A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság -

A megye veszélyeztetettségének megállapításakor a települések katasztrófa védelmi besorolásának szabályairól, és a védelmi követelményeket meghatározó 234/2011 (XI.10.) Korm.rendelet mellett, figyelembe kell venni a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXXVIII. Tv. 44.§-át. (veszélyhelyzet fogalma)

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Katasztrófavédelmi besorolás eljárás •

Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni.

•

A település polgármestere – a hivatásos katvéd szerv helyi szervének közreműködésével – a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének.

•

•

A megyei, fővárosi véb elnöke - a hivatásos katvéd szerv területi szervének közreműködésével- a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katvéd szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti. A települések besorolásának megfelelően a polgármester települési veszélyelhárítási tervet készít.


A kockázatbecslés • •

•

• •

A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani. A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni. I. osztályba kell sorolni azokat a településeket amelyek: – atomerőmű 3 km-es és kutatóreaktor 1 km-es körzetében található – területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel II. osztályba kell sorolni azokat a településeket amelyek: – az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30km) III. osztályba kell sorolni azokat a településeket amelyek: – a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

• Magyarország földrajzi elhelyezkedése, geográfiai és hidrológiai adottságai, valamint településszerkezeti és infrastrukturális szempontból történő elemzése alapján egyértelmű, hogy a különböző veszélyeztető hatások az egyes környezeti tényezőktől, a helyi sajátosságoktól jelentős mértékben függ. Annak érdekében, hogy az ország teljes területén a megfelelő szintű védelmi szint kialakítható legyen kockázatbecsléseket szükséges végezni az alábbi veszélyeztető hatások alapján:


1. Veszélyeztetető hatások Tolna megyében • 1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek • • • •

árvíz belvíz rendkívüli időjárás földtani veszélyforrások: – – – – –

földrengés földcsuszamlás beszakadás talajsüllyedés partfalomlás


1 Veszélyeztetető hatások Tolna megyében • 1. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek • a kat.véd. törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem • más létesítmény általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata • távolság nukleáris létesítménytől: – atomerőműtől, kutatóreaktortól • közlekedési útvonalak és csomópontok: – veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom • a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, létesítmények.


1 Veszélyeztetető hatások Tolna megyében

• 3. egyéb eredetű veszélyek • felszíni és felszín alatti vizek (ivóvízbázisok) sérülékenysége, • humán járvány, járványveszély, valamint állatjárvány • a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség.


1 Veszélyeztetető hatások Tolna megyében • 4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok • a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, • a közlekedés sérülékenysége, • a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége.


Nukleáris veszélyeztetettség • Az atomerőmű normál üzemi állapotban a környezetre nézve veszélyt nem jelent. – környezetbe gáz és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagokat bocsát ki. – felmelegedett hűtővize folyamatosan a Duna kismértékű felmelegedését okozva (+ 1Celsius), ez a "hőszennyezés"


Nukleáris veszélyeztetettség • Legnagyobb fenyegetés a nagy mennyiségű radioaktív anyag kijutása jelentheti a környezetbe, amely mint külső sugárforrás veszélyezteti az erőmű személyzetét és a lakosságot. • Az Erőmű nukleáris üzemzavara által előidézett veszélyhelyzetek súlyossága elsősorban a kibocsátott radioaktív anyag mennyiségétől és összetételétől, valamint a kibocsátás módjától függ – – – –

A Paksi Atomerőmű Rt. 4 db energetikai blokkja Pihentető medencék Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója: szállítás, rakodás veszélye Friss üzemanyag szállítása: alacsony kockázati tényező Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Nukleáris veszélyeztetettség • Belégzéssel vagy más úton (szennyezett élelmiszer, víz, stb.) a szervezetbe jutva az érintett személyek hosszú idejű belső sugárterhelését hozza létre. • Károsíthatja a növényzetet, az állatállományt, az élelmiszereket, az ivóvizet s ezek által közvetetten az emberekre, így a szükséges védekezési feladatok komplex formában jelentkeznek • a lakosságnál akut sugársérülésekhez, vagy évek múltán késői szomatikus következményekben, az utódokban pedig öröklődő genetikai ártalmakhoz vezethetnek. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Nukleáris veszélyeztetettség • Nemcsak az atomerőmű környezetében élő lakosságot és állatállományt veszélyezteti, hanem a több tíz kilométer távolságban élőket is, hiszen az adott meteorológiai viszonyok következtében kihulló, kiülepedő radioaktív részecskék belélegezve, a bőrfelületre kerülve, illetve a táplálékláncba beépülve terhelik az emberi szervezetet. • Mindezek figyelembe vételével lettek kialakítva: – Megelőző Óvintézkedések Zónája (-3 km), – Sürgős Óvintézkedések Zónája (-30 km) – Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (300 km ). Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Nukleáris veszélyeztetettség • Kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék tároló – Nemzeti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (NRHK Kht.) - Bátaapáti – Az atomerőmű üzemeltetéséből és majdani lebontásából származó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok befogadására és biztonságos elhelyezésére szolgál. – A technológiai épületben az erőmű működése során keletkező 3-4 havi hulladékot tárolnak, majd azokat átszállítják a felszín alatt kialakított tároló vágatokba. – A szállítások megkezdődtek, jelenleg 192 tonna kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tárolnak a felszíni épületben. A hordók sérülésére, radioaktív kibocsátásra minimális az esély. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Árvíz- veszélyeztetettség • A megyében árvízveszélyt okozó vízfolyások: Duna, Sió, Nádor, Sárvíz, Kapos, Koppány. • Árvízvédelem szempontjából jelentős műtárgy a Sió torkolatában lévő árvízvédelmi vízmű. • A kisebb folyók egy-egy településnél, vagy településrészeknél okozhatnak olyan zavart, amely beavatkozást igényelhet. • Árvízveszély a Duna folyó egyes ártéri öblözeteiben keletkezhet, amely nagyobb erő beavatkozását teheti szükségessé. • A Dunán veszélyes vízjárásra hajlamos a január-márciusi és a május-július közötti időtartam. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Belvíz, helyi vízkár • Elsősorban a kisebb vízfolyások mentén alakul ki belvíz veszélyeztetés. • Ilyen jelentősebb veszélyes vízfolyás például a Kapos folyó, melyre jellemző, hogy esős időszakot követően néhány óra alatt vízszintje több métert képes emelkedni. • Esőzés következtében pl. a Hábi-csatorna, vagy Baranya-csatorna átszakadása, stb. • A kisebb folyók menti védművek állapota nem kielégítő, ezért magas vízállás esetén, gyakran a töltés korona alatti szintnél is jelentős területek kerülnek elöntésre. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok • Az általános felmelegedés, az ökológiai rendszer sérülése nyomán érezhetően átalakul földünk éghajlata, melynek kísérő jelenségei a rendkívüli időjárási viszonyok. – több napig tartó havazás, vagy hófúvás – nyáron az aszály, és az azt kísérő tűzesetek, – ugyanakkor az özönvíz jellegű felhőszakadások, jégesők, viharok


Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Téli rendkívüli időjárási viszonyok • A megyében elsősorban ezek okozhatnak kritikus helyzeteket. • A rövid idő alatt lehulló jelentős hó mennyiség, erős széllel, hófúvással társul, • az utak több órára járhatatlanná válnak, hótorlaszok keletkeznek, a gépjárművek torlódnak. • Ilyen esetekben zavarok keletkezhetnek a közlekedésben, az élelmiszer és az egészségügyi ellátásban. • A közutakon a személy és áruszállító járművek, a veszélyes-anyag szállítmányok elakadhatnak, az utazókat és a személyzetet a hó és a hideg közvetlenül veszélyezteti. • Hasonló zavarokat okozhat az ónos esővel együtt járó jegesedés. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Heves esőzések • Rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullása is okozhat kritikus helyzeteket. – a csapadék mennyisége nagymértékben meghaladja az átlagos mértéket, – vagy ha nagyon rövid idő alatt hull,

• akkor sem a felszíni elvezető árkok elvezetni, • sem a talaj elszikkasztani nem tudja • és nincs kellő idő a párolgáshoz sem. • A megrekedt vizek eláraszthatják a lakóterületeket, házakat, épületeket, azok udvarait, a mélyebben lévő pincéket, alagsorokat. • Megbénulhat a közlekedés, a közellátás, és járvány veszély alakulhat ki. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Szélvihar • A nagy sebességű légáramlások 80 km/h felett okoznak jelentős károkat. • A nagy nyomással támadó levegőtömeg az útjába kerülő embereket, állatokat, tárgyakat elsodorhatja, • az épületek födém szerkezetét megrongálhatja, esetleg épületeket pusztíthat el, fákat csavarhat ki. • A légvezetékek leszakadhatnak, amely áramkimaradásokat okozhat, béníthatja a forgalmat. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Hőhullám • A tartósan magas hőmérséklet vagy a rövid idő alatt jelentős hőmérséklet emelkedés megviseli az emberi szervezetet, az állatvilág és a növényvilág egyedeit. • Közvetlen hatására tömeges rosszullétek lépnek fel, különösen jellemző ez a fokozottan veszélyeztetett személyeknél (nagyon fiatalok, idősek, érrendszeri betegek, legyengült szervezetek stb.). • Az olyan munkahelyen dolgozók rosszulléte, akiknek döntési és cselekvési képességén járművek, rendszerek, biztonsági rendszerek működőképessége, biztonságos üzemelése múlik, tömeges szerencsétlenséget, katasztrófa helyzetet idézhet elő. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Lehetséges ipari katasztrófák • Potenciális veszélyhelyzetet a megye területén található, folyamatosan jelen lévő veszélyes üzemek okozhatnak. • Veszélyes ipari üzem az a veszélyes anyagot felhasználó, előállító, forgalmazó vagy tároló gazdálkodó szervezet, amelyet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján a SEVESO II. hatálya alá tartozó veszélyes üzemnek kell minősíteni. • Megyénkben 3 felső küszöbértékű (Szekszárd Növény Zrt., Prímagáz Hungária Zrt. Pincehelyi Tárolóüzem, Paksi Atomerőmű Zrt.), és 8 alsó küszöbértékű üzem található. • Valamint az előzetes felmérések alapján további 25 olyan üzem szerepel a nyilvántartásunkban, amelyek telephelyén jelentős mennyiségű veszélyes anyag található. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása és tárolása Veszélyes üzemben bekövetkező baleset során: • tűz keletkezhet • robbanás jöhet létre • egészségre káros anyagok juthatnak vízfolyásokba, a levegőbe. Veszélyes áru szállítása történhet: • közúti • vasúti • vízi úton. Leggyakoribb előforduló veszélyes anyag szállítmányok: • ammónia, propán-bután, klór, benzin. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása és tárolása Tűzoltóságok beavatkozása veszélyes áruk közúti szállítása során bekövetkezett balesetek közben: 77% Érintett területek: M6-os, 6-os, 56-os, 61-es és 63-as főútvonal. Vízi közlekedési balesetek nem gyakoriak, főleg: • a szállító járművek műszaki állapotára • emberi mulasztásra vezethetők vissza.

Légi úton szállított veszélyes anyagok: • többnyire gyúlékony folyadék, pl. festék, parfüm, aromaolaj, alkoholtartalmú gyógyszer és hajtógázzal működő háztartási szer • rovarirtó szerek, biológiai folyadékminták • robbanóanyag szállítása • maga a légi jármű üzemanyaga. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Ipari, létesítményi és egyéb tűzesetek Minden tűzeset veszélyezteti: • az emberi életet, • az egészséget, • a közelebbi és távolabbi környezetet, • az épített és természeti értékeket. Veszélyes üzemben történő tűzeset sokkal nagyobb veszélyt jelenthet azáltal, hogy üzemi, technológiai rendszerek sérülhetnek és másodlagos hatásként veszélyes anyag és azok égése során keletkező bomlástermékei kerülnek a levegőbe.


Geológiai eredetű veszélyforrások • Löszfalak leomlása egész utcasorokat veszélyeztethet a Duna mentén, különösen Dunaföldvárott, kisebb mértékben a Tolnai dombvidéken.


2. Veszély-elhárítási tervezés • A veszélyelhárítási tervezés elsődleges célja, hogy a különböző hazai veszélyeztető tényezők kockázatainak azonosítása és elemzése útján egységes dokumentumrendszer alakuljon ki, amely a katasztrófavédelemi feladatokat és intézkedéseket a szükséges személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével tartalmazza. • A veszélyelhárítási terv katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó központi, területi (fővárosi), települési (a fővárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer. • A veszélyelhárítási tervezés szintjei igazodnak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári védelmi szervezetek tagozódásához.


A veszélyelhárítás szintjei


2. Veszély-elhárítási tervezés a) települési terv: • A települési veszélyelhárítási tervek alapján a polgármesterek a veszély esetén követendő magatartásformák megismertetése céljából lakossági tájékoztató kiadványokat készítenek (amelynek elkészítésébe bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat), amelyet a lakosság részére rendszeresen biztosítanak. A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. Mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

2. Veszély-elhárítási tervezés b) munkahelyi terv:

• A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszélyelhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. Az a gazdálkodó szerv, amely jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készít, mentesül a munkahelyi veszélyelhárítási terv készítése alól. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszélyelhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

2. Veszély-elhárítási tervezés c) hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve: • Illetékességi területéhez tartozó települések veszélyelhárítási terveinek összesítését végzi, a települési szintet meghaladó helyzet katasztrófavédelmi feladatainak ellátása érdekében.


2. Veszély-elhárítási tervezés d) területi terv: • A területi veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll, és azt a területfejlesztési és területrendezési tervezés, illetve a környezetvédelmi terv kialakítása során figyelembe kell venni.


2. Veszély-elhárítási tervezés f) központi terv: • A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszélyelhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentésére. A katasztrófaveszély elhárítására és következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében, az emberi élet, az anyagi javak és a kritikus infrastruktúra elemek védelmét, valamint a lakosság alapvető ellátásának biztosítását tartalmazó országos terv. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 2012

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

Recommend Documents