A vassurányi iskola története
1867-2011.
A vassurányi iskola alapítólevele, 1872.
Iskolatörténet 1867-2011 Az alapfokú oktatás 1867-ben kezdődött Vassurányban. Az első pedagógus a községben, Bozzay Mihály tanító úr volt. Törökék házának egyik szobájában, a „szükségtanteremben” a gyermekek gerendákon ültek a tanórákon. A község lakói 1871-ben határozták el, hogy iskolát alapítanak. Intézményesített formában 1872.06. 27-én nyílt meg az első, önálló, hatosztályos „surányi elemi iskola”, a mai faluház helyén.
Szabó Imre szombathelyi püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, hagyta jóvá az iskolalétesítést. Kántortanítóvá, Bozzay Mihályt nevezték ki, aki nyugdíjazásáig, 1909-ig egyedül oktatta a vassurányi gyerekeket. Halász Ferencz királyi tanfelügyelő, 1906.12.01-én, Szombathelyen kelt levelében arról számolt be Dr. István Vilmos püspöknek, hogy: „Folyó tanévben a surányi római katolikus iskolában, egy teremben, egy tanító 103 mindennapi iskolába járó tanulót oktat. Ez törvényellenes állapot.” Ezért a 4328/1908-as püspöki utasítás elrendelte a második iskolaépület megépítését. 1909-ben el is készült az új iskola Vassurányban, az állami segélyes második tanítói állásnak köszönhetően. Ez az épület is egy tantermes lett, egy tanítói lakással. A 3.-6. osztály tanulói jártak ide. Ebben az épületben az első pedagógus, Kövecs Nándor volt. Az épület ma boltként működik. Az 1870-ben épített, első iskolaépület 1935-ben lakhatatlanná vált. Ezért 1937ben a község kénytelen volt új iskolát építtetni, 17014 Pengő költséggel.
Az 1937-ben építtetett: Vassurányi Római Katolikus Elemi Népiskola.
Az 1940/1941-es tanévben hétosztályossá vált a képzés településünkön. Az 1941/1942-es tanév fontos mérföldköve az alapfokú képzésnek, mert ettől kezdve lett nyolcosztályos az iskolai képzés Vassurányban. 1948-ig a katolikus egyház, a falu és az uradalom működtette az iskolát. 1948.06.08-án, Vassurány község képviselőtestülete egyhangúlag támogatta, sőt kérte a felekezeti iskola államosítását. A feladat a háromfős tantestületre hárult, Pataki Gyulára, Pataki Gyulánéra és Perlaki Rudolfra. 1948/1949-es tanévtől, Állami Általános Iskola Vassurány nevet viselte az intézmény. Az 1958/1959-es tanévben Körzeti Általános Iskola lett a vassurányi iskola. Söptéről, Vasasszonyfáról, Salköveskútról és Vassurányból jártak ide tanulni a gyerekek, akiket két iskolaépületben oktattak. Intézményünk, az 1960/1961-es tanévtől működik a Sigray kastélyban. Ekkor, 1.500.000 Ft-ból korszerűsítették az épületet. 1983-ban nyerte el mai formáját az általános iskola, melyet átszerveztek Vassurányi Általános Művelődési Központtá. Nyolc tanterem, vizesblokkok, főzőkonyha és a központi fűtés kialakítása valósult meg. Az intézményben óvoda, általános iskola és községi könyvtár működött. Az általános iskola továbbra is körzeti feladatokat látott el. A rendszerváltáskor a vasasszonyfai-, a söptei-, a salköveskúti- és a vassurányi önkormányzat, közös fenntartásban működtette az általános iskolát. Ekkor több, mint 200 fő tanult az intézményben. 1994.09.01-től önálló közoktatási intézménnyé vált, a Vassurányi Általános Művelődési Központ. Egyedüli fenntartója a Vassurányi Önkormányzat lett. Az intézmény, 2000-ben vette fel, a Polány János Általános Művelődési Központ nevet. Markó Péter úr, a Vas Megyei Közgyűlés Elnöke avatta fel. A 2004/2005-ös tanévig volt nyolcosztályos az általános iskolai képzés, Vassurányban. Ekkor, a lecsökkent tanulói létszám (74 fő nyolc évfolyamon) és a kisiskolákat érintő kedvezőtlen állami támogatási rendszer miatt került sor az intézményi átszervezésre. Így, 2005.08.01-től az iskola, 1-4 osztályos alapfokú oktatási intézmény lett, Polány János Általános Iskola néven. Ebben a formában az intézmény, 2007. 07.31-ig működött. A hatályos közoktatási törvény előírásainak a tanulólétszám tekintetében nem tudott megfelelni az iskola, ezért ismét át kellett szervezni. 2007.08.01-től a táplánszentkereszti, Apáczai Csere János Általános Iskola Vassurányi Tagiskolája-ként működik az intézmény. Iskolai képzési formák alakulása Vassurányban 1872-1940. Hatosztályos volt az oktatás. Az 1940/1941-es tanévben, hétosztályos képzés valósult meg. Az 1941/1942-es tanévtől az alapfokú oktatás nyolcosztályos lett, egészen a 2004/2005-ös tanévig. 2005/2006-os tanévtől 1-4 évfolyamon tanulhatnak a gyerekek az iskolában.
A vassurányi iskola igazgatói: Fehér István Perlaki Rudolf Déry László Magos Árpádné Dercsár Nándor Szerdahelyi Imre Kiss Istvánné Balázs Imre Grerencsér Beatrix Prófusz Györgyné
1942-1947. 1948-1954. 1958-1960. 1960-1963. 1963-1983. 1983-1988. 1988-1989. 1989-1993. 1994-2005. 2005-2007.
A vassurányi iskola intézményvezetője: Prófusz Györgyné 2007-.
Intézményünk híres diákja: Dr. Fehér Mátyás Jenő. Domonkos rendi pap, jeles őstörténet-kutató, főszerkesztő és könyvkiadó. (1913.10.02. Vassurány-1978.08.17. Buenos Aires - Cordoba) Álneve: Surányi; írói neve: Fehér M. Jenő; Mathias Eugenio Feher. A Domonkos Szerzetesrend magyarországi történetének megírására kapott megbízatást. 1942-ben a kassai püspökség könyv- és levéltárosa lett. Fehér Mátyás a vitatott Kassai kódexnek publikálója. A középkori magyarországi inkvizíció történetének kutatója. Legismertebb művei: A korai avar kagánok, Besenyő őstörténet, A kassai püspöki könyvtár kódexei és ősnyomtatványai, A hétszázados vasvári Szent Domonkos-rendi kolostor története 1241-1941, Az avar kincsek nyomában, Középkori magyar inkvizíció.
Kalandozás, vagy kincsvadászat? Magyar Történelmi Szemle, 1969. New York. Fehér Mátyás alapította és adta ki a szakmai folyóiratot.
Intézményünk híres diákja: S. Unger Károly. Szobrász-festőművész, a vasi táj krónikása. (Vassurány, 1919.10.15. -1977.01.24. Szombathely) Eleinte faszobrokat készített és a templomok oltárait, díszeit újította fel. Munkáit őrzi a balogunyomi, a felsőszölnöki és az osli templom. 1952-től fej-, mell- és egészalakos szobrokat készített, országosan díjazott volt. S. Unger Károly az 1950-es évek második felétől fordult a festészet felé. Alapítója volt a Zsennyei Művésztelepnek. Hazai és nemzetközi kiállításokon képviselte Magyarországot és Vas megyét. Festményeit láthatták Ausztriában, Szlovéniában és Bulgáriában.
Madonna szobor fából. Családi tulajdon.
Zebegényi részlet Fotók: Prófusz György
Országosan díjazott Gorkij fejszobor. Sárvárra került.
A tél
Intézményünk híres diákja: Tóth István.
Tóth István, a HA 5400-as Góbé berepülését figyeli 1979.08.17-én. Fotó: www.repulomuzeum.hu
Tóth István „Paul Tissandier” diplomája. Fotó: Tóth Tamás.
Tóth István, ezüstkoszorús-, egy gyémántos vitorlázórepülő-oktató, a szombathelyi reptér parancsnoka, a szombathelyi XII. AFIT igazgatója, a szombathelyi Auto-Aero Repülőgépgyár alapítója, Paul Tissandier diplomás. (1934.10.23. Vassurány - 2004.02.28. Szombathely.) 1959 nyarán, Szombathelyen, elsőként Tóth István repült öt órás időtartamot. 1979-ben megszervezte a Góbé vitorlázógépek felújítását Szombathelyen. Munkásságáért 1980.11.03-án FAI-tól (a Nemzetközi Repülő Szövetségtől) „Paul Tissandier” diplomát kapott. 1982-ben megalapította a szombathelyi Auto-Aero Repülőgépgyárat, ahol id. Rubik Ernő (ő volt a Góbé tervezője) segítségével elkezdték gyártani a Góbé R-26 SU vitorlázógépeket. A repülőgépek nagy sikert arattak. 61 gép a magyarországi repülőklubokhoz került, 17-et pedig exportáltak. 15 Góbé Kubába, 1 Ausztriába és 1, Angliába került.
A megvalósult álom: 1982-ben elkészült az első szombathelyi Góbé. Fotó:dave.tx.hu
Iskolánk híres pedagógusai: Bozzay Mihály, babérkoszorús tanító. A községben 1867-től 1909-ig tanított. 42 éven át tanította a vassurányi diákokat. Pályafutásának 40. esztendejében kapta a községtől a babérkoszorút. A vassurányi temetőben nyugszik. Polány János tanító, népszínműíró. A faluban 1909-től 1917-ig tanított. A Vassurányi Ifjúsági Egyesület elnöke volt. 1913-ban ő volt a vassurányi színjátszás megalapítója. A vassurányi Hősi emlékmű megálmodója. Álnév alatt írt novelláit, a Szombathelyi Újság és a Vasvármegye rendszeresen közölte. Színművei nyomtatásban is megjelentek. Vassurányban is előadott darabjai: a Leányfurfang és a Vöröshajú. Sírja a vassurányi temetőben található. Herényi János, tanító, publicista, tanítók életrajzírója, népszínműíró. Később, a Herényi Bendly János nevet vette fel. Vassurányban 1917-től 1943-ig dolgozott. A vassurányi színjátszás aranykorának második szakasza fűződik nevéhez. Művei közül többnek is Vassurányban volt az ősbemutatója. 1937.01.10-én mutatták be a szerző rendezésében, „ A nóta szárnyán” című három felvonásos színdarabot. Vassurányban a második előadott Herényi Bendly János népszínmű, a „Borúra derű” volt. Az előadást 1938 márciusában tartották. Oberwartban Magiszter Gurti László rendezésében 2006. 03. 26án és 2009.09.03-án adták elő magyarul ugyanezt a színdarabot. Szerdahelyi Imre tanár, igazgató, amatőr csillagász. A községben 1960-tól 1988-ig tanított. Amatőr csillagászati tevékenységét országosan elismerés övezte. 1996.06.20-23 között rendezték meg a Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozóját Kiskunhalason. Ezen a rendezvényen bemutatták Szerdahelyi Imre tanár úr és diákjai által használt csillagászati távcsövek leírását és a résztvevők láthatták az eszközök fényképét is.
A híres csillagász szakkör 1975. Fotó: Szerdahelyi Imre.
