A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

2005 (AKTUALIZÁLT VÁLTOZAT)

Készítette a Vasi-Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából, a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával a Pannon Projektum Térség és Humánfejleszt Bt.

A program helyzetelemzését készítette:

Palkovits István (küls szakért )

A program koncepcióját készítette:

Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.)

A program stratégiai és operatív programrészét készítette:

Kovács István (Pannon Projektum Bt.) Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.)

A program frissítését elvégezte a Pannon Projektum Bt. munkaközössége

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................... 3

I. Helyzetelemzés........................................................................................................................6 1. Bevezetés ............................................................................................................................................................ 7 1.1. Területi lehatárolás ...................................................................................................................................... 7 1.2. A fejlesztés küls feltételrendszere.............................................................................................................. 8 1.2.1. Nemzetközi és európai trendek ............................................................................................................ 8 1.2.2. Hazai trendek ....................................................................................................................................... 8 1.2.3. Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása ........................................ 8 2. Természeti adottságok, térségi er források .................................................................................................. 10 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai .................................................................................................... 12 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása ............................................................................................. 12 3.1.1. Demográfia ........................................................................................................................................ 12 3.1.1.1. A népességszám alakulása és összetev i.................................................................................... 12 3.1.1.2. A népesség szerkezete................................................................................................................ 15 3.1.2. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása ...................................................................................... 24 3.2. A gazdaság területi folyamatai .................................................................................................................. 27 3.2.1. Általános jellemz k ........................................................................................................................... 27 3.2.2. A gazdasági szerkezetr l.................................................................................................................... 30 4. Környezetállapot ............................................................................................................................................. 35 5. M szaki infrastruktúra alakulása ................................................................................................................. 37 5.1. Közlekedési hálózatok ............................................................................................................................... 37 5.2. Kommunális infrastruktúra ........................................................................................................................ 38 5.3. Energia ellátás............................................................................................................................................ 40 5.4. Hulladékgazdálkodás................................................................................................................................. 40 5.5. Távközlés, média ....................................................................................................................................... 40 5.6. Lakáshelyzet .............................................................................................................................................. 41 5.7. Telephelykínálat ........................................................................................................................................ 41 6. Kistérségi kulturális értékek .......................................................................................................................... 43 6.1. Kulturális örökség...................................................................................................................................... 43 6.2. Kistérségi civil szféra ................................................................................................................................ 46 7. Esélyegyenl ség kérdései................................................................................................................................. 50 7.1. Vallási és nemzetiségi megoszlás .............................................................................................................. 50 7.2. N k esélyegyenl sége ............................................................................................................................... 52 7.3. Vidéki fekvésb l ered hátrányok ............................................................................................................. 53 8. A kistérség településhálózata és térszerkezete .............................................................................................. 53 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok .......................................................................................... 53 8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe............................................................................. 54 9. Fejlesztési koncepciók, programok és tervek ................................................................................................ 55 9.1. Települési szint tervezés; koncepciók és elvárások ................................................................................. 55 9.2. Kistérségi tervezési dokumentációk .......................................................................................................... 56 10. SWOT-analízis............................................................................................................................................... 61 10.1 Er sségek, gyengeségek, veszélyek, lehet ségek..................................................................................... 61 10.2 Stratégiai irányok...................................................................................................................................... 64

II. Koncepció ............................................................................................................................71

3

II. 1. A területfejlesztés f céljai és irányai........................................................................................................ 72 II.1.1. A területfejlesztési program célrendszere .............................................................................................. 72 II.2. Várható hatások követelmények a monitoringgal szemben.................................................................. 75 II.3. Köztes értékelés prgram aktualizálás (2005) ......................................................................................... 75

III. Stratégiai és operatív program............................................................................................77 III. 1. A programalkotás módszertana .............................................................................................................. 78 III. 2. A stratégiai és operatív program felépítése, struktúrája....................................................................... 78 III. 3. Kapcsolódás egyéb programozási dokumentumokhoz.......................................................................... 86 III. 3. 1. Nemzeti szint tervezés ...................................................................................................................... 86 III. 3. 3. Regionális szint tervezés................................................................................................................... 86 III.4. Stratégiai és operatív programok ............................................................................................................. 87 III.4.1. A stratégiai programok szerkezete........................................................................................................ 87 III.4.2. Az operatív programok szerkezete........................................................................................................ 88 I. Gazdaságfejlesztés.................................................................................................................................... 89 I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program .................................................................................... 96 I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program....................................................................... 96 I.1.2. Erd telepítés és -hasznosítás program ...................................................................................... 97 I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése ......................................................................................... 97 I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketingprogram ...................................................................... 98 I.2. Turizmusfejlesztés operatív program................................................................................................ 99 I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése....................................................................................................... 99 I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése ......................................................................................................... 100 I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása ........................................................................... 101 I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése .............................................................................. 101 I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése.............................................................................................. 102 Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése................................................................ 103 I.3.1. Információs pontok kiépítése .................................................................................................. 103 I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése.................................................................................... 104 I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között................................. 104 I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program ............................................................................................... 105 I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés.................................................................................................. 105 I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program...................................................................................... 106 II. Humáner forrás-fejlesztés..................................................................................................................... 107 II.1. Örökségvédelem ............................................................................................................................ 111 II.1.1. Hagyomány rzés ................................................................................................................... 111 II.1.2. Épített örökség védelme......................................................................................................... 112 II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése ............................................................................. 112 II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése ....................................................................................... 113 II.2.1. Civil társadalom er sítése program ....................................................................................... 113 II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása......................................................................................... 114 II.2.3. Térségi közmunka program ................................................................................................... 115 II.3. Térségi szociális program.............................................................................................................. 115 II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program............................................................................................. 116 II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése .................................................................................................. 116 III. Infrastruktúra-fejlesztés ....................................................................................................................... 118 III.1. M szaki infrastruktúra fejlesztése................................................................................................ 121 III.1.1. Közvilágítás fejlesztése ........................................................................................................ 121 III.1.2. Belterületi utak, járdák ......................................................................................................... 121 III.1.3 Külterületi, mez gazdasági úthálózat.................................................................................... 122 III.1.4. Településeket összeköt utak ............................................................................................... 122 III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése.................................................................................................. 123 III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése ................................................................................................ 123 III.2.2. Közösségi rádió .................................................................................................................... 124 III.2.3. Szociális háló fejlesztés........................................................................................................ 124

III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése................................................................................................. 125 IV. Természet- és környezetvédelem......................................................................................................... 126 IV.1. Környezeti terhelés csökkenése. .................................................................................................. 129 IV.1.1. Szennyvíz-program .............................................................................................................. 129 IV.1.2. Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 129 IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása............................................................................................. 130 IV.2. Környezeti aktivitás növelése ...................................................................................................... 131 IV.2.1. Csörnöc-Herpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése.................................. 131 IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása ............................................................ 132 IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében .............................................................. 132 V. Településfejlesztés ................................................................................................................................ 133 V.1. Települési vonzer program.......................................................................................................... 135 V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás............................................................................. 135 V.1.2. Otthonteremtés támogatása.................................................................................................... 135 V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása............................................................ 136 VI. Esélyegyenl ség .................................................................................................................................. 137 VI.1. Kisebbségek esélyegyenl sége operatív program....................................................................... 141 VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek...................................................................................... 141 VI.1.2. Fogyatékosok ....................................................................................................................... 141 VI.2. N k esélyegyenl sége operatív program .................................................................................... 142 VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése......................................... 142 VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések ................................................................. 143 VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása operatív program .................................................... 143 VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében..................................................... 144 VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése.......................................................................................... 144 III.5. Indikatív forrástérkép ............................................................................................................................. 146 III.6. Összefoglalás ............................................................................................................................................ 153 III.7. Zárszó ....................................................................................................................................................... 155 MELLÉKLET ................................................................................................................................................... 156

I. HELYZETELEMZÉS

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja

1. BEVEZETÉS 1.1. Területi lehatárolás A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, 474 km2 területtel a megye harmadik legkisebb kistérsége. Összesen 23 település, ebb l egy város (Vasvár) és 22 község alkotja. (1. ábra) Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, amennyiben a NyugatDunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) és szlovén határhoz helyezkedik el, igaz jelent s távolságra a f várostól. Ugyanakkor viszont Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, amennyiben a legdinamikusabb pólusoktól (Szombathely-K szeg agglomerálódó térség, Sárvár) viszonylag távol, s több pólus vonzáskörzetének peremén van. Mindez különösen az er sebb vonzások érvényesülése - azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem kell képpen érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés el nyei, viszont regionális besorolása alapján a kistérség megítélése ( hivatalos versenyképessége ) - a realitásoktól kissé elszakadó módon - országosan kedvez volt. Mindebb l az következik, hogy a kistérség fejl dése nem követte (komoly er feszítések és jelent s eredmények ellenére) a régió és Vas megye fejl désének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott. 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete és az érintett települések N em esb d

Toron y S

B ögöt C sén ye P orp ác V ép S Z O M B A TH E L M egyehíd Ik ervár B ozzaiK enéz Y T áplánszentkereszt

okorcs N agysimTon yi S itke

G y -rM o s o -nS o p ro n m eg ye K sz

C sep

M esteri K em eneskápolna

R épce

Bü

S árv

C elld ö m

V e sz p r ém

S ZO MB A

N árai

AU S Z T R I A

m eg ye

P ecöl

S ótony

G érceV ásárosm iske

T anakajd K öcsk V asszécsén y N y gér B alogun yom C sem p eszk opács E gyházashetye M eggyesk ovácsi Z ala m e g y e K áld S Z LO V É NI S orkikáp oln aN em esk olta B ejcgyertyán os B orgáta Ják A K isu nyom R áb at tt s K issom lyó S yorkifalud S orok polán E gervölg y Rum G yan ógereg ye u ka V ashosszúD fal Z sen nye K ám u S zem en ye H osszúp ereszteg E gyh ázasrádóc P üspökm olnári N em esrem peh ollós R ádóckölked R ábah íd vég C sipk erek B ögöte A lsóújlak N agyk ölked E gyházash ollós K eléd C seh im indszent M olnaszecs d H arasztifalu O szk ó V asvár M agyarszecs d C seh iM ikosszép lak D öröske K Ö R M E N D M agyarn ádalja P ácson y S zarvask end K em estaródfa O laszfa D öbörheg y B érb altavár N agym izd ó H eg yhátszentp éter H alogy sák ánydoroszló K atafa P et m ihályfa G y rvár G ersek arát D arab osheg y N agytilaj N ád asd H eg yh átsál A nd rásfa m arác H alastó T elek es H egyháthodász S árfim izdó átszentm árton János

V asv

K ör m

S z entgo tt

r isz entp

rim agyarósd S z ce

I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.


1.2. A fejlesztés küls feltételrendszere 1.2.1. Nemzetközi és európai trendek

A Kistérség fejl désére és fejlesztésére ható küls tényez k sorában alapvet meghatározottságot jelent az a világgazdaság fejlettebb részéb l - így a hazánkkal határos Európai Unióból kiinduló egységesülési folyamat, melyet összefoglaló néven általában globalizáció néven szoktak említeni. A globalizáció által meghatározott legfontosabb trendek közt szokás említeni az új gazdaság térnyerését ezzel összefüggésben az e-üzleti formák gyors fejl dését, a tömegtermelés kevésbé fejlett országokba való kitelepítését és a globális nagyvállalatok, a multik terjeszkedését -, az információs-informatikai robbanást - ezzel együtt a tudásalapú fejl dés megjelenését -, a biotechnológia robbanásszer fejl dését, stb. Tekintve, hogy a globalizációnak nevezett folyamat egyik legfontosabb jellemz je éppen az, hogy gyakorlatilag a világgazdaság egészére, annak minden ágazati és területi szegmensére kihat, így hazánk s benne bármely területi egység fejlesztési elképzeléseinek rendszerbe foglalásakor annak hatásaival feltétlenül számolni kell. Hasonlóképpen figyelembe kell venni, hogy hazánk uniós csatlakozásával az egységes európai piac és tér tagjai közé integrálódik, mely folyamat bizonyára sok el nnyel, de ezzel együtt számos sok esetben el re nem is látható nehézséggel járhat. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a térség eddigi fejl dését az uniós csatlakozás szemszögéb l is megvizsgáljuk, s fejlesztési elképzeléseit és rendszerét a csatlakozás figyelembe vételével alkossuk meg. 1.2.2. Hazai trendek A rendszerváltással Magyarországon megindult dinamikus változási folyamatok egyik gócpontja közismerten a nyugati határmente: e térség, illetve e sávon belül egyes települések váltak az ország térszerkezetében bekövetkezett átrendez dés egyik nyertesévé, mind a pozitív trendek hozadékai, mind a negatív mellékhatások mérsékeltsége tekintetében. Így az ismét el nyössé váló földrajzi helyzet, annak szerteágazó pozitív hatásai, a humán tényez k min sége, az örökölt gazdasági szerkezet, a társadalmi konfliktusok viszonylagos mérsékeltsége és egyéb adottságok következtében ma Vas megye gazdasága országos viszonylatban jóval átlag feletti feltételek között jóval átlag feletti prosperitást mutat. Az általános megítélés alapját képez kedvez statisztikai mutatókkal szemben azonban számos érv és tapasztalati tény hozható fel, melyek alapján jóval árnyaltabb és ellentmondásosabb kép festhet . A megfigyelhet prosperitás mögött egy er sen polarizált, duális jelleg , egyes szektoraiban jelent s versenyképességi, gazdálkodási problémákkal terhelt gazdasági bázis, ennek hátterében pedig számos pozitívuma mellett - egy kedvez tlen demográfiai trendekkel és jelent s infrastrukturális hiányosságokkal terhelt társadalmi-települési környezet áll. 1.2.3. Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása A fejlesztés küls feltételrendszerét a különböz területfejlesztési programozási dokumentumok is nagyban meghatározzák. Ezek közül a Program bevezetésében mindenekel tt a hatásában talán legjelent sebbet, Vas megye területfejlesztési programját ismertetjük röviden míg az ennél is magasabb szint tervezési dokumentációkat a stratégiai és operatív program vonatkozó részében; a helyi szint tervezés meghatározottságait pedig I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

8


annak térségi jelent sége miatt a Helyzetelemzés önálló fejezetében ismertetjük (ld. 8. fejezet - Fejlesztési koncepciók, programok és tervek). A fent említett trendek, kihívások árnyékában született meg 2001-ben összhangban a régió középtávú területfejlesztési koncepciójával és programjával - Vas megye területfejlesztési programja, mely középtávon keretéül szolgál a fejlesztési tevékenységnek - nemcsak megyei, de kistérségi és sok tekintetben települési szinten is. E program a következ a kistérség számára is iránymutató prioritásokat fogalmazza meg: (1) (2) (3) (4)

Humán er források fejlesztése A gazdaság versenyképességének er sítése Megyeépítés; küls kapcsolatok bels kohézió er sítése Az életmin ség javítása

A prioritások szem el tt tartása és az azok alapján megfogalmazott programokhoz (1. táblázat) kapcsolódás lehet ségeinek keresése megkerülhetetlen követelmény a kistérségi fejlesztési program számára. 1. táblázat: Vas megye területfejlesztési programja, stratégiai és operatív programok Humán er források fejlesztése Fels oktatás, kutatásfejlesztés Komplex fels oktatás-fejlesztési program Kutatás-fejlesztési kapacitás növelése, kutatóhelyek kialakítása Min sített szakemberek megtartása, idevonzása

Munkaer piac fejlesztése

A gazdaság versenyképességének er sítése Vállalkozásfejlesztés Kis- és középvállalkozások fejlesztése Klaszter-program Ipari parkok, kisvárosi és községi ipari területek támogatása

Innováció-orientált gazdaságfejlesztés

Információs, informatikai program Innovációs fejlesztési intézményhálózat kiépítése Az életen át tartó tanulás feltételeinek a létrehozása Egyenl esély program

Alap- és középfokú oktatás fejlesztése

Innovációs befektetési program Alkalmazott K+F kapacitás növelése

Turizmusfejlesztés

Megyeépítés; küls kapcsolatok, bels kohézió er sítése Elérhet ség javítása A megye küls elérési viszonyainak javítása Megyén belüli összeköttetések javítása Utazási feltételek, szolgáltatási színvonal emelése

Az életmin ség javítása Természet- és környezetvédelem Szennyvíz- és hulladékprogram, energiagazdálkodás Vízbázisok védelme, árvíz-, belvízvédelem Védett területek kiterjesztése, magasabb szintre emelése

Agrár- és vidékfejlesztés, Egészségügyi és szociális bels kohézió er sítése program Agrár- és vidékfejlesztési program

A megye ellátási rendszerének eredményesebbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele Településhálózat fejlesztése, kisvárosi Min ségfejlesztés, min ségbizfunkciók er sítése tosítási rendszerek m ködtetése Kistérségi intézményrendszerek és Megyei szociális program. együttm ködések fejlesztése, informatikai hálózat létrehozása

Küls kapcsolatrendszer Kulturális értékek rzése er sítése és er sítése

Szakképzés-fejlesztés (kereslethez Gyógy- és termálturizmus program A megye nemzetközi kapcsolatigazodás, rugalmasság) rendszerének kiszélesítése Min ségbiztosítás az alap- és Vidéki turizmus fejlesztése Regionális kapcsolatok, régióépítés, középfokú oktatásban Szombathely regionális szerepkörének er sítése Egészségmeg rzés, Idegenforgalmi termékfejlesztés és Megyei EU integrációs stratégia egészségnevelés marketing elkészítése

Épített környezet védelme, kastélyprogram, falumegújítás Önszervez dések, civil szféra, hagyomány rzés támogatása A megye kulturális arculatának er sítése

Forrás: Vas megye területfejlesztési programja, 2001.1. Bevezetés

I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

9


2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ER FORRÁSOK A Vasvári kistérség természetföldrajzi besorolása és nevezéktana nem egyértelm , ami a táj köztes helyzetéb l adódik. Az egyik lehetséges besorolás szerint a térség a Hegy- és Kemeneshát középtáj (vö. 2. ábra, 3-as számmal jelölt egység) egyik kistája, mely középtáj egy ívelt hátság, amelyik benyomul a Kisalföld területére, s északi irányban egyre alacsonyodó, kiemelt kavicstakaró. A Hegyhát kistájat a Kemenesháttól a Sárvíz-patak völgy választja el. Egyes források a területet Alsó-Kemeneshátnak is hívták. A hegyhát természeti adottságai a Kemenesháttal mutatnak nagyfokú rokonságot. 2. ábra: Vas megye tájbeosztása K szeg-hegyalja K szegihegység 1 Vashegy

Répce-sík

2

4

Cser

Gyöngyössík

1

Marcalvölgy

Pinka-

2

Fels - rség Rába-völgy

3

4

5

fennsík

Kemenesalja

3

2

Kemeneshát

Hegyhát Alsó- rség

Rába-sík

Fels -Zalavölgy

6 Hetés

Vas megye közép- és kistájai

Grafika: Kocsis Zs.

Forrás: Bokor P. alapján, Vas megye területfejlesztési programja, 1996

A táj elnevezésben ma tapasztalható kett sség (Vasi-Hegyhát/Hegyhát, vs. Kemeneshát) a földrajzi és a történeti-néprajzi terminológia különböz ségével magyarázható. A táj természetföldrajzi eredetét és adottságait jól jellemzi Vas megye kézikönyvének leírása, eszerint a dombhát a nyugat-dunántúli pleisztocén kavicstakaró része, melynek délkeleti, lankásabb oldalát pedig az s-Rába alakította ki. A szélesebb értelemben vett Kemeneshát tehát tulajdonképpen egy dombsági jelleg tanúhegy, amelyet a kavicstakaró védett meg a lepusztulástól. A terület ásványi nyersanyagokban szegény, történetében meghatározó szerepet játszott azonban a Rába-Csörnöc árterében található üledékes eredet gyepvasérc, amely a középkorban biztosította a helyi vaskohászat nyersanyagát. A Vasvár körüli dombok jó min ség agyagot is rejtenek, melyet régebben a helyi téglagyárak hasznosítottak. Fontos természeti er forrás továbbá a felszín alatt 2100 méterrel található 90 fokos termálvíz, a már hasznosított vasvári mellett további kutak is (Kám, Nagytilaj, Oszkó, Gersekarát) említhet k.


10


2. táblázat: Éghajlati jellemz k a Vasi-Hegyháton A vizsgált paraméter

Mérték-egység

Érték

Napsütés Napsugárzás évi összege

MJm

Napsugárzás januári összege

MJm

Napsugárzás júliusi összege

MJm óra óra óra

Napfénytartam évi összege Napfénytartam januári összege Napfénytartam júliusi összege

2

4250 - 4300

2

110 - 115

2

620 - 640 1900 - 1925 60 - 65 250 - 255

H mérséklet Évi középh mérséklet Januári középh mérséklet Júliusi középh mérséklet Fagyos napok száma H ségnapok száma Els fagyos nap Utolsó fagyos nap

°C °C °C db db

9 - 9,5 -2,5 - -2,0 19,0 - 19,5 110 - 100 8 - 12 X.10. - X.20. IV.25. - IV.20.

Csapadék Csapadék évi összege Márciusi csapadékösszeg Áprilisi csapadékösszeg Májusi csapadékösszeg Júniusi csapadékösszeg Júliusi csapadékösszeg Augusztusi csapadékösszeg Szeptemberi csapadékösszeg Zivataros napok száma Hótakarós napok száma Derült napok száma Borult napok száma Tényleges párolgás évi összege Tényleges párolgás téli összege Tényleges párolgás nyári összege Viharos napok száma Átlagos szélsebesség áprilisban Átlagos szélsebesség októberben Leggyakoribb szélirány

mm mm mm mm mm mm mm mm db db Felh zet és a párolgás borultság 20% alatt borultság 80% felett mm mm mm Szél db m/s m/s égtáj

750 - 700 45 - 40 60 - 50 75 - 70 100 - 90 110 - 90 80 - 70 50 - 40 25 - 30 50 - 45 50 alatt 120-110 550 - 525 125 felett 425 - 400 100 - 75 5 - 4,5 4,5 - 3,5 É

Forrás: Vas megye területfejlesztési koncepció alapján, MTA RKK, Vas Megyei Kutatócsoport, 1997.

A terület éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlat között, amelyet nagyban befolyásol az Alpok közelsége. Az id járás az országosnál kissé h vösebb és csapadékosabb. (2. táblázat) A területet egykor összefügg erd ségek borították, a fennsíkon gyertyános-tölgyesek, a déli oldalon cseres-tölgyesek, az északin bükkösök terültek el, az ártereket k ris-, szil- és égerligeterd k borították. A modern erd gazdálkodás révén terjedtek el az akác és a feny különféle fajtái. Napjainkra a természetes növénytakarót jórészt kiirtották, a fennsíki részen 25-50%-ban, a Rába-Csörnöc síkságon 50-75%-ban maradt fenn. A még így is jelent snek mondható erd ségeknek és ártéri területeknek köszönhet en a vidék gazdag állatvilággal rendelkezik. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

11


3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása 3.1.1. Demográfia 3.1.1.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEV I

A vasvári kistérségben 2001. évi népszámlálás végleges adatai szerint 15308 f lakik, ami 1238 f vel kevesebb, mint 1990-ben. A változás 7,5 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az rség után a második legnagyobb. A népességszám el reszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkez évtizedben ha a számítás alapját képez körülmények és tényez k nem változnak jelent sen - az el z höz hasonló ütem lesz (3. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,7 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010-ben valószín leg már csak 5,58% lesz. 3. táblázat: A lakónépesség változása Terület

1990

2001

Változás (%)

Vasvári kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

16546 275944 1009688 10374823

15308 268123 1000233 10096000

-7,5 -2,8 -0,9 -2,7

2010**

Változás (%)

14256

-13,8

255579 941108 9574200

-4,9 -6,1 -4,7

Forrás: Népszámlálás 2001. , KSH. Budapest,; ** népesség el reszámítás Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest

A lakónépesség az egyes települések között a következ eloszlást mutatja: 4. táblázat: A lakónépesség száma; n k, férfiak a Vasvári kistérség településein (2001) Megnevezés

Lakónépesség száma

Lakónépességb l a férfiak száma

Lakónépességb l a n k száma

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Gy rvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Pet mihályfa

633 285 578 312 429 433 398 780 707 194 478 337 183 511 680 321 258

290 138 285 147 194 198 184 380 343 93 235 157 87 253 342 154 128

343 147 293 165 235 235 214 400 364 101 243 180 96 258 338 167 130

Püspökmolnári

959

466

493


12


Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen

1058 119 364 592 4699 15 308

Forrás: KSH TSTAR

519 51 170 290 2228 7332

539 68 194 302 2471 7976

TEIR

A Vasvári kistérség lakónépességének csökkenése messze alatta van mind a megyei, mind a régiós, de az országos átlagnak is: 3. ábra: A lakónépesség változása (1993-2003)

Forrás: KSH TSTAR - TEIR

A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán háromnak (Telekes, Püspökmolnári és Kám) n tt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében er teljesebben csökkent, mint Vasváré.


13


4. ábra: A népességszám változás a vasvári kistérségben Balogunyom

Csempeszkopács Meggyeskovácsi Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábat tt s Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Rum Gyanógeregye Zsennye

Szemenye

Kemenespálfa

Nemeskeresztúr

Bögöte Keléd

Csehimindszent Vasvár

Magyarszecs d

Csipkerek Alsóújlak

Egyházashollós Molnaszecs d

Borgáta Kissomlyó

Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg

Kám

Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Rábahídvég

Egyházashetye Káld

Oszkó Csehi Mikosszéplak

Döröske

Pácsony

Szarvaskend NagymizdóDöbörhegy

Olaszfa Hegyhátszentpéter Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát

Bérbaltavár Nagytilaj

Népessészám-változás 1990-2001

Hegyhátsál Andrásfa Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó

100 - 115 95 - 100 85 - 95 79 - 85

(3) (5) (9) (6)

Forrás: Népszámlálás 2001. El zetes adatok KSH Budapest

A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosan és regionálisan, els sorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezd dött és er teljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között is kifejezetten kedvez tlen (csak az rségénél jobb) (4. táblázat). A természetes fogyást alapvet en az élveszületések számának az er teljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta a megyei átlagnak megfelel , azonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. Mindezzel összefügg az is, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a n k körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál. 5. táblázat: A népességszám változás összetev i 1990-2001 (%) Terület

Természetes szaporodás

Vasvári kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl

-6,89 (-1137 f ) -4,4 (-12154 f ) -3,9 (-39707 f )

Vándorlási különbözet -0,61 (-101 f ) 1,6 (4333 f ) 3 (29445 f )

Forrás: Népszámlálás 2001. KSH. Budapest ; TEIR

Az élveszületési és mortalitási mutatók jelent s differenciáltsága miatt a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (4a ábra). A 23 település közül mindössze egy helyen (Telekes) pozitív a természetes szaporodás, a többi esetében mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Egervölgyön (-17,4%), Olaszfán (-17,7%), Sárfimizdón (-17,8%) és Andrásfán (-17,9%) történt, de további hét településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-9,4%), mint Vasváré (-2,6%).


14


5(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a vasvári kistérségben (%) a) b) Csempeszkopács Egyházashetye Csempeszkopács Meggyeskovácsi

Sorkikápolna Nemeskolta Rábat tt s SorokpolánySorkifalud

Bejcgyertyános

Meggyeskovácsi

Káld Borgáta Kissomlyó

Egyházashetye

Káld

Kemenespálfa Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Rábat tt s Kissomlyó SorokpolánySorkifalud Egervölgy Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám Vashosszúfalu Zsennye Kám Hosszúpereszteg Szemenye Hosszúpereszteg Szemenye Püspökmolnári Nemesrempehollós Püspökmolnári Nemesrempehollós Rábahídvég Rábahídvég Csipkerek Csipkerek Bögöte Bögöte Alsóújlak Alsóújlak Egyházashollós Egyházashollós Keléd Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Csehimindszent Molnaszecs d Oszkó Vasvár Oszkó Vasvár Csehi Mikosszéplak Csehi Mikosszéplak Döröske Döröske Pácsony Pácsony Szarvaskend Szarvaskend Olaszfa Olaszfa Bérbaltavár Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Nagymizdó Döbörhegy Hegyhátszentpéter Hegyhátszentpéter Természtes szaporodás Vándorlási különbözet Pet mihályfa Gy rvár Pet mihályfa Gy rvár 1990-2001 Gersekarát 1990-2001 Gersekarát Nagytilaj Nagytilaj -3% -nál nagyobb (4) 6 - 11 (6) Hegyhátsál Andrásfa Hegyhátsál Andrásfa -10 - -3 (8) 0 - 6 (5) Halastó -15 - -10 (6) Halastó -5 - 0 (8) Telekes Telekes Hegyháthodász Hegyháthodász Sárfimizdó Sárfimizdó -20 - -15 (5) -13 - -5 (4) Rum

Egervölgy

Forrás: Népszámlálás 2001. El zetes adatok. KSH Budapest.

A kistérségi szint negatív vándorlási egyenleg els sorban Vasvárnak köszönhet , ahol a népességelvándorlás számottev mérték volt, miközben a térség falvai összesen vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéb l pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Legnagyobb vándorlási aktívuma Püspökmolnárinak (9,7%), Oszkónak (8,5%), Kámnak (7,2%) és Szemenyének (7,0%) van, de pozitív a mutató további hat községben, Sárfimizdón pedig éppen nulla (4b ábra). Ugyanakkor a falvak feléb l még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csehimindszent, Pácsony, Hegyhátszentpéter és Bérbaltavár esetében. 3.1.1.2. A NÉPESSÉG SZERKEZETE

A több mint két évtizedes népesség fogyása, a férfiak nagyobb halandósága és az ebb l fakadó elöregedés következtében hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez a Vasvári kistérségben is tovább romlott a nemek egyensúlya és kissé er södik a n többlet. 2001-ben vasvári kistérség lakói közül 7976 n és 7332 férfi élt (ld. 2. táblázat adatai). A települések közül mindössze Oszkóban volt (csekély) férfitöbblet. A többi településen hasonlóan a magasabb területi egységek trendjeihez - n többlet volt. Ismerve a népességszám el rejelzéseket és a nemek mortalitási trendjeit, valószín síthet , hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a n többlet. A korstruktúrát illet en: az egyik legnagyobb probléma hazánkban a humán er források terén a népesség általános elöregedési folyamata. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó élettartammal függ össze, de hatásai sokrét ek és alapvet en negatívak. A vasvári kistérségben a gyermekkorúak aránya (18%) számottev en magasabb a megyei átlagnál. Mivel az id skorúak aránya (24%) nagyobb mértékben haladja meg azt, a korösszetétel általános állapotára vonatkozó végeredmény az, hogy a térség lakossága id sebb korösszetétel , mint az egyébként is öreg korstruktúrájú Vas megye (6. táblázat).


15


6. táblázat: Korstruktúra Vas megye kistérségeiben (2001) Kistérség

14 éven aluliak aránya a teljes lakónépességhez

Celldömölki Csepregi Körmendi K szegi riszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye

60 év felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva

0,17 0,16 0,17 0,18 0,15 0,16 0,15 0,16 0,18 0,164

0,23 0,23 0,2 0,19 0,28 0,21 0,22 0,19 0,24 0,22


A helyzet abszolút mértékben tehát egyáltalán nem tekinthet kedvez nek, ráadásul az el rejelzések szerint az öregedés fokozódik, habár a térségben kisebb mértékben, mint a megyében, s e folyamattal párhuzamosan tovább csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál: 7. táblázat: El rejelzés a korstruktúrára vonatkozóan (2010) Terület

Celldömölki Csepregi Körmendi K szegi riszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl

0-14

2010 60-x Index

15,2 15,0 15,4 15,7 13,3 14,6 15,3 15,3 16,9 15,1 14,9

22,9 22,4 19,4 17,7 28,6 21,6 19,2 19,2 23,4 20,6 20,8

1.50 1.49 1.26 1.13 2.15 1.51 1.25 1.25 1.38 1.36 1.40

Produktív korúak (%) 61,3 62,0 63,9 64,8 59,2 63,4 64,8 64,8 58,2 63,5 63,3

Forrás: Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest


16


6. ábra: Az öregségi index (60 év felettiek és 14 év alattiak aránya) a Vasvári kistérség településein, 2001

. Forrás: KSH TSTAR

TEIR

A kistérség öregségi indexe 1,32, ezen belül a falvaké 1,4, míg Vasváré 1 körüli értéket mutat. Telekes kivételével minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az id skorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Nagytilaj, Csipkerek, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa és Egervölgy, mely falvakban legalább kétszer több az id skorú, mint a 14 éven aluli gyermek.


17


7. ábra: Öregségi index a Vasvári kistérség településein (2001)


A népesség struktúrájának rendkívül fontos elemét képezi az iskolázottság, melynek ismerete nélkülözhetetlen egy pontos kép körvonalazásához:


18


8. táblázat: A Vasvári kistérség népessége a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001) Település

az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Gy rvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Pet mihályfa Püspökmolnári Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen Forrás: KSH TSTAR

45 22 61 22 46 37 33 66 73 11 37 29 15 34 49 18 21 60 91 11 27 89 371 1268

az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma

az általános iskola 8. osztályát végzettek száma

119 48 88 34 58 107 68 128 101 21 66 71 35 78 113 38 33 120 141 24 76 79 427 2073

178 98 201 126 115 144 142 241 196 79 123 112 72 195 197 99 88 311 355 33 108 222 1177 4612

A 7 éves és id sebb népességb l egyetemi, középiskolai középiskolai f iskolai végzettség végzettség végzettség középiskolai középiskolai oklevéllel érettségi és érettségi szakmai nélkül, oklevél szakmai nélkül oklevéllel 3 9 16 151 0 2 13 58 2 11 17 74 1 8 7 49 2 27 9 65 0 8 12 53 3 4 7 82 3 21 24 146 7 27 21 132 0 4 7 39 0 26 21 79 1 7 5 50 0 3 2 22 1 13 4 98 6 22 27 140 0 2 7 60 1 3 11 56 5 39 29 188 1 30 32 207 0 1 4 26 3 6 20 61 1 5 21 73 26 271 207 909 66 549 523 2818

egyetemi, f iskolai végzettség oklevél nélkül

TEIR


középiskolai végzettség középiskolai érettségivel, általános oklevéllel

középiskolai végzettség középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel

12 5 27 7 18 16 6 24 19 5 23 12 8 16 23 14 2 33 18 5 6 8 319 626

58 13 33 23 38 37 27 46 71 13 50 25 9 38 52 50 24 97 81 7 30 18 610 1450

0 osztályt végzettek száma

6 7 5 11 12 3 4 6 7 2 10 4 4 6 9 4 2 10 17 2 5 11 53 200


A kistérség népességének iskolai végzettségét részletez adatok szórása alapján megállapíthatjuk, hogy az adatok egyik csomópontja az általános iskolai végzettségek (8. táblázat els három oszlopa) körül csoportosul. Ez persze nagymértékben összefügg az adatforrás struktúrájával, hiszen jelen lekérdezés esetén a statisztika a 7 évesnél id sebb népességet vizsgálja, azaz nyilvánvaló módon beleesnek az alsóbb kategóriákba azok a korosztályok is, melyeknek márcsak életkoruk folytán is eleve nem lehet még magasabb iskolai végzettségük. Ennél jóval informatívabb tehát azaz adat, mely a középiskolai érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkez népesség számát mutatja hiszen közismert a szakmunkás végzettség munkaer elhelyezkedésének nehézsége az egyik oldalon -, míg a másik oldalon a megfelel szakemberek hiánya. Az adatokból lesz rhet a középiskolai végzettség középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel kategória túlsúlya (2818) mind az általános középiskolai (gimnáziumi) végzettség ekkel (626), mind pedig az érettségivel és szakmai oklevéllel rendelkez kkel szemben (1450). A statisztika szerint 2001-ben 200 olyan személy volt a 7 éves és id sebb korosztályokból a Vasvári kistérségben, akik nem rendelkeztek semmiféle iskolai végzettséggel. Ugyanekkor 615 f rendelkezett lezárt fels fokú tanulmányokkal, melyb l 66 f csak abszolutóriummal, azaz nekik (még) nem volt megszerzett fels fokú diplomájuk. Ezen a ponton eljutottunk a gazdasági aktivitás kérdéséhez, hiszen egy térség népessége, s a humán er források min sége benne hangsúlyozott módón a fels fokú végzettség ek aránya (ld. fenti ábra 5. oszlopa) - alapvet módon meghatározza a gazdaság teljesít képességét. A rendszerváltás következtében - az országos trendekhez hasonlóan - Vas megyében is nagymértékben csökkent a népesség gazdasági aktivitása, s ezzel párhuzamosan n tt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya, bár a népesség gazdasági aktivitása a megyében még ezzel együtt is magasabb, mint országosan. (Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka volt aktív keres a megyében, míg országosan csak 39,8 %.) 9. táblázat: Az aktív keres k foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Celldömölki Csepregi Körmendi K szegi riszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

Mez gazdaság 24,0 30,4 23,8 10,6 39,2 25,4 17,8 10,8 33,3 18,4 16,1 18,1

Ipar 29,2 22,3 36,0 45,8 29,4 41,1 45,7 36,6 28,7 36,3 38,0 38,7

Tercier 46,9 47,4 40,2 43,7 31,4 33,5 36,6 52,7 38,0 45,3 45,9 43,2

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 1997. KSH Budapest

Mint az a 10. táblázat adataiból jól látszik, a rendszerváltás kezdetén Vas megyében a tercier szektor határozott túlsúlya volt kimutatható, s az ipar második helye mellett a mez gazdaságban foglalkoztatták a dolgozók több mint 18%-át. Ezek az arányok a Vasvári kistérség esetében az iparral szemben er teljesen a mez gazdaság javára tolódtak el; az riszentpéteri után a Vasvári kistérségben volt a legnagyobb súlya a mez gazdaságnak. A rendszerváltozást követ en azonban hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keres k foglalkozási szerkezete. Nagymértékben lecsökkent a mez gazdasági keres k I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.


aránya - ez a megyében 1996-ban 8,1 % volt -, s jelent sen megn tt az ipari dolgozóké (43% 1996-ban), valamint kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké (49%). Ezt követ en Vas megye gazdaságában a foglalkoztatás terén - tovább csökkent a mez gazdaság súlya, ugyanakkor visszaesett a tercier szektor, s n tt az iparban foglalkoztatottak részaránya: 8. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint Vas megyében (2002)

6% 48% 46%

Foglalkoztatottak száma a mez gazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR

TEIR

Ugyanez az adatsor 2001-ben a Vasvári kistérségben a következ megoszlást mutatja: 9. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint a Vasvári kistérségben (2001) 16% 17% 67%

Foglalkoztatottak száma a mez gazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR

TEIR

Jól látható, hogy ugyan a rendszerváltás óta eltelt id szakban az ipar nagymértékben el retört, de a mez gazdaság továbbra is rzi er s pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemz tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mez gazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség jelensége. Általánosan elterjedt nézet, hogy az ország nyugati részei benne a kistérséggel általában e tekintetben a szerencsésebb területek közé tartoznak. Ha makroszinten esetleg el is I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

21


fogadható e nézet, ugyanakkor a mikroszint ez esetben kistérségi tagozódás már jóval árnyaltabb képet mutat; azaz a viszonylag kedvez bb térségi, megyei adatok mögött gyakran er sen differenciált mutatók húzódnak meg. A munkanélküliség adatai márcsak az er s társadalmi érintettség következtében is gyakran kerülnek az érdekl dés homlokterébe. (Olykor maguknak a mutatóknak a megítélése sem egyértelm .) 10. ábra: Munkanélküliségi ráta a Vasvári kistérségben (1998-2003)

Fenti diagram adatsorából tökéletesen kirajzolódik a fentebb említett kett sség: egyrészt a kistérség adatai szinte tökéletesen az országos trendekkel mozognak együtt; másrészt ugyanakkor ezek a munkanélküliségi értékek messze a regionális és megyei adatok fölött helyezkednek el (melyek szintén együtt futnak). Közvetlenül érzékelhet tehát a Vasvári kistérség közvetlen környezetéhez viszonyított elmaradottsága. Érdemes röviden néhány szót szólni a munkanélküliség trendjeinek rövidebb távú, közelmúltbeli változásairól is, a munkanélküliségi adatokat más megyei kistérségek hasonló mutatóival összevetve a következ kép rajzolódik ki:


22


10. táblázat: Munkanélküliségi ráta kistérségi szinten (2002., 2004 .) Kistérség Celldömölki Csepregi Körmendi K szegi riszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári

2002. dec. 4,3 3,5 3,0 4,0 5,3 3,4 4,7 2,9 5,6

2004. jún. 5,0 * 7,4 5,3 * 5,3 9,5 4,7 7,5

* A Csepregi és az riszentpéteri kistérség nem rendelkezik munkaügyi kirendeltséggel, így adataik a Sárvári ill. a Körmendi kistérségnél jelennek meg. Forrás: KSH adatai. (2002) és Munkaügyi Központ tájékoztatása (2004)

A táblázat adataiból kirajzolódó tendencia minden Vas megyei kistérség esetében egyértelm en a munkanélküliségi ráta emelkedését mutatja. Ennek hátterében nyilván az utóbbi id szak gyárbezárásai állhatnak, melyek leginkább felel ssé tehet k pl. a Körmendi és Szentgotthárdi kistérség munkanélküliségi mutatójának drasztikus romlásáért (ld. Marccip gyár bezárása). Ezzel is összefüggésben szembet n Vas megye déli részének rossz szereplése az itt elhelyezked területek 7% fölötti munkanélküliségi rátát mutatnak s e tekintetben a Vasvári kistérség sem jelent kivételt a maga 7,5%-os értékével. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mérték ek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (mindenütt 10% feletti) Pet mihályfán, Telekesen, Andrásfán, Bérbaltaváron és Nagytilajban, míg a legalacsonyabb Püspökmolnáriban, Kámban és Hegyhátszentpéteren. Vasváron csak kevéssel marad el a mutató a kistérségi átlagtól. Említést érdemel, hogy a regisztrált munkanélküliek mintegy fele tartósan - 180 napon túl - regisztrált. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megn tt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvez bb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a Vasvári kistérség kissé kedvez tlenebb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (39,5%) a megyei átlagnál alacsonyabb. Az ellátásban nem részesül munkanélküliek aránya a kistérségben kirendeltségi körzetek közül a legmagasabb. A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemz knek. A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány azonban a kistérségben még ehhez képest is látványosan egy oldalra billen, amennyiben a regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi. Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettség eknek nagyobb az esélye a munkaer piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében hasonlóan a népesség iskolázottságához a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettség ek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága e megyei mutatóktól tendenciózusan eltér: egyértelm az eltolódás az alacsonyabban kvalifikáltak irányába. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

23


A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. A vasvári kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek jóval nagyobb hányada (90%) fizikai dolgozó, s közülük sokkal több a segéd- és betanított munkás, mint Vas megyében. A szellemi foglalkozásúak aránya kifejezetten alacsony. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség

Segéd

Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország*

Betanított Munkás 28,6 20,7 31,3

4,9 5,9 11,0

Szak

Fizikai együtt 15,3 17,2 21,7

10,3 18,6 18,9

Szellemi együtt 2,8 4,4 12,0

Összesen 13,9 14,9 19,7 12,2

* csak országos összes áll rendelkezésre

Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely

3.1.2. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhet , a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehet ségeit. 12. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a vasvári kistérségben Oktatás Általános iskolák

Középiskolák

száma

tanulói egy osztályra

(megyei átlag)

15

15

(20)

száma

tanulóinak száma 1000 lakosra

(megyei átlag)

(12)

(36)

1

Egészségügy Háziorvos és Egy háziorvosra és Gyógyházi gyer- házi gyermekorvosra szertárak mekorvos jutó lakos száma 11

db

(m. átl.)

1411

(1453)

Járóbeteg szakellátás évi rendelési órái

M köd kórházi ágy

1000 óra

A megyei adat %-ában

10000 lakosra

5

0,6

0

1

Szociális ellátás 100 bölcs dei fér hely- Id sek klubja fér helyek re jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra

150

(m. átl.)

szám

(megyei átlag)

(122)

8

(21)

Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesül k munkanélküli jövedelempótló

egyéb önkormányzat tám.

közgyógyellátási igazolvány

ezer f re (m.átl.) ezer f re (m.átl.) ezer f re

8

(4)

221

(415)

49

(m.átl.)

(32)

Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000;

Az oktatás ágazatot mindenekel tt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvet en nem tér el az országos ellátottsági szintt l, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvez tlen demográfiai folyamatokat. A jellemz en alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a m köd k közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik. 11. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

24


K szeg

SzombathelyMeggyeskovácsi

Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábat tt s Sorkifalud Sorokpolány

Bejcgyertyános

Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Rábahídvég

Vasvár

Magyarszecs d KÖRMEND Körmend

Döröske


Óvoda Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Szemenye Általános iskola Középiskola Csipkerek Bögöte Alsóújlak Keléd Csehimindszent Oszkó Csehi Mikosszéplak

Kám

Pácsony

Szarvaskend NagymizdóDöbörhegy Katafa

Egervölgy

Rum

Gyanógeregye Zsennye

Egyházashollós Molnaszecs d

Sárvár

Olaszfa Hegyhátszentpéter Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát

Bérbaltavár Nagytilaj

Hegyhátsál Andrásfa Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó

Zalaegerszeg Forrás: kérd íves felmérés, MTA RKK Vas megyei Kutatócsoport, 1999.

Hat településen nincsen sem óvoda, sem iskola (Andrásfa, Csehi, Nagytilaj, Pet mihályfa, Sárfimizdó, Szemenye) három községben (Hegyhátszentpéter, Kám, Pácsony) csak óvoda, négy helyen (Alsóújlak, Bérbaltavár, Csipkerek, Telekes) óvoda és alsó tagozatos iskola, Mikosszéplakon pedig csak utóbbi m ködik, s csupán kilenc település (Vasvár, Csehimindszent, Gersekarát, Egervölgy, Püspökmolnári, Gy rvár, Rábahídvég, Olaszfa, Oszkó) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. (Ez más kistérségekhez képest egyáltalán nem különösen kedvez tlen.) Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (11. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de er sen különböz ek a lehet ségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. Ezek, s a fokozatosan csökken gyereklétszám ugyanakkor együttesen negatív irányban formálja át a meglév iskolahálózatot; így pl. 2005 szével az oszkói önálló iskola megsz nik. A kistérség egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mely az általános képzés mellett postaforgalmi szakirányán postai forgalomellátókat képez) Vasváron m ködik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. Ezen egyetlen helyi (összesen mintegy kétszáz nappali tagozatos hallgatóval rendelkez ) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Vasvár nagyságrendjének. A 7. ábrán megfigyelhet , hogy a választás lehet ségét számos kistérségen kívüli lehet ség biztosítja: legalább öt további település bír jelent s vonzer vel a helyi középiskolás korúak számára. 12. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben


25


Szombathely

Meggyeskovácsi

Káld Háziorvos Borgáta Fogorvos Kissomlyó Gyerekorvos Egervölgy Rum Szakellátás Duka Gyanógeregye Vashosszúfalu Zsennye Kám Id sek klubja/otthona Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Ment állomás Rábahídvég Csipkerek Ügyelet Bögöte Alsóújlak Egyházashollós Véd n Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Gyógyszertár Oszkó Vasvár Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Olaszfa Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Hegyhátszentpéter Katafa Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábat tt s Sorkifalud Sorokpolány

Bejcgyertyános

Forrás: KSH

Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégít szint nek min síthet . Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag alatti, a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma ugyancsak, míg kórházi ágyak egyáltalán nincsenek a kistérségben (12. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhet sége természetesen a legjobb Vasváron, ahol a szakrendelés rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhet ségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszeresség helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (12. ábra) A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehet en az országos helyzethez hasonlóan a közm vel dés és annak háttere. Noha a települések három kivétellel mindegyikén van m vel dési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Vasváron), ezek fizikai és tartalmi jellemz i e mennyiségi mutatóknál jóval kedvez tlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városok és egyes községeken (Oszkó, Gy rvár) kívül alig van helyi (közösségi) m vel dési lehet ség, a programok min sége és az azokkal kapcsolatos érdekl dés egyaránt szerény. (A probléma meglehet sen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehet ségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) Figyelmet érdemel a teleházak kérdése: egy megközelítés szerint e számos funkciót betölteni képes, több környékbeli példa szerint is jelent s közösségszervez hatású intézmények a kistérségben egyel re nem képviseltetik magukat kell számmal, de közelebb áll a realitásokhoz az az állítás, miszerint a két helyi (több községre is kisugárzó hatású) ilyen intézmény (Gy rvár, Oszkó) felállása és dinamikus m ködése nagy eredménye az utóbbi évek közösségi er feszítéseinek. A teleházak mellett meg kell említeni az utóbbi években kiépül e-Magyarország pontokat, melyek ugyan sok tekintetben korlátozottabb lehet ségeket nyújtanak, ugyanakkor viszonylag több településen elérhet k. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

26


4 3

1 3 4

3 1 4

2 4

1 2 1 3 1 3

1 3 1 4 4 5

Tó, folyó

2 3

5 2

Tenisz

3 3

5

3 1 3 2 3 2

Cukrászda

3

Múzeum

4

Mozi

1 3 3 4 3 2 2 1 3

Teke

Lovaglás

1 2 3 3 3 3 1 1 5

Tornaterem

Étterem

Szabadtéri sport

Könyvtár

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Gy rvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Pet mihályfa Püspökmolnári Rábahídvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár

M v.ház.

Teleház

Település

e-Magyarország pont Kábeltévé

13. táblázat: Szórakozási-kulturális lehet ségek a kistérség településein (a lehet ség léte /szín/, ill. min sítése /szám/)

4 4 1

5

5

3 5

5

4 4

5 4 4

3

3 4 2 1 1 3

4 4 2 3

2

2 2

3 5

5

3

5

4

5

Forrás: kérd íves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.; www.emagyarorszag.hu

A sportolási és szabadid -eltöltési lehet ségek jelent ségét nemcsak az adja, hogy a helybélieknek mit tud nyújtani, hanem számításba veend k az idegenforgalom (mai és különösen jöv beli) igényei is. E kett s néz pont szerint nemcsak a rendelkezésre álló lehet ségek, hanem a hiányosságok is megemlítend k: egyfel l szinte mindenütt van sportpálya, több helyen tekéz , tornaterem és lovarda, ugyanakkor viszonylag kevés a magas igényeket kielégít , turistáknak kínálható lehet ség.

3.2. A gazdaság területi folyamatai 3.2.1. Általános jellemz k Gazdasági mutatóit illet en a kistérség szinte minden tekintetben a megyei és régiós átlag alatti pozíciót foglal el, a megye egyik leginkább hátrányos helyzet része ez. A rendszerváltás id szakától egyre inkább leépül mez gazdaság különösen hátrányosan érintette e hagyományosan agrár jelleg vidéket, ahová közlekedés-földrajzi, demográfiai és termelési tradíciókkal összefügg okokból a külföldi t ke sem áramlott be jelent s mennyiségben (ami kompenzálhatná a hanyatló iparágak negatív hatásait). Egy-egy külföldi érdekeltség ipari üzem letelepedésével gazdasági bázis (annak egy-egy szegmense) er södött


27


ugyan, de hosszú távon a - ma még igen alacsony szinten kiaknázott - bels er források feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejl dés igazi dinamikáját. E válságelemekkel tarkított, nem kell en stabil gazdasági struktúra tükröz dik az egyik legfontosabb általános fejl dési eredménymutató az adóköteles jövedelem szintjében: az országos átlag 80%-át sem elér értékek a megye kistérségei közt is csak a lista végére sorolják (az rséggel együtt) a kistérséget, ráadásul a növekedés dinamikája is meglehet sen alacsony. (A 13. ábra alacsony értékeihez hozzájárul az is, hogy itt a legalacsonyabb az adózók aránya, de az adózóra vetített jövedelemszint is meglehet sen alacsony.)

13. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában 140

1990

120

2000

100

80

60

40

20

0 Celldömölki

Csepregi

Körmendi

K szegi

riszentpéteri

Sárvári

Szentgotthárdi Szombathelyi

Vasvári

Forrás: KSH Területi Statisztika 2000; APEH SZTADI (1990) Nem elhanyagolható különbségek mutatkoznak a jövedelemszintben településenként, ami nyilvánvalóan összefügg a gazdasági bázisok er sségével, a helyi gazdaságok jellegével. A legmagasabb mutatókkal bíró településekr l (sorrendben: Vasvár, Püspökmolnári, Kám) elmondható az, hogy gazdaságuk (helyi viszonylatban) számottev súlyú, másfel l megítélésüket árnyalhatja, hogy csupán az els kett jövedelemszintje haladja meg (10, ill. 5%-kal) a megyei átlagot. A különbségek nagyságrendjére utal, hogy a lista végén elhelyezked Bérbaltavár és Nagytilaj még a megyei átlag felét sem éri el. A helyi gazdasági aktivitás regisztrált vállalkozások s r ségével jellemezhet szintje is kedvez tlen képet fest: a mutató elmarad a megyei jellemz ötven százalékától, akár területre, akár népességszámra vetítjük. A 14. táblázat szerint abszolút értékben túlnyomó többségben vannak a tíz f nél kevesebbet foglalkoztató társaságok, ami kirajzolja a kistérségi gazdasági bázis alapjellegét. A relatív (lakosságarányos) mutatók alapján az a szembet n , hogy minden méretkategóriában kifejezetten kevés a szervezet, csupán az 50-249 f közti üzemek s r sége átlag feletti. Látványos továbbá, hogy egyetlen a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetetten fontos nagyüzem (250 f nél többet foglalkoztató vállalkozás) sincs az érintett településeken. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

28


14. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, 2000. társas 0 vagy isvállalkozás meretlen. Vasvári kistérség 175 58 ezer lakosra 11,26 3,73 Vas megye 6176 2105 ezer lakosra 23,18 7,90 Magyarország 359236 153935 ezer lakosra 35,77 15,33

1-9 f 91 5,85 3368 12,64 177630 17,69

10-19 f 9 0,58 298 1,12 13514 1,35

20-49 f 7 0,45 228 0,86 8270 0,82

50-249 250f f vagy több 10 0 0,64 0,00 135 42 0,51 0,16 4781 1106 0,48 0,11

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000.

14. ábra: Vállalkozás-s r ség a kistérség településein Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábat tt s SorokpolánySorkifalud

Bejcgyertyános Egervölgy


Kemenespálfa

Karakó Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztúr Bögöte Alsóújlak Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Oszkó Vasvár Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Szarvaskend Olaszfa Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Hegyhátszentpéter A m köd vállalkozások Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát 1000 lakosra jutó száma Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa 35 felett (8) Halastó Telekes 30 - 35 (8) Hegyháthodász Sárfimizdó

25 - 30 13 - 25

(4) (3)

Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000.

A gazdasági tevékenység térbeli eloszlása mutat bizonyos szint koncentrációt: Vasváron székel a társas vállalkozások több mint fele, s a vállalkozás-s r ség is természetesen itt a legnagyobb, 68 db/ezer lakos, miközben a következ é csak 45 db/ezer lakos. Vasvár nélkül a kistérségi mutató értéke csupán 34 volna. (E számok annak tükrében különösen alacsonyak, hogy megyei átlag 71,5, a megyei községi adat pedig 47,4.) A térség gazdaságilag leger sebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehet ségeket ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szint a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-s r ség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól néhány község képez, melyek jó része a 8-as út ment helyzetéb l profitál. A vállalkozások fejl déssel kapcsolatos jelent sége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük helyi észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 23 megkérdezett polgármestere közül 5 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 16 esetben lehet hatásukat csekélynek min síteni, míg csupán egy település (Gersekarát) fejl désében játszik e kör komoly szerepet, egy helyen (Oszkó) pedig a vállalkozók határozzák meg személyes helyi politikai súlyuk I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

29


révén a település fejl dését. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottev nagyságrend konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló partnerségének kevés nyoma van a kistérségben. (Egy-egy községi kultúrház építésének segítése mellett megemlíthet vállalkozások szerepvállalása Vasváron a Kilátó építésben, vagy éppen a Hegyháti Napok fenntartásában.) 3.2.2. A gazdasági szerkezetr l Kistérségi GDP adatok hiányában a vállalkozások struktúrájával közelíthet els sorban a helyi gazdaság ágazati szerkezete, aminek információi bizonyos sajátosságokat valóban kiemelnek. Amellett, hogy minden ágazatban alacsony a vállalkozás-s r ség részarányát tekintve látványosan felülreprezentáltnak mutatkozik a mez gazdaság jelenléte, mégpedig egyértelm en a kereskedelem és a szolgáltatások rovására. (15. táblázat) 15. táblázat: A társas vállalkozások ágazati jellemz i a kistérségben, 2000. mez gazdaság db % Vasvári kistérség 20,8 31 ezer lakosra 1,99 Vas megye 7,4 408 ezer lakosra 1,53 12566 Magyarország 4,0 ezer lakosra 1,25

ipar db % 24,2 36 2,32 1181 21,4 4,43 72814 23,0 7,25

kereskedelem, javítás db % 24,8 37 2,38 30,8 1702 6,39 99282 31,3 9,89

szálláshely szolg. vendéglátás db % 6,0 9 0,58 7,1 391 1,47 14169 4,5 1,41

egyéb szolgáltatás db % 24,2 36 2,32 30,0 1655 6,21 112538 35,5 11,21

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján

A kistérség gazdasági szerkezete még reálisabban megítélhet a domináns súlyú cégek információi alapján. A 16. táblázat listája els ránézésre arról tanúskodik, hogy nincsenek igazán t keer s cégek a kistérségben, 20 millió forintnál nagyobb vagyonnal (törzst kével, alapt kével) csupán a felsorolt húsz vállalat rendelkezik. E listán is figyelemre méltó a mez gazdaság jelent s képviseltsége: a termel szövetkezetek el kel helyezéseikkel nemcsak saját ágazatukat képviselik, hanem a túlnyomó súllyal a helyi gazdaság hazai tulajdonú szegmensét is. A feldolgozóipar cégei (cip ipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelent s (ha nem is meghatározó) er t alkotnak, de különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. Egy még pontosabb helyzetképhez hozzátartozik két további jelent s, bár nem helyi székhely cég: az EDS Magyarország Kft (az EDS World Corporation (Netherlands), Dallas, Texas nev amerikai székhely cég magyar leányvállalata) vasvári fióktelepe jelent s t kebevonást nem jelentett ugyan a térségbe, de a foglalkoztatásban (és szolgáltatásban) játszott szerepe fontos, miként megemlíthet a Szombathelyi Erdészeti Rt is, mely vasvári telephellyel er s gazdasági szerepl ként jelen van a kistérségben. 16. táblázat: A legnagyobb (20 mFt feletti) vagyonú cégek vasvári kistérségben (sorrendben) CÉGNÉV 1. Csörnöcmenti Mez gazdasági Szövetkezet 2. RICHTER Cip Internationál Kft 3. SZENTKÚT Szabadid Szolgáltató Kft 4. Kisfaludy Sándor Mez gazdasági Szövetkezet 5. Gersekarát és Vidéke Mez gazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet

Székhely

Tevékenység

Vasvár Vasvár Vasvár Kám Gersekarát

Mez gazdaság Cip ipar Szolgáltatás Mez gazdaság Mez gazdaság


Külföldi érdekeltség AT (F)

30


6. TITA IN GROUP Hungary KFT. Vasvár Elektronika 7. Holzwerk Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft Oszkó Faipar 8. Poker Jeans Termel és Értékesít Kft. Csehimindszent Textilipar 9. Vasvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesít Vasvár Kereskedelem Szövetkezet 10. ULRIKE Mez gazdasági és Szolgáltató Kft Vasvár Mez gazdaság 11. Püspökmolnári Mez gazdasági Szövetkezet Püspökmolnári Mez gazdaság 12. MÁV EIFFEL Fémszerkezetgyártó Kft Pácsony Fémfeldolgozás 13. Buzakalász Termel és Szolgáltató Szövetkezet Csehimindszent Mez gazdaság 14. MEINDL Ipari- és Kereskedelmi Kft Kám Cip ipar 15. KANIZSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Vasvár Ingatlanforgalmazás 16. Nagy és Társa Épít ipari és Szolgáltató Kft Gersekarát Épít ipar 17. Schieder Hungaria Bútorkereskedelmi Kft Vasvár Kereskedelem 18. Vasi Triász Thermálvíz Hasznosító és Szolgáltató Kft Vasvár Víztermelés 19. OETIKER HUNGARIA Kereskedelmi Kft Vasvár Kereskedelem 20. LAVANT Mez gazdasági és Kereskedelmi és Vasvár Mez gazdaság Szolgáltató Kft

IT AT AT

AT

DE DE AT AT-CH AT

Forrás: Complex CD-Céghírek 2001.10.31.

A mez gazdaság jelent s súlyát kétségkívül megalapozottá teszik a tradíciók. Mindamellett a kistérség mégsem er s szerepl je az agrárpiacoknak, s ez önmagában kötetnyi terjedelemben érdemelne oknyomozást (tekintettel a demográfiai, gazdálkodási, technológiai, tulajdonlásiüzemi, t ke-ellátottsági, földértékelési, birtokszerkezeti vagy éppen tradíciókkal kapcsolatos szerteágazó aspektusokra, nem is szólva az ágazati-makrokörnyezetei feltételekr l). Az agrárágazat jelenlegi helyzetér l néhány információt tartalmaz a 17. táblázat. Ebb l kit nik, hogy meglehet sen nagyszámú (kétszer annyi, mint ami átlagos a megyében) egyéni gazdaság található a kistérségben, s ezek ugyancsak magas aránya f állású irányítóval m ködik. Eszerint nagyon sok embert érint az ágazat helyzete, sokuknak ez a f megélhetési formája. A kisgazdaságokon belüli szántó arány viszont relatíve alacsony. A tevékenységek közt domináns a növénytermesztés, de az állattenyésztés súlya is magasabb az állomány drasztikus utóbbi évtizedbeli visszaesése ellenére a megyei átlagnál. Említést érdemel még a sz l m velés, nemcsak az átlag feletti mennyiségi mutatója miatt, hanem a sz l kultúrához köt d helyi hagyományok és esetleges idegenforgalmi szerepe (vö. Borhordó út) okán is. A gazdálkodó szervezetek száma ugyancsak magas, de ez amint a földterület nagysága mutatja els sorban a kisebb üzemméretekb l fakad. E szférában szembet n egyebek mellett - a szántó magas aránya és a viszonylag nagy szarvasmarha- és alacsony sertésállomány, de kiemelésre méltó súllyal van jelen a gyümölcságazat is. 17. táblázat: A mez gazdaság néhány adata a Vasvári kistérségben Vasvári kistérség Mutató Egyéni gazdaságok száma Egyéni gazdaságokhoz tartozók száma Ebb l f foglalkozású Egyéni gazdaságok használatában lev összes föld (ha) Ebb l: szántó Sz l Egyéni gazdaságok szarvasmarha állománya Egyéni gazdaságok sertés állománya

Adat (a) 3254 8854 266 13013 4059 (31,2%) 224 (1,7%) 892 4754

1000 lakosra

(b) 209,4 569,6 17,1 837,2 261,1 14,4 57,4 305,9

Vas megye Adat (c) 28076 81533 1871 97218 43391 (44,6%) 737 (0,8%) 9298 60043

1000 lakosra

(d) 105,4 306,0 7,0 364,9

Ráta (b)/(d) 198% 186% 243% 229%

162,9

160%

2,8

521%

34,9 225,4

164% 135%


31


Gazdálkodó szervezetek száma Gazdálkodó szervezetek használatában lev összes föld (ha) Ebb l: szántó Gyümölcsös Sz l Gazdálkodó szervezetek szarvasmarha áll. Gazdálkodó szervezetek sertés állománya

31 10604

2,0 682,2

315 166333

1,2 624,3

168% 109%

8479 (80%) 68 (0,6%) 0 3790 50

545,5

90887 (54,6%) 325 (0,2%) 118 30936 18437

341,2

159%

1,2

358%

0,4 116,1 69,2

0% 210% 4%

4,4 0,0 243,8 3,2

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján

Az iparral kapcsolatos szempontok közt els ként érdemel figyelmet az élelmiszeripar hiánya, ami az agrárszféra versenyképességi kérdéseivel is nagyban összefügg. A helyi ipar mai formájában nem utolsósorban az ilyen hagyományok gyengeségével összefüggésben korántsem tekinthet egy tradíciókon nyugvó szerves fejl dés végeredményének. A legjelent sebb szerepl k jelent s hányadban kifejezetten az olcsó munkaer bázisára épülnek, semmint egyéb helyi adottságokra, kompetenciákra. A 16. táblázat listájáról csupán egy-egy olyan említhet , amellyel kapcsolatosan az utóbbi szempont is felmerülhet (pl. faipar). Mindamellett a jelent s munkanélküliség válsághelyzetében bármely foglalkoztató jelenléte pozitív. A térség idegenforgalmi adottságai kedvez ek, különösen a termál, kiránduló és a falusi turizmus tekintetében, ezek azonban nem párosulnak megfelel fogadóképességgel sem a fér helyek, sem a kereskedelem, sem a marketing, sem az egyéb tárgyi és személyi vonatkozásban. Az idegenforgalmi vonzer k palettája széles (pl. Vasvár kulturális és építészeti értékei, zarándokhelyek, Jeli Arborétum, gersekaráti tó, bérbaltavári leletek stb., vö. vonzer leltár), a települések összességében rendezettek, népi hagyományaik, tradícióik újraélednek, sok a m emlék, s a kerékpáros turizmus lehet ségei is jók, de mindezek ellenére a turisták száma ma még viszonylag alacsony.


32


18. táblázat: Vonzer leltár A település neve

épület, építmény, m emlék

természeti értékek, aktív kikapcsolódási lehet ségek öreg tölgyek, erd k, vízmosások

Andrásfa

román kori kápolna kés barokk volt Bezerédj-vízimalom és környéke (molnárház, istálló, pajta), ipartörténeti emlék r.k. gótikus (Szt. István király) templom r.k. barokk templom

Bérbaltavár

r.k. barokk templom

Sz l hegy (borvidék)

Csehi

XIX. sz-i népi borona-pince r.k. kés barokk templom r.k. román eredet templom barokk kori Mesterházy-kastély parkkal 1800-as években épült házak (érintetlenek)

Lovaglás

Alsóújlak

Csehimindszent

Mindszenty-emléktúra

Csipkerek

Vadászat

Egervölgy

r.k. barokk templom, Szentháromság szobor Farkaserd

Gersekarát

vadászház, sportcsarnok

Gy rvár

r.k. kés barokk templom faluház (organikus építészet), teleház, turistaszálló XIX. sz-i népi lakóház, múzeum (tájház ) XIX. sz-i kovácsm hely, múzeum r.k. barokk templom r.k. barokk templom

Hegyhátszentpéter

Kám

Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó

Pácsony Pet mihályfa

Mikosd kastély Klastromdomb, pince Hervedtfa falu r.k. kés barokk templom r.k. középkori eredet , kés barokk templom XIX. sz-i népi pince-présház erdei iskola teleház turistaszálló közösségi ház

Sárfimizdó

sállat-lel hely

Mindszenty szül faluja (zarándokhely) Pöttyös hagyomány rz k Potypuszta, Pénzes-domb : sírok, fegyvertöredékek, más apró római emlékek festett házak Tóparti rendezvények

gy rvári csata (kuruc emlékm )

Bezerédy kert Jeli arborétum Farkas-erd (Szajki tavak) fafaragó Tölgyerd körtés Sz l hegy, természeti képz dmények, zsombékok almás

településkép barokk Szt. Bertalan kápolna (Barkócahegy) népi pince-présház (Öreghegy) 5 db népi pince-préház (Barkóca-hegy) (VK)

Sz l hegy

Hegypásztor Kör, amat r m vészeti csoportok fest m vész-galéria halomsír feltárandó régészeti lel helyek (templom alapjai, skori, római épületek, sírok) védett tölgyfák fafaragó Hegyi Vígasságok

Rába, Farkincás tó, bánya tó

Püspökmolnári Rábahídvég

sz l hegy, védett erd k víztározó, horgásztó

kulturális rendezvények, hagyományok, emlékek

r.k. barokk templom Zéba kastély Berta kastély Hegyi pincék

Rába

ciklámen, t zike, szi kikerics

Szemenye erd , vadászat, gomba

Telekes Vasvár

középkori eredet domonkos rendház volt domonkos templom r.k. román stílusú kápolna barokk egykori serf z ház, pincéjében malátaszárító, ipartörténeti emlék kora barokk egykori prépostsági lak, tiszttartói ház kés barokk Nepomuki Szt. János-szobor kés barokk-klasszicista r.k. kápolna Vaskapu kilátó

sbükkös-tölgyes erd k Szentkút-fürd , kemping Csónakázótó Hegyhát 50 és Hegyhát 30 teljesítménytúrák Tájvédelmi Körzet Vadállomány; nagyvadas területek Vasvári sánc Katonák útja Királyok kútja

Vasvári-béke (Békeház) zarándok turizmus (Szentkútvölgy) teleház rendezvények (pl. Hegyháti Napok) Szentkút legendája


33


zenél kút millenniumi játszópark millenniumi kett s kereszt Forrás: egyedi adatgy jtés; Vas megye m emlékjegyzéke, OMF, Budapest, 1990.; polgármesteri kérd ívezés (2005)

A szálláshely-statisztikák szerint: 2000-ben összesen 334 kereskedelmi szállásfér hely m ködött, s ezeken a vendégek 4100 vendégéjszakát töltöttek el (ebb l Vasvár adata: 264 ágy, 3348 vendégéjszaka, vagyis kb. 80%-os hozzájárulás.) A turizmus bizonyos típusai természetesen nem köt dnek kereskedelmi szálláshelyhez, de jelen vannak a kistérségben: ilyen az átutazó idegenforgalom, a természetjárás, részben a zarándok turizmus, melyek mindegyike számottev súlyt képvisel itt. (vö. 19. táblázat) A szerteágazó attrakciók és diffúz vonzer k érvényesülése ma még nem kell en hatékony, a kistérség idegenforgalmi profilja, arculata nem kell en karakteres, de e téren megindult néhány program, tematikus kínálat fejlesztés (Vas-Zalai Almaút, Katonák Útja, esetleg Borhordó út), melyek segítségével nagyobb szerep juthat a térség hosszú távon jól kiaknázható, egyedi (és kevésbé egyedi, de az el bbieket kiegészíteni képes) adottságainak (kultúra, bor-gasztronómia, falusi turizmus, zarándok turizmus). 19. táblázat: A turizmus jelen lev típusai a kistérségben A települések száma ahol jelent s csekély nincs Átutazó idegenforgalom 3 10 10 Bevásárló turizmus 23 Kulturális turizmus 2 21 Termál turizmus 1 22 Szobakiadás 7 16 Hagyományos falusi turizmus 5 18 Bor- és gasztronómiai turizmus 23 Fürdési lehet séghez köt d (nem termál) 1 3 19 Sport-turizmus 2 10 11 Ifjúsági turizmus 1 22 Természetjárás 1 8 14 Zarándok turizmus 2 21 Forrás: kérd íves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

A lehet ségekt l elmaradás hátterében természetesen számtalan ok húzódik meg, mint például a kistelepülések alacsony szint alapellátottsága, a t kehiány, a szálláshelyek száma vagy az ami ugyancsak nem utolsó szempont , hogy még kezdeti stádiumában van a tematikus kínálatok kiformálódása/kiformálása, egyáltalán a települések térségi szervez dése. (Mindamellett a törekvések hátterében álló dinamikus szerepl k jelenléte említésre méltó fontos része az ágazatnak, pl. Vasvár önkormányzata, az oszkói Hegypásztor Kör, a gy rvári teleház, az Almaút Egyesület stb.) A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami els sorban a centrum települések számlájára írható, s lényegében ugyanez mondható el a kereskedelemr l is. A vállalkozások mennyisége mellett sokkal nehezebb mérni azok min ségét . Ennek egyik korántsem egzakt mutatója lehet a min ségi tanúsítvánnyal rendelkez cégek számának vizsgálata. E téren a Vasvári kistérségben 2005-ben összesen kett olyan cég tevékenykedett, melyek rendelkeztek valamiféle min ségi tanúsítvánnyal. Ez a Vas megyében hasonló tanúsítvánnyal rendelkez cégeknek csupán 1 %-át jelenti - megállapíthatjuk tehát, hogy e I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

34


téren még ugyancsak jelent s fejl désre van szükség. (Emellett mindkét ilyen tanúsítvánnyal rendelkez cég Vasváron székel.) 20. táblázat: Min ségi tanúsítvánnyal rendelkez vállalkozások száma (2005) Területi egység

Tanúsított cégek száma /db/

Vasvári kistérség (Vasvár)

2

Vas megye

194

Magyarország

9675

Forrás: www.tanusitottcegek.hu

4. KÖRNYEZETÁLLAPOT A leveg tisztaság a Vasvári kistérségben általában nemhogy veszélyben lev , sokkal inkább vonzer ként kínálható értékként vehet számításba. A kistérség Vas megye tekintetében a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Kevés az ipari üzem, s ezek is elszórtan helyezkednek el. A légszennyezés szempontjából természetesen els sorban Vasvár emelhet ki, ahol összesen 13 légszennyez telephely található (a megyében 547), s ezek közül egyik sem számít a legnagyobb szennyez k közé (szemben pl. a szomszédos Körmenddel, ahol három is). Ahogy a 20. táblázat mutatja, a város a megyében kibocsátott szennyez anyagoknak csak töredékéért felel s. 21. táblázat: Légszennyez anyag kibocsátás Vasváron, (t/év), 1999. Kén-dioxid 1,60 217,46

Vasvár Vas megye

Szén-monoxid 2,93 491,30

Nitrogén-oxid 0,63 319,52

Szilárd 0,51 203,80

Forrás: Öko-hydro Kft

A közúti közlekedés légszennyezésben betöltött szerepe noha ez ma még relatíve mérsékelt - a kistérségben is állandóan n , els sorban a 8-as f közlekedési út menti településeken. A kistérség belsejében nagy forgalmú utak hiányában a közlekedésb l származó légszennyezés is alacsony. A lakossági és kommunális eredet légszennyezés az alacsony kibocsátási magasság miatt meghatározó szerep a helyi légszennyezettség kialakulásában (mivel csak 14 településen van gázf tés, a tüzeléstechnikából származó szennyez anyag-kibocsátás (korom, kén-dioxid emisszió) számottev . A zajhatás a kistérségben nem számottev , mivel f okozói els sorban ugyancsak a kistérségben nem jelent s számú - közúti járm vek és ipari üzemek. A közlekedési zaj els sorban az átmen utakon, az utak menti településeken (Kám, Alsóújlak, Vasvár, Rábahídvég) jelentkezik, de a határértékeket ez nem haladja meg. (Zajártalom szempontjából némi problémát csupán a lakóterületeken a lakóházak közvetlen szomszédságában m köd ipari üzemek, kisvállalkozások és kisipari m helyek jelentenek.) Ami a felszíni vizeket illeti, a kistérség legfontosabb vízfolyása a Rába, de ez is csak kis szakaszon (Rábahídvég és Püspökmolnári érintésével) halad át a területen. A folyó vize a legközelebbi mérési ponton, Rumnál - az oxigén- és tápanyagháztartás tekintetében egyaránt a III. osztályba ( t rhet ) sorolható; a coliform koncentráció tekintetében a víz ugyancsak III. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

35


osztályba sorolható, miként a mikroszennyez k (szénhidrogén vegyületek) alapján is, s csak az egyéb jellemz k (pH, Mn) alapján kerül a II. ( jó ) min ségi osztályba. (e szelvényben a foszfát-foszfor koncentráció min síthet magasnak 76 g/l értékkel a szombathelyi szennyvizet hozó Sorok-Perint betorkollása miatt, de ez épp a kistérség határán történvén nem okoz itt problémát). A további két említésre érdemes vízfolyás, a Sárvíz és a CsörnöcHerpeny közül utóbbi vízmin ségének védend ségét, a patak értékét külön hangsúlyozzák a fajgazdag él világ és az árterében található értékes mocsár- és láprét fragmentumok. 22. táblázat: Szennyvízkibocsátás a kistérségben Település Vasvár Gersekarát

Szennyvízkibocsátó neve Vasvári Közm Gersekaráti Közm

Mennyisége 1000 m3/év 0,9 0,2

Szárazanyag tartalma t/év 26,4 7,0

Forrás: Öko-hydro Kft, Szombathely

A vízvédelem kapcsán említést érdemelnek a szennyvíztisztítók: e kistérségben legnagyobb kapacitású a Vasvári Közm , annál jóval kisebb a gersekaráti. Vasvár szennyvizei 2000-ben még egy nagyon túlterhelt oldómedencére folytak, amir l gyakorlatilag 240 m3/nap tisztítatlan szennyvíz kerül(t) a Csörnöc-Herpeny n keresztül a Rábába. Említést érdemel továbbá, hogy Körmend város 1400 m3/nap tisztított szennyvize közvetlenül a hamarosan ezután a kistérségbe lép Rába folyóba ömlik, miközben a szennyvíztisztító jelenleg nem tudja a szennyvizet a határértékeknek megfelel en tisztítani. (A szennyvíziszappal kapcsolatosan egyébiránt bár inkább a talajvédelemhez kapcsolódóan - megjegyzend , hogy csupán Olaszfán Rábahídvégen, Pácsonyban és Vasváron engedélyezett a szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági elhelyezése (6, 4, 2, ill. 241 hektáron, 2500, 500, 1460, ill. 6470 m3/év). Természetes tava nincs a kistérségnek, a gersekaráti mesterséges tó rekreációs és szabadid s célú. Van a kistérségben így e tekintetben is figyelembe veend bányászat is, mely a földfelszín véd rétegeinek eltávolításával jár és befolyásolja a felszín alatti vizek mennyiségi és min ségi viszonyait. Öt bányatelek üzemel jelenleg jogilag: egy Egervölgyön (Egervölgy I. - /Sós-dombi/ homok), négy Püspökmolnáriban (Püspökmolnári I. /kavics/, Püspökmolnári II. /kavics/, Püspökmolnári III. /homok, kavics/, Püspökmolnári IV. /kavics/) A felszín alatti vizek az igényekhez képest b ségesen állnak rendelkezésre és a vízmin ség is jónak mondható az országos állapothoz képest. A talajvizekben kimutatható szennyezettség természetesen a nem megoldott szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint (kisebb mértékben) a hulladék elhelyezéssel függ össze. A rétegvizek még tiszták és egészségesek, ezek adják a térség ivóvíz ellátását. Felszín alatti vízként fontos természeti értéke és er forrása a kistérségnek és Vasvárnak a felszín alól 2100 m mélységb l nyert termálvíz, mely a város távf tési rendszerében és a termálfürd ben hasznosul. A Tájsebek Országos Katasztere 43 tájsebet jelöl a Vasvári kistérségben nagyjából egyenletes területi eloszlásban. E viszonylag nagyszám ugyanakkor összességében csekély területet érint csupán, azaz nagyobb (1 ha feletti) tájseb nem található a kistérségben. A természetvédelem feladata különösen fontos egy olyan viszonylag érintetlen területen, mint a vizsgált kistérség. Itt a törvény erejénél fogva védett területek, természeti területek és a hivatalos védettséget nem élvez számos érték mellett külön említésre érdemes a (Strém patak, a Pinka, illetva a Rába folyó, valamint a Vasi Hegyhát erd tömbjének szegélye közt 3250 ha-on elterül tervezett) Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, a Jeli Arborétum, mint


36


természetvédelmi terület (70 ha), valamint helyi jelent ség védett természeti területként az oszkói cserfa és kút. A Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet melynek helyi el készítése lezajlott már, s a minisztériumok közti tárgyalásokat követ en kihirdetésre vár - délnyugatról Halogy, északról Magyarbükk (Ausztria), valamint Vasalja községekt l húzódik kelet felé Vasvár, illetve Alsóújlak térségéig. A TK gerincét a Rába völgyének a Csörnöc és a Hegyhát között húzódó változatos él helyei képezik, összefügg zöld folyosót képezve az rség és a Kisalföld között. Az itt található rendkívül változatos él hely-együttes kiemelked értékei nyilvánvalóan indokolják a Tájvédelmi Körzet létrehozását. A TK legkiemelked bb él helyei közül az alábbiak vannak a vasvári kistérségben a Rába menti rétek és morotvák a közép-európai viszonylatban nagy fehér gólya (Ciconia ciconia) populáció f táplálkozó területe, a Rába szabályozatlan mederszakasza több védett halfaj és a vidra (Lutra lutra) él helye, a tavi szukcesszió utolsó el tti fázisában lév tó a gersekaráti Fias-tó, kiemelt jelent ség él helye a TK-nak a t zegmohás (Sphagnum sp.) lápok. A Bertók-tó, Gombás-tó, Köcse-tó Gersekarát és Vasvár között, valamint a Templom-tó Pet mihályfa térségében, alsóújlaki kockásliliomos, ami egy fajgazdag láprét a Csörnöc árterén, s r kockásliliom (Fritilloria meleagris) állománnyal,

de fontos értéket képeznek, és a tervezett Tájvédelmi Körzet egyik jellemz él helykomplexumát jelentik a Vasi Hegyhát erdei is. Ugyancsak fontos a fentiekkel is összefügg - eleme a környezettel kapcsolatos tudatos magatartásnak a tájvédelem. Ennek kistérségbeli tárgyai és feladatai sokfélék (az egyedi tájértékek felmérése önmagában is nagy, el nem végzett munka). Kiemelésre érdemes a sokoldalú táj, az erd k, a folyóvizek és környezetük, a népi építészeti emlékek és faluképek, a kilátók, a hagyományos zártkerti gyümölcsösök, a pincék, a turistautak, stb.

5. M SZAKI INFRASTRUKTÚRA ALAKULÁSA 5.1. Közlekedési hálózatok A kistérség közúti hálózata országos viszonylatban megfelel s r ség , a települések közti összeköttetés és a f utak elérése (néhány hiány, mint az Oszkó-Alsóújlak vagy a Mikosszéplak-Csehi összeköttetés kivételével) megoldott. A legfontosabb els sorban az átmen forgalmat lebonyolító - közúti közlekedési útvonal a kistérséget (és Vasvárt is) északon átszel E66 nemzetközi f út, vagyis a magyar 8-as (gyorsfogalmivá fejleszteni tervezett) f út. A bels forgalom tekintetében még nagyobb szerepet kap azonban az északdéli (Zalaegerszeg fel l jöv ) 74-es sz. másodrend f út. (A két f út Vasvár mellett találkozik.) Tehermentesít és elkerül utak egyel re nincsenek napirenden (noha Vasvárnál az igény felmerül), viszont a közutak min sége és a mez gazdasági utak feltétlenül javításra szorulnak a közeljöv ben. A térségben egy vasúti vonal (Szombathely-Nagykanizsa) halad át. A vonal négy települést érint, Püspökmolnárit, Vasvárt, Pácsonyt és Gy rvárt, mely állomások az utóbbi kivételével áruforgalmi rakodóhellyel is rendelkeznek. A vasút szerepe ugyancsak nem a bels közlekedésben van, sokkal inkább az országos rendszerhez történ csatlakozási lehet ségben és a környékbeli nagyvárosok elérhet ségében, nem utolsó sorban az ingázás lebonyolításában (Szombathely, Zalaegerszeg). I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

37


5.2. Kommunális infrastruktúra A kistérségben teljes egészében befejez dött a vízm vesítés, mára minden település egészséges ivóvízhez jutott. A kistérségben a lakások (nyaralók nélkül) 96 százaléka bekapcsolódott a vezetékes vízellátásba, ez magasabb, mint a megyei átlag, ugyanakkor az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (22,6 m3) elmarad a megyei átlagtól (31,6), messze a legkisebb a vasi kistérségek között. 23. táblázat: A m szaki-kommunális ellátás f bb mutatói kistérségi szinten (2000.) Terület

1 háztartásra jutó Áram Vez. (MWh) gáz (m3)

Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

2,11 2,27 2,18 2,07

1009 1177 1099 1244

Víz (m3)

23 32 34 39

Vez gázba

Vez. vízbe

Csatornába

bekapcsolt lakások aránya (%)

19,6 57,7 63,2 69,3

96,2 95,6 95,9 92,0

13,1 53,7 56,3 51,0

Közm olló (%)

Kábel TávbeszéTV l f vonal

83,1 41,9 39,6 41,0

(ezer lakosra)

63 177 212 161

301 336 342 347

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv 2000. KSH Szombathely; Területi statisztikai évkönyv 2000. KSH Budapest

A szennyvízkezelés és -tisztítás területen rendkívül nagy a lemaradás, hiszen a kistérség 24 települése közül csak kett ben (Vasvár, Gersekarát) van csatornahálózat és szennyvíztisztítás. A rácsatlakozási arány itt sem megnyugtató, míg Gersekaráton 66%, addig a városban csak 35%. E két településen m ködik biológiai tisztító is (vö. 21. táblázat), s mindegyikbe több településr l is szállítják a szennyvizet, melyet szippantással ürítenek. Kám saját környezetbarát megoldást alkalmaz, e község mutatói árnyalatnyival módosítják csak az összképet. A többi település esetében vagy a helyi lerakóba viszik a szippantott szennyvizet, vagy egy másik faluban ürítik. A szállítást vállalkozók végzik, s fél , hogy több esetben illegális helyeken ürítik ki az autókat. Több község terveiben szerepel az elkövetkez kett -öt évben a csatornázás.


38


24. táblázat: A kistérség településinek infrastrukturális ellátottsága Villamos energia Település

Alsóújlak

Vezetékes víz

Szennyvízcsatorna

Telefon

Szervezett hulladékszállítás

Vezetékes gáz

bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer háztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelhet sége háztartások terhel(%) het sége (%) het sége (%) het sége (%) het sége (%) (%) het sége 100 kis mérték 96 jelent s * * 67 jelent s * * 16 kis mérték

Andrásfa

100

Bérbaltavár

jelent s

*

jelent s

71

jelent s

*

100 kis mérték

98

jelent s

*

*

60

jelent s

100

Csehi

100 kis mérték

90 kis mérték

*

*

63

jelent s

*

Csehimindszent

100 kis mérték

79

jelent s

*

*

67

jelent s

*

Csipkerek

100

jelent s

85

jelent s

*

*

51

jelent s

100

*

0

*

70

Egervölgy

100

jelent s

89

jelent s

*

*

60

jelent s

*

*

19

jelent s

100

Gersekarát

100 kis mérték

98

jelent s

66

jelent s

64

jelent s

100

jelent s

0

*

98

Gy rvár

100 kis mérték

97 kis mérték

*

*

68

jelent s

100

jelent s

18 kis mérték

Hegyhátszentpéter

100

jelent s

92

jelent s

*

*

74

jelent s

100

jelent s

25

jelent s

100

Kám

100

jelent s

100

jelent s

kb. 40

jelent s

75

jelent s

100

jelent s

27 kis mérték

92

jelent s

*

*

62

jelent s

100

kis mérték

95 kis mérték

*

95

97

Mikosszéplak

jelent s

Pormentesített utak aránya (%)

14

jelent s

100

0

jelent s

100

*

0

*

100

*

0

*

67

kis mérték

0

90

jelent s

95 100

Nagytilaj

100 kis mérték

94 kis mérték

*

*

52

jelent s

100

kis mérték

0 kis mérték

100

Olaszfa

100 kis mérték

97 kis mérték

*

*

64

jelent s

100

kis mérték

28 kis mérték

100

Oszkó

100

nincs

94

jelent s

*

*

73

jelent s

100

kis mérték

31

jelent s

100

Pácsony

100

jelent s

100

jelent s

*

*

76

jelent s

*

*

38

jelent s

100

Pet mihályfa

100

jelent s

99

jelent s

*

*

66

jelent s

*

*

10

jelent s

100

Püspökmolnári

100 kis mérték

*

*

78

jelent s

100

jelent s

48

jelent s

100

Rábahídvég

100

jelent s

100

jelent s

*

*

69

jelent s

100

jelent s

24

jelent s

100

Sárfimizdó

100

jelent s

85

jelent s

*

*

44

jelent s

100

jelent s

0

Szemenye

100

jelent s

96

jelent s

*

*

70

jelent s

*

*

20

*

100

Telekes

100 kis mérték

*

*

59

jelent s

100

jelent s

0

*

50

Vasvár

100 kis mérték

35

nincs

82

jelent s

90

28

jelent s

95

98 kis mérték

93 kis mérték 100

jelent s

kis mérték

100

Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000., helyi önkormányzatok adatközlése 1999


39


A fentiekb l következ en a térségben igen szétnyílt a közm olló, a 83,1%, ami meglehet sen magas. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra és hosszú távon a vízbázis tekintetében, ezért megoldása abszolút prioritást kell, hogy kapjon.

5.3. Energia ellátás A kistérségben alapvet en megnyugtató az elektromos áramellátás. Minden településen van, s a lakások 96,2 százaléka be van kötve. A kapacitás sz kös volta Vasvár esetében említend meg, ahol az ipartelep jelenlegi kapacitásának (2 MW) nagymérték b vítésére lenne szükség. Áramkimaradások és áramingadozások okoznak problémát, a térség tíz-tizenegy településében. Az egy háztartásra jutó áramfogyasztás alatta van a megyei átlagnak, 2000-ben 2,11 MWh volt, szemben a megyei 2,27 MWh-val. Vezetékes gáz 2000-ben még kilenc településen nem volt. A gázhálózatba - tizennégy településen való elérhet sége ellenére a kistérség lakásainak csupán 20 százaléka van bekapcsolva, ami jelent sen elmarad a megyei 57,7 százaléktól; ennél csak az rségben alacsonyabb a mutató. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás is kisebb, mint a megyei átlag. (A tartályos gáz használatáról nem állnak rendelkezésre információk.) Megújuló energiát jelenleg a kistérségben Vasváron használnak, ahol a városi távf tési rendszer részben termálvíz felhasználásával m ködik.

5.4. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt 2000-ben fogadta el az Országgy lés (2000. évi XLIII. tv.) Ennek bevezet je külön is kiemeli a fenntartható fejl dés, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése és az emberi egészség védelmének elvét ill. szükségességét. A települési önkormányzatokra e törvény IV. fejezete az irányadó, mely a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ennek értelmében a települési önkormányzat kötelez en ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkez települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Fontos, hogy a törvény meghatározásában a kötelez en végzend önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás nem csupán a szilárd, de a folyékony hulladékra is kiterjed. (21. § (3) b.) Ez tehát 2003. év elejét l kezd d en minden önkormányzatnak így a kistérség önkormányzatainak is olyan alapfeladata, melyet kötelez jelleggel kell ellátniuk. Ezt a feladatot az önkormányzatok általában valamely vállalkozóval szerz dve végzik (végeztetik) el.

5.5. Távközlés, média A vasvári kistérség a MATÁV szolgáltatásait veszi igénybe a távközlésben, a szolgáltatással alapvet problémák nincsenek Az ellátottság kielégít , de megyei összevetésben alacsony szint , ezer lakosra 301 db távbeszél f vonal jut. A rádiótelefonok elterjedtségér l nincs információ, e szolgáltatás vételi viszonyai jók. A kábel TV rendszerek az utóbbi években épültek ki az országban, csak úgy, mint a megyében és a kistérségben. A vasvári térségben a statisztikák szerint - ezer lakosra mindössze 63 kábel TV jut, ami jelent sen elmarad a megyei átlagtól, a kistérségek közül csak az rséget tudja e tekintetben megel zni. Helyszíni megkérdezések szerint e mutató majdnem kétszeres, de ez a szint sem éri el a megyei átlagot. Ez utóbbi információforrás szerint a települések b felében (13) m ködik kábeltévé, s általában a háztartások 30-90 százaléka (összesen a kistérség lakásainak egyharmada) van rákötve. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

40


5.6. Lakáshelyzet A kistérségben 2000-ben 6661 lakás volt, a megye lakásállományának 6,5 százaléka. A 100 lakásra jutó lakosok száma örvendetesen alacsony (233 f ), ami jóval a megyei átlag alatt van. 25. táblázat: A lakások fontosabb mutatói (2000.) Terület

Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

Lakás100 állomány lakásra (db) jutó lakos (f ) 6661 233 103105 258 381533 258 4061279 247

száma (db) 25 606 2643 21583

Az épített lakások 1990-2000 között épült 4-x szobáezer átlagos lakások sok aránya lakosra alapterület aránya (%) (%) (m2) 32,0 1,6 90,4 4,9 32,7 2,3 105,9 7,4 37,7 2,7 103,8 7,6 34,9 2,2 98,4 6,6

Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2000. KSH Szombathely, Területi statisztika 2000. KSH Bp.

Alacsony viszont a térségben az épített lakások száma, illetve aránya. Az elmúlt évtizedben, a itt épült a másodi legkevesebb lakás (a Kemenesalja után) a 2000. év lakásállományához viszonyítva, mindössze 4,9%. Az épített lakások viszonylag alacsony alapterület ek (90,4 m2), jelent sen elmaradnak a megyei átlagtól. A lakásoknak 32 százaléka legalább négyszobás, ami örvendetes, megyei mutatókörüli érték. Az ingatlanellátottság településenkénti jellemz inek sorából kiemelhet egyes települések magas (pl. Pet mihályfa, Telekes, Pácsony, Rábahídvég) mutatója, illetve másikak (Nagytilaj, Szemenye, Egervölgy) átlag alatti szintje. (Az ingatlanb ség értékelése persze nem egyértelm , utalhat a gazdagságra éppúgy, mint a reálisabbnak változatnak t n kedvez tlen demográfiai folyamatokra.) Figyelmet érdemel még a nagy (3 vagy több szobás) ingatlanok magas aránya egyes településeken (pl. Szemenye, Pet mihályfa, Kám, Oszkó, Gy rvár, Gersekarát), illetve a másik véglet, az egy-két szobások felülreprezentáltsága (pl. Sárfimizdó, Csipkerek, Olaszfa) is. Különösen fontos mutató a lakásépítés trendje: a rendszerváltást követ évtizedben épült lakások aránya sok információt nyújt egy térség mai vonzerejér l, megújulási képességér l. Eszerint a vasvári kistérségben a legkisebb a fészekrakási szándék és/vagy képesség, az új lakások aránya itt a legalacsonyabb (a Kemenesaljával együtt). A települések közül kevés olyat találni (Püspökmolnári, Bérbaltavár, Szemenye), ahol számottev a lakásállomány-b vülés.

5.7. Telephelykínálat A helyi infrastruktúra gazdaságfejlesztés szempontjából különösen fontos eleme lehet a telephelykínálat. A kistérségben jelent s számú üres-, vagy nem megfelel funkcióval m köd épület található, amelyekre rátelepíthet k lennének a kistérség által más területeken (turizmus, gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés, stb.) megvalósítandó fejlesztési projektek. Ehhez azonban mindenképpen szükséges ennek az ingatlanvagyonnak a felmérése (a 25. táblázat csupán tájékozató jelleg , nem is feltétlenül aktuális lista), a tulajdonviszonyok rendezése, valamint egy térségi szint tanulmányterv elkészítése a hasznosítási módokra vonatkozóan.


41


26. táblázat: A telephelykínálat a Vasvári kistérség településein a./ Gazdasági tevékenységhez alkalmassá tehet területek, nem m köd ipari telephelyek Település

megnevezés nagyság

Alsóújlak

ipari park

Andrásfa

f részüzem

10 ha kiépítés alatt

tsz major

Csehimindszent

tsz

Csipkerek

tulajdonos

tervek

magán

4 ha üres (felszám. alatt) 2 ha üres

terület Csehi

mai funkció

1,5 ha üres

közm

irányár

víz, villany, gáz

*

termel szövetk.

árt szerint ipari övezet *

víz, villany

*

önkormányzat

*

*

40-50

magán

kiárusítás alatt

víz, villany

10 m. össz

5 ha géptelep

termel szövetk.

*

víz, villany

*

tsz telep

5 ha üres

termel szövetk.

*

nincs

*

üres telek

3 db *

önkormányzat

*

*

bérlet

minden

*

Egervölgy

varroda

115 m2 varroda

önkormányzat

Gersekarát

iroda

250 m2 üres

termel szövetk.

Gy rvár

tsz major

1 ha üres+tsz

termel szövetk.

*

kp.f tés, víz, villany víz, villany

Kám

földterület

3 ha szántó

magán

*

megoldható

300

földterület

2 ha szántó

magán

*

megoldható

300

tsz telep

5 ha tsz

termel szövetk.

*

víz, villany

*

tsz major

2 ha üres

Bercol kft

lakatos m hely

víz, villany

*

Mikosszéplak

50 e/hó

*

Nagytilaj

iskola

60 m2 üres

önkormányzat

varroda

víz, villany

bérbe

Olaszfa

épület

100 m2 üres

önkormányzat

varroda

víz, villany, gáz

bérlet

épület

100 m2 üres

önkormányzat

vadászház

víz, villany, gáz

*

telek

5 telek üres

Oszkó

önkormányzat

építési telek

víz, villany

*

tsz major

12 ha tsz, ipar

termel szövetk.

*

víz, villany, gáz

*

irodaház

350 m2 tsz iroda

termel szövetk.

üres

víz, villany, gáz

*

Pácsony

Járm javító

Rábahídvég

épület épület

Szemenye

10 ha félig üres 2

1300 m üres

tsz magtár

Telekes

telephely

Vasvár

szövetkezet telephelye

MÁV

750 m2 üres

teljes

*

termel szövetk.

eladó, kiadó

víz, villany

*

önkormányzat

eladó, kiadó

víz, villany

*

1.5 ha üres

magán

alkatrész-áruház

víz, villany

*

2

magán

*

minden

*

eladó

víz, villany, termálvíz f tés

11 ha

Csörnöc-menti Szövetkezet önkormányzat

19 ha mg terület

szövetkezeti tagok kijelölt iparterület gáz, csatorna

2000 m telephely 5 ha állattartás

Kijelölt iparterület összközm ves

1000 ft 4-500

b./ Egyéb hasznosítható ingatlanok Település

Megnevezés

Alsóújlak

épület

Andrásfa

Id sek otthona

Csehimindszent

Lakótelek

Gersekarát

régi tejcsarnok

Hegyhátszentpéter

fürtös? ház

Nagytilaj

lakóház

Olaszfa

magánházak

Telekes

kastély

Vasvár

volt zárda volt fiúiskola volt Magyar Királyi Kaszinó

Nagyság

Tulajdonos 2

80 m Jóléti Alap 140 m2 önkormányzat

Lehet ségek bérmunka

Jó állagú

pl. varroda

Jó

14 db (1000 önkormányzat lakás m2) termel szövetkezet pl. cukrászda 80 magán átlagos magán * magán 10 ha magán 600 m2/2 ha önkormányzat 1200 m2/1 ha Egyházközség 300 m2 Szentkút

Állaga

*

Irányár * bérbe adó 0,5 mFt

Jó

kézm ves ház

Felújítandó

kisipar

Megfelel

*

*

*

*

idegenforgalom

Romos

öregek otthona, szálláshely szociális, szálláshely

Közepes

25 mFt

Közepes

40 mFt

kereskedelem, vendéglátás

*

3 mFt

Forrás: kérd íves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.


42

6. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A demográfiai és gazdasági folyamatokkal mélyen összefügg a kultúra és a civil szféra ellentmondásos, de inkább szomorú helyzete: egyfel l nagyon sokszín a térség hagyományos népi kultúrája, egyre több a rangos kulturális esemény, másfel l széttagolt és elaprózott az iskolai intézményrendszer, s igen rosszak a tárgyi és személyi feltételek.

6.1. Kulturális örökség A térség kulturális öröksége igen gazdag, amib l ma is életképes és dinamikus közösségi kezdeményezések, tevékenységek táplálkoznak. Számottev a m emléki védettség épületek száma és értéke (26. táblázat), de fellelhet még a múlt öröksége más területeken (népi mesterségek, néphagyományok) is (vö. még 18. táblázat). 27. táblázat: A kistérség m emlékjegyzéke Település

M emlék megnevezése

Alsóújlak

Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Egervölgy Gy rvár Hegyhátszentpéter

Kám Mikosszéplak Olaszfa Oszkó Pet mihályfa

Püspökmolnári Rábahídvég Vasvár

Védettsége

román kori kápolna

MJ

kés barokk volt Bezerédj-vízimalom és környéke (molnárház, istálló, pajta), ipartörténeti emlék r.k. gótikus (Szt. István király) templom r.k. barokk templom r.k. barokk templom XIX. sz-i népi borona-pince r.k. kés barokk templom r.k. román eredet templom barokk kori Mesterházy-kastély parkkal r.k. barokk templom, kés barokk Szentháromság szobor r.k. kés barokk templom XIX. sz-i népi lakóház, múzeum (tájház ) XIX. sz-i kovácsm hely, múzeum r.k. barokk templom r.k. barokk templom Mikosd kastély (Mikosdpuszta), védett kerttel r.k. kés barokk templom r.k. középkori eredet , kés barokk templom XIX. sz-i népi pince-présház barokk Szt. Bertalan kápolna (Barkóca-hegy) népi pince-présház (Öreghegy) 5 db népi pince-préház (Barkóca-hegy) Népi méhes r.k. barokk templom, Nepomuki Szt. János szobor és rács középkori eredet domonkos rendház gótikus volt domonkos templom r.k. román stílusú kápolna barokk serf z ház , pincéjében malátaszárító, ipartörténeti emlék kora barokk egykori prépostsági lak, tiszttartói ház kés barokk Nepomuki Szt. János-szobor kés barokk-klasszicista r.k. kápolna

MJ

Forrás: Vas megye m emlékjegyzéke, OMF, Budapest, 1990.


M MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ M MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ MJ VK MJ MJ M M M MJ MJ MJ MJ

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A kistérség gazdag kulturális örökségére alapozva került megalkotásra a Vasvári Kistérség Örökségvédelmi Programja, mely a maga nemében egyedülálló módon biztosít alapot a kistérség kulturális örökségelemeinek integrált fejlesztéséhez. Ez a program alapvet en a következ célpiramist rajzolja fel a kistérség vonatkozásában:


44

15 . ábra A Vasvári kistérség örökségvédelmi programjának célpiramisa

Egyedi örökségelemekre épített akciók


Civil háló er sítése

Kulturális örökség hasznosítása

Egységes kulturális/ területfejlesztési tervezés

Környezet- és természetvédelem

infrastruktúra

Humáner forrás fejlesztése

Térségi (nemzetiségi, identitás meg rzése

Prioritások Stratégiai programok

Általános örökségelemekre épített akciók

Kulturális örökség kutatása

Tárgyi/szellemi er sítése

Kulturális örökség meg rzése

vallási)

ÁTFOG Ó CÉLOK

F CÉL

Kulturális örökség a térségi felzárkózás megalapozója

Programszint fenntarthatóságot megalapozó akciók

Az örökségvédelmi program - alapvet cél szintjén - a kulturális örökséget mint a térségi fejlesztés megalapozóját kezeli, mely a térségi felzárkózás hosszú távú motorja lehet. Ezen f cél teljesüléséhez három átfogó cél került megfogalmazásra: Kulturális örökség meg rzése Kulturális örökség kutatása Kulturális örökség hasznosítása Felsorolt három alapvet cél közül a kutatás minden további tevékenység megalapozójaként részt vesz a kulturális örökség elemeinek, s a köztük lév összefüggéseknek a feltárásában. Mint ilyen lesz a megalapozója ezen elemek meg rzésének mely ugyanakkor egyben a legkomplexebb tevékenységeket foglalja magában. a területfejlesztési programban megfogalmazott cél- és intézkedésrendszerhez. A kistérség kulturális er forráskészletének fontos eleme a múlt, amit jól jelképez Vasvár egykori megyeszékhely szerepe, vagy történelmi események és objektumok egykori helyszínének ittléte. Ebb l az er forráskészletb l sokat meríthet (és merít is) a kistérség jelenkori fejlesztési törekvési során. Megindultak tovább er sítend kezdeményezések például a vallási emlékek felelevenítése és felmutatása terén, az egykori Katonák Útja fizikai és spirituális helyreállítását megvalósítandó és az itt zajlott csaták és békekötés emlékének tudatosítása és ápolása vonatkozásában egyaránt.

6.2. Kistérségi civil szféra Röviden szót kell ejteni a civil szféra kistérségi m ködésér l is, hiszen általános vélemény, hogy a civil szervezetek és szervez dések nagyban fokozhatják a lakossági aktivitást, hozzájárulhatnak a színes települési-térségi kulturális élet kialakulásához; és partneri viszony esetén nagy segítséget nyújthatnak a helyi önkormányzatoknak. A kistérségi civil szféra szervezetei hasonlóan más emberföldrajzi elemekhez szintén nem egyenletes módon oszlanak el a kistérségben. Megfigyelhet a központ, Vasvár dominanciája, valamint Gersekarát el nyös helyzete a szervezetek abszolút számát tekintve:


A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 16. ábra: Civil szervezetek a Vasvári kistérség településein (db); 2001


A szervezetek abszolút számának vizsgálata mellett árnyaltabb képet kapunk, ha az egyes települések lakosságszámához viszonyítjuk az ott tevékenyked civil szervezetek számát. Az erre vonatkozó adatokat mutatja a 17. számú ábra:


47

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 17. ábra: Állandó népesség/civil szervezetek száma a Vasvári kistérség településein (2003)

Forrás: KSH TSTAR

TEIR

Az ezzel kapcsolatosan megkérdezett -és a kérdésre választ is adó - települési vezet k közül 9 vélte úgy, hogy településén nagyon gyenge az önszervez dés , 7 szerint vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottev , míg 4 helyen igaz az, hogy egy-egy területen érzékelhet szerepük van , és sehol nem vélték úgy, hogy a civil szervezetek komoly er t képviselnek, befolyásolják az egész település életét . (2003) A civil társadalom megszervez désében kulcsszerepl az értelmiség, bár részvételük a folyamatok irányításában a Vasvári kistérségben is ellentmondásos. A legtöbb településen (13) tevékenységük úgy min síthet , hogy csak egy részük vesz részt aktívan a közéletben, helyenként (3 helyen) kifejezetten passzív, nem viselkedik értelmiségi módon , egy községben kifejezetten megosztott, a helyi konfliktusok gerjeszt je , s csupán három települési vezet (Csipkerek, Mikosszéplak, Telekes) látja e réteget a település motorjának, irányítójának . A kistérségi területfejlesztési program elkészítése során (2003) kérd íves felmérést végeztünk a kistérségi civil szervezetek körében. Ennek során vizsgáltuk e szervezetek tevékenységét, tagságát, környezetre kifejtett hatását, pályázati aktivitását, stb. A felmérés körébe azokat a szervezeteket vontuk be, melyeknek a program végrehajtása szempontjából szerepük lehet ez azt jelenti, hogy a speciális céllal létrehozott sport-, t zoltó- és vadászszervezeteket - bár jogi formájuk alapján kétségkívül a nonprofit kategóriába tartoznak - kivettük a vizsgált mintából. Az így kistérségi szinten a mintában maradó 30 szervezetb l 20-22 volt ténylegesen aktív és m köd szervezet, k közel 60%-ban (12 db) válaszoltak kérd ívünkre. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

48

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A kérd ívek elemzéséb l kiderült, hogy jogi formáját tekintve a választ adó szervezetek dönt többsége egyesület (83%). Mindössze egy szervezet szerezte meg a kiemelten közhasznú min sítést, s három a közhasznú min sítést. A szervezetek 83%-ban kizárólag magánszemélyek vettek részt a szervezet megalakításában. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kistérség civil szervez dései - értelemszer en - a "legegyszer bb" feltételeket kínáló jogi forma (egyesület) keretében m ködnek, s a közhasznúsági fokozat elérésére való törekvés sem jellemz rájuk. Ez arra mutat - a magánszemély alapítókkal együtt -, hogy a szervezetek születésekor valamely kisebb csoport, társaság alakult egyesületté, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, s pályázati pénzeszközökhöz is könnyebben hozzájuthasson. A szervezetek céljait tekintve dönt többségben a "kultúra", "ifjúság" és "sport" került megnevezésre, el fordult még a környezetvédelem, s mindössze egyetlen esetben (Vasvári Városszépít Egyesület") a településfejlesztés, mint cél szerepeltetése. A civil szervezetek közvetlen hatásáról, jelent ségér l sokat elárul, hogy mennyien vesznek részt e szervezetek munkájában ill. mekkora az a kör, mely szolgáltatásaikat igénybe veszi. E tekintetben a megkérdezett szervezetek átlagos regisztrált taglétszáma 42 f , míg a szervezet munkájában ténylegesen részt vev tagok száma ennél lényegesen alacsonyabb 17 f . Egy átlagos kistérségi civil szervezet szolgáltatásait havonta 42 f veszi igénybe. (Ez utóbbi er sen becsült adat - hiszen bizonyos szervezetek esetén - pl. faluszépít egyesületek - nehéz lenne definiálni, hogy mi számít a szervezet szolgáltatásainak igénybe vételének.) A szervezet hatóköre - ahonnét zömében a tagság toborzódik, s ahol a programok zajlanak - jellemz módon helyi, az adott településre, esetleg a szomszédos 1-3 településre kiterjed , az ennél nagyobb hatókör nem jellemz . A kérd ívekb l kibontakozó kép alapján ugyanakkor a szervezetek tudnak egymásról, hiszen egymással - valamint emellett a helyi önkormányzattal és néhány jelent sebb vállalkozóval - kapcsolatot tartanak. Külön vizsgáltuk a kérd íves felmérés során a pályázati aktivitást, s ezen belül külön is megkérdezésre került az esetleges PHARE-CBC programokban való részvétel. Ennek oka, hogy uniós csatlakozásunk sikere szempontjából nagy jelent séggel bír a civil szektor forrásfelszívó képessége - s ennek jó mércéje lehet talán, hogy az elmúlt id szakban mennyire használták ki e szervezetek a térségben rendelkezésre álló pályázati lehet ségeket. A kép e tekintetben korántsem rózsás: míg a hazai pályázatokban a megkérdezett szervezetek nagyobb része (75%) részt vett (azaz az elmúlt három év során legalább egy pályázatot benyújtott), addig az uniós források fogadásának felkészítésére szolgáló PHARE-CBC programban csupán két szervezet vett részt. Ennek egyik nyilvánvaló oka lehet, hogy egy ilyen pályázat benyújtásához, majd a program lebonyolításához lényegesen nagyobb szakértelem és energiabefektetés szükséges, s természetesen a nyelvtudás is elengedhetetlen. Ugyanakkor ezek az adatok figyelmeztetésként is felfoghatók: a civil szféra szakmai (és anyagi) meger sítésének hiányában aligha lesz képes a szektor a rendelkezésre álló források lehívására. Ezzel összefügg kérdésünk a szervezetre váró jöv re vonatkozott (három év távlatában): itt csupán egy szervezet számolt "stagnálással", s ugyancsak egy szervezet jelölte meg a "virágzást", mint jöv képet (Hegypásztor Kör); az összes többi szervezet a mérsékelt optimizmust tükröz "mérsékelt növekedés"-ben fogalmazta meg jöv képét. A szervezet fejl dését leginkább akadályozó okok közül a három leggyakoribb válasz a következ volt: "kevés az állami támogatás"; "nehéz önkénteseket találni"; "hiányos a civil szervezetek közötti együttm ködés, partnerség". Mindez egyben össze is foglalja a kistérségi (de akár megyei, s t régiós) civil szervezetek legfontosabb problémáit: a forráshiányt (melynek megoldását központilag várják), az alacsony lakossági, civil aktivitást; s a meglév szervezetek közötti partnerség hiányosságai.


49

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A civil szféra elemzése mellett szót kell még ejtenünk e fejezetben a Kistérség településeinek testvérvárosi (községi) kapcsolatairól is. Ilyen kapcsolattal csupán Pácsony (Rohr, Ausztria) és Vasvár (Cegléd, Hátszeg - Ro.) rendelkezik, habár néhány település (Vasvár, Püspökmolnári, Gersekarát, Csehi) nem hivatalos küls kapcsolatai (vagy a vállalkozások gazdasági kapcsolatai) hasonlóképpen tartalmasak lehetnek.

7. ESÉLYEGYENL SÉG KÉRDÉSEI Az esélyegyenl ség kérdései a Vasvári kistérségben részint az országos jellemz kkel azonos területeken, részint attól különböz , a sajátos kistérségi jellemz kb l táplálkozó területeken jelentkeznek. Ennek megfelel en a kérdést a következ összefüggések mentén vizsgájuk: Vallási és nemzetiségi kisebbségek N k esélyegyenl sége Vidéki fekvésb l ered hátrányok

7.1. Vallási és nemzetiségi megoszlás A kistérségben a 2001. évi népszámlálás adatai szerint egyértelm en a katolikus vallás dominanciája a jellemz . Emellett evangélikusok és reformátusok élnek még a kistérségben; a településsoros megoszlás adatait mutatja a 28. táblázat: 28. táblázat: A népesség vallási megoszlása a Vasvári kistérségben (2001) Település

Katolikus

Református

Evangélikus

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

Alsóújlak

599

4

3

8

Andrásfa

261

4

1

9

Bérbaltavár

517

9

0

3

Csehi

283

14

4

2

Csehimindszent

373

12

2

4

Csipkerek

412

4

1

0

Egervölgy

387

1

3

0

Gersekarát

707

4

1

4

Gy rvár

631

7

3

8

Hegyhátszentpéter

188

2

0

0

Kám

446

10

6

0

Mikosszéplak

309

6

2

0

Nagytilaj

164

5

0

3

Olaszfa

458

24

1

17


50

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Oszkó

599

15

3

8

Pácsony

303

5

1

3

Pet mihályfa

242

8

1

3

Püspökmolnári

754

16

145

7

1006

7

8

8

Sárfimizdó

114

0

0

5

Szemenye

352

3

1

4

Telekes

558

2

2

4

4238 13901

61 223

74 262

69 169

Rábahidvég

Vasvár Összesen Forrás: KSH TSTAR

TEIR

A népesség vallási megoszlása tehát meglehet sen homogén képet mutat, amennyiben egyértelm en a katolikus hit dominál. Ebb l a képb l a központ, Vasvár mellett Püspökmolnári ugrik ki valamelyest, amennyiben ott jelent sebb számban találunk evangélikus népességet is. A térség - mindenekel tt Vasvár - a Holocaustot megel z en jelent sebb zsidó népességgel is bírt. Ma erre sajnos már csak egyes épületek, temet k emlékeztetnek melyek meg rzése azonban mindenképpen elemi érdeke kell, hogy legyen a kistérségnek; így az erre vonatkozó javaslatok a program Stratégiai és operatív programrészébe is bekerültek. Hasonlóan homogén eloszlást mutat a kistérség nemzetiségi tekintetben amennyiben viszonylag nagyobb számban csupán a cigány kisebbség tagjai élnek a kistérségben: 29. táblázat: Nemzetiségek a Vasvári kistérségben (2001) Település

Horvát

Német

Alsóújlak

0

2

Cigány, romani, beás 1

Andrásfa

0

0

1

Bérbaltavár

0

1

21

Csehi

0

13

7

Csehimindszent

0

1

20

Csipkerek

0

0

10

Egervölgy

1

0

0

Gersekarát

0

0

1

Gy rvár

1

0

20

Hegyhátszentpéter

0

0

0

Kám

0

1

0

Mikosszéplak

0

0

4

Nagytilaj

0

0

0


51

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Olaszfa

1

1

9

Oszkó

0

2

0

Pácsony

0

0

0

Pet mihályfa

0

0

0

Püspökmolnári

0

3

0

Rábahidvég

0

6

5

Sárfimizdó

0

0

0

Szemenye

0

0

0

Telekes

1

2

4

Vasvár

18

8

27

22

40

130

Összesen Forrás: KSH TSTAR

TEIR

Mindamellett a cigány kisebbség aránya meglehet sen alacsonynak mondható, s a polgármesterekkel készített interjúk (2005) tanúsága szerint e vonatkozásban a kisebbség és többség együttélése gyakorlatilag problémamentesnek tekinthet . Az esetlegesen felmerül problémák pedig els sorban az életkörülményeikre, a komfort nélküli életlehet ségeikre vezethet ek vissza. Természetesen számolni kell/lehet a statisztikák bizonyos szint torzításával is, azaz - az adatszolgáltatás jellegéb l adódóan a fentinél valamelyest nagyobb cigány népességgel kell számolni a kistérségben, így semmiképp sem indokolatlan ennek a témának az elkülönített kezelése a stratégiai és operatív programrészben.

7.2. N k esélyegyenl sége A n k esélyegyenl ségét illet en még az el bbi statisztikai-adatszolgáltatási problémánál is jelent sebb gondok lépnek fel, hiszen meglehet sen nehéz lenne a témakört egy (vagy akár több) statisztikai mutató segítségével elemezni. A témát illet en kérd íves felmérést végeztünk (2005) a kistérség polgármesterei között, többek közt vizsgálva azt a kérdést (kiindulva a kistérség egyedi jellemz ib l), hogy mennyire nyújt lehet séget a térség a n k munkavállalására, s mindenekel tt újbóli gyerekvállalást követ elhelyezkedésükre. Az interjúkból a következ helyzetkép bontakozott ki: A n k gyerekvállalás utáni újbóli elhelyezkedése nem megoldott olyan szempontból, hogy helyben többnyire nincs számukra alkalmas munkahely; a térségben m köd multik pedig nem terveznek hosszabb távú helyben maradást - s ebb l adódóan az itt dolgozó kismamáknak gyakran azért nincs lehet ségük visszamenni a GYED/GYES lejárta után, mert arra a cég ill. helyi telephelye már megsz nt. Ezen túlmen en a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes anyukákat hiszen k nem annyira mobilak , kevésbé lehet ket túlterhelni, túlóráztatni, stb. tehát a munkaadók megítélése szerint - kevésbé felelnek meg a mai világ munkatempójának. Problémát jelent továbbá, hogy egy édesanya az els gyermeke megszületése után (és még a GYES lejárta el tt) sok esetben - egy második gyereket is vállal, ezáltal az otthon töltött évek száma tovább növekszik, mely azonban még jobban megnehezíti az újbóli munkába állást. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

52

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az egyik célszer és kézenfekv nek t n megoldást pedig sokan elutasítják, miszerint a kismamáknak biztosítani kellene a négyórás munkavállalás lehet ségét. A gyerekek szempontjából a kisebb településeken többnyire biztosított a gyermekek felügyelete, hiszen óvoda m ködik a legtöbb helyen, ahol rugalmasan, a szül khöz igazítottan biztosítják a gyerekek felügyeletét. Összességében elmondható, hogy a n k munkába állása gyerekvállalás után egyre nehezebben megoldható teljes összhangban az országosan is megfigyelhet trendekkel. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg (2005) a kistérség településeinek 23 polgármestere közül mindössze három n található; mely minimális javulást jelent ugyan az el z ciklushoz (1998-2002) képest - amikor is ez a szám mindössze kett volt -, de mindenképpen alacsonyabb a kívánatosnál.

7.3. Vidéki fekvésb l ered hátrányok Az esélyegyenl ség kérdéseinek vizsgálatakor mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy a kistérség egy sok tekintetben rurális, a megyén belül periférikus fekvés terület; így a vidéki élet hátrányai mindenképpen fokozottan jelentkeznek nem csupán a f városhoz, de a megyeszékhelyhez, s t a falvak esetében akár a kistérségi központhoz viszonyítva is. A témát illet en kérd íves felmérést végeztünk a kistérség polgármesterei között (2005), melynek eredményeképpen a következ hangsúlyos elemek jelentek meg, melyek leginkább hátrányosan érintik a kistérségben él ket: Közlekedési, elérhet ségi problémák (rendkívüli módon megnehezítik a munkába jutás lehet ségét) Munkahely- és munkahely-elérhet ségi problémák (összefüggésben az el z ponttal) Infrastrukturális hiányosságok (ld. szennyvízr l írottakat) A felsorolt problémák megoldása a legtöbb esetben nagyobb mérték beruházást kívánna meg melyhez mindenképpen központi, politikai döntés szükséges -, bár bizonyos esetekben (pl. busz- és vonatmenetrendek összehangolása) az információ-csere és koordináció is hozhat eredményeket.

8. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA ÉS TÉRSZERKEZETE 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok A kistérségben 23 település található, közülük csak a térség központja, Vasvár város. A terület hazai viszonylatban s r településhálózatú, de a régión és a megyén belül kevésbé, hiszen 100 km2-re 4,9 település jut, szemben a megyei 6,5-tel. A városlakók aránya alacsony, jóval a megyei, vagy regionális átlag alatti. Ez nem meglep annak fényében, hogy egy kisvárosra 22 falu jut, ami igen magas hazai viszonylatban. A népesség 69,3 százaléka (nagyon magas hányada) falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, dönt en aprófalvak. Arányuk 2000-ben 95,6%, ami még a megyei átlagnál is jóval magasabb (27. táblázat). A falvak átlagos lélekszáma 482 f , amely országosan nagyon alacsony, elmarad a regionális mutatótól is, de nagyjából megfelel a Vas megyei értéknek. A területen 13 db törpe azaz 500 f alatti, 8 db apró, azaz 500-1000 f


53

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja közötti falu van. Egyedül Rábahídvég lakossága haladta meg kissé az ezer f t (1058 f ). A legkisebb lakosú település - 2001-es adat szerint 119 f s lakónépességével - Sárfimizdó. A kistérségen belül a térkapcsolatok általában jók, de vannak problémák is. Vasvár ugyan viszonylag fejlett funkciójú kisváros, de az bizonyos tekintetben nem képes teljesen vonzásában tartani a térség egészét. A kistérség egyébiránt a természetes vonzáskapcsolatok alapján egy viszonylag szervesen összetartozó egységet képez, mindamellett a legszorosabban egymáshoz köt d települések három jól elkülöníthet mikrokörzetet rajzolnak ki.

8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy Vasvár kistérségi központként kifejtett vonzása mellett a viszonylag közel fekv Szombathely és Zalaegerszeg, mint (viszonylag) er s vonzást kifejt gazdasági pólusok gazdasági er tere is meglehet sen er s hatásokat fejt ki a helyi gazdaságra. A küls kapcsolatokat, köt déseket illet en ezek mellett Körmend, s t Sárvár hatása is kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába (Szombathely, Pápa, Répcelak) jócskán száz alattira becsülhet minden esetben. 18. ábra: Munkaer vonzás a kistérség településein Porpác

Csénye Sárvár

Vép SZOMBATHELY Megyehíd Ikervár BozzaiKenéz Táplánszentkereszt

Sitke Mesteri Kemeneskápolna GérceVásárosmiske

Sótony JELMAGYARÁZAT Pecöl Tanakajd Köcsk Az eljárók Vasszécsény Ny gér Balogunyom Csempeszkopács száma (f )Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld1-9 Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Ják Kisunyom 10-20 Rábat tt s Kissomlyó Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Rum 21-50 Gyanógeregye Duka Vashosszúfalu Zsennye Kám 51-100 Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós 100 felett Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Bögöte Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Harasztifalu Oszkó Veszprém Vasvár Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Olaszfa Döbörhegy Bérbaltavár Nagymizdó Hegyhátszentpéter Katafa Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát Daraboshegy Nagytilaj Nádasd Hegyhátsál Andrásfa Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó Nárai

ZALA MEGYE

Sz ce

Vaspör Zalaegerszeg

Zalaszentgrót

Forrás: kérd íves felmérés, Pannon Projektum Bt, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

A vonzások és áramlások terén nemcsak a domináns küls kapcsolatokat érdemes megfigyelni, hanem a bels ket is: a (kiterjedt, de nem túl intenzív) Vasvárhoz kapcsolódás mellett kimutathatók a mikrocetrumokhoz (Csehimindszent, Oszkó, Gersekarát) köt dések, azok viszonylag jelent s szerepe is. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

54

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

9. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ÉS TERVEK 9.1. Települési szint tervezés; koncepciók és elvárások A kistérségben az utóbbi években megélénkült a területfejlesztési tevékenység, a települések közti koordináció, a programozás. Ennek els dleges, legközvetlenebb formájaként az egyes települések megfogalmazták/megfogalmazzák formális vagy kevésbé formális, hosszabb rövidebb id horizontú, általánosabb vagy kifejezetten feladat-specifikus fejlesztési terveiket, az egyes beruházásokhoz szükséges projekt dokumentációkat. Mindazonáltal e tekintetben ma még meglehet sen vegyes a kép, viszonylag kevés a világos, megalapozott elképzelések mentén történ fejlesztés, de a pozitív elmozdulás (a szándékok és kezdeményezések szintjén) érzékelhet . 30. táblázat: Tervek és elképzelések a kistérség településein település

fejlesztési gazdaságfejlesztés súlypontjai tervezett projekt, fejlesztés koncepció + idegenforgalom fejlesztése, környezeti Falusi turizmus adottságok kihasználása, 8 - as kihasználása

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár

+

Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Gy rvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Pet mihályfa Püspökmolnári Rábahídvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár

falusi turizmus fejlesztése, a Szajki tavak jobb kihasználása

Gáz, szennyvíz Gáz, szennyvíz Gáz

+ Gáz, szennyvíz + + +

falusi turizmus fejlesztése, a Szajki tavak jobb kihasználása munkahelyteremtés

Gázhálózat Gáz, szennyvíz Vízelvezet árok, járda

A járm javító jobb kihasználása, mg. vállalkozók ösztönzése, falusi turizmus Szennyvíz

+

ipartelepítés, ipari park lehet sége, turizmus fejl.

Szennyvíztisztító, szennyvízcsatorna b vítés, fürd fejlesztés

településmarketing* 2 5 2 4 4 1 4 4 1 5 4 2 2 4 2 4 5 5 5 5 5 5 2

* (1) Kidolgozott, formálisan is elfogadott koncepció alapján, (2) helyi ad-hoc munkacsoport által felvázolt elvek szerint, (3) a polgármester saját elképzeléseit tükrözve, (4) nincs, de terveznek lépéseket tenni ezirányba a közeljöv ben, (5) nincs, és nincs is szó róla Forrás: települési kérd ívek 1999.

A települések amellett, hogy jellemz en tudatosan igyekeznek fejl désüket irányítani viszonylag kis hányadban rendelkeznek kidolgozott és formálisan elfogadott fejlesztési tervvel, még kevesebben ágazati fejlesztési- vagy településmarketing tervvel (mindez akár tükrözheti a bizonytalansággal összefüggésben a realitásokat is). A tervezett projektek, fejlesztési er feszítések dönt többsége az infrastrukturális hiányok felszámolására irányul(t), ami nélkül messzebb tekint elképzelés valóban nehezen elképzelhet . Ha a források és az infrastrukturális feltételek hiányoznak is még, a település bírnak bizonyos többé-kevésbé határozott elképzeléssel jöv jükre vonatkozóan, melyek természetesen (megfelel mérlegelés után) figyelembe veend k a kistérségi prioritások meghatározásánál.


55


19. ábra: A települési vezet k által települések számára kívánatosnak tartott fejl dési irányok (a jelmagyarázat sorrendje összesített rangsort is jelent!)

Vasvár

Alsóújlak 5

T elekes

a környezetállapot megóvását szolgáló tevékenységek fejlesztése

Andrásfa Bérbaltavár (n.a.)

4 Szemenye

Csehi

a mez gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése

3 Sárfimizdó

Csehimindszent

a közlekedési, kommunikációs kapcsolatok javítása

Csipkerek

a turizmus és az idegenforgalom fejlesztése

2 Rábahídvég

1 0

Püspökmolnári

Egervölgy

Pet mihályfa

Gersekarát

Pácsony

Gy rvár Oszkó

Hegyhátszentpéter Olaszfa Nagytilaj

Kám Mikosszéplak

a települések infrastrukturális ellátottságának javítása

a kis- és középvállalkozások m ködési feltételeinek javítása a feldolgozóipar fejlesztése a külföldi t ke fogadási feltételeinek javítása a határmenti együttm ködés dinamizálása a magas szint szellemi munkára épül dinamikus iparágak fejlesztése a szellemi er források (fels oktatás, kutatás-fejlesztés) b vítése

Forrás: kérd íves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

Amint a 18. ábrán megfigyelhet , bizonyos értékek preferálása tekintetében viszonylag széles kör egyetértés mutatkozik a települési vezet k közt, mely közös pontok egyúttal kiemelnek néhány valóban a kistérségre jellemz momentumot. A térség egyik legfontosabb er forrása a környezet, ennek rzése kézenfekv alapérték, miként az infrastrukturális fejl dés igénye is magától értet d a ma tapasztalható hiányok mellett. Az ágazati prioritások is kirajzolódnak: legfontosabb szektor itt a mez gazdaság és élelmiszeripar, majd a turizmus, melyek mellett a feldolgozóipar fejlesztésének szándéka a jelent s munkanélküliség dacára kevésbé er s. Úgy t nik továbbá, hogy a külföldi t ke megjelenését sem tekintik csodafegyvernek (vagy reális lehet ségnek).

9.2. Kistérségi tervezési dokumentációk Mindezen települési törekvések mellett fontos kiemelni a térségi összefogás megindulásának, utóbbi években tapasztalható er teljes dinamizálódásának tényét. Részben ennek el zményeként, részben ennek eredményeként több kistérségi szint koncepció és program is megfogalmazódott már. Ezek közül a legfontosabbak: Hegyhát 2000 kistérségi területfejlesztési program, 1995. A vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja, 1997. A vasvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési (Sapard) programja, 1999. Almaút turisztikai fejlesztési program, 1999. Évezredes utak vonzásában térségi turizmusfejlesztési program, 2001. Ambrózy-terv , 2001. Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója (2002) Vasvári kistérség Kulturális Örökségvédelmi Programja (2004) Az alábbiakban ismertetjük a megszületett f bb tervezési dokumentációk fontosabb jellemz it két csoportra osztva a programokat. Az els csoportba sorolhatók a nagy, stratégiai I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

56

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja programok (ide tartozik mindenekel tt a Vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja és Sapard programja, valamint az Ambrózy-terv ), míg a második csoportba az operatívabb, konkrét cselekvéseket megfogalmazó programok sorolhatók (így ide tartozik az Almaút és az Évezredes utak vonzásában turizmusfejlesztési programja, valamint a Jeli arborétumra, Falusi turizmusra és a Mez gazdaság helyi termékeinek értéknövelésére vonatkozó programok, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Program). I.1. A Vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja A program 1997-ben készült el a PHARE program támogatásával. Nagy el nye, hogy helyzetelemzésének megalkotásakor olyan kérd íves felmérés elvégzésére került sor, mely a Kistérség gazdaságilag meghatározó vállalkozásainak körében teljes kör volt. A felmérés eredményeib l tanulságos kiemelni, hogy a térségi termék 14%-a kerül csupán exportra tehát alapvet jelent séggel bír a helyi piacra való termelés. Kit nt a 97 végén végzett kérd íves megkérdezésb l az is, hogy emellett alapvet a bérmunka jelent sége is a térségben, mindenekel tt a könny iparban jellemz ez. A gazdaságfejlesztési program stratégiai és operatív programrészéb l itt csupán azt a fontos jellemz t emeljük ki, hogy a gazdasági potenciál fejlesztésére hatással bíró s ezért fejlesztend területek közül a gazdasági élet szerepl it, a fejlett humáner forrást és az infrastruktúrát emeli ki. (A gazdasági potenciál fejlesztésére jelen program Koncepciójában részletesebben is kitérünk.) I.2. A Vasvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési (Sapard) programja A Vasvári kistérség Sapard-programja 1999-2000-ben született meg. A Program helyzetelemzési része nagymértékben koncentrál az uniós fejl dési és fejlesztési trendekre, s az ezek felhasználásával megállapított kitörési pontok (pl. gyümölcs- és gyógynövénytermesztés) a program megalkotása óta eltelt id vel sem veszítettek aktualitásukból. Hasonlóan más Sapard-programokhoz, fontos célja volt ezen dokumentációnak a Kistérségben meglév fejlesztési elképzelések integrálása és összegy jtése, végs soron ezáltal a Sapard el csatlakozási alap forrásai felhasználásának el készítése. Mint ismeretes, a Sapard intézményhálózat hazai felállítása késett annak akkreditációja csak 2002 második felében történt meg -, s ezzel együtt késett a Sapard el csatlakozási alap pályázatainak meghirdetése is. Valószín síthet , hogy a pályázati aktivitás a következ években növekedni fog, így mindenképpen ajánlatos a kistérségi pályázási aktivitás (és sikeresség) nyomon követése. I.3. Ambrózy-terv A 2001. áprilisában elkészült dokumentum tulajdonképpen a korábbi gazdaságfejlesztési program aktualizálását jelentette, figyelembe véve a Széchenyi Terv fejlesztési programjait is. Ennek megfelel en a program a gazdaság egyes, térségi szempontból meghatározó szegmenseire rurális térségek, turizmus, ökológiai értékmeg rzés, stb. koncentrál, fontos jellemz je továbbá a forrásorientáltság. A térségi problémákra való koncentrálást nagymértékben el segítette a Kistérség vállalkozóinak valós problémáinak figyelembe vétele. II.1. Almaút turisztikai fejlesztési program Az operatívabb, egy-egy, a térségi fejl dés szempontjából meghatározó területet kibontó programok sorában els ként kell megemlíteni az Almaút turisztikai fejlesztési programot. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

57

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Almaút programja 1999-ben született meg, s célja a turisztikai termékfejlesztés volt egy tematikus út Almaút tervének felvázolásával. A program a térségi adottságokat almások nagy száma, termelési hagyományok, érintetlen természeti környezet, stb. kihasználva, azokra alapozva - külföldi, stájer példát is figyelembe véve - fogalmazta meg azt a cselekvési sort, melynek végrehajtásával az Almaút , mint arculati elem a gyakorlatban is érvényesülhet. Az Almaút program jellemz je, hogy több kistérséget is érint, megteremtve így a kistérségek (és megyék) közti összefogás lehet ségét, továbbá hogy rendkívüli részletességgel, projekt-szint bontásban fogalmazza meg a tennivalókat. A program els sorban a falusi turizmus megteremtésének alapjait határozza meg, egy speciális irányban kidolgozva azt, s szervesen illeszkedve a kistérségben elkészült addigi területfejlesztési dokumentumokhoz (Hegyhát 2000, Gazdaságfejlesztési Program, Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési program), azzal kit nve, hogy az Almaút program, els dlegesen nem a programozás operatív szintjével foglalkozik, hanem sokkal inkább a megvalósításra helyezi a hangsúlyt. Éppen ezért a területek fejlesztése konkrét, alaposan kidolgozott programokra épül. A dokumentum els dlegesen azoknak a projekteknek a leírását tartalmazza, amelyek közvetlenül az Almaút létrejöttéhez szükségesek. II.2. Évezredes utak vonzásában térségi turizmusfejlesztési program A 2001-ben íródott program szintén a turizmusfejlesztés tárgykörébe tartozik, s alapvet en egy, a Kistérségen végighúzódó útvonal, az ún. Katonák útja felhasználásával vázol fel egy újabb termékfejlesztési lehet séget. Alapgondolata, hogy a Kistérségben meglév értékes, de földrajzilag meglehet sen szétszórt módon elhelyezked turisztikai vonzer ket egy tematikus útra felf zve teszi piacképes termékké. Tekintve, hogy ennek a gondolatnak számos európai sikeres megvalósulása ismert, s adott a Kistérség számára való rácsatlakozási lehet ség is, így a turizmusfejlesztés ezen módjával jelen program stratégiai és operatív programrészében is b vebben foglalkozunk. A turizmusfejlesztési program történelmi alapokra helyezett megközelítésben dolgozza ki a fejlesztés irányait, elképzeléseit. A térségben a történelem során meghatározó Borostyánk -út, Zarándok utak, Vas út stb. a mai korban is meghatározó emlékeire, vallási helyszíneire, kulturális örökségre, épületi hagyatékaira építve fogalmazza meg a program a turizmusfejlesztés térségre vonatkozó kompetenciáit. A program egy f bb programmegvalósítási vezérfonalat jelöl ki, amelyre illetve hozzá kapcsolódva fogalmaz meg fejlesztési irányokat. A legf bb fejlesztési irányvonal a Katonák Útja, mint speciális kultúrpark , tematikus út megvalósítása, építése. Ez a projektötlet (kihangsúlyozandó) magában foglal régészeti ásatásokat, épületek helyreállítását, vár- és útrekonstrukciókat, történelmi jelleg rendezvényeket, tanösvények kialakítását, egyfajta kulturális élménypark kialakítását. A koncepció mellett megjelennek, az azokhoz szorosan kapcsolódó értéknövel és támogató programjavaslatok is. A tematikus út körvonalazott koncepciója és javasolt programelemei mellett fontos kérdésként jelenik meg a megvalósítás szervezeti kérdéseire és nem utolsó sorban a pénzügyi háttérre is. A program mindemellett országos, és regionális szint programok prioritásaira épül. Fontos megemlíteni, hogy a program a Jeli Arborétum fejlesztési dokumentációjára, a Falusi turizmus kistérségi vizsgálatára, az Almaút programra, illetve az azoknak a megvalósult vagy tervezett részeire, hátterére. II.3. A Jeli Arborétum m ködtetésének egyes idegenforgalmi aspektusai I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

58

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A 2001-ben készült tanulmány a Kistérség ismertségét tekintve els számú vonzerejével a Jeli Arborétummal foglalkozik. A vizsgálatot többek között az indokolta, hogy bár az arborétum gyakorlatilag országszerte ismert, ugyanakkor az emberek tudatában egyáltalán nem köt dik a Kistérséghez, így más kistérségi termékekkel is nehezen kapcsolható össze. A tanulmány egy széles kör , az arborétum látogatói körében kitöltetett kérd íves felmérés eredményeinek ismertetéséb l, és az ebb l levonható következtetésekb l, javasolt fejlesztési irányokból áll össze. A helyzetfelmérés azon célból jött létre, hogy a látogatói közvélemény feltárásával meg tudják fogalmazni az Arborétum jöv beni tudatos, célirányos fejlesztési irányait határozza meg. A f célja a programnak a célzott idegenforgalmi marketing, és turisztikai termék kialakítása, melyek segítségével növelhet a Jeli Arborétum turisztikai potenciáljának versenyképessége. A dokumentum a lekérdezés alapján, amely az arborétum vendégkörére irányult, intézkedéseket javasol a jöv re nézve, az egyes igényeket és adottságokat figyelemben véve. A program érdekessége az, hogy nemcsak az arborétumra vonatkozó független terveket, fejlesztési javaslatokat (infrastruktúra, bels információs rendszer, bels humáner forrás fejlesztés, Ambrózy kultusz er sítése stb.) eszközöl, hanem a kistérségi turizmusfejlesztési programba integrálható irányelveket, ajánlati csomagokat is. A konkrét intézkedések közül különösen kiemelend a kistérségi összefogásra épül kínálati csomagok címen megfogalmazott, hiszen ez jól illeszkedik a fentebb már ismertetett, tematikus utakhoz kapcsolódó elképzelésekhez. II.4. A Vasi-hegyhát falusi turizmusa fejlesztésének egyes kérdései A szintén 2001-ben íródott tanulmány a falusi szállásadók, vendéglátók körében végzett felmérés segítségével végzi el a helyzetfeltárást, majd határozza meg ennek segítségével a f bb fejlesztési irányokat, javaslatokat. A felvázolt irányok közül ismét csak kiemelend , hogy a komplex, térségi programok kerülnek meghatározásra, mint a turisztikai termékek piacán eladható termékek. Nemcsak a helyzetelemzés alapján határozza meg a fejlesztési irányokat, hanem figyelembe veszi a világban lezajló folyamatokat is. A WTO irányelveit vetíti a helyzetelemzés eredményeire, így alkotva meg az egyes javaslatokat. A megfogalmazott javaslatok, ötletek, minták szorosan illeszkednek a korábban létrejött kistérségi dokumentumokhoz, mint pl. az Almaút program, vagy a Jeli Arborétumhoz kapcsolódó dokumentumok. Ezekhez kapcsolódva, a falusi turizmus szempontjából történ megközelítésben fogalmaz meg fejlesztési javaslatokat. II. 5. Cselekvési terv a mez gazdasági termékek hozzáadott értékének növelésére A 2001-ben készült tanulmány a mez gazdaság rövid távú (2 éves) fejlesztési lehet ségeit tárja fel, felhasználva mind a már említett Sapard program megállapításait, mind pedig a tanulmány elkészítése érdekében a gazdálkodók között végzett reprezentatív felmérés eredményét. A tanulmány fontos megállapítása alapvetése -, hogy a kistérség mez gazdasági ágazatának fejl désének s ezáltal a mez gazdasági termékek hozzáadott értékének növelésének - els dleges feltétele a gazdálkodók felkészültségének, információkkal való ellátottságának, illetve a rendelkezésre álló szakmai, technikai segítségnyújtásnak a biztosítása. II. 6. Kulturális Örökségvédelmi Program I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

59

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az elkészült programozási dokumentum alapvet en megfelel a területfejlesztési programozási dokumentumok szerkezeti-tartalmi követelményeinek így mindenekel tt a 18/1998 (VI.25.) KTM rendeletnek ( Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeir l. ) és a 184/1996. (XII.16.) Kormányrendeletnek ( A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjér l. ), ugyanakkor a program sajátos jellegéb l adódóan számos olyan tartalmi-szerkezeti elem is bekerült a dokumentumba, mely egy normál területfejlesztési program esetén nem értelmezhet . Hasonló okból kifolyólag a 2001. évi LXI. törvény ( A kulturális örökség védelmér l ) el írásai is figyelembe lettek véve. A Kulturális Örökségvédelmi Program Helyzetelemzése és Stratégiai és operatív programrésze között az átlagosnál er sebb kapcsolat van a Helyzetelemzés egyes részfejezetei végén közvetlen utalás található a stratégiai és operatív program kapcsolódó fejezeteire. A célrendszert alapvet en a Meg rzés-Kutatás-Hasznosítás hármassága határozza meg, e három átfogó célt hat prioritás támasztja alá, és három stratégiai program valósítja meg. (Részletesen ld. jelen program 6.1. Kulturális örökség fejezet 15. ábra). A Program tartalmát alapvet en az általános örökségelemek, egyedi örökségelemek és programszint cselekvés hármassága határozza meg, mely megmutatkozik mind a Helyzetelemzés tagozódásában, mind a stratégiai programok felépítésében. A fentiekben röviden ismertetett programok azon túl, hogy többé-kevésbé részletezett helyzetelemzéseikkel azonosították a kistérség legfontosabb adottságait és legf bb problémáit kijelölték azokat a célokat, melyek a kistérség számára fontosak, s ezek megvalósításához bizonyos lehetséges megoldásokat is megfogalmaztak. A programok megvalósulása azonban (néhány fontos kivételt l eltekintve) még meglehet sen kezdeti stádiumban van - ennek okai szerteágazóak (f leg forráshiányból eredeztethet ek); mely okok kezelése nyomán a megfogalmazott célok magvalósítása új lendületet nyerhet.


60


10. SWOT-ANALÍZIS 10.1 Er sségek, gyengeségek, veszélyek, lehet ségek Er sségek: Közelség az osztrák és szlovén határhoz Kedvez környezetállapot, vonzó természeti környezet Különleges természeti értékek, Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Jeli Arborétum Idegenforgalmi adottságok kedvez ek (termál, kiránduló, falusi, vallási turizmus) Sz l m velés hagyományai és átlag feletti mutatói, Bérbaltavár borvidék Lakásellátottság: 100 lakásra jutó lakosok száma alacsony Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív Szellemi m helyek, dinamikus szerepl k jelenléte Általában jó térkapcsolatok Megélénkül területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren) B séges telephelykínálat Gyengeségek: Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés Épített lakások száma alacsony Aprófalvas, a népesség többsége kis településeken él Nagymérték népességfogyás Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Férfiak átlag feletti halandósága Nemek egyensúlya romlik, n többlet er södik A lakosság korösszetétele id s (az id skorúak aránya a második legmagasabb a megye kistérségei közt) A népesség iskolázottsági mutatói kedvez tlenek, kifejezetten alacsony a fels fokú végzettség ek aránya Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb) Pályakezd munkanélküliek aránya itt a legmagasabb a megyében Ellátásban nem részesül munkanélküliek száma magas


61

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi, többsége alacsonyan képzett, 90%-a fizikai dolgozó, átlag feletti arányban segédmunkás Egy-egy nagyobb (multi)cég megtelepedéséhez kevés a potenciális munkavállaló Alacsony gyereklétszám Közm vel dési lehet ségek alacsony foka Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi t ke Alacsony vállalkozói aktivitás Jelent s gazdasági erej száma

(számottev

létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony

Vállalkozások közt felülreprezentált mez gazdaság, de élelmiszeripar hiánya Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge Utak min sége problémás Szennyvízhálózat kifejezetten sz k kör Közm olló szétnyílt Nincs vezetékes gáz 9 településen Hulladékgazdálkodás problematikus, a települések egyharmadán nincs hulladékgy jtés Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejl désében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben Veszélyek: A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettség ek elvándorlásához vezethet A jelent s ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

62

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A mez gazdaság mai termékszerkezetével az EU csatlakozás után er sen sebezhet vé válhat A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a bels periféria jelleg er södésének A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése Megfelel nagyságú küls és bels t ke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet A kistérségi programok és projektek késlekedése eredményezhet a környez kistérségekhez képest

tartós

versenyhátrányt

Lehet ségek: Küls források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára Az M8-as és megépítend M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelent sen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és eladhatóságát . A küls keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz köt d lehet ségek felértékel dését jelzik A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekb l az egész kistérségben megnyerhet pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható Az internet kínálta lehet ségek jobb kihasználása A küls forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehet ségei és a pályázatok követelményei el mozdíthatják a helyi együttm ködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását


63


10.2 Stratégiai irányok Offenzív stratégiát támogató helyzetek (er sségek

lehet ségek)

Közelség az osztrák és szlovén határhoz - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára Kedvez környezetállapot, vonzó természeti környezet - Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz köt d lehet ségek felértékel dését jelzik Különleges természeti értékek, Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Jeli Arborétum - Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz köt d lehet ségek felértékel dését jelzik Idegenforgalmi adottságok kedvez ek (termál, kiránduló, falusi, vallási turizmus) - Küls források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára - Az M8-as és megépítend M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelent sen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és eladhatóságát . - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekb l az egész kistérségben megnyerhet pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható - Az internet kínálta lehet ségek jobb kihasználása Sz l m velés hagyományai és átlag feletti mutatói, Bérbaltavár borvidék - A küls keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek - Küls források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára - Az internet kínálta lehet ségek jobb kihasználása Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív - Küls források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára - A küls forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehet ségei és a pályázatok követelményei el mozdíthatják a helyi együttm ködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

64

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Szellemi m helyek, dinamikus szerepl k jelenléte - A küls forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehet ségei és a pályázatok követelményei el mozdíthatják a helyi együttm ködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását Általában jó térkapcsolatok - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára - Az M8-as és megépítend M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelent sen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és eladhatóságát . - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekb l az egész kistérségben megnyerhet pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható Megélénkül területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren) - Küls források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára - A küls forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehet ségei és a pályázatok követelményei el mozdíthatják a helyi együttm ködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását B séges telephelykínálat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára - Az M8-as és megépítend M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelent sen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és eladhatóságát . Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek lehet ségek) Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb) Instabil gazdasági struktúra Kevés beáramló külföldi t ke Alacsony vállalkozói aktivitás A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejl désében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - Küls források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés


65

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább er sséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi t ke számára Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi t ke Alacsony vállalkozói aktivitás Jelent s gazdasági erej (számottev létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - Az M8-as és megépítend M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelent sen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és eladhatóságát . Vállalkozások közt felülreprezentált mez gazdaság, de élelmiszeripar hiánya - A küls keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya - Az idegenforgalmi kereslet európai trendjei a környezeti értékek, és az ahhoz köt d lehet ségek felértékel dését jelzik Közm vel dési lehet ségek alacsony foka Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge - A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára Közm vel dési lehet ségek alacsony foka Alacsony vállalkozói aktivitás Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge Utak min sége problémás Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekb l az egész kistérségben megnyerhet pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható Idegenforgalmi profil nem karakteres Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya - Az internet kínálta lehet ségek jobb kihasználása Instabil gazdasági struktúra Kevés beáramló külföldi t ke Alacsony vállalkozói aktivitás A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejl désében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A küls forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehet ségei és a pályázatok követelményei el mozdíthatják a helyi együttm ködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

66

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek

veszélyek)

Nagymérték népességfogyás Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Férfiak átlag feletti halandósága A lakosság korösszetétele id s (az id skorúak aránya a második legmagasabb a megye kistérségei közt) A népesség iskolázottsági mutatói kedvez tlenek, kifejezetten alacsony a fels fokú végzettség ek aránya Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó Alacsony gyereklétszám - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket Szennyvízhálózat kifejezetten sz k kör Közm olló szétnyílt Hulladékgazdálkodás problematikus, a települések egyharmadán nincs hulladékgy jtés - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb) Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi t ke Jelent s gazdasági erej (számottev létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival A népesség iskolázottsági mutatói kedvez tlenek, kifejezetten alacsony a fels fokú végzettség ek aránya Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Vállalkozások közt felülreprezentált mez gazdaság, de élelmiszeripar hiánya Szolgáltató szféra gyenge A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejl désében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettség ek elvándorlásához vezethet Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés A népesség iskolázottsági mutatói kedvez tlenek, kifejezetten alacsony a fels fokú végzettség ek aránya Alacsony vállalkozói aktivitás Jelent s gazdasági erej (számottev létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A jelent s ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

67

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Kevés beáramló külföldi t ke Vállalkozások közt felülreprezentált mez gazdaság, de élelmiszeripar hiánya Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya - A mez gazdaság mai termékszerkezetével az EU csatlakozás után er sen sebezhet vé válhat Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés Aprófalvas, a népesség többsége kis településeken él Utak min sége problémás - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a bels periféria jelleg er södésének Instabil gazdasági struktúra Kevés beáramló külföldi t ke Jelent s gazdasági erej (számottev létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése Idegenforgalmi profil nem karakteres - Megfelel nagyságú küls és bels t ke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejl désében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A kistérségi programok és projektek késlekedése tartós versenyhátrányt eredményezhet a környez kistérségekhez képest Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (er sségek

veszélyek)

Közelség az osztrák és szlovén határhoz - A jelent s ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a bels periféria jelleg er södésének Kedvez környezetállapot, vonzó természeti környezet - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése Különleges természeti értékek, Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Jeli Arborétum - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is


68

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelel nagyságú küls és bels t ke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet Idegenforgalmi adottságok kedvez ek (termál, kiránduló, falusi, vallási turizmus) - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket - A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelel nagyságú küls és bels t ke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet - A kistérségi programok és projektek késlekedése tartós versenyhátrányt eredményezhet a környez kistérségekhez képest Sz l m velés hagyományai és átlag feletti mutatói, Bérbaltavár borvidék - A mez gazdaság mai termékszerkezetével az EU csatlakozás után er sen sebezhet vé válhat Lakásellátottság: 100 lakásra jutó lakosok száma alacsony - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelel nagyságú küls és bels t ke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet - A kistérségi programok és projektek késlekedése tartós versenyhátrányt eredményezhet a környez kistérségekhez képest Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív Szellemi m helyek, dinamikus szerepl k jelenléte - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése Általában jó térkapcsolatok - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a bels periféria jelleg er södésének Megélénkül területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren) - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

69

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - A jelent s ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése B séges telephelykínálat - A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettség ek elvándorlásához vezethet - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a bels periféria jelleg er södésének - A t kebevonás, a küls források éget szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése


70

II. KONCEPCIÓ



II. 1. A TERÜLETFEJLESZTÉS F CÉLJAI ÉS IRÁNYAI Mint az a Helyzetelemzésb l is kiderül, a Kistérség helyzetét leginkább viszonylagos elmaradottsága határozza meg, vagyis a térség jelenlegi helyzete leginkább mint a megyén belüli bels periféria írható le, mely a legtöbb fejlettségi mutató tekintetében jelent s elmaradottságot mutat mind megyei, mind pedig régiós összehasonlításban. (A szomszédos Ausztriáról nem is szólva holott hamarosan, uniós csatlakozásunkat követ en már Burgenland is közvetlen versenytársként fog jelentkezni.) Alapvet meghatározottsággal bír tehát a térség és a térségben él népesség számára, hogy a Kistérség hivatalos besorolása alapján is a hátrányos helyzet térségek közé tartozik. Így a területfejlesztés alapvet célja nem lehet más, mint ennek a hátrányos helyzetnek a mérséklése, majd leküzdése tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy a felzárkózás.

II.1.1. A területfejlesztési program célrendszere A területfejlesztési program meghatározó, f célja tehát megfogalmazásunkban a Hátrányos helyzet leküzdése térségi felzárkózás . E szlogen sok tekintetben egy id beli folyamatot ír le, melynek során rövid- és középtávon a hátrány enyhítésére kerül sor, hogy azután hosszú távon más, európai mértékkel mérve is fejlett térségekkel szembeni összehasonlítás során is képes legyen helytállni a térség. A f célt alapvet en az alábbi három átfogó cél elérése támasztja alá: Térségi versenyképesség Fejlett települési környezet Vonzó, egészséges természeti környezet E három cél mint ahogy azt a célpiramist ábrázoló 13. ábrán is jelöltük egymással szoros összefüggésben van, azaz egymással párhuzamosan, egymást kölcsönösen er sítve fejti ki hatását. Együttes, aggregát hatásuk teremtheti meg a térségi felzárkózás esélyét, s ezáltal annak lehet ségét is, hogy a térségben él emberek életmin sége is fokozatosan javuljon. A térségfejlesztés célrendszerének ugyanis nem csupán a gazdaság fejlesztését kell szolgálnia bár kétségtelenül ez is nagyon fontos tényez -, de olyan koherens rendszert kell képeznie, mely a térségi ember életmin ségét és életesélyeit is javítja. Végs soron tehát azt az Adam Smith által megfogalmazott elvet kell szem el tt tartani, hogy a közgazdaság s tegyük hozzá: a gazdaság- és térségfejlesztés végs célja az egyes ember életmin ségének javítása, (s nem pusztán a profit növelése). A térségi versenyképesség célkit zésekor alapvet módon építeni kell a helyben, a térségben meglév er forrásokra. Ugyanis - mint ahogy azt a különböz földrajzi terek, térségek versenyképességét vizsgáló tanulmányok is alátámasztják a versenyképesség er sítésénél mindenekel tt a helyi eltérésekb l és különböz ségekb l kell kiindulni, melyek pedig a helyi értékekben, kultúrákban, az intézményrendszer és a gazdasági szerkezet eltéréseiben gyökereznek.1 A Program bevezet jében a meghatározó trendek között említett globalizációs folyamat tehát egy nagyon er s lokalizációval is együtt jár ami a Program és annak végrehajtása szempontjából azt is jelenti, hogy a sikeres végrehajtás jó alapját képezheti ezeknek a meglév különbségeknek az okos, ésszer felhasználása. (Vagyis a lokalizációs folyamat kiaknázása.) 1

Porter Michael: The competitive Adventage of Nations.(1990)

II. Koncepció Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A megfogalmazott két másik átfogó cél Fejlett települési környezet és Vonzó, egészséges természeti környezet közül a második is éppen egy lokális el nyt kíván fenntartani és kihasználni (ti. a viszonylag érintetlen, szennyezés-mentes természeti környezet). Ez, a fejlett települési környezettel párosítva pedig a térségi ember életmin ségét határozza meg alapvet módon. A térségi elmaradottság leküzdéséhez s ezáltal az egyes, térségben él ember életkörülményeinek javításához számos prioritást is szem el tt kell tartanunk a célrendszer, s az azt megvalósító stratégiai és operatív intézkedések megfogalmazása során. E prioritások a következ k: Versenyképes gazdaság Humáner forrás állandó fejlesztése Egységes térségi tervezés Hatékony civil háló Infrastruktúra-fejlesztés Környezeti min ség javítása Fenntartható növekedés Ezek a prioritások természetesen számos ponton szintén szorosan összefüggenek egymással, s külön-külön és együttesen segítik el az átfogó és f célok teljesülését. Így a versenyképes gazdaság és a humáner forrás állandó fejlesztése prioritások nagymértékben el segítik a térségi versenyképesség növekedését. Hasonlóképpen az egységes térségi tervezés is hozzájárul el bbi átfogó cél teljesüléséhez éppúgy, mint a fejlett települési környezet megvalósításához. A települési életmin ség és a gazdasági fejl dés alapját pedig nagymértékben meghatározza az infrastruktúra fejlettsége, -fejlesztése. A hatékony civil háló szintén egyfajta háttér-feltételként jelenik meg, mely ugyanakkor nélkülözhetetlen feltétele a térségi együttm ködés hatékony megteremtésének, s ezáltal a térségi versenyképesség, valamint a humáner forrás er sítésének. Alapvet prioritásként kell szem el tt tartani továbbá a környezetmin ség javítását és a fenntartható növekedés követelményét hiszen ezek nem csak a vonzó és egészséges természeti környezet számára képeznek alapot, de a program egészének sikerességét is meghatározzák. A területfejlesztési program célrendszerét mutatja a következ ábra. (Jelezve a kapcsolódást a 20. ábrán feltüntetésre kerültek a stratégiai programok is, ezek részletes kifejtésére és kibontására azonban értelemszer en a stratégiai és operatív programrészben kerül sor.)


73


20. ábra A Vasvári Kistérség területfejlesztési programjának célpiramisa

Stratégiai programok

Gazdaságfejlesztés

Humáner forrásfejlesztés

térségi felzárkózás

Infrastruktúrafejlesztés


Környezetmin ség javítása,

Infrastruktúra-fejlesztés

Természet- és környezetvédelem

Településfejlesztés

Fenntartható növekedés

Vonzó, egészséges természeti környezet

Fejlett települési környezet

Hatékony civil háló

Egységes térségi tervezés

Humáner forrás állandó fejlesztése

Térségi versenyképesség er sítése

Versenyképes gazdaság

Prioritások

ÁTFOGÓ CÉLOK

F CÉL

Hátrányos helyzet leküzdése

Esélyegyenl ség


II.2. VÁRHATÓ HATÁSOK KÖVETELMÉNYEK A MONITORINGGAL SZEMBEN A területfejlesztési program koncepciójának célrendszere megvalósulása esetén szándéka szerint csökken a Vasvári kistérség más kistérségekhez viszonyított lemaradása, megtörténik a térség felzárkózása. E várt hatás számos részeredményb l tev dik össze, melyek közül nem egy viszonylag jól mérhet akár kistérségi szinten is. A mérhet összetev k közé tartozik mindenekel tt a kistérségben megtermelt anyagi javak mennyisége ez számos statisztikai mér szám segítségével megfogható, akár a fogyasztók, a lakosság oldaláról (pl. szja nagysága), akár a termel k, a vállalatok oldaláról (pl. éves árbevétel). (A jelenlegi statisztikai rendszerben nem lehetséges ugyanakkor a kistérségi GDP kiszámítása, hiszen az legkisebb egységként csupán a megyékre áll rendelkezésre; ott is csak meglehet s id beli késéssel.) A területi monitoring legf bb feladata a várt és valós hatások közti eltérések regisztrálása, s a szükség szerinti (korrekciós) beavatkozás. A monitoring-testület a kistérségi társulás ill. annak vezet testülete kell legyen, míg a konkrét, operatív feladatok elvégzése akár küls tanácsadó cégre is bízható. Várható, hogy uniós csatlakozásunkkal megn nek és sok tekintetben tisztázódnak is a területi monitoringgal szembeni (egységes) követelmények, így mindenekel tt szükséges figyelembe venni a mindenkor érvényes törvényi szabályozást így a jelenleg érvényben lév 112/1997 (VI.27.) Kormányrendeletet a Területi Információs Rendszerr l (TEIR).

II.3. KÖZTES ÉRTÉKELÉS PRGRAM AKTUALIZÁLÁS (2005) A program koncepcionális részénél kell megemlíteni azt, hogy 2005 tavaszán sor került a területfejlesztési program aktualizálására, frissítésére, mely munka keretében ismételten sor került teljeskör települési polgármesteri kérd ívezésre. Mindez kiváló lehet séget kínált arra is, hogy áttekintésre kerülhessenek a programban megfogalmazott célok helyessége, a leírt fejl dési pálya, az uniós csatlakozás hozadéka, stb. A kibontakozó kép alapján a települési vezet k jelent s része (10) inkább a csatlakozás negatív hozadékait emelte ki, a jellemz érvek között megemlítve a megsz n munkahelyeket, a hazai gazdaság védelmének hiányát, valamint a pályázati aktivitást ellehetetlenít öner -hiányt. A polgármesterek másik jelent s csoportja (13) összességében semlegesnek ítélte a csatlakozás hozadékát ill. azt hangsúlyozta, hogy az eltelt id nem alkalmas az objektív megítélésre. Ami a területfejlesztési program szerkezetét, az ott megfogalmazott stratégiai célokat illeti, örvendetes, hogy a program szerkezetével alapvet en valamennyi települési vezet azonosulni tudott, csupán a hangsúlyok kerültek más-más helyre. Jellemz nek tekinthet a gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés hangsúlyozása; szoros összefüggésben a szennyvízhelyzettel, s a meghiúsult Sapard-programmal. Fontos még megemlíteni azt is, hogy a kérd ívekb l kibontakozó kép alapján a településeket meglehet sen nagy pályázati aktivitás jellemzi (évi átlagban településenként cca. 6-8) mely pályázatok gyakran kívülálló okok miatt (forráshiány) nem nyernek támogatást. A tipikus pályázati aktvitás a kisebb infrastrukturális beruházásokra, el készít munkákra, tervek II. Koncepció Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozására vonatkozik. A nemzetközi (határon átível ) együttm ködés nem nevezhet jellemz nek, ahol azt megemlítették a települési vezet k, ott is inkább egyes civil szervezeteket neveztek meg, mint azok hordozóját.


76


III. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

77


III. 1. A PROGRAMALKOTÁS MÓDSZERTANA A területfejlesztési program stratégiai és operatív programrészének megalkotásakor több forrásból szereztük be információinkat ill. több követelménynek kívántunk párhuzamosan megfelelni. Így a hazai és nemzetközi trendek megállapításánál nagymértékben támaszkodtunk a vonatkozó közgazdasági-területfejlesztési (hazai és nemzetközi) szakirodalomra, valamint a rendelkezésre álló statisztikai adatokra. A Központi Statisztikai Hivatal által biztosított adatok egyben a Helyzetelemzés s az annak részét képez SWOTanalízis - alapvetését is jelentették. Mindez kiegészült kérd íves felméréssel - ill. személyes beszélgetésekkel, interjúkkal -, melyek végs célja nem más volt, mint a Program szándékunk szerint - legfontosabb módszertani jellemz jének biztosítása, vagyis a települések és a településeken él k érdekeinek és elképzeléseinek maximális figyelembe vétele. A település- (és kistérség)központúság ott is megnyilvánul a Programban, hogy els sorban a települések ill. azok társulása(i) által véghezvihet programokra helyeztük a hangsúlyt a stratégiai és operatív program megalkotása során. A Program aktualizálásakor (2005) szintén végeztünk települési polgármesteri interjúkat melyre korábban már szintén több alkalommal hivatkoztunk. Nagymértékben figyelembe vettük emellett azokat a kistérségi tervezési dokumentációkat is, melyek az utóbbi nyolc évben megszülettek, s melyek szintén fontos háttérfeltételét képezik a kistérség fejlesztésének (ezek rövid ismertetését ld. I.8.2.). Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy a területfejlesztési program eleget kell tegyen s szándékunk szerint eleget is tesz -, a rá, mint hivatalos dokumentumra vonatkozó törvényi el írásoknak és szabályozásoknak. Így megalkotásakor mindenekel tt a következ törvényi szabályozásokat vettük figyelembe: - 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeir l. (Különös tekintettel vettük figyelembe e rendelet mellékleteit, melyek a program részletes tartalmi követelményeire vonatkoznak.) - 184/1996. (XII.16.) Kormányrendelet A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjér l.

III. 2. A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA A program koncepciójában megfogalmazott és részletesen kifejtett célok ill. célrendszer elérése érdekében a következ stratégiai programokat határoztuk meg: I.

Gazdaságfejlesztés

II.

Humáner forrás-fejlesztés

III.

Infrastruktúrafejlesztés

IV.

Környezet- és természetvédelem

V.

Település-fejlesztés

VI.

Esélyegyenl ség

A stratégiai programok alá az egyes programok jellegéb l adódóan eltér számú - operatív programok tartoznak, melyek pedig intézkedésekre tagozódnak. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

78

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A stratégiai és operatív programrendszert mutatja a következ (31.) táblázat.

III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

79


Stratégiai program

Intézkedések

Operatív program

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program

I.2. Turizmusfejlesztés operatív program

I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése

I.1.1. Térségi földbirtok-rendezési (kataszter) program I.1.2. Erd telepítési- és hasznosítási program

I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése

I.3.1. Információs pontok kiépítése

I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése

I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése

I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása

I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program

I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése 1.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése

I.3.2. Kis- és középvállalkozások hálózatosodása I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között 1.3.4. Vállalkozói Inkubátor program 1.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés 1.3.6. Térségi befektetésösztönz program


80


Stratégiai program

Intézkedések

Operatív program

II. HUMÁNER FORRÁS-FEJLESZTÉS

II.1. Örökségvédelem

II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése

II.3. Térségi Szociális Program

II.1.1. Hagyomány rzés

II.2.1. Civil társadalom II.3.1. Tranzit er sítése program foglalkoztatási program

II.1.2. Épített örökség védelme

II.2.2. Teleházak II.3.2. Vállalkozóvá hálózatának kialakítása válás er sítése

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése

II.2.3. Térségi közmunka program


81


Stratégiai program

Intézkedések

Operatív program

III. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

III.1. M szaki infrastruktúra fejlesztése

III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése

III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése

III.1.2. Belterületi utak járdák

III.2.2. Közösségi rádió

III.1.3. Külterületi, mez gazdasági úthálózat

III.2. 3. Szociális háló fejlesztése III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése

III.1.4. Településeket összeköt utak


82


Stratégiai program Operatív program

IV. TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

IV.1. Környezeti terhelés csökkentése

IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése

Intézkedések

IV.1.1. Szennyvíz program

IV.2.1. Csörnöc-Herpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében


83



V. Település-fejlesztés

V.1. Települési vonzer program

Intézkedések

IV.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás IV.1.2. Otthonteremtés támogatása IV.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása


84


Stratégiai program

Intézkedések

Operatív program

VI. Esélyegyenl ség

VI.1. Kisebbségek esélyegyenl sége

VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek

VI.2. Fogyatékosok

VI.2. N k esélyegyenl sége

VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttérinfrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések

VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése


85


III. 3. KAPCSOLÓDÁS EGYÉB PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOKHOZ A program eddigi részében már több alkalommal utaltunk olyan területfejlesztési dokumentumokra, melyek sok tekintetben meghatározták/meghatározzák a kistérségi fejlesztés f irányait. Így külön fejezet keretében került sor a kistérségi szint örvendetesen nagy számú területfejlesztési, ágazati programok rövid (összefoglaló jelleg ) értékelésére (ld. I.8.2.), valamint a kistérségi szempontból meghatározó megyei területfejlesztési program rövid ismertetésére (I.1.2.3.). E programok megállapításai, felvázolt kitörési pontjai a legtöbb esetben ma is helytállóak így azokat természetesen jelen Program megalkotásakor is nagymértékben figyelembe vesszük, így biztosítandó egyúttal a tervezési folyamat koherens és összefügg voltát. E helyütt elkerülend az ismétléseket a nemzeti és regionális szint tervezés jelen Programhoz kapcsolódó fontosabb elemeit vesszük számba, hiszen a területfejlesztési programalkotás csak úgy érheti el célját, ha összefüggései, megállapításai, felvázolt kitörési programjai figyelembe veszik a magasabb szint tervezés eredményeit is (másrészr l annak alapját képezik).

III. 3. 1. Nemzeti szint tervezés Az Országos Területfejlesztési Koncepció térséget közvetlenül érint meghatározottsága mindenekel tt a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó terv (ld. OTK V/25. ábra), mely a 8-as f út fejlesztése mellett a Nyugat-Dunántúli Régió észak-déli irányú tengelyét alkotó gyorsforgalmi út megépítésével is számol. (A két út ráadásul Vasvár mellett keresztezné egymást.) Fontos kiemelni az Országos Területfejlesztési Koncepció kapcsán azt is, hogy a koncepció a vallási turizmus vizsgálatakor külön nevesíti Vasvárt is, mint a vallási turizmus potenciális bázisát. A Nemzeti Fejlesztési Terv melynek végs változatának elkészítése folyamatban van számos közös vonást mutat jelen kistérségi programmal. Így célrendszerének hangsúlyos elemét képezi a gazdasági versenyképesség növelése (átfogó cél), a humáner forrás fejlesztése, a gazdasági versenyképesség er sítése (operatív programok). Emellett számos más kapcsolódási pont is megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Terv felé (pl. KKV-k fejlesztése, aktív munkaer -piaci politikák támogatása prioritások, stb.), melyeket - a megfelel szinten szintén megpróbáltunk jelen programba integrálni.

III. 3. 3. Regionális szint tervezés A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja és a kistérség területfejlesztési programja közti kapcsolat szintén els sorban a célrendszer hasonlóságában ragadható meg. Ennek oka miként a különböz tervezési, programozási szintek közti kapcsolat részletezése során arra a régiós program is utal (ld. Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja. 3. keretes írás) -, hogy a kisebb tervezési egység mint a nagyobb tervezési dokumentum részhalmaza jelenik meg, melynek ugyanakkor a tervezés méretéb l adódóan - számos helyi igényre és adottságra kell reagálnia.


86

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A regionális programmal való kapcsolódásnál fontos még megemlíteni, hogy a régiós program szintén kiemelten kezeli a versenyképesség er sítését, mely nemcsak a stratégiai célok között jelenik meg, de a régiós jöv kép megfogalmazásánál is. Fontos hasonlóság emellett még a környezetvédelem és fenntarthatóság stratégiai céljának megfogalmazása. A legf bb párhuzamosságot pedig a két program között az jelenti, hogy mindkett célpiramisának csúcsán bár más-más megfogalmazásban -, de a felzárkózás, a lemaradás megszüntetése fogalmazódik meg. ( Közép-Európa egyik vezet régiója születik Hátrányos helyzet leküzdése térségi felzárkózás .) A meglév egyéb régiós programozási dokumentumok általában egy-egy sz kebb területet érintenek (pl. kerékpáros akcióterv; szociális program; hátrányos helyzet fiatalok képzésére és foglalkoztatására vonatkozó program, stb.) ezek lehet ség szerint szintén beépítésre kerültek jelen programba, a vonatkozó szakterületek, programpontok kapcsán.

III.4. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK A következ kben figyelembe véve a fentebb említett törvényi szabályozás el írásait is egységes szerkezetben kerül kifejtésre a kistérség területfejlesztési programjának stratégiai és operatív programrésze.

III.4.1. A stratégiai programok szerkezete Az egyes stratégiai programok a következ szerkezetben kerülnek kifejtésre: Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez) a stratégiai program indokoltsága és kapcsolódása a Koncepcióban megfogalmazott célpiramishoz. Feladatok (operatív programok) szervezett feladadok felsorolása.

a végrehajtandó konkrét, operatív programokba

Közrem köd szervezet megnevezése a stratégiai program egészében akár a végrehajtás, akár az ellen rzés és monitoring oldalról - közrem köd szervezet(ek) megnevezése. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei a területfejlesztési program id keretén (középtáv) belül veszi számba a várható hatásokat és eredményeket. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l, mely operatív programonként tartalmazza az intézkedések tevékenységekre lebontott rendszerét. Az akcióterv összeállításánál az a felismerés jelentette az alapot, hogy a legtöbb intézkedés megvalósításához gyakran egymáshoz nagyon is hasonló tevékenységek, tevékenységelemek véghezvitele szükséges. Így a legtöbb esetben szükség van szervezetfejlesztésre, marketingtevékenységre, építési-m szaki beruházásokra, stb. Ezeket az általunk kulcstevékenységnek ítélt - tevékenységeket tüntettük fel az akcióterv baloldali f oszlopában. A táblázat fejléceit értelemszer en - a Program f szerkezeti egységei (stratégiai és operatív programok és intézkedések) adják, az egyes cellákban pedig az adott intézkedés végrehajtásához szükséges konkrét tevékenységelem található mely a legtöbb esetben mint önálló projekt is felfogható. Ily módon az akciótervnek id beli dimenzió is adható ezt hivatott kifejezni a táblázat vastagon elkülönített jobboldali f oszlopa. Az egyes tevékenységelemekb l ugyanis a Program id távja (5-7 év) alatt olyan egységes tevékenységhalmazoknak kell összeállniuk, III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

87

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja melyek megléte (vagy hiánya) önmagában is mutatja a program eredményességét (vagy eredménytelenségét).

III.4.2. Az operatív programok szerkezete Az operatív programrészben az operatív programok alá tartozó intézkedések kerülnek részletes kifejtésre a következ szerkezetben: Indoklás Cél Javasolt projektek Menedzsmentszervezet Beavatkozási terület2 Pénzügyi ütemterv A kifejtést a fentebb említett, a stratégiai programok utolsó pontjában ismertetett táblázat (akcióterv) is segíti ill. alátámasztja ld. részletesebben a vonatkozó részeket.

2

A beavatkozási terület meghatározását a Program stratégiai és operatív részének megalkotása során - tekintve hogy középtávon számos bizonytalan tényez vel kell számolni - a lehet legtágabb módon végeztük el. Az áttekinthet ség és összefoglalás céljából a Program mellékleteként külön is csatoltunk egy beavatkozási területre vonatkozó mátrixot, mely pedig alapvet en a kistérségi, kiscsoportos (személyes) m helyfoglalkozások, (találkozások) által nyert vonatkozó információkat foglalja össze. (ld. Melléklet)


88


I. Gazdaságfejlesztés Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A gazdaságfejlesztés stratégiai program közvetlenül alapozza meg a Program koncepciójának célpiramisában megfogalmazott Térségi versenyképesség er sítése átfogó cél megvalósulását. A versenyképesség növelése pedig a térségben el állított javak mennyiségének növekedéséhez, s ezáltal az életszínvonal emelkedéséhez összességében a térség felzárkózásához jelenthet alapot. Feladatok (operatív programok): I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.2. Turizmusfejlesztés operatív program I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése Közrem köd szervezet megnevezése: ld. 32. táblázat Szervezetfejlesztés sora. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 32. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l

32. táblázat.


89

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program Operatív program Intézkedések

- Bekapcsolódás a várhatóan kiépül országos földbirtoknyilvántartó rendszerbe.

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing

Rendezvényszervezés

- Szakmai konferencia szervezése.

Képzések M szaki beruházás

- Földbirtok-rendezés (csere, vétel, stb.) a kölcsönös el nyök alapján, a gazdaságos m velés megkönnyítése érdekében. - Nyilvántartás informatikai háttérfeltételeinek kialakítása.

- Erd birtokossági társulások és egyéb (szakmai) szervezetek megalakulása. - Non-profit szervezet létrehozása (szükség szerint). - Telepítési lehet ségek és térségi potenciál felmérése. - Résztvev k lehetséges körének elérése. - Vadászatok szervezése (ügyelve a fenntartható vadgazdálkodás szempontjaira).

Tájtermesztést segít mez gazdasági termeltet és feldolgozó központok létrehozása.

- Szakmai képzések.

- Szakmai képzések az ökológiai gazdálkodás elterjesztése érdekében. - A termékfeldolgozáshoz - Információs rendszer szükséges infrastruktúra kiépítése. kiépítése (aszalók, szárítók, stb.) - Alternatív kultúrák telepítése (helyi gyümölcsfajok, gyógynövények, stb.)

- Erd telepítési program végrehajtása (tájjelleg fafajokkal). - A természetjáró turizmus feltételeinek megteremtése (táblák, szemétgy jt k, eligazító jelek, stb. elhelyezése).

- Agrár-turisztikai rendezvények.

- Országos programokhoz - Az egyes intézkedések felel s kapcsolódóan. menedzsment-szervezeteimek a kiépülése.

- Összehangolt marketingakciók a térségi termékek népszer sítése érdekében.

- A fejlesztésben érdekelt rétegek megnyerése és bevonása a progragram megvalósításába.

- Térségi vásárok, árubemutatók. - Országos vásárokon, bemutatókon való megjelenés.

- Az agroturizmus alapját képez térségi rendezvények.


- A helyi, gazdálkodói igényeket kielégít képzésfajták megjelenése. - A fenntartható mez gazdaság és (öko)turizmus igényeit kielégíteni képes infrastrukturális háttér kiépülése. - Hagyományos növény- és állatfajok elterjedése.

A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE

Szervezetfejlesztés

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.1.1. Térségi I.1.2. Erd telepítésiI.1.3. Alternatív I.1.4. Térségi földbirtok-rendezési és hasznosítási agrárgazdaság agárinformációs- és (kataszter) program program fejlesztése marketing program

90

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Tervezés, tanulmányok

- A föld tulajdon- és m velési viszonyait naprakész módon dokumentáló nyilvántartás (adatbank) kiépítése.

- Átfogó tanulmányterv elkészítése

- átfogó tanulmányterv elkészítése

- átfogó tanulmányterv elkészítése


Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció.

91


Stratégiai program Operatív program Intézkedések


TEVÉKENYSÉGEK


Képzések

I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése


- Meglév (egyházi) hálózatok kihasználása új (turisztikai) funkciók érvényesítésével. - Turisztikai kiadvány a térség szakrális értékeir l és vonzerejér l (interneten is elérhet formában).

- Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében. - A vízi turizmusban rejl lehet ségeket népszer sít kiadvány.

I.2.3. Aktív I.2.4. Gyógy- és turizmus rekreációs tematikus utak turizmus kialakítása fejlesztése - Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében.

- Az aktív turizmus lehet ségeinek bemutatása kiadvány formájában. - Tematikus utakat népszer sít kiadvány. - Zarándoklatok - Horgász- Kerékpáros, szervezése; versenyek, vízi gyalogostúrák programok egyházi túrák, egyéb vízhez szervezése, egyéb ünnepekhez és kapcsolódó rendezvények rendezvényekhez rendezvények. kapcsolódóan. - Egyházi, történelmi szakmai konferenciák (pl. a domonkos rendhez kapcsolódóan).

I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése

- Turisztikai - Csatlakozás a egyesület/szövetség régiós létrehozása a erny szervezethez. térségi összefogás érdekében.

-A turisztika térségi szerepl it összefogni képes hálózat kialakulása

- Turisztikai kiadvány megjelentetése.

- Kerékpáros lehet ségeket népszer sít kiadvány.

- A térségi turisztikai termékek és szolgáltatások egységes marketingje.

- Térségi programok szervezése

- Kerékpáros rendezvények, versenyek.

- Térségi adottságok kihasználásán alapuló rendszeresen megrendezésre kerül turisztikai rendezvények.


- A térség bekerül a régiós (majd országos) köztudatba.


Marketing

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS I.2. Turizmusfejlesztés operatív program

92

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja M szaki beruházás

Tervezés, tanulmányok

- M emléki rekonstrukciók összekötve a szálláskapacitás b vítésével. (pl. Vasvár kolostor felújítása és új funkciókkal megtöltése.) - Átfogó tanulmányterv készítése

- Tó- és folyó-parti infrastrukturális beruházások. - A célcsoport speciális igényeihez igazodó szállásb vítés.


- Tematikus utak (és aktív turizmus) háttérinfrastruktúrájának megteremtése (útés kerékpárútépítés, táblarendszer, stb.) - Szállásb vítés. - Átfogó tanulmányterv elkészítése

- Fürd fejlesztés és - kerékpárinfrastrukturális kölcsönz hálózat beruházások. létrehozása - kerékpárút-építés, és járulékos beruházások (útjelz táblák, es beállók, stb. - Átfogó tanulmányterv elkészítése



- A térségbe látogató és azon áthaladó (tranzit) turizmus igényeit kielégíteni képes szálláskapacitás növekedése (Vasvár, Oszkó, Gy rvár, stb.). - Egyházi és egyéb m emlékek felújítása. - Elhanyagolt ingatlanok új funkcióval való megtöltése. Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések, a vállalkozók érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció.

93



I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése I.3.1. Információs pontok kiépítése

Szervezet- és módszerfejlesztés

- A meglév információszolgáltató pontok összekötése, újak létrehozása.

Marketing

- Internetes marketing és tartalomszolgáltatá s.


- Rendszeres tájékoztató fórumok tartása (konkrét témákban pl. aktuális pályázati lehet ségek).

I.3.2. Kis- és középvállalkozáso k fejlesztése

I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között - Kis- és - Térségi, a középvállalkozások gazdaság szektorait térségi is figyelembe vev együttm ködéséne együttm ködési k megalapozása a hálók kialakítása klaszteresedés (konkrét, operatív mintájára. feladatok pl. reklámkampány véghezvitele céljából). - Közös térségi - Egy-egy alapú terméket, marketingtevékeny termékcsoportot ség. népszer sít marketingtevékeny ség (pl. Hegyhát Gyümölcse Program )

- Vállalkozók Fóruma; Vállalkozók Bálja, stb.

I.3.4. Vállalkozói inkubátor program

I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés

I.3.6. Térségi befektetésösztönz program

- Önkormányzatok és vállalkozók; regionális gazdaságfejlesztési szervezetek közti együttm ködés.

- Közösségi gazdaságfejlesztésb en érdekelt szervezetek összefogása.

- Önkormányzatok, társulásaik és regionális (országos) befektetés-ösztönz szervezetek együttm ködése.

- A gazdaság fejlesztését hatékonyan szolgáló kistérségi hálózat kiépülése.

- Érdekelt vállalkozók folyamatos tájékoztatása.

- Pozitív példák bemutatására épül marketingtevékeny ség..

- Egységes kistérségi fellépés (vállalkozók számára készített CD-k és kiadványok).

- Egységes térségi marketingarculat és tevékenység kialakulása; ennek segítségével növekv értékesítés. - A gazdasági élet szerepl i számára rendszeres kapcsolattartás i lehet ségek kiépülése.

- Térségi tematikus rendezvények.



TEVÉKENYSÉGEK

Intézkedések

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

94

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Képzések

- Gazdasági élet szerepl inek képzése reagálva a piaci igényekre.

Beruházás

- Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése.



- Kis- és - Térségi tematikus középvállalkozások képzések. vezet inek képzése.



- Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése. - Infrastrukturális beruházás inkubátorház kialakítása.

- Infrastrukturális m szaki beruházások.




- Beruházásokhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, er sítése (szennyvízprogram; elektromos hálózat fejlesztése, stb.) - Átfogó tanulmányterv elkészítése

- A gazdaság igényeire reagáló képzési kínálat. - Elhanyagolt, kihasználatlan ingatlanok számának csökkenése a Kistérségben.

- Az önkormányzat ok, és a gazdasági élet szerepl inek igényeit tükröz koherens tervezési dokumentáció megléte.

95


I.1. AGRÁRGAZDASÁG FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM

A Vasvári Kistérségben meghatározó jelent séggel bír a mez gazdaság, mely szektoron belül külön is kiemelend az erd - és erd gazdálkodás jelent sége. Az agrárgazdaság fejlesztésének tehát igazodva a térség Helyzetelemzésben és Sapard programban is feltárt jellemz ihez hangsúlyosan kell szerepelnie a gazdaságfejlesztés f bb irányainak meghatározásakor. Az agrárgazdaság fejlesztése operatív program a következ intézkedésekre tagolódik: I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program I.1.2. Erd telepítés és -hasznosítás program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program

I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program

Indoklás: Az áttekinthet földbirtok-nyilvántartás és rendszer mind az Unió mez gazdasági támogatásai folyósításának, mind pedig a gazdaságos termelésnek alapvet feltételét képezi. E témakörben uniós csatlakozásunk kapcsán nemzeti szint intézkedések várhatók ezekhez kell kapcsolódnia a Kistérségnek is. Cél: Áttekinthet agrár-nyilvántartás. Megfelel üzemméretet biztosító birtok (és parcella) nagyság. Javasolt projektek és feladatok: -

Bekapcsolódás a várhatóan kiépül országos földbirtok-nyilvántartó rendszerbe.

-

Szakmai konferenciák szervezése

- Földbirtok-rendezés (csere, vétel, stb.) a kölcsönös el nyök alapján, a gazdaságos m velés megkönnyítése érdekében. -

Nyilvántartás informatikai háttérfeltételeinek kialakítása.

- A föld tulajdon- és m velési viszonyait naprakész módon dokumentáló nyilvántartás (adatbank) kiépítése Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, földhivatalok, FM Hivatal, mez gazdasági vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

Megvalósítás ideje Megvalósítás becsült költsége

(ezer Ft) 2005

2005

2006

2007

2008

2009

+

+

+

+

+

+

Részeként a várhatóan elinduló országos akciónak.


96

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.1.2. Erd telepítés és -hasznosítás program

Indoklás: A Vasvári Kistérség magas erd sültségi foka olyan érték, melyet nem csupán meg rizni szükséges, de javítani is azaz szükséges a további erd sítés, els sorban az alacsony aranykorona érték földterületeken. Emellett hangsúlyt kell fektetni a meglév erd területek sport és rekreációs célú kihasználására is. Cél: Erd területek növelése (a Kistérségre jellemz , shonos fafajok telepítése által). Az erd területek sport- rekreáció és egyéb célú kihasználása. Javasolt projektek és feladatok: -

Erd birtokossági társulások és egyéb (szakmai) szervezetek megalakulása.

-

Non-profit szervezet létrehozása (szükség szerint).

-

Telepítési lehet ségek és térségi potenciál felmérése.

-

Résztvev k lehetséges körének elérése.

-

Vadászatok szervezése (ügyelve a fenntartható vadgazdálkodás szempontjaira).

-

Szakmai képzések.

-

Erd telepítési program végrehajtása (tájjelleg fafajokkal).

- A természetjáró turizmus feltételeinek megteremtése (táblák, szemétgy jt k, eligazító jelek, stb. elhelyezése). -

Átfogó tanulmányterv elkészítése

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, erd gazdaság, erd birtokossági társulások, erd tulajdonosok, földtulajdonosok, vadásztársaságok, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

A telepítend terület függvényében, fajlagos költségek alapján.

I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése

Indoklás: Alternatív agrárgazdaság és alternatív agrártermék alatt jelen esetben olyan mez gazdasági termelést és terméket értünk, mely nem a ma hagyományosnak tekinthet (tömeg)növények tömegtermelésén alapul, hanem vagy módszerében (pl. bio-gazdálkodás), vagy a termesztett növény vagy tenyésztett állat - jellegében (pl. köles, hajdina, stb.) attól jelent sen eltér. Ezen mez gazdasági ágak fejlesztése nagymértékben el segítheti a fenntartható, környezetbarát termelés elvének érvényesülését, s egyben a térségi lehet ségek kiaknázását. Márpedig a térségi, táji jelleg kihasználása az uniós trendek alapján rendkívül jelent s lépés a mez gazdaság jövedelemtermel képességének növelése irányába. Cél: Sajátos, táji jelleg mez gazdaság er sítése. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

97

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: -

Tájtermesztést segít mez gazdasági termeltet és feldolgozó központok létrehozása.

-

Agrár-turisztikai rendezvények.

-

Szakmai képzések az ökológiai gazdálkodás elterjesztése érdekében.

-

A termékfeldolgozáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése (aszalók, szárítók, stb.)

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft)

Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Megvalósítás ideje

+

+

+

+

+

+

Megvalósítás becsült költsége

-

5 000

15000

25000

20000

20000

I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketingprogram

Indoklás: A térség - ez esetben a "Vasi-Hegyhát", mint földrajzi terület - középpontba állítása - figyelembe véve az uniós mez gazdasági trendeket - mindenképpen indokolt. Hasonlóképpen a Kistérség az a földrajzi terület, melyr l jól összehasonlítható és kezelhet információk állhatnak rendelkezésre, a megfelel információs rendszer kiépítésével (természetesen az országosan kiépül rendszerhez csatlakozva ill. annak részeként). Cél: Térségi agrárinformációk rendelkezésre állása. Térségi alapú marketing. Javasolt projektek és feladatok: - Összehangolt marketingakciók a térségi termékek népszer sítése érdekében. - Térségi vásárok, árubemutatók. - Országos vásárokon, bemutatókon való megjelenés. - Információs rendszer kiépítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: szervezeteik, FM Hivatal, Agrárkamara, stb.

települési

önkormányzatok,

termel k

és

Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

2000

2000

3000

3000


98

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.2. TURIZMUSFEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM

A turizmusban rejl meglév adottságok kihasználása alapvet fontossággal bír a Kistérség jöv beli felzárkózása szempontjából. A Kistérségre jellemz , más tájegységekt l eltér , markáns turisztikai kínálat létrehozásához szükséges adottságok rendelkezésre állnak a térségben. A turizmusfejlesztés operatív program a következ intézkedésekre tagolódik: I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus

tematikus utak kialakítása

I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése A Vasvári Kistérség turisztikai kínálatának jellege Mint azt a Kistérség turizmusával foglalkozó eddigi elemzések, programok (ld.I.8.2.) is megállapították, a turisztikai kínálat szempontjából alapvet jellegzetesség a meglév vonzer k szétszórt, diffúz volta. Azaz számos, megmutatásra érdemes vonzer lelhet fel a térségben, de az eddigiek során ezek közül csupán egy, a Jeli Arborétum tett szert régiós, s t országos ismertségre. Sajnálatos módon azonban Jeli neve nem köt dik az oda látogatók mentális térképén a Vasvári Kistérséghez. Mindez sok tekintetben meghatározza a turizmusfejlesztés lehet ségeit és irányait. Egyrészt törekedni kell arra, hogy a Jelibe látogatókban tudatosodjon annak térségi elhelyezkedése, kerüljön sor az arborétum látogatóinak megszólítására azaz szükséges számukra további, komplex programelemek felmutatása. Másrészt szükség van a meglév , diffúz programelemek valamely rend (akár tematikai, akár kronológiai) szerinti felf zésére, melyhez kit n lehet séget kínálhat az Európa-szerte elterjedt kulturális utak rendszere. Fontos lehet ségként merül fel a történelmi hagyományok így a kuruc-kor emlékeinek felhasználása is, mely kínálati elemeket szintén célszer más térségi kínálatokkal társítani. I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése

Indoklás: A vallási turizmushoz kapcsolódó kínálati elemek nagy és jelent s száma (mindenekel tt Mindszenty szül faluja és a vasvári domonkos kolostor épülete) önmagában is kínálja a turizmus ezen ágának fejlesztését. A vallási turizmus az Országos Területfejlesztési Koncepcióban is nevesítve kerül megemlítésre a térség vonatkozásában. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy a nyugat felé irányuló zarándoklatok jelent s része is áthalad a térségen, e tranzitforgalom számára pedig megfelel kínálati elemek, és szálláskapacitás biztosításával Vasvár és térsége lehet az utolsó hazai pihen hely. Cél: A vallási turizmus térségi lehet ségeinek és hagyományainak kiaknázása. Javasolt projektek és feladatok: - Domokos kolostor felújítása, új funkciókkal való megtöltése. (szállásb vítés, új kiállítótermek, üzletsor, kolostorkert) -

Meglév (egyházi) hálózatok kihasználása új (turisztikai) funkciók érvényesítésére. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

99

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Turisztikai kiadvány a térség szakrális értékeir l és vonzerejér l (interneten is elérhet formában). - Zarándoklatok szervezése; programok egyházi ünnepekhez és rendezvényekhez kapcsolódóan. (pl. Mindszentyhez kapcsolódóan rendszeres rendezvények szervezése.) -

Egyházi, történelmi szakmai konferenciák (pl. a domonkos rendhez kapcsolódóan).

-

Új célcsoportok megnyerése (pl. szakmai csoportok, diákok).

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, Vasvári Múzeum, civil szervezetek, katolikus egyház. Beavatkozási terület: kistérség egésze; kiemelten Vasvár, Csehimindszent. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

25000

30000

30000

30000


Indoklás: A térség kisebb tavai (patakjai) és folyója, a Rába olyan lehet ségeket kínál a turizmus számára, melynek kiaknázása mindenképpen kívánatos - e téren már jelent s (és egyben sok tekintetben példamutató) beruházások és fejlesztések is történtek. A vízi turizmus kedvéért a térségbe látogató turisták egyben a turizmus más ágaiba is viszonylag könnyen bevonhatók megfelel kínálati elemek és marketingakciók segítségével. Cél: A vízi turizmus térségi lehet ségeinek nagyobb mérték kiaknázása. Javasolt projektek és feladatok: -

Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében.

-

A vízi turizmusban rejl lehet ségeket népszer sít kiadvány.

-

Horgászversenyek, vízi túrák, egyéb vízhez kapcsolódó rendezvények.

-

Tó- és folyó-parti infrastrukturális beruházások.

-

A célcsoport speciális igényeihez igazodó szállásb vítés.

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok Beavatkozási terület: Gersekarát, Gy rvár, Püspökmolnári, Rábahídvég, Sárfimizdó, Telekes, Vasvár. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

6000

5000

3000


100

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.2.3. Aktív turizmus

tematikus utak kialakítása

Indoklás: A Kistérség meglév , rendkívül értékes, ugyanakkor földrajzilag szétszórt módon elhelyezked turisztikai kínálata jó alapot teremthet a tematikus utak kialakítására. Az Európa-szerte meglév kulturális utak hálózata a legtöbb esetben virtuális utat jelent, ilyen térséget érint út lehet a Vas-út, vagy éppen a Kolostorok útja . Mindamellett van a Vasvári Kistérségnek egy olyan egyedülálló kulturális kincse, mely fizikailag is lehet séget teremtene egy kulturális út létrehozására. Ez pedig a Katonák útja vagy Római út), mely évszázadokon keresztül biztosította a magyar seregek útját délnyugati irányba ( Olasz út ). A Katonák útja nagyrészt ma is járható (erdei) út, melynek rekonstruálása, járhatóvá tétele ez egy hajdani ellen rz pontnál, a Vasvári Sáncnál már megtörtént egyedülálló élményt és attrakciót jelentene. Cél: Tematikus, kulturális utak kínálatának kialakítása (Vas útja, Borhordó út, Kolostorok útja, Katonák útja Évezredes utak vonzásában program ). A térség történelmének bemutatása, él vé tétele. Javasolt projektek és feladatok: -

Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében.

-

Az aktív turizmus lehet ségeinek bemutatása kiadvány formájában.

-

Tematikus utakat népszer sít kiadvány.

-

Kerékpáros, gyalogostúrák szervezése, egyéb rendezvények.

-

Történelmi múlt bemutatására épül rendezvények (kuruc-kori csata, stb.)

- Tematikus utak (és aktív turizmus) háttér-infrastruktúrájának megteremtése (út- és kerékpárút-építés, táblarendszer, stb.) -

Szállásb vítés

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, Vasvári Múzeum. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

6000

5000

1000

1000

I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése

Indoklás: A gyógy- és rekreációs célú turizmus világszerte növekv mértékben járul hozzá a turizmus által megtermelt jövedelmekhez. A tendencia Európában - a fejlett európai országok öreged társadalmának is betudhatóan - különösen jellemz .


101

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Cél: A térség el nyös adottságainak (szennyezés-mentes, érintetlen természeti környezet, kulturális örökség elemei, termálvizek) kihasználásával a gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése. Javasolt projektek és feladatok: - Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében. - Turisztikai kiadvány megjelentetése. - Térségi programok szervezése - Fürd fejlesztés és infrastrukturális beruházások. - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv: Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

15000

15000

15000

15000

I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése

Indoklás: A kerékpáros turizmus területén az utóbbi id szakban összehangolt régiós fejlesztési elképzelések kezdtek körvonalazódni. Emellett a térség kiemelten kedvez lehet ségekkel és adottságokkal rendelkezik ezen turisztikai ágazat fejlesztését tekintve, s a célcsoport tagjai már ma is nagy számban keresik fel a területet - igaz, sok esetben még csupán áthaladva azon, egy másik turisztikai desztináció felé. Cél: Térségi adottságok kihasználásával kerékpáros turizmus bázisának kiszélesítése. Javasolt projektek és feladatok: - Turisztikai egyesület/szövetség létrehozása a térségi összefogás érdekében, csatlakozás a régiós erny szervezethez. - Kerékpáros lehet ségeket népszer sít kiadvány. - Kerékpáros rendezvények, versenyek. - Kerékpár-kölcsönz hálózat létrehozása - Kerékpárút-építés, és járulékos beruházások (útjelz táblák, es beállók, stb. - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

102

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

4 000

5000

7000

7000

7000

1.3. TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS HÁTTÉRFELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

Ezen operatív programban azok a - sok tekintetben háttérfeltételt képz intézkedések kerülnek összefoglalásra, melyek mintegy a térségi gazdaságfejlesztés alapját, nélkülözhetetlen kellékét jelentik. A Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése operatív program alá a következ intézkedések tartoznak: I.3.1. Információs pontok kiépítése I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program

I.3.1. Információs pontok kiépítése

Indoklás: Gyakori, hogy a gazdasági élet különböz szerepl i nem, vagy csak nehezen jutnak hozzá a szükséges információhoz. Márpedig az információhoz való hozzájutás uniós csatlakozásunkkal még az eddigieknél is fontosabb lesz a versenyképesség szempontjából. Cél: A gazdasági élet szerepl i számára naprakész információkat nyújtani képes térségi hálózat kiépítése. Javasolt projektek és feladatok: - A meglév információ-szolgáltató pontok (teleházak, telekunyhók; falugazdászok stb.) összekötése, újak létrehozása. -

Internetes marketing és tartalomszolgáltatás vállalkozók részére.

- Rendszeres tájékoztató fórumok tartása (konkrét témákban lehet ségek).

pl. aktuális pályázati

-

Gazdasági élet szerepl inek képzése reagálva a piaci igényekre.

-

Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése. (információs pontok)

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, Regionális Fejlesztési Ügynökség, teleházak, telekunyhók, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

103


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1500

1500

1500

1500

I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése

Indoklás: A kis- és középvállalkozások mint ahogy azt európai uniós példák is igazolják alapvet módon meghatározzák egy-egy terület versenyképességét, fejl dését, prosperitását. Hiányukban nem alakulhat ki megfelel , hosszabb távon is stabilitást mutató munkaer -piac sem, így a térségi kis- és középvállalkozások támogatása a térség gazdaságának versenyképessége szempontjából is alapvet fontosságú. Így fejlesztésük, valamint a meglév vállalkozások megóvása kiemelten fontos. Cél: (Uniós szinten is) versenyképes kis- és középvállalkozói szektor létrejötte. Javasolt projektek és feladatok: - Kis- és középvállalkozások térségi együttm ködésének megalapozása a klaszteresedés mintájára. -

Közös térségi alapú marketingtevékenység.

-

Vállalkozók Fóruma; Vállalkozók Bálja, stb. megrendezése.

-

Kis- és középvállalkozások vezet inek képzése.

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár, Pácsony. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

500

2000

4000

4000

I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között

Indoklás: A gazdasági élet valamennyi szerepl je közti együttm ködés ideértve tehát a viszonylag nagyobb méret vállalatokat is alapvet fontosságú a térségi gazdaság szempontjából. Cél: Együttm ködés, partneri viszony megteremtése a versenyképesség növelése érdekében. Javasolt projektek és feladatok: - Térségi, a gazdaság szektorait is figyelembe vev együttm ködési hálók kialakítása (konkrét, operatív feladatok pl. reklámkapány véghezvitele céljából). III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

104

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Egy-egy terméket, termékcsoportot népszer sít Gyümölcse Program ). -

Térségi tematikus rendezvények és képzések.

-


marketingtevékenység (pl.

Hegyhát

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1000

2000

4000

4000

I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program

Indoklás: A kezd vállalkozások számára a legtöbb esetben nagy nehézségeket okoz a vállalkozás elindulása, a szolgáltatások, termékek piacra való bevezetése. A kezd vállalkozások támogatása éppen ezért kell, hogy külön nevesítésre kerüljön a területfejlesztési programban. Cél: Induló vállalkozások támogatása. Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok és vállalkozók; regionális gazdaságfejlesztési szervezetek közti együttm ködés megteremtése. - Érdekelt vállalkozók folyamatos tájékoztatása. - Elhanyagolt ingatlanok felújítása, új funkcióval való kitöltése. - Infrastrukturális beruházás - inkubátorház kialakítása. - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók, regionális gazdaságfejlesztési szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

10000

1000

1000

1000

I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés

Indoklás: A társadalom, a civil szféra által felvetett problémákra reagáló, közösségi alapú gazdaságfejlesztés járulékos, de szociális, társadalmi hatásait tekintve mégis kulcsfontosságú eleme lehet a gazdasági potenciál növelésének.


105

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Cél: Közösségi gazdaságfejlesztési projektek megvalósításával a társadalmi kohézió növelése. Javasolt projektek és feladatok: - Közösségi gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezetek összefogása. - Pozitív példák bemutatására épül marketingtevékenység.. - Infrastrukturális m szaki beruházások. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, kamarák, vállalkozók, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5000

5000

5000

5000

* Vállalkozói t ke bevonásával. I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program

Indoklás: A térségbe történ beruházások ösztönzése, ennek érdekében megfelel tájékoztatóés marketing-tevékenység kifejtése alapvet jelent séggel bír a térség gazdasága szempontjából. Cél: A befektet k felkutatása és "megnyerése". Újabb vállalkozói beruházások. Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok, társulásaik és regionális (országos) befektetés-ösztönz együttm ködése.

szervezetek

- Egységes kistérségi fellépés (vállalkozók számára készített CD-k és kiadványok). - Beruházásokhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, er sítése (szennyvízprogram; elektromos hálózat fejlesztése, stb.) - Átfogó tanulmányterv elkészítése Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, kamarák. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5000

5000

5000

5000


106


II. Humáner forrás-fejlesztés Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A humáner forrás-fejlesztés stratégiai program az imént tárgyalt gazdaságfejlesztés stratégiai programmal együtt - közvetlenül alapozza meg a Program koncepciójának célpiramisában megfogalmazott Térségi versenyképesség er sítése átfogó cél megvalósulását. A térségi humáner forrás min sége alapvet meghatározottsággal bír a megtermelt javakat illet en, hiszen a globalizáció egyik fontos, általános trendje a nagyobb hozzáadott értéket képvisel termékek jövedelmez bb el állítása ennek pedig alapfeltétele az emberi er forrás er ssége. Feladatok (operatív programok): II.1. Örökségvédelem II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése II.3. Térségi szociális program Közrem köd szervezet megnevezése: ld. 33. táblázat Szervezetfejlesztés sora. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 33. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l

33. táblázat.


107


Stratégiai program

II. Humáner forrás-fejlesztés

Operatív program Intézkedések

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing

II.1.1. Hagyomány rzés - Helyi múzeumok (bemutatótermek) létrehozása - M vel dési és kulturális intézményrendszer fejlesztése - Hagyomány rz csoportok támogatása - Falu- és térségtörténeti kiadványok és publikációk

II.1.2.Épített örökség védelme

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése - Önkormányzatok, - Önkormányzatok, - Az örökségvédelem területén aktív intézményvezet k és civil szféra intézményvezet k és civil szféra térségi együttm ködési hálózatok szervezeteinek partnerségen szervezeteinek partnerségen alakulnak ki. alapuló rendszeres alapuló rendszeres együttm ködése. együttm ködése.

Képzések

- Veszélyeztetett épületek - Rendezvények összehangolt felkutatása és a bennük rejl marketingje. lehet ségek ismertetése szakmai - Internetes portál felállítása. befektet k irányába. - Történelmi táborok, szakkörök, - Rendszeres és id közi megemlékezések szervezése. rendezvények, rendezvénysorozatok. - Népi mesterségek képzése.

M szaki beruházás

- Kézm ves m helyek, alkotóházak kialakítása.

- Az épített örökség veszélyeztetett épületeinek felújítása, új funkciókkal való megtöltése.


- M vel dési és kulturális intézményrendszer fejlesztésének koncepciója

- Átfogó tanulmányterv elkészítése.


- Rendezvények átfogó koncepciója.




II.1. Örökségvédelem

- A térség hagyományait megjelenít , egységes arculatú kiadványok és rendezvények. - A történelmi múltat él vé tev rendezvények alakulnak ki a Kistérségben. - Er söd hagyománytisztelet és ismeret - Régi, rossz állapotú épületek kerülnek felújításra, s kapnak új (idegenforgalmi szempontból is értékes) funkciót (tájház, kézm ves m hely, stb.). Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció, (és a kivitelezéshez, pályázatokhoz közvetlenül felhasználható m szaki tervek.)

108



TEVÉKENYSÉGEK

II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése Civil társadalom er sítése program - Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) felkarolása, hálózatba szervezése. - Nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolása, kiépítése. - Információs gócpontok (civil és ifjúsági referensi hálózat) kialakítása. - Partnerségen alapuló önkormányzati-civil együttm ködés. - Civil társadalmat er sít , népszer sít kiadványok (nyomdai és digitális, internetes formátumban is) megjelentetése - Civil szervezetek rendezvényei (tánctalálkozók, versmondóversenyek, stb.) szervezése - Civil vezet k és aktivisták képzése.

Teleházak hálózatának kialakítása - Megfelel szervezeti forma (egyesület, alapítvány, Kht.) kialakítása teleház létrehozása és m ködtetése érdekében.

M szaki beruházás

- Települési közösségi központok, civil szolgáltató központok kialakítása


- Átfogó tanulmányterv elkészítése.

- Teleházak, telekunyhók küls építési munkálatai - Teleházak, telekunyhók bels , informatikai beruházásai - Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció elkészítése.

Marketing

Rendezvényszervezés Képzések

Térségi közmunka program - Potenciális munkáltatók szervezeteinek (civil szervetek, önkormányzatok, vállalkozók, intézmények, stb.) összekapcsolása.

- Lakosság bevonása, széles kör tájékoztatása.

- Informatikai és egyéb képzések.

- Fejlett civil élet, együttm ködésen és partnerségen alapuló térségi kapcsolatok.

- Térségi szint közös marketing, mely széles rétegeket képes megszólítani és bevonni. - M helyfoglalkozások a szélesebb vállalkozói réteg megnyerése érdekében. - Informatikai képzés (potenciális távmunkások számára); egyéb képzések.

- Távmunkahelyek létrehozása.

Átfogó tanulmányterv elkészítése.


- A térség lakóinak igényeire reagáló rendezvények. - Képzett így a forrásszerzésben is jártas - civil vezet k. - Az élethosszig tartó tanulás szemléletének megjelenése a térségben. - Elhanyagolt ingatlanok új funkcióval való megtöltése.

- Pályázatok beadására közvetlenül alkalmas tervezési dokumentáció megléte.

109


Intézkedések Szervezetfejlesztés


A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program


Operatív program

TEVÉKENYSÉGEK

II.3. Térségi szociális program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program - Tranzit foglalkoztatásban potenciálisan érdekelt/érdekeltté tehet szervezetek és mintául szolgáló programok, projektek felkutatása. - Együttm ködés a piaci szerepl k valamint az állami és önkormányzati szféra között.

II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése - Vállalkozók, cégek, képz k és egyéb szervezetek közötti - A térség szociális hálózatosodás. programjának megvalósításában, a hátrányos helyzet leküzdésében hatékonyan együttm köd szervezeti háló kialakulása.

- Konferenciák, m helyfoglalkozások a tranzitfoglalkoztatás (és egyéb munkaer -piaci eszközök) témájában

- Konferenciák, m helyfoglalkozások a sikeres példák átadása céljából.

Képzések

- Munkavállalók képzése

- Vállalkozóvá válásban potenciálisan lehet séget látók képzése (vállalkozói készségek, nyelvi képzés, szakmai ismeretek oktatása, stb.)

M szaki beruházás

- Telephelyfejlesztés.


- Átfogó tanulmányterv.

Marketing Rendezvényszervezés

- Átfogó koncepció elkészítése.


- Informatív, rendszeres id közönként megrendezésre kerül tematikus rendezvénykínálat, mely egyben fórumot teremt a hasonló területen dolgozó szakemberek eszmecseréjére is. - Munkavállalói és munkaadói igényekre egyaránt reagáló képzési kínálat. - Elhagyott ingatlanok újrahasznosítása. - Új szociális intézmények létrejötte. - Akadálymentesített épített környezet. - Átfogó térségi tervezési dokumentáció.

110


Intézkedések Szervezetfejlesztés


II.1. ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Az örökségvédelem operatív program alapvet en a humáner forrás-fejlesztés egyik alapját, a térség kulturális-történelmi, hagyománybeli örökségét kívánja megragadni, ügyelve e hagyományok térbeli megnyilvánulásaira is vagyis az azoknak otthont adó épületekre. Ennek megfelel en jelen operatív program a következ három intézkedésre tagolódik: II.1.1. Hagyomány rzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése

II.1.1. Hagyomány rzés

Indoklás: A térség gazdag hagyományainak meg rzése és felelevenítése mind a humáner forrás-fejlesztés, mind a turizmus, mind pedig a térségi identitás meger sítése szempontjából els rend fontossággal bír. Cél: -

A Kistérség hagyományainak felkutatása, felelevenítése, meg rzése.

Javasolt projektek és feladatok: -

Helyi múzeumok (bemutató-termek) létrehozása

-

M vel dési és kulturális intézményrendszer fejlesztése

-

Hagyomány rz csoportok támogatása

-

Falu- és térségtörténeti kiadványok és publikációk

- Történelmi táborok, kapcsolódóan).

szakkörök,

megemlékezések

szervezése

(pl.

-

Népi mesterségek képzése.

-

Kézm ves m helyek, alkotóházak kialakítása.

-

M vel dési és kulturális intézményrendszer fejlesztésének koncepciója

-


kuruc-korhoz

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

2000

2000

2000

2000


111

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja II.1.2. Épített örökség védelme

Indoklás: A térségi épített környezetnek számos olyan eleme van, mely megóvásra szorul, s mely felújítva, új funkciókkal b vülve a térségi humáner forrás-fejlesztés központjává, gócpontjává válhat. Ilyen mindenekel tt a térség központjában elhelyezked Domonkos Kolostor, mely kora, jelent sége, funkciója alapján megfelel marketing segítségével akár az egész térséget is szimbolizálhatja a külvilág irányába. Emellett azonban természetesen számos egyéb, értékes épület található a térségben - ezek szinte minden településen megtalálhatók a Kistérségben. Cél: Az épített örökség megóvásával a térségi humáner forrás er sítése. Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok, intézményvezet k és civil szféra érintett szervezeteinek partnerségen alapuló rendszeres együttm ködése. - Veszélyeztetett épületek felkutatása és a bennük rejl lehet ségek ismertetése szakmai befektet k irányába. - Az épített örökség veszélyeztetett épületeinek felújítása, új funkciókkal való megtöltése. (pl. Domokos-kolostor Vasvár; Sz l hegy Oszkó, Polgármesteri Hivatal Csehi; Mikoskastély Mikosszéplak; hegyi kápolna Nagytilaj; templom Olaszfa, Telekes (kistelekesi templom); pincék Pet mihályfa; stb.) -


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények, vállalkozók, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár, Oszkó, Csehi, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Telekes, Pet mihályfa. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

50000

50000

50000

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése

Indoklás: A Kistérség kulturális és rendezvénykínálatának dönt szerepe van - a Kistérség karakterének, imídzsének megteremtése mellett - a turisztikai kínálat színesítésében, a vonzer növelésében is. Cél: Sokszín térségi kulturális- és rendezvénykínálat megteremtése. Javasolt projektek és feladatok: - Önkormányzatok, intézményvezet k és civil szféra szervezeteinek partnerségen alapuló rendszeres együttm ködése. - Rendezvények összehangolt marketingje. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

112

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Internetes portál felállítása. - Rendszeres és id közi rendezvények, rendezvény-sorozatok. (pl. kuruc-korhoz kapcsolódó programok, Katonák útja, Vas útja, stb. programsorozat) - Rendezvények átfogó koncepciója. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, intézmények, vállalkozók, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5000

5000

5000

5000

II.2. TÉRSÉGI EGYÜTTM KÖDÉSI HÁLÓ FEJLESZTÉSE

Nagy jelent séggel bír a térségi ember életmin sége szempontjából a térségi civil és egyéb szervezetek közötti együttm ködés min sége. Fontos el segíteni a köztük lév hálózatosodás és együttm ködés kiterjesztését, ezáltal ugyanis pl. számos szolgáltatás, rendezvény, stb. a kisebb településeken is közvetlenül elérhet lesz s javul ezáltal az ott lakók komfortérzete, s a település megtartó ereje. A Térségi együttm ködési háló fejlesztése operatív program alá a következ intézkedések tartoznak: II.2.1. Civil társadalom er sítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program

II.2.1. Civil társadalom er sítése program

Indoklás: A civil társadalom, a civil szervez dések megléte nem csupán országos méretekben nézve lehet mércéje a demokrácia tényleges fejlettségének, de sokat elárul egy-egy kisebb település életér l is. Tekintve, hogy a civil szféra, a harmadik szektor számos olyan feladatot fel tud vállalni, melyet az önkormányzati, állami szervek és egyéb intézmények nem képesek ezért is jönnek létre ti. ezeket az röket betöltend -, így a civil társadalom és szervezetek az egyes ember életmin ségére is közvetlenül hatással lehetnek, javítva az életkörülményeket. Cél: Er s térségi civil szektor. Javasolt projektek és feladatok: -

Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) felkarolása, hálózatba szervezése.

-

Nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolása, kiépítése.

-

Információs gócpontok (civil és ifjúsági referensi hálózat) kialakítása.

-

Partnerségen alapuló önkormányzati-civil együttm ködés.


113

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Civil társadalmat er sít , népszer sít formátumban is) megjelentetése

kiadványok (nyomdai és digitális, internetes

-

Civil szervezetek rendezvényei (tánctalálkozók, versmondó-versenyek, stb.) szervezése

-

Civil vezet k és aktivisták képzése.

-

Települési közösségi központok, civil szolgáltató központok kialakítása

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, teleházak. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

300

600

600

700

700

II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása

Indoklás: Az információhoz való hozzájutás szempontjából mindaddig rendkívül fontos szerepe lesz a közösségi hozzáférési pontoknak, vagyis a teleházaknak, míg a számítógéphez és internethez való hozzáférés az emberek nagy része számára nem lesz otthonában biztosítható. Ráadásul a teleházak számos más funkciót is betölthetnek, felvehetnek, s így mintegy a helyi közösségi élet gócpontjaivá válhatnak. A teleházak mellett a kiépült ill. kiépül ben lév e-Magyarország hálózat pontjainak is fontos szerepe lehet az információ kistérségi szint rendelkezésre állásának biztosításában (ld. 13. táblázat adatai). Cél: Kistérségi teleház-hálózat kialakítása. Javasolt projektek és feladatok: - Megfelel szervezeti forma (egyesület, alapítvány, Kht.) kialakítása teleház létrehozása és m ködtetése érdekében. -

Lakosság bevonása, széles kör tájékoztatása.

-

Informatikai és egyéb képzések.

-

Teleházak, telekunyhók küls építési munkálatai

-

Teleházak, telekunyhók bels , informatikai beruházásai

-

Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció elkészítése.

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, teleházak, civil szervezetek, Regionális Fejlesztési Ügynökség, minisztériumok. Beavatkozási terület: kistérség egésze (tekintve, hogy a már teleházzal rendelkez településeken is szükséges a további fejlesztés - már csak a számítástechnikai eszközök gyors amortizációja miatt is). III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

114


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

18000

18000

18000

18000

II.2.3. Térségi közmunka program

Indoklás: A meglév régiós és helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind munkaadói oldalról létezik egyfajta igény a közmunka igénybe vételére, mind a munkaer -piac oldaláról fennáll egy ezt kielégíteni képes kereslet. Így mindenképpen indokolt lehet a közmunka térségi szint megszervezése. Cél: Térségi közmunka program elindításával a munkanélküliség enyhítése. Javasolt projektek és feladatok: - Potenciális munkáltatók szervezeteinek (civil szervetek, önkormányzatok, vállalkozók, intézmények, stb.) összekapcsolása. -

M helyfoglalkozások a szélesebb vállalkozói réteg megnyerése érdekében.

-

Informatikai képzés (potenciális távmunkások számára); egyéb képzések.

-

Távmunkahelyek létrehozása.

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, Munkaügyi Központ, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

1000

8000

8000

8000

II.3. TÉRSÉGI SZOCIÁLIS PROGRAM

Jelen operatív program els dleges feladata, hogy csokorba gy jtse azokat a módszereket, eszközöket, konkrét projekteket, melyek megvalósításával csökkenhet a társadalmi kirekeszt dés - mindenekel tt a munkaer -piac vonatkozásában -, n het az esélyegyenl ség, s javulhatnak a vállalkozóvá válás feltételei. Ennek megfelel en az operatív program a következ intézkedésekre tagolódik: II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése


115

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program

Indoklás: A munkaer -piac aktív eszközeinek alkalmazása, mindenekel tt tranzit foglalkoztatók létrehozása segít a munkanélküliség kezelésében, a hátrányos helyzet ek munka világába való integrálásában, egyúttal pozitív térségi hatása is van. Cél: A munkaer -piacról valamely okból fogva kirekesztett, kihullott személyek átmeneti foglalkoztatásával esélyteremtés a munkaer -piacra való tartós visszakerülésre. Munkanélküliség csökkentése. Javasolt projektek és feladatok: - Tranzit foglalkoztatásban potenciálisan érdekelt/érdekeltté tehet szervezetek és mintául szolgáló programok, projektek felkutatása. - Együttm ködés a piaci szerepl k valamint az állami és önkormányzati szféra között. - Konferenciák, m helyfoglalkozások a tranzitfoglalkoztatás (és egyéb munkaer -piaci eszközök) témájában - Munkavállalók képzése - Telephelyfejlesztés. - Átfogó tanulmányterv. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, Munkaügyi Központ, civil szervezetek, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

8000

8000

8000

8000

*Vállalkozói t ke bevonásával II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése

Indoklás: Egy vállalkozás elindításához gyakran hiányzik a kezd impulzus, hiányosak a rendelkezésre álló információk, stb. Ennek a helyzetnek az orvoslását jelentenék a jelen intézkedés alá gy jtött projektek. Cél: A vállalkozóvá válás segítése, megkönnyítése - az egyén oldaláról kiindulva. Munkanélküliség csökkentése. Javasolt projektek és feladatok: - Vállalkozók, cégek, képz k és egyéb szervezetek közötti hálózatosodás. - Konferenciák, m helyfoglalkozások a sikeres példák átadása céljából. - Vállalkozóvá válásban potenciálisan lehet séget látók képzése (vállalkozói készségek, nyelvi képzés, szakmai ismeretek oktatása, stb.) - Átfogó koncepció elkészítése. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

116

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, Munkaügyi Központ, civil szervezetek, képz központok és szervezetek, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1000

1000

1000

1000


117


III. Infrastruktúra-fejlesztés Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): Az infrastruktúra-fejlesztés stratégiai program végrehajtása esetén nagymértékben és közvetlenül hozzájárul a térségi ember életmin ségének javulásához, s a térség felzárkózásához. Feladatok (operatív programok): III.1. M szaki infrastruktúra fejlesztése III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése Közrem köd szervezet megnevezése: ld. 34. táblázat Szervezetfejlesztés sora. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 34. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l

34. táblázat.


118


Stratégiai program



III.1. M szaki infrastruktúra fejlesztése Közvilágítás fejlesztése Belterületi utak, járdák

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing Rendezvényszervezés Képzések M szaki beruházás


Településeket összeköt utak - Települések, közötti, - Olyan térségi, kistérségi kistérségi önkormányzati szervez dések jönnek létre, társulások, bevonva a melyek képesek küls pályázati közútkezel t is pénzeszközök bevonásával az a m szaki infrastruktúra fejlesztésére, a beruházások véghezvitelére.

- Lakosság bevonása, széles kör tájékoztatása

- Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése (izzócserék) - Közvilágítási hálózat b vítése - Önkormányzati intézmények világításának korszer sítése

Települések belterületén lév járdák, utak beleértve a buszöblöket is felújítása, építése.

- Külterületi, mez gazdasági utak állagának feljavítása

- Településeket összeköt utak felújítása és építése

- Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció készítése





Javul a térségen belüli közúti összeköttetés, s ezzel együtt a térség elérhet sége is. Mindez alapot teremt a turizmus pl. a kerékpárút-építések által, ld. turizmusfejlesztési op. program -, valamint a megfelel vállalkozó környezet számára is. Javul a közvilágítás min sége, ugyanakkor költségei csökkennek. Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció, és a kivitelezéshez, pályázatokhoz közvetlenül felhasználható m szaki tervek.

119



Külterületi, mez gazdasági úthálózat - Települések, közötti, kistérségi önkormányzati társulások, bevonva a mez gazdasági vállalkozókat is

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program


Operatív program Kábel TV hálózat fejlesztése

III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése Közösségi rádió Szociális háló fejlesztés


- Önkormányzati együttm ködés vállalkozók, vállalkozói hálózatok bevonásával.

- Civil szervezeti és intézményi együttm ködés.

Marketing

- Lakosság bevonása, széles kör tájékoztatása

- Helyi média segítségével.

- Falugondnoki szolgálat kiterjesztése. - Nappali ellátások rendszerének kiépítése (ápolás, melegétkeztetés, stb.).

Rendezvényszervezés Képzések

M szaki beruházás


- Kábel TV hálózat kiépítése (a hálózat paramétereinek kialakításánál ügyelve arra, hogy a rendszer Internet elérést is képes legyen biztosítani). - Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció készítése

- Közösségi rádió - Szociális otthon alapfelszereltségének létesítés, szociális kiépítése. létesítmény felújítás. - Falugondnoki szolgálatok számára gépjárm -beszerzés - Tanulmányterv a - Átfogó térségi létesítésr l; tanulmányterv marketingterv.

Oktatási rendszer fejlesztése - Oktatási együttm ködési hálózat kialakítása a kistelepülések között

- Olyan térségi, kistérségi szervez dések kiemelten civil szervezetek és önkormányzatok viszonylatában - jönnek létre, melyek képesek küls pályázati pénzeszközök bevonásával az intézkedések véghezvitelére. - Az intézkedések hátterét a lakosság állandó tájékoztatása és bevonása adja, mely leginkább a helyi média útján lehetséges ezáltal a települések lakói sajátjuknak érzik a fejlesztéseket, s kihasználják az abban rejl lehet ségeket.

- Nyelvoktatás er sítése - Informatikai oktatás er sítése - Feln ttoktatás OKJs képzések - Nyelvoktatás és informatikai oktatás feltételeinek megteremtése (pl. nyelvi labor, számítógépes termek) - Térségi képzési tanulmányterv.

- N a lakosság képzettsége, (pl. nyelvtudása) és tájékozottsági foka.


- Régi, rossz állapotú épületek kerülnek felújításra, s kapnak új funkciót. - N a lakosság komfortérzete, s ezzel a települések népességmegtartó ereje. Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció, és a kivitelezéshez, pályázatokhoz közvetlenül felhasználható m szaki tervek.

120


TEVÉKENYSÉGEK

Intézkedések


III.1. M SZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A m szaki infrastruktúra egyes elemeinek fejlesztése elkerülhetetlen az egyes települések felzárkózásához, a nyugat-európai állapotok megközelítéséhez. A m szaki infrastruktúra fejlesztése operatív program a következ tartalmazza:

intézkedéseket

III.1.1. Közvilágítás fejlesztése III.1.2. Belterületi utak, járdák III.1.3 Külterületi, mez gazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összeköt utak

III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

Indoklás: A közvilágítás fejlesztése alatt értjük egyrészt a szükség szerinti hálózati b vítést (mennyiségi fejlesztés), másrészt a meglév , kiépült hálózat energiatakarékos b vítését (min ségi fejlesztés). El bbit a szolgáltatás mindenki számára elérhet voltának biztosítása, utóbbit energiatakarékossági és környezetvédelmi okok indokolják. Cél: Energiatakarékos, a szükséges helyeken rendelkezésre álló közvilágítási hálózat megléte. Javasolt projektek és feladatok: -

Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése (izzócserék)

-

Közvilágítási hálózat b vítése

-

Önkormányzati intézmények világításának korszer sítése

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: intézmények, áramszolgáltató.

települési

önkormányzatok,

társulásaik,

Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Áramszolgáltató bevonásával finanszírozott program

III.1.2. Belterületi utak, járdák

Indoklás: A belterületi utak és járdák min sége nap, mint nap meghatározza a helyben lakók életmin ségét, egyben az idelátogatók számára is meghatározó a térség megítélését tekintve. Cél: Megfelel min ség járdák, útfelületek, kerékpárutak és buszöblök megléte valamennyi településen. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

121

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: - Átfogó m szaki tervek készítése lehet ség szerint szem el tt tartva az egységes térségi arculat kialakítását (pl. egységes arculatú buszöblök, buszvárók). -

Építési-m szaki beruházások.

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: önkormányzatok és társulásaik, vállalkozók, közútkezel k. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft)


2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Fajlagos költségek (Ft/km) segítségével számított összes bekerülési költség.

III.1.3 Külterületi, mez gazdasági úthálózat

Indoklás: Az önkormányzati tulajdonú mez gazdasági úthálózat finanszírozásának kérdése megoldatlan hosszabb távon aligha rendezhet a kérdés nagyobb méret állami beavatkozás, pénzügyi támogatás nélkül. Ugyanakkor a versenyképes mez gazdaság megteremtésének is fontos el feltétele a kérdés rendezése. Cél: M szakilag megfelel állapotban lév mez gazdasági úthálózat. Javasolt projektek és feladatok: - Átfogó tanulmányterv/m szaki terv elkészítése. - Építési, m szaki beruházások. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: önkormányzatok és társulásaik, mez gazdasági vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+


III.1.4. Településeket összeköt utak

Indoklás: A települések egymás közötti összeköttetésének javítása alapvet jelent séggel bír az elérhet ség, a térségi kohézió, s nem utolsó sorban az ingázók életkörülményeinek javításában. Cél: Gyors elérhet séget biztosító, jó min ség települések közti úthálózat megléte. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

122

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: - Átfogó tanulmányterv/m szaki terv elkészítése. - Útépítési/útjavítási beruházások. Menedzsmentszervezet közútkezel k.

és

közrem köd k:

települések

és

társulásaik,

vállalkozók,

Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Csehi, Mikosszéplak; Szemenye, Csehimindszent; Gersekarát, Döbörhegy; Nagytilaj, Pókaszepetk; Nagytilaj, Jeli; Sárfimizdó, Hagyárosbörönd; Telekes, Zalaboldogfa; Oszkó, Alsóújlak; Olaszfa, Csehi-Oszkó és Olaszfa, Nagytilaj-Jeli útvonalak ill. összeköttetések. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft)


2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+


III.2. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

Humán infrastruktúra alatt értjük az infrastruktúra azon elemeit, melyek fejlesztése a térségben él k képzettségének, szociális ellátásának, informáltságának, stb. (tehát a humáner forrás fejlesztésnek) elengedhetetlen alapját képezik. A humán infrastruktúra fejlesztése operatív program alá a következ intézkedések tartoznak: III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése III.2.2. Közösségi rádió III.2.3. Szociális háló fejlesztés III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése


Indoklás: A kábel TV hálózat megléte, kiépítettsége az információhoz jutás szempontjából járul hozzá a térségi humáner forrás min ségének javításához. A kábel TV hálózat ilyetén szerepe fokozható, amennyiben kiépítésekor az internetes összeköttetést is lehet vé tev rendszert létesítenek. Cél: Internetes elérés nyújtására is alkalmas kábel TV hálózat megléte. Javasolt projektek és feladatok: Kábel TV hálózatának kiépítése (vállalkozói t ke bevonásával). Meglév , korszer tlen hálózat korszer sítése (csillagpontos rendszer). Átfogó tanulmányterv elkészítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, vállalkozók. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

123

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Andrásfa, Csehi, Gersekarát, Gy rvár, Hegyhátszentpéter, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Pet mihályfa, Püspökmolnári, Rábahídvég, Telekes, Vasvár. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

-

-


Vállalkozói t ke és lakossági hozzájárulás által finanszírozott program.


Indoklás: Nyugati példák igazolják, hogy a civil és aktivitás fontos színtere lehet az éter is. Tekintve, hogy e téren számos pályázat várható a közeljöv ben (helyi rádiók számára nyújtandó frekvenciákra), ezért mindenképpen indokolt külön intézkedés keretében is kitérni erre a lehet ségre. Annál is inkább, mivel az alapvet stúdió felszerelések beszerzése sem jelent elviselhetetlenül nagy terhet (cca. 500 ezer Ft). Cél: Helyi aktivitás és tájékoztatás min ségének növelése. Javasolt projektek és feladatok: -

Helyi rádió felszereléseinek beszerzése.

-

Tanulmányterv a létesítésr l; marketingterv elkészítése

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: civil szervezetek, települési önkormányzatok, intézmények. Beavatkozási terület: kistérség egésze, kiemelten Vasvár. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

600

800

800

800

III.2.3. Szociális háló fejlesztés

Indoklás: A szociális ellátórendszer minden térségben meghatározó jelent séggel bír az ott lakók életkörülményeire még inkább így van ez egy olyan társadalomban, térségben, ahol az id s korosztályok népességen belüli arány egyre jelent sebb. Az intézkedés megvalósítása szoros összefüggésben (s némi átfedéssel) történik a "II.3.3. Esélyegyenl ség növelése" alatt javasolt projektekkel. Cél: Megfelel szint ellátást nyújtó szociális rendszer hozzáférhet módon.

a térség valamennyi lakosa számára

Javasolt projektek és feladatok: III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

124

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Falugondnoki szolgálat kiterjesztése ill. min ségének javítása (gépjárm beszerzés által). Nappali ellátások rendszerének kiépítése (ápolás, meleg étkeztetés, stb.) Szociális otthon létesítés, fejlesztés. Átfogó tanulmányterv elkészítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: önkormányzatok és társulásaik, intézmények, civil szervezetek, egyház. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

8000

8000

9000

*Emellett pályázati, állami pénzeszközök nagyarányú bevonásával.

III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése

Indoklás: Mint arra már több alkalommal is utaltunk, a térségi humáner forrás min sége a világgazdaság jelenlegi trendjeinek figyelembe vételével alapvet módon határozza meg az adott terület versenyképességét és jövedelemtermel képességét. Így az oktatási rendszer fejlesztése hangsúlyos eleme kell legyen a humán infrastruktúra fejlesztése operatív programjának. Cél: Képességek és készségek állandó fejlesztését biztosító képzési rendszer és programok. Javasolt projektek és feladatok: Oktatási együttm ködési hálózat kialakítása a kistelepülések között. Nyelvoktatás er sítése. Informatikai oktatás er sítése. Feln ttoktatás er sítése. Nyelvoktatás és informatikai oktatás feltételeinek javítása (nyelvi labor, számítógépes termek, stb.) Térségi képzési terv elkészítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: önkormányzatok és társulásaik, intézmények, teleházak, telekunyhók, Pedagógiai Intézet, stb. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 500

1500

2000

2000

2500


125


IV. Természet- és környezetvédelem Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A természet- és környezetvédelem stratégiai program alapvet módon segíti el a fenntartható fejl dés elvének érvényesülését, s egyben a térség kiegyensúlyozott hosszú távú fejl dését. Hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez, ezáltal jobb és élhet bb térségi életmin ség kialakításához, a térségi felzárkózás véghezviteléhez. Feladatok (operatív programok): IV.1. Környezeti terhelés csökkenése. IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése Közrem köd szervezet megnevezése: ld. 35. táblázat Szervezetfejlesztés sora. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 35. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l

35. táblázat.


126


Stratégiai program

IV. Természet- és környezetvédelem

Operatív program

IV.1. Környezeti terhelés csökkentése IV.1.1.Szennyvíz-program

IV.1.2.Hulladékgazdálkodás


- Települési önkormányzatok (mikro)térségi társulása.

- Vállalkozók, vállalkozói hálózatok bevonása.

Marketing



Rendezvényszervezés Képzések M szaki beruházás

- Szennyvízhálózat-fejlesztés. - Szennyvízhálózat-építés. - Szennyvíziszap-kezelés.



- Illegális szemétlerakók felkutatása és leltárba vétele - Illegális szemétlerakók felszámolása, a környezet helyreállítása. - Az összegy jtött szilárd (és folyékony) települési hulladék megfelel kezelése. - Szelektív hulladékgy jtés bevezetése; hulladékújrahasznosítás arányának növelése. - Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció készítése

IV.1.3.Megújuló energia hasznosítása - Civil szervezetek bevonása, vállalkozói és intézményi együttm ködés. - Megújuló energiaforrások promóciója

- Újfajta, innovatív együttm ködési hálózatok kialakulása a környezeti terhelés csökkentése érdekében. - A fenntartható fejl dés elvének megjelenése a marketingkiadványokban elültetése a köztudatban.

- Továbbképzések, tanulmányút szakemberek részére - Napenergia (esetleg szélenergia) hasznosítása. - Energiatakarékos házak létesítése. - Biomassza termelés és felhasználás.

- Tudatformálás környezettudatos gondolkodás. - A megújuló energia hasznosítási arányának növekedése. - Környezeti terhelés csökkenése. - Újrahasznosított hulladék mennyiségének növekedése.

- Átfogó tanulmányterv készítése.

Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések, s a fenntartható fejl dés elveit szem el tt tartó térségi és települési tervezés.


A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE

TEVÉKENYSÉGEK

Intézkedések

127

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Stratégiai program Operatív program Intézkedések

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing



IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése IV.2.1. Csörnöc-Herpeny menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése - A tájvédelmi körzet szervezeti kereteinek kialakítása ill. betagolása a meglév régiós rendszerbe. - Zöld civil szervezetek összefogása. - Ismertet kiadvány a terület természeti értékeir l.

- Túrák szervezése, szakmai kísérettel. - Képzés szakemberek, tanárok részére. - A Tájvédelmi Körzet kialakításához és m ködtetéséhez szükséges beruházások (táblarendszer, stb.) - Tanulmány készítése.

IV.2.2.Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása - A környezeti monitoring rendszer m ködtetéséért felel s szervezet kialakítása.

IV.2.3.Környezettudatosság növelése a lakosság körében - Zöld civil szervezetek támogatása.

- Aktív civil és szakmai élet a környezetvédelem céljainak biztosítása érdekében.

- A zöld értékeket tükröz , népszer sít szóróanyag készítése. - Helyi sajtó "zöld mellékletei". - Zöld rendezvények, túrák, erdei iskolák, stb. szervezése. - Ismeretterjeszt el adások tartása.

- A lakosság környezettudatosságának növekedése.

- Koncepció készítése.

- Összefügg tervezés és végrehajtás.

- Monitoring rendszer m szaki beruházásai (eszközbeszerzés); folyamatos fenntartás. Tanulmány készítése.

A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV) EREDMÉNYE A TEVÉKENYSÉGEK KÖZÉPTÁVÚ (5-7 ÉV)


IV. Természet- és környezetvédelem


- A környezettudatosság növelését el segít rendezvények. - Sokszín , széles rétegeket megközelíteni képes képzési kínálat. - A környezetvédelem hardverfeltételeinek megteremtése, megléte.

128


IV.1. KÖRNYEZETI TERHELÉS CSÖKKENÉSE.

A környezeti terhelés csökkentése operatív program azokat az intézkedéseket gy jti csokorba, melyek végrehajtása által csökkenhet a környezetbe jutó károsanyag kibocsátás, egyidej leg javulhat az egyes ember életmin sége, közvetve n het a térség vonzereje. IV.1.1. Szennyvíz-program IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása

IV.1.1. Szennyvíz-program

Indoklás: A lakossági és közüzemi szennyvízhálózat kiépítése, az összegy jtött szennyvíz megfelel kezelése olyan alapkövetelmény, melynek minél el bb meg kell felelnie valamennyi magyarországi kistérségnek. A feladat megoldása a Vasvári Kistérség esetén is alapvet követelménye a célként kit zött felzárkózásnak. A szennyvízhálózattal már rendelkez települések (Vasvár, Kám, Gersekarát) is érintettek jelen intézkedésben - hiszen itt sorra az alacsony rácsatlakozási arány; a végleges engedély hiánya ill. a további hálózatb vítés jelenti a megoldandó problémát ill. a fejlesztés irányát. Cél: A közm -olló szétnyílásának megállítása. Uniós normáknak megfelel szennyvíz-tisztítás. Javasolt projektek és feladatok: -

Szennyvízhálózat-fejlesztés.

-

Szennyvízhálózat-építés.

-

Szennyvíziszap-kezelés.

-

Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció készítése

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze. Pénzügyi ütemterv:


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Állami és uniós források nagymérték bevonásával.

IV.1.2. Hulladékgazdálkodás

Indoklás: A keletkez lakossági és üzemi hulladékok összegy jtése, majd megfelel kezelése, a ma még sok helyütt fellelhet illegális hulladéklerakók megszüntetése szintén alapvet fontossággal bír a környezet- és természetvédelem, valamint a térség felzárkózása szempontjából. Jelen intézkedés hosszabb távon a szelektív hulladékgy jtés elterjesztésével is számol. III. Stratégiai és operatív program Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u. 1.

129

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Cél: Hulladékok összegy jtése, szakszer kezelése. Szelektív hulladékgy jtés (hosszabb távon). Javasolt projektek és feladatok: -

Illegális szemétlerakók felkutatása és leltárba vétele

-

Illegális szemétlerakók felszámolása, a környezet helyreállítása.

-

Az összegy jtött szilárd (és folyékony) települési hulladék megfelel kezelése.

-

Szelektív hulladékgy jtés bevezetése; hulladék-újrahasznosítás arányának növelése.

-

Átfogó tanulmányterv és m szaki dokumentáció készítése

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+


Állami és uniós források nagymérték bevonásával.

IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása

Indoklás: A megújuló energia hasznosítási arányának növelése önmagában véve is hozzájárul a fenntartható fejl dés elvének érvényesüléséhez, valamint a környezeti terhelés csökkentéséhez. A területen a szomszédos Burgenlandban számos olyan tapasztalat halmozódott fel, melynek kistérségi hasznosítása mindenképpen indokolt lehet. Cél: A megújuló energia hasznosításai arányának növelése a Kistérségben. Javasolt projektek és feladatok: -

Megújuló energiaforrások promóciója

-

Továbbképzések, tanulmányút szakemberek részére

-

Napenergia (esetleg szélenergia) hasznosítása.

-

Energiatakarékos házak létesítése.

-

Biomassza termelés és felhasználás.

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervetek, vállalkozók. Beavatkozási terület: kistérség egésze


130



(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Vállalkozói t ke bevonásával, uniós források felhasználásával.

IV.2. KÖRNYEZETI AKTIVITÁS NÖVELÉSE

A lakosság támogatása, vagyis a környezeti aktivitás növelése alapvet feltételét képezi a sikeres környezet- és természetvédelemnek. Jelen operatív program következ intézkedései szolgálják a nagyobb mérték környezeti aktivitás elérését: IV.2.1. Csörnöc-Herpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében

IV.2.1. Csörnöc-Herpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése

Indoklás: A Tájvédelmi Körzet kialakítása által a meglév , rendkívül nagy értéket képvisel természeti értékek jogilag is védelmet kapnának, emellett a Tájvédelmi Körzet számos vizsgálatnak, szakemberi bázisnak, stb. is alapot teremthetne. Cél: A Csörnöc-Herpeny -menti terület védetté nyilvánítása; a szervezeti keretek kialakítása. Javasolt projektek és feladatok: - A tájvédelmi körzet szervezeti kereteinek kialakítása ill. betagolása a meglév rendszerbe.

régiós

- Zöld civil szervezetek összefogása. - Ismertet kiadvány a terület természeti értékeir l. - Túrák szervezése, szakmai kísérettel. - Képzés szakemberek, tanárok részére. - A Tájvédelmi Körzet kialakításához és m ködtetéséhez szükséges beruházások (táblarendszer, stb.) - Tanulmány készítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervetek, természet- és környezetvédelmi hatóságok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5 000

5000

3000

3000

3500


131

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása

Indoklás: Bármely környezet- és természetvédelmi intézkedés alapját csak egy hatékony, a változásokat jól nyomon követni képes környezeti monitoring rendszer teremtheti meg. Cél: Környezetvédelmi monitoring rendszer kialakítása és m ködtetése. Javasolt projektek és feladatok: - A környezeti monitoring rendszer m ködtetéséért felel s szervezet kialakítása. - Monitoring rendszer m szaki beruházásai (eszközbeszerzés); folyamatos fenntartás. - Tanulmány készítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervetek, természet- és környezetvédelmi hatóságok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

200

300

300

400

IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében

Indoklás: A környezet- és természetvédelmi intézkedések hatékonyságát alapvet en meghatározza a lakosság környezeti kérdések iránti fogékonysága és aktivitása. Cél: A lakosság környezeti kérdések iránti fogékonyságának növelése. Javasolt projektek és feladatok: - Zöld civil szervezetek támogatása. - A zöld értékeket tükröz , népszer sít szóróanyag készítése. - Helyi sajtó "zöld mellékletei". - Zöld rendezvények, túrák, erdei iskolák, stb. szervezése. - Ismeretterjeszt el adások tartása. - Koncepció készítése. Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervetek, természet- és környezetvédelmi hatóságok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

500

500

500

600

600


132


V. Településfejlesztés Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): A település-fejlesztés stratégiai program alapozza meg a települések összehangolt, tudatos fejlesztését, mely által lehet vé válik a térségi ember javuló életmin ségének megteremtése. A végrehajtás által n a települések vonzereje és megtartó ereje is, mely szintén rendkívül fontos elemét jelenti a programnak. Feladatok (operatív programok): V.1. Települési vonzer program. Közrem köd szervezet megnevezése: ld. 36. táblázat Szervezetfejlesztés sora. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 36. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l

36. táblázat.


133


Stratégiai program

V. Település-fejlesztés


V.1. Települési vonzer program Tudatos települési-tervezés és végrehajtás

TEVÉKENYSÉGEK

tájékoztatása a helyi sajtón keresztül


- Településfejlesztési Tervezés, tanulmányok koncepciók elkészítése.

Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása

- Helyi és regionális sajtó útján az otthonteremtési program célcsoportjának (els sorban fiatal házasok) elérése.

- Helyi lakosok folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül.

- Megtörténik a helyi lakosok bevonása, akik saját ingatlanjuk felújításnál, átalakításánál figyelembe veszik az egységes településkép érdekeit.

- Építési telkek kialakítása és kedvezményes áron (ingyen) való értékesítése (beépítési kötelezettséggel). - Szociális bérlakások kialakítása (építése).

- Településközpontok, településrészek rehabilitációja. - Játszóterek kialakítása - Zöldterületek gondozása, új zöldterületek, parkok kialakítása - Emlékhelyek, temet k, stb. gondozása - M szaki, kivitelezési tervek elkészítése.

- Vonzóbb települési környezet alakul ki, mely kihat az itt él k közérzetére, s településhez való köt désére.

- Cselekvési terv készítése

- Településrendezési tervek elkészítése. - Helyi építési szabályzat elkészítése.


- Egységes, településszint tervezési dokumentáció, mely a táji elemekkel összhangban lév módon határozza meg a konkrét fejlesztési irányokat.

134


Szervezetfejlesztés - Helyi lakosok folyamatos Marketing

Otthonteremtés támogatása


V.1. TELEPÜLÉSI VONZER PROGRAM

Az egyes ember életmin ségét, életkörülményeit alapvet módon meghatározza az a település, melynek lakója. Az egyes települések fejlesztése a legközvetlenebb módon segíti el azok vonzerejének növekedését, mely által lehet vé válhat a népesség megtartása is. A települési vonzer program a következ intézkedésekb l épül fel: V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása

V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás

Indoklás: A tudatos tervezés és végrehajtás jelentheti az alapját az egyes települések összehangolt, tájba ill fejlesztésének. A tervezés és végrehajtás elemének szorosan össze kell függenie: azaz érvényt kell szerezni ha kell hatósági eszközökkel is a már elfogadott tervezési dokumentumoknak. Cél: Egységes, vonzó településképet (és mili t) megalapozó fejlesztési dokumentáció és végrehajtás. Javasolt projektek és feladatok: -

Településfejlesztési koncepciók elkészítése.

-

Településrendezési tervek elkészítése.

-

Helyi építési szabályzat elkészítése.

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

8000

15000

15000

15000

15500

V.1.2. Otthonteremtés támogatása

Indoklás: A fiatalok otthonhoz jutásának támogatása alapvet jelent séggel bír valamennyi település s így az egész térség jöv jét tekintve, hiszen az otthonteremtésnek fontos szerepe van a Helyzetelemzésben vázolt kedvez tlen demográfiai folyamatok mérséklésében. Cél: A fiatalok helyben maradásának el segítése, települési vonzer ösztönzése).

növelése (betelepülés

Javasolt projektek és feladatok:


135

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja - Helyi és regionális sajtó útján az otthonteremtési program célcsoportjának (els sorban fiatal házasok) elérése. - Építési telkek kialakítása és kedvezményes áron (ingyen) való értékesítése (beépítési kötelezettséggel). -

Szociális bérlakások kialakítása (építése).

-

Cselekvési terv készítése



(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

+

+

+

+

+

+

Állami pénzeszközök nagymérték bevonásával.


V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása

Indoklás: Egy település mili jét nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló zöldterületek mennyisége és min sége, a közösségi terek állapota, s nem utolsósorban a központi területek, településrészek arculata. Cél: Vonzó települési környezetet biztosítani képes települési környezet kialakítása. Javasolt projektek és feladatok: -

Helyi lakosok folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül.

-

Településközpontok, településrészek rehabilitációja.

-

Játszóterek kialakítása

-

Zöldterületek gondozása, új zöldterületek, parkok kialakítása

-

Emlékhelyek, temet k, stb. gondozása

-

M szaki, kivitelezési tervek elkészítése.


(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

5000

50000

50000

50000

50000

*Nagymértékben központi pénzeszközök bevonásával.


136


VI. Esélyegyenl ség Indoklás (kapcsolódás a célrendszerhez): Az esélyegyenl ség stratégiai program sok tekintetben akár horizontális programként is értelmezhet amennyiben az esélyegyenl ség szempontjának valamennyi programpont esetén érvényesülnie kell. Mindazonáltal összefüggésben a Helyzetelemzés vonatkozó részével () szükségesnek tartottuk külön stratégiai programrész kidolgozását, mely közvetlenül alapozza meg a Program koncepciójának célpiramisában megfogalmazott Térségi versenyképesség er sítése átfogó cél megvalósulását. Feladatok (operatív programok): VI.1. Kisebbségek esélyegyenl sége VI.2. N k esélyegyenl sége VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása Közrem köd szervezet megnevezése: ld. 37. táblázat Szervezetfejlesztés sora. A stratégiai program középtávú (5-7 év) hatásai, várható eredményei: ld. 37. táblázat utolsó (vastagon kiemelt) oszlopa. Összefoglaló akcióterv a stratégiai program egészér l

37. táblázat


137

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI. ESÉLYEGYENL SÉG VI.1. Kisebbségek esélyegyenl sége VI.1.1. Nemzetiségi és vallási VI.1.2. Fogyatékosok kisebbségek


- Nemzetiségi/vallási szervezetek aktivitásának fokozása, támogatása.

Marketing

- Kiadványok.


- Releváns programok.

Képzések

- Kisebbségi kultúra (iskolai) bemutatása

M szaki beruházás



- Segít hálózat er sítése (települési, kistérségi szint)

- Az egyes intézkedések felel s menedzsment-szervezeteimek a meger södése. Együttm ködési hálók.. - Nyilvánosság.


TEVÉKENYSÉGEK

Stratégiai program Operatív program Intézkedések

- Rendszeres nemzetiségi/vallási rendezvények. - Szakmai képzések.

- Releváns képzések.

- Speciális gépjárm -beszerzés. - Akadálymentesítés.

- Fogyatékosok életkörülményeinek javítása.

- Átfogó tanulmányterv, m szaki dokumentációk elkészítése

Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció.


138


Stratégiai program VI. ESÉLYEGYENL SÉG VI.2. N k esélyegyenl sége Operatív program VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító Intézkedések háttér-infrastruktúra fejlesztése intézkedések

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing Rendezvényszervezés Képzések M szaki beruházás


- Intézményhálózat fejlesztés; igényekhez igazodó szolgáltatások (pl. nyitva tartás) bevezetése. - Közlekedési infrastruktúra átszervezése (elérhet ség javítása érdekében)

- Civil háló er sítése; fejlesztése. - Munkahelyi érdekvédelem er sítése, tudatformálás.

-Összefogásra épül intézményi és civil háló létrejötte, meger södése.

- Újságcikkek, helyi sajtó. - Konferencia.

- Pozitív tudatformálás. - Pozitív tudatformálás.

- Meglév intézmények korszer sítése. - Intézményhálózat fejlesztése.

- Átfogó tanulmányterv készítése



- Elhanyagolt ingatlanok új funkcióval való megtöltése. - Meglév ingatlanok funkcióinak igényekhez való igazodása. Összefügg , koherens, a térség és az egyes települések, a vállalkozók érdekeit egyaránt figyelembe vev tervezési dokumentáció.

139





VI. ESÉLYEGYENL SÉG VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása

Intézkedések Szervezet- és módszerfejlesztés

VI.3.1.Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében

VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

TEVÉKENYSÉGEK

Marketing Rendezvényszervezés Képzések

.

Beruházás

- Ingázás körülményeit javító beruházások és m szaki fejlesztések.



- Falugondnokok képzése; tapasztalatcserék megszervezése. - M szaki beruházások, gépjárm -beszerzések

- Aktív együttm ködés és tapasztalatcsere.


- Az önkormányzatok, és a gazdasági élet szerepl inek igényeit tükröz koherens tervezési dokumentáció megléte.

- A munkába járás és helyben lakás körülményeinek javulása


140


- Közlekedési vállaltok közötti információ-csere - Falugondnoki hálózatának kiépítése, b vítése. - A vidéki térség településeinek igényeire jobban javítása, a jobb csatlakozási lehet ségek reagáló ellátórendszer; javuló elhelyezkedési érdekében. esélyek. - Lakossági igényfelmérés a menetrendek kialakításakor különös tekintettel a munkába járás problémájára.

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI.1. KISEBBSÉGEK ESÉLYEGYENL SÉGE OPERATÍV PROGRAM

A Vasvári Kistérségben kisebbségeinek helyzetét a Helyzetelemzés vonatkozó részében (7. Esélyegyenl ség kérdései) röviden áttekintve megállapítottuk, hogy alapvet en a nemzetiségi és vallási sokszín ség nem jellemz a térségre, mindazonáltal szükséges lehet önálló operatív program megfogalmazása. Hasonlóképpen szükségesnek tartjuk a fogyatékosokkal foglalkozó programpont beépítését programunkba. A kisebbségek esélyegyenl sége operatív program a következ intézkedésekre tagolódik: VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1.2. Fogyatékosok

VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek

Indoklás: A nemzetiségi és vallási kisebbségek ill. olykor az egykor itt élt kisebbségek emlékei mindenkor meg rzend részét kell képezniük egy térség örökségének. Cél: Esélyegyenl ség érvényesülése. Értékmeg rzés. Javasolt projektek és feladatok: -

- Nemzetiségi/vallási szervezetek aktivitásának fokozása, támogatása.

-

- Kiadványok.

-

- Releváns programok.

-

- Kisebbségi kultúra (iskolai) bemutatása

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

200

200

200

200

VI.1.2. Fogyatékosok

Indoklás: A kistérségben és bármely területi egységen belül él fogyatékosok számára biztosítandó esélyegyenl ség terén hazánknak még jókora elmaradása van Európa nyugati feléhez képest. Cél: Egyenl esély biztosítása. Életmin ség javítása.


141

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Javasolt projektek és feladatok: -

- Segít hálózat er sítése (települési, kistérségi szint)

-

- Szakmai képzések.

-

- Speciális gépjárm -beszerzés.

-

- Akadálymentesítés.

-

- Átfogó tanulmányterv, m szaki dokumentációk elkészítése

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, szolgáltatók. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

10 000

10 000

10 000

10 000

VI.2. N K ESÉLYEGYENL SÉGE OPERATÍV PROGRAM

A n k esélyegyenl ségének érvényesülése szintén azon operatív program, melynek különálló programpontban való megfogalmazása mellett mindenkor törekedni kell annak átfogó érvényesülésére is. A n k esélyegyenl sége operatív program a következ intézkedésekre tagolódik: VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések

VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése

Indoklás: Mint az a Helyzetelemzés vonatkozó fejezetében (7. fejezet) is említésre került, a n k esélyegyenl ségét a kistérségben nagyban befolyásolja az a tény, hogy a gyerekvállalásukat követ elhelyezkedés jelent s nehézségekbe ütközik. Cél: Esélyegyenl ség érvényesülése. Javasolt projektek és feladatok: - Intézményhálózat fejlesztés; igényekhez igazodó szolgáltatások (pl. nyitva tartás) bevezetése. -

Közlekedési infrastruktúra átszervezése (elérhet ség javítása érdekében)

-

Meglév intézmények korszer sítése.

-

Intézményhálózat fejlesztése.

-

Átfogó tanulmányterv készítése


142

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, civil szervezetek, érdekvéd k. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

5 000

5 000

5 000

5 000

VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések

Indoklás: Jelen intézkedés alá kerültek besorolásra mindazok az akciók, intézkedések, melyek bármilyen módon képesek el segíteni az esélyegyenl ség érvényesülését. Természetesen az intézkedés ill. az egész stratégiai program jellegéb l adódóan er sen köt dik a küls feltételekhez, s az országos trendekhez. Cél: Esélyegyenl ség biztosítása. Javasolt projektek és feladatok: -

Civil háló er sítése; fejlesztése.

-

Munkahelyi érdekvédelem er sítése, tudatformálás.

-

Újságcikkek, helyi sajtó.

-

Konferencia.

Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, érdekvéd k. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

1 000

1 000

5 000

5 000

5 000

VI.3. VIDÉKI FEKVÉS HÁTRÁNYAINAK ELLENSÚLYOZÁSA OPERATÍV PROGRAM

A Vasvári kistérség településeinek egyik legf bb problémája az elvégzett és a Helyzetelemzésben többször is hivatkozott kérd ívezés tanúsága szerint a perifériális fekvésb l adódnak. Mindez alapvet en rányomja bélyegét a munkahelyek megközelíthet ségére, ezáltal az általános életkörülményekre, a munkanélküliségi rátákra, stb. A vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása operatív program a következ intézkedésekre tagolódik:


143

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI.3.1.Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében

Indoklás: Az elérhet ség kérdésköre egy sok tekintetben nehezen megközelíthet térség esetén messze túlmutat saját jelent ségén, s az életmin séget alapvet módon meghatározó tényez vé növi ki magát. Cél: Elérhet ségi viszonyok javítása. Életmin ség javítása. Javasolt projektek és feladatok: - Közlekedési vállalatok közötti információ-csere javítása, a jobb csatlakozási lehet ségek érdekében. - Lakossági igényfelmérés a menetrendek kialakításakor járás problémájára.

különös tekintettel a munkába

-

Ingázás körülményeit javító beruházások és m szaki fejlesztések.

-


Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok, közlekedési vállalatok. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

10 000

10 000

10 000

10 000

VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

Indoklás: Az egyes, település-szint életmin ségi mutatókat különösen egy sok tekintetben öreged lakosságú településhálózat esetén pozitív mértékben képes befolyásolni a helyben elérhet , s az igényekhez rugalmasan igazodni képes falugondnoki hálózat megléte. Cél: Esélyegyenl ség biztosítása. Életmin ség javítása. Javasolt projektek és feladatok: -

Falugondnoki hálózat kiépítése, b vítése.

-

Falugondnokok képzése; tapasztalatcserék megszervezése.

-

M szaki beruházások, gépjárm -beszerzések

-



144

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Menedzsmentszervezet és közrem köd k: települési önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek. Beavatkozási terület: kistérség egésze Pénzügyi ütemterv:

(ezer Ft) 2005

2006

2007

2008

2009

2010


+

+

+

+

+

+


-

10 000

10 000

10 000

10 000

10 000


145


III.5. INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP Az indikatív forrástérkép a Program intézkedéseihez kapcsoltan jelzi azokat a forrásokat, melyek az egyes programelemek megvalósításához igénybe vehet k. Az indikatív forrástérkép során a következ felhasználható forráscsoportokkal számoltunk: 1. El csatlakozási alapok: SAPARD - Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Az el csatlakozás szakaszában lév országok mez gazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segít támogatás) ISPA - Instrument for Structural Policies for Pre-Accession (Az el csatlakozás keretében a tagjelölt országoknak nyújtandó strukturális támogatás) PHARE - Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy (Segítség a gazdasági struktúraváltáshoz Lengyelország és Magyarország számára) Fenti három el csatlakozási alap Magyarország uniós csatlakozásra való felkészítését szolgálja a Sapard a mez gazdaság és vidékfejlesztés, az Ispa az infrastruktúrafejlesztés területén, míg a Phare program maga is több részre tagolódva több területen is igénybe vehet . A Phare program három f típusa közül (nemzeti programok, Multi-beneficiary programok és határon átnyúló együttm ködési programok) f leg utóbbiaknak, vagyis a PHARE-CBC (CBC - Cross Border Cooperation) programoknak van jelent s szerepük a határtérségek, így a Kistérség fejlesztési forrásait tekintve. Az el csatlakozási alapok hivatottak az uniós csatlakozás után igénybe vehet források felszívásának el készítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a területfejlesztési program intézkedései rövid és középtávon finanszírozhatók az el csatlakozási alapokból (is), hiszen azok uniós csatlakozásunkat követ en fokozatosan megsz nnek. Ez a megsz nés azonban nem köt dik a csatlakozás dátumához, több okból is: így pl. számos Phare program meghirdetése késést szenvedett; s a már elindított programok sem fejez dnek be uniós csatlakozásunkra; másrészt a Sapard program egészénél is olyan id beli csúszás következett be, mely a program egy részének megvalósítását csak a csatlakozás után teszi lehet vé. 2. Strukturális Alapok A csatlakozás dátumától kezd d en, közép és hosszú távon ez a forráscsoport jelentheti a legnagyobb szeletet a program intézkedéseinek megvalósítását tekintve. A Strukturális Alapok a következ f bb részekre tagolódnak3: ESZA

Európai Szociális Alap

ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap EMOGA Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap HOPE Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Strukturális Alapok tehát els sorban mint a szociális és humán szféra (ESZA), a regionális fejlesztés (ERFA) és a mez gazdaság (EMOGA) forrásai jöhetnek figyelembe nálunk.

3

A Strukturális Alapok alábbi felosztása az Európai Unió 2000-2006-os költségvetési periódusára vonatkozik, így a területfejlesztési program forrásainak tervezésénél is 2006-ig tehát rövid és középtávon - teljes biztonsággal vehet k figyelembe azok.


146

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Ezen túlmen en még két forráscsoportot kell megemlítenünk, melyek segítik az Uniót célkit zései megvalósításában. Ezek pedig a Kohéziós Alap és a Közösségi Kezdeményezések. El bbi a viszonylag elmaradottabb uniós tagországok (Portugália, Spanyolország, Görögország, Írország) infrastrukturális beruházásait támogatja, s a csatlakozás után Magyarország számára is elérhet lesz. Utóbbiak, a Közösségi Kezdeményezések (Interreg, Urban, Leader, Equal) pedig a Strukturális Alapok 5,3%-át jelentik, és transznacionális programokat támogatnak Magyarország számára szintén elérhet módon. Az uniós strukturális politika fent ismertetett forrásai közép és hosszú távon alapvet módon meghatározzák a területfejlesztési program finanszírozását. 3. Nemzeti források A nemzeti forrásokat az alábbi, alapvet en területi elv alapján tagoltuk: Ágazati források minisztériumok, (valamint egyéb állami szervek, országos hatáskör szervek - pl. kamarák -, stb.) pénzeszközei. Régiós források

a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács forrásai

Megyei források

az egyes megyék decentralizált területfejlesztési (és egyéb) forrásai

Ez a forráscsoport a területfejlesztési program szempontjából rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt rendelkezésre áll, ugyanakkor talán ezek a források a legnehezebben kalkulálhatók és láthatók el re. Különösen így van ez a régiós és megyei források szintjén annál is inkább, mivel az elosztható pénzeszközök nagymértékben függnek attól a közigazgatási reformtól, mely az elkövetkez kben várható. (Jelenleg úgy t nik, számolni kell a megyék (forráselosztó) szerepének csökkenésével, s a régió felértékel désével.) További jellemz je ezeknek a forrásoknak a heterogenitás. Azaz pl. az ágazati források között nagyon sokféle cél érdekében elnyerhet forrásokat találunk, melyek olykor csak egy-egy kisebb projekt, olykor nagyobb, összefügg programelemek megvalósítását is lehet vé teszik. Összességében mindenképp számolni kell a különböz források és pályázati pénzeszközök kombinálásával, mely nagymértékben megkönnyítheti a különböz intézkedések megvalósítását.


147

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Prioritások/intézkedések

SAPARD

ISPA

Phare programok (CBC, Orfeusz, stb.)

Strukturális alapok

Ágazati források

Régiós források

Megyei források

I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program I.1.2. Erd telepítésiés hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program I.2. Turizmusfejlesztés operatív program I.2.1.Vallási turizmus fejlesztése I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése


148

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja I.3.1. Információs pontok kiépítése I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között I.3.4. Vállalkozói inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program II.1. Örökségvédelem II.1.1. Hagyomány rzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése II.2.1. Civil társadalom er sítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program


149

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja II.3. Térségi szociális program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2.Vállalkozóvá válás er sítése III.1. M szaki infrastruktúra fejlesztése III.1.1. Közvilágítás fejlesztése III.1.2. Belterületi utak, járdák III.1.3. Külterületi mez gazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összeköt utak III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése III.2.2. Közösségi radio III.2.3. Szociális háló fejlesztése III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése IV.1. Környezeti terhelés csökkentése IV.1.1. Szennyvíz program


150

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2. Környezetvédelmi aktivitás növelése IV.2.1. CsörnöcHerpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2..2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2..3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V.1. Települési vonzer program IV.2.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás IV.2.2. Otthonteremtés támogatása IV.2.3. Zöldterület gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI.1. Kisebbségek esélyegyenl sége VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek


151

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja VI.1..2. Fogyatékosok VI.2. N k esélyegyenl sége VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttérinfrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése


152


III.6. ÖSSZEFOGLALÁS Fentiekben rendszerbe foglalt módon áttekintettük a Vasvári Kistérség középtávú fejlesztésének lehetséges és szándékolt f bb lehet ségeit, irányait. Áttekintve a stratégiai és operatív programok rendszerét, valamint mindenekel tt az egyes stratégiai programokhoz tartozó akcióterveket (32-37. táblázat), észre kell vennünk, hogy alapvet en egy hármas meghatározottságú három dimenzióban jól ábrázolható összefüggésrendszerrel van dolgunk, ahol is a meglév (térségi) természeti er források, a fennálló piaci lehet ségek, s a lehetséges fejlesztési és beruházási stratégiák alkotnak rendszert a következ k szerint: PIACI LEHET SÉGEK (Y) Globális szint Regionális szint Helyi szint

LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI STRATÉGIÁK (X)

T ke Tudás, képesség, értékrend Természeti er források (Z) ER FORRÁSOK Fenti koordináta-rendszer a világhír marketing tudós, Philip Kotler tervezési modelljét tükrözi 4 annak valamelyest módosított változata -, melyet a nemzetgazdaságok ill. nemzetek (térségi) marketingje kapcsán alkotott meg. Kotler rendszere a kistérségi program szemszögéb l nézve különösen az er források tekintetében bír nagy jelent séggel, hiszen jelen kistérségi program akciótervében nevesített tevékenységek (szervezetfejlesztés, marketing, m szaki beruházás, stb.) gyakorlatilag egyértelm en áttranszformálhatók a fenti rendszerbe is, hiszen az egyes tevékenységelemeket besorolhatjuk a szerint, hogy mennyire t ke, tudás, er forrás, stb. igényesek. (Így pl. a m szaki beruházás inkább t ke-igényes, míg a képzés inkább tudást és képességet igényl tevékenység, stb.) Ily módon tehát megfogalmazhatjuk, hogy a stratégiai program akciótervében szerepl tevékenységek véghezvitelében fenti koordináta-rendszer Z tengelyében jelzett er források 4

Philip Kotler, Samkid Jatworipitak, Swith Maesincee: The Marketing of Nations. (1997)


153

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja a meghatározók. Mindez azt is jelenti egyben, hogy a területfejlesztési program egésze számára is meghatározó jelent séggel bírnak ezek a tényez k, melyek súlyát külön-külön vizsgálva ki kell emelnünk a Tudás, képesség, értékrend összetev jelent ségét. A tudás, tapasztalat a globális gazdaságban mindinkább felértékel dik sokkal nagyobb mértékben, mint a természeti és pénzbeli (t ke) er források -, egy világbanki felmérés szerint a világ összes vagyonának kb. 64%-a ma már emberi t ke , azaz tudás, képesség, tapasztalat, értékrend. Mindez a kistérségi program szempontjából ismételten felhívja a figyelmet a térségi humáner forrás fejlesztés alapvet , és a gazdaság jöv beli lehet ségeit is meghatározó jelent ségére. Összefoglalásképpen Kotler rendszerére tekintve megállapíthatjuk, hogy bármely földrajzi térség így a Kistérség fejl dését (melyet fenti koordináta-rendszerben szemlélve az X tengely határoz meg és alakít) alapvet en a térségi humáner forrás min sége (s járulékosan ugyan, de még jelent s súllyal a rendelkezésre álló t ke és természeti er forrás), valamint a piaci lehet ségek ( Y tengely) kombinációja határozza meg. Ezt a Program lebonyolítása szempontjából, a fejlesztés eredményes végrehajtása érdekében mindenképpen ajánlatos szem el tt tartani.


154


III.7. ZÁRSZÓ A Területfejlesztési Program megalkotásával, annak birtokában a Vasvári Kistérség, és az egyes települések olyan a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban lév , azok el írásainak maximálisan eleget tev - tervezési dokumentáció birtokába jutott, mely az alkotók szándéka szerint nem csupán elméleti síkon foglalja rendszerbe a területfejlesztés rövid-, közép-, és hosszú távú céljait, lehet ségeit és feladatait, de az egyes konkrét pályázatok benyújtásához is segítséget képes nyújtani.

A területfejlesztési programnak abból a szempontból is nagy jelent sége van, hogy uniós csatlakozásunkkal a területfejlesztési programozás az eddigieknél jóval nagyobb szerepet fog kapni hiszen az egyes pályázatok elbírálásánál, a források elosztásánál alapvet szempont lesz a benyújtott települési, térségi pályázat és a tervezési dokumentáció összhangja.

Reméljük, hogy a kidolgozott Program jó alapot nyújt a kistérség fejlesztési elképzeléseinek valóra váltásához, pályázatok benyújtásához, valamint megteremti a kiinduló alapját a tervezés további folyamatának is.

Ehhez a munkához sok sikert kívánnak a Program alkotói, egyben remélve azt is, hogy a leírt programok és elképzelések életre keltésében, konkrét tervek, pályázatok elkészítésében és megformálásában a jöv ben is együttm ködhetnek a Vasvári Kistérség önkormányzati, gazdasági és civil életének szerepl ivel.

Szombathely, 2003. április 24.

Kovács István

Halinka Péter


155


MELLÉKLET


156


Bérbaltavár

Csehi

Csehimindszent

Csipkerek

Egervölgy

Gersekarát

Gy rvár

Hegyhátszentpéter

Kám

Mikosszéplak

Nagytilaj

I.1.1. Térségi földbirtok-rendezési (kataszter) program I.1.2. Erd telepítési- és hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program I.2.1.Vallási turizmus fejlesztése

Andrásfa

Intézkedés

Alsóújlak

1. Projekt- és beavatkozási terület-mátrix

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése I.3.1. Információs pontok kiépítése

+

+

+

+

+

+ +

I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között I.3.4. Vállalkozói inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program II.1.1. Hagyomány rzés

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+ +

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

II.1.2. Épített örökség védelme

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése II.2.1. Civil társadalom er sítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +


+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

157

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

III.1.3. Külterületi mez gazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összeköt utak

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +


+

+

III.2.3. Szociális háló fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

(+)

+

IV.1.2. Hulladékgazdálkodás

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

IV.2.1. Csörnöc-Herpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer fejlesztése IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása V.1.3. Zöldterület gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1..2. Fogyatékosok VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

+

+

+

+

+

+


+

158

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Vasvár

+

Telekes

+

Szemenye

Pet mihályfa

+

Sárfimizdó

Pácsony

I.1.1. Térségi földbirtok-rendezési (kataszter) program I.1.2. Erd telepítési- és hasznosítási program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketing program I.2.1.Vallási turizmus fejlesztése

Rábahídvég

Oszkó

+

Intézkedés

Püspokmolnári

Olaszfa


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+ +


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése I.3.1. Információs pontok kiépítése

+

+

+

+ +

+ + +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ + +

I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között I.3.4. Vállalkozói inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program II.1.1. Hagyomány rzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése II.2.1. Civil társadalom er sítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése II.3.3. Esélyegyenl ség növelése III.1.1. Közvilágítás fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

+ + + + +


+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + + +

+ + + + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+


159

A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja III.1.3. Külterületi mez gazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összeköt utak

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+ III.2.2. Közösségi rádió

+

+

III.2.3. Szociális háló fejlesztése

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+

+

IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2.1. Csörnöc-Herpenyá-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ + +

V.1.3. Zöldterület gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1..2. Fogyatékosok VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése

+

+

+

+

+

+

+

(+)

+

+

+ +

+ + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+


160

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

Recommend Documents