Kontroll 2012. 4. szám
www.vpdsz.hu
A Vám- és Pénzügyi dolgozók Szakszervezete lapja
Folytatódó együttmûködés a rendvédelmi szakszervezetek között A VPDSZ egyik kezdeményezõje volt annak a folyamatnak, amely megállapodás aláírásával ért végett és célja, hogy a döntésképtelen szövetségbõl kilépett szakszervezetek továbbra is együttmûködve, kulcskérdésekben ös�szehangolva küzdjenek tovább. Az aláírást hosszas többkörös egyeztetés elõzte meg, hiszen egyik szervezet sem akart a korábbi csapdába beleesni. Így a tárgyalások során egy olyan lazább együttmûködési forma került kialakításra mely nem tartalmaz túlzott kötöttséget, mégis megteremti a lehetõségét annak, hogy stratégiai kérdésekben a rendvédelmi feladatokat ellátók közös álláspont mentén egységesen képviseljék közös érdekeiket, és egyben jelzést küldjenek a kormány felé, hogy a szakszervezeti jogok tönkretétele ellenére ezen szervezetek továbbra is elkötelezettek az állomány védelme érdekében.
A megállapodást csatoltan olvashatjátok.
Van e és még meddig Alkotmánybíráskodás Magyarországon? Ezt a kérdést tettük fel magunkban, amikor elolvastuk az Alkotmánybíróság elutasítását a szakszervezetek jogainak érvényesítése iránt indított panaszunk elutasítását illetõen. Azt gondolom ebben a tekintetben elkötelezettek vagyunk és addig harcolunk amíg az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás el nem éri a nemzetközi szerzõdésekben megfogalmazott minimális szintet, vagy legalább el nem éri a munkavállalók tekintetében alkalmazott jogi szabályozást. Cikksorozatunkban az ezzel kapcsolatos harcunkat mutatjuk be. Elsõ körben a panasz elutasítását követõ elsõ lépésrõl írunk illetõleg a VPDSZ Biztos Úrhoz írt levelét ismertetjük röviden. A harckövetkezõ része a nemzetközi szerzõdésekbe ütközés vizsgálata lesz, de fontolóra vettük a Strassburgi és Luxemburgi Bírósági utat is. Sajnos az Alkotmánybíróság nincs idõhöz kötve a döntést illetõen de már az is siker lesz ha egyáltalán befogadja az indítványt. 1. Alulírott Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügy Dolgozók Szakszervezetének elnökeként az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján jelent levelemhez csatolt alkotmányjogi panaszt nyújtottam be az Alkotmánybírósághoz, amelynek keretében kértem, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyá-
ról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) IV. fejezetének 2012. január 1-jén hatályba lépett szövege az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe, az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésébe, a II. cikk (1) bekezdésébe, illetve VIII. cikkének (2) és (5) bekezdésébe, b) a Hszt. IV/A. fejezetének 2012. január 1-jén hatályba lépett szövege az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, az O) cikkbe, az I. cikk (1)-(3) bekezdéseibe, a VIII. cikk (5) bekezdésébe, a XVII.
cikk (1)-(3) bekezdéseibe,ütközik, ezért azt a hatálybalépésére visszamenõleges hatállyal semmisítse meg. 2. Az Alkotmánybíróság a 3333/2012. (XI. 12.) AB végzésével az alkotmányjogi panaszt visszautasította, és azt állította, hogy az indítványozó – a VPDSZ – nem tartozik a támadott szabályozás személyi hatálya alá, vele szemben a Hszt. IV. fejezete kerülhet alkalmazásra. Folytatás a 10. oldalon. 2012 / 4. szám
1
Lovagias ügyek Interjú Tóth Balázzsal, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetõ jogászával
Tóth Balázs Miskolcon nõtt fel, a Miskolci Egyetemen szerzett jogi diplomát, ott kezdte el a PHD tanulmányait, doktori fokozatát 2012ben szerezte meg. Budapesten él nyolc éve, rövid ideig az Oktatási Minisztériumban dolgozott, aztán 2004 novemberétõl a Magyar Helsinki Bizottságnál helyezkedett el. 2008 februárjától a Miskolci Egyetemen is tanít a Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszéken. Mit kell tudni a Magyar Helsinki Bizottságról, mikor jött létre, milyen a szervezeti felépítése? A szervezet 1989-ben jött létre a rendszerváltáskor. A nevét a Helsinki Záróokmányról kapta,ami egy olyan, 1975-ben aláírt nemzetközi dokumentum, amelyben a Szovjetunió elõször vállalta azt, hogy tiszteletben tartja az emberi jogokat. Ennek a dokumentumnak a monitorozására létrejött egy úgynevezett Moszkvai Helsinki Csoport, amely azt vállalta, hogy figyelemmel kíséri, hogy a Szovjetunió ezeket a kötelezettségeket mennyire tartja tiszteletben. Ennek a csoportnak a tagjait vagy internálták, vagy a Gulagra küldték. Ezt követõen jött létre egy nemzetközi mozgalom, hiszen nem csak a Szovjetunió volt az egyetlen olyan ország, amely nem tartotta tiszteletben az emberi jogokat, ha fairek vagyunk, akkor nem csak a kommunista blokk országait vizsgáljuk emberi jogi szemmel. Ezért az USA-tól kezdve Európa számos más országában jött létre ilyen Helsinki néven mûködõ bizottság, vagy szervezet. Magyarországon erre kifejezetten felkérték a Kõszeg Ferencet, mint a demokratikus ellenzék és a rendszerváltás egyik emblematikus figuráját, hogy hozzon létre egy ilyen bizottságot. Érdemi mûködését 1994-ben kezdte meg a Magyar Helsinki Bizottság, akkor még két terület, a fogva tartás monitorozása, illetve a menekülteknek nyújtott jogi segítség volt a fókuszban. Azóta eléggé kibõvült a tevékenységi kör. Négy emberrel indult a bizottság, azóta húsz, huszonkét állandó ember dolgozik itt, valamint vidéken szerzõdött ügyvédek is dolgoznak nekünk, akiknek a száma változó, nyolc,tíz ügyvédrõl van szó, illetve különbözõ projektekben adhoc megbízással, mintegy száz fõ is lehet, akikkel szerzõdéses kapcsolatban állunk. Jelenleg a bizottság egyesületként mûködik, amelynek van egy tagsága, annak van egy közgyûlése, de az operatív mûködést, a szervezet életét a két társelnök, dr. Pardavi Márta és dr. Kádár András Kristóf irányítja. Pardavi Márta a kezdetektõl, míg Kádár András Kristóf 1998 óta dolgozik itt. Pardavi Márta felel társelnökként az idegenrendészeti és menekültügyi projektekért, míg Kádár András Kristóf minden másért, ami alatt értjük a klasszikus fogva tartás monitoringot, a kirendelt védõi rendszerrel kapcsolatos tevékenységeket. Ide tartozik most már, amit jogállam védõnek nevezünk, az elmúlt két év „alkotmányos dúlására” adott civil reakció, amit az Eötvös Károly intézettel és a TASZ-szal közösen csinálunk. Ide tartozik az egyenlõ bánásmóddal kapcsolatos tevékenységünk, ennek keretében jogklinikákat szervezünk és tartunk ingyen képzést például a Miskolci Egyetemen, az ELTE-n és a Pázmányon, tehát ez a struktúra. Többször fordultak az Alkotmány Bírósághoz, nemzetközi bíróságokhoz, tudna olyan ügyeket mondani, ahol sikerrel jártak, vagy esetleg több a kudarc? Nem is tudom felsorolni, hogy Strasbourgban például az elmúlt évben hány ügyet nyertünk, ez nem azt jelenti, hogy több száz van, hanem nem bírom követni az ügyeinket, de mondok precedens értékû ügyeket. Ami talán közismertebb, az az indokolás nélkül felmentett kormánytisztviselõk és köztisztviselõk ügye, amiben mi fordultunk elõször és talán egyedül Strasbourghoz, kikerülve a teljes magyar jogorvoslati fórumrendszert és sikerre vittük az ügyet. Egy másik eset, ami a BV-seknek szakmai szempontból érdekes lehet, az
2
2012 / 4. szám
a különleges biztonságú körletre elhelyezett fogvatartottak helyzetével kapcsolatos szabályozás elégtelensége. Eszerint az elhelyezés tárgyában nem születik indokolt határozat, nincs jogorvoslat és a fogva tartás körülményei olyanok, hogy sértik a 3-as cikkelyt, vagyis az embertelen, megalázó bánásmódot, ezt is megnyertük. Pár hete nyertünk egy amerikai-magyar házaspár ügyében, akiket rendõrök bántalmaztak és itt megállapította a bíróság, hogy a bántalmazás miatt indított nyomozás elégtelen volt, de szokatlan módon kimondta azt is a bíróság, hogy minden kétséget kizáróan bántalmazás történt. Ugye a kettõ nem ugyanaz, hogy nem volt megfelelõ a nyomozás, mert abból nem következik, hogy bántalmazás is történt. Az elõbb említett ügyek mellett, még legalább 6-7 ügyet nyertünk Strasbourgban. Visszatérve az indokolás nélküli felmentés ügyéhez kifejtené bõvebben, hogy miért döntött így Strasbourg? Van egy olyan cikke az egyezménynek, ami a tisztességes eljáráshoz való jogot védi, ez több részjogosítványból áll. Az egyik ilyen a hatékony bírói jogorvoslathoz való jog. Az volt az állítás ebben az esetben, ha valakit kirúgnak, akkor két okból szokta támadni a munkáltatói intézkedést, egyik az, hogy nem valós, a másik, hogy nem okszerû a felmondás indok. Vagyis nem azt csináltam, amit a felmondás indokként megnevez, vagy ha azt is csináltam, az nem indokolja a kirúgásomat. Abban az esetben, ha nincs indoklás, akkor értelemszerûen az indok valótlanságát és okszerûtlenségét sem tudom igazolni, hiszen nincsen indok, tehát a felmondás nem lehet jogellenes, vagy azt nem lehet bizonyítani bíróság elõtt. Tehát az volt az állítás, hogy ha a jogalkotó lehetõvé teszi a munkáltatónak azt, hogy felmondjon indokolás nélkül, akkor a jogalkotó olyan önkényes joggyakorlásra ad lehetõséget, amely bíróság elõtt nem támadható. Márpedig a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot az egyezmény biztosítja. A Római Egyezmény szerint a belsõ jogorvoslatokat csak akkor kell kimeríteni, ha azok hatékonyak. Ha az az állításunk, hogy maga az indokolás nélküli felmentés a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot sérti, akkor világos, hogy nem kell kimeríteni egyetlen egy bírói fórumot sem. Tehát ha megáll a tartalmi állításunk, akkor eljárási szempontból nem kell végigmennünk egyetlen egy magyar jogorvoslati fórumon sem. A kérelmet végül 7-0-ás döntéssel elfogadta a Strasbourgi Bíróság. Erre egyébként büszke vagyok, mert ez úgymond saját „helsinkis” termék. Most jelenleg több mint tíz ilyen ügyünk van folyamatban, egy ilyen ügyet nyertünk meg, teljesen világos tehát, hogy az összes ilyen ügyet meg fogjuk nyerni. Azóta
egyébként sokan megkerestek minket azzal, hogy mi van olyankor, ha valaki indított magyar munkaügyi pert ilyen esetben. Két érvelés van, az egyik az, ha azt állítjuk, hogy a szabályozás hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot sért, ezért magyar bírói jogorvoslatot nem kell kimeríteni, ha pedig a kérelmezõ mégis megtette, akkor azzal a hat hónapot elmulasztotta(ennyi idõn belül lehet a Bírósághoz fordulni az utolsó hatékony belsõ jogorvoslati fórum kimerítésétõl számítva), mert fölösleges eljárást indított, ezért elbukja a pert. Nekünk az az állításunk ezeknek az embereknek az esetében, hogy nem lehet azt egy laikus kérelmezõ állampolgár terhére róni, hogy egy rendes jogorvoslati fórumot megpróbált kimeríteni. Mi tudtuk és világos volt, hogy értelmetlen bírósághoz fordulni, de az alkotmányjogi panasz nem volt eleve értelmetlen, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a szabályt. Ezért mi azt mondtuk, hogy azért forduljanak bírósághoz, hogy utána elmehessenek az Alkotmánybírósághoz, ami majd kizárja visszamenõlegesen a konkrét ügyben az alkotmányellenes szabály alkalmazhatóságát, ha azt kizárják, akkor a felmentésnek nincs jogalapja, tehát egy újra tárgyalt eljárásban jogellenes lesz a felmondás. Amikor az AB kimondta nyáron, hogy annak ellenére, hogy alkotmányellenes volt a szabály nem zárják ki a konkrét ügyben az alkalmazhatóságát, onnantól vált világossá, hogy nincs értelme a magyar jogorvoslati rendszert kimeríteni. Az érvünk az, hogy mindazok, akik igénybe vették a magyar bírói jogorvoslati rendszert, azok nem fölösleges jogorvoslati rendszert próbáltak kimeríteni, mert nem róható az õ terhükre, hogy például a Helsinki Bizottság ezt javasolja és ezt megfogadják tanácsként. A vezetõi felmentések esetében az elõbb elmondottak alkalmazhatóak lennének-e? Nem, mert nem jogviszonyt szüntet meg, csak egy beosztást. A hatos cikkely arról szól, ha valakinek a polgári jogi jogviszonyát érintõ döntés születik. A vezetõi beosztásoknál van egy olyan bizalom, amit nem lehet objektiválni. Van olyan területe a jogviszonyoknak egyébként, amelyekre nem terjed ki a hatos cikknek a védelme. Ezek a nem polgári jogi természetû jogviszonyok, hanem közjogi jogviszonyok. Ahol pl.a politikai lojalitás az, ami elsõdlegesen fontos, azokra nem terjed ki. Bonyolult és nagyon hosszú jogfejlõdés eredményeként most az a joggyakorlat, hogy csak akkor nem terjed ki a hatos cikk védelme egy jogviszonyra, ha kifejezetten kimondja a jogrendszer, hogy nincs az adott jogviszony megszüntetésével szemben jogorvoslati lehetõség és ennek legitim indoka van. Egyébként azzal is védekeztek az indokolás nélküli felmentés esetében, hogy a kormánytisztviselõi jogviszony nem polgári jogi jogviszony, így nem terjed ki rá a hatos cikk és ezt is végig kellett játszani az állammal ebben az ügyben, de itt nyilvánvaló volt, hogy a védelem kiterjed. Miért vállalták el a VPDSZ beadványának elkészítését és Ön szerint mennyire megalapozott jogilag a beadvány, mire számíthatunk ebben az ügyben? Miért vállaltuk el? Nem kristálytiszta a tevékenység ebbõl a szempontból, mert vannak eseti döntések, de alapvetõen úgy néz ki, hogy különbözõ civil szervezetek, különbözõ társadalmi csoportok vagy ügyek képviseletét vállalják el. Mi például foglalkozunk az élethez való joggal, a kínzás, embertelen megalázás bánásmóddal, a személyi szabadsággal és a családi élethez való joggal. Amiért egyáltalán felmerült bennünk az,hogy kezdünk valamit a szolgálati nyugdíj esetében az az, hogy magánnyugdíj pénztár tagok vagyunk mindannyian és megpróbálták tõlünk megvonni a szerzett jogot. Az elsõ kormányzati verzió ugye az volt, hogy magánnyugdíj pénztári tagok maradunk, befizetünk mindent, de nulla forintot kapunk majd nyugdíjasként az államtól Akkor néztük át a tulajdonhoz való strasbourgi joggal kapcsolatos gyakorlatot, hogy lehet-e ezt támadni, mert e körben nem volt kompetenciánk, a tulajdonhoz való joggal addig nem foglalkoztunk. Megtámadtuk hát a magánynyugdíjpénztár tagok diszkriminációját Strasbourgban is, az Alkotmánybíróság elõtt is, az eset elég nagy nyilvánosságot kapott. Utána, amikor már jött a szolgálati nyugdíjas történet, akkor legalábbis a szakmai alapismeretünk megvolt, a tulajdonhoz való jog és a társadalombiztosítási ellátások strasbourgi védelme terén. Nyolc
éve dolgozom itt és nagyon sokszor megkapjuk azt a rendõröktõl, a bv-sektõl és a hivatásosoktól általában, hogy miért a bûnözõket véditek, mi vagyunk, akik az államot védik és a mi jogainkat ki védi. Erre a szokásos válaszom az, hogy a tûzoltótól nem kérdezik meg, hogy miért nem mûti a beteg gyereket, mert a válasz egyértelmû: nem az a dolga, nem arra szerzõdött. Mi arra szerzõdtünk, hogy meghatározott típusú, elsõsorban az állam képviseletében eljáró személyek által elkövetett jogsértések esetében nyújtunk segítséget, ezért például a rossz munkakörülmények elleni fellépés nem tartozik kompetenciánkba. Ettõl függetlenül, amikor van egy tömeges jogsértés, ami a hivatásosokat érinti, akkor azt gondolom, hogy helyes, ha mandátumon túl - az alaptevékenységünkben ugyanis nem szerepel, senki nem várja el tõlünk és senki nem fizet érte – foglalkozunk ezzel az üggyel. Azt gondoltam, ha már húsz éve vitatkozunk, kritizáljuk a hivatásosokat, akkor, amikor õket éri egy ilyen tömeges jogsértés, mint a semmisségi törvény és mint a szolgálati nyugdíj, akkor ha bírjuk, csináljuk meg ezt is, amit erkölcsi kötelességemnek éreztem. Mi a kérelemnek a lényege? Azt fontos tudni, hogy az AB beadvány 47 oldalas, míg a strasbourgi kérelem 35 oldal, tehát egy nagyon hosszú, nagyon bonyolult jogi érvelés, de a lényege alapvetõen két dolog. Az egyik az, hogy a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatos „reform” sérti a tulajdonhoz való jogot, a másik az, hogy diszkriminatív. A tulajdonhoz való jogot Strasbourg úgy értelmezi, mint megalapozott elvárást, tehát mindahhoz a tulajdonhoz való jogom van, amire jogszabályok alapján megalapozott elvárásom van. A megalapozott elvárás annál erõsebb, minél több áldozatot hoztam azért, hogy valamit majd megkapjak. Különösen azok a társadalombiztosítási, vagy nyugellátások élveznek erõsebb védelmet, amelyek biztosítási alapúak, vagyis nem mintegy szociális ellátásként adja õket az állam. Arról van szó a nyugdíj esetében, hogy 25, 30, vagy 40 évig korlátozzák az én tulajdonhoz való jogomat, hiszen elveszik azt a pénzt, amit megkerestem, abból legalábbis egy részt és azt beteszik a nyugdíjkasszába. Tehát az én tulajdonhoz való jogomat korlátozták úgy, hogy nem választhattam. Ennek fejében, ha 20, 25, 30 évig tisztességesen csináltam, amire köteleztek, akkor ennek ellenszolgáltatásaként megkapom a nyugdíjadat, nyugdíj jogcímen. Az állítás az, hogy ez egy legitim elvárás, ami tulajdonjogi védelmet élvez és ha ezt a jogot megvonják és az ellátást megadóztatják, akkor ez a tulajdonjog sérelmét jelenti. Visszamenõleges hatályú is a szabályozás, nem kell elhinni senkinek sem azt az állítást, hogy azért nem visszamenõleges hatályú, mert a jövõre vonatkozik. Visszamenõleges hatályú ugyanis az a szabály is, ami a korábban létrejött jogviszonyokba avatkozik be. A másik állítás ezzel összefüggésben pedig az, ha a nyugdíjrendszert szeretnék fenntarthatóvá tenni, akkor lehet csökkenteni nyugdíjat, de nem így, hogy egy hivatást kijelölünk és nekik csökkentjük a nyugellátást, sõt meg is szüntetjük a nyugdíját, mert így összességében diszkriminatívan járunk el egy társadalmi csoporttal, hiszen a többiek nem viselik azokat a terheket, amiket a hivatásos volt nyugállományúak igen. Végtelenül bizonytalan az, hogy ebben az ügyben lehet-e nyerni. Ugyanis itt azért ügyes volt a kormány. Egyrészt a joggyakorlat nem egységes, vannak példák arra, hogy hasonló természetû döntéseket nem tart jogellenesnek Strasbourg, például amikor a kommunista rendszerben adott kiemelt nyugdíjakat vonták vissza. Az európai jóléti államok válságának egyik oka a nyugdíjrendszer és a demográfiai folyamatok, tehát amikor arról kell majd döntenie Strasbourgi Bíróságnak, hogy mennyire nyúlhat bele egy állam a nyugdíjrendszerbe, akkor a lehetõ legönmegtartóztatóbb értelmezést fogja alkalmazni, mert pontosan tudja, hogy amit itt kimond, az nemcsak Magyarországra, hanem az összes uniós államra kötelezõ sztenderdet fog jelenteni. Azt gondolom, hogy ez egy nehezen, de nyerhetõ ügy, hiszen nem dolgoztunk volna vele annyit, néhány száz munkaóra van benne. Ha nem hivatásosokról és több tízezer érintettrõl lenne szó, akkor nem is vállaltuk volna. Pontosan mi az ügy menete, ha a Strasbourgi Bírósághoz fordul valaki, mennyi idõ telik el a döntésig és ebben a konkrét ügyben mikorra várható eredmény? Strasbourg úgy mûködik, hogy beadunk egy kérelmet. A kérelem
2012 / 4. szám
3
befogadásáról döntenek, utána bizonytalan idõben kommunikálják azt a kormánnyal. Ez azt jelenti, hogy a Bíróság tájékoztatja az érintett állam kormányát, hogy érkezett egy panasz, amiben foglalt állításokkal kapcsolatban az érintett állam álláspontját kéri. Ezt követõen a kormány válaszol, ezeket megküldik a kérelmezõnek, aki erre szintén reagál, és ez alapján dönt a Bíróság. Ebben a konkrét ügyben ott tartunk, hogy tudjuk, hogy befogadták, van egy száma, tehát nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan. Egy probléma van vele, hogy tízezer fölött van a kérelmezõk száma, tehát megbénult Strasbourg, konkrétan ettõl az ügytõl. Tízezer ügyet feldolgozni úgy, hogy ott egy ügyintézõ van, lehetetlen, ráadásul hiába teljesítették a szakszervezetek Strasbourg kérését azzal kapcsolatban, hogy a Helsinki Bizottsággal együttmûködve használják azt a táblázatot, amit kitöltve megkönnyítik az adminisztrációt. Körülbelül nyolcezer ember adatait vitték így fel a szakszervezetek, de így is volt 1500 ember, aki egyenként adta be a kérelmet, nekik egyenként kellett felvinni az
ügyszámukat. Augusztusra tudták adatbázisba felvinni a kérelmeket. Ráadásul többféle ügytípus van, pl. volt rögzített nyugdíja, vagy nem volt, illetve akik nyugdíjba mehetnek,de nem nyugdíjasok, tehát sokfajta kategória van és ezek mindegyikére külön választ kell találnia Strasbourgnak, tehát innen még egy-másfél év a legoptimálisabb becslés. Egy héttagú bírói tanács, a kamara hoz majd döntést elsõ fokon Strasbourgban, amelynek kötelezõen tagja annak az országnak a bírája, amelyik ellen folyik az ügy. Elõfordulhat az is, hogy a kamara nem hoz döntést, mert azt mondják, hogy olyan alapvetõ jelentõségû elvi kérdésben kell dönteni, amiben nagykamarai döntést kell hozni majd. Joga van tehát a kamarának ahhoz, hogy magasabb fokra vigye az ügyet. A Nagykamaránál 17 bíró van, az õ döntésük már végleges. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ügye például nagykamarai döntést igényel, ilyen jelentõségû ügyekre kell itt gondolni. Mivel ez az ügy is fontos lehet 20-30 évig a válságkezelésben, a Nagykamara elé kerülhet a szolgálati nyugdíj ügye.
A veszély valós, ellentételezés pedig nincs Részesülhetnek-e veszélyességi pótlékban azok a pénzügyõrök, akik részére személyi illetményt folyósítanak. Állásfoglalási kérelemmel fordult Dr. Vida Ildikó Elnök Asszonyhoz a VPDSZ annak érdekében, hogy a kiemelten kockázatos és veszélyes munkakört betöltõ röntgenes kollégák részesülhessenek veszélyességi pótlékban.
személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke. (2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. Visszavonást követõen a kormánytisztviselõt, pénzügyõrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.
A helyzet pikantériáját az adja, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban NAV tv.) 26. §-a alapján 2012. január 1-i hatállyal, egyes személyi illetményben részesülõ pénzügyõrök számára járó veszélyességi pótlékot ugyan a parancs megállapítja, tehát a munkakört amit a kolléga betölt az valóban kiemelten veszélyesnek minõsíthetõ, hiszen ezt állományparancs megállapítja, azonban az ezután járó veszélyességi pótlék folyósítására nem kerül sor.
Álláspontunk szerint azonban a személyi illetményben részesülõ pénzügyõrök továbbra is jogosultak az õket megilletõ veszélyességi pótlék folyósítására a következõkre tekintettel.
Így a 2011-es évhez képest az érintett kollégák ténylegesen illetménycsökkenést szenvednek el, ez egyértelmûen megállapítható az érintett kollégák besorolását megállapító parancsokból, illetõleg a bérjegyzékek alapján ténylegesen kifizetésre kerülõ jövedelmekbõl. A jogvita megnyitása érdekében a szakszervezet elkészítette az ezt kifogásoló szolgálati panaszokat illetve kérelmeket, ezek azonban elutasításra kerültek azzal a hivatkozással, hogy a személyi illetményben részesülõ pénzügyõrök részére illetménypótlék megállapítására nincs lehetõség. A VPDSZ álláspontja szerint olyan törvényi rendelkezés, amely taxatíve a fenti indokot egyértelmûen kimondja, nincs. A munkáltatói álláspont a NAV tv.-ben foglalt alábbi jogszabályi rendelkezésére hivatkozott. 26. § (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet mûködése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltõ kormánytisztviselõnek, pénzügyõrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérõ,
4
2012 / 4. szám
A NAV tv. 98/B. § (1) bekezdése szerint a NAV személyi állományába tartozó azon kormánytisztviselõket és pénzügyõröket, akiknek az illetménye a 94. § alapján került megállapításra, a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. január 1-jei hatállyal 2012. január 31-ig besorolja az e törvénynek a NAV Mód. tv. 15. § és 16. §-ával módosított, illetve megállapított 20-20/A. §-a alapján. Az így besorolt kormánytisztviselõ és pénzügyõr illetményét a besorolással egyidejûleg a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg e törvény 2012. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján azzal, hogy az így megállapított - pótlékok nélkül számított - illetmény nem lehet kevesebb, mint a kormánytisztviselõ, illetve a pénzügyõr 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított pótlékok nélkül számított - illetménye. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) kormányrendelet 28. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezõtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni. A (2) bek. alapján az illetménypótlék a hivatásos állomány
tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár. Fenti jogszabályi rendelkezésekbõl az következik, hogy mivel az érintett kollégák nem a munkakörükhöz kapcsolódóan, rendszeresen látják el a veszélyességi pótlék alapjául szolgáló röntgenkezelõ tevékenységet, ezáltal az csak a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár, vagyis az érintett kollégák esetében olyan bérelemrõl van szó, melynek mértéke, az arra való jogosultság változhat, az nem épülhet be a személyi illetménybe. Ebbõl következõen a veszélyességi pótlékot jelen esetben a személyi illetményen felül kell a bérhez hozzászámítani és folyósítani. Ezt erõsíti meg a NAV Elnöke által kiadott Foglalkozatási Szabályzat veszélyességi pótlékra vonatkozó rendelkezése is, mely kimondja, hogy a pótlékot elszámolni a ténylegesen teljesített szolgálat alapján havonta utólag lehet. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a veszélyességi pótlékkal ellentétben az éjszakai pótlék például – mely szintén utólag, a teljesített órák alapján kerül elszámolásra, a személyi illetményben részesülõ pénzügyõrök részére külön kifizetésre kerül. Az eltérés oka miben rejlik? Fontos felhívni a figyelmet továbbá arra is, hogy akiknek nem személyi, hanem törvény szerinti besorolás alapján járó illetményük van, azok részére a veszélyességi pótlék továbbra is külön kerül folyósításra, ezáltal a bérük is több.
Álláspontunk szerint bérfeszültséget generálva ezzel, nem beszélve arról, hogy a személyi illetmény megállapítása a törvény garanciális szabályából következik, azaz az illetmény csökkenés elkerülését szolgálja, és nem a kiemelten fontos munkakörök alapján lett megállapítva. A törvény szövegébõl is kitûnõ jogalkotói szándék az, hogy jogszabályváltozás folytán ne érjen senkit sem illetményében megmutatkozó hátrány, sem a korábbi bérükhöz, sem azokéhoz viszonyítva, akik ugyanazt a munkát végzik, azonos besorolás mellett, de nem személyi illetményt kapnak. A fentiek alapján a szakszervezet kérte, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedések, mely a pótlék folyósítását lehetõvé tenné, azonnal történjenek meg, illetõleg a munkáltató ezzel kapcsolatos álláspontját a szakszervezet részére küldje meg.
2012 / 4. szám
5
A Szakszervezet álláspontja szerint diszkriminatív az MH Honvéd Kórház egészségügyi szolgáltatásait tartalmazó kormányrendelet. Az érdekképviselet szerint elfogadhatatlan az, hogy a létrejött Nemzeti Adó- és Vámhivatal kormánytisztviselõi, illetve a kormánytisztviselõk jelentõs része nem jogosult az MH Honvéd Kórház egészségügyi szolgáltatásaira . A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete ennek érdekében Dr. Orbán Viktor Miniszter Elnök Úrhoz fordult, és kezdeményezte a 175/2007. VI. 30. Kormányrendelet módosítását. A VPDSZ Elnöke levelében rámutatott, hogy az Adóés Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, valamint a Vám-és Pénzügyõrség szervezeti integrációját megelõzõen, az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl szóló 175/2007. (VI. 30. ) Kormányrendelet lehetõvé tette a vám- és pénzügyõrség, mint rendvédelmi szerv teljes személyi állománya részére a rendelet hatálya alá tartozó, jelenleg MH Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételét. A szervezeti összevonást követõen azonban fenti kormányrendelet akként módosult, hogy az MH Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásait már csak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai, valamint azon személyek vehetik igénybe, akik 2010. december 31-én a Vám-és Pénzügyõrség közalkalmazotti állományába tartoztak. Álláspontunk szerint a szóban forgó kormányrendelet 2011. január 1-jével történõ módosítása indokolatlanul tesz különbséget egyfelõl azok között a pénzügyõrök között, akik 2010. december 31-én a Vám-és Pénzügyõrség közalkalmazotti állományába tartoztak, illetve azok között, akik ezt követõen kerültek közszolgálati tisztviselõi, valamint munkavállalói minõségben foglalkoztatásra. Ez utóbbi személyi kör már nem jogosult igénybe venni az MH Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásait. A módosítás eredményeként másfelõl további személyi körök vonatkozásában is indokolatlan különbségtétel adódik, nevezetesen, hogy 2011. január 1-jétõl a rendvédelmi szervek teljes személyi állománya, köztük a kormánytisztviselõk, közalkalmazottak és munkavállalók továbbra is jogosultak az MH Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásaira, ugyanakkor NAV tekintetében, - ami már a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. CXXII. törvény 1. § (1) bek., továbbá a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. tör-
6
2012 / 4. szám
vény 1.§ (4). bek. f) pontja értelmében nem rendvédelmi szervnek, hanem kormányhivatalnak minõsül -, csak a hivatásos állományú tagok. Vagyis a szervezeti összevonást követõen nemcsak a NAV vám- és pénzügyõri részlegében felvételre kerülõ közszolgálati tisztviselõk és Mt. szerinti munkavállalók, hanem a NAV állományába tartozó közszolgálati tisztségviselõk sem vehetik igénybe a rendelet hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatásokat. Álláspontunk szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljes személyi állománya nevében kell az ellátotti jogosultságot megállapítani, a többi rendvédelmi szervhez hasonlóan. A fentiekben részletesen kifejtett indokokra tekintettel a
175/2007. (VI. 30.) kormányrendelet módosítását javasoljuk az alábbiak szerint. A rendelet értelmezõ rendelkezései közül az 1.§ f) pont módosuljon akként, hogy a rendvédelmi szervek személyi állományába bekerül „a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományából a hivatásos állományú tagok, az itt foglalkoztatott kormánytisztviselõk, köztisztviselõk, közalkalmazottak és a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói” szövegrész. A megkeresésre a Tisztelt Miniszterelnök Úr a Szakszervezet levelét továbbította az érintett Minisztériumok felé, és az arra érkezett választ az alábbiakban olvashatjátok.
Folytatás az 1. oldalról
2012 / 4. szám
7
8
2012 / 4. szám
A VÁM- ÉS PÉNZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 2012/3. Megjelenik negyedévente Felelõs kiadó: Holecz Gábor, a VPFSZ elnöke e-mail:
[email protected] Lapterv, tipográfia: Petromán Mónika Nyomdai munkálatok: Lagrade Kft. Készült: 4000 példányban
2012 / 3. szám
9
Folytatás az 1. oldalról
Van-e és még meddig Alkotmánybíráskodás Magyarországon? Az Alkotmánybíróság az indítványnak a Hszt. IV/A. fejezetét támadó részével kapcsolatban azt állapította meg, hogy az indítványban konkretizált problémák vagy azért esnek kívül az alapvetõ alkotmányjogi jelentõségû kérdések körén, mert önmagukban csekély súlyúak, vagy olyan alkotmányossági kérdést vetnek fel, amelyben az Alkotmánybíróság már kifejtette álláspontját. 3. A VPDSZ álláspontja szerint ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem, illetõleg nem kellõ súllyal vette figyelembe, hogy a Hszt. támadott módosítása jelentõs mértékben átalakítja a fegyveres szerveknél a korábbiakban mûködõ érdekképviseleti joggyakorlás feltételeit, az ügyben az indítványozó szakszervezeti szövetség – amely a Hszt. IV. fejezetével létrehozott MRK tagságának jelentõs részét képviseli – érintettsége kétséget kizáróan megállapítható, hiszen a támadott szabályozás közvetlenül a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységgel kapcsolatos. (Az Alkotmánybíróság 3091/2012 (VII. 26.) AB végzése szerint ugyanis a szakszervezet a tagjai és más személyek nevében nem járhat el, a szakszervezet érintettsége akkor állapítható meg, ha a támadott jogszabályi rendelkezések az érdekképviselési tevékenységével kapcsolatosak – a konkrét ügy pedig kétséget kizáróan ilyennek minõsül.) Álláspontunk szerint a konkrét ügy mindemellett azért „alapvetõ alkotmányjogi jelentõségû” kérdés, mert a támadott jogszabály azáltal, hogy alapjog lényeges tartalmának korlátozását vezeti be, érdemben veszélyezteti e jognak az érintettek vonatkozásában történõ érvényesülését, tehát alapvetõ alkotmányjogi jelentõségû kérdésben tartalmaz alaptörvény-ellenes szabályozási megoldást. Határozott álláspontunk szerint nem csupán a támadott jogszabály alkotmányosságának biztosítása, hanem az arra épülõ – jelentõs számú – jogviszony minden szempontból alkotmányos módon történõ megteremtése érdekében az eset többszörösen is alapvetõ alkotmányjogi jelentõségûnek minõsül. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a szakszervezetet megilletõ jogok az új szabályozásban csökkentek (átalakultak, eltûntek) annak ellenére, hogy az Alaptörvény a szakszervezetek tekintetében – az Alkotmányhoz képest – jelentõs többletszabályozást tar-
talmaz, konkrét jogokat is nevesít. 4. Meggyõzõdésünk, hogy az indítvány visszautasításával az Alkotmánybíróság elmulasztott élni azzal a lehetõséggel, hogy a támadott jogszabályok alaptörvény-ellenességét érdemben megvizsgálja. Arra figyelemmel azonban, hogy az érintettség hiányában történõ visszautasítás az ügy érdemében nem eredményez res iudicatát (hiszen nem érdemi elutasítás, hanem formai okból – az indítványozó személyében rejlõ okból – történõ visszautasítás történt), az Alkotmánybíróságnak arra irányuló indítvány alapján a továbbiakban is megvan a lehetõsége a támadott szabályozás érdemi vizsgálatára. Ilyen típusú indítványnak a hatályos jogi lehetõségek alapján az utólagos normakontroll-indítvány minõsülhet. Biztos Úr eddigi utólagos normakontroll-indítványozási gyakorlata és a vonatkozó szakirodalmi álláspontok együttes vizsgálata arra a következtetésre enged jutni, hogy ha a Biztos Úrhoz érkezõ anyagból egyértelmûen az derül ki, hogy a beadványozó a kifogásolt szabályozással kapcsolatban alkotmányjogi panaszt nyújtott be, akkor – egyben a párhuzamos eljárást is kerülendõ – az alapvetõ jogok biztosa fõszabály szerint eltekint az indítványozástól. Ha azonban késõbb a panaszt az Alkotmánybíróság formai okokból (például személyes érintettség hiányában) nem fogadja be, akkor ismételten megnyílhat a közvetlen ombudsmani indítványozás lehetõsége. 5. Álláspontunk szerint a konkrét ügyben ez a helyzet áll fenn, ezért kérem Biztos Urat, hogy Magyarország Alaptörvénye 24. cikk (2) bekezdésének e) pontja, az Abtv. 24. § (2) bekezdése és az AJBtv. 2. § (3) bekezdése valamint 34. §-a alapján kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Hszt. IV. fejezete, valamint IV/A. fejezete 2012. január 1-jén hatályba lépett szövege alaptörvény-ellenességének megállapítását. Jelen levelünkhöz csatolt indítványunkban található érvrendszer alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy elõbbi az Alaptörvény XV. cikk (2), B) cikk (1), II. cikk (1), VIII. cikk (2) és (5) bekezdésébe,utóbbi pedig a B) cikk (1), az I. cikk (1)-(3), a VIII. cikk (5), a XVII. cikk (1)-(3) bekezdéseibe, valamint az O) cikkbe ütközik.
Novembertõl Erzsébet-utalványban kapják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a rászorulók Természetbeni támogatásként Erzsébet-utalványban kapja több mint 600 ezer gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 2012 novemberétõl. A természetbeni juttatás célzottan csak készétel, tanszer és ruházat vásárlására használható, a támogatottak így azt kizárólag gyermekükre fordíthatják. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylési feltételei nem változtak, a kérelmeket továbbra is a szülõ lakcíme szerinti polgármesteri hivatalnál kell benyújtani, azokról a jegyzõ dönt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény évente két alkalommal adható, melyet korábban pénzben kaptak a rászo-
10
2012 / 4. szám
rulók. Az 5 800 Ft-os támogatást az arra jogosult családok - mintegy 600 000 gyermek - idén novemberben elõször már teljes egészében Erzsébet-utalványban kapják. A támogatás igénylési feltételei nem változtak, a kérelmeket továbbra is a szülõ lakcíme szerinti polgármesteri hivatalnál kell benyújtani, azokról a jegyzõ dönt. Az utalványok igénylésérõl és a jogosultakhoz juttatásáról szintén a települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik. Az utalványok igénylésével kapcsolatos technikai teendõkrõl a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) valamennyi települési önkormányzatnak részletes tájékoztató anyagot küldött a múlt hónapban. A tájékoztató anyagok elérhetõk a www.erzsebetutalvany.hu oldalon. www.kormany.hu
Ajándékötletek karácsonyra a VPDSZ partnerei által nyújtott kedvezmények közül, csak VPDSZ tagoknak! Ruházat: • Freestyler Sportruházat 15% kedvezmény a kiskereskedelmi árból. Egyedi méretű ruhakészítési lehetőség. 10 db feletti vásárlás esetén nagykereskedelmi ár! Intersport Sportruházat 15% kedvezmény • Aréna Magyarország Kft. Nagykereskedelmi ár • S.W.A.T. bakancs 10% kedvezmény • C & A Áruházak 6% kedvezmény • Budmil Sportruházat 5% kedvezmény Szépségápolás • Body Contour Stúdió 50% kedvezmény • Mini Beauty Szépségszalon ajándékutalvány 20%, illetve 25% kedvezmény Kleopátra Szépségszalonok időponttól függően 10%, illetve 20% kedvezmény. • Feeling Center 17% kedvezmény • Szempilla hosszabbítás Xtreme Lashes Extensions szempillákkal 30% kedvezmény. Wellness • Aquincum Spa Healt & Wellness Centrum kedvezményes belépés! Kedvezményes masszázs és wellness termék vásárlás. A belépő árából 50% kedvezmény VPDSZ tagoknak, 40% kedvezmény NAV dolgozóknak! További kedvezmények! • Nyugvópont Öngyógyító Stúdió 10% kedvezmény Pihenés • Danubius Hotels Group 15% kedvezmény a mindenkori árakból és a csomagajánlatokból + szállodánként változó további kedvezmények. • Dráva Hotel (Harkány) 20% kedvezmény a mindenkori árakból és a csomagajánlatokból. • Harkány Kemping 20% kedvezmény • City Partner Hotel Szieszta *** Sopron 10 % kedvezmény a mindenkori árakból és a csomagajánlatokból! • Wellness Hotel Gyula 10% kedvezmény a mindenkori árakból és a csomagajánlatokból! Fitnesz • All You Can Move Sportkártya VPDSZ tagoknak és NAV dolgozóknak! • Príma Wellness Line kedvezményes belépés és bérletek VPDSZ tagoknak! Egyéb • Go Moto 15% kedvezmény • Foto-DVD készítés - VHS digitalizálás • Szamóca Sarok – élelmiszer. 10% kedvezmény a jövedéki termékek kivételével • Optirex – egyedi árak • Rapidus Optika – törzsvásárló kártya • Mikrofotó 10% kedvezmény
A kedvezményekről bővebb tájékoztatót a honlapunkon www.vpdsz.hu találhattok a „VPDSZ kedvezmények”, valamint az „Üdültetés” menüpontban. A Szakszervezet honlapja az Intranet Portal-ról is elérhető!
Minden kedves érdeklődőnek eredményes böngészést és ajándékozást kívánok!
2012 / 4. szám
11
Programjaink 2012-ben A szakszervezet 2012. évben is nagy hangsúlyt fordított a tagok és családtagjaik kedvezményes szabadidõs programjainak megszervezésére. Tavaszi Schönbrunn-i kirándulás „Gold Tour” A kiránduláson az alábbi látnivalókat tekinthették meg a résztvevõk: A Grand Tour-on a császári család privát és fogadószobái mellett a Schönbrunni Kastély legszebb, Mária Terézia korabeli termeit is megtekinthetik a látogatók. A túrára hangos idegenvezetõ készüléket biztosítanak. Hintó múzeum megtekintése, Gloriette megtekintése, a Kastély kertjének megtekintése, a sövénylabirintus megtekintése, belépõ az állatkertbe, belépés a pálmaházba, belépés a Schönbrunni pékségbe. A kiránduláson 47 fõ vett részt.
Kedvezménye
sC
szel
ok tavasszal és õs
Trogír-i kirándulás
súszdaparki n Idén július hóna apok pban az ország egész területé átölelve 9 külö t nbözõ csúszd aparkba biztos kedvezménye ított s belépést a Sz akszervezet.
Budapest – Aq uaworld • Orfû – Fürdõpark Cegléd – Term álfürdõ és Aqua Tatabánya – G park yé m án tfü rdõ • Debrec Szeged – Aqua en – Aquaticum polis Napfényfü rdõ • Hajdúszo Zalaegerszeg boszló – Aqua - Aquacity • M park ogyoród – Aq uaréna
Kedvezményes Nyári gyermektáborok napot tölthetanként 5 gyönyörû A résztvevõk alkalm alatt bejártuk p na ogírban. Az 5 Tr i ág rsz to rvá ho tek a rogír, Split, Omiš, yörû városokat (T ön gy zõ ye rn kö a Nemzeti Parkot, sodáljuk a Krka Primosten). Megc tuk Omiš kalózvá ései lábánál, bejár ocs a nk tu fürdõzünk a vízes áz ak ón golutnk, vagy cs rait, valamint raftin n. lyó finomságokdaszép Cetina fo zéssel és dalmát dõ für k Mindez so ua Natural Aq tama alatt az tar idõ lás du án kal! A kir nyelmét élvezégszeretetét és ké nd ve tel ho an rtm Aapa ence és wellness k, ahol saját med võ tve sz ré a k tté he elmüket. bár szolgálta kény részleg, valamint vett részt. fõ 3 10 en es össz A kirándulásokon
12
2012 / 4. szám
Az idei évben a nagy érdeklõdésre tekintettel három turnusban szervezete meg a Szakszervezet a gyermekek kedveszményes üdültetését. Közkívánatra ismét az Óbudavári Vilmos-ház adott otthont a táborozóknak. A gyermekek igényeit minél inkább szem elõtt tartva korosztályonként kerültek az egyes turnusokba beosztásra a gyermekek.
2012. áprilisi
Demjén koncert 34 kollega élt a kedvezményes jegyvásárlási lehetõséggel.
s évek”
oldog 80-a „Azok a b û elnevezés
Csokoládé Múzeum
A tavalyi hatalmas érdeklõdésre tekintettel a Szakszervezet idén is szervezett túrákat a csokoládé Múzeumba. A látogatások alkalmával a résztvevõk az úgynevezett Fejedelmi Túrán vehettek részt, ahol a látogatók több állomáson keresztül megismerkedhetnek a csokoládé történetével. Az állomások alkalmával különféle csokoládékat és forró csokoládét kóstolhatnak a résztvevõk, valamint elkészíthetiksaját csokoládéjukat. A 6 idõponton összesen 176 kollega vett részt.
w.
Retro Sho 29 kollega
séggel
élt a lehetõ
Cirkusz
A szakszervezet a Fõvárosi Nagycirkusz két mûsorára összesen 6 elõadást foglalt le, melyekre kedvezményes belépést biztosított a szakszervezeti tagok és családtagjaik részére. A kedvezményes elõadásokat összesen: 3.311 kollega nézte meg.
Vidámpa A Szak rk kedvezm szervezet egés z s én gok és c yes jegyeket b zezonban felh aszná iztos salád A kedve tagjaik részére ított a szakszerv lható . ezeti tasen: 4.9 zményes jegyv 05 kolle ásárlási ga élt. lehetõsé ggel ös sze-
Állatkert
,,Azok a felejthetetlen 80-as évek Retro Show’’ 2012. december 29. 18:00 óra Pestszentimrei Sportkastély
A Szakszervezet egész évben felhasználható kedvezményes jegyeket biztosított a szakszervezeti tagok és családtagjaik részére. A kedvezményes jegyvásárlási lehetõséggel összesen: 4843 kollega élt.
Jövõre Téged és kedves családodat is sok szeretettel várunk a Szakszervezet által szervezett programokon! 2012 / 4. szám
13
Tag kérdez – Jogász válaszol A PTE Állam-és Jogtudományi Karának Igazságügyi Igazgatási szakán szerzett felsõfokú végzettség szakirányú felsõfokú végzettségnek minõsül-e, vagyis jogosít-e tiszti rendfokozat betöltésére, vagy sem? Sokan, közöttük én is az elõmenetelt szem elõtt tartva kezdtünk bele felsõfokú tanulmányainkba, most azonban – a diplomaszerzés ellenére – ezt nem fogadják el szakirányúnak, ezért továbbra is a II. besorolási osztályba fogunk tartozni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos munkakörei és egyes illetmény-pótlékok megállapításáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosításáról szóló 53/2011. (XII.29.) NGM rendelet 2012. január 1-tõl hatályon kívül helyezte a 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet 1. számú mellékletét, amely I. besorolási osztályba soroláshoz képesítési követelményként szakirányú egyetem vagy fõiskolai végzettséget írt elõ (a NAV belsõ képzése keretében szerzett szakmai végzettség mellett.) A hatályon kívül helyezett melléklet helyébe az 53/2011. (XII.29.) NGM rendelet 1. sz. melléklete lépett, amely alapján már nem elég önmagában a szakirányú egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség, mint felsõfokú végzettség, képesítési feltételként megköveteli továbbá az egyetemen vagy fõiskolán belüli szakirányon szerzett szakképzettséget. Vagyis a jelenlegi szabályozás alapján önmagában a PTE Állam-és Jogtudományi Karának Igazságügyi Igazgatási szakán (ideértve minden olyan egyetemen vagy fõiskolán végzett szakot is, amelyek a rendelet mellékletében tételesen felsoroltak között nem szerepelnek) szerzett felsõfokú végzettség nem minõsül szakirányú felsõfokú végzettségnek. 2012. január 23-án kaptam meg az új illetmény besorolásomat, mely szerint a II. besorolási osztály, elõadó besorolási fokozat, 6. fizetési fokozatba kerültem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tv. 98/B§ (1) bekezdése alapján, mint középiskolai végzettségû pénzügyõr. 2011. július 2-án a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász végzettséget szereztem. Fenti jogszabály 1. számú melléklete szerint a felsõfokú iskolai végzettségû pénzügyõrök az I. besorolási osztályba tartoznak. A NAV elnöke által kiadott, a foglalkoztatással kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 116/2011. számú Szabályzat I. Mellékletéhez tartozó I/4. Függelék alapján a vám- és pénzügyõri munkakörcsoportban a jogász végzettséggel rendelkezõk az I. besorolási osztályba tartoznak, mint szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõk. MÁK szakfeladati kódom 841135. Véleményem szerint a NAV törvény 20.§ (5) bekezdése szerint is át kellene sorolni az I. Besorolási osztályba.
14
2012 / 4. szám
Szolgálati elöljáróimnak több alkalommal jeleztem a fent leírtakat, de érdemi választ nem kaptam, illetõleg semmilyen intézkedést nem tettek. Szolgálati viszonyom kezdete 2002. június 1., az eltelt közel 10 év alatt fegyelmi eljárás nem volt ellenem folyamatban. A tanulmányi szerzõdésben meghatározott idõpontban nem tudtam bemutatni a diplomám, ezért havonta 7870 Ft-ot vonnak az illetményembõl (összesen 95 hónapig). Mivel a szerb határszakaszon teljesítek szolgálatot, ezért az ukrán felsõfokú „C” típusú nyelvvizsgám után járó nyelvpótlékot is elvesztettem. Így az a helyzet állt elõ, hogy bár – elméletileg – szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezem, a havi nettó jövedelmem kb. 25.000 Ft-tal csökkent. Véleményem szerint ez méltatlan helyzet. Kérem, amennyiben lehetséges, szíveskedjen az ügyemben segítséget nyújtani. Levelével kapcsolatban az alábbiakról tudom tájékoztatni: Álláspontom szerint törvénybe ütközik az, hogy visszafizetési kötelezettség terheli önt a tanulmányi szerzõdél alapján nyújtott támogatás tekintetében, csak azért, mert késõbb szerezte meg diplomáját. A Hszt. 62. §-a rendelkezik a megtérítési kötelezettségrõl, amelynek (4) bek. szerint a hivatásos állomány tagja csak akkor köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerzõdés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerzõdésben meghatározott idõ elõtt a törvényben felsorolt okokból szûnt meg. A Hszt. 74. § alapján is csak akkor van a hivatásos állomány tagjának megtérítési kötelezettsége, ha tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerzõdésben vállalt hivatásos szolgálati idõt önhibából nem tölti le. A NAV Foglalkoztatási Szabályzatának tanulmányi szerzõdést tartalmazó XI. fejezete is csak annyit mond ki 2.5. pontjában, hogy amennyiben a tanulmányi szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek az alkalmazott nem tesz eleget, a tanulmányi szerzõdés felbontásra kerül és a NAV által nyújtott támogatást vissza kell fizetnie. Ugyanezt erõsíti meg a 7.4. pont is, amely szerint amennyiben a tanulmányi szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek az alkalmazott nem tesz eleget a NAV által nyújtott támogatást vissza kell fizetnie. Ön eleget tett képzési kötelezettségének, tanulmányait befejezte, legfeljebb egy késõbbi idõpontban. Ezzel kapcsolatban még azt kell megnézni, hogy miért került sor a diploma késõbbi idõpontban töténõ megszerzésére. Ami a felsõfokú nyelvvizsga után járó pótlékot illeti, a NAV Foglakoztatási szabályzat kimondja, hogy: 7.3. A NAV tv. 26/A.§ (2)-(4) bekezdéseiben meghatározottak alapján nem alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékra jogosult: a) bûnügyi támogató feladatokat ellátó
pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltõ alkalmazott az Európai Unió országainak, az Európai Uniós tagsággal nem rendelkezõ szomszédos országok hivatalos nyelveinek, valamint kínai és orosz nyelv ismerete után, b) nemzetközi referens és nemzetközi szakreferens munkakört betöltõ alkalmazott az Európai Unió országainak, az Európai Uniós tagsággal nem rendelkezõ szomszédos országok hivatalos nyelveinek, valamint kínai és orosz nyelv ismerete után, c) járõr I. és járõr II. munkakört betöltõ alkalmazott az Európai Unió országainak, az Európai Uniós tagsággal nem rendelkezõ szomszédos országok hivatalos nyelveinek, valamint török, orosz és kínai nyelv ismerete után, d) az ország államhatárral érintkezõ illetékességi területén mûködõ határátkelõn szolgálatot teljesítõ vám- és pénzügyõri ügyintézõ I. és vám- és pénzügyõri ügyintézõ II. munkakört betöltõ alkalmazott az adott szomszédos állam hivatalos nyelveinek ismerete után. 7.5. A nem alanyi jogon járó idegennyelvtudási pótlékra való jogosultság addig áll fenn, amíg az alkalmazott a 7.3. pontban meghatározott munkakörök valamelyikében kerül foglalkoztatásra és a munkaköri leírásában a rendszeres nyelvhasználatot megkövetelõ feladat/ok szerepelnek. Kérem, nézze meg, hogy munkaköre megfelel-e valamelyik elõzõekben felsorolt kritériumoknak. Fentiekkel, valamint besorolásával kapcsolatos igényeit a Hszt. 194. §-ában biztosított szolgálati panasz útján érvényesítheti, amely tekintetében az intézkedést elmulasztó szolgálati elöljáróját intézkedési kötelezettség terheli. 194. § (1) A hivatásos állomány tagja - meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja. (2) A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétõl számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintõen a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idõn belül lehet a szolgálati panaszt elõterjeszteni. (3) A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki - ha annak nem ad helyt - az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidõ egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
A leginkább rászorulók álmai valósulhatnak meg
Öt, az ország leghátrányosabb helyzetû kistérségeiben lévõ iskolában idén, az Erzsébet-utalvány brikett segítségével jelentõs mértékben kerül kevesebbe majd a fûtés. Az így megspórolt költségek összegének már mindenhol megvan a helye. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évente körülbelül 70 tonnányi Erzsébet-utalványt semmisít meg. Az ország 47 leghátrányosabb helyzetû kistérségében mûködõ oktatási intézményeknek szóló pályázatot szeptemberben írta ki a forgalmazó. A szeptemberben meghirdetett Erzsébet-utalvány brikettpályázattal olyan tanintézmények jutottak támogatáshoz, ahol igen magas a hátrányos helyzetû és a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek aránya. Már a meghirdetés másnapján számos pályázati adatlap érkezett, a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyébõl. A fûtõanyagot végül öten nyerték el a beérkezés sorrendjében: a Békés megyei Zsadányi Református Általános Iskola, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található vajdácskai Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, az ózdi Csépányi Általános Iskola, a vilmányi II. Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, valamint a Szabolcs-SzatmárBereg megyei pusztadobosi Általános Iskola és Óvoda.
Fábián Ildikó intézményvezetõ úgy látja, óriási lehetõség volt, hogy jelentkezhettek, és nagyon örülnek a fûtõanyagnak. – Picit nagyobb lesz a mozgásterünk – fogalmazott az igazgatónõ. Terveik szerint a fennmaradó összeget a napi oktatást segítõ taneszközök, könyvek vásárlására, vagy kirándulásra fordítják. Álmuk egy zeneterem kialakítása, amelynek megvalósításához így közelebb kerülhettek. Az Erzsébet-utalvány forgalmazója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. a szállítás költségeit vállalva, térítésmentesen juttatja el az Erzsébet-utalvány briketteket minden nyertes oktatási intézménybe. Így a pusztadobosi Általános Iskola és Óvoda 10, a vajdácskai Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 25, a Zsadányi Református Általános Iskola 12, az ózdi Csépányi Általános Iskola 15, a vilmányi II. Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 8 tonna papírhulladékból préselt tüzelõanyagot vesz át idén télen.
Lesz helye a megspórolt pénznek Az Erzsébet-utalvány brikettel megspórolt összeget várhatóan tanterem-felújításra és taneszközök beszerzésére fordítjuk – mondta Kovácsné Letanóczki Anna, a Csépányi Általános Iskola vezetõje, amikor az ózdi intézmény október végén elsõként átvette az elnyert támogatás elsõ részletét, az öttonnányi briketthengert. – Tudatosan kerestük, miként tudjuk csökkenteni fûtési költségeinket – tette hozzá az igazgatónõ –, így találtunk rá az Erzsébet-utalvány honlapján a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. kiírására. A Zsadányi Református Iskola is az interneten keresztül értesült a pályázatról. Eszenyiné
Az ózdi Csépányi Általános iskolába megérkezett az Erzsébet-utalvány brikett 2012 / 4. szám
15
Egyedi Vodafone ajánlat a VPDSZ Vám és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete részére
Beszélgessen felhőtlenül! A otta tagok egymás között korlátlanul, 0 Ft-ért beszélhetnek! Ismer ennél jobb ajánlatot?
Fizessen annyit, amennyit beszél!
SMS a csomagban!
A hívások számlázása 1 másodperces egységekben történik.
A otta tarifa havi díja magában foglal 40 db normál díjas belföldi hálózaton belüli SMS-t.
A Flotta tarifa további előnye, hogy a céges telefont használó kollégákat is 0 Ft-ért hívhatja.
Bízza ránk az ügyintézést! Hívja ügyfélszolgálatunkat a 1270-es számon! Vagy ismerje meg a SURF tarifákat a otta aloldalon, kattintson IDE! Az Ön otta kódja az online vásárláshoz: 1a0ae A Csoporton belüli hívások a Vám és Pénzügyőrség Független Szakszervezete összes előzetése közötti ingyenes beszélgetést biztosítja (Cég+Flotta). A készülékvásárlás nélkül 12 hónapos, míg készülékvásárlás esetén 24 hónapos határozott idejű szerződéssel érvényes. A fenti információk nem minősülnek ajánlatnak és kizárólag tájékoztató jellegűek, további részletekért forduljon Vodafone otta kapcsolattartójához.
