A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből
Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter
Pécs 2015. október 26.
I. Bevezetés
A végrehajtási eljárás célja egy követelést, marasztalást tartalmazó jogerős és végrehajtható határozat intézményes behajtása, megtérítése, amennyiben az adott határozatban szereplő követelést annak kötelezettje határidőn belül önként nem teljesíti. A végrehajtási eljárás megindítására elévülési határidőn belül a követelés jogosultja jogosult. A már jogerősen megítélt követelés behajtása során azonban számos költségelem merül fel, amelynek előlegezésére és adott esetben viselésére is a jogosult lesz köteles. Jelen tanulmányom célja ezen költségelemek bemutatása, rámutatva arra, hogy egy jogos követelés behajtása mekkora – esetenként meg nem térülő – többletkiadásokkal járhat a végrehajtást kérő részére. Különös figyelemmel arra, hogy a gyakorlatban a természetes személy végrehajtást kérők ezen költségelemekkel nem, vagy csak részben számolnak az eljárás megindításakor.
II. A költségekről általában
Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (a továbbiakban: Vht.) 34. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján fő szabály szerint valamennyi, az eljárás során felmerülő költséget a követelés jogosultjának, a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, azonban annak viselésére az adós köteles. Természetesen egyes költségek előlegezési kötelezettsége alól is van kivétel, amennyiben a végrehajtást kérő a követelés alapjául szolgáló eljárásban vagy magában a végrehajtási eljárásban valamilyen költségkedvezményben (költségmentesség, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog) részesül. A költségkedvezmények vizsgálata azonban jelen tanulmánynak nem képezi a tárgyát. A fő szabály azonban a gyakorlatban egyre ritkábban érvényesül, a megindított végrehajtási eljárások nagyobb részében a végrehajtást kérő költségei nem térülnek meg, bizonyos esetben a végrehajtást kérőnek – a végrehajtási eljárás ügyviteli befejezése esetén – újabb fizetési kötelezettsége keletkezik.
III. A végrehajtási eljárási illeték
A végrehajtási eljárás elrendelésével, megindításával felmerülő, a végrehajtást kérő által megfizetendő elsődleges költség a végrehajtási eljárási illeték. Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (a továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az illeték mértéke végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 350.000,- Ft, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 750.000,- Ft. Az Itv. részletesen rendelkezik arról, hogy az illeték lerovásának kötelezettsége a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtásával keletkezik. 1 Amennyiben tehát a végrehajtást kérő végrehajtási okirat (például végrehajtási lap, letiltó végzés, átutalási végzés 2) kiállítását kéri, kérelme benyújtásával egyidejűleg köteles az illeték lerovására, a költségmentesség eseteit kivéve. Ha a végrehajtást kérő kérelme benyújtásával egyidejűleg nem rója le az illetéket, a bíróság kötelezettsége teljesítésére határidő megjelölésével hiánypótló végzésben hívja fel. Amennyiben a végrehajtást kérő felhívás ellenére sem rója le az illetéket, végrehajtási okirat kiállítása iránti kérelme elutasításra kerül. Lényeges utalni arra, hogy az elutasító végzés nem tekinthető végleges döntésnek, mivel a végrehajtást kérő kérelmét szabályszerűen (illetéke lerovásával) ismételten benyújthatja.
A végrehajtási eljárás költségkímélőbb, amennyiben a végrehajtást kérő letiltó vagy átutalási végzés kiállítását kéri, köteles azonban ebben az esetben az adós munkáltatójának nevét és címét vagy folyószámláját vezető pénzintézet nevét és címét pontosan megjelölni. Letiltó és átutalási végzés esetén a végrehajtást kérőnek az illeték megfizetését követően további fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Amennyiben azonban a letiltó vagy átutaló végzés nem vezetne eredményre, a végrehajtást kérő végrehajtási lap kiállítását kérheti. Végrehajtási lap kiállítását követően a továbbiakban részletezett költségelemek merülnek, illetve merülhetnek fel.
1 2
Itv. 42. § (3) bekezdése; Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is. Valamennyi végrehajtási okiratot a Vht. 10. §-a tartalmazza
IV. A végrehajtói díj előlegezése
1. Az eljárás kezdetén megfizetendő végrehajtói költség
A végrehajtási okirat (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) kiállítását követően a végrehajtást kérő köteles a végrehajtói költségelőleg megfizetésére. A költségelőleg mértékét a 14/1994. (IX. 08.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról (továbbiakban: Dsz.) szabályozza részletesen. A végrehajtót eljárása kezdetén a munkadíj és költségátalány részeként ügyenként megillet ügytárgyanként egy pontosan meghatározott összeg. 3 A rendelet szabályai szerint ez legalább 4.000,- Ft (több végrehajtó eljárása esetén 2.000,- Ft), legfeljebb 75.000,- Ft, míg biztosítási intézkedés esetén a teljes munkadíj és költségátalány összege. 4 A költségek megelőlegezése szempontjában fontos kiemelni, hogy a Dsz. pontosan meghatározza a költségelőleg maximális összegét. A már hivatkozott rendelkezések értelmében, egy megindult végrehajtási eljárásban a „legfeljebb” megállapított összegnél nagyobb költségelőleg megállapítása így jogszabálysértő, a végrehajtást kérő a magasabb költségelőleget megállapító díjjegyzékkel szemben végrehajtási kifogás benyújtására jogosult.
Külön kell említést tenni a végrehajtó készkiadásáról. A Dsz. 12. és 13. §-ai határozzák meg, hogy a végrehajtó készkiadásként milyen összegeket érvényesíthet. Szükséges azonban utalni arra, hogy a végrehajtási eljárásban a végrehajtó készkiadásának összege az eljárás kezdetén pontosan nem állapítható meg, annak mértéke az eljárás során foganatosított intézkedésektől függ. Ezért a Dsz. 17. § (5) bekezdése az eljárás kezdetén feljogosítja a végrehajtót, hogy a várhatóan felmerülő készkiadásának megfelelő költség előzetes megfizetésére is igényt formáljon. A végrehajtó által bekért költség nagy valószínűség szerint el fog térni az eljárás befejezésekor kalkulált költségektől, amellyel a díjjegyzék kiállításakor számol el a felekkel. 5 A 6/2013. (V. 30.) KIM rendelet az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 6. §-a a Dsz.-t kiegészítette az új 17/A. §szal. A Dsz. 17/A. § (1) bekezdése szerint további készkiadás előlegezésére az eljárás folyamán – annak felmerülésekor – akkor kerülhet sor, ha azt a Vht. kifejezetten előírja vagy a nem előlegezett 3 4
Dsz. 17. § (1) bekezdése a)-e) pontjai A végrehajtó munkadíja a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló főkövetelés, járulékai és költségek összege alapján a Dsz. 8. §-a alapján került kiszámításra, míg a költségátalány összege a munkadíj 50%-a a Dsz. 16. § (1) bekezdése szerint.
5
Trunkos Anita Krisztina: A végrehajtási eljárási költségek viselésének kérdései behajthatatlanság esetén
http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_30_2_2012/ISSN_0866-6032_tomus_30_2_2012_601-609.pdf, (2015.05.16.)
költségek összege az 5000 Ft-ot meghaladja. A módosítást követően 2013. június hó 29. napjától a végrehajtó a Vht. szabályain túl tehát abban az esetben is felhívhatja a végrehajtást kérőt – akár több alkalommal is – készkiadásainak előlegezésére, amennyiben készkiadás előlegezésére nem került sor, és a készkiadás összege az 5.000,- Ft-ot meghaladja.
A végrehajtónak megfizetendő díjelőlegről azért is szükséges külön említést tenni, mert ezen összeg határidőn belül történő meg nem fizetése esetén a végrehajtó nem indítja meg a végrehajtási eljárást. A költségelőleg megfizetésének elmulasztása esetén a Vht. 52. § e) pontja szerint a végrehajtási eljárás szünetel. A szünetelés tényét a végrehajtó állapítja meg, erről jegyzőkönyvet állít ki és azt a felek részére megküldi.6 A szünetelés tényének megállapítását követően a végrehajtási
eljárásban
további
intézkedés
nem
foganatosítható,
az
eljárás
akkor
válik
folytathatóvá, ha a végrehajtást kérő költségelőlegezési kötelezettségének eleget tett. 7
A Vht. lényeges jogkövetkezményt fűz a végrehajtást kérő költségelőlegezési kötelezettségének elmulasztásához. Amennyiben a végrehajtást kérő határidőn belül a végrehajtó költségeit nem előlegezi és a végrehajtási eljárás szünetelése került megállapításra, megkezdődik az egy éves határidő, amelyen belül a végrehajtást kérő fizetési kötelezettségének még eleget tehet. Egy év elteltével a szünetelő végrehajtási eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik 8, az eljárás megindításakor
lerótt
illeték
a
végrehajtást
kérő
terhén
marad.
Természetesen
a
költségelőlegezései kötelezettség elmulasztása következtében megszűnt eljárás nem zárja el a végrehajtást kérőt, hogy követelését ismételten végrehajtás útján érvényesítse, azonban végrehajtási okirat benyújtása esetén a végrehajtási illeték lerovására ismételten kötelezetté válik, valamint meg kell előlegeznie a végrehajtó költségelőlegét is.
2. Szünetelő végrehajtási ügy folytatása esetén megfizetendő költség
A végrehajtói költségelőleg kapcsán szükséges röviden kitérni a szünetelő végrehajtási ügy folytatása esetén megfizetendő költségre. A Vht. részletesen szabályozza, hogy a végrehajtási
6 7 8
Vht. 53. § (1) bekezdés Vht. 54. § (1) bekezdés e) pont Vht. 54. § (3) bekezdés
eljárás milyen esetekben szünetel 9, illetve mikor kell az eljárást újra megindítani 10. A szünetelési okok többségénél – kivéve a törvény által külön meghatározott oknál – a végrehajtást kérő kezdeményezheti az eljárás folytatását a végrehajtónál, bejelentésével vagy kötelezettségének teljesítésével. Ebben az esetben a Dsz 16. § (3) bekezdése értelmében a végrehajtót ismételten megilleti a költségátalány, a munkadíj 50%-ának megfelelő összeg. Amennyiben tehát a végrehajtást kérő az eljárás folytatását szeretné, köteles ismételten megfizetni a költségátalányt a végrehajtónak, ennek hiányában a végrehajtó további intézkedést nem foganatosít.
V. A végrehajtási eljárásban leggyakrabban felmerülő költségek
1.Az ingatlanügyi hatósági díj
A végrehajtási eljárás megindulását követően is számtalan költségelem merülhet fel a végrehajtást kérő részére. A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő egyértelmű nyilatkozatán múlik, hogy az adós ingatlana is végrehajtás alá kerül-e, bejegyzésre kerül-e a végrehajtási jog. Amennyiben a végrehajtást kérő kéri az adós ingatlanának is az eljárás alá vonását, úgy annak költségét viselni köteles a 2009. évi CXII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjról szóló 1996. évi LXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról (továbbiakban Díjtv.) 32/E.§ (1) bekezdés a) pontja alapján. Utalni kell azonban arra, hogy a 2010. január 1. napját megelőzően a végrehajtási eljárással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárások díjmentesek voltak. A Díjtv. 2009. évi CXII. törvény módosításával az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása kikerült a mentesség köre alól, illetve a mentességi kör szűkítésre került. A módosító törvény indokolása szerint a mentességi kör újraszabályozásával elsősorban az igazságosabb közteherviselés megteremtése volt a cél, vagyis a módosításra annak érdekében került sor, hogy a földhivatali eljárások költségét azok fizessék meg, akik az alapul szolgáló ügyben a költségek viselésére kötelesek. 11 Ezen módosítással a végrehajtást kérőnek újabb előlegezési kötelezettsége keletkezett, amelyet a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként érvényesíthet.12 9 10
11
Vht. 52. § a)-g) pontjai Vht. 54. § a)-g) pontjai
Dr. VERÉB Viktória, A végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyezése és törlése a Díjtörvény módosítása tükrében, in: RES IMMOBILES, 2010. 1-2. szám (www.resimmobiles.hu), 21-23. old. 12 Díjtv. 32/E. § (12) bekezdés
Az ingatlanügyi hatósági díj mértéke ingatlanokként 6.600,- Ft 13, mely nem az eljárás kezdetén kerül megfizetésre. A földhivatal a díj bevárása nélkül, a végrehajtó által megküldött iratok alapján intézkedik a végrehajtási jog bejegyzése iránt, soron kívül. Az eljárás során felmerülő díj a tulajdoni lapon feljegyzésre kerül, a földhivatal hívja fel a végrehajtást kérőt a díj megfizetésére. Amennyiben a kiszabott díj a megjelölt határidőn belül nem kerül megfizetésre, a földhivatal kezdeményezi annak behajtását, figyelemmel arra, hogy a díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
2. A végrehajtási kifogás illetéke
A folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a végrehajtó intézkedésével, illetve mulasztásával szemben biztosított jogorvoslati lehetőség a végrehajtási kifogás. Végrehajtási kifogás a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen terjeszthető elő.14 Előterjesztése illetékköteles, az Itv. 43. § (8) bekezdése szerint az illeték mértéke 15.000,- Ft. Az Itv. rendelkezése szerint tehát valamennyi végrehajtói intézkedést sérelmező kifogás esetén a kifogást előterjesztő köteles az illetéket leróni, több kifogásolt intézkedés esetén annyiszor kell az illetéket leróni, ahány intézkedést a fél kifogásol. A kifogást előterjesztő fél számára egyértelműen előnyös szabályozás, hogy amennyiben a bíróság kifogásának helyt ad, köteles hivatalból intézkedni a lerótt illeték visszatérítése iránt. 15 Hangsúlyozandó, hogy az illeték visszatérítéséről szóló jogerős határozatot ugyan a bíróság megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes kirendeltségének, azonban az illeték visszatérítésének a jogosult kérelme alapján van csak helye.
3. A szakértői díj
További költségelemként jelenhet meg az eljárás során a lefoglalt ingó és ingatlan értékének megállapításához igénybe vett szakértő díja. A Vht. rendelkezése alapján ingó esetén fő szabály szerint a végrehajtó, míg ingatlan esetén a végrehajtást foganatosító bíróság rendelhet ki szakértőt a becsérték megállapítása iránt. A Vht. vonatkozó rendelkezése szerint a szakértő-becsüs 13 14 15
Díjtv. 32/A. § (1) bekezdés Vht. 217. § (1) bekezdés Itv. 43. § (8) bekezdés
közreműködésével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki az intézkedést kérte. 16 Csupán utalnék arra, hogy a költség előlegezésére a költségmentes fél is köteles. 17
Ingó végrehajtása esetén annak értékét a végrehajtó állapítja meg, a foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte. 18 Ingatlan végrehajtása esetén a végrehajtó annak becsértékét hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány alapján vagy igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítani. Amennyiben a fél a megállapított becsértékkel nem ért egyet, a végrehajtó intézkedésével szemben végrehajtási kifogást nyújthat be.19 A 2011. évi CLXXX. törvény a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények
módosításáról
előterjesztett,
a
rendelkezett
becsérték
bíróság
úgy, általi
hogy
a
becsérték
megállapítására
megállapításával
irányuló
szemben
végrehajtási
kifogás
előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott összeget. A 39/2012. (VIII. 27.) KIM rendelet az ingatlan becsértékének bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegéről (a továbbiakban: R.) állapítja meg a lefoglalt ingatlan értének százalékban meghatározott része alapján a letétbe helyezendő összeget. Így a kifogás előterjesztésével egyidejűleg a fél köteles a bíróság letéti számláján letétbe helyezni legalább 20.000,-, de legfeljebb 300.000,- Ft-ot 20, elmulasztása esetén a végrehajtási kifogás hivatalból elutasítandó a Vht. 217. § (5) bekezdése alapján. Lényeges azonban megemlíteni, hogy ugyan a rendelet szabályozza a letétbe helyezendő legmagasabb összeget, ez azonban nem azt jelenti, hogy a szakértő díja ennél az összegnél nem lehet magasabb. Minden esetben a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díját maga állapítja meg 21. A bíróság a szakértői díj megállapítása előtt a szakértő által felszámított díj összegét, valamint indokoltságát, így különösen a szakértői vizsgálatra és a vélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok megalapozottságát
ellenőrzi,
annyiban,
hogy
az
megfelel-e
az
irányadó
jogszabályi
rendelkezéseknek, illetve van e benn szám vagy számítási hiba. Így a gyakorlatban egy ingatlanforgalmi szakértő díja akár több százezer forint is lehet, amelyet a fél köteles 16 17 18 19 20 21
Vht. 34. § (2) bekezdés 6/1986. (VI.26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban 4. § c) pont Vht. 97. § (3) bekezdés Vht. 140. § (7) bekezdés R. 1. § 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 17. § (3) bekezdés
megelőlegezni.
VI. A végrehajtási eljárás szünetelése esetén megfizetendő díj
A végrehajtási eljárás ideális esetben a követelés teljes megtérülésével fejeződik be, amelyben a végrehajtást kérőnek az eljárás során megelőlegezett költségei is megtérülnek. Kevésbé szerencsés helyzetben az eljárás során legalább a követelés egy része, illetve a megelőlegezett költségek egy része megtérül. Egyre gyakoribb azonban, hogy a végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul, a gyakorlatban egyre több végrehajtási eljárás szünetel figyelemmel arra, hogy az adósnak nincsen lefoglalható vagyontárgya, vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. 22 Ebben az esetben a végrehajtó kiállítja díjjegyzékét és kötelezi a végrehajtást kérőt munkadíja és költségei megfizetésére. A korábbi szabályozás szerint a végrehajtást kérő eredménytelen végrehajtás esetén nem volt kötelezhető az eljárás kezdetén megfizetett költségelőleg összegen felül további összeg megfizetésére. A természetes személy végrehajtást kérők részéről kevésbé ismert, 2013. június 29. napja óta hatályba lépő módosítás azonban változtatott ezen. A Dsz.-t a 6/2013. (V. 30.) KIM rendelet az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 6. §-a új 17/B. §-al egészítette ki. A rendelkezés alapján, ha a végrehajtás érdemi befejezéséig vagy a meghatározott cselekmény foganatosítását követően a végrehajtót megillető díjak, vagy lefoglalható vagyontárgy hiányában, illetve értékesítésének sikertelensége miatt szünetelő eljárás során a végrehajtást kérő által előlegezendő költségtérítés és munkadíj összege nem térült meg, az előlegezendő költségnek a korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére. A hivatkozott rendelkezés alapján tehát, amennyiben a végrehajtási eljárásban még a végrehajtó díjai sem térülnek meg, a végrehajtást kérő által korábban előlegezett összeg figyelembevételével, a fennmaradt költségeket a végrehajtást kérő köteles megfizetni.
A végrehajtást kérő oldaláról álláspontom szerint ez egy aránytalan rendelkezés, figyelemmel arra, hogy maga a végrehajtást kérő az eljárás során semmilyen megtérülésben nem részesül, számtalan költség megelőlegezésére köteles, illetve még a végrehajtó további költségeit is viselnie kell. Így a végrehajtást kérő követelése érvényesítése során újabb, adott ügyértéken felüli jelentős
22
Vht. 52. § (1) bekezdés d) pont
„veszteségeket szenved el”. Utalni szükséges arra is, hogy amennyiben a végrehajtást kérő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a Vht. 41. § (3) bekezdésének utolsó mondata alapján a végrehajtó beterjeszti az ügy iratait a bírósághoz, amely végzésben kötelezi a végrehajtást kérőt a költségek megfizetésére, és a végrehajtó ezen összegek behajtására folytatja az eljárást, a végrehajtást kérő tehát adósi pozícióba kerül.
VII. A jogi képviselő díja
A végrehajtást kérő jogi képviselő útján is eljárhat a végrehajtási eljárásban, akinek a díja további költségként jelentkezhet. A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról külön rendelet szól23, amely szabályozza a jogi képviselők által elszámolható költségek összegét. A szabályozásra azért is volt szükséges, mert a jogi képviselő költségei vonatkozásában is a főszabály érvényesül, vagyis azt az adós köteles viselni, tehát figyelemmel kellett lenni az arányos teherviselésre is. Természetesen a végrehajtást kérő a jogi képviselővel kötött díjmegállapodásban szereplő összeget is érvényesítheti – a megállapodás csatolásával – az adóssal szemben, azonban ezen esetben a rendelet 2. § (1) bekezdése lehetőséget ad a bíróság részére, hogy az összeget indokolt esetben mérsékelje. A mérséklés feltétele, hogy a díjmegállapodásban szereplő összeg nem áll arányban a végrehajtási kérelemben foglalt, illetve a végrehajtható okiratban feltüntetett együttes összeggel, lényegében a végrehajtási ügyértékkel. Fontos kihangsúlyozni, hogy a végrehajtási ügyérték nem csak a főkövetelés összege, hanem az magában foglalja a tőkekövetelés mellett a járulékokat és a költségeket is 24. Amennyiben a végrehajtást kérő jogi képviselőjével nem kötött díjmegállapodást, úgy a rendeletben foglaltak irányadóak a jogi képviselő díjának megállapításakor. A rendelet pontosan meghatározza a munkadíj, költségátalány, készkiadások megállapításának feltételeit vagy konkrét összegben, vagy a végrehajtási ügyérték meghatározott százalékában. A díj megállapításáról a rendelet 10/A. § (1) bekezdése alapján az a bíróság vagy az a végrehajtó rendelkezik, amelynek eljárása során a díj felmerült.
23
24
12/1994. (IX.08) IM rendelet Dr. PESTOVICS Ilona, Bírósági végrehajtás,Novissima Kiadó, Jogi Szakvizsga Kézikönyvek, 2010., 282.
VIII. Egy szemléltető példa
Egy 500.000,- Ft összegű követelés végrehajtása esetén a költségek az alábbiak szerint alakulhatnak. Példámban a végrehajtást kérő jogi képviselő nélkül jár el, az adós tulajdonában lévő egy ingatlanra is kéri a végrehajtást, az ingatlan becsértékével szemben végrehajtási kifogást nyújt be, az eljárás behajthatatlanság címén szünetel. Követelés összege: 500.000,- Ft Eljárás megindítása körében felmerülő költség: - illeték mértéke: 5.000,- Ft - végrehajtói költségelőleg összege: munkadíj (16.000,- Ft = 100.000,- Ft után 4.000,- Ft és 400.000,-Ft után 3%-a, azaz 12.000,- Ft) és költségátalány (8.000,- Ft) 50%-a, azaz 12.000,Ft összesen: 17.000,- Ft Folyamatban lévő végrehajtási eljárásban: - ingatlanra végrehajtási jog bejegyzésének hatósági díj: 6.600,- Ft - becsérték elleni kifogás díja: 15.000,- Ft - szakértői munkadíj: 115.000,- Ft (vidéki gyakorlati tapasztalat alapján) összesen: 136.600,-Ft Eredménytelen végrehajtási eljárás díjjegyzéke: - végrehajtó költségei: a) munkadíj: 16.000,- Ft b) költségátalány: 8.000,- Ft c) készkiadás összesen: 15.000,- Ft (gyakorlati tapasztalat alapján) mindösszesen: 39.000- Ft - végrehajtást kérő által előlegezett költségek: 12.000,- Ft - végrehajtást kérő által megfizetendő összeg (Dsz. 17/B.§ alapján): 27.000,- Ft
Összegzés: a végrehajtást kérő által ténylegesen előlegezett, megfizetett összeg, megtérülés nélkül: 175.600,- Ft
(amelyből 15.000,- Ft illeték visszatérítését kérheti az illetékes
adóhatóságtól).
IX. Összegzés
A jogerős és végrehajtható követelés behajtása végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő részére újabb – fent bemutatott – költségekkel jár. A végrehajtást kérőnek így már az eljárás megindításkor számolnia kell többletkiadásokkal, bizonyos esetekben el kell gondolkodnia, hogy érdemes-e végrehajtási eljárást indítani. A végrehajtási eljárás eredményességét minden esetben az adós vagyoni helyzete, fizetőképessége határozza meg. Abból kell kiindulni, hogy az adós nehéz anyagi körülmények között él, kötelezettségét nem képes teljesíteni, ezért is kerül sor az eljárás megindítására. Így álláspontom szerint a végrehajtást kérőnek a költségek tudatában megfelelő körültekintéssel kell eljárni, hogy az eljárás során már ne érhesse kellemetlen meglepetés.
Felhasznált irodalomjegyzék: 1. Trunkos Anita Krisztina: A végrehajtási eljárási költségek viselésének kérdései behajthatatlanság esetén http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_30_2_2012/ISSN_08666032_tomus_30_2_2012_601-609.pdf, (2015.05.16.) 2. Dr. Veréb Viktória, A végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyezése és törlése a Díjtörvény módosítása tükrében, in: RES IMMOBILES, 2010. 1-2. szám (www.resimmobiles.hu), 21-23. old. 3. Dr. Pestovics Ilona, Bírósági végrehajtás,Novissima Kiadó, Jogi Szakvizsga Kézikönyvek, 2010., 282.
Felhasznált jogszabályok jegyzéke: 1. Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 2. Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 3. A 14/1994. (IX. 08.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról 4. A 6/2013. (V. 30.) KIM rendelet az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 5. A 2009. évi CXII. törvény az illetékekről szóló szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjról szóló 1996. évi LXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 6. A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban 7. A 2011. évi CLXXX. törvény bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról 8. A 39/2012. (VIII. 27.) KIM rendelet az ingatlan becsértékének bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegéről 9. A 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 10. A 12/1994. (IX.08) IM rendelet a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról
