A vizuális foglalkozások tervezése, szervezése vegyes életkorú és sajátos nevelési igényű integrált gyerekekkel. 1 rész Főiskolai képzésünk során megtanultuk, hogy a 3-7 éves gyermekek óvodai nevelésénél milyen elméleti alapokra támaszkodhatunk, és munkánkat milyen módszertani eszköztárral valósíthatjuk meg. Tankönyveink részletesen taglalták az életkorokra jellemző funkciókat, a fejlődés lépcsőfokait, és a homogén csoportoknál ajánlott fejlesztési tartalmakat, tevékenységi formákat. Megfogalmazták azokat a vizuális problémákat, amiknek megközelítése, kibontakoztatása éppen az adott életkorban a legoptimálisabb, és az életkorhoz kötött munkakereteket, azok jellegzetességeit. Több évtizede dolgozó óvónőként tapasztalhattam én is, hogy milyen nagy létszámú, homogén csoportban dolgozni. Itt azonos életkorú, de különböző fejlettségű gyerekekkel találkoztunk. Mindenki a saját szintjén oldotta meg a feladatokat, és képességeinek megfelelő szinten dolgozott. Igaz gyakran 35-40 fős létszámokkal. A tervezésnél elég volt ismerni az életkor jellemzőit, az ajánlott munkakereteket és az év végére elérendő követelményszint felé navigálni a gyerekeket. Napjaink óvodai csoportjaiban már csak 25 gyermek járhat, de összetételét már nem az azonos életkorú gyerekek jellemzik. Ennek oka lehet az egyre kevesebb beíratott gyermek miatti kényszerhelyzet, de több óvónő választja és kedveli a minden életkort felölelő vegyes csoportokkal végzett oktató-nevelő munkát. A mai csoportösszetételt színesíthetik még az integrált gyerekek, akik sajátos nevelési igényekkel rendelkeznek, és ez lehet a részképesség zavartól egész az érzékszervi fogyatékosságig számos speciális igény. Így munkánk a kevesebb létszám miatt könnyebbnek látszik, valójában sokkal összetettebb, nagyon felkészülést és odafigyelést igényel. A vegyes csoportokat 15fős létszámra, és több felnőtt együttes jelenlétével találták ki. A „más”gyerekek mellett pedig ott kellene állni a sérülés specifikus megsegítésnek: olyan szakembernek, mint pszichológus, gyógypedagógus, és a látás, hallás, mozgásgyengeséget kezelő embereknek. Ezek állandó jelenléte anyagi okokból nem oldhat meg, jó esetben heti 2 alkalommal látogatják meg a gyerekeket. Így az igazi integrációt, a csoporttal való együttműködés megtanítását az óvónők végzik. Az életkori és fejlettségbeli különbségek miatt a tervező, szervező, lebonyolító munka nagyobb odafigyelést, felkészültséget kíván a pedagógustól. Sikeres munkát csak a gyerekek pontos ismeretével, egyénre kidolgozott fejlesztési tervekkel érhet el, ahol mindez egy adott napon, adott foglalkozási keretben, együtt haladva a többiekkel valósítja meg. Nem könnyű feladat!
Gyakorlati tapasztalataim alapján gyűjtöttem össze néhány technikai megoldást, amelyek megmutatják, hogy egy-egy konkrét feladatot hogyan oldok meg különböző készségszinten álló, és más-más képességekkel, rendelkező gyerekekkel. Az óvodában, ahol jelenleg dolgozom művészterápia jellegű a vizuális oktatás. Elsősorban beszédfogyatékos gyerekek másodlagos tünetei az autizmus, mozgásszervi rendellenesség, enyhe értelmi elmaradás. Életkoruk is szórt, a 4 évestől a 7 évesig. A differenciált tervezés és feladatadás mellett külön figyelmet fordítok az eszközökre, amelyek minden gyermeknek jól használhatók és sikerélményt nyújtók. Célom, hogy igénye és képessége szerint vehessen részt a csoport minden tagja a munkában. Nézzük a tanév elején adódó első témát, ami remekül felhasználhatunk! Az őszi gyümölcsök komplex óvodai foglalkozásoknál a környezetismeret témáját jól kiegészíti az ábrázolás, ahol a fáról szedett, vagy zöldségesnél közösen megvásárolt és megkóstolt gyümölcsöt festik bele a gyerekek egy kosárba. Nagycsoportosok ezt már szívesen és ügyesen meg is teszik, még az adekvát színhasználatra és a formahűségre is nagy gondot fordítanak. Mindenki egy külön képet komponál, maga helyezi rá a neki tetsző elemeket. Emellett, mint eseményt lerajzolhatják: Almaszüreten voltunk, Gyümölcssalátát készítettünk. A középsősök alakállandósága nem alakult ki, ők felrajzolnak egy-egy gyümölcsöt, amit kifestenek. Ezzel fejlődik koordinációjuk, gyakorolják az eszközhasználatot. Ezeket körbevágják, és egy nagy közös kosárba ragasztják bele, kollektív kompozíciónak. Még a kiscsoportosok fejlődési menete a vastag ecsettel felvitt felületfestésnél tart, ahol boldogan mázolják be az egész lapot a gyümölcsök piros, sárga, narancs és zöld színével. A festés játék, funkcióöröm. Célunk, hogy megtanulják az eszközök helyes használatát, szívesen és sikerélményt adóan játszanak a festékekkel. A megszáradt felületből utólag kivághatunk gyümölcsformákat, de ők is próbálkozhatnak az olló használatával, és körbevághatják a rajzolt formát. Soha ne előre kivágott sablonokat festessünk a gyerekekkel! Az ecset fogására és irányítására képtelen gyerekekkel, nagyobb szivaccsal festjük be a felületet, és krumplidúc, vagy tömör szivacs nyomdával készítünk rá almás mintákat. Náluk a feladat a kéz csontjainak erősítése, az oldalirányú csuklómozgás kivitelezése, a z egymásmellé sorakoztatott nyomatokkal a szemkéz koordináció fejlesztése.
Az őszi faleveleket is sokféleképpen feldolgozhatjuk, mert az ezer különböző nagyságban, formában, színben megjelenő természetes forma ehhez a játékhoz remek eszköz. Maga a gyűjtés és préselés is rengeteg tapasztalatot ad, az állandó hasonlítgatás, méregetés, válogatás során alakul ki a differenciált észlelés formafelfogó és azonosító képessége. Egy ötlet a mindenki által ismert és használt technikánál, vegyes csoportban. Levéllenyomat A túl renyhe nyomatékkal és fogással rendelkező gyerekekkel szívesen használom a Crayola marokfestő tollakat, amelyekkel az ujjak használata nélkül tudnak a gyerekek festeni. A préselt levelet rögzítem az alaplaphoz, és a szivacs végű, marokkal irányított eszköz híg tintáját könnyedén teríthetik rá. Így a levélszél már az alapozásnál látszik, a megfordítás utáni lenyomat pedig a levél belső erezetét rajzolja ki csekély nyomás után. A kisebbekkel sötétebb alapot készítünk felületfestéssel. Feladat az adott felület befedése, az egyenletes festékterítés azonos színnel megtanítása. Cél: ne legyen sehol fehér! Amíg ez szárad, a préselt levelet különböző meleg színekkel befestik a gyereket, munka közben megnevezzük az egymás mellé kerülő színeket és megfigyelhetjük ezek keveredését, az új árnyalatok kialakulását. A festett levelet ráfektetjük az alapra, és egy hengert végiggörgetve rajta, átnyomdázzuk. A levelet száránál megfogva, felemelhetik és előtűnik a varázslat: a színes levélerezetes minta. Hasonlóan járunk el a nagyobb gyerekekkel, de ők több levelet, vagy ugyanazt másféle színnel is elkészíthetik. A kész munkákhoz színes keretet is használjunk, ami jobban hangsúlyozza a kompozíció jelleget. A nagycsoportosok már többféle alakú levél és a színek variálása segítségével levélmintás felületet is nyomdázhatnak, ahol a forma-szín variációja a feladat. A sötét felületre lenyomdázott leveleket, elkészíthetik fehér alapra is, így összehasonlítható lesz a színek hatása különböző háttereken. Az ollóval körbevágott levél, és a képkeret variálásával készíthetik saját őszi kompozíciót. Gondolatok a keretkészítés fontosságáról! Minden elkészült gyermekmunka egy-egy kis mű, amely megérdemli a törődést és gondoskodást. Azt mondjuk, hogy feladatunk az esztétikai nevelés, az esztétikai igény felébresztése. Mégis a képeket nem fejezzük be, csak ritkán, főleg ajándékkészítésnél szánunk időt a megfelelő tálalás elkészítésére, bár ezek kreatív megoldások kitalálására ösztönzik őket, és elkészítése során sok tapasztalatot szerezhetnek.
A mindennapokban nem a drága üvegkeretre, vagy a készen kapható fából készült, papírból hajtogatott megoldásra gondolok. A legegyszerűbb keret is színével, formájával, mintázatával segíti a gyerekeknek, hogy az egyéniségüket kifejező, és a saját világuknak megfelelő színt válasszanak. Ennek gyakorlásával alakulhat ki a saját ízlésviláguk Néhány keretezési ötlet a teljesség igénye nélkül! • Bármilyen papírmaradék, amit a gyerekek különböző szélességű csíkokra vághatna: a színes fénymásoló, a maradék kézimunka papírdarabok, a kedves mintázatú csomagolópapírok. Ezeket a lap alsó-felső részére, vagy körbe ráragaszthatnak. • Ha nagyobb papírt keresünk, mint a kész gyerekmunka, akkor csak ráragasztjuk, és az alsó színes lap már is keretezi a művet. Hasznos akkor így eljárni, ha a hátsó oldal koszos lett, vagy próbálkozás eredménye éppen egy elrontottnak ítélt félmunkát tartalmaz. A keresésénél több színből választhassanak a gyerekek, nekik melyik tetszik, a képen lévő színekből melyiket akarják hangsúlyozni. Sok éve vezetek pedagógusképzéseket, és ugyanazt az örömet látom az óvónők arcán, amikor a munkájukhoz a megfelelő színt keresik, válogatják. Itt a hangulat, az ízlésvilág segíti a felnőttet. Jó játék, érdekel próbálkozás! És sok észlelési tapasztalat. Képzeljük el a nyiladozó gyereki személyiséget, ha ilyen lehetőséget kínálunk fel neki. Később sokszorosan meghálálják saját kreatív megoldásaikkal ezt a kis szabadságot, és a színes fénymásoló papír már nem a megfizethetetlen dolgok közé tartozik. • Ha a felületet festünk, vagy festéket terítünk lapátkával, telefonkártyával, akkor a felesleges festékréteget az alátét papíron keretként oszlathatjuk el. De kimondottan ilyen céllal is készíthetünk festékkevert, és a lapát mozgatásával mintássá váló kereteket. Ezeket száradás után tudjuk felhasználni. • A kész rajzot egy fehér vékony lapra ragasztjuk, akkor a fehér szegélyt is díszíthetjük. Remek eszközök erre a mintás nyomdatollak. Nézzük ezt differenciált nehézségi fokban! Kisebbeknek egy mintával kell körbehaladni, ahol fejlesztő értés lehet a csukló differenciált mozgatása, az iránytartás gyakorlása, és a megfelelő nyomaték megtalálása és megtartása. Nagyobbaknál két különböző minta sorakoztatása a cél, ezt kell megtartani és alkalmazni a kereten körbe. Iskola előtt sokkal összetettebb szeriális sort is kitalálhatunk, három-egy, kettő-kettő keretminta folytatására.
Finommozgásban akadályozott gyerekekkel vastag nyomdatollat használok, és a marokfogással tartott nyomdával ők is sikeresen tudnak dolgozni. Gyakran a gyerekek maguk rajzolnak tovább nyomatot a saját céljaikra, és ez a kreatív gondolkodási séma kialakulása a végső célunk. • Néha a kényszer szül jó megoldásokat! A lyukacsos oldalú számítógép papírt mindig gondosan széttéptük és oldalát is lefejtettük a perforáció mentén. Amint ezt elfelejtettük, a gyerekek azonnal felhajtották, és a képek alsó-felső oldalára ragasztották a lyukacsos keretet.(5. melléklet) • A papírfűzött keretet a kép szélének bemetszésével készíthetjük el, amibe fűzőtű segítségével húzzuk bele a különböző színű papírcsíkokat. • Gyertyacseppentett keret, ahol a színes viaszkörök adják a kép mintás szegélyét. Ez is nagy figyelmet igénylő, szem-kéz koordinációt fejlesztő játék. Az őszi sokszínűsége sok ábrázolási témát rejt. A közösen átélt, és elképzelt tevékenységek tapasztalatok gazdagítják a gyerekek személyiségét, esztétikai élményt és érzelmet is hordoznak, és tartalmassá teszik a vizuális tevékenységet. Néhány ezek közül: Kirándultunk, Levelet szedtünk a ligetben, Futkároztunk a levéltengerben, Így gyűjtöttük a vadgesztenyét, Szüreteltünk, Mustot készítettünk. Nézzük, hogy ennek a közös feladatnak megoldásakor mire kell figyelnünk? Mi jellemzi az ONP által is meghatározott vizuális problémarendszerét a különböző életkorokban? Nagycsoportban fontos, hogy képalakításnál megjelenjenek díszített, saját formái, amelyek karakterjegyek alapján egyéni színkedveléssel és részletekkel rendelkeznek. A kompozíció fő és mellékalakjai a kép síkján térkifejezők legyenek Jelenjen meg a mozdulat. A középsősök készségszintjüknek megfelelően részt vesznek a közös tevékenységben, de a kompozícióban megjelenő egyéni témák és térkifejezés helyett az ő életkorukból és fejlettségükből adódó vizuális problémája a vonalminőség javítása, színkeverés és színhasználat és a formaképzés színfoltokból. A legkisebbek ismerkednek a színekkel, a formaalkotással vonalból és foltból, és a kompozíciót a szétszórt elhelyezés jellemzi. Egy kisebb gyermek csak akkor tud ebben a rajzos játékban részt venni, ha saját fejlődésében eljutott a szándékos firka szintjére: eltervezi, hogy mit rajzol, és azt megtesz. Ez én leszek, és készül a papírra egy emberforma. A begyűjtött termésekből számtalan alkotó alakító lehetőség adódik. • A préselt leveleket felhasználjuk Őszi tündér bábkészítéshez
• A gesztenyéből Kipp-kopp figurákat, családot készíthetünk, akik levélházban laknak. • A levélformát egy papírra körberajzoljuk, amire selymet fektetünk és kifestjük. Vannak technikák, ahol a differenciált feladatadást az észlelőrendszer éretlensége miatt kell megtennünk. Ilyen a titokrajzok csoportja, a gyertyával elkészített formák vízfestékkel történő előhívása. Én a gyengébb, éretlenebb, kisebb gyerekeknek magam rajzolom először a lapra a jelüket, hogy megértsék a feladatot. Ők vastag vízfestékes ecsettel átfestve elővarázsolják azt. Így biztosan látszik, amit keresünk, és a célom, hogy észleljék, megtalálják a mintát, amit szabadon keretezhetnek, továbbrajzolhatnak. Később, ha már kialakult sémáik vannak, és a rajzoló nyomatékuk is erősebb, határozottabb maguk rajzolnak a lapra, amit a fény felé fordítva láthatnak és követhetnek. Ennek a vizuális észlelésérésnek folyamatát jól követhetjük, ha mesekönyvre helyezünk vékony papírt, és azon átmásolásnak a gyerekek. Mit lát, tudja-e követni a zavaró papír mögötti vonalakat? Ha ez sikerül, akkor a sémái kezdenek kialakulni, vonalai összetartozóak lesznek, és vonalkövetése biztos az ilyen jellegű összetettebb feladatokhoz. Sokszor a differenciálás azért kell terveznünk, hogy a legkisebbek is sikerélménnyel telve, jó érzéssel készüljenek el. Ne érezzék az elfáradtam, nem tudtam befejezni, túl nehéz volt a feladat miatti kudarcélményt. Itt a mennyiségi korlátok szabnak határt, a minőségi kivitelezést úgyis a fejlettség határozza meg. A fűzés a papírmegmunkáló eljárások egyik ősi technikája. A gyenge minőségű tűk miatt egyre kevesebbet használtuk, néhányan el is felejtették. A vékony papírba nehézkesen tudták még a nagyobbak is bevezetni a szálakat, ha nem rögzítettük könnyen kicsúsztak. Elhagyni azért vétek, mert a varrással együtt a két kéz összehangolt munkáját tanítja meg a gyerekeknek, és téri ismereteket az alul-fölül, lent-fent megéléséhez. Vásároljunk jó minőségű acéltűt, és kissé vastagabb fűzőpapírt. Műszaki karton vastagságú papírra fűzzünk, ami 200gr-os, nem hajlik olyan könnyen a gyerekek kezében. Kisebb gyerekeknek 3-4 sort metsszünk be egy előrajzolt formában. Ezt könnyen befűzik, megérthetik a szabályt, és biztosan nem fáradnak el. Érdeklődi szintjüknek, és kitartásuknak megfelelően metszhetünk be további sorokat. Rajzzal kiegészítve és keretezve alakíthatunk ki képet. Nagyobbaknak is érdemes kevesebb sorral kezdeni, és az ő kérésükre metszeni tovább. A rajzos
kiegészítés mellett itt a keretet is fűzhetik a gyerekek, így állandóan nehezítve s megoldást, gazdagítva a kiteljesedést.
Szívesen használok fel foglalkozásaimon képet, képdarabot, színes prospektusok elemeit. Minden olyat, ami ösztönözheti a gyerekeket rajzolásra, képalakításra, a gondolataik elindítására. Az egyik játékkatalógusban remek kis járművek, autók, vonatok képei vannak. Ezt a nagyok szívesen vágják körbe, ezzel fejlődik a zavaró háttérből formakiemelő képességük, szem-kéz koordinációjuk, vágási technikájuk. A kiemelt darabokat felragasztják a lapjukra (általában3-4 elemet), és köré rajzolják a várost: mindenki a saját fejlettségének megfelelő szinten. Itt nem kell differenciáltan tervezni! A képalakító játékhoz mindenki a maga téri ismereteit, formáit, megoldásait használja. Hasonló elemek, és mégis mindegyik kompozíció más, és más. Itt a pedagógus feladata, hogy a nagyobbaknak megteremtse az elmélyült munkához szükséges légkört, biztosítsa a jó minőségű és megfelelő választékú eszközöket. A többi gyerek munka közbeni beszélgetését meghallgassa, az új rajzos ötletekre felhívja a figyelmet, ezzel továbblendítve őket. Így kapnak egymástól is kedvet, és lesz feladatvégzésük elmélyültebb.
A képalakító, komponáló munka elindítója lehet a jól használt nyomdaforma. A jó minőségű, marok szivacsnyomdák előnye, hogy a kisebbek, nagyon gyenge finommozgással rendelkező, fogyatékkal élő gyerekek is sikeresen tudják használni. Fogása egyszerű, és használata nem igényli az ujjak összehangolt munkáját. Egy lapos tálba kevés ecsetkész festéket teszünk, és ebbe nyomjuk a vízzel kissé megpuhított szivacsformát. Kedvencünk a járműveket mintázók, amivel sokféle mozgalmas kép készíthető. A lenyomatot kissé megszárítjuk, és zsírkrétával, vízfestékkel behátterezzük. A differenciálást megint a gyerekek maguk lépik meg, ha jól összeválogatott eszközöket adunk eléjük, amelyek együttes használata kiegészíti egymást. Ilyen az ecsetkész festékhez adott olajpasztell kréta, (ez a rajzos kiegészítéshez), vizes tinta a háttér mozgalmas kifestéséhez. Egy-egy vizuális technikán tanítása során adódó didaktikai lépésekről, az egymásra épülés módszertanáról, a differenciálás gyakorlati lehetőségeiről „Kreativitásfejlesztés játékosan” című könyvemben nagyon sok megoldás található. Végül egy több foglalkozáson átívelő, összetett feladatú, és igazi differenciálásra lehetőséget adó vizuális témafeldolgozás, ami egyik kedvencem
közé tartozik. Miért? Mert a végé a gyerek egy igazán kreatív, sikerélményt adó, egyedi művet készített. Én is jó érzéssel dőlhettem hátra, mert célomat elértem: alkotólégkört biztosítottam, ahol mindenki kiteljesedhetett, többféle technikát használt biztonsággal. Közlekedés, járművek 1 nap. Festékkeverés papíron Ecsetkész festékből különböző színű halmokat nyomnak a gyerekek a papírra, és ezeket egy telefonkártya segítségével egymáshoz húzzák. Ezáltal különböző árnyalatok keletkeznek. Ha a kezünket mozgatjuk, akkor mintázatok rajzolódnak bele a vastag festékrétegbe. (hullámos, íves, csíkos, kockás) Ezt megszárítjuk. 2. nap Vágás, rajzolás A megszáradt színes felületből megtervezik a gyerekek, hogy mit készítenek. A hullámosból kivágják a vizet, a mintásból a földfelszínt, és a házakat. Színes alaplapra ragasztva kész a kép alapja. Egy vastagabb drótszálat erősítettünk a felszín alá, ezzel fog kiemelkedni a jármű, amit ábrázolni szeretnének. Színes papírdarabokból kell összeragasztani a hajó és repülő testét, amit átlátszó szalaggal rögzítünk a kiemelkedéshez. Vágással ők maguk is kialakíthatnak kiegészítőket, ház, felhő, tető. Ezután rajzolással tesszük meg mozgalmasabbá a lapot: búvárok, halak, madarak, emberek. Minden, amit a gyerek elképzel. Az együttes játék egyre jobban elragadott bennünket: készült vitorlás, repülő, autó, vonat, helikopter. A térből való kiemelkedés csak egy kis ötlet volt a részemről, de az újdonság, a lehetőség azonnal megérintette a kreatív gondolkodási sémával bíró gyermekeimet. Mindenki annyit tett hozzá, amennyit képességei megengedtek. És ez a lényege a vegyes életkorú gyerekek együttnevelésének: biztosítsuk azokat a dolgokat, amelyekre életkoruk szerint szükségük van, találkozzanak a fejlettségüknek megfelelő vizuális problémákkal. Ezt átlépni nem lehet, nem szabad. De mikor szárnyalásuk elindul hagyni, kell őket, és megteremtenünk azokat a feltételeket, amellyel ez a képesség legoptimálisabban kibontakoztatható. Megfelelő anyagok, változatos technikák, elmélyülést segítő légkör, elfogadó, támogató odafigyelés. És a vizuális tevékenység minden életkorban egy sikerélményt adó, önbizalom növelő, kreatív alkotó játék lesz.
