A világ természet- és társadalomföldrajza II. 12. témakör Brazília és Mexikó
előadás diái + kiegészítés
Brazília és Mexikó általános jellemzése Brazília
Mexikó
Terület (km2)
(5)
8 514 877
(14)
1 972 550
Népesség (2015, fő)
(5)
204 300 000
(11)
121 700 000
Népsűrűség (fő/km2) GDP (PPP - millió USD, 2014)
23,8 (7)
Fortune Global 500-cég (2015)
3 276 000
61,0 (11)
7
2 149 000 3
Villamos energia-termelés (2012)
(9)
537 mrd kWh
(14)
279 mrd kWh
Villamos energia-fogyasztás (2013)
(8)
483 mrd kWh
(14)
234 mrd kWh
Export (2014)
(25)
224,6mrd USD
(14)
398,3 mrd USD
Import (2014)
(23)
230,6 mrd USD
(13)
400,4 mrd USD
MT állomány külföldön (2014)
(19)
313 mrd USD
(28)
131 mrd USD
KMT állomány belföldön (2014)
(11)
756 mrd USD
(18)
338 mrd USD
Internet-használók (2014, fő)
(5)
108 000 000
(11)
50 000 000
Forrás: CIA The World Factbook
BRAZÍLIA Időszak 1950–1955 1955–1960 1960–1965 1965–1970 1970–1975 1975–1980 1980–1985 1985–1990 1990–1995 1995–2000 2000–2005 2005–2010 2010–2015 2015–2020
MEXIKÓ
ÉlveszüleHalálozá- Természetes Élveszületések sok száma szaporodás tések száma száma 2 578 000 908 000 1 670 000 1 469 000 2 923 000 956 000 1 967 000 1 675 000 3 315 000 988 000 2 327 000 1 878 000 3 345 000 975 000 2 370 000 2 147 000 3 462 000 973 000 2 489 000 2 434 000 3 788 000 1 035 000 2 753 000 2 406 000 4 006 000 1 078 000 2 928 000 2 352 000 3 790 000 1 079 000 2 711 000 2 385 000 3 547 000 1 074 000 2 473 000 2 493 000 2 535 000 3 658 000 1 052 000 2 606 000 2 449 000 3 612 000 1 074 000 2 538 000 2 355 000 3 173 000 1 146 000 2 027 000 3 073 000 2 957 000
forrás: CIA The World Factbook
1 230 000 1 335 000
1 843 000 1 622 000
Halálozások száma 509 000 483 000 481 000 510 000 521 000 490 000 470 000 466 000 470 000 471 000 492 000 513 000
Természetes szaporodás 959 000 1 193 000 1 397 000 1 637 000 1 913 000 1 916 000 1 882 000 1 919 000 2 022 000 2 064 000 1 958 000 1 841 000
Mexikó és Brazília társadalomföldrajza Brazília és Mexikó népességének korszerkezete: Mexikó
27,6
Brazília
65,6
23,3
0%
6,8
68,9
7,8
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0-14
15-64
65-
Népességnövekedés éves mértéke Brazíliában 7,7‰; Mexikóban 11,8‰. Születéskor várható élettartam Brazíliában 73,5 év; Mexikóban 75,6 év. forrás: CIA The World Factbook
Mexikó és Brazília társadalomföldrajza Mexikó 1 9
és
Brazília etnikai összetétele: 0,4 7,6
fehér
28
1,1 fehér
47,7
kevert (mesztic)
kevert (mesztic és mulatt)
indián
fekete
egyéb
indián egyéb
43,1 62
Mexikó
és
4,6
Brazília vallási összetétele: 5,2
4,7
8
római katolikus
8
római katolikus
protestáns
protestáns
egyéb, ismeretlen nem vallásos
egyéb, ismeretlen
22,2
nem vallásos
64,6 82,7
Brazília és Mexikó urbanizációs trendjei Brazília és Mexikó legnagyobb városai és agglomerációik (ezer főben) Város São Paulo Rio de Janeiro
Népesség (2010/2015)
Város
11 250 (21 240) Mexikóváros
Népesség (2010) 8 920 (20 100)
6 300 (12 330) Tijuana
1 700 (1 900)
Salvador da Bahia
2 680 (3 980) Puebla
1 590 (2 730)
Brasília
2 570 (4 280) Guadalajara
1 500 (4 430)
Fortaleza
2 450 (4 020) León
1 450 (1 610)
Belo Horizonte
2 370 (5 870) Ciudad Juárez
1 320 (1 500)
Manaus
1 800 (2 570) Monterrey
1 130 (4 100)
Curitiba
1 700 (3 540) Mérida
970 (2 190)
Recife
1 540 (3 940) Toluca
820 (1 940)
Porto Alegre
1 410 (4 280) Ecatepec de Morelos
A városlakók aránya Brazíliában 86%; Mexikóban 79%.
(1 660)
Brazília és Mexikó világgazdasági szerepe Mexikó és Brazília ágazati gazdasági jellemzői 2014-ben: 2014
Brazília
Mexikó
Magyarország
GDP/fő (PPP, USD)
12 100
16 200
24 900
100% 90% 80% 70%
61,9
62,7
71
60%
71
50% 40% 30% 20%
24,1
33,8
10% 0%
Forrás: CIA The World Factbook
13,3
23,4
3,5 Mexikó GDP
13,4
5,6 Brazília GDP
Mexikó Fogl
Mezőgazdaság
Ipar
15,7 Brazília Fogl
Szolgáltatások
Brazília exportjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília exportjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília importjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília importjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó exportjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó exportjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó importjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó importjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2012) 1. Brazília 2. Ausztrália 3. Argentína 4. Hollandia 5. Spanyolország 6. Indonézia 7. India 8. Kanada 9. Új-Zéland 10. Ukrajna 0
5
10
15
20 25 milliárd USD
30
35
40
45
Forrás: FAOSTAT
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília mezőgazdasága: népélelmezés fontossága, de exportra is jut; trópusi-szubtrópusi éghajlat (trópusi talajváltó és ültetvényes gazd.) erdőirtás; Dél-Brazíliában mérsékelt övi is (ranchgazdálkodás), Mexikóban differenciáló hegyvidék: - tierra caliente (1000 m-ig kakaó, vanília), - tierra templada (1000-2000 m-ig cukornád, rizs, kávé, gyapot), - tierra fria (4000 m-ig búza, kukorica, tűlevelű erdők, rétek), - tierra helada (4000 m fölött mg-ilag nem hasznosított); kedvezőtlen birtokszerkezet (ejido-rendszer, latifundiumok); domináns növénytermesztés.
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2013) Ország
Szántóföld (1000 ha)
Ország
Rét, legelő (1000 ha)
1. USA
160 162 1.Kína
393 447
2. India
157 350 2. Ausztrália
361 595
3. Oroszország
121 500 3. USA
248 500
4. Kína
111 595 4. Brazília
196 000
5. Brazília
71 930 5. Kazahsztán
185 000
6. Ausztrália
47 678 6. Szaúd-Arábia
170 000
7. Kanada
42 968 7. Mongólia
112 893
8. Argentína
38 048 8. Argentína
108 500
9. Nigéria
36 000 9. Oroszország
91 980
10. Ukrajna
32 499 10. Dél-afrikai Közt.
83 928
Föld összesen
1 401 845 Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2015
3 365 930
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország
Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha)
Az öntözött területek a földi összérték %-ában
1.India
66334
21,4
2. Kína
62938
20,3
3. USA
26644
8,6
4. Pakisztán
19990
6,4
5. Irán
8700
2,8
6. Indonézia
6722
2,2
7. Mexikó
6460
2,1
8. Thaiföld
6415
2,1
9. Brazília
5400
1,7
10. Törökország
5340
1,7
310504
100
Föld összesen
Forrás: FAO AQUASTAT 2015
Kakaó (2013)
Kávé (2013) Ország
Mennyiség (t)
Ország
Brazília
2 964 538
Elefántcsontpart
Vietnám
1 461 000
Ghána
Cukornád (2013)
Mennyiség (t) 1 448 992
Ország
Mennyiség (t)
Brazília
768 090 444
835 466
India
341 200 000
Indonézia
698 900
Indonézia
777 500
Kína
128 850 908
Kolumbia
653 160
Nigéria
367 000
Thaiföld
100 096 000
India
318 200
Kamerun
275 000
Pakisztán
63 749 900
Honduras
273 480
Brazília
256 186
Mexikó
61 182 077
Etiópia
270 000
Ecuador
128 446
Kolumbia
34 876 332
Peru
256 241
Mexikó
82 000
Indonézia
33 700 000
Guatemala
253 186
Peru
71 175
Fülöp-szk
31 874 000
Mexikó
231 596
Dominikai Közt.
68 021
USA
27 905 943
Uganda
190 000
Kolumbia
46 739
Ausztrália
27 136 082
Kína
116 826
Pápua Új-Guinea
41 200
Guatemala
26 334 667
Elefántcsontpart
103 743
Venezuela
31 236
Argentína
23 700 000
Laosz
89 000
Uganda
20 000
Vietnám
20 131 089
Nicaragua
83 949
Togo
15 000
Dél-afrikai Közt.
18 000 000
Fülöp-szk
78 364
Sierra Leone
14 850
Kuba
16 100 000
Venezuela
77 215
Guatemala
13 127
Egyiptom
16 100 000
Costa Rica
76 819
India
13 000
Peru
10 992 240
Tanzánia
71 200
Haiti
10 000
Mianmar
9 650 000
Madagaszkár
64 000
Madagaszkár
Bolívia
8 065 889
9 000
Forrás: FAO Yearbook 2015
Szójabab (2013) Ország
Rizs (2013)
Mennyiség (t)
Ország
Kukorica (2013)
Mennyiség (t)
Ország
Mennyiség (t)
USA
89 483 000
Kína
205 206 520
USA
353 699 441
Brazília
81 724 477
India
159 200 000
Kína
218 623 645
Argentína
49 306 201
Indonézia
71 279 709
Brazília
80 273 172
Kína
11 951 379
Banglades
51 500 000
Argentína
32 119 211
India
11 948 000
Vietnam
44 039 291
Ukrajna
30 949 550
Paraguay
9 086 000
Thaiföld
36 062 600
India
23 290 000
Kanada
5 198 400
Mianmar
28 767 000
Mexikó
22 663 953
Uruguay
3 200 000
Fülöp-szigetek
18 439 406
Indonézia
18 511 853
Ukrajna
2 774 300
Brazília
11 782 549
Franciaország
15 053 000
Bolívia
2 347 282
Japán
10 758 000
Kanada
14 193 800
Oroszország
1 636 000
Kambodzsa
9 390 000
Dél-afrikai Közt.
12 486 000
Dél-afrikai Közt.
785 000
USA
8 613 094
Oroszország
11 634 943
Indonézia
779 992
Pakisztán
6 798 100
Románia
11 347 633
Olaszország
624 763
Egyiptom
6 100 000
Nigéria
10 400 000
Nigéria
600 000
Dél-Korea
5 631 689
Olaszország
7 899 617
Szerbia
385 214
Nigéria
4 700 000
Fülöp-szk.
7 377 076
Koreai NDK
340 000
Sri Lanka
4 620 730
Magyarország
6 724 800
Zambia
261 063
Nepál
4 504 503
Etiópia
6 674 048
Mexikó
239 248
Madagaszkár
3 610 626
Törökország
5 900 000
Mianmar
205 000
Laosz
3 415 000
Szerbia
5 864 419 Forrás: FAO Yearbook 2015
Banán (2013) Ország
Kókusz (2013)
Narancs (2013)
Mennyiség (t)
Ország
India
27 575 000
Brazília
Kína
12 370 238
Fülöp-szigetek
Mennyiség (t)
Ország
Mennyiség (t)
17 549 536
Indonézia
18300000
USA
7 574 094
Fülöp-szk
15353200
8 645 749
Kína
7 469 840
India
11930000
Brazília
6 892 622
India
6 426 200
Brazília
2890286
Ecuador
5 995 527
Mexikó
4 409 968
Sri Lanka
2513000
Indonézia
5 359 115
Spanyolország
3 394 100
Vietnám
1303826
Guatemala
3 188 050
Egyiptom
2 886 015
Pápua Új-Guinea
1200000
Angola
3 095 013
Törökország
1 781 258
Mexikó
1064400
Tanzánia
2 678 680
Olaszország
1 708 337
Thaiföld
1010000
Burundi
2 235 697
Dél-afrikai Közt.
1 671 508
Malajzia
646932
Costa Rica
2 174 986
Pakisztán
1 505 000
Tanzánia
530000
Mexikó
2 127 772
Indonézia
1 411 215
Mianmar
425000
Kolumbia
2 098 625
Irán
1 192 266
Salamon-szk.
410000
Vietnám
1 892 523
Argentína
900 126
Vanuatu
410000
Thaiföld
1 600 000
Algéria
890 674
Ghána
366183
Kamerun
1 538 085
Grögország
805 500
Jamaica
310000
Kenya
1 398 154
Szíria
792 227
Dominikai Közt.
286934
Pápua Új-Guinea
1 211 990
Marokkó
759 289
Kína
284620
Egyiptom
1 144 717
Venezuela
669 354
Nigéria
265000
Ghána
663 170
Venezuela
263867
Dominikai Közt.
972 055
Forrás: FAO Yearbook 2015
Manióka (2011) Ország
Mennyiség (t)
Nigéria
52 403 455
Indonézia
24 009 624
Thaiföld
21 912 416
Kongói DK
15 569 138
Angola
14 333 509
Ghána
14 240 867
Brazília
25 349 088
Mozambik
10 093 619
Nyersgumi (2013) Ország
Gyapot (2013)
Mennyiség (t)
Ország
Mennyiség (Mt)
Thaiföld
3 863 000
Kína
6 298 989
Indonézia
3 107 544
India
6 052 000
Vietnam
949 100
USA
2 842 000
India
900 000
Pakisztán
2 171 300
Kína
864 806
Brazília
1 127 675
Malajzia
826 421
Üzbegisztán
1 094 000
Elefántcsontpart
289 563
Ausztrália
898 000
Brazília
185 725
Törökország
832 500
Vietnám
9 897 912
Mianmar
148 000
Görögország
280 000
India
8 076 000
Nigéria
143 500
Burkina Faso
280 000
Uganda
4 757 800
Sri Lanka
130 421
Türkmenisztán
198 000
Tanzánia
4 646 523
Fülöp-szk.
111 204
Kazahsztán
190 900
Kambodzsa
4 368 159
Guatemala
105 300
Argentína
190 000
Malawi
4 259 301
Libéria
63 000
Mexikó
172 000
Kína
4 513 667
Kamerun
56 000
Mianmar
135 000
Kamerun
4 082 903
Mexikó
51 397
Elefántcsontpart
133 500
Benin
3 600 000
Kambodzsa
43 000
Tádzsikisztán
128 000
Madagaszkár
3 490 300
Ghána
21 440
Mali
126 800
Ruanda
2 579 399
Gabon
21 000
Tanzánia
118 000
Ecuador
20 500
Benin
107 000 Forrás: FAO Yearbook 2015
Mexikó és Brazília gazdaságföldrajza A világ vezető ipari gömbfatermelői (2011) Ország
Mennyiség (millió m3)
1. USA
607,5
2. Oroszország
378,6
3. Kanada
296,2
4. Brazília
288,7
5. Kína
244,5
6. Svédország
132,5
7. Indonézia
126,1
8. Finnország
91,1
9. Németország
93,8
10. Chile
78,6 Forrás: FAO
Sertés (2013) Ország
Szarvasmarha (2013)
Mennyiség (db)
Kína
482 398 000
USA
Ország
Mennyiség (db)
Csirke (2013) Ország
Mennyiség (ezer db)
Brazília
211 764 292
Kína
4835178
64 775 000
India
189 000 000
USA
1917000
Brazília
36 743 593
Kína
113 644 709
Indonézia
1793022
Németország
27 690 100
USA
89 299 600
Brazília
1248786
Vietnám
26 261 400
Etiópia
54 000 000
Irán
927000
Spanyolország
25 494 720
Argentina
51 095 000
India
709000
Oroszország
18 816 357
Szudán
41 917 000
Mexikó
524271
Mexikó
16 201 625
Pakisztán
38 299 000
Oroszország
447550
Franciaország
13 487 588
Mexikó
32 402 461
Pakisztán
413000
Kanada
12 879 000
Ausztrália
29 290 769
Japán
306408
Hollandia
12 212 300
Tanzánia
24 531 673
Malajzia
268243
Dánia
12 075 750
Banglades
24 000 000
Thaiföld
259242
Fülöp-szk.
11 843 051
Kolumbia
23 141 388
Törökország
253712
Lengyelország
11 162 472
Nigéria
20 000 000
Banglades
245000
Mianmar
10 530 000
Oroszország
19 930 354
Vietnám
231763
India
10 130 000
Franciaország
19 095 797
Bolívia
200143
Dél-Korea
9 912 204
Kenya
18 138 500
Dél-afrikai Közt.
200000
Japán
9 685 000
Indonézia
16 607 000
Ukrajna
195256
Olaszország
8 661 500
Venezuela
14 500 000
Mianmar
190000
Indonézia
8 246 000
Mianmar
14 350 000
Marokkó
185000 Forrás: FAO Yearbook 2015
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Pemex), emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu – 12600 MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó: nemes- és színesércek. Brazília vasérc, mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit – ALkohászat (Belém).
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok
Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján
Forrás: International Energy Agency
A bioüzemanyagok termelésének alakulása 2000-2010 között, milliárd liter
Forrás: International Energy Agency
A világ bioüzemanyag-termelésének alakulása régiónként (millió tonna egyenértékben)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília és Mexikó feldolgozóipara: Brazília: importhelyettesítő iparosítás – a mg-i és bányászati nyersanyagokra; majd exportorientált beruházások (autóipar - Sao Paulo Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben); Mexikó: maquiladora szektor fontossága – GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (1,2 millió alkalmazott); az export 90%-át a feldolgozóipar adja. Brazília és Mexikó szolgáltató szektora: Brazília: futball VB (2014), Rio de Janeiro olimpia (2016); Mexikó: bevásárló-turizmus; (Cancún, Acapulco);
indián
emlékek;
tengerparti
turizmus
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Bauxit Ország (millió t)
Timföld (millió t)
81,1 1; Kína
44,0
521,0 2; Indonézia
55,7 2; Ausztrália
21,5
3; Brazília
398,2 3; Kína
46,0 3; Brazília
10,2
4; India
143,7 4; Brazília
32,5 4; USA
4,4
5; Oroszország
105,0 5; Guinea
18,8 5; India
4,0
15,4 6; Oroszország
2,7
Ország 1; Kína 2; Ausztrália
Vasérc (millió t)
Ország
1310,0 1; Ausztrália
6; Ukrajna
82,0 6; India
7; Dél-afrikai Közt.
63,0 7; Jamaica
9,4 7; Írország
1,9
8; USA
54,0 8; Kazahsztán
5,4 8; Jamaica
1,9
9; Kanada 10; Irán
39,4 9; Oroszország
5,3 9; Kazahsztán
1,6
37,0 10; Suriname
2,7 10; Ukrajna
1,5
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Ország 1. Kína
Nyersvas (millió t)
Ország
711,6 1. Kína
Acél (millió t)
Ország
Alumínium (millió t)
817,7 1; Kína
22,1
110,7 2; Oroszország
2. Japán
83,9 2. Japán
3. India
75,5 3. USA
88,2 3; Kanada
3,0
4. Oroszország
51,5 4. India
87,3 4; USA
1,9
5. Dél-Korea
46,9 5. Dél-Korea
71,5 5; Egyesült Arab Em.
1,9
6. USA
29,4 6. Oroszország
71,5 6; Ausztrália
1,8
7. Németország
27,4 7. Németország
42,9 7; India
1,7
8. Brazília
27,0 8. Törökország
34,0 8; Brazília
1,3
9. Ukrajna
24,8 9. Brazília
33,9 9; Norvégia
1,1
10. Irán
17,3 10. Ukrajna
27,2 10; Bahrein
0,9
3,7
Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország
Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, %
1; Kína
23 722 890
7,3%
2; USA
11 660 699
5,4%
3; Japán
9 774 665
1,5%
4; Németország
5 907 548
3,3%
5; Dél-Korea
4 524 932
0,1%
6; India
3 840 160
-1,5%
7; Mexikó
3 365 306
10,2%
8; Brazília
3 146 118
-15,3%
9; Spanyolország
2 402 978
11,1%
10; Kanada
2 393 890
0,6%
Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A világ vezető személygépkocsi-gyártó országai 2014-ben (db) Ország
Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, %
1; Kína
19 919 795
10,1%
2; Japán
8 277 070
1,1%
3; Németország
5 604 026
3,0%
4; USA
4 253 098
-2,2%
5; Dél-Korea
4 124 116
0,0%
6; India
3 158 215
0,6%
7; Brazília
2 314 789
-15,6%
8; Mexikó
1 915 709
8,1%
9; Spanyolország
1 898 342
10,4%
10; Oroszország
1 692 505
-11,8%
Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília mezőgazdasága: Mexikó: kukorica, bab; Magasföldön: búza, árpa; nedvesebb folyó- és tengerpartokon: rizs; kávé (Chiapas, Oaxaca, Veracruz); kakaó (Chiapas, Tabasco); gyümölcs- és zöldségfélék; paradicsom és paprika (Csendes-óceán partvidéke; Tabasco); cukornád (Colorado-deltavidék, Veracruz); gyapot (Rio Grande, Oaxaca is); dohány (Veracruz, Oaxaca); agavefélék. Szarvasmarha-tenyésztés; világ egyik legnagyobb méztermelője. Brazília: cukornád (ÉK-Brazília, Sao Paulo) – bioetanol; kávétermelés (Sao Paulo); szója; citrusfélék; kukorica; rizs; búza; ÉK-en: gyapot, szizál, kakaó; innen származik a kaucsukfa. A világ legnagyobb külterjes szarvasmarha-tartója; sertéstartás (Paraná állam). Kiemelkedő a fakitermelés szerepe (rablógazdálkodás).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Tampico, Posa Rica, Minatitlán) – Pemex; emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu – 12600 MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó az 1. ezüstkitermelő (NY-i Sierra Madre (Zacatecas, Chihuahua, Durango)); arany (Sonora, Durango); rézérc (Sonora); cink- és ólomérc (Chihuahua, Zacatecas); vasérc; kősó; kén; fluorit; gipsz. Brazília vasérc (Minas Gerais, Carajás), mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit (Minas Gerais, Pará) – AL-kohászat (Belém), fontos az ónérc-kitermelés; kaolin- és grafitkészletek a legnagyobbak között + drága- és féldrágakövek, gyémánt.
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Gátak pro- és kontra Érvek mellettük
Érvek ellenük
Sokoldalú hasznosítás: öntözés, villamos energia, árvízvédelem, ivóvíz, rekreáció, hajózás;
40–80 millió ember elűzése, áttelepítése szerte a világon, megfelelő kompenzáció elmaradása;
Iparfejlesztést megalapozó infrastruktúra, exportkapacitások telepítésének lehetősége, impulzusok a regionális fejlődés számára;
Államháztartást megterhelő beruházások, eladósodás, más fejlesztések elől a források elszívása;
Munkahelyteremtés;
Ökológiai károk, a gátak alatt élő népesség életlehetőségeinek korlátozása (költségek és hozamok egyenlőtlen megoszlása); Forrás: Kreutzmann, H. 2004 alapján Molnár Ernő szerkesztése
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília feldolgozóipara: A XX. században importpótló iparosítás a mg-i, bányászati termékekre alapozva; nehézipari fejlesztés –> eladósodás; majd külkereskedelmi nyitással export-orientált külföldi tőkebefektetések (pl. autóipar); Brazília iparosodása cukorgyártással és kohászattal indult (Minas Gerais); I. vh. idején élelmiszeripar (Porto Alegre; Goiania, Cuiabá); gyógyszeripar, vegyipar (petrolkémia: Salvador, festékipar: Recife); II. vh. idején exportképes vas- és acélipar (Volta Redonda, manapság Belo Horizonte térségében), az 1950-es évektől külföldi cégekkel kiépülő autóipar („follow sourcing”) (Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben, Curitiba); hadiipar (Sao José dos Campos); híradástechnika, elektronika (Campinas, Manaus).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó feldolgozóipara: Meghatározó szerepet játszik a maquiladora-szektor (exportorientált ipari üzemek – főleg USA, Japán, Németo., Dél-Korea érdekeltségei); az olcsó munkaerő és az állami politika a fő motiváló; - mára a GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (3.800 üzem, 1,2 millió dolgozóval), 80%-uk a határmenti államokban (Nuevo Laredo; Ciudad Juárez); - problémák: nem érvényesülő multiplikátor-hatás, munkaerő kizsákmányolása, környezeti problémák; Az export 90%-a a feldolgozó-iparhoz köthető: gépipar (Mexikóváros, ÉMexikó, VW - Puebla); élelmiszer- és textiliipar (Veracruz); vegyipar (petrolkémia); vas- és acélipar (Monterrey), kohászat, építőanyag-ipar, elektronika – high-tech export (Guadalajara).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília szolgáltató szektora: Mexikó: Mexikóváros a legnagyobb repterek között, vezető szolgáltató centrum; kiemelkedő forgalmú a pánamerikai autóút; idegenforgalom tengeri fürdőhelyek (Acapulco, Cancún), indián kultúra emlékei (Mexikóváros, Chichén Itzá), bevásárlóturizmus (Tijuana, Ciudad Juárez, Nuevo Laredo, Reynosa) a határ mentén; Brazília: Sao Paulo és Rio de Janeiro vezető gazdaságirányító és pénzügyi központok; kikötők (Tubarao, Itaqui, Sepetiba, Santos).
