J/1661
JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság !994. évi tevékenységének, valamint a jogutód szervezet megalakuJási költségeinek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nél végzett ellenőrzéséről
1995. november
285.
A vizsgalat végrehajtásáért az
ÁSZ
IV.
felelős:
Vagyonellenőrzési
Dr. Kovács Árpád
Igazgatóság
igazgató
A vizsgalatot vezette: Harsányi Sándor
osztályvezető
főtanácsos
A vizsgálatot végezte: Be ck Miklós
számvevő
dr. Borisz József
számvevő
tanácsos
számvevő
tanácsos
Makkai Mária
számvevő
tanácsos
dr. Molnár Barnabás
számvevő
tanácsos
Németh Béláné
számvevő
tanácsos
dr. Ocskovszky Jánosné
számvevő
tanácsos
Rund ik János
számvevő
tanácsos
számvevő
tanácsos
Lőrinc
dr.
Alajos
Szöllősi
Szűcs
Géza
Ivánné
számvevő
Vasas Sándorné dr.
számvevő
tanácsos
T A R T A L O MJ E G Y Z É K
I. BEVEZETÉS, A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI
l.
II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK
4.
l. 1. A vagyon hasznosítása, az ÁVÜ és az ÁV Rt. tevékenysége 1.2. A vagyon értéke 1.3. Kötelezettségek 1.4. A vagyon nyilvántartása 1.5. Az új privatizációs szervezet létrehozásának költségei 2. Ajánlások és javaslatok 2. t. Az Állami Számvevőszék kéri az Országgyűlést, hogy 2.2. Az Állami számvevőszék javasolja Kormánynak, hogy 2.3. Az Állami Számvevőszék indokoltnak tartja, hogy az ÁPV Rt. Igazgatósága és Ügyvezetése III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A ÁVÜ 1994. évi tevékenysége Bevételek és kiadások alakulása 1.2. l. Bevételek, kiadások tervezési rendszere 1.2.2. Bevételek l. 2. 3. Kiadások t. t. l.
4.
9.
12
o
!3
o
!5
o
17 o 17
o
17
o
18.
20. 20. 20. 20. 21.
26.
- 2 -
1.2.4. Reorganizáció
30.
1.2.5. Az Állami Vagyonügynökséget 1994. december 31-e után megillető bevételek
36.
1.2.
38.
Kötelezettség teljesités és garanciavállalás
1.2. l. Kötelezettségvállalás szabályozása
38.
1.2.2. Kötelezettségvállalások és kifizetések !994-ben
39.
jellemzői
l. 3.
A privatizációs folyamat
l. 4.
Az állami vagyon alakulása az ÁVÜ-nél
45.
2. 2. 1.
Az ÁV Rt. 1994. évi tevékenysége Az ÁV Rt. vagyoni helyzetének alakulása
53. 53.
2. 1. 2.
Az ÁV Rt. saját vagyana és jegyzett tőkéje
53.
2. 1.3. A 2. 1.4. A
tőketartalék
növekedését
tőketartalékot
előidéző
csökkentő
tényezők
41.
tényezők
55. 60.
2. 1.5. Az ÁV Rt. eredménytartaléka
64.
2. 1.6. Az ÁV Rt. 2. 1.7. Az ÁV Rt.
64. 69.
2. 1.8.
1994. évi eredménye 1994. évi vagyoni helyzete
Tőkekonszolidáció
71.
Az ÁV Rt. által 1994. és 1995 I. félévében vállalt garanciális kötelezettségek 2.2. l. Kötelezettségvállalások és kifizetések 1994. és 1995. I. félévben
72.
IV. AZ ÁVÜ ÉS ÁV RT. ÖSSZEVONÁSÁNAK, ILLETVE AZ ÁPV RT.MEGALAKULÁSÁNAK KÖLTSÉGEI
74.
2.2.
73.
1. Kö l töztetés 2. Irodaátalakitás, irodafelújitás 3. Arculat kialakitása
75.
4. Számitógép hálózat egységesitése
78.
5. Gépkocsi beszerzés
79.
:--elef"n hálc'>z.tt L. iépíté:--.{'
telefon beszerzese ·~
' ..
.. ..
·_-..; ,r,c:~>il
76. 78.
"l \.
ÁLLAm SZÁMVEVŐSZÉK v- 15 - 111/1995 Témaszám: 278 JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1994 évi tevékenységének, valamint a jogutód szervezet megalakulási költségeinek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél végzett ellenőrzéséről
I.
BEVEZETÉS, A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI Mind a korábbi, mind az új privatizációs tilrvény Számvevőszék
ért
felelős
kötelezettségévé teszi e törvény szervezet évente
pasztalatokról az
ismétlődő
Országgyűlés
Állami
végrehajtásá-
ellenőrzését
és a ta-
tájékoztatását.
Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és Rt.
az
az
Állami
Vagyonkezelő
(ÁV Rt.) 1994. évi tevékenysége vizsgálatának
tésekor már több, koncepcionálisan
kütönböző
előkészí
változatban ha-
ladt az új privatizációs törvény kidolgozása és szövegezése, melynek részeként, mint lehetséges változat szerepelt a jogutód Állam i P ri vat i zációs és Vagyonkeze tő R t. rehozása. Ugyanakkor még hatályban vol t az tulajdonban
tévő
védelméről,
valamint a tartósan
(ÁPV R t. ) lé t-
időlegesen
állanli
vagyon értékesítéséröl, hasznositásáról
vállalkozói vagyon
kezeléséről
állami
tulajdonban
és
maradó
és hasznositásáról szótó tiir-
vény. Elöbbí az ÁVÜ, utóbbi az ÁV Rt. feladatait írta elő. A vizsgált
időszak
sajátossága és az
előzökhiiz
képest lénye-
gi változást jelent, hogy az új privatizációs törvény a va• gyonmegörzés és gyarapi tás he l y et t az ÁV R t. jogutódjának az ÁPV Rt-nek a feladatává és tevékenysége elsödleges céljává a m:,sánositást, a ráhizott vagyon értékesité.sét teszi.
- 2 -
Ez a müködés tartalmi változásával jár, s azt kivánja, a
számvevőszék alapvetően
hogy
olyan kiindulásból foglalkozzon
a
közelmúlt folyamataival, hogy azok az új 1995. második felétől
már törvényi kereteiben is megváltozott
gazdaságpoliti-
kai törekvést mennyiben alapozták meg. Az ÁSZ ellenőrzésének alapvetően
ezért
azokra
amelyek az ÁPV Rt. ható
ellenőrzési
a
kérdésekre
kellett
irányulnia,
további müködéséhez nyújtanak
hasznosít-
tapasztalatokat. Ez nem mond ellent
annak,
hogy a számvevök az ÁVÜ és az ÁV Rt. - majd bizonyos
később
részletezett kapcsoládások miatt- az ÁPV Rt.lépéseit az akkor érvényben
lévő
jogi szabályozás alapján
minősitsék.
Az ellenőrzés az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő
Rt. 1994. és részben 1995. évi
tevékenységének
területeire terjedt ki, amelyek az ÁPV pontjából meghatározóak.
Rt.
müködése
Így az elsősorban a
folyamataira, nyilvántartására, az üzleti okaira, a meghatározó tranzakciók
szem-
vagyonváltozás
célkitűzések
alapozottságára, a tömeges vállalatfelszámolás érintő
azon
meg-
vagyonkezelőt
előkészitettségére,
a bevételekre, kiadásokra, a kötelezettség vállalásokra és a személyi-tárgyi
feltételek
alakulására
irányult.
Bár
összevonás, újjászervezés hatékonyságát, a szervezeti dés szabályozottságát, kező
belső ellenőrzöttségét
csak a
évben, az ÁPV Rt. tevékenysége eredményeinek
az
műkö
követ-
vizsgála-
tánál lehet értékelni, de a létrehozás körülményeit, költségeit - mint az indulás meghatározó, hosszabb távra
ható
e-
lemét - már a jelen dokumentum is bemutatja és a tapasztalatokat külön fejezetben foglalja össze. Az ÁSZ évről évre vizsgálta az ÁV Rt. saját gazdáikadását és 1994-ben ~árta le
az
szervi gazdálkodásának ismcilődocn
ÁVÜ-nél
az
intézmény
ellenőrzését.
költségvetési
A tapasztalatok alapján
felhívta a figyelmet a takarékossági
nyek érvényesítésére és a hibák,
mulasztások
követelmé-
kijavitásának
- 3 -
köztük fegyelmi
felelősségrevonást
kezdeményezett, és jelen-
tése alapján az ügyészség csekkel visszaélés fegyelem megsértése eimén az folyamatban ÁPV Rt.
lévő
ÁV
eljárást. Ezen
Rt.-nél
és
számviteli
indított,
előzmények
ma
is
is indokolták
az
létrehozása kÖltségeinek vizsgálatát.
A jelentés összefoglalója nem korlátozódik a részletesen ismertetett megállapítások kivonatára, hanem figyelembe az ÁSZ más olyan dokumentumait is, amelyek jogelődei
tevékenységét a
vizsgált
Igy felhasználja a kárpótlás, a
az
ÁPV
idöszakban
működése,
villamosipari
Bank
témakörében irt jelentésekben foglaltakat.
és
privatizáciú átalakulása
a központi és a társadalombiztosítási
vetés végrehajtása, valamint a Budapest
Rt.
érintették.
megalapozása, az OTP, több volt állami gazdaság és
veszi
költség-
tökerendezése
(Utóbbi
dokumen-
tum titkos. A részletes megállapításokat tartalmazó
fejezet
csak az ÁV Rt.-t közvetlenül érintéi tényeket szerepelteti. Az ÁPV Rt.-vé szerveződött ÁV Rt. 1994. évi
tőkekonszolidációját,
mint
melynek
voltak a vizsgálathoz, a számviteli
gazdasági adatai
előirások
szeptember 30-ig kellett elvégezni. Ez
egyik
társaság
szükségesek
szerint
1995.
meghatározója
volt a vizsgálat lehetséges befejezésének, de az
ellenőrzé
sek ütemezését az új szervezet kialakításának, telepítésének időszükséglete,
továbbá a személyi változásokkal
járó
kap-
csolatfelvételi tennivalók, kötöttségek is befolyásolták. Az új vezetés a vizsgálatot
messzemenően
segítette. A résza-
nyagokat és a jelentés tervezetét az ÁPV Rt. érintett
szer-
vezeti egységeivel majd Ügyvezetésével és Felügyel(i
Bizott-'-
ságával és végül Igazgatóságával - tübb szakaszban -
egyez-
tettük. A dokumentumot véleményezésre a privatizációért lelős
miniszter ugyancsak megkapta. A kapott
észrevételeket
és az arra adott választ - jelezve, hogy az elfogadott ·'''.et
feész-
- 4 -
II.
ÖS S Z E F OG L A L Ó M E G Á L L A P Í T Á S O K, K Ö V E T K E Z T E T É S E K, A J Á N L Á S O K t. Összefoglaló megállapítások, következtetések
' t. t. A vagyon hasznosítása, az ÁVÜ és az ÁV Rt. A privatizációs szervezetek az 1994. kialakításakor
nem a
költségvetési,
lehetőségeket,
illetve egyéb
évi
üzleti
hanem
fizetési
tevékenysége
az
államháztar-
tás nehéz helyzetére hivatkozó sürgetések is a
készpénzes
"elöirt"
kötelezettségeket
vették alapul, vagyis "visszaszámoltak". Az tak ahhoz, hogy
tervek
hozzájárultehetőségeit
értékesítés
tulbecsüljék. Ugyanakkor a vagyon iránti fizetöképes restet ismerete- ami értékesítési
előfeltétel,
ke-
s melynek
alapján az privatizálni kivánt portfólió valós, piaci értékére lehetett volna következtetni -hiányos volt. A privatizációs szervezetek,
jellemzően
a
forgalomképes
vagyon döntő többségével rendelkező ÁV Rt. az értékesítés belső
feltételeinek megítélésénél nem a tényleges lehetö-
ségekből-az
előkészítés
feladatsorának
kötöttségeiböl,
az áthúzódó tranzakciók pénzügyi lezárhatóságából, a szabályozási és az egyeztetési tennivalókból időigényéből
dennek
Az év második azt szolgáló
valamint
min-
- indultak ki.
felétől
a gazdaságpolitikai változás és
törvényelőkészítő
az ÁVÜ elbizonytalanodott a
munka
megindulása
privatizációs
az
nyomán
tevékenységé-
ben. Az ÁV Rt. pedig szakmaiésszervezeti okokból, valamint
a
részben
hatáskörén
kivüli
döntési
\ iss;éavezethet(í eliikészitettségi hiányossasok volt képes nagyobb
léptékű
zavarokra miatt
nem
privatizációs tevékenységre.
- 5 -
Az ÁV Rt.-t a
kormányzati
erőteljesebben
érintették mint az ÁVÜ-t. Az ÁV Rt.
nis, ha
koncepeionális
gazdaságpolitika
változásai ugya-
bizonytalanságokkal,
kitérökkel
is, de a létrehozásakor kinyilvánított célnak
megfelelően
alapvetöen a tartósan állami tulajdonúnak minösített gyon
megőrzésére
va-
és gyarapítására rendezkedett be.
Miközben a müködési feltételek az ÁVÜ-nél és
az
-nél egyaránt a szervezeti stabilitás ellen
ÁV
Rt.
hatottak
és
zavarták a napi munkát, meg kellett volna felelni annak a kormányzati szándéknak ami a magánosítás gyorsítását hirdette. Ez az ellentmondás 1994-ben és 1995.
első
feloldhatatlan volt. A privatizációs folyamat
felében
jelentősen
lelassult. A privatizációs bevételek szembeállitása a folyó költségvetési kiadásokkal -az
előre
elköltés
önmagában
rontja az értékesítési pozíciókat. A vevök számára vánvalóvá teszi az eladó beszorított helyzetét.
is
nyil-
Ez
!994
-ben és 1995-ben azért jelentett különös kockázatot, mert a privatizációs bevétel - a
megelőző
évekkel
ellentétben
- néhány nagy tranzakció megvalósulásától függött. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a
müködés-környe-
zeti, felkészültségi adottságok és külföldön
is
költségvetési érdekek diktálta "beszorítottsági" közül melyik mennyiben oka az államháztartás súlyosan
érintő,
ismert, tényező
egyensúlyát
gyenge teljesítménynek, de 1994
tervezett 215 milliárd Ft készpénzbevételnek nem
-ben
egészen
13 %-a, folyt be. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. összes bevétele milliárd Ft, de
ebből
készpénz csak 28 milliárd. A
126 többi
kárpótlási jegyben és hitelben teljesített árbevétel. államháztartással
szembeni
kötelezettségek
a
Az
- 6 -
az ÁV Rt.
!996. decemberi törlesztési határidővel és több
mint 5 milliárd Ft kamatteherrel 16,5 milliárd Ft devizahitelt vegyen fel. A felvétel pillanatában nem a
követe-
lés állomány szolgált a hitelállomány fedezetéül, hanem a jövöbeni privatizációs bevétel. Ennek bizonyítéka, hogy a szerzödések biztosítékaként a hitelnyújták konkrét társasági részvények lekötését kérték (MOL, MATÁV). Az ÁVÜ-nél az !994. évi összes ~-kal
értékesítés
meghaladta az 1993. évit, de a
21
bevétele
milliárd
Ft-os
évinek
egya-
készpénzbevétel a tervezettnek és az elözö értékesíthető
ránt csak a fele. Az
portfólió
sán túl a privatizációs folyamat !994. évi megjelenő
bevételek összetételében jelzi.
vetkeztében - 244 ~-kal
főként
1994-ben-
~-kal
az E-hitelre
első
az
nőtt
történő
26
értékromláproblémáit
a
változás
is
markáns
félévi teljesítések kö-
a kárpótlási jegyre,
értékesítés,
mely
és
35
meglehetős
késéssel a korábban meghirdetett gazdaságpolitikai céloknak - kárpótlási jegy ellenében a kínálat növelése
és
a
kedvezményes feltételü "belföldi" tulajdonszerzés támogatása - igyekezett megfelelni. Az ÁV Rt. múlt évi tevékenységét alapvetöen meghatározta, hogy az !994. évi költségvetési törvényben tési kötelezettségek, a központi alapokra
előirt
befize-
történő
átuta-
lások, valamint a saját hatáskörben hozott korábbi döntések és elkötelezettségek az üzleti tervet kényszerpályára terelték. Az államháztartási befizetések és az egyéb
kö-
telezettségek teljesítéséhez 175 milliárd Ft privatizációs bevételt kellett •
előirányozni
.
Mint jeleztük, nem vizsgálták érdemben, hogy ennek telje~·t0sehez
rendelkeztek-e a
előfeltételekkel.
A
belső
következmény:
és
küls6 (keresleti) ezermilliárdos az
- 7 -
vagyonnal
szervezet
rendelkező
nek vesztesége 7,2 milliárd,
míg
üzleti
tevékenységé-
összes
vesztesége
milllárd Ft volt. Utóbbi összeg azonban a számviteli írásoknak
megfelelően
57 elő
tartalmazza azokat a kiadásokat is.
amelyeket a kötelezettségek (részleges) teljesítése érdekében át tudtak utalni. Az 1995. év indítása lényegében a
korábbi
tendenciák folytatódását mutatta. Az ÁSZ
gyakorlat
ismétlődő
és
figye-
lemfelhívása és annak ismerete ellenére, hogy a különbözii kötelezettségek, a privatizációs ügyletek a szervezet közvetlen müködtetése már
előkészítése
önmagában
gyobb összeget lekötiitt. mint ami bármikor is a
is
és na-
privati-
zációból az államháztartásnak jutott, a központ i költ ségvetés 150 mllliárd Ft bevétellel számol t. az ÁPV Rt.
Ezzel
félévvel később elfogadott üzleti előirányzattól.
térve a törvényi
7
szemben
terve,
milliárddal
el-
kisebb.
143 milliárd Ft befizetést szerepeltet, s ez magában foglalja az elkülöní tett állami pénzalapokra
átadni
terve-
zett összegeket is. A kötelezettségek többsége
teljesítésének
járt 1995-ben , hogy eddig
készpénzben
halasztásával
40
milliárd
Ft
folyt be, ami 10 milliárd Ft közvetlen költségvetési fizetést tett
lehetövé.
egyébként célul
kitűzött
ardemi és
nagy
változásra kockázatot
be-
csak
az
hordozó
energetikai tranzakciók teljes körének és a távközlés magánosításának további. az üzleti tervek szerint !995
-re
még nem tervezett
van
mód. Ennek
belső
lépéseinek feltételeit az
müködése megindulását
kÖV~!tően
megvalósulása ÁPV
Rt.
esetén
szervezetszerü
megteremtették. A korábbi,
évekig tartó, koncepeionális vitákat lezárták, s a legnagyobb, villamosipari. olaj -és gázipari tranzakciók készítése felgyorsult.
elii-
- 8 -
Az
előzőekben
foglalt tapasztalatok
is
jelzik,
hogy
a
koncepció-váltások és az azzal járó átszervezések is igen jelentős időbeli
közvetlen és közvetett költséggel járnak veszteség, a privatizáció halasztása
tést okoz. Az ÁVÜ- ÁV Rt.
1992. év
végi
majd a két szervezet alig két és félévvel vonásakor gyakorlatilag újra indult
a
és
az
vagyonvesz-
szétválásakor, későbbi
összeelő-
tranzakciók
készítése és a vagyonkezelés feltételeinek
megteremtése.
Következményként milliárdos nagyságrendben váltak és válnak feleslegessé a korábban készített és
előkészítő
szakértői
munka, valamint megszakadt a
a privatizációs és
vagyonkezelő
anyagok
folyamatosság
szervezetekhez
tartozó
társaságok tevékenységének figyelemmel kisérésében. Maguknak a privatizációs szervezeteknek a egyre
növekvő
mükődtetése
is
költségekkel jár, 1995-ben már 4,2 milliárd
Ft körül alakul, 300 millió Ft-tal magasabb mint év elején az ÁVU-ÁV Rt. együttes előirányzatai
azt
az
mutatták.
Emellett a különbözö kötelezettségvállalások, a
felvett
hitelek törlesztése, a lényegében adósságátvállalást jelentő
befektetések, valamint az értékesítési és vagyonke-
zelési költségek is egyre nagyobb hányadát emésztik fel a keszpénzbevételeknek. Az ÁVÜ - ÁV Rt.
ilyen kiadásai !993-ban kereken 53 milli-
árd Ft -ot, !994 -ben 62 milliárd Ft -ot tettek ki, és az !995-re
előirányzott
előzetes
A
növekvő
összeg valamint
az
1996-ról
szóló
adatok is hasonló nagyságrendet jeleznek. összeg csak részben
tulajdonítható
belső
kö-
vagy
an-
rütményeknek, például az inflációs hatásoknak, nak, hogy a
megfelelő befektetők
megnyerése
mind
"rC!l. Az ilyen kiadásokon belül egyre nagyobbak fog J a !kozta táspol i t i kával,
iparpol i t i kával
többe azok
összefüggő.
- 9 -
lényegében válságkezeléshez kapcsolódó
tételek,
amelyek
vállalására más források hiányában, kormányzati alapján kényszerültek
a
szervezetek, illetve a
privatizációs jogutód
ÁPV
és
döntések
vagyonkezelő
Rt.
A magánosítás folyamata ezekkel a sokszor még nem is tező
bevételek terhére tett lépésekkel fokozatosan
olyan
kényszerpályára került, ahol az ÁPV Rt.-nek egyre a
lehetősége megfelelő
dekeket
érvényesítő
lé-
kisebb
értékesitési árak és a magyar
biztosítékok,
kikötések
ér-
elérésére.
Ezt jelzi, hogy a pályázati feltételek menet közbeni
mó-
dosítása - egyes reménybeli befektetök vagy a "siker
ér-
dekében" a pályázók teljes köre kedvezményezése érdekében meglehetösen
gyakori.
Az
a
pillanatnyi
előnyökért
felvállalja a versenyeztetés hitelének kockáztatását. 1.2.A vagyon értéke Az ÁVÜ-hoz és az ÁV Rt.-hez tartozó vagyon együttes értéke - a saját töke alapján -
1994.
elején
milliárd Ft (ÁVÜ 440 milliárd Ft, ÁV Ft.), mig az év végén az 1564
Rt.
milliárd
kereken 1394
1834
milliárd
Ft-ot
tett
ki,
majd a két szervezet ÁPV Rt.-vé szervezésekor a vagyonérték 1590 milliárd Ft körül alakult.
(Az utóbbi, a nagyobb
saját töke azzal függ össze, hogy az
ÁPV
Rt.-hez
olyan vállalatokat is soroltak, amelyek korábban
utóbb minisz-
tériumi hatáskörben voltak.) A törvényi elöírások zásával a vagyonból a
korábbinál
milliárd Ft értékesithetö,
nagyobb
válto-
hányad,
1233
illetve lehet fedezete a
kár-
pótlásnak, társadalombiztosítási vagyonátadásnak. Az 1994. és 1995.évi folyamatok egyaránt azt jelzik, hogy a privatizációs szervezetekhez tartozó vagyon
csökkenése
csak részben tulajdonitható az értékesítések, részvény kárpót !ás i
jegycserék
eredményének
vagy
az
i ngyeneo.:
- 10 -
vagyonjuttatásoknak. A vállalatok felszámolásakor az ÁVÜ - ÁV Rt., majd az ÁPV Rt. hatásköréből kikerülö tulajdontömeg
jelentősen
csökkentette a privatizálható vagyont. A
vagyonvesztés a vizsgált idöszakban is folytatódott. A privatizációs és
vagyonkezelő
tartozó társaságok alatt
lévő
közül
1994.
végén
társaságat tartottak nyilván,
eszközértékkel.
(Ez az adat már
a
szervezetek
nem
367
hozzájuk
felszámolás
122 milliárd
tartalmazza
Ft
azt
a
több mint 150, korábban hasonló sorsra jutott vállalatot, amelyet a nyilvántartásból már kivezettek. A felszámolás nem csak a privatizálható tulajdoni dot csökkenti, hanem igen jelentös- közvetlen-
hanyavagyon-
vesztést is jelent. Az eljárás végén ugyanis a tulajdoru>s átlagosan a felszámolásba vont eszközérték 10 :>t-ahoz hl>zzá. Ezt figyelembevéve az 1994. év végi rinti vagyonvesztés, bár hatásában összességében 110 milliárd Ft-ra A tömeges vállalatfelszámolás és
vagyonkezelő
egyéb okokkal, a
állapot
jut sze-
elhúzódva,
időben
de
tehető.
atapvetően
a
privatizációs
szervezeteken
kivüli,
piacvesztési
hatáskörükbe
tartozó
társaságok
és gaz-
dálkodásának gyengeségével vagy azok termékszerkezetének avultságával magyarázható. A problémákhoz azonban járult, hogy a szükségesnél kevesebb válságjelenségek fclelő
időbeni
figyelem
felismerésére és az
lépések megtételére. Az ÁVÜ és az ÁV
hozzá-
jutott ennek
a
meg-
Rt.
évek
folyamatában alig változó passziv - magatartásának tulajdonithatóan sokszor még annak pontos ismerete
is
hiány-
zott és hiányzik, hogy hány társaságuknál van ún.
mandá-
tum rtélküli
vezetii,
függőben
tartott
közgyűlés,
nincs elfogadott pénzügyi mérleg. E látszólag formai vetelményeknek a nem teljesülése a ~··~t.
~
te~a~~ortn~•
ir~nyit~s
napi
ismeretek
esetle~csségét
jelzik.
vagy köhiá-
- ll -
A tömegesen
jelentkező csőd-probléma
mattan eszköznek bizonyult, hogy az részvényvásárlása i nak,
alkal-
feloldására ÁVÜ
tökeeme l é sei nek
és
ÁV
az
je l entús
Rt.
részét
valójában tartozás-konverzióként vállalta. Vagyis a nehéz helyzetbe került cégek tartozásait az ÁVÜ vagy az ÁV teljesítette. Ezzel a banki jelzálogjog és
vagyonkezelő
szervezetekre szállt,
a
privatizációs
de
az
ugyanakkor
átvette a vagyonvesztés kockázatát. A kockázatot hogy
ezen
jogok
a
nyilvántartásokból
Rt.
nem
növeli,
követhetök
megfelelöen. Más esetekben is, évek óta tapasztalt és hikülönböző
ába kifogásolt hiányosság, hogy a
szerződéses
jogok, kötelezettségek nyilvántartása- és így azok érvényesítése - nem Az ÁPV Rt. a
megfelelő.
felszámolás
sorsára
jutott
vállalatoknál
nemcsak annak a kétszervezetnek a jogutódaként szerepel, mely egykor
felelős
volt a vagyon kezeléséért és gyarapihitelezőként
tásáért, hanem az eljárásban lehetőség
abból származik, hogy a
soknál és az ún.
Munkavállalói
hiteleinél kezesi
felelőssége
is érdekelt.
korábbi
E
vagyonelvoná-
Résztulajdonosi
van, és hasonló,
Program ha
az
a
vállalat jut felszámolásra, amely elöz
is
akadályozni
fogják,
ér-
melynek
ugyancsak vannak anyagi következményei. Az 1994. évi folyamatokban a vagyonvesztés másik meghatározó eleme az ÁV Rt.
tevékenységéhez kapcsolódik.
Rt.-nél a mérlegföösszeg az 57 milliárd tulajdonithatóan
1023
milliárdról
965
csökkent, miközben a kötelezettségek és is
nőttek
Ft
43 milliárdról 46 milliárd Ft-ra.
ÁV
veszteségnek
milliárd a
Az
Ft-ra
céltartalékok
-
12 -
Így a saját vagyon 980 milliárdról
919
milliárd
több mint 60 milliárddal csökkent. Ehhez 2,5
milliárddal jelentős
a céltartalék képzés is hozzájárul!, melyben tel a Magyar Televizió
Antenna
Ft-ra,
Hungáriától
té-
megvásárolt
mi ll iii.rdos tartozásamiatt képzett 0,5 mi ll iárdos összeg. Az ÁPV Rt. a tartozás kiegyenlitésére utóbb feJszólitotta a TV -t, de ennek megtörténtére kicsi a lényegét tekintve egy
költségvetési
remény.
rendben
Így
az
gazdálkodó
szervezet állami vagyon terhére történii támogatása marad.
l. 3. Kötelezettségek Az ÁPV Rt. tú.
kötelezettségeinek diintii többsége rövidlejára-
igy az ezekkel kapcsolatos kifizetések mind
terhelik
az 1995 évet, s a kötelezettségeknek csak 22 %-át
fedezi
a követelésállomány. További 78 %-ot az állami vagyon értékesítéséböl
származó
bevételbÖJ
kell
A korábban ÁVÜ -hoz tartozó vagyonra helyzet, de a
nagyságrendi
nézve
eltérésekböJ
"hozzárendelt" portfólió értékesitése súlyozni az ÁV Rt.
kiegyenlíteni.
nem
kedvezöbb
a
következlien
e
képes
1994. évi tevékenysége
ellen-
következménye-
ként az ÁPV Rt.-nél 1995-ben jelentkező problémákat. A kiitelezettségek közül a reorganizációs
célú
pénzügyi, piac -és versenypol itikai, valamint
vagyis foglalkoz-
tatási és környezetvédelmi szempontokat érvényesitii- kifizetések 1994-ben összesen 6,8 milliárd Ft-ot tettek ki. Ehhc"il az ÁVÜ 5,6-al, az ÁV Rt.
1.2
milliárddal
részese-
dett. Ezek az összegek szerényebbek mint amit ll milliárd Ft értékben az akkor
O)ég
hatályos
ún.
Vagyonpolitikai
Irányelvek szerepeltet. A reorganizáció ki"lvetésére és hatékonyságának
vizsgálatára eiéiirt elj
rend
azonhan
- 13 -
nem készült el és a kifizetések a
kitűzött
céloknak
feleltek meg. Bár a pénzügyi nehézségekkel küzdéi dezése a
működöképesség
vállal-
ismétléidő
kozások folyó fizetési gondjainak - akár
fenntartása érdekében
nem
- ren-
esetenként
megindokolható, ezt azonban sem vagyonkezelésnek, sem értékesitést
előkészítő
reorganizációnak nem tehet tekinte-
ni. Adott formájában az burkolt költségvetési támogatás. A kötelezettségek sorában további jelentös tétel, hogy az ÁVÜ és az ÁV Rt. fennállása
alatt
küliinbiizö
jogcímeken
értékesitési garanciákat vállalt. Bár 1994 -ben a ciavállalás korábbi 50 jogeimét maga a vállalt 22 milliárd Ft előző
10-re összeg
garan-
csökkentették is
évekénél, de a jogutód ÁPV Rt.-re
és
szerényebb a
az
korábbi
évek
halmozúdásai miatt még így is összesen több mint 33
mil-
liárd Ft teher hárul. Ennek fedezetét ugyancsak a tizációs
bevételekből
Az ÁPV Rt-nek
jövőbeni
nak nagyszámú
későbbi
kell
priva-
előteremteni.
tevékenysége során, mint
jogutód-
eredményét befolyásoló peres üggyel
kell számolnia. Az ÁVÜ -től
örökölt,
lejárt
határidejű
kiegyenlítetlen követelések 763 millió Ft-ot képviselnek. 61 peres ügye van az önkormányzati részesedés
mértékének
vitatása miatt. Nem sokkal jobb a helyzet a nagy közszolgáltató vállalatok értékesítésével kapcsolatban. Még jutott nyugvó pontra az önkormányzatokkal a vita, bár 1995-1996. évben
jelentkező
nem ez
probléma lesz.
1.4.A vagyon nyilvántartása A vagyonkezelés, a magánosítás vezénylésének alapfeltéte'
le, hogy a
felelős
ról feladatuknak gü
3d~·"lk
szervezeteknek a rájuk bizott
megfelelő
legyenek.
vagyon-
összetéteiti és részletezettsé-
-
14 -
Az Á\~ 1990-1992-ben még nem rendelkezett kiépített. adatokkal feltöltött,
ellenőrizhetőséget
ciós rendszerrel. Több éves
biztosító
fejlesztéssel
informarészben
a
számvevószéki figyelemfelhívások hatására - az
Ügynökség
létrehozta az
Rendszert
ún.
Privatizációs
Információs
(PIR), mely lehetövé tette, hogy az ÁW elösziir !993. évról vagyonrnérieget készítsen. Az ÁV Rt.
ugyancsak 1993-ban épitette ki saját -
tóen a vagyonkezelési szerepnek megfeleiCi rendszerét. Részben e az ÁV Rt.
felfogasnak
alapve-
információs
tulajdonítható.
hogy
-nek 1994 -ben nem volt olyan kimutatása. amely
a hozzatartozó társaságokban zálható"
tulajdoni
egyértelműen
hányadot
lévő
"tart<>s"
értékben
és
és
tükrözte. A jogutód szervezet
"privatiszázalékban
tókeszerkeze-
tének egységes kimutatása érdekében ezt az ÁPV Rt.
utóbb
külön elkészítette. Ez sem felelt meg azonban az új nyeknek. A cégek mérleg szerinti
igé-
vagyonkimutatásával
és
az ÁV Rt. egykori controlling rendszerének adatsorával amely a folyamatos vezetöi dtintések alapja volt - rendkívül nagy, milliárdos eltéréseket mutatott. Az ÁW által kidolgozott PIR rendszer vagyonnyilvántartásanak alapja a vállalatok, társaságok saját tökéjének értéke. A vagyon alakulását a privat izaciós és vagyonkezel(i szervezetnek havonta, negyedévenként is szükséges ni.
követ-
A privatizációs tranzakciókat ezért a nyitörnérleg nö-
velésével,
illetve csökkentésével "keresztülvezetik", így
jelenik meg a záróvagyon értéke. Az éves merlegének
alapján
korrigálva
ezt
auditált
zárc\-
e !(iá l l i t ha t<>
a
privatizációs szervezethez tartozó társaságok gazdálkodási
e~edménye.
A PIR ezért
rendszerét
tekintve,
ellenőrzési pontok beépítésével alapja lehet az
további ÁPV
Rt.
vagyonnyi Jvántartásának. Jelentii.<> mértékben. bár nem telis szolgálje.sklirűen tud vísszatekintó információkat
-
15 -
tatni, amelyek a "tartós" és a "hozzárendelt" vagyon föbb változásainak követéséhez szükségesek. Ez mert egy más alapokra
helyezett
azért
rendszer
fontos.
kiépítése
és
adatokkal feltöltése költséges és éveket vesz igénybe, ez alatt a magánositás vagyoni oldalról nem lenne
s
követ-
hető.
I.S.Az Az
~j
~j
privatizációs szervezet létrehozásának költségei privatizációs törvény 1995. június ló-án lépett ha-
tályba és ezt követően a Kormány jóváhagyta Alapító Okiratát és Szervezeti és
az
Műkiidési
törvénytervezet
összevonásával számo l t és ny i l vánval c'> jelentős
a költségvonzata.
Bizonyos
előkészítő
történtek, de ÁVÜ-ÁV Rt. amely a
lépések a
végül
sem
volna az ÁV Rt. zökkenömentes
nem
év
készült
változatokat
jogutódjaként indulásának
minden két
vo l t,
kormányzati
hatáskörében
lehetséges
múlt
a
hogy
bemutatva
ennek
felében
szinten, olyan
kon-
szervezet
második
létrehozott
Rt.
Szabályzatát.
A törvény közel egy éves eiéikészítése során cepció-változat, majd
ÁPV
sem
az
koncepció, tartalmazta
~j
szervezet
feladatmeghatározását
szervezet kiépítésével járó várható költségeket.
és
a
Később,
az adott helyzetnek megfeleWen az ÁPV Rt. hatáskörében a költségeket
nagyvonal~an
összefoglalták. E számítás azon-
ban nem tekinthetö felkészülést megalapozó
dokumentumnak
és nem jelzi azokat a kérdéseket sem - például bérszínvonal -
. melyekben a tulajdonosi jogok gyakorlójának
a
Kormánynak - a döntése (hozzájárulása) szükséges. A változó koncepció és a megvalc'>sítási tervek hiánya zal járt. hogy az ÁPV Rt. bözö
költségeket
nem
az-
létrehozásakor felmerülö különlehetett
mihez
viszony i tan i .
- 16 -
Az átszervezés költségére az egyes területeken igények
ellenőrzés
jelentkező
nélkül teljesülhettek, függetlenül at-
tól, hogy azok az új szervezet tevékenységének séhez elengedhetetlenül szükségesek, vagy
megkezdé-
költségtakaré-
kosság szempontjait is figyelembevéve a müködéshez
indo-
kolhaták voltak-e vagy sem. Az
bizo-
átgondolatlanságot
nyitja, hogy a két szervezet ÁPV Rt.-vé előző
alakítását
összeköltözése miatt, lényegében minden
meg-
szervezeti
egységet kétszer kellett mozgatni. Részben az elökészítetlenség, részben a pénzügyi korlátok hiánya okozta, hogy az összevonás összes költsége
megha-
ladta az 500 millió Ft-ot. A Kormány által jóváhagyott
480
fős
állományi
létszám
magasabb, mint a két szervezet korábbi együttes létszáma. Az ÁPV Rt., amely az 1994 -ben veszteséges
ÁV
Rt.
utódja, bértömegének meghatározásánál saját magára nem érvényesítette a Kormány
azon
határozatát, érő
veszteséges vagy adózott eredményt el nem
jognézve
hogy
a
társaságok-
nal a keresettömeg ne növekedjék, illetve az átlagkereset növekedése ne haladja meg a 6 alapján
lehetséges
1995-ben 1330 millió ~-os
1160
millió
Ft-os
A
kormányhatározat
helyett
bértömeggel
az
kisegítő
ÁPV
felső elérhető
~-ot
és egyéb alkalmazotti munkakörben
felsőbb szintjei~.
az
ügyvezető
6
bizto-
jövedelemhatára havi
120 ezer, az érdemi munkatársaknál 90 - 200 ezer, vezetés
Rt.
gazdálkodik,
átlagkereset növekedés helyett pedig 22
sított. A bértábla alsó és a
%-ot.
50 míg
a
igazgatói kategó-
riában havonta 380 - 980 ezer Ft. Utóbbiaknál lcmbeállás ma az alsó határ közel(·ben van.
a
jövede-
-
A létszám
és
bérgazdálkodás
17 -
szabályait
utasítás írja elö. A szabályozás
vezérigazgatói
szerint
a
mozgóbér
munkavállalót alanyi jogon illeti meg, tehát az ként funkcionál.
a
alapbér-
A prémium mértékének kiinduló alapja sem
az alapbér, hanem az alap és mozgóbér
együttes
A vezérigazgatói utasítás nem jelöl meg
olyan
összege. alapelve-
ket, amelyek az ÁPV Rt. eredményességéhez kiitéídnek. Elvileg minden munkatárs anélkül teljesitheti a
kitűzött
miumfeladatát, hogy az ÁPV Rt. mint társaság üzleti vét, privatizációs céljait megvalósitaná.
igy a
préter-
mozgóbér
és a prémium nem feladat és teljesítmény orientált.
2. Ajánlások és javaslatok
2.1. Az Állami Számvevőszék kéri az Országgyűlést, hogy - fogadja el az ÁSZ jelentését; erősítse meg val - az ÁVÜ-ÁV Rt.
1994.
kormánybeszámolóban
foglaltakat
Kormánynak tett javaslatok
évi
határozatá-
tevékenységéről
is
szóló
figyelembevéve
hasznosítását;
számoitassa
be a privatizációs minisztert azok végrehajtásról; 2.2. Az Állami Számvevőszék javasolja Kormánynak, hogy - tekintse át - hasznosítva az ÁSZ korábbi jelentéseit is -, hogy a társaság i müködés és a sajá tos fe Iada tkiir jogi szabályozottsága milyen további korrekciókat igényel annak érdekében, hogy a szervezeti müködés ellentmondásai ne jelentkezzenek; tegyen a müködési költségek felülvizsgálata alapján ennek keretében olyan intézkedéseket - beleértve az esetleges jogszabálymc'>dositásokat is -amelyek az ÁPV Rt.-t nagyobb t:
takarékosságra
keszte-
-
18 -
már
meglévő
alapján
terhelő
mérje fel az állam gazdálkodó! vagyonát a illetve
előkészületben
kötelezettségeket
lévő
törvények
(társadalombiztosítás,
kárpótlás),
valamint azt, hogy a jelzett kötelezettségeknek ütemben, milyen portfóliót felhasználva,
milyen
mekkora
mér-
tékben tud eleget tenni és ez miként hat a
privatizáció folyamatára; tegye meg a felmérése alapján szükséges lépéseket; - kezdeményezze
tulajdonosi
jogkörében
eljárva
annak
vizsgálatát. hogy az ÁPV Rt. bérköltségeinek megállapitásakor milyen - dokumentumokban nem követhető okok miatt tértek el a vonatkozó Kormányhatározattól; nyesítse - ha szükséges - a személyes
érvé-
felelősséget;
- kezdeményezze a csödeljárásról, a felszámolási rásról és a végelszámolásról szóló törvény olyan
eljámódo-
sitását, amely a folyamat ellenörzöttségét javítja és nagyobb lehetőségeket biztosit az állami érdekek érvényesítésére.
2.3. Az Aliami Számvevőszék indokoltnak tartja, hogy az Rt.
ÁPV
Igazgatósága és Ugyvezetése
- tegyen ismételten határozatot intézkedést a Magyar
Te-
levízió felé követelése behajtására, vizsgálja felül az Antenna Hungáriával kötött szerzödést és kezdeményezze annak módositását,
ha
szükséges
-alakítsa ki az ÁPV Rt. olyan tervezési rendszerét, amely lehetövé teszi az éves üzleti tervek jobb megalapozasát;
-
-
mérje fel az ÁVÜ
ÁV
19 -
Rt-től
kö-
származó jogfolytonos
telezettségeket és az ÁPV Rt. jövőbeni bevételeit he lő peres ügyeket és annak lehetséges hatásait, - gondoskodjon arról, hogy a PIR rendszerbe nőrzö
olyan
pontok épüljenek be, amelyek az ún.
ter-
elle-
hozzárendelt
vagyon változást jobban ellenörizhetövé teszik, dolgozzon ki stratégiát és
eszközrendszert
a
vagyon-
vesztés egyik tetemes forrását jelentií felszámolási eljárás elkerülésére; - biztosítsa haladéktalanul, hogy a kötelezettségek és jogok nyilvántartása és kisérése
megfeleljen
azoknak
a
figyelemmel
követelményeknek.
amelyek az állami érdekek érvényesitésének alapfel tételeit képezik; tekintse át a kialakított
bérszerkezetet
nyezzen olyan változtatásokat, teljesítmény-követelmény
amelyek
és a
érvényesitését
kezdemé-
feladat
és
megfelelöen
biztosítják. készítsen intézkedési tervet a fentiekben foglalt
ja-
vaslatok végrehajtására.
2.4. Az Állami Számvevőszék felkéri
az
ÁPV
Rt.
Felügyelő
Bizottságát, hogy
-ellenőrizze
és segitse hatáskörében az ÁSZ
javaslatai-
nak és a kért intézkedési tervnek a végrehajtását.
- 20 -
I I I.
R
É
S Z L E T ES
ME G Á L L A P Í T Á S O K
A jelentés részletes megállapításaiban az Állami vagyonügynökség és az
külön-külön
foglalkozik
Vagyonkezelő
Állami
Részvény-
társaság 1994. évi tevékenységével. l. A ÁVÜ 1994. évi tevékenysége 1.1. Bevételek és kiadások alakulása 1.2. l. Bevételek, kiadások tervezési rendszere Az ÁVÜ pénzügyi tervezésében a bevételi előirányzatok tározásánál gek, kiadási
alapvető
volt az
előirányzatok
előírt
beCizetési történő
oldaláról
kötelezettséközelítés.
költségvetési törvény, a Vagyonpolitikai Irányelvek és jogszabályok által
előírt
befizetési, illetve fizetés
sítési kötelezettségek számbavétele
a
bevétel
alapja. Ezek és a privatizáció folyamatának, az
meghaA
egyéb telje-
tervezésének egyes
tran-
zakciók lehetséges végrehajtása figyelembevételével alakítják ki az adott év pénzügyi tervét. A bevételi és kiadási lőirányzatot
az ügyvezetés
hagyta
jóvá.
évekre jóváhagyott bevételi és kiadási 2.
(Az
terve-
1994.,
1995.
előirányzatokat
az 1.,
számú mellékletek mutatják be). A bevételi oldal-tervezését a Privatizációs Információs Rendszer pénzügyl tervezési modulja segítette. A tranzakciós ügyintézők adatszolgáltatása alapján a PIR számítr•:épes a-1-,+'>ázisában rögzítették az aú'>t1
- 21 -
A pénzügyi tervezést, a tartását
rögzítő
szerződések,
szabályzatok
kötelezettségek nyilván-
rendelkezésre
álltak,
azokat
aktualizál ták. A szervezeti, jogszabályi változtatások előkészítése már 1994. év elejétől állandóan napirenden volt. Ez a magyarázata annak is, hogy !995. évre Vagyonpolitikai Irányelvek kidolgozására sem került sor, bár az év első felében még mindig hatályos törvény szerint ezt az adott évre vonatkozó költségvetési törvénnyel egyidejűleg kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Az 1995. évre vonatkozó Költségvetési törvény sem leknél, sem a kiadásoknál nem osztotta meg a még
a
bevéte-
müködö
két
privatizációs szervezet között az elöirányzatokat. Az "állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal
rendelkező
szerve-
zet" kifejezéssel élt és erre vonatkozóan fogalmazott meg bevételi
előirányzatokat,
írt
elő
befizetési kötelezettségeket,
illetve határozott meg kiadási kereteket. A két müködö privatizációs szervezet ezek tően
megosztását
ille-
egyeztetést nem folytatott.
1.2.2. Bevételek Az 1994. évre vonatkozó Költségvetési törvény a Vagyonügynökség számára: -
előírta
4.0oq miltió Ft befizetését a központi köttségvetésbe, -
előirányzott
a törvényben
meghatározott
fedezetére 26.800 millió Ft-t,
jogcimü
kiadások
- 22 -
Ebből
működési költségvetés előirányzata !.800 millió Ft, privatizációval összefüggö közvetett és közvetlen kiadások előirányzata 10.000 millió Ft, jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 15.000 millió Ft.
-szabályozta, hogy a jótállási, szavatossági, kezességi telezettségekre képzett pénzeszközeit elkülönített
kö-
számlán
az MNB-nél köteles elhelyezni. Az
Országgyűlés
az 1994. évre vonatkozó Vagyonpolitikai
nyelveket - a Vagyonügynökség fennállása óta vény által
előírt
időben,
cember 24-én elfogadta. Az vagyon
hozadékaként,
vagyis a
megelőző
időlegesen
értékesítéséből
a
tör-
évben - 1993. de-
állami tulajdonban származó
előirányzott
összeget közvetett módon- a
teljesítendő
kiadási
előirányzatok
először
Irá-
bevételként
bevételek
alapján
lévő
47.300
terhére millió
Ft-ban határozta meg. Az
Országgyűlés
1994. október !8-án módosította az !994. évre
szó!ó Költségvetési törvényt, s benne a privatizációs bevételek terhére előirányzott kiadások összegét. Ennek eredményeként a Költségvetési törvény és a Vagyonpolitikai együttes
előírása
a privatizációs
bevételi
Irányelvek
előirányzatot
Vagyonügynökség vonatkozásában 14 %-kal csökkentette;
a
47.300
millió Ft-ról 40.800 millió Ft-ra. A készpénz kiadások fedezetéül tervezett az ÁVÜ vagyonhozadék eimén 4.000 millió,
értékesítésből
származó
készpénzbevétel-
ként pedig 35.500 millió Ft-ot. Ez utóbbiakból származó kész'
pénzbevétel 42 ~-át devizabevételként irányozták elő.
- 23 -
A bevételi előirányzat tervezés a költségvetéssei való szoros kapcsolatból adódóan pénzforgalmi szemléletű. Az adott idöszakban pénzügyileg is megvalósult árbevételt mutatja, s értelemszerűen eltér az adott év értékesitésének összegétől. A pénzügyileg még nem teljesült árbevételt külön, az ú.n. követelésállományban mutatják ki. Az 1994. évi privatizációs (értékesítési) készpénz bevétel 21,4 milliárd Ft; fele az 1993. évi készpénzbevételnek, s 52 %-a kiadási
előirányzatok
szerint szükségesnek.
A készpénzbevétel 74 ~-a forint, s 26 ~-a devizabevétel, (1993-ban a készpénzbevétel 73 ~-a származott devizából). Az értékesítés összes bevétele 1994-ben 98,17 milliárd Ft, 26 %-kal haladja meg az 1993. évit, belső struktúrájában azonban jelentösen megnőtt a kárpótlási jegyre, E-hitelre történő értékesítés aránya. Az 1994. évi bevétel 22~ készpénz, 31 ~-a az E-hitel, s 47
~-a
a kárpótlási jegy ellenébeni.
hez viszonyítva 244 ~-kal nőtt a kárpótlási ~-kal az E-hitelre történő értékesítés.
1993.
jegyért,
Vagyonhozadék (osztalék, egyéb bevételek) eimén
évs
terveztek
35
4
milliárd Ft-ot. A tényleges bevétel kimutatásaikban ettől 35 ~-kal kevesebb, 2,6 milliárd Ft az 1993. évi vagyonhozadék összegével közel azonos. A bevételi kímutatások szerint 2 milliárd Ft az osztalék bevétel. Ez a társaságoktól az előző évek után késve befizetett osztalékból, s az 1994 évet illető, 1994-ben beérkezett osztalékból
tevődik
össze.
Az !993. évi eredményfelosztások szerint az ÁVÜ-höz tartozó társaságoktól 1994. ev1 osztalék bevételt 1.791 millió Ft-ban határozzák meg, ebből !995. márl
-
- 24 -
lehetősé
A társaságok éltek a VPI és az IT által biztosított gekkel és a társaságok pénzügyi helyzetének javítása
érdeké-
ben a nyereség nagyobb hányadát a társaságba visszaforgatták. Az ÁVÜ-nek az osztalék eimén beérkező bevételeket közvetlenül a költségvetésbe kell befizetnie. Az
ezen
a
irányzott 4 milliárd Ft költségvetési befizetési ségének - bár a tényleges osztalékbevétel
elő
jogcímen
ettől
kötelezettelmaradt - az
ÁVÜ 1994-ben eleget tett. Az
ÁVÜ
1994.
évi
bevételi
előirányzatát
túlteljesítette
(112 ;;,), s 26 ;;.-kal több a tényleges bevétele, mint az évi. Ezen
belül azonban
jelentősen
illetően
nyát, mind összegét
tés: 40 %-kal maradt el az ző
év
csökkent
mind
a készpénz ellenébeni
előirányzattól,
1993.
részaráértékesíelő
s 48 %-kal az
készpénzbevételétől.
1995. évi költségvetési törvény 9. §-sa rendelkezik az vagyonával kapcsolatos megjelölése nélkül megtestesítő
kérdésekről.
előirányozza,
A
felelős
állam
szervezet(ek)
hogy minden állami tulajdont
részvény után !995-ben kifizetésre
kerülő
oszta-
lék, állami vagyon utáni hozadék a központi költségvetés vételét képezi, továbbá, hogy az állami vagyon
be-
privatizáció-
jából !50 milliárd Ft bevételt kell a kamatkiadásokra
fordí-
tani. A költségvetési törvény a fenti befizetési felül
(9. §4. pont)
előirányoz
közvetlen és közvetett
kötelezettségeken
a privatizációval
kiadásokra,
továbbá
a
összefüggő
jótállással,
szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások dezetére, a vagyon privatizációjából további, Fr -o t.
22.501
fe-
millió
- 25 -
(Ebből
13.000 millió Ft a privatizációval összefüggö közvetlen és közvetett kiadás, továbbá 8.000 millió Ft ....... a jótállásal, kezességvállalással kapcsolatos kiadás és a müködési költségvetési előirányzat 1.501 millió Ft). A költségvetés elfogadásakor a még
létező
két
privatizációs
szervezet közötti előirányzat megosztásról nem intézkedtek. Az Állami Vagyonügynökség az Ügyvezető igazgató 1995. március 24-i jóváhagyásával 1995. évre 26 milliárd telt irányzott elö.
Ebből
Ft
készpénzbevé-
2 milliárd Ft a vagyonhozadék, s 24
milliárd az értékesítés készpénzbevétele. A tervezett 1995. évi összes bevétel 66 milliárd Ft, melyböl a tervezett készpénzhányad 26 milliárd Ft (39~). a kárpótlási jegyért történő értékesítés 25 milliárd Ft (38 ~). s Ehitelért 15 milliárd Ft (23~). Összességében a készpénzbevétel kismértékű (8~) növekedésemellett a privatizációs bevétel 33
~-os
csökkenését tervezték az 1994. évhez viszonyítva.
Az értékesítés tervezett értéke a kárpótlási jegy
ellenébeni
értékesítésnél 55 ~-a az 1994. évi tényleges értékesitésnek, s az E-hitelnél is 51 ~-a az előző év tényleges értékesítésnek. Ezekben a ••tervszámokban" a portfólió romlásán dött a privatizációs szervezet
sorsa
körüli
túl
tükröző
bizonytalanság
is. Az 1995. I. félévi bevételek igen alacsonyak. A privatizációs készpénzbevétel 6,87 milliárd Ft, az 1994. évi bevétel 32 ~-a.
(Ebből
34 ~-a devizabevétel). Az összes bevétel 21,64 • milliárd Ft, az 1994. évi bevétel 22 ~-a. Ebből 48 ~ kárpótlási jegyért, 13 ~az E-hitelért történő értékesítés, s 39 ~a készpénz ellenébeni értékesítés. Ennek a bevételnek a 46
- 26 -
előirányzat
Az alacsony 1995. évi összes bevételi árd Ft), 67 %-a az 1994. évi tényleges belül a készpénz bevételi
előirányzat
Ft), 12
előző
~-kal
magasabb az
teljesítés ellenére
milli-
értékesítésnek. azonban
évinél. Az
bevétel az elgondolt struktúrában az
(66
(24
összes
Ezen
milliárd tervezett
időarányosan kedvezőtlen
valószínűsíthető.
A bevételi előirányzatokat alapvetöen az ÁVÜ kiadási szükségletel (vagyis különbözö működési
jogcímű
célú tervezett
berizetési kötelezettségei, s
ráfordításai)
szükségletek fedezeteként" irányozták
alapján, elő.
Az
a
"kiadási
előirányzatok
kialakításában szerepet játszott az egyes tranzakciók sei által feladott bevételi
előirányzatok
ányzik azonban az ÁVÜ-höz tartozó
vagyon
felelő
feldolgozása. bevétel
Hi-
szempontú
átfogó elemzése, sennek az ismeretanyagnak a folyamatos karban t ar t ása. A bevétel igen összegű
jelentős
része azonnal és
egyidejű
kiadás is. A kárpótlási jegy ellenében
kesítés egyidejüteg ugyanilyen
összegű
(A bevételek 1994. évi, összehasonlítva az adott
egyidejűleg
!995.
I.
időszak
történő
érté-
kiadás is mint kárpót-
lási jegy megsemmisítés, az E-hitel ellenében sítésre befolyó összeget, lamadósság törlesztésre.
ugyanolyan
történő
értéke-
tovább kell utalni
félévi
tényleges
előirányzataival
a
ál-
adatait 3.
sz.
melléklet részletezi). 1.2.3. Kiadások
Az Állami Vagyonügynökség kiadásait a bevételekhez '"~
hasonlóan
adot t évre vonatkozó Költségvetési törvényt)en és az ú. n. V:>.<ewmnot it i kai Irányelvekben foglal t főbb e1:;; r?-.,--+~•·
- 27 -
kitották. Ezek alapján dolgozták ki, s ügyvezetése - a bevételi tervekkel
hagyta
jóvá
egyidejűleg
a
az
ÁVÜ
kiadási
tervet. Az 1994. évre a már hivatkozott jogforrások a többszöri módosítás után készpénz kifizetésként 40,8 előirányzatot
milliárd
Ft
kiadási ~-a.
határoztak meg. Ez az összes kiadás 45
A
40,8 milliárd Ft-on belül a privatizációval összefüggö kiadás 22.8 milliárd Ft, a központi költségvetési befizetés 4 milliárd Ft, reorganizációs célú kifizetés ll
milliárd
Ft,
MBFB
Rt. alaptöke emelése 2 milliárd Ft, E-hitel fedezetére l milliárd Ft az
pedig
előirányzat.
A privatizációval összefüggö
kiadások
belső
elöirták, hogy az ÁVÜ müködési költsége 1.8
struktúrájában milliárd
vagyonkezelés privatizációs kiadásai 8.5 milliárd
Ft,
a
és
a
Ft,
szavatosságra, kezességre, garanciára pedig 12.5 milliárd
Ft
fizethető.
A kiCizetési jogcímek egy része között azok taxatív megfogalmazásának hiánya miatt - azonban előirányzat
jelentős
az átjárhatóság. Az
mérés, viszonyítás ezért csak fenntartásokkal ke-
zelhető.
Az ÁVÜ
összes kiadási
előirányzata
91,3
milliárd
Ft.
előirányzatokkal
készpénzes kiadásokon túl a bevételi
mozogva az államadósság törlesztésére E hitel
A
együtt
bevételéből
milliárd fordítható, a kárpótlási jegy kivonás pedig 30
30 mil-
liárd Ft lehet. Az 1994. évi kiadási
előirányzatot
összességében 7 %-kal túl-
lépték. Ez azonban nem jelent valóságos kiadási többletet. :t
1
·-·-:.,.~,
'P-~
1
~
,_, • .
A
- 28 -
lesztésre, ugyanis 29,3 milliárd ~-kal
Ft-ot,
a
tervezettnél
többet fordítottak, a kárpótlási jegy
kivonás,
átadás az önkormányzatnak 44,9 milliárd Ft, 49 az előirányzottnál.
~-kal
A készpénz
Ft,
kiadások
alacsonyabb az
összege
előirányzatnál.
24,1
milliárd
illetve magasabb
42
%-kal kőte
Költségvetési befizetési
lezettségét -4 milliárd Ft -az
ÁVÜ
46
teljesítette,
illetve
0,5 milliárd Ft-ot befizetett a Világkiállítási Alap javára. A saját
müködési,
előirányzatot
szervezetfejlesztési
(1,8
milliárd Ft) teljes egészében felhasználta. A garanciafedezet képzésre
előirányzott
J milliárd Ft-ot
elkülönítette.
Ezzel
együtt az ezen a címen elkülönített összeg az !993. évi elkülönítést is figyelembe összeget az
véve,
összesen
előírásoknak megfelelően
5
milliárd
Ft.
Az
MNB letéti számlán tart-
ják. Az MBFB Rt.
törzstőke
emelésére tervezett 2 mill iárd
zetést az ÁV Rt. teljesitette az ÁVÜ adatmódosulás miatt az ÁVÜ a
helyett,
megfelelő
Ft
mert
a
fifel-
készpénzforrást
át-
utalta az ÁV Rt-nek. A kezességvállalás,
jótállás,
szavatosság
eimén
tervezett
kifizetés 12,5 milliárd Ft, a tényleges kifizetés 1,7 árd Ft. s a reorganizáció, befektetés eimén
milli-
előirányzott
11
milliárd Ft helyett a tényleges kifizetés 5,6 milliárd Ft. A Költségvetési törvény
8,5
milliárd
Ft-ot
irányzott
vagyonkezelés!, privatizációval összefüggö költség
eimén.
tényleges kifizetés 9,2 milliárd Ft, 8 %-kal magasabb. A ~r~~l'-'f
etnfránvzat
túllépése
azonhan
törvényi
elő
A ki-
előírá~n 1 ~!"a.
- 29 -
A kiadásokból az értékesítési tevékenységgel összefüggö - befolyásolható- tervezési
előirányzat
5,7 milliárd Ft volt, az
összes kiadás 6 %-a. A tényleges kifizetés 5,2 milliárd Ft; 9 ~-kal
marad
az
előirányzat
Ebből
alatt.
a
vagyonkezelök
részére fizetett díj, vagyonkezeléssei összefüggö költség 0,6 milliárd Ft, az értékesítéssel járó díj, értékesítéssel
kap-
csolatos költség pedig 4,7 milliárd Ft. A kiadási
előirányzatban
nem szereplö
is teljesítettek, 50 millió térségek támogatására,
Ft-ot
további
költöttek
kifizetéseket az
elmaradott
130 millió Ft-ot befizettek a
lalkozói Garanciaalap javára, s a kárpótlási
jegy
Kisváléletjára-
dékra váltás elérte az 50 millió Ft-ot. Akifizetésekre vényei
előírások
tör-
alapján került sor.
Az 1994. évre vonatkozó Vagyonpolitikai Irányelv a privatizációs költségekre összesen az ÁVU-t és az ÁV véve 10 milliárd Ft-ot irányzott
elő.
Rt-t
együttesen
A VPI nem ezt
meg, hogy ebből melyik szervezetre mennyi jut.
bontotta
Az
ÁVÜ
ezen
összegnek mintegy felét használta fel. Összességében a Költségvetési törvény és a VPI előirányzatait nem lépte túl az ÁVU,
illetve azokat az előírt szinten telje-
sítet ték. Az 1995. évi Költségvetési törvény, bár óvatos megfogalmazásban, de azzal a feltételezéssel élt, hogy az ÁVU
és
összevonása az új szervezet kiépítése 1995. január
t-től
történik. A törvényi megfogalmazás szerint "az állam felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által
ÁV
jótállással, szavatossággal, ki: __ ,• •
r
klt
fedc-;o:etére.
meg-
vagyona müködte-
tett állami vagyon privatizációjával összefüggö közvetlen közvetett kiadásokra,
Rt.
és
kezesség-
- 30 -
Ebből
előírt
a privatizációval összefüggö közvetlen és közve-
tett kiadásokra 13,0, a jótállásra,
szavatoságra,
vállalással kapcsolatos kiadásokra 8,0 és a
kezesség-
működési
költség-
vetésre 1,5 milliárd Ft-ot. Az ÁVÜ 1995. évi készpénzkiadási előirányzata készpénzbevétellel
egyező összegű
- 26 milliárd
önmagában 15 %-kal meghaladja a Költségvetési új,
a Ft.
Ez
már
törvényben
előirányzott
egy, privatizációs szervezetre
tervezett
kiadási
az elö-
l rányza t ot. Az ÁVÜ összes kiadási előirányzata 66 milliárd Ft-al, 26 milliárd Ft készpénzkiadásan kivül 15 milliárd törlesztéssei (E-hitel milliárd Ft nak
történő
értékű
bevétel
kárpótlási jegy kivonással,
átadással számol.
államadósság
továbbutalása),
1995.
összesen 17,8 milliárd Ft kiadást. terhelő
Ft
illetve
önkormányzat-
június 16-ig Ebből
25
elszámoltak
a készpénz
bevételt
kiadás 6,9 milliárd Ft, az összes tervezett
készpénz
kiadás 27 ;>t-a. Összességében az ÁVU kiadásai nem mutattak jelentős túllépést az
időarányosan
tervezhetőhöz
képest.
1.2.4. Reorganizáció Elvileg az ÁVÜ a reorganizációs és befektetési jellegű Z
szóban
forgó
vagyonelem
fenntartását, a privatizációs
pr i vat izáJhatóságának
feltételek
javítását
elérni. A törvényi célnak tehát az értékesítésre
•
trankívánta
történő elő-
készités, egy aktiv, reorganizációs tevékenység felel meg. Ez nem azonositható a folyamatos >-·;~~;t
működés
mint ez több esetben
rénzügyi zavarainak el-
tapasztalható"~'+
-
Az 1994. évre
vonatkozó
-
Vagyonpolitikai
hogy az ÁVÜ privatizációs előirányozni
31
bevételeiből
Irányelv
előírta,
ll milliárd Ft-ot kell
az állami tulajdon (pénzügyi, piaci- és verseny-
politikai, foglalkoztatási, környezetvédelmi szempontokat érvényesítő)
reorganizációja céljára.
Az ezen a címen 1994-ben ténylegesen felhasznált milliárd Ft.
Ebből
elkülönitésük szerint
22
%
összeg (1,2
5,6
millió
Ft)a reorganizációs célú és 78% (4,3 milliárd Ft) befektetés jellegű
kifizetés.
Reorganizációs célra
14
Ezek dokumentáltsága a megfelelő
igazgatói,
esetben pénzügyi
teljesítettek
gekkel
küzdő
ügyvezetőségi,
ill.
igazgatósági
akut,
döntétörténő
értékesítésre
- azonban nem felelnek meg. Pénzügyi
vállalkozások
illetően
elszámolhatóságat
sen alapulnak. A törvényi célnak - az előkészítésnek
kifizetést.
folyó
fizetési,
nehézsémüködési
gondjait oldottak meg a legtöbb esetben. A törvényben
megfo-
galmazott reorganizációs célú kifizetésre a helyszini vizsgálat során áttanulmányozott iratok nem utalnak. Az ezen a
cí-
men kifizetett 1,2 milliárd Ft gyakorlatilag burkolt költségvetési támogatás az ahhoz szükséges egyeztetési, eljárási kötelezettségek teljesítése nélkül. Például aSzigetvári
Cipőgyár
azonnali
bérfizetési
gondjainak megoldására 15 millió Ft-ot adtak, vagy GANZ-WEST Rt. részére 100 millió Ft vissza nem térítendő támogatást juttattak pénzügyi gondjai megoldására. M. Gördülőcsapágy M. Rt. részére 556 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a folyamatos mük~dés
fer~~~rtására.
- 32 -
Fővárosi
Patyolat helyett tartozás megfizetésre kekrült sor 33 millió Ft összegben. Az összeget kölcsönszerzödés formájában juttatták a Fővárosi Patyolat Vállalat VA részére. A kölcsönszerződés lejárata 1995. január 31. Ezt a köncsönt nem fizették meg az ÁSZ vizsgálat befejezéséig. MASTERFIL Rt-től követelés megvásárlás finanszírozási problémák átmeneti megoldására 120 millió Ft értékben. Az ÁVÜ a tartozást az adóskonszolidációs reorganizációs eljárás keretében, a Reorganizációt Felügyelő Tárcaközi Bizottság egyetértésével vállalta át. A társaság szerzödésben kötelezte magát a tartozás 1995. június 30-ig történő visszafizetésére, ezt nem teljesitették, mivel a visszafizetés forrását, a vagyonértékesitést nem oldották meg. Befektetés céllal összesen 4,3 milliárd Ft összegben 25 kifizetést teljesitettek. A kifizetések igazgatósági, ségi,
ügyvezetö-
illetve igazgatói döntéssel megalapozottak.
A kifizetések közül 13 esetben összesen 2 milliárd Ft-ot forditottak részvényvásárlásra, tökeemelésre, ezeknek a
társaságoknak
pénzt,
részvényvásárlás, tökeemelés zió. Az adott társaság lező
javítva
jelentős
s
juttattak
igy
likviditásukat.
része
A
tartozáskonver-
helyett az ÁVÜ teljesítette
a
hite-
kereskedelmi banknak a vállalkozás tartozását.
Az ezekhez kapcsolódó megállapodások minden esetben rögzítik, hogy a bank által érvényesitett jelzálog jog az ÁVÜ-re száll. A jetzálog jogok nyilvántartása, érvényesítése azonban a rendelkezésre álló dokumentálása nem vol t követhető. gyonügynökség
teljcskörűen
zö szerzödésekböl
következő
Így
a
Va-
nem tudja érvényesiteni a különböszármazékos jogait.
- 33 -
Példák: A befektetés célú kifizetések között szerepel 70 millió Ft kötvényvásárlási célú kifizetés a Soproni Szönyeggyár Rt. részére. A kifizetést megalapozó megállapodás szerint a SOTEX Rt. vállalta, hogy a reorganizációs kötvényt 1994. március 31-ig a lejegyző AVU részére átadja. A kötvények az ÁVU 1994. évi, 1995. évi nyilvántartásaiban nem szerepeltek. A részjelentés egyeztetése során a Vagyonügynökség közölte: " A kötvények nem kerültek kibocsátásra, mert a kötvénykibocsátó a kibocsátási tervben vállalt gazdasági mutatók teljesítését nem tudta vállalni. A SOTEX Rt. részvényeit !995. április 26-án az ÁVÜ értékesitette. A vevő kötelezettséget vállalt az ÁVÜ felé fennálló 105 millió Ft tartozás megfizetésére, s annak első részét szerződés szerint teljesítette. A vevővel szembeni e szerződés szerinti követelés az egyéb követelések között szerepel. Ingatlanvásárlásra fordítottak négy különbözö ingatlan megvásárlásával összesen 1,4 milliárd Ft-ot. A vásárlások célja általában ezekben az esetekben is az eladó társaság folyó fizetési gondjainak megoldása, a csőd, vagy felszámolás elkerülése. (Egy ingatlanvásárlás esetében az egységes -állami tulajdoni helyzet megteremtése volt a cél.) Társaságalapításra
az
ÁVÜ
1994-ben
négy
ízben
forditott
tanácsadó
feladatra
összesen 295 miiiió Ft-ot. A Vagyonügynökség
pénzügyi
befektetői
alapított 1994-ben két társaságot, a Kft-t és a Közép Pannon
Regionális
Váltó
és
Kockázati
Kereskedelmi tökebefektető
Kft-t. Az ÁVÜ ezen kivül részt vett a Budapesti Ingatlanhasznosítási
és
Fejleszt~si
Rt. a
B~,~-~0nkfirnyékf R~·"ionális Társa~~~ ~~
- 34 -
E társaságok célja, kapcsolata a megfogalmazott céljaival,
Vagyonügynökség
feladataival,
törvényben
tevékenységével
nem
indokolható. Az adóskonszolidációs körbe vont vállalkozások részére az ÁVÜ !994. évi reorganizációs, befektetési célú kifizetései között szerepel 1.544 millió Ft kifizetés. Masterfil Rt. Magyar Gördülöcsapágy Müvek Magyar Viscosa Rt. Szekszárdí Húsipari Rt. Szolnoktej Rt. A Kormány 1078/!993.
!20 956 201 225 42
mi llió mí ll i ó millió mi ll i ó mi ll i ó
Ft Ft Ft Ft Ft
(XII.20.) határozata a bank- és adóskon-
szolidáció megvalósításának feladatairól, továbbá a minisztérium adóskonszolidáció szabályairól szóló
Pénzügyközleménye
figyelembevételével az ÁVÜ az Igazgatótanács döntései alapján konszolidációs megállapodást kötött a kal,
*nem
társaságok-
(illetve azok hitelezöivel):
megvasarolt követelés
**
következö
fizetett összeg
1994-ben: Szekszárdi Hús ip. Rt. Magyar Viscosa Rt. Masterfil Rt.
631* 201 2 507
!95 201 egy Ft
1995-ben: Hortobágyi Halg.Rt. 26. ÁÉV. Kistext Rt. ** ST G lass Rt.
65 60 !080 508
65 60 80 224
kozv. t ők~ em.
30
mi l l i ó Ft tenyleges ki fizetés
225
(Az 508 millió Ft-ból 224 a tényleges követelés megvásárJás. ,\ kü iöntJ;·,zet tartozás megfizetes az APE'I-nek !55 mi ll i<> Ft. a !29 millió Ft a TB-nek\ a
PH-től,
hanem
közvetlenUl
a
banktól
kertlit
dZ
~Y0-~.
- 35 -
A követeléseket és a BB
Rt-től
különböző
baakoktól -
alapvetően
az
MHB-től
- vásároita meg.
Az engedményezési
szerződések
egy
részénél
abban állapodtak szerződések
meg, hogy a Bank által kikötött zálog és jelzálog
átszállnak az új tulajdonosra-az ÁVÜ-re, más esetekben
ki-
zárólag a jelzálog felszabadításról intézkednek. Az ÁVÜ az adóskonszolidációban az ÁVÜ-höz került
követelések
között tartja nyilván a fenti hét konszolidációs megállapodás alapján általa megvásárolt követeléseken túl azokat a követeléseket is, amelyeket egy
1994.
május
6-i
megállapodással
adott át részére a Pénzügyminisztérium (4. sz. melléklet). Ez az Engedményezési
szerződés-
jától befagyott és "bizonytalan" miszeripari vállalat
különböző
amely 1993. október l. minősitésű
bankokkal
-
13
nap-
ipari-élel-
szembeni
tartozása
-összesen 17,4 milliárd Ft értékben-, melyeket a Pénzügyminisztérium a bankkonszolidáció keretében kivásárolt. A követelések ellenértékét az adott vállalkozás privatizációs bevételéből
egy, a megállapodás
részét
képező
gosztási táblázat alapján kell megfizetni a rium részére. Eddig nem utaltak szerződés
a
árbevételme-
Pénzügyminiszté-
Pénzügyminisztériumnak
e
alapján.
Reorganizációs, beruházási célokra az 1995. évi Költségvetési törvény
előirányzatot
nem fogalmazott meg.
Az ÁVÜ az 1995. évi tervében 26 milliárd Ft kiadási előirány zattal számolt. Ebből saját, törvényben meg nem fogalmazott előirányzata
kiadás.
7 milliárd Ft reorganizációs,
befektetési
célú
- 36 -
1995 június közepéig összesen 232 millió Ft-ot költöttek Ennek 25
~-a
(60 millió Ft) reorganizációs
s
célú,
el.
75
~-a
(172 millió Ft) befektetési kiadás. A reorganizációs célú kifizetés teljes egészében üzletrészvásárlás, előzőekben
ismertetett tartozáskonverzió,
zációt, értékesítésre való
előkészítést
tőkeemelés
a
mar
így valós reorgani-
nem jelent.
1.2.5. Az Állami Vagyonügynökséget 1994. december 31-e után megilletö bevételek A Vagyonügynökség bevételeit pénzforgalmi szemlétetben tartja nyilván, így az adott
időszakra
vonatkozó
bevételei
között
annyit mutat ki, amennyit pénzügyileg is realizált. Az kesítések alapján a
következő
években esedékes. időszak
nem érkezett árbevételt a beszámolási
érté-
illetve a
be
követelésállo-
mányában mutatja be. A
kimutatásból
"lejárt",
időben
ügynökség a
nem
tűnik
ki,
hogy
ebből
mennyi
ki nem egyenlített követe lés,
szerződéstárban
rendelkezik ezzel az
de
a
már
a Vagyoninformáció-
val. A követelés állományt a tési
szerződésenként
tősége
sának.
a tranzakciós
szerződéstár
adatai alapján értékesí-
állítják össze, s így igen nagy a jelenügyintézők
fegyelmezett adatszolgáltatá-
- 37 -
A Vagyonügynökség követelésállománya: !993.dec.3!. !994.dec.3!. eFt-ban értékesítési
szerződésekből
vagyonkezelési
"
15.343.385
12.772.935
4.530.278
4.530.278
földhaszonbér.és egyéb sz. Összesen:
19.873.663
17.384.422
a köv.évben esedékes
10.873.663
6.950.037
8.882.435
10.384.422
Ebből
8!.209
további években
(!994 év végén a lejárt, be nem folyt követelések értéke 762 millió Ft, az összes követelés 4,4 ~-a) Az összes bevételhez viszonyítva a aránya 1993-ban
25~.,
1994-ben: 18
jövőbeni
esedékes
bevétel
előző
évek ér-
~volt.
A Vagyonügynökséget 1994. december 31. után az tékesítési szerzödései alapján árd Ft.
Ebből
megillető
bevétel 17,4
1995-ben esedékes 7,0 milliárd
tárgyévi bevételi
előirányzat
Ft,
az
összes
10 %-a.
A követelésállomány Ft-ban mutatja az ÁVÜ jövőbeni it.
milli-
(Ennek összetételére (pl. készpénz
és
bevétele-
kárpótlási
jegy)
vonatkozóan a 5. sz. melléklet nyújt információt). Az 1995 év I. félévében nyilvántartott 16,5 milliárd vetelés 83 E hi tel.
~-a
készpénz, 14
~-a
kárpótlási
jegy,
s
Ft
kö-
3
~-a
- 38 -
1.2. Kötelezettség teljesítés és garanciavállalás 1.2.1. Kötelezettségvállalás szabályozása
Az Á\~ a törvényi szabályozás szerint
a
kötelezettségválla-
lásaihoz- kezességvállalást, jótállási, illetve szavatassági felelösséget - köteles a
pénzügyminiszter egyetértését
meg-
szerezni. Tartalmát illetően ugyanez a szabályozási elv kozik a jogutód ÁPV Rt-re is.
vonat-
Az anyagi kihatásokkal járó kötelezettségvállalásokat további belső
utasítások is szabályozzák. Az 1994-ben érvényes ügyve-
zetői
igazgatói utasítás (18/1994) a
különböző
kötelezettség-
vállalásokat két nagy csoportba sorolta és szükitette az digi 49 helyett 10
jogcímre
történö
ad-
garanciavállalást.
utasítás meghatározta, hogy mikor, milyen esetben ták a jogcímek és mit jelentenek kivéve az "egyéb"
Az
használhajogcímet,
amely több (10-15 eddig alkalmazott) garanciatípust is
magá-
ban foglalhat. A két nagy csoport egyike a gazdálkodó egységek privatizálhatóságának fenntartását
segítő
kötelezettségvállalások.
közé tartozik a Hitel (lízing-) garancia, amely a egység hitel felvételéhez, prolongálásához,
lízing
gazdálkodó szerződé
sek kötéséhez adott Á~ kötelezettségvállalást esetleg fizető
kezességet jelent, továbbá az állami
Ezek
vállalattól
készel-
vont vagyonelemekkel kapcsolatos kötelezettség. A
másik•fő
típus a privatizációs jótállás jogi- és kelléksza-
vatosság vállalása. Ezek közé a jogi szavatosság, a
társaság
tulajdonáért vállalt garancia, a permentességi garancia.
mü-
- 39 -
ködési garancia, a környezetvédelmi garancia, a
pénzügyi
mérleg jótállás, munkavállalók iránti garancia
és
az
és
egyéb
eimen adott garancia tartozik. A korábbiakhoz képest -részben az ÁSZ észrevételeit figyetembevéve - módosulást jelentett a döntési és egyetértési hatáskörön belül, hogy minden kötelezettségvállalási ügy tártól függetlenül az ÁVU Igazgatótanács döntési
értékha-
hatáskörébe
t ar tozot t. Az ÁVÜ megalakulásától 248 gazdálkodó szervezet
esetében
és
millió
Ft
E-hitelre eladott bérleti jogokra összesen 56.039 kötelezettséget vállalt az alábbi részletezésben: 1991-ben
19.545
mi ll i ó Ft
24 gazdálkodó szervezet
1992-ben
17.998
mi ll i ó Ft
58 gazdálkodó szervezet
1993-ban
11.191
mi ll i ó Ft
113 gazdálkodó szervezet
1994-ben
3.447
mi ll i ó Ft
49 gazdálkodó szervezet
1995 első félévben
l . o15
mi ll i ó Ft
E hitel
2.843
mi ll i ó Ft.
4 gazdálkodó szervezet és
I.2.2. Kötelezettségvállalások és kifizetések 1994-ben Az ÁVÜ 1994-ben 49 gazdálkodó szervnél 1995.
3.447
Ft
és
I. félévében 4 gazdálkodó szervezetnél 1.015 millió
Ft
összesen 4.462 millió Ft értékben vállalt garanciát.
Ebből
kifizetett, megszünt és
millió
különböző
elévült
jogcímen 1.273
Ft.
Jelenleg még fennálló fizetési kötelezettsége 3.189 Ft. Az ÁVU 1994. évi és az 1995.
I.
félévi garanciális
kifizeté-
seirick nyilvántortásba vétele a vonatkozó utasilás
elHir•P•-
- 40 -
Minden kötelezettségvállalás! ügy az ÁVÜ Igazgatótanács döntési
értékhatártól
hatáskörébe
függetlenül
tartozott.
1994-ben folytatott gyakorlat azonban nem a törvényi
Ez az elöírá-
sokon, hanem a privatizációért felelös tárcanélküli miniszter és a pénzügyminiszter között 1993.
március
19-én
létrejött
küJön megállapodáson alapult (6. sz. melléklet). Az 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvek, irányzott
elő
15
jótállással, szavatossággal
lással kapcsolatos kiadásokra, valamint
milliárd
és az
Ft-ot
kezességvállaÁVÜ
milliárd
Ft-ot képezhetett kedvezményes hitelkonstrukció (E hitel) keretében
történő
értékesítés garanciafedezetére.
1994-ben ténylegesen az ÁVU 1 milliárd 664 millió zetett ki jótállásra,
szavatasságra
és
Ft-ot
fi-
kezességvállalásra,
amely 25 gazdálkodó szervezetet érintet. Az ÁVU 1995 elsö félévében 1086
millió
Ft-ban
15
társaság
garanciális kötelezettségvállalását egyenlítette ki. Az ÁVÜ fennállása alatt, értékesítései során garanciákat vállalt.
1995.
június JS-i
állapot
szerint
évekre a jogutód állami szervezetnek 22,7
az
elkövetkezendő
milliárd
Ft-os
a
kötelezettsége. Az 1994-ben kötött készfizetói szerzödések, garancia fizetési megállapodások tartalmazzák
a
kötelezettségek
jogcimét. A részvény-, az üzletrész-, az ingatlan
mértékét
és
csereszer-
zódésekböl azonban a jogcímek és azok mértéke nem értelmezhető
minden esetben és a
képező
szerződések
elválaszthatatlan
részét
me l lékletek közü l több is hiányzik. Az Igazgatótanácsi
határozatok, illetve
azokat
előkészítő
előterjesztések
szükségesek ahhoz, hogy nyomon követhető legyen az ÁVÜ
is
tény-
- 41 -
Kormányhatározat szerint az 1994. évi mérlegek
lezárásáig
a
vagyonátadásnak, illetve a kötelezettségek átvállalásának meg kell történnie, hogy a változások már szerepeljenek az
érin-
tett társaságok 1994. évi mérlegeiben, valamint az ÁVÜ
1994.
évi vagyonkimutatásában. A gazdasági események
(elvi
szerződésből
sek) lényegéhen 1994-ben történtek, a
dönté-
eredő
gok és kötelezettségek ezért szerepeinek az 1994. évi
jo-
vagyon
mérlegben. 1.3. A privatizációs folyamat jellemzöi lévő
1994. évben az ÁVÜ kezelésében
vagyon
privatizációja
lelassult. A pályázatok száma közel harmada-, a meghirdetett társaságok száma pedig csak közel fele az csökkenésben az is szerepet játszott, hogy pályázatok egy
jelentős
részét
az
1993. a
évinek.
A
privatizációs
önprivatizációs
program
keretében a megbízott tanácsadók - és nem az ÁVÜ - hirdették meg. E program keretében 103 társaság került magánkézbe.
Az
új pályázati kiírásokban növekedett a készpénzhányad aránya. Az ÁVÜ 1994. évben - a tervezetet meghaladóan - 98,2
milli-
árd Ft bevételt realizált. A
66.703
részvény-értékesítések
millió Ft-ot - 214 értékesített társaságat -, a vagyonvédelmi értékesítések 28.523,8 millió Ft-ot - 267 db vagyonvédelmi
értékesítést
képviselnek.
A
részvényértékesitést
összességében 102,6 %-on, a vagyonvédelmi értékesitést 496,7 %-on realizálta (7. és 8. sz. melléklet). Az állami tulajdonrésszel rendelkező ÁVÜ-höz tartozó ságokban az állami tulajdon 52,5 lajdon 4,4
~-ot,
a
~-ot,
belföldibefektetők
a külföldí befektetök tulajdona 12,9
társa-
az önkormányzati tulajdona 30,1
~-ot
képvisel.
tu~-ot,
- 42 -
zöldmezős
A külföldiek 1994. évben Magyarországon - a házás nélkül - 57 társaságban
94
összességében 37,4 milliárd Ft
befektetést
értékben.
385
beru-
eszközöltek, befektetésük
együttes összege az 1990-!994. években 205,1 milliárd
Ft-ot
tesz ki. milliárd Ft-ban Megnevezés:
1994. évben
1990-94. években
Németország USA Ausztria Nagy-Británia Franciaország Hollandia Belgium Svédország Svájc Olaszország FÁK Egyéb Összesen:
6,44 11,58 3,05
41.39 23. 12 42,54 13,56 18,66 16,04 13,27 9,97 7,78 3,93 5,24
5. !7 l. 08 4. 17 0,30 0,52 0,04 ,2,00 37,35
(A hazai és a külföldi
megoszlás %-a 20. !8 ll . 27 20,74 6,61 9. l o 7,82 6.47 4,86 3,79 l. 92 2,55 4,70 100,00
2.61 205' !4
befektetők
Rangsor (1990-1994)
II. I I I. I. VI. IV. V. VI I. VI I I. X. XI I. XI. IX,
által megszerzett tulajdon
átlagos értékeit 9. sz. melléklet tartalmazza.) A hazai befektetöket támogató privatizációs technikák
-
db - érték, Mrd Ft ' Lízing: - db -érték, Mrd Ft E hitel - értéke Mrd Ft
MRP:
.A vnp
l.::"J:~retében
mir'ldőssze
1992.
1993.
1994.
8 l. 74
121 22,57 9 2,83 22,94
66 13,92 14 2,78 21 . !4
5,72 2 cég ré·--
; ... '-' + ...
- 43 -
Az ÁVÜ 1994. évben 362 tranzakcióban - a
vételár
~-ában-
35,1
összegű
22,2 milliárd Ft kamattal növelt
el. Ezen felül
címletértékű,
megközelítőleg
selnek a nyilvános
kárpótlási
értékű
50
milliárd
Ft
jegyet
fogadott
10 milliárd Ft összeget képvi-
ajánlattételek-,
életjáradékra való átváltás
közel
során
a
KRP-,
valamint
"felszivott"
az
kárpótlási
jegyek. Az ÁPV Rt.
(az ÁVÜ-töl eredően) 8.428 db szerzödést és szer-
zödésmódositást tart nyilván !995. június szerzödésmódosítások 56 ~-ot képviselnek.
Ebből
16-án.
a
A lejárt határidejű, kiegyenlítetlen követelések 1994. december 31-én 17 esetet és 762,5 millió Ft-ot képviselnek. A kiegyenlítetlen követelések behajtására az ÁVÜ felszólításokat (földhaszonbérleti díjak befizetéseinek elmaradása tén) pert, szakértői vizsgálatokat kezdeményezett. 61 ügye van az ÁVU-nek az XIII. tv. alapján a
önkormányzatokkal
belterületi
föld
az
utáni
1989.
ese-
évi
önkormányzati
részesedés mértékének vitatása miatt. Az ÁVU által ezideig kötött és 2009-ig hatályos értékesitési szerződésekben
16.493,
melyből
aránya 14 2009-ig
terjedő
fizetési kötelezettségek értéke a készpénz aránya 83 ~-ot, a kárpótlási jegy az
E
hitel
aránya
3
~-ot
képvisel.
(A
privatizációs bevételek évenkénti bontást az
sz. melléklet szemlélteti.)
5.
A
~-ot,
szereplő
vevői
kötelezettségek nyilvántartásáról,
figyeléséről
számonk~reséröl ügyvezetöi utasítás intézkedik. Ezt
Rt.
1995. július
24-től
Vezérigazgatói
utasítással
és
az ÁPV módosí-
- 44 -
szerződésben
vállalt
kötelezettségét,
igazgatói értekezlet dönt a
vevővel
úgy
szembeni
az
ügyvezetöi
szankcióérvé-
nyesités módszereiröl. Az ÁVÜ által kötött
értékesítési
szerzödésekben
rögzített
fizetési kötelezettségeket a Szerzödéstár tartja nyilván. A szerzödési nyilvántartó programba a szerződés leadásakor bevezetik a vevő összes fizetési kötelezettséget, fizetési határidő és fizetési mód (készpénz, kárpótlási jegy, E hitel)- feltüntetésével. A nyilvántartás alapján lekérdezhetö egy adott idöszakban esedékes bevétel. Azoknál a szerzödéseknél, ahol nincs összegszerűen feltüntetve a vevő, illetve a partner fizetési kötelezettsége (tőzsdei értékesítés, bizományi szerzödés), csak a dátumot írják be és a lejáratkor kérik meg az illetékes ügyintézötöl az elszámolásra vonatkozó adatokat. A szerzödéstárban 94 db mezögazdasági föld haszonbérleti szerzödést tartanak nyilván. A bérleti idő általában 10 év. A bérleti díj a szerzödésekben nem összegszerü, hanem aranykoronánként általában 15 kg újbúza ára az aktuális tőzsdei árfolyam szerint. Az FM által igazolt aszálykár esetén-az aszálykár mértékétöl függően- a bérleti díj mérséklésre, illetve elengedesre kerül. A földhaszonbérleti díjakból származó bevételeket emiatt csak becsülni lehet. Az eddigi tapasztalatok a földhaszonbérletekből várható bevételek éves nagyságát 80-!00 millió Ft-ra valószínűsítik.
A nyilvános
és
zártkörű
megtalálhatók a PIR-ben. A
pályázatokról zártkörű
a
nyilvántartások
versenyeztetés
elrende-
lése kizárólagos Igazgatótanácsi hatáskör. Az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatát folyamatosan módosították, a kon az ellenjegyzést
tevő
tálásával is megti.•rtént.
jogász saját pecsétjének
pályázatodokumen-
- 45 -
Az ÁVU 1994. évben 289 db pályázat keretében
267
társasági
tulajdont hirdetett meg. Ebből a sikeres pályázatok 78 % volt, magasabb, mint az előző évben.
aránya
Az ÁVÜ által 1994. évben kiirt 289 db
pályá-
privatizációs
zatból a nyilvános pályázatok aránya 97% (281 zártkörű pályázatok aránya csak 3 % (8 db)
db),
volt.
míg
a
(Ágazaton-
kénti megbontását a 10. sz. melléklet mutatja be. A nyilvános pályázatokból 218 db
minősült
sikeresnek, 29
sikertelennek és 34 db pedig lezáratlannak. A pályázatokból 7 db volt sikeres, 1 db sikertelen. A zártkörű
nos pályázatok 49,4 milliárd Ft-ot, a 4,0 milliárd Ft-ot képviseltek.
db
zártkörű
nyilvá-
pályázatok,
1.4. Az állami vagyon alakulása az ÁVU-nél Az 1994. évi tevékenység
ellenőrzése
során
alapvető
volt annak megitélése, hogy az ÁVÜ-nél a több éves téssel kialakított
és
adatokkal
feltöltött
szempont fejlesz-
Privatizációs
Információs Rendszer (PIR) és az ehhez integrált pénzügyi és számviteli rendszer (a szükséges továbbfejlesztéssel) alapja lehet-e új privatizációs törvényben rögzített vagyonhoz kapcsolódó beszámolási kötelezettség teljesitésének. Az ÁVÜ hatáskörébe tartozó vagyon köre megalapításától kezdve csak fokozatosan vált ismertté. Az 1992. évi ÁSZ jelentés, a javaslati részben határozottan megfogalmazta a vagyonnyilvántartás kialakításának zárt rendszerű, bizonylatokkal alátámasztott igényét, a társaságok saját tökéjére • alapozva. A PIR rendszert az ÁVÜ-nél folyamatos2.n
alélkitották
ki
és
- 46 -
állami vagyon éves vagy
időszaki mérlegéről
és a
privatizá-
ciós tevékenység eredményéről. Az ÁVÜ ezzel együtt aPIR-rel belső
a saját
adatszolgáltatási és
vezetői
információs rend-
szerét is kielégítette. Az ÁVÜ vagyonnyilvántartásának alapja a ságok saját tökéjének értéke, éves beszámoló részét
képező
melynek
vállalatok,
társa-
alapdokumentumai
az
(illetve speciális helyzetekben
pl. átalakulás) mérlegek. A mérleg csak év végi állapotot tükröz, az
ÁVÜ-nek
azonban
jóval szorosabban, gyakrabban - havonta negyedévenként szükséges a vagyon alakulását követnie. privatizációs tranzakciókat az
ÁVÜ)
a
nyitárnérleg
(ebből
értékének
Ennek
érdekében
a
is 28 fajtát tart nyilván növekedésével,
csökkenésével keresztülvezetik, ez adja az felelő
is
illetve meg-
időpontnak
záróvagyon értékét, amelyet a vállalaltok, társaságok
éves zárómérlegének ismeretében korrigálnak. Ez a azonban egy jelentős mutatószám, mivel ez adja hatáskörébe tartozó
cégek
gazdálkodási
korrekció
meg
az
eredményét,
ÁVÜ amely
lehet veszteség és nyereség is. A PIR alapja lehet az ÁPV Rt. vagyonnyilvántartásának, mivel jelentős
mértékben, de nem
információkat megközelítően
tozásának
szolgáltat,
teljeskörűen
amely
olyan
részben,
visszatekintő.
tendenciájában,
alkalmas a tartós és hozzárendelt vagyon
döntő jellegű
követelésére, így annak
vál-
ellenőrzésé-
re. A PIR három elkülönített vagyoni körre ad •
elsődleges
mációt: a vállalati vagyoni körre, a társasági vagyoni re, az elvont vagyonelemek hasznosítása vagyoni körre.
inforkör-
- 47 -
A társasági és vállalati vagyoni
kör
megoszlik,
cégek (ez amindenkori privatizálható vagyon), lási eljárás alatt álló cégek és alatt álló cégekre.
a
a
a
müködö
felszámo-
végelszámolási
eljárás
A nyilvántartás megfelelöen tartalmazza a vállalati, a
tár-
sasági és az elvont vagyoni körökön belüli tranzakciókat
és
a vagyonelemek közötti tranzakciókat egyaránt. A vállalati vagyoni körből a vagyonvédelmi értékesítést és vagyonvédelmi apportot, vagyonelvonást tartják nyilván. A társasági vagyoni körön belüli vetkezők:
vagyonátadás,
jellemző
társasági
tranzakciók a
átalakulás,
tökecsökkentés, társaság alapítás, társasági
kö-
tökeemelés,
tulajdonrészek
értékesítése, felszámolás, végelszámolás. A vagyoni körök közötti tranzakcióból a vagyonelvonás lalati kör csökken elvont vagyon lása társasággá a
jelentős,
elszámolás befejezésekor
a
nő)
és a vállalat
(vál-
átalaku-
valamint a felszámolási és vállalati
társasági
könyvszerinti értékkel csökken és esetlegesen osztás után fennmaradó vagyonelemek átvételével
a
vég-
vagyon
a
vagyonfelnö
az
el-
vont átvett eszközök vagyoni körének értéke. Az összesen 28 tranzakció
teljeskörűen
lefedi a vagyonmozgá-
sokat és tájékoztat a privatizálható vagyoni részről és a felszámolás, végeiszámolási eljárás alatt álló cégek vagyonáról is. Az ÁVÜ vagyonának alakul~sa 1994. évben az ÁVÜ-höz tartozó saját vagyonú (értékesíthető) társaságok és vállalatok vagyana a következöképpen alakult.
- 48 -
1994. I. 1-i
saját vagyon db Md Ft
db Vállalatok Társaságok Elvont vagyon Összesen
Az összes
1994. XI I. 31-i
156 768
62,6 368,7 9,7 441' o
924
vagyonértékből
Md Ft 2,3 226,4 7,0 235,7
9 638 647
alatti tulajdonrész) mintegy egyharmaddal részesült, ami jelzi. hogy a kisebb
~
a kisebbségi tulajdonhányad (a 25
társaságok
maradtak
ÁVÜ
Részletezve 11. sz. melléklet tartalmazza az
azt
tulajdonban.
1996.
évi
va-
gyonmér l eget. Állami vállalatok vagyoni köre 1994.
január l-én 156 vállalat tartozott az ÁVÜ-höz 62,6 mil-
liárd Ft-os vagyonnal a társasággá átalakulások
miatt
ez
a
vagyon minimálisra csökkent (2,3 milliárd Ft-ra). Az átalakítások könyv szerinti értéken 18,1 csökkentették a vagyont, ezzel nőtt,
viszont
mégpedig a vállalati vagyon
a
milliárd
Ft-tal
társasági
vagyon
felértékelése
miatt
22,8
milliárd Ft-tal, amely azt jelzi, hogy a felértékelés 25
~-os
volt (62 cég átlagos értéke). A vállalati vagyonátadás értéke 15,3 milliárd Ft. Társasági vagyoni kör A társaságok vagyana 368,7
milliárd
Ft-ra csökkent, döntő többségében a
Ft-ról
226,4
privatizáció
milliárd eredménye-
ként. Az ÁYÜ 1994. évhen 227 társaság
üzletrészeit,
nyeit értékesitette 109,3 milliárd Ft
nyilvántartási
részvéér~Pk-
- 49 -
ben. A szerzödés szerinti eladási ár 77,3 milliárd Ft. A lönbség 32 milliárd Ft, amely azt jelzi, hogy ennyivel
kü-
keve-
sebb értékkel adták el a cégeket, amely a saját tökére vetítve 71
~-os
árfolyamnak felel meg és ez valamivel magasabb
1993-ban teljesített 66,8
az
~-nak.
1994. év során 178 társaság 100
~-os
privatizációs
értékesí-
tése történt meg. Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon
jelentős
változásában
társaságok, vállalatok gazdálkodásából
eredő
tényező
vagyonvesztés. A
vállalati vagyoni körben ez 11,9 milliárd Ft volt, amely ~-os,
a társasági vagyoni körben pedig ez
amely 6,7
~-os
a
17,3
8,8
milliárd
Ft
vagyonvesztés.
A legfontosabb vagyonváltozások mint a privatizáció és az átalakítások mellett az ÁVÜ gazdálkodó! vagyonán kivül eső
va-
gyonelemek - felszámolás,
va-
végelszámolás alatt álló cégek
gyona - jelentős szerepet játszanak az ÁVÜ tevékenységében. A felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás alá került szervezetek növekedése jelzi az ÁVÜ portfóliójának romlását. Felszámolás A felszámolási eljárás miatt az ÁVÜ hatásköréből kikerülö vagyontömeg jelentösen csökkentette a privatizálható vagyont. (Saját tQk,e} Felszámolási eljárás alatt álló c égek 1994. l. t. 1994. XII. 31. db Md Ft db Md Ft Vállalat Társaság Összesen
274 26 300
94,9 5,7 100,6
295 65 360
95,3 11,3 106,6
- 50 -
l-től
A cégek száma !994. január
60-nal
nőtt,
gyon értéke több mint 100 milliárd Ft, ennek
év végére a vadöntő
többsége
mint privatizálható vagyon kikerült az ÁVÜ hatóköréből. A felszámolási eljárás végén a tulajdonos átlagosan a 10
~-át,
elő.
jelentős
kapja csak meg, s ez
1994.
évtől
jellemző,
vagyonvesztést
hitelező
hogy a
pitott társaságok lettek a kívásárló
vezető,
vagy nincs elfogadott pénzügyi
ala-
befektetők.
- magatartásának tulajdonithatóan sokszór van un. mandátum nélküli
idéz
bankok által
Az ÁVÜ és az ÁV Rt. - évek folyamatában alig változó ismerete is hiányzott és hiányzik,
vagyon
még
hogy
hány
függőben
mérleg.
annak
pontos
társaságuknál
tartott E
passziv
közgyülés,
látszólag
formai
követelmények a napi ismeretek hiányát jelzik. Utalnak hogy a vállalatok irányítása koncepciótlan, zástól, jogi
helyzettől
nedzsmentek
ügyszeretetére
természetszerű
az
függetlenül, valójában bízott.
Ilyen
a a
szabályohelyi
előzmények
jelentkező csőd-probléma,
a tömegesen
Rt.
részvényvásárlásainak,
Rt. teljesítette és a banki jelzálogjog vagyonkezelő
a
nyilvántartásaiból nem
jogok
a
követhetők.
is, évek óta tapasztalt,
s
hiába
Vagyis
vagy
ÁV
privatizációs
és
vagyonkezelő
a
Jelzi azt a más kifogásolt
vagyon-
szervezetek esetekben
hiányosságot,
hogy a különbözö szerzödéses jogok, kötelezettségek tartása és érvnyesitése nem
a
az
szervezetekre szállt, mintegy átvéve
vesztés kockázatát. Ezen
és
jelentős
vállalta.
nehéz helyzetbe került cégek tartozásait az ÁVÜ
után
ÁVÜ
tőkeemeléseinek
részét valójában tartozás-konverzióként
me-
melynek
feloldására alkalmatlan eszköznek bizonyult, hogy az az ÁV
arra,
nyilván-
megfelelő .
•
A gazdálkodó szervezetek menedzsmentjének egy része
elsősor-
ban túlélési szempontok miatt értékesit vagyont, vagyonelemeket. Az ÁVÜ információs rendszere ezt azonban nem tudja bízhatóan figyelemmel kisérni.
meg-
'
.
-
51 -
E helyett további gondokat vetít előre. Az ÁPV Rt.
felszámo-
lás sorsára jutott vállalatoknál nemcsak annak a két zetnek a jogutódaként szerepel, mely egykor bízott vagyon jobb sorsáért, hanem abban
felelős
szervevolt a rá
hítelezőként
dekelt ... Ezt a sajátos helyzetet például az idézte (főleg
a korábbi vagyonelvonások mértékéig
az ú.n.
lizált privatizáció területén) kezesi
felelőssége
lezök felé és hasonló a helyzete, ha
az
ú.n.
is
ér-
elő,
hogy
decentravan a hite-
Munkavállalói
Résztulajdonosi Program során tulajdonhoz jutott MRP zet nem tud teljesíteni. További lalat jut
felszámolásra,
lehetőség,
amely
előzőleg
szerve-
hogy ha
az
pénzügyi
vál-
gondjai
megoldására likviditási hitelt kapott, vagy az ÁVÜ-
ÁV
hitelt vállalt át. A hiányos
érdekei
nyilvántartások
ilyen
Rt.
érvényesítésében is akadályozni fogják. A felszámolási kivásárláshoz
kötődö
mattámogatás 0,4 milliárd Ft
volt
1994.
évtől
(október
érvényes
havi
ka-
állapot),
amelyet l mílliárd Ft hitelhez nyújtottak. Végelszámolási eljárás 1994. év végén 131 cég állt végelszámolási eljárás alatt, vagyonértékük 32 milliárd Ft volt. Végelszámolás során a
gazdálkodó
szervezet
jogutód
nélkül
megszünik, az eljárás során várható, hogy a cégek vagyona fedezetet nyújt kötelezettségeik fedezetére, és a megmaradt vagyon a tulajdonosok között felosztható. A felszámolás a biróság
előtt
azok felügyelete
így a tulajdonosi jogokat.az ÁVÜ nem
alatt
gyakorolhatja
folyik a
cégek
vagyoni helyzetét nem kísérheti figyelemmel. A végelszámolástnna cér: 1·>iróságnak csak törvényességi felügyelete van.
így a
- 52 -
Az ÁVÜ hatásköre és szerepe az állami tulajdonban levő vállalatok, társaságok esetében a felszámolás során csak zottan érvényesül. A jelenlegi törvényi-jogi háttér nem veszi
kellően
az állami tulajdonos érdekeinek érvényesítését és gyonvesztés megakadályozását nem segíti
korláto-
figyelembe ez
a
va-
elő.
Az ÁVÜ Tranzakciós Igazgatóságok tevékenységének súlypontja a privatizáció volt, nem pedig
~
felszámolás,
a
végelszámolás.
Ezért feltétlenül helyes volt ezen tevékenység szervezetét és irányitását önálló szervezeti keretek közé tenni, a Felszámolási és Végelszámolási Igazgatóság létrehozásával (1995. nius
jú-
15-től).
A tömeges vállalatfelszámolás a privatizációs és
vagyonkezelő
szervezeteken kivüli, piacvesztési és egyéb okokkal is magyarázható. Emellett azonban az is tény,
hogy
kevesebb figyelem
a
időben
jutott
arra,
hogy
a
szükségesnél
válságjelenségeket
felismerjék és "kezeljék".
A végelszámolók érdekeltsége sok esetben nem szolgálja az eljárás mielöbbi befejezését. Az ÁPV Rt-nél alkalmazott dijak összege nem
kötődik
az eljárás
tulajdonosok között felosztható
során
vagyon
megmaradó,
nagyságához,
sikerés a vagyis
nem ad igazi ösztönzést. Az ÁVÜ
belső
szabályozási
rendszerében
még nem alakította ki azokat a
jelzőrendszereket
kat, amelyek a hozzátartozó vagyon tik.
munkaszerződésekben
felszámolását
és szankciómegeiözhe-
- 53 -
Vagyonelvonás Az ÁVÜ-nél a vagyonelvonásnak általában két formája
van.
Az
átalakulás elötti vagyonelvonás és amikor az átalakuló társaság müködéséhez nem feltétlenül szükséges vagyonelemeket
le-
választják, vagy a végelszámolás előtt vonják el az eszközöket a gazdálkodó szervezetektöl. Általában az elvont vagyon értékesítésével az ÁVÜ az adott céget bízza
meg.
Az
elvont
vagyon értéke 1994. évben 4,2 milliárd Ft volt, s ez az 1994. január 1-i nyitóállományt - 9,7 milliárd Ft-ot A vagyon nyilvántartása
megfelelő.
növelte.
A vagyonelem az elvonáskor
önálló, új vagyonkategóriaként szerepel és önálló elszámolási egységként kezelik, az ÁVÜ-nél addig ameddig nem értékesítik, vagy felhasználják, 1994. évben 5,6 milliárd Ft
értékű
elvont
vagyont értékesítettek. Az elvont vagyont 7,5 milliárd Ft-ért értékesítették, ez a könyvszerinti értéket 34 meg, és l milliárd Ft
értékű
~-kal
haladta
vagyont apportáltak, tökeemelés-
re használtak fel. Így az 1994. év végi záró állomány értéke 7 milliárd Ft
(12.
sz. melléklet). 2. Az ÁV Rt. 2.
1994. évi tevékenysége
t. Az ÁV Rt. vagyoni helyzetének alakulása
2.1.2. Az ÁV Rt. saját vagyona és jegyzett tőkéje Az ÁV Rt. '
részesedéseit az alapító okirat apport listája sze-
rint az 1992. évi LIII. tv. hatálya
alá
tartozó
gazdálkodó
szervezetek jegyzett tökéje alapján mutatja ki, így a
tartós
- 54 -
tárása alapján - az ÁV Rt. nem alkalmazta megfelelően, hiszen vagyonát jegyzett töke alapon és nem a társaságok saját
töke
alapú értékelése alapján vette számba. Mivel az alapító
oki-
ratot 1994. december 31-ig nem
módosították,
így
az
1994.
éves beszámoló az ÁV Rt. vagyonát jegyzett töke alapon mutatja be. és a
kiegészítő
melléklet tartalmazza a
saját
vagyon
alapú kimutatást. Az ÁV Rt. saját tökéje 1994.
január
I-jei
nyitóállományhoz
viszonyítva- 979,7 milliárd Ft-ról, 1994.
év
végére
919,2
milliárd Fr-ra csökkent. A 60,5 milliárd Ft-os csökkenés
döntő
többségét az
1994. évi
57 milliárd Ft-os veszteség okozta.
Az ÁV Rt. jegyzett
tőkéje
a nyitóállományhoz viszonyítva vál-
tozatlanul, 289,2 milliárd Ft. Az ÁV Rt. a
cégbíróságon
kezdeményezte a jegyzett töke felemelését, amelyet LIII. tv. 4. §(3) bekezdése értelmében
az
az
utolsó
nem 1992.
vállalat
átalakitása után kellett volna megtennie, hiszen még 1994. év végén 7 vállalat, illetve intézet várt arra,
hogy
gazdasági
társasággá alakuljon. Az 1992.
után
átalakult
került.
(Az átala-
társaságok teljes vagyona a
október
29.
tőketartalékba
kult társaságok tartós tulajdonhányadát
a
kell kimutatni az utolsó átalakulás után Az ÁV Rt.
tőkeszerkezete
jegyzett
tökében
alaptökeemeléssel).
nem adott reális képet a tartós
lami vagyonról és a privatizálható vagyoni
részről,
mert
ála
töketartalékban szerepel a tartós, nem privatizálható vagyonrész is. A töketartalék az 1994. évi nyitóállományhoz viszonyítva
1.8
milliárd Ft-tal emelkedett, így 1994. év végere 678 milliárd ··• ~ ~'~~-D~0rta1~k emP 1 kedését a 1~ ~ ~tlliird F 1 -os tő-
- 55 -
2.1.3. A A
tőketartalék
tőketartalék
növekedését
előidéző
tényezők
összességében 15,6 milliárd Ft-tal
nőtt.
Ebből
az !994. évben társasággá átalakított cégek értéke 3,1 milliárd Ft, az állományba vett és az ÁVÜ-töl átvett zett töke értéke 9,9 milliárd Ft, az
egyéb
cégek
jegy-
változás
értéke
pedig 2,6 milliárd Ft volt. Társasággá átalakulások Az év folyamán !5 vállalatot alakítottak át társasággá,
mely
az ÁV Rt. vagyoni részesedését több mint 3 milliárd Ft-al növelte. A tárgyidöszakban átalakított
társaságok
nem állt rendelkezésre az átalakulási terv esetenként további
alapvető
és
többségénél vagyonmérleg,
dokumentációk is hiányoztak (pld.
DIALOG Filmstúdió Kft.). A társasági átalakulásokat az !992. évi LIII. ve az 1993. elő.
átalakulásokat
részletesen
szabályozó
június 30, illetve !993. december 31. Az ÁV Rt.
1995-ben még 7 át
törvény, illet-
nem
LIV.
törvény
időpontokban
alakított
írta
vállalattal
rendelkezett, amelyeknek összes vagyoni értéke kb. 8,1 milliárd Ft, ezek: Építéstudományi Intézet, Építésügyi Minöségellenörzö Intézet, Országos Húsipari Kutató Intézet, Technika Külkereskedelmi Vállalat, Sportlétesítmények Váll., MÉV Mecseki Ércbányászati Vállalat, RÉV Recski Ércbányászati Vállalat. A Sportlétesítmények Vállalat átalakítása és társasági bejegyzése folyamatban van, a vállalatot a BM átvette. A Húsipari Kutató Intézettel szemben felszámolási eljárás indult, a MÉM ezt tudomásul véve állami vállalatként az egységet átvette.
- 56 -
A Technika Külkereskedelmi Vállalat, Építéstudományi, valamint Építésügyi Minöségellenörzö Intézetek átalakítási kísérletei ezideig meghíusultak. Az ÁV Rt. a cégeket állami vállalatként szándékozik átadni az IKM-nek, a minisztérium ezeket csak átalakított társaságok formájában kész átvenni. (További egyeztetések szükségesek. ) A Mecseki Ércbányászati Vállalat átalakitását gátolja, hogy a cég tevékenysége rekultivációs és humán jellegű kötelezettségekkel jár, melyek teljesitése állami forrást igényel. Társaságok és részesedések állományba vétele (V. 17.) Korm. E körben két kohászati társaságnak a 76/1994. rendelet szerint az ÁVÜ részéről történő átadása, az IKARUS Rt. állami tulajdonú 7,4 milliárd Ft
névértékű
állomanyba vétele, valamint két kisebb
részvényeinek tulajdonhá-
volumenű
nyad rendezés szerepel, összesen 9,9 milliárd Ft értékben. Az 1991. augusztus
30-án
ll ,5 milliárd törzstökével névértékű
zártkörű rendelkező
alapítással társaság
létrehozott 7,4
miiliárd
állami tulajdonú részvénye az alapító Ikarus Válla-
lat tulajdonában (kezelésében) maradt a !994 évi ÁV
Rt.
táskörbe vonásáig. Az állami
elvonása
kezdetben az ÁVÜ, -majd az ered-ményeként csak A
~tratégiainak
jelentős
tulajdonú ÁV
Rt.
részvények
vontatott
késedetemmel
tőrtént
intézkedései meg.
minösitett és az adósság konszolidációval
érintett IKARUS társaság megalakulásától kezdve
ha-
is
csődhelyzet
ben van. A kritikus gazdálkodási helyzet jórészt azzal áll összefüggésben, hogy a buszgyártó társaság jelenlegi és középtávon reá l i
- 57 -
a korábbi KGST szakositási időszak megrendeléseinek 15-20 ~-ra zsugorodott. A Csepel Autó szanálás során történt leválasztását követően, a természetes fogyás mellett a kapacitások átstruktúrálására és átfogó karcsúsitási intézkedésekre nem került sor. A társaság gazdálkodási egyensúlyát biztosító intézkedések elmaradásában közvetve az állami vagyonkezelő szervezetek késedelmes és hézagos intézkedései is szerepet játszottak. Pénzintézeti részvények állományba vétele Az !994 évi mérleg mellékletében szerepel a két pénzintézet, az OTP Rt. és az MBFB Rt. közel 2,0 milliárd Ft névértékű részvényeinek állományba vétele. Az azonosan
könyvelendő
jelentősen
két tétel azonban
eltérő
ügytetet tartalmaz. Az OTP Rt. esetében 1,15 milliárd Ft névértékű részvény !994 évi állományba vétele gyakorlatilag az ÁV Rt. vagyon részesedését
növelő
korrekciós
tétel,
mely
mögött tranzakció nem húzódik meg. A módositás eredményeként kialakult ÁV Rt. pénzintézeti társasági tulajdoni hányada (1994. évi záróállomány) azonban azonos
az 1995. május
19-i
közgyűlési tulajdonosi szerkezettel,
illetve az ÁSZ 1995. júliusában lezárt OTP vizsgálatának e vonatkozású megállapítá-
saival. Tehát a módositással megnövelt ÁV
Rt.
részesedés
a
tényhelyzetet tartalmazza. A hiba az 1990. december 31-én zártkörű alapítással, 23 milliárd Ft jegyzett tőkével létrehozott pénzintézet állami tulajdonú részvényeinek ÁV Rt. állományba vételénél keletkezett. Továbbá szembetűnő, hogy a részesedés módositás összege megegyezik az államí tulajdonosnak 1992-ben lefolytatott
ak-
ciójával, amikor 1150 millió Ft névértékű törzsrészvényt elsőb~sé'!l részvénnye alakitott át, melyet részben kárpótlási
- 58 -
Az MBFB Rt. 800 millió Ft
névértékű
az Á\~ által eszközölt és 50 ~-ban az ÁV Rt. tott
tőkeemelésset
növekménye
tőketartalék
javára végrehaj-
és a kibocsátott új részvények
állományba
vételével kapcsolatos. Az ÁVÜ az 1993. évi Vagyonpolitikai irányelvben rögzített kötelezettsége alapján 1993-ban két alkalommal 4, majd 2 milliárd Ft átutalásával növelte az MBFB Rt. tandó aliami tulajdoni hányad
vagyonát. A
biztosítására
a
fenntar-
tőkeemerések
kapcsan kibocsátott új részvények meghatározott hányada az ÁV Rt. hatáskörébe került. Az MBFB Rt. gyűlésén
125
~-os
1993. december 17-i
köz-
ázsióval elhatározott 2 milliárd Ft-os
keemelése, illetve a kibocsátott 1,6 milliárd Ft
névértékű
részvényeknek az 50 ~-a - mint áthúzódó téma- került
az
tő
új ÁV
Rt-nél 1994-ben állományba. Az OTP Rt-vel kapcsolatos korrekció a vagyonnyilvántartás korábbi jelentös hiányosságát rendezte. Beszolgáltatott banki részvények állományba vétele Megalakulását
követően
az ÁV Rt. az
1992.
előírasának megfelelően erőfeszítéseket
évi
LIV.
törvény
tett a vállalatok tu-
lajdonában lévő pénzintézeti tagsági jogot biztosító részvények felmérésére és begyűjtésére. Az adatok felmérésére, illetve pontosítására irányuló vállalati megkeresések a
válla-
latok passziv ellenállasába ütköztek. A pénzintézetek többsége a
részvénykönyvek
banktitokra •
történő
vonatkozó
közlésétől
hivatkozással elzárkózott, mely
tast helyesen a Bankfelügyelet tett.
kivonatainak állásfoglalása
is
a
magatarmegerősí-
- 59 -
Az ÁV Rt. értékű
1994-ben összesen 13 pénzintézet 383 millió Ft név-
részvényét
gyűjtötte
be és vette állományba.
Az 1992-94 év közötti idöszakban összesen 17 pénzintézet 2.743.931 milliárd Ft értékű részvényét szalgáltatták be a vállalatok. Az ÁV Rt. nyilvántartásai, a lelt a törvényi
időszakban
értékben került sor a növelő
tevékenysége
megfe-
előírásoknak.
Töketartalékot növelö A vizsgált
vonatkozó
tárgyidőszaki
korrekciók
4 társaság esetében összesen 124 millió részesedéseket,
és
a
tőketartalékot
könyvelési korrekciókra, 4 esetben 6331 E Ft
értékben
a kárpótlási jegyekre történt korábbi értékesítés módosítására, további négy társaságnál a kiadott önkormányzati tulajdon 43,987 E Ft értékben
történő
visszavételezésre és egy
társa-
ságnál 139.513 E Ft értékkel módosították a korábban könyvelt értékvesztést. A 13 vagyonnyilvántartást korrigáló könyvelési művelet
összesen 313.804 E Ft tesz ki. Keletkezésük
nem szabályos,
megfelelő
dokumentációkkal nem
masztott, nagyvonalú könyvelési Az ÁV Rt.
műveletekre
töketartaléka részben a
párhuzamosan alakult. A következő
tételekből
:'?':.':SZO) ,-
~
alátá-
változásával
könyveiben összesen 15,6 Ez
kimutatása
áll: Tőketartalék
- Kárpótlási jegy miatti helyesbítés
a
utal.
milliárd Ft töketartalék növekményt vezet le. szerint a
kellően
részesedések
vagyonkezelő
főként
6.331
növekmény/E Ft
- 60 -
Tőketartalék
növekmény
-
!994-ben átalakult c égek 13.001.538 - Értékvesztés helyesbítés 139.513 - Tulajdoni hányad rendezés 123.973 -Részvény állományba vétel l. 950. OOO összesen 15.648.328
A társasági átalakulásokkal kapcsolatban feltüntetett 13 milliárd Ft
tőkenövekmény különböző
tipusú
tranzakciók
indoko-
latlan összevonásából adódik. Ez helyesen a társasági
átala-
kulásokból származó 3, l milliárd Ft összeget,
törvényi
sza-
bályozásra az ÁVÜ-től átvett 2,54 milliárd Ft
társasági
va-
gyon összeget, a késedelmesen állományba vett 7,3 milliárd Ft vagyonrészeket tartalmazza.
A kimutatott
tőketartalék
növekménynek csak
egynegyede
össze az !994-ben bonyolított müveletekkel, a időszaki
többi
függ
korábbi
feladatokkal áll összefüggésben.
2. 1.4. A töketartalékot
csökkentő
tényezök
A 13,5 milliárd Ft-os töketartalék csökkenésböJ 1,2 Ft volt a meghiúsult átalakítás, 7,3
milliárd
Ft
energia és a K+F portfólióból az ÁV Rt-től elvont
milliárd pedig
az
társaságok
értéke. 4,1 milliárd Ft-os csökkenést az önkormányzati tulajdonrészek átadása okozott. Ezt a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. tv. és az !992. évi LIV. törvény szabályozta. §(2) bekezdésének eltéró er+"1"'''.--..-i_,.~ Vöv~t'-'r-?tP.hf:"n .:0ov~-t~;_t~ '1erü1te'-: f~l dZ ÁV Rt. é.s
Az
l'JS'J.
évi XIII.
törvény 21.
- 61 -
ték meghaladja az 5 milliárd Ft-ot. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert terheli a privatizálható vagyoni rész összegét és azért
valószínűsíthető,
mert a Legfelsöbb
Biróság
esetben már az önkormányzat javára hozta meg nem
néhány
jogerős
íté-
letét. A próbaperek állása feltételezi, hogy az ÁV Rt-nek további kötelezettségei származhatnak az
önkormányzati
tulaj-
donrészek kiadásával. Az előzőekben felsorolt tőketartalék esőkkenések
az
ÁV
Rt.
részesedéseket is érintették. További 0,9 milliárd Ft-os töketartalék csökkenés a
részese-
déseket nem érinti. Ebből
750 millió Ft végleges töKetartalék átadás és támogatás
eimén valósult meg. 730 millió Ft-ot a Hungária Biztositó részére egy korábbi, 1992. évi szerződés alapján utaltak át mint utolsó részletet, amelynek kamatvonzata 1994. március 31-ig 362 millió Ft volt. 7 millió Ft az Igazgatóság 353/1994. (XI. 8.) sz. határozata alapján a Borsodferr Rt. működtetéséhez szükséges pénzátutalás. Támogatás eimén 3,4 millió Ft-ot fizettek ki.A támogatás eimén adott ingyenes vagyonjuttatást sem az 1992. évi LIII. törvény sem a Vagyonpolitikai Irányelvek nem tartalmazzák, igy ez törvényellenesen történt. Ebből 400 ezer Ft-ot a AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete részére, mint közérdekű kötelezettségvállalás fizetett ki az ÁV Rt. , Az Alpok-Adria munkaközösség elnöki tisztségéből adódó feladatok eredményes ellátása érdekében 2 millló Ft támogatást utalt át az ÁV Rt. a Somogy megyei ön. ·--~c··- • Szolgáltató szervezetének és 1
- 62 -
Az ÁV Rt. mérlegében a tőketartalék átadása során 10 millió Ft szerepel mint tőkejuttatás a Hírlapkiadó Vállalat részére. E végső összeg kialakulását számos gazdasági esemény előzött meg, amelyet a könyvelés nem regisztrált megfelelően. s ebben szerepet játszott a döntések összevisszasága és a dokumentumok hiánya is. A Hírlapkiadó Vállalat az alapító okirat gusztus
I-én
alakult
át
szerint
!994.
alaptőkéje
részvénytársasággá,
követően
198.050 ezer Ft volt. Ezt az összeget az átalakulást az ÁV Rt. töketartalékként nem vette állományba, Rt. saját
tőkéje
au-
így
az
ÁV
nem tartalmazza azt; ezzel az összeggel
nem
mutatja a valós képet. Az ÁV Rt. előzőleg még 1994. április !5-vel kivánta a Hirlapkiadó Vállalatot átalakitani részvénytársasággá. A (IV.
168/1994.
!4.) sz. határozata döntött arról is, hogy a Hírlapkiadó
Rt-nél 615 millió Ft-os saját tökeemelést hajt 553 millió Ft a jegyzett
tőkét
végre,
növeli, 61 millió Ft
ebből
pedig
a
töketartalékot. Az 1994. április !5-ei átalakitás meghiúsult. de a 615 millió Ft-ot 1994. április 28-án az ÁV Rt. a Hirlapkiadó Vállalat részére. Az ÁV
Rt.
nem
átutalta
gondoskodott
arról, hogy az átutalást az átalakulásig elkülönített számlára eszközölje.
Így történhetett, hogy a Vállalat
nak engedélyével
jelentős
összegeket fizettek ki
"'nem szokásos" tevékenységével összefüggésben
igazgatójáa
vállalat
(például
rek-
lámszerzödés a Hudson Kft-vel 149 millió Ft értékben). A Hirlapkiadó Vállalat Igazgatója ellen az ÁV Rt. büntető feljelentést kezdeményezett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. Az ÁV Rt. könyveiben a 615 millió Ft-os átutalast a részesedések között vették állományba úgy. hogy a cég még vállalatként müködött. igy részesedése (reszvenye) még nem lehetett.
- 63 -
Az 1994. augusztus I-ei átalakításig a Hírlapkiadó Vállalat "elköltött" a 615 millió Ft-ból 407 millió Ft-ot és az ÁV Rt-nek csupán 208 millió Ft-ot sikerült zárolnia. Az átalakulási vagyonrnérieget ennek alapján úgy határozta meg az ÁV Rt., hogy 198,048 ezer Ft jegyzett tökét és 21,083 ezer Ft töketartalék részt állapított meg. Ezzel szemben a Hírlapkiadó Rt. 1994. augusztus I-ei mérlegében 198,048 ezer Ft jegyzett töke és 12,757 ezer Ft töketartalék szerepel. A Hírlapkiadó Vállalat az időközben elköltött 407 millió Ft értékű összegre 1995. március 17-én megállapodást írt alá az ÁV Rt. és a Hírlapkiadó Rt. képviselője, amelyben az ÁV Rt. 406,717 ezer Ft-ot nem kamatozó követelésként tart nyílván a Hírlapkiadó Rt-vel szemben. A Hírlapkiadó Rt. vállalta. hogy mérleg szerinti eszközeit értékesíti és ez a bevétel szalgát az ÁV Rt követelésének fedezetéül. Az ÁV Rt. vezetése az 1995. február 21-i Igazgatósági ülésen az Igazgatóság elnökének szóbeli előterjesztése alapján értesült és azonnal döntött arról, (35/1995. (február 21.) sz. határozat), hogy az ügyvezetés
a
PM-mel
adóskonszolidációs
kötvénycsomag megvásárlására szerzödést kössön, illetve a Rt-vel töketartalék átadására megállapodást írjon alá. ügylet lebonyolításával kapcsolatban az ÁV Rt. lőjének álláspontja szerint a PM-ÁV Rt.
jogi
közötti
BB Az
képviseállamköt-
vény vásárlására vonatkozó - szerzödés azon kitétele, amely szerint elsödlegesen az ÁV Rt. tulajdonában lévő részvényeket kell értékesíteni, sértette az akkor még hatályos 1992. évi LIII. tv. és az ahhoz kapcsolódó 126/1992. a
Kormányrendelet
elöírásait. Javaslata szerint a szerzödést csak akkor kösse meg az ÁV Rt., ha a pénzügyminiszter, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, erre írásbeli Igazgatóság figyelmen kívül
utasítást ad. hagyta. 1995.
Véleményét az február 2<3-in
- 64 -
Ft-ról, 12 milliárd Ft-ra
módosította.
A
tényleges
átadás
azonban már !995. február 27-i értéknappal megtörtént. A gazdasági esemény az ÁV Rt. könyveiben 1995. évi tételként
sze-
repe l. 2.1.5. Az ÁV Rt. eredménytartaléka A saját tökét mint saját vagyont 7,9 milliárd Ft-tal
növelte
az eredménytartalék, amely az !993. évi mérleg szerinti eredmeny - amely 12,2 milliárd Ft volt - és az osztalékra, igénybevett 4,3 milliárd Ft különbsége. Az ÁV Rt.(az !992. évi LIII. 22. §alapján) adózott gének, 10
~-ában
elkülönített
nyeresé-
eredménytartalékot
képezhet,
amelyet reorganizációra, a hozzátartozó társaságok
vesztesé-
geinek fedezetére, kártérítési igények kielégítésére használhat fel. Ennek nyitóállománya 2,2 milliárd Ft használás öt társaságot érintett: a millió Ft-tal,a Szarvasi Agrár Rt-t
volt,
Felsőtiszai
16,2
a
fel-
EFAG-ot
61,9
millió
Ft-tal,
Távköztési Kutatóintézetet 915 millió Ft-tal, a RÉV nya Rt-t 101 millió Ft-tal és aSzikra Lapnyomdát
a
Mátrabá50
millió
Ft-tal támogatták. Az összesen 1,1 milliárd Ft-os felhasználás
alapján
alakult
ki az 1, l milliárd Ft-os záróállomány. 2. 1.6. Az ÁV Rt.
1994. évi eredménye
A saját vagyont döntöen az ÁV Rt. 1994.
évben
kialakult
milliárd Ft-os vesztesége.csökkentette, ebböl 7.2 mi'liárd Ft
57
- 65 -
Az üzleti tevékenység veszteségét a
privatizációs
bevételek
1994. évi
jelentős
Az ÁV Rt.
1994. évi üzleti terve 175 milliárd Ft privatizáci-
ós bevételt irt
elmaradása idézte
elő
elő.
annak érdekében, hogy az 1994. évi
ségvetési törvényben
előirányzott
befizetési
kötelezettséget előirány
teljesítsék és a központi alapokra átutalhassák az zatokat, valamint az Igazgatóság és az
költ-
ügyvezetőség
már
ko-
rábbi döntéseit, a kötelezettségvállalásokat teljesítsék. Így az 1994. évi üzleti terv kényszerpályán reális
lehetőségek
nem
mérlegelése alapján állították össze,
nem a bevétel tervezésénél a alapvető
mozgott,
kiadások
kielégítése
ha-
volt
szempont. Az 1994. évre tervezett privatizációs
vétel 175 milliárd Ft, amelynek több mint 80
~-át
125
a az be-
milli-
árd Ft-ot az MVM Rt., és a gázszolgáltató társaságok 19
mil-
liárd Ft-os privatizációjából reméltek. Ennek feltétele
volt
a tulajdonosi viszonyok rendezése, az energia törvény jóváhagyása, a Magyar Energia Hivatal létrehozása, az árak rendezése. Ezek elhúzódása a privatizációt meghiusította. A radó 31 milliárd
Ft-os
készpénzhányadú
elő
privatizációs
irányzat sem teljesült a bevétel csupán 7 milliárd Az összes privatizációs bevétel
fennma-
készpénz,
Ft
lett.
kárpótlási
jegy,
egyéb konstrukciók, 27,2 milliárd Ft volt (részletezve cégenként a 13. sz. melléklet tartalmazza). A privatizációs
bevételekből
megvalósult 7,0
milliárd
Ft-os előze
készpénz bevétel, -amelyet 10 cég képviselt - nem az tesen tervezett
,
cégekből
tevődött
készitettlenségét, adhoc jellegét.
össze, igy jelzi azok A
privatizációs
lekben megtérült az eladott részvények névértéke (154 az eladási ár saját
tőke
aránya csupán 77
~-os.
elő-
bevéte~).
de
- 66 -
A kárpótlási jegy ellenében 19,3 milliárd Ft bevétet valósult meg kamattal növelt névértéken. A részvényesi jogok gyakorlója felszólította az ÁV Rt-t, hogy teremtsen megfelelő kínálatot a kárpótlási jegyekkel szemben. Az ÁV Rt.
1994. év
során
49.2 milliárd Ft névértékben jelölt ki részvényeket a kárpótlasi jegyekkel szemben. Egyéb privatizációs bevétel 0,8 milliárd Ft volt.Az ÁB Rt-ben
levő
2,7
~-os
784 millió Ft
névértékű
115 millió Ft eszközértéket eladták. Az
üzletrészét
Aegon
MV cég 315 millió Ft készpénzzel és 576 millió OKIIB
Rt.,
Budapest
Bank
Rt.,
MHB
Aegon
Rt.
és
Internacionál Ft
névértékű
részvényekkel
"fizetett". Azok vételárát az ÁV Rt. 434 millió Ft-ban
tudta
be, ez a névérték 75 %-a. Ugyanakkor az MHB-nál a saját jegyzett töke aránya 12,8 %az OKHB-nél 20,5%
a
BB
töke Rt-nél
113,5 %, de a 12 milliárdos töketartalék juttatás nélkül 43,9 (%) ez mind jóval alatta marad a 75 %-os árfotyamnak, eladási ár egy fiktív adat, ezt a privatizációs
így
technikát
az a
törvény nem tartalmazza. Az ÁV Rt. osztalékbevétele: 4,3 milliárd Ft, az egyéb bevételekkel (1,5 milliárd Ft}, a privatizációs bevételekkel összes bevétele 33,6 milliárd Ft volt. 1994.
évi költségek alakulása a kÖltségek vagyonkezelésset kapcsolatos költségek
működési
privatizációval kapcsolatos költségek é rt ékes í tet t vagyon könyv szerinti értéke . -~ r,
-...-1 ' '' '
-
~''
következő:
2. l mi lliárd Ft 2,9 milliárd Ft 1,0 mi Il iárd Ft 17,6 milliárd Ft
-· .• . ~
,,-1
l:' t
- 67 Az üzleti tevékenység eredménye ennek alapján:
7,2 milliárd Ft veszteség
A müködési költségek a tervezett l ,5 milliárd Ft-tal 40 %-kal, 0,6 milliárd Ft-tal növekedtek a
szemben
jelentösen
elma-
radt bevételek ellenére is. Itt okként az ÁV Rt. jelentése a hirdetés és PR költségek 0,6 milliárd Ft-os tényét említi. A FB jelentése azonban megállapítja, hogy •az ÁV Rt. pénzügyi helyzetének gyökeres változása a kiadások utalványozásánál még nem váltott ki megfelelő visszafogottságot. Erre utal, hogy a tervezett müködési kiadásokat jelentösen túllépték .... • "Ennek megfelelöen az FB 1995. évi feladattervében szerepel a működésí kiadások (pl. a tanácsadók foglalkoztatásal egyes kritikus csoportjainak vizsgálata", amely feltétlenül aktuális feladatnak minösíthetö. A müködési költségen belül az ÁV Rt. 104,7 millió Ft-ot fizetett ki tanácsadók részére csak az ÁV Rt-vel kapcsolatos tevékenységek miatt (például hitelfelvételi tanácsadás 4,2 millió Ft, hitelszerződés jogi dokumentációja 1,5 millió Ft, jogi tanácsadás 7, 5 mi ll i ó Ft, stb. ) . A vagyonkezeléssei összefüggö költségek elérték a 2,9
milli-
árd Ft-ot. A reorganizációs vagyonkezeléshez kapcsolódó irányzott feladatoknak az ÁV Rt.
1994. évben nem
eget tenni, mivel a privatizációs
bevételek
tudott
elő
el-
elmaradtak,
így a program teljesítéséhez szükséges forrással nem
és
rendel-
kezett. Privatizációval összefüggö költségek l milliárd Ft a 27 milliárd Ft-os bevétel 3,5
értékűek,
~-a.
Az értékesített vagyon könyv szerinti értéke, mint ráfordítás az ÁV Rt-nél 17,6 milliárd Ft. A Számviteli Törvényt megfelelöen alkalmazta az ÁV Rt., de itt figyelembe kell
venni
azt
..._.
- 68 -
Az egyéb ráfordítások összege pedig 17,2 milliárd Ft. Az egyéb ráfordítások értékvesztést tartalmaznak 14,6 árd Ft értékben. A számviteli törvény
szerint
milli-
értékvesztést
kell elszámolniazon cégeknél, ahol az adózás elötti eredmény két
éven
túl
veszteség,
és
viszonyszáma 100 ~ alatt van. számoltak el,
ebből
jelentős
a
saját
töke/jegyzett
Értékvesztést
töke
társaságnál
12
tétel a Magyar Hitelbank Rt. 7,5
milliárd Ft-os, a Kereskedelmi Bank 4,4 milliárd Ft-os értékvesztése. További ráfordítás liárd Ft
értékű
növelő
tényező
volt a
mil-
2,4
céltartalék, amelyet egyedi értékelés alapján
a kétes követelések miatti ezek közül az MTV
tartozás
várható
veszteségekre
átvállalása
miatti
képezték, céltartalék
képzés 0,5 milliárd Ft értékben növelte a veszteséget. A pénzügyi müveletek eredménye
1,6
milliárd
Ft
nyereség
volt, amely a rövidlejáratú befektetések hozamát tartalmazza. -A rendkívüli eredmény 51,4 milliárd Ft
veszteséget
mut at,
bekezdése
alapján
amelyböl az 1993. évi XCI. tv. 6. § (7)
a
költ-
értékü,
ebből
az ÁV Rt. részére elöírt átutalási kötelezettség ségvetés részére összesen 28,3 milliárd
Ft
pénzügyileg rendezve 16,3 milliárd Ft, 1995. évre áthúzódik 12,0 milliárd Ft.
A további 20,0 milliárd Ft-ot pedig a bevont és
megsemmi-
sített kárpótlási jegyek kamattal növelt értéke adja. Végeredményben az ÁV Rt. 1994. évi vesztesége
57
milliárd
Ft, amely a saját vagyon· 6 %-os csökkenését okozta, de 1ek ti:lJI,~ége a költségvetési beCizetési kárpótlási jegyek névértéke, és az
1994.
kötelezettségek ~·
. _,_
ena
- 69 -
2.1.7. Az ÁV Rt. 1994. évi vagyoni helyzete Az ÁV Rt. 1994. évi vagyoni helyzete romlott az viszonyítva.
előző
évhez
1994. évi nyitárnérleg adatai alapján az míg 1.023 milliárd Ft mérlegföösszegböl, a
kötelezettségek,
céltartalékok,
és
a
passzív időbeli elhatárolások 43,3 milliárd Ft-ot tettek ki addig az 1994. évi zárómérleg 965,3 milliárd Ft-os összegéből ugyanezen kötelezettségek és a céltartalék 46,2 milliárd Ft-ot képviseltek. A mérlegföösszeg csökkenése 1,023 mílliárd Ft-ról 965,3 líárd Ft-ra, valamint a kötelezettségek növekedése,
a
mílsaját
vagyon jelentős csökkenését vonta maga után 979,7 milliárd Ft-ról 919,1 milliárd Ft-ra. A csökkenés 60,6 milliárd Ft. A kötelezettségeknél külön ki kell emelni azt a tényt, hogy annak döntő többsége rövidlejáratú, igy az ezekkel kapcsolatos terhek mind az 1995. évet terhelik. A saját vagyon csökkenéséhez hozzájárult 2,5 milliárd Ft
ér-
tékben az ÁV Rt. 1994. évi céltartalék képzése, amelyben jelentős tételként - 0,5 milliárd Ft - szerepel az Antenna Hungária
Rt-től
átváltalt követelés, amely az
MTV
átvállalását jelentette. (Az ügytetet részletesen
tartozásának a
14.
sz.
melléklet szemlélteti.) Az ÁV Rt. az Antenna Hungária Rt-től megvásároita a Magyar Televízió l milliárd Ft-os tartozását. Ez a finanszírozási szabályokat sérti, mert áttételesen egy költségvetési rendszerint gazdálkodó szervezet 'támogatását jelenti az állam vállalkozói vagyona terhére. Kikerülve a kÖltségvetési törvény által biztosított - és az Országgyűlés által jóváhagyott - ke-
- 70 -
teket azon felüli juttatásban részesítette az MTV-t, mivel a cég tartozását a vizsgálat lezárásáig sem egyenlítette ki, az ÁV Rt. (ÁPV Rt.) a követelés behajtását egy esetben kezdeményezte. Az 1994. évi mérleg elemzése rávilágít arra is, hogy
az
ÁPV
Rt. kötelezettségeinek csupán 22 %-át fedezi követelésállománya.
Igy azoknak döntő többséget az állami vagyon
ciójából származó
bevételből
privatizá-
szükséges kiegyenlíteni.
Az 1995. évi XXXIX. törvény -az állam tulajdonában lalkozói vagyon
értékesítéséről
lévő
vál-
szóló törvény 25. §-a, -
elő
írja az ÁPV Rt. tájékoztatási kötelezettséget a álló és
hozzárendelt
vagyon
változásáról.
rendszer csak akkor ad teljes képet a mindenkori telről,
értékéről,
Az
információs
privatizálható terhelő,
hamellette megtalálható a vagyont szerződésekkel
vagyon
eikölthető
és a hozzá kapcsolódó
hosszútávú, bizonylatokkal,
tulajdonában
bevé-
rövid
alátámasztott
és kö-
telezettségek értéke is. E nélkül a vagyonváltozásról, a rendelkezésre részéről
álló
vagyonról, annak
állami
jelentő
bevételt
reális képet nem lehet kapni és adni.
A könyvvizsgálat tapasztalatai is alátámasztják azt,
hogy
a
vagyon hitelesítése során nem állt rendelkezésre olyan egységes kimutatás, amely egyértelműen tükrözi az ÁV Rt-hez tartozó társaságokban
levő
privatizálandó tulajdoni
tartós,
valamint
hányadot
privatizálható
értékben
és
és
százalékban
egyaránt. Az ÁSZ kérésére - igy nem egy előírt
rendszeres,
a
törvény
által
adatszolgáltatási követelmény teljesitése alapján -az
ÁPV Rt. összeállította a .privatizálható !994. december 31-i állapotnak
vagyon
megfelelően.
Az
értékét
az
összeállitás
alapjául a társaságok 1994. évi beszámolói szolgáltak, a privatizálható vagyon értéke pedig kimutatás szerint 297
milli-
- 71 -
A privatizálható vagyon kimutatása nem tükrözi az tartozó
értékesíthető
vagyoni érték megbízható
ÁV
Rt-hez
valós
képét.
Az alapadatok végösszegben megegyeznek a könyvelés által rögzített részesedések,
értékpapírok
{942 milliárd Ft), de a szerű
belső,
nyilvántartási
értékével
cégenkénti értékek a véletlen-
kiválasztás alapján eltérést mutatnak: ~rt~k:
Mérleg Controlling 1994. dec.31-i vagyon kimutatása
Megnevezés
MOL Rt. Paksi Erőmű MATÁV MBF Rt. Pick Herz Rt. OTP MHB Postabank Agrobank Szarvasi Agrár Rt.
86,088 63. l 00 90,409 7. 105 !09,
o o 506
Az ÁV Rt. privatizálható vagyonának ezen lehetőséget
+ 2,691 + !99
88,779 63,299 69,498 6,305 106, 630, 16,240 7. 41 l l. 236 672 306
17,506 8,452 l. 309
mi! l i!:! Et eltérés a mérleghez viszonyítva
- 20,9!1 - 800 - 3, + 630, - l ,266 - l • 041 - 73 + 672 - 200
kimutatása
nem
arra, hogy az 1995. évi XXXIX. törvény által
ad elő-
írt vagyonkimutatás induló állapotát összességében és
rész-
leteiben hitelesen lehessen
egész
megállapítani,
nyilvántartási rendszer módosítást igényel, szorul, az alapadatok nőrzésében,
2.1.8.
gyűjtésében,
ezért
az
felülvizsgálatra
adatok tartalmában,
elle-
összetételében egyaránt.
Tőkekonszolidáció
Az ÁV Rt. elkészítette - a Számviteli Törvény alapján évre vonatkozóan az összevont (konszolidált) mérleget és egészítő
mellékletét.
!994 ki-
- 72 -
Az ÁV Rt. 419 leányvállalatot vont be az
összevonásba
szolidációba). Az összevont (konszolidált) mérleg
(kon-
elkészíté-
séhez szükség volt arra, hogy az anyavállalat és a hozzá tartozó. a vele befektetési többségi
érdekeltségű
levő
kapcsolatban
leányvállalat,
jelentős,
gazdasági
vagy
társaság
a
merlegét a Számviteli Törvény szerint tovább részletezze. Szükség volt továbbá arra is, hogy a mérlegekben az
eszközö-
ket és forrásokat azonosan értékeljék. Az ÁV Rt. beszámolási
kötelezettsége
a
Számviteli
Törvény
átmeneti rendelkezéseinek értelmében, (SZT 42 § (6) bekezdés) csak
tőkekonszolidációra
korlátozódik.
2.2. Az ÁV Rt. által 1994. és 1995 I. félévében
vállalt
garan-
ciális kötelezettségek Az Áv Rt. által
szerzödésszerüen
vállalt
rendjét a 11/1994. sz. és a 19/1994. sz.
kezességvállalás vezérigazgatói uta-
sítások szabályozzák. Az ÁV Rt. olyan társaság kötelezettségéért vállalhat kezességet, amelynek a kezességvállalás
időpontjában
l szavazat arányban tulajdonosa. Az 50 el nem
érő
tulajdonlás esetén
csak
~
legalább
+ l szavazat
külön
indokolt
tartja nyilván a
főkönyvi
társaság
történik.
Az ÁV Rt. a gyakorlatban a garancia miatt nyújtott tozásait nem elkülönítve,
arányt esetben
vállalhat kezességet akkor, ha a kezességvállalás a tulajdonosával együttesen
50~+
hanem
más
számláján.
hiteltar-
követelésekkel
együtt
- 73 -
2.2.1. Kötelezettségvállalások és kifizetések 1994. és 1995.
I.
félévben A pénzügyi terv készítéséhez és a cash flow tervezéséhez
ne-
gyedévenként a Befektetési Igazgatóság felülvizsgálatot végez az összes társaságra azzal a céllal, hogy
a
negyedév
során
meg-állapítsa a várható garanciális kifizetések összegét.
Ez
a vizsgálat a kockázatelemzés összesítésén alapul. Egyrészt
számszerűsítik
a garanciavállalásból
adódó
kötele-
zettségeket a szerzödések szerinti ütemezésben és töke
kamat
megfelelő
bontásban, másrészt a kifizetési kötelezettségeknek ütemezésü üzleti tervet készítenek. A kapott
valószínűség
és a várható érték alapján tervezte
ÁV Rt. azt az összeget, amelyet a kezességvállalások tére - 90
~-os
megbizhatósággal - a pénzügyi
az
fedeze-
tervben
rögzí-
tett. Az ÁV Rt. 1994-ben 28 társaságnál 19.059 millió Ft vállalt kezességet, 4.015 millió Ft összegben (21 jótállnia. A vállalt kezességek egy része, értékben 1994-ben lezárult,
amelyből
8.473
összegben ~)
kellett
millió
Ft
1.630 millió Ft hitelt a
gazdálkodó szervek visszafizettek, illetve
3.912
millió
Ft
összegben az ÁV Rt. kezesként jótállt. A 10.586 millió
Ft
összegű
záróállományú
1995-ben is tovább terheli az ÁV Rt-t.
kezességvállalás
- 74 -
IV. AZ ÁVU ÉS ÁV RT. ÖSSZEVONÁSÁNAK,
RT.
ILLETVE AZ ÁPV
MEGALAKULÁS ..\NAK KÖLTSÉGEI
Az
Országgyűlés
donában
lévő
1995. május 17-én fogadta el a "Az állam
vállalkozói
vagyon
értékesítéséről"
tulaj-
szóló
XXXIX
tv-t. E törvény 9 §-a előírja, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt. l elnevezése Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra (ÁPV Rt. l változik.
A 10 § szerint
az
Állami Vagyonügynökség (ÁVÜl a törvény hatálybalépésével megszű nik. A törvény 1995.
idő
június 16-án lépett hatályba, tehát ez
ponttól kezdődően működik az ÁPV Rt. A Kormány az ÁPV Rt. Alapító Okiratát az 1047/1995. és
Működési
(VI. 17. l határozatával,
Szabályzatotpedig 1076/1995.
(VIII. 8. l
a
Szervezeti határozatá-
val hagyta jóvá. Az SZMSZ tartalmazza az ÁPV Rt. szervezeti felépítését és rozza meg azt, hogy e szervezet statisztikai állományi legfeljebb 480
fő
hatá-
létszáma
lehet.
A törvény és a kormányhatározatok nem intézkednek a megszünés és az átalakulás várható költségeiről. Az ÁVÜ és ÁV Rt. és
az
Rt. sem készített olyan átfogó koncepciót, amelyben egy
teljes-
körű,
az új szervezet azonnali,
zökkenőmentes működését
ÁPV
biztosi-
tó feladatokat és azok költségvonzatát felmérték volna. Erre annál is inkább szükség lett volna, mert egyrészt a jogelőd ÁV Rt. 1994. évi gazdálkodásamintegy 57 milliárd Ft rult, másr&szt a törvény közel egy éves mimh·t'gi~
veszteséggel
előkészítése
során
záaz
rudot t vol t, hogy a két szervezetet összevonják és en-
nek költségvonzata lesz.
- 75 -
A koncepció hiánya azzal a következménnyel járt, hogy az
átala-
kulással összefüggö egyes költségeknek nem volt korlátja. A későbbiekben- menet közben- kialakított, vagy jóváhagyott költségkereteket a megkezdett munkák már determinálták. szervezés" költségeibe az egyes
területeken
Így az
felmerült
"át-
igények
kontroll nélkül bekerülhettek, függetlenül attól, hogy azok
el-
engedhetetlenül szükségesek-e az új szervezet azonnali működésé hez és rendelkeznek-e az ahhoz szükséges pénzügyi fedezettel. Kiinduló pont hiányában az alábbi területeken felmerült költségeket vizsgáltuk a rendelkezésre álló dokumentumok alapján: l.
köl töztetés
23, l mi ll i ó Ft
2.
irodaátalakítás, irodafelújítás arculat kialakítása számítógép hálózat egységesitése
87,5 millió Ft 16,9 millió Ft 33,0 millió Ft
3. 4. 5.
6.
7.
l.
gépkocsi beszerzés telefon hálózat kíalakítás és mobíl telefon beszerzés személyi jellegű költségek Összesen:
42,6 millió Ft 6,2 millió Ft 304,2 millió Ft 513, 5 millió Ft
Költőztetés
A költöztetés összköltsége 23,1 millió Ft volt. Döntően két jogeimen merült fel, egyrészt az Av Rt. beköltözése a Pozsonyi úti székházba, másrészt a székházon belüli költöztetés, bútormozgatás. Az
Av
Rt. székhelyének
áthelyezése
már
1994.
többször felmerült, végső döntést 1995. április Rt. ügyvezetése 176/1995.
februárjától 4-én
az
(április 4.) sz. határozatában
Av ho-
zott. E szerint a költözés kezdő időpontja 1995. április 12. volt. A költöztetést két cég végezte, annak együttes költsége
- 76 -
A
belső
bútor mozgatások,
millió Ft. Ez
kettős
szerelések,
kifizetett
célt szolgált. Magában
díja
foglalta
Rt. beköltözésekori elhelyezését és az ÁPV Rt. új struktúrájának
megfelelő,
végleges
8,1
az
ÁV
szervezeti
elhelyezéséhez
szükséges
Figyelembe véve azt, hogy az ÁV Rt. beköltöztetése
mindössze
átrendezéseket is. két hónappal az új szervezet belső
előtt
felállítása
történt,
mozgatások költségei a duplikációk elkerülésével
kenthetök lettek volna, ennek mértéke azonban
a
csök-
elkülönítetten
nem jelenik meg. Az új szervezet felállítását megelőzően az ÁV tetésének célszerüsége nem időtartam
igazolható,
Rt.
hiszen
beköltöz-
két
alatt a Pozsonyi úton párhuzamosan két
hónapos
szervezetet
elkülönítetten kellett müködtetni, annak minden költségvonzatával együtt. Az ÁV Rt. volt székháza - Bánk bán utca 17/B üresen áll, tehát az épület átadására
külső
rülmény nem állt fenn. Az üres irodaépület
a
mai napig
kényszerítő
őrzése,
kö-
védése
az
ÁPV Rt-t terheli. 2.
Irodaátalakitás, irodafelújítás
1995.
július 4-én az ÁPV Rt. ügyvezetése részére készült elő
terjesztésben az épületben lévő helyiségek felújítását az ÁPV Rt. megalakulásával támasztották alá, azzal érveltek, hogy felső
vezetés
megfelelő,
látó munkatársak elhelyezve. Az
illetve az azonos tevékenységet
lehetőség
szerint egymáshoz
előterjesztés
azt
is
közel
tartalmazta,
ügyvezetés
25.) sz. határozatában a vezérigazgató Rt. megalakulásáva 1
"·c,~·
·,r.
99/1995
engedélyezte
el-
legyenek hogy
aj:tnlat<>k alapján a nyertes vállalkozót kiválasztottak munkavégzés folyamatban van. Az
a
és
az a
(július az
ÁPV
- 77 -
alakításí költségeket 70 millió Ft +
ÁFA
keretösszegíg.
Az
ügyvezetés 162/1995. (augusztus 3.) határozatában elfogadta a nyertes vállalkozóval a keretszerzödés megkötését. ~lindezekkel
ellentétben a
vállalkozási
1995. június 30-án aláírták,
sőt
a konkrét kivitelezési
kákra addig már 6 db vállalkozási Ft
értékű
már
keretszerződést
szerződést
munkára- megkötöttek (46%).
mun-
is - 40,4 millió
Ebből
az is
követke-
~-ban
zett, hogy a keretösszeg meghatározása közel 50
már de-
terminált volt, azaz a döntés "kényszerpályán" született. A folyamatokból az látható, hogy az ÁPV Rt. ügyvezetése az irodafelújításokkal kapcsolatban hozott részdöntését csak később
rendezte a saját szabályzatainak
megfelelően.
Ez
egyben
azt jelenti, hogy szabályzatukat-formálisnak tartották és azt tudatosan hagyták figyelmen kívül. A
keretszerződéshez
nem felelnek meg a
tartozó konkrét vállalkozási szerződések előírt
kritériumainak. Neveze-
derül
vállalt munka volumene és nincs a
szerzödésekhez
képező
ki
egyértelműen
tesen az egyes szerzödésekböl nem az annak szerves részét
szerződések
a
mellékelve
költségvetés sem.
Az irodafelújításokra !995. október 20-ig
17
db
szerzödést
kötöttek, az elvégzett munkákról a számlák beérkeztek, összesen 77,2 millió Ft kifizetése megtörtént. A kifizetett lák 117 db helyiség teljes felújítását, átalakítását
számtartal-
mazzák (padlótól a mennyezetig). Az ÁPV Rt. megalakulása att szükséges átalakítások címszó alatt egybemosódtak
az
szervezet és a folyamatos felújítás miatti költségek. A újításokra jóváhagyott keretösszeget az
ÁPV
Rt.
fel
miúj felfogja
használni, így e jogcímen 87,5 millió Ft-kiadássa! kell
szá-
molni. A vizsgálat eredményeként 1995. november 6-án az
ügy-
vezetői
értekezlet
az
irodaátalakítás
költségeinek megbontását elfogadta.
és
irodafelújítás
"''""l"""'' """
- 78 -
3. Arculat kialakítása Az ÁVÜ 1995. áprilisában kétfordulós pályázatot hirdetett ÁPV Rt. arculati munkáira.
az
A bíráló bizottság és a szakértök véleménye alapján az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetöi a kiválasztott
ügynökséget
bízták
feladattal. Az ügynökség május végén a munkálatokat
meg
a
elkezdte
és az ÁPV Rt. müködésének kezdő napjára - június 17. - az induláshoz szükséges vállalkozási
arculati
keretszerződést
feltételeket
megteremtette.
és az ahhoz kapcsolódó vállalko-
zási szerzödéseket már az ÁPV Rt. kötötte meg, június illetve azt
követően.
Az
A
arculat
kialakitás
16-án,
költsége
16,9
millió Ft. 4. Számítógép hálózat egységesitése Az ÁVÜ és az ÁV Rt. számítógépes szolgáltatásainak egységesitése érdekében az ügyvezetés 94/1995. (július 20.) sz. határozatában döntött arról, hogy a meglévő hálózatot kell optimalizálni. Ezt
követően
a pályázati kiirás
megtörtént,
az
ajánlatkérések beérkezésének határideje 1995. augusztus 3. volt. A pályázatok kiértékelése és elbírálása után az ügyvezetőség
tette az
284/1995.
(augusztus 29.)
elvégzendő
sz.
határozatában
rögzi-
feladatokat és annak költségkeretét.
A jóváhagyott 33 millió Ft költségelőirányzatot október 12-ig csaknem teljes egészében felhasználtak. Az elvégzett munkák körébe tartozott az elavult 200 ÁVÜ tulajdonát képező gép alaplapjának cseréje és a he:c szüKséges egyéb eszközök beszerzése is, {pl. 6 nyumtató, 50 db klaviatúra, stb.). Az eddigi
db volt müködésdb
lézer
felhasználás
·~~···
a
- 79 -
Nem vitatva, hogy a költségeket az azonnali
működés
biztosí-
tása indokolta, nincs magyarázat azonban arra, hogy a
megva-
lósítás érdekében miért csak az új szervezet felállítása után később
másfél hónappal
intézkedtek.
5. Gépkocsi beszerzés Az átalakulást megelőzően az ÁVÜ 28 db az ÁV Rt. 33 mélygépkocsival rendelkezett. Valamennyi
gépkocsi
db
sze-
üzemképes
és további használatra alkalmas volt. Az összesen 61 db kocsiból 3 db-ot
minősítettek erősen
gép-
használtnak.
Az ÁPV Rt. vezérigazgatójának készített - !995. június 19-i feljegyzés szerint a rendelkezésre
álló
61
db
gépkocsival
szemben az igény 66. Így 2 db új gépkocsi azonnali sét javasolták a többlet igény miatt, és 3
db
beszerzé-
Honda
tipusú
gépkocsi lecserélését VW Vento tipusra. !995. július !3-án az ÁPV Rt. megrendelt 8 db VW Vento, és db VW Passat gépkocsit, !995. július 24-én a VW
2
Ventora
vo-
1995. október 20-án a 2 db VW Passat szállításából egyet
le-
natkozó megrendelést 9-re módosították.
mondtak és helyette egy VW Ventot rendeltek, továbbá AUDI A6-os gépkocsival is nan
beszerzendő
• gosan 6,6
a megrendelést. Az újon-
maximum
480
fő
statisztikai
állománnyal
új szervezet 73 db gépkocsival rendelkezik, főre
db
12 db gépkocsi ellenértéke 42,6 millió Ft.
Összesen tehát a rendelkező
bővítették
egy
jut egy autó.
átla-
- 80 -
6. Telefon hálózat kiépítése és mobil telefon beszerzése Az új szervezet felépítésének
megfelelő
illetve telefon vonalak építési költsége
telefon
átkötések,
összesen
2
millió
Ft-ba került. Az ÁPV Rt. megalakulásakor összesen 81 kézi mobil és 21 Rt.
gépjárműbe
!995.
július
telefonnal
szerelt rádiótelefonnal rendelkezett. Az ÁPV \-től
- szeptember \9-ig 38 db új készüléket
vásárolt 4,2 millió Ft értékben. Az ÁPV Rt-nek tehát
140
db
mobil telefon van a tulajdonában, vagyis minden harmadik munmeglévő,
katársra jut egy mobil telefon, a
jól kiépített
fix
telefonhálózat mellett.
7. Személyi
jellegű
Az összevonást
költségek
megelőzően
volt (ÁVÜ 306; ÁV Rt.
a két
166 fő).
létszáma
szervezet A
fő
jóváhagyott
által
kormány
472
SZMSZ az ÁPV Rt. statisztikai állományi létszámát
480
főben
határozta meg. Az új szervezet kialakítása együtt
járt
módosításával. A törvény kihirdetését 24-én - az ÁVÜ-nél létrehozták a
a
létszámstruktúra
követően
- 1995.
Létszámleépítési
május
Bizottsá-
ÁVÜ
megszünéséről
A bizottság feladata volt, hogy meghatározza a
létszámleépí-
got, tekintettel arra. hogy a törvény
az
döntött.
tés végrehajtásának elveit és annak
időbeli
ütemezését. Dönt-
sön a létszámleépitéssel érintett munkavállalók részére j~o;szabály
a
alapján járó juttatásokon felüli - juttatások oda-
ítéléséről.
·-···''
•114'"'
- 81 -
A bizottság zetnél a
első
vezető
ülésén határozott arról, hogy az új
kerülő
elsődleges
beosztású személyek kijelölése az
feladat, majd ezt
követően
vezetők
a
munkatársak kiválasztásáról.
döntenek E
az
döntés
szerveátvételre
értelmében
a
bizottság a létszámleépítés elveivel és időbeli ütemezésével nem foglalkozott. Az Ülésekről készült emlékeztetök nem adnak választ tehát arra, hogy hány munkatársnak és
miért
kellett
megszüntetni a munkaviszonyát. A bizottság megvizsgálta azokat
a
lehetőségeket,
melyek
a
munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállalók részére a jogszabályban előírtakon túl a legkedvezöbb juttatásokat biztosítják. Ez vonatkozott a ruhapénz elszámolhatóságára, a munkáltatói kamatmentes kölcsön visszafizetésének módjára, az ösztönzö illetmény kifizetésére. Ez utóbbi járandóságról úgy határozott a bizottság, hogy mindazok akik 1995. június 16-át követően lennének jogosultak az összeg felvételére, kapják meg az ösztönzö illetményt egyidöben. Erre az adott
legkésöbb
az
lehetőséget,
ÁVU
hogy
megszünésével !994.
december
I-vel módosították az ÁVÜ Közalkalmazotti Szabályzatát. A
Lésztámleépítő
Bizottság
valójában
kitűzött
feladatainak
csak korlátozottan tudott megfelelni, mivel nem rendelkezett a céljai ellátásához szükséges összes információval. Ezt tükrözi az 1995. június 9-i ülés emlékeztetője is, miszerint: ... ·megkezdődött az ÁPV Rt. szervezése anélkül, hogy erről az ÁVÜ vezetőjét, vagy valamely vezető munkatársát
volna." .... Ilyen
körűlmények
között az LB
értesítették munkája kétséges.
Információk hiányában nem tudja a bizottság betölteni rendeltetését." -
.:;~éséne~
módozata ,·
- 82 -
Korkedvezményes nyugd i jazás
!4
fő
ll '8 millió Ft
8
fő
Közös megegyezés
38
fő
48' l millió Ft 44,0 mi l l i ó Ft
Összesen:
60
fő
103,9 mi ll i ó Ft
Felmentés (egyoldalú megszüntetés)
A !03,9 millió Ft-ot tovább növelte az
ÁVÜ
megszünése
után
esedékes ösztönzö illetmény kifizetése, amely !Ol
főt
tett, 31,7 millió Ft összegben. Az igy
bérköltség
az ÁVÜ-nél összesen:
felmerült
érin-
135,6 millió Ft volt.
Az ÁV Rt-nél létszámleépítő bizottság létrehozására nem
volt
szükség, mivel a szervezet nem szünt meg. Az ÁV Rt-nél a létszám csökkentéssei kapcsolatban semmilyen dokumentum nem rendelkezésre,
igy a munkaviszony megszüntetésének oka,
áll indo-
koltsága sem állapítható meg. Az ÁV Rt-nél
a
munkaviszony
megszüntetésének
módozata
és
bérvonzata az alábbiak szerint alakult: Nyugdíjazás saját jogon Korkedvezményes nyugdíjazás Felmondás Köz ös megegyezés
l 2 2 20
Összesen:
25
A ket szervezet összevonása,
illetve
fő
millió millió millió millió
Ft Ft Ft Ft
fő
l' o o' l o' l 61' 6
fő
62,8 mi ll i ó Ft
fő fő
a
létszám
csökkentés
miatt felmerült bérköltség összesen 198,4 millió Ft, TB vonzata 85,3 millió Ft.
melynek
(Az ÁPV Rt. számítási anyaga
sze-
rin•.i 71,3 millió Ft-ot niivelni kell az ösztönzc'i illetmény TB járulékával is\. Továbbá a
korkedvezménnyel
nyu~dijba
~~·'
ment
- 83 -
A 85
fő
eltávozott dolgozó miatt kifizetett bér és TB,
mint a várható nyugdíj millió Ft.
kifizetések
együttes
összege
Az új szervezet kialakított létszámstruktúráját nem nem hagyható figyelmen kívül az a
tény,
vala-
hogy
304,2
vitatva, június
1995.
!6-tól, október 13-ig 90 fő új munkavállaló lépett be az Rt-hez. Miután a létszámleépítések
indoka
nem
ÁPV
dokumentált,
így a leépítés, a létszámcsere szükségessége és azok költségvonzara nem
ítélhető
meg.
Az átszervezés költségeinél figyelembe kellene
venni
még
két szervezetnél azonos munkakörben dolgozók bérének
különb-
ségét is. Tekintettel arra, hogy az átszervezéskor nem indultak ki, az ÁPV Rt.
bértömegének
illetve lehetett vizsgálni, a privatizációért
felelős
kialakítását
Részvényesi
Jogokat
tárca nélküli miniszternek
a
ebből
kellett, gyakorló készített
feljegyzés és az ahhoz csatolt részletes számítások alapján. Az ÁPV Rt. számítási anyagából az alábbiak állapíthatók meg: - Az ÁPV Rt. bértömegének meghatározásánál ÁVÜ és ÁV Rt.
helyesen
az
1994. évi tényleges kereseti adataiból indul-
tak ki. - Az így meghatározott átlagkeresetet növelték - az 102311995 (március 22.) Kormányhatározatra hivatkozással -
15
~-kal.
1gy az éves bértömeg 1.257.134 ezer Ft. A bérkiáramlás szigorítására vonatkozó kormányhatározat állami tulajdonosi irányítás alá tartozó natko?~a~
előírja,
~o~v
• 2.14.b) A
társaságokra
közgyűlések
az vo-
legfet•-~·
- 84 -
érő
" 2. !4. c) A veszteséges, vagy adózott eredményt el nem nőjön
..... társaságoknál ..... a keresettömeg ne tulajdonos jóváhagyásával
az
e
A
pontban
felsorolt
társaságoknál az átlagkereset növekedése ne haladja meg a 6 ~-ot".
Az ÁPV Rt. állami tulajdoni irányítás alá tartozó társaság, az ÁV Rt. ezért a
jogutódja, amely 1994. kormányhatározat
2.14.
évben c)
veszteséges
volt,
előírásait
pontjának
Így a 6 ~-os átlagkereset növeke-
kellett volna alkalmazni.
déssel számolva az ÁPV Rt. éves bértömege l. !58.752 ezer Ft lehet (ez 98.382 ezer Ft eltérést jelent). Arra vonatkozóan, hogy az ÁPV Rt. bértömegének meghatározásakor az 1023/1995. irt,
kedvezőbb
(március 22.) Kormányhatározatban
(2.14. b)
lehetőség
elő
alkalmazható, dokumentá-
ció nem áll rendelkezésre. Az ÁPV Rt. azonban a 15 ~-kal növelt éves bértömegét különbözö korrekciókkal még tovább emeli: Ezek; azonos munkakörben
dolgozók
(ÁVÜ-ÁV
Rt.)
átlagbér
szinvonalának egységesitése, a vezetöi bérek átlagostól eltérő
növelése, a
felső vezetőknél
bérszerkezet változása, a
nem vezetöknél bérszerkezet külön változása, a pők
(minőségi
külső
csere) miatti átlagkereset külön
a jogi állomány
(visszatérő)
belé-
növekedése,
rendezése.
A korrekció hatása összességében 76,4 millió
Ft/év.
Az
igy
kialakított bértömeget tekinti az ÁPV Rt. 1995. évi bértömegnck,
(1:247.134 ezer Ft+ 76.441 ezer Ft-
3.750
ezer
Ft),
ar·· :y a számítás alapjául szolgáló bértömeghez képest 22 %-os növekedést jelent.
~~·;,,
,.. ..,.,
- 85 -
A kormányhatározatban rögzített átlagkereset növekedés ban
felső
azon-
határt jelent. Minden további korrekció, csak
ezen
belül lehetséges. A kormányhatározat 2.14. c) pontjában
elő
írtakat
figyelembe
véve
a
lehetséges
1.158.752
helyett az ÁPV Rt. 171.073 ezer Ft-tal többel,
ezer
Ft
1.329.815 ezer
Ft-os bértömeggel gazdálkodik. A számítási anyag és a feljegyzés jóváhagyása után
készített
1/1995. sz. módosított vezérigazgatói utasítás rögzíti az ÁPV Rt.
létszám és bérgazdálkodás elveit, szabályait.
a bérszerkezet elemei a
következők:
E
szerint
alapbér, mozgóbér, prémi-
um, célprémium, jutalom. A vezérigazgatói utasítás ellentmondásos kitételt tartalmaz a mozgóbérre vonatkozóan. Nevezetesen: "A mozgóbérek kialakításának rendszerében az egységvezetök havi gyakorisággal az aktuális feladatokat, követelményeket személyre szólóan
megha-
tározzák. A havi mozgóbér a munkavállalót alanyi jogon illeti meg, csak indokolt t
írásbeli
határozat
alapján
csökkenthe-
alapbérként
funkcionál,
ö .... "
Az alanyi jogból adódóan a mozgóbér
melyet az is bizonyít, hogy a prémium mértékének
a
kiinduló
alapja az alap és mozgóbér együttes összege (havi bér). A vezérigazgatói utasítás a
prémium
általános
kritériumait
nem határozza meg. Azt ugyan tartalmazza, hogy az egységvezetöknek személyre szólóan kell a
prémiumfeladatokat
de ÁPV Rt. tevékenységéhez kötődö olyan alapelveket
kitűzni,
nem
köt
ki, amelynek ÁPV Rt. sz intjén történő teljesítése esetén prémium egyáltalán
fizethető.
Ennek
hiányában
teljesítményhez kötött, azaz mozgóbér
jellegű.
a
prémium
nem
- 86 -
Az 1023/1995. (március 22.) sz. Kormányhatározat sajátos értelmezése vezetett oda, hogy az országos átlaghoz képest szélsőséges kereseti viszonyok alakulhatnak ki. Az ÁPV Rt-nél általános iskolai képzettséghez kötött kisegítő és egyéb alkalmazott munkakörben az évi jövedelem minimuma 535.500 Ft; (44.625 Ft/fő/hó) és maximuma 1.466.250 (122.188 Ft/fő/hó) Ft lehet. A vezérigazgatói utasítás a legmagasabb kategóriára (ügyvezető igazgató) felsőfokú iskolai végzettséget, szakdiplomát, vezetöi gyakorlatot ír elő. Az itt elérhető éves jövedelem minimuma 4.620.000 Ft (385.000 Ft/fő/hó), maximuma 11.880.000 Ft (990.000 Ft/fő/hó) lehet.
Budapest, 1995. november
"2ft·
(Sándor István) alelnök
l~!·
"'"'<'
V-15-111/1995. Témaszám: 278
ME L L
É
KL ET
az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1994. évi tevékenységének, valamint a jogutód szervezet megalakulási költségeinek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nél végzett ellenőrzéséről
készült jelentéshez
l. 54. melléklet
Szervezési, Informatikai Cs Vagyonnyilvántartási lga.zgatósag
1994. március 03.
Az Állami Vagyonügynökség 1994. éves tervezett bevételi és kiadási terve
( millió Ft. )
Bevételek: Készpénz: (ebbol): Vagyonhozadék: Ért. devizáért: Értékesités Ft: Hitel: Kárpótlási jegy:
.
39.500
43.1701
l
2.410 25.540 15.220
l l
-
IBevetelek osszesen:
4.000 14.600 20.900
21.720\ 13.040!
20.000 30.000
77.9301
89.5001
7.712!
8.500
Kiadások: Közvetlen és közvetett pri\'. költs.: Érték-sei összef.költség: Önkormányzatnak: Társaságnak utalás (20 o/o): Á VŰ miiködés, szen•.fejl.: Kezesség, jótáll.,szav.: Költségvetési befiz.: Reorganizáció (befektetés): Garanciafedezet képzése: MBF Rt törzstökeemelés: Világkiállítási Ala p: AV Rt törzstökeemelés ( 1993-ról ): Elmaradott térségek támogatása: Foglalkozia tás i Ala p Területfejlesztési Alap Mezögazdasági fejl. Alap Gjármii és Kárrend. Alap lGsváii.Garanciaalap: KészPénz kiadások összesen: Államadósság törl.: Kárp. jegy kivonás, és önkorm.-nak:
i
4.293 1.149 2.270
i
l !
l
5.700 2.300 500 y
1.800 12.500 x 4.000 :( 11.000
1.350! 5.650! 2.610\ 8.930! 2.ooo; 2.0(.10\
-
..
l. OOO
2.000 500
'; 6.500! 'l
-
1.900! 1.300\ 1.3001 no: 2.000! 43.972\ 22.2001 13.040i
-
___________7_9.2~2_1_____
41.300 20.000 30.000
-.
'
2.sz. melléklet r
Az Allami Vagyonügynökség 1995. évre tervezett bevételei és kiadásai ( millió Ft. )
(ebböl) :
jegy:
összesen:
Kiadások:
Jóváhagyta:
.(J?J-.;t .,
rt:.:> "
3. sz. melléklet
A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggő BEVÉTELEK 1994-ben mrd Ft 1993. tény a ,cs bevétele
~
1SÍ
jegyért
:
'•ozndék
'íj evételek 'esen:
1994. elóir.• b
40.76 15.22 25.54 21.72 13.04 75.52 2.41
-
-
77.93 --
-
---
-
89.50
· bevételeit nem direkt módon irányozták
elő,
e/b
21.40 15.44 5.96 29.27 44.88 95.55 2.62 2.00 0.62
52.5 101.4 23.3 134.8 344.2 126.5 108.7
-
60.3 73.9 40.8 146.4 149.6 111.8 65.5 50.0
24.00 20.00 4.00 15.00 25.00 64.00 2.00 2.00
-
-
-
-
109.7
66.00
tény c
35.50 20.90 14.60 20.00 30.00 . 85.50 4.00 4.00
-
e/a
1995 clóir. d
--
L-
98.17
o/o
%
-
126.0
-·
-
-
1995.06.15. tény c 6.87 4.51 2.36 2.73 10.33 19.93 1.25 1.15 0.10 0.46 21.64
o/o
köv. évekre oíth.
e/d
(
-
28.6 22.6 59.0 18.2 41.3 31.1 62.5 57.5
2.03
-
-
32.8
-
-
•• 36.76
hanem a kiadási szükségletck fedezeteként került meghatározásra
·17 mrd Ft ·az adóskonszolidáció kapcsán megvett követelések
... •
(i~ 95/9/1
'
.
,lJ
Vogyonnyil'ldntar16Ji
~
4. sz. melléklel
AVű követelésállománya 1995.06.15.-én (Hitel ilL tartozásátvtÜ!alásokból, engedményezésekböl)
.--:>:,~::.;;·;:r::;;:::~,~:;;;;.r;:;:e~:>::::;::<:::.~~::-;:>;~~'::;.;:~::-:::::->:~:;.
·=•·::·>.-:~~~-···
J:::-~m-~x-:<;!B: :':'f.e~~w.-~=·=·
r
~
l. oldal
es
~
....
/WI'ete/eJUUU/IlCliiYtl 1994.12.31.-én (Hitel ill tartozását1•ál!alásokból, engedményezéseliböl) A l' U
""?"'
l. oldal
• 5. sz. melléklet
Az Á vO által lzötlitt él·télzcsftési szcl·zödéschbcll szc1·cpló
95/7113
fizetési lzötc/czcttségclz évc11lzéllli bo11táslJmr
ÉV
A IJerJf.tel ml'goszlása
/Jevétel összege
Készp!m z
H-bitai
132.158.690'
1995
4.070.1197.299
1.889.871.215
1.718.561.391
1996
1.265.293.561
1.12}.162.561
111.831.000
1997
5.S80.57R.898
5.501.572.713
7'}.006.1t/5
-
1998
hoo2.463.21l9
..
1/71.12.1.289
13UJ10.000
-
891.374.571
765.730.571
125.611.000
-
2000
835.816.893
715.568.893
120.218.000
-
200 i
775.531.390
775.531.390
-
-
2002
641.307.346
611.307.316
-
2003
557.221.873
557.221.!173
-
2001
412.733.935
112.733.935
-
200 5
111.779.038
lll. 779.03!1
-
2006
103.263.222
103.263.222
-
-
200 7
99.328.222
99.32!!.222
.
-
2008
96.627.614
%.627.611
-
-
2009
48.895.274
18.895.271
-
-
16.493.112.455
JJ,711.320.186
2.316.333.579
132.158.69C
1999
l
KrilfJ6tlási fcp,y
. ·'
..
r
-
-
'
.
-
13109 ·gs
o9:o3
6. sz. melléklet
SPA-ArC Bl'DAPEST
'5'36 l 269 8992
MEGÁLLAPODAS a privatizációért feleloe tárca nélkúli miniazter és a pénzügyminiszter között az 1992. évi LIV. törvény 17. paragrafus
(l) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról.
A
felek
a
idolegesen
privatizáció állami
gyors
tulajdonban
lebonyolitása leve
vagyon
hasznositásáról és védelmérel sz61ó 1992. paragrafus
(l)
bekezdés
eloirásait
1994.
érdekében
az
értékesitésérol,
évi l.IV. törvény 17. december
31-ig
az
alábbiak szerint hajtják végre: a) 500 millió garanciavállalásról,
forintig ügyletenként amely a Vagyonügynökséghez
minden ta:r:tozó
áll.ru.t~i
vagyon terhére történik, illetcleg, amely a Vagyonügynökséget készpénzfizetésre kötelezi, az iülami vagyonügynökség esetileg, saját hatáskörében, szabadon dönt. b)
milli6 forint
500
és
l
milliárd forint
szerinti kötelezettségvállalást Pénzügyminisztérium közigazgatási
közötti a)
pont
megelözoen a államtitkára irásbeli
nyilatkozatá.t kell a kötelezett.ségvállalással kapcsolatifan a döntés elott írásban beszerezni. C)
l
milliárd
kötelezettségvállalás
ügyletenkénti forintnál magasabb esetén a pénzügyminiszter jogosult az
elozetes irásbeli egyetérte nyilatkozat megtételére.
winisz te::-
7. sz. melléklet
Részvényértékesi t és ck á gaza ton kén t az Állami Vagyonügynökségnél 1994-bcn
.
' Aga,zat
Eladási
Árfolyam
19
Értékesített · egyzeit töke nagysága MFt 3585,2
ár MFt 3575,2
% 99.72
103
1á1á? .,
33539,2
98.23
ll 60
3463,9 16161,5
2812,7 17961,2
81,2 111,13
ll 9
6177,9 13 12,4
6566,9 2198,4
106,29 167,5
l
167,5
50,2
29,97
214
65010,6
66703,8
102,6
Értékesített társaságok db
Mezö-, erdö-, vadnzdálkodás Bánvászat Feldolgozóicar Villarnosenen1ia-,!!áz-, hö- és Eoítöioar Kereskedelem, közúti járrnü és közszükségleti cikk ia vitás Szálláshelv-szolgáltatás és iavítás lngatlanilgyek, bérbeadás és l2azd. tev. segítö szolg, Oktatás Egyéb közösségi, társadalmi és személvi szolgáltatás ÖSSZESEN:
8. sz. melléklet
Vagyonvédelmi értékesítések ágazatonként az Állami Vagyonügynökségnéll994
.
Ágazat ·•
Mezö-, vadgazdálkodás Bányászat
Vagyon vé Könyvszer Eladási ár Árfolyam de Imi értékesítés inti érték MFt % MFt ek db 106,4 263,6 280,6 erdö-, 44
Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, höés vízellátás' Epítöipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk av ítás Sz:í.lláshel y-szo l gá! ta tás és tiav1tás Ingatlanügyek, bérbeadás és lgazd. tev. segítö szolg. Oktatás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás
ÖSSZESEN:
. -r;
h·.
9
216,7
144,4
66,6
64
4961.0
24885,9
598
22
122,2
464
379,7
13
454,5
1769.0
389,2
ll
65,5
24,5
37,4
458,9
933,4
203,3
J
0,0
22
267
5742,4
28523.8
103 .
496,7
9. sz. m3lléklu t
A hazai és a külfóldi
'll l tranzakciók db ''" l
l
21 30 7 23 73 154
befekterők
A hazai befektetök által megszerzett tulaidon átlagos értéké 1992 !993 tranzakciók tranzakciók eF t eF t eF t db db 10,502 129 523 93.711 147,960 155.150
27 52 22 72 291 464
20.477 76 675 189 614 271.893 !39 414 ----·-
49 92 54 124 671 990
részvétele a privatizációban
1994
24195 134 174 244,765 343 765 201,601
1992 tranzakciók eF t db l 7 4 2 7
21
16.920 382.596 355.598 725.031 786.852
A külfóldi be fektetök által megszerzett tulaidon átlai!OS értéke !994 !993 tranzakciók tranzakciók eF t eF t db db 5 298 12 100 l 33 805 13 86,347 6 476 806 36 5 1.174 820 750 686 43 509.833 6 1.484 227 72 660.322 21 39
176
10. sz. melléklet
Az Állami Vagyonügynökség által 1994-ben ki írt privatizációs pályázatok ágazatonként
Ágazat
Pályázatok,
Meghir Pályázadetett tok társaság száma ok száma
db Nyílt Zárt Sikeres
Siker- Lezátelen ra tlan
10
l
4
l
o o
o
l
o
!21
114
7
99
ll
ll
17
18
!8
!6
l
l
Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítás Szálláshely-szolgáltatás és javítás
75
81
81
o o
65
12
4
14
16
!5
l
14
2
Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyek, bérbe adás és gazd. tev. segítő szolg. Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás
3
3
3
o
3
o
o o
16
18
!8
o
14
l
3
12
12
!2
o
l
o
ll
4
4
4
o
3
l
o
30
34
Mezö-,
erdő-,
vadgazdálkodás
Bányászat Feldolgozóipar Epítöipar
'
ÖSSZESEN:
15
15
l
l
ll o
..
15
t
267
289
281
8
2?5
:·
'.
•,
................, _______________ ll. sz. melléklet
l l l l l l
l l l
ÁLLAMIVAGYONÜGYNÖKSÉG
ÁLLAMIVÁLLALATIVAGYON ALAKULÁSÁNAK RÉSZLETEZÉSE
MdFt
Db
1994. évi nyitó
+
saját vagyonu saját vagyonu Felszámolás alatt Végelszámolás alatt
128 28 274 86
62.61
összesen:
516
178.7
94.9 21.19
Csökkenés -elvonás -felszámolás alá eső - végelszámolás - vagyonvédelem - átalakulás -átadás - megszünés - gazdálkodásból eredö Összesen:
-
31 44 60 24 10 169
7.93 1.23 18.05 0.57 18.13 15.27 0.55 11,93 73,66
Növekedés
29 44 1 74
1.23 18.05
saját vagyonu saját vagyonu Felszámolás alatt .V égeiszámolás alatt
6 3 295 117
2,27 95,28 26,77
összesen:
421
124,32
- felszámolás alatti - végelszámolás alatti - átalakulás vissza összesen:
19.28
1994. évi "záró
+
r
@~~
fÍ ~~:
l l l '
l l l l l l l l l l
l l
ÁLLAMIVAGYONÜGYNÖKSÉG TÁRSASÁGIVAGYON ALAKULÁSÁNAK RÉSZLETEZÉSE Db 1994. évi nyitó + · saját vagyonu saját vagyonu F elszámolás alatt Végelszámolás alatt Elvonás összesen:
MdFt 744 24 26
3 797
339.24 5.67 0,19 1.87 346.97
r
•
Növekedés - átalakulás - alapitás - visszavásárlás - alaptökeemelés - felszámolás - végelszámolás -elvonás Növekedés összesen:
62 109
- értékesítés - vagyonátadás - alaptökecsökkenés - megszünés - felszámolás - végelszámolás -elvonás - gazdálkodásból eredö Csökkenés összesen:
230 16
39 12 222
22.78 10.47 0.08 7.06 6.22 7.97 5.17 59.75
Csökkenés
1994. évi záró + saját vagyonu saját vagyonu Felszámolás alatt V égeiszámolás Elvonás összesen:
5 39 12
302
623 15 65 14 717
109.26 14.19 0.43 1.43 6.22 7.97 6.2 17,32 163,02
226,39 11,27 5,20 0.84 243,70
.,
.. 1.....
,
12.
l l l
l l l l l l l l l l
l l l
sz.
melléklet
ÁLLAMIVAGYONÜGYNÖKSÉG
ELVONT ÁLLAMI VÁLLALATI VAGYON ALAKULÁSÁNAK RÉSZLETEZÉSE
1994. évi nyitó
9,71
Növekedés -elvonás
4,67
- értékesítés
5,58
- appcrt, egyéb
0,05
- tökeemelés
0,91
-átadás
0,82
Csökkenés összesen:
7,36
.. ' Csökkenés
1994. évi záró
7.02
r
13. sz. melléklet
PRIVATIZ:ÁCIÓS BBVÉTB.LEK ~ EREDMÉNYEK 1994. évben EPt-ban
Cégek neve
Pizetési mod
MOL Rt. Antenna Hungária Chinoin Richter Gedeon Rt. Biogál Rt. Egis Rt. Humán Rt. Alkaloida Rt. Dol<.ut Rt. KAGE Rt. Szegedi Papríka Rt. Pici<. szeged Rt. Pecunia Rt. Zenemúl<.iadó Rt. Szil<.ra Lapny.Rt. ÁB-AEGON Rt. Hungária Biztosító Rt. OTP Rt. MKB Rt. Intereurópa Bank Rt.
Karpot 1. jegy
Egyéb priv. bevétel
ns::~:6tcl
.Icgx;za:U Sallll töke "-ában
7.073.686
145
54
1.126.390 3. 361.482
1.126.390 3.466.602
154 525
ll o 118
332.950 25.680 66.207
666.065 885.533 4.968.120 6.666 332.950 25.680 66.207
133 228 206 50 194 100 662
140 169 86 28 141 71 547
52.966
52.966
662
780
66.207
662
447
66.207 447
IDO
208 100
75.000
75.000
177
143
.~2. 748 784.040
90
SI
IDO
120
1.092.193 4.859.791 1.413.206
175 102 105
240 71 50 •. .
175.554
116
116
27.190.051
155
77
666.065 488.052 l. 439.387
3.528.733 6.666
397.481
52.748 350.000
434.040
1.092.193 4.859.791 372.283
1.040.923 175.554
deviza bevétel.;
Bevétel összesen
7.073.686 l os. 120
Összesen:
ebbÖl
Készp. érték.esités
.
7.040.701
19.317.829
831. 521
4.988.826
-
-
4.988.826
14. sz. melléklet
A MAGYAR TELEVÍZIÓ TARTOZÁSAINAK AZ ÁV RT. RÉSZÉRŐL VALÓ ÁTVÁLLALÁSA
A Magyar Televízió (MTV) hosszútárvú fizetési
elmaradása
miatt
az ~ntenna Hungária Rt., a továbbiakban (ÁHRT) komoly likviditási zavarokkal küszködött 1994.
évben
(ÁHRT
az
infrastruktúra
portfólió egyik stratégiai fontosságú társasága az ÁV Rt-nek). Az ÁHRT az MTV-vel való többszöri egyeztető tárgyaláson sem
ju-
tott eredményre az MTV-vel (a tartozások elérték az 1,5 milliárd Ft-ot), ezért birósághoz fordult. Az 1994. november 3-án lezárult tárgyalás sz.
a
39.G.76.574/1994/5
ítélettel zárult, amely kötelezte az MTV-t 906,1
millió
Ft
tartozás és 77 millió Ft késedelmi kamat fizetésére. A helyzet megoldása érdekében Békesi László a Pénzügyminiszter a Privatizációs kormánybiztos segítségét kérte "az Állami kezelő
Vagyon-
Rt. vállalja át, vagyis közvetlenül fizesse ki az Antenna
Hungária Rt.
részére a sugárzási
díjemelésből
fizetési kötelezettségeit olymódon, hogy
800
származó MTV és MR millió
Ft-ot
ÁHRT részére kiegyenlíti, és ÁHRT osztalékkötelezettségétől
az el-
tekint. Mivel az MTV nem áll jogviszonyban az ÁV Rt-vel és az 1992. LIII. törvény szerint az ÁV
Rt.
érdekeltségi
körén
szervezet tartozás átvállalását nem teszi lehetövé. 1994. december elején az ÁHRT fizetésképtelenné vált.
évi
kívülálló
- 2 -
Az ÁV Rt.
igazgatósága többször tárgyalta az ügyet és
tokat hozott, végül a 393/1994. (XII. dositotta a 409/1994.
13.) sz.
határoza-
határozatát
(XII. 20.) sz. határozattal olymódon,
az ÁV Rt. névértéken szerezzen vételi
opciót
az
megvásárLí.sára olymódon, hogy 750 millió Ft-ot
MTV
hogy
tartozás
átutal
az
ÁHRT
számlájára tartozás kiegyenlítés eimén és 254 millió
Ft
lékköveteléséről az ÁV Rt.
1994.
lemond. Ezen ügyletet
az
december 19-én aláirt megállapodás rögzíti, amelyet mint engedményes (Lascsik Attila aláírásával) és engedményező
Az ÁV Rt.
az
az
mó-
osztaévi
ÁV
ÁHRT
Rt. mint
írtak alá.
1994. évi könyveiben követelésként tartja
MTV Tartozását 1,003,962 ezer Ft értékben. Ezen
nyilván
összegre
az
1994.
évben 50 %-os céltartalékot képzett az ÁV Rt. úgy, hogy a Magyar Televíziót nem értesitette a követelés átvállalásáról! Így nem is szálitatta fel írásban a nem bizonyosodott be az, hogy az
követelés
MTV
nem
kiegyenlítésére,
akar
feltételezték a nem fizetést és ennek alapján
fizetni,
csak
állították
mérlegbe és az eredménykimutatásba az 501.981 ezer Ft
be
a
céltarta-
lékot a kétes követelések miatti várható veszteségek fedezetére. Az ÁV Rt.
jogositványai ezt a tartozás
átvállalást
nem
teszik
lehetövé,
így ez az ügylet törvényellenes, és kikerüli az állami
költségvetési szervek gazdálkodási rendszerének törvényeit is. A céltartalék képzése azt feltételezi, hogy ezen összeg sét az ÁV Rt-nek az MTV nem fogja teljesíteni, részérc l milliárd Ft veszteséget okoz és vagyon feletti rendelkezés összegét is.
kifizeté-
így ez az ÁV
csökkenti
az
Rt.
állami
J
ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS__ ÉS VAGYONKEZELO RT. 1133 f>UDAI'EST. I'OZSONYI UT 5o. LEVÉLCÍM 1)09 I
Felügyel ö Bizottság elnöke r-·--··-·· •
dr. Kovács Árpád számvevö igazgató
l
-- ........
--~-
--·
~
~
.
. ·'
o v- )r;-- ~og rgr, ~ 1001i
-11- 2
Állami Számvevöszék
------.. l .;
Az ÁVÜ és az ÁV Rt. 1994. évi tevékenységéröl, valamint az ÁPV Rt. megalakulásával összefiiggö költségek ellenörzéséröl készített ÁSZ jelentésre -kérésének megfelelöen- az alábbi észrevételt teszem: Mint Ön elött ismert az ÁPV Rt. Felügyelö Bizottsága kinevezése 1995. június 17-én történt meg, így az FB - jelenlegi felállásában - a két "jogelöd" vagyonkezelö szervezet elmúlt évi tevékenységéröl saját hatásköni vizsgálati tapasztalatokkal nem rendelkezik. Ezért a konkrét, számszerilségeket tartalmazó megállapításokra észrevételeimben nem térek ki. Az ÁSZ Jelentés összefoglaló megállapításainak többségével egyetértek, mert az ÁPV Rt. Felügyelö Bizottsága véleményeiben hasonló megállapításokra jutott: - a privatizáció ütemének lassulása; a készpénzbevételek tervezettöl való elmaradása; a költségvetési törvényben elöírt betizetési kötelezettségektöl elmaradás; - az elkülönített állami pénzalapokra történö átutalások elmaradása; a szerzödéses kötelezettségek nyílvántartási rendszerének hiányosságai; a reorganizációs célú ki fizetések támogatás jellegil felhasználási k' ., mo'd'Ja te.·mt;'!tec"',.'·
-2-
(Mellékelten megküldöm az FB hasonló témában készített véleményeit és vizsgálati jelentését.) Némileg eltérő a közelítésem a vagyonvesztést illetően. A vagyonvesztés nem szukíthetö le csupán a felszámolási eljárás alá vont vagyoni körre (7. oldal 3. bekezdés vége), annál szélesebben értelmezendő.
A vagyonvesztés, ezen belül a felszámolási eljárás alá került cégek számanak és azok vagyontömegének növekedése - megítélésem szerint - felveti a vagyonkezelési tevékenység, a tulajdonosi joggyakorlás minöségét. A vagyonkezelési tevékenység jelentöségét és fontosságát a jelentés különbözö témaköreinél javasalom kiemeltebben kezelni. (Megjegyzem, hogy a felszámolás is tekinthetö egy bizonyos típusú magánosításnak, más kérdés ez esetben a piaci érték alakulása.) Nagyon fontos megállapításnak tartom a két szervezet vagyonkimutatásával foglalkozó összefoglaló megállapításokat és a részletes jelentésben le írtakat. A bemutatott vagyoni helyzet alapján, az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó társaságok és részesedések pontos nyilvántartásának hiányában a privatizációra, kárpótlásra, vagyonjuttatásra felkínált vagyontömeg nagysága válik kérdésessé. A témakör jelentösége miatt sajnálattal tapasztaltam, hogy a tényleges vagyoni helyzet kimunkálására irányuló javaslat nem került megfogalmazásra az ÁSZ részéröl. Fontos volna ez azért is, mert a privatizációs törvény több ponton ír elö vagyonrendezést (70.§. 8., 9., ll., 12.). Az alaptöke leszállítása a vagyom struktúra pontos ismeretének hiányába nem megoldható feladat. Ugyancsak hiányolom az ajánlások köréboi a könyvvizsgáló tevékenységére utaló feladatok megfogalmazását. Amennyiben az észrc\·ételezés menetében az ÁSZ Jelentésének 65-70. oldalán tett megállapítások nem módosulnak a könyvvizsgálóval szembeni elvárások is felvethetök. Különös tekintettel az Á V Rt. vagyonának visszamenöleges rendezése, valamint az ÁPV Rt. Alapító Okiratában m~;:~Jtározott alaptöke nagyságának és összetételének kimuLdsában.
-3 -
A Kormány részére tett ajánlások második pontjában javasolom a szövegböl "az állami tulajdonosnak" szöveg elhagyását. A felszámolási eljárásban a hatályos törvény lehetoségeinek kihasználásával és a törvény módosításával a tulajdonosi érdekek érvényesítése erösíthetö. Azonban ez nem korlátozható kizárólag az állami tulajdonosra; másfelol nem változtatható meg a törvénynek az a felfogása, mely szerint a felszámolási eljárásban alapvetöen a hitelezök védelme a cél. A részletes jelentés 30. oldalán a törvényi célokkal nem összefüggö társaság alapításokat kifogásolja a Jelentés. Ennek rendezésére, felülvizsgálatára azonban az ajánlások között nem tér vissza. Az ÁPV Rt. Felügyelö Bizottsága részére címzett ajánlások átfogalmazását javasolom. Az ÁSZ jelentése tartalmazza az ÁPV Rt. megalakulásával kapcsolatos költségek, ezen belül kiemelten a bérköltségek, illetve a bértömeg nagyságának meghatározására tett megállapításokat. Ezeket a vizsgálati megállapításokat - amennyiben az észrevételezés során érdemben nem módosulnak, - tényszemnek kell tekinteni. A Felügyelo Bizottság az ÁPV Rt. Igazgatósága és Ügyvezetése részére tett ajánlások alapján készítendo Intézkedési Terv ellenorzését végezn é el. Kérem javaslatom elfogadását. Bízom abban, hogy észrevételeim az ÁSZ Jelentés egyeztető szakaszában segítséget nyújtanak a jelenségek tényszem megítélésében és a meglévo hiányosságak felszámolásában.
Budapest, 1995. november 17.
Melléklet: 3 db
..~ l
J
Az ÁPV Rt. Felügyelo Bizottsága
VÉLEMÉNYE az ÁPV Rt. és az ÁVÜ 1994. évi tevékenységéről készült beszámolóhoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény 36. §. (2) bekezdése alapján a Felügyelo Bizottság feladata, hogy megvizsgálja a Részvényesi Jogok Gyakorlója elé terjesztett valamennyi - a muködéssel kapcsolatos beszámolót. E törvényi kötelezettségének tesz eleget az ÁPV Rt. Felügyelo Bizottsága azzal, hogy véleményezi az ÁV Rt. és az ÁVÜ 1994. évi tevékenységéröl készült összefoglalót és beszámolókat. Véleménye kialakításakor vizsgálati tapasztalattal még nem rendelkezik a jogelöd szervezetek tevékenységéröl, mivel a testület tagjait a Kormány l 049/1995.(Vl.l7.) sz. és annak kiegészítö határozatával nevezte ki. Az FB eltelt idöszak alatti mukája nem nyújt elegendo információt ahhoz, hogy biztonsággal, kellö megalapozottsággal állást foglaljon a két szervezet tevékenységéről, számszaki eredményeinek értékeléséröl, megbízhatóságáróL Feladatait az 1995. évi XXXIX. törvény alapján kezdte meg, ezzel szemben a beszámolók a korábbi hatályos törvények alapján végzett tevékenységről adnak számot. Az FB megállapítja, hogy az ÁPV Rt. Igazgatósága 1995. szeptember 6-án tárgyalta és 141. sz. határozatával jóváhagyta az ÁV Rt. és az Á VÜ 1994. évi beszámolója alapján készített összefoglalót Az egyedi beszámolók jöváhagyása - a vagyonkezelo szervezetek eltérö jogállásából adódóan- különbözó módon történt: Az ÁV Rt. éves beszámolóját - a társasági és a számviteli törvény eloírásainak megfelelöen " a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával már az ÁPV Rt. Igazgatósága (3/1995. (VI.l9.) határozatával terjesztette a
-2-
Részvényesi Jogok Gyakorlójához elfogadásra, az Á V Rt. FB elnöke jelentésével egyidejlileg.
":- Részvényesi Jogok Gyakorlója 1/1995. (VI.26.) határozatával az A V Rt. Igazgatóságának beszámolóját, a Felügyelo Bizottság és a könyvvizsgáló jelentését elfogadta. Az ÁV Rt. 1994. évi tevékenységéröl összeállított beszámoló megegyezik a jóváhagyott, a számviteli törvény alapján készített éves beszámoló jelentéssel. Az Á VÜ 1994. évi tevékenységéröl szóló beszámolót az ÁPV Rt. vezérigazgatója fogadta el a 160/1995. (VIII.03.) számú határozatával. (Az Á VÜ Igazgatótanácsa ekkor már tisztségéböl felmentésre került.) Az ÁPV Rt. Felügyelö Bizottsága megállapítja, hogy az 1992. évi LIII. és LIV. törvény elóirásainak megfelelöen az ÁV Rt. és az ÁVÜ 1994. évi tevékenységéröl -
az éves beszámolókat elkészítette; a beszámolók tartalmazzák a kötelezűen eloírt tématerületeket (vagyon alakulása, hasznosítása); - a Vagyonpolitikai irányelvek végrehajtásának bemutatását; - a központi költségvetésnek és az elkülönített állami pénzalapoknak történt befizetések összegét. Formailag tehát a két vagyonkezelo szervezet a korábbi törvényeknek megfelelűen eleget tett beszámolási kötelezettségének. Hiányolja alOnban a Felügyelo Bizottság, hogy az ÁV Rt-nél muködö, elözo felügyelo bizottsági jelentés megállapításaiból, valamint a könyvvizsgáló szakmai levelében megfogalmazott észrevételekboi levont következtetéseket az összefoglaló nem tartalmazza.
-3 -
A Beszámolók tartalmi elemzése kapcsán a Felügyelo Bizottság felhívja a Részvényesi Jogok Gyakorlójának figyeimét néhány fontos, a hatályos privatizációs törvény alapján muködo ÁPV Rt. eddigi mfiködése során is már megjeleno problémára, amelynek kiküszöbölését szükségesnek tartja: l. Törvényekben eloírt határidok betartása. Az éves beszámolók összeállítása, testületi elfogadása késett, Az Országgyüléshez az eloírt határidoben - az elozo évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elkészítésével egyidejüleg- nem került benyújtásra. 2. Az 1994. évre vonatkozó VPI eloírta (4 pont 2. bekezdés), hogy az Á V Rt. és az Á VÜ a reorganizáció nyomonkövetésére és hatékonyságának vizsgálatára eljárási rendet dolgozzon ki. A reorganizáció szabályozását átfogó eljárási rend elkészítésérol az FB-nek nincs tudomása. A Felügyelo Bizottság a kérdés fontosságát hangsúlyozza, mert 1995. évre az üzleti - pénzügyi terv megközelítöleg 12 milliárd forint kihelyezésével számol. Fontos, hogy a reorganizációs célú támogatások tényleges eredményessége, hatékonysága mérheto legyen.
3. Az 1994. évi költségvetési befizetési kötelezettségek, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak történo átutalások teljesítése nem érte el a VPI-ben és a költségvetési törvényben eloírt összegeket. Az 1995. évi költségvetési törvényben eloírt betizetési kötelezettség teljesítését az 1995. évi üzleti-pénzügyi terv sem igazolja vissza.
4. 1994. év során a privatizáció üteme lelassult, a készpénzbevétel aránya visszaesett annak ellenére, hogy a privatizációs stratégia a készpénzbevétel fontosságát hangsúlyozta. Az összbevételen belül a készpénzhányad növelése fontos követelmény a privatizációs költségek finanszírozása, az eddigi kötelezettségvállalások és a költségvetési betizetési kötelezettségek teljesítése szempontjából is.
-4-
5. Vagyonátadási kötelezettségeinek 1994. évben sem tett eleget a két vagyonkezelo szervezet. Évek óta megoldatlan a társadalombiztosítási önkormányzatok részére történo vagyonátadás. Reálisan 1995. év végéig sem biztosítható a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérül szóló 1995. évi LXXIII. törvény szerinti teljesítés. (Ezt az ÁPV Rt. 1995. évi üzleti pénzügyi terve sem irányozza elö.) Társaságok részére azonban apportáltak vagyonelemeket a vagyonkezelök.
Az ÁPV Rt. Felügyelo Bizottsága az ÁV Rt. és az ÁVÜ 1994. évi tevékenységéröl készült beszámolókat és az összefoglalót - fentiek figyelembe vételével - tudomásul veszi.
Budapest, 1995. október 20.
_J dr. Puskás Sándor az FB elnöke
il J
ÁLLAMI
PR! VAT! ZÁC IÓS__É S VAGYONKEZELO RT. ILO I\LIDAI'fST I'OZSONYI UT 5o. lfVHCÍM: JJCJ
m. !o'>·s,.oo
FAX 149·57-15 Tfl
Budapest, !995. november 22.
rx 20·2892
ALLAMI SZÁMVEVÖSZ!::K
1995 -11- 2 2 ÉRKEZETT:
Állami Számvevőszék Dr. K o v á c s Árpád úr számvevő igazgató
:KTATÓSZÁM:
f•,lELLÉKLET:
..... __ :.: ·.... .: ~..-:-:·.~-~ . ~
_t:~.
· v.: ~.s:.:: ioC2J /CJ r
s
DB
Budapest
Tárgy: Az Á Vü és Á V Rt. összevonása, illetve az ÁPV Rt. megalakulása költségeinek ellenőrzéséről szóló V-15-103/1995. számú ÁSZjelentés észrevételezése
Tisztelt Számvevő Igazgató Úr!
Szíves felhasználásra mellékelten megküldöm a fenti tárgyú jelentésre készített anyagunkat.
A végleges jelentés összeállításánál kéljük a mellékelt észrevételeinket figyelembe venni szíveskedjenek.
Melléklet
ll J
ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS__ ÉS VAGYONKEZELO RT. 1\JJ 1\UDAI'f>T I'OZSONYI UT 5o.lEVElCI~t IJOq 1\UDAI'lST. PL 708 TEL :,!(Jtl·!!\l'l\0_ FAX: J.p>-574S TFI f\: :W-1892
Észrevételek az Állami számvevőszék V-15-103/1995.SZ. jelentéséhez, amely az Á VÜ és Á V Rt. összevonása, illetve az ÁPV Rt. megalakulása költségeinek ellenőrzésére vonatkozik
A jelentéssei kapcsolatos észrevételeinket a: 1989. évi XXXVIII. tv. értelmében az alábbiak szerint tess:iik meg
1/11. Oss::efoglaló megállapítások, követke::tetésekfejezethe:: 4. oldal J. bekezdéshez Álláspontunk szerint az állami vagyonkezelő szervezetek kellő szakmai és szervezeti felkészültséggel rendelkeztek az 1994. évi tervek végrehajtásához és csak külső okok vezettek a privatizáció 1994. évi lelassulásához. (Pl. az előző év végén a sikeres MAI ÁV privatizáció lényegében ugyanazon szakmaiésszervezeti körülmények között valósult meg.)
Fenti okok mia/1 kérjük a vonatkozó megállapítás törlését. 6. olda/J. bekezdéshez (illetve a 61. oldaltól a 65. oldalig) Az a megállapítás, mely szerint az Á V Rt. tevékenységének veszteseget a privatizációs bevételek 1994. évi jelentős elmaradása idézte elő, pontosításra szorul.
A költségvetési törvény az ÁV Rt-re a különféle pénzalapok javára történő betizetési kötelezettség teljesítését írja elő, amelyet a ráfordítások között mutatunk ki. Ez 1994. évben 28.269 mft-ot tett ki. A kárpótlási jegyek megsemmisítése vagyonvesztésnek ráfordítások között számolunk el. Ennek összege 20.047 mFt.
tekinthető,
amelyet szintén a
Az ÁV Rt. a Számviteli törvényben előírtak betartása érdekében 14.587 mft értékvesztést számolt el. Fenti összeg 12 társaság nyilvántartási értékét módosította, döntő mértékben 2 kereskedelmi bank (MHB Rt. és Kereskedemi Bank Rt; 11.994 mft) Kormámhatározatoknak megfelelő konszolidációjának következtében.
A fentiek mindösszesen 62.903 mFt-ot tesznek ki, amelyek megítélésünk sze ri nt nem "
-2Amennyiben ezek a törvényi kötelezettségek nem lennének, úgy az ÁV Rt. eredménye pozitiv, azaz 5-6 milliárd Ft lenne.
Kér;uk és~revételeink alapján megállapításaikatmódosítani s=íveskedjenek. 7. oldal 3. bekedéshez Megítélésunk szerint megtévesztő azon észrevétel, hogy a vagyonvesztés alapvetően az Ávü, ÁV Rt. maJd ÁPV Rt. tevékenységének eredménye. Véleménylink szerint a vagyonvesztés döntően a szervezetek hatáskörébe tartozó társaságok gazdálkodásának, piacvesztésének illetve nem megfelelő termékszer kezetüknek köszönhető.
9. oldal l. bekezdéshez (illetve 66. oldal 3. bekezdéshez) Az ÁV Rt. feladatai közé tartozik társaságainak müködőképes fenntartása. Az Antenna Hungána Rt-nél lévő Magyar Televízió tartozás miatt a társaság hitelképtelenné vált, további működése veszélyeztetve volt. Ennek elkerülése érdekében kereste az ÁV Rt. az Antenna Hungána Rt. működőképességének lehetőségét. Ezt úgy biztosította, hogy nem megfizette, hanem megvásároita az Antenna Hungária Rt-től a Magyar Televízióval szembeni követelését (Faktonng pénzügyi műveletet hajtott végre.)
A tranzakció még áttételesen sem jelent a Magyar Televízió felé támogatást, mivel az egyik hitelező helyett egy másik hitelező lépett feL Ezt a tényt támasztja alá, hogy az ÁV Rt. követelései közölt fenti összeget szerepelteti. A Magyar Televízió felé fennálló követelésünk behajtására tettlink lépéseket A tárggyal kapcsolatos levelezést mellékeljük (1/a és !/b sz. mellék!et) Megítélésünk szerint a jelentésben a tranzakció értékelése helytelenül került bemutatásra ..
Kéljiik a megállapítás sziikséges módosítását. 9. oldal 2. heke=déshez Az ÁV Rt-nek- alapitói határozat teljesítése következtében - 16,5 mdft (ISO mUSD) hitelt kellett felvennie.
Ezen hitelállomány esetén a felvétel pillanatában nem a követelés állomány szolgált fedezetül, hanem a jövőbeni privatizációs bevéteL Ezek bizonyítéka az is, hogy a szerződések biztnoitckaként a hitelnyújtók konkrét társasági részvények lekötését kérték (1\IOL, t>. lAT AV).
9. oldal 3. bekezdéshez Ahogyan az 1.2.4 pont észrevételezésénél részletesen kifejtettük, az állami vagyonkezelő SIL'·-::-;,_· ._·h:-.·: ,·\·os t ;rvér.\· s7cr:n·~ t('l: :almJ.z~1_.;~:kr.:'d f1'~·.-.! :; :,:-i\'Jt1l3.lh:::(··_;ig fennt:r:~L··:l:a L,l· .: ·~_r_·~.::~: '.. k~Crc '-szkozó!td. ~1 K::~-;.:.___ -.solt klii.--.::>..:::,.:kcL ~: .... :1 r:-.::1-Íi:::j ~'l:;·:,cú kc)::..)c~~-, :::~-::st kifizet és ként A reorganizációra fordított összegek valóban alacsonyabbak voltak a kivánt mértéknél. Ennek ···'"'·- ·-·- C!'JÍ' · "''S:·" ,: 1 ·-'é·~~0t'ak voltnk (ld. hitelfel·:~•c!'
-3Megítélésünk szerint ezen reorganizációs ráfordítások nélkül nagyobb számban kerültek volna a társaságok felszámolási illetve végelszámolási helyzetbe, ami tovább növelte volna a vagyonkezelők vagyonvesztését.
Kérjük a megállapítás módosítását. 10. oldal utolsó bekezdéséhez (illetve 6í. oldal utolsó bekezdéséhez)
Az ÁSZ-vizsgálat negatívan értékeli az ÁV Rt. Controlling igazgatósága által szolgáltatott adatok és a mérlegadatok közötti egyezőség hiányát. Az eltérés oka a névérték alatti és feletti tulajdoni hányad szerzés és értékesítés. Példaként említve a MATÁV Rt. számvitel szerinti 90.409 mFt és a controlling szerinti 69.498 mFt közölti eltérést. Tizenhatmilliárd-nyolcszázhatvannégymillió Ft értékű részvényt !993. december hóban 40.000 mFt-ért vásárolt meg az ÁV Rt. Ugyanezen társaságnál névértéktől eltérő árfolyamon történő értékesítés is megvalósult Így alakult ki a számvitel szerinti és a controlling szerinti nyilvántartás közölti különbözet. Az ilyen jellegű, könyvszerinti értékben helyesen kimutatott eltérések az !995. évi XXXIX. törvényre történő átállásnál szintén eltérést fognak mutatni a könyvekből történő kivezetett összeg és a hozzárendelt vagyonként állományba vett összeg között. 12. o/dall. és 2. bekezdéshez Téves az ÁSZ azon megállapítása, mely szerint az ÁPV Rt. megalakulásával kapcsolatban nem készült koncepció a két szervezet összevonására illetve költségvonzataira. Ennek magyarázatát az alábbiak támasztják alá: - Bartha Ferenc kormánybiztos létrehozott az ÁVÜ és ÁV Rt. vezető munkatársaiból egy operativ bizottságo!, melynek feladata az új szervezet struktúrájának és költségvonzatainak, a várható átalakitás ütemének, technikai feltételeinek és lebonyolításának kidolgozása volt. - !995. június elején az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetése feladattervet készitett a törvényből és a szervezeti átalakulásból eredő kötelezettségekrőL Az ÁVÜ vezetése ennek végrehajtását Ügyvezetöi utasításban, az ÁV Rt. pedig Ügyvezetöi határozatban állapította meg. Ezen határozatokban foglaltak végrehajtásáról a felelős vezetöket folyamatosan beszámoltatták
- Az átszervezés kapcsán várható kötelezettségek tervezését az is bizonyítja, hogy az ÁV Rt. 1994. évi éves beszámolójában !20 mFt céltartalékot képzett. - Az ÁV Rt. !995. évi üzleti-pénzügyi tervében J 00 mFt-os számítástechnikai és egyéb eszköz bövitést tervezett, továbbá egyéb költségeinek 250 mFt-os növekedését irányozta elő, amely alapvetően a költözködésésszervezeti változás várható költségkihatásait tartalmazta. Fentiekkel kapcsolatos iratanyaget a vizsgálat során az ÁSZ munkatársainak rendelkezésére bocsátottuk.
12. oldal 3. bekezdéshez
.-
~-.
-4-
Álláspontunk szerint az összevonás a lehetőségekhez képest tervszerűen zajlott le. Sziveskedjenek a jelentésben szereplő 5~4 mFt olyan tételeket is tartalmaz, amik nem hozhatók közvetlen összefuggésbe az átszervezéssel. Függetlenul attól, hogy a két szervezet együtt vagy külön működik bizonyos költségek mindenképpen felmerülnek, így pl. irodafelújitás, mobiltelefon beszerzés, gépkocsi beszerzés (összesen kb. 80 mFt).
12. o!dalu!olsó
beke=déslő/
Az ÁPV Rt. az
a /4. oldalig
ÁV Rt alapító okiratának módositásával, annak lényegében teljesen új
szerkezetben és tartalommal
történő
kiadásával jött létre.
Az Országgyűlés az új privatizációs törvény megalkotásával, a kormány az ÁPV Rt szervezeti
és műkodési szabályzatának jóváhagyásával, deklarálta és megerősítette, hogy az addigi pnvattzáctot, új koncepeionális illetve szervezeti keretek közölt kívánja folytatni. Álláspontunk szerint, nem tekinthető tehát bázisként az ÁPV Rt megitélése szempontjából az előzö ket szervezet működése, illetve annak egyes részelemei sem. Véleményünk szerint az ÁV Rt feladatai, illetve 200 fó alatti létszáma, (hasonlóképpen a volt ÁVC) csak igen korlátozott esetekben adhat reális képet a közel 500 fós ÁPV Rt bérgazdálkodásának megítéléséhez. A többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek bérgazdálkodására vonatkozó kormányhatározat, az ÁPV Rt.-re a törvényi illetve kormányhatározatokon alapuló specialttásai következtében, közvetlenül nem érvényesíthető. Az Á V Rt tevékenységéből fakadóan mint az !994. évi beszámolóban is szerepeltettük, a
kárpótlási jegyek kivonása, továbbá a költségvetési betizetési kötelezettségeit is, a kiadásai közölt szerepelteti, tehát veszteségét növeli. Sajátos módon alapfeladatának eredményesebb teljesitése a költségvetési befizetések növelé:,e, kárpótlási jegyek bevonása, veszteségeinek növdéset ~redményezi. Ezen keresztül csökken a mérlegében szereplő privatizációra ktjelölt va!=\On ai!CJmánya. A privatizációs törvény megjelenését követően az ÁV Rt. 1995. év üzleti tervének módositásával határozta meg az ÁPV Rt !995. évi üzleti-pénzügyi tervét, ezen belül kialakította az új szervezet érdekeJtségi rendszerét is. Az új szervezet bérpolitikájának kialakításában abból indult ki, hogy a változatlan munkakörbe sorolt munkatársak átlagos bérnövekedése ne haladja meg a 15 %-ot. Az ezt meghaladó bérnövekedést csak az alapvetően megváltozott feladataiból következően a munkakörök megváltozásával fu gg össze.
A bérszerk .;zet átlagosan havi 20% mértékű mozgó bért is tartalmaz, amelyek személyre szabott fe1tdatok teljesítéséhez kapcsolódnak. Ezen mozgó bér nem automatikus, havi kté: ~kelés ,!lapján chonhato. Az UJ szervezetet a Kormány, a létszámkereteket pedig a részvényesi jogok gyakorlója
-5szigorítására vonatkozó l 023/1995. sz. Kormányhatározatban megfogalmazott korlátozások betartását. Módosításra szorul (13. oldal 3. bekezdés) az ügyvezető igazgatók havi jövedelme, ami ellentétben az ÁSZ jelentésben kimulatotakkal 300-400 eFt között van. Ez magában foglalja a havi mozgóbérek összegét is. Szükséges megjegyezni, hogy az 1/1995. Vezérigazgatói utasításban foglaltak a jövedelmi viszonyok éves mértékét határozzák meg, mely mindenkor az elvégzet munka minöségétöl, mennyiségétöl egyénileg differenciált mértékben kerülnek meghatározásra. Ezzel ellentétben a megállapítások olyan látszatot keltenek, ami az ÁPV Rt. megalakulásával ilyen kereseti viszonyok ténylegesen ki is alakultak volna, hiszen pl .. az ügyvezető igazgatói kategóriában kijelenti, hogy havonta közel l mFt-ot keresnek.
A fentiek szerint kérjük, hogy az Apr· Rt. bértömegével illetve átlagkereset növeknuinyével kapcsolatos megállapításaikat módosítani s=íveskedjenek. 1-1. oldal 2. bekezdéshez Az ÁPV Rt. az összevonás utáni módosított üzleti-pénzügyi tervét az Igazgatóság 1995. szeptember 20-án tárgyalta.A 158/1995 sz. határozatában az ÁPV Rt. működési költségeire 4,285 mdFt összeget hagyottjóvá nem pedig 6 mdFt-ot.
Ké1jiik az összeg módosítását. Megjegyezzük továbbá, hogy az Á Vü, ÁV Rt.kiadásainak döntő többségél törvényben és kormányhatározatokban előírt kötelezettségek teljesítésére fordítja. Tévesnek tartjuk azt a beállítást, hogy saját döntési hatáskörében illetve értékesítési és vagyonkezelési tevékenységével folyamatosan növekvő kiadásokat produkál illetve irányoz elő.
16. oldal 3. bekezdéshez Meg kívánjuk jegyezni, hogy a vagyonvesztés megállítására a vagyonkezelő szervezetnek csak korlátozott lehetáségei vannak. A gazdaság globális piacvesztéseit illetve más makrogazdasági tényezöket csak bizonyos kereteken belül tud befolyásolni. Megítélésünk szerint a felszámolási eljárások elkerülése csak operatívabb vagyonkezelési tevékenységgel illetve ehhez kapcsolódó jelentősebb reorganizációs forrásokkal lehetséges. 16. oldal -1. beke=dés Véleményünk szerint a jelenleg kialakított bérszerkezet tartalmazza a feladat és teljesítmény követelmény érvényesítését.
-'(.' .. ;;;_!:a~
c•'f'c'
'.,matknzó megá11apítások korrigálását.
l. Az Á VÜ /994. é1•i te!•ékenységefejezet!tez
-6-
r. o!daluwlsó bekedéstöf a 30. oldalutolsó előiti bekezdésig Álláspontunk szerint az ÁVü a reorganizációs és befektetési jellegű tranzakcióival a szóban forgó vagyonelem privatizálhatóságának fenntartását, a privatizációs feltételekjavítását kívánta elérni és ez a törekvése az esetek többségében sikerült is. Erre az 1992.évi LIV. törvény az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesitéséről, hasznositásáról és védelméről V. fejezet 70.§ és 72. §-ában "A vagyon hasznosítása" címszó alatt az ÁVü részére lehetőséget ad arra, hogy " Ha az állami vagyon elidegenítésének feltételei kedvezőtlenek, a Vagyonugynökség gondoskodik az állami vagyon kezeléséről." .. " A Vagyonügynökség jogosult az állami vagyont oly módon hasznositani , hogy azt nem pénzbeli hozzájárulás formájában bocsátja gazdasági társaság rendelkezésére." Továbbá a 16.§ 2.bekezdés alapján a befolyó bevételeket az értékesítés előkészítéséhez szükséges reorganizáció költségeire, gazdasági társaság alapitására fordíthatja. A jelentésben kifogásolt konkrét cégekre vonatkozó tételes indoklásunkat a 2.sz. mellékletben ismertetjük.
2.
Av Rt.
1994. évi te1•ékenysége fejezethez
2. J. .f. A töketartalékot
csökkentő tényező poll/lwz
58. oldal 2. bekezdéshez A jelentésben hivatkozott törvény nem til~ a a támogatás eimén adott ingyenes vagyonjuttatást. Az Á V Rt. a saját gazdálkodása során képződött eredménytartalékából jogszerűen eszközölhet ilyen kifizetéseket
59. oldalutolsó bekezdéshez Az Á V Rt. azért nem képzett cél tartalékot, mert egyrészt a Hirlapkiadóval Rt-vel szembeni követelése még nem határidőn túli, másrészt a kötelezettség forrása a lapok privatizációjából származó bevételek (pl. Express esetében közel 2 mdFt).
60. oldal J. bekezdéshez A Hirlapkiadó Rt-nél az elsődleges gazdasági esemény 615 mFt tőkeemelést irányzott elő. Ennek könyvelése a számviteli alapelvekkel egyezően került lekönyvelésre. A 407 mFt meg nem valósult tőkeemelés hitellé történő átalakitása csak az elsődleges gazdasági esemény csökkentésékén t könyvelhetö le. Így véleményünk szerint a kivezetés számviteli alapelvet nem sért.
2.J.5. Az Av Rt. J99.f. évi eredményeponthoz 61. oldaltól a 65. oldalig az észrevétel megegyezik az l. fejezet 6. oldal l. bekezdéséhez tett észrevételünkkel Az elözőek mellett külön meg kivánjuk jegyezni a következőket:
-762. oldal J. beke:déshe: Jelen megállapítás az 1994. évi privatizációs bevételek elmaradását korrekt módon mutatja be. Kérjük a: összefoglaló részben ennek megfelelő kiemelését. 62. oldal utolsó és 63. oldal J. bekezdéshez A kifogásolt üzleti tranzakció! nem tartjuk törvényellenesnek, mert az a vevővel kölcsönösen kialkudott megállapodás alapján realizálódott. Nem elegendő pusztán a befogadott banki részvények árfolyamait figyelembe venni, hanem egy két évre visszanyúló elemzés kapcsán a csere érékként szereplő ÁB AEGON részvények értékelését is el kellene végezni. 65. oldal 3.-4.-5. bekezdéshez
Az ÁSZ ezen észrevételére az 1.1 pontban kifejtetteket itt is fenntartjuk. Az ott megállapított észrevételeink következményeként a 6%-os saját vagyon csökkenés abban a szemléletben nem helytálló 66. oldal 5. bekezdéshez Jelen megállapításra vonatkozó véleményünket az összefoglaló jelentésnél (9. oldal 2. bekezdés) kifejtettük, melyet itt is kérünk figyelembe venni. 2.1./7. az Av Rt. 1994. évi vagyoni helyzete ponthoz 67. oldal 2. bekezdés- 68. oldal 2. 2 bekezdésig
Az itt leírt megállapítások több szempont szerinti csoportosítást fognak össze, amiből a nyilvántartás hiányát és összegszerű eltérését vonják le. A vizsgálat időpontjában érvényes 126/1992 sz. és az azt módosító Kormányhatározatok a privatizálható és tartós tulajdoni hányadot az adott társaságjegyzett tökéjének arányában határozzák meg. Az ilyen szemléletben összeállított kimutatásunkat az 1994. évi éves beszámoló kiegészítő mellékletének 13. sz. melléklete mutatja be. A rokönyvi nyilvántartási adat és a fenti szemléletű adat közölt az eltérés a társaság jegyzett tökéje és az ÁPV Rt. tulajdoni hányada nem azonos. Ennek egyik oka a névértéktől eltérő árfolyamon történő vásárlás, pl. :MATÁV. Másik okként említjük meg, hogy a számvitel a társasági tulajdoni hányadból értékvesztést számol el, ami az adott társaság könyveiben nem jelenik meg. Ily módon a ilikönyv ésa controlling információk a fentiek miatt természetesen eltérhetnek és el is térnek egymástól. 3. Az Avü és feje:.et!r:?z
Av Rt. össze1•onásának , illetve az APV Rt. megalakulásának költ.\-égei
-870. oldal 3. po/11 ./. bekezdéshez
Az AV Rt. !995. április !2-én költözött be a Pozsonyi úti székházba. Az összevonás előtti átköltöztetés elősegítette a működés folyamatosságát, és az új Rt. szervezeti és személyi előkészítését. A két "elödintézmény", költözésért felelős vezetői igyekeztek úgy meghatározni az egyes szervezeti egységek rendelkezésére bocsátott területeke!, hogy az minél jobban megfelelJen a majdani kívánalmaknak. Azonban az áprilisban lebonyolított költözteléskori elhelyezkedés nem felelhetett meg teljes egészében az !995. június 16.-án megalakult APV Rt. szervezeti felépítésének. Az APV Rt. személyi- és szervezeti kialakítása a vezérigazgató kinevezésével kezdődött. Ezután folyamatosan történtek a kinevezések: a vezérigazgatóhelyettesek, majd az ügyvezető igazgatók körében. Mindaddig amíg az egyes igazgatóságok szervezése be nem fejeződött, nem volt tudható, hogy egy-egy egység melyik korábbi szervezeti egységből válogatja össze a munkatársait, és honnan hányat. A fenti előzmények, és a júniusban elfogadott szervezeti felépítés ismeretében az összevonás után készitett elhelyezési tervben is igyekeztünk messzemenően figyelembe venni az eredeti állapoto!, hogy minél kevesebb személyt kelljen költöztetni. A két székház közölti költöztelés költségeként 25,4 mft-ot említ a jelentés. Tudomásunk sze ri nt az AV Rt. átköltöztetése, az eszközök és bútorok szét- és összeszerelése 15,0 mft volt, továbbá 6,8 mft-ot költöttek már áprilisban olyan iroda-átalakítási munkákra, melyek az akkori elhelyezéshez elengedhetetlenül szükségesek voltak. Szorosan az APV Rt. szervezetének felállításával összefuggésben Gúnius 16. után) összesen l ,3 mFt volt az az összeg, amelyet költöztelés finanszírozására használtunk feL
3.1. Koltdz/e/és ponthoz 72. oldal 5. bekezdéshez Félreérthető az a megállapítás miszerint " azokat az eszközöket is átköltöztették, melyek létszámváltozás miatt később feleslegessé váltak, és azokat raktározásra visszaszállíttatták". Az áprilisi költözéskor nem szállították át a Pozsonyi útra az összes bútort, tehát egy ideig még a Bánk bán utcai épületben valóban voltak bútorok, amelyeket csak az új szervezet elhelyezése után szállitottunk el, azonban visszaszállítás nem történt. A "felesleges" eszközök a Pozsonyi úti Egyházközségtől bérelt, a székház szomszédságában lévő pinceraktárban kerültek.
73.
oldal~-
bekezdéshez
Az \V Rt volt (Bánk bán utcai) székháza a TB-nek átadandó ingatlanok közé lett sorolva, ebben a közeljövőben várható újabb döntés és utána intézkedés. A ház fenntartásának költségei (2,3 mft - őrzés-védelem, eseti karbantartás, stb.) véleményünk sze ri nt nem tekinthetők a költözködés, illetve az összevonás részének. 73.
./dc~!
l. hr:kcdéshez ,,,l ·
s.
..
~
..
""
7
''
hog v többségében a szervezeten khoili, a
-93.2. !roda-felújítás pomhoz 74. olda/3. bekezdéshez
Az átalakítási-felújítási munkák az ajánlatkérés időpontjában nem voltak teljeskórűen és konkrétan meghatározhatók, ezért a bíráló bizottság- a várható költségeket tekintve - egységár ajánlat alapján hasonlitotta össze a pályázó kivitelező cégeket. Az előzőeknek megfelelően a megkötött keretszerződés is csak a munkák költségbeli korlátozását tartalmazza. Az egyes vállalkozási szerződésekben az átalakítandó-felújítandó munkaterűlet azonban már pontosan meghatározott, és az előrelátható munkafolyamatok is rögzítve vannak. A meghatározott helyiségekben elvégzendő munkák a felmérési naplókban kerűltek tételesen rögzítésre, melyet minden alkalommal számlázás előtt ellenörzünk. A számlák mögött található összesítök és a felmérési naplók, valamint az ajánlatban adott egységárak alapján a számlák jogossága és mennyiségi ellenőrzése megfelelő alapossággal elvégezhető.
73. olda/5. bekezdéshez
Az "iroda-felújításokról" szóló bekezdésben mindenhol a "felújítás" megnevezés szerepeL Fontosnak tartjuk tisztázni, hogy bár az Ügyvezetés a 99/1995. (VII.25.) sz. határozatban a 70mFt (+ÁFA) keretet iroda-átalakításokra hagyta jóvá, az új szervezet felállítása miatti átalakítások és az irodák állagamiatti felújítás egyidejűleg folyt. Bár a használó szempontjából végül is nincs különbség - mindkét tevékenység a megfelelő munkakörülmények kialakítását szolgálja, az Ügyvezetés az 590/1995. (XI. 06.) sz. határozatában ( 3.sz. melléklet ) szélválasztotta a két költséget, és hatályon kívül helyezte a 99/1995. (VII.25.) sz. határozatot. Ennek megfelelöen az iroda-átalakítási (az új szervezet felállítása miatti átépítések - beleértve ezen helyiségek felújítását is) munkálatokra 39,8 mFt-ot (+ÁFA), az irodák állaga miatt indokolt felújítási munkálatokra pedig 57,2 mFt-ot (+ÁFA) használ fel az ÁPV Rt.
3.4. Számítógép hálózal egységesítése pomhoz 75. olda/lllolsó bekezdéstől 76. oldal 2. bekezdésig A jelentésben hivatkozott (84/95. sz.) ügyvezetői döntés nem az ÁVÜ korábbi hálózatának későbbi megszüntetésére irányult, hanem mint egy olyan későbbi fejlesztési lehetőséget vet fel a fizikai hálózat strukturált hálóként történő kiépítésére, amelyet müszaki és gazdasági számításokkal meg kell alapozni. Megjegyezzük, hogy ez esetben is a korábbi beszerzések döntő hányada ( az ethernet kártyák kivételével a fejlesztés megvalósítása eselén beépülnek az új rendszerbe).
A fentiek szerilll kéJjiik a szövegezést korrigáln i. A Jei~''~"' kifogásolja, hogy a számítógépes hálózat megvalósítása érdekében miért csak az új szef\·czet felállítása után másfél hónappal később lépett a szakmai szervezeti egység.
- 10 valoszinüséggel kilehelett számítani a végleges szervezeti struktúrát illetve létszámot (munkaállomások számát). Tehát álláspontunk szerint az ügyvezetői döntés nem volt megkésett, hanem inkább megelőzte a· szervezetre vonatkozo kormány döntést.
Kér; lik, hogy fenti iudoklásunkat a jelentésbe beépíteni szíveskedjenek. 3.5. Gépkocsi beszerzés ponthoz -6. oldal 3.
bekezdéstől
a 77. oldal 3. bekezdésig
Az orökölt gépkocsipark és az azzal történő gazdálkodás megítélésénél az autok kora mellett más szempontokat is figyelembe kell venni: lefutott km., káresemények (törések), javítási költségek alakulása a futásteljesítmény fuggvényében, az autok piaci értéke, illetve ennek egy ponton túl ugrásszerű csökkenése. Éppen gazdaságossági megfontolásból (még jó áron való értékesítés) kezdtük meg a gépkocsik lecserélését - a szállító (Porsche Hungária) által a Miniszterelnöki Hivatalnak biztosított kedvezmények igénybevételéveL A gyors lépést az is motiválta, hogy a Hivatal és a Porsche Hungária közölti szerzödés idén december 31-én lejár.
Az autók száma alapján nem lehet kijelenteni, hogy az sok vagy kevés. A
minősítéshez
mérlegelni kell a szervezet által ellátandó feladatokat, azok megoldásának lehetséges módjait és költségigényeit (pl. hány céggel kell a kapcsolatot tartani, vagy hány vidéki bíróságon, cégbíróságon kell az Rt-t képviselni, és az úgy olcsabb-e ha saját alkalmazott utazik oda, vagy ha helyi ügyvédet bíz meg az Rt., stb.). Mindemellett helytelen a jelentésben az új beszerzésü autók számával növeini a gépkocs1parkot, ugyanis a vezérigazgató úr a beszerzés engedélyezésével egy időben döntött az eladandó gépkocsikról is.
3.6. Telefonátkötés és telefon beszerzés 77. oldal 4. - 5. bekezdéshez
A telepített telefonhálózat átkötési- és kiépítési költségeinek megítélésénél figyelembe kell venni a Pozsonyi úti székház kihasználtságát az összevonás előtt, illetve utána. Azokban a szobákban amelyekben korábban egy fó dolgozott - vagy esetleg üresen állt - az összevonás után már két munkatárs került elhelyezésre. Mindez együttjárt azzal, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúrát is az új helyzethez kellett igazítani. A mob1l telefonok számának megitélése is csak a feladat és az ellátott funkció együttes mérlegelésével minösithető. A jelentésben azonban javasoljuk korrigálni a számot, ugyanis valóban történt készülék beszerzés ( a Westel BNV idején biztosított kedvezményét kihasználva vásároltunk készülékeket 40 % árengedménnyel), azonban az új készülékek a tönkrement, illetve a meghibásodó darabok pótlását szolgálják. A mobil telefonok használatát újr c ;zabáhzó - aláírás alatt lévő - vezérigazgatói utasítás következtében !30 db készülék lesz üzembehelyezve, ezek legnagyobb része szemé\yeknél, illetve a gépkocsikban, ki<e\:-h - · ,~.--..10-.'1-',-- :.L,.~-~·,...",- :~P
- ll díj csomagot, amely révén- néhány szolgáltatásbeli kisebb jelentőségű kal alacsonyabb lett a mobil telefon költsége a cég számára.
előny
mellett -kb. 30%-
Összességében tehát a két elödszervezet l 02 db. készülékéhez képest kb. 30 db-bal növekszik az ÁPV Rt. által használt mobil telefonok száma, az új, kedvezményes díjcsomag megszerzésével viszont 30 %-kal csökkentettük a költsége ket. Meg kell jegyezni, hogy akikhez ilyen készüléket telepitett a vezérigazgató úr, azokat egyúttal kötelezte is arra, hogy 8-20 óra közölt (bizonyos vezetök minden nap - beleértve a szabadnapokat is- 24 órán át) elérhetőek legyenek.
3. i. S:emélyi jellegű költségekfeje:ethez: 77. oldalutolsó bekezdéstöf 83. oldalig A: ösztönzö il/etménnyel kapcsolatos észrevételeink
Az ÁVÜ az ösztönzö illetmény tekintetében !995 július l-ét bezáróan 9.600 eFt-ot valamint ennek bérvonzatát kifizetett volna mint jogszerű járandóságot, igy ennek szerepeltetése nem indokolt (összegszerüsége 9.600+4.200=13,800 eFt). Ezáltal a kedvezményezettek köre 36 fóvel csökken és nem !26 hanem csak 90 fO.
A kiemeit megállapitás is módosul, miszerint 85 fO távozása került 313 mFt-ért, véleményünk szerint a helyes fogalmazás; 17 fO nyugdíjaztatása és 67 fó távozása együttesen 166.7 mFt+járuléka, a nyugdíjaztatás várható !996-os évet terhelő költsége 20.5 mFt és az ösztönzö illetmény kifizetése a fenti 90 fóre 28.3 mFt+járuléka. Eközben egyértelműen megtakarításra került az átkerült ÁVÜ-s létszámot illetően a 13. havi bérkifizetés időarányos része; hozzávetőlegesen 22-24 mFt+járuléka.
Összesitve/mFt/: Ki fizetés !995 !996
!66, 7+28,3 20,5
Megtakarítás 22
Járulék egyenleg
Összesen
76,12
271,12 20,5
A nyolc általános végzettségüek jövedelmével kapcsolatos észrevételeink Az ÁPV Rt.-nél nyolc általános iskolai végzettséggel 5 fő dolgozik; alapbérük 45-6! eFt közötti, míg egy fő átvett ÁV Rt. munkavállaló alapbére 70 eF t. Alap+ mozgóbér arányuk 5081 eF t közölti ami azt jelenti, hogy minimum 600 eF t, maximum 972 eF t lehet éves szinten ..
- 12 Az ÁVU mmt költségvetési szerv nem működött veszteségesen és teljesítette 1994-ben a gazdálkodási követelményeket. Az 1995 évi költségvetési előirányzatban szereplő bér és tb költségek Időarányos részét nem lépte túl. Az ÁV Rt. mint speciális állami funkciókat is ellátó részvénytársaság a számviteli törvény
alapján csak a vagyon értékesítésének és a más törvényekben lefektetett kiadási kötelezettségeinek elszámolási módjából fakadóan mutatott ki veszteséget Mindezektől eltekint\"e gazdálkodása pozitív eredménnyel járt volna. ( Észrevételünk részletesebb kifejtését a jelentés 6. oldal l. bekezdésével kapcsolatosan fejtettük ki.) Ezen tények ismerete alapján az új szervezet eleve nem sorolható be a veszteséges gazdálkodó egységek körébe és így számára a kiemeit fontosságú illetve tartalmában és mennyiségében is bővül ö feladatok ellátása érdekében került a 15%-os bérnövekmény meghatározásra .. A további 7%-os mérték egyrészt a korrekciók írásos anyagában részletesen, számszakilag alátámasztott tények igazolják, másrészt, ha megvizsgáljuk az alap és mozgóbér arányt a következő összefuggést tapasztaljuk, ami magyarázato! ad ennek nagyságrendj ére. Az ÁPV Rt. megalakulásakor
a ténylegesen kiadott személyre szóló adatok alapján a mozgóbér az alapbér 20%-ában lett meghatározva. ami nagyságrendileg havi 12 mFt-ot jelent és ennek 6.5 hónapra jutó szorzata adja a korrekciók mértékét. A mozgóbér nem automatikus eleme a Javadalmazásnak, amit az eltelt idöszak eseményei gyakorlatilag is alátámasztanak, vagyis feladathoz rendelt és annak nem megfelelő minőségű teljesítése esetén elvonható.
Kérjilk. hogy és=revételeinket elfogadni és a végleges jelentés öss=eállításánál figyelembe vemu s=i1•eskedjene k.
B"d'pN, 1995 "'"'mbe<22.
~~ Kamarás Miklós vezérigazgató-helyettes
Budapest,l995. november 23. V - 15 -AJo/95
L A S C S I K ATTILA úr, Vezérigazgató Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
B U D A P E S T
Tisztelt Lasesik Úr!
Köszönettel vettem a V-15-103/95. számú tett észrevételeit.
jelentés-tervezetre
A továbbiakban az Önök észrevételeinek sorrendjében, az Önök hivatkozásaihoz igazodva adjuk meg a választ. Megjegyezzük, hogy az átdolgozás során az új szövegben az oldalszámok változhatnak, ezért mindig a régi számozásra hivatkozunk és úgy fogalmazunk, hogy abból a visszautalás egyértelmű legyen.
ad 4.oldal !.bekezdés Önök szerint az ÁVÜ és az ÁV Rt. kellő szakmai felkészültséggel rendelkezett feladatai megoldásához 1994-ben és csak külső okok vezettek a privatizáció lelassulásához. Véleményüket
csak
kisebb részben
van
módunk
elfogadni.
A felkészültségi problémákról az ÁSZ különböző jelentései az 1994. év első félévére kitekintő ÁVÜ és ÁV Rt. dokumentum, a villamosipari privatizációval foglalkozó jelentés, stb. - ismétlődően szóltak, s e kritikákat akkor az érintett vezetés elfogadt~. Ezz,,l ~gyütt az új szövegben jelezzük, hogy a "szakmai ininyul tság" kialakítását a kormányzat i gaz-
- 2 -
daságpolitika változásai is hátráltatták és még egyértelműb bé tesszük, hogy a megállapítás elsősorban az ÁV Rt. -re vonatkozik, s azért, mert alapvetöen a vagyonkezelésre irányult felkészültsége.
ad. 6.oldal !.bekezdés (illetve a 6!.oldaltól a 65. oldalig)
Észrevételük önmagának ellentmond, mert a részletes megállapítások sorában a 62. oldal l. bekezdése - Önök szerint - "a privatizációs bevétel elmaradását korrekt módon mutatja be", mig ugyanezt a 6.1. alatt azt pontosításra javasolják, mondván pontosításra szarul, hogy az ÁV Rt. tevékenyégének veszteségét a bevételek jelentős elmaradása okozta. Vagyis: a bevételek fedezték a kiadásokat és a ráfordításokat. A tények ennek ellentmondanak, hiszen ha az előirányzott 175 milliárd helyett 27 a tényleges bevétel, akkor nyilvánvaló, nem a kiadások miatt alakult ki az 57 milliárdos veszteség, hanem a bevételek elmaradása miatt. Észrevételük elfogadására nincs módunk. Megítélésükben a veszteségek "nem a tevékenység eredménytelenségére utalnak, (hanem azok) a törvényi előirások következményei." Véleményünk szerint az ÁV Rt. gazdáikadását mint más gazdasági társaságokét - a törvényi előirások szabályozták (GT, SZT. költségvetési törvény, stb.), igy természetszerűen ezeknek megfelelően kellett gazdálkodnia. A 28 mil J iárd Ft költ ségvetési befizetést törvény írta elő, s ha nem értek el bevételt, természetes, hogy az veszteséget okoz. A számviteli törvény betartása az értékvesztésre nézve az ÁV Rt-nél is kötelező. A részvénytársaságokra nézve az eredmény az értékvesztéssei együtt vizsgálandó. Ezt be kell tervezni a ni-fordítások kÖZé. ad. 7.oldal 3. bekezdés.
Észrevételüket elfogadjuk.
- 3 -
piacvesztéseinek illetve nem megfelelő termékszerkezetének tulajdonítható". Ugyanakkor utalni fogunk arra, hogy közelebbről milyen hibákat és magatartásbeli problémákat rovunk fel a privatizációs szervezeteknek
ad. 9.oldal l.bekezdéséhez (illetve 66.oldal 3. bekezdéshez)
Észrevételüket részben elfogadjuk. Az utólag, most rendelkezésre bocsátott dokumentum alapján módosítjuk azt a megállapításunkat, hogy a tartozás behajtásáról nem intézkedett az ÁV Rt. Fenntartjuk viszont, hogy az Antenna Hungáriától átvállalt tartozás ügyében az ÁV Rt. nem kellően megalapozott üzleti döntést hozott. Az l éven túli követelés behajthatatlannak minősül, ezt le kell írni, melynek fedezete - közvetve - az állam Önökre bízott gazdálkodói vagyona. A Magyar Televízió tartozását azóta sem fizette meg, így egy ÁV Rt. hatáskörén kivüli költségvetési szervet hozott "kedvező helyzetbe". ad. 9.oldal 2. bekezdés
Észrevételüket elfogadjuk. Köszönjük, a hitelfelvétellel kapcsolatos pontositásukat, gyakorlatilag szó szerint beépítjük a szövegbe. ad. 9.oldal. 3.bekezdés
Észrevételük, illetve annak indokiása alapján okot a jelentésben foglaltak módosítására.
nem
látunk
Az észrevételükben szereplő törvényi hivatkozások sajnálatosan hiányosak. Nem tartalmazzák az azokat teljessé tevő mondatot, mely így szól "az állami vagyon közvetlen kezelésére· a Vagyonügynökség csak kivételesen és átmenetileg jogosult." (1992. évi LIV. törvény 70-72 paragrafusai) Mindemellett a hivatkozott törvény ~z eseti likviditási gondok- akár
megfogalmazásai szerint rendezése ál-
ismétlődő-
- 4 -
Ezek A becsatolt tárgybani mellékletet köszönettel vettük. azonban ismertek voltak, megállapításainkat többek között ezekre is alapoztuk. ad.
10. utolsó bekezdés, (illetve 67. oldal utolsó bekezdés)
Köszönjük a ad.
kiegészítő
magyarázatot.
12. oldal 1. és 2. bekezdés
Csak részben van módunk elfogadni. Ismert előttünk, hogy Bartha Ferenc kormánybiztos létrehozta az operativ bizottságot. Ennek tevékenységéről azonban a vizsgálat ideje alatt nem kaptunk dokumentumot, amennyiben ezt pótolják utalunk rá a megállapítások között. A vizsgálat során az ÁVÜ és az ÁV Rt. 1995. június elején készitett feladattervét, amely a szervezeti átalakulásból eredő kötelezettségeket tartalmazta nem bocsátották rendelkezésünkre. Az ÁPV Rt. munkatársai egyedül a 10/1995. sz. ügyvezetöi utasítást adták át, amely az "ÁVÜ megszüntetéséről, aktuális átadás-átvételek előkészitéséről" szál. Ez a megszüntetés teendőit tartalmazza és nem az új szervezet felállitásának költségeiről rendelkezik. Az ÁV Rt. 1994. évi beszámolójában valóban képzett az átszervezés miatti munkaviszony megszüntetésekkel kapcsolatos kötelezctts~gekre 120 mi11iö Ft céltartalékot. Ez azonban nem azonos a vizsgálat által kifogásolt és hiányolt, az UJ szervezet kiépítésével járó várható költségmeghatározással. Megjegyezzük továbbá, hogy az ÁV Rt. 1995. ev1 üzleti-pénzügyi tervében az egyéb költségek növekedéséről (250 millió Ft), annak indoklásáról szóló dokumentumot nem adtak át. ad.
12. oldal 3. bekezdés
Észrevételük alapján pontosítjuk az adatot. A részletes
jelentéshez
fűzött
észrevételeik
alapján
az
- 5 -
ad.
12. oldal utolsó bekezd6s6tól a 14. oldalig
Álláspontjukat nincs módunk elfogadni. A b6rtömeg meghatározására tett megállapításainkat változatlanul fenntartjuk. Azt a kitételüket, hogy a bérkiáramlást korlátozó kormányhatározat az ÁPV Rt. -re közvetlenül nem érvényesíthetö" helytelennek, az Önök által leírtakkal ellentétesnek tartjuk. Az ÁPV Rt. az ÁV Rt. jogutódja. Állami tulajdonú gazdasági társaság. Sem a Kormány, sem a r6szv6nyesi jogok gyakorlója nem hozott olyan határozatot, amely a vonatkozó kormányhatározat alól mentesíti a szervezetet. Jelenlegi okfejt6sük azért is megmagyarázhatatlan számunkra, mert Suchman Tamás miniszter úr r6sz6re készített feljegyz6sre - mint abban irják - azért került sor, hogy "az ÁPV Rt. 1995. évi bérfelhasználása összhangban legyen az 1023/1995 kormányhatározat bérkiáramlást korlátozó elöirásaival". A rendelkez6sünkre álló 1/1995. - módositott tói utasítás szerint a mozgóbér alanyi jogon szerintünk - automatizmost felt6telez. ad.
vez6rigazgajár, ami
13. oldal 3. bekezd6s
Az észrevételt csak részben van módunk elfogadni. A jövedelem ugyanis 6rtelemszerűen magában foglalja gób6rt 6s a pr6miumot is.
a
moz-
Az egyes kategóriáknál megjelölt jövedelmi adatokra vonatkozóan m6g egyértelműbb tesszük, hogy az az elérhető jövedelem. ad.
14. oldal 2. bekezd6s
Észrevételüket elfogadjuk és a szöveget kiegészítjük. Észrev6telüknek megfelelöen 4,3 milliárd Ft-ra pontosítjuk az ~,c'"~t0+ ~<= :.. • ·~:--:.•::. '-· ·v ~z ÁVÜ-ÁV Rt. 1995. évi eQvÜt-
- 6 -
ad.
16. oldal 4. bekezdés
Kem tudjuk elfogadni észrevételüket. Azt, hogy a bérszerkezet tartalmazza a feladat és teljesítmény követelmény érvényesitését nincs alátámasztva észrevételükkel sem, tekintettel arra, hogy a vezérigazgatói utasitás erre vonatkozóan kritériumokat nem tartalmaz. ad. 58. oldal 2. bekezdés
Nincs módunk
észrevételük
elfogadására.
A hatályos VPI. 1994. évi 8. pont szerint az ÁV Rt. vagyonából ingyenes átruházásra kizárólag törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor. ad. 59. oldal utolsó bekezdést
Elfogadjuk,
töröltük a szövegrészt.
ad. 6. oldal l. bekezdés
Fenntartjuk véleményünket. A Hírlapki:1.d<:> Rt. elsődleges gazdasági eseménye a társasági átalakulás. Ezt a tőketartalék javára kellett volna könyvelni. A tőkeemelés csak ezután következhet. ad. 62. , 63.
első
Nincs indoka a
bekezdés
változtatásnak.
ez emlitett privatizációs technikát a törvény nem tartalmazza. A vevővel kialkudott ár az ÁV Rt-re nézve kedvezőtlen.
- 7 -
ad 67. oldal 2. bekezdés
Köszönjük a magyarázatot, de véleményünket
fenntartjuk.
Az ÁV Rt. feladata, hogy a tulajdonában álló állami vagyont számbavegye. A tulajdonában álló vagyont a részesedések között mutatja ki, és nem a társaságok mérlegében, így az alapinformáció, amit felhasználnak, nem mérvadó. ad.
70. oldal 3. pont 4. bekezdés
Nem tudjuk elfogadni az észrevételt. Az észrevétel 1-2 bekezdése magyarázat, a megállapításan nem változtat. A 6,8 millió Ft iroda-átalakítás! munkákra fordított összeggel a költöztetés költségeit nem tudjuk csökkenteni, mivel a pénzügyi osztálytól kapott részletes kimutatás szerint ez fuvarozási, bútorszállítási költség. ad. 72. oldal 5. bekezdés
Elfogadjuk az
észrevételt.
A visszaszállításra hivatkozó pontosításukat elfogadjuk, a hivatkozott mondat módosul: " ..... feleslegessé váltak, azokat a székház szomszédságában levő pinceraktárban helyezték el". ad.
73. oldal 2. bekezdés
Elfogadjuk az észrevételt. Az
őrzés,
védelem (Bánk bán utca) költségeit kivesszük.
ad. 73. oldal 3. bekezdés
Elfogadjuk az észrevételt.
- 8 -
ad.
74. oldal 3. bekezdés
A megállapítást fenntartjuk. Az irodafelújitasokra vonatkozó vállalkozási szerzödések az elvégzendő munkákat, annak természetes mértékegységben meg2 hatarozott nagyságát (pl. m ) a szerződések nem tartalmazzák. A felmérési napló a szerzödéshez szervesen illeszkedő költségvetést nem helyettesíti, mivel az tényeket rögzít és akar a szerzödés tartalmától eltérő is lehet. ad.
73. oldal 5. bekezdés
Észrevételüket elfogadjuk, aszöveget pontositjuk. A "felújitas" kifejezést "iroda átalakítás, tás"-ra módosítottuk. A vizsgalat eredményének tekintjük a költségek ezért a végleges jelentésben e tényre utalunk. ad.
75. oldal utolsó
bekezdésétől
irodafelújímegbontásat,
a 76. oldal 2. bekezdéséig
Részben elfogadjuk. Töröljük a jelentésből azt a részt, amely az ÁVÜ korábbi kiépített halózatanak megszüntetéséről szól. Az ügyvezetöi döntés időszerűségére vonatkozó aliaspontunkat fenntartjuk, az azonnali müködés biztositása az SZMSZ életbelépésének időpontjától független. ad. 76. oldal 3. bekezdésétöl, a 77. oldal 3. bekezdésig
Észrevételüket nem tudjuk elfogadni. A gépkocsi parkkal kapcsolatban a jelentésben a mennyiséget nem miniisitettük. Az eladandó gépkocsikról ~zóló vezertgazgatoi dii.c ~c.·; dokumentm:at e;;:. d'~:ént eddig r..:m adtak át.
- 9 -
ad. 77. oldal 4-5 bekezdésében
Nincs indok észrevételük alapján a szöveg módosítására. A telefonok használatához fűződött indoklást, mint magyarázatot köszönjük. A telefonok számát korrigálni nem áll módunkban, mert mint ahogyan Önök is jelzik, csak a későbbiekben fogják csökkenteni az üzembehelyezett telefonok számát. ad. 77. oldal utolsó
bekezdésétől
a 83. oldalig
Észrevételüket csak kis részben fogadjuk el. Az ösztönzö illetmény összegét korrigáljuk, de csak !995. június !5-ével bezárólag. Így a kedvezményezettek köre 126 föröl, !Ol főre, a kifizetett összeg- 6.157 ezer Ft+ 2.709 ezer Ft = 8.866 ezer Ft-tal kevesebbre- 304,2 millió Ft-ra módosul. A kiemeit megállapítást módosítottuk: "a dolgozóhoz kapcsolódó .... " szövegre.
85
Az Önök által javasolt 22-24 tudjuk figyelembe venni.
megtakarítást
millió
Ft
fö
eltávozott
nem
Az ÁVÜ-t az új privatizációs törvény megszüntette, így ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy gazdálkodása nem volt veszteséges. Az ÁV Rt. bár Önök szerint "speci ál is állami funkció t is ellátó" részvénytársaság a számviteli törvény eredménykimutatásra vonatkozó előírásai alól nem kapott felmentést. A 6. oldal l. bekezdésével kapcsolatban kifejtett indokaikat nem tudjuk elfogadni. Az eredményt befolyásoló költségtényezők, ráfordítások közül egyes tételeket kiemelni nem lehet. A Számviteli törvény előírásai közül kiemelik az értékvesz··'<> elszámelását. ?.rrely érthetetlen, hiszen számos más elö-
-
l
o -
Összegezve tehát az ÁV Rt-t a veszteségesen gazdálkodó saságok közé kell sorolni.
tár-
A bérnövekmény meghatározásakor a "kiemelt fontosságú, illetve tartalmában és mennyiségében is bővülő feladatok" ellátásásal indokolják a 15 ::Jt-os növelést, de a miniszter úrnak készített feljegyzésükben nem utalnak arra, hogy a tulajdonos hozzájárulása szükséges a nem veszteséges társaságokra engedélyezett magasabb szintre történő emeléshez is. (10% helyett 15 %). A korrekciókat a számítási anyagban valóban részletezik. Véleménykülönbség csak abban van, hogy mindennemü korrekció a meghatározott keresettömegen belül lehetséges. E megállapításunktól eltekinteni nem tudunk.
Tisztelt Vezérigazgató Úr! Válaszunkkal - a munkatársaival folytatott figyelembevéve -
értelemszerűen
konzultációt
is
módositjuk, kiegészítjük
és
pontositjuk a szöveget. A jelentés végleges formáját az ÁSZ elnöki értekeztetén hangzottak alapján Elnök úr jóváhagyásával nyeri el.
Ezt
ela
változatot - a záróészrevételekre lehetőséget adva - az
ÁPV
Rt.
Or-
Igazgatósága részére a nyilvánosságra hozatal és az
szággyűlés
részére történö megküldés
előtt
Ezúton szeretném munkatársaim és magam
átadjuk.
nevében
megköszönni
Kamarás Miklós vezérigazgató-helyettes úrnak és az minden kollégájának a korrekt,
segitőkész
ÁPV
együttműködést.
Tisztelettel
l
l
Ct-za
(dr.~pád) j
Rt.
J
ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS__ÉS VAGYONKEZELO RT. 11)3 ~UDArEST I'OZSONYI L'T So. LEVÉLCÍ~t 1)09 ~U DA!' EST IT 708
Tfl.: 2<>9·8ö00. FAX: H9·5i4S TELEX: 20-2892
Állami Számvevőszék Dr. Ha gelmayer István elnök
A L LAi'lil S2.Ai;iV i::
f'F.KEZETT:
Budapest
:goc;
:nArCszh:.: V:;:Elt.É.i.(LET:
_,....
-1"-c.. l
1..•.. _ "- ;,
O3
lS- {tJ._fg ("' DB
Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptuk az Állami Számvevőszék Jfl661. sz. jelentését az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1994. évi tevékenységének, valamint a jogutód szervezet megalakuJási költségeinek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nél végzett ellenőrzésérőL
Az ÁPV Rt. Igazgatósága megtárgyalta a Jelentést és az abban foglaltakat tudomásul vette azzal, hogy a jelentéssei kapcsolatos észrevételeinket írásban küldjem meg Elnök úrnak. Jelen levelemben ezeket a fő észrevételeket foglalom össze, azzal az reménnyel és igénnyel, hogy Elnök úr azokat el tudja fogadni. Másrészről nem kívánok kitérni a vizsgálati jelentés előzetes vitáiban felmerült szakmai-értelmezési különbségekre (a részletkérdéseket illetően), mivel bízom abban, hogy a két intézmény későbbi munkakapcsolatában illetve a következő átfogó vizsgálat időpontjára meg tudjuk szüntetni azokat.
A jelentés megállapításaihoz észrevételeinket a következőkbenfoglalom össze: l. Az ÁVÜ és ÁV Rt összevonása, az ÁPV Rt működése (a privatizáció) folyamatosságának biztosítása tervszerű és (a kormányzattal is) összehangolt keretek között történt. Az összevonás költségeit optimális mértékűnek tartjuk.
Nem értünk egyet az ÁSZ azon megállapításával, mely szerint az ÁPV Rt. megalakulásával kapcsolatban nem készült koncepció a két szervezet összevonására illetve költségvonzataira. Ennek magyarázatát az alábbiak támasztják alá: -Már 1994. év októberében Bartha Ferenc kormánybiztos létrehozott az ÁVÜ és ÁV Rt. vezető munkaiársaiból egy operatív bizottságo!, melynek feladata az új szervezet struktúrájának és költségvonzatainak, a várható átalakítás ütemének, technikai feltételeinek és lebonyolításának kidolgozása volt. - !995. június elején az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetése feladattervet készített a törvényből és a szervezeti átalakulásból eredő kötelezettségekröl.
2
- Az ÁVü vezetése ennek végrehajtását Ügyvezetői utasításban, az ÁV Rt. pedig Ügyvezetői határozatban állapította meg. Ezen határozatokban foglaltak végrehajtásáról a felelős vezetőket folyamatosan beszámoltatták. - Az átszervezés kapcsán várható kötelezettségek tervezését az is bizonyítja, hogy az ÁV Rt. 1994. évi éves beszámolójában 120 mFt céltartalékot képzett, 1995. évi üzletipénzügyi tervében l 00 mFt-os számítástechnikai és egyéb eszköz bővitést tervezett, továbbá egyéb költségeinek 250 mFt-os növekedését irányozta elő, amely alapvetően a költözködés és szervezeti változás várható költségkihatásait tartalmazta. Az ÁSZ Jelentésben összefoglalt költségek elfogadásánál elsődleges szempont volt a előkészítő illetve megvalósító tevékenység folyamatosságának, privatizáció! felgyorsításának biztosítása, különös tekintettel a stratégiai cégek vonatkozásában. Ezzel együtt mindenképpen el akartuk kerülni a privatizációs folyamat esetleges megtöréséből származó veszteségeket, amelyek nagyságrendje többszöröse lehetett volna az ÁSZ által kifogásolt költségeknek. Természetesen emellett ésszerű költségtakarékosságra törekedtünk. Az összevonás költségeinek mérlegelésénél érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy az állami vagyonkezelő szervezetek összevonása (összeköltöztetése) révén amely átadásra kerülhet a felszabadult egy közel l Mrd Ft értékű épület, társadalombiztosítási önkormányzatok számára. Az !995. év második felében felgyorsuló privatizációs folyamat, az meghatározott feladatok teljesülésének pozitív kilátásai napjainkra megvalósított intézkedéseink helyességét.
!995. évre igazolták a
Előzőekben ismertetett indokaink igazolják álláspontunkat, amely szeríni Az .ÁVÜ és .Á V Rt összevonása, az .ÁPV Rt működése (a privatizáció) folyamatosságának biztosítása tervszerű keretek közöli történt. Az összevonás költségeinél jórészt sikerült megfelelő optimali=álást végrehajtani.
2. Az ÁV Rt. illetve a jogutód ÁPV Rt számvitelileg kimutatott "vesztesége" fogalmilag nem azonos a termelő és szolgáltató szektorban működő gazdasági társaságok veszteségével és nem alkalmas az állami vagyonkezelő szervezet téves következtetések tevékenységének, teljesítményének minősítésére. ( Ez levonására ad alkalmat pl. az 1023/1995. Korm. Határozat követelményeinek alkalmazásánál, amikor a béremelés mértéke ehhez a mutatóhoz kötődik. )
Az ÁV Rt. ( illetve a jogutód ÁPV Rt. ) olyan speciális részvénytársaság, amely a privatizáció elokészítésére, végrehajtására, az állami vagyon időleges illetve tartós kezelésére jött létre.
•
3
A privatizáció előkészítése és a vagyonkezelés költségekkel, kiadásokkal jár, amelyek a privatizációs bevételben térülnek meg. Az ÁV Rt. ( illetve a ÁPV Rt. ) sajátossága az is, hogy a különféle törvényekben és jogszabályok olyan kötelezettségeket írnak elő számára mint - a privatizációs bevétel terhére történő központi költségvetési befizetések illetve állami alapokra történő befizetések, - a társaságoktól beérkező osztalék befizetése a központi költségvetésbe - kárpótlási jegyek bevonása stb ... Ezek a ráfordítások teszik alapvetően az ÁPV Rt eredményét negatívvá. Az elszámolás rendszere törvényszerüen tartalmazza a veszteség megjelenését mégpedig olyan összefuggésben, hogy minél több és nagyobb értékű privatizáció! hajt végre a szervezet és minél jobban teljesíti a parlament által törvényekben előírt kötelezettségeit, annál na~yobb mértékü veszteséget kénytelen mérlegében kimutatni. Ilymódon, ha !994. évben az AV Rt teljes egészében teljesítette volna a bevételi és betizetési előirányzatait, akkor a számvitelileg kimutatott vesztesége meghaladta volna a l 00 Mrd Ft-ot. !994. év vonatkozásában a költségvetési törvény az ÁV Rt-re a különféle pénzalapok javára történő betizetési kötelezettség teljesítését írja elő, amelyet a ráfordítások között mutatunk ki. Ez 1994. évben 28.269 mFt-ot tett ki. A kárpótlási jegyek megsemmisítése vagyonvesztésnek tekinthető, amelyet szintén a ráfordítások között számolunk el. Ennek összege 20.047 mFt. Az ÁV Rt. a Számviteli törvényben előírtak betartása érdekében 14.587 mFt értékvesztést számolt el. Fen ti összeg 12 társaság nyilvántartási értékét módosította, döntő mértékben két kereskedelmi bank (MHB Rt. és Kereskedelmi Bank Rt; ll. 994 mFt) Kormányhatározatoknak megfelelő konszolidációjának és jegyzett tökéjük csökkentésének következtében.
A felsorolt tételek mindösszesen 62.903 mFt-ot tesznek ki, amelyek megítélésünk szerint nem a tevékenység eredménytelenségére utalnak, hanem a törvényi előírások következményei.
A felsorolt indokok alapján a számviteli előírások szerint kimutatott "veszteség" nem alkalmas arra, hogy az Av Rt (illetve a jogutód APV Rt) tevékenységét, teljesítményét minősítse és ebből eredő következményei az 10231/995. Korm. Határozat végrehajtása során érvényesüljön.
4
3. Az ÁPV Rt felállítása során (az Á V Rt jogi-, gazdasági bázisán) olyan törvényileg és jogszabályilag előírt feladat-, szervezet- és Iétszámstruktúra változáson esett át, amely szintén lehetetlenné teszi az 1023/1995. sz. kormányhatározat mechanikus alkalmazását.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény - a privatizáció folyamatának törésmentes továbbvitele miatt rendelkezett úgy, hogy az APV Rt az ÁV Rt jogi-, gazdasági bázisán müködjön, ugyanakkor feladatai jelentősen bovültek (minőségileg is megváltoztak). A Kormány I 076/1995. határozatával hagyta jóvá az ÁPV Rt Szervezeti Müködési Szabályzatát, amely a megváltozott feladatokat képezi le egy ugyancsak megváltozott szervezeti struktúrára. Értelemszerűen a 170 fős ÁV Rt és az új feladat - és szervezeti struktúrához igazodó 480 fős ÁPV Rt létszám - és bérstruktúrája mechanikusan nem hasonlítható össze, illetve az összehasonlilás téves következtetések levonását eredményezi az új szervezet bérgazdáikadását illetően. Az Állami Számvevőszéknek átadott számítás szerint (az ÁVÜ és ÁV Rt béradataira
alapozott súlyozoltan átlagolt számítások) azt mutatják hogy a maximálisan elérhető bérnövekmény nem haladja meg a 15%-ot és 7% technikai bérnövekményként jelentkezik.
Ezen indokokra valamint az 2. pontban kifejtett álláspontunkra hivatkozva állítjuk, hogy a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek bérgazdálkodására vonatkozó !02311995.kormányhatározat az APV Rt.-re mechanikusan és közvetlenül nem alkalmazható. Az APV Rt által kialakított indulási bérstruktúra, bérgazdálkodási-, érdeke/tségi rendszer összhangban van a rendeletalkotó szándékával és megítélésünk szerint biztosítja a szervezeti célok és feladatok végrehajthatóságának érdeke/tségi feltételeit.
4. Az állami vagyonkezelő szervezetek (az ÁVÜ és ÁV Rt) reorganizációs illetve befektetés jellegű kifizetéseivel - a hatályos törvények szerinti felhatalmazásuknál fogva - a hatáskörükbe tartozó gazdasági társaságok privatizálhatóságának fenntartását illetve a privatizációs feltételek javítását kívánták elérni és ez a törekvés ük az esetek többségében sikeres volt. Ezek a tranzakciók semmiképpen nem egyszerűsíthetők le mint "burkolt költségntési támogatások", mint ahogyan az ÁSZ jelentésben szerepel. Az állami vagyonkezelő szervezetek
· alaposan kidolgozott reorganizációs illetve privat1: .ICI ÖS ten ek megvizsgálása után, csak kivételes esetben eitek a jelzett kifizetésekkel. A reorganizációra fordított összegek valójában alacsonyabbak voltak a kívánt mértéknél. Ennek oka a vagyonkezelők pénzügyi lehetőségeinek korlátozottsága volt.
•
5
Álláspontunk szerint reorganizációba illő lépés az életképes, potenciális piacokkal rendelkező cégek megmentése a felszámolástól olyan módon, hogy a forgóeszköz finanszírozási gondok falán rést ütünk pénzügyi injekcióval, . (Ennek tipikus példája a Magyar Gördülőcsapágy Művek, amely a vonatkozó 1993. évi kormányhatározat értelmében a 12 kiemeit ipari vállalat egyike, melynek megőrzése iparpolitikai, foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján is indokolt és a reorganizációs lépések eredményeként a felszámolást elkerülve privatizációjára 1996. első felében sor kerülhet. Ugyancsak példaként említhető a Soproni Szőnyeggyárnak nyújtott, a pénzügyi reorganizáció! elősegítő, visszatérülő kifizetés, ahol a felszámolást elkerülve privatizációját elvégezhettük}. Megítélésünk szerint ezen reorganizációs ráfordítások nélkül nagyobb számban kerültek volna társaságok felszámolási illetve végelszámolási helyzetbe, ami tovább növelte volna az állami vagyonkezelő szervezetek vagyonvesztését (amelynek elkerülését maga az ÁSZ jelentés is szorgalmazza).
Véleményünk szerint az állami vagyonkezelő szervezetek által eszközölt reorganizációs juttatások a gazdálkodó szervezetek termelési-, piaci helyzetének stabilizálásán keresztül harmonizálnak a hatályos törvényekben , illetve az 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekben megfogalmazott célkitűzésekkel.
Tisztelt Elnök Úr! Ismételten megköszönöm Önnek és a vizsgálatot végző munkatársainak a színvonalas szakmai munkáját, azokat az értékes ajánlásokat, amelyek megvalósításával javíthatjuk tevékenységünket, a privatizáció és vagyonkezelés eredményességét. Külön köszönetet mondok, hogy a jelentés nemcsak a hibákat mutatta be, hanem kitért azokra a pozitív folyamatokra és eredményekre (pl. az információs- és vagyonnyilvántartási rendszer fejlődése) , amelyekre alapozva tovább javíthatjuk az ÁPV Rt. működését. Tájékoztatom arról, hogy az ÁPV Rt. Igazgatósága a jelentés megtárgyalásával egyidőben határozott arról, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében foglalt hibák megszüntetésére, ajánlásainak végrehajtására az ÁPV Rt. Ügyvezetése készítsen intézkedési tervet, amely végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére felkértük az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottságát.
Budapest, !995. november 30.
Budapest,
1995. december 4.
V-15-107/1995.
S Z O K A l
BIRE úr
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának elnöke
B U D A P E S T
Tisztelt Elnök úr!
Köszönettel vettem szíves záróészrevételeit. Engedje meg, hogy azokra röviden csak a tartalmi ügyeket érintve reagáljak, közöljem az Állami Számvevőszék végleges álláspontját. Mindenek előtt igen örülök annak, hogy Önök elfogadták mindazokat az észrevételeinket, amelyek a privatizációs bevételek tervezésével, a felszámolás felé sodródó vállalatok ügyeinek intézésével, a tárgyalási pozíciók romlásával, a lehetőségek korlátaival, a kialakult értékesítési kényszerpályával, vagyis a magyar privatizáció nem kívánatos jelenségeivel kapcsolatosak. Ugyancsak tartalmi kérdésnek tartom az ÁPV Rt. megalakulásával és a kialakított bérszerkezettel kapcsolatos észrevételeinket. Mint Ön előtt ismert, az elmúlt években ismétlődöen vizsgáltuk az ÁVÜ és ÁV Rt. müködésének saját költségeit és sajnos mindig arra jutottunk, hogy e szervezetek saját gazdálkodását nem a takarékosság jellemzi. Ezt kellett az ÁPV Rt. megszervezésével kapcsolatban is rögzítenem. Úgy vélem. a leírt tényeket Önök sem vitatják és engedje meg, hogy azok alapján a magunk részéről más következtetésre jussunk, mint Önök. Attól a megállapításunktól sem tudok eltekinteni, hogy miközben az új privatizációs szervezet maga is felelös a bér-
- 2 -
az összhangot írásban megígéri a felügyelő miniszternek. Az ÁPV Rt. az ÁV Rt. jogutód szervezete. Az ÁPV Rt. a jogelőd részvénytársaság igen sikertelen előző évi teljesítése után, annak aránytalanul magas, eredményekkel legkevésbé sem alátámasztott jövedelmeihez képest induló pozíciójában 22 %-os bértömegnövekedést engedett meg magának. Ennek megítélésében azt hiszem nem az a döntő kérdés, hogy a számviteli előírá soknak mekkora a szerepe a múlt évi veszteségben. Jól tudom az ÁSZ-nak nincs formális jogosítványa arra, hogy etikai kérdésekben véleményt nyi lvánítson, de szóvá kell tenn i e, ha i l y en je lenségeke t tapaszta l. Kérem fogadja e l. nem ki ok ta tásnak sz á nom, meggyiiziidésem. hogy az önmé rsék l et és a példamutatás- ha van ilyen- hajtóereje a gazdaságnak. Ezért is kénytelen vagyok az ezzel kapcsolatos javaslatok fenntartására. Tisztelt Elnök úr! Ezekkel a véleménykülönbségekkel együtt úgy vélem munkatársaink együttmüködése messzemenüen jó volt, sebben meggyazodésem szerint Önnek és az Igazgatóságnak is van része. Kérem engedje meg, hogy ezt külön is megkiiszönjem.
;:?~').. Tisztelettel
(·~./ :' ·, \ :~· '•v) .f
. '
l
l
~' ..,_,L'Hagelmayer István )
--·
..,t
•I'J
~/ ,.
