A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

2005

Készítette a „Vasi-Hegyhát” Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából, a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával a Pannon Projektum Térség és Humánfejlesztő Bt.

A program helyzetelemzését készítette (2003): Palkovits István (külső szakértő)

A program koncepcióját készítette (2003): Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.)

A program stratégiai és operatív programrészét készítette (2003): Kovács István (Pannon Projektum Bt.) Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.) A program frissítését elvégezte (2005): Halinka Péter (külső szakértő) Közreműködött (2005): Szabó Réka (Pannon Projektum Bt.) Joós Attila (Pannon Projektum Bt.)

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................... 3

I. Helyzetelemzés ....................................................................................................................... 6 1. Bevezetés ............................................................................................................................................................ 7 1.1. Területi lehatárolás ...................................................................................................................................... 7 1.2. A fejlesztés külső feltételrendszere ............................................................................................................. 8 1.2.1. Nemzetközi és európai trendek ............................................................................................................ 8 1.2.2. Hazai trendek ....................................................................................................................................... 8 1.2.3. Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása ........................................ 8 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások .................................................................................................. 10 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai .................................................................................................... 12 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása ............................................................................................. 12 3.1.1. Demográfia ........................................................................................................................................ 12 3.1.1.1. A népességszám alakulása és összetevői ................................................................................... 12 3.1.1.2. A népesség szerkezete ............................................................................................................... 15 3.1.2. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása ...................................................................................... 24 3.2. A gazdaság területi folyamatai .................................................................................................................. 27 3.2.1. Általános jellemzők ........................................................................................................................... 27 3.2.2. A gazdasági szerkezetről ................................................................................................................... 30 4. Környezetállapot ............................................................................................................................................. 35 5. Műszaki infrastruktúra alakulása ................................................................................................................. 37 5.1. Közlekedési hálózatok ............................................................................................................................... 37 5.2. Kommunális infrastruktúra ........................................................................................................................ 38 5.3. Energia ellátás ........................................................................................................................................... 40 5.4. Hulladékgazdálkodás................................................................................................................................. 40 5.5. Távközlés, média ....................................................................................................................................... 40 5.6. Lakáshelyzet .............................................................................................................................................. 41 5.7. Telephelykínálat ........................................................................................................................................ 41 6. Kistérségi kulturális értékek .......................................................................................................................... 43 6.1. Kulturális örökség ..................................................................................................................................... 43 6.2. Kistérségi civil szféra ................................................................................................................................ 46 7. Esélyegyenlőség kérdései ................................................................................................................................ 50 7.1. Vallási és nemzetiségi megoszlás .............................................................................................................. 50 7.2. Nők esélyegyenlősége ............................................................................................................................... 52 7.3. Vidéki fekvésből eredő hátrányok ............................................................................................................. 53 8. A kistérség településhálózata és térszerkezete .............................................................................................. 53 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok .......................................................................................... 53 8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe ............................................................................ 54 9. Fejlesztési koncepciók, programok és tervek ................................................................................................ 55 9.1. Települési szintű tervezés; koncepciók és elvárások ................................................................................. 55 9.2. Kistérségi tervezési dokumentációk .......................................................................................................... 56 10. SWOT-analízis .............................................................................................................................................. 61 10.1 Erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek..................................................................................... 61 10.2 Stratégiai irányok ..................................................................................................................................... 64

II. Koncepció ............................................................................................................................ 71

3

II. 1. A területfejlesztés fő céljai és irányai ....................................................................................................... 72 II.1.1. A területfejlesztési program célrendszere .............................................................................................. 72 II.2. Várható hatások – követelmények a monitoringgal szemben ................................................................. 75 II.3. Köztes értékelés – prgram aktualizálás (2005) ......................................................................................... 75

III. Stratégiai és operatív program............................................................................................ 77 III. 1. A programalkotás módszertana .............................................................................................................. 78 III. 2. A stratégiai és operatív program felépítése, struktúrája ...................................................................... 78 III. 3. Kapcsolódás egyéb programozási dokumentumokhoz.......................................................................... 86 III. 3. 1. Nemzeti szintű tervezés ...................................................................................................................... 86 III. 3. 3. Regionális szintű tervezés .................................................................................................................. 86 III.4. Stratégiai és operatív programok ............................................................................................................. 87 III.4.1. A stratégiai programok szerkezete ....................................................................................................... 87 III.4.2. Az operatív programok szerkezete ....................................................................................................... 88 I. Gazdaságfejlesztés ................................................................................................................................... 89 I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program .................................................................................... 96 I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program ...................................................................... 96 I.1.2. Erdőtelepítés és -hasznosítás program ...................................................................................... 97 I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése ......................................................................................... 97 I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketingprogram ...................................................................... 98 I.2. Turizmusfejlesztés operatív program ............................................................................................... 99 I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése ...................................................................................................... 99 I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése ......................................................................................................... 100 I.2.3. Aktív turizmus – tematikus utak kialakítása ........................................................................... 101 I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése .............................................................................. 101 I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése ............................................................................................. 102 Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése ............................................................... 103 I.3.1. Információs pontok kiépítése .................................................................................................. 103 I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése ................................................................................... 104 I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között ................................ 104 I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program ............................................................................................... 105 I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés ................................................................................................. 105 I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program ..................................................................................... 106 II. Humánerőforrás-fejlesztés .................................................................................................................... 107 II.1. Örökségvédelem ............................................................................................................................ 111 II.1.1. Hagyományőrzés ................................................................................................................... 111 II.1.2. Épített örökség védelme ........................................................................................................ 112 II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése ............................................................................. 112 II.2. Térségi együttműködési háló fejlesztése ....................................................................................... 113 II.2.1. Civil társadalom erősítése program ....................................................................................... 113 II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása ......................................................................................... 114 II.2.3. Térségi közmunka program ................................................................................................... 115 II.3. Térségi szociális program ............................................................................................................. 115 II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program............................................................................................. 116 II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése .................................................................................................. 116 III. Infrastruktúra-fejlesztés ....................................................................................................................... 118 III.1. Műszaki infrastruktúra fejlesztése ............................................................................................... 121 III.1.1. Közvilágítás fejlesztése ........................................................................................................ 121 III.1.2. Belterületi utak, járdák ......................................................................................................... 121 III.1.3 Külterületi, mezőgazdasági úthálózat ................................................................................... 122 III.1.4. Településeket összekötő utak ............................................................................................... 122 III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése ................................................................................................. 123 III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése ................................................................................................ 123 III.2.2. Közösségi rádió .................................................................................................................... 124 III.2.3. Szociális háló fejlesztés........................................................................................................ 124

III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése ................................................................................................ 125 IV. Természet- és környezetvédelem ........................................................................................................ 126 IV.1. Környezeti terhelés csökkenése. .................................................................................................. 129 IV.1.1. Szennyvíz-program .............................................................................................................. 129 IV.1.2. Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 129 IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása ............................................................................................ 130 IV.2. Környezeti aktivitás növelése ...................................................................................................... 131 IV.2.1. Csörnöc-Herpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése ................................. 131 IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása ............................................................ 132 IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében .............................................................. 132 V. Településfejlesztés ................................................................................................................................ 133 V.1. Települési vonzerő program.......................................................................................................... 135 V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás ............................................................................ 135 V.1.2. Otthonteremtés támogatása ................................................................................................... 135 V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása ........................................................... 136 VI. Esélyegyenlőség .................................................................................................................................. 137 VI.1. Kisebbségek esélyegyenlősége operatív program ...................................................................... 141 VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek ..................................................................................... 141 VI.1.2. Fogyatékosok ....................................................................................................................... 141 VI.2. Nők esélyegyenlősége operatív program .................................................................................... 142 VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése ........................................ 142 VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések ................................................................. 143 VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása operatív program .................................................... 143 VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében .................................................... 144 VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése ......................................................................................... 144 III.5. Indikatív forrástérkép ............................................................................................................................. 146 III.6. Összefoglalás ............................................................................................................................................ 153 III.7. Zárszó ....................................................................................................................................................... 155 MELLÉKLET ................................................................................................................................................... 156

I. HELYZETELEMZÉS

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja

1. BEVEZETÉS 1.1. Területi lehatárolás A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, 474 km 2 területtel a megye harmadik legkisebb kistérsége. Összesen 23 település, ebből egy város (Vasvár) és 22 község alkotja. (1. ábra) Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, amennyiben a NyugatDunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) és szlovén határhoz helyezkedik el, igaz jelentős távolságra a fővárostól. Ugyanakkor viszont Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, amennyiben a legdinamikusabb pólusoktól (Szombathely-Kőszeg agglomerálódó térség, Sárvár) viszonylag távol, s több pólus vonzáskörzetének peremén van. Mindez – különösen az erősebb vonzások érvényesülése - azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem kellőképpen érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés előnyei, viszont regionális besorolása alapján a kistérség megítélése („hivatalos versenyképessége”) - a realitásoktól kissé elszakadó módon - országosan kedvező volt. Mindebből az következik, hogy a kistérség fejlődése nem követte (komoly erőfeszítések és jelentős eredmények ellenére) a régió és Vas megye fejlődésének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott.

1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete és az érintett Kemenessömjén Söpte Kemenesmihályfa Vassurány SÁRVÁ Váttelepülések R Tokorcs Nagysimonyi Nemesbőd Bögöt Torony a Csénye Sitke Porpác S CELLDÖMÖLK Győr- Moson -Sopron meg ye Vép Dozmat Mesteri SZOMBATHEL atár Megyehíd Ikervár Kemeneskápolna BozzaiKenéz Y Táplánszentkereszt Sótony Nemeskocs  GérceVásárosmiske Veszprém AUSZTRI keresztes Pecöl megye A Nárai Tanakajd Köcsk Horvátlövő Vasszécsény Nyőgér Boba Balogunyom Csempeszkopács Egyházashetye ornóapáti Meggyeskovácsi Zala megye Káld Nemeskolta SZLOVÉNI Sorkikápolna Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Ják A Kisunyom Rábatőttős Kissomlyó Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfal Zsennye Kám u Szemenye Hosszúpereszteg Egyházasrádóc Szentpéterfa Püspökmolnári Nemesrempehollós Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztú Bögöte Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecsőd Harasztifalu kamindszent Oszkó Vasvár Magyarszecsőd CsehiMikosszéplak Vasalja Döröske KÖRMEND Magyarnádalja Pácsony Szarvaskend Kemestaródfa Olaszfa Döbörhegy Bérbaltavár Nagymizdó Hegyhátszentpéter Halogy sákánydoroszló Katafa PetőmihályfaGyőrvár Gersekarát Daraboshegy Nagytilaj y Nádasd Hegyhátsál Andrásfa Ivánc Felsőmarác Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó átszentmárton Bucsu

Gencsapáti

Kősz eg

Csep reg Bü k

Répce lak

Sárv ár

Celldöm ölk

SZOMBA THELY

János háza

Körm end

Vasv ár

Szentgott hárd

Őriszentp éter

Őrimagyarósd Szőce Viszák

I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.


1.2. A fejlesztés külső feltételrendszere 1.2.1. Nemzetközi és európai trendek

A Kistérség fejlődésére és fejlesztésére ható külső tényezők sorában alapvető meghatározottságot jelent az a világgazdaság fejlettebb részéből - így a hazánkkal határos Európai Unióból – kiinduló egységesülési folyamat, melyet összefoglaló néven általában globalizáció néven szoktak említeni. A globalizáció által meghatározott legfontosabb trendek közt szokás említeni az „új gazdaság” térnyerését – ezzel összefüggésben az e-üzleti formák gyors fejlődését, a tömegtermelés kevésbé fejlett országokba való kitelepítését és a globális nagyvállalatok, a multik terjeszkedését -, az információs-informatikai robbanást - ezzel együtt a tudásalapú fejlődés megjelenését -, a biotechnológia robbanásszerű fejlődését, stb. Tekintve, hogy a globalizációnak nevezett folyamat egyik legfontosabb jellemzője éppen az, hogy gyakorlatilag a világgazdaság egészére, annak minden – ágazati és területi – szegmensére kihat, így hazánk – s benne bármely területi egység – fejlesztési elképzeléseinek rendszerbe foglalásakor annak hatásaival feltétlenül számolni kell. Hasonlóképpen figyelembe kell venni, hogy hazánk uniós csatlakozásával az egységes európai piac és tér tagjai közé integrálódik, mely folyamat bizonyára sok előnnyel, de ezzel együtt számos – sok esetben előre nem is látható – nehézséggel járhat. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a térség eddigi fejlődését az uniós csatlakozás szemszögéből is megvizsgáljuk, s fejlesztési elképzeléseit és rendszerét a csatlakozás figyelembe vételével alkossuk meg. 1.2.2. Hazai trendek A rendszerváltással Magyarországon megindult dinamikus változási folyamatok egyik gócpontja közismerten a nyugati határmente: e térség, illetve e sávon belül egyes települések váltak az ország térszerkezetében bekövetkezett átrendeződés egyik nyertesévé, mind a pozitív trendek hozadékai, mind a negatív mellékhatások mérsékeltsége tekintetében. Így az ismét előnyössé váló földrajzi helyzet, annak szerteágazó pozitív hatásai, a humán tényezők minősége, az örökölt gazdasági szerkezet, a társadalmi konfliktusok viszonylagos mérsékeltsége és egyéb adottságok következtében ma Vas megye gazdasága országos viszonylatban jóval átlag feletti feltételek között jóval átlag feletti prosperitást mutat. Az általános megítélés alapját képező kedvező statisztikai mutatókkal szemben azonban számos érv és tapasztalati tény hozható fel, melyek alapján jóval árnyaltabb és ellentmondásosabb kép festhető. A megfigyelhető prosperitás mögött egy erősen polarizált, duális jellegű, egyes szektoraiban jelentős versenyképességi, gazdálkodási problémákkal terhelt gazdasági bázis, ennek hátterében pedig – számos pozitívuma mellett - egy kedvezőtlen demográfiai trendekkel és jelentős infrastrukturális hiányosságokkal terhelt társadalmi-települési környezet áll. 1.2.3. Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása A fejlesztés külső feltételrendszerét a különböző területfejlesztési programozási dokumentumok is nagyban meghatározzák. Ezek közül a Program bevezetésében mindenekelőtt a hatásában talán legjelentősebbet, Vas megye területfejlesztési programját ismertetjük röviden – míg az ennél is magasabb szintű tervezési dokumentációkat a stratégiai és operatív program vonatkozó részében; a helyi szintű tervezés meghatározottságait pedig – I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

8


annak térségi jelentősége miatt – a Helyzetelemzés önálló fejezetében ismertetjük (ld. 8. fejezet - Fejlesztési koncepciók, programok és tervek). A fent említett trendek, kihívások árnyékában született meg 2001-ben – összhangban a régió középtávú területfejlesztési koncepciójával és programjával - Vas megye területfejlesztési programja, mely középtávon keretéül szolgál a fejlesztési tevékenységnek - nemcsak megyei, de kistérségi és sok tekintetben települési szinten is. E program a következő – a kistérség számára is iránymutató – prioritásokat fogalmazza meg: (1) (2) (3) (4)

„Humán erőforrások fejlesztése” „A gazdaság versenyképességének erősítése” „Megyeépítés; külső kapcsolatok belső kohézió erősítése” „Az életminőség javítása”

A prioritások szem előtt tartása és az azok alapján megfogalmazott programokhoz (1. táblázat) kapcsolódás lehetőségeinek keresése megkerülhetetlen követelmény a kistérségi fejlesztési program számára. 1. táblázat: Vas megye területfejlesztési programja, stratégiai és operatív programok Humán erőforrások fejlesztése Felsőoktatás, kutatásfejlesztés Komplex felsőoktatás-fejlesztési program Kutatás-fejlesztési kapacitás növelése, kutatóhelyek kialakítása Minősített szakemberek megtartása, idevonzása

Munkaerőpiac fejlesztése

A gazdaság versenyképességének erősítése Vállalkozásfejlesztés Kis- és középvállalkozások fejlesztése Klaszter-program Ipari parkok, kisvárosi és községi ipari területek támogatása

Innováció-orientált gazdaságfejlesztés

Információs, informatikai program Innovációs fejlesztési intézményhálózat kiépítése Az „életen át tartó tanulás” feltételeinek a létrehozása Egyenlő esély program

Alap- és középfokú oktatás fejlesztése

Innovációs befektetési program Alkalmazott K+F kapacitás növelése

Turizmusfejlesztés

Megyeépítés; külső kapcsolatok, belső kohézió erősítése Elérhetőség javítása A megye külső elérési viszonyainak javítása Megyén belüli összeköttetések javítása Utazási feltételek, szolgáltatási színvonal emelése

Az életminőség javítása Természet- és környezetvédelem Szennyvíz- és hulladékprogram, energiagazdálkodás Vízbázisok védelme, árvíz-, belvízvédelem Védett területek kiterjesztése, magasabb szintre emelése

Agrár- és vidékfejlesztés, Egészségügyi és szociális belső kohézió erősítése program Agrár- és vidékfejlesztési program

A megye ellátási rendszerének eredményesebbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele Településhálózat fejlesztése, kisvárosiMinőségfejlesztés, minőségbizfunkciók erősítése tosítási rendszerek működtetése Kistérségi intézményrendszerek és Megyei szociális program. együttműködések fejlesztése, informatikai hálózat létrehozása

Külső kapcsolatrendszer Kulturális értékek őrzése erősítése és erősítése

Szakképzés-fejlesztés (kereslethez Gyógy- és termálturizmus program A megye nemzetközi kapcsolatigazodás, rugalmasság) rendszerének kiszélesítése Minőségbiztosítás az alap- és Vidéki turizmus fejlesztése Regionális kapcsolatok, régióépítés, középfokú oktatásban Szombathely regionális szerepkörének erősítése Egészségmegőrzés, Idegenforgalmi termékfejlesztés és Megyei EU integrációs stratégia egészségnevelés marketing elkészítése

Épített környezet védelme, kastélyprogram, falumegújítás Önszerveződések, civil szféra, hagyományőrzés támogatása A megye kulturális arculatának erősítése

Forrás: Vas megye területfejlesztési programja, 2001.1. Bevezetés

I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

9


2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK A Vasvári kistérség természetföldrajzi besorolása és nevezéktana nem egyértelmű, ami a táj köztes helyzetéből adódik. Az egyik lehetséges besorolás szerint a térség a „Hegy- és Kemeneshát” középtáj (vö. 2. ábra, 3-as számmal jelölt egység) egyik kistája, mely középtáj egy ívelt hátság, amelyik benyomul a Kisalföld területére, s északi irányban egyre alacsonyodó, kiemelt kavicstakaró. A Hegyhát kistájat a Kemenesháttól a Sárvíz-patak völgy választja el. Egyes források a területet Alsó-Kemeneshátnak is hívták. A hegyhát természeti adottságai a Kemenesháttal mutatnak nagyfokú rokonságot. 2. ábra: Vas megye tájbeosztása Kőszeg-hegyalja Kőszegihegység 1 Vashegy

1

Répce-sík

2

4

Rába-völgy

Cser

Gyöngyössík

Pinka-

2

Felső-Őrség

5

3

Kemenesalja Kemeneshát

Hegyhát Alsó-Őrség

Felső-Zalavölgy

6 Hetés

Marcalvölgy

3

4

fennsík

2

Rába-sík

Vas megye közép- és kistájai

Grafika: Kocsis Zs.

Forrás: Bokor P. alapján, Vas megye területfejlesztési programja, 1996

A táj elnevezésben ma tapasztalható kettősség (Vasi-Hegyhát/Hegyhát, vs. Kemeneshát) a földrajzi és a történeti-néprajzi terminológia különbözőségével magyarázható. A táj természetföldrajzi eredetét és adottságait jól jellemzi Vas megye kézikönyvének leírása, eszerint a dombhát a nyugat-dunántúli pleisztocén kavicstakaró része, melynek délkeleti, lankásabb oldalát pedig az Ős-Rába alakította ki. A szélesebb értelemben vett Kemeneshát tehát tulajdonképpen egy dombsági jellegű tanúhegy, amelyet a kavicstakaró védett meg a lepusztulástól. A terület ásványi nyersanyagokban szegény, történetében meghatározó szerepet játszott azonban a Rába-Csörnöc árterében található üledékes eredetű gyepvasérc, amely a középkorban biztosította a helyi vaskohászat nyersanyagát. A Vasvár körüli dombok jó minőségű agyagot is rejtenek, melyet régebben a helyi téglagyárak hasznosítottak. Fontos természeti erőforrás továbbá a felszín alatt 2100 méterrel található 90 fokos termálvíz, a már hasznosított vasvári mellett további kutak is (Kám, Nagytilaj, Oszkó, Gersekarát) említhetők.


10


2. táblázat: Éghajlati jellemzők a Vasi-Hegyháton A vizsgált paraméter

Mérték-egység

Érték

Napsütés Napsugárzás évi összege

2

4250 - 4300

2

110 - 115

2

620 - 640

MJm

Napsugárzás januári összege

MJm

Napsugárzás júliusi összege

MJm óra óra óra

Napfénytartam évi összege Napfénytartam januári összege Napfénytartam júliusi összege

1900 - 1925 60 - 65 250 - 255

Hőmérséklet Évi középhőmérséklet Januári középhőmérséklet Júliusi középhőmérséklet Fagyos napok száma Hőségnapok száma Első fagyos nap Utolsó fagyos nap

°C °C °C db db

9 - 9,5 -2,5 - -2,0 19,0 - 19,5 110 - 100 8 - 12 X.10. - X.20. IV.25. - IV.20.

Csapadék Csapadék évi összege Márciusi csapadékösszeg Áprilisi csapadékösszeg Májusi csapadékösszeg Júniusi csapadékösszeg Júliusi csapadékösszeg Augusztusi csapadékösszeg Szeptemberi csapadékösszeg Zivataros napok száma Hótakarós napok száma Derült napok száma Borult napok száma Tényleges párolgás évi összege Tényleges párolgás téli összege Tényleges párolgás nyári összege Viharos napok száma Átlagos szélsebesség áprilisban Átlagos szélsebesség októberben Leggyakoribb szélirány

mm mm mm mm mm mm mm mm db db Felhőzet és a párolgás borultság 20% alatt borultság 80% felett mm mm mm Szél db m/s m/s égtáj

750 - 700 45 - 40 60 - 50 75 - 70 100 - 90 110 - 90 80 - 70 50 - 40 25 - 30 50 - 45 50 alatt 120-110 550 - 525 125 felett 425 - 400 100 - 75 5 - 4,5 4,5 - 3,5 É

Forrás: Vas megye területfejlesztési koncepció alapján, MTA RKK, Vas Megyei Kutatócsoport, 1997.

A terület éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlat között, amelyet nagyban befolyásol az Alpok közelsége. Az időjárás az országosnál kissé hűvösebb és csapadékosabb. (2. táblázat) A területet egykor összefüggő erdőségek borították, a fennsíkon gyertyános-tölgyesek, a déli oldalon cseres-tölgyesek, az északin bükkösök terültek el, az ártereket kőris-, szil- és égerligeterdők borították. A modern erdőgazdálkodás révén terjedtek el az akác és a fenyő különféle fajtái. Napjainkra a természetes növénytakarót jórészt kiirtották, a fennsíki részen 25-50%-ban, a Rába-Csörnöc síkságon 50-75%-ban maradt fenn. A még így is jelentősnek mondható erdőségeknek és ártéri területeknek köszönhetően a vidék gazdag állatvilággal rendelkezik. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

11


3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása 3.1.1. Demográfia 3.1.1.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI

A vasvári kistérségben 2001. évi népszámlálás végleges adatai szerint 15308 fő lakik, ami 1238 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás –7,5 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. A népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben – ha a számítás alapját képező körülmények és tényezők nem változnak jelentősen - az előzőhöz hasonló ütemű lesz (3. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,7 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010-ben valószínűleg már csak 5,58% lesz. 3. táblázat: A lakónépesség változása Terület

1990

2001

Változás (%)

Vasvári kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

16546 275944 1009688 10374823

15308 268123 1000233 10096000

-7,5 -2,8 -0,9 -2,7

Változás (%)

2010** 14256

-13,8

255579 941108 9574200

-4,9 -6,1 -4,7

Forrás: Népszámlálás 2001. , KSH. Budapest,; ** népesség előreszámítás Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest

A lakónépesség az egyes települések között a következő eloszlást mutatja: 4. táblázat: A lakónépesség száma; nők, férfiak a Vasvári kistérség településein (2001) Megnevezés

Lakónépesség száma

Lakónépességből a férfiak száma

Lakónépességből a nők száma

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa

633 285 578 312 429 433 398 780 707 194 478 337 183 511 680 321 258

290 138 285 147 194 198 184 380 343 93 235 157 87 253 342 154 128

343 147 293 165 235 235 214 400 364 101 243 180 96 258 338 167 130

Püspökmolnári

959

466

493


12


Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen

1058 119 364 592 4699 15 308

519 51 170 290 2228 7332

539 68 194 302 2471 7976

Forrás: KSH TSTAR – TEIR

A Vasvári kistérség lakónépességének csökkenése messze alatta van mind a megyei, mind a régiós, de az országos átlagnak is: 3. ábra: A lakónépesség változása (1993-2003)

Forrás: KSH TSTAR - TEIR

A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán háromnak (Telekes, Püspökmolnári és Kám) nőtt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent, mint Vasváré.


13


Horvátlövő

Pecöl 4. ábra: A népességszám változás a vasvári kistérségben Tanakajd Köcsk

Nárai

Vasszécsény Nyőgér Csempeszkopács Meggyeskovácsi Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábatőttős Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Rum

Boba Egyházashetye

Balogunyom

Ják

Gyanógeregye Zsennye Szentpéterfa

Kám

Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Rádóckölked Rábahídvég

Nagykölked Harasztifalu Pinkamindszent

Magyarszecsőd

Csipkerek

Karakó

Nemeskeresztúr

Bögöte Keléd

Csehimindszent Csehi Mikosszéplak Pácsony

Olaszfa Hegyhátszentpéter Halogy Csákánydoroszló Katafa Petőmihályfa Győrvár Gersekarát Daraboshegy Nádasd Hegyhátsál Andrásfa Felsőmarác Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó Hegyhátszentmárton

Őrimagyarósd Szőce

Kemenespálfa

Oszkó

Vasvár

Döröske KÖRMEND Szarvaskend NagymizdóDöbörhegy

Magyarnádalja Kemestaródfa

Borgáta Kissomlyó

Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg

Szemenye

Alsóújlak

Egyházashollós Molnaszecsőd

Káld

Bérbaltavár Nagytilaj

Népessészám-változás 1990-2 001 100 95 85 79 -

115 100 95 85

(3) (5) (9) (6)

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok KSH Budapest

A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosan és regionálisan, elsősorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezdődött és erőteljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között is kifejezetten kedvezőtlen (csak az Őrségénél jobb) (4. táblázat). A természetes fogyást alapvetően az élveszületések számának az erőteljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta a megyei átlagnak megfelelő, azonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. Mindezzel összefügg az is, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a nők körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál.

Szaknyér Hegyhátszentjakab

5. táblázat: A népességszám változás összetevői 1990-2001 (%) Terület

Természetes szaporodás

Vasvári kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl

-6,89 (-1137 fő) -4,4 (-12154 fő) -3,9 (-39707 fő)

Vándorlási különbözet -0,61 (-101 fő) 1,6 (4333 fő) 3 (29445 fő)

Forrás: Népszámlálás 2001. KSH. Budapest ; TEIR

Az élveszületési és mortalitási mutatók jelentős differenciáltsága miatt a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (4a ábra). A 23 település közül mindössze egy helyen (Telekes) pozitív a természetes szaporodás, a többi esetében mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Egervölgyön (-17,4%), Olaszfán (-17,7%), Sárfimizdón (-17,8%) és Andrásfán (-17,9%) történt, de további hét településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-9,4%), mint Vasváré (-2,6%).


14

ő


Nárai Balogunyom

5(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a vasvári kistérségben (%) Pecöl Pecöl Tanakajd Köcsk Nárai Boba Tanakajd Vasszécsény Nyőgér Horvátlövő Vasszécsény a) b) Nyőgér Csempeszkopács Egyházashetye Balogunyom Csempeszkopács Meggyeskovácsi

Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábatőttős Sorkifalud Sorokpolány

Káld

Meggyeskovácsi

Köcsk

Boba Egyházashetye

Káld

Borgáta Kemenespálfa Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Kemenespálfa JákKissomlyó Kisunyom Rábatőttős Kissomlyó Egervölgy Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Karakó Rum Karakó Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám Vashosszúfalu Zsennye Kám Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári a Nemesrempehollós Püspökmolnári Szentpéterfa Nemesrempehollós Rádóckölked Rábahídvég Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztúr Csipkerek Nemeskeresztúr Bögöte Bögöte Alsóújlak Alsóújlak agykölked Egyházashollós Nagykölked Egyházashollós Keléd Keléd Csehimindszent Molnaszecsőd Csehimindszent Molnaszecsőd Harasztifalu Harasztifalu t Oszkó Pinkamindszent Vasvár Oszkó Vasvár Magyarszecsőd Magyarszecsőd Csehi Mikosszéplak Csehi Mikosszéplak Döröske Döröske yarnádalja KÖRMEND Pácsony Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Szarvaskend dfa Szarvaskend Kemestaródfa Olaszfa Olaszfa Bérbaltavár Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy NagymizdóDöbörhegy Hegyhátszentpéter Hegyhátszentpéter Halogy Halogy Természtes szaporodás Vándorlási különbözet szló Csákánydoroszló Katafa Petőmihályfa Győrvár Katafa Petőmihályfa Győrvár 1990-2 001 Gersekarát 1990-2 001 Gersekarát Daraboshegy Daraboshegy Nagytilaj Nagytilaj Nádasd Nádasd -3% -nál nag yobb (4) 6 - 11 (6) Hegyhátsál Andrásfa Hegyhátsál Andrásfa -10 - -3 (8) 0 - 6 (5) őmarác Halastó Felsőmarác-15 - -10 (6) Halastó -5 - 0 (8) Telekes Telekes Hegyháthodász Hegyháthodász Sárfimizdó Sárfimizdó ton Hegyhátszentmárton -20 - -15 (5) -13 - -5 (4) Ják

gyarósd Szőce

yér Hegyhátszentjakab

Bejcgyertyános

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH Budapest. Őrimagyarósd Szőce

Szaknyér Hegyhátszentjakab

A kistérségi szintű negatív vándorlási egyenleg elsősorban Vasvárnak köszönhető, ahol a népességelvándorlás számottevő mértékű volt, miközben a térség falvai összesen vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéből pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Legnagyobb vándorlási aktívuma Püspökmolnárinak (9,7%), Oszkónak (8,5%), Kámnak (7,2%) és Szemenyének (7,0%) van, de pozitív a mutató további hat községben, Sárfimizdón pedig éppen nulla (4b ábra). Ugyanakkor a falvak feléből még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csehimindszent, Pácsony, Hegyhátszentpéter és Bérbaltavár esetében. 3.1.1.2. A NÉPESSÉG SZERKEZETE

A több mint két évtizedes népesség fogyása, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében – hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez – a Vasvári kistérségben is tovább romlott a nemek egyensúlya és kissé erősödik a nőtöbblet. 2001-ben vasvári kistérség lakói közül 7976 nő és 7332 férfi élt (ld. 2. táblázat adatai). A települések közül mindössze Oszkóban volt (csekély) férfitöbblet. A többi településen – hasonlóan a magasabb területi egységek trendjeihez - nőtöbblet volt. Ismerve a népességszám előrejelzéseket és a nemek mortalitási trendjeit, valószínűsíthető, hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a nőtöbblet. A korstruktúrát illetően: az egyik legnagyobb probléma hazánkban a humán erőforrások terén a népesség általános elöregedési folyamata. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően negatívak. A vasvári kistérségben a gyermekkorúak aránya (18%) számottevően magasabb a megyei átlagnál. Mivel az időskorúak aránya (24%) nagyobb mértékben haladja meg azt, a korösszetétel általános állapotára vonatkozó végeredmény az, hogy a térség lakossága idősebb korösszetételű, mint az egyébként is öreg korstruktúrájú Vas megye (6. táblázat).


15


6. táblázat: Korstruktúra Vas megye kistérségeiben (2001) Kistérség

14 éven aluliak aránya a teljes lakónépességhez

Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye

60 év felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva

0,17 0,16 0,17 0,18 0,15 0,16 0,15 0,16 0,18 0,164

0,23 0,23 0,2 0,19 0,28 0,21 0,22 0,19 0,24 0,22


A helyzet abszolút mértékben tehát egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek, ráadásul az előrejelzések szerint az öregedés fokozódik, habár a térségben kisebb mértékben, mint a megyében, s e folyamattal párhuzamosan tovább csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál: 7. táblázat: Előrejelzés a korstruktúrára vonatkozóan (2010) Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl

0-14

2010 60-x Index

15,2 15,0 15,4 15,7 13,3 14,6 15,3 15,3 16,9 15,1 14,9

22,9 22,4 19,4 17,7 28,6 21,6 19,2 19,2 23,4 20,6 20,8

1.50 1.49 1.26 1.13 2.15 1.51 1.25 1.25 1.38 1.36 1.40

Produktív korúak (%) 61,3 62,0 63,9 64,8 59,2 63,4 64,8 64,8 58,2 63,5 63,3

Forrás: Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest


16


6. ábra: Az öregségi index (60 év felettiek és 14 év alattiak aránya) a Vasvári kistérség településein, 2001

. Forrás: KSH TSTAR – TEIR

A kistérség öregségi indexe 1,32, ezen belül a falvaké 1,4, míg Vasváré 1 körüli értéket mutat. Telekes kivételével minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az időskorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Nagytilaj, Csipkerek, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa és Egervölgy, mely falvakban legalább kétszer több az időskorú, mint a 14 éven aluli gyermek.


17


7. ábra: Öregségi index a Vasvári kistérség településein (2001)


A népesség struktúrájának rendkívül fontos elemét képezi az iskolázottság, melynek ismerete nélkülözhetetlen egy pontos kép körvonalazásához:


18


8. táblázat: A Vasvári kistérség népessége a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001) Település

az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen

az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma

az általános iskola 8. osztályát végzettek száma

45 22 61 22 46 37 33 66

119 48 88 34 58 107 68 128

178 98 201 126 115 144 142 241

73 11 37 29 15 34 49 18 21 60 91 11 27 89 371 1268

101 21 66 71 35 78 113 38 33 120 141 24 76 79 427 2073

196 79 123 112 72 195 197 99 88 311 355 33 108 222 1177 4612

A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, egyetemi, középiskolai középiskolai főiskolai főiskolai végzettségű végzettségű végzettségű végzettségű középiskolai középiskolai oklevél oklevéllel érettségi és érettségi nélkül szakmai nélkül, oklevél szakmai nélkül oklevéllel 3 9 16 151 0 2 13 58 2 11 17 74 1 8 7 49 2 27 9 65 0 8 12 53 3 4 7 82 3 21 24 146 7 0 0 1 0 1 6 0 1 5 1 0 3 1 26 66

27 4 26 7 3 13 22 2 3 39 30 1 6 5 271 549

21 7 21 5 2 4 27 7 11 29 32 4 20 21 207 523

132 39 79 50 22 98 140 60 56 188 207 26 61 73 909 2818



középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel

középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel

0 osztályt végzettek száma

12 5 27 7 18 16 6 24

58 13 33 23 38 37 27 46

6 7 5 11 12 3 4 6

19 5 23 12 8 16 23 14 2 33 18 5 6 8 319 626

71 13 50 25 9 38 52 50 24 97 81 7 30 18 610 1450

7 2 10 4 4 6 9 4 2 10 17 2 5 11 53 200


A kistérség népességének iskolai végzettségét részletező adatok szórása alapján megállapíthatjuk, hogy az adatok egyik „csomópontja” az általános iskolai végzettségek (8. táblázat első három oszlopa) körül csoportosul. Ez persze nagymértékben összefügg az adatforrás struktúrájával, hiszen jelen lekérdezés esetén a statisztika a „7 évesnél idősebb” népességet vizsgálja, azaz nyilvánvaló módon beleesnek az alsóbb kategóriákba azok a korosztályok is, melyeknek – márcsak életkoruk folytán is – eleve nem lehet még magasabb iskolai végzettségük. Ennél jóval informatívabb tehát azaz adat, mely a középiskolai érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkező népesség számát mutatja – hiszen közismert a szakmunkás végzettségű munkaerő elhelyezkedésének nehézsége – az egyik oldalon -, míg a másik oldalon a megfelelő szakemberek hiánya. Az adatokból leszűrhető a „középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel” kategória túlsúlya (2818) mind az általános középiskolai (gimnáziumi) végzettségűekkel (626), mind pedig az érettségivel és szakmai oklevéllel rendelkezőkkel szemben (1450). A statisztika szerint 2001-ben 200 olyan személy volt a 7 éves és idősebb korosztályokból a Vasvári kistérségben, akik nem rendelkeztek semmiféle iskolai végzettséggel. Ugyanekkor 615 fő rendelkezett lezárt felsőfokú tanulmányokkal, melyből 66 fő csak abszolutóriummal, azaz nekik (még) nem volt megszerzett felsőfokú diplomájuk. Ezen a ponton eljutottunk a gazdasági aktivitás kérdéséhez, hiszen egy térség népessége, s a humán erőforrások minősége – benne hangsúlyozott módón a felsőfokú végzettségűek aránya (ld. fenti ábra 5. oszlopa) - alapvető módon meghatározza a gazdaság teljesítőképességét. A rendszerváltás következtében - az országos trendekhez hasonlóan - Vas megyében is nagymértékben csökkent a népesség gazdasági aktivitása, s ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya, bár a népesség gazdasági aktivitása a megyében még ezzel együtt is magasabb, mint országosan. (Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka volt aktív kereső a megyében, míg országosan csak 39,8 %.) 9. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

Mezőgazdaság 24,0 30,4 23,8 10,6 39,2 25,4 17,8 10,8 33,3 18,4 16,1 18,1

Ipar 29,2 22,3 36,0 45,8 29,4 41,1 45,7 36,6 28,7 36,3 38,0 38,7

Tercier 46,9 47,4 40,2 43,7 31,4 33,5 36,6 52,7 38,0 45,3 45,9 43,2

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 1997. KSH Budapest

Mint az a 10. táblázat adataiból jól látszik, a rendszerváltás kezdetén Vas megyében a tercier szektor határozott túlsúlya volt kimutatható, s az ipar második helye mellett a mezőgazdaságban foglalkoztatták a dolgozók több mint 18%-át. Ezek az arányok a Vasvári kistérség esetében – az iparral szemben – erőteljesen a mezőgazdaság javára tolódtak el; az Őriszentpéteri után a Vasvári kistérségben volt a legnagyobb súlya a mezőgazdaságnak. A rendszerváltozást követően azonban hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Nagymértékben lecsökkent a mezőgazdasági keresők I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.


aránya - ez a megyében 1996-ban 8,1 % volt -, s jelentősen megnőtt az ipari dolgozóké (43% 1996-ban), valamint kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké (49%). Ezt követően Vas megye gazdaságában – a foglalkoztatás terén - tovább csökkent a mezőgazdaság súlya, ugyanakkor visszaesett a tercier szektor, s nőtt az iparban foglalkoztatottak részaránya: 8. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint Vas megyében (2002)

6% 48% 46%

Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR – TEIR

Ugyanez az adatsor 2001-ben a Vasvári kistérségben a következő megoszlást mutatja: 9. ábra

Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint a Vasvári kistérségben (2001) 16% 17% 67%

Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR – TEIR

Jól látható, hogy ugyan a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört, de a mezőgazdaság továbbra is őrzi erős pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten – messze a megyei átlag alatt. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség jelensége. Általánosan elterjedt nézet, hogy az ország nyugati részei – benne a kistérséggel – általában e tekintetben a „szerencsésebb” területek közé tartoznak. Ha makroszinten esetleg el is I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

21


fogadható e nézet, ugyanakkor a mikroszintű – ez esetben kistérségi – tagozódás már jóval árnyaltabb képet mutat; azaz a viszonylag kedvezőbb térségi, megyei adatok mögött gyakran erősen differenciált mutatók húzódnak meg. A munkanélküliség adatai – márcsak az erős társadalmi érintettség következtében is – gyakran kerülnek az érdeklődés homlokterébe. (Olykor maguknak a mutatóknak a megítélése sem egyértelmű.) 10. ábra: Munkanélküliségi ráta a Vasvári kistérségben (1998-2003)

Fenti diagram adatsorából tökéletesen kirajzolódik a fentebb említett kettősség: egyrészt a kistérség adatai szinte tökéletesen az országos trendekkel mozognak együtt; másrészt ugyanakkor ezek a munkanélküliségi értékek messze a regionális és megyei adatok fölött helyezkednek el (melyek szintén együtt futnak). Közvetlenül érzékelhető tehát a Vasvári kistérség közvetlen környezetéhez viszonyított elmaradottsága. Érdemes röviden néhány szót szólni a munkanélküliség trendjeinek rövidebb távú, közelmúltbeli változásairól is, a munkanélküliségi adatokat más megyei kistérségek hasonló mutatóival összevetve a következő kép rajzolódik ki:


22


10. táblázat: Munkanélküliségi ráta kistérségi szinten (2002., 2004 .) Kistérség Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári

2002. dec. 4,3 3,5 3,0 4,0 5,3 3,4 4,7 2,9 5,6

2004. jún. 5,0 * 7,4 5,3 * 5,3 9,5 4,7 7,5

* A Csepregi és az Őriszentpéteri kistérség nem rendelkezik munkaügyi kirendeltséggel, így adataik a Sárvári ill. a Körmendi kistérségnél jelennek meg. Forrás: KSH adatai. (2002) és Munkaügyi Központ tájékoztatása (2004)

A táblázat adataiból kirajzolódó tendencia minden Vas megyei kistérség esetében egyértelműen a munkanélküliségi ráta emelkedését mutatja. Ennek hátterében nyilván az utóbbi időszak gyárbezárásai állhatnak, melyek leginkább felelőssé tehetők pl. a Körmendi és Szentgotthárdi kistérség munkanélküliségi mutatójának drasztikus romlásáért (ld. Marccipőgyár bezárása). Ezzel is összefüggésben szembetűnő Vas megye déli részének rossz szereplése – az itt elhelyezkedő területek 7% fölötti munkanélküliségi rátát mutatnak – s e tekintetben a Vasvári kistérség sem jelent kivételt a maga 7,5%-os értékével. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mértékűek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (mindenütt 10% feletti) Petőmihályfán, Telekesen, Andrásfán, Bérbaltaváron és Nagytilajban, míg a legalacsonyabb Püspökmolnáriban, Kámban és Hegyhátszentpéteren. Vasváron csak kevéssel marad el a mutató a kistérségi átlagtól. Említést érdemel, hogy a regisztrált munkanélküliek mintegy fele tartósan - 180 napon túl - regisztrált. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megnőtt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvezőbb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a Vasvári kistérség kissé kedvezőtlenebb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (39,5%) a megyei átlagnál alacsonyabb. Az ellátásban nem részesülő munkanélküliek aránya a kistérségben kirendeltségi körzetek közül a legmagasabb. A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemzőknek. A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány azonban a kistérségben még ehhez képest is látványosan egy oldalra billen, amennyiben a regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi. Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek nagyobb az esélye a munkaerő piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében – hasonlóan a népesség iskolázottságához – a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettségűek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága e megyei mutatóktól tendenciózusan eltér: egyértelmű az eltolódás az alacsonyabban kvalifikáltak irányába. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

23


A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. A vasvári kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek jóval nagyobb hányada (90%) fizikai dolgozó, s közülük sokkal több a segéd- és betanított munkás, mint Vas megyében. A szellemi foglalkozásúak aránya kifejezetten alacsony. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség

Betanított Munkás 28,6 20,7 31,3

Segéd

Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország*

4,9 5,9 11,0

Szak

Fizikai együtt 15,3 17,2 21,7

10,3 18,6 18,9

Összesen

Szellemi együtt 2,8 4,4 12,0

13,9 14,9 19,7 12,2

* csak országos összes áll rendelkezésre

Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely

3.1.2. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli – sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 12. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a vasvári kistérségben Oktatás Általános iskolák

Középiskolák

száma

tanulói egy osztályra

(megyei átlag)

15

15

(20)

száma

tanulóinak száma 1000 lakosra

(megyei átlag)

(12)

(36)

1

Egészségügy Háziorvos és Egy háziorvosra és Gyógyházi gyer- házi gyermekorvosra szertárak mekorvos jutó lakos száma 11

db

(m. átl.)

1411

(1453)

1

Járóbeteg szakellátás évi rendelési órái

Működő kórházi ágy

1000 óra

A megyei adat %-ában

10000 lakosra

5

0,6

0

Szociális ellátás 100 bölcsődei férőhely- Idősek klubja férőhelyek re jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra

150

(m. átl.)

szám

(megyei átlag)

(122)

8

(21)

Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesülők munkanélküli jövedelempótló

egyéb önkormányzat tám.

közgyógyellátási igazolvány

ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) ezer főre

8

(4)

221

(415)

49

(m.átl.)

(32)

Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000;

Az oktatás ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik. 11. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

24

Narda

Torony S Dozmat

Vép

Porpác

Cs énye

Sitke

CELLDÖM ÖLK

M es teri SZOM BATHELY els őcs atár M egyehíd Ikervár Kemenes kápolna A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Kenéz Bozzai Tápláns zentkeres zt Sótony Nemes kocs GérceVás áros mis ke Vas keres ztes Pecöl Nárai Tanakajd Köcs k Horvátlövő Boba Vas s zécs ény Nyőgér Balogunyom Cs empes zkopács Egyházas hetye  Kőszeg  Szombathely  Sárvár Pornóapáti M eggyes kovács i Káld Nemes kolta Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Kemenes pálfa J ák Kis unyom Rábatőttős Kis s omlyó SorokpolánySorkifalud Egervölgy Rum   Gyanógeregye Duka J ános háza  Vas Óvoda hos s zúfalu Zs ennye Kám Hos s zúperes zteg Szemenye  Általános iskola  Egyházas rádóc Szentpéterfa pökmolnári  Nemes rempehollós  Püs    Középiskola  Rádóckölked Rábahídvég Cs ipkerek Nemes keres ztúr Bögöte Als óújlak    Nagykölked Egyházas hollós Keléd  Cs ehiminds zent M olnas zecs őd   Haras ztifalu Pinkaminds zent Os zkó Vas vár  M agyars zecs őd   M ikos s zéplak Cs ehi Vas alja  Dörös ke  KÖRM END M agyarnádalja Körmend Pács ony    Szarvas kend Kemes taródfa Olas zfa s  Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy  zentpéter Hegyháts Halogy ály Cs ákánydoros zló ekarát  Katafa Petőmihályfa Győrvár Gers Darabos hegy Nagytilaj Nádas d s ztony  Hegyháts ál András fa Ivánc Fels őmarác Halas tó  Telekes Hegyháthodás z Sárfimizdó Hegyháts zentmárton  mat

 Zalaegerszeg

Őrimagyarós d Forrás: Szőce kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas megyei Kutatócsoport, 1999. Vis zák

s pánk

Szaknyér Kis rákos Hegyháts zentjakab Hat településen

nincsen sem óvoda, sem iskola (Andrásfa, Csehi, Nagytilaj, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Szemenye) három községben (Hegyhátszentpéter, Kám, Pácsony) csak óvoda, Pankas zFels őjános fa négy helyen (Alsóújlak, Bérbaltavár, Csipkerek, Telekes) óvoda és alsó tagozatos iskola, ter agyrákos Mikosszéplakon pedig csak utóbbi működik, s csupán kilenc település (Vasvár, Csehimindszent, Gersekarát, Egervölgy, Püspökmolnári, Győrvár, Rábahídvég, Olaszfa, Szatta Oszkó) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. (Ez más polna kistérségekhez képest egyáltalán nem különösen kedvezőtlen.) Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (11. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. Ezek, s a fokozatosan csökkenő gyereklétszám ugyanakkor együttesen – negatív irányban – formálja át a meglévő iskolahálózatot; így pl. 2005 őszével az oszkói önálló iskola megszűnik. A kistérség egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mely az általános képzés mellett postaforgalmi szakirányán postai forgalomellátókat képez) Vasváron működik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. Ezen egyetlen helyi (összesen mintegy kétszáz nappali tagozatos hallgatóval rendelkező) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Vasvár nagyságrendjének. A 7. ábrán megfigyelhető, hogy a választás lehetőségét számos kistérségen kívüli lehetőség biztosítja: legalább öt további település bír jelentős vonzerővel a helyi középiskolás korúak számára. 12. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben


25

ozmat

S

Vép

Porpác

Cs énye

Sitke

CELLDÖM ÖLK

M es teri SZOM BATHELY M egyehíd Ikervár Kemenes kápolna Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Tápláns zentkeresBozzai zt A Kenéz Sótony Vás áros mis ke Nemes kocs Gérce tes Pecöl Nárai Tanakajd Köcs k átlövő Boba Vas s zécs ény Nyőgér Balogunyom  Szombathely Cs empes zkopács Egyházas hetye áti M eggyes kovács i  Káld Háziorvos Nemes kolta Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Kemenes pálfa  Fogorvos J ák Kis unyom Rábatőttős Kis s omlyó  Gyerekorvos SorokpolánySorkifalud Rum  Egervölgy  Szakellátás Duka J ános háza Gyanógeregye  Vas hosklubja/otthona s zúfalu Zs ennye Kám  Idősek  Hos s zúperes zteg Szemenye Egyházas rádóc  Püs pökmolnári éterfa Nemes rempehollós  Mentőállomás Rádóckölked Rábahídvég Cs ipkerek  Ügyelet Nemes keres ztúr  Bögöte Als óújlak   Nagykölked Egyházas hollós  Védőnő Keléd   Cs ehiminds zent M olnas zecs őd   Haras ztifalu  Gyógyszertár  s zent Os zkó Vas vár M agyars zecs őd    Cs ehiM ikos s zéplak s alja  Dörös ke  M agyarnádalja KÖRM END Pács ony  Szarvas kend s taródfa  Olas zfa Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Hegyháts zentpéter  Halogy ydoros zló   Katafa Petőmihályfa Győrvár Gers ekarát Darabos hegy  Nagytilaj Nádas d  Hegyháts ál András fa nc Fels őmarác Halas tó Telekes Hegyháthodás z Sárfimizdó tmárton



Forrás: KSH

rimagyarós d Szőce

Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag alatti, a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma ugyancsak, míg kórházi ágyak egyáltalán nincsenek a kistérségben (12. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Vasváron, ahol a szakrendelés rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (12. ábra)

zaknyér szerint os Hegyháts zentjakab zFels őjános fa

A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehetően – az országos helyzethez hasonlóan – a közművelődés és annak háttere. Noha a települések három kivétellel mindegyikén van művelődési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Vasváron), ezek fizikai és tartalmi jellemzői e mennyiségi mutatóknál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városok és egyes községeken (Oszkó, Győrvár) kívül alig van helyi (közösségi) művelődési lehetőség, a programok minősége és az azokkal kapcsolatos érdeklődés egyaránt szerény. (A probléma meglehetősen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehetőségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) Figyelmet érdemel a teleházak kérdése: egy megközelítés szerint e számos funkciót betölteni képes, több környékbeli példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat kellő számmal, de közelebb áll a realitásokhoz az az állítás, miszerint a két helyi (több községre is kisugárzó hatású) ilyen intézmény (Győrvár, Oszkó) felállása és dinamikus működése nagy eredménye az utóbbi évek közösségi erőfeszítéseinek. A teleházak mellett meg kell említeni az utóbbi években kiépülő e-Magyarország pontokat, melyek ugyan sok tekintetben korlátozottabb lehetőségeket nyújtanak, ugyanakkor viszonylag több településen elérhetők. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

26


4 3

1 3 4

3 1 4

2 4

1 2 1 3 1 3

1 3 1 4 4 5

Tó, folyó

2 3

5 2

Tenisz

3 3

5

3 1 3 2 3 2

Cukrászda

3

Múzeum

4

Mozi

1 3 3 4 3 2 2 1 3

Teke

Lovaglás

1 2 3 3 3 3 1 1 5

Tornaterem

Étterem

Szabadtéri sport

Könyvtár

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahídvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár

Műv.ház.

Teleház

Település

e-Magyarország pont Kábeltévé

13. táblázat: Szórakozási-kulturális lehetőségek a kistérség településein (a lehetőség léte /szín/, ill. minősítése /szám/)

4 4 1

5

5

3 5

5

4 4

5 4 4

3

3 4 2 1 1 3

4 4 2 3

2

2 2

3 5

5

3

5

4

5

Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.; www.emagyarorszag.hu

A sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek jelentőségét nemcsak az adja, hogy a helybélieknek mit tud nyújtani, hanem számításba veendők az idegenforgalom (mai és különösen jövőbeli) igényei is. E kettős nézőpont szerint nemcsak a rendelkezésre álló lehetőségek, hanem a hiányosságok is megemlítendők: egyfelől szinte mindenütt van sportpálya, több helyen tekéző, tornaterem és lovarda, ugyanakkor viszonylag kevés a magas igényeket kielégítő, turistáknak kínálható lehetőség.

3.2. A gazdaság területi folyamatai 3.2.1. Általános jellemzők Gazdasági mutatóit illetően a kistérség szinte minden tekintetben a megyei és régiós átlag alatti pozíciót foglal el, a megye egyik leginkább hátrányos helyzetű része ez. A rendszerváltás időszakától egyre inkább leépülő mezőgazdaság különösen hátrányosan érintette e hagyományosan agrár jellegű vidéket, ahová közlekedés-földrajzi, demográfiai és termelési tradíciókkal összefüggő okokból a külföldi tőke sem áramlott be jelentős mennyiségben (ami kompenzálhatná a hanyatló iparágak negatív hatásait). Egy-egy külföldi érdekeltségű ipari üzem letelepedésével gazdasági bázis (annak egy-egy szegmense) erősödött I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

27


ugyan, de hosszú távon a - ma még igen alacsony szinten kiaknázott - belső erőforrások feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját. E válságelemekkel tarkított, nem kellően stabil gazdasági struktúra tükröződik – az egyik legfontosabb általános fejlődési eredménymutató – az adóköteles jövedelem szintjében: az országos átlag 80%-át sem elérő értékek a megye kistérségei közt is csak a lista végére sorolják (az Őrséggel együtt) a kistérséget, ráadásul a növekedés dinamikája is meglehetősen alacsony. (A 13. ábra alacsony értékeihez hozzájárul az is, hogy itt a legalacsonyabb az adózók aránya, de az adózóra vetített jövedelemszint is meglehetősen alacsony.)

13. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában 140

1990

120

2000

100

80

60

40

20

0 Celldömölki

Csepregi

Körmendi

Kőszegi

Őriszentpéteri

Sárvári

Szentgotthárdi Szombathelyi

Vasvári

Forrás: KSH Területi Statisztika 2000; APEH SZTADI (1990) Nem elhanyagolható különbségek mutatkoznak a jövedelemszintben településenként, ami nyilvánvalóan összefügg a gazdasági bázisok erősségével, a helyi gazdaságok jellegével. A legmagasabb mutatókkal bíró településekről (sorrendben: Vasvár, Püspökmolnári, Kám) elmondható az, hogy gazdaságuk (helyi viszonylatban) számottevő súlyú, másfelől megítélésüket árnyalhatja, hogy csupán az első kettő jövedelemszintje haladja meg (10, ill. 5%-kal) a megyei átlagot. A különbségek nagyságrendjére utal, hogy a lista végén elhelyezkedő Bérbaltavár és Nagytilaj még a megyei átlag felét sem éri el. A helyi gazdasági aktivitás regisztrált vállalkozások sűrűségével jellemezhető szintje is kedvezőtlen képet fest: a mutató elmarad a megyei jellemző ötven százalékától, akár területre, akár népességszámra vetítjük. A 14. táblázat szerint abszolút értékben túlnyomó többségben vannak a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató társaságok, ami kirajzolja a kistérségi gazdasági bázis alapjellegét. A relatív (lakosságarányos) mutatók alapján az a szembetűnő, hogy minden méretkategóriában kifejezetten kevés a szervezet, csupán az 50-249 fő közti üzemek sűrűsége átlag feletti. Látványos továbbá, hogy egyetlen – a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetetten fontos – nagyüzem (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) sincs az érintett településeken. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

28


14. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, 2000. társas 0 vagy isvállalkozás meretlen. Vasvári kistérség 175 58 ezer lakosra 11,26 3,73 Vas megye 6176 2105 ezer lakosra 23,18 7,90 Magyarország 359236 153935 ezer lakosra 35,77 15,33

1-9 fő 91 5,85 3368 12,64 177630 17,69

10-19 fő 9 0,58 298 1,12 13514 1,35

20-49 fő 7 0,45 228 0,86 8270 0,82

50-249 250fő fő vagy több 10 0 0,64 0,00 135 42 0,51 0,16 4781 1106 0,48 0,11

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000.

Pecöl Tanakajd Köcsk 14. ábra: Boba Vasszécsény Vállalkozás-sűrűség Nyőgér a kistérség településein Balogunyom Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Kemenespálfa Ják Kisunyom Rábatőttős Kissomlyó Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Karakó Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári ntpéterfa Nemesrempehollós Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztúr Bögöte Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecsőd Harasztifalu ndszent Oszkó Vasvár Magyarszecsőd Csehi Mikosszéplak Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Szarvaskend mestaródfa Olaszfa Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Hegyhátszentpéter Halogy A működő vállalkozások nydoroszló Katafa Petőmihályfa Győrvár Gersekarát Daraboshegy 1000 lakosra jutó száma Nagytilaj Nádasd Hegyhátsál Andrásfa 35 felett (8) Felsőmarác Halastó Telekes 30 - 35 (8) Hegyháthodász Sárfimizdó entmárton

rvátlövő

Nárai

25 - 30 13 - 25

Őrimagyarósd Szőce

(4) (3)

Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000.

Szaknyér Hegyhátszentjakab A gazdasági

tevékenység térbeli eloszlása mutat bizonyos szintű koncentrációt: Vasváron székel a társas vállalkozások több mint fele, s a vállalkozás-sűrűség is természetesen itt a legnagyobb, 68 db/ezer lakos, miközben a következőé csak 45 db/ezer lakos. Vasvár nélkül a kistérségi mutató értéke csupán 34 volna. (E számok annak tükrében különösen alacsonyak, hogy megyei átlag 71,5, a megyei községi adat pedig 47,4.) A térség gazdaságilag legerősebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehetőségeket – ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól néhány község képez, melyek jó része a 8-as út ment helyzetéből profitál. A vállalkozások fejlődéssel kapcsolatos jelentősége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük – helyi észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 23 megkérdezett polgármestere közül 5 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 16 esetben lehet hatásukat csekélynek minősíteni, míg csupán egy település (Gersekarát) fejlődésében játszik e kör komoly szerepet, egy helyen (Oszkó) pedig „a vállalkozók határozzák meg személyes helyi politikai súlyuk I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

29


révén” a település fejlődését. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottevő nagyságrendű konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló partnerségének kevés nyoma van a kistérségben. (Egy-egy községi kultúrház építésének segítése mellett megemlíthető vállalkozások szerepvállalása Vasváron a Kilátó építésben, vagy éppen a Hegyháti Napok fenntartásában.) 3.2.2. A gazdasági szerkezetről Kistérségi GDP adatok hiányában a vállalkozások struktúrájával közelíthető elsősorban a helyi gazdaság ágazati szerkezete, aminek információi bizonyos sajátosságokat valóban kiemelnek. Amellett, hogy minden ágazatban alacsony a vállalkozás-sűrűség – részarányát tekintve látványosan felülreprezentáltnak mutatkozik a mezőgazdaság jelenléte, mégpedig egyértelműen a kereskedelem és a szolgáltatások rovására. (15. táblázat) 15. táblázat: A társas vállalkozások ágazati jellemzői a kistérségben, 2000.

Vasvári kistérség ezer lakosra Vas megye ezer lakosra Magyarország ezer lakosra

mezőgazdaság db % 20,8 31 1,99 7,4 408 1,53 12566 4,0 1,25

ipar db % 24,2 36 2,32 1181 21,4 4,43 72814 23,0 7,25

kereskedelem, javítás db % 24,8 37 2,38 30,8 1702 6,39 99282 31,3 9,89

szálláshely szolg. vendéglátás db % 6,0 9 0,58 7,1 391 1,47 14169 4,5 1,41

egyéb szolgáltatás db % 24,2 36 2,32 30,0 1655 6,21 112538 35,5 11,21

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján

A kistérség gazdasági szerkezete még reálisabban megítélhető a domináns súlyú cégek információi alapján. A 16. táblázat listája első ránézésre arról tanúskodik, hogy nincsenek igazán tőkeerős cégek a kistérségben, 20 millió forintnál nagyobb vagyonnal (törzstőkével, alaptőkével) csupán a felsorolt húsz vállalat rendelkezik. E listán is figyelemre méltó a mezőgazdaság jelentős képviseltsége: a termelőszövetkezetek előkelő helyezéseikkel nemcsak saját ágazatukat képviselik, hanem a túlnyomó súllyal a helyi gazdaság hazai tulajdonú szegmensét is. A feldolgozóipar cégei (cipőipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelentős (ha nem is meghatározó) erőt alkotnak, de különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. Egy még pontosabb helyzetképhez hozzátartozik két további jelentős, bár nem helyi székhelyű cég: az EDS Magyarország Kft (az EDS World Corporation (Netherlands), Dallas, Texas nevű amerikai székhelyű cég magyar leányvállalata) vasvári fióktelepe jelentős tőkebevonást nem jelentett ugyan a térségbe, de a foglalkoztatásban (és szolgáltatásban) játszott szerepe fontos, miként megemlíthető a Szombathelyi Erdészeti Rt is, mely vasvári telephellyel erős gazdasági szereplőként jelen van a kistérségben. 16. táblázat: A legnagyobb (20 mFt feletti) vagyonú cégek vasvári kistérségben (sorrendben) CÉGNÉV 1. 2. 3. 4. 5.

Csörnöcmenti Mezőgazdasági Szövetkezet RICHTER Cipő Internationál Kft SZENTKÚT Szabadidő Szolgáltató Kft Kisfaludy Sándor Mezőgazdasági Szövetkezet Gersekarát és Vidéke Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet

Székhely

Tevékenység

Vasvár Vasvár Vasvár Kám Gersekarát

Mezőgazdaság Cipőipar Szolgáltatás Mezőgazdaság Mezőgazdaság


Külföldi érdekeltség AT (F)

30


TITA IN GROUP Hungary KFT. Vasvár Elektronika Holzwerk Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft Oszkó Faipar Poker Jeans Termelő és Értékesítő Kft. Csehimindszent Textilipar Vasvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Vasvár Kereskedelem Szövetkezet 10. ULRIKE Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft Vasvár Mezőgazdaság 11. Püspökmolnári Mezőgazdasági Szövetkezet Püspökmolnári Mezőgazdaság 12. MÁV EIFFEL Fémszerkezetgyártó Kft Pácsony Fémfeldolgozás 13. Buzakalász Termelő és Szolgáltató Szövetkezet Csehimindszent Mezőgazdaság 14. MEINDL Ipari- és Kereskedelmi Kft Kám Cipőipar 15. KANIZSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Vasvár Ingatlanforgalmazás 16. Nagy és Társa Építőipari és Szolgáltató Kft Gersekarát Építőipar 17. Schieder Hungaria Bútorkereskedelmi Kft Vasvár Kereskedelem 18. Vasi Triász Thermálvíz Hasznosító és Szolgáltató Kft Vasvár Víztermelés 19. OETIKER HUNGARIA Kereskedelmi Kft Vasvár Kereskedelem 20. LAVANT Mezőgazdasági és Kereskedelmi és Vasvár Mezőgazdaság Szolgáltató Kft 6. 7. 8. 9.

IT AT AT

AT

DE DE AT AT-CH AT

Forrás: Complex CD-Céghírek 2001.10.31.

A mezőgazdaság jelentős súlyát kétségkívül megalapozottá teszik a tradíciók. Mindamellett a kistérség mégsem erős szereplője az agrárpiacoknak, s ez önmagában kötetnyi terjedelemben érdemelne oknyomozást (tekintettel a demográfiai, gazdálkodási, technológiai, tulajdonlásiüzemi, tőke-ellátottsági, földértékelési, birtokszerkezeti vagy éppen tradíciókkal kapcsolatos szerteágazó aspektusokra, nem is szólva az ágazati-makrokörnyezetei feltételekről). Az agrárágazat jelenlegi helyzetéről néhány információt tartalmaz a 17. táblázat. Ebből kitűnik, hogy meglehetősen nagyszámú (kétszer annyi, mint ami átlagos a megyében) egyéni gazdaság található a kistérségben, s ezek ugyancsak magas aránya főállású irányítóval működik. Eszerint nagyon sok embert érint az ágazat helyzete, sokuknak ez a fő megélhetési formája. A kisgazdaságokon belüli szántó arány viszont relatíve alacsony. A tevékenységek közt domináns a növénytermesztés, de az állattenyésztés súlya is magasabb – az állomány drasztikus utóbbi évtizedbeli visszaesése ellenére – a megyei átlagnál. Említést érdemel még a szőlőművelés, nemcsak az átlag feletti mennyiségi mutatója miatt, hanem a szőlőkultúrához kötődő helyi hagyományok és esetleges idegenforgalmi szerepe (vö. „Borhordó” út) okán is. A gazdálkodó szervezetek száma ugyancsak magas, de ez – amint a földterület nagysága mutatja – elsősorban a kisebb üzemméretekből fakad. E szférában szembetűnő – egyebek mellett - a szántó magas aránya és a viszonylag nagy szarvasmarha- és alacsony sertésállomány, de kiemelésre méltó súllyal van jelen a gyümölcságazat is. 17. táblázat: A mezőgazdaság néhány adata a Vasvári kistérségben Vasvári kistérség Mutató Egyéni gazdaságok száma Egyéni gazdaságokhoz tartozók száma Ebből főfoglalkozású Egyéni gazdaságok használatában levő összes föld (ha) Ebből: szántó Szőlő Egyéni gazdaságok szarvasmarha állománya Egyéni gazdaságok sertés állománya

Adat (a) 3254 8854 266 13013 4059 (31,2%) 224 (1,7%) 892 4754

1000 lakosra

(b) 209,4 569,6 17,1 837,2 261,1 14,4 57,4 305,9

Vas megye Adat (c) 28076 81533 1871 97218 43391 (44,6%) 737 (0,8%) 9298 60043

1000 lakosra

(d) 105,4 306,0 7,0 364,9

Ráta (b)/(d) 198% 186% 243% 229%

162,9

160%

2,8

521%

34,9 225,4

164% 135%


31


Gazdálkodó szervezetek száma Gazdálkodó szervezetek használatában levő összes föld (ha) Ebből: szántó Gyümölcsös Szőlő Gazdálkodó szervezetek szarvasmarha áll. Gazdálkodó szervezetek sertés állománya

31 10604

2,0 682,2

315 166333

1,2 624,3

168% 109%

8479 (80%) 68 (0,6%) 0 3790 50

545,5

90887 (54,6%) 325 (0,2%) 118 30936 18437

341,2

159%

1,2

358%

0,4 116,1 69,2

0% 210% 4%

4,4 0,0 243,8 3,2

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján

Az iparral kapcsolatos szempontok közt elsőként érdemel figyelmet az élelmiszeripar hiánya, ami az agrárszféra versenyképességi kérdéseivel is nagyban összefügg. A helyi ipar mai formájában – nem utolsósorban az ilyen hagyományok gyengeségével összefüggésben – korántsem tekinthető egy tradíciókon nyugvó szerves fejlődés végeredményének. A legjelentősebb szereplők jelentős hányadban kifejezetten az olcsó munkaerő bázisára épülnek, semmint egyéb helyi adottságokra, kompetenciákra. A 16. táblázat listájáról csupán egy-egy olyan említhető, amellyel kapcsolatosan az utóbbi szempont is felmerülhet (pl. faipar). Mindamellett a jelentős munkanélküliség válsághelyzetében bármely foglalkoztató jelenléte pozitív. A térség idegenforgalmi adottságai kedvezőek, különösen a termál, kiránduló és a falusi turizmus tekintetében, ezek azonban nem párosulnak megfelelő fogadóképességgel sem a férőhelyek, sem a kereskedelem, sem a marketing, sem az egyéb tárgyi és személyi vonatkozásban. Az idegenforgalmi vonzerők palettája széles (pl. Vasvár kulturális és építészeti értékei, zarándokhelyek, Jeli Arborétum, gersekaráti tó, bérbaltavári leletek stb., vö. vonzerőleltár), a települések összességében rendezettek, népi hagyományaik, tradícióik újraélednek, sok a műemlék, s a kerékpáros turizmus lehetőségei is jók, de mindezek ellenére a turisták száma ma még viszonylag alacsony.


32


18. táblázat: Vonzerőleltár A település neve

épület, építmény, műemlék

természeti értékek, aktív kikapcsolódási lehetőségek öreg tölgyek, erdők, vízmosások

Andrásfa

 román kori kápolna  késő barokk volt Bezerédj-vízimalom és környéke (molnárház, istálló, pajta), ipartörténeti emlék  r.k. gótikus (Szt. István király) templom  r.k. barokk templom

Bérbaltavár

 r.k. barokk templom

Szőlőhegy (borvidék)

Csehi

 XIX. sz-i népi borona-pince  r.k. késő barokk templom  r.k. román eredetű templom  barokk kori Mesterházy-kastély parkkal  1800-as években épült házak (érintetlenek)

Lovaglás

Alsóújlak

Csehimindszent

 „Mindszenty-emléktúra”

kulturális rendezvények, hagyományok, emlékek

ősállat-lelőhely

 Mindszenty szülőfaluja (zarándokhely)  „Pöttyös” hagyományőrzők  Potypuszta, „Pénzes-domb”: sírok, fegyvertöredékek, más apró római emlékek

Vadászat

Csipkerek Egervölgy

 r.k. barokk templom, Szentháromság szobor Farkaserdő

„festett házak”

Gersekarát

 vadászház, sportcsarnok

Tóparti rendezvények

Győrvár

 

Hegyhátszentpéter Kám

   

Mikosszéplak



Nagytilaj

 Klastromdomb, pince  Hervedtfa falu  r.k. késő barokk templom

Olaszfa

r.k. késő barokk templom faluház (organikus építészet), teleház, turistaszálló XIX. sz-i népi lakóház, múzeum (tájház ) XIX. sz-i kovácsműhely, múzeum r.k. barokk templom r.k. barokk templom Mikosd kastély

Oszkó

 r.k. középkori eredetű, késő barokk templom  XIX. sz-i népi pince-présház  erdei iskola  teleház  turistaszálló  közösségi ház

Pácsony



Petőmihályfa

 barokk Szt. Bertalan kápolna (Barkócahegy)  népi pince-présház (Öreghegy)  5 db népi pince-préház (Barkóca-hegy) (VK)

Sárfimizdó

győrvári csata (kuruc emlékmű)

Bezerédy kert Jeli arborétum Farkas-erdő (Szajki tavak) fafaragó Tölgyerdő körtés Szőlőhegy, természeti képződmények, zsombékok almás

településkép Szőlőhegy

 Hegypásztor Kör, amatőr művészeti csoportok  festőművész-galéria  halomsír  feltárandó régészeti lelőhelyek (templom alapjai, őskori, római épületek, sírok)  védett tölgyfák fafaragó Hegyi Vígasságok

Rába, Farkincás tó, bánya tó

Püspökmolnári Rábahídvég

 szőlőhegy, védett erdők  víztározó, horgásztó

 r.k. barokk templom  Zéba kastély  Berta kastély Hegyi pincék

Rába

   

   

ciklámen, tőzike, őszi kikerics

Szemenye erdő, vadászat, gomba

Telekes Vasvár

    

középkori eredetű domonkos rendház volt domonkos templom r.k. román stílusú kápolna barokk egykori serfőző ház, pincéjében malátaszárító, ipartörténeti emlék kora barokk egykori prépostsági lak, tiszttartói ház késő barokk Nepomuki Szt. János-szobor késő barokk-klasszicista r.k. kápolna „Vaskapu” kilátó

    

ősbükkös-tölgyes erdők Szentkút-fürdő, kemping Csónakázótó „Hegyhát 50” és „Hegyhát 30” teljesítménytúrák Tájvédelmi Körzet Vadállomány; nagyvadas területek Vasvári sánc Katonák útja Királyok kútja

 Vasvári-béke (Békeház)  zarándok turizmus (Szentkútvölgy)  teleház  rendezvények (pl. Hegyháti Napok)  Szentkút legendája


33


 zenélő kút millenniumi játszópark  millenniumi kettős kereszt Forrás: egyedi adatgyűjtés; Vas megye műemlékjegyzéke, OMF, Budapest, 1990.; polgármesteri kérdőívezés (2005)

A szálláshely-statisztikák szerint: 2000-ben összesen 334 kereskedelmi szállásférőhely működött, s ezeken a vendégek 4100 vendégéjszakát töltöttek el (ebből Vasvár adata: 264 ágy, 3348 vendégéjszaka, vagyis kb. 80%-os hozzájárulás.) A turizmus bizonyos típusai természetesen nem kötődnek kereskedelmi szálláshelyhez, de jelen vannak a kistérségben: ilyen az átutazó idegenforgalom, a természetjárás, részben a zarándok turizmus, melyek mindegyike számottevő súlyt képvisel itt. (vö. 19. táblázat) A szerteágazó attrakciók és diffúz vonzerők érvényesülése ma még nem kellően hatékony, a kistérség idegenforgalmi profilja, arculata nem kellően karakteres, de e téren megindult néhány program, tematikus kínálat fejlesztés (Vas-Zalai Almaút, Katonák Útja, esetleg Borhordó út), melyek segítségével nagyobb szerep juthat a térség hosszú távon jól kiaknázható, egyedi (és kevésbé egyedi, de az előbbieket kiegészíteni képes) adottságainak (kultúra, bor-gasztronómia, falusi turizmus, zarándok turizmus). 19. táblázat: A turizmus jelen levő típusai a kistérségben A települések száma ahol … jelentős csekély nincs Átutazó idegenforgalom 3 10 10 Bevásárló turizmus 23 Kulturális turizmus 2 21 Termál turizmus 1 22 Szobakiadás 7 16 Hagyományos falusi turizmus 5 18 Bor- és gasztronómiai turizmus 23 Fürdési lehetőséghez kötődő (nem termál) 1 3 19 Sport-turizmus 2 10 11 Ifjúsági turizmus 1 22 Természetjárás 1 8 14 Zarándok turizmus 2 21 Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

A lehetőségektől elmaradás hátterében természetesen számtalan ok húzódik meg, mint például a kistelepülések alacsony szintű alapellátottsága, a tőkehiány, a szálláshelyek száma vagy az ami ugyancsak nem utolsó szempont –, hogy még kezdeti stádiumában van a tematikus kínálatok kiformálódása/kiformálása, egyáltalán a települések térségi szerveződése. (Mindamellett a törekvések hátterében álló dinamikus szereplők jelenléte említésre méltó fontos része az ágazatnak, pl. Vasvár önkormányzata, az oszkói Hegypásztor Kör, a győrvári teleház, az Almaút Egyesület stb.) A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami elsősorban a centrum települések számlájára írható, s lényegében ugyanez mondható el a kereskedelemről is. A vállalkozások mennyisége mellett sokkal nehezebb mérni azok „minőségét”. Ennek egyik – korántsem egzakt – mutatója lehet a minőségi tanúsítvánnyal rendelkező cégek számának vizsgálata. E téren a Vasvári kistérségben 2005-ben összesen kettő olyan cég tevékenykedett, melyek rendelkeztek valamiféle minőségi tanúsítvánnyal. Ez a Vas megyében hasonló tanúsítvánnyal rendelkező cégeknek csupán 1 %-át jelenti - megállapíthatjuk tehát, hogy e I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

34


téren még ugyancsak jelentős fejlődésre van szükség. (Emellett mindkét ilyen tanúsítvánnyal rendelkező cég Vasváron székel.) 20. táblázat: Minőségi tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások száma (2005) Területi egység

Tanúsított cégek száma /db/

Vasvári kistérség (Vasvár)

2

Vas megye

194

Magyarország

9675

Forrás: www.tanusitottcegek.hu

4. KÖRNYEZETÁLLAPOT A levegőtisztaság a Vasvári kistérségben általában nemhogy veszélyben levő, sokkal inkább vonzerőként kínálható értékként vehető számításba. A kistérség Vas megye tekintetében a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Kevés az ipari üzem, s ezek is elszórtan helyezkednek el. A légszennyezés szempontjából természetesen elsősorban Vasvár emelhető ki, ahol összesen 13 légszennyező telephely található (a megyében 547), s ezek közül egyik sem számít a legnagyobb szennyezők közé (szemben pl. a szomszédos Körmenddel, ahol három is). Ahogy a 20. táblázat mutatja, a város a megyében kibocsátott szennyezőanyagoknak csak töredékéért felelős. 21. táblázat: Légszennyezőanyag kibocsátás Vasváron, (t/év), 1999. Kén-dioxid 1,60 217,46

Vasvár Vas megye

Szén-monoxid 2,93 491,30

Nitrogén-oxid 0,63 319,52

Szilárd 0,51 203,80

Forrás: Öko-hydro Kft

A közúti közlekedés légszennyezésben betöltött szerepe – noha ez ma még relatíve mérsékelt - a kistérségben is állandóan nő, elsősorban a 8-as főközlekedési út menti településeken. A kistérség „belsejében” nagy forgalmú utak hiányában a közlekedésből származó légszennyezés is alacsony. A lakossági és kommunális eredetű légszennyezés az alacsony kibocsátási magasság miatt meghatározó szerepű a helyi légszennyezettség kialakulásában (mivel csak 14 településen van gázfűtés, a tüzeléstechnikából származó szennyezőanyag-kibocsátás (korom, kén-dioxid emisszió) számottevő. A zajhatás a kistérségben nem számottevő, mivel fő okozói elsősorban ugyancsak a kistérségben nem jelentős számú - közúti járművek és ipari üzemek. A közlekedési zaj elsősorban az átmenő utakon, az utak menti településeken (Kám, Alsóújlak, Vasvár, Rábahídvég) jelentkezik, de a határértékeket ez nem haladja meg. (Zajártalom szempontjából némi problémát csupán a lakóterületeken a lakóházak közvetlen szomszédságában működő ipari üzemek, kisvállalkozások és kisipari műhelyek jelentenek.) Ami a felszíni vizeket illeti, a kistérség legfontosabb vízfolyása a Rába, de ez is csak kis szakaszon (Rábahídvég és Püspökmolnári érintésével) halad át a területen. A folyó vize – a legközelebbi mérési ponton, Rumnál - az oxigén- és tápanyagháztartás tekintetében egyaránt a III. osztályba („tűrhető”) sorolható; a coliform koncentráció tekintetében a víz ugyancsak III. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

35


osztályba sorolható, miként a mikroszennyezők (szénhidrogén vegyületek) alapján is, s csak az egyéb jellemzők (pH, Mn) alapján kerül a II. („jó”) minőségi osztályba. (e szelvényben a foszfát-foszfor koncentráció minősíthető magasnak 76 g/l értékkel a szombathelyi szennyvizet hozó Sorok-Perint betorkollása miatt, de ez épp a kistérség határán történvén nem okoz itt problémát). A további két említésre érdemes vízfolyás, a Sárvíz és a CsörnöcHerpenyő közül utóbbi vízminőségének védendőségét, a patak értékét külön hangsúlyozzák a fajgazdag élővilág és az árterében található értékes mocsár- és láprét fragmentumok. 22. táblázat: Szennyvízkibocsátás a kistérségben Település Vasvár Gersekarát

Szennyvízkibocsátó neve Vasvári Közmű Gersekaráti Közmű

Mennyisége 1000 m3/év 0,9 0,2

Szárazanyag tartalma t/év 26,4 7,0

Forrás: Öko-hydro Kft, Szombathely

A vízvédelem kapcsán említést érdemelnek a szennyvíztisztítók: e kistérségben legnagyobb kapacitású a Vasvári Közmű, annál jóval kisebb a gersekaráti. Vasvár szennyvizei 2000-ben még egy nagyon túlterhelt oldómedencére folytak, amiről gyakorlatilag 240 m3/nap tisztítatlan szennyvíz kerül(t) a Csörnöc-Herpenyőn keresztül a Rábába. Említést érdemel továbbá, hogy Körmend város 1400 m3/nap tisztított szennyvize közvetlenül a – hamarosan ezután a kistérségbe lépő – Rába folyóba ömlik, miközben a szennyvíztisztító jelenleg nem tudja a szennyvizet a határértékeknek megfelelően tisztítani. (A szennyvíziszappal kapcsolatosan egyébiránt – bár inkább a talajvédelemhez kapcsolódóan - megjegyzendő, hogy csupán Olaszfán Rábahídvégen, Pácsonyban és Vasváron engedélyezett a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése (6, 4, 2, ill. 241 hektáron, 2500, 500, 1460, ill. 6470 m3/év). Természetes tava nincs a kistérségnek, a gersekaráti mesterséges tó rekreációs és szabadidős célú. Van a kistérségben – így e tekintetben is figyelembe veendő – bányászat is, mely a földfelszín védőrétegeinek eltávolításával jár és befolyásolja a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyait. Öt bányatelek üzemel jelenleg jogilag: egy Egervölgyön (Egervölgy I. - /Sós-dombi/ homok), négy Püspökmolnáriban (Püspökmolnári I. /kavics/, Püspökmolnári II. /kavics/, Püspökmolnári III. /homok, kavics/, Püspökmolnári IV. /kavics/) A felszín alatti vizek az igényekhez képest bőségesen állnak rendelkezésre és a vízminőség is jónak mondható az országos állapothoz képest. A talajvizekben kimutatható szennyezettség természetesen a nem megoldott szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint (kisebb mértékben) a hulladék elhelyezéssel függ össze. A rétegvizek még tiszták és egészségesek, ezek adják a térség ivóvíz ellátását. Felszín alatti vízként fontos természeti értéke és erőforrása a kistérségnek és Vasvárnak a felszín alól 2100 m mélységből nyert termálvíz, mely a város távfűtési rendszerében és a termálfürdőben hasznosul. A Tájsebek Országos Katasztere 43 tájsebet jelöl a Vasvári kistérségben – nagyjából egyenletes területi eloszlásban. E viszonylag nagyszám ugyanakkor összességében csekély területet érint csupán, azaz nagyobb (1 ha feletti) tájseb nem található a kistérségben. A természetvédelem feladata különösen fontos egy olyan viszonylag érintetlen területen, mint a vizsgált kistérség. Itt a törvény erejénél fogva védett területek, természeti területek és a hivatalos védettséget nem élvező számos érték mellett külön említésre érdemes a (Strém patak, a Pinka, illetva a Rába folyó, valamint a Vasi Hegyhát erdőtömbjének szegélye közt 3250 ha-on elterülő tervezett) Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, a Jeli Arborétum, mint


36


természetvédelmi terület (70 ha), valamint helyi jelentőségű védett természeti területként az oszkói cserfa és kút. A Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet – melynek helyi előkészítése lezajlott már, s a minisztériumok közti tárgyalásokat követően kihirdetésre vár - délnyugatról Halogy, északról Magyarbükk (Ausztria), valamint Vasalja községektől húzódik kelet felé Vasvár, illetve Alsóújlak térségéig. A TK gerincét a Rába völgyének a Csörnöc és a Hegyhát között húzódó változatos élőhelyei képezik, összefüggő zöld folyosót képezve az Őrség és a Kisalföld között. Az itt található rendkívül változatos élőhely-együttes kiemelkedő értékei nyilvánvalóan indokolják a Tájvédelmi Körzet létrehozását. A TK legkiemelkedőbb élőhelyei közül az alábbiak vannak a vasvári kistérségben 

a Rába menti rétek és morotvák a közép-európai viszonylatban nagy fehér gólya (Ciconia ciconia) populáció fő táplálkozó területe,



a Rába szabályozatlan mederszakasza több védett halfaj és a vidra (Lutra lutra) élőhelye,



a tavi szukcesszió utolsó előtti fázisában lévő tó a gersekaráti Fias-tó,



kiemelt jelentőségű élőhelye a TK-nak a tőzegmohás (Sphagnum sp.) lápok. A Bertók-tó, Gombás-tó, Köcse-tó Gersekarát és Vasvár között, valamint a Templom-tó Petőmihályfa térségében,



alsóújlaki kockásliliomos, ami egy fajgazdag láprét a Csörnöc árterén, sűrű kockásliliom (Fritilloria meleagris) állománnyal,

de fontos értéket képeznek, és a tervezett Tájvédelmi Körzet élőhelykomplexumát jelentik a Vasi Hegyhát erdei is.

egyik jellemző

Ugyancsak fontos – a fentiekkel is összefüggő - eleme a környezettel kapcsolatos tudatos magatartásnak a tájvédelem. Ennek kistérségbeli tárgyai és feladatai sokfélék (az egyedi tájértékek felmérése önmagában is nagy, el nem végzett munka). Kiemelésre érdemes a sokoldalú táj, az erdők, a folyóvizek és környezetük, a népi építészeti emlékek és faluképek, a kilátók, a hagyományos zártkerti gyümölcsösök, a pincék, a turistautak, stb.

5. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ALAKULÁSA 5.1. Közlekedési hálózatok A kistérség közúti hálózata országos viszonylatban megfelelő sűrűségű, a települések közti összeköttetés és a főutak elérése (néhány hiány, mint az Oszkó-Alsóújlak vagy a Mikosszéplak-Csehi összeköttetés kivételével) megoldott. A legfontosabb – elsősorban az átmenő forgalmat lebonyolító - közúti közlekedési útvonal a kistérséget (és Vasvárt is) északon átszelő E66 nemzetközi főút, vagyis a magyar 8-as (gyorsfogalmivá fejleszteni tervezett) főút. A belső forgalom tekintetében még nagyobb szerepet kap azonban az északdéli (Zalaegerszeg felől jövő) 74-es sz. másodrendű főút. (A két főút Vasvár mellett találkozik.) Tehermentesítő és elkerülő utak egyelőre nincsenek napirenden (noha Vasvárnál az igény felmerül), viszont a közutak minősége és a mezőgazdasági utak feltétlenül javításra szorulnak a közeljövőben. A térségben egy vasúti vonal (Szombathely-Nagykanizsa) halad át. A vonal négy települést érint, Püspökmolnárit, Vasvárt, Pácsonyt és Győrvárt, mely állomások az utóbbi kivételével áruforgalmi rakodóhellyel is rendelkeznek. A vasút szerepe ugyancsak nem a belső közlekedésben van, sokkal inkább az országos rendszerhez történő csatlakozási lehetőségben és a környékbeli „nagyvárosok” elérhetőségében, nem utolsó sorban az ingázás lebonyolításában (Szombathely, Zalaegerszeg). I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

37


5.2. Kommunális infrastruktúra A kistérségben teljes egészében befejeződött a vízművesítés, mára minden település egészséges ivóvízhez jutott. A kistérségben a lakások (nyaralók nélkül) 96 százaléka bekapcsolódott a vezetékes vízellátásba, ez magasabb, mint a megyei átlag, ugyanakkor az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (22,6 m3) elmarad a megyei átlagtól (31,6), messze a legkisebb a vasi kistérségek között. 23. táblázat: A műszaki-kommunális ellátás főbb mutatói kistérségi szinten (2000.) Terület

1 háztartásra jutó Áram Vez. (MWh) gáz (m3)

Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

2,11 2,27 2,18 2,07

1009 1177 1099 1244

Víz (m3)

23 32 34 39

Vez gázba

Vez. vízbe

Csatornába

bekapcsolt lakások aránya (%)

19,6 57,7 63,2 69,3

96,2 95,6 95,9 92,0

13,1 53,7 56,3 51,0

Közmű olló (%)

Kábel TávbeszéTV lő fővonal

83,1 41,9 39,6 41,0

(ezer lakosra)

63 177 212 161

301 336 342 347

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv 2000. KSH Szombathely; Területi statisztikai évkönyv 2000. KSH Budapest

A szennyvízkezelés és -tisztítás területen rendkívül nagy a lemaradás, hiszen a kistérség 24 települése közül csak kettőben (Vasvár, Gersekarát) van csatornahálózat és szennyvíztisztítás. A rácsatlakozási arány itt sem megnyugtató, míg Gersekaráton 66%, addig a városban csak 35%. E két településen működik biológiai tisztító is (vö. 21. táblázat), s mindegyikbe több településről is szállítják a szennyvizet, melyet szippantással ürítenek. Kám saját környezetbarát megoldást alkalmaz, e község mutatói árnyalatnyival módosítják csak az összképet. A többi település esetében vagy a helyi lerakóba viszik a szippantott szennyvizet, vagy egy másik faluban ürítik. A szállítást vállalkozók végzik, s félő, hogy több esetben illegális helyeken ürítik ki az autókat. Több község terveiben szerepel az elkövetkező kettő-öt évben a csatornázás.


38


24. táblázat: A kistérség településinek infrastrukturális ellátottsága Villamos energia Település

Alsóújlak

Vezetékes víz

Szennyvízcsatorna

Szervezett hulladékszállítás

Telefon

Vezetékes gáz

bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer háztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelhetősége háztartások terhel(%) hetősége (%) hetősége (%) hetősége (%) hetősége (%) (%) hetősége 100 kis mértékű 96 jelentős * * 67 jelentős * * 16 kis mértékű

Pormentesített utak aránya (%) 95

Andrásfa

100

jelentős

97

jelentős

*

jelentős

71

jelentős

*

*

14

jelentős

100

Bérbaltavár

100 kis mértékű

98

jelentős

*

*

60

jelentős

100

kis mértékű

0

jelentős

100

Csehi

100 kis mértékű

90 kis mértékű

*

*

63

jelentős

*

*

0

*

100

Csehimindszent

100 kis mértékű

79

jelentős

*

*

67

jelentős

*

*

0

*

67

Csipkerek

100

jelentős

85

jelentős

*

*

51

jelentős

100

*

0

*

70

Egervölgy

100

jelentős

89

jelentős

*

*

60

jelentős

*

*

19

jelentős

100

Gersekarát

100 kis mértékű

98

jelentős

66

jelentős

64

jelentős

100

jelentős

0

*

98

Győrvár

100 kis mértékű

97 kis mértékű

*

*

68

jelentős

100

jelentős

18 kis mértékű

90

Hegyhátszentpéter

100

jelentős

92

jelentős

*

*

74

jelentős

100

jelentős

25

jelentős

100

Kám

100

jelentős

100

jelentős

kb. 40

jelentős

75

jelentős

100

jelentős

27 kis mértékű

95

95 kis mértékű

92

jelentős

*

*

62

jelentős

100

kis mértékű

jelentős

100

Mikosszéplak

0

Nagytilaj

100 kis mértékű

94 kis mértékű

*

*

52

jelentős

100

kis mértékű

0 kis mértékű

100

Olaszfa

100 kis mértékű

97 kis mértékű

*

*

64

jelentős

100

kis mértékű

28 kis mértékű

100

Oszkó

100

nincs

94

jelentős

*

*

73

jelentős

100

kis mértékű

31

jelentős

100

Pácsony

100

jelentős

100

jelentős

*

*

76

jelentős

*

*

38

jelentős

100

Petőmihályfa

100

jelentős

99

jelentős

*

*

66

jelentős

*

*

10

jelentős

100

Püspökmolnári

100 kis mértékű

98 kis mértékű

*

*

78

jelentős

100

jelentős

48

jelentős

100

Rábahídvég

100

jelentős

100

jelentős

*

*

69

jelentős

100

jelentős

24

jelentős

100

Sárfimizdó

100

jelentős

85

jelentős

*

*

44

jelentős

100

jelentős

0

Szemenye

100

jelentős

96

jelentős

*

*

70

jelentős

*

*

20

Telekes

100 kis mértékű

Vasvár

100 kis mértékű

100 *

100

93 kis mértékű

*

*

59

jelentős

100

jelentős

0

*

50

jelentős

35

nincs

82

jelentős

90

kis mértékű

28

jelentős

95

100

Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000., helyi önkormányzatok adatközlése 1999


39


A fentiekből következően a térségben igen szétnyílt a közműolló, a 83,1%, ami meglehetősen magas. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra és hosszú távon a vízbázis tekintetében, ezért megoldása abszolút prioritást kell, hogy kapjon.

5.3. Energia ellátás A kistérségben alapvetően megnyugtató az elektromos áramellátás. Minden településen van, s a lakások 96,2 százaléka be van kötve. A kapacitás szűkös volta Vasvár esetében említendő meg, ahol az ipartelep jelenlegi kapacitásának (2 MW) nagymértékű bővítésére lenne szükség. Áramkimaradások és áramingadozások okoznak problémát, a térség tíz-tizenegy településében. Az egy háztartásra jutó áramfogyasztás alatta van a megyei átlagnak, 2000-ben 2,11 MWh volt, szemben a megyei 2,27 MWh-val. Vezetékes gáz 2000-ben még kilenc településen nem volt. A gázhálózatba - tizennégy településen való elérhetősége ellenére – a kistérség lakásainak csupán 20 százaléka van bekapcsolva, ami jelentősen elmarad a megyei 57,7 százaléktól; ennél csak az Őrségben alacsonyabb a mutató. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás is kisebb, mint a megyei átlag. (A tartályos gáz használatáról nem állnak rendelkezésre információk.) Megújuló energiát jelenleg a kistérségben Vasváron használnak, ahol a városi távfűtési rendszer részben termálvíz felhasználásával működik.

5.4. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt 2000-ben fogadta el az Országgyűlés (2000. évi XLIII. tv.) Ennek bevezetője külön is kiemeli a fenntartható fejlődés, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése és az emberi egészség védelmének elvét ill. szükségességét. A települési önkormányzatokra e törvény IV. fejezete az irányadó, mely a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ennek értelmében „a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást… szervez, és tart fenn.” Fontos, hogy a törvény meghatározásában a kötelezően végzendő önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás nem csupán a szilárd, de a folyékony hulladékra is kiterjed. (21. § (3) b.) Ez tehát 2003. év elejétől kezdődően minden önkormányzatnak – így a kistérség önkormányzatainak is – olyan alapfeladata, melyet kötelező jelleggel kell ellátniuk. Ezt a feladatot az önkormányzatok általában valamely vállalkozóval szerződve végzik (végeztetik) el.

5.5. Távközlés, média A vasvári kistérség a MATÁV szolgáltatásait veszi igénybe a távközlésben, a szolgáltatással alapvető problémák nincsenek Az ellátottság kielégítő, de megyei összevetésben alacsony szintű, ezer lakosra 301 db távbeszélő fővonal jut. A rádiótelefonok elterjedtségéről nincs információ, e szolgáltatás vételi viszonyai jók. A kábel TV rendszerek az utóbbi években épültek ki az országban, csak úgy, mint a megyében és a kistérségben. A vasvári térségben – a statisztikák szerint - ezer lakosra mindössze 63 kábel TV jut, ami jelentősen elmarad a megyei átlagtól, a kistérségek közül csak az Őrséget tudja e tekintetben megelőzni. Helyszíni megkérdezések szerint e mutató majdnem kétszeres, de ez a szint sem éri el a megyei átlagot. Ez utóbbi információforrás szerint a települések bő felében (13) működik kábeltévé, s általában a háztartások 30-90 százaléka (összesen a kistérség lakásainak egyharmada) van rákötve. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

40


5.6. Lakáshelyzet A kistérségben 2000-ben 6661 lakás volt, a megye lakásállományának 6,5 százaléka. A 100 lakásra jutó lakosok száma örvendetesen alacsony (233 fő), ami jóval a megyei átlag alatt van. 25. táblázat: A lakások fontosabb mutatói (2000.) Terület

Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

Lakás100 állomány lakásra (db) jutó lakos (fő) 6661 233 103105 258 381533 258 4061279 247

száma (db) 25 606 2643 21583

Az épített lakások 1990-2000 között épült 4-x szobáezer átlagos lakások sok aránya lakosra alapterület aránya (%) (%) (m2) 32,0 1,6 90,4 4,9 32,7 2,3 105,9 7,4 37,7 2,7 103,8 7,6 34,9 2,2 98,4 6,6

Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2000. KSH Szombathely, Területi statisztika 2000. KSH Bp.

Alacsony viszont a térségben az épített lakások száma, illetve aránya. Az elmúlt évtizedben, a itt épült a másodi legkevesebb lakás (a Kemenesalja után) a 2000. év lakásállományához viszonyítva, mindössze 4,9%. Az épített lakások viszonylag alacsony alapterületűek (90,4 m 2), jelentősen elmaradnak a megyei átlagtól. A lakásoknak 32 százaléka legalább négyszobás, ami örvendetes, megyei mutatókörüli érték. Az ingatlanellátottság településenkénti jellemzőinek sorából kiemelhető egyes települések magas (pl. Petőmihályfa, Telekes, Pácsony, Rábahídvég) mutatója, illetve másikak (Nagytilaj, Szemenye, Egervölgy) átlag alatti szintje. (Az ingatlanbőség értékelése persze nem egyértelmű, utalhat a „gazdagságra” éppúgy, mint a – reálisabbnak változatnak tűnő – kedvezőtlen demográfiai folyamatokra.) Figyelmet érdemel még a nagy (3 vagy több szobás) ingatlanok magas aránya egyes településeken (pl. Szemenye, Petőmihályfa, Kám, Oszkó, Győrvár, Gersekarát), illetve a másik véglet, az egy-két szobások felülreprezentáltsága (pl. Sárfimizdó, Csipkerek, Olaszfa) is. Különösen fontos mutató a lakásépítés trendje: a rendszerváltást követő évtizedben épült lakások aránya sok információt nyújt egy térség mai vonzerejéről, megújulási képességéről. Eszerint a vasvári kistérségben a legkisebb a fészekrakási szándék és/vagy képesség, az új lakások aránya itt a legalacsonyabb (a Kemenesaljával együtt). A települések közül kevés olyat találni (Püspökmolnári, Bérbaltavár, Szemenye), ahol számottevő a lakásállomány-bővülés.

5.7. Telephelykínálat A helyi infrastruktúra gazdaságfejlesztés szempontjából különösen fontos eleme lehet a telephelykínálat. A kistérségben jelentős számú üres-, vagy nem megfelelő funkcióval működő épület található, amelyekre rátelepíthetők lennének a kistérség által más területeken (turizmus, gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés, stb.) megvalósítandó fejlesztési projektek. Ehhez azonban mindenképpen szükséges ennek az ingatlanvagyonnak a felmérése (a 25. táblázat csupán tájékozató jellegű, nem is feltétlenül aktuális lista), a tulajdonviszonyok rendezése, valamint egy térségi szintű tanulmányterv elkészítése a hasznosítási módokra vonatkozóan.


41


26. táblázat: A telephelykínálat a Vasvári kistérség településein a./ Gazdasági tevékenységhez alkalmassá tehető területek, nem működő ipari telephelyek Település

megnevezés nagyság

Alsóújlak

ipari park

Andrásfa

fűrészüzem

mai funkció

10 ha kiépítés alatt

irányár

víz, villany, gáz

*

termelőszövetk.

árt szerint ipari övezet *

víz, villany

*

önkormányzat

*

*

40-50

magán

kiárusítás alatt

víz, villany

10 m. össz

5 ha géptelep

termelőszövetk.

*

víz, villany

*

tsz telep

5 ha üres

termelőszövetk.

*

nincs

*

üres telek

3 db *

önkormányzat

*

*

bérlet

minden

Csehi

tsz major

Csehimindszent

tsz

Csipkerek

1,5 ha üres

közmű

tervek

magán

4 ha üres (felszám. alatt) 2 ha üres

terület

tulajdonos

*

Egervölgy

varroda

115 m2 varroda

önkormányzat

Gersekarát

iroda

250 m2 üres

termelőszövetk.

Győrvár

tsz major

1 ha üres+tsz

termelőszövetk.

*

kp.fűtés, víz, villany víz, villany

Kám

földterület

3 ha szántó

magán

*

megoldható

300

földterület

2 ha szántó

magán

*

megoldható

300

tsz telep

5 ha tsz

termelőszövetk.

*

víz, villany

*

tsz major

2 ha üres

Bercol kft

lakatos műhely

víz, villany

*

Mikosszéplak

50 e/hó

*

Nagytilaj

iskola

60 m2 üres

önkormányzat

varroda

víz, villany

bérbe

Olaszfa

épület

100 m2 üres

önkormányzat

varroda

víz, villany, gáz

bérlet

épület

100 m2 üres

önkormányzat

vadászház

víz, villany, gáz

*

telek

5 telek üres

Oszkó

önkormányzat

építési telek

víz, villany

*

tsz major

12 ha tsz, ipar

termelőszövetk.

*

víz, villany, gáz

*

irodaház

350 m2 tsz iroda

termelőszövetk.

üres

víz, villany, gáz

*

Pácsony

Jármű javító

Rábahídvég

épület épület

Szemenye

10 ha félig üres 2

1300 m üres

tsz magtár

Telekes

telephely

Vasvár

szövetkezet telephelye

MÁV

750 m2 üres

teljes

*

termelőszövetk.

eladó, kiadó

víz, villany

*

önkormányzat

eladó, kiadó

víz, villany

*

1.5 ha üres

magán

alkatrész-áruház

víz, villany

*

2

magán

*

minden

*

eladó

víz, villany, termálvíz fűtés

11 ha

Csörnöc-menti Szövetkezet önkormányzat

19 ha mg terület

szövetkezeti tagok kijelölt iparterület gáz, csatorna

2000 m telephely 5 ha állattartás

Kijelölt iparterület összközműves

1000 ft 4-500

b./ Egyéb hasznosítható ingatlanok Település

Megnevezés

Alsóújlak

épület

Andrásfa

Idősek otthona

Csehimindszent

Lakótelek

Gersekarát

régi tejcsarnok

Hegyhátszentpéter

fürtös? ház

Nagytilaj

lakóház

Olaszfa

magánházak

Telekes

kastély

Vasvár

volt zárda volt fiúiskola volt Magyar Királyi Kaszinó

Nagyság

Lehetőségek

Tulajdonos 2

80 m Jóléti Alap 140 m2 önkormányzat

bérmunka

Jó állagú

pl. varroda

Jó

14 db (1000 önkormányzat lakás m2) termelőszövetkezet pl. cukrászda 80 magán átlagos magán * magán 10 ha magán 600 m2/2 ha önkormányzat 1200 m2/1 ha Egyházközség 300 m2 Szentkút

Állaga

*

Irányár * bérbe adó 0,5 mFt

Jó

kézműves ház

Felújítandó

kisipar

Megfelelő

*

*

*

*

idegenforgalom

Romos

öregek otthona, szálláshely szociális, szálláshely

Közepes

25 mFt

Közepes

40 mFt

kereskedelem, vendéglátás

*

3 mFt

Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.


42

6. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A demográfiai és gazdasági folyamatokkal mélyen összefügg a kultúra és a civil szféra ellentmondásos, de inkább szomorú helyzete: egyfelől nagyon sokszínű a térség hagyományos népi kultúrája, egyre több a rangos kulturális esemény, másfelől széttagolt és elaprózott az iskolai intézményrendszer, s igen rosszak a tárgyi és személyi feltételek.

6.1. Kulturális örökség A térség kulturális öröksége igen gazdag, amiből ma is életképes és dinamikus közösségi kezdeményezések, tevékenységek táplálkoznak. Számottevő a műemléki védettségű épületek száma és értéke (26. táblázat), de fellelhető még a múlt öröksége más területeken (népi mesterségek, néphagyományok) is (vö. még 18. táblázat). 27. táblázat: A kistérség műemlékjegyzéke Település

Műemlék megnevezése

Alsóújlak

Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Egervölgy Győrvár Hegyhátszentpéter

Kám Mikosszéplak Olaszfa Oszkó Petőmihályfa

Püspökmolnári Rábahídvég Vasvár

Védettsége

román kori kápolna

MJ

késő barokk volt Bezerédj-vízimalom és környéke (molnárház, istálló, pajta), ipartörténeti emlék r.k. gótikus (Szt. István király) templom r.k. barokk templom r.k. barokk templom XIX. sz-i népi borona-pince r.k. késő barokk templom r.k. román eredetű templom barokk kori Mesterházy-kastély parkkal r.k. barokk templom, késő barokk Szentháromság szobor r.k. késő barokk templom XIX. sz-i népi lakóház, múzeum (tájház ) XIX. sz-i kovácsműhely, múzeum r.k. barokk templom r.k. barokk templom Mikosd kastély (Mikosdpuszta), védett kerttel r.k. késő barokk templom r.k. középkori eredetű, késő barokk templom XIX. sz-i népi pince-présház barokk Szt. Bertalan kápolna (Barkóca-hegy) népi pince-présház (Öreghegy) 5 db népi pince-préház (Barkóca-hegy) Népi méhes r.k. barokk templom, Nepomuki Szt. János szobor és rács középkori eredetű domonkos rendház gótikus volt domonkos templom r.k. román stílusú kápolna barokk „serfőző ház”, pincéjében malátaszárító, ipartörténeti emlék kora barokk egykori prépostsági lak, tiszttartói ház késő barokk Nepomuki Szt. János-szobor késő barokk-klasszicista r.k. kápolna

MJ

Forrás: Vas megye műemlékjegyzéke, OMF, Budapest, 1990.


M MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ M MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ VK MJ MJ M M M MJ MJ MJ MJ

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A kistérség gazdag kulturális örökségére alapozva került megalkotásra a Vasvári Kistérség Örökségvédelmi Programja, mely a maga nemében egyedülálló módon biztosít alapot a kistérség kulturális örökségelemeinek integrált fejlesztéséhez. Ez a program alapvetően a következő célpiramist rajzolja fel a kistérség vonatkozásában:


44

15 . ábra A Vasvári kistérség örökségvédelmi programjának célpiramisa

Egyedi örökségelemekre épített akciók


Civil háló erősítése

Kulturális örökség hasznosítása

Egységes kulturális/ területfejlesztési tervezés

Környezet- és természetvédelem

infrastruktúra

Humánerőforrás fejlesztése

(nemzetiségi, Térségi identitás megőrzése

Prioritások Stratégiai programok

Általános örökségelemekre épített akciók

Kulturális örökség kutatása

Tárgyi/szellemi erősítése

Kulturális örökség megőrzése

vallási)

ÁTFOG Ó CÉLOK

FŐ CÉL

„Kulturális örökség – a térségi felzárkózás megalapozója”

Programszintű fenntarthatóságot megalapozó akciók

Az örökségvédelmi program - alapvető cél szintjén - a kulturális örökséget mint a térségi fejlesztés megalapozóját kezeli, mely a térségi felzárkózás hosszú távú motorja lehet. Ezen fő cél teljesüléséhez három átfogó cél került megfogalmazásra: 

Kulturális örökség megőrzése



Kulturális örökség kutatása



Kulturális örökség hasznosítása

Felsorolt három alapvető cél közül a kutatás minden további tevékenység megalapozójaként részt vesz a kulturális örökség elemeinek, s a köztük lévő összefüggéseknek a feltárásában. Mint ilyen lesz a megalapozója ezen elemek megőrzésének – mely ugyanakkor egyben a legkomplexebb tevékenységeket foglalja magában. a területfejlesztési programban megfogalmazott cél- és intézkedésrendszerhez. A kistérség „kulturális erőforráskészletének” fontos eleme a múlt, amit jól jelképez Vasvár egykori megyeszékhely szerepe, vagy történelmi események és objektumok egykori helyszínének ittléte. Ebből az „erőforráskészletből” sokat meríthet (és merít is) a kistérség jelenkori fejlesztési törekvési során. Megindultak – tovább erősítendő – kezdeményezések például a vallási emlékek felelevenítése és felmutatása terén, az egykori Katonák Útja fizikai és spirituális helyreállítását megvalósítandó és az itt zajlott csaták és békekötés emlékének tudatosítása és ápolása vonatkozásában egyaránt.

6.2. Kistérségi civil szféra Röviden szót kell ejteni a civil szféra kistérségi működéséről is, hiszen általános vélemény, hogy a civil szervezetek és szerveződések nagyban fokozhatják a lakossági aktivitást, hozzájárulhatnak a színes települési-térségi kulturális élet kialakulásához; és partneri viszony esetén nagy segítséget nyújthatnak a helyi önkormányzatoknak. A kistérségi civil szféra szervezetei – hasonlóan más emberföldrajzi elemekhez – szintén nem egyenletes módon oszlanak el a kistérségben. Megfigyelhető a központ, Vasvár dominanciája, valamint Gersekarát előnyös helyzete – a szervezetek abszolút számát tekintve:


A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 16. ábra: Civil szervezetek a Vasvári kistérség településein (db); 2001


A szervezetek abszolút számának vizsgálata mellett árnyaltabb képet kapunk, ha az egyes települések lakosságszámához viszonyítjuk az ott tevékenykedő civil szervezetek számát. Az erre vonatkozó adatokat mutatja a 17. számú ábra:


47

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 17. ábra: Állandó népesség/civil szervezetek száma a Vasvári kistérség településein (2003)


Az ezzel kapcsolatosan megkérdezett -és a kérdésre választ is adó - települési vezetők közül 9 vélte úgy, hogy településén „nagyon gyenge az önszerveződés”, 7 szerint „vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottevő”, míg 4 helyen igaz az, hogy „egy-egy területen érzékelhető szerepük van”, és sehol nem vélték úgy, hogy a civil szervezetek „komoly erőt képviselnek, befolyásolják az egész település életét”. (2003) A civil társadalom megszerveződésében kulcsszereplő az értelmiség, bár részvételük a folyamatok irányításában a Vasvári kistérségben is ellentmondásos. A legtöbb településen (13) tevékenységük úgy minősíthető, hogy „csak egy részük vesz részt aktívan a közéletben, helyenként (3 helyen) „kifejezetten passzív, nem viselkedik értelmiségi módon”, egy községben kifejezetten „megosztott, a helyi konfliktusok gerjesztője”, s csupán három települési vezető (Csipkerek, Mikosszéplak, Telekes) látja e réteget „a település motorjának, irányítójának”. A kistérségi területfejlesztési program elkészítése során (2003) kérdőíves felmérést végeztünk a kistérségi civil szervezetek körében. Ennek során vizsgáltuk e szervezetek tevékenységét, tagságát, környezetre kifejtett hatását, pályázati aktivitását, stb. A felmérés körébe azokat a szervezeteket vontuk be, melyeknek a program végrehajtása szempontjából szerepük lehet ez azt jelenti, hogy a speciális céllal létrehozott sport-, tűzoltó- és vadászszervezeteket - bár jogi formájuk alapján kétségkívül a nonprofit kategóriába tartoznak - kivettük a vizsgált mintából. Az így kistérségi szinten a mintában maradó 30 szervezetből 20-22 volt ténylegesen aktív és működő szervezet, ők közel 60%-ban (12 db) válaszoltak kérdőívünkre. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

48

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A kérdőívek elemzéséből kiderült, hogy jogi formáját tekintve a választ adó szervezetek döntő többsége egyesület (83%). Mindössze egy szervezet szerezte meg a kiemelten közhasznú minősítést, s három a közhasznú minősítést. A szervezetek 83%-ban kizárólag magánszemélyek vettek részt a szervezet megalakításában. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kistérség civil szerveződései - értelemszerűen - a "legegyszerűbb" feltételeket kínáló jogi forma (egyesület) keretében működnek, s a közhasznúsági fokozat elérésére való törekvés sem jellemző rájuk. Ez arra mutat - a magánszemély alapítókkal együtt -, hogy a szervezetek születésekor valamely kisebb csoport, társaság alakult egyesületté, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, s pályázati pénzeszközökhöz is könnyebben hozzájuthasson. A szervezetek céljait tekintve döntő többségben a "kultúra", "ifjúság" és "sport" került megnevezésre, előfordult még a környezetvédelem, s mindössze egyetlen esetben (Vasvári Városszépítő Egyesület") a településfejlesztés, mint cél szerepeltetése. A civil szervezetek közvetlen hatásáról, jelentőségéről sokat elárul, hogy mennyien vesznek részt e szervezetek munkájában ill. mekkora az a kör, mely szolgáltatásaikat igénybe veszi. E tekintetben a megkérdezett szervezetek átlagos regisztrált taglétszáma 42 fő, míg a szervezet munkájában ténylegesen részt vevő tagok száma ennél lényegesen alacsonyabb 17 fő. Egy átlagos kistérségi civil szervezet szolgáltatásait havonta 42 fő veszi igénybe. (Ez utóbbi erősen becsült adat - hiszen bizonyos szervezetek esetén - pl. faluszépítő egyesületek - nehéz lenne definiálni, hogy mi számít a szervezet szolgáltatásainak igénybe vételének.) A szervezet hatóköre - ahonnét zömében a tagság toborzódik, s ahol a programok zajlanak - jellemző módon helyi, az adott településre, esetleg a szomszédos 1-3 településre kiterjedő, az ennél nagyobb hatókör nem jellemző. A kérdőívekből kibontakozó kép alapján ugyanakkor a szervezetek tudnak egymásról, hiszen egymással - valamint emellett a helyi önkormányzattal és néhány jelentősebb vállalkozóval - kapcsolatot tartanak. Külön vizsgáltuk a kérdőíves felmérés során a pályázati aktivitást, s ezen belül külön is megkérdezésre került az esetleges PHARE-CBC programokban való részvétel. Ennek oka, hogy uniós csatlakozásunk sikere szempontjából nagy jelentőséggel bír a civil szektor forrásfelszívó képessége - s ennek jó mércéje lehet talán, hogy az elmúlt időszakban mennyire használták ki e szervezetek a térségben rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket. A kép e tekintetben korántsem rózsás: míg a hazai pályázatokban a megkérdezett szervezetek nagyobb része (75%) részt vett (azaz az elmúlt három év során legalább egy pályázatot benyújtott), addig az uniós források fogadásának felkészítésére szolgáló PHARE-CBC programban csupán két szervezet vett részt. Ennek egyik nyilvánvaló oka lehet, hogy egy ilyen pályázat benyújtásához, majd a program lebonyolításához lényegesen nagyobb szakértelem és energiabefektetés szükséges, s természetesen a nyelvtudás is elengedhetetlen. Ugyanakkor ezek az adatok figyelmeztetésként is felfoghatók: a civil szféra szakmai (és anyagi) megerősítésének hiányában aligha lesz képes a szektor a rendelkezésre álló források lehívására. Ezzel összefüggő kérdésünk a szervezetre váró jövőre vonatkozott (három év távlatában): itt csupán egy szervezet számolt "stagnálással", s ugyancsak egy szervezet jelölte meg a "virágzást", mint jövőképet (Hegypásztor Kör); az összes többi szervezet a mérsékelt optimizmust tükröző "mérsékelt növekedés"-ben fogalmazta meg jövőképét. A szervezet fejlődését leginkább akadályozó okok közül a három leggyakoribb válasz a következő volt: "kevés az állami támogatás"; "nehéz önkénteseket találni"; "hiányos a civil szervezetek közötti együttműködés, partnerség". Mindez egyben össze is foglalja a kistérségi (de akár megyei, sőt régiós) civil szervezetek legfontosabb problémáit: a forráshiányt (melynek megoldását központilag várják), az alacsony lakossági, civil aktivitást; s a meglévő szervezetek közötti partnerség hiányosságai.


49

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A civil szféra elemzése mellett szót kell még ejtenünk e fejezetben a Kistérség településeinek testvérvárosi (községi) kapcsolatairól is. Ilyen kapcsolattal csupán Pácsony (Rohr, Ausztria) és Vasvár (Cegléd, Hátszeg - Ro.) rendelkezik, habár néhány település (Vasvár, Püspökmolnári, Gersekarát, Csehi) nem hivatalos külső kapcsolatai (vagy a vállalkozások gazdasági kapcsolatai) hasonlóképpen tartalmasak lehetnek.

7. ESÉLYEGYENLŐSÉG KÉRDÉSEI Az esélyegyenlőség kérdései a Vasvári kistérségben részint az országos jellemzőkkel azonos területeken, részint attól különböző, a sajátos kistérségi jellemzőkből táplálkozó területeken jelentkeznek. Ennek megfelelően a kérdést a következő összefüggések mentén vizsgájuk: 

Vallási és nemzetiségi kisebbségek



Nők esélyegyenlősége



Vidéki fekvésből eredő hátrányok

7.1. Vallási és nemzetiségi megoszlás A kistérségben – a 2001. évi népszámlálás adatai szerint – egyértelműen a katolikus vallás dominanciája a jellemző. Emellett evangélikusok és reformátusok élnek még a kistérségben; a településsoros megoszlás adatait mutatja a 28. táblázat: 28. táblázat: A népesség vallási megoszlása a Vasvári kistérségben (2001) Település

Katolikus

Református

Evangélikus

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

Alsóújlak

599

4

3

8

Andrásfa

261

4

1

9

Bérbaltavár

517

9

0

3

Csehi

283

14

4

2

Csehimindszent

373

12

2

4

Csipkerek

412

4

1

0

Egervölgy

387

1

3

0

Gersekarát

707

4

1

4

Győrvár

631

7

3

8

Hegyhátszentpéter

188

2

0

0

Kám

446

10

6

0

Mikosszéplak

309

6

2

0

Nagytilaj

164

5

0

3

Olaszfa

458

24

1

17


50

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Oszkó

599

15

3

8

Pácsony

303

5

1

3

Petőmihályfa

242

8

1

3

Püspökmolnári

754

16

145

7

1006

7

8

8

Sárfimizdó

114

0

0

5

Szemenye

352

3

1

4

Telekes

558

2

2

4

4238 13901

61 223

74 262

69 169

Rábahidvég

Vasvár Összesen Forrás: KSH TSTAR – TEIR

A népesség vallási megoszlása tehát meglehetősen homogén képet mutat, amennyiben egyértelműen a katolikus hit dominál. Ebből a képből a központ, Vasvár mellett Püspökmolnári ugrik ki valamelyest, amennyiben ott jelentősebb számban találunk evangélikus népességet is. A térség - mindenekelőtt Vasvár - a Holocaustot megelőzően jelentősebb zsidó népességgel is bírt. Ma erre sajnos már csak egyes épületek, temetők emlékeztetnek – melyek megőrzése azonban mindenképpen elemi érdeke kell, hogy legyen a kistérségnek; így az erre vonatkozó javaslatok a program Stratégiai és operatív programrészébe is bekerültek. Hasonlóan homogén eloszlást mutat a kistérség nemzetiségi tekintetben – amennyiben viszonylag nagyobb számban csupán a cigány kisebbség tagjai élnek a kistérségben: 29. táblázat: Nemzetiségek a Vasvári kistérségben (2001) Település

Horvát

Német

Alsóújlak

0

2

Cigány, romani, beás 1

Andrásfa

0

0

1

Bérbaltavár

0

1

21

Csehi

0

13

7

Csehimindszent

0

1

20

Csipkerek

0

0

10

Egervölgy

1

0

0

Gersekarát

0

0

1

Győrvár

1

0

20

Hegyhátszentpéter

0

0

0

Kám

0

1

0

Mikosszéplak

0

0

4

Nagytilaj

0

0

0


51

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Olaszfa

1

1

9

Oszkó

0

2

0

Pácsony

0

0

0

Petőmihályfa

0

0

0

Püspökmolnári

0

3

0

Rábahidvég

0

6

5

Sárfimizdó

0

0

0

Szemenye

0

0

0

Telekes

1

2

4

Vasvár

18

8

27

Összesen

22

40

130


Mindamellett a cigány kisebbség aránya meglehetősen alacsonynak mondható, s a polgármesterekkel készített interjúk (2005) tanúsága szerint e vonatkozásban a kisebbség és többség együttélése gyakorlatilag problémamentesnek tekinthető. Az esetlegesen felmerülő problémák pedig elsősorban az életkörülményeikre, a komfort nélküli életlehetőségeikre vezethetőek vissza. Természetesen számolni kell/lehet a statisztikák bizonyos szintű torzításával is, azaz - az adatszolgáltatás jellegéből adódóan – a fentinél valamelyest nagyobb cigány népességgel kell számolni a kistérségben, így semmiképp sem indokolatlan ennek a témának az elkülönített kezelése a stratégiai és operatív programrészben.

7.2. Nők esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségét illetően még az előbbi statisztikai-adatszolgáltatási problémánál is jelentősebb gondok lépnek fel, hiszen meglehetősen nehéz lenne a témakört egy (vagy akár több) statisztikai mutató segítségével elemezni. A témát illetően kérdőíves felmérést végeztünk (2005) a kistérség polgármesterei között, többek közt vizsgálva azt a kérdést (kiindulva a kistérség egyedi jellemzőiből), hogy mennyire nyújt lehetőséget a térség a nők munkavállalására, s mindenekelőtt újbóli – gyerekvállalást követő – elhelyezkedésükre. Az interjúkból a következő helyzetkép bontakozott ki: A nők gyerekvállalás utáni újbóli elhelyezkedése nem megoldott olyan szempontból, hogy helyben többnyire nincs számukra alkalmas munkahely; a térségben működő multik pedig nem terveznek hosszabb távú helyben maradást - s ebből adódóan az itt dolgozó kismamáknak gyakran azért nincs lehetőségük visszamenni a GYED/GYES lejárta után, mert arra a cég – ill. helyi telephelye – már megszűnt. Ezen túlmenően a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes anyukákat hiszen ők nem annyira „mobilak”, kevésbé lehet őket túlterhelni, túlóráztatni, stb. tehát – a munkaadók megítélése szerint - kevésbé felelnek meg a mai világ munkatempójának. Problémát jelent továbbá, hogy egy édesanya az első gyermeke megszületése után (és még a GYES lejárta előtt) – sok esetben - egy második gyereket is vállal, ezáltal az otthon töltött évek száma tovább növekszik, mely azonban még jobban megnehezíti az újbóli munkába állást. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

52

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az egyik célszerű és kézenfekvőnek tűnő megoldást pedig sokan elutasítják, miszerint a kismamáknak biztosítani kellene a négyórás munkavállalás lehetőségét. A gyerekek szempontjából a kisebb településeken többnyire biztosított a gyermekek felügyelete, hiszen óvoda működik a legtöbb helyen, ahol rugalmasan, a szülőkhöz igazítottan biztosítják a gyerekek felügyeletét. Összességében elmondható, hogy a nők munkába állása gyerekvállalás után egyre nehezebben megoldható – teljes összhangban az országosan is megfigyelhető trendekkel. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg (2005) a kistérség településeinek 23 polgármestere közül mindössze három nő található; mely minimális javulást jelent ugyan az előző ciklushoz (1998-2002) képest - amikor is ez a szám mindössze kettő volt -, de mindenképpen alacsonyabb a kívánatosnál.

7.3. Vidéki fekvésből eredő hátrányok Az esélyegyenlőség kérdéseinek vizsgálatakor mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy a kistérség egy sok tekintetben rurális, a megyén belül periférikus fekvésű terület; így a vidéki élet hátrányai mindenképpen fokozottan jelentkeznek – nem csupán a fővároshoz, de a megyeszékhelyhez, sőt – a falvak esetében – akár a kistérségi központhoz viszonyítva is. A témát illetően kérdőíves felmérést végeztünk a kistérség polgármesterei között (2005), melynek eredményeképpen a következő hangsúlyos elemek jelentek meg, melyek leginkább hátrányosan érintik a kistérségben élőket: 

Közlekedési, elérhetőségi problémák (rendkívüli módon megnehezítik a munkába jutás lehetőségét)



Munkahely- és munkahely-elérhetőségi problémák (összefüggésben az előző ponttal)



Infrastrukturális hiányosságok (ld. szennyvízről írottakat)

A felsorolt problémák megoldása a legtöbb esetben nagyobb mértékű beruházást kívánna meg – melyhez mindenképpen központi, politikai döntés szükséges -, bár bizonyos esetekben (pl. busz- és vonatmenetrendek összehangolása) az információ-csere és koordináció is hozhat eredményeket.

8. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA ÉS TÉRSZERKEZETE 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok A kistérségben 23 település található, közülük csak a térség központja, Vasvár város. A terület hazai viszonylatban sűrű településhálózatú, de a régión és a megyén belül kevésbé, hiszen 100 km2-re 4,9 település jut, szemben a megyei 6,5-tel. A városlakók aránya alacsony, jóval a megyei, vagy regionális átlag alatti. Ez nem meglepő annak fényében, hogy egy kisvárosra 22 falu jut, ami igen magas hazai viszonylatban. A népesség 69,3 százaléka (nagyon magas hányada) falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. Arányuk 2000-ben 95,6%, ami még a megyei átlagnál is jóval magasabb (27. táblázat). A falvak átlagos lélekszáma 482 fő, amely országosan nagyon alacsony, elmarad a regionális mutatótól is, de nagyjából megfelel a Vas megyei értéknek. A területen 13 db törpe – azaz 500 fő alatti, 8 db apró, azaz 500-1000 fő


53

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja közötti falu van. Egyedül Rábahídvég lakossága haladta meg kissé az ezer főt (1058 fő). A legkisebb lakosú település - 2001-es adat szerint 119 fős lakónépességével - Sárfimizdó. A kistérségen belül a térkapcsolatok általában jók, de vannak problémák is. Vasvár ugyan viszonylag fejlett funkciójú kisváros, de az bizonyos tekintetben nem képes teljesen vonzásában tartani a térség egészét. A kistérség egyébiránt a természetes vonzáskapcsolatok alapján egy viszonylag szervesen összetartozó egységet képez, mindamellett a legszorosabban egymáshoz kötődő települések három jól elkülöníthető mikrokörzetet rajzolnak ki.

8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy Vasvár kistérségi központként kifejtett vonzása mellett a viszonylag közel fekvő Szombathely és Zalaegerszeg, mint (viszonylag) erős vonzást kifejtő gazdasági pólusok gazdasági erőtere is meglehetősen erős hatásokat fejt ki a helyi gazdaságra. A külső kapcsolatokat, kötődéseket illetően ezek mellett Körmend, sőt Sárvár hatása is kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába Pus ztacsVas ó Bozs ok Os tffyas s zonyfa s zonyfa Vönöck (Szombathely, Pápa,asRépcelak) jócskán száz alattira becsülhető minden esetben. Gyöngyös falu Szeles te Per enye

Salköves kút Vas s zilvágy

Tokorcs Nagys imonyi

Nemes bőd

Torony S Dozmat

Bögöt Cs ényeSárvár Porpác

Vép

SZOM BATHELY M egyehíd Ikervár Tápláns zentkeresBozzai zt Kenéz

Fels őcs atár Vas keres ztes

Kemenes s zentmárton

Kemenes s ömjén 18. ábra: Munkaerővonzás a kistérség településein Kemenes mihályfa SÁRVÁR Vát

Söpte Vas s urány Gencs apáti

Bucs u Narda

Rábapaty

Ölbő

Sitke

Sótony

Pecöl

Nárai

CELLDÖM ÖLK

M es teri Kemenes kápolna Nemes kocs GérceVás áros mis ke

JELMAGYARÁZAT

Tanakajd Köcs k Az eljárók Boba Vas s zécs ény Nyőgér Balogunyom Cs empes zkopács Egyházas hetye száma (fő) Pornóapáti M eggyes kovács i Káld1-9 Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemes kolta Kemenes pálfa J ák Kis unyom 10-20 Rábatőttős Kis s omlyó SorokpolánySorkifalud Egervölgy Rum 21-50 Gyanógeregye Duka J ános háza Vas hos s zúfalu Zs ennye Kám 51-100 Hos s zúperes zteg Szemenye Egyházas rádóc Szentpéterfa Püs pökmolnári Nemes rempehollós 100 felett Rádóckölked Rábahídvég Cs ipkerek Nemes keres ztúr Bögöte Als óújlak Nagykölked Egyházas hollós Keléd Cs ehiminds zent M olnas zecs őd Haras ztifalu Pinkaminds zent Os zkó Veszprém Vas vár M agyars zecs őd Cs ehiM ikos s zéplak Vas alja Dörös ke M agyarnádalja KÖRM END Pács ony Szarvas kend Kemes taródfa Olas zfa Nemes medves Döbörhegy Bérbaltavár Nagymizdó Hegyháts zentpéter Halogy Cs ákánydoros zló Vas s zentmihály Katafa Petőmihályfa Győrvár Gers ekarát Darabos hegy Nagytilaj Nádas d RátótGas ztony Hegyháts ál András fa nek Ivánc Fels őmarác Halas tó Telekes Hegyháthodás z Sárfimizdó Hegyháts zentmárton Rábagyarmat ZALA MEGYE Horvátlövő

Kondorfa

Vaspör

Őrimagyarós d Szőce Vis zák Is pánk

Szaknyér Kis rákos Hegyháts zentjakab Pankas zFels őjános fa

Őris zentpéter Nagyrákos

s enye Szatta Kerkás kápolna

Zalaegerszeg

Zalaszentgrót

Forrás: kérdőíves felmérés, Pannon Projektum Bt, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

A vonzások és áramlások terén nemcsak a domináns külső kapcsolatokat érdemes megfigyelni, hanem a belsőket is: a (kiterjedt, de nem túl intenzív) Vasvárhoz kapcsolódás mellett kimutathatók a mikrocetrumokhoz (Csehimindszent, Oszkó, Gersekarát) kötődések, azok viszonylag jelentős szerepe is. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

54

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

9. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ÉS TERVEK 9.1. Települési szintű tervezés; koncepciók és elvárások A kistérségben az utóbbi években megélénkült a területfejlesztési tevékenység, a települések közti koordináció, a programozás. Ennek elsődleges, legközvetlenebb formájaként az egyes települések megfogalmazták/megfogalmazzák – formális vagy kevésbé formális, hosszabb rövidebb időhorizontú, általánosabb vagy kifejezetten feladat-specifikus – fejlesztési terveiket, az egyes beruházásokhoz szükséges projekt dokumentációkat. Mindazonáltal e tekintetben ma még meglehetősen vegyes a kép, viszonylag kevés a világos, megalapozott elképzelések mentén történő fejlesztés, de a pozitív elmozdulás (a szándékok és kezdeményezések szintjén) érzékelhető. 30. táblázat: Tervek és elképzelések a kistérség településein település

fejlesztési gazdaságfejlesztés súlypontjai tervezett projekt, fejlesztés koncepció + idegenforgalom fejlesztése, környezeti Falusi turizmus adottságok kihasználása, 8 - as kihasználása

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár

+

Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahídvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár

falusi turizmus fejlesztése, a Szajki tavak jobb kihasználása

Gáz, szennyvíz Gáz, szennyvíz Gáz

+

+ + +

Gáz, szennyvíz falusi turizmus fejlesztése, a Szajki tavak jobb kihasználása munkahelyteremtés

Gázhálózat Gáz, szennyvíz Vízelvezető árok, járda

A járműjavító jobb kihasználása, mg. vállalkozók ösztönzése, falusi turizmus Szennyvíz

+

ipartelepítés, ipari park lehetősége, turizmus fejl.

Szennyvíztisztító, szennyvízcsatorna bővítés, fürdőfejlesztés

településmarketing* 2 5 2 4 4 1 4 4 1 5 4 2 2 4 2 4 5 5 5 5 5 5 2

* (1) Kidolgozott, formálisan is elfogadott koncepció alapján, (2) helyi ad-hoc munkacsoport által felvázolt elvek szerint, (3) a polgármester saját elképzeléseit tükrözve, (4) nincs, de terveznek lépéseket tenni ezirányba a közeljövőben, (5) nincs, és nincs is szó róla Forrás: települési kérdőívek 1999.

A települések – amellett, hogy jellemzően tudatosan igyekeznek fejlődésüket irányítani – viszonylag kis hányadban rendelkeznek kidolgozott és formálisan elfogadott fejlesztési tervvel, még kevesebben ágazati fejlesztési- vagy településmarketing tervvel (mindez akár tükrözheti a bizonytalansággal összefüggésben a realitásokat is). A tervezett projektek, fejlesztési erőfeszítések döntő többsége az infrastrukturális hiányok felszámolására irányul(t), ami nélkül messzebb tekintő elképzelés valóban nehezen elképzelhető. Ha a források és az infrastrukturális feltételek hiányoznak is még, a település bírnak bizonyos többé-kevésbé határozott elképzeléssel jövőjükre vonatkozóan, melyek természetesen (megfelelő mérlegelés után) figyelembe veendők a kistérségi prioritások meghatározásánál. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

55

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 19. ábra: A települési vezetők által települések számára kívánatosnak tartott fejlődési irányok (a jelmagyarázat sorrendje összesített rangsort is jelent!)

Vasvár

Alsóújlak 5

a környezetállapot megóvását szolgáló tevékenységek fejlesztése

Andrásfa Bérbaltavár (n.a.)

T elekes 4 Szemenye

a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése

Csehi 3

Sárfimizdó

Csehimindszent

a közlekedési, kommunikációs kapcsolatok javítása

Csipkerek

a turizmus és az idegenforgalom fejlesztése

2 Rábahídvég

1 0

Püspökmolnári

Egervölgy

Petőmihályfa

Gersekarát

Pácsony

Győrvár Oszkó

Hegyhátszentpéter Olaszfa Nagytilaj

Kám Mikosszéplak

a települések infrastrukturális ellátottságának javítása

a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása a feldolgozóipar fejlesztése a külföldi tőke fogadási feltételeinek javítása a határmenti együttműködés dinamizálása a magas szintű szellemi munkára épülő dinamikus iparágak fejlesztése a szellemi erőforrások (felsőoktatás, kutatás-fejlesztés) bővítése

Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

Amint a 18. ábrán megfigyelhető, bizonyos értékek preferálása tekintetében viszonylag széles körű egyetértés mutatkozik a települési vezetők közt, mely közös pontok egyúttal kiemelnek néhány valóban a kistérségre jellemző momentumot. A térség egyik legfontosabb erőforrása a környezet, ennek őrzése kézenfekvő alapérték, miként az infrastrukturális fejlődés igénye is magától értetődő a ma tapasztalható hiányok mellett. Az ágazati prioritások is kirajzolódnak: legfontosabb szektor itt a mezőgazdaság és élelmiszeripar, majd a turizmus, melyek mellett a feldolgozóipar fejlesztésének szándéka – a jelentős munkanélküliség dacára – kevésbé erős. Úgy tűnik továbbá, hogy a külföldi tőke megjelenését sem tekintik csodafegyvernek (vagy reális lehetőségnek).

9.2. Kistérségi tervezési dokumentációk Mindezen települési törekvések mellett fontos kiemelni a térségi összefogás megindulásának, utóbbi években tapasztalható erőteljes dinamizálódásának tényét. Részben ennek előzményeként, részben ennek eredményeként több kistérségi szintű koncepció és program is megfogalmazódott már. Ezek közül a legfontosabbak:        

Hegyhát 2000 kistérségi területfejlesztési program, 1995. A vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja, 1997. A vasvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési (Sapard) programja, 1999. „Almaút” turisztikai fejlesztési program, 1999. „Évezredes utak vonzásában” térségi turizmusfejlesztési program, 2001. „Ambrózy-terv”, 2001. Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója (2002) Vasvári kistérség Kulturális Örökségvédelmi Programja (2004)

Az alábbiakban ismertetjük a megszületett főbb tervezési dokumentációk fontosabb jellemzőit – két csoportra osztva a programokat. Az első csoportba sorolhatók a nagy, stratégiai I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

56

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja programok (ide tartozik mindenekelőtt a Vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja és Sapard programja, valamint az „Ambrózy-terv”), míg a második csoportba az operatívabb, konkrét cselekvéseket megfogalmazó programok sorolhatók (így ide tartozik az „Almaút” és az „Évezredes utak vonzásában” turizmusfejlesztési programja, valamint a Jeli arborétumra, Falusi turizmusra és a Mezőgazdaság helyi termékeinek értéknövelésére vonatkozó programok, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Program). I.1. A Vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja A program 1997-ben készült el a PHARE program támogatásával. Nagy előnye, hogy helyzetelemzésének megalkotásakor olyan kérdőíves felmérés elvégzésére került sor, mely a Kistérség gazdaságilag meghatározó vállalkozásainak körében teljes körű volt. A felmérés eredményeiből tanulságos kiemelni, hogy a térségi termék 14%-a kerül csupán exportra – tehát alapvető jelentőséggel bír a helyi piacra való termelés. Kitűnt a ’97 végén végzett kérdőíves megkérdezésből az is, hogy emellett alapvető a bérmunka jelentősége is a térségben, mindenekelőtt a könnyűiparban jellemző ez. A gazdaságfejlesztési program stratégiai és operatív programrészéből itt csupán azt a fontos jellemzőt emeljük ki, hogy a gazdasági potenciál fejlesztésére hatással bíró – s ezért fejlesztendő – területek közül a gazdasági élet szereplőit, a fejlett humánerőforrást és az infrastruktúrát emeli ki. (A gazdasági potenciál fejlesztésére jelen program Koncepciójában részletesebben is kitérünk.) I.2. A Vasvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési (Sapard) programja A Vasvári kistérség Sapard-programja 1999-2000-ben született meg. A Program helyzetelemzési része nagymértékben koncentrál az uniós fejlődési és fejlesztési trendekre, s az ezek felhasználásával megállapított kitörési pontok (pl. gyümölcs- és gyógynövénytermesztés) a program megalkotása óta eltelt idővel sem veszítettek aktualitásukból. Hasonlóan más Sapard-programokhoz, fontos célja volt ezen dokumentációnak a Kistérségben meglévő fejlesztési elképzelések integrálása és összegyűjtése, végső soron ezáltal a Sapard előcsatlakozási alap forrásai felhasználásának előkészítése. Mint ismeretes, a Sapard intézményhálózat hazai felállítása késett – annak akkreditációja csak 2002 második felében történt meg -, s ezzel együtt késett a Sapard előcsatlakozási alap pályázatainak meghirdetése is. Valószínűsíthető, hogy a pályázati aktivitás a következő években növekedni fog, így mindenképpen ajánlatos a kistérségi pályázási aktivitás (és sikeresség) nyomon követése. I.3. Ambrózy-terv A 2001. áprilisában elkészült dokumentum tulajdonképpen a korábbi gazdaságfejlesztési program aktualizálását jelentette, figyelembe véve a Széchenyi Terv fejlesztési programjait is. Ennek megfelelően a program a gazdaság egyes, térségi szempontból meghatározó szegmenseire – rurális térségek, turizmus, ökológiai értékmegőrzés, stb. – koncentrál, fontos jellemzője továbbá a forrásorientáltság. A térségi problémákra való koncentrálást nagymértékben elősegítette a Kistérség vállalkozóinak valós problémáinak figyelembe vétele. II.1. „Almaút” turisztikai fejlesztési program Az operatívabb, egy-egy, a térségi fejlődés szempontjából meghatározó területet kibontó programok sorában elsőként kell megemlíteni az „Almaút” turisztikai fejlesztési programot. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

57

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Almaút programja 1999-ben született meg, s célja a turisztikai termékfejlesztés volt – egy tematikus út – „Almaút” – tervének felvázolásával. A program a térségi adottságokat – almások nagy száma, termelési hagyományok, érintetlen természeti környezet, stb. – kihasználva, azokra alapozva - külföldi, stájer példát is figyelembe véve - fogalmazta meg azt a cselekvési sort, melynek végrehajtásával az „Almaút”, mint arculati elem a gyakorlatban is érvényesülhet. Az „Almaút” program jellemzője, hogy több kistérséget is érint, megteremtve így a kistérségek (és megyék) közti összefogás lehetőségét, továbbá hogy rendkívüli részletességgel, projekt-szintű bontásban fogalmazza meg a tennivalókat. A program elsősorban a falusi turizmus megteremtésének alapjait határozza meg, egy speciális irányban kidolgozva azt, s szervesen illeszkedve a kistérségben elkészült addigi területfejlesztési dokumentumokhoz (Hegyhát 2000, Gazdaságfejlesztési Program, Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési program), azzal kitűnve, hogy az Almaút program, elsődlegesen nem a programozás operatív szintjével foglalkozik, hanem sokkal inkább a megvalósításra helyezi a hangsúlyt. Éppen ezért a területek fejlesztése konkrét, alaposan kidolgozott programokra épül. A dokumentum elsődlegesen azoknak a projekteknek a leírását tartalmazza, amelyek közvetlenül az Almaút létrejöttéhez szükségesek. II.2. „Évezredes utak vonzásában” térségi turizmusfejlesztési program A 2001-ben íródott program szintén a turizmusfejlesztés tárgykörébe tartozik, s alapvetően egy, a Kistérségen végighúzódó útvonal, az ún. „Katonák útja” felhasználásával vázol fel egy újabb termékfejlesztési lehetőséget. Alapgondolata, hogy a Kistérségben meglévő értékes, de földrajzilag meglehetősen szétszórt módon elhelyezkedő turisztikai vonzerőket egy tematikus útra felfűzve teszi piacképes termékké. Tekintve, hogy ennek a gondolatnak számos európai sikeres megvalósulása ismert, s adott a Kistérség számára való rácsatlakozási lehetőség is, így a turizmusfejlesztés ezen módjával jelen program stratégiai és operatív programrészében is bővebben foglalkozunk. A turizmusfejlesztési program történelmi alapokra helyezett megközelítésben dolgozza ki a fejlesztés irányait, elképzeléseit. A térségben a történelem során meghatározó Borostyánkő-út, Zarándok utak, Vas út stb. a mai korban is meghatározó emlékeire, vallási helyszíneire, kulturális örökségre, épületi hagyatékaira építve fogalmazza meg a program a turizmusfejlesztés térségre vonatkozó kompetenciáit. A program egy főbb programmegvalósítási vezérfonalat jelöl ki, amelyre illetve hozzá kapcsolódva fogalmaz meg fejlesztési irányokat. A legfőbb fejlesztési irányvonal a Katonák Útja, mint speciális „kultúrpark”, tematikus út megvalósítása, építése. Ez a projektötlet (kihangsúlyozandó) magában foglal régészeti ásatásokat, épületek helyreállítását, vár- és útrekonstrukciókat, történelmi jellegű rendezvényeket, tanösvények kialakítását, egyfajta kulturális élménypark kialakítását. A koncepció mellett megjelennek, az azokhoz szorosan kapcsolódó értéknövelőés támogató programjavaslatok is. A tematikus út körvonalazott koncepciója és javasolt programelemei mellett fontos kérdésként jelenik meg a megvalósítás szervezeti kérdéseire és nem utolsó sorban a pénzügyi háttérre is. A program mindemellett országos, és regionális szintű programok prioritásaira épül. Fontos megemlíteni, hogy a program a Jeli Arborétum fejlesztési dokumentációjára, a Falusi turizmus kistérségi vizsgálatára, az Almaút programra, illetve az azoknak a megvalósult vagy tervezett részeire, hátterére. II.3. A Jeli Arborétum működtetésének egyes idegenforgalmi aspektusai I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

58

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A 2001-ben készült tanulmány a Kistérség ismertségét tekintve első számú vonzerejével a Jeli Arborétummal foglalkozik. A vizsgálatot többek között az indokolta, hogy bár az arborétum gyakorlatilag országszerte ismert, ugyanakkor az emberek tudatában egyáltalán nem kötődik a Kistérséghez, így más kistérségi termékekkel is nehezen kapcsolható össze. A tanulmány egy széles körű, az arborétum látogatói körében kitöltetett kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetéséből, és az ebből levonható következtetésekből, javasolt fejlesztési irányokból áll össze. A helyzetfelmérés azon célból jött létre, hogy a látogatói közvélemény feltárásával meg tudják fogalmazni az Arborétum jövőbeni tudatos, célirányos fejlesztési irányait határozza meg. A fő célja a programnak a célzott idegenforgalmi marketing, és turisztikai termék kialakítása, melyek segítségével növelhető a Jeli Arborétum turisztikai potenciáljának versenyképessége. A dokumentum a lekérdezés alapján, amely az arborétum vendégkörére irányult, intézkedéseket javasol a jövőre nézve, az egyes igényeket és adottságokat figyelemben véve. A program érdekessége az, hogy nemcsak az arborétumra vonatkozó független terveket, fejlesztési javaslatokat (infrastruktúra, belső információs rendszer, belső humánerőforrás fejlesztés, „Ambrózy kultusz” erősítése stb.) eszközöl, hanem a kistérségi turizmusfejlesztési programba integrálható irányelveket, ajánlati csomagokat is. A konkrét intézkedések közül különösen kiemelendő a „kistérségi összefogásra épülő kínálati csomagok” címen megfogalmazott, hiszen ez jól illeszkedik a fentebb már ismertetett, tematikus utakhoz kapcsolódó elképzelésekhez. II.4. A Vasi-hegyhát falusi turizmusa fejlesztésének egyes kérdései A szintén 2001-ben íródott tanulmány a falusi szállásadók, vendéglátók körében végzett felmérés segítségével végzi el a helyzetfeltárást, majd határozza meg ennek segítségével a főbb fejlesztési irányokat, javaslatokat. A felvázolt irányok közül ismét csak kiemelendő, hogy a komplex, térségi programok kerülnek meghatározásra, mint a turisztikai termékek piacán eladható termékek. Nemcsak a helyzetelemzés alapján határozza meg a fejlesztési irányokat, hanem figyelembe veszi a világban lezajló folyamatokat is. A WTO irányelveit vetíti a helyzetelemzés eredményeire, így alkotva meg az egyes javaslatokat. A megfogalmazott javaslatok, ötletek, minták szorosan illeszkednek a korábban létrejött kistérségi dokumentumokhoz, mint pl. az Almaút program, vagy a Jeli Arborétumhoz kapcsolódó dokumentumok. Ezekhez kapcsolódva, a falusi turizmus szempontjából történő megközelítésben fogalmaz meg fejlesztési javaslatokat. II. 5. Cselekvési terv a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelésére A 2001-ben készült tanulmány a mezőgazdaság rövid távú (2 éves) fejlesztési lehetőségeit tárja fel, felhasználva mind a már említett Sapard program megállapításait, mind pedig a tanulmány elkészítése érdekében a gazdálkodók között végzett reprezentatív felmérés eredményét. A tanulmány fontos megállapítása – alapvetése -, hogy a kistérség mezőgazdasági ágazatának fejlődésének – s ezáltal a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelésének - elsődleges feltétele a gazdálkodók felkészültségének, információkkal való ellátottságának, illetve a rendelkezésre álló szakmai, technikai segítségnyújtásnak a biztosítása. II. 6. Kulturális Örökségvédelmi Program I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

59

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az elkészült programozási dokumentum alapvetően megfelel a területfejlesztési programozási dokumentumok szerkezeti-tartalmi követelményeinek – így mindenekelőtt a 18/1998 (VI.25.) KTM rendeletnek („Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.”) és a 184/1996. (XII.16.) Kormányrendeletnek („A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről.”), ugyanakkor a program sajátos jellegéből adódóan számos olyan tartalmi-szerkezeti elem is bekerült a dokumentumba, mely egy „normál” területfejlesztési program esetén nem értelmezhető. Hasonló okból kifolyólag a 2001. évi LXI. törvény („A kulturális örökség védelméről”) előírásai is figyelembe lettek véve. A Kulturális Örökségvédelmi Program Helyzetelemzése és Stratégiai és operatív programrésze között az átlagosnál erősebb kapcsolat van – a Helyzetelemzés egyes részfejezetei végén közvetlen utalás található a stratégiai és operatív program kapcsolódó fejezeteire. A célrendszert alapvetően a Megőrzés-Kutatás-Hasznosítás hármassága határozza meg, e három átfogó célt hat prioritás támasztja alá, és három stratégiai program valósítja meg. (Részletesen ld. jelen program 6.1. Kulturális örökség fejezet 15. ábra). A Program tartalmát alapvetően az általános örökségelemek, egyedi örökségelemek és programszintű cselekvés hármassága határozza meg, mely megmutatkozik mind a Helyzetelemzés tagozódásában, mind a stratégiai programok felépítésében. A fentiekben röviden ismertetett programok – azon túl, hogy többé-kevésbé részletezett helyzetelemzéseikkel azonosították a kistérség legfontosabb adottságait és legfőbb problémáit – kijelölték azokat a célokat, melyek a kistérség számára fontosak, s ezek megvalósításához bizonyos lehetséges megoldásokat is megfogalmaztak. A programok megvalósulása azonban (néhány fontos kivételtől eltekintve) még meglehetősen kezdeti stádiumban van - ennek okai szerteágazóak (főleg forráshiányból eredeztethetőek); mely okok kezelése nyomán a megfogalmazott célok magvalósítása új lendületet nyerhet.


60


10. SWOT-ANALÍZIS 10.1 Erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek Erősségek:  Közelség az osztrák és szlovén határhoz  Kedvező környezetállapot, vonzó természeti környezet  Különleges természeti értékek, Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Jeli Arborétum  Idegenforgalmi adottságok kedvezőek (termál, kiránduló, falusi, vallási turizmus)  Szőlőművelés hagyományai és átlag feletti mutatói, Bérbaltavár borvidék  Lakásellátottság: 100 lakásra jutó lakosok száma alacsony  Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek  Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív  Szellemi műhelyek, dinamikus szereplők jelenléte  Általában jó térkapcsolatok  Megélénkülő területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren)  Bőséges telephelykínálat Gyengeségek:  Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés  Épített lakások száma alacsony  Aprófalvas, a népesség többsége kis településeken él  Nagymértékű népességfogyás  Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben  Férfiak átlag feletti halandósága  Nemek egyensúlya romlik, nőtöbblet erősödik  A lakosság korösszetétele idős (az időskorúak aránya a második legmagasabb a megye kistérségei közt)  A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya  Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó  A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb)  Pályakezdő munkanélküliek aránya itt a legmagasabb a megyében  Ellátásban nem részesülő munkanélküliek száma magas


61

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja  A regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi, többsége alacsonyan képzett, 90%-a fizikai dolgozó, átlag feletti arányban segédmunkás  Egy-egy nagyobb (multi)cég megtelepedéséhez kevés a potenciális munkavállaló  Alacsony gyereklétszám  Közművelődési lehetőségek alacsony foka  Instabil gazdasági struktúra  Alacsony jövedelemszint  Kevés beáramló külföldi tőke  Alacsony vállalkozói aktivitás  Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma  Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de élelmiszeripar hiánya  Idegenforgalmi profil nem karakteres  Szolgáltató szféra gyenge  Utak minősége problémás  Szennyvízhálózat kifejezetten szűk körű  Közműolló szétnyílt  Nincs vezetékes gáz 9 településen  Hulladékgazdálkodás problematikus, a települések egyharmadán nincs hulladékgyűjtés  Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya  A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben Veszélyek:  A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket  A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is  A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival  A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvándorlásához vezethet  A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

62

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja  A mezőgazdaság mai termékszerkezetével az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat  A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének  A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése  Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet  A kistérségi programok és projektek késlekedése eredményezhet a környező kistérségekhez képest

tartós

versenyhátrányt

Lehetőségek:  Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat  A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára  Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”.  A külső keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek  Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek felértékelődését jelzik  A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átívelő adottság kézzelfogható alapot jelenthet a külső kapcsolatépítés számára  A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekből az egész kistérségben megnyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható  Az internet kínálta lehetőségek jobb kihasználása  A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását


63


10.2 Stratégiai irányok Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek – lehetőségek)  Közelség az osztrák és szlovén határhoz - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átívelő adottság kézzelfogható alapot jelenthet a külső kapcsolatépítés számára  Kedvező környezetállapot, vonzó természeti környezet - Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek felértékelődését jelzik  Különleges természeti értékek, Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Jeli Arborétum - Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek felértékelődését jelzik  Idegenforgalmi adottságok kedvezőek (termál, kiránduló, falusi, vallási turizmus) - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”. - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekből az egész kistérségben megnyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható - Az internet kínálta lehetőségek jobb kihasználása  Szőlőművelés hagyományai és átlag feletti mutatói, Bérbaltavár borvidék - A külső keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek  Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átívelő adottság kézzelfogható alapot jelenthet a külső kapcsolatépítés számára - Az internet kínálta lehetőségek jobb kihasználása  Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átívelő adottság kézzelfogható alapot jelenthet a külső kapcsolatépítés számára - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

64

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja  Szellemi műhelyek, dinamikus szereplők jelenléte - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását  Általában jó térkapcsolatok - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”. - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekből az egész kistérségben megnyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható  Megélénkülő területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren) - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átívelő adottság kézzelfogható alapot jelenthet a külső kapcsolatépítés számára - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását  Bőséges telephelykínálat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”. Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – lehetőségek)  Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó  A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb)  Instabil gazdasági struktúra  Kevés beáramló külföldi tőke  Alacsony vállalkozói aktivitás  A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat  Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés


65


      

   

        

     

- A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi tőke Alacsony vállalkozói aktivitás Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”. Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de élelmiszeripar hiánya - A külső keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya - Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek felértékelődését jelzik Közművelődési lehetőségek alacsony foka Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átívelő adottság kézzelfogható alapot jelenthet a külső kapcsolatépítés számára Közművelődési lehetőségek alacsony foka Alacsony vállalkozói aktivitás Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge Utak minősége problémás Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekből az egész kistérségben megnyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható Idegenforgalmi profil nem karakteres Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya - Az internet kínálta lehetőségek jobb kihasználása Instabil gazdasági struktúra Kevés beáramló külföldi tőke Alacsony vállalkozói aktivitás A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

66

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – veszélyek)       

  

      

     

   

Nagymértékű népességfogyás Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Férfiak átlag feletti halandósága A lakosság korösszetétele idős (az időskorúak aránya a második legmagasabb a megye kistérségei közt) A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó Alacsony gyereklétszám - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket Szennyvízhálózat kifejezetten szűk körű Közműolló szétnyílt Hulladékgazdálkodás problematikus, a települések egyharmadán nincs hulladékgyűjtés - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb) Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi tőke Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de élelmiszeripar hiánya Szolgáltató szféra gyenge A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvándorlásához vezethet Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Alacsony vállalkozói aktivitás Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

67

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja  Kevés beáramló külföldi tőke  Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de élelmiszeripar hiánya  Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya - A mezőgazdaság mai termékszerkezetével az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat  Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés  Aprófalvas, a népesség többsége kis településeken él  Utak minősége problémás - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének  Instabil gazdasági struktúra  Kevés beáramló külföldi tőke  Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése  Idegenforgalmi profil nem karakteres - Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet  Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya  A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A kistérségi programok és projektek késlekedése tartós versenyhátrányt eredményezhet a környező kistérségekhez képest Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek – veszélyek)  Közelség az osztrák és szlovén határhoz - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének  Kedvező környezetállapot, vonzó természeti környezet - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése  Különleges természeti értékek, Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Jeli Arborétum - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is


68




 



 

 

- A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet Idegenforgalmi adottságok kedvezőek (termál, kiránduló, falusi, vallási turizmus) - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet - A kistérségi programok és projektek késlekedése tartós versenyhátrányt eredményezhet a környező kistérségekhez képest Szőlőművelés hagyományai és átlag feletti mutatói, Bérbaltavár borvidék - A mezőgazdaság mai termékszerkezetével az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat Lakásellátottság: 100 lakásra jutó lakosok száma alacsony - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet - A kistérségi programok és projektek késlekedése tartós versenyhátrányt eredményezhet a környező kistérségekhez képest Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív Szellemi műhelyek, dinamikus szereplők jelenléte - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése Általában jó térkapcsolatok - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének Megélénkülő területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren) - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

69

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése  Bőséges telephelykínálat - A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvándorlásához vezethet - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése


70

II. KONCEPCIÓ



II. 1. A TERÜLETFEJLESZTÉS FŐ CÉLJAI ÉS IRÁNYAI Mint az a Helyzetelemzésből is kiderül, a Kistérség helyzetét leginkább viszonylagos elmaradottsága határozza meg, vagyis a térség jelenlegi helyzete leginkább mint a megyén belüli „belső periféria” írható le, mely a legtöbb fejlettségi mutató tekintetében jelentős elmaradottságot mutat mind megyei, mind pedig régiós összehasonlításban. (A szomszédos Ausztriáról nem is szólva – holott hamarosan, uniós csatlakozásunkat követően már Burgenland is közvetlen versenytársként fog jelentkezni.) Alapvető meghatározottsággal bír tehát a térség és a térségben élő népesség számára, hogy a Kistérség – hivatalos besorolása alapján is – a hátrányos helyzetű térségek közé tartozik. Így a területfejlesztés alapvető célja nem lehet más, mint ennek a hátrányos helyzetnek a mérséklése, majd leküzdése – tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy a felzárkózás.

II.1.1. A területfejlesztési program célrendszere A területfejlesztési program meghatározó, fő célja tehát megfogalmazásunkban a „Hátrányos helyzet leküzdése – térségi felzárkózás”. E szlogen sok tekintetben egy időbeli folyamatot ír le, melynek során rövid- és középtávon a hátrány enyhítésére kerül sor, hogy azután hosszú távon más, európai mértékkel mérve is fejlett térségekkel szembeni összehasonlítás során is képes legyen helytállni a térség. A fő célt alapvetően az alábbi három átfogó cél elérése támasztja alá: 

Térségi versenyképesség



Fejlett települési környezet



Vonzó, egészséges természeti környezet

E három cél – mint ahogy azt a célpiramist ábrázoló 13. ábrán is jelöltük – egymással szoros összefüggésben van, azaz egymással párhuzamosan, egymást kölcsönösen erősítve fejti ki hatását. Együttes, aggregát hatásuk teremtheti meg a térségi felzárkózás esélyét, s ezáltal annak lehetőségét is, hogy a térségben élő emberek életminősége is fokozatosan javuljon. A térségfejlesztés célrendszerének ugyanis nem csupán a gazdaság fejlesztését kell szolgálnia – bár kétségtelenül ez is nagyon fontos tényező -, de olyan koherens rendszert kell képeznie, mely a térségi ember életminőségét és életesélyeit is javítja. Végső soron tehát azt az Adam Smith által megfogalmazott elvet kell szem előtt tartani, hogy a közgazdaság – s tegyük hozzá: a gazdaság- és térségfejlesztés – végső célja az egyes ember életminőségének javítása, (s nem pusztán a profit növelése). A térségi versenyképesség célkitűzésekor alapvető módon építeni kell a helyben, a térségben meglévő erőforrásokra. Ugyanis - mint ahogy azt a különböző földrajzi terek, térségek versenyképességét vizsgáló tanulmányok is alátámasztják – a versenyképesség erősítésénél mindenekelőtt a helyi eltérésekből és különbözőségekből kell kiindulni, melyek pedig a helyi értékekben, kultúrákban, az intézményrendszer és a gazdasági szerkezet eltéréseiben gyökereznek.1 A Program bevezetőjében – a meghatározó trendek között – említett globalizációs folyamat tehát egy nagyon erős lokalizációval is együtt jár – ami a Program és annak végrehajtása szempontjából azt is jelenti, hogy a sikeres végrehajtás jó alapját képezheti ezeknek a meglévő különbségeknek az okos, ésszerű felhasználása. (Vagyis a lokalizációs folyamat kiaknázása.) 1

Porter Michael: The competitive Adventage of Nations.(1990)

II. Koncepció Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A megfogalmazott két másik átfogó cél – „Fejlett települési környezet” és „Vonzó, egészséges természeti környezet” – közül a második is éppen egy lokális előnyt kíván fenntartani és kihasználni (ti. a viszonylag érintetlen, szennyezés-mentes természeti környezet). Ez, a fejlett települési környezettel párosítva pedig a térségi ember életminőségét határozza meg alapvető módon. A térségi elmaradottság leküzdéséhez – s ezáltal az egyes, térségben élő ember életkörülményeinek javításához – számos prioritást is szem előtt kell tartanunk a célrendszer, s az azt megvalósító stratégiai és operatív intézkedések megfogalmazása során. E prioritások a következők: 

Versenyképes gazdaság



Humánerőforrás állandó fejlesztése



Egységes térségi tervezés



Hatékony civil háló



Infrastruktúra-fejlesztés



Környezeti minőség javítása



Fenntartható növekedés

Ezek a prioritások természetesen számos ponton szintén szorosan összefüggenek egymással, s külön-külön és együttesen segítik elő az átfogó és fő célok teljesülését. Így a versenyképes gazdaság és a humánerőforrás állandó fejlesztése prioritások nagymértékben elősegítik a térségi versenyképesség növekedését. Hasonlóképpen az egységes térségi tervezés is hozzájárul előbbi átfogó cél teljesüléséhez éppúgy, mint a fejlett települési környezet megvalósításához. A települési életminőség és a gazdasági fejlődés alapját pedig nagymértékben meghatározza az infrastruktúra fejlettsége, -fejlesztése. A hatékony civil háló szintén egyfajta háttér-feltételként jelenik meg, mely ugyanakkor nélkülözhetetlen feltétele a térségi együttműködés hatékony megteremtésének, s ezáltal a térségi versenyképesség, valamint a humánerőforrás erősítésének. Alapvető prioritásként kell szem előtt tartani továbbá a környezetminőség javítását és a fenntartható növekedés követelményét – hiszen ezek nem csak a vonzó és egészséges természeti környezet számára képeznek alapot, de a program egészének sikerességét is meghatározzák. A területfejlesztési program célrendszerét mutatja a következő ábra. (Jelezve a kapcsolódást a 20. ábrán feltüntetésre kerültek a stratégiai programok is, ezek részletes kifejtésére és kibontására azonban értelemszerűen a stratégiai és operatív programrészben kerül sor.)


73

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 20. ábra A Vasvári Kistérség területfejlesztési programjának célpiramisa

Stratégiai programok

Gazdaságfejlesztés

Humánerőforrásfejlesztés

Infrastruktúrafejlesztés


Településfejlesztés

Fenntartható növekedés

Környezetminőség javítása,

Infrastruktúra-fejlesztés

Természet- és környezetvédelem

környezettudatosság fokozása

Vonzó, egészséges természeti környezet

Fejlett települési környezet

Hatékony civil háló

Egységes térségi tervezés

Humánerőforrás állandó fejlesztése

Térségi versenyképesség erősítése

Versenyképes gazdaság

Prioritások

ÁTFOGÓ CÉLOK

FŐ CÉL

Hátrányos helyzet leküzdése – térségi felzárkózás

Esélyegyenlőség


II.2. VÁRHATÓ HATÁSOK – KÖVETELMÉNYEK A MONITORINGGAL SZEMBEN A területfejlesztési program koncepciójának célrendszere megvalósulása esetén – szándéka szerint – csökken a Vasvári kistérség más kistérségekhez viszonyított lemaradása, megtörténik a térség felzárkózása. E várt hatás számos részeredményből tevődik össze, melyek közül nem egy viszonylag jól mérhető – akár kistérségi szinten is. A mérhető összetevők közé tartozik mindenekelőtt a kistérségben megtermelt anyagi javak mennyisége – ez számos statisztikai mérőszám segítségével megfogható, akár a fogyasztók, a lakosság oldaláról (pl. szja nagysága), akár a termelők, a vállalatok oldaláról (pl. éves árbevétel). (A jelenlegi statisztikai rendszerben nem lehetséges ugyanakkor a kistérségi GDP kiszámítása, hiszen az legkisebb egységként csupán a megyékre áll rendelkezésre; ott is csak meglehetős időbeli késéssel.) A területi monitoring legfőbb feladata a várt és valós hatások közti eltérések regisztrálása, s a szükség szerinti (korrekciós) beavatkozás. A monitoring-testület a kistérségi társulás ill. annak vezető testülete kell legyen, míg a konkrét, operatív feladatok elvégzése akár külső tanácsadó cégre is bízható. Várható, hogy uniós csatlakozásunkkal megnőnek – és sok tekintetben tisztázódnak is – a területi monitoringgal szembeni (egységes) követelmények, így mindenekelőtt szükséges figyelembe venni a mindenkor érvényes törvényi szabályozást – így a jelenleg érvényben lévő 112/1997 (VI.27.) Kormányrendeletet a Területi Információs Rendszerről (TEIR).

II.3. KÖZTES ÉRTÉKELÉS – PRGRAM AKTUALIZÁLÁS (2005) A program koncepcionális részénél kell megemlíteni azt, hogy 2005 tavaszán sor került a területfejlesztési program aktualizálására, frissítésére, mely munka keretében ismételten sor került teljeskörű települési polgármesteri kérdőívezésre. Mindez kiváló lehetőséget kínált arra is, hogy áttekintésre kerülhessenek a programban megfogalmazott célok helyessége, a leírt fejlődési pálya, az uniós csatlakozás hozadéka, stb. A kibontakozó kép alapján a települési vezetők jelentős része (10) inkább a csatlakozás negatív hozadékait emelte ki, a jellemző érvek között megemlítve a megszűnő munkahelyeket, a hazai gazdaság védelmének hiányát, valamint a pályázati aktivitást ellehetetlenítő önerő-hiányt. A polgármesterek másik jelentős csoportja (13) összességében semlegesnek ítélte a csatlakozás hozadékát ill. azt hangsúlyozta, hogy az eltelt idő nem alkalmas az objektív megítélésre. Ami a területfejlesztési program szerkezetét, az ott megfogalmazott stratégiai célokat illeti, örvendetes, hogy a program szerkezetével alapvetően valamennyi települési vezető azonosulni tudott, csupán a hangsúlyok kerültek más-más helyre. Jellemzőnek tekinthető a gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés hangsúlyozása; szoros összefüggésben a szennyvízhelyzettel, s a meghiúsult Sapard-programmal. Fontos még megemlíteni azt is, hogy a kérdőívekből kibontakozó kép alapján a településeket meglehetősen nagy pályázati aktivitás jellemzi (évi átlagban településenként cca. 6-8) – mely pályázatok gyakran kívülálló okok miatt (forráshiány) nem nyernek támogatást. A „tipikus” pályázati aktvitás a kisebb infrastrukturális beruházásokra, előkészítő munkákra, tervek II. Koncepció Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozására vonatkozik. A nemzetközi (határon átívelő) együttműködés nem nevezhető jellemzőnek, ahol azt megemlítették a települési vezetők, ott is inkább egyes civil szervezeteket neveztek meg, mint azok hordozóját.


76


III. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

77


III. 1. A PROGRAMALKOTÁS MÓDSZERTANA A területfejlesztési program stratégiai és operatív programrészének megalkotásakor több forrásból szereztük be információinkat ill. több követelménynek kívántunk párhuzamosan megfelelni. Így a hazai és nemzetközi trendek megállapításánál nagymértékben támaszkodtunk a vonatkozó közgazdasági-területfejlesztési (hazai és nemzetközi) szakirodalomra, valamint a rendelkezésre álló statisztikai adatokra. A Központi Statisztikai Hivatal által biztosított adatok egyben a Helyzetelemzés – s az annak részét képező SWOTanalízis - alapvetését is jelentették. Mindez kiegészült kérdőíves felméréssel - ill. személyes beszélgetésekkel, interjúkkal -, melyek végső célja nem más volt, mint a Program – szándékunk szerint - legfontosabb módszertani jellemzőjének biztosítása, vagyis a települések és a településeken élők érdekeinek és elképzeléseinek maximális figyelembe vétele. A település- (és kistérség)központúság ott is megnyilvánul a Programban, hogy elsősorban a települések ill. azok társulása(i) által véghezvihető programokra helyeztük a hangsúlyt a stratégiai és operatív program megalkotása során. A Program aktualizálásakor (2005) szintén végeztünk települési polgármesteri interjúkat – melyre korábban már szintén több alkalommal hivatkoztunk. Nagymértékben figyelembe vettük emellett azokat a kistérségi tervezési dokumentációkat is, melyek az utóbbi nyolc évben megszülettek, s melyek szintén fontos háttérfeltételét képezik a kistérség fejlesztésének (ezek rövid ismertetését ld. I.8.2.). Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy a területfejlesztési program eleget kell tegyen – s szándékunk szerint eleget is tesz -, a rá, mint hivatalos dokumentumra vonatkozó törvényi előírásoknak és szabályozásoknak. Így megalkotásakor mindenekelőtt a következő törvényi szabályozásokat vettük figyelembe: - 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a „Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.” (Különös tekintettel vettük figyelembe e rendelet mellékleteit, melyek a program részletes tartalmi követelményeire vonatkoznak.) - 184/1996. (XII.16.) Kormányrendelet „A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről.”

III. 2. A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA A program koncepciójában megfogalmazott és részletesen kifejtett célok ill. célrendszer elérése érdekében a következő stratégiai programokat határoztuk meg: I.

Gazdaságfejlesztés

II.

Humánerőforrás-fejlesztés

III.

Infrastruktúrafejlesztés

IV.

Környezet- és természetvédelem

V.

Település-fejlesztés

VI.

Esélyegyenlőség

A stratégiai programok alá – az egyes programok jellegéből adódóan eltérő számú - operatív programok tartoznak, melyek pedig intézkedésekre tagozódnak. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

78

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A stratégiai és operatív programrendszert mutatja a következő (31.) táblázat.

III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

79


Stratégiai program  Operatív program

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program

Intézkedések

I.1.1. Térségi földbirtok-rendezési (kataszter) program I.1.2. Erdőtelepítési- és hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program

I.2. Turizmusfejlesztés operatív program

I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése

I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése I.3.1. Információs pontok kiépítése

I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése

I.3.2. Kis- és középvállalkozások hálózatosodása I.2.3. Aktív turizmus – I.3.3. Térségi összefogás tematikus utak és együttműködés a kialakítása gazdasági élet szereplői között I.2.4. Gyógy- és 1.3.4. Vállalkozói rekreációs turizmus Inkubátor program fejlesztése 1.2.5. Kerékpáros 1.3.5. Közösségi turizmus fejlesztése gazdaságfejlesztés 1.3.6. Térségi befektetésösztönző program


80


Stratégiai program

Intézkedések

Operatív program

II. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS II.1. Örökségvédelem

II.2. Térségi együttműködési háló fejlesztése

II.3. Térségi Szociális Program

II.1.1. Hagyományőrzés

II.2.1. Civil társadalom II.3.1. Tranzit erősítése program foglalkoztatási program

II.1.2. Épített örökség védelme

II.2.2. Teleházak II.3.2. Vállalkozóvá hálózatának kialakítása válás erősítése

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése

II.2.3. Térségi közmunka program


81


Stratégiai program

Intézkedések

Operatív program

III. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS III.1. Műszaki infrastruktúra fejlesztése

III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése

III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése

III.1.2. Belterületi utak járdák

III.2.2. Közösségi rádió

III.1.3. Külterületi, mezőgazdasági úthálózat

III.2. 3. Szociális háló fejlesztése III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése

III.1.4. Településeket összekötő utak


82


Stratégiai program Operatív program

IV. TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM IV.1. Környezeti terhelés csökkentése

IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése

Intézkedések

IV.1.1. Szennyvíz program

IV.2.1. Csörnöc-Herpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében


83



V. Település-fejlesztés V.1. Települési vonzerő program

Intézkedések

IV.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás IV.1.2. Otthonteremtés támogatása IV.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása


84


Intézkedések

Stratégiai program  Operatív program

VI. Esélyegyenlőség

VI.1. Kisebbségek esélyegyenlősége VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek

VI.2. Fogyatékosok

VI.2. Nők esélyegyenlősége VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttérinfrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések

VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése


85


III. 3. KAPCSOLÓDÁS EGYÉB PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOKHOZ A program eddigi részében már több alkalommal utaltunk olyan területfejlesztési dokumentumokra, melyek sok tekintetben meghatározták/meghatározzák a kistérségi fejlesztés fő irányait. Így külön fejezet keretében került sor a kistérségi szintű – örvendetesen nagy számú – területfejlesztési, ágazati programok rövid (összefoglaló jellegű) értékelésére (ld. I.8.2.), valamint a kistérségi szempontból meghatározó megyei területfejlesztési program rövid ismertetésére (I.1.2.3.). E programok megállapításai, felvázolt kitörési pontjai a legtöbb esetben ma is helytállóak – így azokat természetesen jelen Program megalkotásakor is nagymértékben figyelembe vesszük, így biztosítandó egyúttal a tervezési folyamat koherens és összefüggő voltát. E helyütt – elkerülendő az ismétléseket – a nemzeti és regionális szintű tervezés jelen Programhoz kapcsolódó fontosabb elemeit vesszük számba, hiszen a területfejlesztési programalkotás csak úgy érheti el célját, ha összefüggései, megállapításai, felvázolt kitörési programjai figyelembe veszik a magasabb szintű tervezés eredményeit is (másrészről annak alapját képezik).

III. 3. 1. Nemzeti szintű tervezés Az Országos Területfejlesztési Koncepció térséget közvetlenül érintő meghatározottsága mindenekelőtt a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó terv (ld. OTK V/25. ábra), mely a 8-as főút fejlesztése mellett a Nyugat-Dunántúli Régió észak-déli irányú tengelyét alkotó gyorsforgalmi út megépítésével is számol. (A két út ráadásul Vasvár mellett keresztezné egymást.) Fontos kiemelni az Országos Területfejlesztési Koncepció kapcsán azt is, hogy a koncepció a vallási turizmus vizsgálatakor külön nevesíti Vasvárt is, mint a vallási turizmus potenciális bázisát. A Nemzeti Fejlesztési Terv – melynek végső változatának elkészítése folyamatban van – számos közös vonást mutat jelen kistérségi programmal. Így célrendszerének hangsúlyos elemét képezi a gazdasági versenyképesség növelése (átfogó cél), a humánerőforrás fejlesztése, a gazdasági versenyképesség erősítése (operatív programok). Emellett számos más kapcsolódási pont is megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Terv felé (pl. KKV-k fejlesztése, aktív munkaerő-piaci politikák támogatása prioritások, stb.), melyeket - a megfelelő szinten szintén megpróbáltunk jelen programba integrálni.

III. 3. 3. Regionális szintű tervezés A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja és a kistérség területfejlesztési programja közti kapcsolat szintén elsősorban a célrendszer hasonlóságában ragadható meg. Ennek oka – miként a különböző tervezési, programozási szintek közti kapcsolat részletezése során arra a régiós program is utal (ld. Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja. 3. keretes írás) -, hogy a kisebb tervezési egység mint a nagyobb tervezési dokumentum részhalmaza jelenik meg, melynek ugyanakkor – a tervezés méretéből adódóan - számos helyi igényre és adottságra kell reagálnia.


86

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A regionális programmal való kapcsolódásnál fontos még megemlíteni, hogy a régiós program szintén kiemelten kezeli a versenyképesség erősítését, mely nemcsak a stratégiai célok között jelenik meg, de a régiós jövőkép megfogalmazásánál is. Fontos hasonlóság emellett még a környezetvédelem és fenntarthatóság stratégiai céljának megfogalmazása. A legfőbb párhuzamosságot pedig a két program között az jelenti, hogy mindkettő célpiramisának csúcsán – bár más-más megfogalmazásban -, de a felzárkózás, a lemaradás megszüntetése fogalmazódik meg. („Közép-Európa egyik vezető régiója születik” – „Hátrányos helyzet leküzdése – térségi felzárkózás”.) A meglévő egyéb régiós programozási dokumentumok általában egy-egy szűkebb területet érintenek (pl. kerékpáros akcióterv; szociális program; hátrányos helyzetű fiatalok képzésére és foglalkoztatására vonatkozó program, stb.) ezek lehetőség szerint szintén beépítésre kerültek jelen programba, a vonatkozó szakterületek, programpontok kapcsán.

III.4. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK A következőkben – figyelembe véve a fentebb említett törvényi szabályozás előírásait is egységes szerkezetben kerül kifejtésre a kistérség területfejlesztési programjának stratégiai és operatív programrésze.

III.4.1. A stratégiai programok szerkezete Az egyes stratégiai programok a következő szerkezetben kerülnek kifejtésre: 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez) – a stratégiai program indokoltsága és kapcsolódása a Koncepcióban megfogalmazott célpiramishoz.



Feladatok (operatív programok) – a végrehajtandó konkrét, operatív programokba szervezett feladadok felsorolása.



Közreműködő szervezet megnevezése – a stratégiai program egészében – akár a végrehajtás, akár az ellenőrzés és monitoring oldalról - közreműködő szervezet(ek) megnevezése.



A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei – a területfejlesztési program időkeretén (középtáv) belül veszi számba a várható hatásokat és eredményeket.



Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészéről, mely operatív programonként tartalmazza az intézkedések – tevékenységekre lebontott – rendszerét.

Az akcióterv összeállításánál az a felismerés jelentette az alapot, hogy a legtöbb intézkedés megvalósításához gyakran egymáshoz nagyon is hasonló tevékenységek, tevékenységelemek véghezvitele szükséges. Így a legtöbb esetben szükség van szervezetfejlesztésre, marketingtevékenységre, építési-műszaki beruházásokra, stb. Ezeket – az általunk kulcstevékenységnek ítélt - tevékenységeket tüntettük fel az akcióterv baloldali főoszlopában. A táblázat fejléceit – értelemszerűen - a Program fő szerkezeti egységei (stratégiai és operatív programok és intézkedések) adják, az egyes cellákban pedig az adott intézkedés végrehajtásához szükséges konkrét tevékenységelem található – mely a legtöbb esetben mint önálló projekt is felfogható. Ily módon az akciótervnek időbeli dimenzió is adható – ezt hivatott kifejezni a táblázat vastagon elkülönített jobboldali főoszlopa. Az egyes tevékenységelemekből ugyanis a Program időtávja (5-7 év) alatt olyan egységes tevékenységhalmazoknak kell összeállniuk, III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

87

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja melyek megléte (vagy hiánya) önmagában is mutatja a program eredményességét (vagy eredménytelenségét).

III.4.2. Az operatív programok szerkezete Az operatív programrészben az operatív programok alá tartozó intézkedések kerülnek részletes kifejtésre a következő szerkezetben: 

Indoklás



Cél



Javasolt projektek



Menedzsmentszervezet



Beavatkozási terület2



Pénzügyi ütemterv

A kifejtést a fentebb említett, a stratégiai programok utolsó pontjában ismertetett táblázat (akcióterv) is segíti ill. alátámasztja – ld. részletesebben a vonatkozó részeket.

2

A beavatkozási terület meghatározását a Program stratégiai és operatív részének megalkotása során - tekintve hogy középtávon számos bizonytalan tényezővel kell számolni - a lehető legtágabb módon végeztük el. Az áttekinthetőség és összefoglalás céljából a Program mellékleteként külön is csatoltunk egy beavatkozási területre vonatkozó mátrixot, mely pedig alapvetően a kistérségi, kiscsoportos (személyes) műhelyfoglalkozások, (találkozások) által nyert vonatkozó információkat foglalja össze. (ld. Melléklet)


88

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I. Gazdaságfejlesztés 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A gazdaságfejlesztés stratégiai program közvetlenül alapozza meg a Program koncepciójának célpiramisában megfogalmazott „Térségi versenyképesség erősítése” átfogó cél megvalósulását. A versenyképesség növelése pedig a térségben előállított javak mennyiségének növekedéséhez, s ezáltal az életszínvonal emelkedéséhez – összességében a térség felzárkózásához jelenthet alapot.



Feladatok (operatív programok):

I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.2. Turizmusfejlesztés operatív program I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése 

Közreműködő szervezet megnevezése: ld. 32. táblázat „Szervezetfejlesztés” sora.



A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 32. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa.



Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészéről – 32. táblázat.


89

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program Operatív program Intézkedések

- Bekapcsolódás a várhatóan kiépülő országos földbirtoknyilvántartó rendszerbe.

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing

Rendezvényszervezés

- Szakmai konferencia szervezése.

Képzések Műszaki beruházás

- Földbirtok-rendezés (csere, vétel, stb.) a kölcsönös előnyök alapján, a gazdaságos művelés megkönnyítése érdekében. - Nyilvántartás informatikai háttérfeltételeinek kialakítása.

- Erdőbirtokossági társulások és egyéb (szakmai) szervezetek megalakulása. - Non-profit szervezet létrehozása (szükség szerint). - Telepítési lehetőségek és térségi potenciál felmérése. - Résztvevők lehetséges körének elérése. - Vadászatok szervezése (ügyelve a fenntartható vadgazdálkodás szempontjaira).

Tájtermesztést segítő - Országos programokhoz - Az egyes intézkedések felelős mezőgazdasági termeltető kapcsolódóan. menedzsment-szervezeteimek a és feldolgozó központok kiépülése. létrehozása.

- Szakmai képzések.

- Szakmai képzések az ökológiai gazdálkodás elterjesztése érdekében. - A termékfeldolgozáshoz - Információs rendszer szükséges infrastruktúra kiépítése. kiépítése (aszalók, szárítók, stb.) - Alternatív kultúrák telepítése (helyi gyümölcsfajok, gyógynövények, stb.)

- Erdőtelepítési program végrehajtása (tájjellegű fafajokkal). - A természetjáró turizmus feltételeinek megteremtése (táblák, szemétgyűjtők, eligazító jelek, stb. elhelyezése).

- Agrár-turisztikai rendezvények.

- Összehangolt marketingakciók a térségi termékek népszerűsítése érdekében.

- A fejlesztésben érdekelt rétegek megnyerése és bevonása a progragram megvalósításába.

- Térségi vásárok, árubemutatók. - Országos vásárokon, bemutatókon való megjelenés.

- Az agroturizmus alapját képező térségi rendezvények.


- A helyi, gazdálkodói igényeket kielégítő képzésfajták megjelenése. - A fenntartható mezőgazdaság és (öko)turizmus igényeit kielégíteni képes infrastrukturális háttér kiépülése. - Hagyományos növény- és állatfajok elterjedése.

A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE

Szervezetfejlesztés

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.1.1. Térségi I.1.2. ErdőtelepítésiI.1.3. Alternatív I.1.4. Térségi földbirtok-rendezési és hasznosítási agrárgazdaság agárinformációs- és (kataszter) program program fejlesztése marketing program

90

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Tervezés, tanulmányok

- A föld tulajdon- és művelési viszonyait naprakész módon dokumentáló nyilvántartás (adatbank) kiépítése.

- Átfogó tanulmányterv elkészítése

- átfogó tanulmányterv elkészítése

- átfogó tanulmányterv elkészítése


Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció.

91


Stratégiai program Operatív program Intézkedések


TEVÉKENYSÉGEK


Képzések

I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése


- Meglévő (egyházi) hálózatok kihasználása új (turisztikai) funkciók érvényesítésével. - Turisztikai kiadvány a térség szakrális értékeiről és vonzerejéről (interneten is elérhető formában).

- Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében. - A vízi turizmusban rejlő lehetőségeket népszerűsítő kiadvány.

I.2.3. Aktív I.2.4. Gyógy- és turizmus – rekreációs tematikus utak turizmus kialakítása fejlesztése - Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében.

- Az aktív turizmus lehetőségeinek bemutatása kiadvány formájában. - Tematikus utakat népszerűsítő kiadvány. - Zarándoklatok - Horgász- Kerékpáros, szervezése; versenyek, vízi gyalogostúrák programok egyházi túrák, egyéb vízhez szervezése, egyéb ünnepekhez és kapcsolódó rendezvények rendezvényekhez rendezvények. kapcsolódóan. - Egyházi, történelmi szakmai konferenciák (pl. a domonkos rendhez kapcsolódóan).

I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése

- Turisztikai - Csatlakozás a egyesület/szövetség régiós létrehozása a ernyőszervezethez. térségi összefogás érdekében.

-A turisztika térségi szereplőit összefogni képes hálózat kialakulása

- Turisztikai kiadvány megjelentetése.

- Kerékpáros lehetőségeket népszerűsítő kiadvány.

- A térségi turisztikai termékek és szolgáltatások egységes marketingje.

- Térségi programok szervezése

- Kerékpáros rendezvények, versenyek.

- Térségi adottságok kihasználásán alapuló rendszeresen megrendezésre kerülő turisztikai rendezvények.


- A térség bekerül a régiós (majd országos) köztudatba.


Marketing

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS I.2. Turizmusfejlesztés operatív program

92

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Műszaki beruházás

Tervezés, tanulmányok

- Műemléki rekonstrukciók – összekötve a szálláskapacitás bővítésével. (pl. Vasvár – kolostor felújítása és új funkciókkal megtöltése.) - Átfogó tanulmányterv készítése

- Tó- és folyó-parti infrastrukturális beruházások. - A célcsoport speciális igényeihez igazodó szállásbővítés. - Átfogó tanulmányterv elkészítése

- Tematikus utak (és aktív turizmus) háttérinfrastruktúrájának megteremtése (útés kerékpárútépítés, táblarendszer, stb.) - Szállásbővítés. - Átfogó tanulmányterv elkészítése

- Fürdőfejlesztés és - kerékpárinfrastrukturális kölcsönző hálózat beruházások. létrehozása - kerékpárút-építés, és járulékos beruházások (útjelző táblák, esőbeállók, stb. - Átfogó tanulmányterv elkészítése



- A térségbe látogató és azon áthaladó (tranzit) turizmus igényeit kielégíteni képes szálláskapacitás növekedése (Vasvár, Oszkó, Győrvár, stb.). - Egyházi és egyéb műemlékek felújítása. - Elhanyagolt ingatlanok új funkcióval való megtöltése. Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések, a vállalkozók érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció.

93



I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése I.3.1. Információs pontok kiépítése

Szervezet- és módszerfejlesztés

- A meglévő információszolgáltató pontok összekötése, újak létrehozása.

Marketing

- Internetes marketing és tartalomszolgáltatá s.


- Rendszeres tájékoztató fórumok tartása (konkrét témákban – pl. aktuális pályázati lehetőségek).

I.3.2. Kis- és középvállalkozáso k fejlesztése

I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között - Kis- és - Térségi, a középvállalkozások gazdaság szektorait térségi is figyelembe vevő együttműködéséne együttműködési k megalapozása a hálók kialakítása klaszteresedés (konkrét, operatív mintájára. feladatok – pl. reklámkampány – véghezvitele céljából). - Közös térségi - Egy-egy alapú terméket, marketingtevékeny termékcsoportot ség. népszerűsítő marketingtevékeny ség (pl. „Hegyhát Gyümölcse Program”) - Vállalkozók Fóruma; Vállalkozók Bálja, stb.

I.3.4. Vállalkozói inkubátor program

I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés

I.3.6. Térségi befektetésösztönző program

- Önkormányzatok és vállalkozók; regionális gazdaságfejlesztési szervezetek közti együttműködés.

- Közösségi gazdaságfejlesztésb en érdekelt szervezetek összefogása.

- Önkormányzatok, társulásaik és regionális (országos) befektetés-ösztönző szervezetek együttműködése.

- A gazdaság fejlesztését hatékonyan szolgáló kistérségi hálózat kiépülése.

- Érdekelt vállalkozók folyamatos tájékoztatása.

- Pozitív példák bemutatására épülő marketingtevékeny ség..

- Egységes kistérségi fellépés (vállalkozók számára készített CD-k és kiadványok).

- Egységes térségi marketingarculat és – tevékenység kialakulása; ennek segítségével növekvő értékesítés. - A gazdasági élet szereplői számára rendszeres kapcsolattartás i lehetőségek kiépülése.

- Térségi tematikus rendezvények.



TEVÉKENYSÉGEK

Intézkedések

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

94

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Képzések

- Gazdasági élet szereplőinek képzése – reagálva a piaci igényekre.

Beruházás

- Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése.



- Kis- és - Térségi tematikus középvállalkozások képzések. vezetőinek képzése.



- Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése. - Infrastrukturális beruházás inkubátorház kialakítása.

- Infrastrukturális műszaki beruházások.




- Beruházásokhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, erősítése (szennyvízprogram; elektromos hálózat fejlesztése, stb.) - Átfogó tanulmányterv elkészítése

- A gazdaság igényeire reagáló képzési kínálat. - Elhanyagolt, kihasználatlan ingatlanok számának csökkenése a Kistérségben.

- Az önkormányzat ok, és a gazdasági élet szereplőinek igényeit tükröző koherens tervezési dokumentáció megléte.

95

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.1. AGRÁRGAZDASÁG FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM

A Vasvári Kistérségben meghatározó jelentőséggel bír a mezőgazdaság, mely szektoron belül külön is kiemelendő az erdő- és erdőgazdálkodás jelentősége. Az agrárgazdaság fejlesztésének tehát – igazodva a térség Helyzetelemzésben és Sapard programban is feltárt jellemzőihez – hangsúlyosan kell szerepelnie a gazdaságfejlesztés főbb irányainak meghatározásakor. Az agrárgazdaság fejlesztése operatív program a következő intézkedésekre tagolódik: I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program I.1.2. Erdőtelepítés és -hasznosítás program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program

I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program

Indoklás: Az áttekinthető földbirtok-nyilvántartás és –rendszer mind az Unió mezőgazdasági támogatásai folyósításának, mind pedig a gazdaságos termelésnek alapvető feltételét képezi. E témakörben – uniós csatlakozásunk kapcsán – nemzeti szintű intézkedések várhatók – ezekhez kell kapcsolódnia a Kistérségnek is. Cél: 

Áttekinthető agrár-nyilvántartás.



Megfelelő üzemméretet biztosító birtok (és parcella) nagyság.

Javasolt projektek és feladatok: -

Bekapcsolódás a várhatóan kiépülő országos földbirtok-nyilvántartó rendszerbe.

-

Szakmai konferenciák szervezése

- Földbirtok-rendezés (csere, vétel, stb.) a kölcsönös előnyök alapján, a gazdaságos művelés megkönnyítése érdekében. -

Nyilvántartás informatikai háttérfeltételeinek kialakítása.

- A föld tulajdon- és művelési viszonyait naprakész módon dokumentáló nyilvántartás (adatbank) kiépítése Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, földhivatalok, FM Hivatal, mezőgazdasági vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2005

2006

2007

2008

2009

+

+

+

+

+

+

Részeként a várhatóan elinduló országos akciónak.


96

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.1.2. Erdőtelepítés és -hasznosítás program

Indoklás: A Vasvári Kistérség magas erdősültségi foka olyan érték, melyet nem csupán megőrizni szükséges, de javítani is – azaz szükséges a további erdősítés, elsősorban az alacsony aranykorona értékű földterületeken. Emellett hangsúlyt kell fektetni a meglévő erdőterületek sport és rekreációs célú kihasználására is. Cél: 

Erdőterületek növelése (a Kistérségre jellemző, őshonos fafajok telepítése által).



Az erdőterületek sport- rekreáció és egyéb célú kihasználása.


Erdőbirtokossági társulások és egyéb (szakmai) szervezetek megalakulása.

-

Non-profit szervezet létrehozása (szükség szerint).

-

Telepítési lehetőségek és térségi potenciál felmérése.

-

Résztvevők lehetséges körének elérése.

-

Vadászatok szervezése (ügyelve a fenntartható vadgazdálkodás szempontjaira).

-

Szakmai képzések.

-

Erdőtelepítési program végrehajtása (tájjellegű fafajokkal).

- A természetjáró turizmus feltételeinek megteremtése (táblák, szemétgyűjtők, eligazító jelek, stb. elhelyezése). -

Átfogó tanulmányterv elkészítése

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, erdőgazdaság, erdőbirtokossági társulások, erdőtulajdonosok, földtulajdonosok, vadásztársaságok, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

A telepítendő terület függvényében, fajlagos költségek alapján.

I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése

Indoklás: Alternatív agrárgazdaság és alternatív agrártermék alatt jelen esetben olyan mezőgazdasági termelést és terméket értünk, mely nem a ma hagyományosnak tekinthető (tömeg)növények tömegtermelésén alapul, hanem vagy módszerében (pl. bio-gazdálkodás), vagy a termesztett növény – vagy tenyésztett állat - jellegében (pl. köles, hajdina, stb.) attól jelentősen eltér. Ezen mezőgazdasági ágak fejlesztése nagymértékben elősegítheti a fenntartható, környezetbarát termelés elvének érvényesülését, s egyben a térségi lehetőségek kiaknázását. Márpedig a térségi, táji jelleg kihasználása – az uniós trendek alapján – rendkívül jelentős lépés a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése irányába. Cél: 

Sajátos, táji jellegű mezőgazdaság erősítése. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

97

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: -

Tájtermesztést segítő mezőgazdasági termeltető és feldolgozó központok létrehozása.

-

Agrár-turisztikai rendezvények.

-

Szakmai képzések az ökológiai gazdálkodás elterjesztése érdekében.

-

A termékfeldolgozáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése (aszalók, szárítók, stb.)

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft)

Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Megvalósítás ideje

+

+

+

+

+

+

Megvalósítás becsült költsége

-

5 000

15000

25000

20000

20000

I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketingprogram

Indoklás: A térség - ez esetben a "Vasi-Hegyhát", mint földrajzi terület - középpontba állítása - figyelembe véve az uniós mezőgazdasági trendeket - mindenképpen indokolt. Hasonlóképpen a Kistérség az a földrajzi terület, melyről jól összehasonlítható és kezelhető információk állhatnak rendelkezésre, a megfelelő információs rendszer kiépítésével (természetesen az országosan kiépülő rendszerhez csatlakozva ill. annak részeként). Cél: 

Térségi agrárinformációk rendelkezésre állása.



Térségi alapú marketing.

Javasolt projektek és feladatok: - Összehangolt marketingakciók a térségi termékek népszerűsítése érdekében. - Térségi vásárok, árubemutatók. - Országos vásárokon, bemutatókon való megjelenés. - Információs rendszer kiépítése. Menedzsmentszervezet és közreműködők: szervezeteik, FM Hivatal, Agrárkamara, stb.

települési

önkormányzatok,

termelők

és

Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

2000

2000

3000

3000


98

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.2. TURIZMUSFEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM

A turizmusban rejlő meglévő adottságok kihasználása alapvető fontossággal bír a Kistérség jövőbeli felzárkózása szempontjából. A Kistérségre jellemző, más tájegységektől eltérő, markáns turisztikai kínálat létrehozásához szükséges adottságok rendelkezésre állnak a térségben. A turizmusfejlesztés operatív program a következő intézkedésekre tagolódik: I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus – tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése A Vasvári Kistérség turisztikai kínálatának jellege Mint azt a Kistérség turizmusával foglalkozó eddigi elemzések, programok (ld.I.8.2.) is megállapították, a turisztikai kínálat szempontjából alapvető jellegzetesség a meglévő vonzerők szétszórt, diffúz volta. Azaz számos, megmutatásra érdemes vonzerő lelhető fel a térségben, de az eddigiek során ezek közül csupán egy, a Jeli Arborétum tett szert régiós, sőt országos ismertségre. Sajnálatos módon azonban Jeli neve nem kötődik az oda látogatók mentális térképén a Vasvári Kistérséghez. Mindez sok tekintetben meghatározza a turizmusfejlesztés lehetőségeit és irányait. Egyrészt törekedni kell arra, hogy a Jelibe látogatókban tudatosodjon annak térségi elhelyezkedése, kerüljön sor az arborétum látogatóinak „megszólítására” – azaz szükséges számukra további, komplex programelemek felmutatása. Másrészt szükség van a meglévő, diffúz programelemek valamely rend (akár tematikai, akár kronológiai) szerinti felfűzésére, melyhez kitűnő lehetőséget kínálhat az Európa-szerte elterjedt kulturális utak rendszere. Fontos lehetőségként merül fel a történelmi hagyományok – így a kuruc-kor emlékeinek – felhasználása is, mely kínálati elemeket szintén célszerű más térségi kínálatokkal társítani. I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése

Indoklás: A vallási turizmushoz kapcsolódó kínálati elemek nagy és jelentős száma (mindenekelőtt Mindszenty szülőfaluja és a vasvári domonkos kolostor épülete) önmagában is kínálja a turizmus ezen ágának fejlesztését. A vallási turizmus az Országos Területfejlesztési Koncepcióban is nevesítve kerül megemlítésre a térség vonatkozásában. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy a nyugat felé irányuló zarándoklatok jelentős része is áthalad a térségen, e tranzitforgalom számára pedig – megfelelő kínálati elemek, és szálláskapacitás biztosításával – Vasvár és térsége lehet az utolsó hazai pihenőhely. Cél: 

A vallási turizmus térségi lehetőségeinek és hagyományainak kiaknázása.

Javasolt projektek és feladatok: - Domokos kolostor felújítása, új funkciókkal való megtöltése. (szállásbővítés, új kiállítótermek, üzletsor, kolostorkert) -

Meglévő (egyházi) hálózatok kihasználása új (turisztikai) funkciók érvényesítésére. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

99

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Turisztikai kiadvány a térség szakrális értékeiről és vonzerejéről (interneten is elérhető formában). - Zarándoklatok szervezése; programok egyházi ünnepekhez és rendezvényekhez kapcsolódóan. (pl. Mindszentyhez kapcsolódóan rendszeres rendezvények szervezése.) -

Egyházi, történelmi szakmai konferenciák (pl. a domonkos rendhez kapcsolódóan).

-

Új célcsoportok megnyerése (pl. szakmai csoportok, diákok).

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, Vasvári Múzeum, civil szervezetek, katolikus egyház. Beavatkozási terület: kistérség egésze; kiemelten Vasvár, Csehimindszent. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

25000

30000

30000

30000


Indoklás: A térség kisebb tavai (patakjai) és folyója, a Rába olyan lehetőségeket kínál a turizmus számára, melynek kiaknázása mindenképpen kívánatos - e téren már jelentős (és egyben sok tekintetben példamutató) beruházások és fejlesztések is történtek. A vízi turizmus kedvéért a térségbe látogató turisták egyben a turizmus más ágaiba is viszonylag könnyen bevonhatók megfelelő kínálati elemek és marketingakciók segítségével. Cél: 

A vízi turizmus térségi lehetőségeinek nagyobb mértékű kiaknázása.


Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében.

-

A vízi turizmusban rejlő lehetőségeket népszerűsítő kiadvány.

-

Horgászversenyek, vízi túrák, egyéb vízhez kapcsolódó rendezvények.

-

Tó- és folyó-parti infrastrukturális beruházások.

-

A célcsoport speciális igényeihez igazodó szállásbővítés.

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok Beavatkozási terület: Gersekarát, Győrvár, Püspökmolnári, Rábahídvég, Sárfimizdó, Telekes, Vasvár. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

6000

5000

3000


100

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.2.3. Aktív turizmus – tematikus utak kialakítása

Indoklás: A Kistérség meglévő, rendkívül értékes, ugyanakkor földrajzilag szétszórt módon elhelyezkedő turisztikai kínálata jó alapot teremthet a tematikus utak kialakítására. Az Európa-szerte meglévő kulturális utak hálózata a legtöbb esetben „virtuális utat” jelent, ilyen térséget érintő út lehet a Vas-út, vagy éppen a „Kolostorok útja”. Mindamellett van a Vasvári Kistérségnek egy olyan egyedülálló kulturális kincse, mely fizikailag is lehetőséget teremtene egy kulturális út létrehozására. Ez pedig a Katonák útja vagy Római út), mely évszázadokon keresztül biztosította a magyar seregek útját délnyugati irányba („Olasz út”). A Katonák útja nagyrészt ma is járható (erdei) út, melynek rekonstruálása, járhatóvá tétele – ez egy hajdani ellenőrző pontnál, a Vasvári Sáncnál már megtörtént – egyedülálló élményt és attrakciót jelentene. Cél: 

Tematikus, kulturális utak kínálatának kialakítása (Vas útja, Borhordó út, Kolostorok útja, Katonák útja – „Évezredes utak vonzásában program”).



A térség történelmének bemutatása, élővé tétele.


Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében.

-

Az aktív turizmus lehetőségeinek bemutatása kiadvány formájában.

-

Tematikus utakat népszerűsítő kiadvány.

-

Kerékpáros, gyalogostúrák szervezése, egyéb rendezvények.

-

Történelmi múlt bemutatására épülő rendezvények (kuruc-kori csata, stb.)

- Tematikus utak (és aktív turizmus) háttér-infrastruktúrájának megteremtése (út- és kerékpárút-építés, táblarendszer, stb.) -

Szállásbővítés

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, Vasvári Múzeum. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

6000

5000

1000

1000

I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése

Indoklás: A gyógy- és rekreációs célú turizmus világszerte növekvő mértékben járul hozzá a turizmus által megtermelt jövedelmekhez. A tendencia Európában - a fejlett európai országok öregedő társadalmának is betudhatóan - különösen jellemző.


101

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Cél: 

A térség előnyös adottságainak (szennyezés-mentes, érintetlen természeti környezet, kulturális örökség elemei, termálvizek) kihasználásával a gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése.

Javasolt projektek és feladatok: - Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében. - Turisztikai kiadvány megjelentetése. - Térségi programok szervezése - Fürdőfejlesztés és infrastrukturális beruházások. - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv: Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

15000

15000

15000

15000

I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése

Indoklás: A kerékpáros turizmus területén az utóbbi időszakban összehangolt régiós fejlesztési elképzelések kezdtek körvonalazódni. Emellett a térség kiemelten kedvező lehetőségekkel és adottságokkal rendelkezik ezen turisztikai ágazat fejlesztését tekintve, s a célcsoport tagjai már ma is nagy számban keresik fel a területet - igaz, sok esetben még csupán áthaladva azon, egy másik turisztikai desztináció felé. Cél: 

Térségi adottságok kihasználásával kerékpáros turizmus bázisának kiszélesítése.

Javasolt projektek és feladatok: - Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében, csatlakozás a régiós ernyőszervezethez. - Kerékpáros lehetőségeket népszerűsítő kiadvány. - Kerékpáros rendezvények, versenyek. - Kerékpár-kölcsönző hálózat létrehozása - Kerékpárút-építés, és járulékos beruházások (útjelző táblák, esőbeállók, stb. - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

102

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

4 000

5000

7000

7000

7000

TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS HÁTTÉRFELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

Ezen operatív programban azok a - sok tekintetben háttérfeltételt képző – intézkedések kerülnek összefoglalásra, melyek mintegy a térségi gazdaságfejlesztés alapját, nélkülözhetetlen „kellékét” jelentik. A Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése operatív program alá a következő intézkedések tartoznak: I.3.1. Információs pontok kiépítése I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program

I.3.1. Információs pontok kiépítése

Indoklás: Gyakori, hogy a gazdasági élet különböző szereplői nem, vagy csak nehezen jutnak hozzá a szükséges információhoz. Márpedig az információhoz való hozzájutás uniós csatlakozásunkkal még az eddigieknél is fontosabb lesz a versenyképesség szempontjából. Cél: 

A gazdasági élet szereplői számára naprakész információkat nyújtani képes térségi hálózat kiépítése.

Javasolt projektek és feladatok: - A meglévő információ-szolgáltató pontok (teleházak, telekunyhók; falugazdászok stb.) összekötése, újak létrehozása. -

Internetes marketing és tartalomszolgáltatás vállalkozók részére.

- Rendszeres tájékoztató fórumok tartása (konkrét témákban – pl. aktuális pályázati lehetőségek). -

Gazdasági élet szereplőinek képzése – reagálva a piaci igényekre.

-

Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése. (információs pontok)

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, Regionális Fejlesztési Ügynökség, teleházak, telekunyhók, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

103


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1500

1500

1500

1500

I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése

Indoklás: A kis- és középvállalkozások – mint ahogy azt európai uniós példák is igazolják – alapvető módon meghatározzák egy-egy terület versenyképességét, fejlődését, prosperitását. Hiányukban nem alakulhat ki megfelelő, hosszabb távon is stabilitást mutató munkaerő-piac sem, így a térségi kis- és középvállalkozások támogatása a térség gazdaságának versenyképessége szempontjából is alapvető fontosságú. Így fejlesztésük, valamint a meglévő vállalkozások megóvása kiemelten fontos. Cél: 

(Uniós szinten is) versenyképes kis- és középvállalkozói szektor létrejötte.

Javasolt projektek és feladatok: - Kis- és középvállalkozások térségi együttműködésének megalapozása a klaszteresedés mintájára. -

Közös térségi alapú marketingtevékenység.

-

Vállalkozók Fóruma; Vállalkozók Bálja, stb. megrendezése.

-

Kis- és középvállalkozások vezetőinek képzése.

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár, Pácsony. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

500

2000

4000

4000

I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között

Indoklás: A gazdasági élet valamennyi szereplője közti együttműködés – ideértve tehát a viszonylag nagyobb méretű vállalatokat is – alapvető fontosságú a térségi gazdaság szempontjából. Cél: 

Együttműködés, partneri viszony megteremtése a versenyképesség növelése érdekében.

Javasolt projektek és feladatok: - Térségi, a gazdaság szektorait is figyelembe vevő együttműködési hálók kialakítása (konkrét, operatív feladatok – pl. reklámkapány – véghezvitele céljából). III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

104

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Egy-egy terméket, termékcsoportot népszerűsítő marketingtevékenység (pl. „Hegyhát Gyümölcse Program”). -

Térségi tematikus rendezvények és képzések.

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1000

2000

4000

4000

I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program

Indoklás: A kezdő vállalkozások számára a legtöbb esetben nagy nehézségeket okoz a vállalkozás elindulása, a szolgáltatások, termékek piacra való bevezetése. A kezdő vállalkozások támogatása éppen ezért kell, hogy külön nevesítésre kerüljön a területfejlesztési programban. Cél: 

Induló vállalkozások támogatása.

Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok és vállalkozók; regionális gazdaságfejlesztési szervezetek közti együttműködés megteremtése. - Érdekelt vállalkozók folyamatos tájékoztatása. - Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése. - Infrastrukturális beruházás - inkubátorház kialakítása. - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók, regionális gazdaságfejlesztési szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

10000

1000

1000

1000

I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés

Indoklás: A társadalom, a civil szféra által felvetett problémákra reagáló, közösségi alapú gazdaságfejlesztés járulékos, de szociális, társadalmi hatásait tekintve mégis kulcsfontosságú eleme lehet a gazdasági potenciál növelésének.


105


Közösségi gazdaságfejlesztési projektek megvalósításával a társadalmi kohézió növelése.

Javasolt projektek és feladatok: - Közösségi gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezetek összefogása. - Pozitív példák bemutatására épülő marketingtevékenység.. - Infrastrukturális műszaki beruházások. Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5000

5000

5000

5000

* Vállalkozói tőke bevonásával. I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program

Indoklás: A térségbe történő beruházások ösztönzése, ennek érdekében megfelelő tájékoztatóés marketing-tevékenység kifejtése alapvető jelentőséggel bír a térség gazdasága szempontjából. Cél: 

A befektetők felkutatása és "megnyerése".



Újabb vállalkozói beruházások.

Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok, társulásaik és regionális (országos) befektetés-ösztönző szervezetek együttműködése. - Egységes kistérségi fellépés (vállalkozók számára készített CD-k és kiadványok). - Beruházásokhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, erősítése (szennyvízprogram; elektromos hálózat fejlesztése, stb.) - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, kamarák. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5000

5000

5000

5000


106


II. Humánerőforrás-fejlesztés 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A humánerőforrás-fejlesztés stratégiai program – az imént tárgyalt gazdaságfejlesztés stratégiai programmal együtt - közvetlenül alapozza meg a Program koncepciójának célpiramisában megfogalmazott „Térségi versenyképesség erősítése” átfogó cél megvalósulását. A térségi humánerőforrás minősége alapvető meghatározottsággal bír a megtermelt javakat illetően, hiszen a globalizáció egyik fontos, általános trendje a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek jövedelmezőbb előállítása – ennek pedig alapfeltétele az emberi erőforrás erőssége.




II.1. Örökségvédelem II.2. Térségi együttműködési háló fejlesztése II.3. Térségi szociális program 









107


Stratégiai program

II. Humánerőforrás-fejlesztés

Operatív program Intézkedések

- Helyi múzeumok (bemutatótermek) létrehozása - Művelődési és kulturális intézményrendszer fejlesztése - Hagyományőrző csoportok támogatása - Falu- és térségtörténeti kiadványok és publikációk

II.1.2.Épített örökség védelme

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése - Önkormányzatok, - Önkormányzatok, - Az örökségvédelem területén aktív intézményvezetők és civil szféra intézményvezetők és civil szféra térségi együttműködési hálózatok szervezeteinek partnerségen szervezeteinek partnerségen alakulnak ki. alapuló rendszeres alapuló rendszeres együttműködése. együttműködése.

Képzések

- Veszélyeztetett épületek - Rendezvények összehangolt felkutatása és a bennük rejlő marketingje. lehetőségek ismertetése szakmai - Internetes portál felállítása. befektetők irányába. - Történelmi táborok, szakkörök, - Rendszeres és időközi megemlékezések szervezése. rendezvények, rendezvénysorozatok. - Népi mesterségek képzése.

Műszaki beruházás

- Kézműves műhelyek, alkotóházak kialakítása.

- Az épített örökség veszélyeztetett épületeinek felújítása, új funkciókkal való megtöltése.


- Művelődési és kulturális intézményrendszer fejlesztésének koncepciója

- Átfogó tanulmányterv elkészítése.

Marketing

TEVÉKENYSÉGEK



- Rendezvények átfogó koncepciója.




II.1. Örökségvédelem

- A térség hagyományait megjelenítő, egységes arculatú kiadványok és rendezvények. - A történelmi múltat élővé tevő rendezvények alakulnak ki a Kistérségben. - Erősödő hagyománytisztelet és – ismeret - Régi, rossz állapotú épületek kerülnek felújításra, s kapnak új (idegenforgalmi szempontból is értékes) funkciót (tájház, kézműves műhely, stb.). Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció, (és a kivitelezéshez, pályázatokhoz közvetlenül felhasználható műszaki tervek.)

108



TEVÉKENYSÉGEK

II.2. Térségi együttműködési háló fejlesztése Civil társadalom erősítése program - Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) felkarolása, hálózatba szervezése. - Nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolása, kiépítése. - Információs gócpontok (civil és ifjúsági referensi hálózat) kialakítása. - Partnerségen alapuló önkormányzati-civil együttműködés. - Civil társadalmat erősítő, népszerűsítő kiadványok (nyomdai és digitális, internetes formátumban is) megjelentetése - Civil szervezetek rendezvényei (tánctalálkozók, versmondóversenyek, stb.) szervezése - Civil vezetők és aktivisták képzése.

Teleházak hálózatának kialakítása - Megfelelő szervezeti forma (egyesület, alapítvány, Kht.) kialakítása teleház létrehozása és működtetése érdekében.


- Települési közösségi központok, civil szolgáltató központok kialakítása


- Átfogó tanulmányterv elkészítése.

- Teleházak, telekunyhók külső építési munkálatai - Teleházak, telekunyhók belső, informatikai beruházásai - Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció elkészítése.

Marketing

Rendezvényszervezés Képzések

Térségi közmunka program - Potenciális munkáltatók szervezeteinek (civil szervetek, önkormányzatok, vállalkozók, intézmények, stb.) összekapcsolása.

- Lakosság bevonása, széles körű tájékoztatása.

- Informatikai és egyéb képzések.

- Fejlett civil élet, együttműködésen és partnerségen alapuló térségi kapcsolatok.

- Térségi szintű közös marketing, mely széles rétegeket képes megszólítani és bevonni. - Műhelyfoglalkozások a szélesebb vállalkozói réteg megnyerése érdekében. - Informatikai képzés (potenciális távmunkások számára); egyéb képzések. - Távmunkahelyek létrehozása.

Átfogó tanulmányterv elkészítése.


- A térség lakóinak igényeire reagáló rendezvények. - Képzett – így a forrásszerzésben is jártas - civil vezetők. - Az élethosszig tartó tanulás szemléletének megjelenése a térségben. - Elhanyagolt ingatlanok új funkcióval való megtöltése. - Pályázatok beadására közvetlenül alkalmas tervezési dokumentáció megléte.

109


Intézkedések Szervezetfejlesztés


A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program


Operatív program

TEVÉKENYSÉGEK

II.3. Térségi szociális program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program - Tranzit foglalkoztatásban potenciálisan érdekelt/érdekeltté tehető szervezetek és mintául szolgáló programok, projektek felkutatása. - Együttműködés a piaci szereplők valamint az állami és önkormányzati szféra között.

II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése - Vállalkozók, cégek, képzők és egyéb szervezetek közötti - A térség szociális hálózatosodás. programjának megvalósításában, a hátrányos helyzet leküzdésében hatékonyan együttműködő szervezeti háló kialakulása.

- Konferenciák, műhelyfoglalkozások a tranzitfoglalkoztatás (és egyéb munkaerő-piaci eszközök) témájában

- Konferenciák, műhelyfoglalkozások a sikeres példák átadása céljából.

Képzések

- Munkavállalók képzése

- Vállalkozóvá válásban potenciálisan lehetőséget látók képzése (vállalkozói készségek, nyelvi képzés, szakmai ismeretek oktatása, stb.)


- Telephelyfejlesztés.


- Átfogó tanulmányterv.

Marketing Rendezvényszervezés

- Átfogó koncepció elkészítése.


- Informatív, rendszeres időközönként megrendezésre kerülő tematikus rendezvénykínálat, mely egyben fórumot teremt a hasonló területen dolgozó szakemberek eszmecseréjére is. - Munkavállalói és munkaadói igényekre egyaránt reagáló képzési kínálat. - Elhagyott ingatlanok újrahasznosítása. - Új szociális intézmények létrejötte. - Akadálymentesített épített környezet. - Átfogó térségi tervezési dokumentáció.

110


Intézkedések Szervezetfejlesztés


II.1. ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Az örökségvédelem operatív program alapvetően a humánerőforrás-fejlesztés egyik alapját, a térség kulturális-történelmi, hagyománybeli örökségét kívánja megragadni, ügyelve e hagyományok térbeli megnyilvánulásaira is – vagyis az azoknak otthont adó épületekre. Ennek megfelelően jelen operatív program a következő három intézkedésre tagolódik: II.1.1. Hagyományőrzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése


Indoklás: A térség gazdag hagyományainak megőrzése és felelevenítése mind a humánerőforrás-fejlesztés, mind a turizmus, mind pedig a térségi identitás megerősítése szempontjából elsőrendű fontossággal bír. Cél: -

A Kistérség hagyományainak felkutatása, felelevenítése, megőrzése.


Helyi múzeumok (bemutató-termek) létrehozása

-

Művelődési és kulturális intézményrendszer fejlesztése

-

Hagyományőrző csoportok támogatása

-

Falu- és térségtörténeti kiadványok és publikációk

- Történelmi táborok, kapcsolódóan).

szakkörök,

megemlékezések

szervezése

(pl.

-

Népi mesterségek képzése.

-

Kézműves műhelyek, alkotóházak kialakítása.

-

Művelődési és kulturális intézményrendszer fejlesztésének koncepciója

-


kuruc-korhoz

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

2000

2000

2000

2000


111

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja II.1.2. Épített örökség védelme

Indoklás: A térségi épített környezetnek számos olyan eleme van, mely megóvásra szorul, s mely – felújítva, új funkciókkal bővülve – a térségi humánerőforrás-fejlesztés központjává, gócpontjává válhat. Ilyen mindenekelőtt a térség központjában elhelyezkedő Domonkos Kolostor, mely kora, jelentősége, funkciója alapján – megfelelő marketing segítségével – akár az egész térséget is szimbolizálhatja a külvilág irányába. Emellett azonban természetesen számos egyéb, értékes épület található a térségben - ezek szinte minden településen megtalálhatók a Kistérségben. Cél: 

Az épített örökség megóvásával a térségi humánerőforrás erősítése.

Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok, intézményvezetők és civil szféra érintett szervezeteinek partnerségen alapuló rendszeres együttműködése. - Veszélyeztetett épületek felkutatása és a bennük rejlő lehetőségek ismertetése szakmai befektetők irányába. - Az épített örökség veszélyeztetett épületeinek felújítása, új funkciókkal való megtöltése. (pl. Domokos-kolostor Vasvár; Szőlőhegy Oszkó, Polgármesteri Hivatal Csehi; Mikoskastély Mikosszéplak; hegyi kápolna Nagytilaj; templom Olaszfa, Telekes (kistelekesi templom); pincék Petőmihályfa; stb.) -


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények, vállalkozók, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár, Oszkó, Csehi, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Telekes, Petőmihályfa. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

50000

50000

50000

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése

Indoklás: A Kistérség kulturális és rendezvénykínálatának döntő szerepe van - a Kistérség karakterének, imídzsének megteremtése mellett - a turisztikai kínálat színesítésében, a vonzerő növelésében is. Cél: 

Sokszínű térségi kulturális- és rendezvénykínálat megteremtése.

Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok, intézményvezetők és civil szféra szervezeteinek partnerségen alapuló rendszeres együttműködése. - Rendezvények összehangolt marketingje. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

112

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Internetes portál felállítása. - Rendszeres és időközi rendezvények, rendezvény-sorozatok. (pl. kuruc-korhoz kapcsolódó programok, Katonák útja, Vas útja, stb. programsorozat) - Rendezvények átfogó koncepciója. Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, intézmények, vállalkozók, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5000

5000

5000

5000

II.2. TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓ FEJLESZTÉSE

Nagy jelentőséggel bír a térségi ember életminősége szempontjából a térségi civil és egyéb szervezetek közötti együttműködés minősége. Fontos elősegíteni a köztük lévő hálózatosodás és együttműködés kiterjesztését, ezáltal ugyanis pl. számos szolgáltatás, rendezvény, stb. a kisebb településeken is közvetlenül elérhető lesz – s javul ezáltal az ott lakók komfortérzete, s a település megtartó ereje. A Térségi együttműködési háló fejlesztése operatív program alá a következő intézkedések tartoznak: II.2.1. Civil társadalom erősítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program

II.2.1. Civil társadalom erősítése program

Indoklás: A civil társadalom, a civil szerveződések megléte nem csupán országos méretekben nézve lehet mércéje a demokrácia tényleges fejlettségének, de sokat elárul egy-egy kisebb település életéről is. Tekintve, hogy a civil szféra, a harmadik szektor számos olyan feladatot fel tud vállalni, melyet az önkormányzati, állami szervek és egyéb intézmények nem képesek – ezért is jönnek létre ti. ezeket az űröket betöltendő -, így a civil társadalom és szervezetek az egyes ember életminőségére is közvetlenül hatással lehetnek, javítva az életkörülményeket. Cél: 

Erős térségi civil szektor.


Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) felkarolása, hálózatba szervezése.

-

Nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolása, kiépítése.

-

Információs gócpontok (civil és ifjúsági referensi hálózat) kialakítása.

-

Partnerségen alapuló önkormányzati-civil együttműködés.


113

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Civil társadalmat erősítő, népszerűsítő kiadványok (nyomdai és digitális, internetes formátumban is) megjelentetése -

Civil szervezetek rendezvényei (tánctalálkozók, versmondó-versenyek, stb.) szervezése

-

Civil vezetők és aktivisták képzése.

-

Települési közösségi központok, civil szolgáltató központok kialakítása

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, teleházak. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

300

600

600

700

700

II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása

Indoklás: Az információhoz való hozzájutás szempontjából mindaddig rendkívül fontos szerepe lesz a közösségi hozzáférési pontoknak, vagyis a teleházaknak, míg a számítógéphez és internethez való hozzáférés az emberek nagy része számára nem lesz otthonában biztosítható. Ráadásul a teleházak számos más funkciót is betölthetnek, felvehetnek, s így mintegy a helyi közösségi élet gócpontjaivá válhatnak. A teleházak mellett a kiépült ill. kiépülőben lévő e-Magyarország hálózat pontjainak is fontos szerepe lehet az információ kistérségi szintű rendelkezésre állásának biztosításában (ld. 13. táblázat adatai). Cél: 

Kistérségi teleház-hálózat kialakítása.

Javasolt projektek és feladatok: - Megfelelő szervezeti forma (egyesület, alapítvány, Kht.) kialakítása teleház létrehozása és működtetése érdekében. -

Lakosság bevonása, széles körű tájékoztatása.

-

Informatikai és egyéb képzések.

-

Teleházak, telekunyhók külső építési munkálatai

-

Teleházak, telekunyhók belső, informatikai beruházásai

-

Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció elkészítése.

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, teleházak, civil szervezetek, Regionális Fejlesztési Ügynökség, minisztériumok. Beavatkozási terület: kistérség egésze (tekintve, hogy a már teleházzal rendelkező településeken is szükséges a további fejlesztés - már csak a számítástechnikai eszközök gyors amortizációja miatt is). III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

114


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

18000

18000

18000

18000

II.2.3. Térségi közmunka program

Indoklás: A meglévő régiós és helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind munkaadói oldalról létezik egyfajta igény a közmunka igénybe vételére, mind a munkaerő-piac oldaláról fennáll egy ezt kielégíteni képes kereslet. Így mindenképpen indokolt lehet a közmunka térségi szintű megszervezése. Cél: 

Térségi közmunka program elindításával a munkanélküliség enyhítése.

Javasolt projektek és feladatok: - Potenciális munkáltatók szervezeteinek (civil szervetek, önkormányzatok, vállalkozók, intézmények, stb.) összekapcsolása. -

Műhelyfoglalkozások a szélesebb vállalkozói réteg megnyerése érdekében.

-

Informatikai képzés (potenciális távmunkások számára); egyéb képzések.

-

Távmunkahelyek létrehozása.

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, Munkaügyi Központ, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

1000

8000

8000

8000

II.3. TÉRSÉGI SZOCIÁLIS PROGRAM

Jelen operatív program elsődleges feladata, hogy csokorba gyűjtse azokat a módszereket, eszközöket, konkrét projekteket, melyek megvalósításával csökkenhet a társadalmi kirekesztődés - mindenekelőtt a munkaerő-piac vonatkozásában -, nőhet az esélyegyenlőség, s javulhatnak a vállalkozóvá válás feltételei. Ennek megfelelően az operatív program a következő intézkedésekre tagolódik: II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése


115

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program

Indoklás: A munkaerő-piac aktív eszközeinek alkalmazása, mindenekelőtt tranzit foglalkoztatók létrehozása segít a munkanélküliség kezelésében, a hátrányos helyzetűek munka világába való integrálásában, egyúttal pozitív térségi hatása is van. Cél: 

A munkaerő-piacról valamely okból fogva kirekesztett, kihullott személyek átmeneti foglalkoztatásával esélyteremtés a munkaerő-piacra való tartós visszakerülésre.



Munkanélküliség csökkentése.

Javasolt projektek és feladatok: - Tranzit foglalkoztatásban potenciálisan érdekelt/érdekeltté tehető szervezetek és mintául szolgáló programok, projektek felkutatása. - Együttműködés a piaci szereplők valamint az állami és önkormányzati szféra között. - Konferenciák, műhelyfoglalkozások a tranzitfoglalkoztatás (és egyéb munkaerő-piaci eszközök) témájában - Munkavállalók képzése - Telephelyfejlesztés. - Átfogó tanulmányterv. Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, Munkaügyi Központ, civil szervezetek, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

8000

8000

8000

8000

*Vállalkozói tőke bevonásával II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése

Indoklás: Egy vállalkozás elindításához gyakran hiányzik a kezdő impulzus, hiányosak a rendelkezésre álló információk, stb. Ennek a helyzetnek az orvoslását jelentenék a jelen intézkedés alá gyűjtött projektek. Cél: 

A vállalkozóvá válás segítése, megkönnyítése - az egyén oldaláról kiindulva.



Munkanélküliség csökkentése.

Javasolt projektek és feladatok: - Vállalkozók, cégek, képzők és egyéb szervezetek közötti hálózatosodás. - Konferenciák, műhelyfoglalkozások a sikeres példák átadása céljából. - Vállalkozóvá válásban potenciálisan lehetőséget látók képzése (vállalkozói készségek, nyelvi képzés, szakmai ismeretek oktatása, stb.) - Átfogó koncepció elkészítése. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

116

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, Munkaügyi Központ, civil szervezetek, képzőközpontok és szervezetek, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1000

1000

1000

1000


117


III. Infrastruktúra-fejlesztés 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): Az infrastruktúra-fejlesztés stratégiai program végrehajtása esetén nagymértékben és közvetlenül hozzájárul a térségi ember életminőségének javulásához, s a térség felzárkózásához.




III.1. Műszaki infrastruktúra fejlesztése III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése 









118


Stratégiai program

III. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS


III.1. Műszaki infrastruktúra fejlesztése Közvilágítás fejlesztése Belterületi utak, járdák

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing Rendezvényszervezés Képzések Műszaki beruházás


Településeket összekötő utak - Települések, közötti, kistérségi önkormányzati társulások, bevonva a közútkezelőt is

- Olyan térségi, kistérségi szerveződések jönnek létre, melyek képesek külső – pályázati – pénzeszközök bevonásával az a műszaki infrastruktúra fejlesztésére, a beruházások véghezvitelére.

Javul a térségen belüli közúti összeköttetés, s ezzel együtt a térség elérhetősége is. Mindez alapot teremt a turizmus – pl. a kerékpárút-építések által, ld. turizmusfejlesztési op. program -, valamint a megfelelő vállalkozó környezet számára is. Javul a közvilágítás minősége, ugyanakkor költségei csökkennek. Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció, és a kivitelezéshez, pályázatokhoz közvetlenül felhasználható műszaki tervek.

- Lakosság bevonása, széles körű tájékoztatása

- Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése (izzócserék) - Közvilágítási hálózat bővítése - Önkormányzati intézmények világításának korszerűsítése

Települések belterületén lévő járdák, utak – beleértve a buszöblöket is – felújítása, építése.

- Külterületi, mezőgazdasági utak állagának feljavítása

- Településeket összekötő utak felújítása és építése

- Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció készítése





119



Külterületi, mezőgazdasági úthálózat - Települések, közötti, kistérségi önkormányzati társulások, bevonva a mezőgazdasági vállalkozókat is

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program

III. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

Operatív program Kábel TV hálózat fejlesztése

III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése Közösségi rádió Szociális háló fejlesztés


- Önkormányzati együttműködés – vállalkozók, vállalkozói hálózatok bevonásával.

- Civil szervezeti és intézményi együttműködés.

Marketing

- Lakosság bevonása, széles körű tájékoztatása

- Helyi média segítségével.

- Falugondnoki szolgálat kiterjesztése. - Nappali ellátások rendszerének kiépítése (ápolás, melegétkeztetés, stb.).

Rendezvényszervezés Képzések



- Kábel TV hálózat kiépítése (a hálózat paramétereinek kialakításánál ügyelve arra, hogy a rendszer Internet elérést is képes legyen biztosítani). - Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció készítése

- Közösségi rádió - Szociális otthon alapfelszereltségének létesítés, szociális kiépítése. létesítmény felújítás. - Falugondnoki szolgálatok számára gépjármű-beszerzés - Tanulmányterv a - Átfogó térségi létesítésről; tanulmányterv marketingterv.

Oktatási rendszer fejlesztése - Oktatási együttműködési hálózat kialakítása a kistelepülések között

- Olyan térségi, kistérségi szerveződések – kiemelten civil szervezetek és önkormányzatok viszonylatában - jönnek létre, melyek képesek külső – pályázati – pénzeszközök bevonásával az intézkedések véghezvitelére. - Az intézkedések hátterét a lakosság állandó tájékoztatása és bevonása adja, mely leginkább a helyi média útján lehetséges – ezáltal a települések lakói sajátjuknak érzik a fejlesztéseket, s kihasználják az abban rejlő lehetőségeket.

- Nyelvoktatás erősítése - Informatikai oktatás erősítése - Felnőttoktatás – OKJs képzések - Nyelvoktatás és informatikai oktatás feltételeinek megteremtése (pl. nyelvi labor, számítógépes termek) - Térségi képzési tanulmányterv.

- Nő a lakosság képzettsége, (pl. nyelvtudása) és tájékozottsági foka.


- Régi, rossz állapotú épületek kerülnek felújításra, s kapnak új funkciót. - Nő a lakosság komfortérzete, s ezzel a települések népességmegtartó ereje. Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció, és a kivitelezéshez, pályázatokhoz közvetlenül felhasználható műszaki tervek.

120


TEVÉKENYSÉGEK

Intézkedések

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja III.1. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A műszaki infrastruktúra egyes elemeinek fejlesztése elkerülhetetlen az egyes települések felzárkózásához, a nyugat-európai állapotok megközelítéséhez. A műszaki infrastruktúra fejlesztése operatív program a következő intézkedéseket tartalmazza: III.1.1. Közvilágítás fejlesztése III.1.2. Belterületi utak, járdák III.1.3 Külterületi, mezőgazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összekötő utak

III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

Indoklás: A közvilágítás fejlesztése alatt értjük egyrészt a szükség szerinti hálózati bővítést (mennyiségi fejlesztés), másrészt a meglévő, kiépült hálózat energiatakarékos bővítését (minőségi fejlesztés). Előbbit a szolgáltatás mindenki számára elérhető voltának biztosítása, utóbbit energiatakarékossági és környezetvédelmi okok indokolják. Cél: 

Energiatakarékos, a szükséges helyeken rendelkezésre álló közvilágítási hálózat megléte.


Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése (izzócserék)

-

Közvilágítási hálózat bővítése

-

Önkormányzati intézmények világításának korszerűsítése

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: intézmények, áramszolgáltató.

települési

önkormányzatok,

társulásaik,

Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Áramszolgáltató bevonásával finanszírozott program

III.1.2. Belterületi utak, járdák

Indoklás: A belterületi utak és járdák minősége nap, mint nap meghatározza a helyben lakók életminőségét, egyben az idelátogatók számára is meghatározó a térség megítélését tekintve. Cél: 

Megfelelő minőségű járdák, útfelületek, kerékpárutak és buszöblök megléte valamennyi településen. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

121

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: - Átfogó műszaki tervek készítése – lehetőség szerint szem előtt tartva az egységes térségi arculat kialakítását (pl. egységes arculatú buszöblök, buszvárók). -

Építési-műszaki beruházások.

Menedzsmentszervezet és közreműködők: önkormányzatok és társulásaik, vállalkozók, közútkezelők. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft)

Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Fajlagos költségek (Ft/km) segítségével számított összes bekerülési költség.

III.1.3 Külterületi, mezőgazdasági úthálózat

Indoklás: Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági úthálózat finanszírozásának kérdése megoldatlan – hosszabb távon aligha rendezhető a kérdés nagyobb méretű állami beavatkozás, pénzügyi támogatás nélkül. Ugyanakkor a versenyképes mezőgazdaság megteremtésének is fontos előfeltétele a kérdés rendezése. Cél: 

Műszakilag megfelelő állapotban lévő mezőgazdasági úthálózat.

Javasolt projektek és feladatok: - Átfogó tanulmányterv/műszaki terv elkészítése. - Építési, műszaki beruházások. Menedzsmentszervezet és közreműködők: önkormányzatok és társulásaik, mezőgazdasági vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+


III.1.4. Településeket összekötő utak

Indoklás: A települések egymás közötti összeköttetésének javítása alapvető jelentőséggel bír az elérhetőség, a térségi kohézió, s nem utolsó sorban az ingázók életkörülményeinek javításában. Cél: 

Gyors elérhetőséget biztosító, jó minőségű települések közti úthálózat megléte. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

122

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: - Átfogó tanulmányterv/műszaki terv elkészítése. - Útépítési/útjavítási beruházások. Menedzsmentszervezet közútkezelők.

és

közreműködők:

települések

és

társulásaik,

vállalkozók,

Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Csehi, Mikosszéplak; Szemenye, Csehimindszent; Gersekarát, Döbörhegy; Nagytilaj, Pókaszepetk; Nagytilaj, Jeli; Sárfimizdó, Hagyárosbörönd; Telekes, Zalaboldogfa; Oszkó, Alsóújlak; Olaszfa, Csehi-Oszkó és Olaszfa, Nagytilaj-Jeli útvonalak ill. összeköttetések. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft)

Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+


III.2. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

Humán infrastruktúra alatt értjük az infrastruktúra azon elemeit, melyek fejlesztése a térségben élők képzettségének, szociális ellátásának, informáltságának, stb. (tehát a humánerőforrás fejlesztésnek) elengedhetetlen alapját képezik. A humán infrastruktúra fejlesztése operatív program alá a következő intézkedések tartoznak: III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése III.2.2. Közösségi rádió III.2.3. Szociális háló fejlesztés III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése


Indoklás: A kábel TV hálózat megléte, kiépítettsége az információhoz jutás szempontjából járul hozzá a térségi humánerőforrás minőségének javításához. A kábel TV hálózat ilyetén szerepe fokozható, amennyiben kiépítésekor az internetes összeköttetést is lehetővé tevő rendszert létesítenek. Cél: 

Internetes elérés nyújtására is alkalmas kábel TV hálózat megléte.

Javasolt projektek és feladatok: 

Kábel TV hálózatának kiépítése (vállalkozói tőke bevonásával).



Meglévő, korszerűtlen hálózat korszerűsítése (csillagpontos rendszer).




Menedzsmentszervezet és közreműködők: önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, vállalkozók. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

123

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Andrásfa, Csehi, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári, Rábahídvég, Telekes, Vasvár. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

-

-


Vállalkozói tőke és lakossági hozzájárulás által finanszírozott program.


Indoklás: Nyugati példák igazolják, hogy a civil és aktivitás fontos „színtere” lehet az éter is. Tekintve, hogy e téren számos pályázat várható a közeljövőben (helyi rádiók számára nyújtandó frekvenciákra), ezért mindenképpen indokolt külön intézkedés keretében is kitérni erre a lehetőségre. Annál is inkább, mivel az alapvető stúdió felszerelések beszerzése sem jelent elviselhetetlenül nagy terhet (cca. 500 ezer Ft). Cél: 

Helyi aktivitás és tájékoztatás minőségének növelése.


Helyi rádió felszereléseinek beszerzése.

-

Tanulmányterv a létesítésről; marketingterv elkészítése

Menedzsmentszervezet és közreműködők: civil szervezetek, települési önkormányzatok, intézmények. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

600

800

800

800

III.2.3. Szociális háló fejlesztés

Indoklás: A szociális ellátórendszer minden térségben meghatározó jelentőséggel bír az ott lakók életkörülményeire – még inkább így van ez egy olyan társadalomban, térségben, ahol az idős korosztályok népességen belüli arány egyre jelentősebb. Az intézkedés megvalósítása szoros összefüggésben (s némi átfedéssel) történik a "II.3.3. Esélyegyenlőség növelése" alatt javasolt projektekkel. Cél: 

Megfelelő szintű ellátást nyújtó szociális rendszer – a térség valamennyi lakosa számára hozzáférhető módon.

Javasolt projektek és feladatok: III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

124

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 

Falugondnoki szolgálat kiterjesztése ill. minőségének javítása (gépjármű beszerzés által).



Nappali ellátások rendszerének kiépítése (ápolás, meleg étkeztetés, stb.)



Szociális otthon létesítés, fejlesztés.




Menedzsmentszervezet és közreműködők: önkormányzatok és társulásaik, intézmények, civil szervezetek, egyház. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

8000

8000

9000

*Emellett pályázati, állami pénzeszközök nagyarányú bevonásával.

III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése

Indoklás: Mint arra már több alkalommal is utaltunk, a térségi humánerőforrás minősége – a világgazdaság jelenlegi trendjeinek figyelembe vételével – alapvető módon határozza meg az adott terület versenyképességét és jövedelemtermelő képességét. Így az oktatási rendszer fejlesztése hangsúlyos eleme kell legyen a humán infrastruktúra fejlesztése operatív programjának. Cél: 

Képességek és készségek állandó fejlesztését biztosító képzési rendszer és programok.

Javasolt projektek és feladatok: 

Oktatási együttműködési hálózat kialakítása a kistelepülések között.



Nyelvoktatás erősítése.



Informatikai oktatás erősítése.



Felnőttoktatás erősítése.



Nyelvoktatás és informatikai oktatás feltételeinek javítása (nyelvi labor, számítógépes termek, stb.)



Térségi képzési terv elkészítése.

Menedzsmentszervezet és közreműködők: önkormányzatok és társulásaik, intézmények, teleházak, telekunyhók, Pedagógiai Intézet, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 500

1500

2000

2000

2500


125


IV. Természet- és környezetvédelem 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A természet- és környezetvédelem stratégiai program alapvető módon segíti elő a fenntartható fejlődés elvének érvényesülését, s egyben a térség kiegyensúlyozott hosszú távú fejlődését. Hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez, ezáltal jobb és élhetőbb térségi életminőség kialakításához, a térségi felzárkózás véghezviteléhez.




IV.1. Környezeti terhelés csökkenése. IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése 









126


Stratégiai program

IV. Természet- és környezetvédelem


TEVÉKENYSÉGEK

Marketing

IV.1.2.Hulladékgazdálkodás

IV.1.3.Megújuló energia hasznosítása - Települési önkormányzatok - Vállalkozók, vállalkozói - Civil szervezetek bevonása, (mikro)térségi társulása. hálózatok bevonása. vállalkozói és intézményi együttműködés. - Lakosság bevonása, széles körű - Lakosság bevonása, széles körű - Megújuló energiaforrások tájékoztatása. tájékoztatása. promóciója

Rendezvényszervezés Képzések Műszaki beruházás

- Szennyvízhálózat-fejlesztés. - Szennyvízhálózat-építés. - Szennyvíziszap-kezelés.



- Illegális szemétlerakók felkutatása és „leltárba vétele” - Illegális szemétlerakók felszámolása, a környezet helyreállítása. - Az összegyűjtött szilárd (és folyékony) települési hulladék megfelelő kezelése. - Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése; hulladékújrahasznosítás arányának növelése. - Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció készítése

- Újfajta, innovatív együttműködési hálózatok kialakulása a környezeti terhelés csökkentése érdekében. - A fenntartható fejlődés elvének megjelenése a marketingkiadványokban – elültetése a köztudatban.

- Továbbképzések, tanulmányút szakemberek részére - Napenergia (esetleg szélenergia) hasznosítása. - Energiatakarékos házak létesítése. - Biomassza termelés és felhasználás.

- Tudatformálás – környezettudatos gondolkodás. - A megújuló energia hasznosítási arányának növekedése. - Környezeti terhelés csökkenése. - Újrahasznosított hulladék mennyiségének növekedése.

- Átfogó tanulmányterv készítése.

Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések, s a fenntartható fejlődés elveit szem előtt tartó térségi és települési tervezés.


A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE


IV.1. Környezeti terhelés csökkentése IV.1.1.Szennyvíz-program

127

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program Operatív program Intézkedések

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing

Rendezvényszervezés Képzések Műszaki beruházás Tervezés, tanulmányok

IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése IV.2.1. Csörnöc-Herpenyőmenti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése - A tájvédelmi körzet szervezeti kereteinek kialakítása ill. betagolása a meglévő régiós rendszerbe. - Zöld civil szervezetek összefogása. - Ismertető kiadvány a terület természeti értékeiről. - Túrák szervezése, szakmai kísérettel. - Képzés szakemberek, tanárok részére. - A Tájvédelmi Körzet kialakításához és működtetéséhez szükséges beruházások (táblarendszer, stb.) - Tanulmány készítése.

IV.2.2.Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása - A környezeti monitoring rendszer működtetéséért felelős szervezet kialakítása.

IV.2.3.Környezettudatosság növelése a lakosság körében - Zöld civil szervezetek támogatása.

- Aktív civil és szakmai élet a környezetvédelem céljainak biztosítása érdekében.

- A zöld értékeket tükröző, népszerűsítő szóróanyag készítése. - Helyi sajtó "zöld mellékletei". - Zöld rendezvények, túrák, erdei iskolák, stb. szervezése. - Ismeretterjesztő előadások tartása.

- A lakosság környezettudatosságának növekedése.

- Koncepció készítése.

- Összefüggő tervezés és végrehajtás.

- Monitoring rendszer műszaki beruházásai (eszközbeszerzés); folyamatos fenntartás. Tanulmány készítése.

A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE


IV. Természet- és környezetvédelem


- A környezettudatosság növelését elősegítő rendezvények. - Sokszínű, széles rétegeket megközelíteni képes képzési kínálat. - A környezetvédelem hardverfeltételeinek megteremtése, megléte.

128

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja IV.1. KÖRNYEZETI TERHELÉS CSÖKKENÉSE.

A környezeti terhelés csökkentése operatív program azokat az intézkedéseket gyűjti csokorba, melyek végrehajtása által csökkenhet a környezetbe jutó károsanyag kibocsátás, egyidejűleg javulhat az egyes ember életminősége, közvetve nőhet a térség vonzereje. IV.1.1. Szennyvíz-program IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása

IV.1.1. Szennyvíz-program

Indoklás: A lakossági és közüzemi szennyvízhálózat kiépítése, az összegyűjtött szennyvíz megfelelő kezelése olyan alapkövetelmény, melynek minél előbb meg kell felelnie valamennyi magyarországi kistérségnek. A feladat megoldása a Vasvári Kistérség esetén is alapvető követelménye a célként kitűzött felzárkózásnak. A szennyvízhálózattal már rendelkező települések (Vasvár, Kám, Gersekarát) is érintettek jelen intézkedésben - hiszen itt sorra az alacsony rácsatlakozási arány; a végleges engedély hiánya ill. a további hálózatbővítés jelenti a megoldandó problémát ill. a fejlesztés irányát. Cél: 

A „közmű-olló” szétnyílásának megállítása.



Uniós normáknak megfelelő szennyvíz-tisztítás.


Szennyvízhálózat-fejlesztés.

-

Szennyvízhálózat-építés.

-

Szennyvíziszap-kezelés.

-

Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció készítése

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Állami és uniós források nagymértékű bevonásával.

IV.1.2. Hulladékgazdálkodás

Indoklás: A keletkező lakossági és üzemi hulladékok összegyűjtése, majd megfelelő kezelése, a ma még sok helyütt fellelhető illegális hulladéklerakók megszüntetése szintén alapvető fontossággal bír a környezet- és természetvédelem, valamint a térség felzárkózása szempontjából. Jelen intézkedés hosszabb távon a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésével is számol. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. – 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

129


Hulladékok összegyűjtése, szakszerű kezelése.



Szelektív hulladékgyűjtés (hosszabb távon).


Illegális szemétlerakók felkutatása és „leltárba vétele”

-

Illegális szemétlerakók felszámolása, a környezet helyreállítása.

-

Az összegyűjtött szilárd (és folyékony) települési hulladék megfelelő kezelése.

-

Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése; hulladék-újrahasznosítás arányának növelése.

-

Átfogó tanulmányterv és műszaki dokumentáció készítése

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+


Állami és uniós források nagymértékű bevonásával.

IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása

Indoklás: A megújuló energia hasznosítási arányának növelése önmagában véve is hozzájárul a fenntartható fejlődés elvének érvényesüléséhez, valamint a környezeti terhelés csökkentéséhez. A területen a szomszédos Burgenlandban számos olyan tapasztalat halmozódott fel, melynek kistérségi hasznosítása mindenképpen indokolt lehet. Cél: 

A megújuló energia hasznosításai arányának növelése a Kistérségben.


Megújuló energiaforrások promóciója

-

Továbbképzések, tanulmányút szakemberek részére

-

Napenergia (esetleg szélenergia) hasznosítása.

-

Energiatakarékos házak létesítése.

-

Biomassza termelés és felhasználás.

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervetek, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze


130

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Vállalkozói tőke bevonásával, uniós források felhasználásával.

IV.2. KÖRNYEZETI AKTIVITÁS NÖVELÉSE

A lakosság támogatása, vagyis a környezeti aktivitás növelése alapvető feltételét képezi a sikeres környezet- és természetvédelemnek. Jelen operatív program következő intézkedései szolgálják a nagyobb mértékű környezeti aktivitás elérését: IV.2.1. Csörnöc-Herpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében

IV.2.1. Csörnöc-Herpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése

Indoklás: A Tájvédelmi Körzet kialakítása által a meglévő, rendkívül nagy értéket képviselő természeti értékek jogilag is védelmet kapnának, emellett a Tájvédelmi Körzet számos vizsgálatnak, szakemberi bázisnak, stb. is alapot teremthetne. Cél: 

A Csörnöc-Herpenyő-menti terület védetté nyilvánítása; a szervezeti keretek kialakítása.

Javasolt projektek és feladatok: - A tájvédelmi körzet szervezeti kereteinek kialakítása ill. betagolása a meglévő régiós rendszerbe. - Zöld civil szervezetek összefogása. - Ismertető kiadvány a terület természeti értékeiről. - Túrák szervezése, szakmai kísérettel. - Képzés szakemberek, tanárok részére. - A Tájvédelmi Körzet kialakításához és működtetéséhez szükséges beruházások (táblarendszer, stb.) - Tanulmány készítése. Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervetek, természet- és környezetvédelmi hatóságok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

3000

3000

3500


131

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása

Indoklás: Bármely környezet- és természetvédelmi intézkedés alapját csak egy hatékony, a változásokat jól nyomon követni képes környezeti monitoring rendszer teremtheti meg. Cél: 

Környezetvédelmi monitoring rendszer kialakítása és működtetése.

Javasolt projektek és feladatok: - A környezeti monitoring rendszer működtetéséért felelős szervezet kialakítása. - Monitoring rendszer műszaki beruházásai (eszközbeszerzés); folyamatos fenntartás. - Tanulmány készítése. Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervetek, természet- és környezetvédelmi hatóságok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

200

300

300

400

IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében

Indoklás: A környezet- és természetvédelmi intézkedések hatékonyságát alapvetően meghatározza a lakosság környezeti kérdések iránti fogékonysága és aktivitása. Cél: 

A lakosság környezeti kérdések iránti fogékonyságának növelése.

Javasolt projektek és feladatok: - Zöld civil szervezetek támogatása. - A zöld értékeket tükröző, népszerűsítő szóróanyag készítése. - Helyi sajtó "zöld mellékletei". - Zöld rendezvények, túrák, erdei iskolák, stb. szervezése. - Ismeretterjesztő előadások tartása. - Koncepció készítése. Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervetek, természet- és környezetvédelmi hatóságok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

500

500

600

600


132


V. Településfejlesztés 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A település-fejlesztés stratégiai program alapozza meg a települések összehangolt, tudatos fejlesztését, mely által lehetővé válik a térségi ember javuló életminőségének megteremtése. A végrehajtás által nő a települések vonzereje és megtartó ereje is, mely szintén rendkívül fontos elemét jelenti a programnak.




V.1. Települési vonzerő program. 









133


Stratégiai program

V. Település-fejlesztés


V.1. Települési vonzerő program Tudatos települési-tervezés és végrehajtás

TEVÉKENYSÉGEK

tájékoztatása a helyi sajtón keresztül

Rendezvényszervezés Képzések Műszaki beruházás

- Településfejlesztési Tervezés, tanulmányok koncepciók elkészítése.

Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása

- Helyi és regionális sajtó útján az otthonteremtési program célcsoportjának (elsősorban fiatal házasok) elérése.

- Helyi lakosok folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül.

- Megtörténik a helyi lakosok bevonása, akik saját ingatlanjuk felújításnál, átalakításánál figyelembe veszik az egységes településkép érdekeit.

- Építési telkek kialakítása és kedvezményes áron (ingyen) való értékesítése (beépítési kötelezettséggel). - Szociális bérlakások kialakítása (építése).

- Településközpontok, településrészek rehabilitációja. - Játszóterek kialakítása - Zöldterületek gondozása, új zöldterületek, parkok kialakítása - Emlékhelyek, temetők, stb. gondozása - Műszaki, kivitelezési tervek elkészítése.

- Vonzóbb települési környezet alakul ki, mely kihat az itt élők közérzetére, s településhez való kötődésére.

- Cselekvési terv készítése

- Településrendezési tervek elkészítése. - Helyi építési szabályzat elkészítése.


- Egységes, településszintű tervezési dokumentáció, mely a táji elemekkel összhangban lévő módon határozza meg a konkrét fejlesztési irányokat.

134


Szervezetfejlesztés - Helyi lakosok folyamatos Marketing

Otthonteremtés támogatása

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja V.1. TELEPÜLÉSI VONZERŐ PROGRAM

Az egyes ember életminőségét, életkörülményeit alapvető módon meghatározza az a település, melynek lakója. Az egyes települések fejlesztése a legközvetlenebb módon segíti elő azok vonzerejének növekedését, mely által lehetővé válhat a népesség megtartása is. A települési vonzerő program a következő intézkedésekből épül fel: V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása

V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás

Indoklás: A tudatos tervezés és végrehajtás jelentheti az alapját az egyes települések összehangolt, tájba illő fejlesztésének. A tervezés és végrehajtás elemének szorosan össze kell függenie: azaz érvényt kell szerezni – ha kell hatósági eszközökkel is – a már elfogadott tervezési dokumentumoknak. Cél: 

Egységes, vonzó településképet (és miliőt) megalapozó fejlesztési dokumentáció és végrehajtás.


Településfejlesztési koncepciók elkészítése.

-

Településrendezési tervek elkészítése.

-

Helyi építési szabályzat elkészítése.

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

8000

15000

15000

15000

15500

V.1.2. Otthonteremtés támogatása

Indoklás: A fiatalok otthonhoz jutásának támogatása alapvető jelentőséggel bír valamennyi település – s így az egész térség – jövőjét tekintve, hiszen az otthonteremtésnek fontos szerepe van a Helyzetelemzésben vázolt kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklésében. Cél: 

A fiatalok helyben maradásának elősegítése, települési vonzerő növelése (betelepülés ösztönzése).

Javasolt projektek és feladatok:


135

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Helyi és regionális sajtó útján az otthonteremtési program célcsoportjának (elsősorban fiatal házasok) elérése. - Építési telkek kialakítása és kedvezményes áron (ingyen) való értékesítése (beépítési kötelezettséggel). -

Szociális bérlakások kialakítása (építése).

-

Cselekvési terv készítése

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv: Megvalósítás ideje

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Állami pénzeszközök nagymértékű bevonásával.


V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása

Indoklás: Egy település miliőjét nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló zöldterületek mennyisége és minősége, a közösségi terek állapota, s nem utolsósorban a központi területek, településrészek arculata. Cél: 

Vonzó települési környezetet biztosítani képes települési környezet kialakítása.


Helyi lakosok folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül.

-

Településközpontok, településrészek rehabilitációja.

-

Játszóterek kialakítása

-

Zöldterületek gondozása, új zöldterületek, parkok kialakítása

-

Emlékhelyek, temetők, stb. gondozása

-

Műszaki, kivitelezési tervek elkészítése.

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5000

50000

50000

50000

50000

*Nagymértékben központi pénzeszközök bevonásával.


136

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI. Esélyegyenlőség 

Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): Az esélyegyenlőség stratégiai program sok tekintetben akár horizontális programként is értelmezhető – amennyiben az esélyegyenlőség szempontjának valamennyi programpont esetén érvényesülnie kell. Mindazonáltal – összefüggésben a Helyzetelemzés vonatkozó részével () – szükségesnek tartottuk külön stratégiai programrész kidolgozását, mely közvetlenül alapozza meg a Program koncepciójának célpiramisában megfogalmazott „Térségi versenyképesség erősítése” átfogó cél megvalósulását.




VI.1. Kisebbségek esélyegyenlősége VI.2. Nők esélyegyenlősége VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása 







Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészéről – 37. táblázat


137

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI. ESÉLYEGYENLŐSÉG VI.1. Kisebbségek esélyegyenlősége VI.1.1. Nemzetiségi és vallási VI.1.2. Fogyatékosok kisebbségek


- Nemzetiségi/vallási szervezetek aktivitásának fokozása, támogatása.

Marketing

- Kiadványok.


- Releváns programok.

Képzések

- Kisebbségi kultúra (iskolai) bemutatása




- Segítő hálózat erősítése (települési, kistérségi szint)

- Az egyes intézkedések felelős menedzsment-szervezeteimek a megerősödése. Együttműködési hálók.. - Nyilvánosság.


TEVÉKENYSÉGEK

Stratégiai program Operatív program Intézkedések

- Rendszeres nemzetiségi/vallási rendezvények. - Szakmai képzések.

- Releváns képzések.

- Speciális gépjármű-beszerzés. - Akadálymentesítés.

- Fogyatékosok életkörülményeinek javítása.

- Átfogó tanulmányterv, műszaki dokumentációk elkészítése

Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció.


138


Stratégiai program VI. ESÉLYEGYENLŐSÉG VI.2. Nők esélyegyenlősége Operatív program VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító Intézkedések háttér-infrastruktúra fejlesztése intézkedések

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing Rendezvényszervezés Képzések Műszaki beruházás


- Intézményhálózat fejlesztés; igényekhez igazodó szolgáltatások (pl. nyitva tartás) bevezetése. - Közlekedési infrastruktúra átszervezése (elérhetőség javítása érdekében)

- Civil háló erősítése; fejlesztése. - Munkahelyi érdekvédelem erősítése, tudatformálás.

-Összefogásra épülő intézményi és civil háló létrejötte, megerősödése.

- Újságcikkek, helyi sajtó. - Konferencia.

- Pozitív tudatformálás. - Pozitív tudatformálás.

- Meglévő intézmények korszerűsítése. - Intézményhálózat fejlesztése.

- Átfogó tanulmányterv készítése



- Elhanyagolt ingatlanok új funkcióval való megtöltése. - Meglévő ingatlanok funkcióinak igényekhez való igazodása. Összefüggő, koherens, a térség és az egyes települések, a vállalkozók érdekeit egyaránt figyelembe vevő tervezési dokumentáció.

139





VI. ESÉLYEGYENLŐSÉG VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása

VI.3.1.Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében

Intézkedések Szervezet- és módszerfejlesztés

VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing Rendezvényszervezés Képzések

.

Beruházás

- Ingázás körülményeit javító beruházások és műszaki fejlesztések.



- Falugondnokok képzése; tapasztalatcserék megszervezése. - Műszaki beruházások, gépjármű-beszerzések

- Aktív együttműködés és tapasztalatcsere.


- Az önkormányzatok, és a gazdasági élet szereplőinek igényeit tükröző koherens tervezési dokumentáció megléte.

- A munkába járás és helyben lakás körülményeinek javulása


140


- Közlekedési vállaltok közötti információ-csere - Falugondnoki hálózatának kiépítése, bővítése. - A vidéki térség településeinek igényeire jobban javítása, a jobb csatlakozási lehetőségek reagáló ellátórendszer; javuló elhelyezkedési érdekében. esélyek. - Lakossági igényfelmérés a menetrendek kialakításakor – különös tekintettel a munkába járás problémájára.

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI.1. KISEBBSÉGEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE OPERATÍV PROGRAM

A Vasvári Kistérségben kisebbségeinek helyzetét a Helyzetelemzés vonatkozó részében (7. Esélyegyenlőség kérdései) röviden áttekintve megállapítottuk, hogy alapvetően a nemzetiségi és vallási sokszínűség nem jellemző a térségre, mindazonáltal szükséges lehet önálló operatív program megfogalmazása. Hasonlóképpen szükségesnek tartjuk a fogyatékosokkal foglalkozó programpont beépítését programunkba. A kisebbségek esélyegyenlősége operatív program a következő intézkedésekre tagolódik: VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1.2. Fogyatékosok

VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek

Indoklás: A nemzetiségi és vallási kisebbségek – ill. olykor az egykor itt élt kisebbségek emlékei – mindenkor megőrzendő részét kell képezniük egy térség örökségének. Cél: 

Esélyegyenlőség érvényesülése.



Értékmegőrzés.


- Nemzetiségi/vallási szervezetek aktivitásának fokozása, támogatása.

-

- Kiadványok.

-

- Releváns programok.

-

- Kisebbségi kultúra (iskolai) bemutatása

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

200

200

200

200

VI.1.2. Fogyatékosok

Indoklás: A kistérségben – és bármely területi egységen belül – élő fogyatékosok számára biztosítandó esélyegyenlőség terén hazánknak még jókora elmaradása van Európa nyugati feléhez képest. Cél: 

Egyenlő esély biztosítása.



Életminőség javítása.


141

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: -

- Segítő hálózat erősítése (települési, kistérségi szint)

-

- Szakmai képzések.

-

- Speciális gépjármű-beszerzés.

-

- Akadálymentesítés.

-

- Átfogó tanulmányterv, műszaki dokumentációk elkészítése

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, szolgáltatók. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

10 000

10 000

10 000

10 000

VI.2. NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE OPERATÍV PROGRAM

A nők esélyegyenlőségének érvényesülése szintén azon operatív program, melynek különálló programpontban való megfogalmazása mellett mindenkor törekedni kell annak átfogó érvényesülésére is. A nők esélyegyenlősége operatív program a következő intézkedésekre tagolódik: VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések

VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése

Indoklás: Mint az a Helyzetelemzés vonatkozó fejezetében (7. fejezet) is említésre került, a nők esélyegyenlőségét a kistérségben nagyban befolyásolja az a tény, hogy a gyerekvállalásukat követő elhelyezkedés jelentős nehézségekbe ütközik. Cél: 

Esélyegyenlőség érvényesülése.

Javasolt projektek és feladatok: - Intézményhálózat fejlesztés; igényekhez igazodó szolgáltatások (pl. nyitva tartás) bevezetése. -

Közlekedési infrastruktúra átszervezése (elérhetőség javítása érdekében)

-

Meglévő intézmények korszerűsítése.

-

Intézményhálózat fejlesztése.

-

Átfogó tanulmányterv készítése


142

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, civil szervezetek, érdekvédők. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5 000

5 000

5 000

5 000

VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések

Indoklás: Jelen intézkedés alá kerültek besorolásra mindazok az akciók, intézkedések, melyek bármilyen módon képesek elősegíteni az esélyegyenlőség érvényesülését. Természetesen az intézkedés – ill. az egész stratégiai program – jellegéből adódóan erősen kötődik a külső feltételekhez, s az országos trendekhez. Cél: 

Esélyegyenlőség biztosítása.


Civil háló erősítése; fejlesztése.

-

Munkahelyi érdekvédelem erősítése, tudatformálás.

-

Újságcikkek, helyi sajtó.

-

Konferencia.

Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, érdekvédők. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1 000

5 000

5 000

5 000

VI.3. VIDÉKI FEKVÉS HÁTRÁNYAINAK ELLENSÚLYOZÁSA OPERATÍV PROGRAM

A Vasvári kistérség településeinek egyik legfőbb problémája – az elvégzett és a Helyzetelemzésben többször is hivatkozott kérdőívezés tanúsága szerint – a perifériális fekvésből adódnak. Mindez alapvetően rányomja bélyegét a munkahelyek megközelíthetőségére, ezáltal az általános életkörülményekre, a munkanélküliségi rátákra, stb. A vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása operatív program a következő intézkedésekre tagolódik:


143

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI.3.1.Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében

Indoklás: Az elérhetőség kérdésköre egy sok tekintetben nehezen megközelíthető térség esetén messze túlmutat saját jelentőségén, s az életminőséget alapvető módon meghatározó tényezővé növi ki magát. Cél: 

Elérhetőségi viszonyok javítása.




Javasolt projektek és feladatok: - Közlekedési vállalatok közötti információ-csere javítása, a jobb csatlakozási lehetőségek érdekében. - Lakossági igényfelmérés a menetrendek kialakításakor – különös tekintettel a munkába járás problémájára. -

Ingázás körülményeit javító beruházások és műszaki fejlesztések.

-


Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok, közlekedési vállalatok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

10 000

10 000

10 000

10 000

VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

Indoklás: Az egyes, település-szintű életminőségi mutatókat – különösen egy sok tekintetben öregedő lakosságú településhálózat esetén – pozitív mértékben képes befolyásolni a helyben elérhető, s az igényekhez rugalmasan igazodni képes falugondnoki hálózat megléte. Cél: 

Esélyegyenlőség biztosítása.





Falugondnoki hálózat kiépítése, bővítése.

-

Falugondnokok képzése; tapasztalatcserék megszervezése.

-

Műszaki beruházások, gépjármű-beszerzések

-



144

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Menedzsmentszervezet és közreműködők: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

10 000

10 000

10 000

10 000


145


III.5. INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP Az indikatív forrástérkép a Program intézkedéseihez kapcsoltan jelzi azokat a forrásokat, melyek az egyes programelemek megvalósításához igénybe vehetők. Az indikatív forrástérkép során a következő felhasználható forráscsoportokkal számoltunk: 1. Előcsatlakozási alapok: 

SAPARD - Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Az előcsatlakozás szakaszában lévő országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás)



ISPA - Instrument for Structural Policies for Pre-Accession (Az előcsatlakozás keretében a tagjelölt országoknak nyújtandó strukturális támogatás)



PHARE - Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy (Segítség a gazdasági struktúraváltáshoz Lengyelország és Magyarország számára)

Fenti három előcsatlakozási alap Magyarország uniós csatlakozásra való felkészítését szolgálja – a Sapard a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az Ispa az infrastruktúrafejlesztés területén, míg a Phare program maga is több részre tagolódva több területen is igénybe vehető. A Phare program három fő típusa közül (nemzeti programok, Multi-beneficiary programok és határon átnyúló együttműködési programok) főleg utóbbiaknak, vagyis a PHARE-CBC (CBC - Cross Border Cooperation) programoknak van jelentős szerepük a határtérségek, így a Kistérség fejlesztési forrásait tekintve. Az előcsatlakozási alapok hivatottak az uniós csatlakozás után igénybe vehető források felszívásának előkészítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a területfejlesztési program intézkedései rövid és középtávon finanszírozhatók az előcsatlakozási alapokból (is), hiszen azok uniós csatlakozásunkat követően fokozatosan megszűnnek. Ez a megszűnés azonban nem kötődik a csatlakozás dátumához, több okból is: így pl. számos Phare program meghirdetése késést szenvedett; s a már elindított programok sem fejeződnek be uniós csatlakozásunkra; másrészt a Sapard program egészénél is olyan időbeli csúszás következett be, mely a program egy részének megvalósítását csak a csatlakozás után teszi lehetővé. 2. Strukturális Alapok A csatlakozás dátumától kezdődően, közép és hosszú távon ez a forráscsoport jelentheti a legnagyobb szeletet a program intézkedéseinek megvalósítását tekintve. A Strukturális Alapok a következő főbb részekre tagolódnak3: 

ESZA – Európai Szociális Alap



ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap



EMOGA– Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap



HOPE – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

A Strukturális Alapok tehát elsősorban mint a szociális és humán szféra (ESZA), a regionális fejlesztés (ERFA) és a mezőgazdaság (EMOGA) forrásai jöhetnek figyelembe nálunk.

3

A Strukturális Alapok alábbi felosztása az Európai Unió 2000-2006-os költségvetési periódusára vonatkozik, így a területfejlesztési program forrásainak tervezésénél is 2006-ig – tehát rövid és középtávon - teljes biztonsággal vehetők figyelembe azok.


146

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Ezen túlmenően még két forráscsoportot kell megemlítenünk, melyek segítik az Uniót célkitűzései megvalósításában. Ezek pedig a Kohéziós Alap és a Közösségi Kezdeményezések. Előbbi a viszonylag elmaradottabb uniós tagországok (Portugália, Spanyolország, Görögország, Írország) infrastrukturális beruházásait támogatja, s a csatlakozás után Magyarország számára is elérhető lesz. Utóbbiak, a Közösségi Kezdeményezések (Interreg, Urban, Leader, Equal) pedig a Strukturális Alapok 5,3%-át jelentik, és transznacionális programokat támogatnak – Magyarország számára szintén elérhető módon. Az uniós strukturális politika fent ismertetett forrásai közép és hosszú távon alapvető módon meghatározzák a területfejlesztési program finanszírozását. 3. Nemzeti források A nemzeti forrásokat az alábbi, alapvetően területi elv alapján tagoltuk: 

Ágazati források – minisztériumok, (valamint egyéb állami szervek, országos hatáskörű szervek - pl. kamarák -, stb.) pénzeszközei.



Régiós források – a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács forrásai



Megyei források – az egyes megyék decentralizált területfejlesztési (és egyéb) forrásai

Ez a forráscsoport a területfejlesztési program szempontjából rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt rendelkezésre áll, ugyanakkor talán ezek a források a legnehezebben kalkulálhatók és láthatók előre. Különösen így van ez a régiós és megyei források szintjén – annál is inkább, mivel az elosztható pénzeszközök nagymértékben függnek attól a közigazgatási reformtól, mely az elkövetkezőkben várható. (Jelenleg úgy tűnik, számolni kell a megyék (forráselosztó) szerepének csökkenésével, s a régió felértékelődésével.) További jellemzője ezeknek a forrásoknak a heterogenitás. Azaz pl. az ágazati források között nagyon sokféle cél érdekében elnyerhető forrásokat találunk, melyek olykor csak egy-egy kisebb projekt, olykor nagyobb, összefüggő programelemek megvalósítását is lehetővé teszik. Összességében mindenképp számolni kell a különböző források és pályázati pénzeszközök kombinálásával, mely nagymértékben megkönnyítheti a különböző intézkedések megvalósítását.


147

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Prioritások/intézkedések

SAPARD

ISPA

Phare programok (CBC, Orfeusz, stb.)

Strukturális alapok

Ágazati források

Régiós források

Megyei források

I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program I.1.2. Erdőtelepítésiés hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program I.2. Turizmusfejlesztés operatív program I.2.1.Vallási turizmus fejlesztése I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus – tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése


148

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.3.1. Információs pontok kiépítése I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között I.3.4. Vállalkozói inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program II.1. Örökségvédelem II.1.1. Hagyományőrzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése II.2. Térségi együttműködési háló fejlesztése II.2.1. Civil társadalom erősítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program


149

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja II.3. Térségi szociális program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2.Vállalkozóvá válás erősítése III.1. Műszaki infrastruktúra fejlesztése III.1.1. Közvilágítás fejlesztése III.1.2. Belterületi utak, járdák III.1.3. Külterületi mezőgazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összekötő utak III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése III.2.2. Közösségi radio III.2.3. Szociális háló fejlesztése III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése IV.1. Környezeti terhelés csökkentése IV.1.1. Szennyvíz program


150

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése IV.2.1. CsörnöcHerpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2..2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2..3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V.1. Települési vonzerő program IV.2.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás IV.2.2. Otthonteremtés támogatása IV.2.3. Zöldterület gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI.1. Kisebbségek esélyegyenlősége VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek


151

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI.1..2. Fogyatékosok VI.2. Nők esélyegyenlősége VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttérinfrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése


152


III.6. ÖSSZEFOGLALÁS Fentiekben rendszerbe foglalt módon áttekintettük a Vasvári Kistérség középtávú fejlesztésének lehetséges és szándékolt főbb lehetőségeit, irányait. Áttekintve a stratégiai és operatív programok rendszerét, valamint mindenekelőtt az egyes stratégiai programokhoz tartozó akcióterveket (32-37. táblázat), észre kell vennünk, hogy alapvetően egy hármas meghatározottságú – három dimenzióban jól ábrázolható – összefüggésrendszerrel van dolgunk, ahol is a meglévő (térségi) természeti erőforrások, a fennálló piaci lehetőségek, s a lehetséges fejlesztési és beruházási stratégiák alkotnak rendszert a következők szerint: PIACI LEHETŐSÉGEK (Y) Globális szint Regionális szint Helyi szint

LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI STRATÉGIÁK (X)

Tőke Tudás, képesség, értékrend Természeti erőforrások (Z) ERŐFORRÁSOK Fenti koordináta-rendszer a világhírű marketing tudós, Philip Kotler tervezési modelljét tükrözi 4– annak valamelyest módosított változata -, melyet a nemzetgazdaságok ill. nemzetek (térségi) marketingje kapcsán alkotott meg. Kotler rendszere a kistérségi program szemszögéből nézve különösen az erőforrások tekintetében bír nagy jelentőséggel, hiszen jelen kistérségi program akciótervében nevesített tevékenységek (szervezetfejlesztés, marketing, műszaki beruházás, stb.) gyakorlatilag egyértelműen áttranszformálhatók a fenti rendszerbe is, hiszen az egyes tevékenységelemeket besorolhatjuk a szerint, hogy mennyire tőke, tudás, erőforrás, stb. igényesek. (Így pl. a műszaki beruházás inkább tőke-igényes, míg a képzés inkább tudást és képességet igénylő tevékenység, stb.) Ily módon tehát megfogalmazhatjuk, hogy a stratégiai program akciótervében szereplő tevékenységek véghezvitelében fenti koordináta-rendszer „Z” tengelyében jelzett erőforrások 4

Philip Kotler, Samkid Jatworipitak, Swith Maesincee: The Marketing of Nations. (1997)


153

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja a meghatározók. Mindez azt is jelenti egyben, hogy a területfejlesztési program egésze számára is meghatározó jelentőséggel bírnak ezek a tényezők, melyek súlyát külön-külön vizsgálva ki kell emelnünk a „Tudás, képesség, értékrend” összetevő jelentőségét. A tudás, tapasztalat a globális gazdaságban mindinkább felértékelődik – sokkal nagyobb mértékben, mint a természeti és pénzbeli (tőke) erőforrások -, egy világbanki felmérés szerint a világ összes vagyonának kb. 64%-a ma már „emberi tőke”, azaz tudás, képesség, tapasztalat, értékrend. Mindez – a kistérségi program szempontjából – ismételten felhívja a figyelmet a térségi humánerőforrás fejlesztés alapvető, és a gazdaság jövőbeli lehetőségeit is meghatározó jelentőségére. Összefoglalásképpen Kotler rendszerére tekintve megállapíthatjuk, hogy bármely földrajzi térség – így a Kistérség – fejlődését (melyet fenti koordináta-rendszerben szemlélve az „X” tengely határoz meg és alakít) alapvetően a térségi humánerőforrás minősége (s járulékosan ugyan, de még jelentős súllyal a rendelkezésre álló tőke és természeti erőforrás), valamint a piaci lehetőségek („Y” tengely) kombinációja határozza meg. Ezt a Program lebonyolítása szempontjából, a fejlesztés eredményes végrehajtása érdekében mindenképpen ajánlatos szem előtt tartani.


154


III.7. ZÁRSZÓ A Területfejlesztési Program megalkotásával, annak birtokában a Vasvári Kistérség, és az egyes települések olyan – a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban lévő, azok előírásainak maximálisan eleget tevő - tervezési dokumentáció birtokába jutott, mely – az alkotók szándéka szerint – nem csupán elméleti síkon foglalja rendszerbe a területfejlesztés rövid-, közép-, és hosszú távú céljait, lehetőségeit és feladatait, de az egyes konkrét pályázatok benyújtásához is segítséget képes nyújtani.

A területfejlesztési programnak abból a szempontból is nagy jelentősége van, hogy uniós csatlakozásunkkal a területfejlesztési programozás az eddigieknél jóval nagyobb szerepet fog kapni – hiszen az egyes pályázatok elbírálásánál, a források elosztásánál alapvető szempont lesz a benyújtott települési, térségi pályázat és a tervezési dokumentáció összhangja.

Reméljük, hogy a kidolgozott Program jó alapot nyújt a kistérség fejlesztési elképzeléseinek valóra váltásához, pályázatok benyújtásához, valamint megteremti a kiinduló alapját a tervezés további folyamatának is.

Ehhez a munkához sok sikert kívánnak a Program alkotói, egyben remélve azt is, hogy a leírt programok és elképzelések életre keltésében, konkrét tervek, pályázatok elkészítésében és megformálásában a jövőben is együttműködhetnek a Vasvári Kistérség önkormányzati, gazdasági és civil életének szereplőivel.

Szombathely, 2003. április 24.

Kovács István

Halinka Péter


155


MELLÉKLET


156


Bérbaltavár

Csehi

Csehimindszent

Csipkerek

Egervölgy

Gersekarát

Győrvár

Hegyhátszentpéter

Kám

Mikosszéplak

Nagytilaj

I.1.1. Térségi földbirtok-rendezési (kataszter) program I.1.2. Erdőtelepítési- és hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program I.2.1.Vallási turizmus fejlesztése

Andrásfa

Intézkedés

Alsóújlak

1. Projekt- és beavatkozási terület-mátrix

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus – tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése I.3.1. Információs pontok kiépítése

+

+

+

+

+ +

I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között I.3.4. Vállalkozói inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program II.1.1. Hagyományőrzés

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+ +

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

II.1.2. Épített örökség védelme

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése II.2.1. Civil társadalom erősítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +


+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

157

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

III.1.3. Külterületi mezőgazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összekötő utak

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +


+

+

III.2.3. Szociális háló fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

(+)

+

IV.1.2. Hulladékgazdálkodás

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

V.1.3. Zöldterület gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1..2. Fogyatékosok

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

IV.2.1. Csörnöc-Herpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer fejlesztése IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása

+

+

+

+

+

+


+

158

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Vasvár

+

Telekes

+

Szemenye

Petőmihályfa

+

Sárfimizdó

Pácsony

I.1.1. Térségi földbirtok-rendezési (kataszter) program I.1.2. Erdőtelepítési- és hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program I.2.1.Vallási turizmus fejlesztése

Rábahídvég

Oszkó

+

Intézkedés

Püspokmolnári

Olaszfa


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+ +


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

I.2.3. Aktív turizmus – tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése I.3.1. Információs pontok kiépítése

+

+

+

+ +

+ + +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ + +

I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között I.3.4. Vállalkozói inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program II.1.1. Hagyományőrzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése II.2.1. Civil társadalom erősítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése II.3.3. Esélyegyenlőség növelése III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

+ + + + +


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + + +

+ + + + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+


159

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja III.1.3. Külterületi mezőgazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összekötő utak

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+ III.2.2. Közösségi rádió

+

+

III.2.3. Szociális háló fejlesztése

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2.1. Csörnöc-Herpenyá-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ + +

+

+

+

+

+

+

+

(+)

+

+

+ +

+ + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

V.1.3. Zöldterület gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1..2. Fogyatékosok

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+


160

A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

Recommend Documents