A városfejlesztés új lehetőségei és eszközei 2014-2020 Jusztin Valéria NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL 2014. június 3.
Az EU kohéziós politikájának új keretei Az Európai Bizottság 2011. október 6-án közzétette a 2014–2020 közötti időszak kohéziós politikáját meghatározó jogalkotási csomagot – elemei: 1. ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA irányításának közös szabályozása és integrált felhasználása 2. a közös célok (EU 2020) elérése és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának érdekében tagállamok valamennyi CSF-Alap felhasználására vonatkozóan Partnerségi Szerződést kötnek a Bizottsággal 3. A kohéziós források és a tagállami reformok az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósítását kell, hogy szolgálják 1. 2.
3.
4. 5.
Foglalkoztatás: • a 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági aránya elérje a 75%-ot K+F/innováció: • Az EU GDP-jének 3%-át a K+F+I ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani Éghajlatváltozás/energia: • ÜHG kibocsátás min. 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest • A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése • Az energiahatékonyság 20%-os javítása Oktatás: • a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentése • a 30 és 34 év közötti EU polgárok min. 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen Szegénység/társadalmi kirekesztés: • Min. 20 millió fővel csökkenjen a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők száma, ill. akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent
Kulcsfontosságú 11 db, az EU 2020 Stratégia megvalósítását szolgáló tematikus cél: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése;
2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és – kezelés előmozdítása; 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;
7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Szűkülő tagállami mozgástér – erős stratégiai elvárások • Tematikus koncentráció
• Előtérben: innováció, K+F, környezetvédelem, szociális befogadás • Kevésbé preferált fejlesztési területek: közlekedés, turizmus, sport, humán infrastrukturális fejlesztések • Limitált számú prioritások, a fejlettebbeknek kevesebb mozgástér • Fókuszban a célok/eredmények a kiadások helyett • Szűkül a tagállamok hatásköre, nő a Bizottság stratégia szerepe: prioritási területek előre rögzítése, a rendeletekben kötelező „menü”: investment priorites
Közép-Magyarország – a legfejlettebb európai régiók között
Tematikus koncentrációs elvárások a fejlettebb régiók esetében
ERFA 80%
.
ESZA-minimum: ~52%
ESZA 80%
Szankciók és ösztönzők • A források hatékony felhasználásának érdekében az egyes tagállamoknak igazolniuk kell, hogy az összeg hatékony felhasználása érdekében megfelelő
•
– stratégiai, – szabályozó és – intézményi keretek állnak rendelkezésre. A felhasználási feltételeknek való megfelelésről az ex-ante értékelés során kell számot adni. A feltételek teljesítése tekintetében kérhető derogáció, 2016. december 31-ig. A tagállamok számára rendelkezésre álló források 5 %-a (az ERFA, ESZA és KA által finanszírozott OP-k esetében) automatikusan tartalékösszeget képez, amelyhez abban az esetben férnek hozzá a tagállamok, amennyiben teljesítik az előzetesen vállalt előrehaladási ütemtervet. – A finanszírozás folytatása a teljesítmény függvénye – A vállalások nem teljesítése a források kifizetésének felfüggesztését, súlyos esetben megvonását is eredményezheti.
Fenntartható városfejlesztés • a regionális szint mellett/helyett két új területi dimenzió, az „urban” és a „local” • a tagállami nemzeti szintű ERFA allokáció minimum 5%-át kell integrált városfejlesztési célra elkülöníteni
ÚMFT források felhasználása térség és településtípus alapján
Uniós és hazai tervezési folyamatok áttekintése 2012
2013
2014
Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK) Partnerségi Megállapodás tervezése
Operatív Programok tervezése Megyék és városok tervezése
Operatív Programok fókuszálás és egyszerűsítés A források várható megoszlása - Kb. 7000 milliárd Ft • • • • • •
A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók. Tárcák és megyék újra tervezési koordinációs szerepet kapnak Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források ~60%-a Források ~ 40%-a: emberi erőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés és a környezetvédelem, energiahatékonyság Koncentráltabb forrásfelhasználás - egyes részterületek hova tartozása, finanszírozása körül szakmai viták
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Operatív Programok Indikatív forráskeretek benyújtott Partnerségi Megállapodás alapján
Forráskeret aránya (%)
Forráskeret (Mrd Ft, hazai társfinanszírozással)
Területfejlesztési Operatív Program (TOP)
15,47
1156,97
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
3,56
266,32
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
36,35
2718,51
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
11,83
884,94
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)
14,94
1117,77
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
13,83
1034,16
Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP)
3,99
298,49
100 %
7477,16
Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Összesen:
TOP STRATÉGIAI CÉLJAI Partnerségi Megállapodás: 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. Elsődlegesen: GINOP, TOP, VEKOP Két fő stratégiai cél: 1.Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 2.Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
Célterület: • EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Indikatív források területi szintenként • Megyei programonként indikatívan - kb. 20-25 Mrd Ft előre tervezhető ERFA + ESZA forrás! (450 Mrd Ft) • Megyei jogú városonként - ca. 10-15 Mrd Ft! (364 Mrd) Ft • Járásonként közvetlenül ca. 1,5 – 2,0 Mrd Ft! (298 Mrd Ft ) • CLLD 45 Mrd Ft – 1,0-1,5 Mrd Ft! Kedvezményezettek/fejlesztések jellege: A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat: • az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő • város- és településfejlesztési akcióit támogatja. A térségileg decentralizált fejlesztések tárgyköre: térségi terület- és gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, helyi foglalkoztatás és közösségfejlesztés, integrált településfejlesztés és energiahatékonysági beruházások, közösségi és fenntartható közlekedés, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztés,
Tervezési folyamat ütemezése Feladatkör
1. Helyzetfeltáró dokumentumok 2. Megyei területfejlesztési koncepció 3. Megyei területfejlesztési program
3.a megyei stratégiai program
3.b megyei operatív program
Feladatkör teljesítésének határideje 2012. III-IV. negyedév
2014.03.31.* 2014.07.31.**
2013.11.30-ig egy közbenső munkaváltozat megküldése végleges elkészítés: 2014.05.31.*** 2014.05.31.***
*: Tervezett módosítás **: Miniszteri állásfoglalás kézhezvétele ***: KGy határozattal jóváhagyott társadalmasításra szánt változat
Tervezési folyamat ütemezése 2.
Feladatkör 4. Megyei és MJV uniós részdokumentumok, ezen belül: 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum (I. fázis,– fejlesztési irányok) 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum (II. fázis, – részletes kidolgozása) 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum továbbfejlesztése (III. fázis – projektfejlesztés)
4.b Ágazati OP-khoz illeszkedő megyei és MJV uniós részdokumentum
Feladatkör teljesítésének határideje
2013.11.15.
2014.05.31.
2014.09.30. minőségbiztosítás után készülő végleges dokumentum: 2014.11.15.
2014.05.31.
A 2014-2020-as Terület- és településfejlesztés OP (TOP) Indikatív prioritásstruktúra Prioritástengelyben tervezett intézkedések, beavatkozások
PRIORITÁSTENGELY
1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében
1. 2. 3. 4. 5.
2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
1.
2. 3. 4. 1. 2.
1.
Forrás (Finanszírozó Alap)
Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, pl. iparterületek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére Kapcsolódó alacsonyabb-rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére Helyi gazdaságban működő kis- és középvállalkozások térségspecifikus, célzott fejlesztésére (kieg. jellegű GINOPhoz képest), turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, Helyi gazdaságszervezésre, helyi gazdasági együttműködésekre, a helyi termékek, termelési-fogyasztási kapcsolatok ösztönzésére Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztésére a munkába való visszatérés segítésére
ERFA (38,87%, 451,7 Mrd Ft)
a városok helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére, pl. barnamezős területek rehabilitációja, városközpontok gazdasági funkciónak újjáélesztése, helyi piacok, üzlethelyiségek kialakítása, megújítása Kapcsolódó környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése. Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése
ERFA (18,52%, 215,23 Mrd Ft)
Fenntarthatóságot és munkába járás könnyítését célzó, kisléptékű közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre és szolgáltatásokra, beleértve a kerékpáros és gyalogos közlekedést Önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, épületek energiahatékonyságra és a megújuló energia részarányának növelésére
ERFA (19,69%, 228,79 Mrd Ft)
Önkormányzati egészségügyi alapellátást biztosító intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására (kiemelt) Önkormányzati szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására Egyéb önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, családbarát funkciók és akadálymentesítés biztosítására Szociális városrehabilitáció: érintett városrészekben az életkörülmények javítása, a leromlott fizikai környezet felszámolása
ERFA (7,74%, 89,96 Mrd Ft)
4. Önkormányzati közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra és intézmény-fejlesztés
2.
5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések)
Helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján, helyi akciócsoport (HACS) tervezésével és közreműködésével: 1. Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére 2. Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra 3. Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra, pl. helyi termékek bemutatását, értékesítését célzó terek és szolgáltatások, kézműves mesterségek bemutatása, oktatása
ERFA (4,26%, 44,25 Mrd Ft)
1.
ESZA (10,92%, 126,95 Mrd Ft)
6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés
3. 4.
2. 3. 4.
A gazdaságfejlesztési (1-es) prioritáshoz kapcsolódva foglalkoztatási célokra, pl. megyei foglalkoztatási paktumok, munkavállalók mobilitását, visszatérését segítő intézkedések, képzésük, készségfejlesztésük, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási célú támogatása Szociális városrehabilitációs intézkedés (4-es prioritás) intézkedéshez kapcsolódó közösségi, humán fejlesztésekre Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira ERFA prioritások kapcsolódó ESZA elemeire
DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁSI MODELL
Gazdaságfejlesztés Foglalkoztatás
Megyei gazdaságfejlesztési programok
Megye
Város/Településfejlesztés Gazdaságösztönzés Népességmegtartás
Megyei Jogú Városok integrált városfejlesztési programjai
MJV
Város/település fejlesztés járási projektcsomagokban
Járás
Városok kísérleti helyi fejlesztési programjai
CLLD/HFS alapján kiválasztott városokban
A TOP DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁSI MODELLJE A TOP megvalósítási modellje: Integrált területfejlesztési megközelítésre épülő decentralizált tervezés és végrehajtás •
Megyei gazdaságfejlesztési programok: Gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási tartalom, megye teljes területére (MJV is) Megyei önkormányzatok tervezik és közreműködnek a végrehajtásban
•
Megyei jogú városok városfejlesztési programjai: Városfejlesztési tartalom Megyei jogú városok önkormányzatai tervezik a megyei önkormányzatok koordinálásával, és közreműködnek a végrehajtásban
A TOP DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁSI MODELLJE •
Járási szintű településfejlesztési projektcsomagok: Településfejlesztési tartalom: városokban elsősorban, de egyes intézkedések falvakban is Járási szintű projektcsomagok formájában – valamennyi járás Megyei önkormányzatok tervezik (MJV járására is) a települések bevonásával, és közreműködnek a végrehajtásban
•
Közösségvezérelt helyi fejlesztési programok városokban, kísérleti jelleggel Városfejlesztési tartalom, helyi gazdaságfejlesztési elemekkel Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD), – 20-30 db város Helyi Fejlesztési Stratégia alapján kiválasztott helyi akciócsoportok tervezik és hajtják végre
Szociális városrehabilitáció Tapasztalatok a 2007-2013-as programozási időszakból: • A funkcióbővítő konstrukciók népszerűek voltak, ezzel szemben viszont a szociális városrehabilitációs konstrukciókra igen kevés település pályázott. Ennek a főbb okai az alábbiak: a funkcióbővítő projektek sokkal nagyobb politikai értékét hoznak létre, hiszen a belváros felújítását könnyén észreveszik ez emberek; a szociális városrehabilitáció feszültséget is teremt a – sok esetben – szintén hátrányos többségi lakosságban is, és a politikusok nem szívesen kockáztatnak; a szociális beavatkozások alapos élőkészítő munkát és utómunkát igényelnek, kifutásukhoz akár 10-15 év is kellhet, viszont ilyen hosszú forrásbiztosításra nem lehet pályázni; a „soft” projektelemek megfelelő végrehajtása nem volt biztosított. Javaslatok: • Az egyszeri – akár milliárdos – nagyságrendű projekték helyett egymáshoz illeszkedő kisebb fejlesztések sorozatára van szükség.
A szociális városrehabilitáció megjelenése a TOP-ban Két prioritástengely • 4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja (ERFA) • 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok (ESZA)
4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja Az intézkedés tartalma: • Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek komfortfokozatának emelése
• Lakások kiváltása, szociális bérlakások vásárlása és építése • Életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése • Közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében • Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztése és megújítása
Főbb kedvezményezettek: önkormányzatok, önkormányzati társulások, önkormányzati szövetségek, önkormányzati közintézmények, egyházak, civil szervezetek, társasházak, magánszemélyek
6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Az intézkedés tartalma: • Társadalmi felzárkózást célzó tevékenységek megvalósítása, amelyek kiegészítik az alapellátásban biztosított szolgáltatásokat • Az oktatási hátrányok leküzdése (a formális oktatáson kívüli fejlesztő és oktatási programok által, mint pl. tanoda, játszóház, szabadidős programok) • Mentálhigiéniás programok elindítása • A lakhatási helyzetek legalizálására irányuló programok megvalósítása • Közbiztonság javítása (pl. szomszédsági rendőrség működtetése által) • Nagyon fontos kísérő elem továbbá a jelenléten alapuló szociális munka (egyes helyeken kötelező jelleggel) Főbb kedvezményezettek: városi önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, magánvállalkozások, képző intézmények, non-profit szervezetek, magánszemélyek, társasházak, érdekképviseletek
COM: A CLLD típusú megközelítés előnyei 1. A CLLD a kihívásokkal szembenéző embereket helyezi döntési pozícióba A stratégiák kidolgozását és a projektek kiválasztását helyi szervek végzik. Ez a CLLD legnagyobb előnye. 2. A CLLD megoldás lehet a növekvő területi különbségekre 3. A CLLD stratégiák rugalmasabbak más megközelítéseknél Egy pénzügyi alapból finanszírozva is képes más pénzügyi alapok által lefedett tevékenységeket támogatni. 4. A CLLD hatásköre szélesebb lett A helyi stratégiák ezentúl válaszolhatnak olyan kihívásokra, mint: társadalmi befogadás, klímaváltozás, romák és más hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, fiatalok foglalkoztatottsága, városi depriváció, város vidéki kapcsolatok stb. 5. A CLLD ágazatok és szereplők közötti kapcsolatokra épít A problémákat helyi környezetben tudja kezelni, lebontva a helyi fejlesztéseket akadályozó tényezőket ( együttműködés különböző szintű és típusú igazgatási szervek, szervezetek, intézmények és területi egységek között) 6. A CLLD időtálló változást idéz elő 7. A CLLD-kben való részvétel széles és növekvő európai hálózathoz és kapcsolódó tapasztalatokhoz enged hozzáférést. Az újonnan alakuló partnerségek a már 20 éve meglévő LEADER és FARNET partnerségek és más uniós, nemzeti vagy regionális hálózatok által kidolgozott módszertanok, eszköztárak segítségét élvezhetik. 8. A CLLD a helyi fejlesztések pénzügyileg is vonzó eszköze Helyi partnerségek a közösségek fenntarthatóságának kiépítését segítik, több uniós költségvetési cikluson keresztül; közösségi finanszírozása 7 évre min. 3 milló euró.
COM: CLLD partnerségek válasza az újfajta kihívásokra Kihívás
Helyi fejlesztési stratégiák által nyújtott megoldás
Növekvő munkanélküliség
• • •
Munkahelyteremtő beruházásokra való koncentráció Új-típusú vállalkozások (szociális gazdaságok) támogatása Fiatalokra való koncentráció (tanulás-munkába állás közötti átmenet)
Piaci visszaesés
• • •
Meglévő cégek új piacokra való belépésének támogatása Közbeszerzések használata Rövid ellátási láncok megerősítése
Magánfinanszírozás hiánya
•
•
Új pénzügyi eszközök felélesztése (garanciák és mikrohitelezési rendszerek) Kivételes banki kapcsolatok kiépítése
Közberuházások csökkenése
•
Uniós előfinanszírozás kérése
Csökkenő állami bevételnövekedés
•
Közszféra szereplőivel való kapcsolatépítés (tanárok, szociális munkások) kiegészítő szolgáltatások fejlesztéséhez
Szegénység és társadalmi kirekesztés
• •
Társadalmi befogadást segítő helyi tervek támogatása Közösségi szervezetek és önsegítő csoportok támogatása
Klímaváltozás és alacsony széndioxid-kibocsátásra való áttérés
•
Meglévő partnerségek szélesítése klímaváltozás és fenntarthatóság kapcsolatos helyi szakértelemmel bíró partnerek felé Üvegházhatású gázok csökkentésére fókuszáló helyi és közösségalapú kezdeményezések támogatása
•
COM: Városi CLLD-k lehetséges fókuszai A városi CLLD stratégiák fókuszának kiválasztása (2014-2020): Az összes tematikus célkitűzés mentén (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedést szolgálva) ERFA és ESZA alatt finanszírozott tevékenységek integrált összefogása (infrastruktúra/szociális intézkedések) • Széndioxid-kibocsátás csökkentését segítő közösségek – – –
•
Városrehabilitációs CLLD – –
•
szükséges, hogy biztosítva legyen a HACS részéről az ehhez szükséges menedzsment kapacitás Roma és nem roma közösségek közötti kapcsolatok javítása
Kreatív klaszterek – – –
•
különböző beavatkozások széles választéka fizikai beavatkozásoktól és a közösségi terek természetközpontú fejlesztéseitől kezdve a képzéseket, kulturális tevékenységeket és gyermekellátást célzó intézkedésekig.
Kirekesztett közösségekkel való közös munka – –
•
EU 2020 stratégia CO2 csökkentési céljaihoz való hozzájárulás helyi együttműködések keretében jobb hatékonyság Pl.: gépkocsik újfajta megosztását, vagy a közösségi megújuló energia előállítást (szél, víz, biomassza)
pontszerű egyéni fejlesztések mentén kialakult városi kulturális és kreatív negyedek fejlesztése lehetőség az érdekeltek és maguk a kreatív vállalkozók következetesebb együttműködésére alapos tervezés és elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy a környéket megvédjék a dzsentrifikációval és a lakosság ingatlanfejlesztéseivel szemben. -> Helyi stratégiák
Városi-vidéki CLLD, –
városi önkormányzatok találkozási pontjain, vagy a lakott területek szélén található város-vidéki körzetek esetében vidéki és városi önkormányzatok közös határán található problémás területek komplex kezelése.
A CLLD megközelítés városrégió szintű koordinációja: • Biztosítja az elegendő források mozgósítását ahhoz, hogy az egybe tartozó településrészek egyszerre legyenek kezelve (egy településrészt ne érjen hátrány, mivel a másik településrész fejlődik) • Fejlesztések város gazdaságához és munkaerőpiacához való jobb kapcsolódása • Tevékenységek helyi szintű szervezése CLLD útmutató elérhetőség: http://enrd.ec.europa.eu/themes/clld/en/clld_en.cfm
TOP 5. CLLD: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések • Finanszírozó alap: ERFA (67%) és ESZA (33%) együttesen (innováció! – ilyen nem volt eddig) • Fő céljai a szociális innováció támogatása: – a helyi közösségi összetartozás és identitástudat erősítése és fejlesztése a hagyományőrző és innovatív kulturális, közösségi, szabadidős fejlesztések segítségével, – a illetve a helyi és közösségi alapú gazdaságfejlesztés alapismereteinek és jó helyi gyakorlatainak és példáinak megismertetése és gyakorlati elterjesztése
• Elsődleges célcsoport/feladat és célterület: – fiatalok helyben maradásának elősegítése a helyi hagyományokhoz, kultúrához való kötődés és abból való megélhetés, valamint a közösségfejlesztés segítségével – illetve lakótelepeken megvalósuló helyi fejlesztési, közösségszervezési programok ösztönzése a közösségfejlesztés és képesség kibontakozás érdekében
TOP 5. CLLD: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések • Támogatást nyújt: – Helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján, helyi akciócsoport (HACS) közösségi alapú tervezésével, ill. közreműködésével: • Nyitott és zárt közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális- és szolgáltatásfejlesztésére (könyvtárak, kultúrházak, közösségi terek, stb.) • Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programok szervezésre (a felújított kulturális térben programok szervezése a célcsoportok igényeinek megfelelően, elsődlegesen civilek segítségével) • Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra, pl. helyi termékek bemutatását, értékesítését célzó terek és szolgáltatások, kézműves mesterségek bemutatása, oktatása
• Kedvezményezettek: – Közvetlen: Városi Helyi Akciócsoportok (HACS) • Közvetett: önkormányzatok, közintézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak
TOP 5. CLLD: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Központi elem a helyi közösség szereplőinek bevonása és aktív részvétele a tervezésben, a döntéshozatalban és a megvalósításban a közösségfejlesztés megvalósítása érdekében.
Megvalósítás várható keretei és lépései: 1. Helyi akciócsoportok (HACS) megalakítása a városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok, önkormányzati intézmények, közintézmények, egyházak együttműködésével. 2. HACS-ok koordinációjával a helyi szereplők aktív partnerségével, célorientált fejlesztési stratégia kialakítása és elfogadása. 3. Ezt követően átlátható, közösségi tervezési és döntési mechanizmus segítségével, közösségileg jóváhagyott fejlesztések és programok megvalósítása 3-5 éves időszak alatt.
Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztés – Jó példa: Oakland Fruitval Alapproblémák: ifjúsági szociális és drog problémák, szemét és kevés zöld terület a városban 1. Kiindulás: közösségi kezdemény (3000 aláírás és támogató levelek a problémák orvoslására: lakosok és szociális szervezetek) összefogása (FROSI) 2. helyi közigazgatás felfigyelt a problémára, támogatta a kezdeményezést a program koordinátor kijelölése (FROSI) 3. Részvételi tervezés: állampolgárok és szakmai és szociális szervezetek széleskörű bevonása az épített területük formálásába, a problémák feltárásba és megoldási javaslatok/programok kidolgozásába Főbb lépések: szereplők bevonása, információgyűjtés és terjesztés, bizalom és kooperációs mechanizmusok kiépítése, közösségi és szakmai tervezési folyamat összehangolása, források feltárása és előteremtés (támogatások, pályázatok magánforrások), megvalósítás (a lehető legtöbb helyen a közösség bevonásával)
Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztés – Jó példa: Oakland Fruitval 4. Eredmények: magas színvonalú tervek és kivitelezés, amelyek beépítették a lakosság és szakmai szervezetek igényeit és szempontjait, az elkészült parkban közösségi programok szervezése, helyi források aktív becsatornázása a program finanszírozásába és támogatásába
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jusztin Valéria Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal TERÜLETI ÉS EGYEDI ÁGAZATI FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4. Cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2. E-mail:
[email protected] Telefon: +36 1 795 55 49 www.nth.gov.hu
