határozat vagy büntető, vagy az eljárást megszűntető határozat lehet. (2) Büntető határozatot kell hozni, ha megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el. (3) Eljárást megszüntető határozatot kell hozni: a) ha a megállapított cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget, b) ha az eljárás alapját képező cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást, c) ha nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetője, vagy az elkövető vétkessége, d) ha a fegyelmi vétség elévült, e) ha a fegyelmi vétség súlyára és az eset összes körülményére tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek. 17
(4) A fegyelmi határozat rendelkező részből és indoklásból áll. a) A határozatban bevezetésként meg kell jelölni azt, hogy a határozatot a Bizottság hozta, továbbá annak nevét és sportegyesületi tagsági könyvének számát, aki ellen fegyelmi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét. b) A büntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az elkövető nevén és adatain kívül az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést és az alkalmazott fegyelmi büntetést. A határozat rendelkező részében kell megállapítani a határozat nyilvánosságra hozatalának módját, továbbá utalni kell a fellebbezés lehetőségére is. c) A büntető határozat indoklásának tartalmaznia kell a bizonyítottnak vett tényállást, a bizonyítékok megjelölésével, továbbá annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen fegyelmi vétséget valósít meg, az elkövetésben a fegyelmi eljárás alá vont személy mennyiben vétkes, végül az enyhítő és súlyosbító körülmények értékelését, valamin a fegyelmi büntetés mértékének indoklását. d) Az eljárást megszűntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét, adatait, továbbá az eljárás megszűntetésének kimondását, a megszűntetés okának megjelölésével. Az eljárást megszüntető fegyelmi határozat indoklásában ki kell térni a (3) bekezdésben foglaltak indoklására. (5) A fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 30 napon belül meg kell hozni. A fegyelmi eljárást elrendelő, vagy a Bizottság elnöke ezt a határidőt indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbíthatja. A fegyelmi eljárás - az eljárás alá vont személy kérésére történő - elnapolása esetén ez a határidő újabb 15 nappal meghosszabbodik. (6) A határozatot a jelenlevőkkel kihirdetés útján, az érdekelt távollévőkkel, továbbá a 16.fejezet (1) bekezdés a) – b) pontjában megjelölt személyekkel kézbesítés útján is közölni kell. Fellebbezés hiányában a határozat a fellebbezési határidő lejártát követő napon emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá. A határozatot meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek közreműködni kötelesek annak végrehajtásában. (7) A Bizottság az általa hozott és kihirdetett, vagy kézbesítés útján közölt határozatot nem változtathatja meg. (8) A 3.fejezet (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott büntetés fegyelmi-, büntetőeljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott.
16. fejezet Fellebbezés (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet: a) a fegyelmi eljárás alá vont személy, b) az egyesület képviselője (elnöke), c) a 4. fejezet (1) - (2) bekezdésében meghatározott egyéb intézkedések alkalmazása esetén az érintett szakosztály elnöke. (2) A fellebbezést, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, írásban, a Fegyelmi Bizottságnál kell bejelenteni.
18
(3) A nem jogerős határozattal sporttevékenység folytatásától eltiltott személy sporttevékenységet a másodfokú határozat meghozataláig, fellebbezés esetén sem folytathat. A szakosztállyal szemben hozott fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezésnek sincs a végrehajtást halasztó hatálya. (4) Fellebbezés esetén az iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni a másodfokú szervhez, a közgyűléshez. (5) Nincs helye fellebbezésnek, ha a határozatot a közgyűlés hozta.
17. fejezet A Fellebbviteli Bizottság (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezésnek az elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Fellebbezés esetén az egyesület elnöksége legalább három /3/ tagú Fellebbviteli Bizottságot jelöl ki. Ennek a bizottságnak a tagjai: az elnök és az elnökség által kijelölt tagok (2 fő). (2) A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bizottság bírálja el és az érvényes határozat meghozatalához javaslatát a közgyűlés elé, terjeszti. A határozati javaslat meghozatalához a Fellebbviteli Bizottság legalább három tagjának részvétele szükséges. Szavazategyenlőség esetén a Fellebbviteli Bizottság elnökének a szavazata dönt. (3) A 8. fejezet (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok a másodfokú szerv tagjaira is vonatkoznak.
18. fejezet Másodfokú tárgyalás és határozat (1) A Fellebbviteli Bizottság általában az iratok alapján dönt. Indokolt esetben bizonyítási eljárás is lefolytatható. (2) A másodfokú határozati javaslatban a Fellebbviteli Bizottság javaslatot tehet a közgyűlés elé az elsőfokú határozat helybenhagyására, megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére. Hatályon kívül helyezés esetén az első fokú Bizottságot a közgyűlés új eljárás lefolytatására utasítja, megjelölve azt, hogy a megismételt eljárást milyen szempontok alapján kell lefolytatni. (3) A Fellebbviteli Bizottság az írásba foglalt, közgyűlés által jóváhagyott határozatát közli az érdekeltekkel, valamint mindazokkal a szervekkel, amelyek közreműködni kötelesek annak végrehajtásában. A fegyelmi eljárás iratait az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottsághoz kell visszaküldeni.
19. fejezet Felülvizsgálati eljárás A Bíróság az érintett tag által benyújtott keresetlevél alapján az egyesületnél hozott bármely jogerős fegyelmi határozatot, vagy érdemi döntést felülvizsgálhat.
19
20. fejezet Fegyelmi büntetés elengedése (1) Az egyesület elnöksége, kérelem alapján, a fegyelmi büntetés végre nem hajtott részének a végrehajtása alól mentesítést adhat. (2) Mentesítésnek akkor van helye, ha a fegyelmi büntetés időtartamának már több mint a fele eltelt és, a) a felelősségre vont személy újabb fegyelmi vétséget nem követett el, valamint a büntetés elengedésére egyébként is érdemes, továbbá, b) a fegyelmi büntetés célja ily módon is elérhető. Az eljárás a fegyelmileg büntetett személy, vagy az egyesület elnökének kérelmére indul. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, és csatolni kell a kérelmező tevékenységét közvetlenül irányító szerv véleményét. A Bizottság a kérelmet, a fegyelmi ügy irataival együtt terjeszti fel az elnökséghez.
21. fejezet Záró rendelkezés (1) A fegyelmi jogkör gyakorlói e tevékenységükben függetlenek és az Alapszabály, valamint a Fegyelmi Szabályzat szerint kötelesek eljárni. 11. § Az egyesület működése és gazdálkodása (1) Az egyesület alapszabály szerinti működését, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről, vagy a módosítás átvezetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg, illetve folytathatja a módosítás szerint. (2) Az egyesület tagdíjaiból, rendezvénybevételből, részére juttatott támogató befizetésekből, önkormányzati, állami, alapítványi támogatásokból, szponzori és esetleges egyéb (reklám) jövedelmekből gazdálkodik. (3) A tagdíj befizetésének módját az elnökség határozza meg a) A tagok tagdíj-befizetéseiről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. b) A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (4) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. (5) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. (6) Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. 20
(7) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. (8) Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (9) Az egyesület váltót, vagy más hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (10) Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (11) Az egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a Számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet intézkedik. (12) Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. (13) Az egyesület működése felett a Komárom Esztergom Megyei Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 12. § Az egyesület képviselete (1) Az egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel. Az elnök képviseleti jogát – sportági, vagy szakmai ügyekben- két tanúval hitelesített képviseleti jog átadásról szóló nyilatkozattal esetenként, a nem kizárólagos képviseletet érintő ügyekben átadhatja. (2) Az egyesület bankszámlája felett az Elnök és Elnök–helyettes együttesen jogosult rendelkezni. (3) Az egyesület képviselőjének adatai: Név:
Vadóc László (anyja neve: Raffai Irén, születési helye: Budapest, ideje: 1952. 06.15.)
Lakcíme: 2800 Tatabánya Dr. Vitális István u. 24. 3/2.
13.§ Az egyesület megszűnése (1) Az egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. (2) Megszűnik továbbá az egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 21
a) feloszlatás: pl. ha az egyesülési jog gyakorlása sérti az Alkotmányt, b) megszűnés megállapítása: pl. az egyesület tagjainak létszáma tartósan 10 fő alatt, van és a bíróság az ügyészség keresete alapján a megszűnést, kimondja. (3) Az egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők, kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés a hatályos törvényeknek megfelelően köteles dönteni. (4) A sportegyesület megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg szolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
14. § Záró rendelkezések (1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további, ide vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. (2) Az egyesület Alapszabályát 2006. december 08. napján tartott Közgyűlés …./2006 (12.08.) számú határozatával elfogadta. Tatabánya, 2006. december 8.
……………………….………… egyesületi képviselő
Jk. hitelesítő: …………………………………… ………………………………………
Jk. hitelesítő: …………………………………… ……………………………………… 22
