A Városi Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata
2011. július
Tartalomjegyzék Működési szabályzat I.
II.
III.
IV.
Általános rendelkezések 1.
Az intézmény neve, székhelye, telephelyei
2.
Az intézmény alapítására vonatkozó adatok
3.
Az intézmény fenntartójának adatai
4.
Az intézmény jogállása
5.
Az intézmény közfeladatainak meghatározása
6.
A Városi Kollégium rendeltetése, feladata
A Városi Kollégium vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás 1.
Az intézmény igazgatója
2.
Általános igazgatóhelyettes
3.
Pedagógiai igazgatóhelyettes
4.
Gazdasági főmunkatárs
5.
Kollégiumvezetők ( tagintézményvezetők )
6.
A vezetők helyettesítésének rendje
7.
Az Intézményi Tanács
8.
Nevelőtestületi értekezlet
9.
Az alkalmazotti közösség értekezlete
10.
A pedagógusok jogai
Az intézmény belső és külső kapcsolatai 1.
Az intézményegységek közötti kapcsolattartás
2.
Az intézmény és a Kollégiumi Szék közötti kapcsolattartás rendje
3.
Az intézmény és a Szülői Szervezetek közötti kapcsolat
4.
A külső kapcsolatok rendszere, formái
5.
Adatszolgáltatás
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.
A belső ellenőrzési munka célja, feladata, követelményei
2.
A belső ellenőrzésre jogosult személyek
3.
Az ellenőrzés formái
1
V.
A tanulókra vonatkozó rendelkezések 1.
A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás eljárási rendje
2.
A tanuló kollégiumi elhelyezése
3.
Az étkezési térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
4.
Kollégiumi jogviszony megszűnése
5.
A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
6.
A
kollégisták
szervezett
véleménynyilvánításának,
valamint
rendszeres
tájékoztatásának formái, színterei
VI.
7.
A tanulók kollégiumon belüli értékelése
8.
A kollégisták jutalmazásának elvei és formái
9.
A kollégiumi tanuló fegyelmi és kártérítési felelősége
10.
A Városi Kollégium házirendje
11.
Napi- és hetirend
12.
A kollégium által ingyenesen biztosított és igénybe vehető szolgáltatások
A kollégium munkarendje - működési rendje 1.
A közalkalmazottak munkarendje
2.
Pedagógusok munkarendje
3.
A tanév helyi rendje
4.
A kollégisták fogadásának rendje
5.
A nyitva tartás és a vezetők bent tartózkodása
6.
A kollégisták munkarendje
7.
A mulasztások igazolása
8.
Kimenő, hazautazás
9.
Hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések
10.
A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása
11.
A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal
VII.
12.
A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége
13.
Étkezés
14.
Kirándulások
A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme 1.
A személyiség, az emberi méltóság védelme
2.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás
2
3.
Gyermek és ifjúságvédelem
4.
Munkavédelem
5.
Egyéb védő, óvó előírások
6.
Bombariadó, vagy egyéb rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalók a kollégiumban
VIII.
IX.
A kollégium létesítményeinek, helyiségeinek és berendezéseinek használati rendje, a kollégium helyiségeinek átengedése 1.
A létesítmények használati rendje
2.
A létesítmények, helyiségek időszakos átengedésének szabályozása
3.
A Városi Kollégiumban végezhető reklámtevékenységről
Zárórendelkezések:
Mellékletek: 1. A nevelőtanár napi teendői általában 2. A tanulószobai foglalkozások tartalmi feladatai 3. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélések szabályozása 4. A kollégiumi iratkezelés, ügyintézés és adatkezelés szabályozása 5. A kollégiumi könyvtár működési rendje 6. A Városi Kollégium Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata 7. A panaszkezelés eljárási szabályai. 8. A Városi Kollégium szellemi tevékenységére vonatkozó szolgáltatási szerződéskötés rendjének szabályozása.
3
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata, hogy meghatározza a Szolnok Városi Kollégium szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó előírásokat és rendelkezzen mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - A Közoktatásról szóló és a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény . - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről, - a 37/2001. (X.12.) Oktatási Miniszteri rendelet a katasztrófák elleni védekezésről. - Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 19/1996. (II.22) sz. számú határozata, melynek 1. számú melléklete a Városi Kollégium Alapító Okirata. - Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének vonatkozó rendeletei, határozatai. - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény és a végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8) többször módosított kormányrendelet, - a Munkatörvénykönyve.
A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény egész területére, annak minden egységére, tagintézményére. A benne foglalt rendelkezések megismerése, betartása betartatása a Kollégium minden vezetőjének, alkalmazottjának és valamennyi kollégistának feladata és kötelessége. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek a Kollégiummal (szállás, étkezés, terembérlet, stb.), igénybe veszik szolgáltatásait, használják létesítményeit, helyiségeit.
4
I. Általános rendelkezések 1.)
Az intézmény neve, székhelye, telephelyei: 1.1. 1.2. 1.3.
Az intézmény neve: Városi Kollégium Székhelye: 5000 Szolnok, Baross Gábor út 68. Telephelyei: Szolnok, Baross Gábor út 68. (Baross úti Tagintézmény: 180 férőhely) Szolnok, Bán út 9. (Bán úti Tagintézmény: 160 férőhely) Szolnok, Tiszaparti sétány 10. (Tiszaparti Tagintézmény: 144 férőhely) Szolnok, Gyermekváros út 1. (Gyermekváros úti Tagintézmény: 250 férőhely)
Az intézménybe felvehető tényleges maximális tanulólétszám: 734 1.4. Az intézmény típusa: középfokú nevelési - oktatási intézmény, amely az Alapító Okiratának megfelelően 4 tagintézménnyel működik. Biztosítja a középfokú nevelési – oktatási intézményekben tanuló diákok és az alapfokú nevelési – oktatási intézményekben tanuló 5. – 8. évfolyamos tanulók kollégiumi, externátusi ellátását. (143/2011.(V.26.) sz. közgyűlési határozat) 2.)
Az intézmény alapítására vonatkozó adatok: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.
3.)
Az intézmény fenntartójának adatai: 3.1. 3.2.
4.)
Alapító: Szolnok Megyei Jogú Város Képviselőtestülete Az alapítás éve: 1996 Alapító okirat: 19/1996. (II.22.) Kgy. h., melyet a közgyűlés többször módosított Törzsszáma: 576228 Az intézmény OM azonosítója: 040605 Adószáma: 15577362 - 2 -16 Számlavezető pénzintézet: Raiffeisen Bank Zrt. ÁFA alanyiság: ÁFA alanyok vagyunk
Fenntartó: Címe:
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 5000 Szolnok, Kossuth Lajos tér 9.
Az intézmény jogállása: 4.1. 4.2. 4.3.
Önálló jogi személy Közszolgáltató közintézmény Önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait 2006. január 1-jétől – együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint – Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el.
5
5.)
Az intézmény közfeladatainak meghatározása – a 2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatrendnek megfelelően – Szolnok Megyei jogú Város (143/2011.(V.26.) sz. közgyűlési határozata alapján: Az intézmény valamennyi tevékenysége Szakágazata: 559000 Egyéb szálláshely – szolgáltatás Szakfeladatok szerint: 559011 1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 559015 1 Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása 855921 1Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 562914 1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 559091 1 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 749032 1 Minőségbiztosítási tevékenység 856020 1 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 856000 1 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 890115 1 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 890111 1 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 842152 1 Nemzetközi oktatási együttműködés 842153 1 Nemzetközi kulturális együttműködés 910121 1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 1 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 1 Könyvtári szolgáltatások 855935 1 Szakmai továbbképzések 855936 1 Kötelező felkészítő képzések 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 841907 9 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 562917 1Munkahelyi étkeztetés 562917 2 Munkahelyi étkeztetés 559091 1 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 559099 1 Egyéb m.n.s szálláshely-szolgáltatás 552001 1 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 552001 2 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 855931 1Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 1Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855937 1 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 682002 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.
6
6.)
A Városi Kollégium rendeltetése, feladata: 6.1.
A Kollégium feladata a többször módosított 1993.évi LXXIX. törvény 32.§ (a-b) pontjában meghatározottak alapján megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
6.2.
A kollégium a felvételt nyert középiskolai és szakiskolai tanulóknak a kollégium férőhelyet, ellátást biztosít. Elősegíti a tanulók humánus légkörben folyó nevelését, személyiségük fejlesztését, az érdeklődésüknek megfelelő tehetséggondozást, iskolai tanulmányaik eredményességét. Lehetőséget nyújt az öntevékenységre, a sportolásra, az együttműködési készség fejlesztésére, a tanulók önállóságának, felelősségtudatának erősítésére. Elősegíti a pályaválasztáshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését.
6.3.
A Kollégium a tevékenységét és aktuális feladatait a tanulói közösségek aktív közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a választott Diákönkormányzat a nevelők egyetértésével irányítja.
II. A Városi Kollégium vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás A Városi Kollégiumban a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója és helyettesei, valamint az intézményegységek vezetői – a kollégiumvezetők látják el. 1.)
Az intézmény igazgatója: 1.1.
A Városi Kollégium egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.
1.2.
Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Irányítja az intézményi stratégiai célok és fejlesztések megfogalmazását, elősegíti a partner igények, elvárások feltárását, valamint a jogszabályokban és a fenntartói döntésekben megfogalmazott feladatok ellátását.
1.3.
Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
1.4.
Az igazgató dönt az intézmény működésével, az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával és a tanulók kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal a Kollégium valamely közösségének, vagy egy más személynek a hatáskörébe. Biztosítja a szakmai feladatokkal összhangban lévő humánerő-gazdálkodást, gyakorolja a munkáltatói jogkört.
1.5.
Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási programjának működtetéséért.
7
2.)
1.6.
Gondoskodik a Kollégium pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről.
1.7.
Vezeti az Intézményi Tanácsot. Előkészíti az Intézményi Tanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat.
1.8.
Előkészíti és vezeti a nevelőtestület és az alkalmazottak értekezleteit.
1.9.
Gyakorolja az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalási és kiadványozási jogköröket.
1.10.
Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát.
1.11.
Gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséről.
1.12.
Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörébe.
1.13.
Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a Városi Kollégium Szülői Szervezet Választmányával, a Kollégiumi Székkel, a Diákönkormányzat Választmányával valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.
1.14.
Teljeskörüen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de meghatározott ügyekben a képviseletre eseti vagy állandó megbízatást adhat.
1.15.
Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Megszervezi az éves munkatervek elkészítését, jóváhagyását, fenntartóhoz történő benyújtását, a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtését, a végrehajtás szervezését, értékelését.
1.16.
A belső ellenőrzési, a munkavédelmi és vagyonvédelmi, valamint a tűzvédelmi feladatokat megbízottjai útján gyakorolja.
Általános igazgatóhelyettes: 2.1.
Az általános igazgatóhelyettest az Intézményi Tanács és a nevelőtestület véleményének ismeretében az igazgató bízza meg. Az általános igazgatóhelyettes fölött a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.
2.2.
Az általános igazgatóhelyettes megbízása alapján az igazgató első számú helyettese. Az igazgató tartós távolléte, akadályoztatása esetén gyakorolja a teljes igazgatói jogkört és ellátja az ebből adódó feladatokat.
2.3.
Részt vesz az Intézményi Tanács munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában.
8
2.4.
Közreműködik a belső ellenőrzés megszervezésében lebonyolításában. Kezdeményezi, szervezi a belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetését. Segíti, ellenőrzi a tagintézmények napi munkáját, tanügyi adminisztrációját, adatszolgáltató tevékenységét.
3.)
2.5.
Felelős a létszámnyilvántartásért, a különböző statisztikák elkészítéséért.
2.6.
Irányítja az intézményi szintű rendezvények, ünnepségek tartalmi előkészítését és megtartását.
2.7.
Koordinálja az iskolákkal való kapcsolattartást. Szervezi a kollégiumi felvétel folyamatát.
2.8.
Gondoskodik a Szülői Szervezet Választmánya, a Kollégiumi Szék működési feltételeinek biztosításáról. Ellenőrzi a szülőkkel való kapcsolattartást.
2.9.
Összefogja, koordinálja a Diákönkormányzat Választmányának munkáját. Segíti az összintézményi küldöttközgyűlés megszervezését és lebonyolítását.
2.10.
Segíti a Városi Kollégium Diákszövetsége munkáját.
2.11.
Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal. Összefogja a tagintézmények ifjúsági felelőseinek tevékenységét. A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök a 11/1994.(VI.8.) sz. MKM módosított rendelet 6.§ 5. pontjában meghatározottak szerint végzik munkájukat.
2.12.
Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket.
2.13.
Megbízás alapján közreműködik a vagyonvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi feladatok ellátásának irányításában.
Pedagógiai igazgatóhelyettes: 3.1.
A pedagógiai igazgatóhelyettest, az Intézményi Tanács és a nevelőtestület véleményének az ismeretében az igazgató bízza meg. A pedagógiai igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja az Intézményi Tanács és a nevelőtestület véleményének ismeretében.
3.2.
Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távollétében ellátja az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.
3.3.
Részt vesz az Intézményi Tanács munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kimunkálásában.
3.4.
Közvetlenül irányítja az intézmény szakmai, pedagógiai munkáját. Működteti a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendszerét, kezdeményezi, szervezi a belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetését.
3.5.
Továbbképzéseket, tanfolyamokat, tréningeket szervez.
9
4.)
3.6.
Elemzi, értékeli a pedagógiai program megvalósításának folyamatát, tárgyi és személyi feltételeit.
3.7.
Segíti, koordinálja a szakmai munkaközösségek munkáját.
3.8.
Részt vesz az intézmény minőségirányítási programjának a kidolgozásában, működtetésében, segítésében és ellenőrzésében.
3.9.
Az igazgatóval és a kollégiumok vezetőivel együtt végzi a dolgozók minősítését.
3.10.
Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket.
Gazdasági főmunkatárs: 4.1.
Vezetői megbízását az Intézményi Tanács és a nevelőtestület véleményének kikérését követően az igazgatótól kapja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4.2.
A gazdasági főmunkatárs a Városi Kollégium pénzügyi és gazdasági szervezetének felelős vezetője. Számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet az igazgató egyetértésével és Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatával egyeztetve.
4.3.
Irányítja, szervezi, ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját, ezen belül az üzemeltetési, a pénzügyi-számviteli, és az élelmezési tevékenységet. Koordinálja a gondnokok munkáját.
4.4.
Kidolgozza a Városi Kollégium belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendet.
4.5.
Utalványozási és meghatározott körben kötelezettségvállalási, valamint munkáltatói jogkört gyakorol.
4.6.
Közreműködik a költségvetés tervezésében és a költségvetési mérlegbeszámoló elkészítésében.
4.7.
Gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetés keretein belül az intézmény működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, a számlák és egyéb tartozások kiegyenlítése határidőben megtörténjen, illetve, hogy az intézmény követelései időben beérkezzenek.
4.8.
Elemzi az intézmény gazdálkodásának költségszerkezetét, javaslatot dolgoz ki a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a működtetés, a fenntartás, a fejlesztés feltételrendszerének javítására.
4.9.
Felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, a pénzbeni kifizetéseket és az Arany János Tehetséggondozó Program számlája feletti rendelkezést.
4.10.
Ellátja a munkatársak alkalmazásával, illetmény – előmeneteli rendszerével kapcsolatos feladatokat. 10
5.)
6.)
4.11.
Felelős a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért és a térítési díjak rendelet szerinti megállapításáért.
4.12.
Részt vesz az Intézményi Tanács munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában.
Kollégiumvezetők ( tagintézményvezetők ): 5.1.
Az önálló intézményként működő Városi Kollégium intézményegységei, (tagintézményei) élén kollégiumvezetők állnak, akik vezető állású dolgozónak minősülnek. Vezetői megbízásukról az igazgató dönt az Intézményi Tanács és a tantestület előzetes véleményének ismeretében. Felettük a munkáltatói jogokat a Városi Kollégium igazgatója gyakorolja.
5.2.
Ellátják a tagintézmények vezetését. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja és az intézmény pedagógiai programja alapján szervezik, irányítják intézményegységük szakmai munkáját.
5.3.
Gondoskodnak az intézményegységük éves munkaprogramjának, munkarendjének az összeállításáról és végrehajtásáról.
5.4.
Felelősek a tanulók kollégiumi életének megszervezéséért, zavartalanságának biztosításáért, a tanügyi dokumentációk vezetéséért, a létszámnyilvántartások, a különböző statisztikák elkészítéséért, a térítési díjak befizettetéséért és intézményegységük törvényes működéséért, ésszerű és takarékos gazdálkodásáért.
5.5.
Közvetlenül irányítják a tagintézményben dolgozó pedagógusok, gondnokok és a technikai személyzet munkáját, ellenőrzik, értékelik munkatevékenységüket.
5.6.
Kialakítják a pedagógusok munkaidő beosztását, az ügyeleti rendet. Szervezik, elrendelik, ellenőrzik, összesítik a tagintézményben a túlórákat, helyettesítéseket. Igazolják azok szabályszerűségét.
5.7.
Segítséget nyújtanak a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat és a Diákszövetség munkájához.
5.8.
Szervezik, ellenőrzik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartást, együttműködést.
5.9.
Résztvesznek az Intézményi Tanács munkájában és közreműködnek az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában és a minőségirányítási program megvalósításában.
A vezetők helyettesítésének rendje: 6.1.
Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kérdések, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az 11
általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes, folyamatos távollét.
7.)
6.2.
Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a pedagógiai igazgatóhelyettes feladata.
6.3.
Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági főmunkatárs látja el.
6.4.
A gazdasági főmunkatársat távollétében az általa megbízott munkatárs helyettesíti az igazgató jóváhagyásával.
6.5.
A kollégiumvezető helyettesítését távollétében a nevelőtestület javaslata alapján az általa megbízott pedagógus, éjszakai szolgálat esetén pedig a főügyeletes tanár látja el.
Az Intézményi Tanács: Az intézmény vezetését, a tagintézmények munkájának összehangolását az Intézményi Tanács segíti. 7.1.
Vezetője:
az intézmény igazgatója
Tagjai: a nevelőtestület véleménye és javaslata alapján az igazgató által kinevezett alábbi vezető beosztású dolgozók; -
az általános igazgatóhelyettes a pedagógiai igazgatóhelyettes a gazdasági főmunkatárs a kollégiumvezetők
Az Intézményi Tanács ülésein a tárgyalt napirendeknek megfelelően esetenként - a jog és hatásköröket figyelembe véve - meghívottak is részt vehetnek. ( Közalkalmazotti Tanács, Kollégiumi Szék, Diákönkormányzat stb.) 7.2.
Az Intézményi Tanács dönt: -
7.3.
saját munkaprogramjáról a pályázatok kiírásáról és azok feltételeiről az intézményegységek feladatainak összehangolásáról
Állást foglal: -
szakmai, pedagógiai, szervezeti kérdésekben a vezetői megbízásokkal és a megbízások visszavonásával kapcsolatos kérdésekben 12
-
7.4.
Véleményezi: -
7.5.
a dolgozók fegyelmi ügyeiben az intézmény egészének működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról állást foglal továbbá minden kérdésben, amelyben az intézmény igazgatója állásfoglalást kér, illetve amelyre a Kollégiumi Szék javaslatot tesz.
az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket a Kollégium éves költségvetési tervének javaslatát a fejlesztési, beruházási és felújítási, karbantartási terveket
Javaslattételi jogköre van: a Városi Kollégium működésével kapcsolatos minden további kérdésben.
7.6.
Az Intézményi Tanács működésének általános elvei: a.) Az Intézményi Tanács általános feladata a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének az előkészítése. Dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Előzetesen véleményezi az értekezlet elé kerülő előterjesztéseket. Az Intézményi Tanács készíti elő a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői pályázat, illetve megbízás tárgyában összehívásra kerülő értekezleteket, melyek előkészítését az előkészítő bizottság végzi. b.) Az Intézményi Tanács az általa elfogadott munkaterv szerint végzi munkáját. Havonta, illetve szükség szerint ülésezik. Üléseit az intézmény igazgatója hívja össze. c.) Akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyi kérdésekkel és a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos döntéseket titkos szavazás keretében hozza meg.
8.)
Nevelőtestületi értekezlet: 8.1.
A nevelőtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottai (Közoktatási törvény 56.§ 2.bekezdés). A nevelőtestület, mint a kollégium pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési kérdésekben, illetve a működéssel kapcsolatos ügyekben a törvényben és más jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának a rendjét önmaga határozza meg. 13
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik : a.) a pedagógiai program és az intézményi minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása, különös tekintettel a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 29.§ 4. és 5. pontjában megfogalmazott követelményekre. b.) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetve módosítása, c.) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének jóváhagyása, d.) a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e.) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, f.) a házirend elfogadása, g.) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, h.) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, i.) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: A KT 57 §. 2. bekezdésében meghatározottak mellett a./ az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezéséhez b./ a beruházási és fejlesztési tervek meghatározásához c./ egyéb a jogszabályokban meghatározott ügyekben. 8.2.
A tanév során a nevelőtestület az alábbi intézményi szintű értekezleteket tartja: a.) b.) c.)
Tanévnyitó, tanévzáró értekezlet Félévi értekezlet Információs és továbbképzési értekezlet
8.3.
A nevelőtestületi értekezletet összehívásáról a többször módosított 11./1994.( VI.8.) MKM. rendelet 29. § 1. bekezdése rendelkezik.
8.4.
A nevelőtestület értekezleteire tanácskozási joggal, a Kollégiumi Szék, a Szülői Szervezet, valamint a Diákönkormányzat tárgy szerint illetékes képviselője is meghívást kaphat.
8.5.
A tagintézményt érintő nevelési kérdésekben, illetve a tagintézmény működésével kapcsolatos ügyekben tagintézmény szintű nevelési értekezleteken döntenek.
8.6.
Egy-egy csoport neveltségének elemzését, értékelését, a problémák megoldását mikroértekezlet formájában kell elvégezni. Az adott közösségben dolgozók számára a részvétel kötelező.
8.7.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a kollégiumi székre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet 14
tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A Pedagógiai Program, a nevelési program az SZMSZ, a házirend és az intézményi minőségirányítási program esetében a jogköröket nem lehet átruházni. 8.8.
A nevelőtestületi ülésekről az ott hozott döntésekről jegyzőkönyvek készülnek, ezek nyilvánosak, a betekintésre módot és lehetőséget kell adni valamennyi pedagógusnak.
8.9.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: a.) A közoktatási törvény 58.§-a szerint a nevelőtestület munkaközösségeket hoz létre. Létrehozható tagintézmények közötti integrált (és) vagy tagintézményben működő munkaközösség. A tagok munkaközösség vezetőt választanak a tevékenységük szervezésére, irányítására, koordinálására .a választott munkaközösség vezetőt a Városi Kollégium igazgatója bízza meg egy tanévre, a megbízás többször meghosszabbítható. b.) A szakmai munkaközösségek saját munkaterv alapján dolgoznak, melyet a Városi Kollégium és a tagintézmények munkaterveire alapozva készítenek el. c.) A szakmai munkaközösségek célja: -
A nevelő – oktató munka fejlesztése szakmai, módszertani szempontból, A kollégiumi közösség építése, A tagintézmények közötti kapcsolatok erősítése, Az intézmény jogszabályoknak megfelelő működésének segítése.
d.) A szakmai munkaközösség feladata: -
A szakmai, módszertani kultúra fejlesztése, Részvétel az intézményben folyó tervező, szervező, ellenőrző, értékelő munkában, A közösségi rendezvények szervezésének segítése, A nevelőtestület szakmai irányú továbbképzésének segítése.
e.) A szakmai munkaközösség dönt : -
Saját működési rendjéről, munkaprogramjáról., A nevelőtestület által átruházott kérdésekről.
f.) Véleményét be kell szerezni:: -
A pedagógiai program elfogadásához, A továbbképzési programokhoz, A nevelést segítő taneszközök, segédletek kiválasztásához.
g.) A munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve alapján rendszeresen együttműködnek. Feladataik összehangolása, munkájuk segítése a pedagógiai igazgatóhelyettes feladata. A kapcsolattartás rendjét, és konkrét formáit a munkaközösség-vezetők értekezlete határozza meg és éves munkaprogramba rögzíti.
15
9.)
10.)
Az alkalmazotti közösség értekezlete: 9.1.
Az alkalmazotti közösséget a Városi Kollégiumban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg a Városi Kollégium átszervezésével (megszűntetésével), feladatának megváltoztatásával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával, valamint az intézményi minőségirányítási programmal kapcsolatos kérdésekben.
9.2.
A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti közösség értekezlete. Az alkalmazotti közösség értekezletét a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az Intézményi Tanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti közösség értekezletének összehívását az alkalmazottak egyharmada is kezdeményezheti a napirend megjelölésével. Ennek elfogadásáról az Intézményi Tanács dönt.
9.3.
Az alkalmazotti közösség értekezletén a dolgozók legalább kétharmados jelenléte szükséges. Az értekezlet résztvevői maguk határozzák meg, hogy milyen módon alakítják ki a véleményüket.
A pedagógusok jogai: A pedagógusok jogait és a munkakörükkel kapcsolatos kötelességeit a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 19. § ( 1-8. ) pontja szabályozza.
III. Az intézmény belső és külső kapcsolatai 1.)
2.)
Az intézményegységek közötti kapcsolattartás: 1.1.
A Városi Kollégium működésének szakmai alapelveit, az intézményegységek közötti kapcsolattartás tartalmát és az együttműködés alapelveit az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti.
1.2.
Az intézményegységek rendszeres szakmai együttműködést valósítanak meg az Intézményi Tanács munkáján keresztül. Feladataik összehangolásában az Intézményi Tanács rendelkezik döntési jogkörrel. Az operatív ügyek egyeztetése az igazgatóhelyettesek feladata.
1.3.
Az intézményegységek vezetői és nevelőtestületei az intézményegységükben végzett tevékenységek összehangolása, fejlesztése, az információk, a tapasztalatok kölcsönös cseréje érdekében önállóan is együttműködnek egymással. Az együttműködés és kapcsolattartás formáit, területeit saját éves munkatervükben rögzítik.
Az intézmény és a Kollégiumi Szék közötti kapcsolattartás rendje: 2.1.
A Kollégiumi Székkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata.
2.2.
A Városi Kollégium igazgatója és a Kollégiumi Szék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját évente a kollégium munkatervének, illetve az Kollégiumi Szék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A Kollégiumi Szék elnöke a hatáskörébe tartozó kérdések megtárgyalásakor meghívottként részt vesz az Intézményi Tanács ülésein és az intézményi szintű nevelőtestületi értekezleteken is, különös 16
tekintettel azon napirendi pontok tárgyalására, amelyekben a Kollégiumi Széknek egyetértési vagy véleményezési joga van.
3.)
2.3
Ha a Kollégiumi Szék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.
2.4.
A Kollégiumi Szék a többször módosított 1993.évi LXXIX. törvény 60-61.§-a által szabályozott módon működik, a nevelőmunka segítése érdekében. Működési feltételeinek biztosítása az általános igazgatóhelyettes feladata, aki egyben a Kollégiumi Szék titkári tennivalóit is ellátja.
Az intézmény és a Szülői Szervezetek közötti kapcsolat: 3.1.
A Szülői Szervezet Választmányával az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. A választmány működési feltételeinek biztosításáról az általános igazgatóhelyettes gondoskodik.
3.2.
Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezet Választmányának az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogkört biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.
3.3.
A Szülői Szervezet Választmányának képviselőit a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni.
3.4.
A Szülői Szervezet Választmánya szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik. Ülésein az intézmény igazgatója minden alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.
3.5.
A Tagintézmények Szülői Szervezeteivel a kollégiumvezetők tartanak kapcsolatot.
3.6.
A Szülői Szervezet Választmánya és a tagintézményi szülői szervezetek saját szervezeti és működési szabályzatuk alapján szerveződnek.
3.7.
A vonatkozó törvényi szabályozásnak megfelelően a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a következő jogokat biztosítja a Szülői Szervezetek részére: Véleményezési jogkörük van:
4.)
a.)
a Működési Szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben
b.)
a Házirend megállapításában
c.)
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
d.)
a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában
e.)
a kollégium és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
Külső kapcsolatok rendszere, formái: 4.1.
A kollégiumot a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek,a gazdasági főmunkatárs és a kollégiumvezetők a vezetői feladatmegosztás alapján tartanak kapcsolatot külső szervekkel.
4.2.
A kollégium rendszeres kapcsolatot tart: 17
a.)
különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel
b.)
a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel
c.)
a fenntartóval és Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatával
d.)
a kollégisták szüleivel
e.)
a kollégisták iskoláival
f.)
más kollégiumokkal
g.)
pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel
h.)
a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (a többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rend. 6.§.)
i.)
egészségügyi szolgáltatóval
j.)
közművelődési intézményekkel
k.)
civil szerveződésekkel
4.3.
A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartást a szülői értekezletek szolgálják, melyeket tagintézményenként szükség szerint, de évente legalább két alkalommal kell megszervezni.
4.4.
A Városi Kollégium és a vele kapcsolatban álló iskolák folyamatos együttműködése alapvető jelentőségű. A Városi Kollégium a nevelés minden területén a vele kapcsolatos iskolák partnere. A kollégium és az iskolák egyeztetik nevelési programjaikat. Szükséges esetekben az iskolák vezetőit, tanárait az intézmény vezetése meghívja a kollégium rendezvényeire, közös ügyek megbeszélésére. A kapcsolódó iskolákkal a tagintézmények is rendszeresen és folyamatos kapcsolatban állnak. A nevelőtestület tagjai az iskolákkal való kapcsolatot munka- és ütemterv alapján végzik.
5.
4.5.
A hírközlési szervekkel az intézmény vezetője tart közvetlen kapcsolatot, illetve megbízás alapján az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezetők is kapcsolatot tarthatnak. A kollégium más alkalmazottai a kollégiumot érintő kérdésekben csak az igazgató tudtával adhatnak tájékoztatást. Saját munkájával kapcsolatban minden alkalmazott szabadon nyilatkozhat.
4.6.
A Városi Kollégium nemzetközi szakmai kapcsolatait önállóan alakítja. Olyan nemzetközi kapcsolatok kiépítésére kell törekednie, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a tanulók megismerhessék más nemzetek fiataljainak élet- és munkakörülményeit.
Adatszolgáltatás: 5.1.
A Városi Kollégium jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni /11/1994.(VI.8.)MKM r./ és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, ill. a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
5.2.
A kollégium jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló – és gyermekbaleseteket. Teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartó önkormányzat jegyzőjének.
18
5.3.
A kollégium köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni.
5.4.
Az intézményi dokumentumok nyilvánosságának biztosítása ─ A nyilvánosság biztosításának fórumai:
szülői értekezletek kollégiumvezetők fogadóórái nevelőtanárok fogadóórái alkalmankénti szülői megbeszélések szakalkalmazotti értekezletek alkalmazotti közösség értekezletei diákfórumok
─ Az intézményi dokumentumok közül nyilvánosságra kell hozni az alábbiakat:
az intézmény pedagógiai programját, az intézményi minőségirányítási programot, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, az intézmény házirendjét, továbbá mindazokat a dokumentumokat, amelyeket jogszabály vagy egyéb rendelkezés előír.
─ A dokumentumok az igazgatói titkárságon, és a kollégiumvezetők irodáiban megtalálhatók, átvehetők. ─ A szülői értekezleteken, fogadóórákon és a diákfórumokon a fenti dokumentumok elolvasására, tanulmányozására lehetőséget kell biztosítani.
─ Az intézmény szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy a kollégiumtól milyen felszereléseket, könyveket, taneszközöket kölcsönözhet a tanuló, illetve, hogy milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
5.5
A „ különös közzétételi lista” követelményének megfelelően a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. mellékletében meghatározottak alapján, az intézmény honlapján – személyi azonosítás nélkül, korlátozásmentesen – közzé kell tenni a következő adatokat: a. b. c. d.
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége A szabadidős foglalkozások köre A kollégiumi tanév helyi rendje A kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban tanulók száma
IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.)
A belső ellenőrzési munka célja, feladatai, követelményei: 1.1
A belső ellenőrzési munka átfogja a kollégium működésének egészét. Célja biztosítani a felmerülő hibák feltárását és fokozni a hatékonyságot.
1.2
A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért az intézmény igazgatója, illetve a maga területén minden vezető felelős. A feladat elvégzése 19
érdekében ellenőrzési tervet készítenek, ezt a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján ütemezik.
2.)
3.)
1.3.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel, valamint az érintettekkel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten – intézményi és tagintézményi szinten – összegezni és értékelni kell.
1.4.
Az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezetők munkáját az igazgató ellenőrzi.
1.5.
A belső ellenőrzésnek az alábbi követelmények megvalósulását kell elősegítenie: a.)
járuljon hozzá a kollégium feladatkörének minél hatékonyabb ellátásához
b.)
az éves munkaterv alapján vizsgálja a pedagógiai folyamatokat
c.)
segítse elő a szakmai, a gazdasági feladatok szakszerű és gazdaságos végrehajtását, biztosítsa a gazdasági fegyelmet
d.)
védje az intézmény tulajdonát
e.)
támogassa a belső kezdeményezéseket, mutasson rá a hiányosságokra
f.)
segítse a vezetői utasítások végrehajtását
g.)
járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez
A belső ellenőrzésre jogosult személyek: 2.1.
az igazgató
2.2.
az igazgatóhelyettesek
2.3.
a kollégiumvezetők
2.4.
a szakmai munkaközösségek vezetői
2.5.
akit az igazgató esetenként ezzel megbíz.
Az ellenőrzés formái: 3.1.
beszámoltatás szóban, írásban
3.2.
eredményvizsgálatok, felmérések
3.3.
foglalkozások, szakkörök látogatása
3.4.
egyéb az ellenőrzésre jogosult személyek által elrendelt forma
V. Tanulókra vonatkozó rendelkezések 1.)
A kollégiumi felvétel, (externátusi ellátás) eljárási rendje: 1.1.
Az első éves tanulók az iskola útján, vagy közvetlenül a
Városi Kollégium igazgatójához benyújtott kérelemmel kérhetik kollégiumi felvételüket, illetve externátusi ellátásukat. A felvételi kérelmek benyújtási határidejét a tanév rendjéről szóló OM rendelet alapján kell meghatározni. A felvételről az igazgató dönt.
1.2.
Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a többgyermekes családok gyermekei, az árva, félárva, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók. 20
1.3.
Helyi lakos gyermeke csak akkor vehető fel, ha iskolájának vezetője, illetve osztályfőnöke a gyermek személyiségfejlődése érdekében, annak kollégiumi elhelyezését írásban kezdeményezi, illetve akinek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. (KTV. 32 § (1) b. pont.)
1.4.
A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás iránti kérelmeket évente meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása – a tagintézmény nevelőtestülete és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vétele után – az igazgató joga és feladata. A kollégiumi jogviszony megújítására vonatkozó kérelmeket tárgy év április 15-ig kell benyújtani a kollégium igazgatójához, ellátva az adott nevelőtestület és diákönkormányzat javaslatával.
1.5.
A tanuló tanév közben is kérheti felvételét.
1.6.
A gyámhatóság által kezdeményezett felvétel soron kívül teljesítendő. Állami gondoskodás alatt álló tanuló felvétele - a törvényes képviselő kezdeményezésére kötelező. Ezen tanulók kollégiumi jogviszonya a tanulói jogviszonyuk fennállásáig tart.
1.7.
Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek intézeti elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.
1.8.
Az externátusi ellátás keretében a tanuló jogai és kötelezettségei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelezettségeivel. A lakhatási feltételekről a tanulónak kell gondoskodnia. A lakhatás költségeit – a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve – a kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.
1.9.
A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.
1.10.
A kollégiumi felvételről, az externátusi ellátás iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, (kiskorú tanuló esetén a szülőt is) az igazgató írásban értesíti.
1.11.
A felvétel elutasítása esetén az igazgató a döntést indoklással határozatba foglalja. A határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.
1.12.
A határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül a kollégium igazgatójához kell benyújtani. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek.
1.13.
A nem magyar állampolgár tanuló tankötelezettségének törvényi feltételeinek meglétét a kollégiumba történő felvételnél, externátusi ellátásnál igazolnia kell.
1.14.
A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel a Ktv.110 § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek a tankötelezettség ideje alatt a kollégiumi elhelyezését, externátusi ellátását a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
1.15.
Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a Ktv.110 § (1) - (4) bekezdésben foglaltak hatálya alá a kollégiumi ellátásért díjat fizet. A díj nem haladja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.
1.16.
A kollégium igazgatója a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.
1.17.
Ha a Magyar Köztársaság területén élő, tartós tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri felvételét a kollégiumba, igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá, hogy a felmerülő kiadásokról (étkezési térítési díj stb.) ki gondoskodik. 21
2.)
A tanuló kollégiumi elhelyezése: 2.1.
A tanuló tagintézményi elhelyezése a Városi Kollégium igazgatójának döntési jogköre. Erről a tanulót a felvételi határozatban kell értesíteni.
2.2..
A férőhely elfoglalásához a következők bemutatása szükséges: a.) b.) c.)
2.3.
a felvételi határozat bemutatása orvosi igazolás a tagintézmény által előzetesen írásban meghatározott felszerelési tárgyak megléte
A felvételt nyert tanulók csoportba (primer közösségekbe) történő beosztásáról - a tagintézmény nevelőtestülete és Diákönkormányzata egyetértésével - a kollégiumvezető dönt. A csoportok létszáma általában 25 fő, egy-egy csoport a helyi adottságok figyelembe vételével legalább 20, de legfeljebb 27 tanulóból szervezhető. A közösség élén a csoportvezető nevelőtanár áll. (A Közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint.)
2.4. A tagintézményi csoportok számának változásáról (összevonás, bontás) a Városi Kollégium igazgatója dönt, a Közoktatási törvény 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint. 2.5.
3.)
A tanuló tagintézmények közötti áthelyezése csak szigorúan indokolt esetben szülői kérésre, illetve tantestületi javaslat alapján történhet. Az áthelyezésről az igazgató határozattal dönt.
Az étkezési térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: 3.1.
A Városi Kollégiumban az elhelyezés ingyenes. Hozzájárulást fizetni csak az étkezési nyersanyagköltségekhez kell. ( Ez az étkezési térítési díj ! ) az 1997. évi XXXI. Törvény 146. § (4) bekezdésében megfogalmazottak alapján.
3.2..
A szülő a kollégiumi felvételi kérelem beadásával kötelezettséget vállal a térítési díj havonkénti megfizetésére. A térítési díj befizetése a gondnokoknál történik tárgyhó 10ig. A pótbefizetések időpontját az adott hónapban a kollégiumvezetők határozzák meg.
3.3..
Az étkezési térítési díj mértéke a mindenkor érvényben lévő rendeletekben, jogszabályokban rögzített normáknak megfelelően kerül meghatározásra.
3.4.
A térítési díj befizetésének elmulasztása, illetve díjhátralék esetén a Közoktatási törvény 75. § 81.) bekezdés i.) pontja és a többször módosított 11/ 1994. MKM. rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.
3.5.
A térítési díj visszafizetését betegség, előre igazolt távollét esetén biztosítja az intézmény, ha a tanuló: a.)
betegség esetén a bejelentést követő második naptól nem veszi igénybe az étkezést
b.)
előre igazolt távollét esetén, amennyiben a tanuló három nappal korábban bejelenti a szolgáltatás lemondását és
c.)
mindkét esetben visszaszolgáltatja az étkezés igénybevételére jogosító jegyeket
22
4.)
Kollégiumi jogviszony megszűnése: 4.1.
5.)
Megszűnik a kollégiumi jogviszony: a.)
a tanulói jogviszony megszűnésekor, illetve a tanév utolsó napján.
b.)
a Városi Kollégiumból fegyelmi határozattal kizártak esetében a határozat jogerőre emelkedésével.
c.)
Ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési díj hátralék (legfeljebb három hónap) miatt az igazgató – a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után – megszünteti, a megszüntetésről szóló döntés jogerőre emelkedésnek napján. Ez az eljárás hátrányos helyzetű tanuló esetében nem alkalmazható.
d.)
Megszűnik a kollégiumi jogviszony azok esetében is akik erről önként lemondanak, de a kiskorú tanuló jogviszonyának megszüntetése és a nyilvántartásból való törlése, csak a szülő írásban benyújtott kérelme alapján történhet az igazgató által aláirt megszüntető határozatban rögzített időpontban. Az állami gondoskodás alatt álló tanuló írásbeli lemondása csak a gyámhatóság egyetértésével alkalmazható.
e.)
Megszűnik a kollégiumi jogviszonya annak a kollégiumba felvételt nyert tanulónak is, aki a beköltözés napján nem foglalja el a férőhelyét, illetve aki távolmaradásának az okát a beköltözés napjáig nem jelzi.
A tanulók közösségei, a diákönkormányzat: 5.1. A kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére a nevelőtestülettel egyetértésben diákköröket és diákönkormányzatot hozhatnak létre, melyek a Ktv. 62-63. §-n meghatározottak szerint működnek. Képviselőit minden év szeptemberében újra kell választani, illetve kiegészíteni. A diákönkormányzat az alábbiak szerint szerveződik: a.) Tagintézményenként ─ Diákközgyűlés ─ Diákok Tanácsa b.) Intézményi szinten ─ a Diákok Küldöttközgyűlése ─ a Diáktanács Választmánya 5.2.
A diákönkormányzat alulról építkező közösségi szervezet. A Városi Kollégium egészét érintő ügyekben a diákok küldöttközgyűlése és a Diáktanács Választmánya az illetékes. A Diáktanács Választmányának munkáját a kollégium általános igazgatóhelyettese segíti, aki eljárhat az összintézményi diákság képviseletében a Városi Kollégium igazgatójánál. Az egyéb nagyobb közösségek (intézményegységek- szintek- emeletek) ügyeiben a tagintézmények diákönkormányzatai járnak el. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki megbízás alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.
23
5.3
A diákönkormányzatok maguk határozzák meg saját Szervezeti és Működési Szabályzatukat, melyet a választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá. A Ktv. 64. §-ban meghatározottak szerint jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. ( Pld. Kollégiumi Diákszövetség)
5.4 A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a kollégisták nagyobb közösségeit érintő kérdésekben, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elfogadásához, a pályázatok, versenyek megszervezéséhez, a felsőbb évesek kollégiumi jogviszonyt megújító kérelmek elbírálásához, a közösségi programok, tevékenységformák meghatározásához, az SZMSZ., a Házirend és a Napirendek meghatározásakor. 5.5 Az évi rendes diákközgyűlésen a Diákönkormányzatok képviselői beszámolnak az előző közgyűlés óta végzett munkáról, a diákjogok érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz és a kollégium vezetéséhez. 5.6 A tagintézményekben évente két alkalommal –a tanév elején és félév zárásakordiákközgyűlést kell megszervezni. A diákok küldöttközgyűlését –szükség szerint- a Városi Kollégium összes tanulóját érintő kérdés eldöntésekor kell megszervezni. 5.7 A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a kollégium működését. 6.)
A kollégisták szervezett véleménynyilvánításának, valamint rendszeres tájékoztatásának formái, színterei: 6.1. A kollégistát megilleti az egyéni véleménynyilvánítási jog, véleményét bármilyen kérdésről elmondhatja, úgy hogy azzal mások emberi méltóságát ne sértse. Joga van ahhoz, hogy a személyét érintő kérdésekben tájékoztatást kapjon, kérdéseket tegyen föl, javaslatokat fogalmazzon meg. Kérdéseiket – szóban, írásban is megfogalmazhatják – a diákönkormányzat, kollégium vezetés részére. 6.2 A kollégisták szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának formái:
6.3.
7.)
a.)
A kollégiumi küldöttközgyűlés
b.)
a tagintézményi diákközgyűlés
c.)
negyedéves kollégiumvezetői értékelés
d.)
heti rendszerességű csoportfoglalkozások
e.)
vezetői fogadóórák
A tanuló(k), közösségek által – szóban, írásban – felvetett kérdésekre, a szükséges legrövidebb időn – maximum 30 napon belül – választ kell adni tagintézményi ügyekben a kollégium vezetőjének, az összes diákot érintő kérdésekben a Városi Kollégium igazgatójának.
A tanulók kollégiumon belüli értékelése: 24
8.)
7.1.
A tanulók kollégiumi teljesítményét a foglalkozáson, rendezvényeken, szakkörökben és klubokban végzett tevékenységét, a tanulmányi munka, a közösségi munka és a fegyelmi helyzet figyelembevételével - negyedévenként értékelni kell. Az értékelést a csoportvezető nevelőtanár és a csoport diákközössége együttesen végzi.
7.2.
Az értékelést minden esetben differenciáltan kell alkalmazni, figyelembe véve a kollégista: a.)
képességeit
b.)
korábbi teljesítményéhez képest nyújtott fejlődését
c.)
viszonyát a kollégiumi közösséghez
7.3..
A tanuló fegyelmi büntetését az értékelésnél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerőre emelkedett.
7.4.
Az egyes tanulók értékelését a tanuló jelenlétében, csoportfoglalkozás keretében kell ismertetni és elfogadtatni.
7.5.
Az összegző értékelések mellett folyamatosan figyelemmel kell kísérni és meg kell beszélni a tanuló kollégiumi tevékenységének pozitív és negatív oldalait (dicséret, elmarasztalás).
7.6.
A tanuló kollégiumi értékelését a kiskorú szüleivel, illetve a törvényes képviselővel is ismertetni kell szóban vagy írásban.
A kollégisták jutalmazásának elvei és formái: 8.1.
A kollégiumi csoportok, vagy egyes tanulók közösségi és tanulmányi munkájában és egyéb tevékenységében elért kimagasló teljesítményeket jutalmazni kell. A dicséretek, és jutalmak közlése és átadása a közösség előtt történjen.
8.2.
A jutalmazás fokozatait és formáit a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület állapítja meg. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkáért a közösségeket csoportos jutalomban lehet részesíteni.
8.3.
A jelentősebb jutalmak, díjak odaítélésekor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.
8.4.
A diákönkormányzat a saját szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alapján maga is kezdeményezhet, illetve adományozhat dicséretet, jutalmat.
8.5.
A jelentősebb dicséretekről, jutalmakról a tanuló szüleit (gondozóit) illetve osztályfőnökét is tájékoztatni kell
8.6.
A jutalmazás fokozatai, formái: a.) fokozat:
─ ─ ─ ─ ─
nevelőtanári kollégiumvezetői tagintézményi, tantestületi diákönkormányzati igazgatói
b.) formái:
─ szóbeli dicséret ─ írásbeli dicséret 25
─ tárgyjutalom A jutalmazott tanulók, csoportok nevét csoportfoglalkozáson, szülői értekezleten is ismertetni kell a diákközösséggel, illetve a szülőkkel. 9.)
A kollégista tanuló fegyelmi és kártérítési felelősége: 9.1.
Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
9.2.
A fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.
9.3.
Kollégiumokban adható fegyelmi büntetéseket a közoktatási törvény 76.§-a 5. pontja a következőkben határozza meg: A fegyelmi büntetés lehet: a.) megrovás b.) szigorú megrovás c.) kizárás
9.4.
A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi eljárás szabályait a többször módosított 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 5. számú melléklete határozza meg. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően a 11/1994. MKM rendelet 32.§ 1-10. pontjában meghatározottak szerint „Egyeztető eljárás” lefolytatására van lehetőség. Az egyezető eljárást a kollégiumi szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működteti. Az egyeztető eljárás menetét a Házirend rögzíti.
9.5.
9.6.
Fegyelmező intézkedések formái és fokozatai: a, formái:
─ szóbeli figyelmeztetés ─ írásbeli figyelmeztetés ─ intés ─ áthelyezés másik tanulócsoportba ─ áthelyezés másik tagintézménybe
b, fokozatai:
─ nevelőtanári ─ kollégiumvezetői ─ tagintézményi-tantestületi, ─ diákönkormányzati ─ igazgatói
Kártérítési felelősség: Ha a tanuló gondatlanul, vagy szándékosan kárt okoz az intézménynek a Közoktatási törvény 77.§-ában foglaltak szerint kártérítési felelősséggel tartozik és a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. Kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntésről, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 26
A kártérítés mértéke:
10.)
11.)
12.
a.)
gondatlan károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-a
b.)
szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér öt-havi összege
A Városi Kollégium Házirendje: 10.1.
A Házirend a közösség kialakításának fontos eszköze, ami épít a pedagógiai programra.
10.2.
A Házirendet a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor a Kollégiumi Szék és a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Szakértői véleményeztetést követően a fenntartó hagyja jóvá.
10.3.
A Házirend rögzíti a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket.
10.4.
A házirendet, valamint a Működési Szabályzatnak a tanulókat közvetlenül érintő rendelkezéseit a tanulóknak és a szülőknek át kell adni.
10.5.
A házirendet a diákönkormányzat egyetértésével évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően felül kell vizsgálni és a tanulók javaslatainak figyelembevételével szükség szerint módosítani.
10.6.
A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni. Előírásait a tanév elején és szükség szerint a tanév során meg kell beszélni a tanulókkal, felnőtt dolgozókkal és a szülőkkel.
10.7.
A házirend felülvizsgálatáért az igazgató a felelős.
A napi- és hetirend: 11.1.
A kollégiumi élet kereteit a házirend mellett a napi- és a hetirend szabályozza a Városi Kollégium tagintézményeiben. A napi- és hetirendet egységes nevelési szempontok szerint készítik el a tagintézmények.
11.2.
A napirend az iskolai és gyakorlati oktatás foglalkozási rendjéhez igazodva tartalmazza a tanulók részletezett időbeosztását.
11.3.
A csoportok számára szervezett foglalkozások rendszerét a hetirend tartalmazza. A kollégium dolgozóinak egyéni érdekeit a napi- és a hetirend összeállításakor csak a nevelési szempontok sérelme nélkül lehet figyelembe venni.
A kollégium által ingyenesen biztosított és igénybe vehető szolgáltatások: 12.1.
Kollégiumi foglalkozások: a.)
Részvétel kollégiumi foglalkozásokon (felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó, szabadidő eltöltését szolgáló programok),
b.)
Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport,
c.)
Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, kollégiumok közötti versenyek, bajnokságok, 27
d.) 12.2.
Lakhatási feltételek: a.)
12.3.
Diáknap
A kollégiumban a tanulóknak tiszteletben kell tartani a lakáshoz való jogát, feltéve, hogy nem sértik közben másoknak ezt a jogát.
Folyamatos pedagógiai és egészségügyi felügyelet: a.) tanulószobai foglalkozáson kívüli és étkezés alatti felügyelet b.) rendszeres egészségügyi felügyelet
12.4.
A kollégium létesítményeinek, eszközeinek a használata: a.) használhatók a könyvtár, a számítástechnikai terem, a sport és szabadidős helyiségek és eszközeik, (a használat rendjét a Házirend tartalmazza).
VI. A kollégium munkarendje - működési rendje 1.)
2.)
A közalkalmazottak munkarendje: 1.1.
A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a Közoktatási Törvény. 15-16-17. §-a rögzíti.
1.2.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával a gazdasági vezető, a kollégiumvezetők állapítják meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gazdasági igazgatóhelyettes készíti el, és az igazgató hagyja jóvá.
A pedagógusok munkarendje: 2.1.
A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását, a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a közalkalmazotti megállapodás tartalmazza. Ennek hiányában a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadóak.
2.2.
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézményvezetők állapítják meg a tagintézményének foglalkozási rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a feladatellátást és a zavartalan működés biztosítását kell figyelembe venni. A nevelőtanár általános feladatai: -
Munkaideje heti 40 óra. Kötelező óraszáma heti 30 óra, melyet közvetlenül a tanulók között kell eltöltenie a Közoktatási törvény 53.§-a (7) pontjának megfelelően. 28
-
A nevelőtanár feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel és önállósággal céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és lehetőségeket a fiatalok személyiségfejlődésének kibontakoztatása érdekében.
-
Közreműködik a kollégium közösségeinek kialakításában, továbbfejlesztésében.
-
Felelős a kollégium tanulóinak erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, művelődéséért, kulturált és egészséges életmódjáért. Gondoskodik számukra a szükséges tanulmányi segítségről, az életpályára való felkészítésről. A csoportjába tartozó tanulók esetében felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, együttműködve az illetékes iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel.
-
Támogatja a tanulók sporttevékenységét.
-
Hivatásából eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni. Lehetőség szerint vegyen részt szervezett továbbképzésen.
-
Ismerkedjék meg a tanulók családi körülményeivel, tartson kapcsolatot a szülőkkel (gondviselőkkel).
-
Segítse és támogassa az általa irányított csoport önkormányzati szerveit, azok tervező, szervező, irányító, ellenőrző munkáját, az öntevékenység kibontakoztatását, az érdekvédelmi feladatok végrehajtását.
-
Törekedjék az őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolat megerősítésére, igényeljék tanácsait, segítségét.
-
A nevelőtanár a kollégium Működési Szabályzata, pedagógiai programja, munkaterve, az egyéb állásfoglalások és útmutatók, valamint a kollégiumvezető által megadott szempontok alapján munka- és ütemterv szerint felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára.
-
A tagintézmény vezetőjével egyeztetett előzetes terv szerint rendszeres kapcsolatot tart a tanulók iskolai osztályfőnökével, szaktanáraival, szakoktatóival. Tapasztalatairól tájékoztatást ad a nevelőtestület tagjainak.
-
Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók személyiségének fejlődését. Észrevételeit az általa választott formában úgy rögzíti, hogy azt bármikor használni tudja, s annak alapján differenciált jellemzést tudjon adni a tanulóról. Megfigyeléseit, tapasztalatait egyezteti a tanulók osztályfőnökével.
-
Munkáját az kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás szerint végzi. A foglalkozásokra felkészül és elvégzi a munkájához tartozó adminisztrációt.
-
Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, az állagmegőrzés helyzetét, a diákok ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben tartását, valamint vagyontárgyaik rendeltetésszerű használatát.
-
Gondoskodik a betegek elkülönítéséről, illetve hazautazásáról, az orvos és az ápolónők előírásainak betartatásáról.
-
A kollégiumvezető által meghatározott beosztás szerint pihenő- és munkaszüneti napokon (szükség szerint éjszaka is) ügyeletet teljesít.
-
A személyi adataiban és lakcímében történt változásokat, továbbá szabadsága idején tartózkodási helyét bejelenti. 29
kialakítására
és
-
A nevelőtanár a Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök, gépek, szerszámok, egyéb felszerelések épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.
2.3.
A pedagógus köteles 15 perccel a foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt munkahelyén megjelenni. Munkából való rendkívüli távolmaradását és ennek okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb adott munkanapon reggel kilenc óráig köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről munkahelyi vezetője intézkedhessen.
2.4.
A kollégiumi foglalkozások elcserélését a szolgálati beosztás megváltoztatását kizárólag a kollégiumvezető engedélyezheti.
2.5.
A kollégiumi munkaidő nyilvántartásának rendje: 2.5.1. A pedagógusoknak a kollégiumban naponta munkaidő-nyilvántartást kell vezetni. A munkaidő-nyilvántartásban fel kell tüntetni az összes intézményben töltött időt, beleértve a kötelező órákat, a 2006. évi LXXI. Törvény 18. § 8. bekezdése alapján megállapodás szerinti órákat és az intézményben végzett rendes munkaidőn belüli, a nevelő,- oktató munkával összefüggő feladatokat. 2.5.2. Az ügyeleti naplóban az intézményen kívüli órák kivételével rögzíteni kell a munkaidő- nyilvántartásban szereplő feladatokat. 2.5.3. A munka-időnyilvántartásban szerepeltetni kell a heti rendes munkaidőn túl elrendelt órákat, úgy mint az éjszakai ügyeletet, a vasárnapi, illetve ünnepnapi órákat, az Arany János Tehetséggondozó Programban a hét közben ellátott órákat, és az egyéb elrendelt órákat. 2.5.4. A munkaidő-nyilvántartást és a kéthavi tanítási időkeret időarányos megvalósulását a kollégiumvezető a munka-közösségvezetővel és a pedagógussal együttműködve hetente köteles ellenőrizni. 2.5.5. A munkaidő-nyilvántartási adatlapokat két hónap elteltével a kollégiumvezető ellenőrzés és igazolás után további ügyintézésre átadja az intézmény titkárságának. 2.5.6. A munkaidő-nyilvántartás munkahelyi jelenléti ívnek minősül.
2.6. 3.)
4.)
A pedagógusok munkaköri leírásait az igazgatóhelyettesekkel egyeztetve a kollégiumvezetők készítik el és az igazgató hagyja jóvá.
A tanév helyi rendje: 3.1.
A tanév, ezen belül az oktatási év rendjét a közoktatásért felelős miniszter állapítja meg.
3.2.
A tanév helyi rendjét, programjait a miniszteri rendelet figyelembevételével a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a kollégium éves munkatervében.
3.3.
A Városi Kollégium éves munkatervének figyelembevételével a tagintézmények kötelesek saját éves munkatervet is készíteni.
3.4.
A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait, a tűzvédelmi- és a munkavédelmi előírásokat az első tanítási héten meg kell ismertetni a kollégistákkal. A tanév helyi rendjét és az intézmény házirendjét az első szülői értekezleten kell ismertetni.
A kollégisták fogadásának rendje: 30
5.)
6.)
4.1.
A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon (a felvételi határozatban megjelölt időpontban) költöznek be a kollégiumba.
4.2.
A beköltözés napján a kollégiumvezetők a szülői értekezleteken ismertetik a tagintézmények házirendjét. Az intézmény Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát Intézményi Minőségirányítási Programját a szülők rendelkezésére kell bocsátani.
Nyitva tartás és a vezetők bent tartózkodásának rendje: 5.1.
A Városi Kollégiumban szorgalmi időben 24 órás pedagógiai szolgálatot tartunk. Az intézmény tanítási szünetekben az igazgató által elrendelt ügyeleti rend szerint működik.
5.2.
A Városi Kollégiumot és tagintézményeit hétvégeken a Közoktatási törvény 53. § (8)-ében meghatározottak alapján üzemeltetjük.
5.3.
Az intézménybe való belépés és tartózkodás rendjét az intézmény házirendje szabályozza.
5.4.
A vezetők bent tartózkodásának rendje: a.)
Az igazgatóság nyitva tartási idején belül reggel 7.30 és 16.30 között az intézmény igazgatójának vagy helyettesei közül egy vezetőnek bent kell tartózkodnia.
b.)
A tagintézményekben a kollégiumvezető vagy az általa megbízott intézkedési jogkörrel felruházott helyettes a saját benntartózkodási rendjük szerint dolgozik.
A kollégisták munkarendje: 6.1.
A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt.
6.2.
Az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztán és rendben tartására, valamint pihenésre fordítják.
6.3.
Belső munkarendjüket a házirendje szabályozza. A házirend betartása a kollégisták számára kötelező, erre a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt ügyelni kell.
6.4
Kötelező foglalkozások rendje (tanulói kötelezettségek): A Pedagógiai Programból és a napirendből adódó rendszeres feladatok ellátását, valamint a kollégista sikeres iskolai előmeneteléhez, a pályaválasztáshoz és a munkába állás esélynöveléséhez kapcsolódó foglalkozásokat tekintjük kötelező foglalkozásoknak.
6.5.
A nem kötelező foglalkozások rendje: A kötelező foglalkozásokon kívüli idő elfoglaltságait a kollégiumvezető egyetértésével a Diákönkormányzat és a csoportvezető nevelőtanár határozza meg. Kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások, rendezvények naponta legfeljebb 21.30-ig tarthatnak. 31
6.6
7.)
8.)
A kollégisták számára lehetővé kell tenni, hogy a szülő vagy tanuló igénye alapján az érdeklődők egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatásban vegyenek részt, a kötelező kollégiumi foglalkozáson túli időben.
A mulasztások igazolása: 7.1.
Ha a tanuló a kötelező kollégiumi foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló a szülő, az osztályfőnök vagy kollégiumi nevelő kérelmére kapott engedélyt a távolmaradásra
7.2.
Ha a hiányzás betegség, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok következménye, akkor igazoltnak kell tekinteni.
7.3.
Igazolatlan mulasztás esetében a kollégium vezetője köteles írásban értesíteni a szülőt, és felhívni a figyelmét az igazolatlan hiányzás következményeire.
7.4.
Az előre nem látható hiányzásokat utólag kell igazoltatni.
.
Kimenő, hazautazás: 8.1.
A tanulók az iskolai foglalkozást követően a kötelező kollégiumi foglalkozások időpontjáig az intézmény házirendjében szabályozottak szerint rendelkeznek idejükkel.
8.2.
A tanulók minden hétvégén hazautazhatnak. A hétvégi bennmaradási szándékot kedd estig kell jelezni az illetékes nevelőtanárnak.
8.3.
Hétközben hazautazási engedély adható: a.) b.) c.)
rendkívüli esetben, szülő kérésére, betegség esetén, tanítási szünet, vagy a szakmai oktatás szünetelése esetén.
A hétközi hazautazás engedélyezése a kollégiumvezetők kizárólagos jogköre!
9.)
8.4.
Az állami gondoskodásban lévő tanulók egy-két napos eltávozását, szünidei távollétét - indokolt esetben a gyámhatóságtól kért javaslat alapján - a kollégiumvezető engedélyezheti.
8.5.
A többnapos tanítási ( ősz, téli, tavaszi, nyári) szünetekben a tanulók szüleikhez hazautaznak, a kollégium nem üzemel.
8.6.
Az állami gondoskodásban lévő tanulók szünidei ellátásáról az illetékes gyermekvédelmi rendszerhez tartozó személy vagy intézmény gondoskodik.
Hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések: 9.1.
Az iskolákban rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken a kollégium tanulói is kötelezően részt vesznek. Ezeken a napokon külön ünnepséget, megemlékezést a kollégium nem tart, de a maga sajátos eszközeivel hozzájárul a tanulók ünnepi élményeinek fokozásához.
9.2.
Az éves munkatervben rögzített időpontban kollégiumi küldöttközgyűlést és tagintézményi diákközgyűlést kell szervezni. 32
9.3.
A kollégium munkatervében szereplő hagyományos programok: 1. Elsőéves tanulók köszöntése 2. Téli ünnepkör jegyében szervezett ünnepségek 3. Farsangi rendezvények 4. Végzős tanulók búcsúztatása 5. Sportversenyek, műveltségi vetélkedők
10.)
9.4.
A kollégiumban rendezett programok sikerességének elősegítése valamennyi tanuló fontos feladata. Vonatkozik ez azokra a rendezvényekre is, amelyeket a kollégiumon kívül más intézményeknél szerveznek, s amelyeken a kollégium képviseltetni kívánja magát.
9.5.
A kollégiumi ünnepélyek, rendezvények szervezését a Diákönkormányzat irányításával a diákközösségek végzik, az igazgató és helyettesei, a kollégiumvezetők és a nevelőtestület tudtával, egyetértésével és támogatásával.
A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása: 10.1.
11.)
12.)
A látogatásra jogosultak: a.)
akik számára ezt jogszabály lehetővé teszi, vagy a fenntartó erre engedélyt adott;
b.)
mindazok, akik előzetes bejelentés alapján az igazgatótól engedélyt kaptak.
10.2.
Nem magyar állampolgárok meghívásához, kollégiumi foglalkozások általuk történő látogatásához az engedélyt az igazgató, vagy a fenntartó adhatja meg. (Nem kell engedély kollégiumban elhelyezett külföldi állampolgárságú tanuló szüleinek a tanuló meglátogatásához, kollégiumi rendezvényekre való meghíváshoz.)
10.3.
Ismeretlen látogatónak igazolnia kell a személyazonosságát.
Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal: 11.1.
Azok, akik a kollégiummal nem állnak jogviszonyban csak engedéllyel léphetnek az intézmény területére. Belépésük és bent tartózkodásuk az intézmény biztonságos és zavartalan működését nem akadályozhatja.
11.2.
Tanulóink vendégeket csak szabadidejükben fogadhatnak az arra kijelölt helyen és időpontban a portai szolgálat és az ügyeletes nevelőtanár közreműködésével.
11.3.
A kollégiumi szolgáltatást igénybevevő vendégek az adott szolgáltatási szerződésben rögzített helyiségeket használhatják.
A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége: 12.1.
A kollégium tanulói valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat munkájában a diákjogok által meghatározott módon és formában vehetnek részt.
33
12.2.
13.)
14.)
15.)
A nevelőtanárnak rendszeresen tájékozódnia kell a tanuló kollégiumon kívüli tevékenységéről, szükség esetén tapasztalatairól értesítse a tanuló osztályfőnökét, szüleit és a tantestületet.
Étkezés: 13.1.
A kollégium tanulói részére az étkezést részben a kollégium, részben a vállalkozók által működtetett konyha biztosítja.
13.2.
A tanulók részére a befizetett étkezési térítési díj ellenében a munkanapokon megrendelés szerint két-, vagy háromszori, munkaszüneti napokon napi háromszori étkezést biztosít, az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kivételével.
13.3.
Szakképző iskolai tanuló esetén a gyakorlati napokon a tanuló ebédeltetését az iskola, illetve a gyakorlati oktatást végző intézmény biztosítja.
Kirándulások: 14.1.
A kollégiumban - elsősorban munkaszüneti napokon - a primer közösségek (csoportok) az ismeretek megszerzése, elmélyítése, valamint a szabadidő egészséges és hasznos eltöltése érdekében kirándulásokat szervezhetnek.
14.2.
A nevelőtestület és a kollégium diákönkormányzati vezetősége javaslatát figyelembe véve jutalomként is szervezhető kirándulás a tanulók meghatározott közösségei vagy egyes tanulók részére is. Ebben az esetben a kirándulás költségeit a diákjóléti keretből kell fedezni.
14.3.
A kollégium dolgozói a tanulók költségén nem vehetnek részt kirándulásokon.
A tanulók sportolási, testedzési lehetősége: 15.1.
A kollégium a kollégiumba felvett és externátusi ellátásban részesülő tanulók részére a szabadidő eltöltését szolgáló sportfoglalkozásokat szervez.
15.2.
Ezek feltételeinek kialakítását a kollégium igazgatója – a tagintézmények tárgyi lehetőségeinek szem előtt tartása mellett (sportszoba, kondicionálóterem, tornaterem használat stb.) – a kollégium vezetőire bízza.
15.3.
A mindennapi testedzés és sportfoglalkozások lebonyolításának rendjét az intézmény házirendje tartalmazza.
15.4.
A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a sportfoglalkozás megkezdése előtt a foglalkozás vezetőjének ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát a foglalkozási napló mellékleteként kötelező dokumentálni.
15.5.
A kollégium a versenysportban résztvevő tanulókat oly módon támogatja, hogy számukra lehetővé teszi – a szakosztályvezetővel, edzővel történt időpont egyeztetés után – a délutáni, esti edzéseken való részvételt.
VII. A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme 1.)
A személyiség, az emberi méltóság védelme: 34
1.1.
Biztosítani kell a tanulók teljes körű egyenjogúságát és egyenrangúságát. Azonnal fel kell lépni mindennemű lelki vagy fizikai tehertételt eredményező megkülönböztetés ellen. Ilyen esetben a körülmények alapos kivizsgálása, a sérelmek orvoslása, a felelősök szigorú elmarasztalása szükséges.
1.2.
A tanulók alapvető jogának és érdekének kell tekinteni: a.) Az egészséges testi, lelki fejlődéshez való jogát b.) A mikro- és makro-közösségekbe való kölcsönösen aktív beilleszkedés jogát c.) Az önművelődéshez, tanuláshoz, pihenéshez való jogok érvényesítését; az ezek gyakorlásához szükséges feltételek megteremtését, folyamatos biztosítását (rend, fegyelem).
2.)
1.3.
A kollégium kiemelt feladata a tanulók lelki egészségének gondozása; érzelmi – akarati háttér biztosítása a feszültségek, próbatételek elviseléséhez.
1.4.
Védelmezni szükséges a rászorulókat mindenféle szellemi – fizikai kiszolgáltatottsággal szemben. Hozzá kell segíteni tanulóinkat azokhoz az ismeretekhez, kulturált megoldási módszerekkel, amelyekkel a konfliktusok kezelhetők, az érdekek kölcsönösen érvényesíthetők.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: 2.1.
A kollégisták felvételüket megelőzően általános iskolaorvosi szűrésen vesznek részt. Szükség esetén további orvosi ellátásban részesülnek. Beköltözéskor egészségügyi Állapotukról házi orvosi igazolást hoznak.
2.2.
Szorgalmi időben a kollégisták egészségügyi ellátását iskolájuk iskolaorvosa és védőnője biztosítja. A velük való kapcsolattartás a tagintézmény vezetőjének, illetve az általa megbízott nevelőtanárnak a feladata.
2.3.
Fertőző betegség, vagy járvány esetén az orvos intézkedése szerint az igazgató az érintett tagintézmény vezetőjével egyetértésben köteles teljes, vagy részleges óvintézkedéseket (kimenő eltiltás, elkülönítés, fertőtlenítés) életbe léptetni. A hatáskörét meghaladó esetben a fenntartóhoz kell fordulni.
2.4.
A kollégiumban betegszobák üzemelnek. Berendezése, felszerelése, a tüneti kezeléshez a szükséges gyógyszerek és egyéb egészségügyi fogyóanyagok beszerzése, rendszeres pótlása a költségvetésben előirányzott.
2.5.
Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra kötelező.
2.6.
A tanulóknak részt kell venniük az orvosi, egészségügyi felvilágosító előadásokon és végre kell hajtaniuk mindazokat a teendőket, melyek egészségügyi ellátásukat segítik, gyógykezelésüket biztosítják.
2.7.
A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, Illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.
2.8
A kollégium épületében tilos az állattartás (ÁNTSZ előírás). Tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. Az intézmény dolgozói csak a tanulóktól elkülönített helyen dohányozhatnak.
2.9.
A közalkalmazottak számára gondoskodni kell tisztálkodási és öltöző lehetőségekről.
2.10.
A tizennyolc éven felüli tanulók dohányzását a házirend szabályozza.
35
3.)
Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
4.)
3.1.
A kollégium közreműködik a tanulók veszélyezettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. Segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai módszerekkel nem tudja megszüntetni.
3.2.
A kollégiumban tagintézményenként ifjúságvédelmi felelősök dolgoznak.
3.3.
Az intézmény igazgatója gondoskodik az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.
3.4.
A tanulókat és szüleiket tanévkezdésekor írásban tájékoztatni kell az ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóóráiról.
3.5.
Az ifjúságvédelmi felelős munkája: a.)
segíti a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját
b.)
kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a Gyermekjóléti Szolgálattal a tanuló veszélyeztetése, védelme esetén,
c.)
rész vesz esetmegbeszéléseken a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére,
d.)
kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a tanuló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzattal a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén,
e.)
tájékoztatja a tanulókat az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb (helyi) intézmények elérhetőségéről,
f.)
részt vesz az intézmény egészségnevelési programja kidolgozásában, szükség esetén a végrehajtásában,
g.)
kapcsolatot tart az intézmény pszichológusával, mentálhigiénés szakemberével, a kollégista tanulók iskoláinak ifjúságvédelmi felelőseivel, alkalmanként ifjúságvédelemmel foglalkozó más intézményekkel, hatóságokkal.
Munkavédelem: 4.1.
A kollégium munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a feltételek tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az igazgató egyszemélyben felelős.
4.2.
Az igazgató jogkörét az illetékes igazgatóhelyettesekre, munkavédelmi megbízottra csak az 1. bekezdésben meghatározott felelősségének érintetlenül hagyásával ruházhatja át. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat külön szabályzat tartalmazza!
5.)
Egyéb védő, óvó előírások: 5.1.
A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat 36
a tanév megkezdésekor a nevelőtanár köteles ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni szükséges.
6.)
5.2.
Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulónak a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartani az intézmény házirendje határozza meg.
5.3.
A bekövetkezett tanulóbaleseteket az azt elsőként észlelő tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak.
5.4.
A pedagógus a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel megkezdi a sérült elsősegélyben részesítését. Haladéktalanul értesíti az adott kollégium vezetőjét. Szükség esetén gondoskodik a szakszerű orvosi ellátásról.
5.5.
A kollégium vezető értesíti az intézmény munkavédelmi felelősét aki elvégzi a baleset kivizsgálását és intézkedéseket foganatosít a hasonló balesetek megelőzésére. Igény szerint a Kollégiumi Szék részvételét is lehetővé kell tenni a balesetek kivizsgálásában és az azokból következő intézkedések meghozatalában.
5.6.
A tanulóbaleseteket az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl Gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetről formanyomtatványon a munkavédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, melyet megküld a fenntartónak, illetve átad a tanuló szüleinek legkésőbb a tárgy hót követő hónap 8. napjáig.
Bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalók a kollégiumban: 6.1.
Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén az adott kollégium vezetője vagy főügyeletese haladéktalanul értesíti a rendőrséget és a Városi Kollégium igazgatóját. Intézkedik az érintett kollégium gyors és szakszerű kiürítéséről.
6.2.
A kiürítés a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint történik a főügyeletes pedagógus irányításával. A tűzriadó tervet, benne az adott kollégium kiürítési tervével a kollégiumok vezetői készítik el és végrehajtását évenként legalább két alkalommal gyakoroltatják.
6.3.
A kiürítési eljárás menetéről a kollégistákat csoportfoglalkozás keretében a csoportvezető nevelőtanár tájékoztatja.
6.4.
A menekülési útvonalakat jól áttekinthető méretben és formában az épületek minden szintjén ki kell függeszteni.
VIII. A kollégium létesítményeinek, helyiségeinek és berendezéseinek használati rendje, a kollégium helyiségeinek átengedése 1.)
A létesítmények használati rendje: 1.1.
A Városi Kollégium létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával lehet igénybe venni, ezért a tanulók és a kollégium minden dolgozója felelősséggel tartozik. Kötelesek megóvni és védeni a berendezési tárgyak, eszközök épségét.
37
2.)
3.)
1.2.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a leltárilag felelős alkalmazott (gondnok, kollégiumvezető) együttes engedélyével lehet átvételi elismervény ellenében.
1.3.
Az üresen hagyott szobákat, helyiségeket zárni kell.
1.4.
A kollégiumi szoba lakásnak minősül, ezért különösen fontos használatának jogszerű biztosítása. Használata során a kollégista nem folytathat olyan tevékenységet, amely korlátozza társait a tanuláshoz és a pihenéshez való jog érvényesítésében.
1.5.
A Városi Kollégium klubszobáinak, könyvtárhelyiségeinek, kondicionáló termeinek, ebédlőinek használati rendjét a tagintézmények külön szabályozzák.
A létesítmények, helyiségek időszakos átengedésének szabályozása: 2.1
A tagintézmények helyiségeinek, létesítményeinek időszakos átengedése, bérbeadása az általános igazgatóhelyettes jogköre. Az átengedés, a bérbeadás csak és kizárólag szerződéskötés útján történhet. A szerződésben rögzíteni szükséges a létesítmények és helyiségek használatának feltételeit.
2.2.
Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli. Kártérítési felelőséggel tartoznak. Kötelesek betartani a Városi Kollégium munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglalt előírásokat.
2.3
A Városi Kollégium és tagintézményei helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. / Közoktatási. Törvény 39.§. (4) bekezdés). /
A reklámtevékenység szabályai az intézményben: Az intézmény területén reklámtevékenységet folytatni csak a pedagógiai programmal összeegyeztethető formában és rendszerrel lehet az igazgató vagy annak megbízása alapján a kollégiumvezetők engedélyével.
Nem jelenhet meg olyan reklámhordozó: 3.1. amely veszélyezteti a gyermekek, tanulók helyes fejlődését, 3.2. amely személyhez fűződő, személyes adatok védelmét vagy kegyeleti jogokat sért, 3.3. amely erőszakra, környezet, természet károsítására, személyes vagy közbiztonság megsértésére ösztönöz, 3.4. amely tapasztalatlanságukat vagy hiszékenységüket kihasználva a gyermekeket, a fiatalkorúakat arra szólítja fel, hogy a fenőtteket áruvásárlásra ösztönözzék, 3.5. amely ideológiailag befolyásolja a kollégistákat.
38
IX. Záró rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadta el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. július 01. napján lép hatályba. Felülvizsgálata a törvényi változásoknak megfelelően történik. A felülvizsgálatáért az igazgató a felelős. Szolnok, 2011. június 30. Jusztin László Igazgató Záradék: A jelen Szervezeti Működési Szabályzat és mellékletei felülvizsgálatát a nevelőtestület elvégezte. A hatályos törvények és rendeletek alapján szükségessé vált módosításokat egyhangúlag támogatta. A Kollégiumi Szék, és a Diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározott körben - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásával egyetértett. Szolnok, 2011. június 24. Jusztin László igazgató
A Városi Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom: Szolnok,…………………………………………
PH.
39
Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere
1.számú melléklet A nevelőtanár napi teendői általában 1.
2.
Általános elvárások a szolgálatban: a.)
Tudatosan figyeljen a kollégiumi rendre, a nevelési és oktatási kérdésekre, fegyelmezzen!
b.)
Tájékozódjon minden, a kollégiummal, a kollégisták iskoláival, a tanulókkal és a kollégákkal kapcsolatos szervezési, valamint nevelési ügyben!
c.)
Figyelje és vegye észre a kollégium napi- és házirendjét, a normális munkamenetet, a humánus emberi kapcsolatokat sértő rendellenességeket!
d.)
Munkatársaival folyamatos, kollegiális kapcsolatot tartson fönn!
e.)
Foglalkozzon a kollégisták gondjaival és problémáival, segítsen azokat egyéni felelősségét és döntési jogát érvényesítve megoldani!
f.)
Szervezze feladatait, külső munkáit úgy, hogy azok ellátása a kollégiumi munkát, az ügyelet hiánytalan biztosítását ne befolyásolják!
Napi teendők -
6 órakor ébreszt. 6 és 7 óra között ellenőrzi a reggeli napirend „hatékonyságát”. Felhívja a figyelmet a szobarend kialakítására, a növendékek teendőinek - takarítás, tisztálkodás, reggelizés, szellőztetés, pontos indulás - ellátására. Ügyel arra, hogy egyetlen kollégista se menjen ápolatlanul iskolába. Értékeli és ellenőrzi a szobák rendjét.
-
7 és 8 óra között folyamatosan indítja iskolába a kialakított rend szerint a tanulókat. Regisztrálja, ellátja a betegeket, ha szükséges orvost hív. Az egyéb okokból kollégiumban maradókról információt szerez.
-
8 és 13 óra között vezeti a délelőtti tanulmányi munkát. Elvégezni a különböző adminisztrációs kötelezettségeket, a hospitálást a tanulók iskoláiban, a szaktanárokkal, az osztályfőnökkel való konzultációt, a reszortfelelősi munkák tervezését, a szakemberek fogadását, a könyvtár fejlesztését, a körvezetői tevékenységek előkészítését, stb.
-
A délután munkába vagy iskolába járó tanulók felügyelete külön szervezést igényel.
-
13 és 20 óra között irányítja a kollégiumi tevékenységeket: a.)
fogadja az iskolából érkező tanulókat, ebédeltet, találkozik a tanulók látogatóival
b.)
választ ad a tanulói kérdésekre, az iskolai és egyéb külső foglalkozásokra menőket regisztrálja
c.)
a kimenőről beérkezőket ellenőrzi, a későket felelősségre vonja
d.) e.)
Sport- és egyéb szabadidős foglalkozásokat szervez, vezet, irányít. tanulószobai foglalkozásokat tart, számon kéri és ellenőrzi
f.)
az arra rászorulókat kikérdezi, korrepetálja
g.)
vacsoráztat
40
3.
h.)
egyéni, szoba- és csoportbeszélgetéseket szervez
i.)
ha a tanulók tanulószobában tanulnak, felügyel annak rendjére, biztosítja a nyugodt tanulás lehetőségét
j.)
kollégáival és a kollégium vezetőjével konzultál az aktuális nevelési és oktatási feladatokról
k.)
a problémás, nehezen nevelhető tanulókkal egyéni beszélgetéseket folytat, segít megoldani az előforduló konfliktusokat
l.)
az egyénileg vagy csoportosan múzeumba, moziba, színházba menőkkel megbeszéli, „engedélyezi”, regisztrálja a kimenő helyét és a visszaérkezés idejét
-
20 és 21 óra között csoport- és szobamegbeszéléseket kezdeményez, egyéni beszélgetéseket folytat, kollégiumi köröket vezet. Felhívja a figyelmet egy-egy olyan televíziós műsorra, szakfolyóiratra, amely a tájékozódás vagy a tanulmányok szempontjából fontos lehet. Biztosítja ugyanakkor a még tanulni vágyók nyugalmát. Rendetlenül hagyott szobákban takaríttat, rendet rakat. Felhívja a figyelmet a lefekvéshez való előkészületek megkezdésére (összerakodás, tisztálkodás).
-
21 és 22 óra között ellenőrzi a takarodóra való előkészületeket. Napi tapasztalatait rögzíti az ügyeleti naplóba. Ellátja a betegeket.
Éjszakai ügyelet Az éjszakai ügyeletes munkája 22 órától reggel 6 óráig tart. A lefekvés és az ébresztés két órájában aktív, a köztes időben készenléti szolgálatban. Legfontosabb feladatai: -
Az éjszakai nyugalom biztosítása érdekében a takarodó, a villanyoltás végrehajtása, ellenőrzése.
-
Az engedélyezetten fennmaradók kultúrált magatartására éppúgy ügyel, mint a később beérkező tanulók csendes, a már pihenőket nem zavaró lefekvésére.
-
Éjszaka fellépő súlyos betegség esetén orvost mentőt hív. Veszély esetén gondoskodik a tanulók mentéséről, biztonságáról, értesíti a rendőrséget, a mentőket, a kollégium vezetőjét.
-
Ellenőrzi a kollégium zárását.
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
41
2. számú melléklet A tanulószobai foglalkozások tartalmi feladatai A foglalkozások célja:
Az iskolai órákra felkészülés. Az iskolai tanulás hatékonyságának növelése. Nyugodt körülmények megteremtése, a tanulás segítése.
Feladata:
Segíteni a kollégistákat a jó időbeosztásban. Fejleszteni a tanulók azon tudatát, hogy a rendszeres, folyamatos készülés, gyakorlás, a bevésés alapja a tanulmányi sikereknek. Kialakítani az önálló és közösségi tanulás módszereit. Segíteni a tananyag megértését elsajátítását.
Követelmény: órákra.
A tanulók – képességeik alapján – készülnek fel a másnapi iskolai
A tanulószobai feladatai:
foglalkozást
vezető
a.) Gondoskodik a helyiség megfelelő megvilágításáról, szellőztetéséről, a külső zajok kiküszöböléséről, ( mobiltelefonok, fülhallgatók kikapcsolása stb.) b.) Ellenőrzi a tanuláshoz szükséges felszerelések, segédeszközök ott létét, a feleslegesek eltávolítását. c.) Létszámot ellenőriz, a hiányzókat számon kéri d.) Ráhangolja a tanulókat a munkára. Felhívja figyelmét a helyes testtartásra, a fegyelmezett munkavégzésre. e.) A feszült lelkiállapotban lévő tanulókat megnyugtatja. f.)
Az áttekinthetetlennek tűnő feladatok áttekintésében, rendszerezésében segít.
Tanulásmódszertani ajánlásokat tesz. (felhívja a figyelmet az aznap tanultak ismétlésére, a helyes időbeosztásra, a másnapra való felkészülés sorrendjére, kezdje a legnehezebbel, majd a könnyebb, végül az írásbeli következzen, hasonló tárgyakat ne tanuljanak egymás után stb.). A tanulószobát vezető nevelő tehát megszervezi a tanulószobai foglalkozást, ellenőrzi az írásbeli házi feladatok elkészítését, segítséget ad (vagy megszervezi) a rászorulónak, kikérdezi a leckét néhány tanulótól. Biztosítja a szünetet, a szünet után pontos munkakezdést. Gondoskodik arról, hogy a tanulók ne zavarják egymást, de segíthessenek egymásnak, ha szükségét érzik (tanulópárok).
Szolnok, 2004. november 26. Jusztin László igazgató
42
3. számú melléklet
A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélésének szabályozása 1.)
Alapkövetelmény:
2.)
Értékelendő átlagon felüli munkateljesítmény:
3.)
megfelelő munkafegyelem - munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok jó színvonalú elvégzése - pontosság - határidők betartása - pontos-hiánytalan adminisztráció napi feladatok jó színvonalú ellátása - fegyelem biztosítása - diákjogok érvényesülésének biztosítása - a pedagógiai program szellemében végzett napi tevékenység szülőkkel, iskolákkal való rendszeres, érdemi kapcsolattartás
a munkaköri leírásban meghatározott feladatok minőségi színvonalú végzése Kiemelkedő: csoportvezetői munka gyermekvédelmi tevékenység tanulás-szervezés diák-önszerveződést segítő munka közösségépítés pályaorientáció terén elért eredmények átlagon felüli korrepetálási, tehetséggondozási eredmények a kollégium hagyományrendszerében, arculatának kialakításában jelentős reszortfelelősi tevékenység a nevelőtestületi egység segítése, a kollégákkal való együttműködési készség és képesség intelligens, racionális problémamegoldásban kialakult gyakorlat, konfliktusmegoldó- készség széles látókörű, humánus, empatikus, gyermekszerető pedagógus személyiség naprakész tájékozottság a világ eseményeiben (új információk gyűjtése, továbbadása)
Elismerhető többletmunka:
Előadások, rendezvények szervezése, öntevékeny diákkörök patronálása Új ötletek, gondolatok, melyek megvalósítására rendelkezik idő- és energiakapacitással Segédanyagok, dokumentumok készítésében való aktív részvétel (házirend, csoportfoglalkozási témák) Önkéntes, nem támogatott továbbtanulás, továbbképzés az intézmény céljainak, igényének megfelelően
43
4.)
Informatika-szervező, felhasználást segítő tevékenység A kollégiumi hagyományrendszer kialakításában és átadásában való aktív részvétel (új kollégák segítése) Tájékoztató újságcikkek, szakmai cikkek publikálása Kollégiumi újság, évkönyv munkálataiban való részvétel Többletmunka a kollégiumi környezet szebbé tételében (kiállítások, dekoráció, …) Eredményes pályázati tevékenység A munkaközösség munkájában való alkotó részvétel (szakmai tájékoztatók, referátumok, bemutató foglalkozások, új módszerek kipróbálása – terjesztése, stb.) A Városi Kollégium egészében vállalt és végzett többletfeladatok
Eljárási kérdések: Az intézményben rendelkezésre álló összeg 80%-át létszámarányosan 6 részre bontjuk (tagintézmények + szűkebb vezetés) A 20% tagintézmények közötti elosztásáról az igazgató dönt A tagintézmény-vezetők kereset-kiegészítéséről az igazgató dönt - ez az összeg csökkenti a tagintézményi keretösszeget A tagintézményekben a törvényesség betartásával a tagintézmény-vezető dönt, az intézmény igazgatója a döntést jóváhagyólag tudomásul veszi. A tagintézmény-vezető véleményének kialakításakor kikéri a munkaközösség vezető, a tagintézmény-vezetőhelyettes véleményét. A diákönkormányzatnak javaslattévő joga van. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélését egybe kell kötni a nevelő éves munkájának értékelésével és a nevelői önértékeléssel. Az értékelés – önértékelés során a pedagógiai programban megfogalmazott feladatokon, követelményeken túl a jelen szabályozást is figyelembe kell venni.
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
44
4. számú melléklet
A kollégiumi iratkezelés, ügyintézés és adatkezelés szabályozása I.
Iratkezelés és ügyintézés A kollégiumi iratkezelés és ügyintézés szabályozása: 1.
A kollégiumnak küldött iratokat az iratkezeléssel megbízott kollégiumi titkár fogadja és regisztrálja. a.) b.)
c.)
A személyesen benyújtott iratok átvételét kérésre igazolja. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a kollégiumi szék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az igazgató fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. A sérülten vagy felbontottan érkezett iratokra rá kell vezetni a „sérülten érkezett”, illetve „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés dátumát és az adatkezelő ezt aláírásával igazolja.
2.
A kollégiumba érkezett, illetőleg a kollégiumban keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvben történik évente újra kezdődő sorszámos rendszerben. Az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az ügyirat előzményeit is.
3.
Az iktatott iratokat be kell mutatni a kollégium igazgatójának, illetve távollétében az őt helyettesítő igazgatóhelyettesnek, aki kiszignálja az ügy elintézőjének és szükség esetén az utasításait rávezeti az ügyiratra, feltüntetve az elintézés határidejét.
4.
Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.
5.
A tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított harminc napon belül elintézni.
6.
A kollégium a tanulókkal kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, illetve kiskorú tanuló esetén a szülővel.
7.
Az ügyintézőnek az ügy jellege és a 11/1998. (VI.8.) MKM rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott ügyintézési szabályok alapján kell eljárnia.
45
II.
Irattározás 1.)
Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Ezek őrzési idejét a rendelet mellékletében rögzített irattározási terv határozza meg.
2.)
A tagintézményekben keletkezett iratok, valamint a hivatalos dokumentáció iratainak (kollégiumi napló, csoport napló, őrzéséről helyben kell gondoskodni. Az irattározás és az iratok biztonságos, zárt helyen való tárolása a kollégiumvezető feladata és kötelessége.
3.)
Az irattárban őrzött iratokat öt évenként felül kell vizsgálni, ennek során le kell selejtezni mindazon iratokat, amelyek őrzési ideje lejárt. Az irattári tervben meghatározott, nem selejtezhető iratok továbbra is az irattárban maradnak.
4.)
Az iratok selejtezését a kollégium igazgatója rendeli el és végrahajtását ellenőrzi. Az igazgató a selejtezést harminc nappal előbb köteles bejelenteni az illetékes levéltárnak.
5.)
A selejtezendő iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A jegyzőkönyvet két példányban meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.
6.)
Selejtezett iratokat megsemmisíteni csak a levéltár hozzájárulásával lehet.
7.)
A kollégium megszűnése esetén az irattárat jegyzőkönyvileg át kell adni a jogutódnak. Ha a kollégium jogutód nélkül szűnik meg a kollégium igazgatója a fenntartó rendelkezésének megfelelően gondoskodik az irattárról és az el nem intézett iratokról.
III.
Adatkezelés 1.)
A kollégium a tanulók személyes adatait csak pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, a közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletében meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.
2.)
A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a kollégium igazgatója útján – a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatos egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
3.)
A kollégium az alkalmazottak személyes adatait csak foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.
4.)
Adattovábbításra a kollégium igazgatója és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
5.)
Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.
46
IV.
Titoktartás 1.)
A nevelőtestület munkájával, személyzeti ügyeivel, a tanulók elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga és az azzal összefüggő részletek a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját.
2.)
A tanulókkal kapcsolatos ügyekben a kollégium nem pedagógus állományú dolgozóira is vonatkoznak a titoktartás szabályai.
3.)
A pedagógusok a tanulókkal kapcsolatos tudomásukra jutott információkat a tanuló írásbeli engedélye nélkül, ha az a tanuló érdekeit nem veszélyezteti, átadhatják a szülőknek. A pedagógus a tudomására jutott információkat harmadik személynek nem adhatja át. Egyébként a Ktv. 2. mell. 40. §. szerint kell eljárni.
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
47
5. számú melléklet
A kollégiumi könyvtár működési rendje 1.)
A könyvtárhasználók köre: A kollégiumi könyvtárat a kollégisták, a pedagógusok, az adminisztratív és technikai dolgozók díjmentesen használhatják.
2.)
A beiratkozás módja: A tanulók kollégiumi jogviszonya egyben a könyvtár használatára is jogosít. A könyvtáros kölcsönzési nyilvántartást köteles vezetni. A kollégiumból eltávozó tanuló távozási lapját a könyvtárossal is láttamoztatni kell.
3.)
A könyvtárhasználat szabályai: A kollégiumi könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A könyvtár állományából nem kölcsönözhetők a kézikönyvtár állománya, az időszaki kiadványok és egyéb ismerethordozók. Egy-egy alkalommal két kötet könyv kölcsönözhető két hét időtartamra, illetve a folyóiratok két napra, vagy a hét végére. Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni. Az elveszett vagy megrongált könyv árát a használónak napi forgalmi értéken kell megtérítenie.
4.)
A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvtár szolgáltatásait csak a nyitvatartási időben lehet igénybe venni. A könyvtár munkahely, ezért minden használója köteles fegyelmezett csendes magatartást tanúsítani.
5.)
A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: A kollégiumi könyvtár a hét minden napján nyitva tart. A nyitvatartási órákat a tanítási napokon úgy kell időzíteni, hogy ne zavarja a kollégiumi kötelező foglalkozások megtartását. A könyvtári foglalkozásokat a nevelők tanítási programjában is feltüntetve, előre megtervezett foglalkozási rend szerint kell megtartani.
6.)
A könyvtárhasználat szabályait és a könyvtár nyitvatartási idejét nyilvánosságra kell hozni.
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
48
6. számú melléklet
A Városi Kollégium könyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Azonosító adatok 1.) 2.)
A könyvtár elnevezése: Székhelye:
3.) 4.)
Létesítésének időpontja: Letéti egységei:
Városi Kollégium könyvtára 5000 Szolnok, Gyermekváros u. 1. Telefon: 56/376-801 1996. Baross u. 68. Béla király út Bán út 9. II.
A könyvtár alap- és kiegészítő feladatai 1.)
A könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszerének és a Szolnok városban működő középfokú iskolák tevékenységének egészéhez.
2.)
Szolgáltatásai (együttműködve a városban működő könyvtárakkal) biztosítják az oktató-nevelő munkában a tanítás és a tanulás folyamatában jelentkező szaktanári és tanulói igények kielégítését, a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát
2.)
A kollégiumi könyvtár alap- és kiegészítő feladatait részletesen a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 3. Sz. melléklete tartalmazza. III. A szabályzat indoklása
A Gyűjtőköri Szabályzatban megfogalmazott könyvtári állomány a pedagógiai program megvalósításának fontos eszköze. A Városi Kollégium pedagógiai programja megfogalmazza, hogy olyan kollégiumot kívánunk működtetni, amely jó család "ahová haza megy" a tanuló az iskola után, amely szigorúan követel és többletlehetőséget igyekszik nyújtani a tudás, a műveltség gyarapításához. A kollégiumi könyvtár alapfunkciója, hogy biztosítsa a tanulók a tanárok ellátását minden olyan ismerethordozóval, amelyek fontos szerepet töltenek be az oktató-nevelő munka folyamatában. 49
Az alapfunkciónak megfelelően a következő dokumentumok tartoznak a könyvtár fő-gyűjtőkörébe: - Kézikönyvek, illetve segédkönyvek - A középiskolák tanterveiben meghatározott házi olvasmányok - Ajánlott olvasmányok - A munkáltató eszközként használatos művek - A tananyagot kiegészítő, de nem munkáltató jellegű ismeretközlő és szépirodalom - Szakperiodikumok - A tanítást, tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók (Videokazetták, CD-lemezek, CD-ROM-ok A könyvtár mellék gyűjtőkörébe, azok a dokumentumok tartoznak, amelyet a kollégium csak részlegesen tud vállalni, mint a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését: - a tanulók szakirányú érdeklődéséhez szórakozási igényeik kielégítéséhez szükséges információhordozók - nem kötelező és ajánlott szépirodalom, könnyűzenei kazetták, CD-k) IV. A kollégiumi könyvtár gyűjtőkörét meghatározó helyi tényezők 1.) Szolnok város középiskoláinak szerkezete és profilja: a város valamennyi középfokú oktatási intézményével kapcsolatban állunk 252 gimnazista, 612 szakközépiskolás és 161 szakmunkástanuló kollégiumi ellátását, tanulási és lakhatási feltételeit biztosítjuk. 2.) Az intézmény szociális és pedagógiai funkciói: 2.1. Szociális funkció A tanulók életkorának megfelelő lakhatási, tanulási és szabadidős tevékenységének biztosítása, a megfelelő szintű egészségügyi ellátás és nevelés 2.2. Pedagógiai funkció 2.2.1. Szocializáció A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása. 2.2.2. Életmód mintaadó, motivációs funkciók. A társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódminták belsővé válásának elősegítése. Az aktivitás, a motivációs szint fenntartása. A konstruktív életvezetési technikák közvetítése. 2.2.3. Hiánypótló-felzárkóztató funkció. Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos korrekció tanulmányi téren, és az élet egyéb színterein. 2.2.4. Tehetséggondozó funkció A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás biztosítása. 2.2.5. Pályaorientációs funkció A pályaalkalmassági, pályán maradást segítő képességek fejlesztése. A tanulók önismeretének fejlesztése. 3.)
Egyéb források: Más könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele, könyvtárközi kölcsönzés, számítógépes hálózaton elérhető adatbázisok. 50
V. A kollégiumi könyvtár gyűjtőköre formai oldalról 1.)
Írásos nyomtatott dokumentumok: könyv periodika brosúra
2.)
Kéziratok:
3.)
AV – ismerethordozók: videokazetta CD-ROM VI. A beszerzés forrásai
A kollégiumi könyvtár állománya, vétel, ajándékozás és csere útján gyarapszik. A gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok nem kerülhetnek a könyvtár állományába. VII. A gyűjtés szintje és mélysége A könyvtár erősen válogatva gyűjt. Az egyes állomány-részek (a kiemelt műveltségterületeknek megfelelően) speciális sajátosságait az alábbiakban rögzítjük: 1.) Kézikönyvtári állomány Alapvetően szükségesek a 14-18 éves korosztálynak megfelelő - általános és szaklexikonok - általános és szakenciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények (társadalomtudomány, zene, nyelv) - kézikönyvek, összefoglalók - adattárak - tankönyvek - tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok - nem nyomtatott ismerethordozók közül az egyes tantárgyaknak megfeleltetett és szórakoztató CD és videó anyagok.
51
2.) Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjtjük az alapvizsga, az érettségi vizsga, szakmunkás vizsga, követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat. A számítástechnika-informatika műveltségterülethez kapcsolódó dokumentumok beszerzését előtérbe helyezzük, lépést tartunk a szakterület rohamos fejlődésével. Tartós tankönyvként szerezzük be a helyesírási szabályzatokat, nyelvi szótárakat, számítástechnikai, matematikai feladatgyűjteményeket. 3.) Szépirodalom Teljességgel gyűjtjük az antológiákat, házi és ajánlott olvasmányokat, teljes életműveket, népköltészeti irodalmat, nemzeti antológiákat, ezen kívül erős válogatással a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit, az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat, valamint a regényes életrajzokat, történelmi regényeket. Kis külön-gyűjteményként kezeljük a műsorfüzetekből, színdarabokból, verses antológiákból álló állományrészt, mely a kollégiumi ünnepélyekhez, megemlékezésekhez ad háttér-irodalmat 4.) Pedagógiai gyűjtemény A pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumaiból gazdag választékot biztosítunk. Teljességre törekedve gyűjtjük a nevelés és oktatás tanulmányozásának módszereivel, a pedagógiai kutatás módszereivel, a közneveléssel, iskolapolitikával, a nevelés és oktatás alapformáival foglalkozó irodalmat. A didaktikai irodalomból gyűjtjük a lelki-szellemi képességek fejlesztésére szolgáló módszerekkel kapcsolatos műveket. Gazdag választékot szerzünk be az általános műveltséggel, a személyiség képzésével és fejlesztésével, az erkölcsi neveléssel, a közösségi neveléssel, a művészi neveléssel és a lelki képességek fejlesztésével kapcsolatos irodalomból. Állandóan frissítjük a pályaválasztási tanácsadás irodalmát. Gyűjtjük az intézménnyel kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, más oktatási intézmények tájékoztatóit (ehhez kapcsolódóan a külföldi partnerintézmények prospektusait, kiadványait), a legfontosabb pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, ill. a kollégium történetének dokumentumait. 5.) A könyvtáros segédkönyvtára Tartalmazza a tájékozódási segédleteket, a könyvtári feldolgozó munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, a könyvtárhasználat módszertani segédleteit, módszertani kiadványokat, folyóiratokat. 6.) Hivatali segédkönyvtár és kézikönyvtár Külön-gyűjteményként kezeljük a kollégium irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket. A kéziratok körébe tartoznak a kollégium pedagógiai dokumentációi, pályázati munkák.
52
VIII. A könyvtár állományegységeinek raktári rendje
1.) Kézi és segédkönyvtár csak helyben használható állományegység megkülönböztető jele a kék színcsík raktári rendje: a szépirodalmi részszerző szerinti betűrendben, az ismeretközlő szakirodalom szakrendben 2.) Kölcsönzői állomány raktári rendje azonos az előzővel tartalmazza a tanórai munkáltatás során használatos kiadványokat is 3.) Különgyűjtemények zárt szekrényben tankönyvek, tanári kézikönyvek tagozatonkénti, évfolyam és tantárgyi bontásban napilapok, pedagógiai, pszichológiai és tantárgymódszertani szakfolyóiratok, ifjúsági folyóiratok legfrissebb számai szabadpolcon, régebbi évfolyamok dossziékban polcon évfolyamonkénti besorolásban 4.) Audiovizuális dokumentumok -
dokumentumtípusonként folyamatos sorszámozású nyilvántartás dokumentumtípusonként zárt tárolás csak helyben használhatók és a tanórán kívüli tevékenységhez kölcsönözhetőek
IX. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány az intézmény forrásközpontja. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát.
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
53
7. számú melléklet A panaszkezelés eljárási szabályai: 1. A Városi Kollégium a tanulóval kapcsolatos döntéseit, intézkedéseit határozat formájában írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 2. A tanuló, a szülő a kollégium döntése ellen – a közléstől számított 15 napon belül eljárást indíthat. 3. Az eljárást megindító kérelemnek két típusa van: a) felülbírálati kérelem, ha egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, b) törvényességi kérelem, ha jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be. 4. A felülbírálati kérelmet a döntéshozóhoz kell benyújtani, az eljárás egyéb szabályait a Közoktatási törvény 83.§-ának (6) bekezdése szabályozza. 5. A törvényességi kérelmet a fenntartóhoz kell benyújtani, a fenntartó képviselője jár el az ügyben és hoz másodfokú döntést. Az eljárás egyéb szabályait a Kt. 83.§-ának (4) (7) (8) bekezdése szabályozza.
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
54
8. számú melléklet A Városi Kollégium szellemi tevékenységre vonatkozó szolgáltatási szerződéskötés rendjének szabályozása A Városi Kollégium szakmai alapfeladatainak keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére – dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra – az intézménnyel munkaviszonyban nem álló természetes és jogi személyekkel az alábbi feltételek mellett köthető szerződés: 1)
Szellemi tevékenység végzésére vonatkozó szolgáltatási szerződés csak az alapító okiratban rögzített szakmai alapfeladatok ellátására köthető.
2)
Az első pontban rögzített szerződések csak akkor és olyan mértékben köthetők meg, amikor és amilyen mértékben arra az intézmény költségvetése fedezetet nyújt.
3)
A kiadási előirányzatoknál és az év közben elért többletbevételek felhasználásánál figyelembe kell venni a 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait. A fedezet szempontjából nem vehetők figyelembe a dologi kiadások éves költségvetési rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatai.
4)
Az első pontban meghatározott szerződések megkötésére az intézmény igazgatója jogosult a következő szakmai feladatok ellátása érdekében: a.) A Kollégiumi Nevelés Alapprogramja b.) Arany János Tehetséggondozó Program c.) Diákönkormányzati programok
Szolnok, 2004. november 26.
Jusztin László igazgató
55
