KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.:
[email protected]
A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata
Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás osztályvezető
Eredet
• 2000/60/EK irányelv Víz Keretirányelv
(2000.október 23.)
• 2007/60/EK irányelv (2007.október 23.) Árvízi kockázat értékelés és kezelés 178/2010 Korm. rendelet ÁKK országos stratégiai koncepció készítése 38/2012 Korm. rendelet ÁKK stratégiai koncepció tartalmi követelményéről
Cél
Az EU Víz Keretirányelv (VKI) célkitűzései
A felszíni és felszín alatti vizek állapota nem romolhat és minden víztest állapotát védeni, ha szükség van javítani kell. A vizek jó állapotát 2015-ig (2*6 év) el kell érni. A felszíni vizeknél jó ökológiai (potenciált) és kémiai állapotot, a felszínalattinál jó kémiai, fizikai (minőségi) és jó mennyiségi állapotot kell érteni. Progresszíven csökkenteni kell a vizekbe jutó szennyeződések bejutását. Vissza kell fordítani a szennyezettségekkel okozott kedvezőtlen irányú trendeket. Ha egy víztestnél több célkitűzés van, akkor a legszigorúbbat kell teljesíteni. A célok eléréséhez Eu szinten egységes elvek és szankciók érvényesítése. Az Eu tagállamok részéről beszámoló és azonos elvű számonkérési kötelezettség.
Cél
Az ÁKK célkitűzései
1.
Keretet adjon a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében
2.
Fontos feladat a lakosság felkészítése és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba
Vízkészlet-gazdálkodás Vízkárelhárítás Települési vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Folyó- és tógazdálkodás Vízerő-hasznosítás Vízi közlekedés
Integrált vízgyűjtő-gazdálkodás V í z ü g y i
p o l i t i k a
Stb…
VKI
Oktatás Natura2000 -feladatok harmonizálása -koordinált fejlesztés -egész vízgyűjtőre kiterjedő tervezés -együttműködés
A vizek jó ökológiai állapotának elérése Egészséges ivóvíz biztosítása Fenntartható vízhasználatok elősegítése
Környezetvédelem
Természetvédelem
Vidékfejlesztés Területhasználat Agrárium Árvízi kockázatkezelés Vízgyűjtő-gazdálkodás Éghajlatváltozás
Víz(-hiány) kárelhárítás a VKI-ban 1. cikk e) pont szerint a VKI célja hozzájárulni az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez 4. cikk szerint alacsonyabb környezeti célkitűzés lehetséges, ha: a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedés, jelentős mértékben káros hatással lehet: - a tágabb környezetre; - a hajózásra, beleértve a kikötői létesítményeket vagy a szabadidős tevékenységekre; - olyan tevékenységekre, amelyek céljából a vizet tározzák, mint az ivóvízellátás, energiatermelés vagy az öntözés; - folyószabályozásra, árvízvédelemre, a területi vízrendezésre; vagy - egyéb, ugyanilyen fontos fenntartható emberi fejlesztési tevékenységekre.
ÁKK TARTALMA 1.
Előzetes árvízkockázati értékelés (2011.12.22.-ig) –
– –
Vízgyűjtő kerületek térképe: vízgyűjtők, részvízgyűjtők, (tengerparti területek határa), domborzat, területhasználat Múltban bekövetkezett jelentős káros hatással bíró árvizek Jövőbeni árvizek lehetséges negatív következményei (emberi egészség, környezet, kulturális örökség, gazdasági tevékenység)
ÁKK TARTALMA 2.
Árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek (2013.12.22.-ig) –
– –
3.
Jelentős kockázattal bíró területek meghatározása, melyet 3 különböző valószínűséggel önthet el a víz (ritka, közepes, gyakori) Árvízveszélytérkép: elöntés mértéke, vízmélység vagy vízszint, áramlási sebesség vagy vízhozam Árvízkockázati térkép: lakosság, gazdasági tevékenység, környezetszennyezéssel kapcsolatos létesítmények, védett területek, hasznosnak ítélt információk ( magas hordaléktartalmú törmelékáradások)
Árvízkockázat-kezelési tervek (2015.12.22.-ig) –
Globális stratégia kidolgozása az árvízkockázat csökkentésére, alapja: megelőzés, védelem, felkészültség
ése i
Árvízi Kockázatkezelés és a VKI tervezés szintjei lép
Részvízgyűjtő tervek
aló sít ás Me gv
Stratégiai szintű árvízkockázati tervezés
VKI Duna vízgyűjtő kerület
Országos terv
Alegység szintű tervek
Nemzetközi szint (ICPDR, Tisza vízgyűjtő)
Vi ssz a
csa tol á
s
Magyarország Országos – szintű árvízkockázat-kezelési terv Vízgyűjtők, Rész-vízgyűjtők Belvízrendszerek Vízgyűjtő-szintű stratégiai tervek Árvízi öblözetek Kisvízfolyások vízgyűjtői Belvízi öblözetek Lokális árvízkockázat-kezelési tervek Részletes árvízkockázati tervezés
1, stratégiai Magyarország – országos szint
4, részletes Vízgyűjtő – regionális szint
42, részletes
Lokális szint Önkormányzatok
Árvízkockázat-kezelési intézkedések
I.
Fizikai (szerkezeti) intézkedések
Szabályzó eszközök
Területi retenciós intézkedések Elöntést szabályzó intézkedések Kiürítési intézkedések
Regulációs eszközök Pénzügyi szabályzó eszközök Kommunikációs eszközök Kompenzációs eszközök
Vannak olyan intézkedések, amelyek mind az árvízi kockázatok kezelését, mind pedig a vizek jó állapotának elérését célzó környezeti célkitűzések megvalósítását együttesen képesek kezelni. Ilyen értelemben mindkét területen pozitív hatást fejtenek ki. Ezek az intézkedések az irányelvek (VKI, ÁKI) szellemében mindkét területre közösen alkalmazható megoldásokat jelentenek.
II. Vannak olyan árvízkockázat-kezelési vagy vízgyűjtő-gazdálkodási intézkedések, amelyek éppen ellenkezőleg, egymás hatását gyengítik vagy egyenesen kioltják, ill. egymásnak ellentmondó hatásúak. Az ilyen típusú intézkedések alkalmazhatóságát a tervezés során alaposan és körültekintően kell megvizsgálni úgy, hogy az irányelvek által biztosított lehetőségeken belül maradva mindkét problémakör szempontjából elfogadható megoldás szülessen.
Árvízkockázat-kezelésének szerkezeti és nem szerkezeti intézkedési kategóriái völgyzáró gátak, hagyományos és árvízcsúcs csökkentő tározók
Szerkezeti intézkedések
medermódosítás
Vízhasználatok szabályozása
töltések árvíz-ellenálló szerkezeti megoldások
-alap -kiegészítő -speciális intézkedések
VKI
beavatkozások a vízgyűjtőn vízelvezetési és árvízvédelmi tervek
Területhasználatok szabályozása
árvízi előrejelzés, riasztás és katasztrófa-elhárítási tervezés tervezés szabályozás
Nem-szerkezeti intézkedések
beszerzés és újraelosztás árvízi biztosítások
a társadalom tájékoztatása és oktatása
Pénzügyi enyhítés és kárcsökkentés
A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE Pillérek Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások
Pillérek Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások
Pillérek Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások
Pillérek Prioritá Prioritások Prioritá Prioritások
A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés
Nemzetpolitika érvényesítése
Az akcióterv ismertetése
4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
Az akcióterv ismertetése
Intézkedések 1.Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása 2.Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése 3.Integrált adatgyűjtési rendszer kialakítása 4.A szennyvíztisztítás további fokozása 5.Szennyezések lokalizálása, helyben tartása a folyók mentén 6.A felelős hatóságok együttműködésének segítése a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, a mezőgazdasági szennyezések csökkentése érdekében. 7.Veszélyes anyagok kezelése, a hulladéklerakók és az ipari szennyeződések felszámolása a rendelkezésre álló legjobb technológiákkal. 8.A tisztítószerekben lévő foszfát bejutásának csökkentése, megfelelő jogszabályi háttér megteremtése 9.A hosszirányú átjárhatóság biztosítása a halak és más vízi élőlények migrációjának biztosítása érdekében a Duna-medencében.„ 10.A vízhasználatok csökkentése, optimalizálása 11.A tudatosság erősítése a vízgazdálkodásban 12.Az ivóvízhasználatok csökkentését célzó ismeretek fejlesztése, az eszközök, módszerek és iránymutatásokat az ivóvíz-ellátás megőrzése érdekében. 13.A tengerparti övezet integrált kezelése, a tengeri területrendezés
Az akcióterv ismertetése
5. Környezeti kockázatok kezelése Intézkedések 1.A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása 2.Az éghajlatváltozás kutatása, a megelőző helyi és regionális intézkedések foganatosítása 3.Az európai árvízi riasztórendszer (EFAS) rendszer kiterjesztése az egész Duna vízgyűjtőre 4.A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése 5.A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése 6.A területrendezési és építési szabályozások illesztése éghajlatváltozás miatt megnövekedett árvízveszélyhez. 7.A szennyezett területek, és veszélyes anyagok adatbázisainak folyamatos aktualizálása, a baleseti kockázatok elemzése 8.A gyorsreagálású eljárások tervezése és fejlesztése különös tekintettel az ipari katasztrófahelyzetek, szennyezések okozta károk kivédésére
Árvízi kockázat kezelés ?!
Tiszasüly 2000.
Belvízi kockázat kezelése !
Zagyva 2010.
VKI intézkedéseinek hatása az ÁKK-ra
–
A nyílt ártereken a potenciális károkra való érzékenységet csökkentő beavatkozások: Lehetséges projektek az ÁKK kezelésére
• • • • • • • • • •
Természet közeli tájhasználat váltás támogatási rendszerének kidolgozása a rendszeresen elöntött területeken. Művelési mód/ág váltás támogatási rendszerének kidolgozása a rendszeresen elöntött területeken. (erdősítés, gyepesítés, vízvisszatartó lefolyást csökkentő területhasználatok prefelálása) Területhasználati zónák szabályozásának kidolgozása. A dombvidéki területeken a megfelelő agrotechnikai elemek használata a lesodródó talaj (hordalék) és a csapadékvíz helyben tartása érdekében. A belterületek védelme érdekében a külterületi vízrendezés biztonságos megvalósítása a hegy és dombvidéki területeken. (terelés, elkerülő csatorna építése, körtöltés építés, mobil gátak, alkalmazása stb…) A vízvisszatartás megvalósítása (az agrotechnikai beavatkozás mellett) árapasztó oldaltározókban. Vizes élőhelyek kialakítása. A mellékvízfolyásokból érkező víz és hordalék visszatartása. A holtágakba történő szabályozott vízkivétel és a vízvisszatartás lehetőségeinek megteremtése. A mezőgazdasági művelés alatt lévő területek meliorációja. (talajjavítás, vízrendezés, öntözés, stb…)
–
• • • • • • • • •
Hullámtereken a potenciális károkra való érzékenységet csökkentő beavatkozások: Lehetséges projektek az ÁKK kezelésére Lefolyási viszonyok javítása érdekében a területhasználat és művelési mód/ág váltás támogatása. Az árvízi lefolyási sáv létesítése, területe gyepesítése. Az áramlási holt terek erdősítése. Állékonysági és stabilitási szentpontból is megfelelő töltések építése, a meglévők erősítése. Építési és területhasználati szabályozás (tilalom) bevezetése. Vízvisszatartás a vízgyűjtő felső szakszán hullámtéri tározás alkalmazásával. Védvonal áthelyezésével a hullámtéri terület növelése. Kisvízfolyások védvonalának részbeni elbontása. (Az árvízi kockázat nem növekedhet.) A kárnövelő magatartás szankciója rendszerének kidolgozása.
– • • • •
Belterületeken a potenciális károkra való érzékenységet csökkentő beavatkozások:
Lehetséges projektek az ÁKK kezelésére Belterületi vízrendezés megvalósítása. Csapadék víz tározók (vésztározók) létesítése. A külterületi és belterületi vízrendezés összhangjának biztosítása. A belterületek veszélyelhárítási (vízkár) terveinek elkészítése.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet !
