A VADÁSZTATÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI tagozat KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK szakirány

A VADÁSZTATÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS

Készítette: Kesztner Viktória

Budapest, 2011.

1

2

Tartalomjegyzék

Táblázatok és ábrák jegyzéke ...................................................................... 5 Bevezetés......................................................................................................... 6 Cégek bemutatása, feladatom ismertetése .................................................. 7 Pilisi Parkerdő Zrt. ............................................................................................................... 7 Forst Hungária Zrt. ..............................................................................................................10 Feladatom a gyakorlat során ...............................................................................................12

Vadgazdálkodással kapcsolatos tudnivalók................................................ 13 A Vadgazdálkodási Szabályzatról általánosan ...................................................................13 Szabályzat célja és hatálya .................................................................................................14 Vadászterületek ...................................................................................................................14 Vadászat-vadgazdálkodás szervezeti felépítése ..................................................................15 Pilisi Parkerdő Zrt. vadgazdálkodása .................................................................................16 Vadászati fogalmak, feltételek ............................................................................................16 Vadásztatás és vendégkísérés ..............................................................................................18 Vadászatok értékesítése .......................................................................................................20

Országos Vadgazdasági Adatok................................................................... 22 Miért és milyen adatokra van szükség a vadállományokról? ..............................................22 Az Országos Vadgazdasági Adattár ....................................................................................23 A vadászati piac az 1990-es évek végén .............................................................................24 A válság vadászati ágazatra tett hatása ................................................................................26 Az elmúlt évek pénzügyi adatai ..........................................................................................29

Szolgáltatások marketingszempontú jellemzői .......................................... 33 A HIPI-elv ...........................................................................................................................35 A 7P .....................................................................................................................................37

Vadászati ágazat általános jellemzése ......................................................... 39 Életkor .................................................................................................................................41 3

Nemek aránya ......................................................................................................................42 Vendégek állampolgársága ..................................................................................................43 Mióta vadásznak Magyarországon ......................................................................................45 Konkurencia.........................................................................................................................47 Magyarország piaci helyzete ...............................................................................................47 Értesülés ..............................................................................................................................50 Fontos szempontok ..............................................................................................................51

A szolgáltatások helyzete az Európai Unióban .......................................... 53 A vadásztatás és kiegészítő szolgáltatásainak értékelése ........................... 54 A vadászat kedvelt fajtái......................................................................................................57 Vadászterületek, vadásztatás ...............................................................................................59 Kiegészítő szolgáltatások ....................................................................................................62

Összegzés ........................................................................................................ 64 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 67 Mellékletek jegyzéke ..................................................................................... 70 Mellékletek ..................................................................................................... 71

4

Táblázatok és ábrák jegyzéke: 1. táblázat: Pénzügyi adatok 1994-1998, Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár 2. táblázat: Pénzügyi adatok 2006-2010, Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár 3. táblázat: További fontos szempontok, Forrás: Saját 4. táblázat: Hányadszor vadászik a vendég a Pilisben?, Forrás: Saját 5. táblázat: A vadászat előnyben részesített fajtái, Forrás: Saját 1. ábra: Választott vadászatszervező irodák, Forrás: Saját 2. ábra: Megkérdezett vadászok életkorának százalékos megoszlása / I., Forrás: Saját 3. ábra: Megkérdezett vadászok életkorának százalékos megoszlása / II., Forrás: Saját 4. ábra: Nemek aránya a vendégek körében, Forrás: Saját 5. ábra: A vendégek állampolgárságának megoszlása, Forrás: Saját 6. ábra: Mióta vadászik a vendég Magyarországon, Forrás: Saját 7. ábra: Hazánkba több mint 10 éve járó vadászok korcsoport szerinti megoszlása, Forrás: Saját 8. ábra: Külföldi vadászatok alkalmával a vendégek által felkeresett országok, Forrás: Saját 9. ábra: Honnan értesültek a vadászok a Forst Hungária és a Pilisi Parkerdő Zrt-kről?, Forrás: Saját 10. ábra: A vendégek mekkora hányadának a legfontosabb az adott szempont, Forrás: Saját

5

Bevezetés Szakdolgozatom keretében szeretném bemutatni egy erdőgazdaság vadgazdálkodási tevékenységén belül, a vadásztatást, mint szolgáltatást, és mindazt, amivel egy ilyen területen működő cég, e témakörben kapcsolatba hozható. A témán belül célom legfőképp a vadászat, vadásztatás, és kapcsolódó szolgáltatásaik kifejtése. Szakmai gyakorlatomat a Pilisi Parkerdő Zrt-nél, azon belül a Pilismaróti Erdészetnél, és a Forst Hungária Zrt-nél töltöm. Az előbbi cég egy erdőgazdaság, az utóbbi pedig vadászatszervező iroda. A két cég már évek óta együtt dolgozik, mivel a Forst Hungária közvetít ki vadászvendégeket a Pilisi Parkerdő területére is. Fő feladatom, hogy felmérést végezzek a vadászvendégek körében, mivel a cégek szeretnék emelni szolgáltatásaik, termékeik színvonalát, és ehhez szükség van a vadászok véleményére, visszajelzéseire. A feladatom részeredményeit és más forrásokat felhasználva szeretném bemutatni a vadászati ágazatot, a vadásztatást. Továbbá ismertetem a vadgazdálkodással kapcsolatos tudnivalókat: szabályozásokat, szokásokat, hagyományokat, adatokat a vadászati piacról, és a vadászati ágazat jelenlegi helyzetét, és a rá az utóbbi években hatást gyakorló eseményeket. A vadászat tulajdonképpen az erdőgazdálkodások, erdészetek terméke. Maga a szolgáltatás a vendégkísérés, vagyis a vadásztatás. Emellett beszélhetünk egyéb kiegészítő szolgáltatásokról. Ezek közé sorolhatjuk a szállás és ellátás biztosítását, a vendégek egyik helyről a másikra való szállítását, gépjármű biztosítását, vagy a trófeák kiszállítását. Nem meglepő, hogy a felsoroltak közül a fő szolgáltatáson van a legnagyobb hangsúly, bár fontos a szállás és ellátás színvonala is, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozó vendégkört kell ellátni. Mindent egybevetve, összességében kell megfelelő szolgáltatást nyújtani, mert különben a vadászok másik vadászterület után néznek, és ezzel nagy bevételektől eshet el egy-egy erdészet, vadásztársaság. A rövid bevezető után következik a témakör részletes ismertetése, az általam megismert körülmények és lehetőségek bemutatásán keresztül. Dolgozatomban hangsúlyozom a vadászvendégek véleményét, a szolgáltatások tulajdonságait a rendelkezésemre álló ismeretek és adatok alapján, és a szükséges változásokat a vadászati ágazat területén.

6

Cégek bemutatása, feladatom ismertetése A következőkben bemutatom az általam megismert két céget: környezetüket, céljaikat, és tevékenységüket, illetve a dolgozat további bekezdéseiben a tevékenységükön keresztül magát a vadgazdálkodást, vadászati ágazatot, és a vadásztatást.

Pilisi Parkerdő Zrt. 1

A Pilisi Parkerdő Zrt. a fővárosban és környezetében végzi az állami tulajdonú erdők

kezelését,

vagyonkezelési

szerződés

alapján,

valamint

több

társult

tulajdonú

vadászterületet is képvisel. Munkáját több hatóság is felügyeli, ellenőrzi: a Mezőgazdasági Szakigazgatási

Hivatal

Erdészeti

Szakigazgatósága,

a

Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A társaság 117 településen, köztük 16 budapesti kerületben kezeli az erdőterületet. Ez körülbelül 65 ezer hektárt jelent, amibe az erdők és a hozzájuk tartozó erdei utak, nyiladékok, és tisztások is beletartoznak. A területek kiterjednek a Pilis, a Budai-, és a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Pesti- és a Csepeli-síkságra. Fontos tudni, hogy ezen részek nagyban, kb. 61%-ban természetvédelmi oltalom alatt állnak. Jellemző növényzet a bükk, feketefenyő, gyertyános tölgy, száraz karsztbokorerdő, telepített akácos, és természetes ligeterdő. A színes növényvilág mellé sokszínű állatvilág is tartozik. Gyakran előforduló állat például az őz, a szarvas, a muflon, és a vaddisznó. A Pilisi Parkerdő számára fontos, hogy a kirándulók is megfelelő körülmények között tölthessék el szabadidejüket a cég által felügyelt területen. Ezt segíti a kialakított infrastruktúra, mint például: • 720 km kiépített sétaút • 6 kilátó és 10 kiépített kilátópont • 100 db esőház • 11 erdei játszótér • kb. 200 pihenő- és tűzrakóhely A Parkerdő 100%-os tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank, vagyis a Magyar Állam. Az állami költségvetésből közvetlenül nem részesül, forrásait saját tevékenységéből nyeri. 1

Pilisi Parkerdő Zrt.: Működési környezet, http://www.parkerdo.hu/mukodesi_kornyezet, 2011. szeptember

10.

7

Részben alaptevékenységéből, a fa kitermeléséből szerzi be a fenntartáshoz szükséges forrásokat, részben viszont vállalkozási munkákat, és egyéb szolgáltatásokat is végez még ezen felül, és keresik a további üzleti lehetőségeket. Közjóléti szolgáltatások érdekében segítséget nyújtanak az önkormányzatok, és a tulajdonos is. Szervezeti egységeit az erdészetek alkotják, amiket tovább osztva kerületeket (600-1200 ha) kapunk. Az erdészetek központja mindig a felügyelt terület centrumában található, a társaság központja pedig Visegrádon van. A kerületeket erdésztechnikusok vezetik, a kapcsolódó munkákat szakvállalkozók végzik, a szakai munkában pedig erdőmérnökök és műszaki vezetők vesznek részt. Külön egységként említhetők még a környezeti neveléssel foglalkozó intézmények az erdészeteken belül. A legfontosabb egységek: az Erdészeti Információs Központ, a Bajnai, Gödöllői, Ráckevei, Visegrádi, Budakeszi, Pilismaróti, Szentendrei, Budapesti, Pilisszentkereszti és Valkói Erdészetek, valamint az Erdei Művelődés Háza és a Budakeszi Vadaspark. A Parkerdő honlapján megtalálhatóak a működési alapelvek, a minőségpolitika és a környezetpolitika szempontjai is. Mindezek utalnak a cég szemléletére és tevékenységére. 2

„A Pilisi Parkerdő Zrt. működési alapelvei:

• Természetközeliség: tevékenységünk célja a természeti értékek hosszú távú fenntartása, gazdálkodásunkban ezért a természetközeli módszerekre helyezzük a hangsúlyt; • Egészséges élet: erdeink 3 millió ember számára biztosítják az egészséges élethez feltétlenül szükséges jó levegőt és természetes környezetet, megőrzésük ezért alapvetően fontos feladat; • Parkerdő az emberért: a parkerdők a lakosság rekreációs igényeit is szolgálják. Társaságunk feladata a parkerdők ehhez szükséges feltárása, az erdei infrastruktúra fenntartása, a természeti értékek megőrzéséhez kapcsolódó környezeti nevelési feladatok ellátása; • Megújuló nyersanyag: jelenleg a fa az egyetlen, Hazánkban is nagy mennyiségben előállítható megújuló, környezetbarát nyersanyag. A társadalmi igényeknek, és a tulajdonos Magyar Állam elvárásainak megfelelően, az országos és világméretű folyamatok részeként, fenntartható módon hasznosítjuk az erdőkben keletkezett faanyagot;

2

Pilisi Parkerdő Zrt.: Bemutatkozunk, http://www.parkerdo.hu/bemutatkozunk, 2011. szeptember 10.

8

• Aktív kommunikáció: a parkerdő-gazdálkodás nem rövid távú érdekeket szolgáló, öncélú gazdasági tevékenység, hanem az erdő hosszú távú fennmaradása és az erdőbe látogató ember érdekében történik. Mindennek aktív kommunikálása a Pilisi Parkerdő Zrt. fontos feladata.” A Társaság minőségpolitikáját a következők jellemzik: 3

„A kötelező üzemtervi előírásokon és a természetvédelmi előírásokon túl (a hozamterület

több mint 60 %-án a természetvédelem szigorúan korlátozza a gazdálkodást), a Társaságnak és a tulajdonos Magyar Államnak is érdeke, hogy: • A tartamosság elvét betartva megőrizze, illetve növelje az erdővagyont és a társaság egyéb vagyonát. • A vagyon gondozását és működtetését szakszerűen és körültekintően végezze. • A vagyon gondozását és működtetését a piaci körülmények között is eredményesen végezze. • Tartsa fenn a közjóléti szolgáltatási rendszert és növelje a lakosság szakszerű erdőkezelésre vonatkozó ismeretszintjét. • Bizalmat keltsen a vevőiben, így szinten tartja szolgáltatásainak minőségét. A célok mind teljesebb megvalósítása irányába tett igen fontos lépés, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. működteti az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeit kielégítő Integrált Irányítási Rendszert.” A cég számára az említett rendszer azért fontos, mert így a nem megfelelő folyamatok kézben tarthatóak, visszajelzések alapján helyesbítésre van lehetőség, illetve az igények rugalmas kielégítését és színvonalas kielégítését teszi lehetővé. A minőségpolitika mellett nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti politikára is: 4

„• Működtetjük és folyamatosan fejlesztjük az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány

követelményeit kielégítő Integrált Irányítási Rendszerünket. • Szorosan együttműködünk a hatóságokkal, önkormányzatokkal, ügyfelekkel és beszállítókkal.

3

Pilisi Parkerdő Zrt.: Minőség- és környezeti politika, http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=menu_185,

2011. szeptember 10. 4

Pilisi Parkerdő Zrt.: Minőség- és környezeti politika, http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=menu_185,

2011. szeptember 10.

9

• Folyamatosan figyelemmel kísérjük a környezetvédelmi jogi és egyéb előírásoknak való megfelelést. • Kiemelten kezeljük az ipari és veszélyes hulladékokat, és törekszünk azok környezetterhelésének lehetőségeink szerinti minimalizálására, illetve a hulladékok hasznosítására. • Alaptevékenységünk lényeges része a parkerdei, közjóléti szolgáltatási rendszer fenntartása. Ezen belül kiemelt célunk a lakosság természetismeretének, természetvédelmi, valamint a szakszerű erdőkezelésre vonatkozó ismeretszintjének az emelése. • Új beruházások, technológiai fejlesztések tervezése során minden környezeti tényezőt figyelembe veszünk. • Célunk a környezeti erőforrások minimális mértékű igénybevétele. Ennek érdekében előnyben részesítjük a anyag- és energiafelhasználások csökkentését, az újrafelhasználást vagy hasznosítást biztosító megoldásokat. A környezettel kapcsolatos stratégiánk megvalósítása érdekében környezeti célokat tűzünk ki és valósítunk meg, amelyekkel biztosítjuk a környezeti teljesítményünk folyamatos javulását. Nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink környezeti tudatának erősítésére, a környezet iránti fokozott elkötelezettségére, melyet folyamatos képzéssel segítünk. Széles

körű

tájékoztatással

törekszünk

alvállalkozóink

tudatos

környezetkímélő

magatartásának alakítására. A Pilisi Parkerdő Zrt. vezetősége kinyilvánítja, hogy a Társaság a tevékenységét e környezeti politikánk irányelvei szerint végzi, és ezt minden munkatársától megköveteli.”

Forst Hungária Zrt. 5

A cég vadászattal, vadászturizmussal, vaddisznóvadászattal és vadásztatással foglalkozik.

2001-ben négy állami Erdőgazdaság alapította meg saját vadászati irodájaként. Ezek voltak a Gemenc, Pilis, Gyulaj, és Somogyi Erdőgazdaságok, amik 400 ezer hektáron gazdálkodnak. A Forst Hungária azóta ezen területek hivatalos bejelentkezési helye. Kapcsolatot tart még privát vadásztársaságokkal és a többi erdőgazdálkodással is, hozzájuk is közvetít ki külföldi vadászokat. Továbbá foglalkozik a hazánkban megtalálható összes 5

Forst Hungária Zrt.: A Forst Hungária Zrt. vadászatszervező iroda, http://www.forst.hu/magunkrol/cegunk,

2011. szeptember 10.

10

vadfaj, élő állat forgalmazásával is. Mindez magába foglalja a külföldi és belföldi értékesítést, valamint az adminisztrációs feladatokat és a szállítás megszervezését. 6

7

A vadászatokhoz kapcsolódó szolgáltatások is mind elérhetők a cégnél: -

beutazáshoz szükséges dokumentumok elintézése

-

reptérről való szállítás

-

vadászat helyben történő elszámolása

-

trófeák külföldre szállítása, illetve ottani házhozszállítása

-

szállás és körutazás megrendelése Budapesten.

A cégkivonat alapján a Forst Hungária Vadászatszervező és Kereskedelmi Zártkörűen

Működő Részvénytársaság a következő tevékenységeket folytatja: Főtevékenység: -

vadgazdálkodás

-

vadgazdálkodási szolgáltatás

További tevékenységek:

6

-

egyéb állatok tenyésztése

-

mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

-

alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme

-

élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme

-

egyéb termék ügynöki nagykereskedelme

-

vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelme

-

élőállat nagykereskedelme

-

hús-, húskészítmény nagykereskedelme

-

egyéb élelmiszer-nagykereskedelem

-

fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

-

vegyestermékkörű nagykereskedelem

-

élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

-

hús-, húsáru kiskereskedelme

Forst Hungária Zrt.: Szolgáltatásaink, http://www.forst.hu/szolgaltatasaink, 2011. szeptember 10.

7

Forst Hungária

Zrt.:

Forst Hungária Vadászatszervező és Kereskedelmi Zártkörűen Működő

Részvénytársaság cég 2011. augusztus 8. napján hatályos adatai

11

-

egyéb szálláshely-szolgáltatás

-

m.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

-

közúti teherszállítás

-

raktározás, tárolás

-

felsőoktatás

-

máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

-

növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

-

máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység

-

utazásszervezés

Feladatom a gyakorlat során A felmérés sok előkészületet igényelt. Először a Forst Hungária Zrt. vezérigazgatójával, Pálvölgyi Zoltánnal, és a Pilismaróti Erdészet vezetőjével, Brandhuber Ádámmal ültünk le megbeszélni, hogy milyen elképzelések vannak, mikre szeretnének rákérdezni a vendégeknél, és mindezt milyen formába öntsük. Miután eldőlt, hogy kíváncsiak általános információkra (mely országokban vadásznak, hányszor és hányadszor járnak hazánkban, stb…), a vadászházakkal kapcsolatos elégedettségre, és a vadászterületekről alkotott véleményekre, illetve a vadászatszervezőkről szerzett benyomásra, megbeszéltük, hogy négy részre osztjuk a kérdőívet. Korábban vásárokon felhasznált kérdőívet, illetve a megbeszélésen készített jegyzeteket felhasználva állítottam össze a kérdéssort. Egyből német nyelven készítettem, mert leginkább arra van szükség, és a megbeszélésen is több szakkifejezést említettek nekem németül, továbbá a korábbi minta is német nyelven állt rendelkezésemre. Emiatt lett a táblázatos értékeléseknél az 1-es a legjobb és az 5-ös a legrosszabb adható osztályzat, hiszen a német nyelvet használó országokban az osztályzás fordítva működik, mint hazánkban. Miután nagyjából elkészült a kérdőív, átnézték nekem, és elkészítettem magyarul, illetve a későbbiekben angolul is. Utána a konzulensem, Prof. Dr. Veres Zoltán jóváhagyását követően elkezdődött maga az adatfelvétel. A kérdőív végleges magyar verzióját a mellékletek között ismertetem. A vendégeket a vadászházakban kerestem fel, általában reggel, délelőtt mikor beértek a hajnali vadászatokból. Jártam nagyon sok vadászházban: Visegrádon, Budakeszin, Gyarmatpusztán, Gödöllőn, Valkón, Szentendrén, és Pilismaróton is. Van olyan terület, ahol több vadászház is található. A kérdőíveket kitöltése általában úgy zajlott, hogy én, mint kérdezőbiztos, tettem fel a vendégeknek a kérdéseket, de volt, hogy maguk töltötték 12

ki, és segítettem, ha kérdésük akadt. Egy-két kivételtől eltekintve németül zajlott a beszélgetés, mert svájci, osztrák és német származású volt a vadászok többsége, de azért néha szükség volt angol nyelvtudásra, kérdőívre, és a magyarok estében természetesen magyarul történt a megkérdezés. Mivel gyakorlatomat a szakdolgozat leadása után is folytatom még, ezért a dolgozatban csak a leadás előtti adatokat tudom felhasználni, tehát a szeptember elejétől november közepéig esedékes időszakban szerzett információkat. Megbeszélés alapján, és mivel aznap még több vendég is érkezett, november 10-ével bezárólag használom fel a szerzett információkat. Az adatokat többnyire ábrák segítségével kívánom szemléltetni, mind a szakdolgozatban, mind majd a cégeknek készített kiértékelésben. Ezen kívül felhasználom a hallottakat, tapasztalatokat, feltételezéseket, és különböző cikkeket, adattárakat, szakkönyveket. A végső kiértékelésben úgy tervezem, hogy készítek területenkénti és összesített adatokat is, illetve a vadászházaknak és az erdészeteknek is elküldöm majd az őket érintő eredményeket, visszajelzéseket.

Vadgazdálkodással kapcsolatos tudnivalók 8

A Vadgazdálkodási Szabályzatról általánosan

A

vadgazdálkodásra

jellemző

fogalmakat,

szabályokat

a

Pilisi

Parkerdő

Zrt.

Vadgazdálkodási Szabályzatából szerzett információk alapján mutatom be. Egy ilyen szabályzatnak tartalmaznia kell a célt és a hatályt; a vadászterületek bemutatását; a vadászat-vadgazdálkodás szervezeti felépítését; a vadgazdálkodási koncepció ismertetését; az állományhasznosítás alakulását és gyakorlatát; a vendégvadászattal kapcsolatos általános és részletes feltételeket; a vadászati vendégjegy használatát; a trófeabírálat szabályait; a vadtakarmányozás és vadföldművelés szabályait; a vadászati berendezések szabályozását; az élővadbefogás és értékesítés szabályozását; vadásztatás és vendégkísérés szabályozását; a vadhús kezelésével és értékeléssel kapcsolatos szabályokat; a lődíj elszámolásával kapcsolatos információkat; minden a vadászat értékesítésével kapcsolatos szabályozást;

a

mellékhaszonvétellel

kapcsolatos

információt;

a

vadászházak

működtetésével és igénybevételével kapcsolatos fontos tudnivalókat; a vadkárok 8

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat

13

intézésének

rendjét;

illetve

a

vadászati

ágazat

nyilvántartásainak,

szakmai

adminisztrációinak ismertetését. Továbbá fontos, hogy mellékletként hozzácsatoljanak a vadgazdálkodási szabályzathoz minden fontos dokumentumról egy formanyomtatványt. Ilyen formanyomtatvány van például a vadállománybecslés és vadgazdálkodási tervről; a vadelhullási jegyzőkönyvről; vadazonosítók elszámolásáról; a társvadászati napló és teríték-nyilvántartás tartalmáról; az egyéni vadászati napló és teríték-nyilvántartás tartalmáról; a hivatásos vadász szolgálati igazolványáról; a bérvadászati szerződésről; a lőjegyzékről; a vendégjegyről; a vadaskerti állományváltozási naplóról; a vadaskerti takarmányozási naplóról; a vadaskerti állategészségügyi naplóról; illetve a vadaskerti elhullási naplóról. A fontosabb pontokat röviden jellemzem a következő bekezdésekben, a tevékenységi környezetet leírva, és tisztázva a fogalmakat, ezzel is bemutatva, hogy a vadásztatás milyen más tevékenységek mellett működik egy erdőgazdaságnál. 9

Szabályzat célja és hatálya

A

szabályzat

célja

mindenekelőtt

a

vadászati,

vadgazdálkodási

tevékenységek

egységesítése, szabályozása. Hatálya pedig a Pilisi Parkerdő esetében kiterjed az összes a társaság által működtetett vadászterületre. A vadgazdálkodás fogalma: „a vadállomány élőhelyével összhangban, annak fenntartására, védelmére, szabályozására, hasznosítására folytatott tevékenység. A vadgazdálkodást mindenkor a vonatkozó jogszabályok, a baleset-megelőzési és biztonsági előírások, és az írott és íratlan etikai szabályok betartásával kell folytatni.” 10

Vadászterületek

Egy terület működési formája lehet társult vagy haszonbérelt. A társult terület a Parkerdő példája alapján, azt jelenti, hogy a tulajdonosi közösség közös képviselőjének a társaság vezérigazgatóját választotta meg, és a vadászterületet teljes jogkörrel a Pilisi Parkerdő Zrt. működteti. A haszonbérelt terület esetén a tulajdonosi közösség közös képviselője szintén a vezérigazgató, de a területet a társaság haszonbérli a tulajdonosi közösségtől.

9

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 2. oldal

10

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 2-5. oldal

14

A Vadgazdálkodási Szabályzatban a vadászterületeket meg kell nevezni, mindegyik külön kóddal, és egy bizonyos évig érvényes üzemtervvel rendelkezik. Ezeken kívül fel kell még tüntetni a terület nagyságát (hektárban), és az ebből a társaság által kezelt, illetve az egyéb állami terület nagyságát, valamint a működési formát. Mindegyik területet jellemezni kell elhelyezkedése,

tulajdonságai

és

adottságai

alapján.

A

területek

jellemzéséhez

hozzátartozik az erdészetek területén elhelyezkedő intenzív vadtartási létesítmények, vadaskertek felsorolása, és rövid, tömör jellemzése. Ilyen területnek számít a Parkerdő esetén a Budakeszi Vadaspark (Budapesti Erdészet), a Vadász Fotó és Szafari Park vadaskert (Budakeszi Erdészet), az Isaszegi Vadaskert (Valkói Erdészet), a Galgamácsai régi és új vadaskert (Gödöllői Erdészet), a Történelmi vadaskert, a Muflonkert, a Rókási, és a Pacalosi vadaskert (Bajnai Erdészet), valamint a Postaréti vadaskert (Pilisszentkereszti Erdészet). A különböző területek, erdészetek külön gazdálkodnak, és külön szervezik vadászataikat is a saját területeiken. Egy-egy területen van, hogy több, de van, hogy egy vadászház sem található, tehát az együttműködés a különböző erdészetek között feltétlenül szükséges, nélküle nem lehet folytatni a gazdálkodást. Ha egy erdészet területén nem található vadászház, akkor a szállást és az ellátást általában egy közeli szállodában, vagy a szomszédos erdészet vadászházában biztosítják a vendég számára, a vadászat maga pedig a saját területükön zajlik. Olyan esettel is találkoztam, hogy egy vadászterületen tartózkodó vendég néhány alkalommal a szomszédos területen vadászik. Mindez mutatja, hogy a Parkerdőhöz tartozó erdészetek együttműködnek, hiszen egy céghez tartoznak, és közös gazdálkodást folytatnak. Továbbá figyelembe kell venniük az erdészeteknek, hogy a területeiken mennyi vadat szabad kilőni, mert nem csak az számít, hogy minél több bevételre tegyenek szert, hanem az is, hogy megfelelően szabályozzák a vadállomány nagyságát. 11

Vadászat-vadgazdálkodás szervezeti felépítése

A hagyományos termelőágazatok felépítésének megfelelően a döntési jogkörök és a felelősség megoszlik a központ és az erdészetek között. A központi döntések hátterében a vadászat-vadgazdálkodás erdőgazdálkodással kapcsolatos harmonizálása áll. A stratégiai irányokat a vezérigazgató határozza meg a központban. A célok részletes kidolgozása a vezérigazgató-helyettes és a természetvédelmi főmérnök szintjén történik. Az irányítási jog 11

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 5-7. oldal

15

– egyszemélyi felelős vezetőként- a vezérigazgatóé. A vadgazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása a központban vezérigazgató-helyettesi, termelési főmérnöki, az erdészeteknél erdészetvezetői hatáskörbe tartozik. Az adatszolgáltatási, engedélyeztetési és egyéb kötelezettségek, erdészeti jelentések, alapján a vadgazdálkodási főelőadó feladatai közé tartoznak. A napi vadászati tevékenység irányítását az erdészetek végzik, az erdészetvezető irányításával a műszaki vezetőkön, kerületvezető erdészeken, és hivatásos vadászokon keresztül. 12

Pilisi Parkerdő Zrt. vadgazdálkodása

A vadgazdálkodás erdőgazdálkodással összefüggő célja egy megfelelő sűrűségű és összetételű vadállomány kialakítása. A cél megvalósítása során több szempont figyelembevétele szükséges. Ilyen szempontok például az erdőtervi előírások, a természetes felújítások lehetőségeinek maximális figyelembevétele, a természetvédelem és a Natura 2000 oltalom alatt álló területek figyelembevétele, illetve fontos, hogy a természetes újulat leromlását elkerüljék. Az ágazati célok közé tartozik a megfelelő számú, fenntartható vadsűrűség, vadlétszám kialakítása. Mindez a megfelelő vadállomány jövőbeni védelme érdekében zajlik. Szintén ágazati cél, hogy a nagyvadállomány trófeás egyedei esetén, a minőségen, és nem a mennyiségen legyen a hangsúly, továbbá a sportszerű vadászat lehetőségének biztosítása a lehető legjobb szakértelemmel. A Parkerdő hármas célja az erdő és ökoszisztéma védelme, a vadvédelem, és a gazdasági cél. Az erdő és ökoszisztéma védelme többek között a vadállomány jövőjét is befolyásolja. A vadvédelem a vadászterületeken megfelelő létszám, és egészséges, minőségi trófeákban gazdag állomány létrehozását szolgálja. A gazdasági célhoz pedig a minőségi vadászatok értékesítése, a vadgazdálkodás hatékonyságának emelése tartozik, figyelembe véve, maximalizálva az erdő és vadgazdálkodás együttes eredményét, úgy, hogy az erdővédelmi és szakmai érdekek ne sérüljenek.

12

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 7-15. oldal

16

13

Vadászati fogalmak, feltételek

A vadászattal kapcsolatban szükség van bizonyos fogalmak tisztázására, feltételek ismertetésére. Az állományhasznosítás gyakorlata során megkülönböztetünk saját, bér-, és vendégvadászatot. Saját vadászatról akkor beszélünk, ha a szakszemélyzet fegyvertartási engedéllyel és érvényes vadászjeggyel rendelkező tagja (vagy olyan fizikai dolgozója, esetleg társaság nyugdíjasa, aki rendelkezik a vadászathoz szükséges feltételekkel), vadkár elhárítási és állományszabályozási céllal folytat vadászatot. Az általános cél a minél nagyobb árbevétel elérése, de a nem piacképes minőséget és mennyiséget el kell ejteni, vagy élve befogással hasznosítani kell, a Vadgazdálkodási Szabályzatban leírt módon és feltételekkel. A saját vadászat több célt is szolgál: szabályozza az üzemi gazdálkodás részeként a vadállomány mennyiségét, elviselhető szinten tartja a vadkárokat, elhárítja és megelőzi a vadkárokat, illetve elejti a bérvadászattal nem rentábilisan megoldható vadmennyiséget. A vadkárelhárítás és állományszabályzás az állomány minőségének javítását, a kívánatos ivararány beállítását, a rossz genetikai adottságú és egészségi állapotú egyedek populációból történő eltávolítását jelenti. A trófeás vad saját vadászatának engedélyezése éves szinten történik, az aktuális piaci helyzettől függően, a fajonkénti trófeás vad elejtési keretszámok meghatározásával. Az engedélyezés a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Ez alól kivétel, ha állategészségi szempontokról van szó. A saját vadászatot adott erdészetnél az erdészetvezető koordinálja. Az elejtett vadat szemlére kell bocsátani. Beszélhetünk a földtulajdonosok vadászatáról is, ami hatékony eszköze a vadkár elleni védekezésnek, és a saját vadászatok közé sorolható. Ez a vadászat társult vadászati joggyakorlás esetén fordul elő, részben a vadászati jog megszerzésével, majd megosztásával összefüggésben, hosszú távú egymásrautaltság feltételei között alakult ki. A bérvadászatot más néven értékesítet vadászatnak is lehet nevezni. Magába foglal minden olyan vadászatot, amely esetében a vad szerződéses keretek között történő elejtéséért, valamint a szükséges mellékszolgáltatásokért pénzbeli ellenszolgáltatás történik. A vadászatok harmadik nagy típusa a vendégvadászat, amit térítésmentes vadászatnak is szoktak hívni. Jogi értelemben ide tartozik minden olyan vadászat, ahol az elejtő nem az adott területen működő erdészet alkalmazottja, vagy nem áll az adott tevékenységre vonatkozó szerződéses jogviszonyban az erdészettel. Másképp kifejtve vendégvadászatról beszélhetünk, ha az elejtő nem földtulajdonos vagy nem tagja a haszonbérlő 13

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 8-10. oldal

17

egyesületnek/gazdasági társaságnak. A térítésmentes vadászatoknak több kategóriája van. Üzleti jellegű reprezentációs vadászatról beszélünk, ha azon a társasággal üzleti kapcsolatban lévő gazdasági társaságok, intézmények vezetői, alkalmazottai, vagy olyan magánszemélyek vesznek részt, akik sokat segítik a részvénytársaság üzletmenetét a célok elérése érdekében, pozíciók megtartásában, akikkel való kapcsolat kimutatható gazdasági előnnyel jár. Kapcsolattartó vadászat pedig, ha nem üzleti okok miatt hívnak meg valakit a vadászatra, hanem azért, mert az illető támogatja a társaság társadalmi elfogadottságát, szakmai-közéleti kapcsolatait. Vendégvadászatot csak szabad területi vadállományban, állományszabályzó céllal lehet végezni, vadaskertekben csak eltérő tulajdonosi rendelkezés esetén. A bérvadászat eredményességét és az elérhető maximális árbevételt a térítésmentes vadászat nem befolyásolhatja. A társaság tulajdonosi meghatalmazás alapján, vadászati hatóság által jóváhagyott állományhasznosítási tervhez viszonyítottan, a szabályzatban leírt mértékben jogosult térítésmentes vadászatra vendéget hívni. A vezérigazgató kizárólagos, tovább nem hárítható felelősséggel, és jogkörrel jogosult vendég meghívására, ha az a személy rendelkezik a vadászathoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A meghívó köteles szigorú számadású vendégjegyet kiállítani, és a térítésmentes vadászat eredményéről nyilvántartást vezetni. A cégvezetés továbbá köteles a vadászati évre (március 1. és február utolsó napja közötti időszakra) vonatkozóan részletes beszámolót készíteni, és arról a vadászati évet követő első felügyelőbizottsági ülésen beszámolni. A terítékre hozott vad húsa vendégvadászat esetén a vadászterület tulajdona marad, a trófea pedig bírálás után az elejtő tulajdonába kerül. Alapvetően a területen keletkező vadászati lehetőségeket bérvadászattal kell hasznosítani, de ha rentábilisan nem értékesíthető, akkor a hasznosításról a vadászatra jogosult társaság köteles saját hatáskörben gondoskodni. Elrendelhet szakszemélyzeti (saját) vadászatot, vagy vendéget hívhat térítésmentes vadászatra. A szakszemélyzeti vadászat kivételével vadásztatásról beszélhetünk, hiszen a bér- vagy vendégvadászatra érkezők, csak kísérettel mehetnek ki a területre. A kísérő vadász mindig jól ismeri a terület adottságait, és figyelembe kell vennie a vendég képességeit, és kívánságait is. Egyéni és hajtásos vadászaton is vannak kísérők, akik segítik a vadászvendégeket abban, hogy jól érezzék magukat. Ezért nagyon fontos a szakszemélyzet viselkedése, hozzáállása a feladatához, hisz az alapján keletkeznek benyomások a vendégekben a területről, társaságról, hozzáértésről, amit ők közvetítenek. Ezen ponton válik aktuálissá a következő bekezdés, a vadásztatás és vendégkísérés jellemzése, bemutatása.

18

14

Vadásztatás és vendégkísérés

A vadászat fontos eleme a vadásztatás és vendégkísérés. A vadászat hangulata és színvonala

érdekében

fontos

a

vadászati

kultúra,

hagyományok

és

szokások

figyelembevétele. A felsoroltak mellett meg kell felelni a magatartás és viselkedés terén is a vadászetika és kultúra írott és íratlan szabályainak. A szakszemélyzet felelős a vadászat, és vadásztatás során a hangulat emeléséért. A kísérő, közreműködő hivatásos vadász vadásztatáskor köteles gondoskodni a saját eszközeiről, valamint a vadászvendég személyes felszerelésén túl, igény szerint a szükséges kellékekről és kiegészítőkről. Azt, hogy milyen módon, formában, és eszközökkel vadásznak, befolyásolják a vendég adottságai, képességei, személyi tulajdonságai, illetve kérései és kívánságai, természetesen csak, ha mindezek szabályszerűek, kivitelezhetőek. A leírtak azért fontosak, mert a vadászok tapasztalatai a kísérők segítőkészségéről, a vadászat körülményeiről alapvetően befolyásolják azt, hogy később visszatérnek-e az adott területre. Az erdészetek és erdőgazdaságok ezáltal abban érdekeltek, hogy minél jobb szolgáltatást nyújtva, terméket kínálva, minél több vadászvendéget csábítsanak területeikre. A vendég fogadása az erdészetvezető feladata, aki megbízhat ezzel egy másik személyt. Továbbá, az ő feladata még a vadászat szervezése, kísérő és gépkocsi biztosítása, bár ezeket az ügyeket a műszaki vezető is intézheti. Az erdészetvezető köteles a vendéget olyan kerületbe és kísérőhöz beosztani, hogy a leszerződött vadat el tudja ejteni. Fontos tudni továbbá, hogy bizonyos feltételek hiányában a vadászatot nem lehet megkezdeni. Ilyen feltétel például, hogy a szükséges okmányoknak (szerződés, engedély, vadászjegy, felelősségbiztosítás) rendelkezésre kell állniuk, és a kísérő vadász indulás előtt köteles kitölteni a Vadászati Naplót. A kísérőnek vadászruhában, kulturáltan kell megjelennie. Kötelessége a vadászvendég által kiszemelt vad elejtésének lehetőségét biztosítani, illetve az elejtés után a vadat azonosító jellel ellátni, a vendég engedélyét kitölteni, és a lőtt vadat a begyűjtő helyre szállítani. Sebzés esetén, köteles a kísérő az utánkeresést a legjobb tudása szerint végrehajtani. A vadászat végén lőjegyzéket kell kiállítani, amit a vendéggel alá kell íratni. Ha a vendég az Európai Unión kívülről jött, akkor a trófeakivitelhez ki kell állítani a szükséges okmányokat, hatósági állatorvossal lebélyegeztetve, és ezeket a vendég távozása előtt át kell adni neki. A trófeák bíráltatását az erdészetek végzik. A lőjegyzék 14

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 13-14. oldal

19

vadász és vadásztató által is aláírt példánya az erdészetnél marad. A számla kiállítása az erdészeti vezetőkönyvelő feladata. 15

Vadászatok értékesítése

A vadászatok értékesítése történhet közvetlen (direkt) módon, vagy vadászatszervező irodán keresztül. A folyamatot és feltételeket a Parkerdő Vadgazdálkodási szabályzata alapján mutatom be. „Külföldi bérvadászok esetén – a vendéggel közvetlenül kötött szerződés esetén – a Pilisi Parkerdő Zrt. árjegyzéke, illetve a Parkerdővel bizományosi szerződéses kapcsolatban lévő vadászatszervező irodán keresztül érkező bérvadász esetében a társaság árjegyzéke mellett az iroda érvényes árjegyzéke alapján lehet a vadászatokat leszerződni, abban az esetben, ha az iroda nem tudja a Parkerdő árjegyzékén a vadászati lehetőségeket közvetíteni, vagy az iroda ára kedvezőbb. Árjegyzéktől (a társaság, vagy vadászati iroda árjegyzékétől) eltérő egyedi vadászati szerződés kötése a vadászatszervező irodákkal csak a Vezérigazgató előzetes jóváhagyása után történhet. Hazai és nem irodákon keresztül érkező EU bérvadászatokra szerződéskötés csak a Parkerdő érvényes árjegyzéke szerint lehetséges, ettől eltérni – csak a vezérigazgató előzetes engedélye után lehet, külön szerződéskötéssel. Az eseti vadászatok értékesítésénél az értékesítési szerződések megkötését direkt értékesítés estében a szerződéskötésre vonatkozó szabályok betartásával a társaság erdészetei intézik, a szerződéskötési jogosultságot meghaladó összegű szerződések esetében a társaság központja. A bérvadászokkal történt a szerződéstől eltérő trófeaméretű vad elejtéséről és elszámolásáról külön jelentést kell készíteni, melynek 1 példányát a központba a vadászati főelőadó részére az elejtéstől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni. A jelentésnek tartalmaznia kell a szerződött méretet, az elejtett mérete, a kísérő nevét, az elejtés helyét és idejét, történt-e szerződésmódosítás, kockázatos-e az ellenérték megtérülése stb. A társaság a külföldi vendégkört elsődlegesen vadászati irodákon keresztül fogadja. A központ bizományosi szerződést köt a piacon található jelentősebb vadászati irodákkal. és értékesítik az árualapot képező vadállományt.”

15

Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 14-16. oldal

20

A Pilisi Parkerdő Zrt. egyaránt szervez direkt és irodán keresztüli vadászatokat is, a Forst Hungária Zrt. segítségével érkezik a legtöbb vendég az erdészetekhez. A következő táblázat azt mutatja, hogy az általam megkérdezett 72 vadászvendégből, hányan érkeztek a Forst-on vagy egyéb vadászatszervező irodákon keresztül a Parkerdő területeire, illetve hány direkt vendég volt. Bár nem tudtam minden vendéget megkérdezni, de a diagram alapján is egyértelműen látszik, hogy melyik iroda a legnagyobb partnere a társaságnak, illetve, hogy azok a vendégek, akik nem a Forst Hungárián keresztül érkeznek, általában direkt vendégek a Parkerdőnél. Ha egy vadász közvetlenül érkezik a Pilisi Parkerdő területére, akkor az adott erdészet vezetőjével tartja a kapcsolatot, vagyis ez esetben kiesik az iroda a kommunikációból és nem egy ottani munkatárs tartja a kapcsolatot az illetékes erdészettel. 1. ábra

Forrás: Saját A

vadhús

kezeléséről

és

értékesítéséről

azt

érdemes

tudni,

hogy

általában

nagykereskedőknek értékesítik, akikkel értékesítési megállapodást kötnek. Vadhúst helyi értékesítésben csak I. osztályú áron lehet eladni, a mennyiség pedig nem haladhatja meg a jogszabályban előírtakat, és nem érintheti hátrányosan a felvásárlókkal kötött szerződések teljesítését. Az erdészet köteles élelmiszerbiztonsági vizsgálatot végeztetni, ha a vadhús közfogyasztásra szánt. Tehát lehetőség van mind nagykereskedelmi, mind helyi értékesítésre. A vadászok esetenként kérik, hogy had vihessék el a húst, amiért pluszban fizetnek is. De találkoztam olyan esettel is, hogy a szerzett zsákmányt kérték egyik nap ebédre.

21

Országos Vadgazdasági Adatok 16

Miért és milyen adatokra van szükség a vadállományokról?

Az alapvető cél egy vadgazdálkodó számára a vadállomány tartós hasznosítása. Az 1950es években úgy állapították meg az állomány nagyságát, hogy lelőtték az összes egyedet és megszámolták, és ezt össze is hasonlították az előzetes becslésekkel. Ma már természetesen más modernebb módszerek is léteznek. Ilyenek például a földi számlálás (hajtásos módszerrel), vagy a légi számlálás. Mindkét módszernek vannak buktatói is. Tehát hiába fejlődik a technika, teljes bizonyossággal még napjainkban sem tudják megállapítani a vadállományok nagyságát. De a vadgazdálkodó számára nem is a létszám a legfontosabb, hanem a vadállomány és az élőhely viszonyáról szerzett adatok, amik az állomány állapotáról, jóllétéről szolgálnak információval. Ezeket a jellemzőket nevezik bio- vagy más néven ökoindikátornak, amik tulajdonképpen az egyed-állomány-környezet rendszer változásait szemléltetik. A testtömeg-adatok is sok mindenben lehetnek az erdészetek segítségére, hosszú távon a vadállomány sűrűségéről nyújtanak megbízható ismereteket. Például a kifejlett tehenek átlagos testtömegének csökkenése túlnépesedésre utal, mivel a sok egyed esetén számukra nem jut annyi táplálék. Mint már írtam, hosszú távra lehet következtetni ezekből az adatokból, de ez együtt jár azzal, hogy az adatgyűjtés is évről évre zajlik, hosszú időt vesz igénybe. Nemcsak a testtömeget, hanem a kondíciót is lehet jellemezni, mégpedig az energiatartalékok, zsírtartalékok vizsgálásával. Egy korábbi a 11-12 éves bikák körében Lábodon végzett felmérés megállapította, hogy az ottani bikák bőgés utáni kondíció- ás testsúlycsökkenését nagyon fontos pótolni, mert ha ez nem történi meg, akkor a tél folyamán elhullás következhet be, ami biológiailag és gazdaságilag is nagy veszteségekhez vezethet. A példát azért írtam le, mert jól tükrözi, hogy milyen fontos az adatok gyűjtése. A példa esetében, ha nem gyűjtenek adatot a testsúlyról és kondícióról, akkor nem derül ki, hogy a csökkenést pótolni kell, és így veszteségek keletkeznek. A sűrűség növekedése és/vagy az élőhely romlása megállapítható például az ünők és az idősebb tehenek vemhesülési arányának alakulásából. 16

Bleier Norbert, Biró Zsolt, Csányi Sándor, Szemethy László, Miért kell adatokat gyűjteni a

vadállományokról?, Nimród, 97. évf., 2009/6. szám, 14-16. oldal

22

A hivatásos vadászok feladata többek között az is, hogy a vadászterületeket járva megfigyelje a vadakat, és ezekről a szolgálati naplóba feljegyzéseket készítve sokévnyi hasznos információt gyűjtsön össze. Érdekes például, hogy ha egy bika háremnagysága 1-3 tehén között van, akkor a bikák vannak túlsúlyban; ha 3-5 között, akkor egyenlő az ivararány; ha pedig 5-nél több tehén tartozik a hárembe, akkor a tehenek javára tolódott el az arány. Ha a borjúk körében jelentősebb mértékű elhullás következik be, ami nagyon ritka, akkor a populáció túlnőtt az élőhely eltartóképességén. Ha azt szeretnénk megállapítani, hogy egy vad melyik korosztályba tartozik, vagyis, hogy fiatal, középkorú, vagy idős, akkor a trófeákat kell megvizsgálni. Ha pontosabbat szeretnénk megtudni, akkor az csak laboratóriumban lehetséges. A megemlített módszerek gyakorlatban nem igazán terjednek el, aminek több oka is van: egy-egy jellemzőnek időnként túl nagy jelentőséget tulajdonítanak, a pontos felmérések nagyon sokba is kerülnek, illetve hiányoznak, és lassan terjednek az új ismeretek. A vadállomány mérete nagymértékben befolyásolja a vadásztatást is. Mégpedig azért, mert ha kevés a vad, akkor kevesebbet tudnak értékesíteni. Ezért nem szabad adott évben a jobb eredmény érdekében a bármekkora mennyiségű vadat kilőni, mert, akkor a következő évben nem lesz megfelelő az eredmény. Tehát a rövid távú célok érdekében, nem szabad figyelmen kívül hagyni a későbbi időszakra tett rossz hatásokat. 17

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak köszönhetően sok információról szerezhetünk tudomást, és átfogó képet kaphatunk a vadászati ágazatról. Az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 48. § (1) bekezdése szerint a vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása miatt adattárat kell fenntartani és működtetni. E célból építették ki Gödöllőn, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében az Országos Vadgazdálkodási Adattárat (OVA). Az OVA legkisebb megfigyelési egységei a vadászterületek, amik azonosítására 11 számjegyű kódokat hoztak létre. Az első két karakter a megye sorszáma, utána hat karakter a vadászterület megyén belüli azonosítására szolgál. Majd egy karakter a vadászterület rendeltetésére, egy a jogosultság módjára, egy

17

Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina, Az Országos Vadgazdálkodási Adattár céljai és

feladatai, Nimród, 96. évf., 2008/10. szám, 13. oldal

23

pedig a vadászatra jogosult szervezeti formájára utal. Ezek a kódszámok nagyon fontos szerepet töltenek be, mivel a területek azonosításán kívül az adatbázis különböző részeinek összekapcsolásában is segítenek. A Vadgazdálkodási Adattár adatait öt csoportba sorolhatjuk: vadászterületek azonosítása; vadállomány és vadgazdálkodási adatok; vadgazdálkodási tervezés; vadvédelmi és vadgazdálkodási

bírságok,

illetve

vadaskertek;

és

vadgazdálkodási

egységek

határvonalainak digitális térképi állománya. A második csoporttal kapcsolatos információ, hogy a vadállomány-becslési jelentést minden év február 15-ig, a vadgazdálkodási jelentést pedig március 20-ig kell leadni. A harmadik csoportba tartozó vadgazdálkodási tervezéshez több terv elkészítése is hozzátartozik. Vannak éves vadgazdálkodási tervek, hosszú távú (10 éves) vadgazdálkodási üzemtervek, illetve körzeti vadgazdálkodási tervek. Az Adattár frissítése változó rendszerességgel történik. A vadállomány-becslési és hasznosítási adatok, a trófeabírálati adatok évente, a vadászatra jogosultak címadatbázisa pedig negyedévente kerülnek frissítésre. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár napi feladatokkal is rendelkezik, mégpedig az írásos megrendelések alapján szolgáltat adatokat. Mindenki számára nyilvános adatnak számítanak az egyénileg nem beazonosíthatók, vagyis az országos és megyei összesítések. Az egyénileg beazonosítható adatok, vadászterületek elemzése, pedig csak jogosultság esetén tekinthetők meg. A céloknak és feladatoknak eleget téve, az OVA évente elkészíti és megjelenteti a „Vadgazdálkodási Adattár” nevű kiadványt, ami egyaránt tartalmaz, térképeket, szöveges elemzést, és táblázatos elemzést is. 18

A vadászati piac az 1990-es évek végén

Külföldi vadászok a háború után, 1956-tól kezdek érkezni nagyobb számba hazánkba. Akkoriban divat volt Magyarországon hódolni a vadászat adta élvezeteknek. A nagyobb fejlődés viszont csak a rendszerváltozást követő években, sőt leginkább csak az 1990-es évek végén következett be. Nagy dilemma volt a 90-es évek vége felé, sőt még napjainkban is az, hogy a több bevételt hozó külföldiekkel, vagy a hazai vadászokkal lövessék-e a gazdálkodók a vadakat. A különböző vadásztársaságok tagjai legtöbbször csak selejt vadra tudtak vadászni a fent 18

Vadászat és üzlet, A szenvedély kevés, Figyelő, 43. évf., 1999/41. szám, 44-45.oldal

24

említett okok miatt. Ekkortájt kezdték a vadászatot, mint iparágat említeni. Ez annak is tudható be, hogy mind a vadászat, mint tevékenység, mind a kapcsolódó szolgáltatások a vadgazdálkodásnak, a vad- és erdővédelemnek köszönhetően szabályos üzleti ággá váltak. Már 1999-ben is 10-15 000 forint volt naponta egy vadász kiadása, és akkor még nem is lőtt semmit. Az árak a szomszédos országokéhoz (Ukrajna, Románia, Szlovákia) képest pedig 5-10 %-kal magasabbak voltak. A trófeákon már akkor is látszott, hogy Magyarországon ideálisak a körülmények ahhoz, hogy egy jó eredményekkel rendelkező iparággá nője ki magát a vadászat. Hírnév, jó minőségű vadállomány, magas színvonalú kapcsolódó szolgáltatások mind adottak voltak, ahhoz, hogy vezető pozícióba kerüljön országunk Európa, sőt a világ piacán is. Ennek az eredménye is meg volt. Évente nagyjából 15-20 ezer külföldi és 45 ezer hazai vadász fordult meg az ország vadászterületein. A vadásztatás együttvéve a turizmusra tett hatásával, és a vadhús értékesítésével nagyjából 11 milliárd forintos évi export árbevételt jelentett már 10 évvel ezelőtt is hazánk számára. Ebből nagyjából 7 milliárd forint, vagyis 60-70% köszönhető magának a vadásztatásnak, 3 milliárd a vadhúsból származó bevételnek, és további 1 milliárd a kapcsolódó szolgáltatásokból (kísérés, gépkocsihasználat, szállás-ellátás) származott. Az összehasonlítást a mostani adatokkal megnehezíti, hogy akkoriban márkában szabták, ma pedig euróban (vagy esetleg svájci frankban) szabják meg a fizetendő díjak összegét. Ez is jelzi, hogy többnyire a külföldi vendégekre koncentrálódtak a 2000-es évek környékén is, hiszen külföldi valutában számolnak a díjszámításokkor. Egy 5 kilógrammos trófea esetén nagyjából 1500 márkát, egy 10 kiló fölötti szarvasagancs esetén már dekánként 60-70 márkával többet kellett fizetniük a vendégeknek. De voltak olcsóbb vadak is, például a szarvastehén ára 200, a vadkané 700, a fácán és vadkacsa pedig 20-25 márka körül mozgott. Ezeken felül fizettek még, és ez ma is így van, a vadászjegyért, a kísérésért, a trófeabírálatért, a vad húsáért vagy bőréért, ha igényt tartottak rá, a szállásért, és az ellátásért. A vadászatszervező irodák már akkoriban is teljes körű szolgáltatásokat nyújtottak. Természetesen a technikai fejlődés vívmányait felhasználva napjainkig is folyamatos fejlődésben vannak, modernizálják eszközeiket. Ők intézték, intézik a vadászati engedélyt, a fegyverbehozatali engedélyt, a szállást és ellátást, illetve a trófea és hús kiszállítását is, mint ezt már felsoroltam a Forst Hungária Zrt. tevékenységei között is.

25

A külföldi vadászvendégek körülbelül 50 %-a német ajkú volt, a negyedük olasz, spanyol vagy francia, a maradék 25 %-ot pedig a skandináv országokból, illetve Amerikából érkezők adták. Mivel egyre nagyobb lehetőségeket láttak az emberek a vadászati iparban, ezért egyre többen alapítottak a tevékenységgel összefüggésben működő vállalkozásokat. Körülbelül 120-150 cég volt már a piacon. A vezető cégek közé tartozott elsősorban a Mavad ( a Forst Hungária Zrt. elődje), a Kettner, a Vadex, és a Hunniavad. Ők az Európai Uniót tekintve is nagy cégeknek számítottak, számítanak még ma is. Az akkori 7 milliárd forintos, vadásztatásból származó bevételek 80 %-át ők könyvelhették el. Korábban a Mavad Rt. monopolhelyzetben volt a piacon. A nagy cégek közül ő volt a legjelentősebb a 90-es években is, hiszen 2 milliárd forint árbevétellel, és 30 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. Azt azért tudni kell, hogy az árbevétel jelentős részének visszaforgatására szükség volt. Tehát, összességében a mai ágazati, és piaci helyzet alapjai az 1990-es évek végén keletkeztek, és azok fejlődnek napjainkban is. Persze, mint már írtam a modernizálódott világ hatására változások, technikai módosulások is történtek, de alapjába véve az akkor kialakult állapotok találhatók meg ma is, tehát napjainkban a vadászat már inkább iparágnak tekintendő és nem „csak” a tehetős emberek sportjának, hobbijának. 19

A válság vadászati ágazatra tett hatása

A válság sok mindenben befolyásolta a piac jelenlegi helyzetét. Ebben a bekezdésben szeretném kifejteni cikkek és adatok segítségével, hogy mik és milyen hatást tettek a vadászati piacra az elmúlt pár évben. A 2008-as év zárásakor, tehát 2009 márciusában, már lehetett tudni, hogy a korábbiakhoz képest több lett a veszteségesen gazdálkodó vadászati egység. Ez több dologból következett. Míg a költségek nőttek, a bevételek nem követték ezt a tendenciát, és még ha nőttek is, nem akkora arányban, mint a kiadások. Csökkent a bérvadászok száma a 19

Megkérdeztük a Védegylet ügyvezető elnökét, Nimród, 97. évf., 2009/7. szám, 4. oldal;

Boda

András,

Kácsor

Zsolt,

Bérvadászat

akciós

áron,

http://nol.hu/belfold/20101106-

bervadaszat_akcios_aron, 2011. október 26.; Csákó

Attila,

Szarvas

Szilveszter,

Elindult

a

vadászati

főszezon,

http://www.magyarhirlap.hu/mellekletek/elindult_a_vadaszati_foszezon.html, 2011. október 26.

26

válságnak köszönhetően, ezért is nem növekedett nagyobb ütemben a bevétel, és a vadhús ára is drasztikusan csökkent 2008 őszétől. A 2009-es vadászati év áprilisában, az őzbakvadászati idényben, is kevesebb vendég érkezett a hazai területekre. A spanyol vendégek 60%-a nem jött el, de ugyan úgy elmaradtak a német nyelvterületről érkező vadászok is. A bérvadászatra tervezett őzbaklelövések 65%-a teljesült csak abban az idényben, és egyre nagyobb arányban vettek részt ebben magyar bérvadászok. Mint már említettem nagy probléma volt a vadhús-iparban is. Magyarország számára a legjelentősebb importőrnek Francia- és Németország számított. De mivel ott is kisebb lett az igény a termékre, így hazánk sem tudott akkora exportot bonyolítani a partnerekkel. Ennek következtében nőttek a raktárkészletek és az árak zuhanni kezdtek, és mindez jelentős mértékben kihatott a vadászterületek gazdálkodására. Például az első osztályú vaddisznó felvásárlási ára 150 Ft + ÁFA volt, de ehhez hasonlóan csökkent az őz és a szarvas ára is a piacon. 2009 márciusában további intézkedések nehezítették az ágazat helyzetét. Egy miniszteri rendelkezés hatására, átcsoportosítások voltak a keretben, és így a vadgazdálkodási alapra jogosultak időlegesen nem pályázhattak, vagyis nagyjából 250 millió forinttól esett el az ágazat. Általában a pályázati pénzekből volt lehetősége a gazdálkodóknak az élőhelyek fejlesztésére, amibe beletartozik a vadföldművelés, a búvóhely és takarmány biztosítása az állatok számára. De nem volt segítségükre a hónapokig tartó száraz idő sem, mert így nagymértékű vásárlásokat kellett betervezniük, mivel saját maguk nem tudtak elegendő takarmányt termeszteni. A kevés terménynek köszönhetően magasak lettek az árak. Ha még ez sem lett volna elég a vadgazdálkodás számára, akkor számolhattak azzal is, hogy több vadkár várható, mert a csapadék hiányában az állatok nem fognak elég élelmet találni az erdőkben, hanem a kukoricásban és a napraforgósban próbálják majd csillapítani az éhségüket. Továbbá 2009 júliusától a vadgazdálkodási költségeket is 25%-os ÁFA terhelte, így növekedtek a kiadások az előző évi szintekhez képest. Az őszi hónapokra a vadászatszervező irodák csak engedmények adásával tudtak megfelelő számú vendéget szerződtetni. Illetve, a vendégek kisebb trófeasúlyú, és kevesebb egyedre szerződtek. Ilyenkor az engedmény a vadászterület bevételét csorbítja. A 2009-es főszezon kezdetén, tehát szeptember elején, közel 15%-os bevételcsökkenésre lehetett számítani, pedig a szeptemberi eredmények nagyon meghatározóak az idényben. De 15-20%-os visszaesés volt várható a szarvasbikák kilövésében is. 2008-ban 9500 szarvasbikát lőttek Magyarországon, míg 2009-ben előzetesen 7600-8100 lelövéssel számoltak. Az 27

adóváltozások pedig nem csak a vadászatot vagy a vadgazdálkodást érintették, hanem az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat is. A kísérő szolgáltatások fix árakat jelentettek, de az árszínvonaluk nem változott a korábbi évekhez képest, pedig, mint már írtam, az ellátás és szállás áfája emelkedett. 2009-ben az őszi és a téli szezonban bízhattak, hogy esetleg kisebb mértékű lesz a veszteség. A fent leírtakból következett, hogy sokszor előfordult az is, hogy a pillanatnyi bevételnövelés érdekében túl korán kilőtték a trófeás vadakat, ami veszélyes, mert bár rövidtávon segíthet, de, mint már írtam, hosszútávon nagyon kockázatos, mert a magyar vadászat fokozatosan elveszítheti helyét a világpiacon. A válság nem csak a 2008-as, és 2009-es éveket érintette. Korábban még a 2000-es évek elején leginkább német nyelvű vendégek érkeztek hazánkba, de 2010-ben már egyre többször látogattak Magyarországra a szlovák, és román vadászok is. Persze ők legtöbbször a nyírségi tájakra utaznak. A válság Nyugat-Európát is érintette, és ott spórolni kezdtek az emberek, eközben az 1995-ös évektől Kelet-Európában egy tehetősebb vállalkozói réteg keletkezett, akik új hobbijukként a vadászatot űzték, űzik. Ez okozhatja, azt, hogy napjainkban egyre több vendég érkezik a kelet-közép-európai régióból hazánkba vadászni. A más országokból érkező vadászok nem tagok egyetlen magyarországi vadásztársaságnál sem, ők csak az elejtett vad után fizetnek. Csak, hogy legyen mihez viszonyítani, a Gúthi Erdészetnél (Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.) a legnagyobb dámszarvas trófea ára 5 millió forint volt, egy-egy átlagos dámbika lelövése pedig 1 millió forintba kerül. Továbbá a vadhúst is meg lehet venni, további fizetés ellenében. Azt azért tudni kell, hogy egy preparált agancs körülbelül pár tízezer forintot ér, a kilövés maga kerül sokkal többe. De nagyobb lett a hazai kereslet a vadászat iránt, ami az akkori remények szerint pótolhatta a külföldiek számának csökkenését. Mint majd azt a következő pontban is elemzem, a kimutatásokból kiderül, hogy a jövedelemtermelő képesség romlott a 2009-2010-es idényben, a 2008-2009-eshez képest, mivel az értékesített lőtt vadak száma, és a bérlelövésből származó bevétel is csökkent. Az ágazat azonban így is pozitív eredménnyel zárt. Országosan 3%-kall nőttek a munkabérre fordított kiadások. A 20082009-es 443 milliós eredményhez képest, a 2009-2010-es 162 milliós több mint 60%-os visszaesést jelentett. Több külső tényező is hozzájárult ehhez. Tavasszal sajnos árvíz, és az izlandi vulkán kitörése is hatott az ágazat eredményességére. A májusi őzbakvadászat így nem hozta a várt szintet. Ezek a természeti jelenségek, legfőképp az árvíz nem csak az adott évet befolyásolta, mert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az őzállomány megtizedelődött, és a belvíznek illetve fagynak köszönhetően az Alföldön jelentős mértékű apróvadállomány-pusztulás következett be. Országos szinten nézve tovább csökkent a 28

külföldi vadászok száma a korábbi viszonyokhoz képest, de az összetételük is megváltozott. Nemcsak a már említett szlovák és román, hanem az orosz és szlovén vendégek száma is nőtt. Számukra azért sokkal olcsóbbak a vadászati szolgáltatások árai a nyugati árakhoz képest. Az árak 8-10 éve nagyjából azonosak, és az állományok minősége pedig világszinten is kiválónak mondható. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján láthatjuk, hogy 2006-ban 53%, 2009-ben pedig már csak 43% volt a külföldi bérvadászok aránya hazánkban, pedig ők adják a hazai vadászati bevételek 60%-át. Ha Európában körbetekintünk, kiderül, hogy a válság nem csak Magyarországot, hanem más európai országokat is érint. Például Spanyolországot, és Olaszországot. Hozzájuk is kevesebb vadász érkezik más országokból, és kevesebb olasz és spanyol vadász érkezik hazánkba is. Zalában a pénzügyi válságnak köszönhetően még a hibás egyedek kilövésére is fele akkora volt csak a kereslet, pedig azok vadászata jóval olcsóbb. Azért a minőségi nagyvadra jellemző, hogy iránta mindig van kereslet, de az apróvad és a vaddisznó-hajtás már kérdésesebb. A gazdálkodók azért reménykedtek, hogy azok is nagyobb bevételhez juttatják őket, bár Németországban nagyon elszaporodtak a vaddisznók, és így kevesebb osztrák és német vendégre lehetett számítani hazánkban. Egyre népszerűbbek lettek a kedvezményes vadászatok, a különféle akciók. Példaként egy 12 fős vaddisznóhajtás alkalmával fejenként körülbelül 400 eurót fizetnek a vadászok, de érkezés előtt hirtelen bejelentik, hogy többen jönnek, viszont ugyan úgy összesen 4800 eurót fognak fizetni. Jellemző az is, hogy nem az adott vadnak a szezonjában, hanem más időpontban szeretnének a vadra vadászni (szarvasbikára például nem szarvasbőgés idején), mert akkor olcsóbb a részvétel. Kedvezmény lehet még, ha bizonyos darabszám fölött darabonként 1020%-kal alacsonyabb árban állapodik meg a két fél. A vadásztársaságoknak nem igazán van lehetőségük arra, hogy ne egyezzenek bele a vadászok által igényelt kedvezményekbe, hisz akkor elveszítenék fizetővendégeiket, tehát jobb híján megegyeznek, és leszerződnek a vadászok által kívánt feltételekkel. 20

Az elmúlt évek pénzügyi adatai

A Vadgazdálkodási Adattár jellemzése, és a válság hatásainak elemzése után, nézzük a konkrét számokat és tényeket a pénzügyi adatok terén. 20

A Vadvilág Megőrzési Intézet, Országos vadgazdálkodási Adattár, Vadgazdálkodási statisztikai adatok,

http://www.vvt.gau.hu/vadgazdalkodasi_statisztikak.htm, 2011. október 4-11.

29

Pénzügyi adatok 1994-1998 (eFt) Országos összesen 1994

Megnevezés

Külföldi Belföldi

Bevétel

bérlelövés

Országos összesen 1996

Országos összesen 1997

Országos összesen 1998

2 581 456

3 116 725

3 205 286

3 431 969

4 165 579

szolgáltatás

391 743

506 854

480 075

492 055

650 659

bérlelövés

153 424

194 344

289 291

678 648

854 331

szolgáltatás

108 223

104 406

178 130

169 172

247 168

élő vadból

326 715

377 110

597 866

571 581

577 129

lőtt vadból

761 473

1 366 529

1 883 056

1 572 985

1 609 740

Egyéb bevételek

849 524

919 127

1 110 468

1 702 228

1 574 276

5 172 558

6 585 095

7 744 172

8 618 638

9 678 882

Összesen

Vadászati kiadások

Országos összesen 1995

1. táblázat

Munkabér

821 941

941 912

1 099 463

1 389 687

1 700 622

2 048 559

2 645 559

3 140 034

3 456 779

4 217 793

mezőgazdasági

389 114

568 571

858 898

708 930

730 805

erdei

109 410

124 100

112 623

81 933

78 135

Egyéb kiadások

1 354 735

1 537 220

1 791 760

2 056 329

2 276 999

Összesen

4 723 759

5 817 362

7 002 778

7 693 658

9 004 354

448 799

767 733

741 394

924 980

674 528

Vadgazdálkodás Vadkár

Egyenleg

Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár

Pénzügyi adatok 2006-2010 (eFt) Megnevezés

Külföldi

bérlelövés szolgáltatás

4 678 605

Országos összesen 2007 4 753 748

Országos összesen 2008 4 661 128

Országos összesen 2009 4 360 220

Országos összesen 2010 4 246 435

403 303

426 776

369 390

438 535

481 312

2 359 886

2 482 404

3 120 386

3 022 541

2 993 971

szolgáltatás

410 415

487 356

560 132

697 750

575 486

élő vadból

594 805

622 170

575 946

581 974

470 130

lőtt vadból

2 337 119

2 902 573

3 030 298

2 521 573

3 090 821

Egyéb bevételek

2 688 175

3 611 819

3 673 936

3 598 845

3 868 270

836 502

752 273

612 740

647 870

643 550

Összesen

14 308 810

16 039 119

16 603 956

15 869 308

16 369 975

Munkabér

3 273 619

3 475 309

3 851 665

3 971 290

3 819 813

Vadgazdálkodás

6 138 660

6 732 771

7 292 181

6 746 900

6 389 493

1 412 025

1 637 487

1 559 198

1 436 653

2 141 876

Belföldi

Bevétel

bérlelövés

Pályázat és támogatás

Vadászati kiadások

Országos összesen 2006

2. táblázat

Vadkár

mezőgazdasági erdei

199 282

201 996

127 525

118 462

141 059

Egyéb kiadások

3 267 221

3 191 187

3 330 142

3 434 176

3 480 205

Összesen

14 290 807

15 238 750

16 160 711

15 707 481

15 972 446

18 003

800 369

443 245

161 827

397 529

Egyenleg

Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár

30

Fontosnak tartom, hogy írjak a vadászati bevételekről és kiadásokról, mivel ezekről eddig részletesen nem esett szó. A nyilvánosan is elérhető adatokból az új táblázatokban összegezve szeretném bemutatni az országos összesített pénzügyi adatokat 1994-98 és 2006-10 között. Így egy korábbi időszak és napjaink tendenciájának bemutatása is lehetővé válik, illetve összehasonlítható lesz a két ötéves időszak. Továbbá kitűnően látszik, hogy mekkora összegek fordulnak meg a vadászati ágazatban. Elemzésemben igyekszem a szembetűnő eltérések összehasonlítására koncentrálni, mind az éves, mind az időszakos jellemzés során. A dolgozat számára legfontosabb pénzügyi információk a bérlelövésből és szolgáltatásból beérkező bevételek. A táblázatok legelső sorában a külföldi bérlelövésekből származó bevételeket láthatjuk. Ezek számítanak a legtöbb bevételt hozó tételnek. 2007-ig folyamatos növekedést tapasztalhatunk az adatokat megtekintve, utána csökkenő tendencia figyelhető meg, bár nem számottevő mértékben. Ezzel szemben a kiadások terén a vadgazdálkodás messze a legnagyobb kiadási tétel, amiben a nem ismertetett időszak (1999-2005) során nagymértékben nőttek a kiadások. Az összes bevétel 1994 és 1998 között körülbelül 4,5 milliárd forinttal nőtt, de nagymértékű növekedés volt tapasztalható ezen időszak alatt az összes kiadások terén is, közel 4,3 milliárdos. Mivel a bevétel magasabb, mint a kiadás, ezért pozitív egyenlegről beszélhetünk, ez nagyjából 226 millió forintot takar. Ehhez képes a 2006-2010-es időszakban nem beszélhetünk folyamatos növekedésről, hiszen 2008-ról 2009-re csökkent a bevétel, de utána ismét nőtt. Az összes kiadásokat tekintve is növekedésről beszélhetünk, és a 2008-as évet követően, itt is, mint a bevételek esetében, csökkenés, majd 2010-re növekedés következett be. Mindez a válságnak köszönhető, és az általa kiváltott fogyasztói viselkedésnek, amit már a válságról szóló alpontomban elemeztem. Az egyenlegeket megfigyelve, szembetűnő növekedés van 2006-ról, 2007-re. Ez abból következik, hogy a bevételek nagyjából 1,73 milliárd, míg a kiadások „csak” 948 millió forinttal nőttek, tehát a nyereség 782 millió forint körül volt. Az egyenlegek alakulása mindkét időszak során hullámzó volt, de 1994 és -98 között sokkal, kisebb mértékben, mint az elmúlt 5 évben. Ha az egyéb bevételeket és kiadásokat vesszük figyelembe, akkor az első időszakban azt mondhatjuk, hogy általában növekedés volt tapasztalható, hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de az egyéb kiadások magasabbak, mint az egyéb bevételek. A külföldi szolgáltatások terén nincsenek nagymértékű változások, a legnagyobb bevételt 1998-ban, a legkisebbet 2008-ban könyvelhették el. A belföldi bérlelövés az idő során egyre több bevételhez juttatja a gazdálkodókat, de korán sem annyihoz, mint a külföldi. A kettő között nagyon nagy eltérések vannak. Még az 199431

es adatoknál is kevesebb, mint tized annyi bevétel származott a belföldi, mint a külföldi bérlelövésből. Ez az arány van, hogy nagyobb, van, hogy kisebb az első időszak során. A második időszakban, már sokkal kisebb a különbség, fele annyi a belföldi, vagy már nem is érdemes arányítva kifejezni. A belföldi bérlelövésből befolyó bevételek összege folyamatosan nőtt, a nagy ugrás pedig 1996-ról a következő évre következett be, majd a 1998 és 2006 közötti időszakban is nőtt egyre inkább. Ez azt is bizonyítja, hogy egyre több belföldi bérvadászatot szerveznek, tehát a kereslet is nagyobb lett rá az utóbbi időben. Pontosan ezért kell szem előtt tartani, hogy nem csak a külföldi vendégeket kell csúcsszínvonalon ellátni, hanem a magyarokat is, hiszen már ők is fontos tényezői a gazdálkodási folyamatnak. A belföldi szolgáltatás a második időszakban magasabb bevételeket hozott, ami együtt jár a bérlövések bevételeinek növekedésével. A fent leírtakat figyelembe véve ez logikus, hisz ha többen jönnek vadászi, akkor többen is veszik igénybe a vadásztatás mellett kínált szolgáltatásokat is. Az élővadból szerzett bevétel régebben, és napjainkban is 300 és 600 millió forint közötti bevételhez juttatta a gazdálkodókat. A lőtt vadaknál már jóval magasabb összegekről beszélhetünk. 1994-ben még 760 millió forint volt körülbelül a bevétel, míg 2007-ben már 3 milliárd. A pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatosan csak a második időszakról van adat, amiből megállapíthatjuk, hogy nagyjából 600-800 millió forintot tesz ki évente. Mint már írtam, a bevételek összességében 2008-ig növekedtek, majd utána kis visszaesés következett, de a 2010-es évre már megint fél milliárdos növekedésről számolhattak be a vadászati ágazatban. A bevételek alakulásának részletes leírása után a kiadások következnek. A munkabérre fordított összegek általában nőttek, de 2009-ről 2010-re 150 millió forinttal csökkentek. Míg eleinte az 1 milliárdot sem érték el, napjainkban összességében már majdnem 4 milliárd forint fordítódik a munkabérek kifizetésére, többek között azért is, mert az egyre nagyobb kereslet kielégítésére, egyre több ember közreműködésére, segítségére van szükség. A vadgazdálkodás, mint már említettem nagy összegű kiadásokat jelent. Kezdetben ezek 2 milliárd körül mozogtak, ma már több mint 6 milliárd, sőt 2008-ban majdnem 7,3 milliárdra rúgott. Az erdei és a mezőgazdasági vadkár külön-külön nem nagy tétel a kiadások sorában, de együtt azért már fél és 1 milliárd forint körül vannak az első időszak során, a másodikban pedig 1,5 és 2 milliárd között. Az egyéb kiadások a 1994-98-as időszakban folyamatos növekedést mutattak, az utóbbi években 3,23,5 milliárd forint körülire tehetők. A kiadások 1994-ben összesen 4,7 milliárd forintot jelentettek, de 2010-ben már majdnem 16 milliárdot. Az egyenlegeket nézve negatívra nem volt példa, de nagy visszaesés volt tapasztalható, ha azt vesszük figyelembe, hogy 1994 és 32

-98 között 0,5-1 milliárd, 2006-ban viszont csak 18 millió forint volt a nyereség. Ezt követően 2007-ben viszont már 800 millió forintos pozitív egyenlegről számoltak be az illetékesek. Az egyéb bevételeken, és a pályázat és támogatás kívül minden bevételi tétel nőtt 2006-ról 2007-re. Szintén nőtt a kiadási oldalon az egyéb kiadásokon kívül minden tétel. Az eltérések a 2006-os és a következő éves adatok között nem szembetűnőek, de ekkora összegek esetén párszáz milliós különbözet esetén hamar összeadódik a különbség és kijön, hogy minek is köszönhető az eredmény nagyjából 782 millió forintos növekedése.

21

Szolgáltatások marketingszempontú jellemzői

22

„A mindennapokban szolgáltatás alatt valamilyen, a kényelmünk érdekébe végzett

tevékenységet értünk – kiszolgálnak bennünket -, de ma már elterjedten használják a szót a szorosan vett személyi szolgáltatásokon kívül az egész oktatási, népművelési, egészségügyi

szektorra,

az

államigazgatásra,

a

különféle

társadalmi

jellegű

tevékenységekre; ide sorolják a kereskedelmet, a vendéglátást, idegenforgalmat, pénzügyi és biztosítási rendszert.” A szolgáltatás fogalmát nem könnyű meghatározni. Éppen ezért a kutatók, akik a szolgáltatásokat marketing szempontból vizsgálják, tágan fogalmazzák meg a fogalmat. Én nem is kísérlem meg kiválasztani a legmegfelelőbb megfogalmazást, inkább leírom a szolgáltatás jellegzetességeit, és azt, hogy miben is más egy szolgáltatás, mint egy termék. Mindig szükség van különféle csoportosításokra. Egyik ilyen a tevékenység tartalmát alapul vevő besorolás, ami alapján az alábbi kategóriákat lehet meghatározni: - kommunális szolgáltatás, - vendéglátás, - utazás, szállítás, és hírközlés, - pénzügyek és biztosítás, - jogi és gazdasági szolgáltatások

21

Bányai Edit, A szolgáltatás fogalmának marketingszempontú értelmezése, Marketing & Menedzsment,

XXIX. évf., 1995/2. szám, 49-53. oldal; Veres Zoltán, A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó, 2009, 46-49., 61-63. oldal 22

Bányai Edit, A szolgáltatás fogalmának marketingszempontú értelmezése, Marketing & Menedzsment,

XXIX. évf., 1995/2. szám, 49. oldal

33

- testápolás, tisztítás - szórakozás, művelődés, (sport), - egészségügyi és népjóléti szolgáltatások - oktatás, kutatás, - és hatóságok, intézmények. A vadászat ezek közül leginkább a szórakozás, művelődés és sport kritériumnak fele meg, de nem szabad azt sem elfelejteni, hogy szorosan összefügg a vendéglátással is a kapcsolódó szolgáltatásain keresztül. Tehát, akár több helyre is sorolhatnánk, ami nem ritka a szolgáltatások esetében. Ami a marketingprogramokat, és eszközöket illeti, nem feltétlenül a statisztikai számbavételi tényezők befolyásolják őket. Sokkal inkább a következő szempontok: - személyzetorientált szolgáltatás: elsődleges szerep maga a szolgáltató személye, - gépesített szolgáltatás: fizikai tényezőn alapuló folyamat (pl.: szállítás), - személyi és dologi jellegű szolgáltatások, - egyedi jellegű vagy tömegszerű szolgáltatások, - kreativitást igénylő tevékenység, - fizetett szolgáltatás (ha közvetlenül a szolgáltatónak fizetünk a szolgáltatás egy részéért), vagy közszolgáltatás - intermedier (vállalaton belüli szolgáltatások értékesítése), vagy végfogyasztási szolgáltatás, - szervezettség foka szerint: szak- vagy önszolgáltatás (nem szervezett). A vadásztatás még a szolgáltatásokon belül is egy meglehetősen speciális terület. Jellemző rá a személyzetorientáltság, a fizetett-, a végfogyasztási-, és a szakszolgáltatások közé is sorolható. A trófeák szállítása pedig a gépesített szolgáltatások közé sorolható. Ezeket a csoportokat nem is lehet élesen elhatárolni, nem tudunk valahol egyértelműen egy határt húzni. Igazából „csak a fogyasztásicikk-piacon található termék szolgáltatás nélkül”. Továbbá beszélhetünk szolgáltatástermékről és termékszolgáltatásról is. Az előbbi tisztán szolgáltatás, az utóbbi pedig ipari vagy fogyasztási cikkhez jár. Mivel a szolgáltatások, mint áruk sajátos jellegzetességekkel bírnak, ezért más marketingmunkát igényelnek, mint a klasszikus termékek. Mindig fontos, és figyelembe veendő a szolgáltatások előállítási folyamata is, nem csak a végtermék. A más jellegű marketingfeladatok szükségességét pár, a szolgáltatásokra jellemző tulajdonság indokolja. Ide sorolható a szolgáltatás nem fizikai

34

természete, a közvetlen kapcsolat az ügyféllel, és az, hogy az ügyfél részese magának a folyamatnak. A szolgáltatások eladásakor egy nem fizikai jellegű áruféleséget adunk el, ami az igénybe vevő nem fizikai természetű problémáját hivatott megoldani. De ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás fizikai tartalma ne lenne fontos. Épp ellenkezőleg, nagyon is fontos, mert az hozza megfogható közelségbe magát az ügylet tárgyát. Kiemelkedő még a bizalom és a tapasztalat szerepe is. Ha az igénybe vevő már több tapasztalattal rendelkezik egy szolgáltatásról, akkor nagyobb a bizalma, és így jobban elfogadja az árat, jobban meg tudja ítélni a minőséget, és a kivitelezést.

A HIPI-elv A szolgáltatásoknak van négy alapsajátossága, amiket a következő bekezdésekben részletezek. 23

„ A szolgáltatások elsődleges tulajdonságainak összefoglalása legtöbbször az úgynevezett

HIPI-elv szerint történik meg. … A HIPI négy, szakmailag általában nem vitatott tulajdonságot tartalmaz, éspedig a következőket: 1. Heterogenitás (heterogenity). A szolgáltatók teljesítménye heterogén, térben és időben változó. A szolgáltatás alapját képező emberi tényező következménye a teljesítményingadozás. A végeredmény, a szolgáltatási teljesítmény megítélése is változó, bizonytalan. Ebben a vevői értékítélet szubjektivitása játszik szerepet. 2. Nem fizikai természet (intangibility). A szolgáltatások nem tárgyiasultak; érzékszervi úton legtöbbször nem vizsgálhatóak. A szolgáltatás nem tapintható, nem szagolható, és így tovább. Ennek következtében a vevők bizonytalansága és kockázata nagy a vásárlás előtt. Csak az igénybevétel közben ismerhetik meg a szolgáltatást, az értékeléshez tapasztalatot kell szerezniük. Innen ered a tapasztalati termék elnevezés. 3. A szolgáltatások nem tárolhatók (persishability). A szolgáltatásokból nem halmozható fel készlet, nem raktározhatók, nem lehet „előre” megvenni, nem lehet a keresletet előrehozni. A hullámzó kereslethez nehéz hozzáigazítani a viszonylag stabil kapacitásokat. Erre vonatkozóan egyéb megfogalmazásokkal is találkozhatunk: „A mulandóság azt jelenti, hogy a szolgáltatás nem raktározható, függ a kereslet ingadozásaitól. Kieső, nem

23

Bányai Edit, A szolgáltatás fogalmának marketingszempontú értelmezése, Marketing & Menedzsment,

XXIX. évf., 1995/2. szám, 51-52. oldal

35

pótolható bevételt jelent az üresen maradt szállodai szoba vagy az üresen maradt hely a repülőgépen”. 4. Elválaszthatatlanság (inseparability). A szolgáltatások fontos jellemzője, hogy általában keletkezésük pillanatában fogyasztják el őket.” A változékonyság tulajdonképpen az emberi tényező következménye. Például, szolgáltatói oldalról, egy alkalmazott jobban tud koncentrálni a műszak elején, mint a végén. Az sem mindegy, hogy egy vagy több ember együtt nyújtja a szolgáltatást, hisz, ha többen vesznek részt egy folyamatban, akkor a kockázat is nő a „személyi arány” miatt. De ugyan úgy emberi tényező az igénybevevő is, megítélése a megvásárolt szolgáltatásról szubjektív. Mint már írtam, a szolgáltatásokat nem lehet raktárban tárolni. Ha nem fogyasztják el a kínált szolgáltatást, az forgalomkiesést jelent a szolgáltató, és elveszett kínálatot az igénybe nem vevő részére. Elválaszthatatlanság azért jellemzi a szolgáltatást, mert a nyújtása és a felhasználása az adott szolgáltatásnak térben és időben egyszerre zajlik, a szolgáltató frontszemélyzete és az igénybevevő is részt vesz a folyamatban. Van olyan szolgáltatástípus is, ahol az igénybevétel előtt nagyobb a kockázat, mint más szolgáltatásoknál. Ez esetben ki kell próbálni, hiszen csak úgy szerzünk tapasztalatot a folyamatról, és utána tudjuk csak értékelni a személyzetet, a teljesítményt. Ezért is nevezik tapasztalati terméknek a szolgáltatásokat. Sajnos a szolgáltatásoknál az is kockázat a szolgáltató részéről, hogy az ügyfél észleli a hibákat, és ezt nem nagyon lehet elkerülni, hiszen mindig felmerülhet valami probléma. Mivel a szolgáltató teljesítménye ingadozik, így maga a szolgáltatás minősége is változó. Sok igénybevevő ezt tudja is, és elfogadja, hogy ez előfordulhat. Ezt nevezik fogyasztói tehetetlenségnek. De éppen azért, mivel a vevő tisztában van ezzel a kockázattal, nem biztos, hogy egy hiba után máris más szolgáltatót fog keresni. Ez különösen igaz egy törzsvendég, törzsfogyasztó esetén, és egyúttal jellemzi a vadásztatást is. Mivel már van egy alap bizalom a szolgáltató és a vevő között, így nem fog az első alkalommal más vadásztársasághoz menni a vendég, ha mondjuk nem lőtt vadat ittlétekor. A szolgáltatások heterogenitása előnyt jelent, ha egyedi szolgáltatásról van szó, hiszen így lehetőség van a vevő személyes igényeinek kielégítésére. A vadásztatás abszolút heterogén, mert a vevő megmondja, hogy mire szeretne vadászni, a vadászházban is „lesik a kívánságait”, és a trófea szállítása is az ő igényei szerint zajlik.

36

A 7P A marketing mix szolgáltatások esetén nem csak a „szokásos”, McCarthy-féle négy (product, price, place, promotion) elemből áll. A termékpolitika, árpolitika, értékesítéspolitika, és reklámpolitika négyeséhez csatlakozik még az emberek (people), a folyamat (process), és a fizikai tényező (phisical evidence). A fogalmukat olvasva egyértelművé is válik, hogy mért van még rájuk is szükség. 24

„Emberi tényező: az összes olyan személy, aki szerepet játszik a szolgáltatásügylet

létrejöttében, és így hat az igénybe vevő által észleltekre, azaz: a szolgáltató frontszemélyzete, a maga az igénybe vevő és a szolgáltatásügylet környezetében található más igénybevevők. Tárgyi elemek: az a környezet, amelyben a szolgáltatást nyújtják, és ahol a szolgáltató, illetve az igénybe vevő közötti interakció lezajlik, továbbá bármely olyan tárgyi elem, amely megkönnyíti a szolgáltatás teljesítését vagy kommunikációját. Folyamat: azok az eljárások, mechanizmusok tevékenységfolyamatok, melyek műveleti rendszere „leszállítja” a szolgáltatást.” Szolgáltatások esetén a termékpolitika alatt szolgáltatásáru-politikát értünk, az ár-, csatorna-, és kommunikációs politika esetén pedig a 4 P-ben már elterjedt felfogást. Az emberi tényező vonatkozik egyaránt a magatartásra, viselkedésre, és a kommunikációra is. Tárgyi elem minden, ami megfogható, és a szolgáltatással is kapcsolatba hozható, például felszerelés, fizikai megjelenés, segédeszközök. A folyamatok pedig segítik a szolgáltatás létrejöttét. Egy-két példa a mixeszközökre: - terméknél: minőség, tartozék, választék, fizikai jellemzők; - ár esetén: engedmény, fizetési feltétel, árszint; - értékesítési csatornánál: szállítás, közvetítő kereskedők, üzlet helye; - promóciónál: eladó, létszám, ösztönzés, célcsoport; - emberi tényezőnél: alkalmazott, motiváció, csapatmunka, igénybe vevők; - tárgyi eszköznél: esztétika, környezet, berendezés, alkalmazott öltözéke; - és végül a folyamat esetén: lépések száma, egyszerű vagy összetett, adaptáltság, és az igénybe vevő bevonódási szintje. Ami a vadásztatás 7 P-jét illeti: véleményem szerint a termék, a vadállomány bőséges, és jó minőségű, a trófeákra sem lehet panasz. Nem minden területen található mindegyik 24

Veres Zoltán, A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó, 2009, 61. oldal

37

vadfaj, de ez természeti adottság, ezen betelepítéssel nem lenne ésszerű változtatni. A terítékek, a termékcsoportok (hajtás, egyéni vadászat többféle lehetősége) teljes mértékben megfelelnek az elvárásoknak. Az árak tükrözik a jó minőséget, bár néha már nagyon magasak, és az árképzésben is van mit kifogásolni, amiről teszek is említést a dolgozatomban. Fontos, hogy az átváltási árfolyamok egyértelműek legyenek, például, ha az árak euróban vannak megadva, de a vendég magyar. Árengedmények jellemzőek, ha valamelyik vadfajt nem a szezonja alatt vadásszák, vagy csoportos vadászat alkalmával. Ami az értékesítési folyamatra vonatkozik az az, hogy kiterjedt a kereskedelmi hálózat, az erdészetek egymással kapcsolatban állnak, vadásztatnak egymás területén. Sok esetben nem direktbe vadásznak a vendégek, hanem egy vadászatszervező irodán keresztül jutnak el az egyes erdészetekhez, vadásztársaságokhoz. A reklámmunka megfelelőnek mondható, hiszen az illetékes társaságok részt vesznek hazai, és nemzetközi kiállításokon, vásárokon, hirdetnek szaklapokban, és rendelkeznek prospektussal, árjegyzékkel és honlappal is. Továbbá a vadászok is „hírét viszik” egy-egy területnek, szolgáltatónak. Az emberi tényező, mint azt majd később sokszor említem, nagyon fontos eleme a vadásztatásnak, és véleményem szerint megfelelő szakemberek dolgoznak a hazai vadászterületeken. Figyelnie kell a szolgáltatónak az alkalmazottak megfelelő viselkedésére, hozzáállására, amire jellemzően nem is szoktak panaszkodni a vendégek. Fontos ezeken kívül még az is, hogy a kísérő vadászok, illetve a többi alkalmazott hogyan tud együtt dolgozni. A tárgyi eszközökhöz is sok minden tartozik vadásztatás esetén is. Fontos a vadászházak kinézete, berendezése, az azokat körülvevő erdő állapota, a kísérő vadászok öltözéke, felszerelése. A vadásztatás folyamatának egyes elemei sztenderdizáltak, mások adaptáltak, mert minden területen hasonlóan működik például egy hajtás, vagy egy egyéni vadászat, szükség is van bizonyos fokú szabványosításra, de vendégenként eltérő igények is vannak. Összetett folyamatról beszélhetünk, mert össze kell hangolni a részfolyamatokat, vendégek kiszállítása a területre, eligazítás, segíteni a vadak elejtését, biztosítani a résztvevők biztonságát. A vendég is részt vesz a folyamatban, és ezért különösen jól, szervezetten kell működnie egy-egy vadászatnak és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatásoknak is. Rugalmasnak kell lenni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vadászvendég a számára kitűzött célt elérje. Mivel maga a vadásztatás megfoghatatlan, ezért fontos az, hogy a vele kapcsolatba hozható tárgyak (puska, öltözék, terepjáró, …), a vadászházak (képek, trófeák) megfelelő minőségűek legyenek, mert ezek is befolyásolják a szolgáltatásról kialakított véleményt.

38

Vadászati ágazat általános jellemzése 25

Bevezetésként egy a magyar vadászat arculatáról írt cikk segítségével jellemezném

hazánk vadászatát. Régóta nemzetközi hírnevünk van a vadászat terén, és rendelkezünk hagyományokkal, vadászati kultúrával. A cikk 1995-ből való, de sok minden igaz napjainkban is belőle. Például, hogy a vadászat „szerepkereső”. Mivel az évek során változnak a körülmények, így kisebb szemléletváltásra van szükség, ami folyamatosan zajlik. A vadászat arculatának reálisnak és vonzónak kell lennie. Mint a főiskolai tanulmányaim alatt is tanultam, az arculat azonosít, megkülönböztet másoktól. A magyar vadászatnak pedig már van kialakult arculata a jó adottságú területeknek, a híresen jó minőségű trófeáinknak, és szakmai hátterünknek köszönhetően. A külföldiek szívesen gondolnak vissza itt eltöltött idejükre, élményeikre, a terítékekre, és a trófeákra. Jó márkanevet jelentett 1995-ben a MAVAD, ami ma már Forst Hungária néven ismert és viszi tovább a korábbi hírnevet. A jó tulajdonságok, és a hírnév mellett, azért köztudottak a hiányosságok, hibák is. Azzal is tisztában kell lenni, hogy globalizálódó világban élünk, nagy szükség van megfelelő kommunikációs infrastruktúrára. Fontos az emberek számára az elért teljesítmény, a siker, az eredmény. A legtöbb vendég, szinte mindenki, Európából érkezik. Ez azért fontos, mert mindig vannak regionális jellemzők, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A mi térségünkben fontos az emberközpontúság, a fogyasztóvédelem, és az értékrend. A vadászati kultúránkban német és cseh hatások figyelhetők meg, jellemzőek ránk a kitűnő minőség, a viszonylag fejlett infrastruktúra, a tisztesség, a magas színvonal, de sajnos a pénzhiány is. Megújulásra azért mindig szükség van. 26

„ A kommunikáció egyaránt irányul kifelé és befelé, csak – mivel más a célközönség –

más-más rendeltetéssel. Az első hangsúlyozottan közönség irányú (PR) – amiben a vadászatot tekintve nagyon rosszul állunk -, a második a belső közvélemény kialakítására és megerősítésére törekszik (identitás-vadászhivatás, vadászerkölcs).”

25

Fáczányi Ödön, A magyar vadászat arculata, Marketing & Menedzsment, XXIX. évf., 1995/2. szám, 54-

57. oldal 26

Fáczányi Ödön, A magyar vadászat arculata, Marketing & Menedzsment, XXIX. évf., 1995/2. szám, 56.

oldal

39

27

„ A döntő benyomást a vendégfogadás és szállás váltja ki, a maradandó emlékeket is

nagyrészt ez határozza meg. Az európai elvárásoknak maradéktalanul megfelelő szolgáltatásokon túl érdemes figyelni a vendégösszetétel sajátosságaira – nemek, korosztályok, kultúrkörök szerinti igénykülönbségek; az „állandóság-változatosság” egészséges, pihentető, de nem untató aránya; az otthon megszokott és az itteni sajátos körülmények, specialitások vonzó egysége a személyes igények kielégítésének mértéke. … A marketing mező jelentősége fölértékelődött. A vad (agancstömeg, terítéknagyság) továbbra is döntő tényező lesz a megítélésnél (választásnál), de az egyéb feltételek közül kiemelkedik az infrastruktúra funkciója. Bár ezek a hatások elsősorban és meghatározóan a bérvadászatra vonatkoznak (kül- és belföldire egyaránt), nem mentes tőlük a sportvadászat sem: a gazdálkodás, az ár- és költségkezelés, a goodwill-ápolás egyetemes feladat minden vadgazdaságban, vadásztársaságban.” Mint már említettem a dolgozatom elején, szakmai gyakorlatom fő tevékenysége a vendégvadászok kikérdezéséből áll. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Forst Hungária Zrt. azért szerette volna elvégeztetni ezt a felmérést a vadászati ágazatról, mert a vadászok adataiból (kor, állampolgárság, melyik országban vadászik, stb.) következtetni lehet a vadászati ipar általános jellemzőire, illetve a véleményeik alapján (elégedettség a vadászházzal, szakszemélyzettel, vadállománnyal, ellátással, stb.) javítani lehet a szolgáltatásokon, termékeken. A Forst Hungária vezérigazgatójával és a Pilismaróti Erdészet vezetőjével beszélgetve, kiderült számomra sok információ, amit a felmérés adataival szeretnék alátámasztani vagy éppen megcáfolni. Ilyen megállapítások voltak például, hogy szükség lenne a vadásztársadalom fiatalítására, hogy a vadászok egymás között egy elég belsős kört alkotnak, hogy a külföldi vendégek szívesen jönnek hazánkba, illetve, hogy a vendégek nagyrészt Nyugat-Európából jönnek hazánkba vadászni. A vendégekkel beszélgetve többnyire pozitív visszajelzések érkeztek, egy-két esetben volt csak példa negatív véleményre. A vendégek szívesen segítettek azzal, hogy kitöltötték kérdőívünket, barátságosak voltak, és szívesen meséltek tapasztalataikról. Az eddig leírtakat szekunder kutatás során olvasott cikkek, szabályzatok, internetes források segítették. A dolgozatom egyik legfontosabb támasza viszont egy primer kutatás

27

Fáczányi Ödön, A magyar vadászat arculata, Marketing & Menedzsment, XXIX. évf., 1995/2. szám, 57.

oldal

40

és annak eredményei. Ide tartozik elsősorban a kérdőív segítségével végzett felmérés, illetve az cégek vezetőinek megkérdezése, elmesélése is. Elsőként az általános információkat jellemzem, ábrázolom, hogy ezáltal is pontosabb képet tudjak adni a vadászati ágazatról. Ezt követően elemzem majd a szolgáltatásokról kapott visszajelzéseket, vagyis a vadásztatás eredményességét, a vendégek elégedettségét, illetve a

kapcsolódó

szolgáltatásokat,

nevezetesen

a

vadászházi

ellátást

és

szállást,

vadászatszervezést. A felméréshez készített kérdőív magyar verzióját mellékletként csatolom dolgozatomhoz. Életkor 2. ábra

Forrás: Saját Elsőként abból szeretnék kiindulni, hogy a vadászok átlagéletkora egyre magasabb, és szükség lenne a fiatalabb korosztály körében a vadászat népszerűsítésére. Többször fordult elő a megkérdezések során, hogy apa és fia, vagy nagyapa és unokája együtt jött hazánkba kikapcsolódni, tehát van, amelyik családban továbbadják a hagyományokat, de ez nem elég a „fiatalításhoz”. Véleményem szerint egyaránt szükség van új magyar és külföldi vendégekre is, főleg, hogy a későbbiekben a koruknál fogva már távol maradó vendégeket pótolják. A fent látható ábrán is feltűnő már, hogy az idősebb korosztály dominál a vendégek körében, de az adatokat kicsit más csoportosításban ábrázolva szembetűnőbb különbséget kapunk.

41

Az oldalsó diagramról leolvasva a

3. ábra

megkérdezettek 62%-a 50 év fölötti volt.

Tudomásul

vendégek

közül

véve, volt,

hogy aki

a

nem

szeretett volna a koráról nyilatkozni, megállapíthatjuk, hogy a 32%-os

Forrás: Saját

arány, ami az 50 év alattiakat takarja nagyon kevés. Bár a mintavétel nem terjedt ki az összes vadászra, aki a Parkerdő területére érkezett, de a tendencia megállapítható a vezetők

Forrás: Saját

elmondása és a felvett adatok alapján. Ez azt eredményezheti, hogy ha az idősebb csoportban lévő vendégek különböző okokból már nem fognak hazánkba jönni, akkor nem lesz meg az utánpótlás, ami biztosíthatja az erdészetek eredményeinek szinten tartását. Vagyis várhatóan a vadásztatásból befolyó jövedelmek csökkenni fognak, és ha ezeket nem sikerül egyéb tevékenységekből pótolni, akkor a társaságok kevesebb eredményt realizálnak majd, így kevesebb összegből gazdálkodhatnak, tarthatják rendben a területeiket, erdeiket, útjaikat. A vadászat sosem volt a szegények sportja, sőt kevesen engedheti meg maguknak, hogy évente néhányszor elutazzak, akár külföldre is vadászni. Viszont a vadászatokból az erdészetek jelentős bevételhez jutnak, ezért ha az idősebbek a későbbiekben lemorzsolódnak, és nem jönnek helyettük fiatalabb vadászok, akkor a vadászat hanyatlásba kezd majd a hazai területeken. A vendégkör bővülését egy viszonylag egyszerű mód is segítheti. Ha a vadásztatás színvonala kifogástalan, akkor annak hamar híre megy, mivel, mint ezt később majd taglalni is fogom, elég szűk és összetartozó társaságként lehet jellemezni a vadászni járókat, mind külföldön, mind belföldön. Nemek aránya Talán nem is igazán kellene statisztikai adat ahhoz, hogy kiderüljön a férfiak és nők részvételi aránya a vadászatban. De érdekességképp pár sorban bemutatom mekkora is a különbség. Már magamtól is gondoltam, hogy több férfival fogok találkozni a feladatom során, mint nővel, de az eredmény még engem is meglepett.

42

4. ábra

Forrás: Saját Az ábra százalékosan tartalmazza az adatokat, de ez a valóságban azt jelenti, hogy 72 főből eddig csak hárman voltak nők a vendégek közül. Volt olyan vadász, aki családjával jött, de csak ő vadászott. Az egyetlen nő, házastársával volt a Budakeszi Erdészet területén, és visszajáró vendégnek számított. Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, és ez esetben megengedett az általánosítás, hogy a vadászat, mint régen, még ma is a férfiak sportja. De ez nem jelenti azt, hogy ne kéne figyelembe venni a gyengébbik nem igényeit a szolgáltatások során. Bár nem a vadásztatás, hanem a kiegészítő szolgáltatások esetében van erre igény, ha a feleség, barátnő, esetleg az egész család elkíséri kikapcsolódni a családfőt. Tapasztaltam is ilyet, amikor például az egyik vadász a kislányát és a feleségét is magával hozta, illetve egy másik esetben a várandós nő kísérte el férjét. Vendégek állampolgársága A Parkerdő területére sok országból érkeznek vadászvendégek: Olaszországból, Hollandiából,

Oroszországból,

Ausztriából,

Csehországból,

Svájcból,

Dániából,

Németországból és természetesen Magyarországról is. A következő diagramon nem jelenik meg mindegyik nemzet, mert sajnos nem volt szerencsém minden vendéggel találkozni, ezért a gyűjtött adatok alapján tudtam csak készíteni az ábrát. De mivel a vendéglistákat több helyen is megtekinthettem, illetve az erdészetvezetők és vadászházvezetők tájékoztattak, biztosan tudom, hogy egyéb fent említett országokból is jöttek vadászatra.

43

5. ábra

Forrás: Saját A számok azt bizonyítják, hogy a legtöbben a német ajkú országokból jöttek. Ez talán azért is lehetséges, mert a Parkerdővel szorosan együttműködő vadászatszervező iroda, a Forst Hungária Zrt. is leginkább svájci, német, és osztrák ügyfelekkel rendelkezik. Továbbá leginkább ezekben az országokban jelennek meg vásárokon és kiállításokon. A legfontosabb a Forst számára a minden évben a két nagy vadászati kiállítás: a január végifebruár elejei dortmundi, és a február végi salzburgi kiállítás. A megjelenés fő célja a kapcsolattartás a fő vendégekkel, kisebb részben pedig cél az új ügyfelek szerzése. Dortmundba a németek gazdagabb része látogat el, így ideális hely a vadászati kiállításnak és az ezzel a tevékenységgel foglalkozó cégeknek. Salzburgba pedig ellátogat mind az osztrák, mind a német, és az olasz ügyfélkör is. Általában a vezérigazgató és még két munkatárs vesz részt a rendezvényeken, ahol a cég már törzsvendégnek számít. Árjegyzéket,

prospektust

visznek

magukkal,

rövid

kérdőívet

töltetnek

ki

nyereményjátékkal egybekötve, és a látogatóknak lehetősége nyílik a vadászatszervező iroda hírlevelére való feliratkozásra. Azt, azért tudni kell az események súlyáról, hogy a cégnek mondhatni kötelessége a megjelenés, mert ha nem vesz részt a két fontos esemény valamelyikén, az azt sejteti, hogy tönkrement, vagy már nem olyan jó színvonalú szolgáltatást nyújt. Ez pedig magával vonzza az ügyfélkör elvesztését a cég, és a magyar vadászterületek számára is. A Forst munkatársainak elmondása szerint hazánkban nem 44

érdemes kiállításokra járni, mert a magyar vendégek privátban, direkt módon keresik meg az erdészeteket, de ez nem jelenti azt, hogy egyetlen ilyen eseményen sem jelennek meg. A Pilisi Parkerdő pedig rendszeresen részt vesz a Magyarországon rendezett nemzetközi FeHoVa Kiállításon. Mióta vadásznak Magyarországon Visszajelzés a vendégek részéről az is, hogy mióta is járnak hazánkba vadászni. Sok emberrel találkoztam, aki először jött, de kivétel nélkül azt mondták, hogy jönnek később is, sőt van, akiről tudom, hogy egy hónap után ismét ellátogatott a vadászterületre, és decemberben is jön még. Az következő 6. ábrát megfigyelve valóban szembetűnő, hogy az egyik legmagasabb oszlop azon embereket mutatja, akik először vannak Magyarországon. Ez a jövőre nézve mindenképp bíztató, de vigyázni kell, mert hosszú távú következtetést nem lehet levonni az adatokból. Ami biztos, hogy bővült az új vendégek köre, és minden esély megvan rá, hogy közülük többen is visszatérő vadászvendégekké váljanak. Szintén leolvasható a diagramról, hogy a megkérdezettek közül 40-en, vagyis majdnem az 55,56%, már legalább 6 éve járnak hazánkba. 6. ábra

Forrás: Saját A visszatérő vendégek aránya 76,38 % a Parkerdő területén. Bár örömteli, hogy ilyen sok vadász visszajár e tájakra kikapcsolódni, de ezek a számok egyben azt is jelentik, hogy bár bővül az új látogatók száma, de kevés az aránya a „törzsvendégekhez” viszonyítva. Ha

45

visszanézzük a korcsoportokkal kapcsolatos adatokat, és megnézzük az itt látható ábrát, ismét csak arra a következtetésre jutunk, hogy új vendégekre is szükség lenne, hiszen a visszajáró vendégek többnyire az idősebb korcsoportba tartoznak. Ezt bizonyítja a következő ábra is. 7. ábra

Forrás: Saját Az ábrát kifejtve, azt mondhatjuk, hogy a megkérdezett 72-ből az a 23 vendég, aki több mint 10 éve jár hazánkba, nagy részben az idősebb korosztályhoz tartozik. Százalékban kifejezve ezen vadászok 53 %-a 60 évnél idősebb, 70 %-a pedig 50 évnél idősebb. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a már törzsvendégnek számító vadászok számára is megfelelő feltételeket kell biztosítani, mert biztosak lehetünk benne, hogy egy esetleges minőségromlás esetén, más országokba, a versenytársainkhoz mennének vadászni. De azt is észre kell venni, hogy az, hogy ennyi vendég visszajár mit is jelent. Egyértelműen azt, hogy meg vannak elégedve a nekik nyújtott szolgáltatásokkal, mindenekelőtt a vadásztatással, hiszen azért járnak az adott területekre, hogy vadászhassanak. Egy-egy kisebb észrevételük azért volt néha, hogy mit lehetne javítani, de ez is volt a célja a felmérésnek, hogy ezen igényekre fény derüljön. A jelenlegi jó minőség bizonyos mértékben teher, mert nem szabad megelégedni a mostani állapottal, hanem lépést kell tartani a konkurens területekkel, országokkal, ha továbbra is szeretnénk, hogy a vadászok ellátogassanak területeinkre. A következő bekezdésekben pedig megemlítem a konkurens országokat.

46

Konkurencia Vajon hova járnak a vadászok, ha nem kis hazánkba jönnek? Megkérdeztük a felmérés során, hogy mely országokban vadásznak, ha külföldre mennek. Értelemszerűen a külföldi vendégek Magyarországot is bejelölték válaszként. Felsoroltuk még Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát, Afrikát, Kanadát, illetve egyéb országként a vadászok megemlítették többek között Franciaországot, Ausztriát, Németországot és még sok más országot.

8. ábra

Forrás: Saját Az fent található diagramon pontosan látszik, hogy melyik országot hány ember említette, és, hogy a Pilisi Parkerdő területére járó vadászvendégek közül a legtöbben Franciaországba járnak még sokszor. Tehát, az adatok alapján, a Parkerdő számára, a konkurenciát Franciaország, Ausztria, Németország és Csehország jelenti. Az adatok alapján egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy ők lennének országunk legnagyobb vetélytársai, de mindenképp konkurenciát jelentenek számunkra. Az egyik vendég azt is említette, hogy nagy valószínűséggel Afrika egyre nagyobb vetélytárssá válhat a jövőben Magyarország számára, a kedvezőbb áraknak köszönhetően. Magyarország piaci helyzete Arra a kérdésre, hogy a vendég szerint Magyarország vezető pozícióban van-e a vadászati piacon, nemleges válasz nem érkezett, de volt 7 vadász, aki nem tudta vagy nem akarta megítélni országunk helyét. Olyan is volt, hogy megemlítették, bár saját tapasztalat alapján 47

nem tudják megítélni a vadászati piacon elfoglalt helyünket, de a szakirodalom, és a hallottak alapján feltétlenül vezető pozícióba sorolnák az országot. Mindenképp pozitív a visszajelzés, miszerint a Parkerdő területére járó vadászok vezető pozícióban lévőnek látják Magyarországot. De, ha objektíven értékelünk, figyelembe kell venni, hogy ez olyan vadászok véleménye, akik járnak is Magyarországra, sőt többen közülük visszatérő vendégek, vagy csak ide járnak (16-an a 72 főből). Így, amit ezekből a válaszokból biztosan leszűrhetünk az az, hogy a társaság területére járó vadászok magyarországi, és más országbeli tapasztalataik alapján vezető helyre sorolják országunkat a vadászati piacon, de ez általánosításhoz nem elegendő adat. 28

Egy cikket olvasva, azért sikerült kicsit pontosabb képet kapnom. A címe az volt, hogy

„Grammban számolunk, mázsában vesztünk”. Ez annyit jelent, hogy a gramm és kilogramm alapon számolt gazdálkodási eredményre koncentrálva, nem figyelnek eléggé a vadgazdák arra, hogy egyre kevesebb vendégük van. Hazánkban egyre nehezebb értékesíteni a trófeás vadat, és a külföldi vendégvadászok száma is folyamatosan csökken, miközben a világ más részein nem tapasztalható csökkenés a jó vadászat iránti keresletben. El kell fogadni, még ha csúnyán is hangzik, hogy a vadászat üzlet, és üzleti szempontok alapján is mérlegelni kell. Versenyhelyzet van, de Magyarország kezd elmaradni a piacon. Erre példa, hogy a 2008-as év augusztusában 1700 eladásra szánt őzbak nem kelt el. Emiatt néhol kapkodás kezdődött és főszezonban nagyjából 50 000 forintos áron lehetett lőni a megmaradt egyedeket, „last minute akciókkal” próbálták kozmetikázni a kieső árbevételt. De mik lehetnek az okok? A cikk közülük többet is feltárt. Nem az egyedek minőségével van a probléma, hanem a vadászat során nyújtott szolgáltatásokkal, és a velük nem arányos árakkal. Ide tartozik, hogy anyagi okok miatt a vadásztatók nem költenek eleget a színvonal javítására, és a vadászházak felújítására. Ha a vadászházak nincsenek megfelelő állapotban, el lehet helyezni a vendégeket egy jó minőségű szálláson, de ez mit sem fog javítani a többi szolgáltatáson. Többi szolgáltatás alatt értem például a hivatásos vadászok olykor kopott öltözékét, a távcsöveik minőségét, a terepjárók állapotát, és a vadászati létesítmények (les, etető, stb.) helyzetét. Mindezek azért tartoznak a szolgáltatások körébe, mert ezek jellemzik a vadászias vadászatot, amit majd a Fontos szempontok című bekezdés alatt magyarázok meg.

28

Cseterki Imre, Grammban számolunk, mázsában vesztünk, Nimród, 96. évf., 2008/10. szám, 21. oldal

48

Az állami erdőgazdaságok, mint például a Pilisi Parkerdő Zrt. is, kivételnek számítanak, ők folyamatosan befektetnek, mert be tudnak fektetni, a szolgáltatások színvonalának fenntartásába vagy javításába. Ezek a gazdaságok viszont nem is szűkölködnek a vendégekben. A legnagyobb probléma, hogy a nem állami erdőgazdaságok is az államiak árjegyzéke szerint értékesítenek, pedig a színvonal sokszor meg sem közelíti azokét. A piacgazdaságban viszont elvárt, hogy az arány a szolgáltatás színvonala és az árak között kiegyenlített legyen. Nagy hiba még hazánkban a trófeák ára. Magyarország szinte az egyetlen ország Európában, aki a trófeákat grammra, vagy kilógrammra adja, sőt még ezekkel is megpróbál durva szóval „csalni”. A külföldi vadászok mindezeket nagyon jól tudják, és valljuk be fordított esetben mi is felháborodnánk ilyen elbánáson. Ezen okból sokan nem jönnek vissza hazánkba, mások pedig érdeklődnek, hogy vajon miért nem lehet nálunk is pontozás alapján számolni. A konkurens országokban, az Európában objektív minősítésként elfogadott, CIC-pontrendszer alapján számolják az árakat, amelyik rendszer létrejöttében a magyarok is segédkeztek anno. Sokszor hazánkban is jobban járnának, ha a rendszer alapján pontoznának, mert van, hogy kisebb súlyú egyed magasabb pontokat kap, és úgy magasabb árat is lehetne kérni érte. Tehát a piac elvárása, és Magyarország érdeke is az lenne, hogy áttérjen a CIC-pontrendszer szerinti árképzésre. Hazánkban a trófeás egyedek nagy részét külföldi vadászok ejtik el. Köztük németek, svájciak, osztrákok, vagy esetleg sok pénzzel rendelkező spanyolok. A spanyol vadászok esetén viszont meg kell említeni, hogy a náluk megváltozott törvények szerint a vadászati költségek adóalapot növelő tényezők lettek, ami miatt meggondolandó számukra egy-egy külföldi vadászat. A változó kereslethez pedig nekünk magyaroknak alkalmazkodni kell, a piac diktál. Napjainkban a világon a legnagyobb kereslet az amerikai vadászokban rejlik. A világ kínálatának majdnem 70%-át ők veszik meg évről-évre. Országunkról viszont vagy alig, vagy nem is hallottak. Tehát, az amerikaiak új piacot jelentenének hazánknak, és meg kéne ragadni a lehetőséget. A problémát itt is az árképzés jelentené, mert Amerikában megint más árlista van, ők az SCI-pontozást használják, tehát meg kéne alkotni azt a pontrendszert is. Mellékesen a cikk említi, hogy az SCI-rendszer alapján több trófeánk is elég magas pontokra lenne esélyes, és ezekre olyan magas ár vonatkozna, amit az európaiak nem fizetnének meg érte. Több vadász említette nekem is, hogy az árak nem mindig arányosak, vagy, hogy így a jövőben el fog maradni országunk a versenytársaktól. Ezek azért mind intő jelek.

49

Összességében arra lehet mindebből következtetni, hogy alkalmazkodó képesebb, rugalmasabb hozzáállásra lenne szükség hazánkban. Szemléletváltás is szükséges, hiszen hazánknak jó híre van a vadászati ágazatban, történelmi hagyományaink vannak, és kár lenne mindezt veszni hagyni. Mindez ráadásul üzleti szempontból is jó befektetésnek bizonyulna, és bevételt hozna az országnak. Tehát nem vagyunk még lemaradva, de figyelnünk kell, nehogy elmenjen mellettünk a világ. Értesülés A vadászatról sokan tudják, vagy ha nem is tudják, de sejtik, hogy egy elég belsős körről beszélhetünk, vagyis nem kerül be bárki csak úgy egy ilyen közegbe. Ezalatt azt értem, hogy vadászni presztízst jelent, és ismerősökön keresztül kerül be többnyire az ember ilyen társaságba. Ezt az is bizonyítja, hogy a kérdőívben szerepelt egy olyan kérdés, hogy honnan hallott a vendég a Forst Hungáriáról vagy a Pilisi Parkerdőről, vagyis hogy került kapcsolatba a magyarországi vadászterületekkel.

Az

eredmény egyértelműen azt a tényt bizonyítja, hogy nagyrészt tényleg

más

vadászoktól

értesülnek a vadászhelyekről a vendégek,

és

tapasztalatai,

jó

mások véleménye

befolyásolják, hogy milyen úti célt választ az illető, ha vadászatra indul. A másik személy általában barát, kolléga vagy vadásztárs. Ha valaki nem ismerőstől, újságból, vagy internetről szerezte az információt, akkor szakirodalmat, vásárt, vagy vadászatközvetítőt nevezett meg információforrásként. Internetről az elmondások alapján 6-an szerezték az értesülést, illetve további két ember említette, hogy bár ismerőse javasolta, hogy a két cég valamelyikével vegye fel a kapcsolatot, de azért interneten is utánanézett a cégek adta lehetőségeknek.

50

Fontos szempontok 29

Az előző bekezdésekhez szorosan hozzátartozik, hogy milyen szempontok fontosak egy-

egy vadász számára, ha külföldre megy vadászni. Az eredmény számomra több okból is meglepő volt: először is, mert az ár messze nem a legfontosabb a vadászvendégek számára, másrészt pedig, mert a legtöbb ember a vadásziasságot tartja a legfontosabbnak. De mit is értünk vadásziasság alatt? Korábban is szóba került már a dolgozatomban, ezért most tisztázni szeretném, hogy mit is takar a kifejezés. Talán kicsit megfoghatatlannak tűnik elsőre a fogalom, de látva a vadászházakat, és a vendégeket egyre érthetőbb, sőt nagyon fontos fogalom a vadásztatás terén is. Ide tartozik, mind a kísérők öltözködése, mind a körülmények a vadászat során, illetve az elejtett vad terítéke is. Leginkább kulturális jellemzőnek mondhatjuk, szokások és hagyományok tiszteletének. Elvontabban és hivatalosabban a vadászias vadászat a következőt jelenti: „a vadásziasság olyan erény, amely mind az egyén, mind a társadalom számára megkülönböztetett érték. Érték, amely az általános viselkedési szabályok betartásával párosulva az illető vadász személyiségét kivételessé teszi, biztonságot nyújt, elősegíti az elismerését, elismertségét, sikerességét, a boldogság érzetének elérését.” A fogalom tisztázása után nézzük a felmérés eredményét. Melyik szempont a legfontosabb a vadász számára? Így szólt a felmérés egyik kérdése. Lehetőség volt több válasz bejelölésére is, sokan nem is vették figyelembe, hogy a legfontosabb szempontot kellett volna elsődlegesen bejelölni. Ettől a ténytől eltekintve nagyon is sokat mond a kapott eredmény. Úgy értékeltem, hogy aki egyértelműen jelölte a számára legfontosabb szempontot, azok közül megnéztem, hogy mekkora arányban voksoltak az egyes szempontok mellett, a többi jelölt válasz alapján pedig készítettem egy táblázatot, amiből szintén kiderül, hogy mi számít még nagyon fontos szempontnak. A megkérdezett 72 emberből 37-en nem a számukra legfontosabbat jelölték be, hanem több számukra fontos szempontot is. A kapott válaszokat a következő oldalon látható ábrán szemléltetem. A diagramon tükröződik is, hogy a legnagyobb hányad így válaszolt. De ezektől eltekintve a következő eredmények születtek. Messzemenően a vadászias

29

Agyaki Gábor, Bránya János, Dúcz László,Homonnay Zsombor, Mátyás Ferenc, dr. Nédics István,Pomázi

Ágoston,

Ring

Péter,

Somfalvi

Ervin,

A

magyar

vadászat

etikettje,

http://www.vadasz.info.hu/etika/gyujtemeny.html, 2011. október 17.

51

vadászatot nevezték meg a legtöbben, ez a maradék 35 emberből 23 főt jelent. Ez után következik 5 fővel a szervezés minősége. 10. ábra

Forrás: Saját Mivel sokan többet jelöltek, ezért értelmet nyert egy táblázat elkészítése is, miszerint megnéztem,

3. táblázat További fontos szempontok

hogy milyen szempontokat említettek még, nem legfontosabbként

a

vadászvendégek.

Ezen

adatok alapján a szervezés minőségét tartják kiemelkedően sokan jelentős tényezőnek, majd a vadásziasság, a szállás, és a terület fekvése következik. Csak ötödik a rangsorban az ár, majdnem

megegyező

arányban

a

terület

fekvésével. Ebből is következik, hogy a vadászat azon emberek sportja, akiknek nincsen anyagi gondja, vagyis megengedhetik maguknak, hogy

Szempontok

Fontosként ennyien említették még (Fő)

Szervezés minősége Vadásziasság Szállás Terület fekvése Ár Trófeanagyság Ellátás Egyéb

53 35 28 22 21 18 17 5

Forrás: Saját

élvezhessék ezt a tevékenységek, és fizessenek az egyáltalán nem olcsó, de annál szebb és tekintélyesebb trófeákért. Öt vendég egyéb szempontot is fontosnak tartott megemlíteni. Ezek voltak a: kollegialitás a magyar barátokkal; bajtársiasság a hazai és helybeli vadászokkal; a vad; elsődlegesen barátság, másodlagosan üzlet; és végül sok vadat látni. Tulajdonképpen mindkét ábra ugyan arra enged következtetni, vagyis, hogy a vezető szempontok a Parkerdő területére érkező vadászok számára a vadászias vadászat, viselkedés, és a szervezés minősége. Nem utolsó sorban pedig fontos az is, amit egyéb 52

szempontként említett néhány vendég, mert kiderül, hogy az emberi és üzleti kapcsolatok ápolása, a barátságos légkör, és a vadak minősége, vagy csak éppen a vadak szeretete és az, hogy láthatja őket is sokat számít a vadászok számára. Akik a kapcsolattartás fontosságára tettek utalást, legalább 5 éve, de van, aki már több mint 10 éve jár hazánkba, és szeret visszajárni. Sokan mesélték, annak ellenére, hogy nem említették a kérdőívben, hogy jól érzik magukat itt, és jó mindig találkozni a régi ismerősökkel, barátokkal. Ez alapján ismét visszautalnék arra, hogy igen is ez egy kialakult kör és réteg sportja, szenvedélye, akik néha nem is a hazájukban, hanem külföldi vadászterületen töltenek el egy kis időt egymás társaságában.

A szolgáltatások helyzete az Európai Unióban 30

„Az Európai Uniónak a Római Szerződés 2. cikkelyében kinyilvánított célja és azóta is

szem előtt tartott törekvése volt a közös piac kialakítása. A közös piacnak, illetve további lépcsőinek fontos eleme a négy – ma már néha öt – szabadság minél teljesebb kialakítása. Ennek egyik része csupán a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása, mind szabályozási mind pedig piaci oldalról. … A szolgáltatások szervezése és nyújtása liberalizációjának folyamata az áruk szabad mozgásához képest évtizedeken keresztül lassan haladt, és néha kudarcba is fulladt. Végül a 80-as évek végén 90-es évek elején kapott igazi lendületet. A szolgáltatási szektor nagy jelentőséggel bír az egységes piac működése és az EU sikere, versenyképessége szempontjából. Ennek fő oka, hogy mind világviszonylatban, mind az EU szintjén a szolgáltatások ma már meghatározó, folyamatosan növekvő súlyt kapnak, a foglalkoztatás és a megtermelt GDP arányában is.” Az, hogy hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Unióhoz részben érintette a vadászati ágazatot is. Az utazási feltételek például mások az EU-s és nem EU-s polgároknál. Erre a hazánkba érkező vendégeknek is figyelniük kell. Továbbá szem előtt kell tartania hazánknak az Európai Unió vadászatról, természetvédelemről szóló rendelkezéseit is.

30

Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós, Szolgáltatások világa, JATEPress, 2009, Szeged, 53-54.

oldal

53

31

„EU-s állampolgárok figyelmébe: 1. Útlevél-ellenőrzés · személyes adatokat továbbra is ellenőrzik. 2. Szükséges dokumentumok: · Útlevél vagy személyi igazolvány · EU-s fegyver-útlevél · A Forst Hungaria Zrt. meghívólevele 3. Ha Ön személyesen szeretné elvinni az elejtett trófeát, az alábbi dokumentumokra lesz szüksége: · kifizetett számla · trófeabírálati jegy 4. Vámellenőrzés a kiutazás során · A határnál csupán szúrópróbaszerű ellenőrzésre kell számítani.

Nem EU-s állampolgárok figyelmébe: 1. A fegyverbehozatali engedélyhez a következő papírokra lesz szüksége a magyar határnál: · útlevél · a Forst Hungaria Zrt. meghívólevele · az anyaországban érvényes vadászati engedély 2. A fegyverbehozatali engedély beszerzéséhez kizárólag az alábbi határátkelőket veheti igénybe: · Hegyeshalom / Nickelsdorf · Budapest, Ferihegy reptér 3. Ha nem-EU-s országba szeretne trófeát kivinni, akkor annál a határátkelőnél, ahol elhagyja az Európai Uniót, az alábbi dokumentumokat kell bemutatnia: · kifizetett számla · vámáru-nyilatkozat · trófeabírálati jegy · állatorvosi igazolás ( magyar hatósági állatorvos aláírásával és pecsétjével )”

A vadásztatás és kiegészítő szolgáltatásainak értékelése 32

Egy szolgáltatás sikeressége sok mindenen múlik, és nehezebb is kiszámítani, mint

mondjuk egy termékét. Ez azért van így, mert kézzel nem fogható dolgot állítunk elő, és magasabb a személyes intenzitás is, mint egy termék előállításakor. Tehát a sikeresség

31

32

Forst Hungária Zrt.: Utazási feltételek, http://www.forst.hu/utazasifeltetelek, 2011. november 16. Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós, Szolgáltatások világa, JATEPress, 2009, Szeged, 17-

19.,25-26. oldal

54

kritériumai elég nehezen megállapíthatók.

33

„Pedig amint sikerül egy szervezetnek a

szolgáltatás-minőség jellemzőit meghatározni, máris jó úton, saját működése megértése felé halad. Fordítva is igaz, bármi vezetési hiba vagy minőségi engedmény elindíthatja azt az ördögi kört, melyből a szolgáltató vállalatok számára különösen nehéz a kilábalás. Akárcsak más szervezeteknél, a szolgáltatásoknál is egy felületi probléma sok, mélyebben fekvő okban gyökerezik. Ezen mélyebb probléma-okok láncolatát, illetve hibás stratégiai döntések sorozatát nevezi Normann a szolgáltató szervezetek „ördögi körének”.” De mik is tartoznak ide? Ilyen a menedzsment rendszer bonyolultsága, amikor például túl sok kiegészítő szolgáltatást vállal be valaki, amit csak az addigi szolgáltatások minőségi romlásával tud megvalósítani. Továbbá problémát okozhat az ellenőrzés nélküli növekedés, vagy a nem megfelelő hatalmi felépítés is. A Parkerdő esetén a hatalmi felépítés abszolút nem jelent gondot, mert az egyes erdészetek megkapják a szükséges szabad mozgásterüket, legyen szó fakitermelésről vagy vadásztatásról. Nagyon fontos viszont, az a probléma, amit a fogyasztói elvárások és a szolgáltatási csomag meg nem felelése okozhat.

34

„Bármely szolgáltatónak tisztában kell azzal lenni, hogy a fogyasztó

kevésbé elemzi mag-, illetve kiegészítő elemenként a szolgáltatást. Így előfordulhat, hogy a kiegészítő szolgáltatásunk nem megfelelő volta miatt az egész szolgáltatási csomag minőségét kérdőjelezik meg a fogyasztók. Ezért a szolgáltatónak maximálisan tisztában kell lenni azzal, hogy miből áll a szolgáltatás csomagja, és mit tekint minőségnek abból a vevő.” A vadásztatás a Parkerdő által kínált szolgáltatási csomag fő tevékenysége. Ha a kiegészítő szolgáltatások, mint például szállás, ellátás, szállítás valamelyike nem megfelelő a vadászvendég számára, akkor más társasághoz tartozó területet fog választani, ahol már a kiegészítő szolgáltatások is megfelelőek. Ez minden szolgáltató vállalat számára kihívás, mivel a piacon verseny van, és aki lemarad, kimarad. Szerencsére a visszajelzések ennek ellenkezőjét igazolják a Forst Hungária Zrt. vadászatszervezésével, és a Pilisi Parkerdő Zrt. vadásztatásával kapcsolatban is. Probléma lehet még továbbá a nem hatékony működés menedzsment is. Sosem szabad elfelejteni, hogy a részletektől sok függ, minden szolgáltatás esetén. A személyzet legyen megfelelően motivált. Ahogy a könyv fogalmaz: „az emberek nélkül nem építhető be a minőség a rendszerbe”. A gazdasági ellenőrző rendszerek fontosságát sem lehet kihagyni. Van a költségeknek olyan területe, amit nem szabad csökkenteni. Ilyen a személyzet képzése is, mert ha a képzésre fordított kiadást 33

Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós, Szolgáltatások világa, JATEPress, 2009, Szeged, 17. oldal

34

Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós, Szolgáltatások világa, JATEPress, 2009, Szeged, 18. oldal

55

csökkenjük, a szaktudás nem fejlődik, ami minőségi romláshoz majd bevétel csökkenéshez vezet. A csökkenthető költségek inkább a bürokrácia és hierarchia költségei. Létezik az új munkaerő vonzásának problematikája is.

35

„Ha egy szolgáltatás minősége visszaesik, így

piaci, társadalmi megítélése romlik. Ezután csak a kevésbé képzett és motivált munkaerőt lesz képes magához vonzani, ami értelemszerűen tovább rontja a mindig is nagy személyes intenzitással bíró szolgáltatás minőségét.” Ez szorosan érinti az erdész, vadász munkakört is, hiszen jó és motivált munkaerő kell, mert a vadásztatás felelősséggel jár, és ha azt valaki nem szívesen csinálja, veszélyezteti mások és a saját életét is. Illetve nem sokan választják az általam felsorolt szakmákat, és ha a minősége romlik a vadászatnak, rossz visszajelzések érkeznek, csökken a vendégek száma, akkor nem is lesz vonzó egyik szakma sem. A szolgáltatás folyamata sokszor az igénybe vevő szeme előtt zajlik, ezért ott nem szabad hibázni, mert az sokkal rosszabb következményekkel járhat, mint mondjuk a termékek esetében. Ez befolyásolja az ellenőrizhetőséget is. Egy úgynevezett pszichológiai szerződésre van szükség, ami azt jelenti az alkalmazottnak azonosulnia kell a célokkal, jól tájékozottnak kell lennie, a vezetőnek pedig meg kell bíznia alkalmazottjában, mivel az önállóan kell, hogy ítélkezzen, döntést hozzon. A bizalom kölcsönös kell, hogy legyen, és ehhez nagyfokú vezetői hitelesség szükségeltetik, és kell egy kialakított, elfogadott értékrend is.

4. táblázat

Rendelkezésemre álló adatok alapján szeretném a vadásztatást, mint fő

Hányadszor vadászik a vendég a Pilisben? Vendégek száma (Fő) Először 23 2-5. alkalommal 21 6-10. alkalommal 9 11-20. alkalommal 2 több mint 20. alaklommal 11 Nem tudják/Nem válaszoltak 6 Összesen 72

szolgáltatást,

illetve

mellékszolgáltatásait visszajelzések

a

elemezni.

A

Parkerdő

vadászterületére érkező vendégektől érkeztek, legfőképpen Pilismarótról, mert oda szinte minden alkalommal ellátogattam,

mikor

vadászok

is

voltak. Tehát általánosításokat nem

Forrás: Saját

lehet majd tenni az általam leírtak

alapján, de megtapasztalhatjuk a vadásztatásról, és az egyéb szolgáltatásokról alkotott véleményt.

35

Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós, Szolgáltatások világa, JATEPress, 2009, Szeged, 19. oldal

56

A táblázatot azért, illesztettem be, mert fontosnak tartom, hogy azzal is tisztában legyünk, hogy az ideérkező vadászok hányadik alkalommal érkeztek a pilisi területekre kikapcsolódni. Arról már esett szó, hogy hány éve, és milyen gyakran látogatnak Magyarországra, de ezekből nem derül ki, hogy mennyire tapasztaltak a területen. Ezt úgy értem, hogy nyilván másképp kell tekinteni arra a visszajelzésre, amit valaki első ittléte alatt mondott az első benyomás hatására, mint arra, amit már sokadig itt tartózkodást követően említettek a vendégek. Igyekszem ezt szem előtt tartva elemezni az adatokat. 23an először járnak a vidéken, ami mint már írtam jó előjel a jövőt illetően, reménykedjünk abban, hogy a későbbiekben is visszatérnek majd. Ez a szám persze azt is jelenti, hogy a vendégek majdnem harmada az első benyomás alapján válaszolt a kérdőív kérdéseire. 43an már legalább második alkalommal látogattak el a Pilisbe, bár közülük 21 ember még csak 2-5 alkalommal, ami szintén nem elég nagy szám ahhoz, hogy a hosszú távú tapasztalatok alapján értékeljenek. A többi 22 vadász viszont már sok tapasztalattal rendelkezett ahhoz, hogy megfontoltan értékeljen. Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy az első vagy második benyomás ne lenne fontos. Nagyon is az, hiszen az dönti el, hogy a vendég visszatér-e még a területre a későbbiekben. Ha valami nagyon negatív tapasztalata van, akkor várhatóan már máshol fog vadászni a jövőben. A vadászat kedvelt fajtái Ezekben a bekezdésekben találhatók szinte a legjelentősebb adatok a vadásztatás szempontjából: hogy a vadászat mely fajtáit részesítik előnyben a vendégek a területünkön. Ez megmutatja, hogy mire van igény. A kérdésnél megadott opciók között szerepel a vadászat módszerére vonatkozó, és a vad fajtájára vonatkozó alternatíva. Itt nem is volt megadva, hogy mennyi választ lehet jelölni, hisz az segít a legjobban a vadásztatónak, ha az összes igényt felderíti. Mivel egy vendég nem csak egy választ jelölhetett, ezért nem tudok százalékos kimutatást csinálni arról, hogy a vendégek mekkora hányada kedveli az egyes fajtákat. De rangsort tudok csinálni az alapján, hogy hányan említették az egyes fajtákat. Ez a rangsor látható az 5. táblázatban. A 72 megkérdezett vadász közül 25-en, vagyis a 34,72% részesíti előnyben a becserkésző vadászatot. Azt tapasztaltam, hogy sokan közösen említették az első két helyen szereplő vadászati módot, vagyis egyaránt kedvelik mindkettőt. De, mint az a táblázatból is látszik a becserkészés a népszerűbb a kettő közül. A hajtóvadászat a 4. helyen szerepel a rangsorban, de azt mindenképp meg kell említeni, hogy ez a felmérés végéig biztosan változni fog. Mégpedig azért, mert a november57

5. táblázat

december

a legkedveltebb hajtásos

időszak egy vadászati évben, és a

A vadászat előnyben részesített fajtái Vadászok száma (fő) 1. Becserkészés 25 2. Leshelyről vadászás 17 3. Vadászat gímszarvasra 16 4. Hajtóvadászat 12 5. Vadászat vaddisznóra 9 6. Vadászat muflonra 7 7. Vadászat dámszarvasra 6 8. Egyéb 5 9. Vadászat őzre 2

Forrás: Saját

hajtásra érkezők nagy valószínűséggel ezt a módot is jelölni fogják. A szarvasbőgés

időszakában,

vagyis

szeptember folyamán, akik a területekre látogattak jellemzően a táblázat első két fajtáját említették, hiszen ők azért járnak abban az időszakban, de volt aki a hajtóvadászatot is említette, vagyis visszatért vagy vissza fog térni a hajtás idején

is

a

Pilisbe.

Amit

még

egyértelműen mutat a táblázat az az,

hogy a gímszarvasra való vadászat a legnépszerűbb. Itt is meg kell említeni, amit már írtam az előző mondatokban, vagyis, hogy a szarvasbőgés alatt szereztem eddig a legtöbb információt, így a hajtás után az eredményekben változás várható. A vaddisznó-vadászat már így is a második legnépszerűbb, ha a vadfajták alapján szemléljük csak a táblázatot, pedig még csak két hajtásos csoportot kérdeztem meg, de rajtuk kívül is említették már a vaddisznót, mint kedvelt vadat. Hajtások alkalmával szoktak a vendégek sok muflont is lőni, illetve egy-egy róka is előfordul. A muflon vadászata gyakori még a bőgés és a hajtás közötti „csendesebb” időszakban, októberben. Akik a dámszarvas vadászatot részesítik előnyben, azok például tudják, hogy Budakeszin jelentősebb dámállomány található, míg Pilismarót környékén egyáltalán nem jellemző a dámszarvas. Egyéb válaszok is születtek, mint az a táblázatban látható. Ilyen volt például, hogy változó, hogy éppen mire vadászik, vagy, mindig mást részesít előnyben, vagy, hogy valaki például az egyéni vadászatot részesíti előnyben. Ezekről az adatokról nyilvánvalóan tájékozódnak a vadászok és az alapján választják ki a vadászterületet. Tehát, akik egy adott fajra akarnak vadászni, azok ugye azokat a területeket és fajokat részesítik előnyben. A szolgáltatók részéről is fontosak ezek az adatok, hisz így látják, hogy mire van a legnagyobb igény. Amit itt még meg szeretnék jegyezni az az, hogy a vadásztatás nagyon komoly előkészületeket igényel. Elvárt, hogy a vadászterület üzemeltetője, a Pilisi Parkerdő esetén az erdészetek, az utolsó fáig ismerjék a terepet, tudják a vadállomány nagyságát, ismerjék az állatok viselkedését. Ezen kívül gyorsan fel kell mérniük a vendég képességét, ha először kísérik a vadászatra, hisz a biztonság nagyon fontos egy vadászat 58

alkalmával. Továbbá tisztában kell lenniük a vendég elvárásaival. Tehát minden területen az ott előnyben részesített vadászati nemet és vadat kell a lehető legkitűnőbb színvonalon kínálni. Természetesen ismerni kell, és szintén jó minőségben kell rendelkezésre bocsátani a többi vadászati lehetőséget is. Vadászterületek, vadásztatás E pontban mutatom be az állományok mennyiségéről és minőségéről, a hajtóvadászatról, a vadászterület felszereltségéről, a vadászatvezetésről, és a vadászok szak- és nyelvtudásáról alkotott véleményeket. A dolgozatom szempontjából az összkép a fontos, ezért az összesített eredmények tükrében jellemzem majd az egyes adatokat, és nem erdészetek szerint lebontva. A cégeknek készített beszámolóban majd vadászterületekre lebontva is elemzem a kapott eredményeket, de most a Parkerdőt egészében veszem figyelembe. Itt tulajdonképpen a vadásztatást magát, és annak körülményeit fogom vizsgálni. Még mielőtt röviden bemutatom az egyes jellemzőkre adott osztályzatokat, tisztázni kell egy-két dolgot. Mivel a legtöbb vendég külföldről, német nyelvű országokból, érkezik a Pilisi Parkerdő területeire, ezért a német osztályzási rendszernek megfelelően az 1-es osztályzat számított a legjobbnak, és az 5-ös a legrosszabbnak. Továbbá, sok esetben volt, hogy valaki nem tudta megítélni az állományok mennyiségét, minőségét, vagy éppen a hajtás minőségét. Ez azért fordult elő, mert van olyan terület, ahol az egyes fajok nem találhatók meg, így az oda érkező vendégek azok adottságait értelemszerűen nem tudják megítélni. Az különböző vadállományokról kapott visszajelzéseket csak röviden, a többi adatot hosszabban elemzem: 1) A gímszarvas állomány mennyiségéről kapott osztályzatok átlaga 1,67, módusza 2. A gímszarvasokról sok adat érkezett, mert a szeptemberi szarvasbőgés alatt a legtöbben arra vadásztak. A legtöbben 2-essel értékelték ezt a pontot, és átlagban 1,67 lett az osztályozás. Ez azt jelenti, hogy a vendégek szerettek volna kicsivel több vadat látni és lőni. A mennyiségről alkotott vélemény szoros összefüggésben áll az előbbi minőségről kapott adatokkal. Ezt igazolja is, hogy az ottani osztályzatok átlaga 1,73, módusza pedig szintén 2. A minőséget valamennyire szemre is meg tudják állapítani, de általában a lőtt vadakat megszemlélve kaphatnak pontosabb képet róla.

59

2) A gímszarvas mellett a második legfontosabb vadászati bevételt növelő egyed a vaddisznó. Az állomány mennyisége 1,57-es átlagot kapott, 1-es módusszal, míg a minőségének átlaga 1,73, módusza 2. Az mindenképp beszédes, hogy a mennyiséggel jobban meg vannak elégedve a vendégek, a minőségről alkotott vélemény pedig azonos a gímszarvasnál tapasztalttal. 3) A következő vad a dámszarvas a sorban. A mennyiségét tekintve 2,98-as átlagot ért el, 3-as módusszal, minőségét tekintve pedig 2,47-es átlag és 1-es módusz jellemző. A mennyiség rosszabb osztályzatára az adhat okot, hogy nem sok területen jellemző hazánkban a dám. Ahol pedig jellemző ott a minőség még nem biztos, hogy kifogástalan. Az azért figyelemfelkeltő, hogy a minőség esetén bár a módusz 1, de az átlag mégis 2,41. Ez abból következik, hogy a legtöbben a legjobb osztályzattal értékelték a dámállomány minőségét, de aki nem, azok pedig általában a 3 legrosszabb jegy valamelyikével. 4) A muflon állomány mennyiségére adott osztályzatok átlaga 2,16, módusza 2. Mindez a minőség esetén 1,9 és 2. Ezekből a számokból megállapítható, hogy a vendégek keveslik a muflonok számát, és a minőségi javulásnak is örülnének. 5) Az őzek mennyiségét 2,8-as átlag jellemzi, 2-es módusszal, minőségét pedig 2,39-es átlag, 2-es módusszal. Ezen a ponton azért visszautalnék, a témakör elején belinkelt táblázatra, mivel az őz nem igazán előnyben részesített vad a Pilisben. Mindössze 2 vadászvendég mondta, hogy számára kiemelkedően kedvelt célpont az őz. Tehát nem sok benyomásuk van a vendégeknek az őzekről, és ezért is mondják, hogy nincs olyan sok a térségben. Összességében nem érkezett rossz értékelés, de az látszik a számokból, hogy mindig lehet javítani. Néhány javaslat, megjegyzés is volt a kérdőíveken. Például erősebb, jobb vaddisznónak örült volna egy vendég. Volt, aki pedig hiányolta az egyik területen a jó dám és muflon trófeákat, bár azon a területen a dám nem volt jellemző vad. A móduszok sok támpontot adnak, mert, ha leggyakrabban az 1-es osztályzatot kapta egy kritérium, akkor az jót jelent,mert a többség kitűnőnek látja az adottságot, ha meg más osztályzat van, akkor végig kell gondolni, hogy mit lehet tenni a javítás érdekében.

60

Ami sokkal fontosabb, az a többi értékelési pont lesz, mert míg az eddigiek közvetve, azok közvetlenül értékelik a vadásztatást. Elsőként a hajtóvadászat minőségét értékelték a vendégek. Erről még sajnos nincs sok információm, mert november 10-ig két csoport volt csak hajtani. Rajtuk kívül még egy-két vadász tudta osztályozni ezt a kritériumot, mert ők hajtásra is szoktak jönni a területre. Az átlag 1,48, a módusz pedig 1. Már ebből is látszik, de nekem is mondták külön, hogy a hajtások nagyon jól szervezettek, jó körülmények között zajlanak, a hajtók jól végzik munkájukat, és elővigyázatosak. Ha bármi olyan történne, ami veszélyezteti bárki épségét, vagy eltér az elvárttól, akkor az szankciókkal jár. Ez egyaránt vonatkozik a személyzetre, ha valamit nem megfelelően csinálnak, vagy a vendégekre, ha megszegik a szabályokat. Másodikként a vadászterület felszereltségének kiértékelését írom le. Mint azt az előbb írtam a vendégek meg vannak elégedve a körülményekkel. Ezen körülmények egyik összetevője a terület felszereltsége is (pl.: vadászles), amit átlagosan 1,6-ra értékeltek, 1-es módusszal. Bár ez már közelebb áll a 2-es osztályzathoz, de ez is nagyon jónak mondható. Mindez részben annak is köszönhető, a Parkerdő munkatársain kívül, hogy egy állami tulajdonú

társaságról

van

szó,

aminek

biztosabb

háttere

van,

mint

más

vadásztársaságoknak, amikben közvetlenül nem érdekelt az állam. A körülmények egy másik eleme a személyi tényező, vagyis a vadászok munkája, aminek két legfontosabb tényezőjére kérdeztünk rá: a vadászatvezetés minőségére, és a vadászok szaktudására. Az előbbi 1,23-as átlagosztályzatot, az utóbbi 1,2-est ért el. Nem meglepően a módusz 1 mindkettő esetében. A terület értékelési kritériumain belül ez az a kettő, ami magasan a legjobb átlagot érte el. A vadásztatás, mint már többször említettem sok feltételből tevődik össze. Az emberi tényező talán az egyik legfontosabb. Azért, mert ezen a legnehezebb változtatni. Az, hogy a szakszemélyzet hogyan viselkedik a vendéggel, mennyire veszi figyelembe a kéréseket, egy már a személyiségéhez tartozó tulajdonság, és ezen nehéz változtatni, bár csiszolni lehet rajta. Hogy mennyire ért a munkájához, az javulhat az idők során, mert minél több tapasztalatot szerez, minél jobban feltérképezi a vendégvadász képességét, annál jobban tudja biztosítani a sikeres vadászatot. Ami a személyzet 61

nyelvtudását érinti, van még hova fejlődni. Van, aki jobban, van, aki kevésbé beszél más nyelveket. A Parkerdő külföldi vendégei többnyire a német nyelvet beszélik. A kísérő vadászok mindegyke beszél valamilyen szinten németül. Mivel közös cél a vendég és a kísérő között, hogy megértsék egymást, így mindkét fél törekszik is erre, és nem is szokott gond lenni vele. A visszajelzések alapján a személyzet nyelvtudása 1,58-as átlagot, és 1-es móduszt ért el, ami abszolút jónak mondható. A szakszemélyzettel kapcsolatos kritériumokat mindenki tudta értékelni, éppen ezért biztosan merem állítani, hogy hűen tükrözik a kapott eredmények a valóságot. Tehát a területeinkre érkező vadászok abszolút elégedettek a munkatársak munkájával, képességével. Ha összességében nézzük a pilisi vadászterületek értékelését, akkor azt jelölték a legtöbben a vendégek, hogy mindent egybevetve meg vannak elégedve a területtel, vagyis a módusz 1, az átlagosztályzat pedig 1,61. A szorosan a vadásztatáshoz tartozó kritériumok értékelésében kivétel nélkül az 1-es módusz jött ki eredményként, ami azt jelenti, hogy nagyon elégedettek a vendégek, és első osztályú a színvonal is ezeken a területeken, ami a fő szolgáltatást illeti. Egy-két megjegyzés azért érkezett a vadásztatással és körülményeivel kapcsolatban. Akadt olyan vendég, aki a jó értékelés mellett szükségesnek tartotta, hogy külön is leírja, mennyit tanult a kísérőjétől, és volt arra is példa, hogy valaki megjegyezte, hogy bár 3-as osztályzatot adott a nyelvtudásra, de látja, hogy megpróbálják megérteni őt és megértetni magukat a szakszemélyzet tagjai. A hajtással kapcsolatban érkezett 1 negatív kritika is, miszerint a hajtók nem voltak elég fegyelmezettek, és nem mindig voltak tisztában a vezetők a hajtás szervezésével. Erre pedig legközelebb figyelni kell. Továbbá több vendég megjegyezte, hogy aki először érkezik egy területre, annak több információt kéne nyújtani mondjuk a biztonsági előírásokról, a távolságról, a fegyverhasználatról, vagyis, hogy kicsit jobban kéne irányítani, segíteni őket, esetleg lehetőséget kéne biztosítani egy próbalövésre. Ezeket át kell gondolni, és figyelembe kell venni a jövőben, esetleg fel kell ajánlani több segítséget az elején, és jobban kell informálni az először a területre érkező vadászvendéget. Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások között most az ellátás és szállás, valamint maga a vadászatszervező tevékenység értékelése következik. Azt érdemes tudni a vadászházakkal kapcsolatban, hogy mindegyik más egy kicsit, de egytől egyig tükrözik a vadászat világát. Van olyan vendégház, ahol saját konyha van, van, ami önellátó, van kisebb, van nagyobb. Tehát elég nagy a választék, és, ha valakinek ez sem felel meg a Parkerdő, illetve 62

erdészetei kapcsolatban állnak a területeikhez közeli szállodákkal is. Egy-két vendég pedig helyi ismerősöknél lakott. Ami pedig a vadászatszervező tevékenységet illeti, ott is több alternatíva közül (direkt vagy irodán keresztüli vadászat) választhat a vendég, amiket a korábbiakban már részleteztem. Először a vadászházakról alkotott véleményekkel kezdem. Az ellátással kapcsolatban a reggeli, ebéd, és vacsora minőségére és mennyiségére kérdeztünk rá, illetve az italválasztékot, és a kiszolgálás színvonalát értékelhették a vendégek. Mindegyik kritérium jó átlagot ért el, ez 1,07-től, 1,28-ig terjedő intervallumot jelent. A módusz kivétel nélkül 1 volt. A szállással kapcsolatban a kritériumok a következők voltak:

tisztaság,

alkalmazottak

hozzáállása,

sajátosság,

környezet, vendég érzete, és a háló- és fürdőszoba minősége. A legjobb minősítést az alkalmazottak hozzáállása kapta. Valljuk be, a vendéglátó iparban nem is szabadna, hogy ez másképpen legyen. Az 1,09-es átlag magáért beszél, és tapasztalataim alapján sem lehet okuk panaszra a vendégeknek. A többi kritérium 1,18-as 1,65-ös átlagosztályzatot ért el, 1-es móduszok mellett. Az módusz még mindig azt tükrözi, hogy többnyire elégedettek a vadászvendégek, de nem szabad elfelejteni, hogy még ezen a helyzeten is lehet és érdemes javítani. Páran le is írták, hogy mit hiányoltak, vagy min javítanának. Többen megjegyezték, hogy magasak az árak, volt, aki a levesben talált hajat, más ünnepelni és pénzt kiadni szeretett volna valahol, de kevesellte a lehetőséget a közelben. Esetenként előfordult, hogy nem működött a tv, vagy nem is volt tv, kemény volt az ágy, nem cserélték elég sűrűn a lepedőt és a törülközőt, kevés fajta kenyér volt az asztalon, nem volt külföldi bor, vagy a fürdő és WC állapota volt kifogásolható. Az egyik vendég megjegyezte, hogy jobban örülne, ha helyben főznének, és nem szállítanák az ételt. De nem mindenki csak hiányosságot jegyzett meg. Többen is úgy gondolták, hogy a jó osztályzat mellett nyomatékosítják, hogy számukra kitűnő a szolgáltatás, és le is írták a véleményüket. Miután a szállásról és az ellátásról érkezett visszajelzéseket elemeztem, áttérek a vadászatszervező tevékenységre. Ez a tevékenység már évek, sőt évtizedek óta megszokott módon, feltételek mellett zajlik, természetesen folyamatosan alkalmazkodva a világban történt változásokhoz (vendégkör összetétele, igények változása, technika fejlődése, stb.…). Az, hogy egy ilyen tevékenység mit takar, a Forst Hungária Zrt-t bemutató részből kiderülhetett már mindenki számára. A vendégeknek lehetőségük volt a kérdőívben a szervezés minőségét, a kiegészítő szolgáltatások minőségét, és a szolgáltatások ár-érték 63

arányát minősíteni. Maga a szervezés 1,19-es átlagot, a kiegészítő szolgáltatások minősége 1,27-es átlagot, az ár-érték arány pedig 1,48-as átlagot ért el. Bár mindegyik kritérium esetén 1-es lett a módusz, de az ár-érték arányról még írnék néhány szót. Bár a minőséggel az eddigiek esetén sem volt számottevő probléma, de sokan említették az árakat, mint hátrányt. Ez több mindenből is adódik. Az egyik a már hosszabban részletezett áralap, vagyis, hogy nálunk nem pontrendszer alapján határozzák mg az árakat, hanem hossz vagy súly alapján. A másik, hogy magasak az áraink más országokhoz viszonyítva. Hosszú távon mindenképp változásra lesz majd szükség ezen a téren, mert könnyen elveszítheti Magyarország a jó hírét a vadászati körökben, és versenytársaink megelőzhetnek minket. Az áron kívül mindent dicsértek a vadászok, mert folyamatosan ápolják az illetékesek a kapcsolatokat velük, és ha bármire szükségük van, vagy valami váratlan történik, a szervezők egyből segítenek nekik, és minden tőlük telhetőt megtesznek a kellemetlenségek elkerülése érdekében, legyen szó vadászatszervező irodáról vagy erdészetről.

Összegzés Dolgozatom lezárásaképp egy SWOT analízissel szeretném feltárni a vadásztatás erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit. Van, ami felmerülhet erősségként, de ugyanakkor gyengeségként is. Ilyen például, hogy szinte mindenki tud valamilyen nyelvet beszélni, aki részt vesz a vadásztatás, vagy valamely kiegészítő szolgáltatás folyamatában, de ugyanakkor nem mindenki tud megfelelő szinten kommunikálni a vendégekkel. Ugyan úgy erősség lehet, ha egy alkalmazott kitűnő szakmai tudással rendelkezik, de gyengeség, ha a munkáját nem mindig a kellő figyelemmel végzi. Véleményem, és az általam tapasztaltak szerint a következőket érdemes a vadásztatás GYELV elemzésében megemlíteni: Gyengeségek: - egyes vadfajok hiánya bizonyos területeken - esetenként kevés vad - alkalmazottak nyelvtudása - adminisztráció bonyolultsága - kiegészítő szolgáltatások apró hiányosságai - súly alapon történő díjszabás - alkalmazottak időnkénti fegyelmezetlensége (ebből származó baleset) 64

Erősségek:

- jól szervezettség - kiterjedt ügyfélkör - magas színvonal a vadásztatás és kiegészítő szolgáltatásai terén - kialakult kultúra, és hagyományok tiszteletben tartása - vadállomány minősége - alkalmazottak szaktudása, munkavégzése - állami háttérből, fakadó állami érdekeltség - évtizedekkel ezelőtt kialakított hírnév (területek, és cégek imázsa) - folyamatos kapcsolatápolás a vadászvendégekkel

Lehetőségek: - nyitás az amerikai vadászok felé - pontszámításos rendszer(ek) bevezetése - kezdő vadászok számára kínált kiegészítő szolgáltatások nyújtása: próbalövés, vadászati tevékenységek tanítása - szabadidős programok szervezése egyéb szolgáltatásként a vadászok és/vagy hozzátartozóik számára Veszélyek:

- lemaradás a nemzetközi piacon a versenytársakkal szemben - ingatag gazdasági környezet az országban - Magyarország kedvezőtlen nemzetközi megítélése pénzügyekben, és a gazdaságban

A felsoroltak a már korábban részletezett pontokból, és a vadászvendégek visszajelzéseiből következnek. Összességében a vadásztatás, és a vadászati ágazat nyereséges üzletág. Sok pénz rejlik benne. Mindenképp olyan terület, és szolgáltatáscsomag, amibe érdemes fektetni, mert minél többet fektetünk bele, annál többet fogunk nyerni is belőle. Sok kiaknázatlan lehetőség van még, ami a jövőben hozzájárulhatna a gazdaság, és az ágazat fejlődéséhez. A turizmussal kapcsolatos szorosabb együttműködés is eredményeket hozhatna a jövőben, persze az nagy odafigyelést igényelne a vendéglátóipar, és a vadászati ágazat részéről is. Magát a vadásztatást, és az egyéb szolgáltatásokat is lehet még javítani, aminek hatására, még nagyobb elismertségre tehet szert mind a dolgozatom megírásában segítő két cég, mind a területek, és ezeken keresztül a magyar vadászat is. A lehetőségek, és feltételek adottak, hisz mindig lehet javítani a már kínált termékeket, szolgáltatásokat, és fejleszteni a környezetet. Sajnos az állami felügyelet, és tulajdon alatt álló vadásztársaságok, erdészetek 65

jobb körülmények között dolgozhatnak hazánkban, mint más társaságok. E téren változásra lenne szükség, hogy az ország egész területén azonos színvonalú szolgáltatást lehessen nyújtani a jövőben. Viszont továbbra is a már megkezdett úton kell haladni, és semmiképp sem szabad megfeledkezni a kialakult hagyományokról, kultúráról, mert az fennmaradt az elmúlt évtizedek során. Ezért is van híre még mindig a magyarországi területeknek, és ezt a hírnevet nem szabad lerontani, erre építeni kell.

66

Irodalomjegyzék o Agyaki Gábor, Bránya János, Dúcz László, Homonnay Zsombor, Mátyás Ferenc, dr. Nédics István,Pomázi Ágoston, Ring Péter, Somfalvi Ervin, A magyar vadászat etikettje, http://www.vadasz.info.hu/etika/gyujtemeny.html, 2011. október 17. o A pilisi Parkerdő Zrt. és a Forst Hungária Zrt. által jelenleg végzett felmérés részeredményei o A

Vadvilág

Megőrzési

Intézet,

Vadgazdálkodási

Országos

vadgazdálkodási

Adattár,

statisztikai

adatok,

http://www.vvt.gau.hu/vadgazdalkodasi_statisztikak.htm, 2011. október 4-11. o Bányai Edit, A szolgáltatás fogalmának marketingszempontú értelmezése, Marketing & Menedzsment, XXIX. évf., 1995/2. szám, 49-53. oldal o Bleier Norbert, Biró Zsolt, Csányi Sándor, Szemethy László, Miért kell adatokat gyűjteni a vadállományokról?, Nimród, 97. évf., 2009/6. szám, 14-16. oldal, o Boda

András,

Kácsor

Zsolt,

Bérvadászat

akciós

áron,

http://nol.hu/belfold/20101106-bervadaszat_akcios_aron, 2011. október 26. o Csákó

Attila,

Szarvas

Szilveszter,

Elindult

a

vadászati

főszezon,

http://www.magyarhirlap.hu/mellekletek/elindult_a_vadaszati_foszezon.html, 2011. október 26. o Cseterki Imre, Grammban számolunk, mázsában vesztünk, Nimród, 96. évf., 2008/10. szám, 21. oldal o Fáczányi Ödön, A magyar vadászat arculata, Marketing & Menedzsment, XXIX. évf., 1995/2. szám, 54-57. oldal o Forst

Hungária

Zrt.:

A

Forst

Hungária

Zrt.

Vadászatszervező

Iroda,

http://www.forst.hu/magunkrol/cegunk, 2011. szeptember 11. o Forst Hungária Zrt. cégkivonata: Cg.01-10-044810 cégjegyzékszámú Forst Hungária

Vadászatszervező

és

Kereskedelmi

Zártkörűen

Működő

Részvénytársaság cég 2011. augusztus 8. napján hatályos adatai o Forst Hungária Zrt.: Galéria, Vaddisznó, http://www.forst.hu/galeria/vaddiszno, 2011. november 17. o Forst

Hungária

Zrt.:

Szolgáltatásaink,

http://www.forst.hu/elovad,

2011.

szeptember 11.

67

o Forst Hungária Zrt.: Utazási feltételek, http://www.forst.hu/utazasifeltetelek, 2011. november 16. o Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós, Szolgáltatások világa, JATEPress, 2009, Szeged, 17-19., 25-26., 53-54. oldal o Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina, Az Országos Vadgazdálkodási Adattár céljai és feladatai, Nimród, 96. évf., 2008/10. szám, 13. oldal o Megkérdeztük a Védegylet ügyvezető elnökét, Nimród, 97. évf., 2009/7. szám, 4. oldal o Pilisi Parkerdő Zrt.: Bemutatkozunk, http://www.parkerdo.hu/bemutatkozunk, 2011. szeptember 10. o Pilisi Parkerdő Zrt.: Erdeink, http://www.parkerdo.hu/erdeink, 2011. szeptember 10. o Pilisi Parkerdő Zrt.: Gazdálkodás, http://www.parkerdo.hu/gazdalkodas, 2011. szeptember 10. o Pilisi

Parkerdő

Zrt.:

Kezelt

terület

adati,

http://www.parkerdo.hu/kezelt_terulet_adatai, 2011. szeptember 10. o Pilisi

Parkerdő

Zrt.:

Minőség-

és

környezeti

politika,

http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=menu_185, 2011. szeptember 10. o Pilisi

Parkerdő

Zrt.:

Működési

környezet,

http://www.parkerdo.hu/mukodesi_kornyezet, 2011. szeptember 10. o Pilisi

Parkerdő

Zrt.:

Parkerdei

berendezések,

http://www.parkerdo.hu/parkerdei_berendezesek, 2011. szeptember 10. o Pilisi

Parkerdő

Zrt.:

Szervezeti

egységek,

http://www.parkerdo.hu/szervezeti_egysegek, 2011. szeptember 10. o Pilisi

Parkerdő

Zrt.:

Hoffmann

Vadászház,

http://hunting.parkerdo.hu/hu/?portfolio-item=498#, 2011. november 17. o Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat (hatályba lépés időpontja: 2011. 03.01.) o Prof. Dr. Csányi Sándor, A 2006/2007. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2007. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek, http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VA-2006-07.pdf, 2011. október 11. o Prof. Dr. Csányi Sándor, A 2007/2008. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2008. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek, http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VA-2007-08.pdf, 2011. október 11. 68

o Prof. Dr. Csányi Sándor, A 2008/2009. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2009. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek, http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VA-2008-09.pdf, 2011. október 11. o Prof. Dr. Csányi Sándor, A 2009/2010. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2010. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek, http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VA-2009-10.pdf, 2011. október 11. o Prof. Dr. Csányi Sándor, A 2010/2011. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2011. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VA-2010-11.pdf, 2011. október 11. o Prof.

Dr.

Csányi

Sándor,

Vadgazdálkodási

statisztikák

1994-1998,

http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VA-1994-98.pdf, 2011. október 4. o Vadászat és üzlet, A szenvedély kevés, Figyelő, 43. évf., 1999/41. szám, 4445.oldal, o Veres Zoltán, A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó, 2009, 46-49., 61-63., oldal

69

Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Pilisi Parkerdő Zrt. és Forst Hungária Zrt. által végzett felméréshez összeállított kérdőív, Forrás: Saját

70

1. számú melléklet

Kérdőív Kedves Vendég! Köszöntjük Önt vadászterületünkön, vadászházunkban! Reméljük, hogy jól érezte/ jól fogja érezni magát ittléte alatt. Hogy még jobban meg tudjunk felelni az Ön igényeinek, kínálatunk és szolgáltatásaink javítása érdekében arra szeretnénk kérni, hogy töltse ki kérdőívünket. A kérdőív kitöltése körülbelül 5-8 percet vesz igénybe.

I. Általános 1) Évente hányszor vadászik külföldön? ................................................................................ 2) Mely országban vadászik külföldi vadászatok alkalmával? (Több válasz is lehetséges!) O O O O O O O O

Magyarországon Szlovákiában Lengyelországban Romániában Bulgáriában Afrikában Kanadában Egyéb országban: ............................................................................................................

3) Mióta vadászik Magyarországon? O O O O O

Most először Legfeljebb 5 éve 6-10éve 11-20 éve Több mint 20éve

4) Milyen gyakran vadászik hazánkban? O O O O O O

Kétévente egyszer Évente Évente kétszer Évente 3-5-ször Évente több mint ötször Egyéb:………………………………………………………………………………

71

5) Egyetért azzal, hogy Magyarország vezető pozíciót foglal el a vadászati piacon? O Igen O Nem, Európában a vezető pozíció…...……………………………………………….-é O Nem tudom 6) Mennyit költ külföldi vadászatra évente? (nem kötelező) ................................................. 7) Melyik szempont a legfontosabb az Ön számára? Ha nem tudja eldönteni, jelöljön meg kettőt! O O O O O O O O

Szervezés minősége Ár Trófeanagyság Vadásziasság Terület fekvése Szállás Ellátás Egyéb: …………………………………………………………………………………

8) Ön honnan hallott a Forst Hungária Zrt-ről, illetve a Pilisi Parkerdő Zrt-ről? (Több válasz is lehetséges!) O Ismerős O Újság O Internet O Egyéb: ………………………………………………………………………………… 9) Egyéb észrevétel és javaslat, amit szeretne ehhez a részhez hozzáfűzni: ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

72

II. Vadászterület Vadászterület: ............................................................................................................................. Hányadszor vadászik a Pilisben? O először O 2-5. alkalommal O 6-10. alkalommal O 11-20. alkalommal O több mint 20. alkalommal A vadászat mely fajtáit részesíti előnyben nálunk a Pilisben? O O O O O O O O O

Leshelyről vadászás Becserkészés Hajtóvadászat Gímszarvas Vaddisznó Muflon Dámszarvas Őz Egyéb: ……………………………………………………………………………….

A lent látható táblázatban felsoroltunk bizonyos kritériumokat, amik a vadászterületre vonatkoznak. Az »1«-es azt jelenti, hogy nagyon jónak találja a szolgáltatást, míg az »5«ös, hogy nagyon rossznak találja a szolgáltatást. Ha nem tudja megítélni, vagy nem szeretne válaszolni, az utolsó oszlopban jelöljön. Nagyon jó

Nagyon rossz

NT/NV

Gímszarvas állomány mennyisége:

1

2

3

4

5

6

Gímszarvas állomány minősége

1

2

3

4

5

6

Vaddisznó állomány mennyisége:

1

2

3

4

5

6

Vaddisznó állomány minősége:

1

2

3

4

5

6

Dámszarvas állomány mennyisége:

1

2

3

4

5

6

73

Dámszarvas állomány minősége:

1

2

3

4

5

6

Muflon állomány mennyisége:

1

2

3

4

5

6

Muflon állomány minősége:

1

2

3

4

5

6

Őz állomány mennyisége:

1

2

3

4

5

6

Őz állomány minősége:

1

2

3

4

5

6

Hajtóvadászat minősége:

1

2

3

4

5

6

Vadászterület felszereltsége:

1

2

3

4

5

6

Vadászok vadászatvezetése:

1

2

3

4

5

6

Vadászok szaktudása:

1

2

3

4

5

6

Személyzet nyelvtudása:

1

2

3

4

5

6

Vadászterület összesített értékelése:

1

2

3

4

5

6

További észrevételek, javaslatok: ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

74

III. Vadászház Vadászház: ................................................................................................................................. 1) Gasztronómia A lent látható táblázatban felsoroltunk bizonyos kritériumokat, amik a vadászházak szolgáltatásaira vonatkoznak. Az »1«-es azt jelenti, hogy nagyon jónak találja a szolgáltatást, míg az »5«-ös, hogy nagyon rossznak találja a szolgáltatást. Ha nem tudja megítélni, vagy nem szeretne válaszolni, az utolsó oszlopban jelöljön. Nagyon jó Reggeli

Nagyon rossz

NT/NV

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

Vacsora

1

2

3

4

5

6

Reggeli

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

Italválaszték

1

2

3

4

5

6

Kiszolgálás színvonala

1

2

3

4

5

6

Ebéd

Ebéd

mennyisége

minősége

Vacsora

Van javaslata arra, hogy miként lehetne a vadászházban javítani a gasztronómiai szolgáltatáson? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

75

2) Szállás A lent látható táblázatban felsoroltunk bizonyos kijelentéseket, amik a vadászház általános képére vonatkoznak. Jelölje mindegyik esetén, hogy mennyire ért egyet ezekkel a kijelentésekkel. Az »1«-es azt jelenti, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, míg az »5«-ös, hogy egyáltalán nem ért egyet a kijelentéssel. Ha nem tudja megítélni, vagy nem szeretne válaszolni, az utolsó oszlopban jelöljön. Teljesen egyetértek

Egyáltalán nem értek egyet

NT/NV

A vadászház tiszta.

1

2

3

4

5

6

Az alkalmazottak barátságosak a vendégekkel.

1

2

3

4

5

6

Ez a vadászház sajátos.

1

2

3

4

5

6

A vadászház csodálatos környezetben fekszik.

1

2

3

4

5

6

Ebben a vadászházban a vendég a király.

1

2

3

4

5

6

Meg vagyok elégedve a hálószobával.

1

2

3

4

5

6

Meg vagyok elégedve a fürdőszobával.

1

2

3

4

5

6

Összegezve, elégedett vagyok a vadászházzal.

1

2

3

4

5

6

Van javaslata arra, hogy miként tudnánk még javítani a szállások szolgáltatását a vadászházban? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

76

3) Egyéb szolgáltatások Melyik vadászatszervező iroda szervezte a külföldi vadászatát? ..................................................................................................................................................... Egyetért Ön azzal, hogy a Forst Hungária Zrt. a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtja? O Igen O Nem, Hogyan lehetne még javítani a szolgáltatáson? .................................................... ..................................................................................................................................................... A lent látható táblázatban felsoroltunk bizonyos kijelentéseket, amik a vadászatszervező iroda általános képére vonatkoznak. Jelölje mindegyik esetén, hogy mennyire ért egyet ezekkel a kijelentésekkel. Az »1«-es azt jelenti, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, míg az »5«-ös, hogy egyáltalán nem ért egyet a kijelentéssel. Ha nem tudja megítélni, vagy nem szeretne válaszolni, az utolsó oszlopban jelöljön. Teljesen egyetértek

Egyáltalán nem értek egyet

NT/NV

Teljesen meg vagyok elégedve a vadászatszervező iroda szervezésével.

1

2

3

4

5

6

A vadászatszervező iroda kiegészítő szolgáltatásait megfelelőnek tartom.

1

2

3

4

5

6

A szolgáltatások ár-érték aránya megfelelő.

1

2

3

4

5

6

Összességében meg vagyok elégedve a vadászatszervező irodával.

1

2

3

4

5

6

Érdeklik Önt még további reklámanyagok? O Igen O Nem O Nem tudom 77

Van javaslata arra, hogy a vadászatszervező iroda miként tudna még javítani a szolgáltatásain? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... Mely további kiegészítő szolgáltatásokra tartana még igényt? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

Név (nem kötelező): ................................................................................................................... Nem: O Férfi O Nő Kor: O O O O O O O

-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-

Állampolgárság: ................................................................

Köszönjük, hogy időt szakított kérdőívünk kitöltésére! A Forst Hungária Zrt. vezetősége és a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetősége

Dátum: 2011. ........................................ 78