A világ természet- és társadalomföldrajza II

A világ természet- és társadalomföldrajza II. 7. témakör Japán

előadás diái + kiegészítés

“Statistical Handbook of Japan 2011” by Statistics Bureau, Japan

Japán demográfiai folyamatai A népességszám alakulása – demográfiai trendek  Japán lakosságszáma 126,9 millió fő, Földünk 10. legnépesebb országa;  Demográfiai folyamatai a fejlett nyugati országokéra jellemzőek;  Természetes fogyás: -0,16% (7,9 születés 1000 lakosra);  Elöregedő lakosság o a 15 év alattiak aránya 13,1%; o a 65 év felettiek aránya 26,6%; o születéskor várható élettartam 84,7 év.  A külső migráció nem túl jelentős;  Karakteres belső migráció – egyenlőtlen népességeloszlás;

Japán – a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja:  A GDP összvolumenét tekintve 4. a világon az USA, Kína és India után.  A GDP/fő érték 37.400 $ – de gyengélkedik;  A világ legjobban eladósodott országa: a GDP 230%-át teszi ki az adósság. GDP Foglalkoztatás 2,9

1,2 24,5

26,2

74,3

Mezőgazdaság

Mezőgazdaság

Ipar

Ipar

Szolgáltatások

Szolgáltatások

70,9

Japán GDP-növekedésének üteme – 1961-2015 között

http://data.worldbank.org/

Japán – a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: Nagyszabású, átgondolt állami gazdasági tervezés, melynek szakaszai:  saját szűkös természeti erőforrások kihasználása (1949-1956);  infrastruktúra kiépítése (1956-1963);  településhálózat központjainak fejlesztése (1964-1972);  urbanizáció káros következményeinek felszámolása (1973-1978);  integrált életterek kialakítása (1979-1984);  multipoláris térszerkezet tervszerű kiépítése (1985-1990); majd technopolisz program (pl. Cukuba, Kanszai Bunka). DE: mindennek hátterében ott volt 1868-as Meidzsi-restauráció.

A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2012) 1. Kína 2. Japán 3. Egyesült Királyság 4. Németország 5. Dél-Korea 6. Szaúd-Arábia 7. Oroszország 8. USA 9. Egyesült Arab Emírségek 10. Egyiptom 0

5

10

15

20 25 30 milliárd USD

35

40

45

Forrás: FAOSTAT

A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon

Forrás: International Energy Agency

A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon


A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon


A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok


A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint


A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok


A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok


Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján


Japán villamos-energia termelésének alakulása 2000-2013 között


Japán importjának alakulása

http://atlas.cid.harvard.edu/explore/stacked/import/jpn/all/show/1995.2014.2/

Japán exportjának alakulása

http://atlas.cid.harvard.edu/explore/stacked/export/jpn/all/show/1995.2014.2/

Japán importjának alakulása

http://atlas.cid.harvard.edu/explore/tree_map/import/jpn/all/show/2014/

Japán exportjának alakulása

http://atlas.cid.harvard.edu/explore/tree_map/export/jpn/all/show/2014/

Japán helye a világgazdaságban A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Ország 1. Kína

Nyersvas (millió t)

Ország

711,6 1. Kína

Acél (millió t)

Ország

Alumínium (millió t)

817,7 1; Kína

22,1

110,7 2; Oroszország

2. Japán

83,9 2. Japán

3. India

75,5 3. USA

88,2 3; Kanada

3,0

4. Oroszország

51,5 4. India

87,3 4; USA

1,9

5. Dél-Korea

46,9 5. Dél-Korea

71,5 5; Egyesült Arab Em.

1,9

6. USA

29,4 6. Oroszország

71,5 6; Ausztrália

1,8

7. Németország

27,4 7. Németország

42,9 7; India

1,7

8. Brazília

27,0 8. Törökország

34,0 8; Brazília

1,3

9. Ukrajna

24,8 9. Brazília

33,9 9; Norvégia

1,1

10. Irán

17,3 10. Ukrajna

27,2 10; Bahrein

0,9

3,7

Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute

Japán helye a világgazdaságban A vezető autógyártók 2014-ben Ország

Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, %

1; Kína

23 722 890

7,3%

2; USA

11 660 699

5,4%

3; Japán

9 774 665

1,5%

4; Németország

5 907 548

3,3%

5; Dél-Korea

4 524 932

0,1%

6; India

3 840 160

-1,5%

7; Mexikó

3 365 306

10,2%

8; Brazília

3 146 118

-15,3%

9; Spanyolország

2 402 978

11,1%

10; Kanada

2 393 890

0,6%

Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)

Japán helye a világgazdaságban Vezető autógyártó cégek 2012-ben, és termelésük régiók szerinti megoszlása 2010-ben Cég

Gyártott gépjárművek száma Európa

Ázsia Észak-Am. Dél-Am. Afrika Auszt.

Toyota

10 104 424

5

73

16

2

1

1

GM

9 285 425

17

39

27

16

0

1

Volkswagen

9 254 742

57

23

0

18

2

0

Hyundai

7 126 413

9

83

8

0

0

0

Ford

5 595 483

31

10

40

17

1

1

Nissan

4 889 379

13

60

13

13

1

0

Honda

4 110 857

4

57

34

5

0

0

PSA

2 911 764

68

24

0

8

0

0

Suzuki

2 893 602

6

94

0

0

0

0

Renault

2 676 226

74

12

0

12

2

0

Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)

A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek

Utasforgalom

Repterek

Utasforgalom

Repterek

Utasforgalom

Atlanta

95 462 867

Guangzhou

48 548 430

Toronto

34 912 456

Beijing

81 929 689

Madrid, Barajas

45 175 501

London-Gatwick

34 222 405

London, Heathrow

70 038 857

Istanbul

44 992 420

Delhi

34 211 608

Tokyo International

67 788 722

Shanghai-Pudong

44 880 164

New York-Newark

33 993 962

Chicago, O’Hare

67 091 391

San Francisco

44 431 894

Shanghai-Hongqiao

33 828 726

Los Angeles

63 687 544

Las Vegas

41 666 527

Seattle-Tacoma

33 219 723

Paris, Charles de Gaulle

61 611 934

Charlotte

41 226 035

Minneapolis-St. Paul

33 125 768

Dallas-Fort Worth

58 591 842

Phoenix

40 452 009

Tokyo Narita

32 874 530

Jakarta

57 730 732

Houston

40 022 736

Sao Paulo

32 477 646

Dubai

57 684 550

Kuala Lumpur

39 887 866

Detroit

32 205 358

Frankfurt

57 520 001

Miami

39 467 444

Manila

31 878 935

Hong Kong

56 064 248

Seoul-Incheon

39 154 375

Chengdu

31 599 353

Denver

53 156 278

München

38 360 604

Philadelphia

30 228 596

Bangkok

53 002 328

Sydney

37 342 798

Mumbai

30 038 696

Singapore

51 181 804

Roma, Fiumicino

36 980 161

Shenzhen

29 569 725

Amsterdam

51 035 590

Orlando

35 214 430

Melbourne

29 431 084

New York, JFK

49 293 587

Barcelona

35 131 771

kiegészítés Japán Japán története:  Hosszú múltra tekint vissza, a VIII. században egyesültek a korábban szétszabdalt kisebb királyságok, melyeket ettől kezdve a császár irányított;  A XV-XVI. században meggyengült a központi hatalom;  A XVIII. századtól kezdve bezárkózás;  1868-tól nyitás a Meidzsi-restaurációval – Japán polgári átalakulása;  A XX. század elején külpolitikai szerepe erősödött – területi expanzió;  A II. világháborúban súlyos vereséget szenvedett;  Gyors újjáépítés után dinamikus gazdasági növekedés – a világgazdaság egyik pólusává vált;  Az 1990-es évektől pénzügyi válság, eladósodás, 2011. márciusában földrengés.

kiegészítés Japán Az urbanizáció folyamata:  A városodás folyamatát a XX. században adminisztratív döntésekkel segítették elő;  1920-ban még csak 2 milliós városa volt Japánnak, jelenleg már 12;  A legtöbb nagyváros Tokiótól Kyūshū északi pereméig húzódó sávban van. Itt él Japán népességének ¾-e. - Keihin: Tokió (8.500), Yokohama (1.300), valamint Chiba (930) kikötőváros;

(3.600),

Kawasaki

- Chukyo: Nagoya (2.200); - Hanshin: Oszaka (2.600), Kōbe (1.500); Kyōto (1.500) – e három mentén van kialakulóban a Tokaido megalopolisz; - Emellett Kita-kyushu (990), Fukuoka (1.400), Hiroshima (1.200), Saitama (1.200) Dél-Honshūn, Sendai (1.000) Észak-Honshūn, Sapporo (1.900) Hokkaidōn.

kiegészítés Japán gazdasága Japán mezőgazdasága:  a terület 13%-a áll művelés alatt;  intenzív mg, a területek fele öntözött, műtrágyahasználat, gépesítés;  1960-ban 75%-ban volt önellátó, ma már csak 40%-ban;  mezőgazdasági üzemtípusok: sengio farm (23%), kengio farm (77%);  növénytermesztésé a főszerep – 83% szántó, 10% rét, legelő, 7% egyéb;  a szántó 2/3-án rizst vetnek, valamint gabona, zöldségfélék, gyümölcsök; északon burgonya, cukorrépa, délen batáta, szójabab, cukornád, dohány, tea;  az állattenyésztés az utóbbi időben még inkább visszaszorult;  halászat 4,5-5 millió tonnával a világelsők között van, mégis csak a halszükséglet felét tudja biztosítani (túlhalászat, környezetszennyezés); rákés kagylóhalászat; bálna-halászat; igazgyöngy-termelés.

kiegészítés Japán gazdasága Japán ipara:  Az ipar a Meidzsi-restaurációval kezdett kiépülni, először textil- és élelmiszeripar, majd vegyipar, kohászat és gépgyártás;  Energia-igényét több mint 80%-ban importból szerzi be. Kőolaj 49%, szén 20%, földgáz 14%, atomenergia 11%, (!) vízenergia 3%, egyéb 3%;  A villamosenergia-termelés 85,9%-ban hőerőművekből, 8,1%-ban vízerőművekből, atomerőművekből kb. 17% származott (FUKUSHIMA);  Japán a világ 2. nyersvas- és acéltermelője;  Az autó- és hajógyártás a világ élvonalában van (3., illetve 2. helyezett);  A nagy hozzáadott értéket képviselő műszer- és gépipar az ipar legfontosabb eleme; elektronika, elektrotechnika, robotipar világszínvonalú;  Import nyersanyagból dolgozik a vegyipar, a papíripar (3.), az építőipar (GDP 10%-a) azonban saját erőforrásokból.

kiegészítés Japán ipara Japán ipara:  Az ipar tengelye a Csendes-óceán partvidékének jó kikötőhelyei mentén – Honshū déli részén. Sűrűsödési pontjai: - Keihin iparvidék: kohászati üzemek, kőolajfinomítók, petrolkémiai ipar, hajógyártás; a parttól távolabb gépkocsigyártás, elektronika telepedett meg, illetve szolgáltatási funkciók koncentrálódása; - Chukyo-iparvidék: Nagoya gazdaságirányítási és szolgáltatási központ, kohászat, gépgyártás (Toyota), textil-, vegy- és kerámiaipar; - Hanshin-körzet: kohászat, petrolkémia, gépgyártás, elektronika, könnyűipar. Idegenforgalom – Nara és Kyotō. Egyre inkább csökken az ipar koncentrációja – Tokai-sáv Keihin és Chukyo között; beltengeri-iparvidék, valamint Sapporo, Sendai, Hitachi.

A világ természet- és társadalomföldrajza II

Recommend Documents