A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola

„Innováció: a növekedés kulcsa”, A MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya – Tudományos ülése Budapest, 2013. május 17.

Tartalom 1. Az EU innovációs teljesítménye nemzetközi összehasonlításban. (A technológiai és nem technológiai innovációk példája) 2. A munkahelyi innovációk jelentősége és vállalati teljesítményre gyakorolt hatása európai összehasonlításban 3. A magyar vállalatok tanulási és innovációs potenciálja 4. Új fejlődési pálya lehetősége: a „tudás-intenzív üzleti szolgáltatási szektor” kiemelt jelentősége 5. Jövőbeni kutatási és gyakorlati kihívások

2/12

1. EU-27 innovációs teljesítménye regionális összehasonlításban. Pénzügyi válság (2008) előtt és után. (Az „Innovation Union Scoreboard” (IUS) komplex mutatója alapján) (Eurostat)

Régiók/országok

2007

2010

Különbségek

EU-27

0.518

0.516

-0.002

USA

0.668

0.672

+0.004

Japan

0.640

0.641

+0.001

Dánia (!)

0.737

0.736

-0.001

Svédország (!)

0.757

0.750

-0.007

1. Az innováció terén vezető régiók:az ICT klaszter példája (Veugelers, 2012:5): Az EU látványos lemaradása Regions

Mutató Élenjáró innovátorok száma

World

EU

USA

ICT klaszter összesen

344

ebből 1975 után alapított

62 %

K+F intenzitás (K+F/Bevétel)

6.1 %

Élenjáró innovátorok aránya

17 %

ebből 1975 után alapított

54 %

K+F intenzitás (K+F/Bevétel)

5.3 %

Élenjáró innovátorok aránya

52 %

ebből 1975 után alapított

71 %

K+F intenzitás(K+F/Bevétel)

8.7% 3/12

1. Az EU látványos lemaradásának magyarázata (Veugelers, 2012:1) - EU eredménytelensége az új ICT szektorok és cégek fejlesztésében jelentősen nehezíti pénzügyi krízist (2008) követő gazdasági „felépülést”, -

A fellendülés/kilábalás nehézségei kevésbé technológiai természetű problémákkal, mint inkább a nem technológiai innovációk hiányával magyarázhatók.

-

Az új ICT szektorok fejlődésének akadályozói:

-

(1) egységes digitális piac hiánya,

-

(2) a szellemi (IPR) jogok szegmentált rendszere,

-

(3) a vállalkozói kultúra fejletlensége,

-

(4) a kockázati tőkéhez való hozzáférés korlátozottsága,

-

(5) a hálózati együttműködés (klaszterek) hiánya az ICT szektorban

2. Az EU-27 innovációs teljesítménye (IUS, Eurostat): jelentős egyenlőtlenségek (az intézményi-szociális modell hatásai ) 2007

2010

Kontinentális országok Átlag felett (EU-27)

(kivétel: Franciaország) Északi országok,

Kontinentális országok, Északi országok, Angolszász országok

Angolszász országok Mediterrán országok Átlag alatt (EU-27)

Poszt-szocialista országok

Mediterrán országok

Poszt-szocialista országok

2. A munkahelyi innovációkba történő beruházások alacsony színvonala és jelentős különbségei az európai gazdaságban 

Az európai munkahelyek diagnózisa: “Az európai cégek innovációs képességének alacsony színvonala nem magyarázható az ipar-szerkezet által jelentősen meghatározott és ennélfogva nehezen módosítható kutatás-fejlesztési kiadások nagyságrendjével, hanem sokkal inkább a nem-innováció barát munka-környezet széleskörű elterjedtségével.” (Arundel et. al. 2006, cited by Alasoini, 2011b:13)



Jelentős ország-csoport differenciák az EU-27 országaiban: “A munkahelyi innovációkkal kapcsolatos beruházások hiánya a lehetőségek elmulasztását és fejlődéshez szükséges tudásfejlesztés elmaradását eredményezi …a munkahelyi innovációkba történő beruházások legnagyobb elmaradása az unió dél európai és a poszt-szocialista országaira jellemző.” (Dortmund Position Paper, 2012:1)



A munkahelyi innovációk: jelentős teljesítmény többlet Makro szint, a szervezeti innovációkban történő beruházások a gazdasági növekedést több mint 10 %-al befolyásolják. Corrado, et. al. 2005) Vállalati szint “… hatékonyságra gyakorolt hatások mértéke jelentős, a munkaehlyi innovációk nyomán regisztrált teljesítmény-prémium 15-30 %-os.” (Appelbaum et al., 2011., in: Dortmund Position Paper, 2012:9).

2. Szervezeti innovációk az EU-27 országaiban: munkaszervezeti formák az EU-27 országaiban. (EU átlagnál magasabb/közeli előfordulási arányok) Munkaszervezeti formák

EU-15

NMS + 2

I. Tanuló-innovatív munkaszervezet

Ausztria, Belgium, Németország, Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország,

Észtország, Magyarország, Ciprus

II. Lapos (korlátozott tanulásra képes) munkaszervezet

Luxemburg, Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Dánia, Finnország, Málta, Görögország

Litvánia, Lettország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Málta

Görögország, Portugália

Bulgária (!), Cseh Köztársaság,Magyarország, Litvánia, Románia, Szlovákia (!), Ciprus,

Görögország, Portugália

Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, Szlovákia, Ciprus

III. Taylori - fordi munkaszervezet (min. tanulási képesség) IV. Hagyományos/nem formalizált munkaszervezet

2. A vállalatok tanulási/innovációs potenciálja a posztszocialista gazdaságokban Tanuló szervezetek

Lapos szervezetek

Taylori/Fordi szervezetek

Hagyományos szervezetek

Cseh Köztársaság

28.0 %

26.4 %

22.5 %

22.9 %

Észtország

40.7 %

33.4 %

11.2 %

14.7 %

Magyar-ország

38.3 %

18.2 %

23.4 %

20.1 %

Lengyelország

33.3 %

32.6 %

18.9 %

15.2 %

Szlovénia

34.9 %

32.1 %

16.7 %

16.3 %

Szlovákia

27.2 %

21.0 %

33.8 %

18.4 %

Románia

24.0 %

33.4 %

27.6 %

14.9 %

EU-27

38.4 %

25.7

19.5

16.4

Ország

2. Munkaszervezeti formák: innovatív munkaszervezeti index az EU-27 országaiban A megkülönböztetés alapja: az innovatív/tanuló szervezet + a távmunka + a mobil munka előfordulási arányai: 1. Leginnovatívabb országok: mind az innovatív munkaszervezetek (I+II), mind a távmunka és a mobil munka aránya átlag feletti (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország, Németország, Svédország és Szlovénia)

2. Innovatív országok: a három tényező közül kettő szerepel átlag felett. (Cseh Köztársaság, Észtország, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Luxemburg és Szlovákia.

3. Kevésbé innovatív országok: a három tényezőből kettő átlag alatti (Franciaország, Málta, Spanyolország)

4. Legkevésbé innovatív országok: mindhárom tényező átlag alatti értéket mutat. Bulgária, Ciprus, Görögország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália és Románia.

2. A munkaidő rugalmassága (ESWT): jelentős országcsoportok közötti különbségek Országklaszter

Jellemzők

Országok

Északi országcsoport

Kiemelkedő munkaidő rugalmasság + munkavállalói érdekek figyelembevétele

Finnország és Svédország

Közép-Európa 1.

Kiemelkedő/közepes rugalmasság – munkavállalói érdekek figyelembevétele

Cseh Köztársaság, Dánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország és Egyesült Királyság

Alacsony/közepes rugalmasság – vállalati érdekek dominanciája

Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg és Szlovénia

Alacsony rugalmasság/vállalati érdekek dominanciája

Ciprus, Görögország, Spanyolország, Magyarország, Olaszország és Portugália

Közép-Európa 2.

Dél-Európa

3. A magyar vállalatok innovációs teljesítménye (CIS) és a válság hatása (1) Általános tendenciák  Magyarországon egymás mellett élnek nemzetközileg is élenjáróan innovatív és nem innovatív, alacsony tanulási képességekkel és rugalmatlan munkaszervezettel működő vállalatok  Az innovációs aktivitás a vállalati mérettel nő  A válságnak (2006-2007) negatív hatása volt az innovációs teljesítményre  DE: a közepes és nagy méretű cégek gyorsabban regenerálódnak, az innovációs teljesítményük nőtt a válság előtti periódushoz képest, míg a kisebbeké csökkent (2) Technológiai innovációk  Csak a kisebb vállalatok innovációs aktivitása csökkent a válság (2008-2010) alatt (3) Szervezeti innovációk  A válság erősen negatív hatása minden vállalati méretkategóriában 10/12

4. Az új fejlődési pálya keresése: a tudás (tanuló) gazdaságban való intenzívebb részvétel és a szervezeti innovációk szerepének felértékelődése Globális foglalkoztatási trend: a szolgáltatási szektor szerepe felértékelődik, ezen belül az un. tudás-intenzív üzleti szolgáltatások (KIBS),



A fejlett gazdaságokban a feldolgozóipari termelékenységnövekedés nem jár együtt foglalkoztatás növekedéssel)



Magyarország: 1995-2006 között, a szolgáltatási szektorban jött létre az új foglakozások mintegy fele (46 %), ezen belül minden második munkahely (54 %) a tudás-intenzív üzleti szolgáltatások területén,



A KIBS szektor jellemzői:  (1) magasan képzett munkavállalók kiemelkedő aránya,  (2) fejlett tudásmenedzsment az új, innovatív megoldások támogatására,

 (3) az ügyfél központi szerepre mind a problémák azonosításában mind a megoldások kidolgozásában,  (4) hálózati kapcsolatok és a külső tudás források jelentősége,  (5) a szervezeti-munkahelyi innovációk fokozott szerepe.

10/12

A KIBS részesedése az értékláncban – az iPad példája

12th European Association for Comparative Economic Studies (EACES) Conference - University of the West of Scotland (6- 8 September 2012)

A magyar és a szlovák KIBS összehasonlítása  A szlovák vállalatok innovációs teljesítménye jobb  Általános tapasztalat, hogy mind a radikális, mind az inkrementális innovációk elterjedésében két tényező játszik kulcsszerepet:  Az értékesítés piaca (nemzetközi vagy lokális)  A vállalati hálózathoz tartozás (egyedül, elszigetelten működő vállalat nem innovatív)

12th European Association for Comparative Economic Studies (EACES) Conference - University of the West of Scotland (6- 8 September 2012)

4. Jövőbeni kutatási és gyakorlati (policy) kihívások(14)  A magyar innovációs rendszer megújítása elképzelhetetlen az innovatív vállalkozások „térképének” összeállítása nélkül. Ellenkező esetben az erőforrások a magyar gazdaság nem innovatív és tartós versenyképességre képtelen szegmenseinek továbbélését szolgálják.  A szervezeti-munkahelyi innovációk és a folyamatos tudásfejlesztés fokozott szerepe. A téma jelentőségét mutatja, hogy az EU 2020 stratégiájában már szerepel a társadalmi-szervezeti innovációk szerepének támogatása. A magyar innovációs stratégiában is indokolt lenne integrálni.  Az akadémiai, üzleti közösség valamint a közszféra (államigazgatás) szereplőinek stratégiai együttműködésével olyan tudás-közvetítő („bridging organizations”) kezdeményezések támogatás amelyek munkahelyi innovációk bevezetését ösztönzik, például a KKV szektorban.(Jó magyar példa: a BGF által koordinált „Adaptykes” projekt a finn munkahelyi innovációk magyar és román KKV-ék oktatási tematikájában történő beépítése)

10/12

 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kapcsolat: [email protected]

12/12