A VÁRAY FÉLE KVANTUMMECHANIKAI ELEKTRONSZERKEZETI PERIÓDUSOS RENDSZER

A VÁRAY – FÉLE KVANTUMMECHANIKAI ELEKTRONSZERKEZETI PERIÓDUSOS RENDSZER ÚJ MÓDSZER AZ ELEKTRONSZERKEZET OKTATÁSÁBAN KIEMELTEN DIDAKTIKAI SZEMPONTBÓL 2005

Készítette:

VÁRAY KÁROLY

V–fan

TARTALOM Gondolatok az elektronszerkezet oktatásának új módszeréről A négy őselemtől a szuperperiódusos rendszerig Periódusos rendszerek A Váray-féle kvantummechanikai elektronszerkezeti periódusos rendszer A szuperperiódusos rendszer Elektronszerkezetek ábrázolási lehetősége Az elektronszerkezeti periódusos rendszer kiépítésének alapjai A lineáris verses periódusos rendszer Az elemek megismerése az elektronszerkezeti periódusos rendszer alapján Az elektronszerkezeti periódusos rendszerrel kapcsolatos eddigi eredmények Appendix Felhasznált irodalom

2

GONDOLATOK AZ ELEKTRONSZERKEZET OKTATÁSÁNAK ÚJ MÓDSZERÉRŐL.

J

elen munkámat kútfőnek tekintem, melyből tanár, diák és minden érdeklődő egyformán meríthet céljainak megvalósítása érdekében a tudás szintjének megfelelően. A dolgozat a

kémia oktatásának fundamentuma lehet, de a tanulás - tanítás folyamatában bárhol más módszerek alkalmazásakor is felhasználható. Ezért dolgozatomnak nem célja a tanmenetszerű megjelenítés. A deduktív módon történő bemutatással ellentétben vallom ,- a saját tápasztalaimra építve ,- hogy induktív megközelítési módszereket alkalmazva mélyrehatóbban megalapozhatjuk a kémiai ismereteket. Természetesen mivel a kémia kísérletező tudomány, ezért, a későbbiek folyamán kísérletek bemutatásakor a már induktíve megszerzett ismereteket deduktív megközelítéssel elmélyíthetjük. Ennek értelmében dolgoztam ki, az un. Váray – féle Elektronszerkezeti Periódusos Rendszert, mely az elektron szerkezet mélyreható megismerését teszi lehetővé, hiszen

a rendszer abból fakad. E rendszer a kémia

egyszeregye, mely a gondolkodást újabb és újabb problémák megoldására serkenti. Az Olaj Szappan Kozmetika c. szaklap főszerkesztője Kiss Béla, ismerve munkásságomat felkért egy cikk megírására ,- mely jelen dolgozat első változatának megírásával egybeesett. Ennek eredményeként született meg a Négy őselemtől a szuperperiódusos rendszerig c. cikk, mely változtatás nélkül került ebbe a dolgozatba is és ennek fő fejezetét képezi. Az elektronszerkezeti periódusos rendszer kiépülésének bemutatását egy meseszerű tudományos – fantasztikum köntösében mutatom be, melynek forrása a Kis Dimeon kalandjai c. jelenleg szerkesztés alatt levő kéziratom. A 13 éves korosztályt, - aki először találkozik a kémiával, még a mesevilág lengi be, - így a tudományos fantasztikummal történő megközelítés célszerűnek mutatkozott, annál is inkább mivel ezen a téren is információ özönben élünk. A tulajdonképpeni alapforrás pedig egy 1973. –ban megírt és 1988 –ban megjelent munkám a Q -HIPERON c. .tudományos - fantasztikus elbeszélésem szolgáltatta. A KÉMIA, mint műveltségi részterület követelménye a 8. évfolyam végén, nem tartalmazza a mélyrehatóbb anyagszerkezeti ismereteket, ezt csak a 10. évfolyam végére teszi. . Minimális követelmény viszont, az atommodellek, az elemi részecskék ismerete. 10. évfolyam végén az atomok elektronszerkezetét, az elektronhéjak kiépülését, a periódusos rendszer adatainak és

3

szerkezeti értelmezését tudni kell. Mint látni fogjuk a módszeremmel ez kb. az első pár órában mind elsajátítható. A rendszer alapjaitól történő felépítésének megtanításával elmélyíthetjük az atommag és az elektronburok, az elemi részecskék ismeretét. A rendszer kiépítése a természetes számsorra épül. Először nem rendszámot, hanem sorszámot kapnak az atomok. Ennek értelmében sorszám = rendszám = protonszám = elektronszám. A számsort 1-től folytatva, kiépíthetjük a következő elem elektronszerkezetét. Egy 7. osztályban, ahol kísérletképpen a kémia tanítását az itt ismertetett módszerrel tanítottam, a diákok gond nélkül megtanulták az elektronszerkezeti periódusos rendszer felírását és az egyes elemek elektronszerkezetét Z 20. elemig. /Dolgozatokat a megfelelő fejezetben ismertetem. /Az elektronszerkezeti

periódusos

rendszer

megtanításához

különböző

segédeszközöket

alkalmaztam, többek között szintén az általam szerkesztett un. Szimbólum periódusos rendszerrel kezdtem a bevezetést, és egy un Verses periódusos rendszerrel memorizálták az elvi felépítést és tanulták meg az elemek vegyjelét. A diákok minden erőfeszítés nélkül más periódusos rendszert is értelmezni tudtak ill. az elektronszerkezetiből könnyedén levezették. Tehát az elsődleges célom az elektronszerkezeti periódusos rendszer prioritásának bemutatása didaktikai és gyakorlati szempontból. Minden korosztály számára alkottam egy az elektronszerkezeti periódusos sémáját tükröző periódusos rendszert. Így az óvodások és általános iskolások számára az un. verses ill. szimbólum periódusos rendszert. Az általános iskolások és felsőbb tanulmányokat folytatók számára az elektronszerkezeti periódusos rendszert. Minden érdeklődő számára /ÉRDEKESSÉGKÉPPEN !!/ pedig az. un szuperperiódusos rendszert, amely az elektronszerkezeti kontinuitása

Z = 1140. – ig

rendszerezi az elemeket. A világon minden rendszerem egyedülálló és remélem újabb gondolatok forrása lesz mások számára is.

4

Tekintettel arra , hogy ez idáig több kritikát kaptam az elemek 1140.-ig történő rendszerezés miatt, ezért az eddigi kritikákat összegyűjtve e munkámban adok választ A "A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szervetlen kémiai nevezéktan . Szerkesztette : Fodorné Csányi Piroska. Kiadta : Magyar Kémikusok Egyesülete 1995-ben " c. könyv 186. oldala. közli pontosan " Szervetlen kémiai nevezéktan II. táblázat . A 100 - nál nagyobb elemek neve és vegyjele. " c. táblázatot és bemutatja az elemek elnevezését 900-ig. Tény , hogy szuperperiódusos rendszert elsőként alkottam meg a világon, melyet ez évi Budapesten , 2000. augusztus 5 - 10.-én megtartott 16. Kémiaoktatási Világkonferencia és a XIX. Magyar Kémiatanári Konferencia résztvevői is 98 %-ban elismertek. A módszerem szerint a legfontosabb célkitűzések a 7. osztály követelmény rendszerében. Az elektronszerkezeti periódusos rendszer segédeszköz nélküli felépítése, értelmezése, az egyes elemek elektronszerkezetének felírása a 20. elemig. Ezen keresztül az érdeklődés felkeltése a kémiai ismeretek, tevékenységek és megismerési módszerek iránt. A megszerzett ismeretek elmélyítése a kísérletező kémia szakaszában. A módszer lényege és legfőbb célja: az elektronszerkezeti periódusos rendszer segédeszköz nélküli felírása és annak alkalmazása

Az ismeretátadás heurisztikus legyen, minden megismerő önmagának fedezze fel a rendszerezés alapgondolatát ! Minden érdeklődő tanárnak, diáknak sok sikert és eredményes munkát kívánok !

5

A NÉGY ŐSELEMTŐL A SZUPERPERIÓDUSOS RENDSZERIG

M

inél mélyebbre hatolunk az anyag szerkezetének megismerésében, annál jobban feltárul előttünk az „EMBERI JELENSÉG „. Arisztotelész az anyag szerkezetét kontinuusnak tekintette, azaz hézagmentes

térkitöltést tételezett fel. Ma már tudjuk, hogy az atom közelítőleg 10 –14 m átmérőjű, gömb alakú, melyben az atom tömegének kb. 99, 99 %-ka pontszerűen a magban koncentrálódik. Az ember akarva – akaratlanul a természet megfigyelője, s a folyton fejlődő létének biztosítéka, az anyagi világ egyre mélyrehatóbb megismerése lett. Arisztotelész az anyagokat négy őselemből állította össze. Ha úgy tetszik ez lehetett, volna az első „elemek rendszere „, s minden bizonnyal az első „elemként „ a Quinta essentia lett volna feltüntetve , mint mindenható ,mely segítségével , a négy őselemből : föld , víz , levegő , bármely elem előállítható lett volna. Nézzük az aranycsinálók „elemek rendszerét „.

AZ " ARANYCSINÁLÓK PERIÓDUSOS RENDSZERE "

6

Bár az alkimisták, mint tudjuk, hiába keresték az átalakító ötödik elemet, mégis a kémia további fejlődését alapozták meg. Az akkor ismert hét bolygónak megfelelően, hét fémet tételeztek fel. A Nap megfelelője az arany, a Holdé az ezüst, a Merkúré a higany, a Vénuszé a réz, a Marsé a vas és a Jupiteré az ón a Szaturnuszé az ólom volt . Bergmann 1775 – ben további elemjelöléseket vezetett be, de márnem a bolygókkal adekvát. Dalton új jelrendszert alkotott, s a ma is használatos jelrendszert Berzelius alkotta meg. Vizsgáljuk tovább anyagszerkezeti szempontból az elemeket. Demokritosz szerint az anyag tovább nem osztható atomokból épül fel. Robert Boyle / 1627 – 1691 / már egyszerű elemekből felépíthető keverékekről / elegyekről / és vegyületekről ír. A XIX. sz. közepén 60 elemet ismertek, így az egyes elemek hasonló tulajdonságai már eleve valamilyen rendszerezési lehetőséget sejtetett. Napjainkban az elemek száma 109.

PERIÓDUSOS RENDSZEREK

Ma a szakirodalom, több mint 200 féle periódusos rendszer ismer, melyek jellemzői a periódusos törvény. Így a periódusos rendszerek használhatóságát a szerkezet dönti el. Én mégis két nagy fő csoportot különböztetek meg. Az első az elemek relatív atomtömege és tulajdonságai közötti kapcsolatra épülő, tulajdonképpeni Mendelejev – típusú periódusos rendszerek. A másik nagy csoport a korszerű kvantummechanikai elektronszerkezetet tükröző periódusos rendszerek, vagy nevezzük Pauling – típusú periódusos rendszereknek. A fejlődési tendenciát figyelembe véve a Mendelejev – típusú periódusos rendszerek terjedtek el és ezek az ismertebbek. Bár az elektronszerkezeti rendszerek mélyebb, tartalmasabb információt szolgáltatnak, didaktikai és használhatóságuk hátránya miatt ezek nem terjedtek el. A mai tudomány e területen sem nélkülözheti a korszerű kvantummechanikai eredményeket, ezért hosszas kutatómunka eredményeként sikerült a kettőt ötvöznöm és egy teljesen új rendszert az un. Váray – féle Kvantummechanikai Elektronszerkezeti Periódusos Rendszert megalkotnom , mely a korszerű igényeknek megfelel és didaktikailag minden igényt kielégít. A rendszer továbbfejlesztésével született meg az un. Szuperperiódusos rendszerem. Elkészítettem ezek térbeli változatát is az un. Kúpperiódusos rendszeremet.

7

A Mendelejev – típusú periódusos rendszerek Döbereiner /1829/ un. Triádokat alkotott, pl. Li, Na, K _ Cl, Br, I. Newlands /1863/ ,megfigyelte ,hogy a növekvő atomtömegek által felírt sorrendben , minden nyolcadik elem hasonló tulajdonságú , ezzel az un. „oktáv törvényt „alkotta meg. Az 1860 – as években Mendelejev a „Kémia alapelvei „ c. könyv iása közben az elemek relatív atomtömege /atomsúlyok / szerinti rendezése mutatkozott ígéretesnek. Első táblázatát 1869 februárjában küldte szét néhány tudósnak , ill. egy moszkvai konferencián mutatta be. Megfogalmazta a periódusos törvényt, mely szerint „az elemek tulajdonságai az atomsúlyok periodikus függvényei „. Az akkor ismert 63 elemet foglalta rendszerbe, nyilván több hely üresen maradt, ill. több elem atomtömeg helyességét korrigálta. Az alábbi következtetést állapította meg: egyes elemek atomsúlyait módosítani kell, hogy az elemek a helyükre kerüljenek a táblázatban, és ismeretlen elemeknek is kell lenniük, amelyek a táblázat üres helyeire kerülnek. A maihoz hasonló módosított rendszere 1871 – ben jelent. 1870-ben megjelent Lothar Meyer periódusos rendszer is. Nagy érdeklődést egyik dolgozat sem váltott ki, mindaddig, amíg a galliumot Lecoq de Boisbaudran fel nem fedezte, amely az eka – alumíniumnak felelt meg. Mint kiderült, az eka – bór a szkandium és az eka – szilícium a germánium megfelelője volt. Julius Lothar Meyer 1868 – ban „ A kémia modern elméletei „ c. könyvében rajzolt fel egy periódusos rendszert. A 16 oszlopból álló táblázat utolsó oszlopa üresen maradt. A szénnel, nitrogénnel, oxigénnel, fluorral és a lítiummal kezdődő csoport teljes volt. Módosított táblázatát 1870 – ben adta közre, amelyben hivatkozik Mendelejev dolgozatára. Legismertebb rendszer az un. Rövid periódusos rendszer, formája a Mendelejev – félével azonos, I – VIII. – ig számozott és egy 0 – val jelöl. Tehát 9 oszlopból és 7 vízszintes sorból, azaz periódusból áll. Az oszlopokban az elemek fő és mellékcsoportokra oszlanak. Minden periódus alkálifémmel kezdődik és nemesgázzal záródik. A Werner által összeállított hosszú periódusos rendszer szerkezetileg áttekinthetőbb 18 oszlopból áll, ez már az atomok szerkezeti felépítésének jobban megfelel .Megemlítem még a Szabó Lakatos – féle periódusos rendszert, a Boros Ákos – féle periódusos rendszert, a „ A kémiai elemek prímperiódusos rendszere „ Sziklai Frigyes /1924 – 1993/ munkáját. Néhány külföldi: Az elemek periódusos rendszere prof. A. von Antropoff szerint. Frederick C. Strong spirál modellje.

8

A periódusos rendszerek variációs lehetősége szinte határtalan. E témakörben magam is több tucat elképzelést vázoltam fel. Mint látható a négy őselem esetleges rendszerétől a triádokon, oktávokon keresztül eljutottunk a Mendelejev – típusú periódusos rendszerekig, melyeknél az un.. hosszú periódusos rendszer már magát az elektron szerkezetet is sejteti.

A Pauling – tipusú periódusos rendszerek Pauling: QUIMICA GENERAL 1967 – ben /első kiadás 1953/ kiadott könyvének 214. oldalán található egy olyan rendszer, amely az elemek cellás szerkezetét mutatja be a héjak feltüntetésével rendszerbe foglalva. Minden más szakirodalom kisebb – nagyobb változtatásokkal ugyanezt a rendszert közli. Tehát az első elektronszerkezeti periódusos rendszernek ezt tekintem. Más szerkezeti megközelítéssel nem találkoztam. Természetesen az elektronszerkezeti rendszer felépítésének történetét is meg kell ismernünk.

Az atommodellek hipotetikus fejlődése. Leukipposz , Démokritosz , Lukréciusz szerint a világ egymástól különböző nagyságú és alakú egymáshoz karokkal kapcsolódó atomokból áll. 1808 –ban Dalton megállapításai. az anyag építőkövei parányi gömbök. Ugyanazon elemek tovább nem osztható atomokból épülnek fel. Thomson 1900-beli megállapításai: az atom az egész térrészt kitöltő pozitív töltésű részecskékből és az abba beágyazódott elektronokból áll. Az elektron negatív töltésű alkotórész.

Az atommodell kísérleti megközelítése: Az α− szóródási kísérletre alapozva Rutherford 1910.-ben a következő megállapításokat tette. Az atom miniatűr naprendszerre hasonlít, középpontjában a pozitív töltésű maggal és a körülötte keringő negatív töltésű elektronokkal. A két töltés igen kis térrészre koncentrálódik, az atom túlnyomó része így „üres”. Az atommag pozitív töltéseinek száma egyenlő a rendszámmal. Az atomtömeg java része a magban igen kis helyen összpontosul. Lám, a korábbi nézetek szerinti mindent betöltő anyag szemlélet feloldódott. Az anyag különböző megjelenési formáit a kezdetekben a négy őselemre redukálták. A látszólagos káoszt így próbálták rendszerbe foglalni.

9

Dr. Lorenc Sándor 1992 értelmezése szerint, -„Minden anyag ,amit érzékszerveinkkel közvetlenül vagy, közvetve pl. műszerekkel, tudományos vizsgálatokkal, vizsgálatokkal felfogunk a világról.” A nagy káosz, íme renddé

szelídül és egyre jobban ,- ahogyan mélyebbre hatolunk az anyag szerkezetének megismerésében, nem a véletlenszerűség dominanciája kerül előtérbe, hanem a NAGY REND DEMIURGOSZA. A ΔΕ = Δm . c2 képletből kitűnik , ,hogy m a nullához közelít , szinte a semmiből jött lére a világ, azaz a NAGY REND. Bohr 1913-ban már a következő megállapításokat teszi : Az elektron, kvantált, diszkrét sorozatot /K, L, M…./alkotó, tehát meghatározott energiájú héjakon ,stacionárius pályán keringhet a mag körül. Az egyes héjakon csak meghatározott számú elektron tartózkodhat, a héj réteges felépítésű. A mikrovilágban a klasszikus fizika törvényei nem alkalmazhatók. 1920.-ban Sommerfeld már a következőket állapítja meg. A mag körül az elektronok kör és ellipszis pályákon keringenek.

1926- ban Heisenberg és Schrödinger a ma is használatos un.

kvantummechanikai - modellt dolgozták ki, amely az elektron dualitására, azaz kurpuszkuláris és hullámtermészetére épül. Tehát az elektron = részecskehullám /RH/, mely a magot felhőszerűen veszi körül. Az elektron tartózkodási valószínűségének maximum helyei vannak, az un. Atompályák, melyek térbeli alakzatok. Tudjuk most már, hogy az atommagban levő pozitív töltésű protonok száma egyenlő a rendszámmal. Mivel az atom semleges, ezért a negatív töltésű elektronok számának egyenlőnek kell lenni a rendszámmal , azaz a pozitív töltésű protonok számával. Számunkra lényegi kérdés az, hogy az elektronok hol és hogyan helyezkednek el a mag körül. Az atomokban levő elektronok háromdimenziós térrészben mozognak. Az elektronok állapotát háromváltozós Ψ hullámfüggvénnyel ill. az ennek megfelelő Schrödinger egyenlettel lehet leírni. Az atommag térrészében levő erőtérben a mozgó elektron térbeli helyzete ,állapota három kvantumszámmal és a spinnel ,mint újabb szabadságfokkal jellemezhető. A kvantumszámok neve és jelölésük: Főkvantumszám: Jele: 1 – től kezdődően pozitív egész számok vagy betűkkel: K , L , M , N , O , P , Q,……..A főkvantumszám = héj , így az n =1 az = K héj Az atompálya térbeli nagyságát határozza meg.

10

Mellékkvantumszám: az atompálya alakjáról ad felvilágosítást . Jele : l .0 –tól n – 1 –ig bármilyen pozitív egész szám lehet. A mellékkvantumszámok jelölése: számokkal ,0,1,2,3…..Betűkkel :s ,p ,d ,f ,g… Ezeket alhéjaknak is nevezzük. A mellékkvantumszám = az atompályák számával. A mágneses kvantumszám :térbeli irányítottságot határoz meg. Jele:m. Ha l = 0 = > m = 0 Ha l = 1 => m = -1,0,+1 Ha l = 2 => m = -2,-1,0,+1,+2 stb. Bírálatot kaptam / Dr. Mayer István kém. tud. doktora / , miszerint " nem helyes azt mondani , hogy a mágneses kvantumszám : térbeli irányítottságot határoz meg ". Tanácsára a pontatlan megfogalmazásomat a 7.8.9.10. osztály színjének megfelelően az alábbiakra módosítom. Az impulzusmomentum lehetséges orientációt határoz meg a térben ,egy önkényesen felvett tengelyhez viszonyítottan. A spinkvantumszám : az elektron jellemző mágneses tulajdonsága. Értéke: +1/2 és -1/2. Az elektronok száma ,a Pauli – féle tilalmi elv. A ψ függvény egy – egy elektron térbeli állapotát jelenti a mag körül , egy – egy számcsoporttal jelölve. ψ nlm vagy ψ100 -gömb alak, tehát egy pályán maximum két elektron tartózkodhat ellentétes perdülettel. Így az s pályán max. 2 elektron,a három p pályán max. 6 elektron, az öt d pályán max. 10 elektron és a hét f pályán max. 14 elektron tartózkodhat. Jelölésük: s1-2, p1-6, d1-10, f1-14. Íme most már az elektronszerkezet kiépülése a rendelkezésünkre áll ,megvizsgálhatjuk a periódusos rendszerrel való összefüggést.

11

A Váray – féle Kvantummechanikai Elektronszerkezeti Periódusos Rendszer / Egy másik dimenzióból érkezett Kis DIMEON feljegyzései. /

Talán megbocsát a Tisztelt Olvasó , de didaktikai szempontból hasznosabbnak ítélem meg egy tudományos – fantasztikus megközelítéssel bevezetni a periódusos rendszeremet, minthogy azonnal a száraz tényeket közölném. Tételezzük fel , hogy egy másik dimenzióból éppen hozzánk érkezik a kis kíváncsi óvodás Dimeon, a kis „ hullámemberke „ aki titokban édesapja kutatóintézetében beül az időgépbe , s a hullámvilágból a mi világunkba érkezik. Aki előtt a mi anyagi mikrovilágunk úgy tárul fel, mint mi előttünk a bolygónk ill. a Naprendszerünk ill. a Világegyetem. Ő azonnal meglátja a 10 –9 méter körüli mikrovilágunkat ,- ami számunkra még ma sem teljesen világosan több évszázados kutatómunkával tárult fel. A Kis Dimeon hullámemberke azonnal megismeri az anyagi világunkat, felfedezi a dolgok, az elemek közös tulajdonságait és azonnal automatikusan csoportosítja azokat. Észreveszi, hogy van olyan atomi halmaz, amelyben atomonként csak egyetlen rész /most az egyszerűség kedvéért nevezzük mindjárt a nevén / proton található. Aztán talál olyan atomi halmazt is, amelyben atomonként két proton van, s így tovább. Rájön, hogy ez a természetes számsornak felel meg. Ha mindenhová tehát a magátalakító reaktorokba is betekint, akkor megállapíthatja, hogy az anyagi világban az egyes elemek a protonszámban különböznek és 1 – től 109 – ig léteznek. Nos, arra is rájön, hogy a proton pozitív töltésű, akkor ezt ugyanennyi negatív töltés neutralizálhatja., így az atom semleges. Azt is látja, hogy az elektronok elkenődve meghatározott pályákon tartózkodnak. Tehát az első elem egy protonból és egy elektronból épül fel. Látja, hogy a proton mellet egy másik semleges részecske a neutron is megtalálható, de ezzel egyelőre nem törődik, mivel ez a jellemző elemek minőségét nem befolyásolja. Pontosan, mivel a neutronok száma az állandó értékű protonok száma mellett változó lehet, ezért ha egy proton mellett egy vagy két neutron van, az elem minőségén nem változtat, tehát ugyanarról az atomról van szó. Tehát a Kis Dimeon sorszámot ad az atomoknak, egytől - 109 – ig , de azonnal megállapítja, hogy a számsor folytatható. Látja , a sorszám egyenlő a protonok számával. Mivel a sorszám tesz rendet az elemek között ,ezért ezt rendszámnak nevezi el. Tehát sorszám = protonok számával = rendszámmal.

12

Egy atomon belül a protonok száma = az elektronok számával. Ám mint említettem az elektronok ,/-az RH,részecskehullám/ meghatározott térrészben , pályákon tartózkodnak. A sorszámnak megfelelően a következőképpen rögzítette az egyes atomok szerkezetét. Az egyes sorszámú atom egy protont tartalmaz és körülötte gömbhéjon egy elektron tartózkodik .Ezt piros lapú körrel jelölte ,melynek fél kerülete vastagított fekete vonal, - mely egy elektront jelent. Mivel ez az első pálya , így ennek a jelölése s , és mive"l" egy elektron tartózkodik ott így pontosabban s1.

1

1s

1H

Ψ100 Tehát az első elem sorszáma 1 , ennek értelmében az atommagban egy proton van és ekörül az 1 s pályán egy elektron tartózkodik. A második elemnél a rendszám kettő ,ennek értelmében két proton van az atommagban és természetesen az atommag körül a Pauli – elv szerint két elektron tartózkodik. Jelölése: piros alapú, teljes kerület mentén vastagított kör.

1s2

2He

Ψ100 Tekintettel arra, hogy ezen az energiaszinten újabb pálya kiépülése nem történik ,ezér az 1s2-vel az első K – héj is záródik. A következő energiaszint a 2s .Függvénye: ψ200 .

13

A következő elem sorszáma három, tehát a rendszáma Z = 3, így a pozitív töltésű protonok száma is három, így az atommag körül három negatív töltésű elektron fog tartózkodni méghozzá a következők szerint. /Itt jegyezzük meg , hogy minden következőben minden előző elektronszerkezet benne van /

2

1

1s 2s

3Li

Ψ100 Ψ200 1s2 2s1

Lítium elektronszerkezete:

A következő elem rendszám Z = 4,-most már nem okozhat gondot az elektronszerkezet felírása.

1s22s2 Ψ100 Ψ200

4Be

mágneses kvantumszám mellékkvantumszám főkvantumszám

14

Ebben az esetben a berilliummal az L héj nem záródik ,mivel a mellékvantumszám energiaszintének megfelelően három p pálya pxyz épül ki ,amelyeken a Pauli – féle tilalmi elvet figyelembe véve max. hat elektron tartózkodhat. Mivel maximálisan hat elektron tartózkodhat ,ezért ezt az energiaszintet célszerű hatszöggel jelölni. A hatszögnek mindig annyi oldala kerül megvastagításra, ahány elektron tartózkodik ott.

Ennek megfelelően a bór atom elektronszerkezete a következő lesz:

1s22s22p1 5B

Ψ21−1 Ψ210 Ψ211

2px 2pz 2py

Az 1s2 a K héjat alkotja, ahol max. 2 elektron tartózkodhat. A 2s2 és p1 az L héjhoz tartoznak ,ahol max 8 elektron tartózkodhat.

15

Utolsó példának az oxigén atom elektronszerkezetét mutatom be az általam alkalmazott szimbólum segítségével ,s azt , hogyan lehet konvertálni más felírási módokra.

2

2

4

1s 2s 2p

8O

Váray–féle szimbólum

"

Cellás ábrázolás 4

2p

2s2 1s2

1s2 2s2 2p4 [He] 2s2 2p4 Természetesen ezzel a szimbólum rendszerrel minden tipusú periódusos rendszert fel lehet építeni. Célom az , hogy a periódusos rendszer az elektronszerkezetet is tükrözze. Mivel minden következő elektronnal beépülő elektronszerkezet azaz előzőt is magában foglalja ,ezért az elektronszerkezeti periódusos rendszer megalkotásánál nem volt szükségem minden elem elektronszerkezetét részletesen felírni. Elégséges az elemre jellemző utolsó pályaszintet ábrázolni. A hidrogén egy elektront tartalmaz az s pályán, a többi elemet úgy képezhetjük ,hogy megfelelő pályára helyezve egy elektronnal növeljük a számsort.

16

Ennek értelmében: I.

s mező elemeinek szimbóluma körök piros alapon. Ha s1 => fél kerület vastagított, ha s2 => teljes kerület vastagított.

II.

p mező elemeinek. szimbóluma hatszögek sárga alapon. Amennyi elektron van a p pályán ,annyi oldal van megvastagítva p1 –p6 – ig.

III.

d mező elemeit tízszögek szimbolizálják zöld alapon. Annyi oldal van megvastagítva , ahány elektron tartózkodik azon a pályán d1 – d10 – ig. A VIII. b. csoport elemei sötétebb színárnyalatot kapnak.

IV.

Az f mező elemeit 14 szögek szimbolizálják fehér alapon f1 – f14 – ig. Annyi oldal van megvastagítva , ahány elektron tartózkodik azon a pályán. A4 – esnél kisebb formátum esetén az f mező elemeit csúcsával egymáshoz kapcsolódó négyszögek szimbolizálják ,mivel e méret alatt a 14 szög körré mosódik össze. Ebben az esetben a négyszögek fölé kerül az elektronok számának felírása ,pl. f5.

Az elektronhéj feltöltődéséből adódó anomáliák ugyancsak a szimbólumok fölött vannak feltüntetve, pl. 29 Cu 3d10 de 4s1 ! A periódusos rendszerem jobb felső sarka tartalmaz egy elektronszerkezet felírását bemutató ábrát és a már ismertetett konvertálási lehetőséget. Bal oldalon a héjak ,pályák és a Ψ függvények vannak feltüntetve. A szimbólumokban fel van tüntetve minden adat, amelyet más rendszerek is tartalmaznak.

17

A 110. elem elektronszerkezetének felírásával egy újabb elektronszerkezeti periódusos rendszert kapunk!

Az elektronszerkezeti periódusos rendszer sorszám, azaz rendszám

szerinti felépülése pályatartalommal. : Világosan kitűnik , ahol két számjegy van az s mező , ahol hat az p mező, a 10 az d mező, a 14 számot tartalmazó sor az f mező elemei. A vegyjeleket és a szimbólumokat behelyettesítve máris megkapjuk az elektronszerkezeti periódusos rendszert.

1,2 3,4 5,6,7, 8,9,10 11,12 13,14,15,16,17,18 19,20 21,22,23,24,25,26,27,28,29,30 31,32,33,34,35,36 37,38 39,40,41,42,43,44,45,46,47,48 49,50,51,52,53,54 55,56 57,72,73,74,75,76,77,78,79,80 81,82,83,84,85,86 87,88 89,104,105,106, 107,108,109,110

18

Minden periódus s1 kör ,-piros lapú ,fél kerülete megvastagított,- szimbólummal kezdődik és p6 minden oldalán megvastagított sárga lapú hatszöggel záródik. A legstabilabb az s2p6 nemesgázhéj szerkezet.

4s1 Példa:

4s1

3p6 3s2 2p6 2s2 1s2

Belülről kifelé haladva felírjuk az egyes pályákat. 1s22s22p63s23p64s1

A sorban a 19. elem tehát a rendszáma 19. Mivel a rendszáma 19,ezért 19 pozitív töltésű proton található a neutronok mellett a magban. A mag körül az elektronok pedig a fentiek szerint tartózkodnak. A neutronok száma vagy megegyezik a protonok számával, de lehet több is és kevesebb is. Ezek az izotópok. Egy azonos rendszámú atomi halmaz az izotópok keverékéből áll és azok százalékos összetétele adja meg az izotópkeverék tömegszámát. Az elem kémiai minőségét a / Z / rendszám /protonok száma / határozza meg. A kémiai elem azonos protonszámú atomok halmaza. A szimbólum rendszer az ionok megjelenítésére is alkalmas és könnyen magyarázhatók.

19

Egyéb didaktikai lehetőségek: Kihangsúlyozva : a szemléltetés miatt x, y ,z tengelyekhez p1, p2 p3 hozzárendelés önkényes . p2 p1

p3

Z X

Y P4belépése

A p1 elektron tartózkodási valószínűsége a zöld terület, az X tengely megfelelője. A p2 elektroné kék terület a Z tengely megfelelője. A p3 elektroné a sárga terület az y tengely megfelelője. 2pz

Z

2px X

2py Y

A szén promóciója és hibridizációja. / Fejlesztés alatt / / Az sp3 hibridállapotot a későbbiek folyamán a felmérések alapján nyolc szöggel fogom jelölni. / Promóció 1s2 2s22p2

Hibridizáció 1s2 2s12p3

1s2 sp3

Az sp3 négy elektronjának kombinálódása a központi atomból egy képzeletbeli tetraéder csúcsai felé mutatnak! A kötésszög: 109,50 .

20

A SZUPERPERIÓDUSOS RENDSZER A rendszám növekedésével nő a mag pozitív töltése , mely nagyobb vonzóerőt gyakorol a legbelső elektronokra. Számítások szerint az elektron „ magba történő beesése „ Z 170 – 180- as rendszámú elemek környékére esik. Mondhatnánk tehát, hogy ez az elemek határa. Ma már tudjuk, ezt a határt nem az elektronburok instabilitása okozza , hanem az atommagé.,- amelynek szintén az elektronburokhoz hasonló szerkezete van – mivel ez az elektromos tér forrása ,amelyben a héjak kialakulnak. Tehát a magfizika fog a továbbiakban e kérdésre feleletet adni. Az IUPAC Szervetlen kémiai nevezéktan a 100 – nál nagyobb rendszámú elemek elnevezését és vegyjelét már megadja. Az izotópok, amelyekben a protonok és neutronok száma páros nagyon stabilak. A Z 110 fölötti tartományban stabil szigetek létezhetnek. Továbbá figyelembe véve az elektronhéjak szabályosságának kialakulását az elektronszerkezeti periódusos rendszeremre építve alkottam meg a Váray – féle Szuperperiódusos rendszert, amely 1140 elemet rendszerez és bármeddig folytatható. A pályák kiépülésének törvényszerűsége s2,p6,d10,f14,g18,l22 …,tehát a sor folytatható: j26,k30,i34… E rendszerben: Z = 1 – 118 –ig ELEMEK , Z = 119 558 – ig SZUPERIUM ELEMEK , Z = 559 – től HIPERIUM ELEMEK elnevezést kapnak. Az 1138. elem a 17. Periódust zárja és a 18. periódust az 1139 elem nyitja. E rendszer a legújabb IUPAC nomenklatúra szerint 162 oszlopot tartalmaz – első oszlop alkálifémek, 18. oszlop nemesgázok,-.

A rendszer 17. és 18. Periódusa:

s2 i34 k30 j26 l22 g18 f14 d10 p6 s2

-17. per. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------* 17. per. *Hy -* 18.per. Vy

A 17. periódus a SZUPERPERIÓDUSOS RENDSZERBEN.

21

Az l pályát kinagyítva 34 szög szimbolizálja. Szuperperiódusos rendszerrel a szakirodalomban nem találkoztam ,tehát a világon ez az első. Az 1000. elem triviális nem hivatalos neve: Hungaryum. Vegyjele: Hy. Az 1140. Elem vegyjele : Vy, a rendszer alkotójáról. A hipotetikus rendszer új aspektus, mely mindenképpen alkotó gondolkodásra serkent és új utakat nyithat meg. A felfedező vágy nyilván módosítja, átalakítja, új utakat nyithat az emberiség számára. Hogy lesznek – e fullerén nagyságú Hiperium és Szuperium „elemtojások” ? – ezt majd a jövő eldönti.

DIC SYSTEM OF THE ELECTRON STRUCTURE A rendszer első tizennyolc elemének szimbolikus ábrázolása az elektronszerkezeti periódusos rendszerben: Æray-fØle ELEKTRONSZERKEZETI PERI DUSOS RE 2 . (II. a)

2,0

6C

D

SzØn

Br

7N

0,91 14,5

2,5

OX YG EN

CA RB ON

5B

0,98 11,2

16. (VI. a)

14,0067

0,92 13,5

3,0

D

NitrogØn

D

MAGN

M SOD I U

PHO SPH OR US

6

1,5 Alum nium

1,8

D

Szil cium

2,1

D

Foszfor

32,064

35,453

39,948 3. per.

2

39,102

Æli

C

I U M Kal c ALC

40,08

3,0

D

KØn

Kl r

D

D

Argon

iu m

4. per.

4s - 4s

SIU TAS M K

2,5

D um

PO

1

SU LFU R

SIL ICO N

AL UM INU M

30,9738

agnØz i um

28,086

P

5,96 13 Al 1,43 8,12 14 Si 1,32 10,9 15 P 1,28 10,3 16 S 1,27 12,9 17 Cl 0,99 15,7 18 Ar

3M 3p -3p 1

26,9815

1,2

D

D

Neon

ES

5,12 11Na 1,9 7,6112 Mg 1,6 0,9

4,32 19 K 2,35 6,09 20 Ca 1,97 0,8

+4s1

1,0

P

(VIII. b)

P

+4s1

6

69,72

Gallium

M

54,9538

1,6

P

72,59

1,5

P

BAL T Ko b a l

58,9332

1,8

74,9216

P

78,96

D

1,8 Germanium

2,0

D

ArzØn

5. per.

BIDI

U M Rub

85,47

2,4

D

D

SzelØn

i di

22

TR

ONT

IUM St r

87,62

on

c i um

2

CO

55,847

P

um

1

IRON Vas

g

NIC

t

KE L Ni k ke

CO

l

58,71

12. Z I NC C i n k

PP ER RØz

63,546

65,37

6,74 24 Cr 1,3 7,4125 Mn1,35 7,83 26 Fe 1,26 7,81 27 Co1,25 7,61 28 Ni 1,24 7,68 29 Cu1,28 9,36 30 Zn 1,38

RU

5s -5s

ANE S E Ma n

1,8

79,904

P

1,8

P

4,16 37 Rb2,48 5,76 38 Sr 2,15 0,8

P

1,0

P

2,8 Br m

D

1,9

D

1,6

D

ELEC 1s 2s 3s 3p 3d 4s 4p 4d 5s 5p 4f 5d 6s 6p 5f 6 7

83,80 4. per.

5,93 31Ga 1,41 8,09 32 Ge1,37 10,5 33 As 1,39 9,7 34 Se 1,4 10,8 35 Br 1,14 13,9 36 Kr 1,6

4N

51,996

G AN

KR YP TO N

1,6

P

IU ROM M K r m

BR OM INE

1,5

23V 1,34

CH

S

4p - 4p 1

P

GA LLI UM

1,3

50,942

iu

SE LEN IUM

6,7 21 Sc 1,62 6,81 22 Ti 1,47 6,71

DIU M VanÆd

AR SE NIC

47,90

A AN

GE RM AN IUM

ANI UM Ti tÆn

V

44,956

TIT

Æn

10

i

m

3d -3d 1

D IUM Szkand

um

S

/Órán piramisháza Megjegyzés 10. épül ki. 11./ 6 . (VI. b)vannak 3. (III. b): az elemek 4 . (IV.b) 5. (V. b)ahol szintek 7 ..(VII. b) 8 .: 2p a 2s lakrész 9 . belsejében N CA

2

RENDSZ`M

MM

3. per.

2

24,305

D

Fluor

1

Z = ATOMIC NUMBER

2. per.

0,72 21,5 10Ne

4,0

P

OxigØn

22,9898

9F

13,6

0 20,179

IU

1

8O

18,9984

0,73 17,3

3,5

m t r iu NÆ

3s -3s

17. (VII. a)

15,9994

CH LO RIN E

8,26

12,01115

R

1,0

D

NE ON

LIT

211

10,811

RELATIVE

FIRST IONIZATION ENERGY ELS IONIZ`CI S ENERGIA eV

4Be 1,12 1,5

P

15. (V. a)

14. (IV. a)

13. (III. a) BO RO N

210

2 px 2 pz 2 py

1,55 9,28

1,0

Ar

FLU OR INE

E m

3Li

5,36

P

BE

9,0122

1. per.

m

2p -2p

6

P

6,939

HIUM L t iu

2. per.

1He

UM Be r i l l i u

21-1

1

H I D ROG

2,1

200

2L

0,3 24,5

LL I

2

1H

13,6

IU

RY

2s -2s 1

1. per.

100

NIT RO GE N

2

4,0026

1,00797

l i um HØ

1

HEL

Øn

M

Ψ Ψ Ψ Ψ Ψ

1K 1s -1s

N

rog Hid

AR GO N

1. (I. a)

H J

Kripton

D

sp 2

Δ ΔE

Óvodában , mint játék !

23

24

25

ELEKTRONSZERKEZETEK ÁBRÁZOLÁSI LEHETŐSÉGE HUND SZABÁLY ÉRVÉNYESÍTÉSE A KÖRÁBRÁZOLÁSSAL

s1

s2

1s2 2s2

26

HUND SZABÁLY ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATSZÖGÁBRÁZOLÁSSAL

2p1

2p2

2p3

27

2p4

2p5

2p6

28

Több színnel ábrázolva p6 pályát hat elektronnal.

p6

1s22s22p1

29

AZ ELEKTRONSZERKEZETI PERIÓDUSOS RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPJAI A LINEÁRIS PERIÓDUSOS RENDSZER 1. A természetes számok: 1.2.3.4.5.6.7.8.9……………. A természetes számok megegyeznek az atomokat felépítő protonok számával, a

Z

rendszámmal . Tehát, ha az atomokat növekvő protonszám szerint rendezzük a természetes számsort kapjuk. Így a sorszám = rendszámmal = protonok számával. A protonok száma határozza meg az atom minőségét. Így minden egyes természetes számhoz egy minőség tartozik. Tehát ha a ma ismert atomokat rendszám szerint rendezzük, akkor a természetes számsort 109. ig tudnánk felírni ,mely az újabb atomok felfedezésével növelhető. Írjuk fel a természetes számsort 110- ig, amely most már 110 elemet jelent. Az s mező elemit írjuk piros számmal ,a p mező elemit sárga számmal ,a d mező elemit zöld számmal és az f mező elemeit hagyjuk feketén .. // Vagy dupla körvonallal ,vagy domború betűt használjunk ,hogy a f mező fehér színét érzékeltessük. /

1,2, 3,4, 5,6,7,8,9,10, 11,12, 13,14,15,16,17,18, 19,20, 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30, 31,32 33,34,35,36,

37,38,

39,40,41,42,43,44,45,46,47,48,

5588,,5599,,6600,,6611,,6622,,6633,,6644,,6655,,6666,,6677,,6688,,6699,,7700,,7711,, 81,82,83,84,85,86,

87,88,

49,50,51,52,53,54,

55,56,,

57,72,73,74,75,76,77,78,79,80, 9900,,9911,,9922,,9933,,9933,,9955,,9966,,9977,,9988,,9999,,110000,,110011,,110022,,110033,

89,104,105,106,107,108,109,110,111,112 /Tekintettel arra, hogy a számokat nem minden esetben tudjuk színesben megeleveníteni ezért az egyes mezőkhöz tartozó elemeket elkülönítem egy szóközzel./ Máris megkaptuk a protonszám lineáris periódusos rendszert.

30

A LINEÁRIS VERSES PERIÓDUSOS RENDSZER. / A verses periódusos rendszer alkalmazása csak egy lehetőség / A sorszámot , azaz a rendszámot ,tehát a protonszámot helyettesítsük be az elemek vegyjeléből képzett „verselemekkel”. A verselemeket a könnyebb memorizálás érdekében kellett létrehoznom. Ennek alapján már az óvodában megtanulhatják ezt a rendszert.

Hi-He Li-BE Be-Ce-Ne-Ó-Fe-Ne Na-Mag Al-Si-P-Su-Cl-Ár Ká-Ca Sca-Tí-V-CróMan-Fe-Co-Ni-Cu-Zni

Ga-Ge-As-Se-Bró-Kri

Rub-Stro

Ytt-Zir-Niób-Mo-Tec-Ru-

Rhódi-Pallád-Arge-Cad In-Stan-Stib-Te-J-Xe Cési-Bár La-Haf-Ta-Wo-Re-Os-Ir-Plat-AuruHig Tall-Plumbu-Bi-PóAsztác-Rad Franci-Rádi Acti-Ku-Ha…… Mondhatnám, aki megtanulja ezt a kis versikét, az már az elektronszerkezeti periódusos rendszer csiráját ültette magába. Világosan látható az s mező elmei kettes csoportot alkotnak, a p mező elemei hatos csoportot alkotnak, a d mező elemei tízes csoportot alkotnak, az f mező elemei tizennégyes csoportot alkotnak. Igen lényeges dolog, hogy a mondat elvi vége mindig a mező utolsó elemének vége. A versikét is így kell megtanulni ill. megtanítani ! Ügyeljünk a színekre. Amennyiben a számsort vagy a versikét nem sikerül színesben megeleveníteni minden esetben, hívjuk fel erre a figyelmet. A lineáris periódusos rendszerben levő anomáliákra a figyelmet fel lehet hívni, pl. 71 után miért 58 következik, de ezzel csak később célszerű foglalkozni.

A verses periódusos

rendszerben a nitrogén Ne jelet kap, amely a neonnal analóg. A memorizálás miatt, ezen nem változtattam és amikor a „versvegyjel” elemét megneveztük ez nem okozott problémát.

31

3.

A LINEÁRIS PERIÓDUSOS RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA HÁROMSZÖG

ALAKRA. A következő lépésben a lineáris periódusos rendszereket átalakítjuk háromszög alakra, amely már az elektronszerkezeti periódusos rendszer végső alakját tükrözi.

1,2, 3,4, 5,6,7,8,9,10, 11,12, 13,14,15,16,17,18, 19,20, 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30, 31,32 33,34,35,36, 37,38, 39,40,41,42,43,44,45,46,47,48, 49,50,51,52,53,54, 55,56,, 5588,,5599,,6600,,6611,,6622,,6633,,6644,,6655,,6666,,6677,,6688,,6699,,7700,,7711 57,72,73,74,75,76,77,78,79,80, 81,82,83,84,85,86, 87,88, 9900,,9911,,9922,,9933,,9933,,9955,,9966,,9977,,9988,,9999,,110000,,110011,,110022,,110033, 89,104,105,106,107,108,109,110,111,112 A háromszög csúcsától az alap felé haladva az egyes szintek már energiaszinteket is jelentenek ill. az egyes szintek az elektronpályákat is meghatározza. Látható, hogy a csúcstól lefelé haladva a következő energiaszinteket határozhatjuk meg: s s p s p d p s d p s f d p s f d

32

Először módosítva Dr. Murányi Zoltán javaslatára, majd

Dr. Mayer István kémiai tud.

doktora észrevételezésére. Eredeti szöveggel: A verses lineáris periódusos rendszer átalakítása háromszög alakra.

Hi-He Li-BE Be-Ce-Ne-Ó-Fe-Ne Na-Mag Al-Si-P-Su-Cl-Ár Ká-Ca Sca-Tí-V-Cró-Man-Fe-Co-Ni-Cu-Zni Ga-Ge-As-Se-Bró-Kri Rub-Stro Ytt-Zir-Niób-Mo-Tec-Ru-Rhódi-Pallád-Arge-Cad In-Stan-Stib-Te-J-Xe Cési-Bár La-Haf-Ta-Wo-Re-Os-Ir-Plat-Auru-Hig Tall-Plumbu-Bi-Pó-Asztác-Rad Franci-Rádi --LLaauurreenn.

Acti-Ku-Ha…… Ha a verses periódusos rendszerbe behelyettesítjük az elemek vegyjelét és a vegyjelek köré a pálya megfelelő szimbolikus jelét, helyezzük máris közelebb, jutunk az elektronszerkezeti periódusos rendszerhez. Tekintettel arra, hogy az s pályán max. két elektron tartózkodhat ezért ennek a jelölése piros lapú kör. A p pályák jelölése sárga lapú hatszög, a d pályák zöld lapú tízszög és az f pályák jelölése fehér lapú 14 szög.

33

Hi-He Li-Be Bó-Ca-Ni-Ó-Flu-Ne Na-Mag Al-Si-P-Su-Cl-Ár Ká-Ca Sca-Tí-V-Cró-Man-Fe-Co-Ni-Cu-Zni Ga-Ge-As-Se-Bró-Kri Rub-Stro Ytt-Zir-Niób-Mo-Tec-Ru-Rhódi-Pallád-Arge-Cad In-Stan-Stib-Te-J-Xe Cési-Bár Ce-Praz-Neodí-Prom-Szam-Euro-Gadolí-Terb-Dy-Ho-Er-Túli-Ytterb-Lutéci

La-Haf-Ta-Wo-Re-Os-Ir-Plat-Auru-Hig Tall-Plumbu-Bi-Pó-Asztác-Rad Franci-Rádi Thóri-Protakt-Úr-Neptu-Plu-Am-Cü-Berk-Kalif-Eins-Ferm-Mende-Nobé-Lauren.

Acti-Ku-Ha…… A verses alakban történő rögzítés népszerű és egyre jobban terjed. A vegyjelek használatát nem érinti ,különösebb probléma ezidáig nem mutatkozott. KIEMELNÉM ! A rendszer memorizálása nem a régi pedagógiai módszer adaptálása / vö "alter ,uter , neuter - holnapra ezt tudni kell . / A rendszerem ilyen memorizálása alkalmával , nem ,mint verset rögzítjük az egyes elemek kezdőbetűit ,hanem a lényeg az ,hogy mondhatnám

a

periódusos

PERIÓDUSOKKAL,

rendszer

TELJES

ELEKTRONSZERKEZET

VILÁGNÉZETET AD !!!

34

FELÉPÜLÉSE

RÖGZŐDIK

KIÉPÍTÉSÉVEL

STB.

,

A

TEHÁT

A VÁRAY –féle PERIÓDUSOS RENDSZER TELEFONSZÁMA

2-26-

26-2 10 6-2 10 6-2 14 10 6-2 14 10 Ha az egyes elemek sorszámához hozzárendeljük a pályaszintet reprezentáló mértani alakzatot , - szimbólumot és az 1. elemtől mindig egy elektront helyezünk el, akkor máris megkaptuk az elektronszerkezeti periódusos rendszert. Tehát, mivel az első elem sorszáma, azaz a rendszáma, azaz a pozitív töltésű protonok száma egy, ezért a mag körül egy elektron fog tartózkodni. Ez az s pályára kerül , amit a kör reprezentál. Mivel egy elektron tartózkodik ezen a pályán, így a kör kerületének a felét vastagítjuk meg ! A 2. sorszámú elem két elektront tartalmaz ,.ezért a kör teljes kerületét megvastagítjuk. A következő 3-as sorszámú elem 3 elektront tartalmaz. Mivel az első két elektron már az előző ábrában benne van, ezért itt a körnek csak a fél kerületét vastagítjuk meg. A 4. rendszámú elemnél a második szinten levő kör teljes kerületét megvastagítjuk Az ötös számú elemnél öt elektron van, mivel az elsőben már kettő a másodikban szintén kettő, ezért a harmadik szinten ahol a hatszög szimbólumok találhatók csak a hatszög egy oldalát vastagítjuk meg. Ez a szabály érvényesül az elektronszerkezeti periódusos rendszerre.

A VÁRAY –féle PERIÓDUSOS RENDSZER TELEFONSZÁMA 2

- 26- 2 10 6-2 10 6-2 14 10 6-2 14 10

K L M

N

O

35

P

Q

– 26

AZ ELEMEK KÚPJA ÖSSZESZERELT ÁLLAPOTBAN

36

AZ ELEMEK KÚPJA SZÉTSZERELT ÁLLAPOTBAN

JÓL LÁTHATÓK A PIROS KORONGOK s - MEZŐ ELEMEI p - MEZŐ ELEMI SÁRGÁK d - MEZŐ ELEMEI ZÖLDEK f - MEZŐ ELEMEI FEHÉREK

s- mező elemei

37

p - mező elemei

d - mező elemei

f - mező elemei

38

PERIÓDUSOK

39

Váray - féle Periódusos Rendszer Alkalmazása PÁLYÁK FELTÖLTÖDÉSE

2p1

2p2

2p3 2p4

40

41

42

43

44

45

46

47

s - mező elemei

48

p - mező

elemei

49

d - mező

elemei

50

f - mező

elemei

51

PERIODIC SYSTEM OF THE ELECTRON STRUCTURE BY V`RA VÆray-fØle ELEKTRONSZERKEZETI PERI DUSOS RENDSZER PERIODIC SYSTEM OF THE ELECTRON STRUCTURE BY V`R 2. 1. H J RENDSZER VÆray-fØle ELEKTRONSZERKEZETI PERI DUSOS PERIODIC SYSTEM OF THE ELECTRON STRUCTURE BY 1s -1s Ψ100 1s 1K VÆray-fØle 1He 1H V-fan 1. 1 ELEKTRONSZERKEZETI PERI DUSOS RENDS (II. a)

(I. a)

E

H I D ROG

1. per.

HEL

4,0026

m

E

HIUM L t iu

LIT

H I D ROG

E

H I D ROG

OX YG EN

FLU OR INE

m

NIT RO GE N HIUM L t iu

HIUM L t iu

m

NE ON

FLU OR INE

LIT OX YG EN

NE ON

LIT

M

NIT RO GE N

SOD I U

PHO SPH OR US SOD I U M

CH LO RIN E

FLU OR INE

NE ON

BO RO N

NIT RO GE N

CA RB ON

BO RO N

CA RB ON

CA RB ON

m

BO RO N

UM Be r i l l i u

AR GO N

SIL ICO N

SU LFU R

AL UM INU M

D

ELEKTRONEGATIVIT`SI RT K

CH LO RIN E

AR GO N

CH LO RIN E

SU LFU R

D

Argon

AR GO N

M

SOD I U

SU LFU R

PHO SPH OR US

PHO SPH OR US

SIL ICO N

AL UM INU M

SIL ICO N

AL UM INU M

u

m

M

um

2

KR YP TO N

KR YP TO N

AR SE NIC

BR OM INE

S

BR OM INE

M

SE LEN IUM

AR SE NIC

KR YP TO N

BR OM INE

SE LEN IUM

M

AR SE NIC

V

GE RM AN IUM

GE RM AN IUM

SE LEN IUM

GE RM AN IUM

V

GA LLIU M

NUM 1,6 Mo BDE l

S

S

S

GA LLIU M

GA LLIU M

1 IUM S 1 Rub t ro BI1DI +5s +5s i di ONT nc +5s RU TR I UM R T1,8 2,0 Ru ech D THENIUM87,62 diu DCHNETIUM85,47 DRHOD 2,4 tØ n Germanium RU ArzØn SzelØn

+5s1

IU M Ni b iu

2

>

S I LVE R Ez s t

2

D

DADMIUM Kadmi C

P

N

P

TE

NO

P

IOD

INE

UR

XE

LL

TE

NO

XE

INE

UR

NO

XE

TE

IOD

LL

TIM

AN

TIN

IUM

IND

DY

G

M

SA

DY

G

Y

1,9 167,26 1,2 D

Y

DY

G

173,04

5d=0

LU

rb

5d=0

7,1

TH

m

168,934 1,2

m

E TT

E

DO

N

RA

AS

E

DO N

AT IN

RA

AS T

95 Am

96 Cm

NILOKTIUM UN

NILSEPTIUM UN

106 Uhn

P

1,3

108 PTIU LSEUno M NNI

1,3

ifor

98 Cf

NNILIUM UNU

ME i

IN

1,3

99 Es

1,3

1,3

ER

1,3

I UM No

N

1,3

101 Md 1,3

111

112

U

U

NNILIUM UNU

111

112

107 Uns

108 Uno

109 Une

110 Uun

be

li

0

1,3

110 NIUM NILENUun UN

n vekedØs

BEL

100 Fm

109 OKUne NNIL TIUM

EN increase EN increase

LA

ME

F

1,3

F

E

97 Bk

NILENNIUM UN

EN increase 1,3

107 XIUM NILHEUns UN

LIF

F

1,3

kØ l

E

ER

CA

B

247 1,3

i um

NO

d1

d EVIUMNo Men L102 d DE

0

ME

DO

RA

TA

AS

E

CA

B

N

TIN

E

IUM

ON

MU

BIS

PO L

CA

A

B

C

IUM ELEV Mende ND l

0

4,33,48,51,80,8 CEL 14 91,92,93,94,9 1 4f-4f, 100,101,10 4,33 ENCIUM Laure R n W 14 91 1 4f-4f,

1,3

d0 LA

TIN

TA

PO

M

TH

BIS

d

Lea

A

NE

RU T

P

P

NE

PO LO NIU

MU TH

d

Lea

LIU M

AL

TH

A

P

NE

RU T

LO NIU

TH

BIS

Lea

d

MU

M

LIU

AL

TH

M

LIU

TH AL

P

243 1,3

er i

103 Lr

1,3

d0

um

li

el

d 103 IUM Lr Nob

d1

0

NO

BEL

1,3

el i

102 No

ENCIUM Laure n WR m ciu

94 Pu

NILHEXIUM UN

1,3

1,3

105 Ha 106 Uhn RDIUM Kur n vekedØs HNIUM Hahnium cs RFO HA HE (Ns) a P 104 Ku 105 Ha (Rf) (Ns)

ME

M Fe r mi

i

174,97

um

5,1

244 1,3

t on

MIU

be

ium Øv

93 Np

nium HNIUM Hah1,5 HA

LU

ER

d0

I UM No

102 No

d d 112101 111 100 M FMd Eins INIUMFm M I U e r mi um te STE

0

BEL

1,3

d0

m niu

RU T

un

1

NO

101 Md

1,3

d0

m niu

PR O

1,3

LU

m ciu

PR O

100 Fm

rb

MICROELEMENT 71Nyomelemek Lu 1,74 THE MACROELEMEN 4,33,48,51,80 1,2 1,2 Az Ølet mikr 82,83,87,88, 4f - 4f , 91, 1,6,7,8,11,12,15, 96,97,98,99,100,101 THE MAC A MICROELEME CELLULAR POISO 1,6,7, Nyomelem SejtmØrgek 4,33,48,5 4,33,48,51,80,82,83 82,83,87,88, 4f - 4fMI, 14 91,92,93,94,95, 9 1 4f-4f, 96,97,98,99,100, 100,101,102,1 d1 82,83,87, ENCIUM Laure CELLULAR PO n WR 96,97 SejtmØr

um

P

1

d

ium Øv

P

0

Radon

173,04 1,2

70 Yb 1,93

m ciu

99 Es

6. per. 0 IUM ELEV Mende ND l

D

um

226 1,3 5,25 88 Ra d0

AsztÆcium

m

i THE MACROELEMENTS Az Ølet mikroele

174,97

5d=0 1,74 71 Lu1,6,7,8,11,12,15,16,1 IU M Lut TET Øc

RB I UM I t t e

y

P 1

i um

D

ium Øv

87 Fr d LOKT

98R Cf

I U M Fe r mi u

m niu

247

y

223 0,9

ci

2,2

D

0 10,7 86dRn

M ER

IU U UNNILIUMIUM Ein NILSEPUTRIUIUMM K r UNNI KEIULMIUM Ber UNNILENN ORNMI M Kalifo UN STEIN ste i um kØ C i r LIF 0,9 l ER 0,7 IN

er iUN

n vekedØs

52

a

1,3

ran

Pol nium M ADIU RÆd

0

IU M Lut TET Øc

5d=0

70 Yb 1,93

ULIUM Tul iu

222

D

Radon

m niu

P

2,0

D

Bizmut

210

85dAt 1,45

INIUM Eins tei STE IN

i um

P

5,25 88 Ra CIUM F

N 97FRABk

U ORNI M Kalifo r LIF

m niu

1,1

m

m niu

P

89 Ac 1,88

226Ø 1,9 l

i um

P

10

R EL I UM Berk

m

1

D

d1

0

ium tv

m

1,1

6d -6d

K ER

ciu

1,7

Am

i um

H

Ku 89 Ac 1,88 C104 T IN I U M Akt i A (Rf) niu 227

0,7 1,3per. 7.

m

1,5227

m

10

237 1,3P

87 Fr 96 Cm

d0

243

ci

d d 110 Uun d 106TUhn 97 Bkd 109 Une 98 99UEs 96 Cmd 108 Uno M Plu 107 Uns IUMCf NIUAm Ber O95 R IC I UM Am UR I U M K r ORNI M Kal KEL

1

i um

238,03 1,3P

ium tv

AC

1,3 1

(Ns) PT

IUM1,53 IU M A1,62 91 Kurc kt i n 6,08 R92 TINPa FORDU sa iu E

6,95 90 Th 1,8

6d -6d

1,1 231 1,7P

(Rf) UR

n

223 1,9 247 lom

ciu

244

M UN I U Ne p t

RIFURM K r iu m

um

Hahn ium Pl ut o

1

M ANI U UrÆn

i um

237

1

IUM Pro CTIN tak t TA

D

CU

i um

1,8 243 7. per. Tallium

0

Kurc Ne sa pt u n

i ni Ur Æn u

238,03

1

OR I U M T r i u TH m

a

ri

m

1

i um

10

1

m

I C I U M A me

um

244

um

204,37 210 2,2 1,9 D 0,7 207,19 1,9 2,0P D D D 0,9 208,98 P AsztÆcium lom Bizmut Pol nium 1 0 M RÆ1,7 U1 M Fr1,75 UBi 8,0 83 1,76 9,5 6,07 81d0Ti 1,71 7,38 A82 8,43 84dPo NCdIPb diu an ADId

R ME

n

ciu

Akt

Prot akt

2

1

am

ON I U M P l u t o

2

1

m

T LU

93-t l

1,2

U ERB I M I t t e

Y

Y

IUM

TE

IOD

LL

INE

UR

N

IUM

Y

ON

N

AN

MO

ON

TIM

AN

TIN

IUM

IND

SA

P

H

2,4 164,93 1,2D

m

N

TT

71 Lu 1,74

i um

S

2,2 162,50 1,2P

iu

174,97

Øc i

um

r

m ziu

2,2158,924 1,2P

m niu

2,2157,25 1,2P

u

L

IU M Lut

um

SA

T

i um

P

m

200,59168,934

167,26

m

T

l

m

AD

MestersØ 2, 43, 61,85 93-t l ACTINIDE

5d=0

ET UT

LA

IUM

Y

ON

TIM

TE

TIN

MO

IUM

Z

IND

Z

P

N

5d=0

RB I UM I t t e TE rb

y

a

m ziu

N

u

162,50 P 195,09164,93

m

um

PRA

T

IUM Tu HUL l iu

i um

PRA

5. per.

5d=0

BIU M Erbiu ER m

um

M I U M Hol m OL i

m

H

m ziu

m

PRA

m

m

um

diu

m

niu

UM ROSI Diszpr SP

m

158,924 P

m niu

Æl

D

d0

n

ium tv

231

237

am

PR O

m

um

diu

m

m

m

pi

1,9151,96 1,2P

i um

1,8

Tallium

d1

N I UM Nept u

i um

238,03

1

232,038 1,5

14

um

m

7s6P -7s

Æl

Æn

6

U PT

um ini

1

1

105 Ha 6d -691dPad 1,62 896,08Ac921,88Ud1,53104 Ku 93 Npd 1,5 5,1 94 Pud

1,3

1,7150,35 1,1P

ACTINIDES 91 Pa 1,62 6,08 92 U 1,53AktinoidÆk 95 Am 93 Np 1,5 5,1 94 Pu 1,3 1,5 1,3 1,7 1,3 ACTINIDES 7 s 7 s d d d d RDIUM IUM NILHERXIICUIMUM HNIUM NIUM TINIU MNI UM RFO TUNIUMAktinoidÆk CTIN UN HA UTO AC URA TA HE P ME L 227 231

1

6,95 90 Th 1,8

5 f -5 f

1

NI UM UrÆn

m

OR I U M T r i u m

232,038

6dp -6p

A UR

um ini

TH

157,25

EU

r

M

AL UM1,79 Tan NTPm 61 204,37 TA t

m

d1

14

T

IUBM Ter biu ERB

UM NUM Pl U M I UM NI RØInUM Hi g I UM GOL AraBnIyU M Erb ERCURY U SMI ROBzmIUiuM RID RIOr idSiIuUmM Disz LATI La l f r E u r RHE Tul LMIat in Holmi m Terbi u I i uMm OLIN iu Gadol O pPr i um ER TH n pi TE u SP HO AD 0,9 186,2 196,967 192,2 190,2 0,7 am

um

1,3

1

Ø

1,5 147 1,1P

m tiu

mi

6spd

6,95 90 Th 1,8

5 f -5 f

RO

AktinoidÆk

d1

IUM Pro CTIN tak t TA

i um

14

i um

i

1,3144,24 1,1P

Æn

6 -6 5 -5

um ini

5 f -5 f 1

232,038

m

2, 8, 20, 50, ARTIFICM

D Ara1,76 UM R2,02 M Oz1,79 TEN 1,84 UM P1,77 Y Hi1,75 I UM d i 6,6 CUR 6,7210 6,68ER68 6,7 5,81 69 Tm1,74 7,1 ENIEu Øni 62 66 ny mi u 63 64MIUGd Er GOLHo 67 lat ATINDy ol f 5,64 ga RID TbI r i1,77 NGSSmW um 6,8 210I65 207,19 u 222 RH OS in n r 208,98 m PL M TU 180,948 186,2 196,967 138,91 178,49 183,85 192,2 190,2 195,09 200,59 1 6 6. per. 1,11,75 8,0 83 Bi1,11,7 8,43 84 Po1,2 1,2 1,2 1,1 1,2 1,2 1,1 p1,1 p 1,45 10,7 86 Rn 1,76 9,5 85 At1,2 6,07 81 Ti1,11,71 7,38 82 Pb 1 10 9,0 1,49 1,37 1,46 7,88 7,87 9,18 1,67 1,41 1,36 1,35 8,1 1,39 1,57 8,7 8,88 10,4 73 Ta 75 Re 79 Au Hf 74 W 77 Ir 76 Os 78 Pt 80 Hg d d 5,6 57 La1,87 7,0NTH72 ANUM L I U M Haf TAL UM Ta D I UM I r i d i u ENIUM RØni M I UM Oz mi u G S T E N Wo l GOL D A r a n y RCUR Y Hi ga AT I NUM Pl at i n an AFN AN IR I RH OS UN n T1,9 H1,8 n 2,2 PL 2,0 ME t T1,9 D nt D u D m D iu D fr D m LA 186,2 196,967 AsztÆcium Tallium lom180,948 138,91 178,49 183,85 Bizmut Pol nium Radon192,2 190,2 195,09 200,59 1,9 2,4 1,5 1,1 1,3 1,7 2,2 2,2 1,9 2,2 P P P P NC I U M F r P D I UM RÆ P P P D D diu an A A 1 10 ci m FR 8,1 74 W 1,37 8,7 76 Os 1,35 9,0 77 Ir 1,36 8,88 78 Pt 1,39 9,18 79 Au 1,46 10,4 80 Hg 1,57 1,41R 7,87 75 Re d d 5,6 57 La1,87 7,0 72 Hf 1,67 7,88 73 Ta 1,49 223 226 210 204,37 207,19 208,98 210 222 7. per. 1,5 1 2 6 6. per. 1,9 2,4 1,1 1,3 1,7 2,2 2,2 1,9 2,2 1 P 87 P 6,07 81 P 7,38 82 Pb 1,75 P 88 P 9,5 85 P 10,7 86 P D D 8,0Fr 1,7 8,43Ra s ps p At 1,45 Ti 1,71 83 Bi5,25 84Po 1,76 Rn P

6P

d1

OR I U M T r i u m

t

Æl

EO

ANUM L 6,3 60 IU M H1,8 afn FNNd 59 an NTH Pr 1,82 iu HA t LA

5 -5 76 -7 -6 ACTINIDES TH

Wo

m tiu

1,1 140,907 1,1P

UM K a d

5d=0 5d=0 5d=0 5d=0 5d=1 5d=0 5d=0 5d=0 9,0 77 1,49 1,84 1,37 1,79 1,46 10,4 1,67 7,88 1,41 7,87 1,36 8,88 8,1 74 8,7 76 1,39 9,18 1,57 1,74 73 Ta 75 Re 79 Au 7261 HfIUPm Ir5d=0 Hg 1,7778 Pt 6,8 66 1,7580 1,77 5,64W 6,7Os 5,81 Sm Eu 65IU1,35 Tb 67 69 M Dis 1,76 6,68LM68 M Eu M M Ne 1,79 6,6 62 M Pr HIU IU MDy IU MEr UM S zam 2,02 6,7 O64 Erbi Hol m PIUGd Terb I63 Gad BIU MTm OSIUHo zp r om OLIN od MET u DYM R AR ERB o PR O ER Æ i

eod i

m miu

OD SE

Tan

niu Pr om Ø

um

m

6,54 58 Ce 1,83 5,8

14

6P

6spd

IUCM Gad OLIN ol 132,905 AD

m niu

Haf

mi

r iu

140,187 1,1

1,1

4 f -4 f

6spd

pi

um

2

La N nt eod i

10

CE

DM I

137,34 E 173,04 D 158,9241,9 151,96 1,7 D 157,25 1,8 D 164,932,5 D 162,502,1 D 167,26 D 168,934 Antimon Tellur 6. per. Indium Jd Jd n 3,87 55 Cs 2,67 5,19 S56 MBa CØz 2,22 BÆr AR I U M E IU1,77 i u6,8 1,77 i um 67 Ho 1,76 6,68 68 Er 1,75 5,81 69 Tm1,74 7,1 70 Yb 1,93 5,64 63 Eu 2,02 6,7 64 Gd 1,79 6,7 65CTb m 66BDy 132,905 137,34 0,7 0,9 1,1 1,2 1,2 1,1 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 P P 6. per. 3,87 55 5d=0 5d=0 5d=1 5d=0 5d=0 5d=0 Cs 2,67 5,19 565d=0 5d=0 Ba 2,22 D 5d=0 LU UM

m

m

1

5 -5

1

U

P I UM Eur RO

D

LantanoidÆk 1,1 5d=0 5d=0 6s -6HAsFNIUM5d=0 LANTHANIDES TEN HANUM NTA MIUM Sza HIUM NGS OP I U M MIUM Prazeo ANT DYMIUM R mÆ TA MET R TrU ODY dLi MA RO EU EO SE 180,948 138,91 178,49 183,85 150,35 151,96 144,24 147LantanoidÆk 140,907 1

14

Indium

150,35

1,1

m miu

140,187

147

2

Æn

C

5d=0

S I LVE R Ez

LAD I UM Pa

0,7 118,69 126,9044 D 131,30 127,60 1,9 2,5 2,1 D 0,9121,75 D P P D Antimon Tellur Jd Jd n 5d=0 5d=0 5d=0 5d=0 M CØ1,62 8,5 10,6 53 J 1,33 12,1 7,3 50 8,96 UM B1,59 5,76 51 54 Xe 52 Te 1,6 5d=0 49 In 1,66 5d=1 Æri u ziu ARISb ESIUSn

114,82 1,8

i um

1

1,1

ERIUM CØr iu

i

5d=0

D

s Nd 1,8 LANTHANIDES 6,3660 1,82s 61 Pm 1,79 6,6 62 Sm1,84 59 Pr6

5d=01,87 7,0 5,6 57 d 5d=0 dC 1,82 6,3 La 6,54 58 Ce 1,83 5,8 60 Nd 1,8 IUMPr R59 Ø YMIUM Praz

4 f -4 f 1

144,24

1,7

R I U M S z a mÆ r MA

m tiu

1,1

EO

um

140,907

6,54 58 Ce 1,83 5,8

MAGIC NUMBE MÆgikus szÆm 2, 8, 20, 50, 82 , ARTIFICIAL MestersØges 43, 61,85, 87 MAGIC NUM 93-t l ACTINIDES MÆgikusFR s

1

iu Øc

m

6

HIUM Pro MET mØ RO

mi

14

m miu

140,187 1

c

1

m

C

4 f -4 f

I UM Ne od DYM

on

IU HOD M R

HEN I UM Ru

niu

1

MIUM Prazeo ODY di SE

1

NETIUMTec

n dØ

LANTHANIDES LantanoidÆk

5d=0 5d=0 5O 5d=05p -5p5d=0 5spdf ERIUM CØr iu

1

DE NUM Mo

m

6

2

S

TE

Z

MO

1

IU M Ni b

m

1

Kripton

um

IOB

n

i um

1,2 1

1

IUM St r

m

NIUM Ci rk

91,22

4d -4

5O6s5-6p -s5p

ONT

i um

CO

iu Øc

39Y

6,5

IR

n dØ

10

TR

diu B iu l ib l lÆ mi T 0,8 R 1,0 hn st tØ N CH AL 121,75 126,9044 131,30 118,69 127,60 LY CA 114,82 RU 107,868 102,905 P 106,4 112,40 92,906 95,94 99 101,07 P 5. per. 1 1,591 8,96 52 Te 1,331 12,1 54 Xe +5s +5s1 +5s=0 +5s1 1,62 1,61 10,6 53 J+5s +5s 8,5 51 Sb+5s 5,76 49 In 1,66 7,3 50 Sn 1,73 6,92T40 6,88O41 Ag1,44 8,96S48 ZrIttr1,73 Ru M R 1,37 7,54 A47 M M 1,36 7,7 N44 NUTc R Ez 1,54 M Ci r 1,46 7,35O42 IU MMo Ni b 1,39 7,28 D43 UM R 1,34 8,3H46 UM K a d MTec1,34 7,7 H45 RIUM NIUNb ODIUPd ILVECd ET I U ENIRh ol i L D I UM Pal l Æ I B utØ DM I k diu B E i um C iu mi T H R h L s YT N Y b R n t n U C A I1,7 L1,9 CA R2,5 1,8 2,1 D D D D 107,868 91,22D 102,905 106,4 112,40 88,905 92,906 95,94 99 D 101,07 1,9 1,4 1,7 1,8 n P P Indium 1,6 P P Antimon 1,9 P Tellur 2,2 P J d 2,2 P J d 2,2 P D D 10 RIUM BÆr u SIUM CØziu m 1,39BA7,28 43 iTc m 1,36 7,7 44 Ru 1,34 7,7 45 Rh 1,34 8,3 46 Pd 1,37 7,54 47 Ag1,44 8,96 48 Cd1,54 d 6,5 39 Y 1,73 6,92 40 Zr 1,73 6,88 41 Nb1,46CE7,35 42Mo 132,905121,75 137,34127,60 126,9044 131,30 118,69 114,82 1,9 1,4 2,2 2,2 1,7 1,2 1,9 2,2 5. per.P P P6. per. 1,6 P 55 Cs1,8 P P P D D Ba522,22Te P1,6 10,6 53 J 1,33 1,5956 1,62 8,5 512,67 12,1 54 Xe 8,96 5,76 49 In 1,66 7,3 50 Sn3,87 Sb5,19

88,905

m

1

TR I UM I t t r i u m

i um

5O 54p d-5-4p d 6

i di

6

2

1

1

U M Rub

um

1

YT

BIDI

m

m

RU

m

ib Gallium

iu Øc

LY

10

diu

n

n dØ

IR

m

2

i um

1

niu

5. per. 107,868 91,22 102,905 106,4 112,40 92,906 95,94 99 101,07 5s4N -5s88,905 4,16 37 Rb2,48 5,76 38 Sr 2,15 1,34 7,7 45 Rh 1,34 8,3 46 Pd 1,37 7,54 47 Ag1,44 8,96 48 Cd1,54 4d -4d 6,5 39Y 1,73 6,92 40Zr 1,73 6,88 41Nb1,46 7,35 42Mo1,39 7,28 43 Tc0,81,36 7,7 44 Ru85,47 87,62 1,0 P P 5. per. 1,9 1,4 2,2 2,2 1,7 1,2 5 s 1,6 1,8 1,9 2,2 5 s 4,16 37 Rb P P P P P P 2,48 5,76 38 Sr P 2,15 P D D +5s +5s +5s +5s +5s=0 +5s +5s 1

[He]

[He Δ EN= 0=>kovalens a s p nemesg Δ EN > 0=> Δ EN= 0=>ko Δ EN > 0=>

4. per.

+5s1

+5s=0

Pal DALLADIUM 2,8 lÆ Br m

i um

B N IO

2

Δ Δ

83,80 79,904 69,72 78,96 2,8 2,0 1,8 2,4 D 0,8 72,59 D D D D 1,074,9216 Br m Germanium ArzØn SzelØn Kripton P P 5,93 31Ga 1,41 8,09 32 Ge1,37 10,5 33 As 1,39 9,7 34 Se 1,4 10,8 35 Br 1,14 13,9 36 Kr UM

D

+5s1

NIUM Ci rk CO

i um

IUM I t t r i um

[He]

Æn

1,6 Gallium

6

um

TR YT

4spdf

5spdf

VEGYJE DIA M`GN

P ELECTRONEGATIVITY (ACCORDING TO PAULING) ELECTRON CONFIGURATION ELEKTRONEGATIVIT`SI RT K PAULING SZERINT 1s Elektron szerkezet EN 2s ELECTRONEGATIVITY 3s (ACCORDING TO PAU

2

1

5spdf

0,3 D = diamagn SYMBOL

2,1

RENDSZ`M

agnØz i um

V

MM

P Kl r KØn 5,12 11Na 1,9 7,6112 Mg 1,6

LC I U M Ka l ci

m

S

IU

CA

3,0 24,305 D

m

x -y

agnØz i um

2

D

Æli

um

2

1,2D 2,522,9898

Æn

xz

S I UM K

m

x 2 -y 2

TAS

m

z2

1H

Z = ATOMIC NUMBER EN

2. per.

Neon 3. per.

P13,6

4 -4

um

xz

PO

m

yz

2,1 0,9D 3. Foszfor per.

D

Szil cium

3M 3 -3

um

xy

z2

32-1

1,8

D

2

3d 3 -3 3d 4 -4 321 320 3 d 3 -3 4N 322 321 3 d 5 -45 - 4 322 3 d 4spdf 4N 4p - 4p yz 32-2 x 2 -y 2

MM

1

4 -4 3 -3

xy

D

1,00797 P = paramag

2,1

RENDSZ`M

Æn

}} }

z2

xz

D = diamagnetic

RELAT˝V ATOMT MEG DIA M`GNESES

3p 3d ELECTRON CONFIGURATI 4s 1s Elektron szerke 39,948 40,0832,064 35,453 39,10230,9738 28,086 26,9815 0,9 1,2 4p2s D P 4. per. 3. per. 4d3s 1 2 2,35 4,32 19 1,28 20 Ca161,97S 1,27 12,9 17 Cl 0,99 15,718 Ar 10,9K15 10,3 5,96 13 Al 1,43 8,12 14 Si 1,32 ELECTRON CON P 6,09 s p1 s p6 5s3p 1s 39,948 35,453 32,064 3,0 1,8 2,1 D 1,030,9738 2,5 1,5 D 1 26,9815 D 0,828,086 D (VIII. b) D D1 5p3d 2s +4s +4s P Kl r Alum nium Szil cium Foszfor KØnP Argon 3. per. 1 6 1,43 8,12 14 M K1,28 SI U 1,32 4f4s 3s 10,3 16 S 1,27 12,9 17 Cl 0,99 15,7 18 Ar 5,96 alc LCIUP 15 TAS SiM KÆl 10,9 iu CA. i 10. 11. 12. 6 . (VI.13b)Al 7 . (VII. 3. (III. b) p 4p. (IV.b) 5. (V. b) 8 9 . PO b) 5d4p 3p 8 O 40,08 39,102 L E 3,0 N I U M Ti t IUM 1,5 C C M T S E R E L N E M 1,8 2,1 P N U K i K V 2,5 V i n N IUM Szkan I N O k A a P o I a R k O A M K s C k D R A D b n DG D I D OB DNI D CO D Z Øz el r m R Æn al Æd an A N di TIT iu g C CH 4. per. Kl r 6s4d 3d Alum nium AN Szil cium Foszfor KØnt Argon AN CA 1 2 47,90 54,9538 50,942 51,996 58,71 63,546 65,37 4,32 19 K 2,35 55,847 6,09A20 Ca 1,9758,9332 SIU LC I U M Ka l ci T S M KÆl s 44,956 s 6p5s 4s u CA i PO 1 10 40,08 1,35 7,83 26 Fe 1,26 7,81 27 Co 1,25 7,61 28 Ni 1,24 7,68 29 Cu1,28 9,36 30 Zn 1,38 39,102 Cr 1,3 7,4125 Mn0,8 1,0 5f5p 4p 2s d d 6,7 21 Sc 1,62 6,81 22 Ti 1,47 6,71 23 V 1,34 6,74 24 1 +4s1 +4s (VIII. b) P P 4. per. 6d 4d 1s 1 2 1,97 2,35 4,32 6,09 20 Ca 1,5 1,5 1,6 1,6 1,8 19 K 1,8 1,8 1,9 1,6 1,3 4f P P P b) 10.P 11.D 12.D 6 . (VI. 3. (III.Ps b) s 4 . (IV.b) 5. (V.P b) 7 . (VII. b) 8 P. 9P. 7s5d 5s 8 O 8 O2 4 L 1,0 U E M M N I U S 0,8 I C C M T S E M R E L U N E M P N U K z i K V V i n N I I N O T k A a k P o I a R k A Ma Kr s i t Æn and bal nÆd B Øz IC b) kel IR RO AD G1 A 5p ND N(VIII. ng CO m +4s +4s1 Z TIT P Pt iu i CO CH 6s AN AN CA 47,90 54,9538 50,942 51,996 55,847 58,9332 58,71 63,546 65,37 44,956 4f 2s 2p 83,80 9 . 10. 11. 12. 2 6 6p 69,72 6 . (VI. b) 78,96 72,59 3. (III. b) 4 . (IV.b) 5. (V. b) 74,9216 7 . (VII. b) 79,9048 . 1 10 5d 6,74D24 7,68per. 8 22 VTit1,34 29 Ni kk 1,28 9,36 30 Szka 1,47 6,71A23 M Kr 1,35 7,83A26 R RØ 1,38 ESFe E Ma1,26 7,81I27 N I UM U MCr KE LCu Kob 1,24 4. Vas 1,25 7,61B28 VanÆ1,3 7,41R25 IUM Ti 2s ALTNi PP EZn d d 6,7 21 Sc 1,62 6,81 OMIUMn RONCo ZINC Cink s p 5fnemesgÆzhØj szer el nd al t A I z G N ND NIC diu n ng CO m TIT 1,41 Æ8,09 i 31Ga 1,14 13,9 36COKr 1 6 5,93 1,39 9,7 1,37 10,5 1,4 10,8 6s 1s 35 Br 33CHAs 32ANGe 34ANSe CA 6d p p 47,90 54,9538 50,942 51,996 55,847 58,9332 58,71 63,546 65,37 44,956 1,5 1,5 1,6 1,6 1,8 1,8 1,8 1,9 1,6 1,3 P P P P D P P P D P 6p EN= apo 7s 0=>kovalens 2,8 1,6 2,0 1,8 2,4 D 1,34 6,74 D 1,47 6,71 D 1,35 7,83 D 1,26 7,81 D 1,25 7,61 D 1,3 7,41 1 10 8 O 6,81 1,24 1,28 1,38 7,68 9,36 1,62 6,7 22 Ti 25 Mn 23 V 24 Cr 26 Fe 27 Co 28 Ni 29 Cu 30 Zn 21 Sc 5f Br m Gallium Germanium ArzØn SzelØn Kripton d d 2 4 EN 0=> 6d 2s 2p po IDIU M R1,6 ubi NTIUM S1,5 t ro 1,5 1,6 1,8 1,8 1,8 1,9 1,6 1,3 di UB nc RO P P D D P 83,80 P 79,904 P 69,72 P 72,59 PR 85,4774,9216 PT 87,62 78,96 7s 8 2 6 4. per. 1 2 s p nemesgÆzhØj s 5. per. 1 6 s s 1,39 38 5,93 31Ga 1,41 8,09 32 Ge4,16 10,5 1,3737 9,7Sr 332,48 As5,76 342,15 Se 1,4 10,8 35 Br 1,14 13,9 36 Kr Rb p p 1,5

Alum nium

3s -3s

um

320 32-2 321 32-1 322 320

3spd

ES

IU

yz

ES

t NÆ

um

32-1

AGN

i um Ætr

um

xy

2

6

3M4 3- 4-3

3spd

Ψ 3d Ψ 3d Ψ 3d3d 3d ΨΨ 3d Ψ ΨΨ 3d Ψ 3dΨ 3 Ψ 4spdf Ψd Ψ Ψ 3d Ψ 32-2

1

1

5B

8,26

ATOMR`DIUSZ

RELATIVE ATOMIC MASS

ELEKTRONEGATIVIT`SI RT K VEGYJEL PAULING SZERINT

Z = ATOMIC NUMBER

2. per. 0 20,179

15,9994 18,9984 D 3,0 D 1,214,0067 3,5 4,0 D 0,912,01115 P D NitrogØn OxigØn Fluor Neon D P 0,98 11,2 6C 0,91 14,5 7N 0,92 13,5 8O 0,73 17,3 9F 0,72 21,5 10Ne M

SzØn

P = paramagnetic ATOMIC RADIUS 10-10 m

1H

N 2,5 D 32,06424,305 3,0 D 35,453 3,5 22,9898 y D 30,9738 P 39,9484,0 28,0862,0 SzØn NitrogØn OxigØn Fluor 3. per.B r 1,9 16 1,6 17 Cl 0,99 5,12P11Na 7,61uS 1,28 10,3 MAGN15,7 18 Ar 121,27Mg12,9 5,96 13 Al 1,43 8,12 14 Si 1,32 10,9 15 ri m

211 26,9815

3M 3p3-3s -p3s

3spd

10,811 2,5

D

z

Br

P Ar 1,00797

eV

ATOMIC RADIU FIRST IONIZATION ENERGY EN ATOMR`DIU ELS IONIZ`CI S ENERGIA ELECTRONEGATIVITY 0,3 eV 13,6 (ACCORDING TO PAULING) SYMBOL

0,91 14,5 7N 0,72 21,5 10Ne 13,5 1,9 a)0,92 1,6a) 0,73 17,3 7,6112 15. (V. 16.9F (VI. a) 17. (VII. a) Mg8O 14. (IV. 13.6C (III. a)5,12 11Na

2,0

y

210

RENDSZ`M ELS IONIZ`CI S ENERGIA

LL I

6

17.

V-fan

SYMBOL RELAT˝V ATOMT MEG VEGYJEL

Z = ATOMIC NUMBER ENERGY 2,1 FIRST IONIZATION

2. per.

RY

3. per. x 0,98 11,2

16.

agnØz i um

z

15.

14.

(III. a) 10,811

21-1 8,26

p 211p 1

D

0,91 14,5

ATOMR`DIUSZ

A13,6 ATOMIC MASS 1 H 0,3 r RELATIVE

1. per.

0 20,179

14,0067 15,9994 18,9984 P P 5,36 3Li 1,55 9,28 2,1 4Be 1,12 E 0,92 13,5 8O 0,73 17,3 9F 0,72 B21,5 7N 1,0 10Ne 6,939 9,0122 1,5 2,5 D 3,0 D P 3,5 2. per. D P D 4,0 D 5,36 SzØn NitrogØn OxigØn Fluor 4Be 1,12 Neon 3Li 1,55 9,28 MAGN (VI. a) (V. a) (VII. a) 0 (IV. a) r ium 1,0ES 1,5 Æt P 12,01115 N 22,9898 14,0067 15,9994 18,9984 20,179 D 24,305

6C

MM

210

s2

12,01115 2. per.

Br

x

P

B

ATOMIC RADIUS 10-10 m

1,00797

l i um HØ

200

6

p

2,0

P

4,0026

E 1. per. 15. (V.6,939 a) 16.13,6(VI.1H a) 0,3 17. a) 24,5(VII.1He 9,0122

14. (IV. a)

IU

1

p

s1

y

D 1,00797

N

RELAT˝V ATOMT MEG

IU

m

s s 211 21-1

P 2,1

0,98 11,2

8,26

2

HEL

RELATIVE ATOMIC MASS

FIRST IONIZATION ENERGY ELS IONIZ`CI S ENERGIA eV

M

z

1

2 . (II.1.a) per.

UM Be r i l l i u

6

Ar

IU

LL I

100

2

1

(III. a) 10,811

HEL

4,0026

RY

1

x

2

9,0122

H

m

1

N

1,55 9,28 4Be 1. (I.1,12a) 3Li1,00797 13,6 gØn r o1He 1,0 1H 0,3 24,5 1,5 Hid

l i um HØ

21-1 s s p sp s 210200

6,939idrogØn

5,36

1. per.

M UM Be r i l l i u

2. per.

2

LL I

2

1

RY

Ψ Ψ 2sp 2L Ψ 13. 1 -1 2 p 1s 2 1K 2 -2-2Ψ Ψ 2pΨ 5B 2 -22 pΨ ΨΨ 2sp 2L 2 p 13. 2sp 2 2L -2 Ψ 2 p p 25B Ψ 3 -3 2p 2p Ψ 2 -2 Ψ Ψ 2p 1

1. per.

2 .B(II.E Pa)

1. (I.Pa)

2,1

2Hs -2Js 200 1s 1K 1s -1sH J100

IU

0,3 24,5

13,6

OX YG EN

2

r ogØn

1,00797

l i um HØ

1

Hid

M

N

103 Lr

' V`RAY K`ROL 1,3 1,3 3033 R ZSASZENTM`R Sokszoros tÆs There mustn’t b

' V`RAY K`R 3033 R ZSASZENTM Sokszoros t T h e r e m u s t n '’ 3033 R ZS Sok Ther

53

54

AlCl3

HCl

55

H2SO4 H-OH-O-

S

-O -O

56

AZ ELEMEK MEGISMERÉSE AZ ELEKTRONSZERKEZETI PERIÓDUSOS RENDSZER ALAPJÁN. Példák az első húsz elemre. Az alábbiakban bemutatom a periódusos rendszer alkalmazását Az algoritmusok segítségével ,könnyen felírhatjuk az egyes elemekre vonatkoztatott , de általános ismeretanyagot. Kérdés: Mit tudsz az első sorszámú atomról ? Nem feltétlenül kell tudni, hogy melyik elemről van szó. Lépések: 1.Felírásra kerül a verses periódusos rendszer háromszög változata az első húsz elemig. Annál az elemnél amelyiknek már a vegyjelét is ismeri kezdetben majd e fölé írja ! „versvegyjelek” között kis helyet kell kihagyni !.

Bó

Co

Hi

He

Li

Be

Nit…..Ó…..Flu…..Ne Na….Mag

Al

Si…..P…..Su…..Cl…..Ár Ká Ca

1./a .Ezt követően a „versvegyjelek „ mellé eggyel kezdődően, húszig felírja a sorszámot !

5Bó

6Co

1 Hi

2He

3Li

4Be

7Nit

8Ó

9Flu

10Ne

11Na 12Mag 13Al

14Si

15P

16Su

19Ká

57

20Ca

17Cl…..18Ar

A

1./b.A sorszámmal ellátott „versvegyjelek” köré elhelyezi a megfelelő szimbólumot: kört ,hatszöget

5Bó

6Co

1 Hi

2He

3Li

4Be

7Nit 11Na

13Al

14Si

15P

19Ká

8Ó

9Flu

10Ne

12Mag 16Su

17Cl…

20Ca

Mint látható ez még nem tartalmazza a pályaelektronokat.

58

..18Ar

1./c. Az egyes szimbólumokon, a pályán levő elektronoknak megfelelően a kerületet ill. az oldalát megvastagítja. Az első oszlopban levő körök s1 mező elemei tehát csak a fél kerület kerül megvastagításra. A második oszlopban levő körök s2 mező elemei tehát a teljes kerület megvastagításra kerül. A hatszögek a p mező elemei , Mivel az első oszlopban levő elemeknél a pályán egy elektron van , ezért egy oldalt vastagítunk meg. A másodiknál kettőt és így hatig.

1 Hi 3Li

5Bó

6Co

7Nit

14Si

4Be

8Ó 11Na

13Al

2He

15P

10Ne

17Cl…

..18Ar

12Mag 16Su

19Ká

9Flu

20Ca

59

1./d.Kijelöljük a periódusokat. Minden periódus s1 –gyel kezdődik és p6-tal végződik. KIVÉTEL AZ ELSŐ ,amely 1s1 –gyel kezdődik és 1s2-vel végződik !

s1

s2

1. periódus

1H

1. periódus

2He

2. Periódus 2. periódus p1

p

5Be

6Ce

2

4. periódus

4Be

p

7N

8Ó 11Na

3. periódus 13Al

3Li

3

14Si

15P

19Ká

12Mag 16Su

20Ca

60

p4 p5

p6

9F

10Ne

3. periódus 17Cl…

..18Ar

1./e. Mivel a feladat az 1-es sorszámú elemre vonatkozik ,ezért semmi más dolgunk nincs , mint az odatartozó szimbólumot leírjuk... H 1s1

1H

Most leírunk mindent amit a periódusos rendszerről leolvashatunk. -

Sorszáma 1. ,ezért a rendszáma is 1.

-

Mivel a rendszáma Z = 1, ezért 1 proton van benne

-

Ha egy proton van benne ,akkor a mag körül egy elektron tartózkodik.

-

Világosan látható , hogy az elektron az s pályán tartózkodik ,- a térben gömbhéjon. Ezért a jelölése : s1

-

Az egyes rendszámú elem mivel az s mezőben van ezért az s mező eleme.

-

Pontosabban az s1 mező eleme.

-

Az 1. Periódusban van.

-

„Versvegyjele „ Hi ,mely a hidrogén atom vegyjelét helyettesíti. A hidrogén „rendes vegyjele: H.

-

A hidrogén elem hidrogén atomok halmaza.

-

Az s mező elemei fémek.

-

Az s1 mező elemei az alkálifémek. KIVÉTEL az 1 s1 elem ,mivel ez gáz és nemfém. Kivétel, mivel nem fémek az 1. Periódus elemei.

-

Jobbaknak cellaszerkezettel ábrázolva. 1s1

-

Tudjuk , hogy a proton relatív tömege egy. Az elektron tömege ennek az 1840-ed része , ezért ez elhanyagolható ! Az atomokban a protonok mellett , neutronok is találhatók ,- de ezek nem befolyásolják az atom minőségét !,- A neutronok száma vagy ugyanannyi, mint a protonok száma ,de több is és kevesebb is lehet.

61

-

Tehát létezik olyan hidrogén atom ,amelynek a rendszáma 1 tehát , egy proton található benne . De létezik olyan hidrogén atom is ,ahol az egy proton mellett 1 neutron is található. Sőt olyan is ,ahol az egy proton mellett két neutron található. Bár a neutronok száma változó , de , - mivel egy proton található bennük ,azaz a Z rendszámuk egy ,ez egyértelműsíti, hogy azonos atomokról .azaz a hidrogénről van szó. Egy atom tömegszámát a protonok számának és neutronok számának összege

adja ,mivel a

neutronok relatív tömege a protonéval megegyezik ,azaz 1 . Így A = Z + N. Tehát az egy protont tartalmazó hidrogénatom tömegszáma = 1, Az a hidrogén atom ,amely az egy proton mellett egy neutront is tartalmaz ,annak a tömegszáma 2. Ahol két neutron található a tömegszám

3 lesz. Az elem eltérő tömegszámú atomfajtáit izotópoknak

nevezzük. A természetben ezek keveréke fordul elő. Az első megközelítésben mondjuk ki bátran ,hogy az atomokban a neutronok száma legyen a protonokéval azonos, így a hidrogén atom várható tömegszáma kettő lenne. De ha a periódusos rendszerre ránézünk ,pl. az 1-es rendszámú hidrogén relatív atomtömege Ar 1,00797. Ebből világosan kitűnik, hogy az izotópok legnagyobb százalékát az olyan hidrogén atomok teszik ki, melyekben csak egy proton van,- tehát nincs benne neutron.

62

2.Mit tudunk 2. Sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben az s2 oszlopba tartozik ,ezért az ott levő szimbólumot másoljuk le egy az egyben. He 1s2

2He



-


-

Ha két proton van benne ,akkor a mag körül két elektron tartózkodik.

-

Világosan látható , hogy az elektron az s pályán tartózkodik ,- a térben gömbhéjon. ,méghozzá úgy ,hogy a gömbhéj egyik felén az egyik elektron a másik felén a másik elektron tartózkodik. Ezért a jelölése : s2

-

A kettes rendszámú elem, mivel az s mezőben van ezért az s mező eleme.

-


-

Az 1. Periódusban van.

-

„Versvegyjele „ He ,mely a hélium atom vegyjelét helyettesíti. A hélium „rendes vegyjele: He.

-

A hélium elem, hélium atomok halmaza.

-


-

Az s2mező elemei az alkáliföldfémek. KIVÉTEL az 1 s2 elem ,mivel ez gáz és nemfém. Kivétel, mivel nem fémek az 1. Periódus elemei.

-

Jobbaknak cellaszerkezettel ábrázolva. 1s2

A második elektron

ellentétes perdülettel lép be ,ezt jelöli ki a nyíl. -

Mivel a hélium sorszáma kettő , ezért a rendszáma Z = 2,igy a protonok száma kettő. Az első megközelítésben tehát a He tömegszáma várhatóan: 4, mivel feltételezzük , hogy a neutronok száma is kettő. De megemlítjük, hogy ez több is és kevesebb is lehet.

63

3. Mit tudunk 3.-as sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben az s1 oszlopba tartozik , ezért első lépésben ,-

mivel minden következőben az előző benne van ,-

a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le egy az egyben. Második lépésként a 3.atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva ,az alábbiak szerint. Li 2s2 1s2

3 Li

Most leírunk mindent, amit a periódusos rendszerről leolvashatunk. -

Sorszáma 3. ,ezért a rendszáma is 3

-


-

Ha 3 proton van benne ,akkor a mag körül 3 elektron tartózkodik.

-

Világosan látható, hogy 2 elektron az 1s pályán tartózkodik ,- a térben gömbhéjon., méghozzá úgy ,hogy a gömbhéj egyik felén az egyik elektron a másik felén a másik elektron tartózkodik. Ezért a jelölése :1s2

-

A harmadik elektron a második periódusban levő újabb 2 s pályára kerül, ennek jelölése : 2 s1. Tehát belülről kifelé haladva, az elektronszerkezet

1s2 2s1 lesz. Az 1s2-vel a K –

héj telítődött . A második periódussal újabb héj ,az L nyílik meg. -

A 3-as rendszámú elem,mivel az s mezőben van ezért az s mező eleme.

-


-

A 2.. periódusban van.

-

„Versvegyjele „ Li ,mely a lítium atom vegyjelét helyettesíti. A hélium „rendes vegyjele: Li.

-

A lítium elem, lítium atomok halmaza.

-


64

-

Az s1mező elemei az alkáli fémek.

KIVÉTEL

az 1 s1 elem ,mivel ez gáz és nem

fém. Kivétel, mivel nem fémek az 1. Periódus elemei. 2s1 1s2 -

2

Jobbaknak cellaszerkezettel ábrázolva. 1s 2s

1

A második elektron ellentétes perdülettel lép be, ezt jelöli ki a nyíl. -

Mivel a lítium sorszáma 3, ezért a rendszáma Z = 3,igy a protonok száma 3. Az első megközelítésben tehát az Li tömegszáma várhatóan: 6, mivel feltételezzük, hogy a neutronok száma is három. De megemlítjük,hogy ez több is és kevesebb is lehet.

4. Mit tudunk 4-es sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben az s2 oszlopba tartozik , ezért első lépésben ,- mivel minden következőben az előző benne van ,- a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le egy az egyben. Második lépésként a 4. atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva, az alábbiak szerint. Be 2s2 1s2

4 Be



-


-

Ha 4 proton van benne, akkor a mag körül 4 elektron tartózkodik.

-

65

-

Világosan látható, hogy 2 elektron az 1s pályán tartózkodik ,- a térben gömbhéjon., méghozzá úgy ,hogy a gömbhéj egyik felén az egyik elektron a másik felén a másik elektron tartózkodik. Ezért a jelölése : 1 s2 A harmadik és negyedik elektron a második periódusban levő újabb 2 s pályára kerül, ennek jelölése : 2 s2 Tehát belülről kifelé haladva, az elektronszerkezet 1s2 2s2 lesz Az 1s2-vel a K –héj telítődött .

A második periódussal újabb héj az L nyílik meg.

-

A 4. rendszámú elem, mivel az s mezőben van ezért az s mező eleme.

-


-

A 2. periódusban van.

-

„Versvegyjele „ Be” ,mely a berillium atom vegyjelét helyettesíti. A berillium „rendes vegyjele: Be

-

A berillium elem, berillium atomok halmaza.

-


-

Az s2mező elemei az alkáliföldfémek.

KIVÉTEL :

az 1 s2 elem ,mivel ez gáz és

nem fém. Kivétel, mivel nem fémek az 1. Periódus elemei. 2s1 1s2 -

Jobbaknak cellaszerkezettel ábrázolva. 1s2 2s2. A második elektron ellentétes perdülettel lép be, ezt jelöli ki a nyíl.

-

Mivel a berillium sorszáma 4 , ezért a rendszáma Z = 4,így a protonok száma 4. Az első megközelítésben tehát az

B tömegszáma várhatóan: 8, mivel feltételezzük, hogy a

neutronok száma is négy. De megemlítjük,hogy ez több is és kevesebb is lehet.

66

5. Mit tudunk 5-ös sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben a p1 oszlopba tartozik, ezért első lépésben,- mivel minden következőben az előző benne van,- a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le, egy az egyben Második lépésként a 4. atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva, az alábbiak szerint. Ezt követően az ötödik elem szimbólumát másoljuk rá kissé kinagyítva az előzőekre. B

bór rendes vegyjele 2p1 2s2 1s2

5B


Sorszáma 5 ,ezért a rendszáma is 5

-


-


-

Világosan látható, hogy 2 elektron az 1s2 pályán tartózkodik,- a térben gömbhéjon., méghozzá úgy ,hogy a gömbhéj egyik felén az egyik elektron a másik felén a másik elektron tartózkodik. Ezért a jelölése :

-

1 s2

A harmadik és negyedik elektron a második periódusban levő újabb 2 s pályára

kerül ,ennek jelölése : 2 s2 Az ötödik elektron a 2p pályára lép be így ennek a jele 2p1 lesz. Tehát belülről kifelé haladva, az elektronszerkezet

1s2 2s2 2p1 lesz. Az 1s2-vel a K

–héj telítődött . A második periódussal újabb héj ,az L nyílik meg. Tehát a 2p pálya is a L héjhoz tartozik.

67

-

Tehát a héjszerkezettel is ábrázolva: 1s2

2s2 2p1

K

L

héj

-

A 5. rendszámú elem, mivel a p mezőben van ezért az p mező eleme.

-

Pontosabban az p1 mező eleme.

-


-

„Versvegyjele „ Be”

,mely a berillium atom vegyjelét helyettesíti. A bór „rendes

vegyjele: B -

A bór elem ,bór atomok halmaza.

-

Az p mező elemei nemfémek, de vannak közöttük fémes és félfémes tulajdonságú elemek is

-

Az p1mező elemei a bórcsoportot alkotják.

2p1

-

Jobbaknak cellaszerkezettel ábrázolva. 1s2 2s2 2p1

2s2 1s2


Mivel a bór sorszáma 5 , ezért a rendszáma Z = 5 ,így a protonok száma Az első megközelítésben tehát az B tömegszáma várhatóan: 10 , mivel feltételezzük , hogy a neutronok száma is öt. De megemlítjük, hogy ez több is és kevesebb is lehet.

68

6. Mit tudunk a 6-os sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben a p2 oszlopba tartozik, ezért első lépésben ,- mivel minden következőben az előző benne van ,- a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le, egy az egyben. Második lépésként a 4. atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva, az alábbiak szerint. Ezt követően a hatodik elem szimbólumát másoljuk rá kissé kinagyítva az előzőekre. C

szén rendes vegyjele 2p2 2s2 1s2

6C


Sorszáma 6 , ezért a rendszáma is 6

-


-


-

Világosan látható, hogy 2 elektron az 1s2 pályán tartózkodik ,- a térben gömbhéjon., méghozzá úgy, hogy a gömbhéj egyik felén az egyik elektron a másik felén a másik elektron tartózkodik. Ezért a jelölése :

-

1 s2


kerül ,ennek jelölése : 2 s2 Az ötödik és hatodik elektron a 2p pályára lép be , így ennek e jele 2p2 lesz. Tehát belülről kifelé haladva, az elektronszerkezete 1s2 2s2 2p2 lesz. Az 1s2vel a K –héj telítődött . A második periódussal újabb héj ,az L nyílik meg. Tehát a 2p pálya is az L héjhoz tartozik.

69

-


2s2 2p2

K

L

héj

-


-

Pontosabban a p2 mező eleme.

-


-

„Versvegyjele „ Ce” ,mely a szén atom vegyjelét helyettesíti. A szén „rendes vegyjele: C

-

A C elem, C atomok halmaza.

-

Az p mező elemei nemfémek, de vannak közöttük fémes és félfémes tulajdonságú elemek is A szén nemfém.

-

A p2mező elemei a széncsoportot alkotják.

2p2

-


2s2 1s2


Mivel a szén sorszáma 6 , ezért a rendszáma Z = 6 ,így a protonok száma .6. Az első megközelítésben tehát a C tömegszáma várhatóan: 12 , mivel feltételezzük , hogy a neutronok száma is 6. De megemlítjük, hogy ez több is és kevesebb is lehet.

70

7. Mit tudunk 7-es sorszámú atomról. A periódusos rendszerben a p3 oszlopba tartozik, ezért első lépésben, - mivel minden következőben az előző benne van ,- a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le egy az egyben. Második lépésként a 4. atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva, az alábbiak szerint. Ezt követően a hatodik elem szimbólumát másoljuk rá kissé kinagyítva az előzőekre. N 2p3 2s2 1s2

7N


Sorszáma 7 , ezért a rendszáma is 7

-


-


-

Világosan látható, hogy 2 elektron az 1s2 pályán tartózkodik ,- a térben gömbhéjon., méghozzá úgy ,hogy a gömbhéj egyik felén az egyik elektron a másik felén a másik elektron tartózkodik. Ezért a jelölése :

-

1 s2


kerül ,ennek jelölése : 2 s2 Az ötödik és hatodik és hetedik elektron a 2p pályára lép be , így ennek e jele 2p3 lesz.

71

-

Tehát, belülről kifelé haladva, az elektronszerkezet 1s2 2s2 2p3 lesz. Az 1s2-vel a K –héj telítődött . A második periódussal újabb héj ,az L nyílik meg. Tehát a 2p pálya is az L héjhoz tartozik.

-


2s2 2p3

K

L

héj

-


-

Pontosabban az p3 mező eleme.

-


-

„Versvegyjele „ Ne”

,mely a nitrogén atom vegyjelét helyettesíti. A nitrogén „rendes

vegyjele: N -

A N elem ,N atomok halmaza.

-

Az p mező elemei nemfémek, de vannak közöttük fémes és félfémes tulajdonságú elemek is. A nitrogén nemfém.

-

Az p3 mező elemei, a nitrogén csoportot alkotják.

2p3

-


2s2 1s2


Mivel a nitrogén sorszáma 7, ezért a rendszáma Z = 7 ,így a protonok

száma 7. Az

első megközelítésben tehát a N tömegszáma várhatóan: 14 , mivel feltételezzük, hogy a neutronok száma is 7. De megemlítjük, hogy ez több is és kevesebb is lehet.

72

8. A következőkben csak a felírás algoritmusát mutatom be. Mit tudunk 8-es sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben a p4 oszlopba tartozik , ezért első lépésben ,- mivel minden következőben az előző benne van ,- a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le egy az egyben. Második lépésként a 4.atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva ,az alábbiak szerint. Ezt követően a hatodik elem szimbólumát másoljuk rá kissé kinagyítva az előzőekre.

O 2p4 2s2 1s2

8O

73

9 A következőkben csak a felírás algoritmusát mutatom be. Mit tudunk 9-es sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben a p5 oszlopba tartozik, ezért első lépésben, - mivel minden következőben az előző benne van ,- a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le egy az egyben. Második lépésként a 4. atom szimbólumát másoljuk az előzőre kissé kinagyítva, az alábbiak szerint. Ezt követően a hatodik elem szimbólumát másoljuk rá kissé kinagyítva az előzőekre.

F 2p5 2s2 1s2

9F

74

10 A következőben csak a felírás algoritmusát mutatom be. Mit tudunk 10-es sorszámú atomról. Mivel a periódusos rendszerben a p6 oszlopba tartozik, ezért első lépésben, - mivel minden következőben az előző benne van, - a 2. sorszámú elem szimbólumát másoljuk le, egy az egyben.

Második lépésként a 4. atom szimbólumát

másoljuk az előzőre kissé kinagyítva, az alábbiak szerint. Ezt követően a 10. elem szimbólumát másoljuk rá kissé kinagyítva az előzőekre. Ne 2p6 2s2 1s2

10 Ne

Ezzel a 2p szinten a pálya telítődött és a 2p6-al az L héj záródik. Itt említhetjük, hogy a legstabilabb elektronszerkezet az s2p6. Az atomok a nemesgázhéj szerkezet, - konfiguráció,elérésére törekszenek. Látható, hogy pl. az előtte levő 9-es rendszámú atomnak egy elektron felvételre van lehetősége. Ha F felvesz egy elektront, eléri a nemesgázhéj szerkezetet, de a rendszáma változatlan marad, tehát továbbra is F-ről van szó, viszont az így képződött szerkezetben a 9 pozitív töltésű protonnal szemben 10 elektron van., így egyszeresen negatív töltésű un. ion, pontosabban egyszeresen negatív töltésű anion képződik.

75

11 A következőben az eredményt mutatom be. Mit tudunk 11-es sorszámú atomról. Na 3 s1 2p6 2s2 1s2

11 Na

3s1-el új periódus kezdődik, az M héj épül ki.

12 A következőben az eredményt mutatom be. Mit tudunk 12-es sorszámú atomról. Mg 3 s2 2p6 2s2 12 Mag

3s1-el új periódus kezdődik, az M héj épül ki.

76

1s2

13 A következőben az eredményt mutatom be. Mit tudunk 13-es sorszámú atomról. Al 3p1 3s2 2p6 2s2 1s2

13 Al

3p1-el új pályakiépülés kezdődik. A 3p pálya kiépülése analóg a 2 p pálya kiépülésével ,így csak 3p6 atom szerkezetét mutatom be.

14 A következőben az eredményt mutatom be. Mit tudunk 18- as sorszámú atomról. Ar 3p6 3s2 2p6 2s2 1s2

18 Ar

77

15. A következőben az eredményt mutatom be. Mit tudunk 19- es sorszámú atomról. K 4s1 3p6 3s2 2p6 2s2 1s2

19 K

16. A következőben az eredményt mutatom be. Mit tudunk 20 – as sorszámú atomról. Ca

vegyjel 4s2 3p6 3s2 2p6 2s2 1s2

20 Ca

78

AZ ELEKTRONSZERKEZETI PERIÓDUSOS RENDSZERREL KAPCSOLATOS EDDIGI EREDMÉNYEK.

A

z elektronszerkezeti periódusos rendszerem jó logikai felépítése, azt hiszem vitathatatlan. Annak alkalmazása didaktikai, szakmai és alkalmazhatósági szempontjait

is, - akik eddig kapcsolatba kerültek vele, - kiválónak minősítették. A rendszer tovább fejleszthető és, mint bemutattam, minden segédeszköz nélkül levezethető és megjeleníthető. Az eddigi eredményeket is figyelembe véve a XXI. század rendszerének tartom ,még akkor is ha elképzelésemet ez idáig pont a szakma nem karolta fel .Bár ezen a területen a 2000. évben nagy áttörés következett be , ezt a későbbiekben ismertetem . Nagy nehezen eljutottam odáig ,hogy az 1998 augusztus hóban a hazai és európai kémia tanári konferencián előadás és poszter keretében megismertethetem a rendszeremet. A konferencián való részvételem támogatását sem a szakmától kaptam meg. A kétnyelvű angol – magyar 900 X 1200 mm – es Váray – féle Elektronszerkezeti Periódusos Rendszert ábrázoló színes poszter nyomdai és grafikai költségét , amely egyszázezer forint nagyságú összeg, a Vegyész Alapítvány és a TVK Marketing Osztálya támogatta.

Előadás a Barcsi Széchenyi Ferenc Gimnáziumban. 1997. június hóban a barcsi gimnázium 2./ a osztályos tanulói részére tartottam egy két órás előadást a periódusos rendszeremről. Az előadás végén a kiosztott elektronszerkezeti periódusos rendszeremre írták fel a hallgatók a Mendelejev – félével az összehasonlítást. Az előadáson 30 tanuló vett részt,. 4 tanuló nem nyilvánított véleményt, 2 tanuló nem adta vissza a felmérő lapot. Így összesen 6 tanuló nem nyilvánított véleményt. Ez 20 % 10 tanuló a Mendelejev – féle periódusos rendszerre voksolt, ez 33,3 %., 14 tanuló 46,7 % az általam alkotott rendszerre voksolt. Tekintettel arra, hogy a tanulók életükben először találkoztak a rendszerrel ez igen jó eredménynek mondható. Az előadásról videofelvétel készült.

79

Bemutatóóra a budapesti kémia tanárok részére 1997. december 16 - án , du. 1430 órakor ,az általam tanított 7. osztály 15 fő érdeklődő részére bemutatta a periódusos rendszeremet

és annak alkalmazását. Jelen munkám a

bemutató óra anyagát dolgozza fel. A módszeremmel két hetedik osztály harminc fője ismerkedett meg. A tanulók 80 % - ka az 1-20.elemig a jelen szakdolgozatom anyagát elsajátította és ezzel a további ismeretek befogadására megfelelő alapot kaptak. A bemutató óráról videó felvétel készült. Az Olaj Szappan Kozmetika c. szaklap / 1998 év 47. Évfolyam 6. szám / a „ A négy őselemtől a szuperperiódusos rendszerig „ c. munkámat közölte. .Egy tankönyv megírásának törekvéseimet / a fenti munkák alapján /sokak közül : kiemelten írásos ajánlással is támogatják: Dr Biszterszky Elemér tanszékvezető egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszékéről és Dr. Rácz László Ph.D. tanszékvezető főiskolai docens az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Kémiai Tanszékéről.. Az általam megalkotott periódusos rendszert a KEMOLKER KFT forgalmazza és az új módszer hamarosan a főiskolák továbbképző tanfolyamain tantárgyként beiktatásra kerül. Ennek elsődleges támogatója 1999 szeptember tanévtől, Dr Őry Imre szombathelyi főiskola adjunktusa. . Budapesten, 2000. augusztus 5 - 10.-én megtartott 16. Kémiaoktatási Világkonferencia és a XIX. Magyar Kémiatanári Konferencia résztvevői MUNKÁMAT 98 %-ban elismertek. A legfontosabbakat kiemelve:

80

A TANULÓK EGYIK FELADAT MEGOLDÁSÁNÁL SEM ALKALMAZHATTAK SEGÉDESZKÖZT . 7. osztályos feladatlap 1997-ben

81

Nézzük a hetedik osztályos tanuló megoldását

82

Következő lépés / szintén hetedikben ! /

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

Egy zárt rendszerben elméletileg tételezzük fel ,hogy a következő elemek vannak. O -atomok, H – atomok Ca -atomok . Megfelelő aktiválási energia rendelkezésre áll. Milyen anyagok keletkezhetnek .

H , O , Ca TÖBB MOLNYI MENNYISÉGBEN

95

APPENDIX A NAGY REND Demiurgosza című versemhez: Az emberi jelenség kifejezést Pierre Teilhard de Chardin ugyanilyen című művéből vettem át, így annak filozófiai tartalmával is megegyezik, bár én nem mindenben azonosulok a gondolatokkal. Szimbólum periódusos rendszer: A szimbólum periódusos rendszer nem azonos az elektronszerkezeti periódusos rendszeremmel. A szimbólum periódusos rendszer valóban már az óvodában is alkalmazható. .Mint látható az egyes alakzatoknak nevei is vannak. Azok a tanulók, akik már írni és olvasni tudnak, azok csak a névvel rendszerezzenek. A tanulók azonnal rájönnek, hogy vannak rózsák, vannak teknősbékék és vannak szamarak. Arra is rá fognak jönni, hogy vannak olyan rózsák ,amelyeknek csak egy levelük van és vannak olyanok amelyeknek két levelük van. Azt is észre fogják venni, hogy vannak olyan teknősbékák, amelyeken csak egy petty van és így hatig. A szamarak esetében észre fogják venni, hogy a rendszeresség megszűnik, az - az nem egytől tízig növekszik a szamár füle. Minden kémiai vonatkozás mellőzésével az alábbi feladatot adjuk: Próbáljátok rendszerezni a látottakat ! Csoportosítások a beadott dolgozatok alapján: Egy csoportba tartoznak: Hi, He, Lí, Be ,Na, Mag Ká, Ca Be, Ce, Ne, Ó ,Fe, Ne, Al, Si, P ,Su, Cl ,Ár Sca, Tí, V ,Cro ,Man, Fe, Co, Ni, Cu, Zni Más csoportosításban: Hi, Lí, Na, Ká He, Be ,Mag, Ca Be, Al, Ce, Si Ne,P, Ó, S Fe, Cl Ne, Ar A 7. Osztályos tanulók 90 %-ka elméletileg a periódusos rendszert fel tudta írni. Létrehozta a hasonló elemek csoportjait. Észrevette a szabálytalanságot a d – mező elemeinél. természetesen még elemekről nem volt szó./ Bármilyen alakzat alkalmazható. A diákok önmaguk is létrehozhatnak ilyen rendszert.

Az aranycsinálók “elemek rendszere” Ez a rendszer tulajdonképpen a Quinta essentia által föld,víz és levegőből létrehozott kölönböző arányu keverékeket jelentett volna,amely természetesen a keverékeket,vegyületket és az elemket is tartalmzta volna. Minden bizonnyal a fizikai és kémiai tulajdonságok alapján az elemek elkülöníthetők lettek volna.

96

Pauling – tipusú periódusos rendszerek. Mivel a szakirodalomban Paulingtól találtam erre vonatkozó táblázatot ezért önkényesen választottam őt . Sziklai – féle prím periódusos rendszer Boros Ákos – féle periódusos rendszer Csak erről a két rendszerről van tudomásom ,mely az 1970-es évek után született Magyarországon. A szuperperiódusos rendszer. Az elemek csoportosítását elemekre,szuperium és hiperium elemekre a megfelelő rendszám szerint intiutiv alapon tettem meg. A rendszer felépítését 1140-ig csupán az indokolta ,hogy a 18. periódus már az A4 - es lapon nem fért volna ki. Korábban próbálkoztam számításokkal,de azok befejezése csak elképzelés maradt mivel a matematikai ismereteim kevésnek bizonyultak. Megfelelő szintű matemetika trudással rendelkező személy,nem került még a látótrembe Újabban az atommag szerkezete keltette fel az érdeklődésemet, mivel ennek elektromos tere határozza meg az elektron szerkezetet ,ezért a következőkben ezzel célszerű foglalkozni.Feltételezésem és elképzelésem szerint a jövőben atommagszerkezeti periódusos rendszer lesz a döntő. Itt kell megemlítenem ,hogy elképzelésem szerint ,minden ami az elemek variációjaként előttünk objektíven megjelenik az kódolva van, Hiperium és szuperium elemtojások. Természetesen ez fikció. Az s1 mező elemeinek ,-kivéve hidrogén ,- atomrádiuszainak és a hozzájuk tartózó periódus szám hányadosainak átlagából ,teljesen önkényesen létrehoztam egy szorzót. Ez az érték 0,57 , Tehát a 18. periódusban levő elem várható atomrádiusza spekulatív alapon 18 x 0,57 x 10 –10 m = 10,26 x 10 –10 m Várható relatív atomtömeg A = Z + N ,az eddigi szisztémám szerint a Z = 1140 . elem A = 1140 + 1140 = 2280 és ebből 6 x 10 23 = 1 mol = 2280 gramm lenne. Ez a mennyiség a strucc tojás tömege körüli érték. Az egyes mezők szinjelölései. Az elektronszerkezeti priódusos rendszerem 6. Priódusától kezdődően egy alkalommal a piros fehér zöld színt adja ,mely természetesen hazánk nemzeti lobogójának jelképe. Tehát a piros ,zöld és fehér színt emiatt választottam. A p mező elemeinek sárga színét intiutív alapon választottam.

Egyéb periódusos rendszereim. Összefüggések keresése céljából rendeztem az elemeket rendszám szerint az un. logaritmikus spirálra, és szerkesztettem meg a több négyzetméteres rendszeremet. A már korábbi fejezetben említett periódus rendszereim közül az oxidációs fok szerintit emelném ki,amely egy ujabb dolgozati téma lehetne.

97

Versvegyjelek. A periódusos rendszer elemeinek vegyjeleiből képeztem a könnyen memorizálható un. általam elnevezett versvegyjeleket Ezek játékos formában könnyen elsajátíthatók. Nagyon kell viszont ügyelni arra ,hogy az egyes mező elemeinek kezdő és záró versvegyjelei a tulajdonképpeni mondat eleje és vége. Csak így lehet memorizlni,hogy ahol két versvegyjelből áll a mondat az az s mező elemei ,az első az s1 a második az s2 . természetesen ugyanez vonatkozik a p,d és f mező elemeinek versvegyjel alapján történő memorizálásra. Temészetesen az első időszakban az elemek valódi és a versvegyjeleket keverni fogják ,de ez még a “legrosszabb “ tanulónál is átmeneti állapotnak bizonyult. Módosított versvegyjelek Dr. Murányi Zoltán javaslata alapján:HiHeLiBeBóCeNitÓFluNeNaMagAlSiPSuClArKáCaScaTiVCroManFe CoNiZuZniGaGeAsSeBróKriRubStroYttZirNióbMoTecRuRhodiPalládArgeCadInStanStibTeJóXeCésiBar stb…….. Miért APPENDIX ? Egy kiegészítés nem feltétlenül szükséges ,de nyilván további értékes információkat szolgáltathat. Ezért irtam az Appendixet. Hazánk csak akkor virágozhat fel,ha felkaroljuk az alkotó ,az alkotni vágyó embereket. Feltételezésem szerint a bírálón kívül más is bele fog nézni a dolgozatomba. Felnőtt ember lévén magamnak vindikálom a közlést ill. eme kiegészítést,remélve ,mint már többször említettem,hogy ezen kiegészítésem is hozzásegít ahhoz,hogy a hatalomhoz jutott magyar ember végtelenül hömpölygő kivagyisága nevelés útján felemelő segítőkészséggé válik. A perifériára szorult alkotó embertömegek alkotó ereje nélkül hazánk tovább süllyed . Csak azok a nemzetek tudtak magasra emelkedni,akik másokat is hozzásegitettek a felemelkedéshez.

98

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Csákvári Béla:Szervetlen vegyületek molekulageometriája A kémia újabb eredményei 30. Kötet Akadémiai kiadó 1976. 2 Császár József, Bán Miklós : Optikai színkép ligandumtér elmélet komplex szerkezet. AKADÉMIAI Kiadó 1972 3. B. Dshelepow und S Petrowitsch: Tabellen der Atomkerne Verlag Kultur und Fortschritt berlin 1951 4. Elektronenstruktur von einem Autorenkollektiv VEB Dutscher Verlag Leipzig 1972 5. G.Ny. Florov _ A.Sz. Iljinov : Úton a szupernehéz elemek felé Gondolat 1971 6. Hegel: A szellem fenomenológiája Akadémiai Kiadó 1979 7.:Maróthy Miklósné : Tanári kézikönyv a kémia 12 – 14 éveseknek c. tankönyvhöz. KONSEPT - H KIADÓ 8. Nadrainé Horváth Katalin: Kémia I. II. Nemzeti Tankönyvkiadó 1996 9. Dr. Nagy Pál, Dr. Szabolcsi László: Általános és fizikai kémia Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 10. Z. Orbán Erzsébet: Atomok , ionok , molekulák. Tankönyvkiadó 1980. 11. . Pauling : Quimica General W.h. Freeman and Company PUBLISHERS 1971 12. Dr. Pelle Béla: Így tanítjuk a matemematikát I. II. Tankönyvkiadó 1982 13. Ralph E. Lapp :Az anyag Műszaki Könyvkiadó 1979 14. Szervetlen kémiai nevezéktan Szerkesztette : Dr. Csányi Csilla MKE 1995 15. Tanterv- és tanmenetváltozatok Ember és természet Műveltségi területhez Nemzeti Tankönyvkiadó 1998 . 16. Varga Attila: segédanyag a kémia tantárgypedagógia tanításához EKTF 1997- 1998 /jegyzet / 17. Váray Károly : A Kis Dimeon Kalandjai 1998 / kézirat/ 18. Váray Károly : A Q _ Hiperon LMFK Könyvtár 1973 19. Váray Károly : A Q – szimmetria elmélete 1971 /kéziret/ Szaklapok: Journal of Chemical Education Volume 65 Numbert 1 January 1988 Periodic Contractions among the Elements Order out of Chaos: Shapes of Hydrogen Orbitals Volume 66 Number 9 September 1989 Origin of the Names of Chemical Elements Let Us Make the Tale Periodic An Application – Oriented Periodic Table of the Elements The periodic Table – a New Arrangement Using the Learning Cycle To Introduce Periodicity A Computer program for Descriptive Inorganic Chemistry Predicting Nuclear Stability Using the Periodic Table The Electronic Chart of the Elements

99

INTERNETRŐL http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvasó/histchem/……html Mengyelejev periódusos rendszer Meyer periódusos rendszer A Röntgen – spektrumok és az elemek rendszere A lehetséges elemek száma

+

kvarkok uu u ddd

P

10 0

0

n

Szabadidőmben verseket írok pl. : VÁRAY KÁROLY:

A NAGY REND DEMIURGOSZA Hol a kitüntetett irány A megismerés tengelyén Ha ezer irányú a végtelenség, Mely úton, mértani hatvány Szerint halmozódik A megismertből az ismeretlenség Hol a Quinta essencia A csodatévő kard Melyből erő fakad: S föld, tűz ,víz , levegő: Arany-testet ölt, s Teljesül alkimista vágy

Ércekből fém buggyan Arany , ezüst ,higany, réz ,vas Ón és ólom után ,A számtalan Döbereiner triád Rendszerezi az elemek titkát Nincs megállás !

Mengyelejev s Meyer Atomsúlyok alapján , alkotta A periódusos rendszer csodát 63 elem titka , immár tárva – nyitva ,s a gallium után 110. – nél sincs megállás α − sugár szóródása - feltárta az atom titkát, -s Rutherford ki is mondta : miniatűr Naprendszer az atom ,pozitív proton - Napmaggal s negatív elektron –Bolygókkal ,a végső hatalom

Az elektron–Bolygók kvantált,diszkrét héjakon, stacionárius, örökmező utakon! Ime a bohri – atommodell s lám Heisenberg, Srödinger már részecskehullámról beszél: s ψ - függvényekkel, spinnel írja le az elektron létét.

A nagy káosz , íme renddé szelídül: Véletlenek helyébe , A NAGY REND Lép, s feltárul az EMBEI JELENSÉG Létének kiterített tükörképe, Már nem az anyaggal kitöltött tér ,A végtelen időt bolyongó szellemé….

Barcs,1998.július 25.

10 1

10 2

A VÁRAY FÉLE KVANTUMMECHANIKAI ELEKTRONSZERKEZETI PERIÓDUSOS RENDSZER

Recommend Documents