A világ természet- és társadalomföldrajza II. 4. témakör A Közel-Kelet országai
előadás diái + kiegészítés
Népsűrűség (fő/km2)
Főváros
1 314
1773
El-Manáma
83 600
5 629
67
Abu-Dzabi
Jemen
527 968
26 053
49
Szanaa
Katar
11 586
2 123
183
Doha
Kuvait
17 818
2 743
154
Kuvaitváros
Omán
309 500
3 220
10
Maszkat
Szaúd-Arábia
2 149 690
27 346
13
Rijád
Arab-félsziget
3 100 903
68 427
22
438 317
32 586
74
Bagdad
Izrael
22 072
7 822
354
Jeruzsálem
Jordánia
89 342
7 930
89
Amman
Libanon
10 400
5 883
566
Bejrút
6 020
4 654
773
Jeruzsálem
Szíria
185 180
17 065
92
Damaszkusz
„Termékeny félhold”
751 331
75 940
101
Afganisztán
652 230
31 823
49
Kabul
Irán
1 648 195
80 841
49
Teherán
Iráni-medencevidék
2 300 425
112 664
49
Összesen
6 152 659
257 031
42
Ország Bahrein EAE
Irak
Palesztin a.t.
Terület (km2)
Népesség (2014, ezer fő)
741
http://www.vox.com/
A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Az Egyesült Arab Emírségek etnikai összetétele 2011-ben 16,5 Emírségekbeli arab
Emírségeken kívüli arab és iráni 23 60,5
Dél-ázsiai és nyugati
Forrás: Merriam-Webster, Gulf News, HVG
http://gulf2000.columbia.edu/
A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Világvallások szülőhelye: • Zsidóság – Izrael létrejötte (1948); • Kereszténység – Libanon, Szíria (?); • Az iszlám és irányzatai (szunnita, siíta, vahhabita (szelefita), ibadita); • Egyéb vallások – jazidik;
http://gulf2000.columbia.edu/
http://gulf2000.columbia.edu/
A Közel-Kelet országainak demográfiai jellemzői 2014-ben Népességszámváltozás (ezrelék)
15 év alattiak aránya (%)
65 év felettiek aránya (%)
Születéskor várható élettartam (év)
Bahrein
24,9
19,5
2,8
78,7
EAE
27,1
20,1
1,0
77,3
Jemen
27,2
41,1
2,7
65,2
Katar
35,8 (5.)
12,5
0,9
78,6
Kuvait
17
25,3
2,3
77,8
Omán
20,6
30,2
3,4
75,2
Szaúd-Arábia
14,9
27,1
3,2
75,1
Irak
22,3
40,3
3,3
74,9
Izrael
14,6
28,0
10,9
82,3
Jordánia
38,6 (4.)
35,4
3,9
74,4
Libanon
93,7 (1.)
25,1
6,6
77,4
23,6
37,0
3,4
75,5
-97,3 (233.)
33,1
4,6
74,7 (56,1-2013-ban)
Afganisztán
22,9
41,5
2,6
50,9 (221.)
Irán
12,2
23,7
5,3
71,2
Magyarország
-2,2
14,8
18,2
75,7
Ország
Palesztin a.t. Szíria
Forrás: CIA, The World Factbook
A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% - 2005); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország
Szántóföld (1000 ha)
Ország
Rét, legelő (1000 ha)
1. USA
160 162 1.Kína
393 447
2. India
157 350 2. Ausztrália
361 595
3. Oroszország
121 500 3. USA
248 500
4. Kína
111 595 4. Brazília
196 000
5. Brazília
71 930 5. Kazahsztán
185 000
6. Ausztrália
47 678 6. Szaúd-Arábia
170 000
7. Kanada
42 968 7. Mongólia
112 893
8. Argentína
38 048 8. Argentína
108 500
9. Nigéria
36 000 9. Oroszország
91 980
10. Ukrajna
32 499 10. Dél-afrikai Közt.
83 928
Föld összesen
1 401 845 Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2013
3 365 930
A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország
Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha)
Az öntözött területek a földi összérték %-ában
1.India
66334
21,4
2. Kína
62938
20,3
3. USA
26644
8,6
4. Pakisztán
19990
6,4
5. Irán
8700
2,8
6. Indonézia
6722
2,2
7. Mexikó
6460
2,1
8. Thaiföld
6415
2,1
9. Brazília
5400
1,7
10. Törökország
5340
1,7
310504
100
Föld összesen
Forrás: FAO AQUASTAT 2013
A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2012) (Forrás: FAOSTAT)
1. Kína 2. Japán 3. Egyesült Királyság 4. Németország 5. Dél-Korea 6. Szaúd-Arábia 7. Oroszország 8. USA 9. Egyesült Arab Emírségek 10. Egyiptom 0
5
10
15
20 25 30 milliárd USD
35
40
45
A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2014) Ország Bahrein
GDP (mrd USD)
Import (mrd USD)
Export/GDP (%)
Export (mrd USD)
33,9
14,3
22,0
65,0
EAE
401,6
271,7
404,7
100,8
Jemen
43,2
10,4
7,0
16,3
Katar
210,0
39,1
121,2
57,7
Kuvait
172,4
26,1
109,9
63,7
Omán
77,8
26,5
58,7
75,5
Szaúd-Arábia
752,5
162,2
359,4
47,8
Irak
221,1
62,3
94,4
42,7
Izrael
303,8
69,7
63,2
20,8
Jordánia
35,8
22,8
8,6
23,9
Libanon
49,9
20,1
4,1
8,2
6,6
7,7
2,1
31,7
Szíria
64,7
7,7
2,0
3,1
Afganisztán
20,3
6,4
2,8
13,7
404,1
61,3
95,7
23,7
127
96,8
99,5
78,4
Palesztin a.t.
Irán Magyarország
Forrás: CIA, The World Factbook
A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2014) Ország
GDP / fő (PPP, USD)
Mezőgazdaság (GDP, FOG %)
Ipar (GDP, FOG %)
Szolgáltatások (GDP, FOG %)
Bahrein
51 400
0,3
1,0
47,1
32,0
52,6
67,0
EAE
65 000
0,6
7,0
58,9
15,0
40,5
78,0
3 900
9,2
26,8
64,0
143 400 (1.)
0,1
68
31,9
Kuvait
71 000
0,3
49,4
50,2
Omán
44 100
1,3
55,2
43,5
Szaúd-Arábia
52 800
2
6,7
59,7
21,4
38,3
71,9
Irak
14 100
3,3
21,6
64,5
18,7
32,2
59,8
Izrael
33 400
2,4
1,6
25,7
18,1
71,9
80,3
Jordánia
11 900
3,2
2,0
29,3
20,0
67,4
78,0
Libanon
17 900
6,3
Palesztin a.t.
4 900
2,9
11,5
23,6
34,4
73,5
54,1
Szíria
5 100
16,4
17,0
22,7
16,0
60,9
67,0
Afganisztán
2 000
24,6
78,6
21,8
5,7
53,5
15,7
Irán
16 500
9,1
16,3
40,7
35,1
50,3
48,6
Magyarország
24 900
3,4
4,5
31,1
28,3
65,5
67,2
Jemen Katar
21,1
72,6
Forrás: CIA, The World Factbook
http://gulf2000.columbia.edu/
http://gulf 2000.colu mbia.edu/
A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd hordó/% (2014)
154,7 – 9,1% 232,9 – 13,7% 811,0 47,7% 129,2 – 7,6%
42,5 – 2,5%
329,8 – 19,4%
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2014) Bizonyított készletek (milliárd tonna)
Ország
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
1; Venezuela
46,6
17,5
2; Szaúd-Arábia
36,7
15,7
3; Kanada
27,9
10,2
4; Irán
21,7
9,3
5; Irak
20,2
8,8
6; Oroszország
14,1
6,1
7; Kuvait
14,0
6,0
8; Egyesült Arab Emírségek
13,0
5,8
9; Líbia
6,3
2,8
10; USA
5,9
2,9
11; Nigéria
5,0
2,2
12; Kazahsztán
3,9
1,8
13; Katar
2,7
1,5
14; Kína
2,5
1,1
220,5
100,0
Világ összesen
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m3/% (2014)
58,0 – 31,0% 12,2 – 6,5% 79,9 – 42,7% 14,2 – 7,6%
15,3 – 8,2%
7,7 – 4,1%
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2014) Bizonyított készletek (1000 milliárd m3)
Ország 1; Irán
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
34
18,2
2; Oroszország
32,6
17,4
3; Katar
24,5
13,1
4; Türkmenisztán
17,5
9,3
5; USA
9,8
5,2
6; Szaúd-Arábia
8,2
4,4
7; Egyesült Arab Emirátusok
6,1
3,3
8; Venezuela
5,6
3
9; Nigéria
5,1
2,7
10; Algéria
4,5
2,4
11; Ausztrália
3,7
2
12; Irak
3,6
1,9
13; Kína
3,5
1,8
14;Indonézia
2,9
1,5
187,1
100,0
Világ összesen
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A Közel-Kelet országai A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2015-ben A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Millió fő
Város
Ország
London
Egyesült Királyság
18,8
Bangkok
Thaiföld
18,2
Párizs
Franciaország
16,1
Dubaj
Egyesült Arab Emírségek
14,3
Isztanbul
Törökország
12,6
New York
USA
12,3
Szingapúr
Szingapúr
11,9
Kuala Lumpur
Malajzia
11,1
Szöul
Dél-Korea
10,4
Hongkong
Kína
8,7
Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2012) Vezető kikötők
Teherforgalom (millió tonna)
Vezető kikötők
Konténerforgalom (ezer TEU)
1; Sanghai
644 759
1; Sanghai
32 528 200
2; Singapore
538 012
2; Singapore
31 649 400
3; Tianjin
477 000
3; Hong Kong
23 118 000
4; Rotterdam
441 527
4; Shenzhen
22 959 800
5; Guangzhou
438 000
5; Busan
17 022 969
6; Qingdao
407 340
6; Ningbo
16 782 700
7; Ningbo
364 612
7; Guangzhou
14 609 470
8; Dalian
303 000
8; Qingdao
14 514 200
9; Busan
298 689
9; Dubai Ports
13 280 000
10; Port Hedland
288 443
10; Tianjin
12 298 300
Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek
Utasforgalom
Repterek
Utasforgalom
Repterek
Utasforgalom
Atlanta
95 462 867
Guangzhou
48 548 430
Toronto
34 912 456
Beijing
81 929 689
Madrid, Barajas
45 175 501
London-Gatwick
34 222 405
London, Heathrow
70 038 857
Istanbul
44 992 420
Delhi
34 211 608
Tokyo International
67 788 722
Shanghai-Pudong
44 880 164
New York-Newark
33 993 962
Chicago, O’Hare
67 091 391
San Francisco
44 431 894
Shanghai-Hongqiao
33 828 726
Los Angeles
63 687 544
Las Vegas
41 666 527
Seattle-Tacoma
33 219 723
Paris, Charles de Gaulle
61 611 934
Charlotte
41 226 035
Minneapolis-St. Paul
33 125 768
Dallas-Fort Worth
58 591 842
Phoenix
40 452 009
Tokyo Narita
32 874 530
Jakarta
57 730 732
Houston
40 022 736
Sao Paulo
32 477 646
Dubai
57 684 550
Kuala Lumpur
39 887 866
Detroit
32 205 358
Frankfurt
57 520 001
Miami
39 467 444
Manila
31 878 935
Hong Kong
56 064 248
Seoul-Incheon
39 154 375
Chengdu
31 599 353
Denver
53 156 278
München
38 360 604
Philadelphia
30 228 596
Bangkok
53 002 328
Sydney
37 342 798
Mumbai
30 038 696
Singapore
51 181 804
Roma, Fiumicino
36 980 161
Shenzhen
29 569 725
Amsterdam
51 035 590
Orlando
35 214 430
Melbourne
29 431 084
New York, JFK
49 293 587
Barcelona
35 131 771
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet népességföldrajzi jellemzői: Domináns arab népek (Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Irak, Szíria, Libanon, Jordánia), de kisebbségek is: • Irakban 15-20%-os kurd kisebbség, törökök, perzsák, jazidik; • Szíriában is kurdok, örmények; • Iránban a népesség fele perzsa, emellett azeriek (25%), kurdok (7%); • Afganisztánban 40% pastu, tadzsik (25-30%), hazara, üzbég, türkmén; Világvallások szülőhelye (zsidóság, kereszténység, iszlám): • iszlám – főként a szunnita irányzat; • síiták (Iránban közel 90%, Irakban 2/3, Afganisztánban közel 20%); • keresztények (Libanonban 40%, Szíria 15% – volt); • zsidók (Izraelben 75%, Szíriában 10%); • jazidik (Irakban, Szíriában).
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet urbanizációja: a világtörténelem legkorábbi városi jellegű településeinek egy része itt van; jelentős a nomád pásztorkodás is (Szaúd-Arábiában 15-20%, de Iránban és Afganisztánban is sok nomád él); az urbanizáció összefüggésben van az iparfejlődéssel – főként a Perzsaöböl kisméretű államaiban (Kuvait, Katar, Bahrein), de kiemelkedő Izrael és Libanon is (85% felett); Jemenben (35% körül) és Afganisztánban (27%) alacsony mértékű.
Ország
Jelentősebb városok (népességszám, 2006-2012)
Városi népesség aránya (2014, %)
Bahrein
89
Manama (160)
EAE
86
Dubaj (2300), Abu Dzabi (660)
Jemen
35
Szanaa (2200), Áden (630), Hodeida (350)
Katar
99
Doha (430)
Kuvait
98
Kuvaitváros (2200)
Omán
78
Maszkat (640)
Szaúd-Arábia
83
Rijád (4700), Dzsidda (3200), Mekka (1500), Medina (1100), Dammám (900)
Irak
70
Bagdad (6000), Moszul (1450), Erbil (1000), Bászra (900), Kirkuk (800), Szuleimáníja (800)
Izrael
92
Jeruzsálem (800), Tel Aviv-Jaffa (400 – 3300), Haifa (260 – 1000)
Jordánia
84
Ammán (1100)
Libanon
88
Bejrút (1900)
Palesztin a.t.
75
Jeruzsálem (800)
Szíria
58
Damaszkusz (2500), Aleppó (3000), Homsz (1300), Hamá (850)
Afganisztán
27
Kabul (3500), Kandahár (400), Mazari-Sarif (320), Herát (280)
Irán
73
Teherán (7200), Meshed (2600), Iszfahán (1700), Karaj (1500); Tebriz (1460), Siráz (1280), Kom (1000), Ahváz (950) Forrás: Horváth G. – Probáld F. – Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet gazdaságának jellemzői: kőolajtermelés állami ellenőrzés alá vonása (OPEC); kőolajra épülő gazdasági konjunktúra differenciáló hatása a térségben; • ritkán lakott, hatalmas olajkészlettel rendelkező Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Katar; • óriási olajkinccsel rendelkező jelentős népességű országok: Irak, Irán; • kőolajat nem vagy csak kis mennyiségben termelő országok (potenciális tranzitországok - Szíria, Libanon, Jordánia); • sajátos helyzetű Izrael.
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet mezőgazdaságának jellemzői: éghajlathoz igazodó területi termelési típusok; • mediterrán mezőgazdasági termelés a Földközi-tenger partvidékén (Izrael); • szárazművelésű gabonatermesztés a Szír-Arab-táblavidék északi peremén, az Eurázsiai-hegységrendszer kontinentális fennsíkjain, medencéiben; • öntözéses oázisgazdálkodás és nomád pásztorkodás Mezopotámia alföldjén, Arab-félsziget nagy részén, Iráni-medencevidék belsejében; alacsony termésátlagoknak részben társadalmi okai vannak; földreform; a népesség növekedésével nem tudott lépést tartani a termelés – import; jellegzetes termékei: búza, burgonya, cukorrépa, narancs, alma, szőlő, tea (Irán), oliva, datolya (Szaúd-Arábia), juh- és kecskeállomány (Irán), ópium (Afganisztán);
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet iparának jellemzői: a térség világgazdasági jelentőségét kiemelkedő kőolajkészlete adja; olajmezők: • Szaúd-Arábia (Gavár, Abkaik, Szafánija); • Irak (Moszul, Kirkuk, Rumajla – D-Irak); • Irán (Ahváz, Gacsszáran, Hárg-sziget); • Kuvait (Burgán); Egyesült Arab Emírségek (Abu Dhabi, Dubai, Dászsziget); Katar; Omán; egyéb ásványkincsek kevéssé kiaknázva: • Irán (feketekőszén, vasérc, krómérc, színesércek); • foszfát Izraelben, Jordániában, Szíriában, Irakban, Szaúd-Arábiában; • Holt-tenger sói Izraelben, Jordániában.
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet iparának jellemzői: kőolaj-export kiemelt jelentősége: – csővezetékes (Szíria, Libanon, Törökország irányába; transzarábiai vezeték Szaidába) ; – tengeri szállítás (Szaúd-Arábia – Rász Tannúra, Janbu; Kuvait – Mina-elAhmadi); földgáz-cseppfolyósítás (Katar – Rász-Laffán); petrolkémiai ipar fellendülőben, olcsó energiára erőművek, tengervízlepárlók, alumínium-kohászat (EAE – 5.; Bahrein – 10.), műtrágya-gyártás, vasés acélipar (előbbi Irán – 10.), cementipar; vezető nehézipari központok: Szaúd-Arábiában – Dammám, Dzsidda, Janbu, Irakban – Bagdad, Kirkuk, Moszul, Bászra, Szíriában – Homsz; sokoldalúbb ipar: – Irán: textil-, élelmiszer-, gépipar, kohászat, atomprogram (Busehr), központok Teherán, Tebriz, Siráz, Ahváz, Meshed, Iszfahán, Arak, Bandar-Abbász; – Izrael – fejlett hadiipar, elektronika, gyémánt-csiszolás, gyógyszergyártás, textilipar – Tel-Aviv-Jaffa, nehézipar – Haifa.
kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet szolgáltató szektorának jellemzői: vallási központok, zarándokhelyek – Szaúd-Arábiában Mekka, Medina; Jeruzsálem, Názáret, Ciszjordániában Betlehem, Hebron, Jerikó; Libanon volt az 1970-es évekig a térség egyik legtehetősebb állama, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központja; kikötő, légikikötő, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi kp: Dubai; további idegenforgalmi központok: Jordánia (Petra), Szíria (Palmyra).
