A vadállomány szerepe az erdei életközösségben, a „vadkár” formái
Budapest, 2009. október 27.
Kondor István Heves Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság
A vadállomány
az erdei ökoszisztéma része!
A vadállomány szerepe az erdei ökoszisztémában
• Fogyasztó szervezet
• Táplálék a ragadozók számára
• Táplálék a lebontó szervezetek számára
• Fontos szerep a táplálékláncban
• Fajok túlszaporodásának korlátozása
• Fajok terjedésének elősegítése
Az erdei ökoszisztéma működési zavarainak jelei a vadállománnyal összefüggésben • Őshonos lombos fafajokból álló erdeink nem, vagy csak korlátozottan újulnak • Jelentős a mennyiségi és a minőségi „kár” • A fiatalosokban gyakori a hántás, a dörzsölés és az agancsverés • Egyre nagyobb területen tapasztalható taposási „kár” • Az elegyarány kedvezőtlen változása • Az erdősítések védelmére kerítések épülnek • Egyes fajok egyedszámának drasztikus csökkenése, eltűnése • A ragadozók hiánya
A Cserépfalu 13F erdőrészlet ~ 15 éves története
Első ránézésre minden rendben
A vadállomány kizárásával azonban megdöbbentő képet kapunk
Bükkzsérc 26 E
KTT
A vadállomány hatására drasztikusan romlott a faállomány elegyaránya
A vadkár típusai
mennyiségi
minőségi
A vadkár fajtái mennyiségi
•makk felszedése, kitúrása •csemete kihúzása
minőségi
•rügy- és hajtásrágás •kéreghántás •kéregrágás •dörzsölés •törés •taposás
Muflon
Vaddisznó
Dámvad és gímszarvas
Őz
Taposási kár
előző évi Lymantria kárkép
vadkár
vadkár
vadkár
fagykár
fagykár
A vadrágás tartós deformációt és egészségromlást eredményez
Hántáskár bükk fiatalosban
Hántáskár tölgy fiatalosban
Hántás fenyvesben
A vadkár hosszútávra való kihatása
Rágáskár következményei kocsánytalan tölgy faanyagban
Rágás- és hántáskár következményei
bükk faanyagban
A tizenöt éves bükk törzsben megindult
az álgeszt kialakulása !
Amennyiben képesek vagyunk beismerni és elfogadni azt a tényt, hogy az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság legalább olyan mértékben eltért a természetes állapottól, mint a vadgazdálkodás, akkor reálisabb képet kaphatunk a helyzetről, és talán könnyebben felismerjük a megoldás lehetőségeit is.
A vágásos erdőgazdálkodás az erdőt elemeire bontja szét és különálló erdőrészletekbe rendezi
X
A ragadozók hiánya
A vadállomány létszáma, sűrűsége
Magyarország kerítés-nagyhatalom!
A folyamatban lévő erdősítések védelmére 7500 km kerítést építettünk!
A kerítés nem megoldás, csak tüneti kezelés!
Hibát követünk el akkor, ha az erdő bármelyik elemét előtérbe úgy, hogyés ezáltal a természetes Felelős helyezzük döntést az erdővadgazdálkodás folyamatokat akadályozzuk
során csak úgy lehet hozni, ha a tervezett beavatkozásnak az erdei életközösség egészére gyakorolt hatását vizsgáljuk!
A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás eredményeképpen a természetes állapothoz hasonló szerkezetű erdő alakul ki, amely az erdei életközösség minden tagjának, így a vadállománynak is kedvezőbb életfeltételeket biztosít.
Hiába javítjuk azonban erdeink természetességi állapotát, ha az erdő folyamatos megújulását a vadállomány akadályozza.
„A nagyvadgazdálkodás természetszerűségének növelésében úgy tudunk előrelépni, hogy vadgazdálkodási beavatkozásokkal elősegítjük, de legalábbis nem gátoljuk a minél természet-közelibb földhasználati módok alkalmazását. Itt elsősorban a természetes felújítások elősegítésére, a vadrágás és hántás csökkentésének lehetőségeire gondolunk.” Dr. Náhlik András
A vadlétszám szabályozásának indikátora csak az erdő megújuló képessége, valamint a megjelent újulat zavartalan fejlődése lehet!
A megoldási javaslatok összefoglalása: Folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás
A nagyvadállománynak az erdei ökoszisztémában betöltött szerepéhez igazított szabályozása
A ragadozók visszatelepülésének elősegítése A bekerített területek csökkentése, vadkár monitoring hálózat kialakítása
Köszönöm a figyelmet!
