a Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozók (VOTT) versenyeihez

VERSENYSZABÁLYZAT a Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozók (VOTT) versenyeihez

Budapest, 2011.

TARTALOM Előszó ......................................................................................................................................... 4 Bevezetés .................................................................................................................................... 6 1. A Versenyszabályzat hatálya .................................................................................................. 8 2. Általános előírások ................................................................................................................. 9 3. Versenyek rendezése ........................................................................................................ 1110 4. A részvétel feltételei ......................................................................................................... 1716 5. Résztvevők felelőssége, kötelessége és joga .................................................................... 2523 6. Fegyelmi szabályok, óvás, fellebbezés ............................................................................. 2725 7. „A” tagozat (Terepverseny) szabályai .............................................................................. 3027 8. „B” tagozat (Városismereti verseny) szabályai ................................................................ 4037 9. „C” tagozat (Összesített verseny) szabályai ..................................................................... 4744 10. „D” tagozat (Tájékozódási futás) szabályai ................................................................... 4845 11. „E” tagozat (Rádiós éterverseny) szabályai ................................................................... 4946 12. „F” tagozat (Szenior verseny) szabályai ........................................................................ 5047 13. „G” tagozat (Legeredményesebb társaság verseny) szabályai ....................................... 5148 Melléklet ............................................................................................................................... 5249

3

ELŐSZÓ A Villamosenergia-ipari Társaságok Munkaadói Szövetsége az Erőművek Független Egyesülésével

egyetértésben

és

részvételével

létrehozta

a

Villamosenergia-ipari

Sportbizottságot (VSB). A VSB gondozza a villamosenergia-ipari sportolók iparági jelentőségű találkozóit (országos versenyeit). A VSB a hagyományos iparági sportok sajátos követelményeinek teljesítése érdekében megalakította a sportági bizottságokat. A bizottságok egyik feladata a sportági találkozókon programba vett versenyek versenyszabályzatának elkészítése. A jelen Versenyszabályzatot a Természetbarát Sportági Bizottság (TSB) dolgozta ki 2004-ben, majd módosította egységes szerkezetben 2011-ben. Az országos villamosenergia–ipari sportrendezvények sorában a természetbarát találkozó (VOTT) egyedülálló, több mint 60 éves múlttal, a hagyományon alapuló, jól kidolgozott és bevált Alapszabállyal rendelkezett már 2004-ben is, s a TSB ezt a 2004-ig használatban levő Alapszabályt tekintette a VSB által megkívánt versenyszabályzat törzsének. A 2004. évi korszerűsítés figyelembe vette az évtizedes tapasztalatokat, az időközben történt változások, rendezői ötletek, fejlesztések azonban időszerűvé tették a szabályzat ismételt átdolgozását. A szerkesztők szándéka szerint tehát a jelen Versenyszabályzat a VOTT versenyeinek sikeres megrendezését a korábbi Versenyszabályzathoz hasonlóan évtizedes távlatban is szolgáló dokumentum. A VOTT mozgalomban sokéves tapasztalattal rendelkező résztvevő versenyzők és vezetők észrevételeikkel, javaslataikkal segítették a Versenyszabályzat létrehozását. A VOTT megalapításában és első évtizedeiben áldozatos lelkesedéssel úttörő munkát végző sporttársak közreműködése pedig különösen értékes. A szerkesztőség elismerését fejezi ki a közülük is kiemelkedő Czibulya Jánosnak(), Fejér Leventének, Györki Antalnak, Hoffmann Lászlónak (), Hrenkó Józsefnek, Kis Lajosnak, Kiss Jánosnak, Koncz Gézának, Mankher Endrének (), Németh Endrének, Trefil Károlynak, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a VOTT versenyeinek sok évtizedes sikereiben. Kegyelettel emlékezik meg továbbá a VOTTért ugyancsak nagyrabecsült szolgálatokat tett érdemes sporttársakról, akik már nem lehetnek köztünk: Bonyhádi Ferencről, Diviaczky Gyuláról, Kováts Ferencről, Kubát Hugóról, Nagy Árpádról, Paku Mihályról, Pozder Györgyről, Szinok Gáborról, Varsányi Endréről, Vass Istvánról.

4

A szerkesztők külön köszönetet mondanak a munkát észrevételeivel és tanácsaival inspirálóan támogató Várhelyi Gézának, a VSB vezetőjének. Budapest, 2011. július

A VOTT Versenyszabályzatot átdolgozta a TSB mint Szerkesztőség. Tagjai: Jakab Albert

elnök

Bacsó Nándor Franczva László Kozma Imre Németh Lászlóné Jóváhagyták a Villamosenergia-ipari Sportértekezlet 2011. december ..-i ülésén. A jóváhagyással egy időben a 2004. évi Versenyszabályzat hatályát veszti.

5

BEVEZETÉS Az egri Áramszolgáltató által 1951-ben kezdeményezett vándordíjas természetjáró versenyből fejlődött ki a Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozó hagyománya. Néhány év múltán már nemcsak a terepverseny vándordíjáért versenyzők, hanem további szakágakban versenyzők és egyre több érdeklődő is részt vett a rendezvényen, amelyből így igazi találkozó lett. Az eredeti alapító levél és annak módosításai a természetjárással és a környezetismerettel összefüggő versenyekről rendelkeztek. Ennek nyomán az 1971. április hóban Diviaczky Gyula, Mankher Endre és Pozder György által összeállított alapszabály több mint egy évtizeden át, azaz tíznél több találkozón volt a versenyek éltető vezérfonala. Az 1971. évi, majd az ennek helyébe lépett 1985. évi alapszabály mindenki által világosan érthető keretet adott a versenyeknek. A tömegesedés idején is szilárd alap volt, serkentette az érdeklődést és az évről-évre megújuló vetélkedést. Megőrizte a találkozók frissességét, és generációkat nevelt a természetjárás, a környezetismeret szeretetére, az egészséges sportszellemre. A versenyek vonzereje egyre nagyobb tömeget mozgósított. A csapatok száma megközelítette a százat, a résztvevők száma pedig meghaladta az ezret. Fejlődött a versenyek technikája, egyre sokrétűbbek lettek a feladatok. Mind a jól bevált versenyelemek, mind a fejlesztő kezdeményezések rengeteg hasznos tapasztalatot tártak fel, amelyekkel a versenyek sikerét fokozni lehet. A VOTT hagyománya a versenyek szigorú tisztasága, amit a korrekt feladatkitűzés, lebonyolítás és eredményértékelés, illetve a sportszerű részvétel jellemez. A pontos dokumentálás és tájékoztatás mellett kerülni kell a bürokratikus szabályozást, biztosítani kell a szabályok egyszerűségét, közérthetőségét, mindenki által jól megjegyezhető és könnyen alkalmazható formáját. A rendezők és a résztvevők tapasztalatai, észrevételei, javaslatai alapján az eredeti célok még sikeresebb megvalósítása érdekében időről-időre indokolt a versenyszabályzat (alapszabály) átdolgozása. A 2004. évi Versenyszabályzatban az ésszerűség által megalapozott és a gyakorlat során esetenként már amúgy is alkalmazott, a résztvevők által elfogadott, illetve igényelt változtatások szabály-szerűvé tétele történt meg. A Versenyszabályzat a korábbiak 6

szellemében, a fejlődés eredményeit hasznosítva kívánta a találkozók versenyeit tovább éltetni, a versenyek hagyományait tisztán megőrizni, a rontó és kedv-szegő vitákat elkerülni. A rendezők számára támogatást nyújtott, hogy a megterhelő tömegesség ellenére a figyelmüket az örömszerző lehetőségek minél szélesebb körű megvalósítására fordíthassák. A VSB 2010. évi ülésén határozatot hozott az összes sportági Versenyszabályzat felülvizsgálatáról, ezért a TSB áttanulmányozta a Versenyszabályzatot és javaslatot fogalmazott meg annak módosítására a Természetbarát Sport Értekezlet (TSÉ) számára. A 2011-ben bevezetésre kerülő módosítások az időközben szerzett tapasztalatokat építik be a szabályzatba. Nem változott ugyanakkor a szerkesztők szándéka a tekintetben, hogy a Versenyszabályzat továbbra is azokat a követelményeket, formákat, módszereket és eljárásokat rögzítse, amelyek a versenyeken a rendezés, a lebonyolítás és az értékelés egyértelműségét, a résztvevők számára az egyenlő esélyt és az ellenőrizhetőséget biztosítják anélkül, hogy a versenyformáknak az adott helyhez, időhöz való rugalmas alkalmazását gátolnák. A versenyszabályzat lehetővé teszi a versenyek értékelésbeli folyamatosságát, ezáltal éleszti és élteti az egészséges vetélkedés szellemét, de tág teret hagy a fejlesztő, élénkítő kezdeményezéseknek is, hogy a VOTT alapvető gondolatai – a villamosenergia-ipari összetartozás egészséges környezetben, az egymás iránt érzett megbecsülésben és szeretetben, a környezetünkért való együttgondolkodásban és cselekvésben – minél jobban hassanak. A pontosított szabályok a megfogalmazók szándéka szerint további fejlődés forrásai, mint ahogy azok voltak a korábbi szabályok, szabályzatok is. A Versenyszabályzat a találkozók tapasztalatain kívül a sportágak országos és nemzetközi tapasztalatait

is

érvényesíti.

Lehetőleg

igazodik

a

kapcsolódó

sportági

országos

versenyszabályzatokhoz. A VSB kéri minden sporttársunk aktív közreműködését az esetleges tévedések, hibák kiküszöbölésében, a még nem kellően kidolgozott lehetőségek feltárásában. Közöljék észrevételeiket, tapasztalataikat. Tegyenek javaslatokat a tökéletesítésre, hogy a soron következő alkalommal mód legyen a versenyek szabályainak továbbfejlesztésére.

7

1. A VERSENYSZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. Ez a Versenyszabályzat a Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozók (VOTT) versenyeinek egységes meghirdetését, rendezését, lebonyolítását, értékelését és díjazását szabályozza. Rögzíti az ezekkel kapcsolatos teendőket, a felelősök és a közreműködők körét és feladataikat. 1.2. A VOTT-on a Versenyszabályzat 7-10. és 12-13. pontjában meghatározott versenyeket minden alkalommal meg kell hirdetni. A 11. pont versenye ajánlott. Ezeken kívül más verseny is rendezhető, amennyiben az a találkozó rendjét és az állandó versenyek zavartalanságát nem sérti. 1.3. Versenyszabályzat rendelkezéseit mind a VOTT rendező szervei és annak tagjai, mind a versenyeken résztvevők és vezetőik kötelesek betartani. 1.4. A Versenyszabályzat egyes előírásai alól különös méltánylást érdemlő esetben a rendező szerv kérelmére a TSB felmentést adhat. Ilyen irányú kérelmet a TSB-nek legkésőbb a találkozó előtt egy hónappal lehet benyújtani. A felmentés birtokában a rendező szerv köteles a versenyek minden résztvevőjét hirdetmény útján (a versenykiírásban, vagy más egyéb alkalmas módon) a verseny megkezdése előtt az eltérésről részletesen tájékoztatni. 1.5. A Versenyszabályzat módosítására a VOTT előtt legalább 30 nappal kell a következő évi versenyekre előirányzott javaslatot a TSB-hez beterjeszteni. A módosításról a TSB előterjesztésére a TSÉ a találkozó idején dönt. A döntésről a TSÉ jegyzőkönyvének megküldésével a TSB a VSB-t, illetve a VSÉ-t tájékoztatja és a döntés jóváhagyását kezdeményezi. A módosítás szövegét és annak szükség szerinti értelmezését a közönséggel legalább a versenyfelhívásban és a versenykiírásban megismételve kell közölni, továbbá ajánlott egyéb módon (céghíradók, szakszervezeti híradó, más közlemények stb. útján) is hirdetni. 1.6. A Versenyszabályzat törzspéldányát a TSB őrzi. A módosításokat ehhez kell csatolni. 1.7. A Versenyszabályzat betartásáról a TSB gondoskodik. 1.8. Ez a Versenyszabályzat 2012. január 1-től hatályos, és a 62. VOTT-on kell első ízben alkalmazni.

8

2. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 2.1. A VOTT versenyeinek célja a villamosenergia-ipar alkalmazottai számára lehetőséget nyújtani szellemi és fizikai erőkifejtésre, Magyarország természeti és műveltségi kincseinek megismerésére és megbecsülésére. Cél továbbá ösztönözni az iparág ifjúságát

a

természet

szeretetére,

az

egészséges

életmódra,

a

sportszerű

versenyszellemre, a haza kincseinek védelmére és ápolására. 2.2. A versenyek tárgya a természetjárás, a túravezetés és a tájékozódás, a településtörténet és a kultúra, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó egyéb ismeretek, készségek. 2.3. A versenyek fajtái 2.3.1. Állandó versenyek azok, amelyek a találkozók során a villamosenergia-ipari országos sportélet részeként hagyományossá váltak. Meghirdetésük minden találkozón alapvető feladat, és kellő számú jelentkező esetén megrendezésük a rendező szerv kötelessége. Összefüggő értékelési rendbe tartoznak és vándordíjjal jutalmazottak. Az állandó versenyek a következők: –

tájékozódási terepverseny:

„A”

városismereti verseny:

„B”

tagozat, – tagozat, –

összesített verseny:

„C” tagozat,

–

tájékozódási futóverseny:

„D”

tagozat, –

szenior verseny:

–

legeredményesebb

„F” tagozat, társaság

„G” tagozat.

verseny:

2.3.2. Választható verseny a rádiós éterverseny: „E” tagozat, amelynek meghirdetése és megrendezése a rendező szervnél rendelkezésre álló szakértő(k), illetve a kellő számú előzetes jelentkező esetén lehetséges és ajánlott. 2.3.3. Egyéb versenyek. Az állandó versenyek mellett a találkozó céljának elérését szolgáló más szellemi vagy fizikai sport versenye is megrendezhető. Kerülni kell azonban a résztvevők túlterhelését, a programoknak az időt és a költségeket tekintve a céllal arányban nem álló kiterjesztését. 9

Az egyéb versenyek megrendezéséhez a TSB előzetes hozzájárulása szükséges. (Egyéb verseny lehet pl. a kerékpáros verseny, a rádiós rókavadászat, a légpuskás lövészverseny stb.)

10

3. VERSENYEK RENDEZÉSE 3.1. A versenyeket évente egyszer, a VOTT programjának részeként kell megrendezni. 3.2. A versenyek nappal vagy éjjel (közvetlen a sötétedés után és a hajnali szürkület előtt) rendezhetők. 3.3. A versenyek rendezésében résztvevők: –

TSB,

–

rendező szerv,

–

rendező bizottság (RB),

–

versenybíróság (VB),

–

ellenőrző bírók.

3.3.1. TSB – elkészíti és előterjeszti a Versenyszabályzat módosítását, – dönt a Versenyszabályzat rendelkezése alóli felmentésről, – jóváhagyja a versenybíróság elnökének és az ellenőrző bírónak a személyére tett javaslatot, illetve kijelöli őket, – szakmai segítséget nyújt a rendező szervnek a Versenyszabályzatban meghatározott célok megvalósításában, – felügyel az előkészítés, a lebonyolítás, az eredmények értékelése és kihirdetése során a versenyszabályzat és a hazai sportszabályzatok betartására, – másodfokon dönt a versenyeredményt érintő óvásról, – jelentést készít, illetve észrevételeket és javaslatokat tesz a VSB részére a rendező szerv tevékenységével kapcsolatban, mind a VSB felkérésére, mind saját kezdeményezésére. 3.3.2. Rendező szerv A rendező szervet a VSB kéri fel a VOTT és a versenyei megrendezésére. Versenyt rendező szerv az a társaság lehet, amely képes a Versenyszabályzat és a hagyományok szerint a versenyek zavartalan, sikeres lebonyolítására, biztosítani tudja a versenyzők természetbaráthoz illő, kulturált ellátását, illetve a mindezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A rendezésre pályázhat a villamosenergia-iparág bármely társasága, amely kötelezettséget vállal a feltételek maradéktalan teljesítésére. 11

A pályázatot a VSB-hez írásban kell benyújtani lehetőleg a tárgyévet kettővel megelőző év november 30-ig. A VSB jogosult arra, hogy többéves programot készítsen a találkozók rendezésére. E célból a rendező szerveket előre felkérheti a rendezésre, jelentkezésüket előre elfogadhatja és programba veheti, tartalék helyszínt is előirányozhat. A VSB a TSB véleményét kikérve terjeszti elő a tárgyévi találkozó rendező szerve jelentkezésének és kötelezettségvállalásának elfogadását a VSÉ számára, valamint a döntést követően intézkedik az írásbeli megbízásról. A rendező szerv – képviselője a tárgyévet megelőző VOTT-on ünnepélyesen meghívja a közönséget a találkozóra és a versenyekre, – létrehozza a RB-ot, – biztosítja a RB által készített, és a TSB által felülvizsgált és elfogadott intézkedési terv teljesítéséhez szükséges anyagi és személyi feltételeket, – beszámoltatja a RB-ot, – javaslatot tesz a TSB-nek az ellenőrző bíró(k) személyére, a TSB jóváhagyásával felkéri az ellenőrző bírókat és megbízást ad nekik. 3.3.3. Rendező bizottság – javaslatot tesz a TSB részére a VB elnökének a személyére, és a TSB egyetértésével megbízást ad neki, – ellenőrzi a VB munkáját, – intézkedési tervet dolgoz ki a versenyek előkészítésére, lebonyolítására, – gondoskodik a versenyzők zavartalan, az eredményes versenyzést segítő ellátásáról (szállás, étkezés, szállítás), – gondoskodik a versenyekkel kapcsolatos információk (felhívás, értesítő, szabályzatok, utasítások, rajt- és eredménylisták, propaganda közlemények) kiadásáról és terjesztéséről, – gondoskodik az ünnepélyes megnyitóról, és a záróünnepségen az eredményhirdetésről és a díjkiosztásról, – meghívja a TSB képviselőjét az előkészítő munkákon a 3.3.1 szerinti feladatok teljesítése érdekében való részvételre, biztosítja a részvétel feltételeit.

12

3.3.4. Versenybíróság A versenybíróság tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár, bemérő bírók, rajt-, állomás- és célbírók, pályafelvezetők és bontók, pontőrök, az értékelő bizottság tagjai. 3.3.4.1.

A VB elnöke – megalakítja a VB-ot, – tagjai közül kijelöli a helyettesét és a VB titkárát, – gondoskodik a versenyorvosi ügyelet biztosításáról, – meghatározza a versenyek szakszerű lebonyolításának személyi feltételeit úgy, hogy a versenyzőket semmiféle fennakadás ne zavarja a versenyfeladatok teljesítése közben: ennek megfelelően igényli a technikai segítő személyzetet a RB-tól, – gondoskodik a versenyfeladatok kidolgozásáról, – gondoskodik a verseny technikai feltételeinek megteremtéséről, – beszerzi a versennyel kapcsolatos hatósági engedélyeket, illetve eleget tesz a bejelentési kötelezettségeknek, továbbá kapcsolatot tart a versenyek idején a hatóságokkal, – összeállítja a versennyel

kapcsolatos

felhívásokat,

utasításokat,

értesítőket, tájékoztatókat, – együttműködik a RB-gal a versenyzőknek a versenyeken való pontos részvétele biztosításában, – gondoskodik az óvással kapcsolatos teendőkről, – kihirdeti a versenyeredményt, részt vesz a díjak átadásában, – elkészíti és kiadja a versenyek eredményértékelését tartalmazó listákat. 3.3.4.2.

Ellenőrző bírók

Az ellenőrző bírókat a rendező szerv javaslatára az TSB bízza meg. Az ellenőrző bírók – ellenőrzik a kidolgozott versenyfeladatok szakmai helyességét, ezen belül azt, hogy azok megfelelnek-e a Versenyszabályzatnak és a sportági szabályzatoknak, – ellenőrzik a versenyzők részvételi jogosultságát, – ellenőrzik a versenypályákat és a versenyzők részére kiadott dokumentumokat,

hogy

feladatoknak, 13

azok

megfelelnek-e

a

kidolgozott

– ellenőrzik a versenyzők sportszerű magatartását, – ellenőrzik a versenyek során az időmérést és a versenyfeladatok teljesítésének hiteles rögzítését, az elsődleges adatokat tartalmazó dokumentumok szakszerű, egyértelmű elkészítését és kezelését, – ellenőrzik

az

eredményértékelést,

az

eredménylistákat

és

az

eredményhirdetést, – megvizsgálják a versenyeredmények igazolását illetően felmerülő vitás eseteket, a VB elnökével egyetértésben a helyszínen dönthetnek és igazolást adhatnak, – sportszerűtlenséget tapasztalva felfüggeszthetik a vétkesek versenyzési jogát, kizárásra és a versenyeredmény megsemmisítésére javaslatot tehetnek. Amennyiben a sportszerűtlenségben a rendezőség tagja részes, az ellenőrző bírók a további közreműködést felfüggesztik, és javaslatot tesznek a verseny tisztaságának megőrzése érdekében szükséges intézkedésekre, – intézkedéseikről a VB elnökét a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják, – működésükről a verseny eredményhirdetése (a versenyeredményértesítő kiadása) után írásban jelentést tesznek a TSB részére. 3.4. A versenyek előkészítési és lebonyolítási határidői – döntés a VOTT rendezőjéről a VSÉ-n kb. másfél évvel az érintett évi VOTT előtt, – a VOTT résztvevőinek meghívása: a VOTT záróünnepségén a következő találkozóra, – a versenyek időpontjának és helyének, valamint a jelentkezési címnek a közlése a Magyar Természetbarát Szövetség eseménynaptár szerkesztőségével a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig, – minősítő tájékozódási futó verseny rendezése esetén a verseny adatainak a közlése a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség versenybizottságával a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig, – a RB létrehozása: 10 hónappal a találkozó előtt, – javaslattétel a TSB-hoz a VB elnöke, az ellenőrző bírók és az értékelő bizottság vezetője személyére: a RB megalakulása után két héttel, – a versenyfeladatok kidolgozása és benyújtása a TSB-hoz felülvizsgálatra: 4 hónappal a versenyek előtt, 14

– a versenyfelhívás (kiírás, előzetes tájékoztató) kiadása és megküldése a villamosenergia-ipari szervezetekhez: 5 hónappal a versenyek időpontját megelőzően, – a versenyértesítő (végleges tájékoztató) kiadása és megküldése a jelentkező szervezeteknek: legkésőbb 2 hónappal a versenyek időpontját megelőzően, – a résztvevők személy szerinti benevezése a versenytagozatokra és kategóriákra: másfél hónappal a VOTT előtt, – a versenykiírásban esetleg előirányzott speciális kötelező irodalom, egyéb versenysegédlet megküldése a véglegesen benevezett csapatok részére: legkésőbb 1 hónappal a verseny időpontját megelőzően, – általános tájékoztató kiadása a versenyzőknek: a versenyt megelőző napon, – a versenyutasítás (menetutasítás) kiadása a versenyzőknek a verseny előtt a felkészüléshez szükséges idő figyelembe vételével, – eredményhirdetés: minden versenytagozatnak a találkozó záróünnepségén, – eredményértesítő kiadása és megküldése minden résztvevő társaságnak: az eredményhirdetést követő egy hónapon belül, a résztvevő társaságok pedig kötelesek a kellő számú példányban sokszorosított eredményértesítővel az általuk benevezetteket tájékoztatni, – zárójelentés a TSB részére: 2 hónappal a találkozó után. 3.5. A versenyek lebonyolítási rendje A VOTT-ot a tárgyév 25-27. hetében – az iparági általános versenynaptárral összhangban – kell megrendezni. Ettől eltérni csak elháríthatatlan akadály esetén (pl. szállás hiányában) a VSB egyetértésével lehet. A versenyek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az egyes tagozatokban való részvételt bármely benevezett versenyző számára korlátozás nélkül lehetővé tegye, beleértve a versenyek közötti legalább két óra pihenő időt. Továbbá a versenyek időpontja és az eredményhirdetés között biztosítandó a versenybíróság, illetve az értékelő bizottság és az ellenőrző bíró(k) számára a szakszerű és ellenőrzött eredmény feldolgozására, összesítésére, a versenyeredmény kihirdetésére szükséges iratok, hirdetmények elkészítéséhez szükséges idő. Az időrendet, és minden lehetséges versenyző egyenlő részvételi esélye érdekében a szállás és az egyéb szolgáltatások igénybevételi lehetőségét a versenykiírásban egyértelműen közölni kell (pl. csütörtöki érkezés, helyfoglalás, vacsora stb.).

15

3.6. Tapasztalatátadás A tárgyévi rendező szerv igényelheti az előző évi VOTT rendezőjétől a rendezés tapasztalatainak átadását személyes konzultáció, illetve dokumentumok szolgáltatása keretében. Ehhez a TSB szervezéssel és szükség szerinti közreműködéssel segítséget nyújt.

16

4. A RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI 4.1. A versenyek résztvevői – a villamosenergia-iparág alkalmazottai, nyugdíjasai és tisztségviselői, – a fent említett alkalmazottak, nyugdíjasok, tisztségviselők közvetlen családtagjai, (szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, házastárs, élettárs, testvér) – a rendező szerv által meghívottak. A rendező szerv a meghívottak körét a TSB-vel előzetesen egyeztetni köteles, vitás esetben a VSB dönt. A VSB a meghívottak körét illetően megszorítással élhet, illetve javasolhatja a meghívás mellőzését, amennyiben a versenyek tisztaságát vagy lebonyolításának zavartalanságát a meghívás veszélyeztetné (pl. túl nagy tömegű résztvevő, színvonal csökkenés). 4.2. A versenyeken való részvétel feltételei minden résztvevőre egyenlők. 4.3. A versenyekre a versenyfelhívásban megadott módon a társaságok jelentkeznek, megadva az általuk benevezendő versenyzők létszámadatait. A jelentkezés alapján a versenyzőket név szerint a versenyértesítőben meghatározott formában és tartalommal a társaságok nevezik be. A jelentkezéskor közlik az általuk megbízott személy nevét, aki az egész csoportot képviseli a rendező szerveknél és a VB-nál. A 4.1 szerinti körből bárki benevezhető, aki a versenyfeladatok teljesítését megfelelő egészségi állapotában vállalja, szellemileg és fizikailag képes felkészülni. A versenyzőket a nevezéskor a feltételek teljesítése tekintetében a benevező társaság igazolja. A rajtnál, a verseny közben és a célnál a versenybírók feladata a személyazonosság vizsgálata. A rajttól a célig a versenyzőt a versenyzőkarton igazolja, illetve célbaérkezés után a rendezők kérésére köteles fényképes igazolványát bemutatni. 4.4. A résztvevők egyénileg vállalják a találkozón és a versenyeken való részvétellel járó fegyelmet, a szabályok betartását, a balesetek elkerülésére való fokozott törekvést. 4.5. Nem lehet versenyző, aki a találkozóval kapcsolatos bármely tevékenységével összefüggésben versenyen kívül tudomást szerezhet a versenyfeladatokról és azok megoldásáról. Ilyenek többek között a rendezőbizottság és a versenybíróság tagjai, a technikai személyzet, továbbá az ellenőrző bírók. 4.6. A versenyzők magatartása a versenypályán.

17

4.6.1. A versenyzők a versenypályán csak csapatban versenyezhetnek (kivéve a „D”, „E”, „F” tagozat egyéni versenyeit). Az időmérés csak akkor tehető meg, ha a csapat minden tagja jelen van. A versenybíróság jogosult bármely ellenőrző pontra ellenőröket telepíteni. Az ellenőr a pontérintést csak a teljes létszámú csapatnak engedi igazolni, osztott útvonalon az arányos csapatrésznek. Az ellenőr jogosult a versenyzőkartont elkérni, a csapat tagjait név szerint ellenőrizni, észrevételeit a kartonra aláírással és időponttal feljegyezni. 4.6.2. Az ellenőrző pontok érintésének rendjét a versenybíróság a menetutasításban írja elő. Az attól való eltérés az értékelés előre megadott szabályai szerint hibaponttal értékelendő. 4.6.3. A versenyzők saját csapatukon kívül más csapat tagjaival a rajt és a cél között a versenyre vonatkozó beszélgetést nem folytathatnak, arra vonatkozó információt, útbaigazítást nem kérhetnek és nem adhatnak. (Ez természetesen az azonos társaság által indított bármelyik másik csapatra is vonatkozik.) 4.6.4. A versenyzők a bajbajutott, balesetet szenvedett társaikat kötelesek segíteni. A segítségnyújtás az egészség, a testi épség és az élet védelmére, vagy különösen nagy kár elhárítására irányul, de nem szolgálhat a feladatok megoldásában vagy a verseny folytatásában való segítésre. 4.6.5. A versenyzők kötelesek óvni az élővilágot, az épített környezetet, a műemlékeket, a vadászati, turista és egyéb létesítményeket, továbbá őrizni a táj csendjét és tisztaságát. Fokozottan őrizkedni kell a tüzet okozó tevékenységtől. Tűz vagy tűzveszély észlelésekor azonnal gondoskodni kell az emberek veszély környezetéből való mentéséről, illetve az attól való távoltartásáról, a tűzoltók és a rendőrség értesítéséről, továbbá meg kell szervezni a tűz lokalizálását és oltását. 4.6.6. A rajtba érkezéstől a cél elhagyásáig (versenyzőkarton leadása) a versenyzők rádiótelefont (vagy más elektronikus hírközlő és tájékozódási eszközt) nem használhatnak, kivéve a versenybírósághoz vagy a rendező szervhez irányuló, a 4.6.4, 4.6.5 és 5.5.1 pontban leírt célú üzenetek továbbítását. A versenyzőket a verseny előtt írásban kell tájékoztatni azokról a helyekről és lehetőségekről, ahol és ahogyan segítséget kérhetnek baleset, tűz vagy egyéb veszély esetén. 4.7. A személyi versenyfelszerelés 4.7.1. A versenyző a versenyen köteles a balesetveszély csökkentése érdekében jó állapotban lévő, a közízlést nem sértő és a sportágnak megfelelő (sport-) öltözékben részt venni. 18

4.7.2. A sportági általános szabályoknak megfelelő felszerelésről – amelyet a versenyértesítőben a versenybíróság előírt – a versenyző személyesen köteles gondoskodni (pl. tájoló, óra, rajzeszköz stb.). 4.7.3. A versenyzők a versenyen a rajttól a célig a versenybíróság által előírt és rendelkezésre bocsátott megkülönböztető jelzést (rajtszám, jelvény stb.) az előírásnak megfelelően kötelező viselni. Amennyiben külön előírás másként nem rendelkezik, ajánlott a ruházaton jól láthatóan a találkozó jelvényét viselni. 4.8. Részvétel az állandó versenyeken 4.8.1. „A” tagozat (terepverseny):

4 fős csapatban (7. pont),

„B” tagozat (városismereti verseny):

2 fős csapatban (8. pont),

„C” tagozat (összesített verseny):

az „A” és „B” tagozati

versenyen részt vett, a benevező társaság által a személy szerinti benevezéskor egymáshoz kapcsolt „A” és „B” tagozatú egy-egy csapat, 6 fő (9. pont), „D” tagozat (tájékozódási futó verseny):

egyénileg (10. pont),

„E” tagozat (rádiós éterverseny):

a 11. pont szerint,

„F” tagozat (szenior tájékozódási terepverseny):

a 12. pont szerint,

„G” tagozat (legeredményesebb társaság verseny):

a 13. pont szerint.

Nevezés: „A”, „B”, „C”, „D”, „E” és „F” tagozati csapatot (versenyzőt) lehet nevezni a csapat tagjainak nevével és életkorával. A nevező szerv a csapat egy tagját felelős csapatvezetőnek a nevezéskor név szerint jelenti be. Csapatonként 1-1 tartalék versenyző nevezhető. A benevezetett csapat összetételétől eltérni csak a verseny színhelyén, a versenyértesítő szerinti jelentkezéskor való bejelentés elfogadása alapján lehet. Tartalékversenyzőt a rajthelyen való megjelenéskor lehet bejelenteni és indítani. 4.8.2.

Életkor: é=v-sz, ahol é:

életkor a verseny szempontjából,

v:

a verseny éve,

sz:

születési év.

4.8.3. A C tagozatokon belül nevezni lehet – „S”, azaz szenior kategóriába. Az „S” kategóriájú csapat minden tagja legalább 45 éves. – „N”, azaz női kategóriába. Az „N” kategóriájú csapat minden tagja nő, életkori megkötés nélkül. – „I”, azaz ifjúsági kategóriába. Az „I” kategóriájú csapat minden tagja legfeljebb 18 éves. 19

– „CS”, azaz családi kategóriába. A „CS” kategóriájú csapat tagjai között legalább egy család három tagja van. Családtagok: legalább egy szülő két gyermekével vagy két szülő egy vagy két gyermekével, illetve nagyszülő(k) unokáikkal, akiket a benevező társaság ekként nevez be. (A gyermekek felnőtt korúak is lehetnek.) A csapatok mindazon kategóriákba benevezhetők, amelyek fenti feltételeinek megfelelnek. (Pl. egy „N” csapat indulhat az „S” vagy az „I” kategóriában, valamint a „CS” kategóriában is!) 4.8.4. A „D” tagozatba a versenyzőket a versenyfelhívásban megadott és a tájékozódási futás országos versenyszabályzatának megfelelő kategóriákba lehet nevezni. 4.8.5. Az „E” tagozatba a 11. pont szerint, az „F” tagozatba a 12. pont szerint lehet nevezni. A „G” tagozatban a versenyzőket benevező társaságok külön benevezés nélkül értékelésre kerülnek. 4.8.6. A rendezőség azokat a tagozatokat illetve azokat a kategóriákat köteles megrendezni és értékelni, amelyekbe legalább öt benevezett versenyző (csapat) indítható, illetve versenyzett. Kellő számú induló hiányában a díjak kiadásáról a VB dönt. 4.9. Értékelés és díjazás 4.9.1. Az értékelő bizottság a versenyfeladatok teljesítését a következők szerint értékeli. – Az „A” és a „B” tagozatban a versenyutasításban közölt, illetve az ott hivatkozott szabályok szerint csapatonként értékel és állapítja meg a helyezési sorrendet (részletesen lásd a 7.9 és 8.7 pontban). – A „C” tagozatba benevezett csapatok az A. és a B. tagozatban elért helyezési számai összege szerint kerülnek a „C” tagozat helyezési listájára (részletesen lásd a 9. pontban). – Külön listán is meghatározásra kerülnek a „CS”, az „I”, az „S” és az „N”. kategóriájú csapatok helyezései, a tagozatokra érvényes szabály szerint. – A „D” tagozat versenyzőinek helyezési sorrendjét a tájékozódási futás országos versenyszabályzata szerint kell kategóriánként megállapítani és kihirdetni. – A „D” tagozat versenyzői ezen kívül a benevező szerv neve szerinti csapatot alkotnak. A csapat eredményét 10.5 pont szerint kell értékelni. – Az „E”,a „F” és az „G” tagozat versenyének az értékelése a 11-13. pontok szerint történik. 20

4.9.2. Díjazás – Az „A”, „B”, „C”, „E”, „F”, „CS”, „I”, „S” és „N” tagozat, illetve kategória versenyzői (csapatai) közül az I., II. és III. helyezettek személyenként érem díjban részesülnek (arany, ezüst és bronz érem, esetleg plakett). – A „D” tagozat minden egyéni kategóriája első három helyezettje érem díjban részesül, mint előbb. – Minden tagozat illetve kategória első hat helyezett csapata (beleértve a „G” tagozatot) oklevél díjazásban is részesül. – Az érmen vagy plaketten gravírozással fel kell tüntetni a találkozóra és a tagozatra egyértelműen utaló szöveget (jelet) és az évszámot. 4.9.3. Vándordíjak 4.9.3.1.

A találkozók hagyománya szerint a következő vándordíjak kerülnek

kiosztásra: a) A „C” tagozat I. helyezett csapata részére az Összesített Vándordíj, a REAKTOR, melyet Paksi Atomerőmű Zrt. ajánlott fel 2006-ban a TRAFÓ helyett, melyet végleg elnyert. A Trafót az ÉMÁSZ Vállalat 1975-ben ajánlotta fel az ÁVESZ Egri Üzemigazgatósága által 1951-ben alapított vándordíj felújításaként. b) Az „A” tagozat I. helyezett csapata részére a Tájékozódási Vándordíj, a FOKOS, amelyet a Gagarin Hőerőmű Vállalat 1973-ban ajánlott fel. c) A „B” tagozat I. helyezett csapata részére a Városismereti (korábban: Környezetismereti) Vándordíj, amelyet a MAVIR Zrt. újított meg 2009. évben a rendszerirányítás 60. évfordulója alkalmából a végleg odaítélt korábbi vándordíj helyett, melyet a Kazincbarcikai Városi Tanács VB 1972ben ajánlott fel. d) A „C” tagozat „S” kategória I. helyezett csapata részére a Szenior Csapat Kupa, amelyet a BFEM (Budapest Főváros Elektromos Művei) 1963-ban ajánlott fel. e) A „C” tagozat „I” kategória I. helyezett csapata részére a Junior Vándordíj, amelyet a BFEM 1971-ben ajánlott fel. f) A „C” tagozat „N” kategória I. helyezett csapata részére a Női Kupa, amelyet az Ajkai Hőerőmű Vállalat 1984-ben ajánlott fel. 21

g) A „C” tagozat „CS” kategória I. helyezett csapata számára a Családi Kupa, amelyet az ERŐTERV Rt. ajánlott fel 1999-ben. h) A „C” tagozat utolsó helyezett csapata (az értékelt csapatok közül) részére a Teknősbéka Vándordíj, amelyet a Borsodi Hőerőmű Vállalat 1972-ben ajánlott fel. i) A „D” tagozat csapatértékelés I. helyezett csapata részére a Tájfutó Kupa, amelyet az Magyar Villamos Művek Sport Club 1975-ben ajánlott fel. j) Az „E” tagozat I. helyezett versenyzője számára az Arany Yogi vándordíj, melyet az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ajánlott fel 2010-ben. k) Az „F” tagozat I. helyezett versenyzője számára a Szenior Kupa (korábban Veterán Kupa), amelyet az Magyar Villamos Művek Sportegyesülete ajánlott fel 1999-ben. l) A „G” kategória I. helyezett csapata számára a Legeredményesebb Társaság Vándordíj, amelyet a TITÁSZ Rt. ajánlott fel 1991-ben. m) Az értékelt eredménnyel célba ért legifjabb versenyző számára a legifjabb versenyző vándordíja, amelyet a Pécsi Erőmű Rt. ajánlott fel 1997-ben. n) Az értékelt eredménnyel célba ért legidősebb versenyző számára a legidősebb versenyző vándordíja, amelyet a DÉMÁSZ bajai üzletigazgatósága ajánlott fel 2000-ben. o) A „C” tagozat legifjabb (legkisebb összéletkor) csapata számára a TERMÉSZETBARÁT FIATALOK Czibulya vándordíja, amit Czibulya János ajánlott fel 2003-ban. p) A mindenkori rendező társaság részére a Vastuskó vándordíj, melyet az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ajánlott fel 2010-ben. 4.9.3.2.

Új vándordíjak alapítása

A Találkozó eszméjének hirdetése céljából újabb díjak is alapíthatók. A díj alapító levele tartalmazza a cél egyértelmű és agitatív megfogalmazását, valamint biztosítani kell a díjat megtestesítő tárgy művészi kivitelét, amely – ha

tágabb

értelemben

is

–

utaljon

a

találkozóra

és

a

díjazott

sportteljesítményre. Az a villamosenergia-ipari intézmény (szervezet), amelyhez az adományozó kezdeményezésével fordult, erről haladéktalanul tájékoztassa a TSB-ot, és tegyen javaslatot az alapítás elfogadására. A díj alapításáról és annak elfogadásáról a TSB dönt. 4.9.3.3.

A vándordíjak kezelése 22

A díjazott csapat köteles a díjat megtestesítő tárgyat gondosan megőrizni. Köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a díjra a korábbi évek gyakorlatával egyező módon a díjazott csapatot benevező intézmény egyezményes rövidítése, esetleg a telephelyre utaló helynév vagy egyéb jelzés és a díjazás évszáma maradandóan rögzítésre kerüljön. Ugyancsak a díjazott csapat köteles a díjat a megőrzés helyére és onnan a következő találkozó színhelyére, legkésőbb a találkozó megnyitásáig odaszállítani. A visszaadás ép, hiánytalan és tiszta állapotban teljesítendő. A díj tárgyában bekövetkező esetleges rongálódást

(akár

gondatlanságból,

elemi

csapásból,

szándékos

cselekményből vagy természetes elhasználódásból ered) a díj mindenkori birtokosa tartozik helyreállítani, illetve ha ez nem lehetséges, az eredetihez mindenben hasonló, az eredeti alapító nevével ellátott újat készíttetni. A

felsorolt

kötelezettségekért

a

díjazott

csapatot

nevező

társaság

szavatossággal tartozik, illetve a kötelezettségek teljesítését részben vagy egészében átvállalhatja. A díjazott csapat, illetve a társaság jogosult a díjat méltó környezetben kiállítani, az iparági összetartozás eszméjével összhangban álló propagandára felhasználni. A rendező bizottság a vándordíjak átvételét jegyzéken aláírással igazoltatja az átvevővel, és a jegyzéket a VOTT következő rendezőjének átadja. 4.9.3.4.

A vándordíjak végleges elnyerése

Azon vándordíjat, melyet egy társaság egy adott csapata, vagy egyéni versenyzője öt egymást követő évben elnyer, azt véglegesen is elnyeri. Csapatversenyeknél feltétel, hogy az adott csapatnak legalább a versenyzők fele állandó volt, vagyis mind az 5 alkalommal tagja volt a csapatnak. Ilyen esetekben a vándordíj megújításáról, az elnyert vándordíj helyett új díj felajánlásáról, a díjat elnyerő társaság köteles gondoskodni. 4.10. Külön- és tiszteletdíjak A Találkozó záróünnepségén a rendező szerv – a TSB előzetes hozzájárulásával – külön- és tiszteletdíjakat is kioszthat. Az ilyen díjakat az adományozótól elfogadni és kiosztani csak akkor szabad, ha a találkozó és azon belül a versenyek szabályzati célkitűzéseinek a teljesítésére ösztönöznek, vagy azok kiemelkedő teljesítését jutalmazzák. E díjak is csak ízléses kivitelűek lehetnek. Nincs helye a találkozó versenyein öncélú, protokolláris díjazásnak. (Nem tartoznak e körbe a találkozó helyét, rendezőjét, pártolóját reprezentáló eszmei értékű ajándék- és emléktárgyak.) 23

A rendkívüli körülmények között kiemelkedően sportszerű magatartást tanúsító versenyzőt vagy csapatot a VB – az TSB-gal egyetértésben – fair-play díjjal tüntetheti ki. Ezt a díjat az eredményhirdetésen és az eredményértesítőben a kiemelkedő társadalmi jelentőségére tekintettel a többi díjfajtát megelőzően kell kihirdetni.

24

5. RÉSZTVEVŐK FELELŐSSÉGE, KÖTELESSÉGE ÉS JOGA 5.1.

A benevező társaság által a versenyfelhívásban megadott módon hivatalosan

bejelentett csoportvezető köteles a csapat tagjait a versenyek rendező szerveinél képviselni. A résztvevők elsősorban a csoportvezető útján gyakorolják jogaikat. 5.2.

A versenyző felelőssége

A versenyzők saját felelősségükre, a fiatal- és gyermekkorúak (18 éves vagy fiatalabb) a szülők felelősségére vesznek részt a versenyeken. 5.2.1. Sportorvosi engedély bemutatása általában nem szükséges a rendezvény találkozó jellegére tekintettel. Amennyiben a versenyt országos sportági szakszövetség

minősítő

versenynek

sorolná,

a

sportorvosi

engedély

(alkalmasságot igazoló irat) bemutatása kötelező. (Erre a tényre a rendezőbizottság a versenyfelhívásban vagy legkésőbb a versenyértesítőben köteles felhívni a figyelmet.) 5.2.2. A versenyző a saját tevékenységével kapcsolatban felelős a verseny technikai felszerelésének rendeltetésszerű használatáért, a versenyző társak és a verseny területén lévő más személyek zavartalan tevékenységéért és testi épségéért. A versenyző az okozott kárért vagy egyéb következményért egyénileg és csapatával együtt is felelősséggel tartozik. 5.3.

A versenyző kötelessége

5.3.1. a legjobb tudása szerint részt venni azon a versenyen, amelyre benevezték, 5.3.2. a Versenyszabályzat, az általános tájékoztató és a menetutasítás rá vonatkozó részének maradéktalanul eleget tenni, 5.3.3. a verseny közben a rendezőbizottság, a versenybíróság és az ellenőrző bírók rendelkezéseit vita nélkül végrehajtani, 5.3.4. a találkozó teljes időtartama alatt sportszerűen versenyezni, fegyelmezett magatartást tanúsítani. 5.4.

A versenyző joga

5.4.1. részt venni azon a versenyen, amelyre benevezték, 5.4.2. igénybe venni minden tájékoztatást, amelyet a versenyzők számára a RB és a VB kiad, 25

5.4.3. igénybe venni a minden versenyző számára rendelkezésre bocsátott felkészülési lehetőséget, valamint technikai és szellemi segédeszközt, kivéve amit a Versenyszabályzat vagy a menetutasítás tilt, 5.4.4. óvást vagy panaszt tenni, amennyiben a Versenyszabályzat vagy a menetutasításban adott szabályok megsértését vagy egyéb sportszerűtlenséget tapasztal, hibás feladatmegadást, a feladat teljesítés bármely elemének téves rögzítését vagy helytelen értékelését észleli, illetve a versenyfeladat teljesítésében önhibáján kívül hátrányba hozzák (akadályozzák), 5.4.5. fellebbezni az óvásának elutasítása ellen, vagy az őt sérelmesen érintő versenybírói vagy fegyelmi intézkedés, illetve határozat ellen. 5.5.

Az eltévedt versenyző (csapat)

5.5.1. A benevező társaság hivatalos képviselőjének (csoportvezető) kötelessége az eltévedt (bajba jutott) versenyző keresése. Amennyiben alapos a gyanú, hogy a versenyző eltévedt, a csoportvezető köteles –

értesíteni a versenybíróságot és lehetőség szerint a helyi karhatalom szerveit, segítségüket kérni a kereséshez,

–

a

legszélesebb

körű

tájékoztatást

nyújtani

az

eltűnés

ismert

körülményeiről, –

kellő körültekintéssel öntevékenyen is szervezni a csapattagok és más csapatok segítségével a keresést, illetve a mentést.

5.5.2. A csoportvezető kérésére a rendező bizottság és a versenybíróság köteles segítséget adni a kereséshez, elsősorban a segélykérésnek a helyi karhatalom (rendőrség, polgárőrség stb.) illetékeseihez való eljuttatásával, valamint a terepet (várost) jól ismerő személyek mozgósításával.

26

6. FEGYELMI SZABÁLYOK, ÓVÁS, FELLEBBEZÉS 6.1.

A fegyelmi eljárás

A verseny szabályait, a rendezőség utasításait, a kulturált emberhez méltó magatartás szabályait megszegő versenyzőt a RB a találkozón való részvételből, a VB a versenyen való részvételből kizárja. A szabálytalanság vagy fegyelmezetlenség durva, csalárd, rossz-szándékú voltának észlelésekor a versenybíró, az ellenőrző bíró vagy a RB tagja a versenyző részvételi jogát azonnal felfüggesztheti. Megállapítását haladéktalanul közölnie kell a csoportvezetővel, továbbá a VB elnökével és a RB vezetőjével. A felfüggesztést azonnal ki kell vizsgálni. A további részvételről a verseny tekintetében a VB elnöke, a találkozó tekintetében a RB vezetője dönt. A találkozóról való kizárás a versenyről való kizárást is jelenti. Az egyéni eltiltásnak, illetve kizárásnak a csapatra háruló következményeit külön, de a felfüggesztés vizsgálatával egyidejűleg kell vizsgálni és abban is akkor kell dönteni. A csapat további részvételét engedélyezni, esetleg tartalék beállítását lehetővé tenni, valamint az elért eredményt érvényesíteni csak az együttes vétkességben, illetve a szabálysértésben vagy fegyelemsértésben való közreműködés hiányának az egyértelmű és kizáró jellegű megállapítása esetén lehet. Mivel a fegyelmi intézkedés célja csakis a találkozó és a versenyek tisztaságának, sportszerűségének védelme, feddésnek, dorgálásnak vagy megszégyenítő határozatnak helye nincs. Ennek értelmében a fegyelmi határozat a súlyosságával kellően indokolt esetben csak kizárás lehet. A kivizsgálásról és a határozatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A határozatot az RB vezetője vagy a VB elnöke „ad hoc” fegyelmi bizottság elnökeként hozza. A fegyelmi bizottságot a jelenlévő RB tagok és VB tagok közül kérik fel. A bizottság az elnökével együtt legalább három tagból áll. A határozat meghozatala előtt a versenyzőt bizottságilag meg kell hallgatni. A határozatot a versenyzővel és csoportjának vezetőjével azonnal közölni kell. Az elmarasztaló határozatot a jogerőre emelkedés után a versenyeredmény értesítőben a kizárás tényének közlésével kell közzétenni. Felmentő határozat esetén a versenyzőt és a csapatot ért hátrányt vis maior jelzéssel kell dokumentálni. A fegyelmi határozat ellen az elmarasztalt versenyző a TSB-hoz 27

fellebbezhet. Fellebbezését a határozat meghozatalát követő 24 órában nyújthatja be írásban. A fellebbezésről haladéktalanul dönteni kell. A fegyelmi eljárás során és a fellebbezésben a versenyzőt a csoportvezető képviselheti vagy segítheti. Óvás

6.2.

6.2.1. Óvni lehet –

a versenyfeladat tartalmát vagy formáját, amennyiben nem felel meg a Versenyszabályzatnak vagy a menetutasításban adottaknak,

–

a

versenypálya

elemeit,

amennyiben

azok

nem

felelnek

meg

a

versenyfeladatnak, illetve nem a szabályok szerint tűzték ki azokat, –

az eredmények rögzítését (pl. időmérés, pontérintés igazolása),

–

az eredményértékelést,

–

a helyezési sorrendet,

–

a versenyzők, a RB, vagy a VB tagjai, a technikai személyzet szabálytalan vagy sportszerűtlen magatartását.

A fentiek közül bármelyik óvás tárgya csak akkor lehet, ha a verseny eredményét befolyásolta. 6.2.2. Az óvást a VB-hoz írásban kell benyújtani, és azt a VB csak az óvási díj egyidejű befizetése esetén köteles átvenni. 6.2.3. Az óvást a verseny előzményei tekintetében a célba érkezésig, a verseny során tapasztaltak tekintetében a célba érkezés után fél órán belül, az eredmény közlés tekintetében az eredmény közzétételét követően legkésőbb 24 órával írásban kell megtenni. 6.2.4. Az óvást a VB elnöke az ellenőrző bíró(k) véleményének figyelembevételével bírálja el. A találkozó tartama alatt a benyújtott óvást azonnal, de legkésőbb 12 órán belül kell elbírálni, és a döntésről a benyújtót értesíteni. Az óvás tárgyát ki kell vizsgálni, szükség szerint a verseny terveinek vizsgálatával, a helyszín bejárásával, az eseményeknek tanúk bevonásával történő feltárásával. Az elfogadott óvást legalább a versenyeredmény–értesítőben, vagy annak óvását illetően minden résztvevő csoportnak külön megküldött közleményben ki kell hirdetni. 6.2.5. Az óvás díja témánként az egyéni részvételi (nevezési) díj 20%-a, ezer forintra kerekítve. Az óvás díja a nevezési díjakkal együtt kezelendő. Az elfogadott óvás díját azonnal vissza kell fizetni. 28

29

7. „A” TAGOZAT (TEREPVERSENY) SZABÁLYAI 7.1. A verseny meghatározása 7.1.1. A

terepverseny

egyfordulós,

bontott

távú,

kötött

menetsebességű

csapatverseny, amelynek célja a tájékozódással kapcsolatos feladatok természetes terepen, térkép alapján való megoldása. A versenypálya egy részén a csapatok két részre is oszthatók, és az adott külön szakaszokon a feladatokat a csapatrészek önállóan oldják meg. Az osztott rész a teljes versenytáv legfeljebb 33%-a lehet. 7.1.2. Amennyiben a csapatba három gyermekkorú (14 éves vagy fiatalabb) résztvevőt neveznének be, a VB dönt arról, hogy felkészültsége szerint a megosztott pályán indulhat-e a csapat, annak ellenére, hogy a 4.4 pont szerint az egyéni felelősséget vállalták. Kedvezőtlen körülmények között ebben az összetételben a csapat nevezése nem fogadható el. 7.2. A versenyfeladat kiegészíthető szerkesztési feladattal (a versenypálya egy vagy két felkeresendő pontjának előre megadott szerkesztési alapadatokkal való meghatározása a térképen), tájékozódási feladattal (pl. útvonalkövetés, iránymérés és -fésű, távolságmérés és -fésű, poligon, egyenes itiner stb.). A 7.1.1 szerint osztott pályaszakaszon ezek közül csak az iránymérés és -fésű, a távolságmérés és -fésű, az útvonalkövetés és a szerkesztési feladat tűzhető ki, mindkét ágra egyaránt. 7.3. A versenypályát a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség által kiadott vagy elismert több színnyomású térképen kell megadni. A térkép méretaránya legalább 1: 15 000, vagy részletesebb, alapszintköze 5m vagy kisebb lehet. Minden versenyző csapat azonos kiadású térképet kapjon. A térkép helyesbítése nem lehet régebbi hat évnél, de a három évnél régebbi helyesbítésű térkép felhasználása kerülendő. Az időközben bekövetkezett

lényeges

terep-változásokat,

valamint

az

esetleges

nagyobb

térképhibákat a versenybíróság minden berajzolt térképen azonosan köteles házilag jelölni, vagy azokra a menetutasításban egyértelműen utalni. 7.4. Egyértelmű figyelemfelhívó jelzéssel kell elhatárolni a versenypálya közelében előforduló balesetveszélyes helyeket. Az ilyen helyeket a pályatervezéskor lehetőleg el kell kerülni. Amennyiben ilyet a versenypálya mégis megközelít, a veszélyre a menetutasításban is fel kell hívni a figyelmet, szükség esetén megkerülhetetlen kordonnal kell elhatárolni, illetőleg különösen indokolt esetben a rendező őrt állíthat. 30

7.5. A versenyző csapatok felszerelése a tájoló, az óra, ivóvíz (személyenként min. 0,5 l) és az egészségügyi csomag. Ezeket a csapatok olyan számban vigyék magukkal, ahány részre bomlik a csapat a menetutasítás szerint. Ezen felszerelések hiánya miatt bekövetkező károkért (eltévedés, téves feladatteljesítés, egészségromlás stb.) a verseny rendezőjével szemben kártérítés nem érvényesíthető. A versenybíróság más felszerelést is ajánlhat (turistatérkép, látcső stb.). A felszerelésekre legalább a versenyértesítőben utalni kell. 7.6. A versenypálya kialakítása 7.6.1. A versenypálya a tájékozódási feladatok tekintetében nehéz, a fizikai megterhelés tekintetében legfeljebb közepesen nehéz legyen. A hibátlan teljesítés nagy figyelmet és körültekintést, jó helyzetfelismerést követeljen meg. 7.6.2. A versenypálya ellenőrző pontokkal szakaszokra bontandó. Az ellenőrző pontok jelölése a térképen egyöntetűen 5-6 mm átmérőjű kör, amelynek középpontja a tereptárgy, terepalakulat stb. térképi helyén van. (A tájfutó térképen a tereptárgyak jeleit a Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetség {I0F} érvényes jelkulcsa szerint kell értelmezni.) Az ellenőrző pontokat jól látható, de a térkép vonalainál nem vastagabb egyenes vonallal össze lehet kötni, valamint a rajttól a cél felé 1-től egyesével sorszámmal kell jelölni, de a versenypálya része lehet nem kötött sorrendben érintendő pontoknak a menetutasításban meghatározott halmaza is. A rajt és a cél nem sorszámozandó. A rajt jele a térképen egyenlő oldalú háromszög, 7-9 mm élhosszal, a cél jele kettős koncentrikus kör, hasonló nagyságban (5-6, ill. 7-9 mm). Az ellenőrző pontok tárgyát (tereptárgy) és a feladatokhoz kapcsolódó viszonyítási pontok helyét a térképen finom rajzeszközzel (körzőhegy) ki kell szúrni, elkerülendő a körök esetleg kevésbé pontos rajzolása által keltett bizonytalanságot. A viszonyítási pontok (segédpontok) az ellenőrző ponttól eltérő, feltűnő módon jelölendők (pl. 8 mm átmérőjű körben négyzet és egyértelmű betű-szám kombináció), kivéve, ha a menetutasítás szerint bármelyikük a pálya egyik számozott ellenőrző pontja is. A térképnek a pályát ábrázoló részén az ezen pontban említett, valamint a 7.4 pont szerinti jelöléseken kívül más jelet (szöveg, szám, rajzjel) alkalmazni tilos. Az alkalmazott jeleket piros, vízálló és kopásálló nyomot hagyó eszközzel kell rajzolni. 31

Benyomtatott térkép esetén ügyelni kell, hogy a pályaberajzolás ne takarjon ki fontos tájékozódási pontokat. 7.6.3. A versenypálya távja ellenőrző ponttól pontig az összekötő egyenesen mérve összesen 8-12 km lehet, a szintemelkedés ellenőrző ponttól ellenőrző pontig az összekötő egyenesen mérve összesen 500 m-nél ne legyen nagyobb. (A hosszabb táv elsősorban kis szintkülönbség esetén ajánlott.) A versenypálya bejárásához szükséges tiszta (pihenők és keverés nélküli) idő nem lehet több 180 percnél. (Különösen tagolt vagy növényzettel sűrűn fedett terep esetén a VB

indokoltan

ennél

legfeljebb

30%-kal

nagyobb

versenyidőt

is

engedélyezhet.) Keverési idő: a tiszta menetidő legalább 30%-a (ajánlás). A feladatra külön idő biztosítandó (pl. a szerkesztésre a rajtban külön 10 perc, az irányfésűre a menetidőben +5 perc). 7.6.4. Az ellenőrző pontok közötti egyenesen mért szintemelkedésnek megfelelően pótidőt kell adni. Előírt (kötelező) útvonal esetén az útvonalon mért távolság és szintemelkedés a mértékadó. Menetidő-számításnál – amely percekben történik – a távolságra adandó, s a szintemelkedésért járó menetidőt egy tizedes pontossággal kell számítani. A két menetidőt össze kell adni és a kapott összeget felfelé kerekítve kapjuk meg az adott szakasz menetidejét. A menetsebesség és szintemelkedés–pótidő: Nappali versenyen: 43 km/h +1 min/10 m szintemelkedés. Éjszakai versenyen: 3 2,5 km/h +1 min/10m szintemelkedés. Különösen nehéz terepen (sziklás, bozótos, homokos vagy egyéb nehezítő körülmény) a VB kivételesen ezektől a versenyzők javára eltérhet. 7.6.5. A szerkesztési és egyéb feladatoknál az irányokat az ÉK-360 fokos rendszerben kell megadni. Az irányadatok tájékoztatásként ezen felül más rendszerben is megadhatók, illetve külön feladat lehet más irány-rendszerben megadott adatok átszámítása az ÉK-360 fokos rendszerbe és viszont. 7.6.6. Az ellenőrző pont elhelyezése a terepen Az ellenőrző pont (ep.) lehet a terepnek bármely, a térképen is

7.6.6.1.

azonosítható síkrajzi vagy domborzati eleme, vagy annak részlete. Ezek közé tartozik az un. zöld pont is, amely a terepnek a térképen egyértelműen berajzolt és kiszúrással azonosított pontja. 32

Az ep-nak a közelben, lehetőség szerint legalább három eltérő irányban levő jellegzetes, tájékozódásra alkalmas ponttól mérve (irány és távolság) a terepen és a térképen azonos a helyen kell lenni. A bemérés pontossága a térképen mért 1 mm távolság, a terepen a térkép méretarányával figyelembe véve (pl. 1:15 000 esetén 15 m). Az ep-ot jelölő körön, illetve annak megfelelő terepi területen belül az ep. megtalálását, azonosítását zavaró, kétségessé tevő térképhiba nem lehet! A terepen az ep-hoz bóját kell elhelyezni, amely a pontérintést igazoló

7.6.6.2.

jelölő eszköz vagy a menetutasítás szerinti feladat teljesítéséhez szükséges pont helyét mutatja. A

bója

három

minimum15x15 cm

négyzet és

által

maximum

határolt 30x30 cm,

hasáb, a

minden

oldala

négyzetek

átlósan

kettéosztottak. Az átló felett a színe fehér, alatta piros, vagy a színtévesztők miatt narancs színű legyen. Anyaga lehet papír, szövet, műanyag vagy fém. Egyes feladatoknál (irányfésű, távolságfésű) más méretű és anyagú bója is használható, amely az időjárás viszontagságait rongálódás nélkül elviseli, de ezt a versenyzőkkel a menetutasításban vagy az általános tájékoztatóban közölni kell és a rajtban be kell mutatni. A jelölő eszközt a térképen berajzolt és a menetutasításban esetleg

7.6.6.3.

megnevezett terepponton kell elhelyezni, és helyét a 7.6.6.2 szerint bójával jelezni. Amennyiben a tereptárgyra a jelölő eszköz és a bója nem helyezhető el ésszerűen (pl. szikla, mély gödör) a távolság max. 1,5 m lehet a tereptárgy és közöttük. A versenypálya bemérésekor és kijelölésekor az ep-hoz ellenőrző lapocskát (stekk) kell elhelyezni. A pálya kitűzésekor csak ezzel azonos helyre lehet a bóját kihelyezni. Az ellenőrző lapocskát csak a versenypálya bontásakor lehet eltávolítani. A bója legyen teljes terjedelmében látható az ellenőrző pont (a

7.6.6.4.

tereptárgy) helyéről, illetőleg akkor, ha a versenyzők a térképen jelölt tereptárgyat legalább a bemérés pontossága távolságra megközelítik. A felszerelés (bója, pontérintést igazoló eszköz) eltűnését, hiányosságát

7.6.6.5.

a versenyző köteles a következő időmérőnél és a célban bejelenteni. Az ellenőrző lapocska (stekk) kódját kell ilyen esetben a versenyzőkartonra jelölésképpen bejegyezni, golyóstollal, az időpont megjelölésével. A VB a vizsgálatot követően azt elfogadhatja. 33

7.6.7. Az ep. lehet – bélyegző pont, – időmérő, – állomás. Az időmérők és az állomások helyét a versenytérképen a többi ep-tal

7.6.7.1.

azonosan kell megjelölni. A versenyzők az adott pont elérése előtt ne tudják az ep. minőségét, illetve azt, hogy menetidejüket a pálya mely pontjain ellenőrzik. Az ep-nál az oda kihelyezett jelölő eszközzel a versenyző a

7.6.7.2.

versenyzőkartonon igazolja a pontérintést. A jelölő eszköz szúróbélyegző, elektronikus jelölő eszköz, esetleg zsírkréta vagy gumibélyegző lehet. (Az utóbbi esetben biztosítani kell, hogy a teljes versenyidőben egyértelmű és maradandó jelet hagyjon a versenyzőkartonon. Ennek eszköze lehet pl. a versenyző csapatoknak jól záró dobozban kiadott festékes bélyegzőpárna.) Az időmérő ep-on a versenyző csapat beérkezési és továbbindulási

7.6.7.3.

idejét az egyeztetett versenyidővel feljegyzik. Az érkezési és a továbbindulási idő között minimálisan 1 perc különbség kell legyen. Az állomáson – amely egyúttal időmérő ep – a versenyző csapatok

7.6.7.4.

helyben, valamint a pálya további szakaszán megoldandó feladatokat kaphatnak. Az állomáson a versenyző csapatok számára legalább 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. A külön feladatok megoldására ezen felül adható pótidő, amely a menetidőbe megfelelően beszámítható. Az időmérésnél gondoskodni kell arról, hogy az időadatok rögzítése 1

7.6.7.5.

perc pontossággal történjen. A másodperceket figyelmen kívül kell hagyni! Az időmérést végző bírókat kellő pontosságú órával kell ellátni, és az órákat a verseny közben is egyeztetni kell a rajtnál és a célnál használt versenyórával. A rajtnál és a célnál a versenyórát lehetőleg minden versenyző, de legalább a csapatvezetők számára megtekinthetővé kell tenni. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy az időmérőhöz érkezéskor a versenyző csapatok mindegyike – még nagyobb számú egyidejű beérkező esetén is – pontosan saját idejével legyen regisztrálva. (Ezt kellő számú és jól begyakorlott személyzettel és a feladatok célszerű megosztásával lehet elérni, pl. a beérkezés tényének és idejének szigorú egymáshoz rendelése érkezési jeggyel az adminisztráció számára. Az érkezési és indulási adminisztrációt pedig más-más személy végezze.) 34

7.6.8. A pálya megadott szakaszán útvonalkövetést is elő lehet írni. (Ez kifejezetten ajánlott a veszélyes helyek elkerülése céljából, továbbá szép kilátású helyek, egyéb természeti vagy kultúrértékek megmutatására stb.) A kötelező útvonalat a térképen egyértelműen bemérhető ponttól lehet kijelölni, és folytonos, a valóságos nyomvonalon haladó vonallal jelezni. Az útvonal kezdetét és végét a térképen ki kell szúrni. Az útvonalkövetés során a versenyző csapat a térképen jelzett terepelemek felismerését, az iránykövetést, a távolságmérést gyakorolja. A kötelező útvonalon ellenőrző bóják is helyezhetők el, legalább egy, legfeljebb öt. A bóják egymástól a kötelező útvonal hosszának legalább 1%-ára legyenek. A kötelező útvonalon elhelyezett ellenőrző bóják helyét a térképen nem jelölik. A bóját az útvonal mentén az általános szabályoknak megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy az a követendő útvonaltól ne legyen távolabb 3 mnél, és legalább az útvonal egy pontjától, ott megállva és körültekintve, jól látható legyen. Az útvonal mellé csak egy, a soron következő ep.-sorszámot kell írni. Amennyiben a kötelező útvonalon távolságfésű vagy -mérési feladat van, a bóják csak a berajzolt nyomvonalon lehetnek. Fésű esetén ötnél több bója is elhelyezhető. 7.6.9. Az ep-ok úgy telepítendők, hogy a pontérintés igazolása, az időmérés és adminisztrációja, az állomáson (beleértve a rajt és a cél állomást is) a versenyzők feladatmegoldó munkája és pihenése, valamint a versenybíróság helyi tevékenysége zavartalan legyen. Az állomáson megfelelő eszközökkel gondoskodni kell a mostoha időjárási körülmények elleni védelemről is. Az időmérők és az állomások személyzete számára lehetőleg olyan tartózkodási környezet választandó vagy alakítandó ki, hogy feltűnőségükkel a versenyző csapatokat csak a legcsekélyebb mértékben vezessék rá a pont megtalálására. 7.6.10. A versenypályán ún. tévesztő bóják is elhelyezhetők. A tévesztőbóják a térképolvasási és tájékozódási készség pontosságának ellenőrzését szolgálják. Ott célszerű alkalmazni, ahol a bóják vitathatatlanul a térképen jelzett, a terepen jól bemérhető tereptárgyon helyezhetők el. Az alapszabály az, hogy elhelyezésük korrekt, a helyes ponttól egyértelműen megkülönböztethető legyen. Különös gondot kell fordítani a szerkesztett pontok kijelölésénél a +/- 1 fokos hibahatárra, valamint arra, hogy azokban az esetekben, amikor a helyes pont főként csak távolságméréssel azonosítható (pl. vonalszerű tereptárgyakon 35

kijelölt ellenőrzési pontok), ott a tévesztőpont csak 1 térképi mm-en túl helyezhető el. Ha a versenypálya szerinti helyes ellenőrző pont (bója) és a tévesztőbója a térképen külön ábrázolt tereptárgyra van kitűzve és az a valóságban is létezik, akkor egymás közvetlen közelében (a térkép 1 mm-ének megfelelő távolságon belül) is elhelyezhetők. Versenyeken ellenőrző pontként előfordulhatnak úgynevezett „zöldpontok” is, amikor az ellenőrző pont nem tereptárgyon található. Ilyen esetekben azonban a „helyes” és a tévesztőbóják távolsága legalább 2 térképi mm-nek megfelelő terepi távolságra legyen a felesleges viták elkerülése céljából; vagy ne legyen tévesztőbója. Tévesztőbójának minősül minden igazoló eszközzel ellátott bója, amely a verseny ellenőrző pontjához képest a térképi körön belül van, továbbá amit a versenybíróság annak minősít. A tévesztőbója elhelyezésének szabályai alól kivételt képez, ha a verseny feladata nem a térképolvasásra, hanem a terepen elvégzendő mérésre, becslésre vonatkozik (pl. távolságmérés). Ilyen esetben nem szükséges tereptárgy a bóják elhelyezéséhez. Ha egy adott helyen a térkép több tereptárgyat összevont térképjellel jelöl, tévesztőbóját nem szabad elhelyezni. Ha az ellenőrző pont körrel jelölt környezetében hasonló tereptárgyból több van, mint amennyit a térkép jelöl, akkor ott nem helyezhető el tévesztőbója. A tévesztőbója kivitelére, elhelyezésére egyébként a helyes pontokra (bójákra, igazoló szerkezetekre) érvényes előírások vonatkoznak. A rajtból és az állomásokról a csapatokat lehetőleg nem kevesebb, mint 3 perc

7.7.

időközzel kell indítani. Ettől a saját rajtidejét lekéső csapat esetén sem lehet eltérni, illetve az új rajtidő ennek figyelembevételével adható. A feladatok megadása és teljesítésének igazolása.

7.8.

7.8.1. A terepverseny feladatait –

térképen a pálya kijelölésével, a menetutasításban a menetidőnek az ellenőrző ponttól ellenőrző pontig való előírásával (a különösen nehéz ellenőrző pont szöveges megnevezését a VB rendkívül indokolt esetben, illetve éjszakai versenyen alkalmazhatja),

–

a szerkesztési feladatnál a menetutasításban a szükséges információ szöveges megadásával, a szerkesztendő ponton egymást metsző irányok 36

szögei,

támadáspontjai

(szerkesztési

segédpontok)

és

távolságok

megadásával kell közölni. 7.8.2. A feladatok teljesítésének igazolása A versenyző csapat a pályán való végighaladást az ep-ok érintésének

7.8.2.1.

igazolásával tanúsítja. A pontérintést a bójánál elhelyezett jelölő eszközzel a versenyzőkarton megfelelő rovatába tett jellel kell igazolni. Az időmérőnél az állomásbíró írja be az erre szolgáló rovatba és igazolja aláírásával az érkezés és a továbbindulás időadatát. Az időmérési adatokat a állomáskartonon az érkezés sorrendjében (a csapat rajtszáma, érkezési és indulási ideje) kell jegyezni, a versenyző csapat vezetőjével igazolásként alá kell íratni. Az egyéb versenyfeladatok teljesítését a menetutasításban külön

7.8.2.2.

megadott módon kell igazolni. 7.9.

A verseny értékelése. 7.9.1. A versenypályán való tájékozódási feladat teljesítését a hibapontok száma minősíti. Hibapont jár az ellenőrző pont kihagyásáért, az idegen pont érintéséért, a pontérintés előírt sorrendjének felcseréléséért, az előírt menetidőtől való eltérésért stb. az alábbiak szerint:

Megnevezés Időmérő állomás kihagyás Ellenőrző pont kihagyás Felcserélés, nem a feladathoz tartozó, idegen pont érintése1 Kettős jelölés2

Javítgatás, megtévesztésre irányuló tevékenység Többpontos feladat kihagyás Tévesztőbója bejelölt ellenőrző pontnál Tévesztőbója szerkesztésnél Szerkesztési feladat kihagyása Tévesztőbója többpontos feladatnál3: Téves irányfésű jelölés4 Feladat kihagyása Téves távolságmérés4 Beírás elmulasztása Beírandó menetidőszámítás4 Beírás elmulasztása Iránymérés4 Feladat kihagyása Irány- és távolságmérés Feladat kihagyása Menetidő be nem tartás 37

Hibapont 200 100 100 X 200 150 60 30 100 Egy bójatévesztés maximum 40, lásd a 3. lábjegyzetet. ± 1 fokon túl fokonként 10, de legfeljebb 60 100 a mérendő érték ±1%-án túl méterenként 1, legfeljebb 60 100 ± egy percen felül, percenként 5; de legfeljebb 40 60 ± 1 fokon túl fokonként 5, de legfeljebb 60 100 az irány ±1 fokon és/vagy a távolság érték ±1%-án túli eltérése esetén, mértéktől függően 10 - 60 100 sietésért és késésért percenként 2

Megjegyzés: 1 amennyiben az „idegen” bójája az ellenőrző pont körrel jelölt körzetén belül van, vagy feladat esetében a feladat határait jelző vonal közvetlen közelében –akár kívül, akár belül– van, akkor tévesztő bójának tekintendő. 2 A helyes igazolás és az adott pont tévesztőbójájának igazolása a menetkarton egy négyzetében, egyszerű érintési pontok vagy feladatok esetén 200 hibapont. Többpontos feladat esetében a helyes igazolás és az adott pont tévesztőbójájának igazolása egy igazolóhelyen 100 hibapont. Amennyiben egy helyre két egymás után következő ellenőrző ponthoz tartozó bójánál történt igazolás, akkor úgy kell értékelni, mintha közülük az első pontot kihagyta volna. 3 Kötelező útvonal, itiner, útleírás, poligon, és minden olyan feladat, ahol egynél több ellenőrző pont érintése feltételezhető. A hibapontokat olyan módon kell meghatározni, hogy ha valaki az összes lehetséges jelölésnél ront, egy bójának megfelelő hibaponttal kevesebbet kapjon, mintha a feladatot kihagyta volna. 4 Menetidőszámítás, távolságmérés, irányfésű és iránymérés esetén csak a megengedett eltérésen felüli hibáért kell hibapontot elszámolni!

A versenybíróság feladata és felelőssége, hogy új feladatok alkalmazásánál olyan pontozást alkalmazzon, amely biztosítja a versenyen belüli feladatok arányosságát. 7.9.2. A keverési idő a menetidő minimum 30%-a (ajánlás). Attól az állomástól vagy időmérőtől, ahol a keverési időt a csapat túllépi, a pályán még hátralévő ellenőrző pontok kihagyottnak minősülnek és e szerinti hibaponttal értékelendők. 7.9.3. A kettévált csapatok részeinek pontérintéssel és feladatokkal szerzett hibapontjait átlagolva és a találkozási időmérőhöz később érkező csapat időhibapontjához hozzáadva kell képezni a csapatnak ezen a szakaszon elért hibapontját. 7.9.4. Az egyéb feladatok értékeléséhez a hibapontokat a pontozás szabályaival együtt a VB állapítja meg és a menetutasításban közli. 7.9.5. A csapatok helyezésének sorrendjét a hibapontok összege határozza meg. A helyezési sorrendben jobb helyen áll az a csapat, amelynek kevesebb a hibapontja. 7.9.6. A holtverseny eldöntése Azon csapatok között, melyek azonos számú hibaponttal rendelkeznek a verseny értékelésének végén, a sorrendet az alábbiak szerint kell eldönteni: Az a csapat kapja a jobb helyezést, amelynek az összes hibapontszám azonossága esetén kevesebb a feladathibája, vagyis több az időhibája. Amennyiben ez alapján nem lehet dönteni, mert időhibájuk összesen ugyanannyi, akkor az alábbiakban felsorolt esetekben elért hibapontszámokat kell sorrendben figyelembe venni (továbblépni csak akkor kell, ha a soron következő szempont alapján nem lehetséges a döntés):

38

a) A nem szöveges feladatokból adódó bójahibák (bójatévesztés egyszerű ellenőrző pontokon), b) Távolságmérési, távolságfésű feladatok (Ha mindkettő volt, akkor az összesített eredményüket kell figyelembe venni!), c) Iránymérés, irányfésű (Ha mindkettő volt, akkor az összesített eredményüket kell figyelembe venni!), d) Menetidő számítás, e) A menetutasítás szerint első (nem számítva a fentebb már említetteket!) szöveges feladat, f) A menetutasítás szerint második (nem számítva a fentebb már említetteket!) szöveges feladat (és így tovább). Az esetleg még ezek után is fennmaradó holtverseny eldöntésére a VB az érintett csapatok között pótversenyt rendezhet. A pótverseny legyen villámverseny, amelyen a tájékozódással kapcsolatos feladatokat tűznek ki azonosan minden csapatnak. A holtverseny eldöntésére nem szabad sorsolást alkalmazni. 7.10. A helyes feladatmegoldásokat, az összes ellenőrző- és segédpontot, a tévesztő bóják helyét feltüntető térképet a célban és/vagy a versenyközpontban ki kell állítani. Amennyiben a rajt és a cél azonos helyen van, erre csak az utolsó csapat indítása után kerülhet sor.

39

8. „B” TAGOZAT (VÁROSISMERETI VERSENY) SZABÁLYAI 8.1. A verseny meghatározása: a lakott település (város) területén kulturális tárgyú feladatok megoldása. Ilyenek a történelemmel, a művészettel, az építészettel, a közlekedéssel, a néprajzzal, a közvetlen természeti környezettel stb. kapcsolatos feladatok. Ezek, amennyiben célszerű és lehetséges, tájékozódási feladatokkal kombinálhatók. A városismereti versenyeken belül a megoldandó feladatok lehetnek: 8.1.1. Írásbeli kérdésekre írásban történő válaszadás. 8.1.2. Tájékozódási feladatok megoldása. 8.1.3. Az előzőek kombinációja. 8.2. A feladatok megoldásának alapja 8.2.1. Írásbeli kérdéseknél: – előzetesen szerzett ismeretek, – csoportosan szervezett gyalogos vagy járműves ismertetések, – az előírt útvonalon haladás közben szerzett helyszíni ismeretek, – a felkeresendő pontokon szerzett helyszíni ismeretek, – az említettek kombinációja. 8.2.2. A tájékozódási feladatoknál alkalmazható eszközök: kiadott forrásanyagok, térkép, fotó, vázlat, óra, tájoló, és távcső. A versenykiírásban ezekre utalni kell. (A fotó nem a versenyző által a verseny idején készített fényképfelvétel!) 8.3. A feladat megadása 8.3.1. Írásbeli kérdések 8.3.1.1. Előzetesen szerzett ismeretekre tehet szert a csapat a VB által legkésőbb a verseny időpontja előtt 1 hónappal írásban megküldött (meghirdetett/közzétett) forrásmunkából. A VB meghatározhat olyan forrásmunkát is, amelyhez a csapatok a VB útbaigazítása alapján biztosan hozzájuthatnak (útikönyv, városismertető stb.). Ezen kívül előzetesen különböző elektronikus tartalmak is megadhatók (Internetes oldalak, CD, DVD). Továbbá forrásnak tekinthető a találkozó bármely hivatalos kiadványa (előzetes tájékoztató stb.). 8.3.1.2. A csoportos helyi ismertetéseket a VB által felkért (kijelölt) idegenvezetők végzik, akik az ismertetés anyagát – amely a kérdések anyagát is tartalmazza – a VB-től írásban kapják. Az idegenvezetők a VB 40

által kiadott anyagot kötelesek a versenyzőkkel ismertetni. Csoportos helyi ismertetésnek minősül a VOTT megnyitó ünnepsége is. 8.3.1.3. Előírt útvonal esetében a versenyzők a rajtban kapják meg a feladatot. A kérdések megadhatók az útvonal teljes hosszára, illetve a rendezőknek lehetőségük van a menetutasítások/feladatok útközben, szakaszonként történő kiadására és beszedésére. A cél minden esetben az előírt útvonalon való végighaladás. Az útvonal megadásának módjai: –

utasítástérkép, amely tartalmazza az indító és a szakasz/célállomást, az összes ellenőrző pontot és a kötelező útvonalat berajzolva,

–

szöveges utasítás, amely írásban tartalmazza a kötelező útvonal leírását (itiner). Ez lehet pl. sokszöges iránymenet 10 m-es pontossággal megadva,

–

helyszínen azonosítható pontok leírása,

–

használati sorszámmal ellátott utcakép-fénykép sorozat, amelynél a követendő irány – ha nem egyértelmű – mindig a fényképmásolat függőleges középvonalába essen,

–

–az

előzőek kombinációja. Ez esetben mindig térképet kell adni. A

térkép léptékhelyes vázlat is lehet. Az egyik módról a másikra történő átmenet helyét mind a térképen, mind a terepen ellenőrzőpont formájában fel kell tüntetni. 8.3.1.4. Felkeresendő pontok esetén a versenyzők a rajtban megadott érintendő pontokat keresik fel a versenybíróság által előírt rendben és útvonalon. (Tetszőleges sorrend és útvonal is előírható.) A kérdések csak a felkeresendő pontokra adhatók. A pontokkal kapcsolatos telepítési elvek: –

a

pontok

helyét

megadhatjuk:

utasítás

térképen,

szöveges

utasításban, fényképpel, ha az ily módon megadható (pl. szobor, ház, stb.), –

a pontok egymástól tetszőleges távolságban lehetnek, akár pl. a szomszéd ház,

–

a pontok érintését a versenyző a feladat helyes megoldásával igazolja (u. i. a kérdés olyan jellegzetességet tartalmazhat, amire csak az tud válaszolni, aki valóban volt a pontnál), 41

–

amennyiben a pont bélyegzős, úgy lehetőleg rejtetten helyezendő el (pl. kapualjban) ellenőrrel és bélyegzővel, vagy más alkalmas, a pontérintést igazoló eszközzel. Ez esetben a pontjelzést (bóját) úgy kell elhelyezni, hogy az a kapualjba történő benyitáskor azonnal feltűnjön, de az utcáról ne legyen látható, ugyanakkor megközelítése a verseny teljes ideje alatt legális (szükség esetén engedélyezett) és fizikailag akadálymentes legyen,

–

a bélyegzős pontok száma: 5-10 db (ajánlott),

–

a bélyegzőpont jelölése a térképen és a terepen: értelemszerűen a szabályzat 7.6.2 és 7.6.6 pontja alapján,

–

e versenymód esetén a cél helyét szövegesen is meg kell jelölni.

8.3.2. Tájékozódási feladatok célja a csapatot eljuttatni olyan pontokra, amelyeket a VB a környezet jellegzetessége miatt kíván bemutatni. Ezek a pontok bélyegzőpontok. E pontokkal kapcsolatosan a VB nem köteles kérdéseket feladni, de adhat. Utóbbi esetben a bélyegzés el is hagyható. 8.4. A versenytáv és a versenyidő meghatározása A versenytávot és a versenyidőt a VB határozza meg, és előre írásban közli a versenyző csapatokkal. 8.4.1. A versenytáv hossza gyalogmenet esetén: 3-6 km között lehet. A versenytávot a

feladat

teljesítéséhez

szükséges

legrövidebb

útvonalon,

az

utcák

középvonalában kell értelmezni. 8.4.2. A versenyidőt mindig felfelé kerekítve, 10 perces pontossággal kell megadni: A versenypályát úgy célszerű tervezni, hogy a teljes versenyidő 210150300240 perc közé essen. A versenyidő a menetidő, a megválaszolási idő és a türelmi idő összege. Az elvárt rövid, pontos válaszokkal az írásbeli válaszokra fordítandó idő csökkentésére kell törekedni. 8.4.3. Menetidő: mindenkor az útvonalon található, megfigyelésre alkalmas objektumok alapján: legfeljebb 3045 min/km (0,3045 min/10m, 2,001,33 km/h) haladási sebességgel a 8.4.1 szerinti távra számolva kell megállapítani. Különösen hosszú, meredeken emelkedő útvonal-szakasz esetén pótidő adható. Erre a menetutasításban fel kell hívni a figyelmet. 8.4.4. A kérdések megválaszolására adott idő: MindenHelyszínen kiadott kérdésre legalább 301 másodperc megválaszolási (gondolkodási, válasz rögzítési)gondolkodási időt kell adni. A helyszínen kiadott kérdésekre indokolt lehet hosszabb megválaszolási idő 42

megállapítása.A megválaszolási idő a menetidővel összevonható, ha a kérdéseket a rajtban adták ki és a megválaszolt kérdéseket a célba érkezéskor (szakasz végén) kell leadni. Szakaszokra történő bontás esetén a VB a szakaszidőket megadhatja. A szakaszidő lehet javasolt, de a VB előírhatja kötelezően is. Az utóbbi esetben a szakaszidő tartását is a 8.7.3. pont szerint kell értékelni. 8.4.5. A türelmi idő az előző kettő túllépésére adott ésszerű lehetőség, amely nem lehet több, mint a menetidő és a megválaszolási idő z összegének 30%-a. 8.4.6. Közlekedési eszköz a verseny feladatok teljesítésére csak a VB előzetes és kifejezett engedélyével vagy utasítására vehető igénybe. 8.5. Az indítás módja Előírt útvonal esetén a csapatok követési ideje az indításnál 3-5 perc. Tömeges indítás is lehetséges, ami történhet az összes csapat egyszerre való indításával, vagy kisebb csoportokra bontásával: 5-10 percenként. Egymás segítésének elkerülése érdekében az egyazon nevező szerv csapatait irányított sorsolással egymástól szét kell választani, lehetőség szerint legalább két indítási időközzel. 8.6. Írásbeli kérdések A városismereti versenyeken a hangsúlyt a kérdésekre kell helyezni, amelyekre az előzetes ismeretek, valamint az útvonalon, pontokon látottak, hallottak alapján kell a helyes választ megadni. A kérdések összeállításának alapelve: 8.6.1. Csak olyan kérdés adható fel, amelyre a szükséges ismereteket –

a VB által kiadott és megküldött forrásmunkákból,

–

a csoportos ismertetésekből, és az útvonalon ill. pontokon látottakból lehet meríteni.

8.6.2. A kérdés lehet a környezettel kapcsolatos történelmi, műemléki, természeti, létesítményi és egyéb, a verseny helyéhez kapcsolódó honismereti. 8.6.3. A kérdések megfogalmazása olyan legyen, hogy azokra rövid, szabatos, egyértelmű, adatszerű válaszokat lehessen adni. Pl. évszámok, nevek, dátumok, stílusok, felsorolások stb. 8.6.4. Olyan kérdéseknél, ahol a 8.6.3 pontban foglaltak szerinti válasz nem adható, ott célszerű előre 3-5 választ úgy megadni, hogy a versenyző jelölje ki a szerinte helyes választ (teszt). A kizárólag feleletválasztós versenyt kerülni kell, különösen olyan kérdések esetében, ahol a válasz nem egyértelműen meghatározott (függ a választ adótól). 43

8.6.5. Kérdések tehetők fel az előírt útvonal épületeinek a nem előírtan érintendő közterekre néző részleteire is, de csak abban az esetben, ha a válasz az irodalom, vagy egyéb forrásmunka alapján is megtadható. 8.6.6. Az épületek belsejére vonatkozó kérdések csak az esetben adhatók fel, ha az ajánlott forrásmunkák erre lehetőséget nyújtanak, vagy ha a VB az menetutasításban kifejezetten előírja a belső megtekintését. Ez esetben a VB kellő intézkedéssel garantálja a bejutást. 8.6.7. Nem adhatók fel a csak a napi sajtóban, interneten, TV-ben, rádióban megjelent ill. elhangzott híranyagból, ill. előadásokból meríthető ismereteket megkívánó aktuális kérdések, politikai tárgyú kérdések. Amennyiben az előre kiadott anyaghoz, illetve a menetutasításhoz képest a verseny napjára aktuális változás történt, erről minden versenyző számára egyértelmű tájékoztatást kell adni, vagy a feladatot törölni kell. 8.6.8. A kérdések számát úgy kell meghatározni, hogy az a menetidővel összhangban legyen. Iránymutatásként az alapkérdések száma 50-70 között legyen, amihez hozzájönnek még az egyéb feladatokból származó kérdések (pl. TOTO, Hol láttad? stb.). A kérdések sorrendje általában tetszőleges, de a versenybíróság a menetutasításban meghatározott sorrendet is előírhat. 8.6.9. A kérdéseknél meg kell adni a helyes válasz esetén adható maximális jutalompontok számát. 8.7. A verseny értékelése 8.7.1. Az útvonal betartása: pontkeresős verseny esetén a bélyegzőpont kihagyása 50 pont levonás az összes jutalompontból. Menetutasításos versenyen inkább az állomáson kiadandó vagy végrehajtandó feladatokat kell alkalmazni, pont levonás alkalmazása, vagy plusz ponttal való jutalmazás ebben az esetben nem indokolt. 8.7.2. A megválaszolt kérdésekre adható jutalompontokat a VB a menetutasításban közli. A kérdések súlyozva legyenek: –

a helyszínen megállapítható és megszerezhető válasznál: 1-2 pont,

–

a csak a megadott forrásmunkák alapján megválaszolható kérdéseknél: 2-4 pont, célszerű inkább több, könnyebb és egyértelmű kérdés feltétele, az összetett kérdések helyett 44

–

részben helyes válaszok esetén adható jutalompontokat különös gonddal kell egyértelműen közölni (az előző bekezdés alapján ezt inkább kerülni kell).

8.7.3. A versenyidő betartása A türelmi időt igényvevő csapatokat az összes jutalompontból 2 pont/min levonással kell értékelni. Szakaszidők kötelező előírása esetén (8.4.4. pont szerint) a levonást minden szakaszra külön kell alkalmazni. A VB által előre megadott teljes versenyidőt túllépő csapatnál a versenyidőn túli idő túllépésért 10 pont/min levonást kell alkalmazni. 8.7.4. A javított vagy törölt válasz esetén a VB jogosult a javítás nem egyértelműsége vagy csalárd szándék (megtévesztés, sportszerűtlen összejátszás stb.) vélelmezhetősége esetén mérlegelni a válasz elfogadását. Javított válasz esetén a VB döntése nem óvható meg! 8.7.5. A helyezés megállapítása A csapatok helyezésének sorrendjét az elért jutalompontok száma határozza meg. A városismereti verseny győztese az a csapat, amelyiknek a legnagyobb a pontszáma. 8.7.6. A kategóriákba nevezett csapatok az általános helyezési soron felül külön, kategóriánként is helyezési sorba állítandók. 8.7.7. A holtverseny eldöntése Azonos pontszám esetén holtverseny van, és a helyezési sorrendet a következők szerint kell megállapítani. Jobbik az a csapat, amelyik az alábbi feltételek közül a sorban elől állót jobban teljesítette: –

rövidebb idő alatt teljesítette a pályát.

–

több bélyegzőpontot érintett (csak a pontkeresős versenyen),

–

több a nagyobb pontszámú megválaszolt kérdések száma,

–

rendre több a kevésbé magas pontszámú kérdések száma, egészen a legalacsonyabbakig,

–

illetve jobban, pontosabban teljesített egyéb versenyfeladatot illetve feltételt,

–

kevesebb pótidőt használt fel a türelmi időből,

A VB a versenykiírásban a fentiektől eltérő szempontok alapján is meghatározhatja, mi alapján döntenek a sorrendről pontazonosság esetén. A 45

szempontok ebben az esetben legyenek egyértelműek és ezeket a versenyzők tudomására kell hozni a menetutasításban. Az esetleg még ezek után is felmerülő holtverseny eldöntésére a VB az érintett csapatok között pótversenyt rendezhet. A pótverseny legyen villámverseny, amelyen elsősorban a tájékozódással és/vagy a tájismerettel kapcsolatos feladatokat tűznek ki, azonosan minden versenyzőnek (csapatnak). A holtverseny eldöntésére nem szabad sorsolást alkalmazni. 8.8. A helyes feladat megoldásokat, a teljes menetútvonalat (bélyegzőpontokat) ábrázoló térképet a célban és/vagy a versenyközpontban ki kell állítani. Erre csak az utolsóként rajtoló csapat teljes versenyideje letelte után, vagy ha ezt megelőzően minden csapat célba ér, akkor az utolsó célba érkezés után kerülhet sor.

46

9. „C” TAGOZAT (ÖSSZESÍTETT VERSENY) SZABÁLYAI A résztvevők

9.1.

A „C” tagozat résztvevői azok a csapatok, amelyeket a benevező társaság a négy fős terepi („A” tagozatú) és két fős városismereti („B” tagozatú) csapatai közül egy hat fős összesített csapatnak („C” tagozat) nevez be. Az eredmény megállapítása

9.2.

A csapatok helyezését úgy kell megállapítani, hogy az „A” és a „B” tagozatban elért helyezési számot össze kell adni, és sorrendbe állítva a csapatokat, adódik a helyezés. A jobbik az a csapat, amelynek kisebb a helyezési számai összege. Az „A” és a „B” tagozatban elért I. helyezés nulla (0) értékkel szerepeljen az összegben! Kellő számú benevezett csapat esetén a „C” tagozatban külön is értékelendők és

9.3.

díjazandók az „S”, „I”, „N”, „CS” kategóriájú csapatok. Külön értékelésük a 9.2 szerint, kategóriánként történik, a kategórián belül elért helyezési szám szerint (pl. az „A” tagozatban az „S” kategóriájú csapat 38., de az „S” kategóriás csapatok külön listáján 3., akkor az összesített („C”) „S” listán az „A” tagozatból hozott helyezési szám 3!). Az I. helyezés ekkor is nulla értékű. Holtverseny esetén jobbik az a csapat, amelynek az „A” tagozatban (terepverseny)

9.4.

jobb a helyezése.

47

10. „D” TAGOZAT (TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS) SZABÁLYAI A VOTT-on a tájékozódási futó verseny meghívásos, egy fordulós, nappali vagy

10.1.

éjszakai egyéni-csapat kupaverseny. A versenyt a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség által gondozott, mindenkor

10.2.

érvényes Tájfutás versenyszabályzat szerint kell lebonyolítani. A versenyszabályzat előírásait a meghívásos jellegre és a résztvevők körére tekintettel

10.3.

értelemszerűen kell alkalmazni mindazon részletek tekintetében, amelyeket ezek érintenek. Amennyiben a VOTT szervezettsége lehetővé teszi, a D. tagozatban minősítő

10.4.

versenyt lehet rendezni. Ez esetben a tájfutás versenyszabályzatának a minősítő versenyekre vonatkozó előírásai szigorúan betartandók. Az országos I. osztályú minősítésű versenyzők nevénél az eredményértesítőben a minősítésre minden kategóriában egyértelműen utalni kell. A csapatverseny értékelése

10.5.

A csapatot a benevező szerv összes tájfutó versenyzője alkotja, a benevező társaság neve alatt. A csapat eredményét az alábbiak szerint kell megállapítani: Az egyéni kategóriánként elért I-VI. helyezésre az un. olimpiai pontozás szerinti pontszámot kell adni: I. hely: 7 pont, II. hely: 5 pont, III. hely: 4 pont, IV. hely: 3 pont, V. hely: 2 pont, VI. hely: 1 pont. A versenyzők pontszámát össze kell adni, és ehhez az összeghez a csapat létszámánál eggyel kisebb számot is hozzá kell adni. (A minél nagyobb létszámú csapat benevezésének ösztönzése.) A csapatonként így kapott számokat sorrendbe állítva állapítandó meg a „D” tagozat csapatversenyének helyezési listája. Győztes a legnagyobb pontszámú csapat.

48

11. „E” TAGOZAT (RÁDIÓS ÉTERVERSENY) SZABÁLYAI

Az Éterverseny a VOTT hivatalos időtartamán belül rendezendő meg, amennyiben az

11.1.

előzetes jelentkezés alapján meghirdették. Az „E” tagozatba nevezhetők azok a Versenyszabályzat 4. pontjában foglalt egyéni

11.2.

feltételeket egyébként kielégítő versenyzők, akik érvényes hívójellel és a 144-146 MHz frekvenciájú sávban működő adó-vevő készülékkel rendelkező rádióamatőrök. A benevezett és elfogadott versenyző a rendezőség által adott, egyénre szóló

11.3.

időpontban egy szimplex csatornán kapcsolatot teremt a VOTT központi állomással. A központ a versenyző számára öt kérdést tesz fel, amelyre 15 perc válaszolási idő áll rendelkezésre. Az adóteljesítmény a megadott időtartam alatt legalább 100mW. A csatorna (és a

11.4.

tartalékcsatorna) frekvenciáját a központ a verseny kezdetén közli. A versenyző készüléke által használható csatorna frekvenciákat a versenyző a nevezéskor adja meg. 11.5.

Az értékelés tárgya – az összeköttetés szabályossága, – a forgalmazás minősége, – az adott válaszok helyessége.

Az értékelés részletes szabályait az általános tájékoztatóban és a versenyutasításban a VB szabályozza.

49

12. „F” TAGOZAT (SZENIOR VERSENY) SZABÁLYAI 12.1.

Az „F” tagozat versenyzői legalább 60 évesek.

12.2.

Az „F” tagozat versenye egyéni tájékozódási túraverseny. A versenyfeladatok kialakításánál figyelembe kell venni a résztvevők életkori sajátosságait. A tájékozódási feladatok legyenek felsőfokúak. A fizikai teljesítmény-elvárás legyen kímélő, a versenyző által egyéni képessége szerint „adagolható”, a haladási sebesség 2,5 km/h, a szintpótidő 2,5 min/10m.

12.3.

A versenyfeladatok lehetnek: –

az „A” tagozatú versenyhez hasonló, fizikailag könnyített pálya,

–

ún. pontbegyűjtős versenyfeladat, azaz pályába nem szervezett, tetszés szerinti sorrendben érintendő ellenőrző pontok „gyűjtése”, ahol cél a szintidőn belül az egyéni képességhez mérten a legtöbb ellenőrző pont megtalálása, esetleg az „A” tagozatúhoz hasonló nehézségű tájékozódási feladatokkal,

–

egyéb, a fentiekhez hasonló felfogású megoldás. Értékelés és díjazás

12.4.

A versenyfeladatoknak megfelelően, az „A” tagozatú versenyekhez értelemszerűen hasonló módon.

50

13. „G” TAGOZAT (LEGEREDMÉNYESEBB TÁRSASÁG VERSENY) SZABÁLYAI A „G” tagozatú verseny célja az, hogy a VOTT mozgósító erejét fokozza, ösztönözze

13.1.

a társaságokat a minél nagyobb részvételre, azaz több versenyző és több csapat indítására. A „G” tagozat versenyen a VOTT-ra csapatokat benevező társaságok vesznek részt,

13.2.

és a nevezésük szerint önállóan értékelendők. Külön nevezés nem szükséges. A verseny tárgya a minél több értékelt helyezés elérése (tagozatokban és

13.3.

kategóriákban elért 1-6. helyezések), valamint a minél több versenyző, illetve csapat eredményes versenyzése (tömegesítés). 13.4.

Az értékelés

Tényezők: – S: a társaság által benevezett összes versenyző személy száma, – M: előző évi átlagos statisztikai állományi létszám, beleértve az egész és rész munkaidős alkalmazottakat, a tisztségviselőket, – Pi: az i tagozatban vagy kategóriában elért helyezésenként az „olimpiai” pontszámolással kapott pont, 1. hely: 7 pont, 2. hely: 5 pont, 3. hely: 4 pont, 4. hely: 3 pont, 5. hely: 2 pont, 6. hely: 1 pont, – n: az összes helyezés száma (1-6. helyezések száma), – ti: csapattagok száma az adott i tagozatban vagy kategóriában (pl. „A” tagozat t=4, „C” tagozat, „S” kategória t=6, egyéni versenyeknél t=1) – G: a társaság eredménye. Jobb az a társaság, amelyiknek a G értéke nagyobb. Számítás:

Holtverseny esetén előrébb végez a nagyobb P értékkel rendelkező társaság.

51

MELLÉKLET Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozók helyszínei és rendezői 1951-től 2011-ig 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Eger Győr Miskolc Pécs Kőszeg-Szombathely Eger Pécs Debrecen Balatonfüred-Veszprém Eger Budapest Esztergom Pécs Szeged Erdőbénye-Nyíregyháza Mátra Budapest Szombathely Siklós-Pécs Eger Szanazug-Békéscsaba Kazincbarcika Gyöngyös Debrecen Budapest Pécs Budapest Salgótarján Nyíregyháza Budapest Szeged-Ópusztaszer Sárospatak-Újhuta Szombathely-Kőszeg Pécs Sástó-Gyöngyös Kazincbarcika-Miskolc-Tapolca Debrecen Veszprém Salgótarján Szolnok-Lakitelek

1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990

52

ÁVESZ ÉDÁSZ ÉMÁSZ DÉDÁSZ ÉDÁSZ ÉMÁSZ DÉDÁSZ TITÁSZ ÉDÁSZ ÉMÁSZ ERŐTERV-VERTESZ ÉDÁSZ DÉDÁSZ DÉMÁSZ TITÁSZ Mátravidéki Erőmű MVMT ÉDÁSZ DÉDÁSZ ÉMÁSZ DÉMÁSZ Borsodi Erőmű V. Gagarin Hőerőmű V. TITÁSZ ELMÜ DÉDÁSZ MVMT ÉMÁSZ TITÁSZ MVMT-ELMÜ DÉMÁSZ ÉMÁSZ ÉDÁSZ DÉDÁSZ Gagarin Hőerőmű V. Borsodi Hőerőmű V. TITÁSZ ÉDÁSZ ÉMÁSZ TITÁSZ

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.

Paks Ajka-Városlőd Sárospatak-Újhuta Tata-Várgesztes Hódmezővásárhely-Sándorfalva Zalaegerszeg Pécs Budapest Mátrafüred-Gyöngyös Eger Baja Kaposvár Debrecen Tata Sopron Kecskemét Gödöllő Paks-Szekszárd Vác Győr Eger

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

53

Paksi Atomerőmű Rt. Bakonyi Erőmű Rt. ÉMÁSZ Vértesi Erőmű Rt. DÉMÁSZ ÉDÁSZ Pécsi Erőmű Rt. MVM Rt. Mátrai Erőmű Rt. ÉMÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt. DÉDÁSZ Rt. TITÁSZ Rt. Vértesi Erőmű Rt. ÉDÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt. ELMŰ – ÉMÁSZ társaságcsoport Paksi Atomerőmű Zrt. MAVIR Zrt. E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ELMŰ – ÉMÁSZ társaságcsoport