Dr. Sefcsich György1: A vajdasági magyar elektronikus média – helyzetáttekintés, fejlesztési célok, lehetőségek és kilátások2 1. Bevezető Általános. Tekintettel az információs és kommunikációs technika új vívmányainak egyre intenzívebb alkalmazására és a világgazdasági kapcsolatokban már most is tapasztalható kiemelt jelentőségű szerepére, megállapítható, hogy a sikeres világgazdasági alkalmazkodás és felzárkózás legfontosabb és elengedhetetlen feltétele – a magas infrastruktúrakiépítettség általános igénye mellett – az információs és kommunikációs infrastruktúra kiemelt fejlesztése, a korszerű információs és kommunikációs technológiák meghonosítása, és a hatékony működtetésükhöz szükséges ismeretanyag széles körű terjesztése. A modern telekommunikáció eszközeinek kiterjedt alkalmazása ugyanis igen jelentős mértékben hozzá tud járulni a nemzetgazdaság általános hatékonysági szintjének javításához. Sőt leszögezhető, hogy a fejlett telekommunikációk bevezetésének közvetlen és igen pozitív hatása van különösen az u.n. „downstream”' (a feldolgozóipar funkcionális rendszerébe egymásra épülő) iparágak termelékenységére és versenyképességére, ill. hogy azok az országok/térségek és közösségek, amelyek erős kognitív- és reálexternáliákkal (pl. előnyös tanulási/képzési lehetőségekkel és szaktudással) és/vagy a telekommunikációs ipar/szolgáltatások területén erős pozíciókkal rendelkeznek, rendkívül gyors és hatékony modernizációra, felzárkózásra és integrációra képesek. Ezért ez a terület Szerbia, a Régió, és azon belül a vajdasági magyarság számára is kiemelt jelentőségű kitörési lehetőséget képvisel. A korszerű, számítógépes adattárolásra és –forgalomra támaszkodó távközlés/kommunikációk és informatika egyre bővülő fogalomköre (a konvencionálisnak számító vonalas, mobil, rádiós és internettelefon-kommunikációk, rádió- és TVműsorszórás, egyéb audio-vizuális és multimédiás tartalmak/szolgáltatások, az Internet, de újabban az elektronikus fizetésforgalom, jármű/ árukísérő és navigációs rendszerek, on-line ügyintézés, stb. egyre intenzívebb térnyerése) is arra utal, hogy jelenleg világszerte ez a legpropulzívabb gazdasági ágazat. Ilyen megközelítésben ma az információ maga is árunak tekinthető, sőt az elmúlt évtizedben az lett a legértékesebb/legtökéletesebb végtermék és világkereskedelmi exportáru. 2.
Műsorkészítés és -szórás
Szerbiai médiaviszonyok. Az 1974. utáni (Nagy)Jugoszlávia keretei között a kifejezetten multietnikus és multikulturális Vajdaság számos tekintetben példaértékű kisebbségpolitikai és tömegtájékoztatási rendszere az autoritáris és erőszakosan nacionalista beállítottságú Milošević-rendszer alatt (1990-2000.) erősen beszűkült. Az 1
A szerző (szül. 1939. Palics), gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, licenciás tervezőmérnök és tudományos kutató, nyugalmazott műegyetemi tanár, közíró/közszereplő, független reálértelmiségi. Elérhetősége:
[email protected] és/vagy
[email protected]. 2 Készült az MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram támogatásával
1
Újvidéki RTV és a vajdasági helyi rádiók és tv-állomások nemzetiségi nyelvű adásait/műsorait ugyan nem szüntették meg (mint ahogyan az az albán nyelvű Pristinai RTV-vel és Rilindjia kiadóházzal történt), de finanszírozásukat erősen megnyirbálták, a háborús/uszító propaganda kiszolgálását, a xenofób és a gyűlölködő hangvételt nem felvállaló kádereket pedig elbocsátották. A Milošević-rendszer 2000. októberi bukása után a nyomtatott médiában a helyzet gyakorlatilag változatlan maradt, az elektronikus médiát szabályozó jogszabályokban kialakult többéves űr – miután a (még 2002-ben megfogalmazott) új Műsorszórási Törvényt a Szerbiai parlament többszöri nekifutás után sem tudta végleges formájába (Zakon o radiodifuziji, Sl. gl. RS br. 62/06) megalkotni, és az emiatt bevezetett ideiglenes frekvenciamoratórium hatására szinte kaotikus állapotok alakultak ki. Szakértői becslések szerint az utóbbi évek során Szerbia területén közel 1.500 (túlnyomórészt elektronikus) médium működött, és a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA – Republička radiodifuzna agencija) 2005. júliusában közzétett tájékoztatója szerint a két állami/közszolgálati műsorszolgáltató, a Szerbiai Rádió-televízió (RTS – Radio-televizija Srbije) és az újraalakuló Újvidéki Rádió-Televízió (Radio-televizija Novi Sad) mellett a szerbiai médiatérségben összesen 755 evidentált adóállomás (543 rádió- és 73 TV-, valamint 139 rádió- és TV-adó) sugároz rendszeresen rádió- és TV-műsorokat. A nagyszámú médiaház létesítését és fenntartását/működtetését biztosító források teljességgel átláthatatlanok, hiszen a viszonylag szerény (kb. évi 95 millió € nagyságrendű) szerbiai reklámpiaci háttér egyedül nem tudja ellátni egy ilyen túlburjánzó médiarendszer költségeit, az ország rossz gazdaságpolitikai megítélése miatt viszont az elektronikus média területére még nem lépett be jelentősebb külföldi tőke. A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) hosszas vajúdás után, 2005. novemberében meghirdette A szerbiai rádiódiffúzió 2013-ig terjedő fejlesztési stratégiáját (Strategija razvoja radiodifuzije u Republici Srbiji do 2013. godine), amely végre – látszólag ugyan belső indíttatásból, de valójában nem kevésbé külső kényszer hatására is – megkísérel rendet teremteni a szerbiai elektronikus média kaotikus világában. A meghirdetett stratégia legfontosabb sarokpontjai a következők: • a jelenlegi áldatlan és kaotikus helyzet feltérképezése; • a Szerbiai Rádió-televízió (RTS) transzformációja (az Újvidéki Rádió-televízió leválasztásával) két egymástól független, teljes értékű közszolgálati műsorszolgáltatóvá; • a műsorszolgáltatók számának és területi fedettségi korlátainak törvényes szabályozása (az RRA álláspontja szerint az analóg műsorszórás területén Szerbiában – a két közszolgálati intézmény mellett – a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások és műszaki lehetőségek miatt, legfeljebb még 5 országos kereskedelmi, 40 regionális és 160 lokális TV-műsorszolgáltató, ill. 4-5 országos, 50 regionális és 390 lokális rádióadó működhet; és azok sugárzási frekvenciáit nyilvános pályázati rendszer keretében kell majd kiosztani); • (az alapítói politikai befolyás megszüntetése érdekében) az önkormányzati alapítású műsorszolgáltatók határidőhöz kötött, kötelező privatizációja; • a kereskedelmi műsorszolgáltatói engedélyek feltételrendszerének szabályozása hat formális feltétel (műszaki, szervezési, program-, és gazdasági minimum, a tulajdonviszonyok és a pénzforgalom átláthatósága, és a jogtalan médiakoncentráció tilalma), ill. négy mennyiségi (nézettség/hallgatottság, gazdasági eredményesség) és minőségi (programminőség, a korábbi működés megítélése), „szubsztanciális” kritérium mentén; • a kábeles és műholdas műsorszolgáltatás szabályozása; 2
• • • •
a digitális műsorszórás mielőbbi bevezetésének támogatása; a műsorszolgáltatók működésének folyamatos ellenőrzése; új, egységes műsorszóró hálózat kiépítése és működtetése; és az elektronikus média szabályozási rendszerének folyamatos továbbfejlesztése.
A magyar nyelvű elektronikus média Szerbiában. Az 1958-ban megalakult Belgrádi Televízió 1968-tól sugárzott magyar nyelvű informatív, művelődési, mezőgazdasági és gyermekműsorokat, majd szerepét 1975-től az Újvidéki Televízió vette át. A gyors és látványos felvirágzási időszak után, a 90-es évek elejétől itt is jól nyomon követhető azonban a jelentős terjedelmi és személyi leépítés, valamint a még megmaradt műsorok tartalmába, szellemiségébe történő közvetlen (állam)hatalmi beavatkozás. A nyomásgyakorlás, a kényszerszabadságok, a katonai behívók és a háború elől egyre többen távoztak a szerkesztőségből, így az 1988-ban még száztagú kollektíva 1998-ra 35, 1999. szeptemberére pedig mindössze 23 főre apadt. A NATOlégitámadás idején a televízió épülete, a műszaki berendezések és a dokumentáció egy része is megsemmisült, és a vajdasági magyar nyelvű televíziózás 31 év után jóformán arra a szintre esett vissza, amelyről 1968-ban elindult. Az Újvidéki Televízió magyar nyelvű adásaiban sajnos a 2000. évet követően sem következtek be kitapintható minőségi, sem mennyiségi változások. A 2003. évben a kisebbségi nyelveken sugárzott műsorok átkerültek az Újvidéki Televízió II. csatornájára, amely sajnos már nem fogható kielégítő minőségben a Vajdaság teljes területén, mert ahhoz mindenképpen szükség lenne az újvidéki és a verseci adók felerősítésére, és két újabb (kikindai és zombori) átjátszóállomás felállítására. De továbbra is gondot jelent mind a televízió, mind pedig a rádió számára a folyamatos létszámhiány, és ugyanakkor továbbra is megoldatlan az új, fiatal szakemberek alkalmazásának kérdése. Az Újvidéki Rádió magyar adása a 90-es évekig önálló szerkesztőséggel, napi huszonnégy órában, középhullámon sugározta műsorát, a NATO-légitámadásban azonban ez az adó megsemmisült, és (míg a szerb nyelvű műsorok ismét vajdaságszert hallható hullámhosszat kaptak) a kisebbségi adásoknak, így a magyar adásnak is, a különböző adásnyelvek között felaprózott műsoridővel, a regionális URH-adó mellett csupán egy Újvidék környékén kívül már alig hallható középhullámot engedtek át, amely a korábbi 1 kW teljesítményű adó helyett jelenleg mindössze 100 W teljesítménnyel sugároz. Az Észak-vajdasági Régió. Az önkormányzat által alapított Szabadkai Rádió középhullámú adása a NATO-bombatámadás előtt gyakorlatilag a Vajdaság teljes területén hallható (sőt az 1970-es években még Dél-Magyarország leghallgatottabb rádiója is) volt, de jelenleg csupán az URH-frekvenciatartományban, Szabadka környékén mintegy 30-50 km-es körzetben, és a csekély hatósugarú zentai átjátszóállomás körzetében érhető el elfogadható minőségben (1. és 2. sz. ábra).
3
1. ábra: Egy szabadkai regionális rádió/TV-adó által besugározható médiatérség Az adásidőn és a műszaki felszerelésen kezdetben három szerkesztőség osztozott, a magyar nyelvű műsor 6, a horvát 1, a szerb szintén 6 órás volt. Jelenleg (2002. áprilisa óta) a Szabadkai Rádió – külön URH-frekvencián – napi 24 órás magyar nyelvű adást sugároz, adásai Magyarkanizsán, Zentán és még néhány közeli kisebb településen is hallhatók. Műsorában az óránkénti hírek mellett leginkább napi aktualitások és néhány rendszeresen visszatérő rovat (oktatás, színház, rendezvények) szerepel, de kiemelt hangsúlyt helyez a magyarságot érintő és/vagy sorsát formáló hírek és események naprakész ismertetésére is. A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség legújabb (2007. június végén született) döntése merőben új helyzetet teremtett az Észak-vajdasági Régió elektronikus médiaviszonyaiban és messzemenően igazolta a korábbi figyelmeztető előrejelzéseket. Az RRA ugyanis a lezárult pályázati forduló keretében a térség egyetlen kiírt regionális frekvenciáját – miután a hatályos előírások szerint egy jogi személy (tehát a Szabadkai Rádió is) csupán egyetlen frekvenciát birtokolhat – az e-célból alapított új (a Pannónia Alap keretében működő, független, alapítványi fenntartású) Pannon Rádiónak ítélte oda, minden bizonnyal mérlegelve azt a tényt is, hogy a Szabadkai Rádió érdekei és kétségtelen érdemei/értékei csorbulása ellenére, a fennálló frekvenciagazdálkodási korlátozottság miatt csupán így volt biztosítható a Régió területén a napi 24 órás magyar nyelvű rádiós műsorszolgáltatás szerzett jogának továbbvitele. Amennyiben ugyanis az egyetlen meghirdetett frekvenciát a három nyelven működő Szabadkai Rádiónak osztották volna ki, annak kényszerűen vissza kellett volna térnie a korábbi túlhaladott (2002. előtti) 6+1+6 órás műsoridő-megosztáshoz. A Szabadkai Rádió további működése – természetesen egy lokális frekvenciára kényszerülő, a jelenlegihez képest jelentősen szűkített hatósugárral és hallhatósággal – nem lesz ugyan kétséges, de várhatóan a küszöbön álló kényszerű privatizáció adta műsorséma- és értékszemlélet-váltás is szükségszerűen át fogja alakítani az adó szerkesztéspolitikáját és (mindenekelőtt a magyar) szerkesztőség személyi bázisát is.
4
A döntés ellen fellebbezett ugyan a Szabadkai Rádió, azt azonban a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség visszautasította, majd a Szabadkai Rádió igazgatóbizottsága döntött úgy, hogy az „ügyet” a Köztársasági Legfelsőbb Bíróság elé terjeszti – de a végkifejletet ez az eljárás várhatóan már nem fogja megváltoztatni.
2. ábra: A nyolc magyar többségű vajdasági község alkotta térség regionális műsorszórási lefedhetősége 3.
Nézettség és hallgatottság
A szerbiai elektronikus médiatérség. Közismert tény, hogy Szerbiában jelenleg a televízió – piaci erőfölénye, de nézőközönségi számosság szempontjából is – messze a legbefolyásosabb média, hiszen a nyomtatott sajtó (alig 100 eladott példány 1.000 lakosonként) információközvetítő szerepe messze elmarad a fejlett európai országokban megszokott szint mögött. Igen jellemző a szerbiai politikai/kulturális viszonyokra, hogy (egy 2005. évi reprezentatív felmérés szerint) legnagyobb nézettsége a közszolgálati RTS I. csatornája mellett (22,4%) a kétes minőséget és politikai nézeteket képviselő Pink RTV-nek van (22,5%), és csak messze elmaradva követi őket a másik két országos fedettségű kereskedelmi adó (a BK Telekom és az egyetlen valóban demokratikus hangvételű TV B92); ill., hogy a hat országos „nagy” televízió mondhatja magáénak az össznézettség 75%-át, és azzal együtt a reklámbevételek oroszlánrészét is. Megosztottsága ellenére, a szerbiai (mind a nyomtatott, mind pedig az elektronikus) médiatérség ilyen mértékű egysíkúsága, ill. azon belül a Milošević-i korszak értékszemléletét és ideológiáját nyíltan továbbéltető médiumok
5
erőfölénye/túlsúlya okkal veti fel a szerbiai politikai közgondolkodás erőteljes médiabefolyásoltságának, sőt egyértelmű manipulálhatóságának/manipulációjának kérdését. És rávilágíthat a tényleges szerbiai politikai rendszerváltás késedelmének/késleltetésének valós érdekháttere is. A belgrádi Médiacentrum (fentebb már idézett) 2004-2005-ben végzett felmérése is rámutatott, hogy a televízió milyen hatalmas közösségformáló erővé nőtte ki magát, hiszen a szerbiai lakosság meghatározó része (és e tekintetben a vajdasági magyarság sem kivétel) – viszonylag keveset és döntően egyéb tevékenysége mellett, csupán „mellékes” céllal, javarészt (háttér)zenét hallgatva rádiózik, és miután a rendszeres újságolvasók száma is csekély – szinte kizárólag (az esti fő műsoridőben, közel 45%-os napi rendszerességgel!) nézett néhány TV-műsorból tájékozódik (3. ábra).
3. ábra: A TV-nézők és rádióhallgatók átlagos megoszlása a nap folyamán (a Rigómező nélküli Szerbia, 10-70 év közötti populáció, 2005. októbere) A vajdasági magyar elektronikus média. Ugyan erről nem készültek reprezentatív igényű felmérések, de közismert tény, hogy a többségében hagyományosan többnyelvű/multikulturális, nagyobb mobilitású, és több szomszédos országból is megszólítható vajdasági lakosság viszonyulása e tekintetben, jelentős mértékben nyitottabb, merőben különbözik a tömegében egyszólamúsághoz és sztereotípiákhoz szokott/szoktatott szerbiai lakosság információszerzési magatartásformáitól. Igen átfogó, árnyalt és meggyőző képet rajzol a kérdésről az, a Magyar Nemzeti Tanács felkérésére, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság szervezésében, a vajdasági magyarság jelenlegi tájékoztatási/tájékozódási szokásairól és elvárásairól készülő (2007) felmérés és tanulmány, amelynek meg kell majd válaszolnia azt a célkérdést, hogy törekedni kell-e vajon egy egységes, és legalább részben közszolgálati feladatokat (is) ellátó vajdasági magyar médiafedettség biztosítására, vagy meg kell engedni (el kell tűrni) a vajdasági magyar médiapiac további kényszerű felaprózódását és fokozatos identitásvesztését? A felmérés szerint a vajdasági magyarság 94,6%-a (75,1%-a rendszeresen és 19,5%-a időnként) néz átlagosan napi közel 2,5 órán át televíziót, a nézettségi gyakoriság pedig meghatározó mértékben a magyarországi kereskedelmi és közszolgá-
6
lati adókra koncentrál (TV2 17,3%, RTL Klub 16,7%, MTV1 10,2%, Duna TV 8,5%), míg a hazai adások nézettsége jelentősen alacsonyabb (az Újvidéki TV 7,8%, a B92 4,6%, az RTS1 3,3%, és a SU TV-Super TV mindössze 1,2%), de a nézettségi palettán a kb. 3%-os küszöb felett mégis 10 viszonylag gyakran nézett hazai és külföldi adó szerepel (4. sz. ábra). Melyik tévécsatornát nézi? 1200 1000 800
400 200
hir
sport1
mozaik
fox
animal planet
spektrum
hbo
eurosport
hrt
viasat3
su tv - super tv
rtl hr
national geographic
pink
rts
discovery
m2
ns
b92
m1
duna
rtl
0 tv2
Gyakoriság
600
Melyik tévécsatornát nézi?
4. ábra: A vajdasági magyarság átlagos TV-nézettségi mutatói A felmérés során a megkérdezettek legnézettebb műsortípusként (23,8 %) a híradóés hírműsorokat jelölték meg, ami egyértelműen utal arra, hogy ugyan a vajdasági magyarság is mindenekelőtt a televízióból tájékozódik, információforrásai azonban messze más típusúak és sokkalta változatosabbak, mint a szerbiai lakosság esetében. A hazai magyar nyelvű regionális (a közszolgálati Újvidéki TV és a szintén tartományi lefedettségű szabadkai székhelyű Super TV kereskedelmi adó) és a magyar nyelven is sugárzó lokális adók meglepően alacsony nézettsége a kétségtelen műszaki/fedettségi problémák mellett mindenképpen műsorminőségi és szerkesztési hiányosságokra (is) vezethető vissza. A vajdasági magyarság kb. 87%-a (44,8% rendszeresen, 28,3% időnként és 12,9% ritkán) rádióhallgató, naponta több órát hallgat (általában egyéb tevékenység végzése mellett) rádiót. A TV-nézettségi mutatóktól eltérően azonban kifejezetten magas hallgatottsága (5. ábra) mindenekelőtt a két regionális, napi 24 órán át magyar nyelven sugárzó adónak van (a Szabadkai Rádió 13,4%, az Újvidéki Rádió 13,0%) és csupán utánuk következik a három legnépszerűbb magyar adó (a Sláger Rádió 8,9%, a Kossuth Rádió 7,3% és a Danubius Rádió 5,8%), ill. a magyar- és kétnyelvű helyi adók (pl. az Adai Rádió 4,4%, a Becsei Rádió 3,1%, a Panda Rádió 3,0%, stb.). Jellemző, hogy a megkérdezettek 30,1%-a nyilatkozott úgy, hogy zenehallgatás (17,4%) mellett leggyakrabban híradó- és hírműsorokat hallgatnak, ami arra utal, hogy a vajdasági magyarság a nagy- és világpolitikai eseményekről ugyan mindenekelőtt a külföldi (elsősorban magyar) TV-adásokból, a lokális jelentőségű történésekről azonban túlnyomórészt a hazai regionális/lokális rádióadásokból tájékozódik.
7
Kedvenc rádióállomás neve (1)
Egyéb
topolyai panda
szabadkai
ujvideki
temerini regio becsei 90 danubius
slager kossuth
adai
5. ábra:
A vajdasági magyarság átlagos rádió-hallgatási mutatói
A felmérés eredményei megerősítik azt a korábban már megfogalmazott feltevést, hogy a vajdasági magyarság tájékoztatása/tájékozottsága szempontjából meghatározó jelentőségűek a magyar nyelven sugárzó regionális és lokális rádióadók, és alátámasztják azt a törekvést, hogy egy független, de erőteljesen közszolgálati jellegű elektronikus médiaház nyerje el és hasznosítsa a magyar lakosság érdekeinek megfelelően a jövőben az egyetlen északvajdasági/szabadkai regionális rádiófrekvenciát; ill. hogy egy viszonylag szerényebb volumenű, de mindenképpen a viszonylag magas nézettségű késődélutáni műsoridőszakra koncentráló műsorkerettel elindítson egy magyar nyelvű, innovált/korszerű műsorsémájú, regionális jellegű de a teljes vajdasági magyarságot megszólító TV-adást is. Internet és online tájékoztatás. Az Internet világméretű hálózata – amely igen szerencsésen ötvözi a szöveges és képi információkat a távközlési és multimédiás tartalmakkal – az elmúlt alig tíz év alatt gyökeresen átalakította a világ információs és médiaszerkezetét. Sajnos a krízisévek megtorpanása súlyosan visszavetette az ország lakosságának átlagos életszínvonalát és következésképpen infrastruktúraellátottságát is, de miután 2002-ben az ország területén már 60 szolgáltató működött, 17 (számítástechnikára és Internetre szakosodott) folyóirat jelent meg rendszeresen és közel 13.000 domain-nevet regisztráltak, Szerbia ugyan kimutathatóan lemaradt a környező országok Internet-ellátottsága mögött, ez a lemaradás ma már nem tekinthető nagyságrendinek. Közelítő becslések szerint a szerbiai lakosság (háztartásonkénti) számítógép-ellátottsága 2002-ben a belgrádi agglomeráció területén 26, a Vajdaságban 16, a szűkebb Szerbiában 12%-os és viszonylagos elmaradottsága/elavultsága ellenére – a munkahelyi (vállalati/intézményi) számítógépkapacitásokkal együtt már viszonylag elfogadható volt. A jelenlegi országos helyzetről sajnos nincsenek újabb felméréseink, de a fent már hivatkozott, folyamatban lévő (2007. évi) MTT-felmérés szerint a vajdasági magyaroknak már 58,6%-a rendelkezik otthoni számítógéppel, ami kétségtelenül igen intenzív fejlődésre utal ezen a területen. A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a
8
vajdasági magyarság – viszonylag magas ellátottsága ellenére – az Internetet csupán igen szerény mértékben használja alternatív tájékozódási forrásként (6. ábra).
Leggyakrabban látogatott honlapok 200
0 google magyar-szo.co.yu iwiw startlap.hu origo.hu b92 vajdasagma yahoo blic index.hu freemail krstarica.co.yu wikipedia poznanici.com lap.hu nok lapja port.hu eccf.su.ac.yu eurosport katolikus.hu national geographic tippnet.co.yu chat imdb minpolj.sr.gov.yu dnevnik sulinet.hu
Gyakoriság
100
6. ábra: A vajdasági magyarság Internet-felhasználási gyakorlata Szerbiában ugyan (jelenleg még) szó sincs arról, hogy az Internet az információszerzés szempontjából érzékelhetően háttérbe szorítaná a három „klasszikus” információszolgáltató médiát, hiszen a felmérések szerint a megkérdezett Internetfelhasználók 94%-a TV, 85%-a sajtó és 79%-a rádió útján is rendszeresen tájékozódik. Sőt inkább arról van szó, hogy az Internet-hozzáférés és -felhasználás egyértelműen jelentős információs/kommunikációs előnyt/privilégiumot jelent, és egyre inkább – az egyébként is hátrányos helyzetű kisebbségi közösségeket kiemelten terhelő – súlyosbodó szociális egyenlőtlenségek forrásává válik. Miután a közeljövőben a számítógép- és Internet-ellátottság az informatikai szolgáltatások területén Szerbiában is folyamatosan növekvő, sőt ugrásszerű fejlődést prognosztizálnak – a Régió (és azon belül a magyar kisebbségi közösség) számára is elsőrendű gazdasági és politikai érdekként és kitörési lehetőségként kell kezelni a gyors és intenzív kommunikációs infrastruktúra-építést, a korszerű kommunikációs technológiák hatékony meghonosítását és a lakosság széleskörű informatikai (tovább) képzését. A vajdasági magyar írott és elektronikus média átszervezése, gyökeres innovációja sajnos még várat magára, és ez rányomta bélyegét az online tartalomfejlesztésekre is. A szerbiai napilapok (az egyetlen szerbiai magyar nyelvű napilap a Magyar Szó – http://www.magyar-szo.co.yu) és hetilapok (a legolvasottabb Családi Kör – http://www.csaladikor.co.yu, a Hét Nap – http:// www.hetnap.co.yu, stb.) és irodalmi folyóiratok (a Híd – http://www.forum-liber.co.yu, az Üzenet – http://www.zetna.org.yu és a Symposion – http:// www.symposion.org.yu) internetes kiadásai szinte nem vesznek tudomást az új média radikálisan megújult formai/tartalmi lehetőségeiről és gyakorlatilag változatlanul ugyanazt nyújtják amit papíron is; a rádióknak/tévéknek (a Szabadkai Rádiónak – http://www.radiosubotica.co.yu, az Újvidéki Rádiónak – http: 9
//www.radionovisad.co.yu, vagy a szabadkai Super Televíziónak – http: //www.supertv.co.yu, stb.) pedig nincs is rendszeresen frissített, csupán szűkre szabott bemutatkozó internetes oldaluk. A számos elérhető magyarországi, szerbiai és/vagy nemzetközi internetes információforrás mellett jelenleg a Vajdaság területén valójában mindössze két naprakész online hírlap/hírportál létezik, a kb. két éve – erdélyi/felvidéki mintára – alakult Vajdaság Ma hírportál (http://www.vajdasagma.info) és a még fejlesztési stádiumban lévő Vajdaság Portál (http://www.vajdasagportal.com). Vezetékes és műholdas műsorszolgáltatás. Az intenzív expanzióban lévő vezetékes és műholdas (újabban már multiplex és interaktív) műsor- és multimédiás kommunikációs szolgáltatások jogi, piaci és tartalmi szabályozása (a jogszabályilag már szinte követhetetlenné válóan dinamikus műszaki fejlődés miatt is) egyre nehezebb feladat. Pedig a jelenlegi műszaki korlátok és lehetőségek mellett épp a vezetékes és műholdas műsorelosztó- és szolgáltató rendszerek biztosíthatják csupán a lokális és regionális kisebbségi rádió- és televízió-műsorok eljuttatását a távolabbi szórvány- és szigetpopulációk célközönségéhez. Ugyan még néhány évvel ezelőtt is, a 60 működő szerbiai kábelszolgáltató rendszeresen töltötte fel programkínálatát külföldi kalózprogramokkal, 2007. eleje óta a törvény szigora fokozatosan rendet teremt ezen a területen is, hiszen a rádió-és televízió-műsorok kábelelosztó hálózaton keresztül történő szolgáltatásának engedélyezési eljárása a Köztársasági Távközlési Ügynökség (Republička agencija za telekomunikacije – RATEL) hatáskörébe került és Szabályzatban előírt, szigorú műszaki és tartalmi feltételekhez kötött. Az előírt küszöbfeltételek teljesítésén túl azonban a szolgáltatók egyértelműen nyereségelvű vállalkozói szemléletet követve, a célközönség igényeinek kielégítésére törekedve működnek, sőt esetenként kartellszerű érdekcsoportosulások és nehezen kezelhető lokális/regionális monopóliumok alakulnak ki. Digitális televízió. Megalapozott vélemények szerint a digitális műsortovábbítás elterjedése néhány éven belül teljesen át fogja alakítani a tévézési szokásokat. Egyes előrejelzések szerint 2009-re az európai háztartások 74%-ában, 123 millió otthonban veszik majd igénybe a digitális televízió-szolgáltatást. Ugyan az Európai Bizottság 2012-ben jelölte meg azt az időpontot, amikor az analóg sugárzást az EU minden tagállamában véglegesen fel kell hogy váltsa a digitális, sokak szerint azonban az új közösségi tagok, de a régiek közül is többen csak késve (egyes elemzések szerint pl. Németország csak 2016-ban, Olaszország pedig csak 2020-ban) tudják teljesíteni ezt a célhatáridőt. Szerbiában jelenleg a digitalizáció kérdése csupán szakmai körökben ismeretes, végérvényes váltásra ezen a területen 2020. előtt nincs reális kilátás. Pedig a digitalizáció – jelenleg még szinte elképzelhetetlen műsorbőségével, minőségi szintjével, multiplex- és interaktív opciós lehetőségeivel – alapjaiban fogja átrendezni az elektronikus médiatérségben jelenleg uralkodó szükséggazdálkodási viszonyokat. Meg fognak szűnni a mai értelembe vett helyi, körzeti/regionális és országos média-vételkörzeti korlátok, és valószínűleg nem lesz már szükség a jelenlegi médiatörvény szerinti műsorszolgáltatási és frekvencia-kiosztási pályázati rendszerre sem, helyette egyszerűsített bejelentéshez kötött engedélyeztetési eljárás látszik csupán indokoltnak. Ezek a kétségtelenül forradalmi változások a jövőben jelentős mértékben meg fogják könnyíteni a lokális/regionális és kisebbségi jellegű audiovizuális produkciók eljuttatását a szórványban és/vagy szigetpopulációkban élő, földrajzilag akár nagyon távoli célközönségekhez is.
10
4.
Jövőkép
Indoklás. Miután a nemzeti nyelv a saját kultúra és az egységes nemzeti közösség szimbóluma is egyben, a kisebbségi közösségek nyelvi és politikai identitása is erősen összefügg. Ezért a kisebbségi nyelvű média intenzív jelenléte – a többségi környezet viszonyulásától függetlenül is – meghatározó szerepet játszik a kisebbségi közösségek nemzeti identitásának megőrzése, valamint kulturális és politikai megnyilvánulása érdekében. A kisebbségi nyelvű média és műsorszórás általános alapelveiről (a véleménynyilvánítás szabadsága, a kulturális és nyelvi sokszínűség, az önazonosság védelme, az egyenlőség és diszkriminációmentesség), szabadságáról, jogairól/jogosítványairól, támogatási formáiról számos nemzetközi dokumentum/megállapodás rendelkezik (az ENSZ Kisebbségi Nyilatkozata, az Európai Nyelvi Karta, a Kisebbségi nyelvek használatáról a műsorszóró médiában c. EBESZdokumentum stb.), és ezeket a rendelkezéseket javarészt a szerbiai jogrendszerbe is beemelték (a 2002-évi Kisebbségjogi Törvény - Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina, a 2006-évi Műsorszórási Törvény – Zakon o radiodifuziji, stb.), az azonban mindeddig nem tudta teljesen levetkőzni a Miloševići rendszer terhes örökségeit (ilyen pl. a kisebbségi közösségek jogait súlyosan sértő és ezért ugyan már lazábban kezelt, de hivatalosan még jelenleg is hatályos (a cirill írásmódot favorizáló), 1991-évi Szerbiai Hivatalos Nyelv- és Írásmód-használati Törvény – Zakon RS o službenoj upotrebi jezika i pisma). A kisebbségi/magyar elektronikus média elmúlt időszakból örökölt súlyos hátrányos helyzetét a (kisebbségi pozitív diszkrimináció elvét nem, vagy csupán igen korlátozott mértékben alkalmazó) egyre szigorodó szerbiai műszaki/jogi szabályozási rendszer nem oldja fel, sőt egyre súlyosabban veszélyezteti még a kisebbségi közösségek korábbi időszakban már megszerzett jogainak megtartását és jövőbeni érvényesítését is. Ezek a fenyegető körülmények váltották ki és indokolják egy, a szerbiai politikai és hatalmi struktúrától független, önálló, alapítványi finanszírozású, a teljes vajdasági magyar közösség többszólamú (rádiós, televíziós, internetes elérhetőség), hangsúlyozottan közszolgálati jellegű/hangvételű, gazdaságilag/politikailag/emberileg független és önálló elektronikus médiaház létrehozását és magyar nyelvű tájékoztatási/műsorszolgáltatói tevékenységének mielőbbi beindítását. Helyzetértékelés. A vajdasági magyarság életében a rendszerváltás és társadalmi átalakulás igen gyakran a helyzet javulása helyett annak romlását vonja magával. Természetesen vonatkozik ez a megállapítás a tájékoztatásra is, de mindenekelőtt az elektronikus médiára, hiszen a kívülállók számára annak helyzete/státusa még ugyan elfogadhatónak tűnhet, ténykérdés azonban, hogy a magára hagyott és kiszolgáltatott vajdasági magyar elektronikus tájékoztatás igen gyorsan létveszélybe sodródhat. Jelenleg a Vajdaság területén két egész-napos magyar közszolgálati rádióadó működik: az állam által fenntartott Újvidéki Rádió és a szabadkai (ill. részben a magyarkanizsai és zentai) önkormányzat által finanszírozott, igen nagy hallgatottságú Szabadkai Rádió. A televíziózás területén sokkal rosszabb a helyzet: pillanatnyi-
11
lag csupán az Újvidéki Televízió sugároz említést érdemlő, de igen szűkre szabott közszolgálati jellegű magyar nyelvű regionális műsort, ill. csupán Újvidéken érhető el a Mozaik TV szintén csekély terjedelmű magyar műsora. Emellett tartomány szerte, több önkormányzati alapítású/fenntartású rádióban hallható napi vagy heti néhányórás magyar nyelvű műsor, és (többnyire a többnemzetiségű környezetekben) néhány kereskedelmi tévé és rádió is próbálkozik – sajnos rendre igen silány szakmai, tartalmi és nyelvi minőségben. Ezt az áldatlan helyzetet nem tudja feloldani az URH frekvenciatartomány viszonylag liberálisabb kezelése sem, hiszen e rádiók vételi lehetőségei korlátozottak, a tartományi átjátszó-hálózat adta lehetőségekkel pedig csupán a közszolgálati Újvidéki Rádió élhet. Sajnálatos módon, az önkormányzati alapítású elektronikus tájékoztatási eszközök már megkezdődött kényszerű privatizációja miatt még a jelenlegi állapot sem lesz sokáig fenntartható, és értelemszerűen igen gyorsan kérdésessé válik/válhat – az egykor közpénzekből létesített és most erőltetetten privatizálódó – helyi rádiókban a közszolgálati és a kisebbségi/magyar nyelvű műsorok létjogosultsága. Ez a veszély elsősorban az egész napos magyar nyelvű műsort sugárzó, és a tömbmagyarság életterében leginkább hallgatott, igen népszerű Szabadkai Rádiót fenyegeti, hiszen az utóbbi években nagy hozzáértéssel és állhatatos munkával elért műsor-, szerkesztőség- és hallgatótábor-bővülése egyetlen csapásra értelmét veszítheti. Ugyanakkor, az Újvidéki RTV keretében is egyre bizonytalanabb és kilátástalanabb a magyar nyelvű műsorok sorsa és perspektívája: azok további fenntartása ugyan állami feladat, az azonban (sem mennyiségi sem minőségi szempontból) már jelenleg sem elégíti ki a vele szemben jogosan támasztott igényeket és elvárásokat, de arra a felgyülemlett és egyre súlyosbodó anyagi és kádergondok miatt sajnos a jövőben sem lesz mód. Így a vajdasági magyar elektronikus tájékoztatás – amely már jelenleg sem felel meg a szükségleteknek – teljes elsorvadásra van ítélve. Ez pedig rendkívül, sőt életbevágóan súlyos következményekkel járhat a vajdasági magyarság egészének megmaradására/jövőjére: hiszen anyanyelvű oktatás és a mindenki számára elérhető anyanyelvű tájékoztatás nélkül igen gyorsan (akár már néhány évtized után) „elsorvad a nyelv, elvész az identitás és elfogy a közösség”. Ha tehát a vajdasági magyarságot szülőföldjén, nyelvében, kultúrájában közösségként kívánjuk megőrizni, és segíteni abban, hogy a megváltozott társadalmi viszonyok között versenyképessé, az európai integrálódásra fogékonnyá és képessé váljon, akkor tömbmagyarsági székhellyel egy színvonalas magyar nyelvű elektronikus médiaközpontot (rádió- és tévéműsort, valamint online hírportált) kell számára biztosítani és fenntartani – olyan formában, hogy az ne legyen kitéve az érdektelen fenntartó (az állam, vagy a privát tulajdonos) jó- vagy rosszindulatának. Közszolgálatság és/vagy kereskedelmi jelleg. Közismert tény, hogy a kereskedelmi alapú médium lényege, hogy: • tőkés/magán-tulajdonban van, • a tulajdonos pénzügyi/üzleti és politikai érdekeit kell szolgálnia, • a szerkesztőségek működésének felügyeletét szükségszerűen a tulajdonos látja el, • a működés célja az üzleti eredményesség és profittermelés, • a financiális alapokat a sikeres kereskedelmi (példányszám, reklámbevétel) működés biztosítja, ezért ma már kifejezetten a hirdetésekből származó bevételektől és egyre inkább multinacionális üzleti érdekektől függő,
12
•
•
•
célzott közönsége a fizetőképes/potenciális vásárlóközönség, tehát miután a médium elsősorban reklámfüggő – a nem piacképes társadalmi rétegek körét nem is kívánja kielégíteni, a célközönség optimumának elérését – ha kell – gyakran mesterséges híréhség felkeltésével biztosítja, aminek eredményeként maga a média válik közvetlen virtuális információtermelő forrássá, ill. működésének eredményességét mindenekelőtt üzleti eredményessége mutatja.
A közösségek Európájában – a piaci versenyszemlélet mindent átfogó vezérelve ellenére – eljutottak annak a felismeréséig, hogy a nemzeti közösségek és csoportok egészséges működésének és fennmaradásának érdekében (a kereskedelmi média mellett és/vagy azzal párhuzamosan) meg kell teremteni a közösséget teremtő és éltető, nem öncélú/nyereségközpontú információszolgáltatást és kommunikációt biztosító nemzeti/közösségi közszolgálati médiumokat is. A teljességre való törekvés érdekében természetesen biztosítani és garantálni kell a közszolgálati média gazdasági, politikai és személyi függetlenségét. Ebben a megfogalmazásban a közszolgálati médium legfőbb jellemzői, hogy: • tulajdonosa a közösség, • finanszírozása alapvetően (legalább 67%-ban!) közpénzekből történik, de függetlensége érdekében több lábon áll (reklámbevételek, általános /kiegészítő üzleti tevékenységből származó bevételek, állami és szponzori támogatások, ill. bérleti/készülékhasználati díjak), • felügyeletét a közösség látja el (közösségi igazgatási struktúrák, civil szervezetek, prominens személyek), • működésének célja a célközösségen belüli kommunikáció (közösségteremtő/megtartó információs kapcsolat) megteremtése, szolgálata, • a tulajdonos, tehát mindenekelőtt a közösség érdekeit kell szolgálnia, működésében a közösség értékrendje kell, hogy meghatározó legyen, • hatóköre és működésének folyamatában a közösség teljességét kell megcéloznia, tehát arra kell törekednie, hogy ne csupán egyetlen célréteget szólítson meg, hanem „mindenki médiuma” legyen, • működése eredményességének mutatója a közösségnek mint tulajdonosnak való megfelelés, aminek mértéke a társadalmi közélet, a demokrácia, a közösségi kultúra szolgálatának hatékonysága, • műsorpolitikai stratégiája a közösséget érdeklő és az azt építő közérdeklődés felkeltése és kielégítése kell, hogy legyen, • működési filozófiájának lényege, hogy műsorszámaival a közösségi kommunikációt segítse elő, de lehetőleg szórakoztató módon, a célközönség teljességre törekvő és hatékony elérése/megszólítása érdekében. 4.
A Pannónia Alap elektronikus médiaház
Célok, eszközök. A fenti célok megvalósítására alakult meg a szabadkai Pannónia Alap elektronikus médiaház, amelynek deklarált szándéka és célja: a vajdasági magyarság teljességigényű anyanyelvű tájékoztatása, ill. valósághű kép közvetítése a vajdasági magyarságról a szűkebb és tágabb külső környezet felé. Felvállalt feladata nem pusztán a korszerű igényeknek megfelelő, színvonalas és objektív tájékoztatás, hanem az is, hogy tevékenységével alkotó módon járuljon hozzá a vajdasági magyarság közösségi megmaradásához, a vajdasági és az egyetemes magyarság kul13
turális értékeinek megőrzéséhez és közvetítéséhez, az anyanyelvű oktatás támogatásához és fejlesztéséhez, az egészséges nemzeti és regionális identitástudat kiépítéséhez, megőrzéséhez és erősítéséhez, a vajdasági magyarság felkészítéséhez a küszöbön álló európai integrálódási folyamatokra, esélyegyenlőségének kivívásához a folyamatban lévő társadalmi-gazdasági átalakulásban, a jogegyenlőség népszerűsítéséhez és a hátrányos megkülönböztetések felszámolásához, a többségi és más népekkel való toleráns együttéléshez. Ennek érdekében az elektronikus tájékoztatás minden rendelkezésére álló formájával élni kíván: a rádióval, televízióval és az internetes online tájékoztatással, de olymódon megszervezve azt, hogy műszaki felszereléseit és szakkádereit is maximális mértékben hasznosítsa mindhárom területen. Ugyan a Pannónia Alap elektronikus médiaház elvben nem profitorientált vállalkozásként kíván működni, nyelvi és kistérségi bezártsága miatt pedig igen szűk/korlátozott médiapiacot tud csak megszólítani, ugyanakkor azonban a vajdasági magyarság számára létfontosságú közösségi közszolgálati (hírközlési/tájékoztatási és edukációs) feladatokat kíván ellátni – a felvállalt célok és küldetés teljesítése és a lehetőleg magas hallgatottsági/nézettségi mutatók elérése mellett – (éppen a meghirdetett és felvállalt gazdasági és politikai függetlenség fenntartása érdekében) mindenképpen szerény, de pozitív gazdasági mutatókkal kell gazdálkodnia. Pannón Rádió. Az elmúlt évek során a szabadkai Magyar Ház – a Pannónia Alap elektronikus médiaház céljaira rendelkezésre bocsátott III. és IV. emeleti – helyiségeiben két korszerű technikával, jól felszerelt rádió-stúdió (egy-egy, részben tévéműsorok készítésére is alkalmas adás- és off-stúdió) készült el,. Jelenleg a rendszer próbaüzemben van és kísérleti műsorokat készít/közvetít. A frekvenciapályázaton elnyert regionális frekvencia mielőbbi használatbavétele és azon egy egész napos, közszolgálati igényeket kielégítő, független/civil hangvételű, a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő, magyar nyelvű tájékoztató, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorséma kialakítása, műszaki és káderfeltöltése, valamint az azzal kapcsolatos legszükségesebb adalékos beruházások sürgősségi megvalósítása jelenleg is folyamatban van. A teljességigényű regionális rádióműsor sugárzásának megkezdését a Pannón Rádió 2008. kezdetére tervezi. Pannón TV. Hasonló gondokkal kellett megküzdeni a község/régió területén megpályázható egyetlen lokális televíziós csatorna esetében is, ugyanis a Bácska területére kiosztott televíziós frekvenciák egyike sem biztosít teljes fedettséget a tömbmagyarság életterét magába foglaló Régió teljes területén, de ugyanakkor az Északvajdasági (magyar önkormányzati) Régió területén is jelenleg csupán egyetlen (a szabadkai) frekvencia pályázható meg. A hatályos médiatörvény „indokolt esetekben” ugyan lehetővé teszi a lokális frekvenciákon sugárzó adók hatósugarának esetleges megnövelését, a szabadkai lokális csatorna esetében ez azonban csupán igen távoli opciós lehetőségnek tekinthető. Miután a (szintén a Pannónia Alap keretében működő, független) Pannón TV jelenleg még nem rendelkezik erőforrásokkal egy teljességigényű, egész napos magyar nyelvű regionális nézettségű televízió működtetéséhez/fenntartásához, ezt a kiírást – napi 6 órára szűkített programsémával – a TV YuEco partner-televízióval közösen pályázta és nyerte meg 2007. novemberében. A Pannón TV 2006. augusztus 14-én kezdte meg egy napi félórás kísérleti műsor készítését. A fél órás műsor egy ötperces hírösszefoglalóból, és egy naponta válta-
14
kozó tematikájú – szerb feliratozással ellátott – magazinműsorból állt. A fél órás műsor gyakorlatilag az egész Vajdaságban elérhető volt, ugyanis az egyetlen tartományi fedettségű kereskedelmi televízió, a szabadkai székhelyű, egyébként szerb nyelvű Super-TV televízió sugározta. A Pannón TV 2007. májusában bővített műsorán, és ma már több televízión, illetve kábeltévé-hálózaton keresztül juttatja el azt a nézőkhöz. A napi háromórás műsor Magyarkanizsa, Zenta és Topolya községek területén kerül adásba, központi kétórás részét pedig átveszi a földi sugárzású és kábelen is nézhető szabadkai Yu-Eco Televízió is. A műsor hétköznaponként két órányi új anyagot tartalmaz, ezek: 20 perces stúdióbeszélgetés, valamilyen aktuális témában, egy 15-20 perces regionális híradó, egy félórás magazinműsor (hétfőn gazdasági integrációs, kedden művelődési, szerdán kommunális-önkormányzati, csütörtökön mezőgazdasági, pénteken pedig szociális-egészségügyi témákkal), ill. egy kb. 20 perces évszaki időszerűségű riportműsor, programajánlók, kisközösségi hírek stb. alkotják. A magazinműsorokat továbbra is szerb nyelven feliratozzák és azokat a már említett tartományi elérhetőségű SuperTV és az újvidéki székhelyű Mozaik TV is sugározza. Hétvégeken kb. 1,5 órányi friss anyag, és ugyanannyi ismétlés kerül adásba. A heti rendszerességű gyermek és ifjúsági műsor mellett helytörténeti sorozatot, portrékat, egyházi magazinokat láthatnak a nézők. Ezeknek, a műsoroknak egy része ugyancsak kétnyelvű, a szerbül nyilatkozókat rendszeresen magyarra és többnyire fordítva is feliratozzák. A teljes műsort jelenleg tehát négy észak-bácskai önkormányzat nézői láthatják, de a műsor egy része Vajdaság-szerte is látható. A szabadkai Yu-Eco partner televízióval kötött előzetes megállapodás szerint a közeljövőben (a közösen elnyert lokális csatornán) a Pannon TV napi hat órás műsort kezd sugározni, a reggeli és a késő délutáni időszakban, vagyis akkor, amikor a nézők ugyan időt szánnak a tévézésre, de még nem tértek át a magas nézettségű magyarországi kereskedelmi tévék esti (főműsoridős) programjaira. Miután ez a lokális frekvencia Szabadka községre korlátozódik, a műsort továbbra is kábeltévéhálózatokon keresztül fogják eljuttatni a környező településekre, de azok jelenlegi számát Adára, Kishegyesre és Óbecsére is kibővítve. Tekintettel arra, hogy a Pannón Rádió regionális rádiós frekvenciája Szabadka, Magyarkanizsa és Zenta községek területét sugározza be, és a Pannón TV is több község területét szándékozik televíziós műsorral ellátni, a Pannónia Alap helyi tudósítókat fog alkalmazni, hosszabb távon pedig egy-egy Tisza-menti és közép-bácskai ministúdió kialakítását tervezi. A teljességigényű rendszeres televíziós műsorkészítés és –szórás beindítását a Pannónia TV 2010. végére tervezi. Internetes online hírportál. A Pannónia Alap intenzíven készül egy teljességigényű, korszerű kiállítású, újszerű hangvételű, a tájékoztató, ismeretterjesztő és szórakoztató tartalmak legszélesebb spektrumát felölelő internetes online hír- és információportál felállítására és működtetésére. Jelenleg ugyan még csak a Pannónia Alap internet-honlapjának a készítése van folyamatban, de egyéb információs tartalmak és utalások (linkek) mellett ezen a honlapon keresztül szándékozza letölthetővé, ill. (a későbbiek folyamán) online is elérhetővé tenni – a szórványban és külföldön élő vajdasági, az anyaországi, valamint a világ bármely részén élő magyarság számára is – rádió- és tévéműsorait, valamint információs és ismeretterjesztő háttéranyagait is.
15
5.
Záradék
A tudatosan folytatott sok évtizedes restriktív gazdaságpolitika és az örökölt szerkezeti hiányosságok ellenére is – mindenekelőtt a lakosság magasabb képesítési szintje, munkakultúrája és mobilitása eredményeként – a Vajdaság, és azon belül a Régió is (bár az elmúlt időszakban igen sokat veszített viszonylagos magasabb gazdasági súlyából és hatékonyságából), még jelenleg is az ország legfejlettebb részének számít, ugyan gazdaságát az elmúlt közel 15-éves krízisidőszakban elszenvedett újabb súlyos károsodások és a kíméletlen rablóprivatizáció még jobban megrendítették. A Szerbiában folyamatban lévő (és záró fázisához közeledő) privatizáció kedvezményezettje ugyanis egyértelműen a saját politikai/hatalmi elit klientúrája, és ez önmagában is igen hatékony eszköze a Régió – és azon belül a vajdasági magyarság – további, egyre súlyosbodó gazdasági súlyvesztésének és marginalizálódásának. A Régió és a vajdasági magyarság sajnos nem rendelkezik olyan természeti erőforrásokkal, működő tőkével, exkluzív technológiákkal, sem politikai/végrehajtó hatalommal, amelyekkel önmaga meg tudná állítani és/vagy vissza tudná fordítani ezt folyamatot; és a többségi társadalom remélhetően javuló viszonyulása, az anyaország és a nemzetközi közösség hatékony támogatása is csupán enyhíteni tudja azt. Számára, de érdekvédelmi szervezetei és politikai képviseletei számára is, a múltban elszenvedett súlyos hátrányok és a kisebbségi állapotból (a jövőben is) kényszerűen eredő hátrányos versenyhelyzet kivédésére/ellensúlyozására csupán két etnikailag szelektív viselkedésforma és politikai stratégia fogalmazható meg: a vajdasági magyarság képzési és szakképesítési szintjének gyors, hatékony és látványos feljavítása, ill. egy saját érdekeit/céljait szolgáló, átfogó, anyanyelvű, független, objektív és naprakész tájékoztatási rendszer felállítása és működtetése!
16
