Elektronikus díjrendszer a magyar közösségi közlekedésben

Elektronikus díjrendszer a magyar közösségi közlekedésben Esztergár-Kiss Domokos – Válóczi Dénes – Aba Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék [email protected], [email protected], [email protected]

A közösségi közlekedés színvonalának emelése érdekében szükséges az információkezelési műveletek hatékonyabb és teljes körű elvégzése. A közlekedés során lényeges szerepet kap a díj beszedésének módja, melynek egyszerűsítése a modern technológiák adta lehetőségekkel megoldható. Az elektronikus díjrendszer bevezetésével rugalmasan alakítható tarifarendszer, személyre szabott díjak, illetve hatékonyabb üzemeltetés érhető el. A felhasználók szempontjából a teljesítményarányos díjfizetés és a személyre szabott díjtermékek jelentenek előrelépést, míg az üzemeltetők szempontjából a felhasználói igényeket kielégítő tarifarendszer bevezetésére, illetve a felhasználói szokások alapján statisztikák készítésére nyílik lehetőség. A cikk célja, hogy ismertesse az elektronikus jegyrendszerek struktúráját, jellemzőit, illetve példán keresztül mutassa be ezen rendszerek funkcionalitását és lehetőségeit.

1. Elektronikus díjrendszerek A közösségi közlekedési díjrendszereknek alapvetően több, egymással ellentétes célt kell szolgálnia Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található., ezek metszetében kell megtalálni az optimumot, amely a díjstruktúra megfelelő megválasztásával érhető el (1. ábra). Az állam számára a városkép szempontjából vonzó közösségi szolgáltatás, egy minimális szociális szolgáltatási szint biztosítása, illetve alacsony hozzájárulási költségek elérése fontos. Az üzemeltető szempontjából a hatékony működés, egyszerű elszámolás, maximális árbevétel és a költségek fedezetének biztosítása lényeges. Az utasok számára pedig az alacsony árak, egyszerű használat, magas időbeli és térbeli rendelkezésre állás és egy magas színvonalú szolgáltatás biztosítása a fő szempont.

1. ábra: Közösségi közlekedési célok

-1-

1.1. Az elektronikus díjrendszer fejlődése A díjak beszedése (1. táblázat) több módon történhet Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. Alapvetően a papírjegyek terjedtek el, ezek azonban számos mai követelménynek nem felelnek meg, hiszen könnyen hamisíthatóak és nem lehet monitorozni az egyes utazásokat. A mágneskártyás technológia az 1970-es években fejlődött ki, mely jobb hamisítás elleni védelemével és korlátozott adatgyűjtési lehetőséggel jelentett előrelépést. Az elektronikus díjrendszereket a légi közlekedésben már az 1980-as években bevezették Hiba! A hivatkozási forrás nem található., de ott egy másfajta üzleti politika érvényesül, hiszen a jegyeket minden esetben névre szólóan előre lefoglalják, és pontosan lehet tudni, hogy ki melyik járaton fog utazni. Eközben a közösségi közlekedésben nincsenek ilyen megkötöttségek, így az ellenőrzést is más módon kell megoldani. A közösségi közlekedésben az 1990-es évektől kezdtek el terjedni az érintésmentes kártyák Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. A kártyába beépített microchip tárolja az adatokat, rendelkezik egy antennával, amelyen keresztül kommunikál. Nincs beépített akkumulátoruk, hanem a leolvasás során keletkező beépített indukciós hurok annyi áramot képes felvenni, ami elegendő az adatok kiolvasásához. Az érvényesítés sokkal egyszerűbb, és az utazási adatok gyűjtése is megoldott, azonban a kártyák előállítási költsége igen magas. Természetesen a bankkártya-alapú rendszereket is ide lehet érteni, melyek egy speciális utasmédiát jelölnek. A legújabb technológiát a mobiltelefonon alapuló megoldások jelentik (e-ticket), melyek az NFC (= Near Field Communication) szabványon alapulnak. Ennek előnye a biztonságos fizetési lehetőség és az egyszerű használat, de az infrastruktúra kiépítése nagyon költséges és a technológia még nem elég fejlett a tömeges alkalmazáshoz.

Tulajdonságok

papírjegy

mágneskártya

érintésmentes kártya

érvényesítés

mechanikus

kártyaleolvasó

terminál

előnyök

olcsó előállítás, egyszerű használat

jobb hamisítás elleni védelem

egyszerű érvényesítés, utazási adatok monitorozása

hátrányok

gyenge hamisítás elleni védelem, nem használható utazások monitorozására

bonyolult érvényesítés, magas meghibásodási arány

drága előállítási költség

e-ticket mobiltelefon jegynélküli utazás, biztonságos fizetés, egyszerű használat drága infrastruktúra, nem kiforrott technológia

1. táblázat: Díjbeszedő rendszerek összehasonlítása Hiba! A hivatkozási forrás nem található.

Az elektronikus díjrendszerek mobiltelefonnal történő fizetése teljesíti a mobil kereskedelem által definiált jellemzőket, amelyek a következőek Hiba! A hivatkozási forrás nem található.:

-2-

  

  

jelenvalóság: a mobil eszköz bárhol és bármikor elérhető, a felhasználó bárhol hozzáférhet a közlekedési, illetve díjszabással kapcsolatos információkhoz. elérhetőség: A díjtermékek megvásárlása bármikor megvalósítható, így a rendszer mindig elérhető az utasok számára. helymeghatározás: A mobil eszközökbe épített érzékelők segítségével kültéren (GPS, WiFi, cellaID, BT) nagy pontossággal meghatározható az utasok pozíciója, így ezzel az információval újfajta szolgáltatások nyújtása lehetősége (pl: közeli megállóhelyek és indulási idők lekérdezése). személyre szabhatóság: Az egyes utasok igényeinek figyelembe vételével még pontosabban adatok előállítása lehetséges. adatszórás: Az egy földrajzi területen elhelyezkedő tartózkodó utasok számára koncentrált információ adható (pl: célzott hirdetések). értéknövelt alkalmazások: Aktualizált, valós idejű információ nyújtása az utasok számára, azonnali fizetés lehetősége, statisztikai adatok gyűjtése.

1.2. Az elektronikus díjrendszer tulajdonságai A díjakat lehet utazás, illetve utas szerint differenciálni Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. Az utazás szerinti árképzésnek része lehet az utazási idő, az utazási távolság, az utazási mód (pl: hajó), az utazás időpontja (pl: csúcsóra), melyekből a következő kategóriák alkothatóak:  egységes ár: Minden utazásra azonos díj kerül felszámításra. akkor használható jól, ha az utasok többsége hasonló utazási szokásokkal rendelkezik.  utazás alapú: Az egyes utazásoknak vannak meghatározott díjai.  zóna alapú: Az árat a zónákon való átlépések száma határozza meg. Az egyes zónákon belül azonos a felszámított díj.  távolság alapú: A megtett utazási távolság alapján fizetendő a díj. A hálózat övezetekre van osztva, és az egyes megállók közötti távolság alapján kerül meghatározásra a díj.  idő alapú: meghatározott ideig érvényes az utazási jogosultság. Az utasok tulajdonsági alapján megvalósuló árképzés az utasok életkorán, illetve szociális helyzetén alapul. Ilyen lehet a gyermek, a tanuló, a nyugdíjas, a mozgáskorlátozott személy, a munkanélküliek, a rendőrök, illetve egyéb szervezetek dolgozói. Az utasok által generált, és az üzemeltető által összegyűjtött információk alapján a következő értéknövelt információk nyerhetőek ki az elektronikus díjrendszer segítségével:  kapacitáskihasználás monitorozása,  menetrend betartásának ellenőrzése,  megállóterhelés vizsgálata,  célforgalmi mátrixok felállítása,  utazási szokások felmérése, statisztikák készítése,  utasok mozgásainak előrebecslése a felmért adatok alapján. Az elektronikus díjrendszer a következő előnyökkel jár az utasok, az üzemeltetők és az állam számára Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található.:  tarifarendszer egyszerűsítése, -3-

              

egyszerű kezelhetőség, kényelmes, pénz nélküli fizetési opció az utasok számára, biztonság növelése, új utasok belépése a rendszerbe, multimodális utazások könnyebb képzése, utazások monitorozása, teljes körű adatgyűjtés, állami támogatások ellenőrzési lehetősége, visszaélések visszaszorítása, jegyeladási költségek csökkenése, fenntartási költségek csökkentése, utascsere sebességének felgyorsítása, új szolgáltatások bevezetésének lehetősége, középtávon megtérülő beruházás, a közlekedési szolgáltatás minőségének emelkedése

1.3. Az elektronikus díjrendszer elemei, kapcsolatai A rendszer a következő alapelemekből épül fel Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található. amelynek kapcsolatai a 2. ábrán láthatóak.  Utasmédiák: Az utasmédia lehet kártya vagy mobil eszköz is. A kártya lehet egy bankkártya, illetve a közlekedésszervező által kiadott közlekedési kártya, mely azonosításra szolgál, azaz személyes adatokat tartalmaz, de díjterméket nem hordoz. A fizetés utólag, a kártyára terhelve valósul meg. Előnye, hogy biztonságos és elvesztés vagy lopás esetén könnyen letiltható.  Értékesítési pontok: Az utasmédiák megvásárlásának helyszínei. Itt van lehetőség regisztrálni, díjtermékeket vásárolni, illetve feltölteni az egyenleget. Ezek lehetnek ügyfélszolgálatok, automaták és a telefonos, illetve internetes értékesítés. Az utassal való kapcsolat lehet személyes vagy telekommunikációs kapcsolaton alapuló. Az értékesítési pontok telekommunikációs kapcsolatban vannak a központi rendszerrel, ahova beküldik a keletkezett adatokat.  Terminálok: A járműveken, illetve a megállókban található érvényesítő készülékek, amelyek kapcsolatban állnak a központi rendszerrel. Az utazásra való jogosultságot a központi rendszertől kapott információ alapján ellenőrzik. Egy járművön, illetve megállóban elhelyezett több terminál esetében master-slave alapon működnek a terminálok, azaz egy kijelölt elsődleges (master) terminál tartja a kapcsolatot a központi rendszerrel, míg a többi (slave) terminál csak az elsődleges terminállal. Ezzel kiszűrhető ugyanannak az utasmédiának meghatározott időn elül történő többszöri felhasználása. A terminálok rendelkeznek korlátozott méretű memóriával, mely lehetővé teszi az utazások utólagos ellenőrzését a kommunikációs hálózat kiesése esetén. Ekkor szinkronizációval helyreállítható az adatkonzisztencia. Továbbá a tiltott utasmédiák letárolásával azonnal kiszűrhetőek a jogosulatlan utasok. A terminálok lehetnek zárt peronos kialakítás esetén kapuk, peronon elhelyezett terminálok, a járművön elhelyezett terminálok és ellenőri kézi készülékek. -4-





Központi rendszer: Szerver alapú rendszerek esetében különösen nagy szerepet kap, ezért fontos a redundáns adattárolás és a megbízható, gyors működés. Ennek előnye, hogy rugalmas, tarifa változás esetén gyorsan megvalósítható az átállás, valamint a rendszer többi eleme az egyszerűbb műveletvégzési igény miatt olcsóbban kiépíthető. Tartalmaz: o egy ügyfél-adatbázist: itt kerülnek összerendelésre az utasadatok és az utasmédiák, o egy tarifaszámító modult: itt kerülnek kiszámításra az egyes utazásokhoz kapcsolódó díjak, o és egy elszámolási modult: ide futnak be az utasok által megvalósult utazások adatai, amelyek alapján a pénzügyi elszámolás és statisztikák elkészítése történik. Kommunikációs hálózat: Ezen keresztül valósul meg az utazás megkezdésekor, illetve befejezésekor az utasmédia ellenőrzése. Mivel az adatok a központi rendszerben tárolódnak, ezért az ellenőrzéshez szükséges a gyors és mindig rendelkezésre álló adatátvitel. A kommunikáció egyrészt az utasmédiák és a terminálok között, másrészt a terminálok és a központi rendszer között zajlik. Előbbire az NFC-szabvány szerinti low-range kommunikáció (ISO 14443) alkalmazható Hiba! A hivatkozási forrás nem található., ami maximum 10 cm-es távolságból történő leolvasást tesz lehetővé. Azonban lehetséges vicinity kommunikációt is alkalmazni, aminek legfontosabb tulajdonsága a nagyobb távolságból történő leolvasás. Utóbbi kommunikációra fixen telepített (peronos, kapus) terminálok esetén WiFi vagy optikai kábeles megoldás, mobil (járműveken elhelyezett, kézi készülékes) terminálok esetén pedig a mobiltelefonos hálózat (GPRS, 3G) alkalmazása javasolt.

2. ábra: Az elektronikus rendszer elemei és kapcsolatai -5-

1.4. Az elektronikus díjrendszer típusai Az elektronikus rendszerek következő típusait különböztetjük meg az utasok azonosítási módja alapján Hiba! A hivatkozási forrás nem található., Hiba! A hivatkozási forrás nem található..  CICO (= Check-in/Check-Out): Az utasnak kell a kihelyezett terminálokon be-, illetve kijelentkeznie. Fontos, hogy a kijelentkezés is megtörténjen, mert így válik teljessé az utazás, amiből számítható az utazási díj is.  CI (= Check-in): Az utasoktól kizárólag a felszálláskor kell bejelentkezniük. Ez számukra egyszerűsíti a folyamatot, azonban nehezebbé válik az üzemeltető számára az utazások monitorozása.  WIWO (= Walk-in/Walk-Out): A közlekedési eszközökön elhelyezett antennák automatikusan detektálják a be-, illetve a kilépő utasokat anélkül, hogy az utasnak külön be kellene jelentkeznie. Az érzékelők az ajtók közelében vannak elhelyezve, amelyek az utasmédiát azonosítják.  BIBO (= Be-in/Be-Out): A közlekedési eszköz detektálja automatikusan az utasokat a szerint, hogy a járművön tartózkodnak-e vagy sem.

2. Elektronikus díjrendszer Magyarországon A hazai bevezetés ötlete már 2002-ben megfogalmazódott Elektra Hungária néven. 2011-ben a BKK egy új, elektronikus jegyrendszer bevezetésének tervét dolgozta ki Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. Céljuk a praktikus, rugalmas kialakítása mellett egy biztonságos és kevésbé kijátszható díjrendszer létrehozása volt. Továbbá egy integrált, magas színvonalú rendszer megalkotása, amelyben a parkolás, a közbringa rendszer, illetve az országos rendszerbe való becsatlakozásának lehetősége is benne foglaltatik. A tanulmány sorra veszi a jelenlegi díjrendszer tulajdonságait, hibáit és meghatározza a bevezetendő elektronikus rendszer jellemzőit. A megvalósítandó díjrendszer része lesz a Nemzeti Egységes Kártyarendszernek, amely egy országos informatikai fejlesztési projekt. A tervek szerint 2014-ben vezetik be a rendszert. 2.1. Követelmények Alapvetően a tarifarendszer egyszerűsítése mellett a meglévő előnyös díjtermékek megtartását, de egyben új termékek bevezetését is tartalmazza a tanulmány. Ezek közül az időalapú jegy, illetve a napi díjplafon a leginnovatívabbak, melyek a közösségi közlekedési eszközök hatékonyabb használatát jelenthetik úgy, hogy amennyiben az utas napi költése meghaladja a napi díjplafon árát, akkor automatikusan ez utóbbi kerül számlázásra. A visszaélések visszaszorítása, a hatékony ellenőrzés és egyben az emberi erőforrások csökkentése is szempont, mely zárt peronos beléptető rendszerrel, első ajtós felszállással, illetve szúrópróbaszerű elektronikus ellenőrzésekkel valósítható meg. Az elektronikus jegyek a hamisítás ellen is erősebb védelmet nyújtanak.

-6-

A követelmények között szerepel az internetes távértékesítési csatornák bevezetése, ezzel a mobil vásárlás lehetőségének megteremtése. Ennek módját és technológiáját később részletesebben tárgyaljuk. Továbbá a tanulmányban is fontos szempontként jelenik meg az utasok által megvalósított utazások gyűjtése és a kapott adatok kiértékelése, azonban ennek pontos módja nincs meghatározva. Végül az interoperabilitást jelölték meg irányelvként más közösségi szolgáltatókkal, illetve beszállítókkal, ami lehetővé teszi egy országos elszámolási rendszer kialakítását és a jelenlegi rendszer bővítését. 2.2. Működési modell A tervezett rendszer Hiba! A hivatkozási forrás nem található. szerver alapú, érintés nélküli utasmédiát alkalmaz és értéknövelt szolgáltatások lehetőségét tartalmazza. Ez jelentheti a bérletek automatikus meghosszabbítását, a napi díjplafon alkalmazását, illetve személyre szabott információk küldését az utasok részére. A modal-split közösségi közlekedési irányába való eltolás megfogalmazódik, ami vonzó díjtermékek bevezetését, illetve megtartását jelenti a rendszeres és az alkalmi utasok számára. Bevezetik az utas számára legkedvezőbb díj megállapításának elvét (például a napi díjplafon megvalósítása), ami nagyfokú rugalmasságot biztosít az utasok számára. A díjrendszer gyűrűs zónafelosztást alkalmaz az agglomerációban, azonban Budapest egy zóna marad. Két típusú díjtermék jelenhet meg: PIA (= Pay In Advance): előre fizetett, általában bérlet típusú termék, mely a rendszeres használók számára ideális. Ez meghatározott időtartamra szól (pl: hét, hónap) és korlátlan számú utazásra jogosít. Ide tartozik azonban az időalapú jegy is, mely adott érvényességi idő alatt korlátlan számú utazásra jogosít. PAYG (= Pay As You Go): utólag fizetett, idő- és teljesítményalapú termék, mely inkább a közösségi közlekedést alkalomszerűen igénybe vevők számára nyújt megoldást. Az utazás megkezdését az utasmédia érvényesítése jelenti, majd a használat alapján, az utazás befejeztével vonódik le az utas egyenlegéből a megvalósult utazásoknak megfelelő díj. Itt érvényesül több utazás esetén a napi díjplafon. Az utasmédiák a központi rendszerben tárolódnak Hiba! A hivatkozási forrás nem található., a díjtermék tárolása nem függ össze fizikailag a kártyával, így megoldható a szolgáltatók közötti átjárhatóság. Az adatok és a számítások a központi rendszerben történnek, míg a felhasználói eszköz kizárólag azonosításra szolgál. Mind az utazási jogosultság ellenőrzése, mind a díjtermék vásárlása az utasmédia segítségével zajlik le, de különböző időpontban. Az utasmédiák a következő típusúak lehetnek:  Smart paper: az alkalomszerűen utazók számára biztonságos, átruházható, egyszer használatos időalapú jegy, mely támogatja az érintés nélküli technológiát. Gazdasági szempontokat tekintve a magas előállítási, és disztribúciós költségek miatt nem javasolt a használata.  BKK kártya: A Budapesti Közlekedési Központ által kibocsátott érintés nélküli kártya, mely lehet nem megszemélyesített (pl: napijegy), illetve megszemélyesített, ez utóbbi átruházható. A kártya képes kezelni a kedvezményeket is. A kártyához kapcsolva van egy elektronikus számla, amelyről történik a díjfizetés. -7-







NEK-kártya: Nemzeti Egységes Kártyarendszer, mely ugyan harmadik féltől származó kártya, mégis teljes értékűen használható a közösségi közlekedés igénybe vételére és díjfizetésre. Ez a kártya is tudja kezelni a kedvezményeket és támogatja az érintés nélküli technológiát, valamint kapcsolható hozzá számla. Érintés nélküli bankkártya: bankok által kibocsátott kártyák használata a közösségi közlekedésben. Előnye a bankkártyák elterjedtsége, és hogy egy biztonságos, működő rendszert kell integrálni. A fizetés Paypass funkcióval valósul meg. Kiváló kiegészítője a többi technológiának, azonban csak PAYG típusú díjtermékek igénybevétele lehetséges velük. mobiltelefon NFC-vel: A korábban említett utasmédia-típusokat teljes mértékben kiváltani képes alternatíva. A technológia még nem terjedt el, de ígéretes lehetőségeket hordoz magában.

2.3. Használat a gyakorlatban A bevezetendő rendszer Hiba! A hivatkozási forrás nem található. CI alapú használatot javasol a felszíni járműveken, ami ugyan csökkenti az utasok számára az elvégzendő műveletek számát és nem lassítja az utasáramlást a megállókban, de pontatlanabb utazási információt ad, így az utazási szokások felmérése is nehézkesebb. A metrókon a CICO elv érvényesül várhatóan. A zónahatárt átlépő utazások esetén CI megoldás esetén elsőajtós felszállás után az utazási cél megjelölése alkalmazható, illetve CICO rendszer esetén a peronokon elhelyezett terminálok alkalmazása javasolt. A BKK kártyák igénylése ügyfélszolgálaton, internetes felületen, illetve telefonon is megrendelhető lesz. A regisztrációhoz szükség lesz az utas személyes adataira, a kártya adataira (pl: típusa, kedvezmény), illetve egy fényképre. Ezután az utasnak számlát nyitnak, mely több felületen keresztül (személyes befizetés, átutalás, banki befizetés) feltölthető lesz. A regisztráció során rögzítik a kedvezményeket a központi rendszeren, melyet minden utazás megkezdésekor ellenőriz a rendszer. A nem megszemélyesített BKK kártyák a fenti igénylési lehetőségek mellett jegykiadó automatákból is beszerezhetőek, és regisztrációjuk is sokkal egyszerűbben elvégezhető. Az utasmédiát később lehet majd átvenni személyesen vagy postai úton, melyet aktiválás után lehet használni díjfizetésre. Probléma esetén az utasmédia letiltható. A NEK kártya használatba vétele hasonló a BKK kártyáéhoz. Az érintés nélküli bankkártyákat pedig egyáltalán nem kell regisztrálni, hiszen díjfizetés esetén közvetlenül a kapcsolt folyószámláról vonódik le az összeg. Ezután következik az utamédia feltöltése PIA termékekkel, illetve PAYG számlára történő befizetéssel. A rendszer alapvetően a PIA termékeket részesíti előnyben, így amíg időben és térben lehetséges, ennek a terhére történik az utazás. A PAYG számlához csak akkor nyúl a rendszer, ha ez mindenképp szükséges (pl: zónahatár átlépése). Az utasmédiákra feltöltött díjtermékek érvényesítésére az utazás megkezdésekor kerül sor. a kihelyezett terminálok segítségével, amelyek vagy a peronon vagy a járművön helyezkednek el. CICO rendszer esetén az utazás befejezésekor szükséges a kijelentkezés műveletének elvégzése. Ennek elmulasztása esetén büntetés róható fel. PAYG utasmédia-típus esetén ekkor kerül megállapításra a fizetendő díj. Technológiai szempontból a következő érvényesítési módszerek különböztethetőek meg:

-8-









Kapus be- és kiléptetés: Zárt peronos megoldás, mely elsősorban a metró, illetve HÉVvonalakon alkalmazandó. A CICO elv érvényesül, érvényesítéskor az utasmédiát a központi rendszer ellenőrzi, mely a kapu automatikus nyílásával jelzi az érvényességet. Járműfedélzeti érvényesítés: Felszíni járművek (busz, villamos, troli) esetében alkalmazandó. A járművön elhelyezett érvényesítő terminálok, melyek kapcsolatban állnak a központi rendszerrel, végzik az ellenőrzést. Elsőajtós felszállási rend is érvényesíthető, de elsősorban a kisebb forgalmú, illetve éjszakai vonalakon, így biztosítva nagy forgalmú vonalakon és csúcsidőben a kellő sebességű utasáramlást. Az elsőajtós felszállás zónahatárt átlépő viszonylat esetében különösen javasolt megoldás, mivel így az utazás megkezdésekor megadható az utazási cél. Összajtós felszállási rend esetében szúrópróbaszerű ellenőrzések végezhetőek, melyeket során az érvényesítő terminálok letiltásra kerülnek, és az ellenőröknél található elektronikus kézi készülékek segítségével egyesével ellenőrizhetőek az utasmédiák. Peronon történő érvényesítés: A HÉV-ek esetében külső megállóknál alkalmazandó megoldás, mivel több állomás kapukkal nehezen lenne lezárható. Az utasmédia érvényesítése az utazás előtt a peronon történik, illetve az utazás befejeztével szintén a peronon található terminálok segítségével. Jegyvizsgálói/ellenőri érvényesítés: Zárt kapus rendszer esetében szükségtelen az ellenőri érvényesítés, azonban az összajtós felszállási rend esetén a már említett szúrópróbaszerű ellenőrzés elvégzése javasolt.

3. Értékelés A Magyarországon bevezetendő elektronikus díjrendszer átfogó, alapos és jól előkészített. Több létező technológiát vizsgáltak meg, és igyekeztek a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő modellt kiválasztani. Ennek természetesen számos előnye és hátránya van. A központosított rendszer előnye, hogy jól megoldott a távértékesítés és automatikusan végrehajthatóak a díjfizetési műveletek. A visszaélések lehetősége is korlátozott. Számos innovatív gondolat jelenik meg, amely kihasználja a technológia adta lehetőségeket. Hátránya, hogy nagy megbízhatóságú adatátvitelnek kell rendelkezésre állnia, illetve CI rendszer esetén nem lehet megfelelő utazási adatokat gyűjteni a rendszerből. Továbbá maradtak kihasználatlan lehetőségek, illetve kidolgozatlan részletek. A felvázolt díjrendszer több innovatív elemet tartalmaz, azonban nem tér ki az utazási szokásokat lefedő, adaptív megoldási lehetőségekre, mint a napszak-, illetve forgalomfüggő díjszabás. Ezen díjszabályozási politikával egyenletesebb kihasználtság érhető el a járműveken. Az üzemeltető oldali statisztikák módszertan nincs kellő mértékben kidolgozva, ami fontos lehet az utazási szokások megismerésében és a várható utazási igények előrebecslésében, aminek segítségével az utasok számára magasabb minőségű és egyben hatékony kihasználtságú közösségi közlekedési szolgáltatás biztosítható.

4. Összefoglalás A cikkben összefoglaltuk az elektronikus díjrendszerek szereplőit és egymással sokszor ellentmondásban lévő céljait. Ezután ismertettük az alapvető követelményeket, megállapítottuk a -9-

bevezetéshez szükséges feltételeket, tulajdonságokat. Majd a tervezett budapesti rendszer tükrében ismertettük a speciális, helyi követelményeket, leírtuk a működés modelljét és bemutattuk a rendszer használatának folyamatát. A célunk az volt, hogy egy átfogó képet nyújtsunk az elektronikus díjrendszerekről, illetve bemutassuk a budapesti helyzetet, továbbá, hogy megjelöljük azokat a részterületeket, ahol adódnak megválaszolatlan kérdések. Ezen területek mélyebb vizsgálatával, és megoldási lehetőségek felvázolásával növelhető az elektronikus díjrendszerek hatékonysága, így a közösségi közlekedés színvonala.

Esztergár-Kiss Domokos publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-20120001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalomjegyzék: [1] Mezghani M. (2008) Study on electronic ticketing in public transport – final report [2] Csiszár Cs. (2004) Integrált díjbeszedő rendszer a személyközlekedésben, Közlekedéstudományi Szemle. LIV.évf. 12. szám Budapest, 2004. [3] Jakubauskas G. (2006) Improvement of Urban Passenger Transport Ticketing Systems By Deploying Intelligent Transport Systems, Transport 2006, Vol XXI, No 4, pp. 252–259. [4] Ng-Kruelle G., Swatman A. P., Kruelle O. (2006) e-Ticketing Strategy and Implementation in an Open Access System: The case of Deutsche Bahn [5] Blythe P. T. (2004) Improving Public Transport Ticketing Trough Smart Cards, Proceedings of the Institution of Civil Engineers, Municipal Engineer 157, March, 2004, pp. 47-54. [6] Lee Y., Kim J. D. (2003) Mobile Value And Activity Theory In M-Commerce, International Association for Development of the Information Society [7] Skarmeta A. F. G., Pérez G. M., Sánchez C. M. Y. (2005) easyTransport: An Interoperable and Secure e-ticketing Model based on Contactless Smart Cards, Transactions on Advanced Research, January 2005, Volume 1, Number 1, pp. 29-36., ISSN 1820 - 4511 [8] Budapesti Közlekedési Központ (2011) BKK Elektronikus Jegyrendszer, Megvalósíthatósági Vizsgálat

- 10 -