A világ természet- és társadalomföldrajza II. 1. témakör Oroszország ázsiai területei
előadás diái +kiegészítés
Szibéria Oroszországon belüli pozíciója
Vasútvonalak Szibériában
Szibéria meghódítása, birtokbavétele Szibéria meghódításának fontosabb lépései: • Jermak Tyimofejevics kozák atamán hódításai (Ob, Irtis medencéje); • Szemjon Gyezsnyev eléri a Csendes-óceán partvidékét; • Vitus Bering utazásai; Laptyev-testvérek felfedezései; • A Transzszibériai-vasút megépítése – 1891-1903. között; • A századforduló után intenzív népességbeáramlás, deportálások (dekabristák, lengyel forradalmárok, gulágokba elhurcoltak). Szibéria meghódításának céljai: • eleinte a prémkereskedelem; • majd bányászat, földek kitermelése, fafeldolgozás, iparosítás.
Szibéria népessége Ritkán benépesült térség: • A 146 milliós Oroszországban mintegy 30 millióan laknak Szibériában; • Kelet és észak felé csökkenő népsűrűség; • Masszív visszaesés után konszolidálódó népességszám; • Nagyfokú népesség-fluktuáció.
Oroszország korfája 2015-ben
Szibéria népessége Etnikai-vallási jellemzők: • A lakosság többségében orosz, de jelentős az ukránok és beloruszok aránya is; emellett kazahok, tatárok, németek, zsidók, • számos „bennszülött”, őslakos nép is él; • pl. burjátok (mongol nyelvcsalád) 460.000 fő Burjátföldön, UsztyOrdinszkban és Agai burjátföldön; • pl. jakutok a Szaha Köztársaságban, mintegy 480.000 fő. • az őslakosok részben a sámánizmus követői, jelen van a buddhizmus, oroszok ortodox keresztények, emellett vannak római katolikusok, zsidók.
Szibéria gazdasága Mezőgazdaság: • éghajlati okok miatt alárendelt szerepe van; • főleg délen kiemelkedő a halászat, vadászat, „a tajga gyümölcseinek” gyűjtése, termesztése; • délnyugaton a sztyeppek feltörésével külterjes búzatermesztés; • máshol (a rövid tenyészidőszak alatt beérő) búza, árpa, rozs, burgonya; • az Usszuri mentén szója- és rizstermesztés; • szarvasmarha- és juhtartás; • északon rénszarvas-tenyésztés.
A vásárlóerő-paritáson mért GDP (PPP) egy főre eső értéke Oroszország régióiban az országos átlaghoz viszonyítva (%)
kiegészítés Szibéria gazdasága Ipar Nyugat-Szibériában: • Oroszország legfontosabb kőolaj-, földgáz- és széntermelő régiója; • jelentős a villamos-energiatermelés, vas- és acélipar, vegyipar; Ipar Kelet-Szibériában: • nyersanyagok jelentős részben kiaknázatlanok; • mezozóos barnaszénkészletek; • vízenergia-készletek – ráépülő AL-ipar; • fa-, cellulóz- és papíripar. Ipar a Távol-Keleten: • a nyersanyagok jelentős részben kiaknázatlanok; • színes- és ritkafémek, szénhidrogének; • Csendes-óceán partján gépipar.
kiegészítés Szibéria gazdasága Ipar Nyugat-Szibériában: • Oroszország legfontosabb kőolaj-, földgáz- és széntermelő régiója; • jelentős a villamos-energiatermelés, vas- és acélipar, vegyipar; • az 1920-as évektől fejlesztett acélipar – Urál-Kuznyecki kombinát; • az 1960-as évek eleje óta számottevő szénhidrogén-kitermelés: • kőolaj 400 millió t. (1985) → 254 millió t. (2002) – Szurgut, Tyumeny, Szamotlor, Nyizsnyevartovszk • földgáz 400 mrd m3 (1985) → 540 mrd m3 (2002) – Jamal-fsz., Jamburg, Urengoj, Novij Port • Kuznyecki-szénmedence termelése: 150 millió t. (1985) → 131 millió t. (2002) erős visszaesés után; • sokoldalú gépipar (Novoszibirszk, Barnaul), textil-élelmiszerip. (Omszk)
kiegészítés Szibéria gazdasága Ipar Kelet-Szibériában: • Nem alakult ki összefüggő ipari körzet, csak a nagyvárosokban; • nyersanyagok jelentős részben kiaknázatlanok – Alsó-Tunguzka mentén gyémántbányászat; • vasérc, nikkel, színes- és nemesfémek ércei, acélnemesítők (Norilszk, Zseleznogorszk, Vityim-plató); • mezozóos barnaszénkészletek (Kanszk, Acsinszk, Minuszinszk); • vízenergia-készletek (Szajan-Susenszk, Krasznojarszk, Bratszk, UsztyIlimszk, Irkutszk és épülő erőmű Bogucsaniban); • tajga faanyagára települő fa-, cellulóz- és papíripar (Bratszk, UsztyIlimszk, Bajkál-tó mentén); • timföldgyártás- és alumíniumkohászat (Bratszk); • gépgyártás és vegyipar a nagyvárosokban (Irkutszk, Krasznojarszk).
kiegészítés Szibéria gazdasága Ipar a Távol-Keleten: • Ma is zajlik feltárása, a nyersanyagok jelentős részben kiaknázatlanok; • színes- és ritkafémek (pl. arany – Magadan, ón, cink, higany, gyémánt, – Mirnij, Jakutföld, csillám, vasérc bányászata); • feketekőszén: Zeja-Bureja-vidék, Léna-medence; • szénhidrogének: Szahalinnál; • 1930-as évek ipartelepítése; Komszomolszk – vaskohászat, majd gépgyártás, vegyipar, fafeldolgozás; • Habarovszk – gépipar, Vlagyivosztok – hajógyártás. Emellett jelentős tudományos, felsőoktatási és kulturális központok (Novoszibirszk, Omszk, Irkutszk), közlekedési szerepkör (Tajset, Sovietskaja Gavan (BAM), Nahodka, Habarovszk, Irkutszk).
