A VÉDJEGY, A REKLÁM É S AZ I P A R M Ű V É S Z E T Í R T A : D R . R A D V Á N Y I LÁSZLÓ gy osztrák lap tárcarovatában olvastam valamikor, hogy ha a »reklám« szó keletkezését a latin clamare= kiáltani, reclamare = ismételten kiáltani szóban keressük, mert reklámot csinálni anynyit jelent, mint addig kiáltani, míg a szüntelenül ismételt szó a hallgatónak, az olvasónak emlékezetébe vésődik, úgy a v é d j c g y-r e k 1 á m ezt a jelentést teljesen kimeríti. Ha ugyanis mindig, minden levélpapíron, borítékon, számlán, csomagolópapíron, zárócímkén, göngyölegen, minden újsághirdetésben és minden plakáton, egy szóval mindenütt, ahol az üzletember a külvilággal kapcsolatba jut, egy bizonyos, állandó védjegy kerül alkalmazásba, akár ábrás védjegyről, akár szóvédjegyről van szó, akkor ez a védjegy egy örökösen megismétlődő kiáltásként okvetlenül meghallgatásra talál, s a hallgatónak, helyesebben mondva az olvasónak, emlékezetében megmarad. Nem segít semmi vonakodás, hiábavaló minden közönyösség, mindenkit megkap a vcdjegy-reklám, senki sem tud annak hatása alól szabadulni. Ugyan van-e valamire való írni, olvasni tudó ember, aki ne tudna a »M a g g i« leveskockáról, az »0 d o 1« szájvízről, a »K a 1 o d o n t« fogkrémről, a »N e s 11 e« gyermektáplisztről, a »S c h i c h t« szappanról, a »K a t li r e i n e r« malátakávéról, a »4711. s z.« kölni vízről, az »0 r i o n« izzólámpáról, a s H u n y a d i J á n o s « keserűvízről és így tovább. Végeláthatatlan sorát tudnók felsorolni a védjegyezett cikkeknek, melyek védjegyét azok gyártója reklámozva, a sok hasonló gyártmány közül a fogyasztó közönség körében megkedveltette. A kozmetikai iparban, a pezsgőiparban, a háztartási vegyi cikkek iparában el se képzelhető valamely cikk bevezetése, forgalmának növelése és felszínen való tartása védjegyének állandó reklámozása nélkül. Ha a reklámozó cég gyártmányának jóságát a fogyasztókkal elismertette, úgy védjegyének reklámozása állandó vevőkört biztosít a kérdéses gyártmány árusításával foglalkozó detaillistáknak. A
vevő a védjegyről ismeri meg a megszokott, a kipróbált, jóminőségű árut. Ne fogadjon el más árut, — hirdeti nem egy gyáros — csak azt, amelynek csomagolásán a védjegyet látja. Valamely védjegy népszerűsítése érdekében kifejtett reklám nagy tőkét igényel és ennélfogva az erősen reklámozott védjegy nagy értéket képvisel. A Diana-szóvédjegynek értékesítése például tekintélyes vagyont hozott eredeti birtokosának. Jó v é d j e g y n é l k ü l a r e k l á m b ó l hiányzik annak egyik igen fontos kelléke: a r e k l á m o z o t t cikk individualizálása. Azt a kérdést vizsgálva, hogy melyik a jól megválasztott védjegy, néhány példáját mutatom be a közismert védjegyeknek. A svájci M a g g i-cég leveskocka-gyártmánya részére a Maggi szót és egy négyágú csillagot védjegyeztetett a legegyszerűbb kivitelben, annak az elvnek helyes felismeréséből indulva ki, hogy csak az egyszerű betűket, az egyszerű rajzot jegyzik meg az emberek hamar. A P a l m a-kaucsuksarok védjegye különösen abból a szempontból mintaszerű, hogy a választott védjegy a világ csaknem minden népének nyelvében ugyanúgy hangzik, illetve a köznyelv befogadta e latin szót s ennélfogva a reklámozott cikk számára világpiacot szerezve, minden országban egyformán használható e szóvédjegy, mert egyformán megértik azt. A F r a n c k-féle pótkávé daráló-védjegye iskolapéldája a kitűnő védjegynek. Jól választották meg a daráló-ábrát, mert tárgyi összefüggésben van a reklámozott pótkávéval s ennélfogva a gondolattársulás révén könnyen eszébe juttatja mindenkinek a reklámozott cikket. Az a körülmény pedig, hogy a rajz egyszerű kontúrvonalakból áll csupán, azt eredményezi, hogy jól bevésődik a néző agyába futólagos megtekintés után is és már a legcsekélyebb eltérést is, melyet az utánzó konkurrens al-
121
kalmaz, észreveszi. Magának a szóbanforgó gyártmánynak a doboz-adjusztálását sok konkurrcns próbálta utánozni s a Franek-eég büszke lehet arra, hogy a fogyasztó tudatában a pótkávé fogalmát, az állandó reklám folytán, egyszerűen a Franck-kávé szóval jelölik. Mellesleg szólva, a Franek-eég újabb leegyszerűsített csomagolásának rajzát most már nem utánozzák. A F r e m a-szóvédjegy jobbra-balra dűlő, különböző nagyságú betűi igen jellegzetesek. A bejegyzett szóvédjegy a reklámozó cégtulajdonos, May Frigyes nevének kezdőbetűiből adódott, ami a szóvédjegy megválasztásának gyakori módja. Az A l t v a t e r-szóvédjegy és ábrás védjegy példáját azért hozom fel, mert a külföldön nagy jogvita volt azon kérdés körül, vájjon védjegyzésre alkalmas-e általában, mert úgy a hazai, mint a külföldi védjegyjog kizárja a védjegyezhető szavak közül a földrajzi neveket (a származási helyek neveit), tehát a védjegy megválasztásánál óvatosnak kell lenni. Nem lajstromozhatók sehol a világon oly védjegyek sem, melyek a forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére általánosan szokásosak stb. A jagerndorfi G e s s l e r F r i g y e s cég 1883ban lajstromoztatta a z A l t v a t e r szót mint védjegyet s évek múlva a konkurrens likőrgyáros e szóvédjegy törlését kérte azon a címen, hogy az Altvater szó földrajzi fogalmat jelent, már pedig a földrajzi nevek ki vannak zárva a lajstromozásból. Altvaternek nevezik ugyanis a Jagerndorf mellett, a morva-sziléziai Szudethegység egy részét. A perben újsághirdetések révén szavazásra hívták fel a fogyasztókat, megkérve azokat arra, hogy egy a hirdetésben megjelölt közjegyzővel közöljék azt: mit értenek az »Altvater« szó alatt. A szavazás eredményéből kitűnt, hogy a legtöbb fogyasztó hírét sem hallotta az Altvaterhegységnek, ellenben az Altvater szó hallatára egy öreg szakállas emberre gondol, fején barettel, kezében lámpással, vagyis a Gessler-cég Altvater-ábrás védjegyére. Ez alapon a Gessler-cég megnyerte perét. Nemcsak a jogászt, hanem a védjegyek tervezőjét is érdekelheti az, hogy a forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére á l t a l á n o s szavak a belajstromozásból ki vannak zárva.
122
Az 0 e t k e r-féle sütőpor védjegye nálunk nem tudott népszerű lenni, és pedig nem utolsó sorban azért, mert egy német szójátékhoz (hellerKopf = eszes fej) fűződik, melyet magyarban bajos visszaadni. A legfontosabb tudnivaló pedig a védjegyekről az, hogy a k i v a l a m e l y v é d j e g y k i z á rólagos használati jogát magának biztosítani kívánja, azt az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál be k e l l lajstromozt a t n i a . Ezzel szemben, aki másnak kizárólagos használati jogát képező védjeggyel jogtalanul ellátott árut, ezt tudva, forgalomba hoz vagy árul, továbbá az, aki valamely védjegyet ily célból utánoz, a védjegy-hamisításnak vétségét követi el. * * * Ami mármost a védjegynek a z i p a r m ű v é s z e t t e l való összefüggését illeti, erről több szempontból lehet beszélni. Az egyik szempont az, hogy a z i p a r m ű vészeti termékek bizonyos ágaiban igen fontos s z e r e p e t j á t s z i k a v é d j e g y . Fontosabb szerepet, mint az ipar más ágaiban. Ilyen ága az iparművészetnek például az agyagipari művészet. A F í s c h e r - f é l e k e r á m i a i g y á r r.-t. kétféle védjegyet használ gyártmányai minőségének megjelölésére. Az egyik védjegy a használati cikkeknél (tányérok, korsók stb.), a másik a dísztárgyaknál kerül az árura. A védjegy a vásárló szemében garantálja a minőséget. I Azt, hogy minő nagy jelentősége van a védjegynek az agyagipari művészet terén, akkor értettem meg igazán, amikor néhány évvel ezelőtt M e i ss e n ben jártam s az ottani Königl. Porzellanmanufaktur hatalmas, belépődíj ellenében mutogatott múzeumát megszemlélhettem. Ez a múzeum ennek a legrégibb európai porcellángyárnak készítményeiből egy-egy példányt mutat be, s a múzeum látogatóinak rendelkezésérc áll a gyár 200 éves jubileuma alkalmával készült emlékkönyv. Megtudjuk ez emlékkönyvből azt, hogy egész Európában irigység tárgya volt a gyár vezetőjének, B ö 11 g e r nek porcellángyártási titka. A titok, bármily szigorúan őrizték is azt, kiszivárgott és Bécsben, Strassburgban, Nymphenburgban, Höchstbcn, Frankenthalban, Szent-Péterváron stb. utánozták a meisseni porcellán készítményeket.
A gyárnak kezdettől lógva volt védjegye, de ezt is utánozták széltében-hosszában az egész világon. A meisseni gyárnak keserves küzdelme volt számos versenytársával, s időnkint úgy volt, hogy egy-egy élelmes versenytársa fölibe kerekedett, 1874. november 30-án lépett életbe az első német védjegy-törvény, s a meisseni porcellángyár mai hatalmas arányai ez időtől fogva kezdtek kibontakozni. Ettől az időponttól kezdve a keresztbe tett szász választófejedelmi kardok védjegyének utánzóit szigorúan lehetett üldözni, s ez a körülmény most már legyőzhetetlen fölényt biztosított a meisseni gyárnak, mely e védjegyére féltékenyen őrködött. Érdekes az, hogy a meisseni gyár újabban főleg a régi jó minták után gyárt edényeket s a gyűjtők előtt mindennek, ami régi vagy réginek látszik, nagyobb becse van, mint annak, amiről tudja, hogy új. Felmerül mármost ezzel kapcsolatban az a gondolat, vájjon n e m kellene-e iparművészeti tárgyaknál, melyeknél a tárgy megbecsülése k ö r ü l a k é s z í t é s ideje n a g y szerepet játszik, a készítés idejének a védjegy mellett való feltüntetését kötelezővé tenni. Az 1890. évi magyar védjegy-törvény 6. szakasza szerint a kereskedelmi miniszternek joga van bizonyos árunemekre nézve a belajstromozott védjegy kötelező használatát elrendelni, rendeleti úton megállapítva a védjegy használatának »módját« is. Bőséges fejtegetésekre adhat alkalmat annak a kérdésnek elbírálása, hogy megszűnt gyá-
Ékcs Lajos :i°Szignet.
Ékes L a j o s : Szignet.
Ékes L a j o s : Szignet.
Ekes L a j o s : Szignet.
rak, például a megszűnt wieni hírneves császári porcellángyár, védjegyeit használhatják-e új gyárak, más gyárak. E kérdésre vonatkozó jogi fejtegetések azonban meghaladnák e cikknek kereteit. Csupán annyit akarok mint érdekességet megjegyezni, hogy a háború alatt Bécsben egy üvegipari kiállítást láttam, s az ott kiállított régi jó minták után készült poharak (például Kunkel-utánzatok) talpán egy papírbélyeg világosan jelezte, hogy a vásárló utánzatot kap kevés pénzért. A másik jelenség, amit a védjegyekkel kapcsolatban az i p a r m ű v é s z e t szempontjából meg lehet említeni, abból áll, hogy a z i p a r m ű v é s z e t n e k aránylag kevés ágában használatos a védjegyAz agyag ipari művészeten kívül még fémáruknál, játékáruknál találkozunk védjegyekkel. Közismeretes például a berndoríi fémárugyárnak medvevédjegye, egy német játékáru gyárnak »Knopf im Ohr« név alatt ismert védjegye. Miért nem találkozunk azonban például a bútoriparban is védjegyekkel ? A harmadik jelenség, amiről a védjegyekkel kapcsolatban a z i p a r m ű v é s z e t szempontjából beszélni lehet és beszélni kell, az, hogy e z i d ő s z e r i n t-a z iparművészeknek jelent ő s szerep jut a védjegyek tervezésénél. Az agyagipar köréből véve a példákat, gondoljunk csak arra, hogy mily kevés köze volt az iparművészetnek ahhoz az egyszerű antiqua H betűhöz, melyet a XVII. század közepén alapított holicsi gyár fajansz - készítményein gyári
123
bélyegnek használt. Nagy haladást jelentettek már e téren a mult század hatvanas éveiben alapított Zsolnay-féle pécsi díszfajansz-gyárnak ismert gyári bélyegei: az öt templom (Fiinfkirchen) primitív rajza a »Zsolnay Pécs« szavak és a »Zsolnay Pécs T. J. M.« manupropria kíséretében. Ma már a legkiválóbb művészek feladata a gyári védjegyek tervezése. Egy G y p k e n s, egy L o u i s O p p e n h e i m , egy H a n s Weidenmül1 e r stb. állanak a védjegyek tervezésének szolgálatában. Legújabban nálunk is örvendetes haladás állapítható meg e téren. É k e s , Haranghy, K a e s z , K o v á c s E r z s é b e t védjegyei igen biztató jövőt ígérnek. íme néhány sikerült védjegytervezet, melyet egy budapesti textilgyár szerzett be a most említett művészek részéről. C s a k a z a v é d j e g y s z á m í t h a t tekintélyre, mely nemcsak a céls z e r ű s é g i , h a n e m a m ű v é s z i mért é k n e k i s m e g f e l e l ; csak az ilyen védjeggyel kifejtett reklám éri meg a reklámozás nagy költségeit és segíti diadalra, valósággal monopolisztikus polcra a reklámozott cikket. A tervező iparművész azonban a művészi szempontok mellett a tervezésnél sohasem feledkezzék meg a c é l s z e r ű s é g i szempontokról sem. Gondoljon többek között arra is, hogy vájjon pusz-
tán nyomdai úton előállítandó védjegyről van-e szó, vagy oly védjegyről, melyet öntés, beütés, sajtolás, beégetés, edzés stb. útján fognak közvetlenül fém-, üveg- vagy más anyagokon alkalmazni, s a kérdéses technikai kiviteli lehetőséget vegye figyelembe. A tervező iparművésznek végül, vagy elsősorban, a jogi szempontokkal kell tisztában lenni. Ha a védjegyet rendelő iparos rábízza magát teljesen a tervező iparművészre, speciális jogász tanácsát ki nem kéri, könnyen megeshetik az, hogy amikor már töméntelen pénzt áldozott védjegye népszerűsítésére, amikor tele van raktára a védjegyezett áruval, akkor sülhet ki utólag, hogy a kérdéses védjegy, jog szerint, nem lett volna lajstromozható, s annak törlését a kereskedelmi miniszter elrendeli. Mindaz, amit a fentebbiekben elmondottam, csak ízelítő akar lenni a védjegyek körüli tudnivalók köréből. A M a g y a r Iparművészeti T á r s u l a t számára fontos feladat volna a védjegyekkel kapcsolatos iparművészeti vonatkozású tudnivalóknak népszerűsítése, s nagy szolgálatot tenne azzal is, ha rendszeresen közvetítené a védjegyre szoruló üzletemberek s a védjegyet tervezni tudó iparművészek között a kapcsolatot, erre alkalmas propaganda-eszközökkel felhíva az üzleti világ figyelmét.
RT. H a r a n g h y J e n ó : Szignet.
Kovács E r z s é b e t : Szignet.
Kaesz Gyula: Szignet.
UHU Ékes L a j o s : Szignet.
124
Ékes L a j o s : Szignet.
Málnai B é l a : Arany alapon festett szekrény. Készítette K r a m e r H e n r i k . — Mit auí Goldgrund gemalten Ornamenteii gezierter Schrank* — Armoire peiiite sur fond dóréi
125
Málnai B é l a : Családi ház kerítéskapuzata és homlokzata. — Gittertor und Ansicht einer Villa. — P o r t é du jardin et íacade d'une villa.
126
Málnai B é l a : Aranyalapra festett fiókos szekrény, képkeret és pamlag. Készítette K r a m e r Henrik. — Scliubladenkasten, Bilderrahmen und Ivanapee. — Piécé a tiroirs, cadre et eanapé.
128
Málnai B é l a : Ebédlöszekrény. Készítette K r a m e r H e n r i k . — Spelseschrank. — lSullet.
129
László P á l (Stuttgart): llálószoba-ruhaszekrény. Széria-bútor. — Schlaizimmer-Kleider- und Wascheschrank. Serien-Möbel. — Armoire.
130
II. v. Ileider tanár, S t u t t g a r t : Cserép-kíít, szabadon mintázott engobozott alakkal. — B r u n n e n . Engobierte ChamotteKapseln, freimodellierte larbig engobierte F i g u r . — Fontaine, biscuit et figure engobée.
132
