A vegetáció felmérésében h használt mintavételi módszerek ált i t ét li ód k Növényökológiai módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás
Mi Mintavételezés célja é l é élj A mintavételezési módszerek kif jl té é k mozgatórugója a lustaság kifejlesztésének tó ój l t á A cél az adott terület minél pontosabb jellemzése a lehető legkisebb energia jellemzése a lehető legkisebb energia befektetéssel. Néha azonban a vegetáció felmérése a j teljes területet érinti
Mi Mintavételezés é l é Teljes felmérés Alacsony vegetáció sűrűsége Minden növényegyed adataira szükség y gy g van
Mintavételi egységek használata Mintavételi egységek használata
A teljes mintaterület nem mérhető fel
Ni Nincs elegendő ember, idő, nagy a terület stb. l dő b idő ül b
A tervezett vizsgálat költséges
Mi Mintavételezés é l é Mintateres eljárások Valamilyen geometriai idom által határolt egységen belül zajlik az adatok gyűjtése Ez általában egy síkidom leggyakrabban négyzet, de lehet kör vagy téglalap is gy gy g p Fontos szempont a kiválasztásnál, hogy minél nagyobb legyen a kerület‐terület minél nagyobb legyen a kerület terület aránya Vegetáció‐felmérési hagyomány is fontos! Vegetáció‐felmérési hagyomány is fontos!
Mi Mintavételi egység alakja é li é l kj
Mi Mintaméret é Vegetáció felmérése során törekedi kell a minimi‐area méretnek megfelelő i i i é t k f l lő mintatér és mintaszám kiválasztására Azaz a vizsgált közösségre jellemző összes faj legyen benne faj legyen benne Kvalitatív minimi‐area Kvantitatív minimi‐area
Fajtelítődési görbe meghatározása a cél. j g g
F j lí ődé i ö bék Fajtelítődési görbék
F j lí ődé i ö bék Fajtelítődési görbék
Mi i i Minimi‐area meghatározása h á á (a) Egymásba ágyazott
kvadrátok ( ( egymáshoz illeszkedő kvadrátok módszere is ilyen) módszere is ilyen) (b) Hálózatosan felmért kvadrátok (c) Szabályos nem illeszkedő kvadrátok (d) Eltérő alakú foltok felmérése (szigetek)
Mi i i Minimi‐area meghatározása h á á Egymáshoz illeszkedő kvadrátok illeszkedő kvadrátok módszere Klasszikus módszer Klasszikus módszer a fajtelítődési görbe meghatározására g Terepi gyakorlatok során végrehajtunk egy ilyen felmérést
Mi i i Minimi‐area meghatározása h á á
Mi i i Minimi‐area meghatározása h á á
Erdők 20x20 m, Gyepek 2x2 m vagy 1x1 m
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Mintavételi hierarchia Mintakvadrát tájolása és elhelyezése P ff Puffer zónák kialakítása ó ák ki l kítá Többféle kezelés és mintavétel
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Mintavételi hierarchia Szükséges az ún. rétegzett mintavétel. Ennek rétegeit/szintjeit mindig a Ennek rétegeit/szintjeit mindig a mintavétel és a kutatási hipotézis határozza meg határozza meg Mintavételi kvadrát ‐> mintavételi pont ‐> mintavételi terület ‐> mintavételi régió stb mintavételi terület ‐> mintavételi régió stb.
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Mintakvadrát tájolása és elhelyezése j y Célszerű a mintavételi pontokat főégtáj szerint tájolni (helyszínrajz!!!, 1. és 2. OK) szerint tájolni (helyszínrajz!!!, 1. és 2. OK) Célszerű figyelembe venni abiotikus és biotikus gradienst (1 és 3 OK) biotikus gradienst (1. és 3. OK)
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Puffer zónák kialakítása Különösen kezeléses kísérletek esetében fontos (szélesség mintaegység‐függő) fontos (szélesség mintaegység függő) Mintavételi kvadrátok, a mintavételi terület és a környező területek között is ki terület és a környező területek között is ki kell alakítani. Puffer zónák kezelése általában azonos a Puffe ó ák ke elé e általába a o o a mintakvadrátok kezelésével, de nem tö té ik be ük i ta étel történik bennük mintavétel
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Többféle kezelés és mintavétel Gyakran előfordul, hogy többféle kezelés, vagy egy adott kezelés többféle intenzitását vagy egy adott kezelés többféle intenzitását akarjuk vizsgálni Például: Például:
többféle gyepesítési módszer hatása Eltérő intenzitású kaszálás vagy legeltetés Eltérő intenzitású kaszálás vagy legeltetés hatása a vegetációra
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Kezelések elrendezése
Standard elrendezés (ismétlődő kontroll ‐ kezelésekkel)
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Kezelések elrendezése
Ismétlődő teljes blokkok
Blokkon belül szisztematikus
Blokkon belüli random elrendezés
Mi Mintavételi elrendezések é li l d é k Blokkok elrendezése Széttagolt
Kompakt
K d á fü Kvadrát‐független módszerek l ód k A kvadrát módszerek alkalmazhatósága erősen kérdéses lehet erdőállományokban ő ké dé l h t dőáll á kb Igen nagy kvadrátméretre lenne szükség a faállományok tömegességi viszonyainak becsléséhez Áttekinthetetlen
A kvadrátmódszer kiváltására alkalmazzák A kvadrátmódszer kiváltására alkalmazzák a kvadrát‐független módszereket
P Pont‐kvadrát módszer k d á ód A becslés egy adott (általában random) kih l kihelyezett pont környezetében történik. tt t kö téb tö té ik Lombkorona borításának becslése Vonal‐transzszekt becslés (transzszekt módszer) óds e ) Karósorozatos becslés (lágyszárú szint felmérése)
K ó Karósorozatos becslés b lé
Távolságméréses módszerek Távolságméréses módszerek Növényállományok denzitásának és bi biomasszájának becslésére szolgál ájá k b lé é l ál Kvadrát módszerrel a denzitás = egységnyi gy g y területen lévő egyedek száma (db/m2) A terület/egyedszám = egyedenként A te ü et/egyeds á egyede ké t elfoglalt terület Az egyedenkénti terület arányos az Az egyedenkénti terület arányos az egyedek egymástól mért távolságával.
Távolságméréses módszerek Távolságméréses módszerek Legközelebbi egyed: Kihelyezett random pontoktól megmérjük a legközelebbi egyed távolságát. é jük l kö l bbi d tá l á át Legközelebbi szomszéd: A legközelebbi egyed és a legközelebbi szomszédja közötti távolságot mérjük legközelebbi szomszédja közötti távolságot mérjük. Random párok: A random ponthoz legközelebb eső két ellentétes oldali egyed közötti távolságot mérjük két ellentétes oldali egyed közötti távolságot mérjük. Véletlen pontos negyedelés: Adott random mintavételi pont környezetében kialakított négy mintavételi pont környezetében kialakított négy kvadráns legközelebbi egyedeinek távolságát mérjük.
Távolságméréses módszerek Távolságméréses módszerek
A) Legközelebbi
egyed gy B) Legközelebbi szomszéd C) Random párok D) Véletlen pontos negyedelés
T Transzszekt‐módszerek k ód k Vegetáció gradiens‐szerű változásainak f l éé é h felmérésére használható álh tó A cél a vegetációs átmenetek felmérése g
Kvadrát‐transzszekt módszer
Általában egy vonalban egymáshoz illeszkedő Általában egy vonalban egymáshoz illeszkedő vagy megszakítottan sorban álló kvadrátok sorozata.
Vonal‐traszszekt módszer
A felmérés egy vonal mentén történik A felmérés egy vonal mentén történik
T Transzszekt‐módszerek k ód k
K d át t Kvadrát‐traszszekt módszer kt ód
Vonaltraszszekt módszer két típusa
T Transzszekt‐módszerek k ód k
T Transzszekt‐módszerek k ód k
Ajá l i d l Ajánlott irodalom Précsényi I., Barta Z., Karsai I. és Székely T. 2002: Al Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projektértékelési tő k t tá t é i t ti tik i é j kté ték lé i módszerek a szupraindividuális biológiában. Kossuth E Egyetemi kiadó, Debrecen, pp. 163. t i ki dó D b 163 Csermely P., Gergely P., Koltay T. és Tóth J. 1999: K á é kö lé é d á kb O i i Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, pp. 318. Bär, S. 2003: Professzorok és alattvalók S f ké l lók – A A tudományos kutatás diszkrét bája. Akadémiai Ki dó B d Kiadó, Budapest, pp. 148. t 148
Ajá l i d l Ajánlott irodalom Bonham, D. C. 1989: Measurements for terrestrial f vegetation. Wiley and Sons, New York, pp. 338. Dierschke, H. 1994: Pflanzensoziologie. Eugen f g g Ulmer Verlag, Stuttgart, pp. 687. Mueller‐Dombois, D. et Ellenberg, H. 1974: Aims g and Methods in Vegetation Ecology. Wiley, New York, pp. 547. Greigh‐Smith, P. 1951: Quantitative Plant Ecology. Blackwell, Oxford, pp. 359.
