T´ezisf¨ uzet
A v´altoz´ocsillag´aszat kezdete Magyarorsz´agon ´Irta: Zsoldos Endre
Budapest, 2010. december
1
2
1
A kutat´ asok el˝ ozm´ enye
A v´altoz´ ocsillagok jelent˝ os´eg¨ ukh¨ oz k´epest eddig el´eg kev´es figyelmet kaptak a csillag´aszatt¨ort´eneti kutat´ asokban. Szerep¨ uk pedig jelent˝ os volt: az 1572. ´evi Tycho Brahe-f´ele u ´ j csillag az 1577. ´evi u ¨ st¨ ok¨ ossel egy¨ utt kiemelked˝o fontoss´ag´ u volt az arisztotel´eszi kozmol´ogia egyes t´eteleinek elvet´es´eben. A modern csillag´ aszatban is neh´ez t´ ulbecs¨ ulni szerep¨ uket, a kozmikus t´ avols´agsk´ al´at´ol a csillagok bels˝o szerkezet´enek kutat´ as´aig mindenhol sz¨ uks´eges a v´altoz´ ocsillagok tanulm´anyoz´asa. N´eh´any r´eszter¨ ulet vizsg´alat´at´ol eltekintve m´eg nem sz¨ uletett osszefoglal´o m˝ ¨ u a v´altoz´ ocsillagok t¨ ort´enet´er˝ol. K¨ ul¨on¨osen igaz ez a magyarorsz´ agi helyzetre, pedig e csillagok vizsg´alata az egyik legeredm´enyesebb hazai kutat´ asi ter¨ ulet.
2
C´ elkit˝ uz´ esek
Munk´ am c´elja kett˝ os volt.
2.1 Egyr´eszt meg akartam ´ırni a magyarorsz´agi v´alt´ oz´ocsillag´aszat t¨ ort´enet´et a lehet˝ o legr´eszletesebben a 19. sz´azad v´eg´eig. Az´ert v´alasztottam ezt a hat´art, mert ´ a 20. sz´ azad elej´en Ogyall´ an Tass Antal ´es Terk´an Lajos m´ar professzion´ alis csillag´aszk´ent rendszeresen ´eszleltek nagysz´am´ u v´altoz´ ocsillagot. Ez min˝os´egileg m´as jelleg˝ u munka volt, mint az el˝oz˝o gener´aci´ o – szint´en jelent˝ os – munk´ aja. A magyarorsz´ agi csillag´aszat r´eszletes t¨ ort´enete m´eg hi´anyzik, ´ıgy nagyobb hangs´ ulyt fektettem a k¨oz´epkori el˝ozm´enyekre. Szerencs´ere maradtak fent olyan ´ır´ asok – p´eld´ aul a P´ecsi Egyetemi Besz´edek –, melyekb˝ ol k´epet kaphatunk az adott kor csillag´aszati ismereteir˝ ol. Munk´ am jellege miatt a csillagokkal kapcsolatos ismeretekre koncentr´altam. Az 1572. ´evi u ´ j csillagr´ ol nem ´all rendelkez´es¨ unkre egykor´ u nyomtatott forr´as. K´es˝ obbi nyomtatv´ anyokb´ ol (pl. kalend´ariumok, kr´ onik´ak) azonban valamennyit megtudhatunk arr´ol, mit gondoltak err˝ol az izgalmas ´egi jelens´egr˝ ol. A csillag´aszati ismeretek igen fontos forr´asa a sok egyetemi kiadv´any, a disput´aci´ ok ´es a t´ezisek. Ezekb˝ ol megtudhatjuk, mi volt az egyetemi tananyag a katolikus (jezsuita) vagy protest´ans egyetemeken, ak´ ar Magyarorsz´agon (Nagyszombat), ak´ ar k¨ ulf¨old¨ on (f˝ oleg protest´ans di´akok). Egyik c´elom ezek min´el alaposabb feldolgoz´ asa. Egy m´asik jelent˝ os forr´ascsoport az egyetemeken kiadott k¨onyvek. A 17. sz´ azadban ezek m´eg el´eg alapos csillag´aszati r´eszt tartalmaztak, melyekb˝ ol ism´et k´epet kaphatunk a korabeli ismeretek milyens´eg´er˝ol. A 18. sz´azad v´eg´en a fizika on´all´osodott, a csillag´aszat, ´es ´ıgy a v´altoz´ ¨ ok is, kikoptak ezekb˝ ol a k¨onyvekb˝ ol. Ebben az id˝oben megjelentek a magyar nyelv˝ u ismeretterjeszt˝o m˝ uvek is, azonban rendszerint kev´es inform´aci´ ot tartalmaztak a v´altoz´ ocsillagokr´ol.
3
Munk´ am c´elja volt egyes fontos szem´elyek ´elet´enek ´es munk´ aj´ anak a lehet˝o legalaposabb felder´ıt´ese. Ilyen volt p´eld´ aul a 17. sz´ azad m´asodik fel´eben a szebeni iskolaigazgat´ o, majd v´arosi lelk´esz, Jacob Schnitzler. Mivel disput´aci´ oinak szerz˝ os´ege a magyarorsz´agi irodalomban nem kell˝ok´eppen tiszt´ azott, erre a k´erd´esre is kit´ertem. A 19. sz´ azad m´asodik fel´eben v´egre u ´ jj´ asz¨ uletett a csillag´aszat Magyarorsz´ agon, nagyr´eszt Konkoly Thege Mikl´ osnak k¨osz¨ onhet˝oen. Ebben az id˝oben t¨ obb, a v´altoz´ ocsillag´ aszat szempontj´ ab´ol fontos szem´ely dolgozott haz´ankban. Az ˝ o ´elet¨ uk ´es munk´ ajuk megismer´ese szint´en egy jelent˝ os feladat. Egyik¨ uk, ´ Szathm´ ari Akos, nagybecskereki majd kolozsv´ ari gimn´aziumi tan´ar, az els˝o spektroszk´ opia k¨onyvet adta ki magyarul. A n´emet Friedrich Schwab otthon megkezdett ´eszlel´eseit folytatta Kolozsv´ arra k¨olt¨ oz´ese ut´an is, ´es els˝ok´ent publik´ alt megfigyel´eseket magyarul. Az ˝o ´elet¨ uk nagyr´eszt ismeretlen volt (N´emetorsz´ agban sem ismert´ek Schwabot), ´ıgy ennek a lehet˝o legalaposabb felder´ıt´ese is egy fontos c´el volt. K¨ ovesligethy Rad´o jobban ismert haz´ankban, de v´altoz´ ocsillag´ aszati munk´ ass´aga m´ar kev´ess´e. Elm´eleti kutat´ asai ´es megfigyel´esei is meg´erdemelt´ek az alaposabb tanulm´anyoz´ast.
2.2 Kutat´ asaim c´elja m´asr´eszt a v´altoz´ ocsillag´aszat nemzetk¨ ozi t¨ ort´enet´enek tanulm´anyoz´asa. Fontos volt tiszt´ azni, mit is ´ertettek a vizsg´alt id˝oszak kezdet´en (16. sz´ azad) csillagon. Az 1572. ´evi u ´ j csillagot, ´es az ezut´ an felfedezett hasonl´o objektumokat t¨ obbf´ele m´odon pr´ob´alt´ ak magyar´azni. C´el volt ezek megismer´ese ´es feldolgoz´ asa. A v´altoz´ ok oszt´alyoz´as´anak, katal´ogusaiknak t¨ ort´enet´et igyekeztem min´el pontosabban megismerni. Fontos volt kiemelni egyes jelent˝ os id˝oszakokat a v´altoz´ ocsillag´aszat t¨ ort´enet´eben. Ilyen volt p´eld´ aul a Pigott ´es Goodricke ´ altal f´emjelzett els˝o aranykor, vagy Argelander munk´ ass´aga. Terveim k¨ozt szerepelt a v´altozø’csillagok irodalmi el˝ofordul´ as´anak tanulm´anyoz´asa. Ez egy feldolgozatlan ter¨ ulet (a Tycho-f´ele szupern´ ov´ at lesz´am´ıtva). A megvizsg´ aland´o m˝ uvek k¨oz¨ott a sz´epirodalmon k´ıv¨ ul szerepelnek asztrol´ ogiai pamfletek, a szibilla-j´oslatok. A v´altoz´ ocsillag´ aszat a mai asztrofizika egyik dinamikusan fejl˝od˝o ´aga. Mindenk´epp furcsa, hogy nincs meg´ırva t¨ ort´enete. Munk´ ammal ezt a hi´anyt szeretn´em p´ otolni.
3
A m´ odszer
A v´altoz´ ocsillag´ aszat t¨ ort´enet´et nyilv´anval´oan a publik´aci´ ok – f˝oleg nyomtatv´anyok – seg´ıts´eg´evel lehet megismerni. Igyekeztem minden egyes hivatkozott m˝ uvet eredetiben elolvasni, mivel m´asok id´ezeteire hivatkozni sok esetben vesz´elyes. Az al´ abbi k¨onyvt´arak seg´ıtettek c´elom el´er´es´eben: MTA KTM Csillag´ aszati Kutat´ oint´ezet k¨onyvt´ara, Orsz´agos Sz´ech´enyi K¨onyvt´ar, Egyetemi
4
K¨ onyvt´ ar, British Library (London), Brukental M´ uzeum k¨onyvt´ara (Nagyszeben), Teleki T´eka (Marosv´ as´arhely). Igen sokat seg´ıtett az Internet is, sok fontos k¨onyv el´erhet˝ o elektronikus form´aban valamelyik port´ alon, mint pl. a Gallica (gallica.bnf.fr) vagy a firenzei Galileo k¨onyvt´ar (bibdig.museogalileo.it/rd/bd). Ha ezek ut´an se siker¨ ult egy k¨onyvet megszerezni, azt a l´abjegyzetben minden egyes esetben jeleztem. ´ ıt´ All´ asaimat igyekeztem a lehet˝o legt¨obbsz¨or els˝odleges forr´asokra hivatkozva, gyakran id´ezve is ˝ oket, al´at´amasztani.
4
Eredm´ enyek 1. Els˝ok´ent ´ırtam egy ¨ osszefoglal´ast a v´altoz´ ocsillag´aszat magyarorsz´agi t¨ ort´enet´er˝ ol. [7] 2. Feldolgoztam h´ arom kev´ess´e ismert korai v´altoz´ ocsillag-katal´ogus tartalm´at, az ismeretlen v´altoz´ okat azonos´ıtottam. [2] ´ 3. Ismetettem az Ogyall´ an k´esz¨ ult katal´ogusokat, vizsg´altam az elk´esz´ıt´es motiv´ aci´ oj´ at, m´odj´at, tartalmukat ´es nemzetk¨ ozi hat´asukat. [1, 10] 4. R´eszletesen foglalkoztam a kev´ess´e ismert 1886. ´evi felt´etelezett Androm´eda-k¨ odbeli “´ uj csillag” ´eszlel´essel. A kiskartali ´eszlel˝onapl´o bejegyz´eseinek seg´ıts´eg´evel r´amutattam, hogy val´osz´ın˝ uleg t´eves megfigyel´es volt. [3, 5] 5. Az el˝ oz˝o pontban eml´ıtett t´eves megfigyel´es lehets´eges okak´ent a periodikus u ´ j csillag elk´epzel´est javasoltam, mely az 1572. ´evi u ´ j csillag ´es a Cyprianus Leovitius ´ altal eml´ıtett objektumok felt˝ un´ese k¨oz¨otti nagyj´ab´ol azonos intervallumon alapszik. [3, 5] 6. Az S Andromedae (az 1885. ´evi u ´ j csillag) kapcs´an sz´oba ker¨ ult J´okai M´ or “A l´athatatlan csillag” c. elbesz´el´ese, melyben a kort´ arsak szerint J´okai megj´ osolta a csillag megjelen´es´et. Az ´ır´ o nem tudta megmondani elbesz´el´es´enek forr´as´ at, ezt egy eddig ismeretlen olvas´oi lev´el seg´ıts´eg´evel siker¨ ult megtal´ alni. [5] 7. A Magyarorsz´ agon alig, N´emetorsz´agban egy´altal´ an nem ismert Friedrich Schwabnak kikutattam erd´elyi ´elet´et (a n´emetorsz´agi r´esz Prof. Peter Brosche munk´ aja). [4, 6] 8. Megvizsg´altam v´altoz´ ocsillag´aszati munk´ aj´ at, k¨ ul¨on¨os tekintettel az erd´elyi ´eszlel´esekre. Kimutattam, hogy a hivatkoz´asok nagy sz´ama szerint Schwab megbecs¨ ult tagja volt a korabeli csillag´aszati k¨ oz¨oss´egnek. [4, 6] ´ ˝ ´ırta az 9. A szint´en ismeretlen Szathm´ ari Akos ´elet´et is vizsg´altam. O els˝o spektroszk´ opia k¨onyvet magyarul. Ismertettem a csillag´aszati fejezet 5
v´altoz´ ocsillagokra vonatkoz´o r´esz´et. R´ amutattam, hogy kolozsv´ ari tan´ari p´ aly´aja sor´an val´ osz´ın˝ uleg saj´at k¨onyve alapj´an tan´ıtotta a csillag´aszatot, mert a tanterve t¨ obbet ny´ ujt, mint a haszn´alt Abt Antal-f´ele fizikak¨ onyv. [13] ¨ 10. Ossze´ all´ıtottam Szathm´ ari r´eszletes bibliogr´afi´aj´ at. [13] 11. Ismertettem Jacob Schnitzler erd´elyi sz´asz iskolaigazgat´ o ´es szebeni v´arosi pap ´elet´et ´es munk´ ass´ag´at. Megmutattam, hogy a csillag´aszat volt Schnitzler kedvenc t´em´ aja. A wittenbergi hagyom´ anyokat k¨ovette ´altal´ aban, p´eld´ aul a csillag defin´ıci´oj´ aban. A csillagok feloszt´as´an´al (k¨ oz¨ons´egesk¨ ul¨onleges) is ´ıgy j´ art el, de sokkal vil´agosabb ´es t¨ om¨ orebb form´aban, mint egy´eb publik´aci´ okban. Ismertettem tov´abbi elk´epzel´eseit az u ´ j csillagokkal kapcsolatban. [8] 12. A nagyszombati (´es kassai) publik´aci´ ok: k¨onyvek ´es t´ezisek seg´ıts´eg´evel v´egigk¨ovettem, hogyan v´altozott a csillagokr´ ol val´o elk´epzel´es a jezsuita egyetemen. [9] 13. Megtal´ altam az els˝o v´altoz´ ocsillag-oszt´ alyoz´ast (Johann Christoph Sturm, 1701). [11] 14. Megmutattam, milyen k¨or¨ ulm´enyek j´atszottak szerepet abban, hogy ez az oszt´alyoz´as ´epp akkor ´es ott jelent meg, ahol ez megt¨ort´ent. [11] 15. Megtal´ altam a “csillag az ˝ot tartalmaz´ o g¨ ombh´ej s˝ ur˝ ubb r´esze”pszeudoarisztotel´eszi csillagdefin´ıci´o eredet´et. [12] 16. Megvizsg´altam a P´ecsi Egyetemi Besz´edek csillag´aszati tartalm´at, azok forr´asait. [12] ¨ 17. Osszehasonl´ ıtottam K¨ ovesligethy Rad´o sz´ın´eszlel´eseit az α Ursae Majorisr´ol az irodalomban tal´ alt adatokkal. Ezek alapj´an – megegyez˝oen a mai m´er´esekkel – a sz´ınv´altoz´ as realit´asa megk´erd˝ ojelezhet˝ o. [7] 18. Ismertettem K¨ ovesligethy Rad´o kev´ess´e ismert elm´eleti tev´ekenys´eg´et a csillagok sz´ınv´altoz´ as´ aval ´es f´enyv´altoz´ as´aval kapcsolatban. 19. Kimutattam, hogy K¨ ovesligethy Rad´o m´ar az 1880-as ´evek elej´en felismerte a Ritter-f´ele pulz´ aci´ oelm´elet jelens´eg´et egyes csillagok f´enyv´altoz´ as´anak okak´ent.
5
Publik´ aci´ ok
A t´ezispontokhoz kapcsol´ od´o tudom´anyos k¨ozlem´enyek:
6
´ 1. Zsoldos Endre 1992, “The Ogyalla catalogues”, in The Role of Mikl´ os Konkoly Thege in the History of Astronomy in Hungary. Eds. M. Vargha, L. Patk´os & I. T´ oth. Budapest, pp. 57–61. 2. Zsoldos Endre 1994, “Three early variable star catalogues”, Journal for the History of Astronomy 25, 92–98. 3. Zsoldos Endre & Zsuzsa L´evay 1999, “‘Novae’ over Kiskartal”, Journal for the History of Astronomy 30, 225–230. 4. Zsoldos Endre 2001, “Friedrich Schwab: variable stars and bugs in Transylvania”, in 100 Years of Observational Astronomy and Astrophysics. Homage to Mikl´ os Konkoly Thege (1842–1916). Eds. C. Sterken & J. B. Hearnshaw. Brussels, pp. 65–73. 5. Zsoldos Endre 2002, “K¨ ovesligethy Rad´o, J´okai M´ or ´es az Androm´edak¨od”, Aetas 17, 205–210. 6. Peter Brosche & Zsoldos Endre 2003, “Zwischen Handwerk und Wissenschaft: Friedrich Schwab (1858–1931)”, in Beitr¨age zur Astronomiegeschichte, Band 6. Hrsg. Wolfgang R. Dick & J¨ urgen Hamel. Frankfurt am Main, pp. 182–219. 7. Zsoldos Endre 2004, “The beginnings of variable star astronomy in Hungary”, in The European Scientist: Symposium on the Era and Work of Franz Xaver von Zach (1754–1832). Ed. L. Bal´azs, P. Brosche, H. W. Duerbeck & E. Zsoldos. Frankfurt am Main, pp. 132–155. 8. Zsoldos Endre & Cristina Blaga 2006, “Jacob Schnitzler Wittenbergben”, Magyar K¨ onyvszemle 122, 16–31. 9. Zsoldos Endre 2006, “Nagyszombat ´es a csillagok”, in A Csillag´ aszati Tansz´ek negyed ´evezrede. Szerk. Petrovay Krist´ of. Budapest, pp. 39– 55. 10. Bal´azs Lajos, Vargha Magda & Zsoldos Endre 2008, “Rad´ o K¨ovesligethy’s spectroscopic work”, Journal of Astronomical History and Heritage 11, 124–133. 11. Zsoldos Endre 2010, “Starting the classification: new and old stars, and sometimes comets, too”, Journal for the History of Astronomy 41, 105– 116. 12. Zsoldos Endre 2010, “A P´ecsi Egyetemi Besz´edek csillag´aszati tartalm´ar´ol”, Magyar K¨ onyvszemle 126, 293–311. Egy´eb magyar nyelv˝ u, a t´ezisekben id´ezett k¨ozlem´eny:
7
13. Zsoldos Endre 2006, “Az asztrofizika kezdetei Magyarorsz´agon: Szathm´ ari ´ Akos (1855–1927)”,Term´eszet Vil´ aga 137, 572–573. Tov´abbi tudom´ anyos k¨ozlem´enyek: 14. Bal´azs Lajos, Vargha Magda & Zsoldos Endre 2009, “The First 50 Years of Konkoly Observatory”, in Cultural Heritage of Astronomical Observatories. From Classical Astronomy to Modern Astrophysics, Proceedings of the International ICOMOS Symposium in Hamburg, October 14–17, 2008. Ed. Gudrun Wolfschmidt. Berlin, pp. 151–163. 15. Farkas G´ abor & Zsoldos Endre 2007, “The new star of 1572 and Hungary”, Journal for the History of Astronomy 38, 477–486. 16. Zsoldos Endre 1993, “On the origin of the term RV-Tauri-type”, The Observatory 113, 305–306. 17. Zsoldos Endre 2009, “John Herschel, a Hold ´es Magyarorsz´ag”, Magyar K¨ onyvszemle 125, 189–202. 18. Zsoldos Endre, P´ ocs Mikl´ os & Szeidl B´ela 2005, “Problems of grave orientation in 10th–11th-century cemeteries in Hungary”, in Cosmic Catastrophes. Proceedings of the European Society for Astronomy in Culture (SEAC), 2002, Tenth Annual Conference. Ed. M. K˜oiva, I. Pustylnik & L. Vesik. Tartu, pp. 191–194. 19. Zsoldos Endre & Szeidl B´ela 2002, “The orientation of graves from the Period of the Hungarian Conquest”, in “Unwritten Messages” from the Carpathian Basin. Ed. K. Barlai & I. Bogn´ar-Kutzi´ an. Budapest, pp. 45–49.
8
9
