A V O L T RUDNOKI ÁSVÁNYFÜRDŐ MAYER HENRIK TÖRZSKAPITÁNY BESZÁMOLÓJÁBAN BALEGOVÁ JANA
Tudósítások az ásványvíznek a gyógyításban való használatáról már az ókori szerzők m ü v e iben is előfordulnak (például Plutarchosznál vagy Plíniusznál), habár azokban az i d ő k b e n m é g nem volt lehetőség az ásványvíz vegyi összetételének és farmakológiai hatásának ala pos vizsgálatára. A mai modern t u d o m á n y eszközeit gyakran az akkori orvosok és b ö l c s é szek spekulációval bélyegzett elvei helyettesítették, mint az például Empedoklésznél, Hippokratésznél vagy Arisztotelésznél figyelhető meg. A z ásványvíz vegyi összetétele és gyógyító ereje iránti tárgyilagos és kritikus érdeklődés kezdete a humanizmus és r e n e s z á n s z időszakára v e z e t h e t ő vissza, amikor az ember m e g ú j u l ó érdeklődése a k ö r n y e z ő t e n n é s z e t iránt új i m p u l z u s k é n t hatott a természettudomány fejlődésére. Az ásványvíz vegyi ö s s z e t é telének és a beteg testre való hatásának kutatását j e l e n t ő s e n befolyásolták Theophrastus Paracelsus m ü v e i (1493 - 1541), aki híveivel együtt érvényesítette az orvosi gyakorlatban az erős hatású, főként ásványi eredetű vegyi anyagokat. A z ásványvizek t u d o m á n y o s kutatá sa azonban csak a 17. században vette kezdetét Boy le Robert (1627 - 1691), Lister Martin ( 1 6 3 8 - 1712), í-fjärne Urban (1641 - 1724) t e v é k e n y s é g é n e k köszönhetően. 1
A balneográfia meghonosításának úttörője M a g y a r o r s z á g o n a sziléziai származású hu manista tudós, k é s ő b b eperjesi tisztviselő, királyi t a n á c s o s és a sárosi vár parancsnoka, Werner György (a 15. század vége - 1556) volt, aki két latin nyelvű dolgozatában leírta a magyarországi források vizeinek különlegességét (De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation - Magyarország csodálatra méltó v i z e i r ő l , első kiadás Bázel 1549) és a szepesi régióban (Hypomnemation de aquis in Scepusio admirandis - S z e p e s s é g csodálatra méltó vizei - B é c s 1551) . A magyarországi balneográfia fejlődéséhez a 17. - 18. s z á z a d 2
J
4
' Bugaj, R. S.: Prace balneologiczne lekarzy polskich wieku odrodzenia. In: Studia i materialy z dziejów nauki polskej. T. 4. Warszawa, 1956. 79. lásd: Balegová, J.: Juraj Werner - preSovsky rektor a humanista. In: Acta Paedagogicae. II. Presov, 2002. 89-98; SariSsky hrad vőasoch Jurája Wernera. In: Pamiatky amúzeá. 4. Bratislava, 2003. 18.-21; Juraj Wernher a poéiatky Spiäskej komory. In: Terra Scepusiensis. Stav bádania o dejinách Spi§a. Levoca - Wroclaw, 2003. 553-558. A mü népszerűségét igazolja 15 kiadása (ebből 6 német nyelvű), 1551-töl 1553-ig. (Bázel, Antverpen, Bécs, Köln, Frankfurt). Szlovák nyelvű: Wernher, J.: O podivuhodnych vodách Uhorska. Fordította: Ján KoSecky. Martin, 1974. Jelenleg új szlovák fordítása készül. Szlovák fordításban: Wernher.!.: Podivuhodné vodynaSpisi. Fordította: Augustin Rebro. Martin, 1980.
2
3
4
ban j e l e n t ő s m é r t é k b e n hozzájárult például Szentiványi 6
(1673 - 1719) , Torkos
Márton 7
Jusztusz János
(1699 - 1770) , stb.
(1613 -1705) , Csiba I s t v á n
8
Ezek a m ű v e k az akkori időknek megfelelően magas színvonaluk ellenére a mai m o d e m tu domány igényeinek természetesen nem felelnének meg, ennek ellenére értékes forrásként szere pelnek az orvostudomány, a balneográfia és balneológia fejlődésének tanulmányozásához. Ezek k ö z é s o r o l h a t ó az 1762-ben Kassán megjelent Mayer Rudnoki
ásványi
Sauberer
András
Szent János
Keresztelő
fürdő
termográfiai
eredete, fekvése, mány
kutatása jellege,
Neyenbeyrni
doktora,
tudománynak
királyi
Mayer vár-
1 0
Gold-Baad felruházott
-
nak
Henrik,
szent premontrei
templom prépostságának
vezérkari orvosnak A
nevezett,
a
tartalma, belső Henrik,
és vezérkari
elöljárójának
és külső hatásai,
a szabad
művészetek,
orvosa
földjein
által?
amelyeket fizikai
bölcsészet
által felülvizsgálva
tapasztalt tudósok
és az
és megerősítve
és
fürdő vegyi
orvostudo más,
a
B e s z á m o l ó j á n a k tizenhat paragra
A forrást az Aranyidka
(népiesen
foglalkozik.
Goldzeichen
11
nevű)
hegyre helyezi, ahonnan az arany
víz - s z l o v á k u l Z l a t á voda, n é m e t ü l Gold-Wasser - lecsorog a merítőmedencébe,
3
a
terjeszkedő
a Rudnoki fürdő eredetével, v i z é n e k fizikai és vegyi t u l a j d o n s á g a i v a l , ás
ványi t a r t a l m á v a l , külső és b e l s ő hatásával
belső mérete
tiszteletreméltó
rend prelátusának,
- című latin n y e l v ű dolgozat a k ö v e t k e z ő megjelöléssel: A
ásványi
ebben az ágában
fusában M a y e r
népiesen
apát úr, az előjogokkal
jászói
kísérletek
aranyfürdő,
három
rőf és mélysége
két rőf(\U.
amelynek
§).
De admirandis virtutibus et proprietatibus lacuum, fontium, fluviorum, aliarumquc aquarum quac.signanter in regno Hungáriáé reperiuntur. In: Miscellanea, Tyrnaviae, 1689. Dissertatio historico-physica de admirandis Hungáriáé aquis. Tyrnaviae, 1713. Schediasma de thermis Pöstheniensibus. Posonii, 1745. Bokcsová-Uherová, M . - Fundárek, R.: Poőiatky vedeckého záujmu o kúpele a liecivé pramcne na Slovensku. In: Zdejín vied a techniky na Slovensku. III. Bratislava, 1964, 265-295. Examen Thermographicum Mineralis Balnei Aurei Rudnokiensis, vulgo Gold-Baad, situati in territorio Illustrissimi, et Reverendissimi Domini Andreáé Sauberer, Sac. et Exempli Ordinis Praemonstratensium Praelati, nec non Praepositurae Regiae Jászoviensis ad S. Joannem Baptistám Praepositi Infulati, De Balnei hujus origine, situ, natura, ingredientium mineralium virtutibus, et usu tarn in- quam externo, per fundamenta. et expérimenta Physico-Spagyrica probali, per Henricum Mayer de Neyenbeyrn, AA. LL. Philosophiae, et saluberrimae Medicináé Doctorem, nec non Caesareo-Regium Castrensem, et Stabalem Medicum, et reliquos hac in Arte peritos Conscientiose, nec non genuine approbati, et examinati. Cassoviae: Typis Academicis Societatis Jesu Anno M.DCC.LXll. A nyomtatvány az eperjesi kollégium könyvtárában található: sgn. Sq 24. [28] old., [A/4J-C/4, D/2 [= 14] lap. 20,5x16,5 cm, a kötést szabad papírívek helyettesítik. Az első lapon a következő felirat: Exman Thermographicum; az utolsó lapon a szöveg befejezése olvasható zárszóval aláírás nélkül, a hátsó oldal barna márványozott papírral van védve. A szerzőről nincsenek ismereteink, Molnár Béla a kassai orvostudomány történetéről szóló könyvében szerepel a kassai orvostudományról szóló 1726 - 1803 között megjelent nyomtatványok felsorolásában, téves dátummal - 1754 (Molnár, B.: Kassa orvosi története. Kassa, 1944. 167). " A rudnoki fürdő a jászói apátság tulajdona volt. Rudnok községtől északi irányban 5 kilométerre (Kassától körülbelül 20 kilóméterre nyugati irányban) terül el, 533 m magasságban. Jelentősége a stószi fürdő megnyitá sa után (1883) nagy mértékben csökkent. A huszadik század negyvenes éveiben 6 fürdőház, 12 vendégszoba 20 ággyal, vendéglő és néhány gazdasági épület tartozott a fürdőhöz.. Vas tartalmú vizét csuklóbctegség gyógyí tására használták. (Schermann, S.: Kassa és kassai hegyek kalauza. Budapest, 1944. 201; Sziklay, J. Borovszky, S.: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1896. 270-312; Fényes, 13.: Magyarország le írása. Pest, 1847. 301). A második világháború idejében a fürdőt lőszerraktárnakt használták. 1944-ben felrob bant és elpusztult. 6
8
9
10
Mayer igyekezve a rudnoki forrásról minél tárgyilagosabb adatokat bemutatni, fontos nak tartotta bizonyítani annak ásványi jellegét. E z é r t hivatkozik a vegyi és fizikai kísérletek re, azaz a súlyra, az ásványi adalékokra, párlatra, száradásra, meszesedésre (koncentrált kénsavra való visszahatás, - oleum vitriolt, kálium karbonát oldat - oleum tartari), amelyek egyértelműen bizonyították, hogy ásványvízről van szó, főként antimon (antimonium), c i nóber (cynabaris nativa, vörös higanyos szulfit) és zöldgálic (vitrolum martis) ( I I . §) tar talmánál fogva. 12
A z „ a n t i m o n r ó l " ( a n t i m o n i t r ó l ) . egyebek k ö z t azt állítja, hogy nagyon tiszta és ezért kitűnő gyógyító eszközként használható az orvosi tudományban. Gazdag kénben, fémhi ganyból és savas lúgos földanyagból áll. A z antimonitban levő ként nemesebbnek tartja, mint a k ö z ö n s é g e s ként, amivel az antimonit n ö v e k v ő ellenállási erejét magyarázza a k ü l ö n b ö z ő mérgekkel szemben. É p p e n ennek a k é n n e k a jelentőségét emeli k i az antimonit és az abból gyártott készítmények hatását tekintve. Hivatkozva Plater , Baziliusz , Paracelsus és m á s orvosok tanúságára, az antimónról úgy nyilatkozik, mint minden orvosság lelkéről. A z antimon gyógyhatásáról állítja, hogy tisztítja a vért, és ezáltal gyógyítja a leprát, skorbutot, fekélyeket, szifiliszt, epilepsziát, egyszóval többfajta betegséget gyógyít ( V . §). 13
14
A k ö v e t k e z ő ásványi anyaggal - a cinóberrel kapcsolatban megmagyarázza k i t e r m e l é s é nek módszereit, és pedig magából az ásványból, ami a higanyos kénköves földdel összeke verve, a föld belsejében vöröses anyagra keményedve található. A z o r v o s t u d o m á n y szem pontjából kiemeli a cinóbert, mint kitűnő belső és külső gyógyításra alkalmas orvosságot a nemi szervek idegeinek, görcsös affektáció és más idegbetegség, kólika és gyomorgörcs elleni orvosságot. Emlékeztet Crato von Krafftheim véleményére, aki már a saját korában is az epilepszia mágnesének nevezte a cinóbert, mert nagyon jó orvosság az aranyművesek ellen, amelyet a fém kipárolgása, vagy valami más okoz. Mayer szavai szerint kézreszketése csak nehezen lehetne találni jobb orvosságot azoknak a számára, akik ásványokkal vagy fémmel dolgoznak, és bizonyos idegbetegségben szenvednek, mint kontraktúrák, görcsök, reszketés. M e g e m l í t i a cinóbert, mint univerzális ásványt az izzadás ellen. Leírja Boyle Robert k í s é r l e t e i t , aki megállapította, hogy a c i n ó b e r t elvárható eredménnyel lehet hasz nálni a skorbut által okozott kószáló csuklófájdalmak ellen ( V I . §). 15
16
A rudnoki forrás domináns ásványi eleme a z ö l d g á l i c , ami a vas kénsavval való r o z s d á sodásánál keletkezik (liquor sitlphuris acidus). A m i az orvostudományban való h a s z n á l h a tóságát illeti, állítja, hogy behat a mezentérium ereibe, megnyitja a gátakat és tisztítja az testet. Ezért használ a krónikus betegségek ellen, a skorbut ellen, hipochondrikus fájdalom ellen, a fekete sárgaság ellen, amit általában királyi feketekórnak neveznek, s amely nagy legyengülést okoz. Ennek az ásványvíznek ivásra és fürdésre vagy borogatásra használva nagyon jó hatása van a szemfertőzés gyógyulására, bármi is okozta azt ( V I I . §).
12
l j
14
13
16
Az összefüggésekből (kén tartalom) kiderül, hogy Mayer a mai terminológia értelmében az antimonium kifeje zést használja nemcsak az antimon (Sb), hanem az antimonit (szulfit antimonium - Sb2S3) megnevezésénél is. Plater (Platter) Felix (1536 - 1614) a 16. század egyik legtehetségesebb orvosa, kitűnő anatómus és gyakorló orvos. Valentinus Basilius (15. század eleje - ? ) vegyészetiéi foglalkozott és figyelemreméltó eredményeket ért el. Crato von Krafftheim (1519 - 1585) - korának egyik legelismertebb orvosa. I . Ferdinánd, II. Miksa és I I . Ru dolforvosa volt. Boyle Robert (1627 - 1691) - brit filozófus és természetkutató, akinek az orvostudomány a kísérletek gyakorlá sának bevezetését köszönheti.
Mayer mint orvos fontosnak tartja jól megfontolni a fürdő használatát, figyelembe véve annak jellemzőit, ezek közé sorolja például a b e t e g s é g szimptómáit, okát, intenzitását, a beteg t e m p e r a m e n t u m á t és korát. Szerinte az orvos kötelessége, hogy helyreállítsa az embe r i szervezetnek természetes vegyi egyensúlyát, és é p p e n ebből a szempontból emeli k i a Rudnoki fürdő j e l e n t ő s é g é t ( V I I I . §). A kémiai e g y e n s ú l y felbomlásának okai közé sorolja az időjárás hirtelen változását, az álmatlanság és á l m o s s á g hirtelen beálltát, a s z o m o r ú s á g és harag, illetve s z e n v e d é l y hirtelen változását, de az orrvérzést is, valamint a m e n s t r u á c i ó vagy aranyér k ö v e t k e z m é n y é t és állítja, hogy a Rudnoki ásványfúrdő lehetőséget ad a g y ó gyítás során arra, hogy Hippokratész módszereit gyakorolja. ( I X . §). A b e t e g s é g e k közül, amelyekre ez a víz j ó hatással van, megemlíti a lábköszvényt, kontraktúrát, m i g r é n t , szülés utáni süketséget, m e d d ő s é g e t , szédülést, görcsöt, paralízist, reumát, asztmát, sárgaságot, hipochondriával összefüggő fájdalmat, aranyért, s á p k o r r a l okozott szívverést, fájdalmas vagy szabálytalan menstruációt, skorbut által okozott fekélye ket, csuklófájdalmat, lepra által okozott rühösséget. Érdekesek Mayer saját tapasztalatai a Rudnoki fürdővel kapcsolatosan. Említi p é l d á u l harminc katona esetét, akik skorbuttal és rühhel voltak fertőzve és attól tartva, hogy ne fer tőzzék a többieket, elküldték őket a Rudnoki fürdőbe, ahonnan négy hét múlva egészségesen tértek vissza. T o v á b b á egy férfi esetét, aki a Rudnoki forrás ásványvizének negyvennapos használata u t á n a vérbajból gyógyult k i ; egy nemes férfi a víz h á r o m h e t e s ivása után isiászá tól szabadult meg; vagy egy nemes hölgy, aki k é t é v i g fehér folyásokban szenvedett, a für dőbe érkezése után pedig bűzlő iszaposságban szenvedett, ám az ásványvíz ivása és az eb ben való fürdések hatására meggyógyult. A víz h a s z n á l a t á v a l okozott tünetekkel kapcsolatosan Mayer megjegyzi, hogy a Rudnoki ásványvíz k ü l ö n b ö z ő szervezetű emberi testre k ü l ö n b ö z ő módon hat. Például a s z é k l e t r e és a vizeletre v a l ó hatásával kapcsolatosan, amikor egyes esetben nagyobb mennyiségű savak hatására feloldódik a kemény széklet, más esetben pedig három - n é g y fürdés után a vizelet. Példaként egy nemes úr esetét említi, aki húgyhiányra és vesebajban szenvedett és néhány fürdés után sűrű homokos vizeletben egy bab szemnagyságú vesekőtől meneküli ( X . §). Mayer szerint a fürdőnek az étvágygerjesztésre is j ó hatása van. Például a b e t e g e k n é l , akik eleinte az evés után legyengülnek, megfigyelhető, hogy kevesebb, mint húsz vízbemerü lés után újra megjön az étvágyuk; másoknak, akik hosszú ideig étvágytalanságtól szenved tek, a fürdőbe jövetel után rögtön megjön az étvágyuk az evéshez. Egy nagyon legyengült, sovány tábornok, akiről Mayer azt hitte, hogy meg fog halni, több alkalommal vett részt gyógyító kúrában, ebben az arany fürdőben és egészen meggyógyult ( X I . §). Ezen kívül a fürdő j ó hatással van a vérnyomásra is, a széklet és a vizelet szabályozására és serkenti a gyógyító izzadást ( X I I . ) . B e s z á m o l ó j á b a n Mayer figyelemmel kíséri a fürdő használatának és az ezt k ö v e t ő reha bilitációnak a módszereit. Utasítása szerint ezt a fürdőt csak a test néhány napos hashajtást okozó g y e n g é b b szerek által való megtisztítása után lehet igénybe venni. Nagyon fontosnak tartja az é r v á g á s gyakorlását azoknál, akik r é g ó t a használták. Szerinte a fürdőt nem ajánla tos ősszel és télen látogatni, mert a legjobb e r e d m é n y e k e t tavasszal és nyáron lehet elérni.A fürdéshez v a l ó legmegfelelőbbnek a reggeli ó r á k a t tartja. A fürdést éhgyomorral kell v é g e z ni. De g y o m o r g y e n g e s é g esetében ajánlatos e b b ő l a vízből főtt marhahús- vagy t y ú k h ú s levest enni, és csak azután fürödni. G y e n g é b b szervezetű betegeknek nem ajánlatos közvet lenül reggeli után, és délután négy, sőt öt óra előtt fürdeni, mert g y o m o r n e h é z s é g k ö v e t k é z -
net be náluk. A legyengült betegeknek elegendő egy fürdés naponta, ami mellett eleinte nem szabad nagyon m é l y és nagyon meleg vízbe ülni, mert e szabály m e g s z e g é s e álmatlanságot, szomjasságot, fejfájást, nyugtalanságot, étvágytalanságot okozhat (XIII.§ ) . A megfelelő e r e d m é n y elérésének érdekében M a y e r javasolja a hordót, illetve a k á d a t takaróval, vagy valami mással letakarni, a fejet tiszta vászonkendőbe csavarni, s így m e g v é deni a gőzöktől. A fürdés után minden kádat szükséges kitisztítani, hogy az emberi testből fürdés közben kivont és a kád falain leülepedett anyag a következő fürdésnél újra ne érint kezzen a testtel. Mayer utasításai a fürdés idejének h o s s z á t is érintik, tekintettel a beteg ko rára és temperamentumára stb., mert a gyengébb szervezetű beteg nem ülhet a kádban hosszú ideig, egy fürdés nem tarthat tovább, mint félórát, később ezt az időt fokozatosan lehet növelni egy ó r á r a és a kezelő orvos döntése szerint ismét csökkenteni. Ezt a folyama tot addig kell ismételni, amig a beteg jobban fogj a magát érezni és a fürdés közben nem fog érezni gyengeséget, ami megbízható jele annak, hogy a gyógyítást be lehet fejezni. A z e r ő sebb betegek a k ú r á t félórás fürdésekkel kezdhetik, ezt huszonegy napig folytatják a fürdés idejének n e g y e d ó r á s rövidítésével és megnyújtásával. Ezeket a rövidítéseket és hosszabításokat az egész huszonegy-napos kúra idején be kell tartani, de ha a beteg a m i n dennapi fürdés h a t á s á r a legyengülne, ajánlatos a fürdést minden harmadik napon kihagyni ( X I V . §). A fürdés után Mayer alapos törülközés után ágyban fekvő pihenést javasol, hogy semmi se gátolja az izzadást, ami a fürdés után bekövetkezik. H a a fürdőkúra alatt a beteg bőrén foltok, viszketés, rühösödés vagy más tünetek jelennének meg, a fürdőkúrát folytatni kell addig, amig a bőr nem kapja vissza eredeti állapotát. A ruhaneműi és ágyneműt csak ebben a gyógyvízben kell kimosni ( X V . § ). Mayer utolsó paragrafusa a légkörről és az étkezésről szól. A hideg levegőtől való v é d e kezést javasolja, hogy újra ne duguljanak be a pórusok és kivezető csatornák. Ezért a fürdés után mérsékelten meleg környezetben kell tartózkodni, á m ha ez nem lehetséges, a betegnek meleg takarót kell használnia. A reggeli mindig olyan legyen, mint az ebéd, s közben az itteni forrásból s z á r m a z ó vizet kell fogyasztani. Reggelitől reggeliig nem szabad bort inni é s szomjasság esetében az itteni f o n á s b ó l származó hideg vagy meleg vizet kell fogyasztani olyan menyiségben, ahogy ezt a beteg fizikai állapota megengedi. Aki ezt a vizet forralva akarja fogyasztani, az íze miatt kapor vagy koriandrum magot tegyen bele. A betegnek őrizkednie kell a különféle, nagyon kiadós ételektől, füstölt húsoktól, kerti termékektől, rán tott, tejes és fűszeres ételektől, felfúvódást okozó ételektől. A gyógyító kúra idejében könynyebben emészthető ételeket kell fogyasztani, mint például borjú-, őz-, kecske-, nyúl-, kap pan- vagy tyúkhúst, fiatal pulykát, vagy könnyen emészthető madárhúst. A reggelihez i s m é telten fehérbort kell fogyasztani a beteg ízlése és szokása szerint. Ezen kívül oda kell f i gyelni arra, hogy a széklet minél k e v é s b b é legyen k e m é n y . Továbbá őrizkedni kell a harag tól, szomorúságtól, nagyon hirtelen testi mozdulatoktól és lelki indulattól ( X V I . § ). Végezetül Mayer arról sem feledkezett meg, hogy r á m u t a s s o n arra, kinek nem megfele lő, sőt betiltandó ez a fürdő. Szó van például a t ü d ő b e t e g e k r ő l , a terhes nőkről, akik eseté ben ennek a víznek ismételt ivásra vagy fürdésre való h a s z n á l a t a menstruációs vérzést vagy h a s m e n é s t okozhat. Végezetül szól olyan betegekről, akik túlságosan hódolnak az evésnek és ivásnak, s akik ezt az arany vizet mérgekkel szennyeznék, amivel nemcsak több kárt mint hasznot okoznának nemcsak maguknak, hanem megfoszthatnák a többi betegeket is ennek a víznek a gyógyító erejébe vetett hitüktől.
Mayer az akkori szokások szerint beszámolóját egy, a Rudnoki fürdőről szóló e l é g i k u s disztichonban írt verssel fejezte be, amelyben arra figyelmezteti az olvasót, hogy odafigyel j e n b e t e g s é g e i n e k gyógyítására, ne utasítsa vissza az o r v o s t u d o m á n y lehetőségeit, és amit nem nyújthat az o r v o s t u d o m á n y , azt a Rudnoki fürdő nyújthatja neki. ZUSAMMENFASSUNG Im Jahre 1762 wurde in Kosice die Abhandlung des Stabsarztes Flenrik Mayer unter dem Titel Termographische Untersuchung des Goldmineralbades von Rudnik (Examen thermographicum mineralis balnei aurei Rudnokiensis) herausgegeben. Der Autor beschäftigt sich in 16 Paragraphen ausführlich mit der Zusammensetzung und H e i l w i r k u n g der Mineralquelle von Rudnik, die nach seiner Lokalisierung im Berg Zlatá Idka q u i l l t . Drei Hauptbestandteile: Antimon [antimonium], Zinnober [cynabaris nativa, roter Quecksilber ( I I ) sulfid] und Eisenvitriol [vitriolum martis, Eisen ( I I ) sulfat] werden genannt, die er in Hinsicht der physikalischen und chemischen, sowie auch ihrer Heilkraft nach beschreibt. Als Arzt hebt er die Bedeutung dieses Bades im Interesse der Erneuerung des natürlichen chemischen Gleichgewichtes des Organismus hervor. Er nennt die Heilwirkung dieses Bades auf die einzelnen Krankheiten und widmet die Aufmerksamkeit auch dem Verfahren bei der Nutzung des Bades selbst und der F ü r s o r g e danach. Mayers Abhandlung ist ein interessantes Epochenzeugnis über die medizinische B e n ü t z u n g des heute nicht mehr existierenden Mineralbades in Rudnik. IRODALOM 1. B a l e g o v á , J . : Juraj Werner - presovsky rektor a humanista. In: Acta Peadagogicae. II. Presov, 2002. 2. Biographisches Lexikon der hervorragenden Arzte aller Zeiten und Völker I . - V. herausgegeben von Dr. August Hirsch. M ü n c h e n - Berlin, 1962. 3. F é n y e s , E . : Magyarország leírása. Pest, 1847. 4.
5. 6. 7. 8.
B o k e s o v á - U h e r o v á , M . - F u n d á r e k R . : Pociatky v e d e c k é h o záujmu o kúpele a liecivé pramene na Slovensku. In: Z dejin vied a techniky na Slovensku. I I I . Bratislava, 1964. Bugaj, R . S.: Prace balneologiczne lekarzy polskich wieku odrodzenia. I n : Studia i materialy z dziejów nauki polskiej. T. 4. Warszawa, 1956. Mayer, H . : Examen Thermographicum Mineralis Balnei Aurei Rudnokiensis. Cassoviae, M D C C L X I I . M o l n á r , B . : Kassa orvosi története. Kassa, 1944. Schermann, Sz.: Kassa és a kassai hegyek kalauza. Bp., 1944.
9. Sziklay, J . - Borovszky, S.: Magyarország
vármegyéi
és városai.
Bp., 1896.
J A N A B A L E G O V Á PhD lecturer Katedra k l . phil. I R K F Phil. Fak. 080 01 PRESOV U l . 17. novembra c. 1. SLOVAKIA
